Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai alapszak

Képalkotó diagnosztikai analitika szakirány

A jó és rosszindulatú emlődaganatok elemzése 40 év alatti nőknél.

Konzulens: Készítette:

Prof. Dr. Harkányi Zoltán Égerszegi Beáta

2015

1

Tartalomjegyzék

1.Bevezetés ............................................................................................... 4

1.1.A téma jelentősége ................................................................................... 4

1.2.Hipotéziseim ............................................................................................ 4

2.Szakirodalomi áttekintés ..................................................................... 5

2.1.Az emlő anatómiai felépítése ................................................................ 5

2.2. Az emlő fejlődése ................................................................................. 6

3. Az emlődaganat definíciója ................................................................ 7

3.1 Benignus emlőbetegségek ........................................................................ 7

3.1.1 Ciszta .................................................................................................. 7

3.1.2 Galactocele ......................................................................................... 7

3.1.3 Fibroadenoma .................................................................................... 7

3.1.4Lipoma ................................................................................................ 7

3.1.5.Intraductalis papilloma....................................................................... 8

3.1.6 Fibrocystás mastopathia ..................................................................... 8

3.1.7 Zsírnekrózis ........................................................................................ 8

3.2 Malignus emlődaganatok ......................................................................... 8

3.2.1 Nem invazív emlődaganatok : ........................................................... 9

3.2.2.Invazív emlődaganatok ...................................................................... 9

4.Emlődaganatok képalkotó diagnosztikája ........................................... 12

4.1 Röntgen mammográfia (RM) ................................................................. 12

4.1.1 Szűrő mammográfia ......................................................................... 13

2

4.1.2 Diagnosztikus mammográfia ........................................................... 13

4.2 Ultrahang mammográfia ........................................................................ 14

4.2.1 2 D UH-vizsgálat ............................................................................. 14

4.3 Szonoelasztográfia: ................................................................................ 15

4.4 Duktográfia ............................................................................................ 16

4.5 MR mammográfia: ................................................................................. 16

4.5.1 Dinamikus MR-vizsgálat ................................................................. 17

4.6 Izotóp vizsgálatok .................................................................................. 18

4.6.1 Csontszcintigráfia ............................................................................ 18

4.6.2 PET /CT ........................................................................................... 18

5.Mintavétel ........................................................................................... 20

5.1 Vékonytű-aspirációs cytológia ............................................................... 20

5.2 Core-biopsia (szövethenger) .................................................................. 21

6.Emlőrák terápiája .............................................................................. 22

6.1 Sebészeti Kezelés ................................................................................... 22

6.2 Sugárkezelés ........................................................................................... 23

6.3 Kemoterápia ........................................................................................... 25

6.4 Emlőrekonstrukció ................................................................................. 26

7. Anyag és módszer ............................................................................. 28

7.1 Kutatás mintája ...................................................................................... 28

7.2 Kutatás módszere ................................................................................... 28

8.Eredmények ismertetése ................................................................... 29

8.1. A benignus és malignus emlőbetegek kor szerinti megoszlása ............ 29

3

8.2 Emlőelváltozás elhelyezkedése a betegekben ........................................ 30

8.3. Képalkotó vizsgálatok az emlőben ..................................................... 31

8.4. A daganatok kialakulása utáni kezelések .............................................. 33

8.5. Korábbi beavatkozás előfordulása az emlőben ..................................... 34

8.6. Terhesség előfordulása a vizsgálat alatt ................................................ 35

8.7.Mintavétel módjai .................................................................................. 36

9.Megbeszélések-következtetések ........................................................ 37

10.Összefoglalás..................................................................................... 38

11. Irodalomjegyzék ............................................................................. 40

12. Ábrajegyzék ..................................................................................... 43

13. Köszönetnyilvánítás ........................................................................ 44

4

1.Bevezetés

1.1.A téma jelentősége

Témaválasztás eredményeként az emlőbetegség komplex diagnosztikája című

témát választottam és ezen belül kutatni kezdtem az emlő jóindulatú (benignus) és

rosszindulatú (malignus) daganatát 40 éves kor alatti nőknél. Magyarországon az

emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Fontosnak tartom ismertetni,

hogy nem csak érett felnőtt nők körében, hanem serdülőkorban is előfordulhat

emlőelváltozás.

Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus hallgatóként célom

tanulmányozni, hogy a Röntgen mammográfia,az Ultrahang képalkotás és a

mágneses rezonancia milyen mértékben teszik lehetővé az emlődaganatok

vizsgálatát.

Célom, hogy minél többet megtudjak a benignus és malignus emlődaganatokról,

annak diagnosztikájáról, elhelyezkedéséről, kialakulás utáni kezeléséről, mintavétel

módjáról, állapotosság előfordulásáról a vizsgálat ideje alatt, valamint, hogy

korábbi beavatkozás történt-e az emlőben.

1.2.Hipotéziseim

Egyik felvetésem, hogy a rosszindulatú emlődaganatok ritkábban fordulnak

elő 40év alatti nőknél, mint a jóindulatú emlőelváltozások.

Másik felvetésem, hogy a vékonytű aspirációs citológia a legtöbb esetben

elég információt nyújt a diagnózis fölállításához és a későbbi teendőkhöz.

Feltételezem, hogy a betegeim 50%-nál végeztek már korábban, 2014 előtt,

beavatkozást az emlőn.

5

2.Szakirodalomi áttekintés

2.1.Az emlő anatómiai felépítése

Az emlő páros bőrmirigy, mirigyes szerv, amely a mellkasi bordák elülső felszínén

a 3-7 borda magasságában, a sternumtól a mellkasfalig helyezkedik el. A musculus

pectoralis major képezi az emlő alapját, de a teljes szöveti állományát a fascia

pectoralis superficialis fedi. Az emlő vérellátását azok az artériák biztosítják,

amelyek az arteria thoracica lateralisából és internából (arteria mammaria interna)

erednek. Az emlő vénás elvezetése felületes és mély vénás rendszerre oszlik. Főbb

vénák, a vena thoracoepigastrica és a vena cephalica követik az artériát és a belső

mellkasi vénába ömlenek. Idegellátását az nn intercostalis 2-5. és az n.

supraclavicularis idegek alkotják. A nyirokelvezetés mélység szerint 3 úton , plexus

areolaris, plexus subareolaris, plexus fascialis keresztül történik. Az emlő

koncentrikus felépítésű állománya négy kvadránsra osztható. Belső-felső negyed,

belső-alsó negyed, külső-belső negyed, külső-alsó negyed. Kvadránsoknak a

jelölése óra szerint történik. Amelyek közül farok szerű nyúlványt képez az axilla

irányában a mindkét oldali külső-felső kvadráns. Az emlők 15-20 lebenyre,

lobusra oszthatók fel, amelyek az emlőbimbótól az emlőkontúrok irányában

szélesednek. Mindegyik mirigylebeny rendelkezik egy tejvezetékkel (ductus

lactiferus colligenssel). A lobusok kis apró lobulusokat tartalmaznak, ezek a

tejtermelő emlőmirigyek. Zsíros kötőszövet tölti ki a lobusokba rendezett

mirigyállomány közötti teret, kor előre haladtával mennyisége növekszik. A

mellben nincs izomszövet, állománya zsírszövetből, mirigyes szövetből és

kötőszövetből áll. Az emlő mirigye csak a szopatás után indul el valódi

fejlődésnek. Az emlőmirigy 14-24 mirigylebenyből áll. Az emlőmirigy koratejet

(colostrum) termel az egész terhessség során és a születés után még néhány nappal

is. A colostrum összetétele teljes mértékben eltér a rendes tejétől. Miután a

csecsemőt leválasztottuk az emlőről, a mirigy visszafejlődik. Az emlő

legkiemelkedőbb részét a bimbóudvar (areola mammae) fedi, aminek a közepén

emelkedik ki az emlőbimbó (papilla mammae). Azoknak a nőknek, akik még nem

6

szültek, rendszerint nem emelkedik ki, hanem több esetben ez még be is húzódik

(papilla retracta). De a terhesség ideje alatt, azaz a kilenc hónap alatt, az emlőbimbó

erősebben kifejlődik, főleg szoptatásra. A csecsemő a szájával meg tudja ragadni a

bimbót, mert a simaizom mechanika ingerlésre összehúzódik, így kiemeli a

bimbót.[5,7,12]

2.2. Az emlő fejlődése

Az emlő fejlődésének legnagyobb része felnőttkorban történik, mégis a teljes

kifejlődését akkor éri el, ha a nő terhes lesz és gyermeket fog szülni. Születéskor a

mirigyállomány még csökevényes, ilyenkor inkább az emlőbimbó alatti területre

lokalizálódik. Pubertás idején a tejcsatornák (ductusok) növekednek és

elágazódnak. Ezen a ponton be is fejeződik a mirigyállomány termelődése a

férfiaknál. Néhány esetben gynecomastia alakul ki a férfiaknál. Az ösztrogénterápia

mellékhatásaként és az ösztrogént termelő daganatok tüneteként is előfordulhatnak.

Ilyenkor észlelhető némi ösztrogén-androgén arányának a növekedése. Ha a nemi

érés befejeződik a nőknél, a ductusok tovább ágazódnak és a lobolusok

kifejlődésnek indulnak. Ebben az időben alakul nő a női emlő mérete és formája.

Ahhoz, hogy az emlő kifejlődjön, sok hormonra van szükség. Két jelentős hormon

az ösztrogén (tüszőhormon) és a progeszteron (sárgatest hormon). Az előbbi az

emlővezetékek, az utóbbi pedig a lebenyek fejlődéséért felelős. Az említett két fő

hormon, hogy kifejthesse hatását szükség van glukokortikoidokra, inzulinra és

növekedési hormonra is. De ezek a hormonok önmagukban nem segítik elő az emlő

növekedését. A terhesség alatt a prolaktin, az ösztrogén és a

progeszteronkoncentrációnak köszönhetően végbe megy a teljes lobulo-alveolaris

fejlődés.[5,22]

7

3. Az emlődaganat definíciója

3.1 Benignus emlőbetegségek

3.1.1 Ciszta

Ciszta az egyik leggyakoribb emlőelváltozások egyike, főleg praemenopausaban a

30-35 éves kor között. A mammográfiánál a felismert csomók 25%-a ciszta.

Leggyakoribb oka az extralobularis terminalis ductus elzáródása. Kialakulhat

zsírnecrosis és intraductalis papillomához kapcsolódóan is. Mérete változhat,

gyakran multilocularis.[15]

3.1.2 Galactocele

Tejjelt telt ciszta, csomó formájában észlelhető a bimbóudvar mögött. A szoptatás

megszűnése után alakul ki, a besűrűsödött anyatejnek köszönhetően. Nem okoz

különösebben panaszt, csak gyulladáskor, vagy fertőződés esetén. Az anyag

tűleszívásakor kenőcsös, sűrű, sötétzöld színű lesz. Gyulladás és eredménytelen

leszívási kísérlet után indokolt lehet a sebészi kezelés.[24]

3.1.3 Fibroadenoma

A fibroadenoma a leggyakoribb jóindulatú (benignus) tumor közé sorolják. Változó

mennyiségű kötőszövetet tartalmazó szövettanilag körülírt mirigy proliferáció.

Egyre több meszesedés lehet benne az idő előre haladtával. A nagysága gyakran

hetekig, hónapokig , évekig nem változik, ritkán spontán is regrediál. Kevés esetben

egy pár betegben akár lassan nőhet és hatalmas nagyságot is elérhet (giant fibroma).

Szinte sosem malignizálódik, bár néha carcinoma is társulhat a fibroadenomához.[6]

3.1.4 Lipoma

Jóindulatú daganat, ami embrionális (mesenchymális), kötőszövet eredetű

zsírszövetből indul ki. Jól határolt, mirigyállomány zsírszigeteivel megegyező

echogenitású képlet látható az UH-felvételen. Differenciáldiagnosztikai problémát

ritkán okoz. Leggyakoribb formája a subcutan lipoma, ami a bőr harmadik,

8

legalsóbb rétegét alkotó, fehér zsírszövetben lévő, zsírsejtek által képzett jóindulatú

daganatok.[15]

3.1.5.Intraductalis papilloma

Epithelialis hámmal fedett valódi polipja a kivezető járatnak. Általában csak 1 cm

nagyságú, de akár megnőhet 4-5 cm-re is. Legtöbb esetben az emlőbimbóból véres

váladék, vagy ürülő vér kelti fel a beteg figyelmét a daganat megjelenésére. Ritkább

esetben csomó észlelhető az emlőben, amit a mammográfia és az UH képalkotó

eljárás igazol. Esetleg tumorból vett aspirációs anyag citológiai vizsgálata is

végezhető. Sebészi eltávolítása az érintett járat kimetszéséből áll.

Fontos az invasiv papillaris carcinomától való elkülönítése.[17]

3.1.6 Fibrocystás mastopathia

A beteg ciklusfüggő és változó elhelyezkedésű, fájdalmas csomókra panaszkodik.

Így a tapintási lelet is változó. Az UH-felvételen diffúz vagy körülírt echogenitású

fokozódást látunk, különböző kiterjedésű hangárnyékolással. De lehet negatív is,

ezért nem specifikus az UH-vizsgálat. Változó méretű cisztákat is láthatunk ezeken

a területeken.[15]

3.1.7 Zsírnekrózis

Kötőszövetből, zsírral telt macrophagokból, krónikus gyulladásra jellemző sejtekből

áll. A zsírnekrózis utánozhatja a rosszindulatú daganat jelenlétét, meszeket

tartalmazó, körülírt tömörülés formájában. Legtöbb esetben zsíros, megereszkedett

emlőn észlelhető ez az elváltozás. Biopsziát igényel klinikai tünete alapján.[17]

3.2 Malignus emlődaganatok

A rosszindulatú (malignus ) daganat olyan szövetrész, amelyben a sejtek

megmagyarázhatatlan módon osztódni kezdenek, az emlő hámszövet egyes részei

kórossá válnak és a szervezet keringési rendszerén keresztül növekedhetnek és

szétszóródhatnak a test többi részében. Közeli, vagy távoli áttéteket is

létrehozhatnak a szervezet különböző pontján.

9

Az emlőrák sok esetben fájdalmatlan és a felvételeken véletlenszerű képletként

jelenik meg. Ez a megjelenés lehet egy kis göb, vagy rosszabb esetben az egész

emlőt érintő folyamattá alakulhat.[20]

3.2.1 Nem invazív emlődaganatok :

Az epithel sejtek malignus transformációja a ductusokban és a lobulusokban. Ezek

non-invasiv(nem invazív ) rákok.

1.Ductalis Carcinoma In situ (DCIS):

Más néven ductális intraepithelialis neoplasia. Legtöbb esetben nem tapintható,

tünetmentes, csak emlőszűrés alkalmával fedezik fel. A tejutak hámbéléséből indul

ki. Ez a megbetegedés heterogén, nem lépi át sem a tejcsatornákat, sem azok szöveti

határait. Lefolyással, hisztológiával és prognózissal járó elváltozás. Ha nem

kezeljük ezt az in situ carcinomat, idővel lehet, hogy invazív rákká alakul.

Különböző altípusai vannak. A felosztás alapja a microkalcifikátumok típusa, a mag

grade, nekrózis jelenléte vagy éppenséggel a hiánya és a sejtproliferáció típusa. A

DCIS lehet diffúz, valamint unifokális, multifokális is és a betegség háromnegyed

részében láthatók rosszindulatú típusú meszek.

2.Lobularis Carcinoma in situ (LCIS):

Más néven lobularis hiperpláziának is hívják. Az emlőmirigyek hámbéléséből indul

ki, és a tejmirigyek szöveti határait nem lépi túl. Megjelenése akár invazív

daganattá is alakulhat. Az egyik legkedvezőbb prognózisú altípus, és elég ritka az

átlagpopulációban. Amíg nem invasív, addig nem igényel semmilyen kezelést.

Fontos a beteg megfigyelése, mert fokozott az invazív carcinoma kialakulásának

kockázata LCIS betegség esetén.[6,18,19,20]

3.2.2.Invazív emlődaganatok

Ezek a daganatok viszont áttörik a normál szöveti határokat és inváziót (behatolást)

mutatnak a szövetekbe. Daganatsejtek burjánzása áttöri a basalmembrant.

10

1.Invazív (infiltráló) ductalis carcinoma (IDC): Nem speciális típus. Ez a

megbetegedés a ductusokból indul ki. A környezeti terjedés mellett betörhet még a

vérerekbe, a nyirok utakba is.

2.Invasiv lobularis carcinoma(ILC): Az ILC elváltozást számos altípusba sorolják, a

sejtek differenciáltsága és differenciációja, valamit a tumor szerkezete szerint. A

multiplicitás és a bilateralitás mellett a csontba történő áttétképzés jellemzi. A

mammográfiás felvételen elég nehéz észrevenni, mert strukturális distorsio jegyeit

igen nagy arányban mutatják. Ráadásul a felvételeken a tumor méretét sem lehet

pontosan meghatározni a rossz elhatárolódás miatt. Pontosabb diagnózist csak MRI

vizsgálattal lehet megállapítani.

3.Tubularis Carcinoma: Kedvező prognózisú betegség, ritkán találkozunk ezzel a

típussal. Kötőszövetben egyrétegű köb vagy hengerhámmal bélelt csövecskék.

Gyakran csillag alakú megjelenése látható az RTG felvételeken.

4.Medullaris carcinoma: Jellemző rá, hogy éles határral válik el a normál

emlőszövetről. Nagyon ritka forma, az esetek 2-5 százalékában fordul elő. Ez az

altípus az egyik leggyorsabban növő emlő tumor. Általában fiatal korban alakul ki

leggyakrabban, az 50 évnél fiatalabb nők érintettek az esetek 40-60%ban ebben a

megbetegedésben, a fibroadenomával össze lehet téveszteni, mert a

röntgenfelvételen kerek, jól határolt képlet jelentkezik.

Két típusát különböztetjük meg:

Típusos medullaris

Atypusos medullaris

5.Colloid Carcinoma: Más néven mucinosus carcinoma, mucint termelő colloid.

Viszonylag jól körülírt, kerek, puha és jó prognózisú daganat. Három típust

különítenek el:

Pecsétgyűrűsejtes formát

Mucinosus (colloid) típus

Mucinosus cystadenocarcinoma típus

11

6.Papillaris carcinoma: Általában idősebb korban szokott előfordulni, az esetek 1-2

%-ban. Jó a prognózisa a tubularis és a mucinosus daganatokhoz hasonlóan.

7:Inflammatory breast cancer: Ennél a gyulladásos emlőcarcinománál a daganatos

sejtek a bőr nyirokerein keresztül terjednek, ezáltal az emlő megnagyobbodik,

érzékennyé válik, bőrpírt és narancshéj szerű bőrelváltozást okoz.[15,18,19,25]

12

4.Emlődaganatok képalkotó diagnosztikája

4.1 Röntgen mammográfia (RM)

A korszerű, új berendezések mellett a modern képalkotó diagnosztika emlővizsgáló

alapmódszere. Alkalmas nem tapintható, kisebb daganatok észlelésében.

Mammográfiát 40 éves kortól végeznek. Azok nők körében, akiknél a családban

korábban előfordult már emlődaganat, fokozott ellenőrzés szükséges. A röntgen

mammográfiából nyert információt az UH adatokkal egészíti ki, így el lehet

különíteni a cisztákat a daganatoktól. Két típusát különböztetjük meg a

mammográfiának:

1: Hagyományos mammográfia: A röntgenfilmen történik a képeknek a

megjelenítése, kidolgozása és tárolása. Szükséges hozzá magas a lágyrésztechnika,

de alacsony kV, valamint kétfókuszú, speciális anódú röntgencső és sötét kamrai

munka.

2.Digitális mammográfia: Pontosabb és előnyösebb a hagyományos

mammográfiától, főleg 50 éves kor alatt, prae- és perimenopausaban. Minden

emlőről kétirányú, cranio-caudális (CC), félferde oldalirányú, mediolaterális (MLO)

standard felvételeket készítünk. Szükség esetén kiegészítő (medio-laterális, latero-

mediális), nagyított és speciális (axilláris felvétel: implantátum beültetés esetén)

felvételeket is elvégezhetünk. Az emlővizsgálatoknál direkt digitális módszert

alkalmaznak, de a másik típus a foszforlemezes eljárás. Detektoron keletkeznek a

képek, a megjelenítés nagyfelbontású monitorokon történik. A felvételeknek a

tárolása, tároló médiumokon történhet.

ELŐNYEi :

A mikromeszesedést jól ábrázolja

Összehasonlítás lehetősége

A diagnosztikus pontossága nagyon magas

13

Hátrányai:

A mell összenyomása, tehát a kompresszió, panaszt, kényelmetlenséget

okozhat mastodyiánál

Ionizáló sugárterhelés veszélye

Bizonytalan a denz hatása az emlőben[10,18,21]

4.1.1Szűrő mammográfia

Célja: Azoknak a tumoroknak a felismerése, amik nem okoznak panaszt a betegben.

Ez szervezett szűrés, azok a páciensek, akik 45 és 65 év kor között vannak, 2 évente

fontos az emlők vizsgálata. Asszisztens megtapintja az emlőt, majd mindkét

oldalról készít kétirányú felvételt. Gyógyulási esély, ha a daganat 10-15 mm alatt

van, sokkal kedvezőbb. A vizsgálat nem 100%pontosságú.

Nehezítik a felismerést : a különböző beállítási (expositios) hibák, elváltozások,

amik a benignus tumort utánozzák, vagy nehezen felismerhetőek.[11]

4.1.2 Diagnosztikus mammográfia

Beutalóval érkezik a beteg a mammográfiára.

Komplex emlővizsgálatot készítenek

Panaszt okozó betegeknél végzik el a felvételeket

14

1. ábra: Bal emlőről készült cranio-caudális (CC), jobb emlőről félferde

irányú, mediolaterális (MLO) röntgenfelvétel.

Mind két emlőben részleges zsíros involutio, adenosisos megtartott

mirigyállomány. Körülirt kóros képlet, malignitás jelei egyik oldalon

sem látható.

4.2 Ultrahang mammográfia

4.2.1 2 D UH-vizsgálat

Az UH mammográfia 30 éves kor felett kiegészítő felvétel a röntgen mammográfia

mellett .Második leggyakrabban alkalmazott módszer. Az UH az emlők megítélése

mellett a daganat stádium felmérésére, nyirokrégiók, hasi szervek vizsgálatára, a

daganatos betegség rendszeres ellenőrzésére is alkalmas

1.Értékelése az UH mammográfiának:

Körülírt elváltozás az emlőben

Az emlők nagysága, alakja

Echoszerkezet megítélése

Mennyire határolódik el

15

2.Technikai feltételei

5-10 MHz finom felbontású lineáris transzducer (vizsgálófej) szükséges, de a

felületes elváltozások jobb megítélése érdekében alkalmazható magasabb ,14

MHz frekvenciájú transzducert alkalmazni. Kiegészítés képen Color

Doppler-vizsgálat szóba jöhet.

3.UH mammográfia indikációi:

Recidíva kimutatása

Implantátum beültetése

Célzott biopsiák vezérlése

Elváltozások kimutatása

Cystosus és a szolid képletek elkülönítése

Hematoma, műtéti szövődmények kimutatása [10,18]

a, b,

2.ábra: Bal emlő Ultrahang vizsgálata :

a, A medialis alsó quadransban 23 mm legnagyobb átmérőjű,

szabálytalan alakú, környezete felé nyúlványokat kibocsájtó, elmosódott

szélű, echoszegény, szolid képlet látható, melyben microcalcificationak

megfelelő apró, echodens képletek ábrázolódnak.

b ,A bal axillában a hegvonal mellett néhány 10 -17 mm-es vastag

coticalisú pathológiás szerkezetű nyirokcsomó látható.

16

4.3 Szonoelasztográfia:

Jelenleg nem alkalmazott módszer a mindennapi gyakorlatban.

Megmutatja a szövetek rugalmasságának körülírt változását. Javíthatja a malignus

és a benignus elváltozások elkülönítését a kompresszió és a dekompresszió alatt

készült felvételek összehasonlítása. [18]

4.4 Duktográfia:

Duktográfia a tejutak RTG kontrasztanyaggal való feltöltése.[1]

4.5 MR mammográfia:

Az MR-mammográfia nagy segítséget nyújt, hogy felvételt készítsenek a mirigy dús

emlőkről, a szövődményeket és a recidívákat megítéljék, valamint parenchyma

ábrázolását jól lássák a protézis implantációt követően. A hormonhatás miatt.

célszerű, ha az emlőről készített MR felvétel a praemenopausa előtt készül.

MR mammográfia indikációi :

Dens emlők bizonytalan tapintása

Észrevegyék a radiológialilag „láthatatlan’ emlőelváltozást

Állapot felmérése a rekonstrukció után

Monitorozása a neoadjuváns kemoterápiának

Lobularis carcinoma: megtervezzék az emlőmegtartó műtétet, meghatározzák

a stádiumot

A tumor műtét utáni követése

Valamint az implantátumoknál a következő kérdések megválaszolásában segíthet az

MR:

Intracapsularis ruptura

Extracapsularis szabad szilikon.

Kontrasztanyag adása elkerülhetetlen az emlő MR vizsgálatában.

17

A differenciál diagnózis meghozatalánál a következő kontraszthalmozási

paramétereket kell figyelembe venni:

Az enhancement jelenléte és hiánya

A kontraszthalmozás mennyisége (qualitatív és quantitatív mérések)

A kontrasztmegoszlás mintázata

A kontraszthalmozás sebességi görbéje.

Mindezek mellett tudnunk kell, hogy az irodalmi adatok az MR mammográfia

negatív prediktív értékét emelik ki (ha a vizsgálat negatív a tumor kevésbé

valósszínű.)

A mellkasfalról axialis és coronalis síkban T1 súlyozott, coronalis síkban T2

súlyozott, az emlőkről axialis síkban T1 súlyozott és STIR, majd intravénás

kontrasztanyag adását követően, axialis síkban dinamikus módon T1 súlyozott

méréseket készítetenek és a vizsgálatot subtractioval egészítik ki. [2,9,13]

3.ábra: Intavénás kontrasztanyag után T1 súlyozott, axiális síkú

felvételek, a második kép subtractios.

4.5.1 Dinamikus MR-vizsgálat

A dinamikus MR-vizsgálat segítséget nyújt az MR számára akár rejtve maradó,

több gócú daganatok azonosításában. Natív felvétel után intravénás

kontrasztanyagot fecskendeznek a betegbe, majd ezután az emlők jelintenzitását

mérik egymás után többször és egy statisztikai görbén jelenítik meg a

18

kontrasztanyag halmozás-dinamikáját. Az értékek megoszlási térképét a kiindulási

képre vetítve a daganat látszódik. Ez a módszer alkalmas a mintavétel vagy jelölés

vezérlésére.[8]

4.6 Izotóp vizsgálatok

4.6.1 Csontszcintigráfia

A csontrendszer izotóptechnikai képalkotó eljárásainak leggyakrabban végzett

vizsgálata. Onkológiában általános (standard) módszernek tekinthető, hogy

megvizsgálják a teljes testét a betegnek. 99m Tc –mal jelzett foszfonátanalógot

használnak a betegek vizsgálatára. A csontszcintigráfia a radiofarmokon eloszlását

mutatja meg a csontrendszerben. Érzékeny módszerek közé sorolják, fokozott

radiofarmokon-halmozást jelent a kóros területeken. Azoknál a betegeknél, akik III.,

és IV. stádiumú emlőrákban szenvednek, vagy több, mint négy hónalji

nyirokcsomó áttétet találnak, sőt tünet mentes pácienseknél is egésztest-

csontszcintigráfia szükséges a diagnózis fölállításához.[3]

4.6.2 PET /CT

Indikációi:

staging: nyirokcsomóstátusz felmérése, távoli áttétek kimutatása

neoadjuvans kezelések követése

reziduális tumor kimutatása

heg és recidíva elkülönítése

lokálisan előrehaladott, recidív tumorokban, metastasis gyanújakor akár első

vizsgálat is lehet.

PET / CT vizsgálatról kevés evidencia áll rendelkezésre.

19

Megfelelő indikációknak tarthatók az alábbiak, mennyiben az egyéb képalkotók

eredménytelenek:

Okkult primer tumor keresés

Disszemináció keresés

Recidíva gyanú.

[18,25]

20

5.Mintavétel

5.1 Vékonytű-aspirációs cytológia

A daganatdiagnosztika elengedhetetlen része. A tapintható csomóknál vagy

képalkotó eljárással lokalizált daganat gyanús laezióknál használják. Célja a

folyamat biológiai természetének tisztázása, valamint segít a későbbi tennivalók

eldöntésében. Továbbá ismételhető, ennél fogva az állapotváltozás követésére is

alkalmas.

Hátránya:

Nem ad választ invazivitásra és az elváltozás méretére.

Előnye a vékonytű-technikás eljárással végzett citológiai vizsgálatnak:

Gyors

Olcsó

Megbízható

Egyszerű

Szövődmény nélküli

Technikája: A mintavétel aspirációs pisztollyal, egyszer használatos, gumiperemes,

10-20 ml-es fecskendővel, vékony átmérőjű tűvel történik. A beszúrás után,

szívóhatást váltanak ki és amikor a tű vége még a csomóban van, ezt a hatást

megszüntetik. A nyert anyagot, csiszolt szélű tárgylemezre kifújják a pisztolyból. A

tárgylemezt a beteg azonosítójával ellátják, majd legalább 15 percre a fixálóba

helyezik. Ezután a citológiai laboratóriumba érkeznek a fixált sejteket tartalmazó

kenetek.

21

5.2 Core-biopsia (szövethenger)

Invazív eljárás, csak érzéstelenít mellett alkalmazható. A megcélzott teriméből a

„core” nyerés aspirációval és 5 irányból végzett punkcióval történik. Bőrön ejtenek

egy metszést és vastag tűvel vesznek 2x10-12 mm méretű szövethengert az

elváltozásból. A tűhöz rugóval működtetett „pisztoly” kapcsolódik. A beteg nem

érez fájdalmat az érzéstelenít miatt,csak a „pisztoly” csattanását hallja. Ezután a kis

sebet nem varrják össze, hanem fedőkötést tesznek rá.

A biopsziának jelentősége van a daganatos betegség előre haladottságának

megállapításában. Segít jól elkülöníteni a jó és rosszindulatú daganatokat, valamint

segítséget nyújt a másodlagos daganatok igazolásában. A terápia tervezéséhez

támpontot ad a hormon-receptor és HER2 vizsgálata.[2,16]

22

6.Emlőrák terápiája

6.1 Sebészeti Kezelés

Lumpectomia a műtét elnevezése, amennyiben a daganat és környezetének

kimetszése történik. Quadrantectomiának nevezik, ha a daganatot a hordozó emlő

szöveti állományának jelentősebb része (egynegyede) eltávolításra kerül. Mivel a

megmaradó emlő állományból esetlegesen kiújuló betegséget is meg kell előzni,

ezért ezeket a sebészi megoldásokat sugárkezeléssel egészítik ki. Az emlő

eltávolítás, más néven mastectomia során nem csak az emlőt, hanem vele együtt az

alatta lévő hónaljárok nyirokcsomókat tartalmazó zsírszövetét és a mellizomzatot is

eltávolítják.

Az emlő sebészeti kezelése nem ajánlott:

Kettőnél több kvadrásban van a tumor,

Terhes a beteg, sugárkezelés után,

Már korábban észlelt diffúz mikrokalcifikáció esetén.

Mastectomia javallata :

Centrális tumor

Familiáris emlőrák,

Multicentrikus, nagy kiterjedésű DCIS,

A beteg elutasítja a radioterápiát

Gyulladásos emlőrák

Az emlő nagy részét érintő in situ rák

Az emlőműtétek nem igényelnek speciális műtéti előkészítést. Nagyon fontos

viszont a vérzéscsillapítás. Rendelkezésre kell állniuk a megfelelő teljesítményű

mono-vagy bipoláris koagulátoroknak.A daganatot a hozzá tartozó környezetével

együtt kerül eltávolításra a pectoralis fasciáig hatolva. A fasciát a vena axilláris

23

vonalában nyitják meg, az axiallaris block-dissectio pedig a hónaljároki

ívmetszésből történik. Folyamatos elektrokoagulálás mellett távolítják el az axilla

zsír és kötőszövetét a benne lévő nyirokcsomóval együtt. Elhelyeznek egy

szivódraint a hónaljárokba, aminek a kivezetése különálló nyílásból történik. A

sebet először subcután öltéssel behelyezik,majd utána bőrvarrattal zárják.

Az emlősebészeti beavatkozások mellékhatásaiért a szöveti traumatizáció a felelős.

Gyakorisága az esetek 20%-ban történik.

Mellékhatások:

Lymphoedema

Gyulladás

Érintett oldali felső végtagi fájdalom

Paraesthesia

Zsibbadás

A metasztázis legelőször a sentinel (őrszem) nyirokcsomóban képződik. A

sentinel nyirokcsomó megjelölése kétféle módon történik:

1.kék színű festékkel,

2 radioaktív izotóppal, amihez gamma detektor alkalmazása szükséges.

Kisméretű, axilláris metszést ejtenek, majd felkeresik a jelölés módjától függően a

nyirokcsomót. Ezt a nyirokcsomót a patológus értékeli. Ha negatív, akkor nem kell

sebészeti kezelést alkalmazni, ha viszont pozitív, axillaris block-dissectio a

megfelelő eljárás.[4,6,12]

6.2 Sugárkezelés

Kemo - és a hormonterápiával együtt általában postoperatív terápia részét képezi az

emlődaganatok sugárterhelése. Az emlőrákos betegeknél a sugárkezelésre adjuváns

terápiaként kerül sor. Célja a kiújulás megelőzése a helyi, illetve a műtétet

körülvevő területen. Minden alkalommal elvégzik lumpektómia esetén.

Mastectomiánál is gyakran alkalmazzák a sugárkezelést. A kezelés 25 alkalommal

történik.

24

A Sugárterápiának célterülete localisan a mellkasfal. Ha emlőmegtartó műtétről van

szó, akkor határa:

felülaz infraclavicularis terület,

medialisan a mellkas középvonala,

lateralisan a középső axillaris vonal és

alul pedig mastectomia esetén1-2 cmel a műtéti metszés alatt.

Ha nem volt mastestomia, akkor határa alul az emlő alatt helyezkedik el.

A boost (dóziskiemelés) célterülete a primaer daganat helye lesz az emlőmegtartó

műtétek után. A regionális régiók besugárzásának két célterülete van:

1. A mammaria interna régiója

2. Infra és supraclavicularis ,illetve az axillaris régió

1.Határa:

Felül:pajzsporc alatt

Medialisana középvonalat 1 cm-rel meghaladja

Alul:a mellkasfali besugárzási mezőhöz illeszkedik

2.Határa:

Felül I.borda

Laterálisan a mellkasfali besugárzási mezőhöz illeszkedik, valamint a

sternum felső széléhez.

A sugárkezelést és a kemoterápiát együtt kombinált alkalmazása csökkenti a

lokoregionális recidíva gyakoriságát, valamint progressziómentes túlélés

szempontjából is kedvező a hatásuk. A kezelést kemoterápiával kezdik (3

ciklusban). Célja, hogy előbb a szisztémás terápiás hatást kell biztosítani. Majd ha

ez befejeződött, sugárkezelés követi, majd újabb 3 ciklus kemoterápia (szendvics).

A sugárkezelés hatékonyságának feltétele, hogy a műtét után következő 3 hónapban

kezdődjön el a sugárkezelés.

25

Szövődményei:

Bőrreakció a besugárzott területen, majd lesőbb steril pericarditis, de ez elsősorban

csak olyan daganatok esetén, amik a bal oldalt helyezkednek el. Súlyos

szövődménye a tüdőfibrosis és a felső végtagi nyirokkeringés zavarok, miocardium

károsodása, felső végtag lymphoedema. [6,12,14,22]

6.3 Kemoterápia

A kemoterápia kezelése hormonkészítményekkel, cytostaticumokkal történik. A

gyógyszer eloszlik a szervezetben, eljut minden szövethez és szervhez. Így a

daganatos sejteket képes bárhol elpusztítani. Következménye, hogy a normál sejtek

is megsérülhetnek a kezelés ideje alatt. Azért alkalmazzák mégis a kemoterápiát,

mert a normál sejtek képesek a károsodást leküzdve regenerálódni, míg a daganatos

sejtek képtelen felépülni a károsodásból. A különböző stádiumok esetén alkalmazott

kezelések individuális megítélést igényelnek az onko-team által. A kezelési elveket

egyénre szabottan határozzák meg. Figyelme kell venni a beteg életkorát, a daganat

kiterjedését, a beteg leleteit, a nyirokcsomó érintettségét és a daganat biokémiai

sajátosságait. A kemoterápiát alkalmazhatják műtét előtt (neoadjuváns vagy

praeoperatív) vagy műtét után (adjuvans) kezelésként. Az előbbinek a célja, hogy

eredményesebb legyen a műtét, az utóbbi célja,hogy megakadályozzák a

mikrometastasisok kialakulását. Már előrehaladott terápiában a palliatív kezelés az

életminőséget és az élettartam meghosszabbodását eredményezi.

Szövődmények: A citotoxikus szerek a szervezet azon sejtcsoportjára hatnak,

amelyek gyors sejtosztódással rendelkeznek:

1.A gyomor-bél nyálkahártya felszínén is gyors a sejtosztódás, ezért mellékhatás

alakulhat ki:

Nyájnyálkahártya gyulladás

Gyomortájéki fájdalmak

Hányás

Étvágytalanság

Hasmenés

26

2. Szőrtüszősejtek és a hagymasejtek is gyors sejtosztódással rendelkeznek, aminek

a mellékhatása:

Hajhullás

3.Csontvelőben is gyors a sejtosztódás, ezért mellékhatása,hogy csökken a száma a

Vörösvértestnek

Vérlemezkéknek

Fehérvérsejteknek

A fehérvérsejt védi a szervezetet a külső fertőződésektől. Ha a csontvelő egy-két

hétig gátlás alá kerül a kemoterápia ideje alatt, akkor a fehérvértest száma

csökkenhet, így nagyobb a fertőződés esélye.

A vérlemezkék fontos szerepet játszanak a véralvadási rendszerben. Ha a számuk

csökken, akkor spontán vérzések is kialakulhatnak. (pl. agyvérzés, orrvérzés)

A kemoterápia mellékhatásai jól kezelhetőek. Súlyos, halálos szövődmények ritka

eséllyel fordulnak elő.[14,22]

6.4 Emlőrekonstrukció

Az emlőrekonstrukció fontos tényezője a betegek életminősége javításának.

Az első legfontosabb, hogy a mastectomiával egyidőben lesz-e a rekonstrukció,

tehát azonnali helyreállítás,vagy hetekkel, hónapokkal, esetleg évekkel a daganat

eltávolítása után(későbbi helyreállítás). Ebben a döntésben a kezelőorvos és a beteg

együttesen döntik el a megfelelő választ. Az azonnali helyreállításnak az előnye,

hogy nem igényel újabb anaesthesiát, vagy hospitalizációt. Jelentős előny még,

hogy a bőrfelület hegmentes lesz. Későbbi helyreállítás jöhet szóba akkor, ha a

beteg a műtét megkezdése előtt bizonytalan volt, hogy szeretne-e rekonstrukciót

végrehajtani az emlőjén vagy sem, valamint ha növeli a műtéti kockázatot.

El kell dönteni a betegnek a műtét típusát. A beavatkozás szövettágítóval

(expanderek) és implantátummal történjen,vagy saját szöveti transzferrel,esetleg a

kettő kombinációjával. Az utóbbi módszer hátránya, hogy a műtét jóval hosszabb és

specialis műtéti tecknikai ismeretek szükségesek a helyreállításban.

27

1.Saját szöveti transzfer más néven lebenyes pótlás: A beteg saját szöveteit

(lebenyeit) felhasználja, hogy az orvos kialakítsa neki az emlődomborulatot.

Két féle módja van:

1.A lebenyt eredeti helyéről eltávolítják és az érintett emlő helyére teszik

úgy, hogy a mellkasfalon a vérellátását érvarrattal biztosítják.

2.A lebenyt a bőr alatt vagy pedig a mellkasfalra vezetett alagúton vezetik

úgy, hogy az emlő megtartsa az eredeti vérellátását.

2 Expander és implantátum: A szövettágítót a bőr és izom alá helyezik, majd

sóoldattal tágítják a bőrt több héten keresztül. Ha a bőr eleget tágult, akkor a

második műtét keretében kiveszik az expandert és helyére implantátumot ültetnek

be. Mindenképpen fontos a beteggel tudatni, hogy egyik műtéttel sem lesz olyan az

emlője, mint korábban.[12,23]

28

7. Anyag és módszer

7.1 Kutatás mintája

Kutatásomat a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató

Kórház Sebészeti osztályán, a Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrumában,

valamint a Kórbonctani és Kórszövettani Osztályán végeztem, 2014. 01. 01. – 2014.

12. 31. közötti időszak beteganyagát feldolgozva. Kutatásomban a benignus és a

malignus emlődaganatokkal rendelkező betegekről készült Rtg, UH, valamint MR

vizsgálatok eredményeit tekintettem át és dolgoztam fel a retrospektív analitika

módszerét alkalmazva.

7.2 Kutatás módszere

Összesen 199 beteg anyagát tekintettem át, ami elegendő információt adott a

kutatásom elvégzéséhez.

A 199 betegnél megnéztem a betegség kor szerinti megoszlását, az elváltozás

elhelyezkedését, milyen képalkotó eljárással készültek a vizsgálatok, valamint a

daganat kezelését.

Kigyűjtöttem még a leletekből, hogy 2014 előtt történt-e bármilyen korábbi

beavatkozás az emlőben.

Megnéztem még a leletekben, hogy a beteg terhes-e a vizsgálat alatt, szoptat-e az

anyuka, valamint 2014 előtt szült-e gyereket.

Továbbá megvizsgáltam, hogy történt-e mintavétel vékonytű vagy vastagtű

biopsziával az emlőből.

29

8.Eredmények ismertetése

8.1. A benignus és malignus emlőbetegek kor szerinti megoszlása

A beteganyag áttekintése során a következő adatokat kaptam meg az emlőbetegek

életkorok szerinti eloszlásra vonatkozóan:

1. grafikon

-20 év között: 15 fő

-30 év között: 85 fő

1-40 év között: 99 fő

A betegek leleteit 40 és 40 éves kor alatt vizsgáltam meg, ami alapján jól kivehető,

hogy 11-20 év közötti betegpopulációnál alacsonyabb a betegszám a többi életkor

megoszlásához viszonyítva. A grafikon alapján azt is megerősíthetem, hogy az

életkor emelkedésével folyamatosan emelkedik a betegek száma. A húszas (21-30)

és a harmincas (31-40) éveikben járó páciensek száma majdnem megegyező.

30

199 beteg adatai alapján mindössze 7 páciensnél diagnosztizáltak rosszindulatú

emlődaganatot 2014-ben. Ebből 3 beteg a húszas (21-30) éveikben jár, míg 4

páciens közép korosztályhoz tartozik. (31-40)

8.2 Emlőelváltozás elhelyezkedése a betegekben

Ezt követően megvizsgáltam, hogy az elváltozások melyik emlőben érintettek a

betegek leletei alapján, melynek során a következő adatokat kaptam:

2. grafikon

A 199 betegből kiderült, hogy az emlőbetegség a jobb oldalon összesen 64

páciensnél fordult elő, ami 32 %-nak felel meg, amit a grafikon is jól mutat.

Mintegy 65 betegnél alakult ki a bal oldalon. A legkevesebb esetben, mindössze 12

beteget diagnosztizáltak negatívan 2014-ben, ami elég meglepő, hiszen 40 éves kor

alatti betegekről van szó. Mindkét oldalon 58 alkalommal észlelhető az

emlőbetegség, ami 29 %-nak felel meg a diagram szerint.

31

8.3. Képalkotó vizsgálatok az emlőben

3. grafikon

A fentiekben ábrázolt diagram alapján elmondható, hogy 124 betegnél mindkét

képalkotó eljárást alkalmaztak a diagnózis fölállításához. Mindössze 75 esetben

készítettek csak UH vizsgálatot a beteg életkorára való tekintettel, valamint nem

telt el egy év az előző Rtg mammográfiás vizsgálat óta.

A leletek alapján 7 betegemnél végeztek MR felvételt az emlő és a mellkasfalról.

4.ábra: T1 súlyozott, axiális síkú felvételek, a második kép subtractios.

32

Az axillákban, a parasternalis nyirokrégiókban és a mediastinum áttekinthető

szakaszán kórosan megnagyobbodott nyirokcsomó nem ábrázolódik.

Parenchymadús emlők. A bal emlőben körülírt kontrasztanyag halmozás nem

ábrázolódott. A jobb emlő külső-felső negyedében 18 mm legnagyobb átmérőjű,

inhomogén, elhúzódó halmozást mutató képlet ábrázolódik.

Meg szeretném említeni, hogy az emlődaganat praeoperatív jelölését dróthurokkal

(dróthurkos jelölés) és az eltávolított terime radiográfiás vizsgálatát(specimen

radiográfia) is végeztek 4 betegnél :

a, 5.ábra b,

A jobb emlő praeoeratív dróthurkos jelölése (a). Jobb emlőről készült specimen

mammographia (b)

a, A jobb emlő belső-felső negyedében elhelyezkedő 10 mm legnagyobb

átmérőjű echoszegény solid képlet dróthurkos jelölését végezték el.

A dróthurok az elváltozás hátsó lateralis szélénél végződik.

A megjelölt elváltozás mögött 19 mm legnagyobb átmérőjű, közvetlenül a

mellkasfal előtt elhelyezkedő echoszegény szolid képlet szintén elkülöníthető,

mely az előző elváltozással összefüggést mutat.

b, A specimen mérete 45x29x30mm. A dróthurokkal megjelölt elváltozás

UH-vizsgálattal azonosítható. A dróthurok is elkülöníthető a preparátumban.

33

8.4. A daganatok kialakulása utáni kezelések

Kezelési formák megoszlása

145

35

1243

Kontroll

Sebészi kezelés

Negatív

Sebészi kezelés +sugárterápia

Sebészi kezelés +kemoterápia

4. grafikon

A fenti grafikonon láthatóak a kezelési formák megoszlása. 40 éves kor alatt

összesen 199 beteg anyagát dolgoztam fel 2014-ben. Már korábban említettem,

hogy 7 betegnél diagnosztizáltak rosszindulatú emlődaganatot. Ebből 4 páciensnél

alkalmaztak sebészeti kezelést és sugárterápiát is. Sebészeti beavatkozást plusz

kemoterápia eljárást kezdtek meg 2014-ben 3 betegnél. Mindössze 12 beteget

diagnosztizáltak negatívan, nekik egyik oldalon sem volt elváltozás. A többi ,145

betegnél találtak jóindulatú elváltozást,viszont nem tartottak fontosnak semmilyen

kezelés elvégzését, fél évente UH vizsgálatra járnak,vagy évente komplex

emlővizsgálatot alkalmaznak.

34

8.5. Korábbi beavatkozás előfordulása az emlőben

A megvizsgált leletek alapján,2014 előtt végeztek az emlőn beavatkozást összesen

55 betegemnél.

Így a mellékelt grafikonon a következő adatok láthatók:

5. grafikon

implantátum : 3 eset

mastectomia : 11 eset

lumpectomia : 24 eset

quadrantectomia : 17 eset

35

8.6. Terhesség előfordulása a vizsgálat alatt

A beteganyagom áttekintése során megvizsgáltam a páciensek állapotosságát és a

következő adatokat kaptam:

6. grafikon

A fenti diagram jól ábrázolja, hogy 2014-ben 12 beteg volt terhes és mindössze 3

páciens szoptatott a vizsgálat ideje alatt. Valamint az is fel van tüntetve az ábrán,

hogy 2014 előtt 23 páciensem volt terhes a korábbi években.

36

8.7.Mintavétel módjai

7. grafikon

Ezen az ábrán a mintavétel módjait vizsgáltam meg. A Diagram jól ábrázolja, hogy

a legkevesebb esetben volt szükség FNAC és Core biopsziára is a diagnózis

fölállításához. Magasabb esetet mutat a vékonytű aspirációs eljárás a betegek

leleteiben. Ugyanakkor 2014-ben 36 esetben nem volt szükség semmilyen

mintavételre a leletek alapján.

37

9.Megbeszélések-következtetések

A következőkben ismertetem az általam feltett hipotéziseket és az azokra kapott

válaszokat.

Szakdolgozatom első hipotézise az volt, hogy a rosszindulatú emlődaganatok

ritkábban fordulnak elő 40 éves kor alatt, mint a jóindulatú emlőelváltozások.

Statisztikám szerint kiderült, hogy a benignus emlődaganatok jóval nagyobb

számban érintettek a betegekben, mint a malignus daganatok, hiszen 199

betegemből csak 7 páciensemnél diagnosztizáltak rosszindulatú emlődaganatot.

Ezzel a felvetésem beigazolódott.

Dolgozatom másik célkitűzése az volt, hogy vékonytű aspirációs citológia a legtöbb

esetben elegendő információt nyújt a diagnózis fölállításához és a későbbi

teendőkhöz. Ezen vizsgálat eredményeképp azt kaptam, hogy 129 esetben

alkalmaztak FNAC vizsgálatot a betegség feltárásában. Ezt a megállapítást a

7. grafikon is jól ábrázolja, így a felvetésem igaznak bizonyult.

Harmadik felvetésem az volt, hogy a betegek 50%-nál végeztek már korábban, 2014

előtt, beavatkozást az emlőn. Az 5. grafikon megmutatja, hogy összesen 55

betegnél alkalmaztak lumpectomiát, quadrantectomiat vagy mastectomiat ,ami

alapján a végső hipotézisem nem igazolódott be,mivel a páciensek 27%-nél

alkalmaztak korábban sebészi beavatkozást.

38

10.Összefoglalás

Kutatásomat a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató

Kórház Sebészeti osztályán, a Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrumában,

valamint a Kórbonctani és Kórszövettani Osztályán végeztem 2014. 01. 01. – 2014.

12. 31. között időszak beteganyagát feldolgozva. Kutatásomban a benignus és a

malignus emlődaganatokkal rendelkező betegekről készült Rtg, Uh, valamint MR

vizsgálatok eredményeit tekintettem át és dolgoztam fel a retrospektív analitika

módszerét alkalmazva.

40 év alatti nők vizsgálatából állt a csoport. Összesen 199 beteg lett, akiknél a

benignus és a malignus emlődaganatok kor szerinti megoszlását vizsgáltam meg.

Kiderült,hogy az életkor emelkedésével folyamatosan nő a betegek száma. A

legtöbb páciensem a túl van a harmincas életkoron.

Elemeztem azt is, hogy melyik oldalon fordul elő legtöbbször az emlődaganat.

Azonban nem sok különbség volt az értékek között, így arra a következtetésre

jutottam, hogy bármelyik emlőben előfordulhat, ráadásul mind a két oldalt is

megjelenhet az elváltozás egy időben, vagy akár pár hónapra az előző vizsgálat

után.

Képalkotás szempontjából a betegek leletei alapján 124 esetben alkalmaztak

mindkét vizsgálati módszert, gondolok itt az UH és a Rtg mammográfiára.

Mindössze négy alkalommal fordult elő, hogy plusz vizsgálatként végeztek MR

mammográfiát 2014ben. Így a vizsgálataim eredményeként a szakirodalomban

foglaltakat tudom megerősíteni.

A kutatásomból még az is kiderült, hogy csekély számban végeztek implantátum

beültetést, mastectomia, lumpectomia vagy quadrantectomia sebészeti kezelést

2014–es év előtt. Ebben az esetben csak 55 betegnél végeztek korábbi beavatkozást

az emlőn.

39

Továbbá a terhességet is megvizsgáltam a páciensek leletei alapján. A 199 betegből

mindössze 38 esetet tudtam felhasználni ehhez a kutatáshoz. Ennek eredményeként

azt kaptam, hogy 23 esetben már korábban szült a beteg,12 esetben 2014-es évben

terhes volt a páciens a vizsgálat ideje alatt és 3 anyuka szoptatott a vizsgálat ideje

alatt.

Ezután a megvizsgáltam,hogy az általam feldolgozott évben a betegeknél hány

esetben végeztek vékonytű aspirációs citológiát és core biopsiát . Az adatok nagy

százalékban megmutatják,hogy a diagnózis fölállításához legtöbb esetben elég csak

FNAC vizsgálatot végezni a betegen.

Elemeztem még a kezelési formák megoszlását. Mindössze 12 beteget

diagnosztizáltak negatívan, nekik egyik oldalon sem volt elváltozás. Nagy számmal,

összesen 145 páciensemet nem kezeltek 2014-ben , komplex emlővizsgálatra kell

járniuk minden évben. 199 betegből összesen 7 páciensnél diagnosztizáltak

rosszindulatú emlődaganatot. Így elmondható, hogy minimális számmal fordult elő

40 év alatt malignus emlődaganat. Ebből 4 páciensemnél alkalmaztak sebészeti

kezelést és sugárterápiát is. Sebészeti beavatkozást plusz kemoterápia eljárást

kezdtek meg 2014-ben 3 betegnél.

40

11. Irodalomjegyzék

1. Diagnosztikus Radiológia Szakmai Bizottság: A képalkotó vizsgálómódszerek

alkalmazása emlődaganatok korszerű diagnosztikájában és szűrésében; Kecskeméti

Konszenzus Konferencia, 2009.

2. Berényi E, Repa I, Péntek Z: Az emlő MR-vizsgálata; Lege Artis Medicinae;

1995. 5 évfolyam, 7. szám, 640-645 oldal.

3.Borbély K, Sinkovics I, Madaras B, Horváth Zs, Láng I, Kásler M: Az emlőrák

korszerű képalkotó diagnosztikája: nukleáris medicina-technikák; Orvosi Hetilap,

2012, 153. évfolyam, 1 szám, 14-21 oldal.

4.Kásler M: A komplex onkodiagnosztika és onkoterápia irányelvei; Semmelweis

Kiadó, Budapest, 2008 .

5. Kollai M: Az emlő felépítése és működése; SOTE Klinikai Kísérleti Kutató II. sz.

Élettani Intézet, Budapest, Nővér Praxis,1998, 1 évfolyam, 2. szám, 17-19 oldal.

6. Pete I, Kásler M: Nőgyógyászati Onkológia-Gyakorlati Kéziköny; Zafír Press

Kiadó(Mona-Lib Bt.), 2012.

7. Tarsoly E: Funkcionális Anatómia; Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2010.

8. Fráter L: Radiológia; Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2008

9. K. Szabó B: Az emlő Mr vizsgálata; MRI Alaptanfolyam-Szeged, 2013.

10. Gődény M, Országos Onkológia Intézet: Képalkotó diagnosztikai algoritmusok

szerepe és alkalmazásuk onkológiai betegségekben; XI. évfolyam, Képalkotó

Diagnosztikai Különszám,2012, 20-27 oldal.

11. Harkányi Z és Riedl E : Az emlő képalkotó vizsgálata, Előadás, Miskolci

Egyetem, 2014

12. Hernádi Z: Nőgyógyászati-Onkológia; Therapia Kiadó, 2004.

41

13. Nagy Z, Berényi E, Bogner P, Mendly J, Viski A, Repa I: Az emlő dinamikus

MR-vizsgálata-szövettani korreláció; Orvosi Hetilap-2000, 141.évfolyam, 3. szám,

119-123 oldal.

14. Papp Z : Szülészet-Nógyőgyászat Tankönyve; Semmelweis Kiadó, Budapest,

2009.

15. Tóth Z és Papp Z: Szülészet-Nőgyógyászati Ultrahang-Diagnosztika; White

Golden Book Kft. 2001.

16. Az aspirációs Citodiagnosztika szerepe az emlőrák szűrésben

http://www.medserv.hu/tudastar/az-aspiracios-citodiagnosztika-szerepe-az-

emlorak-szuresben/

17. Az emlő betegségei.

http://szegediametisztklub.mindenkilapja.hu/html/18723140/render/emlo-

betegsegei

18. Az emlő komplex képalkotó diagnosztikája.

http://oftankonyv.reak.bme.hu/tiki-

index.php?page=Az+eml%C5%91+k%C3%A9palkot%C3%B3+diagnosztik%C3%

A1ja_postg

19. Az emlőrák kialakulása,legygakoribb altípusok.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/mellrak/13304/az-emlorak-kialakulasa-

leggyakoribb-altipusok

20. Az emlőrák típusai.

http://daganatok.hu/emlorak/az-emlorak-tipusai

21. Javasolt rákszűrés 40 év feletti nők részére.

http://www.reg-med.hu/

42

22. Központi Radiológia, emlőrák.

http://www.szalkakorhaz.hu/radiologia/emlorak.htm

23. Emlő biopsia

http://www.almamedical.ro/hu/info-pacienti.html

24. Galactocele

http://radiopaedia.org/articles/galactocele

25. Sugárterápia és Onkológia.

http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/sugarterapia-

onkologia

43

12. Ábrajegyzék

1-5.ábra Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Oktató Kórház archívuma

44

13. Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnék köszönetet mondani elsősorban konzulensemnek, Prof. Dr.

Harkányi Zoltánnak, a Heim Pál Gyermekkórház osztályvezető főorvosának,hogy a

konzultációk során nyújtott szakmai tanácsával ,észrevételével , valamint tudásával

hozzájárult a szakdolgozatom elkészítésében.

Végül megköszönöm a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi

Oktató Kórház Sebészeti osztály, a Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrum,

valamint a Kórbonctani és Kórszövettani Osztály dolgozóinak a segítséget, akik

hozzájárultak a sikeres munkám közreműködéséhez.