Embed Size (px)
Citation preview
1
E-learning és szabványosítás,a SCORM szabvány
Kristóf Zsolt – [email protected]ár Károly – [email protected]
Debreceni EgyetemEgészségügyi Kar4400, Nyíregyháza, Sóstói út 2-4.
XV. MultiMédia az oktatásban konferenciaDebreceni Egyetem, Debrecen, 2009. június 24-25.
2
1, Bevezetés
Az információs társadalom egyik alapvető tétele az élethosszig tartó tanulás. A tanulás életformává válik és munka mellett végezve, jelentős időráfordítást igényel.
Új, alternatív oktatási módszerek váltak szükségessé, mint például a távoktatás és az elektronikus oktatás.
Az elektronikus oktatás egyik formája, az e-learning.
Ugyanazon témájú tananyagot több helyen is kifejlesztették, de ezek nem voltak kompatibilisek egymással. A tananyagok nem voltak újrafelhasználhatók, megosztásuk nem volt lehetséges.
A szabványosítás a fentiek miatt elkerülhetetlenné vált.
3
2, Hagyományos oktatási formák
A hagyományos oktatási formák közül a legismertebb a klasszikus iskolai oktatási forma, oktatási rendszer.
Ezzel az oktatási formával mindenki találkozik élete folyamán, a hazai közoktatásban az általános, közép, és felsőfokú tanulmányok során.
Ezek általában valamilyen speciális tudás megszerzésére, fejlesztésére irányultak.
4
3, Hagyományos távoktatás
A távoktatás jelentős múltra tekint vissza.
Ez az oktatási forma kezdetben kevés technikai támogatással bírt, elsősorban a tankönyvek, jegyzetek, távoli (otthoni) feldolgozását jelentette.
A technikai fejlődéssel, a telefon és a rádió elterjedésével a kommunikáció formái bővültek, ezzel megteremtve a nagy távolságok áthidalásának lehetőségét.
Jellemzői:• Tanulás - oktatás időbeni és térbeni elkülönülése• Önállóság alapkövetelménye• Kreativitás• A kommunikációs eszközök jelentőségének növekedése• Ellenőrzés, visszacsatolás• Speciális tananyag és oktatócsomag
5
4, Számítógéppel támogatott oktatás
A 80-es évektől megjelent új oktatási forma a számítógéppel támogatott távoktatás (Computer Based Training).
A tananyag feldolgozását egyre több audiovizuális majd interaktív számítógépes program támogatta.
Az interaktivitás kihasználásával lehetőség nyílt a vizsgákra való felkészülés hatékony támogatására.
Előnyei:• Időpont, hely független• Egyénre szabott tanulási forma• Gazdag multimédiaalkalmazások könnyítik a tanulást
Hátrányai:• Tanár – diák kapcsolat hiánya• Önoktató, nincs kollaboráció• Költséges tartalomfejlesztés
6
5, Az E-learning és tulajdonságai I.
Az e-learning kialakulását a fokozódó távoktatási igények, a hálózatba kötött számítógépek és a számítógépek által megjelenített multimédiás lehetőségek együttese tették lehetővé.
Az e-learning megszületése az Internet elterjedésével, a 90-es évek végén vált lehetővé. Egyre több oktatási intézmény és szoftvergyártó vállalat fedezte föl az új oktatási formában rejlő lehetőségeket.
Az e-learning szerkezete: pedagógiai, technológiai, interfészterv, értékelés, menedzsment, forrástámogatás, erkölcsi, intézményes részekből épül fel.
7
5, Az E-learning és tulajdonságai II.
Innovatív• Együttműködő alkotóközösségek lehetősége• Gyorsan változtatható tananyag lehetősége
Mérhető és testre szabható• Mivel teljesen digitális, jól mérhető, ellenőrizhető• Egyénenként testre szabható tananyag biztosítható
Hatékony képzési erőforrás-elosztás• Folyamatos rendelkezésre állás• Nagy létszámú hallgató egyidejű képzése• Egységes gyors számonkérés• Bármikor bárhonnan elérhető tananyag
8
6, Szabványok
A 90-es évek első felében kezdett elterjedni az e-learning tananyagfejlesztés.
Ugyanazon témájú tananyagot több helyen is kifejlesztették, de ezek nem voltak kompatibilisek egymással. A tananyagok nem voltak újrafelhasználhatók, megosztásuk nem volt lehetséges.
A szabványosítás a fentiek miatt elkerülhetetlenné vált.
Néhány példa szabványokra:
• SCORM (Sharable Content Object Reference Model – Megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje)
• AICC (Aviation Industry CBT Commitee – Repülési Ipar Számítógép AlapúKépzési Szervezete)
• IMS (Instruction Management System - Oktatói felügyeleti rendszer)
9
7, A szabványok gyakorlati jelentősége
A tananyagok „újrafelhasználhatóak” és környezet-függetlenek.
Alkalmazhatóak egységes minőségi értékelési szempontok.
Általánosan használható keretrendszerek és tananyagszerkesztők.
Fejlesztési és bevezetési költségek könnyen és pontosan meghatározhatók.
10
8, A SCORM szabvány I.
A SCORM (Sharable Content Object Reference Model - Megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje) informatikai szabványok összessége, méghozzáolyanoké, amelyek tartalmak manipulációját teszik lehetővé elektronikus tanulási környezeteken belül.
A tanulási tartalom manipulálásán többek között a következők értendőek:• a tartalom előkeresése• a tartalom átvétele• a tartalom megosztása• a tartalom újbóli felhasználása• a tartalom átadása
1997-ben az ADL (Advanced Distributed Learning) számos szervezettel kezdte meg az együttműködést, hogy a kialakuló új technológiai környezetben megtalálja azt a vázat, melyre a Web-alapú oktatás szabványa illeszkedhetne. A partner szervezetekkel történő rendszeres találkozások során alakultak ki azok a specifikációk, melyek közösen alkotják az ADL SCORM modelljét.
11
8, A SCORM szabvány II.
A SCORM 1.0 verzióját az ADL 2000. január 31-én bocsátotta nyilvánosságra, majd ezt követte 2001. január 16-án az 1.1-es verzió. 2001 októberében adták ki a SCORM 1.2-es változatot, amely referenciamodell igen gyorsan elterjedt.
2004 első hónapjában jelent meg a SCORM 2004 első verziója.
A legutóbbi változat SCORM 2004 4th Edition néven 2009. március 31.-én került a nyilvánosság elé.
A SCORM azon tananyagfejlesztőknek készült, akik tanulási környezeteket és ezekhez eszközöket építenek, ill. fejlesztenek.
A SCORM alapgondolata a következő: a tanulási környezetek a tanulási tartalmakat oly módon kezelik, hogy mindig tudják, egy-egy tanuló hol tart az elsajátítás folyamatában. Ennek alapján a környezet azzal is tisztában van, hogy a tanulóknak adott ponton milyen irányban kell továbbhaladni ahhoz, hogy a tanulási célt (a legrövidebb úton, a leghatékonyabban stb.) elérje. A hagyományos weboldalak által biztosított navigálási lehetőségek az ismeretszerzés ilyen fokúvezérlésére nem képesek.
12
8, A SCORM szabvány III.
A SCORM alapegysége a megosztható tartalmi objektum vagy SCO. A tartalmi terjedelmét illetően a SCO lehet tetszőleges (egy weboldal vagy akár ennek a sokszorosa).
Egyetlen követelménynek kell megfelelnie: újrafelhasználható legyen. Ennek a követelménynek formai szempontból úgy tud eleget tenni, hogy nem tartalmaz utalásokat más SCO-kra.
A SCORM az elsajátítás optimalizálásában és irányításában jut szerephez. Ezt úgy éri el, hogy a befogadás bonyolult folyamatához a tartalom leírását előkereshető, átvehető, megosztható, újból felhasználható és átadható formában teszi lehetővé.
13
9, A SCORM felépítése I.
A SCORM öt fő részből (könyvből) áll:
Áttekintés (Overview)
Tartalomegyesítő modell (Content Aggregation Model - CAM)
Futásidejű környezet (Run Time Environment - RTE)
Besorolás és navigálás (Sequencing and Navigation - SN)
Tesztelési követelmények vagy Megfeleltetési követelmények (Testing Requirements vagy Compliance Requirements, - TR vagy CR)
14
9, A SCORM felépítése II.
Az első könyv célja, hogy általános tájékoztatást adjon az ADL szerepéről, küldetéséről, kitűzött céljairól. Röviden bemutatásra kerül az ADL koncepciója a SCORM bevezetésével kapcsolatban.
A CAM három specifikációból áll.• Tanulási tartalom leírására szolgáló elemek jegyzéke.• A fenti elemek (metaadatok) XML (Extensible Markup Language) jelölőnyelvben való leírását előíró specifikáció.• A tartalom becsomagolásának mikéntjét előíró specifikáció.
Az RTE a SCORM azon összetevője, amely a tartalommal összefüggőinformációkat közvetíti a tanuló és a tanulási környezet között.
Az SN feladata az egymástól független egységek tanulási célnak megfelelőösszerendezése és a közöttük való navigálásnak, azaz az ismeret elsajátítási útvonalainak a meghatározása.
15
10, A SCORM-mal szemben elvárt magas szintű követelmények A SCORM dokumentáció sokszor hivatkozik az ADL által definiált magas szintűkövetelményekre. A következőkben megemlítésre kerülő fogalmak leírják ezeket a követelményeket, melyeket a szabvány végső fokon megkövetel:
Accessiblity - Hozzáférhetőség - A különböző oktatási komponensek kereshetőek, hozzáférhetőek, kiválaszthatóak legyenek, és igény szerint álljanak rendelkezésre mind a tanulók, mind a tartalom fejlesztők számára. Interoperability - Együttműködési képesség - A különböző komponenseket úgy fejlesszék, hogy egy adott hardveren, egy konkrét platformon, adott eszközbeállításokkal létrehozott dokumentum, egy másik helyen ettől különbözőplatformon és eszközbeállítások mellett is működőképes legyen. Durability - Tartósság - Ne legyen szükség lényeges módosításokra, áttervezésre, újrakonfigurálásra, amikor egyes technológiák új változatai megjelennek. Reusability - Újrafelhasználhatóság - Lehessen felhasználni a komponenseket a legkülönbözőbb összetett alkalmazásokban és környezetekben.
16
11, A SCORM 2004 4. verziója I.
Az ADL összegyűjtve és elemezve a legfrissebb igényeket és eredményeket 2009. március 31.-én kiadta a SCORM 2004 4. változatát.
Ez a 4. változat egy olyan karbantartási kiadás, amely a korábbi SCORM 2004 verziók egyes hiányosságaira mutat rá, illetve bizonyos pontokon fejleszti, egyes képességekben megerősíti azokat.
A SCORM 2004 3. verziójában meglévő kisebb hibák kijavításán túl főleg az LMS-ek közötti együttműködési képesség továbbfejlesztésére koncentrál a 4. kiadás.
17
11, A SCORM 2004 4. verziója II.
Az újdonságok között találhatóak például a következők:
Általános futásidejű adatok megosztása SCO-k között:Az ugyanazon tevékenységfához tartozó SCO-k egy új, futásidejű adatmodell elemet használhatnak, amelynek segítségével tárolhatják és megoszthatják egymás között az egyes tanulókövetési információkat.
Több objektív adat érhető el globálisan:SCO-k által futásidőben létrehozott objektív információk oszthatóak meg SCO-kközött, még akkor is, ha ezek a SCO-k különböző tevékenységfákhoz tartoznak.
18
11, A SCORM 2004 4. verziója III.
„Ugrás” navigációs kérés:A legtöbb szekvenciális folyamat esetében pozitívum lehet, ha a SCO-k képesek másképpen navigálni, mint ahogy egy felhasználó megteheti. Korábban a SCO-káltal igényelhető navigációs kérések azonosak voltak a tanulók által kérhetőkkel. Az új „ugrás” navigációs kérés kibővíti a tartalomfejlesztők lehetőségeit a sorrendiség kérdéskörében és szétválasztja a SCO-k valamint a tanulók navigációs jellemzőit.
Súlyozott adatok használata:A SCORM 2004-ben már korábban is használatban volt egy előrehaladás-mérőadatmodell elem, amely arról adott információt, hogy az egyes hallgatók egy adott SCO-val mennyire vannak készen. A 4. verziótól viszont bevezetésre kerülhet, hogy a különböző egységek teljesítése különböző súllyal kerüljön számításba. Ennek a megfelelő használata pontosabb képet adhat arról, hogy ténylegesen hol is tart egy tanuló a teljesítési folyamatban.
19
12, Összegzés
Napjainkra az e-learning alapú tanulás-oktatás egyre inkább előtérbe kerül.
Leszögezhető, hogy az egyes, kellően elterjedt szabványok ezt a térhódítást elősegítették.
A SCORM szabványrendszer jó példája a sikeres szabványosítási kísérleteknek.
A 4. verzió pedig – bár karbantartási kiadás – további érdekes lehetőségeket nyit meg.
20
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
