Dunaújvárosi Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző ...rosti.sulinet.hu/wp-content/uploads/2016/02/Szakmai_program.pdfA különböző kulcskompetenciák fejlesztésére

1

Dunaújvárosi Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző

Iskola Szakmai program

2

Célok, feladatok

A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat

megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó

tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek

megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen

kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.

A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek

segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és

problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Ezen

tevékenység közben szükségesnek tartjuk a modern pedagógiai módszerek alkalmazását,

különös tekintettel a projekt pedagógia lehetőségeire.

Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez,

megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet

kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás

fontosságát.

Fejlesztési területek – nevelési célok

- Az erkölcsi nevelés

- Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

- Állampolgárságra, demokráciára nevelés

- Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

- A családi életre nevelés

- A testi és lelki egészségre nevelés

- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

- Fenntarthatóság, környezettudatosság

- Pályaorientáció

- Gazdasági és pénzügyi nevelés

- Médiatudatosságra nevelés

- A tanulás tanítása

Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljait, az egyes fejlesztési területeken belül a Helyi

Tantervben részletesen szabályozzuk.

3

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

- Anyanyelvi kommunikáció

- Idegen nyelvi kommunikáció

- Matematikai kompetencia

- Természettudományos és technikai kompetencia

- Digitális kompetencia

- Szociális és állampolgári kompetencia

- Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

- A hatékony, önálló tanulás

- Egységesség és differenciálás

A különböző kulcskompetenciák fejlesztésére kidolgozott eljárásokat a Helyi Tanterv

részletesen tartalmazza.

Az iskola szakképzési rendszere

Az iskola, mint szakmunkásképző és szakközépiskola a jogszabályi változásoknak

megfelelően alakítja ki a szakképzési rendszerét, figyelembe véve a képzésekre vonatkozó

jogszabályokat, valamint az átmeneti képzésre vonatkozó rendelkezéseket (Szakképzésről

szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. §).

Szakma OKJ szám Rendelet Kifutás éve Képzési

idő

Szakács 33 811 03 1000 00 00

32/2011 (VIII.25)

NGM rendelet

2014/2015

tanév

2+2 év

Pincér 33 811 02 1000 00 00

32/2011 (VIII.25)

NGM rendelet

2014/2015

tanév

2+2 év

Cukrász 33 811 01 1000 00 00

32/2011 (VIII.25)

NGM rendelet

2014/2015

tanév

2+2 év

4

Szakács 34 811 03

27/2012 (VIII.27)

NGM rendelet

folyamatos

duális 3 év

Pincér 34 811 02

27/2012 (VIII.27)

NGM rendelet

folyamatos

duális 3 év

Cukrász 34 811 01

27/2012 (VIII.27)

NGM rendelet

folyamatos

duális 3 év

Kisgyermek

gondozó-

nevelő

5476102

27/2012 (VIII.27)

NGM rendelet

2014/2015

tanév

érettségi

+2 év

Pénzügyi,

számviteli

ügyintéző

5434401

27/2012 (VIII.27)

NGM rendelet

2014/2015

tanév

érettségi+

2 év

A szakács, pincér cukrász szakmákban a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján folyik. A

tanulók a gyakorlatokat a Fészek Tan-étteremben és vendéglátó vállalkozásoknál teljesítik. A

kisgyermekgondozó-nevelő szakmában a szakmai gyakorlatot a Bölcsődék Igazgatósága

(Dunaújváros, Bólyai u. 2.) bölcsődéjében teljesítik a 13-14. évfolyamos diákok,

együttműködési megállapodás keretében.

Az alábbi táblázat foglalja össze a képzésekre vonatkozó régi és új jogszabályokat

„régi”

OKJ

„új”

OKJ

Vonatkozó

jogszabályok

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI.

törvény

A szakképzésről szóló 2011. évi

CLXXXVII. törvény

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.

törvény

2011. évi CXC.

törvény a nemzeti

köznevelésről

Országos Képzési Jegyzék 133/2010. (IV. 22.)

Kormányrendelet

új Országos Képzési Jegyzék 150/2012. (VII.

6.) Kormányrendelet

5

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól

és eljárási rendjéről 20/2007. (V. 21.) SZMM

rendelet

-

SZVK:V 15/2008. (VIII. 13.) SZMM

SZVK:Inf 17/2010. (XI.25.) NFM SZVK:

KV12/2008. (IV. 30.) KvVM

-

A képzés jellemzői

Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő

továbbhaladással kezdődik. A választható képzések megkezdésének – kisgyermekgondozó –

nevelő és pénzügyi számviteli ügyintéző szakon - feltétele az érettségi.

Érettségi megszerzésének határideje

A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe

bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a

tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az

érettségi végzettséget.

A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe

bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában a nemzeti köznevelésről szóló törvényben

szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal,

hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának

elvégzése nélkül már nem kezdhető meg (szk.22§.)

Megszűnik a tanulói jogviszonya mind a két esetben, ha a megadott határidőig az érettségi

végzettséget nem szerzi meg.

Szakképzési évfolyam

Vonatkozó SZVK által meghatározott

Központi program alapján készült szakmai

helyi tanterve szerint

Vonatkozó SZVK által meghatározott

szakképzési kerettanterv alapján

készült helyi tanterv szerint

Vizsga

modul rendszerű vizsga komplex vizsga

6

Előzetes tanulmányok beszámítása

A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és

szakirányú szakképesítése, szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott

tanulmányai a követelmények teljesítésébe beszámítható. Az előzetes tanulmányokat igazoló

dokumentumok bemutatása mellett az iskola igazgatójához benyújtott kérelem alapján az

iskola igazgatója határoz a beszámítás mértékéről és annak tartalmáról az alábbiak szerint.

Szakmacsoportos alapozással a tanuló a 13. vagyis az első szakképző évfolyam

megegyező tartalmú követelményeit teljesítette, így a 14. évfolyamon kezdheti meg

a tanulmányait, amelyhez külön kérelmet nem kell benyújtani.

Középiskolai bizonyítvány, modulzáró vizsga, vagy egyetemi leckekönyv alapján

a szakképesítésre előírt, megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe a már

eredményesen tanult legalább elégséges osztályzattal teljesített tantárgyat vagy

tantárgyakat beszámítjuk, így a tanuló mentesül az adott tantárgy vagy tantárgyak

tanulása alól.

Ha a kérelmező előzetes tanulmányaival az első szakképzési évfolyam

követelményeit teljesítette, akkor tanulmányait a magasabb évfolyamon kezdheti meg

iskolánkban.

Ha a kérelmező előzetes tanulmányaival az első szakképzési évfolyam

követelményeit csak részben teljesítette, akkor ahhoz, hogy tanulmányait a magasabb

évfolyamon kezdje meg, különbözeti vizsgát kell tennie. Különbözeti vizsga esetén a

vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni.

A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt

munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő a szakképző iskola vezetőjének

egyedi döntése alapján beszámítható.

Első és további szakképesítés

Az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett az OKJ-ban szereplő minden olyan

államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység

gyakorlására képesít.

Második és további szakképesítés az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az

7

OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör

betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert

szakképesítés birtokában szerzik meg. Második és további szakképesítés költségvetési

támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag

elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít

második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb

színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben

meghatározott körben – szerezhető szakképesítés.

Szakmai elmélet és gyakorlat

Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a

szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a

szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Az

elméleti képzés az iskolában történik. Feladata a tantervi keretek adta lehetőségek között

korszerű ismeretanyag közvetítése. Ennek elérése érdekében a folyamatosan fejlesztjük a

tárgyi feltételeket, biztosítjuk a tanulói segédanyagokat, az pedagógusoktól elvárjuk a

folyamatos továbbképzésen való részvételt.

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő

gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből

áll. A gyakorlati képzést a tanétteremben, bölcsödében, szervezeteknél szervezzük a tantervi

követelményeknek megfelelően, a jogszabályoknak megfelelő feltételekkel.

A gyakorlati foglalkozásokat csoportbontásban szervezzük osztálylétszámtól függően a

törvényi szabályozás szerint maximum 12 fős csoportokban történik az oktatás.

Gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel

A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Ha a tanulónak a szorgalmi

időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy

tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz

százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja (szt 39§.) Az

igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő

(óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Az évfolyam

8

megismétlése alól mentesülhet az a tanuló, akinek kevesebb, mint öt százalék az igazolatlan

mulasztása, valamint szorgalma és elért legalább elégséges teljesítménye alapján a mulasztását

a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíti. A

magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a

szakképző iskola nevelőtestülete dönt, figyelembe véve a körülményeket, valamint, ha a

gyakorlati képzés gazdálkodó szervezetnél történik, akkor a gyakorlati képzést folytató

szervezet javaslatát.

A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók

A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről

szóló törvényben előírt képesítésű pedagógusok és szakemberek láthatják el a szakképzési

törvényben foglalt eltérésekkel. A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására

közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre

foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt

felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel

rendelkezővel nem tölthető be (szt.30§.) Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség

megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart.

Iskolai rendszerű szakképzés nappali oktatás: 9-12. évfolyam

A 9-12. évfolyam az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza.

A jogszabályoknak megfelelően a közismereti oktatással párhuzamosan folyik a

szakmacsoportos alapozás, illetve a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló

ágazati szakma elméleti és gyakorlati oktatása.

Új képzések: ágazati szakmai elméleti és gyakorlati oktatás

A 2013/2014. tanévtől a kerettanterv rendeletben kiadásra kerülő, az egyes ágazatokra

vonatkozó kerettantervet alkalmazzuk felmenő rendszerben a 9. évfolyamon. Tanulóinkat a

szakképzési évfolyamon az új Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésekre

készítjük fel.

9

Szakmacsoport

Ágazat

18. Vendéglátás - turisztika XXVII. Vendéglátóipar

2. Szociális szolgáltatások III. Szociális

15. közgazdaság XXIV. Közgazdaság

Szakképzési kerettantervek, helyi tantervek

A kerettantervek alapján készülnek a helyi tantervek, amelyek lehetőséget adnak a kötelező

óraszámú tantárgyak mellett a szabad sáv felhasználására. A helyi tantervekben a

szabadsávot a kötelező óraszámok emelésére használjuk, amely elsősorban nem új

ismeretekre, hanem azok elmélyítésére, alkalmazásra, gyakorlásra, és az elméleti

ismeretek gyakorlatban történő kipróbálásra, kísérletezésre ad lehetőséget.

Összefüggő szakmai gyakorlat

Összefüggő szakmai gyakorlatot a tanév befejezését követően szervezzük a tanétteremben,

gazdálkodó szervezeteknél a szakmai és vizsgakövetelményekben kiadott kötelező

időtartamban. A tanuló a gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési

kerettantervében meghatározott feladatot lát el, egészséges, biztonságos körülmények között.

Fiatalkorú tanuló esetében (14-18. év) a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló

esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.

Nyári gyakorlat

A tanuló a tanévet akkor teljesíti, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmára

meghatározott óraszámban a nyári összefüggő gyakorlatának eleget tesz és a teljesítésről a

cégtől az igazolást megkapta. A felsőbb osztályba lépésnek ez a feltétele. A tanulónak a

hiányzásokat pótolni kell. Amennyiben az igazolt, és igazolatlan hiányzása meghaladja a nyári

gyakorlat 20 százalékát, a cég megtagadhatja a gyakorlat igazolásának kiadását. Ebben az

esetben a tanulónak évet kell ismételnie.

10

Nyári szünet, szabadság kérdése

A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a

tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább

harminc nap pihenőnap illeti meg.

A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon,

valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre nem

oszthatja be. Ez alól kivétel csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési

hely (pl. kereskedelem, vendéglátás) a szakképző iskola hozzájárulásával rendelheti be. Az

igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan

mértékben kell szabadidőt biztosítani.

Ösztöndíj mértéke, csökkentése, megvonása

Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, a pénzbeli

juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre

megállapított pénzbeli juttatás fele.

Tanulói juttatások tanulószerződés és együttműködési megállapodás esetén

Kötelező tanulói juttatások:

munkaruha és védőfelszerelés

étkezés vagy étkezési hozzájárulás

felelősségbiztosítás

rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálat

munkavédelmi-, tűzvédelmi- és balesetvédelmi oktatás

tisztálkodási eszközök.

Tanulószerződés és összefüggő szakmai gyakorlatra kötött együttműködési megállapodás

esetén a tanulót ösztöndíj illeti meg.

11

Hiányzások igazolása

A tanulónak betegség miatti távollétét jelezni kell a munkáltató felé, hiányzását csak

táppénzes papírral igazolhatja. Egyéb hiányzásait le kell dolgoznia.(Összefüggő gyakorlat

esetében is). Az igazolatlan hiányzás idejére a tanuló nem kap bért. 20%-os hiányzás esetén

évet kell ismételnie, a cég nem adja ki az gyakorlatról az igazolást.

Folyamatban levő képzések: szakmacsoportos alapozó oktatás

A folyamatban levő képzések esetén az iskola pedagógiai programjában meghatározott korábbi

szabályoknak megfelelő helyi tantervet alkalmazzuk a 133/2010. (IV. 22.) a

kormányrendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítések

szakmacsoportos alapozására vonatkozóan. Az új OKJ szerinti szakképzésbe a teljesített

tantervi követelmények beszámításával haladhatnak tovább, vagy a kétéves szakképzésben

vehetnek részt.

Óratervek az új OKJ szerinti ágazati képzéshez

Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Közismeret

Kötött órák 17 óra 11 óra 8 óra

Szabadon

felhasználható

órakeret

1 óra - 1,5 óra

Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra

Szakmai

elmélet és

gyakorlat

Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra

Szabadon

felhasználható

órakeret

2,5 óra 2 óra 2,5 óra

Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra

Heti összes óraszám 35 óra 36 óra

35 óra

12

A közismereti órák óraszáma

Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Magyar -

Kommunikáció 2 óra 1 óra -

Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra

Matematika 2 óra 1 óra -

Társadalomismeret 2 óra 1 óra -

Természetismeret 3 óra - -

Testnevelés* 5 óra 5 óra 5 óra

Osztályközösség-

építő Program 1 óra 1 óra 1 óra

Szabad órakeret

(informatika) 1 óra - 1,5 óra

Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra

* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv

11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak

megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre,

amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

Szakmai képzés

Teljes képzési idő 3552 óra/3év

Szakmai ismeretek

(elmélet+gyakorlat) 2593 óra

Szakmai elmélet 27% 690 óra

13

Szakmai gyakorlat 73% 1903 óra (1603+nyári gyakorlat (140+160)

Közismereti, közéleti és

életvezetési program és testnevelés 959 óra

Régi kerettantervek (kimenő rendszerben)

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve

Alapozó szakasz 9-10. évfolyam

Tantárgy 9. évf. 10. évf.

Közismereti tárgyak 22 21

Szakmai alapozás 6 8

Pályaorientáció 1 -

Kötelező elmélet - -

Kötelező gyakorlat - -

Szabadon választható szakmai tárgyak - -

Összes óra 29 29


Magyar nyelv és irodalom 3 3

Történelem 2 2

Idegen nyelv* 4 4

Matematika 3 3

Fizika 0,5 0,5

Kémia 0,5 0,5

Földrajz 1 1

Biológia 1 1

14

Informatika* 2 2

Testnevelés 2 2

Pályaorientáció 1 -

Rajz 1 -

Ének-zene - 1

Tanulásmódszertan 1 -

Osztályfőnöki 1 1

Szakmacsoportos alapozó oktatás 8 10

Összesen

29

29

*csoportbontás

Szakmacsoportos alapozó oktatás


Informatika* 2 2

Vendéglátó szakmai ismeretek 1 3

Gasztronómia, táplálkozástan 1 2

Viselkedéskultúra, kommunikáció 1 -

Gazdasági alapismeretek 1 -

Gasztronómiai alapgyakorlat* 2 3

Összesen 8 10

*csoportbontás

15

Szociális szolgáltatások szakmacsoport szakképesítési óraterve nappali rendszerű

oktatásra

A képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma,

tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni

évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos

képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma,

tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai

évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes

óraszámával.

A heti és éves szakmai óraszámok

Évfolyam Heti óraszám

Éves óraszám

szabadsáv

nélkül

Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év

Ögy. - 70 óra - 70 óra


Ögy. - 105 óra - 105 óra


Ögy. - 140 óra - 140 óra


5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2275 óra - 2543 óra


Ögy. - 160 óra - 160 óra



(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és

ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott

16

óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok

oszthatósága miatt keletkezik!)

Közgazdaság szakmacsoport szakképesítési óraterve nappali rendszerű oktatásra

A heti és éves szakmai óraszámok

Évfolyam Heti óraszám

Éves óraszám

szabadsáv

nélkül

Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám

szabadsávval


Ögy. - - - -


Ögy. - - - -


Ögy. - - - -





Ögy - - - -



(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és

ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott

óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok

oszthatósága miatt keletkezik!)

Komplex szakmai vizsga

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolai rendszerű szakképzésben az

évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak. A

komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a

17

szakmai és vizsga követelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési

kerettanterv szerinti elsajátítását egységes eljárás keretében méri.

A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján, valamint a szakmai

vizsgaszabályzat rendelkezései szerint tartjuk meg.

Sajátos nevelési igényű vizsgázó

Szakképzés esetén:

- a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleménye,

- vagy a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes

szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye

alapján a szakmai vizsgabizottság dönt a vizsgán alkalmazható segédeszközökről,

illetve mentességekről (hosszabb felkészülési idő, segédszemély alkalmazása, az

írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz).

A vizsgán nyújtott mentesítés, kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel

összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés

megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez.

Szakképesítést igazoló bizonyítvány

Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a

szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt.

A képzéshez kapcsolódó tevékenységek:

Szakmai vizsga

A képzés szakképesítés megszerzésére irányuló moduláris rendszerű szakmai vizsgával zárul.

A szakmai vizsga részeinek ismételt teljesítése alóli vizsgafelmentés iránti kérelmet a

vizsgára való jelentkezéskor írásban kell benyújtani a vizsgaszervezőnek. A vizsgafelmentés

tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. A szakmai vizsgát a vonatkozó rendelet alapján

készült külön szabályzat alapján szervezzük.

18

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

A szakiskola feladata, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek

segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és

problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Ennek során

a modern pedagógiai módszerek alkalmazása fontos szempont, különös tekintettel a projekt

módszer bevezetésének pedagógia lehetőségeire.

Az ismeretek számonkérésének rendje

Írásbeli, szóbeli beszámoltatás rendje

Ez a terület, szabályozásra került a Pedagógiai Programban („Az iskola által alkalmazott

ellenőrzési, értékelési formák” címszó alatt).

Gyakorlati beszámoltatás rendje

A szakmai elméleti tantárgyak évközi és év végi értékelése a közismereti tárgyakkal azonos

módon történik.

A szakmai gyakorlat értékelése két részből áll:

- évközi szakmai gyakorlat

- összefüggő szakmai gyakorlat

Évközi szakmai gyakorlat:

- csak iskolai tanműhelyben folyó gyakorlat esetén: az iskola szakoktatói a tanulók

szakmai gyakorlati órákon nyújtott teljesítményét, és/vagy a gyakorlatokon elkészített

készterméket értékelik érdemjegyekkel. A tanulónak havonta legalább 1 érdemjeggyel

kell rendelkeznie.

- csak gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat esetén: a tanuló teljesítményét, munkáját

a külső gyakorlati képzőhely szakoktatója értékeli érdemjegyekkel. A tanulónak

havonta legalább egy érdemjeggyel kell rendelkezni, amelyről a külső szakoktató az

iskolát a havonta megküldött jelentés útján, vagy a tanuló

ellenőrzőjébe/munkanaplójába történő bejegyzéssel tájékoztatja. A gazdálkodó

szervezettől kapott érdemjegyet - meghatározott eljárási rend szerint –az osztályfőnök

rögzíti az elektronikus naplóban. A félévi és az év végi gyakorlati érdemjegyet is a

gazdálkodó szervezettől kapja a tanuló.

19

- iskolai tanműhelyben és gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat esetén: a félévi és év

végi szakmai gyakorlati érdemjegyet az iskolai tanműhelyben és a külső gyakorlati

helyeken kapott érdemjegyek számtani átlaga határozza meg. Amennyiben bármelyik

gyakorlati helyen elégtelen osztályzatot kap a tanuló, a félévi vagy év végi érdemjegy

is elégtelen. Amennyiben az érdemjegyek különbsége 2 vagy annál több, illetve ha az

átlag nem egész jegy, a félévi, év végi érdemjegyről az iskolai szakoktató dönt.

Összefüggő szakmai gyakorlat:

- a gyakorlat teljesítését követően az a képzőhely értékeli a tanuló munkáját, ahol az

összefüggő gyakorlat lebonyolításra került.

Valamennyi évfolyamot átfogó helyi tanterv

A szakiskolai és szakképző osztályok esetében az egyes évfolyamok szakmai helyi tanterveit

részletesen a Pedagógiai Program 2. sz. melléklete tartalmazza.

Documents

Dunaújvárosi Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző ...rosti.sulinet.hu/wp-content/uploads/2016/02/Szakmai_program.pdfA különböző kulcskompetenciák fejlesztésére