ANATÓMIA – ÉLETTAN – KÓRÉLETTAN-PATOLÓGIA- PATOBIOKÉMIA

Egyszerű feleletválasztás

Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.

1. A golyva leggyakoribb okai:

a. A pajzsmirigy túlműködése

b. A pajzsmirigy ’’C’’ sejtjeinek elszaporodása

c. A TSH hormon termelődésének fokozódása miatt a pajzsmirigy állományának megnövekedése.

2. Melyik kórokozó által okozott sepsisben fordulhat elő elsősorban mellékvese kéreg elégtelenség?

a. Kanyaró vírus

b. Streptococcus

c. Meningococcus

3. A mellékvesevelő leggyakoribb tumora:

a. Angiosarcoma

b. Nyáktermelő adenocarinoma

c. Phaeochromocytoma

4. Májgyulladást okozó tényező, ami azután májsejtes rákot is okozhat:

a. HIV fertőés

b. Hepatitis ’’C’’ vírusfertőzés

c. Hepatitis ’’E’’ vírusfertőzés

5. A hasnyálmirigy leggyakoribb megbetegedése:

a. Cysticusfibrosis

b. Pancreascysta

c. Hasnyálmirigy gyulladás (pancreatitis)

6. A heveny (acut) pancreatitis leggyakoribb következménye:

a. Cukorbetegség

b. Cystaképződés a pancreasban

c. A pancreasban és körülötte lévő zsírszövetben elhalás és következményes hashártyagyulladás

7. Mi a melanoma?

a. A melanocytak jóindulatú daganata

b. A melanocytak rosszindulatú daganata

c. Melanocyta szaporulat olyan szövetben, ahol normálisan nem fordulnak elő melanocyták.

8. Mi a choristoma?

a. Jóindulatú növendék, melynek komponensei az előfordulási helyén normálisan nem találhatók meg

b. A magzatbolyhok daganata

c. Mindhárom csíralemezből származó szöveti elemeket egyaránt tartalmazó, jó- vagy rosszindulatú daganat

9. Melyik nem jellemző a rosszindulatú daganatok viselkedésére?

a. Invazív növekedés

b. Metastasis képzés

c. Többnyire élesen körülhatároltak

10. Mely tényezőket vesznek figyelembe a daganatok stadiumának meghatározásakor?

a. A primaer tumor nagysága

b. A sejtek atypiájának mértéke

c. A stroma és a parenchyma aránya a daganatban

11. Mi az embolisatio?

a. A keringésben sodródó bármely anyag miatti érlumen elzáródés

b. Az ép vérpályában a vér megalvadása

c. Az érpályában keletkezett vérrög sarjszövetes átépülése

12. Melyik esetben alakul ki vizenyő?

a. A vérplazma kolloid-ozmotikus nyomása nő

b. A plazma kolloid-ozmotikus nyomása csökken

c. Az érpermeabilitás csökken

13. Mi a sarcoidosis?

a. Rosszindulatú daganatos megbetegedés

b. A trópusokon előforduló gombás betegség

c. Pontosan nem ismert eredetű, nem necrotisaló granulomákat tartalmazó szisztémás betegség

14. Mi az alapvető oka a familiaris hypercholesterinaemianak?

a. Túlzott mértékű zsíradék fogyasztása

b. Az LDL receptor gén mutációja

c. A túlzott szénhidrát fogyasztás

15. Mi az elsődleges sebgyógyulás?

a. Sebészi metszések zavartalan, kis heget okozó gyógyulása

b. Tátongó sebek tömeges sarjszövetképződéssel járó, nagy heget okozó gyulladása

c. A sebgyógyulás korai fázisa

16. Mi jellemzi a hypertrophiacardiomyopathiat?

a. Szívkamra dilatatio

b. Diastolesregurgitatio

c. Diastolestelődés csökkenése

17. Mi a biopsia?

a. Boncoláskor eltávolított szövetminta

b. Az élő egyén testébe száloptikával történő betekintés

c. Élőből mikroszkópos diagnosis céljából eltávolított szövetdarab

18. Milyen anyag staporodik fel a máj parenchyma sejtjeiben von Gierke kórban?

a. Savanyú mukopoliszacharidok

b. Glikózaminoglikánok

c. Glikogén

19. Milyen molekulál szaporodnak fel Hurler kórban a lizoszómákban?

a. Foszfolipidek

b. Glikogén

c. Savanyú mukopoliszacharidok

20. Mi az elsődleges elváltozás a cysticusfibrosispathogenesisében?

a. A lizoszómális enzimek hibás működése

b. A klorid ionok membrán transzportjának zavara

c. Ismétlődő felsőlégúti fertőzések

21. Milyen szövettani eltérés látható az I. Típusú diabetes mellitusos betegek pancreasaban?

a. Vérzések, necrosisok, neutrophilleukocytas beszűrődés

b. T-lymphocytas beszűrődés

c. Hyalin lerakódás az erek falában

22. Melyik csontból szoktak diagnosztikai célból csontvelő mintát venni?

a. Humerus

b. Femur

c. Sternum

23. Melyik izomba adunk gyakran intramuscularis injekciót?

a. M. Gluteusmedius

b. M. Gluteusmeximus

c. M. Bicepsbrachii

24. Melyik vénába adunk gyakran intravénás injekciót?

a. V. Medianacubiti

b. V. Femoralis

c. V. Cavainferior

25. Hol helyezkedik el az egyik legfontosabb légzőizom, a diaphragma?

a. A nyakon

b. A mellkason

c. A mellüreg és a hasüreg között

26. Milyen szerv vérellátásában vesznek részt az arteriaecoronariae?

a. Máj

b. Szív

c. Vese

27. Milyen szervekből gyűjti össze a vért a V. Portae?

a. A vesékből

b. Páratlan hasüregi szervekből

c. Belső nemi szervekből

28. Honnan kapja az oxigénben gazdag vért a magzat?

a. Az anyából

b. A placentából

c. Az uterusból

29. Mi a peritoneum?

a. Hashártya

b. Mellhártya

c. Szívburok

30. Hová nyílik a ductuscholedochus?

a. A jejunumba

b. A coecumba

c. A duodenumba

31. Mi veszi körül a pulmo felszínét?

a. synovialis membrán

b. pleura

c. légzőizmok

32. Mi köti össze a pelvisrenalist a vesicaurinariával?

a. Ureter

b. Urethra

c. Ductusdeferens

33. Hol helyezkedik el a hypophysis?

a. A Hypothalamusba

b. A koponyaalap belső felszínén, a töröknyeregben

c. A halántékcsontban

34. Hol helyezkedik el a glandulathyroidea?

a. A sternum mögött

b. A trachea mögött

c. A nyakon, pajzsporc és a légcső két oldalán

35. Mi termeli a progesteront?

a. A corpus pineale

b. A glandulasuprarenalis

c. Az ovariumban kifejlődő sárgatest

36. Mi a liquorcerebrospinalis mintavétel leggyakoribb helye élő emberben?

a. Az agy

b. A gerinccsatorna lumbalis szakaszán a subarachnoidealis térség

c. A gerincvelő lumbalis szakasza

37. Melyik agyideg felelős a szív parasympathikus veidegzéséért?

a. A N. Glossopharyngeus

b. A N. Facialis

c. A N. Vagus

38. Milyen sejtalkotó felelős a légutakba került apró részecskéknek a külvilág felé irányu továbbításáért?

a. Aktin tartalmú mikrofilamentum

b. Csilló

c. Ostor

39. Milyen a fedőhámsejtek között elhelyezkedő sejtek termelik a nyák nagy részét a légutakban?

a. A kehelysejtek

b. A fedősejtek

c. A hízósejtek

40. Milyen sejtek vesznek részt a tüdőben található levegő-vér barrier alkotásában?

a. Alveolariseoithel és a capillarisendothel

b. Alveolariseoithel és alveoláris makrofág

c. Egyrétegű köbhám és capillarisendothel

41. Milyen – a tüdő működésében jelentős szerepet játszó – kötőszöveti rostok találhatók nagyobb mennyiségben a tüdő sejtközötti állományában?

a. Kollagán rostok

b. Rács rostok

c. Rugalmas rostok

42. Hogyan nevezzük az újszülött fiú heréjében található ivarsejtet?

a. Spermatogonium

b. Spermatocyta

c. SpermiumA

43. Hol termelődik a növekedési hormon?

a. Az adenohypophysisben

b. A neurohypophysisben

c. A hypothalamusban

44. Hol termelődnek a mineralocorticoidok?

a. A mellékvesekéreg zonaglomerulosájában

b. A mellékvesekéreg zonafasciculatájában

c. A mellékvese velőállományában

45. Hol találunk többrétegű elszarusodó laphámot?

a. Gyomorban

b. Légcsőben

c. Bőrben

46. Hol0 találunk többrétegű el nem szarusodó laphámot?

a. Nyelőcsőben

b. Vékonybélben

c. Tüdőben

47. Hol találunk endothel sejteket?

a. Erek belső felszínén

b. Vesetubulusok belső felszínén

c. Hörgők belső felszínén

48. Milyen struktúrát látunk fénymikroszkópban a hám-kötőszövet határon?

a. Stratumbasale-t

b. membranabasilist

c. fibrint

49. Mi tartozik a sejtkapcsoló struktúrák közé az alébbiak közül?

a. mikrotubulus

b. mikroboholy

c. desmosoma

50. A kollagének:

a. intracelluláris fehérjék

b. glicint nem tartalmaznak

c. C vitamin nélkül nem lesznek mechanikailag stabilak

51. A szteroid hormonok:

a. receptorukkal kapcsolódva génexpressziót szabályoznak

b. nem jutnak át a sejtek plazmamembránján

c. családjába tartozik a C vitamin is

52. A ketontest szintézis helye:

a. az agy

b. a vörösvértestek

c. a máj

53. Az epesavak:

a. az epehólyagban keletkeznek

b. koleszterolból keletkeznek

c. AcCoA-vá alakulnak, és belőlük a citrátkörben energia keletkezik

54. A zsírszövetben történő triglicerid szintézishez szükséges:

a. hormon érzékeny lipáz

b. aktivált zsírsav

c. glükagon

55. Melyik zsírsav esszenciális az emberi szervezet számára?

a. sztearinsav

b. palmitinsav

c. linolsav

56. Milyen folyamatok nem zajlanak a májban?

a. alkohol lebontás

b. hemoglobin szintézis

c. glükoneogenezis

57. Melyik lipoprotein szállítja el a vékonybélből a táplálékkal felvett lipideket a nyirokkeringés felé?

a. LDL

b. Kilomikron

c. HDL

58. Melyik a perifériás vérképben előforduló legnagyobb fehérvérsejt alak?

a. neutrophilgranuloctya

b. eosinophilgranulocíta

c. monocyta

59. Hogyan következnek egymás után a vörösvértest érési alakok?

a. erythroblast, proerythroblast, erytrocyta, reticulocyta

b. reticulocyta, proerythroblast, erythroblast, erythrocyta

c. proerythroblast, erythroblast, reticulocyta, erythrocyta

60. A megakaryocyta sejtsor érésében, fejlődésében alapvetően szerepet játszik:

a. a megfelelő számú thrombocyta jelenléte

b. a thrombopoetin

c. a „reticulált” thrombocyták jelenléte

61. Az endocrin rendszer általános jellemzője:

a. a hormontermelő sejtek egymásra hatnak

b. a hormontermelő sejtek saját magukra hatnak

c. a sejtek által kiválasztott hormonok a véráramba kerülve másutt fejtik ki a hatásukat.

62. Melyik az endocrin rendszer fő irányítója?

a. az agyalapi mirigy

b. a tobozmirigy

c. a pajzsmirigy

63. Elsődleges nyirokszer:

a. tonsilla

b. lép

c. csontvelő

d. Peyer-plaque

64. Mely anaemia sikeres kezelését jelzi az ún. „retikulocyta crisis”?

a. thalassemia

b. B12 hiányos anaemia

c. haemolyticus anaemia

d. aplasticus anaemia

65. Az alábbi fehérjék közül melyik nem transzportfehérje?

a. albumin

b. Retinol-kötő fehérja

c. haptoglobin

d. alfa-1-antitripszin

66. A plazma kalciumra igaz:

a. fehérjékhez is kötődik

b. csak ionizált formában van jelen

c. 2.75mmol/l-es értéknél azonnali szív megállás jöhet létre

67. A bilirubin az alábbi formában ürül a vizeletben:

a. konjugált

b. nem konjugált

c. a bilirubin soha nem ürül a vizeletben

68. Az adenohypophysis hormonja

a. TSH

b. T4

c. T3

69. Milyen betegségre jellemző a magas retikulocyta szám?

a. vashiányos anaemia

b. B12 hiányos anaemia

c. haemolyticusanaemia

d. aplasticusanaemia

70. Hyperkalemia oka lehet?

a. hányás

b. thrombocytopenia

c. veseelégtelenség

71. A myocardialisinfarctus után 4 nappal is emlekedett lehet:

a. CK-MB

b. LDH-1

c. LDH-5

72. A myoglobinra igaz:

a. a szívizom sérülés specifikus markere

b. a vázizomsérülésnél is emelkedik a szintje

c. emelkedése a CK emelkedés után jön létre

73. Májcirrhosis során tapasztalható elváltozás:

a. emelkedett Ca szint

b. emelkedett kolinészteráz aktivitás

c. emelkedett GPT aktivitás

74. Addison kórban tapasztalható elváltozás:

a. hyperkalemia

b. hypokalemia

c. a plazma K szint nem változik

75. Járó- vagy fekvő betegeknél magasabb a haematocrit, haemoglobin ill. sejtszámok?

a. járóbetegeknél, 10%-kal magasabb

b. járóbetegeknél, 20%-kal magasabb

c. fekvőbetegeknél, 10%-kal magasabb

d. fekvőbetegeknél, 5%-kal magasabb

Többszörös feleletválasztás (állandó 5-ös kulcs alapján)

Az alábbi kulcs segítségével jelölje meg a helyes válaszokat:

A: az 1, 2, 3-as válasz a helyes

B: az 1, 2, 3 és 4-es válasz a helyes

C: az 1 és 3-as válasz a helyes

D: a 2 és 4-es válasz a helyes

E: csak a 4-es válasz helyes

F: mindegyik válasz helye

76. A sejtek osztódási képességüket tekintve 3 csoportra oszthatók: labilis, stabilis és permanens sejtekre. Jelölje meg a labilis sejteket!

1. bélbolyhok hámsejtjei

2. bőr bazális rétegének sejtjei

3. csontvelői sejtek

4. májsejt

5. idegsejt

77. A regenerációra képes szövetekben ún. tartaléksejtek (rezervsejtek) vannak jelen, melyek szükség esetén aktiválódnak. Hogyan nevezzük a sejtciklus azon fázisát, melyben ezek a tartaléksejtek vannak?

1. G 1

2. S

3. G 2

4. G 0

5. M

78. A krónikus gyulladás speciális formája a granulomatózus gyulladás, melyben epithelioid sejtek találhatók. Mi az epithelioid sejtek eredete?

1. fibroblast

2. lymphocta

3. kapilláris endotél

4. monocyta

5. leukocyta

79. Mely kémiai mediátoroknak van szerepe a gyulladásban?

1. proteáz hatás

2. glicerin-fosztatifok felszaporodása

3. T-sejt tolerancia elvesztése

4. histamin

5. calcitonin

80. Thrombosis kialakulását több fontos tényező is segíti. Melyek ezek?

1. a keringés meglassúbbodása

2. a vér összetételének megváltozása

3. az érfal sérülése

4. extrém elhízás

5. időskori érelmeszesedés

81. Az extracellularis – interstitialisoedema kialakulásában az alábbi tényezők közül melyek játszanak fontos szerepet?

1. emelkedett kapilláris hidrosztatikus nyomás

2. emelkedett só- és vízretenció

3. csökkent kapilláris ozmotikus nyomás

4. fokozott érfali permeabilitás

5. csökkent interstitialis ozmotikus nyomás

82. A cirrhosishepatis következményei, kivéve:

1. oesophagusvaricositas

2. ascites

3. icterus

4. ulcusventriculi

5. portalishypertonia

83. A sejt közvetítette immunválasz négy főbb típusa közül az I. típusú az allergiás, atopiás immunválasz. Melyik sejtek játszanak ebben döntő szerepet?

1. hízósejtek

2. endotélsejtek

3. bazofilgranulociták

4. B-limfocita

5. Monocyta

84. A szervezet adaptív immunitására, az immunreakciókra az alábbiak közül meghatározóan jellemző:

1. immunológiai memória

2. neutropenia esetén nem alakul ki

3. fajlagosság

4. a humorális reakciók t-sejt függőek

5. csak immunkomplexek hatására alakulnak ki

85. A humorális immunválasz antitestek termelése révén valósul meg. Mely sejtek termelik az immunglobulinokat?

1. moncyták

2. NK sejtek (természetes ölő sejtek)

3. T lymphocyták

4. Plasmasejtek

5. B lymphoblastok

86. Milyen kórfolyamatok okoznak szövetelhalást, kivéve:

1. artériás trombózis

2. oxigén szabad gyök

3. vérzéses hasnyálmirigyelhalás

4. Streptococcus pneumoniae pneumonia

5. Tüdőembólia

87. Melyek a szervi – szöveti hypertrophiák jellegzetes vonásai?

1. a sejtes elemek száma változatlan

2. a szerv megnagyobbodásával jár

3. az egyes sejtes elemek megnagyobbodnak

4. a sejtek DNS tartalma gyakran megnő

5. a sejtek számának megszaporodása

88. Az akut gyulladás kardinális tünetei:

1. dolor

2. calor

3. functiolaesa

4. rubor

5. rigor

Többszörös feleletválasztás (állandó 4-es kulcs alapján)

Ebben a kérdés- (feladat) csoportban az 1, 2, 3 és 4-es számokkal jelölt válaszok közül egy vagy több helyes válasz lehetséges az A, B, C, D és E betűkkel jelölt kombinációk szerint:

Válassza ki az alábbi kulcs alapján a helyes (legmegfelelőbb) választ.

A: az 1, 2 és 3-as válasz helyes

B: az 1 és 3-as válasz helyes

C: a 2 és 4-es válasz helyes

D: csak a 4-es válasz helyes

E: mindegyik válasz helyes

89. Melyik vegyületet nevezik „direkt bilirubin”-nak?

1. a konjugált bilirubint

2. a bilirubint

3. a bilirubin glükuronsavval konjugált változatát (bilirubin-diglükuronát)

4. a biliverdint

90. A neurotranszmitterek közé tartozik:

1. acetil- kolin

2. γ – amino – vajsav

3. glutamát

4. dopamin

91. A katecholaminok közé tartozik:

1. nor – adrenalin

2. adrenalin

3. dopamin

4. szerotonin

92. Melyik fehérje nem található meg a szérumban?

1. albumin

2. haptoglobin

3. transzferrin

4. fibrinogén

SEJTBIOLÓGIA

Egyszerű feleletválasztás

Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.

93. Prokariótákra jellemző:

1. egyszálú, cirkuláris DNS-ük van

2. kétszálú, cirkuláris DNS-ük van

3. sejtmagjuk kevés gént tartalmaz

4. enzimkomplexeik főleg membránhoz kötődnek

94. A kompartnebtalizáció előnyei:

1. az enzimek szabadon helyezkednek el

2. különböző kémiai reakciók térben elválnak

3. nem kell energia befektetés

4. differenciált munkavégzés

95. Chaperon fehérjék:

1. receptorként működnek

2. részt vesznek az anyagtranszportban

3. a membránban koleszterinhez kapcsolódnak

4. számuk láz esetán megnő

96. A maghártya pórusai:

1. számuk állandó

2. szelektívek

3. vörösvértestben hiányoznak

4. receptorokat nem tartalmaznak

97. Az eukarioták kromatinállománya:

1. egységesen festődő

2. az eukromatin mindig több mint, a heterokaromatin

3. az eukromatin mindig kevesebb, mint a fakultatív heterokromatin

4. az eukromatin egy része azonos minden sejttípusban

98. A heterokromatikus állomány:

1. az exon és intron részekre való elkülönítés a heterokromatinban értelmetlen

2. csak intronból áll

3. csak exonból áll

4. exon és intron részeket egyaránt tartalmazhat

99. A nukleoszóma:

1. négyféle hisztonból álló hengert tartalmaz

2. négy darab hisztonból épül fel

3. minden eukariotára jellemző

4. minden sejtben jellemző

100. A kromoszóma:

1. a sejtes szerveződésű élőlényekre ugyanolyan alapszerkezettel jellemző

2. erősen szuperspiralizáltm kondenzált fehérja

3. DNS-ből és fehérjékből épül fel

4. a citoplazma transzport formája

101. A membrán fluiditását növeli:

1. csökkenő hőmérséklet

2. alacsonyabb koleszterol szint

3. alacsonyabb telített zsírsav szint

4. alacsonyabb telítetlen zsírsav szint

102. A membránkomponensek mozgására igaz:

1. a fehérjék csak passzívan mözögnak

2. a fehérjék nem, csak a glikoproteinek rotálnak

3. a foszfolipidek diffúziója külső és belső rétegeik között laterálisan a legerősebb

4. a foszfolipidek diffúziója rétegükön belül laterális irányban a legerősebb

Relációanalízis

A : Az állítás igaz, az indoklás is igaz, és az indoklás magyarázza az állítást.

B : Az állítás igaz, az indoklás is igaz, de az indoklás nem magyarázza az állítást.

C : Az állítás igaz, az indoklás nem igaz.

D : Az állítás nem igaz, az indoklás igaz.

E : Sem az állítás, sem az indoklás nem igaz.

103. A fakultatív heterokaromatin csak időlegesen blokkolt, mert bizonyos körülmények hatására információi előhívhatók.

104. A magnedv ugyanolyan, mint a citoplazma, mert benne is van filamentumokból álló váz.

105. Nem valószínű, hogy az intronok a linker régióban vannak, mert az intronok nem manifesztálódnak.

106. Az aktív transzport mindig energiaigényes, mert függ a koncentrációgradienstől.

107. A sima endoplazmatikus retikulum a xenobiotikumok anyagcseréjében döntő, mert minden sejttípusban erőteljesen fejlett.

108. A lizoszóma belseje savas, mert az segíti az enzimei működésében.

109. A mitokondrium szabályos prokariota, mert genetikai szemiautonómiája van.

110. AA maghártya ugyanolyan, mint a plazmamembrán, mert egyforma a szelektivitásuk.

111. A bazálmembrán 200 – 300 nm vastagságú pórusos képlet, mert a különböző szerkezetű szövetelemeket kötik össze.

112. A burkos vezikulum és a sima vezikulum más szerepet tölt be a sejtben, mert a burkos vezikulumot lektin veszi körül.

113. A lizoszomális enzimek a szabad riboszómákon képződnek, mert ezek a fehérjék nem sejtszekrétumok.

114. A Golgi apparátus membránjai egyforma vastagságúak, mert ugyanahhoz a sejtorganellumhoz tartoznak.

115. A receptormediált endocitózis nem lehet fagocitózis, mert a fagocitálandó részecske mindig receptorhoz kötődik.

116. A peroxiszóma nem membránnal határolt kompartment, mert csak néhány sejtben fordul elő.

117. A diploszóma és a diktioszóma is állati sejtekben található, mert mindegyik sejtkomponens.

118. A citoszol állománya rendezetlen, mert a kompartmentek közötti állománynak felel meg.

Négyféle asszociáció

Jelölje a megfelelő betűvel a számokkal jelzett megállapításokat !

119.

A. prokariota DNS

B. eukariota DNS

C. mindkettő

D. egyik sem

1. nem tartalmaz hisztonokat

2. szabályozó egysége operon

3. génjeik vannak

4. onkogén régióik a genom természetes részei

5. regulátor génjei vannak

6. iniciátor génjeik negatív szabályozók

7. modulátor génjei a transzláció sebességét irányítják

8. sok repetitív szakaszt tartalmaz

9. a génaktiváló protein /GAP/ segítit az RNS-polimeráz kötődését

10. szabályozó fehérjéik egy része non-hiszton

120.

A. sima endoplazmatikus retikulum

B. riboszóma

C. mindkettő

D. egyik sem

1. a vörösvértestre nem jellemző

2. a xenobiotokumok oxidálását végzi

3. előállítása génközvetlen

4. szteroid hormonokat is termelhet

5. önkoncentráció szabályozó

6. a képződéshez szükséges fehérjék a chaperonok

7. nem membránalapú kompartment

8. cisz-része vékonyabb membránú

9. nem a sejtmag, hanem a külső miliő irányítja

10. mikrotubulusokból áll

121.

A. mitózis

B. meiozis

C. mindkettő

D. egyik sem

1. haploid sejtből indul ki

2. kromoszómák kialakulása nélkül történik

3. előfázisában a kromoszómák válnak szét

4. a génkicserélődés biztosítja a variabilitást

5. kétkromatidás kromoszómákból indul

6. diploid sejtből indul

7. a kromatidák feleződnek

8. a szabályosan felezett kromoszómák válnak szét

9. a véleltlenszerűen felezett kromoszómák válnak szét

10. a véletlenszerűen felezett kromoszómák kromatidjau válnak szét

122.

A. lizoszóma

B. peroxiazóma

C. mindkettő

D. egyik sem

1. membránfúzió aktiválja

2. oxidációs folyamatai általában dehidrogénezéssel járnak együtt

3. membránja sok sziálsavat tartalmaz

4. baktérium eredete ma már nem bizonyítható

5. bontási folyamatokat végez

6. enzimei a Golgi-ban képződnek

7. egyik formája felhalmozódva a sejtörehedés oka lehet

8. a kevert funkciójú /MFO/ a kulcsenzime

9. folyamatai gyakran szabadgyök képződéshez vezethetnek

10. csak a májsejtekben jellemző

HISZTOKÉMIA, CITOLÓGIA

Egyszerű feleltválasztás

Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.

123. Mi a hisztokémia?

a. A kémia hiszton gazdag fehérjékkel foglalkozó ága.

b. Szöveti metszeteken végzett topokémiai reakciók tudománya.

c. A kristályok szerkezetével foglalkozó tudomány.

d. A betegségek által okozott szövettani elváltozásokkal foglalkozó tudomány.

124. Melyik személy nemzetközi hírű magyar hisztokémikus?

a. Teller Ede

b. Puskás Tivadar

c. Gömöri György

d. Semmelweis Ignác

125. Melyik állítás igaz a hisztokémiai reakciókra általában?

a. A reakció végterméke színes és oldhatatlan, a reakció helyéhez kötött.

b. A reakció végterméke vízben jól oldódik.

c. A reakció végterméke mindig nehézfémet tartalmaz.

d. A reakció végtermékének alkoholban oldhatatlannak kell lennie.

126. Melyik állítás igaz?

a. Hisztokémiai reakciót csak élő állapotú szöveten lehet végezni.

b. Hisztokémiai reakciót jól lehet végezni kémiai úton fixált szöveteken.

c. Fagyasztásos technikával készített metszeteken nem lehet hisztokémiai reakciót végezni.

d. Paraffinos metszeten nem lehet hisztokémiai reakciót végezni.

127. A formalin rögzítő hatásának mi a lényege?

a. Keresztkötéseket létesít a fehérjemolekulák között.

b. Kioldja a lipideket a sejtmembránokból.

c. A sejtek cytoplasmajaban lévő glikogénbôl a szövetet szilárdító vázat képez.

d. Felfokozza a szöveti polymeráz enzimek aktivitását és így keresztkötések jönnek létre a szövetekben.

128. Mi a kriosztát mikrotom?

a. Paraffinos metszetek készítésére szolgáló eszköz.

b. Alacsony hőmérsékletű térben tartott, fagyasztott metszetek készítésére szolgáló eszköz.

c. A mikroszkóp élességének finom beállítására szolgáló csavarrendszer.

d. Elektronmikroszkópos célra műgyantába ágyazott szövetek metszésére szolgáló eszköz.

129. Milyen molekulák vizsgálatára alkalmas a sejtben az etidium bromid festés?

a. Lipoidok.

b. Hormonok.

c. Dezoxiribonucleinsav.

d. A glikoproteidekben lévő cukor molekulák.

130. Hogyan lehet a vicinális glikol csoportokat tartalmazó poliszaharidokat polialdehidekké alakítani a hisztokémiában?

a. Salétromsavas kezeléssel.

b. Hidrogén hiperoxidos kezeléssel.

c. Perjódsavas oxidálással.

d. Amiláze emésztéssel.

131. Melyik festék alkalmas a savanyú mucinok specifikus feltüntetésére?

a. Best Carmin.

b. Leukofuchsin.

c. Alciánkék.

d. Etidium bromid

132. Melyik eljárás tünteti el a szöveti metszetekből specificusan a glikogént?

a. Alkoholos mosás.

b. Enyhe hőkezelés.

c. Diastase emésztés.

d. Xylolos öblítés

133. Az alábbiak közül melyik festékek adnak metakromáziás eredményt?

a. Toluidinkék.

b. Haematoxilin

c. Sudán III.

d. Eozin

134. Melyik enzim alkalmas a savanyú mucinok kiemésztésére a szöveti metszetekből?

a. Savanyú foszfatáze.

b. Tormaperoxidáze.

c. Hyaluronidáze.

d. Glukoz-6-foszfatáz

135. Mire jók a lektinek a hisztokémiában?

a. A glikoproteidek monoszaharida komponenseinek a kimutatására.

b. Amyloid specificus kimutatására.

c. Az immunhisztokémiai reakciók helyének színes feltüntetésére.

d. Szubsztrátként használják a hialuronidáze enzim hisztokémiai kimutatásakor.

136. Melyik pigment mutat autofluorescenciat?

a. Korom pigment.

b. Haemosiderin.

c. Lipofuscin.

d. Melanin

137. Melyik hisztokémiai reakció alkalmas a haemosiderin pigment feltüntetésére?

a. PAS reakció.

b. von Kóssa reakció.

c. Berlinikék reakció.

d. Gmelin reakció.

138. Melyik eljárás alkalmas arra, hogy szöveti metszetben haemoglobint mutassunk ki vele?

a. Hidrogén hiperoxidos kezelés.

b. Benzidin reakció.

c. Sudan III festés.

d. Alciánkék festés

139. Melyik bilirubin féleség oldódik ki a szövetekből paraffinos beágyazás során?

a. Mind a konjugált, mind a konjugálatlan.

b. A konjugált.

c. A konjugálatlan.

d. Egyik sem.

140. Mit mutat ki a szövettani metszetekben a Gmelin reakció?

a. Phospholipideket.

b. Epét.

c. Lipofuscint.

d. Haemosiderin pigmenteket.

141. Milyen eljárás alkalmas a szöveti metszetekben arra, hogy calciumot (mészlerakódást) mutassunk ki vele?

a. von Kóssa reakció.

b. Hidrogén hiperoxidos kezelés.

c. Alciánkék festés.

d. Berlini kék reakció.

142. Általában milyen hőmérsékleten kell tárolni az immunhisztokémiában használatos antitest savókat?

a. Szobahőmérséklet alatt (4 oC).

b. Szobahőmérsékleten (20 oC ).

c. Szobahőmérséklet fölött.

d. Mindegy, hogy milyen hőmérsékleten tároljuk.

143. Mire használják az immunhisztokémiában az avidin-biotin komplexet?

a. A metszetek tárgylemezre ragasztására.

b. A szövetben lévő peroxidáze gátlására.

c. Az antigén-antitest reakció helyének láthatóvá tételében szerepel.

d. Antigén feltárásra.

144. Mit használnak az immunhisztokémiában a metszetekben lévő endogén peroxidáze aktivitás gátlására?

a. 5 %-os glukóz oldatot.

b. Hidrogén hiperoxidot.

c. Hialuronidáze enzimet.

d. Foszfát pufferezett fiziológiás konyhasó oldatot.

145. Mi az immunhisztokémiában használt úgynevezett PAP módszer teljes neve?

a. Peroxidáz-Alkáliás-Phosphatase módszer.

b. Phosphatase-Anti-Phosphatase módszer.

c. Peroxidáze-Anti-Peroxidáze módszer.

d. Peroxidáz-Alanin-Phosphorylase módszer.

146. Milyen sorrendben kapcsolódnak az immunhisztokémiai reakciókban a metszetben lévő antigénhez a reagensek?

a. A metszet antigénje kapcsolja a peroxidázét, majd ezen utóbbihoz kapcsolódik a kimutatni kívánt fehérjére specifikus antitest.

b. A metszet antigénjéhez kapcslódik a kimutatni kívánt fehérjére specifikus antitest, majd ezen utóbbihoz a peroxidáze.

c. Az antitest és a peroxidaze nem kapcsolódik egymáshoz, hanem külön-külön, önállóan kapcsolódnak a metszetben lévő antigénhez.

d. Egyik sem igaz.

147. Mely enzimeket használják az immunhisztokémiai reakciók helyének színes megjelölésére?

a. Trypsin.

b. Pepsin.

c. Peroxidáze.

d. Lipáze.

148. Melyik eljárás használatos az immunohisztokémiában antigénfeltárásra?

a. A friss szövet ismételt megfagyasztása és felolvasztása.

b. A metszetek kezelése mikrohullámú sütőben.

c. A metszetek hyaluronidáze emésztése.

d. A metszetek kezelése succindehydrogenázéval.

149. Mire szolgál a FISH módszer?

a. Meghatározott DNS szakaszok enzimatikus felszaporítására.

b. Az egyes chromosomak genetikai régióinak megfestésére.

c. A fluorescens hisztokémiai reakciókban az antitest jelölésére.

d. Különleges szövet fixálási módszer.

150. Mi az in situ polimeráze láncreakció lényege?

a. Meghatározott DNS szakaszok felszaporítása a metszet azon helyein, ahol azok kis mennyiségben eleve jelen vannak.

b. Meghatározott DNS szakaszok enzimatikus kiemésztése a metszetből.

c. Vízoldékony sejtalkatrészek benttartása a metszetekben polimerizáció útján.

d. Az elektronmikroszkópos beágyazáskor használt műgyanták keményítésére szolgáló eljárás.

151. Mi az in situ hibridizáció?

a. Specifikus DNS szakaszok lokális felszaporítása a metszetekben lévő sejtmagokban.

b. A metszetben általunk keresett DNS szakaszhoz azzal komplementer olyan DNS fragmentumot kötünk, ami valamilyen, a mikroszkópban észlelhető anyaggal meg van jelölve.

c. A pusztuló sejtek magjában a DNS összecsapzódása.

d. A szövetekbõl kivonják a DNS-t, majd gél elektroforézissel vizsgálják

152. Melyik állítás igaz a monoklonális antitest immunhisztokémiai használatával kapcsolatban.

a. Nem teljesen specificus.

b. Teljesen specificus.

c. Sohasem igényel antigénfeltárást.

d. Egyik sem igaz.

153. Melyik állítás igaz a poliklonális antitestek előállítási módszerére?

a. Valamilyen állatot immunizálunk és a szérumából izoláljuk a specifikus antitestet.

b. Egér lép sejttenyészet és egér myeloma sejtek is szükségesek hozzá.

c. Legalább 3 állatfaj szükséges hozzá.

d. Egyik sem igaz.

154. Melyik sejtalkotó struktúrában fordul elő leginkább savanyú foszfatáze?

a. Sejtmembrán.

b. Lizoszómák.

c. Mitokondriumok.

d. Sejtmag.

155. Mit jelent az indirekt immunhisztokémiai módszer?

a. Enzimmel jelölt primér ellenanyag kötődik a szöveti antigénhez.

b. Biotinnal jelölt primér ellenanyag kötődik a szöveti antigénhez.

c. Enzimmel jelölt másodlagos (szekunder) antitest kötődik a szöveti ellenanyaghoz kapcsolt elsődleges antitesthez.

d. Két különböző metszetet kell használni. Az egyikhez az elsődleges, a másikhoz a másodlagos ellenanyagot kötjük.

156. Mivel történik a lipidek extrakciója a szövettani metszetekbôl?

a. Tris puffer-metanol elegy.

b. Tömény sósav-metanol elegy.

c. Kloroform-metanol elegy.

d. Tömény glycerin.

157. Milyen reagenst használunk a szulfatidok kimutatására?

a. Réz-rubeánsav.

b. Akriflavin-DMAB

c. Ferri-haematoxylin.

d. Best Carmin festés.

158. Melyik reagenst nem használják az alkáliás foszfatáz Gömöri szerinti kimutatásakor ?

a. Ólomnitrát.

b. Kalciumnitrát.

c. Magnézium klorid.

d. Natrium-β-glycerophosphat

159. Mely enzimek nem tartoznak a specifikus észterázok csoportjába?

a. Acetilészterázok.

b. Acetilkolin észterázok.

c. Kolinészterázok.

d. Egyik sem.

160. Melyik lehet a szukcin dehidrogenáz szövettani kimutatásának végterméke?

a. Fenazin.

b. Tetrazolium só.

c. Formazán.

d. Cobalt-szulfid.

161. A paraffinos metszetből történő sejtmag DNS tartalom (ploiditás) meghatározáskor melyik metszetvastagság az ideális a sejtmagok izolálásához?

a. 1 mikrométer.

b. 50 mikrométer.

c. 10 mikrométer.

d. 0,1 mikrométer.

162. Melyik enzim alkalmas arra, hogy paraffinos metszetbôl sejtmagokat izoláljunk felhasználásával?

a. Pepszin.

b. DNS szintetáz.

c. Amiláz.

d. Hialuronidáz.

163. Milyen módszerrel festjük meg a DNS tartalom (ploiditás) vizsgálatához használandó, paraffinos metszetből izolált sejtmagokat abból a célból, hogy a festődés erőssége arányos legyen a DNS tartalommal?

a. Eosinnal.

b. Best Carminnal.

c. Feulgen módszerrel.

d. Sudan III-al.

164. Melyik fixálószer őrzi meg a zsírt a szövetekben?

a. Tömény kloroform

b. 80%-os metilalkohol

c. 90%-os etilalkohol

d. 10%-os formalin

165. Milyen metszet alkalmas zsír kimutatására?

a. Aralditba ágyazott

b. Paraffinba ágyazott

c. A szövet előzetes megfagyasztása után paraffinba ágyazott

d. Fagyasztott metszet, beágyazás nélkül

166. Mi az ideális vastagsága a paraffinos metszetnek?

a. 100 mikrométer

b. 200 mikrométer

c. 50 mikrométer

d. 3-5 mikrométer

167. Mit nevezünk topokémiai reakciónak?

a. Aminek során csak vízben oldhatatlan reagenseket használunk

b. Aminek a végterméke fluoreszkál

c. Aminek végterméke vizes oldatban könnyen diffundál

d. Aminek végterméke vízben oldhatatlan, s színes csapadék formájában jelzi a kimutatandó kémiai anyag helyét a szövetekben

168. Melyik tartományba esik az elektronmikroszkópos vizsgálatra használt metszetek vastagsága?

a. 10-20 mikrométer

b. 5-10 mikrométer

c. 1-5 mikrométer

d. Fentieknél is vékonyabb

169. Melyik kóros elváltozás vizsgálatára használna PAS festést?

a. A tüdőben lerakódott korompigment kimutatására

b. Az atheroscleroticus plaqueok zsír anyagának kimutatására

c. A tüdőben a tbc gyógyulása után keletkezett meszes gócok kimutatására

d. Nyáktermelő adenocarcinoma festésére

170. Melyik betegségben nőhet meg a szövetekben a hisztokémiailag kimutatható glikogén mennyisége?

a. Tuberculosis

b. Szívbillentyű elégtelenség

c. Systemas lupus erythematodes (SLE)

d. Diabetes mellitus

171. Melyik szöveti alkatrész vizsgálatára alkalmas különösen jól az Alciánkék festés?

a. A bőr elszarusodó laphámrákja

b. A vesetubulusok hámsejtjei

c. A lymphocyták

d. A kötőszöveti alapállomány

172. Melyik módszer alkalmas a kötőszöveti alapállomány savanyú mukopoliszaharidjainak megfestésére?

a. Alkáliás foszfatáze reakció

b. Etidium bromid festés

c. Fluoreszcein izotiocianát

d. Toluidinkék metakromáziás festés

173. Hová kötődnek a lektinek a szöveti metszetekben?

a. A nucleolushoz

b. Diffúze a sejtmagba

c. A kollagén rostokhoz

d. Főleg a sejtek felszínéhez

174. Milyen fényben gazdag a fluoreszcens mikroszkópban használt megvilágítás?

a. Infravörös

b. Polarizált

c. Vörös

d. Ultraibolya

175. Mi az autofluoreszcencia?

a. Kálium fluorid kezelés hatására a metszet sötétben világít

b. A metszetet valamilyen fluoreszkáló festékkel megfestjük és ennek hatására polarizált fényben fluoreszcencia jelentkezik

c. A metszetet valamilyen fluoreszkáló festékkel megfestjük és ultraibolyában gazdag fény hatására fluoreszcencia jelentkezik

d. Valamely szöveti komponens mindenféle kezelés nélkül fluoreszkál ultraibolya fényben

176. Az alábbi pigmentek közül melyik exogen pigment?

a. Melanin

b. Haemosiderin

c. Lipofuscin

d. Korompigment

177. Miért nem alkalmas a PAS festés a korompigment kimutatására?

a. Mert a korompigment eleve piros színű

b. Mert a korompigment nem tartalmaz zsírsavakat

c. Mert a korompigment sokszor extracelluláris

d. Mert a korompigment nem tartalmaz vicinális glikol csoportokat

178. Melyik festést alkalmazná vesebiopsiára abból a célból, hogy jól lehessen a glomerulusok basalis membránját tanulmányozni fénymikroszkóposan?

a. Haemalaun-eosin

b. Berlini kék reakció

c. PAS festés

d. Kongóvörös festés

179. Melyik nem befolyásolja a daganatok megkettőződési idejét?

a. A proliferáló sejtek sejtciklus idejének hossza

b. A proliferáló sejtek aránya

c. A mutáció helye a p53 génben

d. A tumorból történő sejtvesztés üteme

180. Hol fordul elő a legtöbb mutáció a p53 génben?

a. A transzaktivációért felelős szakaszon

b. A szekvencia-specifikus DNS kötődésért felelős szakaszon

c. A nukleáris lokalizációért felelős régióban

d. A tetramerizációért felelős részben

181. Mi a polimeráze láncreakció lényege?

a. Fluoreszcensen jelölt nukleotid analógokat építünk be a próbába

b. Nukleinsavak jelölése random szekvenciájú oligonukleotid primerek felhasználásával

c. Az eredeti DNS szekvencia azon részének megsokszorozása, aminek jelenlétét keressük.

d. Specifikus DNS szekvenciák tehetôk láthatóvá morfológiailag ép sejtekben, szövetekben.

182. Mi az ami nem kell a PCR reakció elegyhez?

a. DNS polimeráz

b. Biotin

c. Dezoxinukleotid trifoszfát

d. Oligonukleotid primér

183. Mit vizsgálunk RT-PCR során?

a. DNS-t

b. mRNS-t

c. Peptid szakaszt

d. Oligoszacharid összetételt

184. Mi az a FISH ?

a. Fluoreszcens jelzésen alapuló nukleotid in situ hibridizáció ép kromoszómákon sejtekben, szövetekben

b. Radioaktív izotóppal jelzett DNS próba hibridizációja

c. Digoxigeninnel jelölt nukleinsav próba hibridizációja

d. Fluoreszcens jelzésen alapuló DNS könyvtár létesítése

185. Hol nem alkalmazzák a FISH-t?

a. Citogenetika

b. A tumorok genetikai analízise

c. Géntérképezés

d. Mesterséges oligonukleotidek szintézise.

186. Az alábbiak közül melyik daganat ad S-100 pozitív immunhisztokémiai reakciót?

a. A bőr laphámrákja

b. A vastagbél adenocarcinomája

c. A perifériás idegek tumorai.

d. Mind a három fenti tumorféleség.

187. Miért fontos egy daganat hisztogenezisének meghatározása?

a. Ebből tudhatjuk meg, hogy egy daganat jó- vagy rosszindulatú

b. Ebből tudhatjuk meg, hogy várható-e hogy a beteg családjának más tagjaiban s keletkezik-e ilyen daganat

c. Befolyásolja azt, hogy milyen kezelést igényel a beteg

d. Csak elméleti tudományos jelentősége van, a beteg gyógykezelését nem befolyásolja.

188. Melyik állítás igaz a cytokeratin immunhisztokémiai reakcióra?

a. A hám eredetű daganatokra jellemző

b. A mesenchymalis eredetű daganatokra jellemző

c. Az idegszövet eredetű daganatokra jellemző

d. Egyik állítás sem igaz

189. Mit jelent az, ha egy daganat immunhisztokémiailag anti gliális fibrilláris acidikus protein reakciót ad?

a. A daganat rosszindulatú

b. A daganat a keményagyburok sejtjeiből ered

c. A daganat az agyban lévő erekből ered

d. Egyik állítás sem igaz

190. Melyik daganat fog pozitív cytokeratin immunhisztokémiai reakciót adni?

a. A bőr laphámrákja

b. A méh leiomyomája

c. A gliaszövetből eredő minden daganat

d. A harántcsíkolt izom daganatai

191. Melyik daganat mutat pozitivitást vimentin kimutató immunhisztokémiai reakcióval?

a. A bőr laphámrákja

b. A vastagbél adenocarcinomája

c. A tüdő laphámrákja

d. A mesenchymalis tumorok

192. Melyik a tbc baktérium kimutatására alkalmas festés?

a. PAS

b. Toluidin kék

c. Ziehl-Neelsen

d. Gram

193. Milyen színű a tbc baktérium Ziehl-Neelsen festéssel?

a. Piros

b. Sárga

c. Kék

d. Zöldessárga

194. Melyik festést használná a mikroszkópos gombák okozta fertőzés kimutatására szöveti metszetben?

a. Kongó vörös

b. Sudan III

c. PAS

d. Egyiket sem.

195. Melyik festési módszer alkalmas amyloid kimutatására szöveti metszetekben?

a. Sudan III

b. Giemsa

c. Kongó vörös

d. Olaj vörös O

196. Melyik anyag szöveti kimutatásához használna fagyasztott metszetet?

a. Amyloid

b. Trigliceridek

c. Szaru (keratin)

d. Mucinok

197. Melyik molekula kimutatásához használna friss, fixálatlan kriosztát metszetet?

a. Cytokeratin

b. Szukcin dehidrogenáze

c. Savanyú mukopoliszaharidok

d. Kollagén

198. A savanyú mukopoliszaharidok kimutatása céljából milyen pH mellett végezne Alciánkék festést?

a. pH 10 felett

b. pH 8-10 között

c. pH 5-8 között

d. pH 5 alatt.

199. A szöveti metszeten végrehajtott szulfatálás eredményét milyen módszerrel értékelné ki?

a. Toluidinkék metakromázia

b. Olajvörös O

c. Alkáliás foszfatáze reakció

d. Haemalaun-eosin festés

200. Melyik enzimet használjuk a szénhidrát hisztokémiában?

a. Diasztáze

b. Tripszin

c. Savanyú foszfatáze

d. Lipáze

201. Melyik kémiai anyagcsoport hisztokémiai kimutatásával kapcsolatban használjuk a szialidázét reagensként?

a. Lipoidok

b. Fehérjék

c. Savanyú mucinok

d. Haemoglobinogén pigmentek

202. Melyik molekula alkalmas az immunhisztokémiában a reakció helyének mikroszkópos feltüntetésére?

a. Toluidin kék

b. Kálium ferrocyanid

c. Nátrium fluorid

d. Fluoreszcein izotiocianát.

203. Melyik molekula alkalmas az immunhisztokémiában a reakció helyének mikroszkópos feltüntetésére?

a. Amiláz

b. Hialuronidáz

c. Peroxidáz

d. Szukcindehidrogenáz.

204. Miért fontos a daganatsejtmagok DNS tartalmának meghatározása?

a. Ebből tudjuk meg, hogy a daganat hám- vagy mesenchymalis (kötőszöveti) eredetű-e

b. Ebből tudjuk meg, hogy a daganat melyik szervből indul ki

c. Ebből a daganat rosszindulatúságára és ennek fokára lehet következtetni

d. Egyik állítás sem igaz

205. Melyik festést használjuk, amikor szöveti metszetből izolált sejtmagok DNS tartalmát határozzuk meg?

a. PAS

b. Feulgen

c. Giemsa

d. von Kóssa AgNO3 módszere.

206. Mi a biopsia?

a. Boncoláskor eltávolított szövetminta.

b. Az élő egyén testébe száloptikával történő betekintés.

c. Élőből mikroszkópos diagnosis céljából eltávolított szövetdarab.

d. Az immunhisztokémiai reakcióknál használt anyag.

207. Mi az experimentalis pathologia?

a. Kísérleti állatokon betegségeket kiváltó és morphologiai módszerekkel tanulmányozó tudományos tevékenység.

b. A pathologia problémáit kizárólag elméleti úton megközelítő tudományág.

c. Az állatvilágban előforduló betegségeket tanulmányozó tudományág.

d. A kórszövettani diagnosztika másik neve.

208. Mi az egészség?

a. Szerveink egyenletes működése.

b. A mindennapi tevékenységet nem gátló betegségek hiánya.

c. A külvilággal való tökéletes, dinamikus egyensúlyi állapot.

d. Az idegrendszer és a test többi részének harmóniája.

209. Mi az aetiologia?

a. A betegségek kialakulásának folyamatával és a lefolyás jellemzőivel foglalkozik.

b. A betegségeket kiváltó kóroki tényezőket tanulmányozza.

c. Az alkoholbetegséget tanulmányozza.

d. Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó viselkedési normák gyűjteménye.

210. Mi a hypertrophia?

a. Sejtzsugorodás.

b. Sejtmegnagyobbodás.

c. A sejtek számának megnövekedése.

d. Tartós vérnyomás emelkedés.

211. Mi az involutio?

a. A működő sejtek számának csökkenése.

b. Valamely testüregbe történő szövetbenövés.

c. Egyik sejtféleség átalakulása a másikba.

d. Akaratlan izomrángásokkal járó állapot.

212. Mi a sajtos necrosis?

a. Szövetelfolyósodással járó szövetelhalás.

b. A végtagok elhalásának neve.

c. A coagulatios necrosis egyik formája.

d. Agylágyulás.

213. Az acut gyulladásban fôként milyen sejtek jelennek meg?

a. Plasmasejtek.

b. Lymphocytak.

c. Polymorphonuclearis neutrophil leukocytak.

d. Többmagvú óriássejtek.

214. Miből van a genny?

a. Túlnyomórészt nyákból, s ebben sok makrophagból.

b. Lebomlott vörösvértestekből, sok lymphocytaból.

c. Rengeteg élő és elhalt polymorphonuclearis granulocytaból, szövettörmelékből és kevesebb bacteriumból.

d. Elhalt többmagvú óriássejtekbõl.

215. Mi a szervülés menete?

a. Collagen rostok szövik be a szervülő elváltozást, majd macrophagok feloldják.

b. Fibrin itatja át az elváltozást, majd ez hyalinos collagénné alakul.

c. Az érintett területen először angiogenesis, majd fibroblast proliferatio, ezt követően fibrogenesis, végül collagen rostérés következik be.

d. Több szerv betegszik meg egymás után, először a máj, majd a lép, végül a vese.

216. Mik az epithelioid sejtek?

a. A bőr hámjának elemei.

b. A szem kötőhártyáját borító sejtek.

c. Speciális makrophagok.

d. Lipoiddal megrakott májsejtek (hepatocyták).

217. Melyek a chronicus gyulladás sejtjei?

a. A neutrophil polymorphonuclearis granulocytak.

b. Az eosinophil leukocytak.

c. A lymphocytak, plasmasejtek és makrophagok.

d. Egyik sem

218. Melyik bacteriumra jellemző, hogy granulomatosus gyulladást idéz elő ?

a. Tbc bacterium.

b. Streptococcusok, staphylococcusok.

c. Meningococcusok.

d. Escherichia coli.

219. Mely szerveket érint a Sjögren kór jellemzôen?

a. Az agyat.

b. Az endocrin mirigyeket.

c. A könny- és nyálmirigyeket.

d. Az izületi porcot.

220. Hogyan lehet morphologiai módszerrel vírust kimutatni a szövetekben?

a. Polarizációs mikroszkóppal.

b. Fénymikroszkóppal, immunhisztokémiai vagy in situ hybridisatios molekularis pathologiai módszerrel.

c. Fénymikroszkóppal, Giemsa festéssel.

d. Moprhologiai módszerrel nem lehet, csak tenyésztéssel.

221. Mi a helminthiasis?

a. Magas lázzal járó állapot.

b. A szemlencse deformáltsága.

c. A férgek által okozott betegségek gyüjtőneve.

d. Kábítószer használat okozta betegség.

222. Melyik vena thrombusából leszakadó embolus tudja elzárni az arteria pulmonalist?

a. A vena portae thrombusából leszakadó

b. A vena femoralis thrombusából leszakadó

c. A vena pulmonális thrombusából leszakadó

d. Egyik sem.

223. Mit nevezünk pneumoniának?

a. A mellhártya fertőzéses eredetű gyulladását.

b. A hörgők fertőzéses eredetű gyulladását.

c. Az alveolusok fertőzéses eredetű gyulladását.

d. Ez a tüdőtágulat (emphysema) másik neve.

224. Melyik a tüdőrák leggyakoribb szöveti típusa?

a. Adenocarcinoma.

b. Laphám carcinoma.

c. Kissejtes carcinoma.

d. A fenti 3 keveredésébõl keletkezõ un. vegyes carcinoma.

225. Mit nevezünk pneumoconiosisnak?

a. A virus okozta tüdőgyulladásokat.

b. A shockos eredetű tüdőelváltozásokat.

c. Belégzett ásványi porok lerakódását a tüdőben.

d. Ez a légmell (pneumothorax) másik neve.

226. Mi a sarcoidosis?

a. Rosszindulatú daganatos megbetegedés.

b. A trópusokon előforduló gombás betegség.

c. Pontosan nem ismert eredetű, nem necrotisaló granulomakat tartalmazó szisztémás betegség.

d. A harántcsíkolt izmok rostjait körülvevő kötőszövet megszaporodása.

227. Mi az alapvető oka a familiaris hypercholesterinaemianak? (381.)

a. Túlzott mértékű zsíradék fogyasztás.

b. Az LDL receptor gén mutációja.

c. A túlzott szénhidrát fogyasztás.

d. A pancreas csökkent lipáze termelése.

228. Mi az elsődleges sebgyógyulás?

a. Sebészi metszések zavartalan, kis heget okozó gyógyulása.

b. Tátongó sebek tömeges sarjszövetképződéssel járó, nagy heget okozó gyógyulása.

c. A sebgyógyulás korai fázisa.

d. A belső szervek megrepedésének gyógyulása.

229. Mi az atherosclerosis legfontosabb rizikó tényezője az alábbiak közül?

a. Szénhidrát gazdag étrend.

b. Életstílus.

c. Magas vérnyomás betegség.

d. 3-nál több kiviselt terhesség.

230. Mi jellemzi a hypertrophias cardiomyopathiat?

a. Szívkamra dilatatio.

b. Diastoles regurgitatio.

c. Diastoles telődés csökkenése.

d. A pericardium fibrines gyulladása.

231. Melyik betegség nem tartozik az örökletes lipid anyagcsere betegségekhez?

a. Gaucher kór (glükocerebrozidosis).

b. Familiaris hypercholesterinaemia.

c. Lipoma.

d. Tay-Sachs kór (ganglidiozis).

232. Melyik a legegyszerűbben alkalmazható, megbízható módszer a myocardialis infarctus morfológiai kimutatására?

a. Haematoxylin-eosin festés.

b. PAS festés.

c. Nitroblue tetrazolium (NBT) festés.

d. Cytokeratin immunhisztokémiai reakció.

233. Melyik enzym aktivitásváltozása az alapja a myocardialis infarctus kimutatásának?

a. Alkáliás foszfatáze.

b. Savanyú foszfatáze.

c. Dehidrogenáze.

d. Lipáze.

234. Mit vizsgálunk immunfluoreszcens módszerrel a vesében?

a. A glomerulusok méretét.

b. A glomerulusokban lerakódó immunkomplexeket.

c. A glomerulusok sejtdússágát.

d. A glomerulusban található vörösvértestek számát.

235. Milyen anyag szaporodik fel a máj parenchyma sejtjeiben von Gierke kórban?

a. Savanyú mukopoliszaharidok.

b. Glikózaminoglikánok.

c. Glikogén.

d. Triptofán.

236. Milyen molekulák szaporodnak fel Hurler kórban a lizoszómákban?

a. Foszfolipidek.

b. Glikogén.

c. Savanyú mukopoliszaharidok.

d. Sfingomielinidáz enzim.

237. Mi az elsődleges elváltozás a cysticus fibrosis pathogenesisében?

a. A lizoszómális enzimek hibás működése.

b. A klorid ionok membrán transzportjának zavara.

c. Ismétlődő felsőlégúti fertőzések.

d. A vese basalis membranjainak hibás szintézise.

238. Melyik diabeteses szervkárosodás eredményez mikroalbuminurát?

a. A diabeteses neuropathia.

b. A Kimmelstiel-Wilson szindróma.

c. A diabeteses macroangiopathia.

d. A diabeteses retinopathia.

239. Milyen szövettani eltérés látható az I.típusú diabetes mellitusos betegek pancreasaban?

a. Vérzések,necrosisok,neutrophil leukocytas beszűrődés.

b. T-lymphocytas beszűrődés.

c. Hyalin lerakódása az erek falában.

d. Az inzulin termelõ szigetsejtek túlburjánzása.

240. Mi a melanoma?

a. A melanocytak jóindulatú daganata.

b. A melanocytak rosszindulatú daganata.

c. Melanocyta szaporulat olyan szövetben, ahol normálisan nem fordulnak elő melanocyták.

d. A mellékvese jóindulatú daganata.

241. Mi a choristoma?

a. Jóindulatú növedék, melynek komponensei az előfordulási helyén normálisan nem találhatók meg.

b. A magzatbolyhok daganata.

c. Mindhárom csíralemezből származó szöveti elemeket egyaránt tartalmazó, jó-vagy rosszindulatú daganat.

d. A szájnyálkahártya daganata.

242. Melyik nem jellemző a rosszindulatú daganatok viselkedésére?

a. Invazív növekedés.

b. Metastasis képzés.

c. Többnyire élesen körülhatároltak.

d. A műtéti eltávolítás után gyakran újra kinőnek.

243. Mely tényezőket vesznek figyelembe a daganatok stadiumának meghatározásakor?

a. A primaer tumor nagysága.

b. A sejtek atypiájának mértéke.

c. A stroma és parenchyma aránya a daganatban.

d. A sejtoszlások száma a daganatban.

244. Mi az embolisatio?

a. A keringésben sodródó bármely anyag miatti érlumen elzáródás.

b. Az ép vérpályában a vér megalvadása.

c. Az érpályában keletkezett vérrög sarjszövetes átépülése.

d. Az echinococcus cysta kötőszövetes körültokolódása a májban.

245. Melyik esetben alakul ki vizenyô?

a. A vérplazma kolloid-ozmotikus nyomása nô.

b. A plazma kolloid-ozmotikus nyomása csökken.

c. Az érpermeabilitás csökken.

d. A véráramlás sebessége nő.

246. Az alábbi állítások közül melyik igaz?

a. Az acut gyulladásban a domináló sejttípus a plasmasejt, mert ez termeli a különféle ellenanyagokat.

b. Az acut gyulladás kimenetele lehet teljes gyógyulás vagy átmehet chronikus gyulladásba.

c. Az acut gyulladásban az izzadmány jellege minden esetben purulens, vagyis gennyképződéssel jár.

d. Az acut gyulladás sohasem jár lázzal.

247. Melyik állítás igaz?

a. A gyulladásos válaszreakció elsősorban a károsító ágens eliminálására szolgál, azonban egy ponton túl maga is szövetkárosodást eredményezhet.

b. A granulomatosus gyulladás az acut gyulladás azon specifikus formája, amelyben óriássejtek vannak jelen.

c. A chronicus gyulladást minden esetben megelőzi az acut gyulladás.

d. A gyulladás önmagában nem eredményez szövetkárosodást, az mindig a gyulladást kiváltó tényező következménye.

248. Mikor van létjogosultsága a diagnosztikában az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálatnak?

a. Annak megállapítása, hogy van-e carcinomas elváltozás a szövetmintában.

b. A lymphomak tipizálása a nyirokcsomókban.

c. A lágyrésztumorok differenciáldiagnosztikája.

d. Csak a nem daganatos szövettani elváltozások felismerésére.

249. Melyik állítás igaz a non-Hodgkin lymphomakra?

a. A prognosis szempontjából a lymphoma sejtösszetételénél fontosabb a beteg életkora, valamint a folyamat anatomiai kiterjedtsége.

b. Lymphomas infiltratio ("metastasis") leginkább a szívben és a vesékben alakul ki.

c. A T-sejtes lymphomak a leggyakoribbak.

d. Mindig tartalmaznak Reed-Sternberg óriássejteket.

250. Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a pepticus gyomorfekélyekkel kapcsolatban?

a. Komplikációi lehetnek: vérzés, perforattio, peritonitis.

b. Hosszan fennálló folyamatok esetében a gyógyulás hegszövet hátrahagyásával történik.

c. Előbb-utóbb a gyomor nyálkahártya carcinomas transzformációját eredményezik.

d. Főleg felnőttek betegsége.

251. A gyomorrákkal kapcsolatban melyik állítás nem igaz?

a. Az idült, atrophias gastritis hajlamosít a kialakulására.

b. Makroszkóposan lehet polypoid, kifekélyesedő, illetve diffúzan infiltraló megjelenésű.

c. Szövetileg túlnyomó többségük laphámrák.

d. Szövetileg többségük adenocarcinoma.

252. Melyik állítás igaz a vastagbélrákokra vonatkozóan?

a. Minél nagyobb, illetve minél villosusabb egy adenoma, annál nagyobb az esély a rákos elfajulásra.

b. A vastagbélrákok leggyakoribbak a jobb colonfélben.

c. A vastagbélrákok kialakulására hajlamosít a Crohn betegség, a colitis ulcerosa azonban nem.

d. Elsősorban a nem villosus adenomák hajlamosak rákos átalakulásra.

253. Mi a mechanikus cholestasis?

a. Az epetermelődés zavara a májsejtekben.

b. A májon kívüli epeútrendszer elzáródásának következménye.

c. A májsejtek koleszterin lebontó tevékenységének zavara.

d. A vérpályában történő fokozott vörösvértest pusztulás (haemolysis) következménye.

254. A májcirrhosis morfológiai lényege:

a. A kis epeutak erős burjánzása a májban.

b. A máj szerkezetének átépülése, ami sejtpusztulással és regeneratioval jár együtt.

c. A máj vírusos fertôzôdése,ami májgyulladást okoz és emiatt a máj nem tud működni.

d. A máj vér-sinusoidjainak gócos tágulata.

255. A máj leggyakoribb rosszindulatú daganata kiindulhat:

a. A májban lévő nyirokerekből.

b. A máj sinusoidjainak endothel sejtjeiből.

c. A hepatocytakból vagy az epeelvezető rendszer hámjából.

d. A máj vér-sinusoidjainak falában lévő Kupffer sejtekbõl (phagocytákból).

256. Melyik állítás nem igaz az epehólyag köveire:

a. Sárgaságot okoznak.

b. Sokszor teljesen tünetmentesek.

c. Acut vagy chronikus epehólyag gyulladást okozhatnak.

d. Az epehólyag fal kilukadásához (perforatiojához) vezethetnek.

257. Májgyulladást okozó tényező, ami azután májsejtes rákot is okozhat:

a. HIV fertőzés.

b. Hepatitis "C" vírus fertőzés.

c. Hepatitis "E" vírus fertőzés.

d. Escherichia coli fertőzés.

258. A hasnyálmirigy leggyakoribb megbetegedése:

a. Cysticus fibrosis.

b. Pancreas cysta.

c. Hasnyálmirigy gyulladás (pancreatitis).

d. Fejlődési zavar miatt csak kivezetőcsövekből áll.

259. A heveny (acut) pancreatitis leggyakoribb következménye:

a. Cukorbetegség.

b. Cysta képződés a pancreasban.

c. A pancreasban és a körülötte lévő zsírszövetben elhalás és következményes hashártyagyulladás.

d. Kőképződés a pancreas kivezetőcsöveiben.

260. Haemolytikus anaemiát okozhat:

a. B12 viatmin hiánya

b. vérvesztés

c. vashiány

d. műanyag szívbillentyű

261. Az endocrin rendszer általános jellemzôje:

a. A hormontermelő sejtek egymásra hatnak.

b. A hormontermelő sejtek saját magukra hatnak.

c. A sejtek által kiválasztott hormonok a véráramba kerülve másutt fejtik ki a hatásukat.

d. A hormontermelő sejtek hormonjaikat a nyirokerekbe ürítik.

262. Melyik az endocrin rendszer fő irányítója:

a. Az agyalapi mirigy.

b. A tobozmirigy.

c. A pajzsmirigy.

d. A parotis.

263. A golyva leggyakoribb oka:

a. A pajzsmirigy túlműködése.

b. A pajzsmirigy "C" sejtjeinek elszaporodása.

c. A TSH hormon termelődésének fokozódása miatt a pajzsmirigy állományának megnövekedése.

d. A kisagy fokozott működése.

264. Melyik kórokozó által okozott sepsisben fordulhat elő elsősorban mellékvese kéreg elégtelenség?

a. Kanyaró vírus.

b. Streptococcus.

c. Meningococcus.

d. Escherichia coli.

265. A mellékvesevelő leggyakoribb tumora:

a. Angiosarcoma.

b. Nyáktermelő adenocarcinoma.

c. Phaeochromocytoma.

d. Leiomyoma.

266. Mi a glomeruláris betegségek fő oka?

a. Immunkomplexek lerakódása a glomerulusokban

b. Exogén méreg vesekárosító harása

c. A peritubuláris kapillárisok thrombosisa

d. Gennykeltő baktériumok elszaporodása a vesében

267. Mi a vesico-ureteralis reflux?

a. A húgyhólyagból (főként éjjel) vizelet áramlik vissza az ureterbe, vesemedencébe, sőt a vese-beli tubularis rendszerbe is.

b. A vesedaganatok egyik fajtája

c. A hypertonia okozta egyik vesekárosodás

d. A húgycsőből folyamatosan csepeg a vizelet, a beteg azt nem tudja visszatartani.

268. Melyik állítás nem igaz a felnőttkori polycystás vesebetegségre?

a. A veseműködést nem veszélyeztető, a veseszövetet alig károsító betegség.

b. Súlyos, előrehaladó, végül az egész vesét elpusztító betegség

c. A veseszövetben rengeteg kisebb-nagyobb cysta képződik

d. Genetikai oka van

269. Melyik állítás nem igaz az acut gennyes pyelonephritisre?

a. Nőkben gyakoribb

b. Férfiakban gyakoribb

c. A bakteriális fertőzés gyakran a húgyhólyagból terjed fel az ureteren át a vesére (ascendaló fertôzés).

d. Gyakori oka az Escherichia coli.

270. A vese hogyan okozhat hypertonia betegséget?

a. Túl sok Na+ és Cl- ürül a vizelettel, mert a vesetubulusok nem szívják vissza és emiatt a betegnek hyponatraémiája lesz.

b. A veseglomerulusokon túl sok fehérje szűrődik át a vizeletbe, így csökken a vér fehérjetartalma.

c. Az arteria renalis valamilyen okból szűkül, ezért a vesében csökken a vérnyomás és ezért a vese sok renint küld a vérkeringésbe

d. A vese renin termelése valamilyen okból csökken

271. Melyik veseelváltozás lehet a hypertonia betegség következménye?

a. Acut, gennyes pyelonephritis

b. A vesearteriolák hialinos sclerosisa

c. A vesetubulusok carcinomája

d. Immunkomplexek lerakódása a glomerulus capillárisok basalis membránjába

272. Melyik állítás igaz a vesetubulusok rákjára,a világossejtes veserákra?

a. Felnőttek daganata és hajlamos a vesevénákba betörni és így haematogén metastasist adni.

b. Gyermekek leggyakoribb vesetumora.

c. Rosszindulatú daganatosan átalakult hám- és kötőszöveti sejtek keveréke, másnéven carcinosarcoma.

d. Az esetek túlnyomó része antibioticumok (pl.penicillin) hatására gyógyul

273. Mit nevezünk topooptikai reakciónak?

a. Az olyan hisztokémiai reakciókat, amik egyes biologiai struktúrák kettőstörését megváltoztatják

b. Minden olyan hisztokémiai reakciót, amit fluoreszcens mikroszkópban vizsgálunk

c. Minden hisztokémiai reakciót

d. Ilyen fogalom a hisztokémiában nincs

274. Milyen vegyszerek távolítják el a szöveti metszetből az ún. formalin pigmentet?

a. 50%-os alkoholos kálium ferrocianid

b. Tripszin

c. Lúgos (KOH vagy NH4OH) alkohol

d. Forró desztillált víz

275. Mi a szerepe a PAS reakcióban a perjódsavnak?

a. Ez adja a reakció vörös színét, mivel jód van benne

b. Reagál az aldehid csoportokkal

c. Ez adja a magfestést

d. Oxidáció útján aldehid csoportokat képez

276. Miben kell oldani az azofestékes savanyú foszfatáze kimutató módszer esetén a szubsztrátként szolgáló Naphthol AS-Bi foszfátot?

a. Dimetil formamidban

b. Desztillált vízben

c. Etilalkohol és kloroform egyenlő arányú keverékében

d. Glicerinben

277. Miért szűnhet meg a lipidek kettőstörése melegítés hatására?

a. A lipidek elpárolognak a metszetbôl

b. A lipidek vízoldékonnyá válnak

c. A hőmozgás fokozódása miatt megszűnik a lipid molekulák rendezettsége

d. A lipidek kettőstörése nem szűnik meg, hanem a melegítés hatására a metszetben minden kettősen törővé válik és így nem látható külön a lipidek kettőstörése.

278. Hány mikrométer metszetvastagság az ideális a digitális képanalízis módszerével történő ploiditás meghatározásra?

a. 5 mikrométer

b. 10 mikrométer

c. 30 mikrométer

d. 50 mikrométer

279. Milyen összefüggésben van az aneuploiditás a rosszindulatú daganat grádusával?

a. az aneuploiditás mindig magasabb grádussal, rosszabb prognózissal jár

b. az aneuploiditás általában magasabb grádussal, rosszabb prognózissal jár

c. az aneuploiditás mindig alacsonyabb grádussal, jobb prognózissal jár

d. nincs összefüggés

280. Jelölje meg a helyes állítást!

a. az aneuploiditás csak a malignus tumorokra jellemzők

b. a normál szövetekben nincs aneuploidia

c. a normál szövetekben is lehet aneuploidia

d. a normál szövetekben csak euploid polyploidia lehetséges mint eltérés

281. A Bethesda rendszer szerint értékelhetetlen a nőgyógyászati kenet ha:

a. a kenet eltört, nem javítható

b. hiányzik a menstruációs előzmény

c. hiányoznak a transzformációs zóna sejtjei

d. a sejtek jól fixáltak

282. Mely esetben diagnosztikus értékű a nőgyógyászati kenet az alábbiak közül a Bethesda rendszer szerint?

a. jól értékelhető sejtek a kenet kevesebb, mint 10 %-át borítják

b. hiányoznak az endocervicalis sejtek

c. kettő darab öt sejtből álló jól értékelhető endocercivalis sejtcsoportot tartalmaz a kenet a laphámsejtek mellett

d. A sejtek 90%-át lefedi a vér

283. Milyen festési eljárást alkalmazunk nőgyógyászati kenetek esetén?

a. PAS festés

b. Papanicolaou festés

c. Giemsa festés

d. Gömöri-féle ezüstözés

284. Melyik fixáló módszert alkalmazzuk a nőgyógyászati keneteken?

a. nem fixáljuk

b. nedvesen, 95 %-os metanolba vagy etanolba

c. megszárítjuk és aztán 95 %-os metanolba vagy etanolba fixáljuk

d. fiziológiás sóoldatba mártjuk

285. Hogyan fixáljuk a kenetet Giemsa festés esetén?

a. 95 %-os metanolba mártjuk, majd megszárítjuk

b. levegőn szárítjuk

c. nedvesen fixáljuk 95 %-os metanolba vagy etanolba

d. 50%-os metanolba

286. Mit jelent az exfoliativ cytológia?

a. spontán leváló sejtek összegyűjtése és vizsgálata

b. valamilyen eszközzel /spatula, kefe/ lekapart, sejtekből nyert minta és annak vizsgálata,

c. mosással, öblítéssel nyert cytológiai minta és annak vizsgálata

d. aspirációs technikával nyert minta

287. A menstruációs ciklus mely napjai a legideálisabbak nőgyógyászati cytológiai mintavétel szempontjából?

a. 6-12 nap

b. 18-28 nap

c. 10-18 nap

d. 1-6 nap

288. Mit jelent a szűrő jellegű cytológia?

a. egészségesnek tartott populációból a betegek kiszűrése daganatos betegségekre, illetve azok megelőző állapotaira

b. klinikai panaszokkal bíró paciensekből nyert minták daganatos betegség igazolására

c. kevés sejtet tartalmazó minták filteren történő átszűrése

d. tapintható elváltozásokból nyert minta, a rákos betegség megerősítésére

289. Melyik a leggyakrabban előforduló protozoon a nőgyógyászati kenetekben?

a. Trichomonas vaginalis

b. Haemophilus vaginalis

c. Leptrothrix vaginalis

d. Human papilloma virus

290. Mi jellemző a nőgyógyászati kenet sejt összetételére a ciklus 1-6 napján?

a. a vér és az endometrialis elemek dominálnak kenet hátterében neutrophil leukocyták vegyes flóra elszórtan degenerált superficialis sejtek

b. superficialis sejtek dominálnak a kenetben a cervix nyák páfránylevélszerű strukturát mutat.

c. superficialis sejtek mellett nagy számban vannak jelen intermedier sejtek

d. csak endometrialis sejteket tartalmaz

291. Milyen hám borítja a vaginát és az ectocervixet?

a. elszarusodó laphám,

b. el nem szarusodó laphám

c. átmeneti hám

d. mesothel

292. Emlő aspiratios cytológia minták értékelése során mit jelent a C4 diagnózis?

a. értékelhetetlen a minta

b. malignitásra gyanús a minta

c. malignitás igazolható a minta alapján

d. benignus elváltozásból származó minta

293. Melyek az emlő cysta tartalom cytomorphologiai jellemzői?

a. savós háttér mellett habos plasmáju histiocyták, macrophagok, szabályos ductalis hámlemezek, esetleg apocrin metaplasiát mutató hámsejtek

b. necroticus háttér mellett hyperkrom szabálytalan alakú sejtek, sejtcsoportok, sejtcsoportokon belül myoepithel sejtek nem láthatók

c. sejtdús kenetben egyrétegű ductalis szövetlemezek, melyek belül myoepithel sejtek megfigyelhetők, a kenet hátterében bipolaris csupasz magok.

d. kizárólag periferiás vért tartalmazó kenetek

294. Mi a cytológiai jellemzője a nyálmirigy Warthin tumorának /cystoadenolymphoma/?

a. szennyes szemcsés háttér mellett vegyes lymphoid sejtpopuláció, onkocyták papilláris csoportja

b. csoportokban elhelyezkedő szabályos acinus sejtek és myoepithelt tartalmazó ductus hámsejt lemezek.

c. nem diagnosztizálható cytológiai mintából a Warthin tumor.

d. monomorph lymphoid sejt populáció

295. Mely kórokozó csoport kapcsolódik legyakrabban az IUD-hez /intrauterin fogamzásgátló eszköz/

a. Chlamydia csoport

b. Actinomyces csoport

c. Gram pozitív coccusok

d. Human papilloma virus

296. Melyik a legalkalmasabb minta köpet esetén?

a. késő esti spontán köpet

b. kora reggeli spontán köpet

c. a beteg köhögtetése után 5 perccel nyert spontán köpet

d. déli köpet

297. Mikor diagnosztikus értékű a köpet?

a. ha csak oralis laphámsejtet tartalmaz

b. ha alveolaris macrophagokat is tartalmaz

c. ha csak respiratóricus hengerhámsejtet tartalmaz

d. ha oralis szaprofitákat tartalmaz

298. Mely kórokozóra jellegzetesek a nőgyógyászati kenetben a koilocyták?

a. Herpesz vírus fertőzés

b. Trichomonas fertőzés

c. Human papilloma vírus fertőzés

d. Egyik kórokozóra sem

299. A Papanicolaou értékelés szerint mit jelent a PII cytológiai eredmény?

a. értékelhetetlen

b. negatív

c. jóindulatú, kóros állapot

d. malignitás gyanúja

300. Mely pajzsmirigy elváltozásra jellegzetesek az alábbi cytomorphologiai jellemzők intranuclearis vacuolisatio, sejtdússág, maghártya kettőzöttségek /groove/, papillaris hámlemezek

a. pajzsmirigy cysta

b. follicularis neoplasia

c. papillaris pajzsmirigy carcinoma

d. Hashimoto thyreoiditis

301. Van-e a HPV infectionak etiológiai szerepe a cervix carcinoma kialakulásában?

a. igen valamennyi típusának

b. igen, de csak magas rizikójú HPV tipusoknak

c. nincs

d. van de csak a 6,11-es típusnak

302. Minek a rövidítése a CIN?

a. cervicalis intranuclearis neoplasia

b. cervicalis intraepithelialis neoplasia

c. cervicalis in situ neoplasia

d. nem használunk ilyen rövidítést

303. Mit sorolunk a low grade squamos intraepithelial lesio /LSIL/ csoportjába?

a. HPV infectio gyanúja és CIN I

b. CIN II és HPV infectio gyanúja

c. CIN I

d. gyulladás reaktív hámelváltozással

304. Mikor megfelelően értékelhető a pajzsmirigy kenet?

a. ha egy jól fixált sejtcsoportot tartalmaz

b. ha 5-6 jól fixált, jól festődő, 10-20 sejtből álló follicularis hám sejtcsoportot tartalmaz

c. ha tartalmaz lypmhocytát is

d. ha C-sejtet is tartalmaz

305. Mivel fixálja a folyadék jellegű cytológiai mintát és milyen arányban, ha nincs lehetőség annak azonnali feldolgozására?

a. 10 %-os acetonba 1:1 arányban

b. 50 %-os etil alkohollal 1:3 arányban

c. 50 %-os etil alkohollal 1:1 arányban

d. fiziológiás sóoldatba

306. Milyen fixálót használunk véres minta esetén a vvt hemolizálására?

a. 95 %-os metanol

b. Carnoy fixáló

c. 10 %-os formalin

d. 95%-os etanol

307. Mi a karyolysis?

a. a sejtmag elhalása

b. a sejtmag feloldódása

c. a sejtmag megnyúlása

d. a sejtmag zsugorodás

308. Mi jellemző a malignus laphhámsejtek sejtmag szerkezetére?

a. kerekded vagy babalakú sejtmag keskeny maghártya, finoman szemcsés transzparens kromatin

b. szabálytalan magalak, maghártya irregularitás, durva rögös egyenetlen eloszlású kromatin füstszerű háttér mellett, hyperkromázia

c. kerekded mag, enyhén megvastagodott maghártya, egyenletes eloszlású finoman rögös kromatin

d. nincs speciális jellemzője

309. Mi jellemző az atypusos laphámsejtek mag plasma arányára?

a. azonos a normál sejtekével

b. kisebb, mint a normál sejteké

c. nagyobb, mint a normál sejteké

d. nem jellemezhető

310. Mi a méhnyak squamo-columnaris junctiojának jelentősége?

a. az élet folyamán egyre magasabbra kerül az endocervix irányába

b. ez a laphám hengerhám átmenet

c. itt fordul elő leggyakrabban a méhnyak precancerosisa

d. nincs jelentősége

311. Mit jelent az abráziós cytológia?

a. spontán leválló sejtek összegyűjtése és vizsgálata

b. valamilyen eszközzel (spatula, kefe) lekapart sejtekből nyert minta és annak vizsgálata

c. aspiratiós technikával nyert minta

d. vastagtűvel nyert szövethenger

312. Az aspiratiós cytológiai mintavétel során

a. a spontán leváló sejteket gyűjtjük össze és vizsgáljuk

b. a spatulával, kefével lekapart sejtekből nyert mintát vizsgáljuk

c. a mosással öblitéssel nyert mintát vizsgáljuk

d. a vékonytűvel, aspiratiós pisztollyal nyert sejteket vizsgáljuk

313. Mely kórokozóra jellemzőek nőgyógyászati kenetekben az alábbiak: többmagvúság, homogén sejtmag, eosinophil intranucelaris zárványok?

a. HPV infectio

b. Actinomycosis

c. Herpesz vírus fertőzés

d. Candida fertőzés

314. Mely kórokozó okozta reaktiv sejtelváltozások utánozhatják a HPV infectio cytomorphologiai jeleit?

a. Herpesz vírus

b. Haemophilus vaginalis

c. Trichomonas vaginalis

d. Candida albicans

315. Mik a postirradiatios reaktiv hám elváltozássok cytomorphologiai jelei?

a. bizarr sejtformák, sejtmag és cytoplasma egyaránt megnövekszik, rögös hyperchrom, kromatin, degeneratív magelváltozások,

b. az irradiatio nem okoz fénymikroszkóposan látható elváltozásokat

c. erősen eltolódott magplasma arány, atypusos osztódások

d. minimálisan megnagyobbodott sejtmag, perinuclearis hálo, gyűrött mazsolaszerű mag

316. Mely esetben javasolunk nőgyógyászati kenet alapján rövid ideig tartó oestrogen kezelést?

a. atrophia gyulladás esetén

b. a ciklus második feléből származó kenetek esetén, ha nem tudjuk egyértelműen eldönteni a hámelváltozás jellegét

c. abban az esetben, ha atrophiás kenetben látott hám elváltozások túl mennek az atrophián, azonban a malignitás egyértelműen nem mondható ki

d. nem javaslunk nőgyógyászati cytológiai minta alapján hormonkezelést

317. Bethesda értékelés szerint a kenet minősége lehet:

a. megfelelő esetleges korlátozó tényezők feltüntetésével és értékelhetetlen

b. megfelelő, értékelhetetlen

c. korlátozott diagnosztikus értékű, értékelhetetlen

d. jó minőségű, rossz minőségű

318. Mit jelent a karyopycnosis?

a. a sejtmag elhalása,

b. a sejtmag feloldódása

c. a sejtmag megnyúlása

d. a sejtmag zsugorodása

319. Mit jelent a karyorrhexis?

a. a sejtmag elhalása

b. a sejtmag feloldódása

c. a sejtmag szétesése

d. a sejtmag zsugorodása

320. Mely sejttípus nem fordul elő normál nyálmirigy aspiratumában?

a. myoepithelsejtek

b. acinussejtek, sejtcsoportok

c. follicularis hámsejtek

d. ductus hámsejtek

321. Nyálmirigy adenoid cysticus carcinomájában a nyák festődése Giemsa festéssel

a. metakromáziás vörös

b. sárgás

c. kék

d. nem festődik

322. Melyek a HPV Infectió morfológiai jelei nőgyógyászati kenetben ?

a. nincs specifikus jele

b. perinuclearis halo, kétmagvúság , gyűrött maghártya, nagy mag nagy plazma

c. a sejtek torlódása, a mag/ plazma arány erős eltolódása.

d. piszkos háttér, erős gyulladás, dens cytoplazma, póksejtek

323. Mely elváltozásokhoz egyoldali emlőváladékozás hátterében?

a. intraductalis papillomához, mastopathiához

b. terhességhez

c. hypophysis prolactin termelő tumorához

d. nem fordul elő egyoldali emlőváladékozás

324. A Papanicolaou festés jól alkalmazható nőgyógyászati keneteken, mert

a. néhány másodperc alatt elvégezhető

b. a dysplasias sejtek egyértelműen zöldre festődnek

c. részletdús magfestést, transparens és differenciált cytoplasma festődést ad

d. részletdús magfestés mellett egyenletes eosinophil cytoplasma festést mutat

325. Az exfoliatív cytologia minta jellemzői:

a. a minta gyakran tartalmaz különböző eredetű sejteket a sejtek néha autolysaltak, nagy számban fordulhatnak elő gyulladásos sejtek

b. nagy területről származnak a sejtek, megőrzöttségük jó

c. a sejtek a körülírt vizsgálandó elváltozásra jellemzőek, megőrzöttségük jó

d. minta mindig tartalmaz leukocytát

326. Mik jellemzőek az aspiratios cytologiai mintákra?

a. a minta gyakran tartalmaz különböző sejteket a sejtek néha autolysaltak, nagy számban fordulnak elő gyulladásos sejtek

b. nagy területről származnak a sejtek, megőrzöttségük jó

c. a sejtek a körülírt vizsgálandó elváltozásra jellemzőek, megőrzöttségük jó

d. minta mindig tartalmaz leukocytát

327. Az abrasios cytologiai minta jellemzői:

a. a minta gyakran tartalmaz különböző sejteket a sejtek néha autolysaltak, nagy számban fordulnak elő gyulladásos sejtek

b. nagy területről származnak a sejtek, megőrzöttségük jó

c. a sejtek a körülírt vizsgálandó elváltozásra jellemzőek, megőrzöttségük jó

d. minta mindig tartalmaz leukocytát

328. A mestruációs ciklus második felében a nőgyógyászati kenet laphám sejtjein

a. progesteron hatás jellemzői láthatók

b. oestrogen hatás jellemzői láthatók

c. calcitonin hatás jellemzői láthatók

d. prolactin hatás jellemzői láthatók

329. Oestrogen hatás alatt a nőgyógyászati kenetekben

a. dominálnak a parabasalis sejtek

b. elsősorban intermedier sejteken látunk

c. fokozódik a sejtek kiérése, nagy számban látunk superficialis sejteket

d. coccus flórát látunk

330. A menstruációs ciklus második felében a kenetben

a. fokozódik a laphámsejtek érése, ezért superficialis sejteket látunk

b. csökken a laphámsejtek érettsége, ezért az intermedier sejtek dominálnak

c. csökken a laphámsejtek érettsége, ezért elsősorban basalis jellegű sejteket látunk

d. a parabasalis sejtek dominálnak

331. A méhnyakban a transformációs zóna az élet folyamán:

a. egyre magasabbra kerül az endocervix irányába

b. nem változik a helye

c. egyre inkább az ectocervix irányába kerül

d. egyre jobban látható kolposzkópos vizsgálat során

332. Mi okozhat magelongációt ?

a. mechanikai és hőhatás

b. alkoholos fixálás

c. levegőn szárítás

d. sejtelhalás

333. Nőgyógyászati kenetben látható atrophias kép kialakulásának oka:

a. progesteron hiány

b. prolactin hiány

c. oestrogen hiány

d. calcitonin hiány

334. Az alábbiak közül melyik tekinthető abrasios jellegű mintának ?

a. köpet

b. spontán ürült vizelet

c. hörgőmosó folyadék

d. emlőváladék

335. Az alábbiak közül mely a cervix carcinoma rizikótényezője?

a. HPV 6-11 típussal történt fertőzöttség

b. későn kezdett nemi élet

c. HPV-16-18 típussal történt fertőzöttség

d. rákos megbetegedés előfordulása a családban

336. A cervix carcinoma mely életkori időszakban éri el előfordulási gyakoriságának első csúcsát?

a. 44-55 év között

b. 65-70 év között

c. 30-35 év között

d. 18-20 év között

337. Mely baktérium alkotja a normál hüvelyflórát?

a. Lactobacilus vaginalis

b. Haemophilus vaginalis

c. Candida albicans

d. Gardnerella vaginalis

338. Sejtblock technikához a sejteket hogyan fixáljuk?

a. 50 %-os metanolban

b. 95 %-os metanolban

c. tömény xilolban

d. 10 %-os formalin oldatban

339. Mi a jelentése az MPS mozaikszónak?

a. máj parenchyma sejt

b. mononuklearis phagocyta systema

c. mucint produkáló sejt

340. Mi a fő funkciója az MPS-hez tartozó sejteknek?

a. pepszin temelés

b. sejtközötti állomány termelése

c. fagocitózis

341. Melyik sejt termeli az extracelluláris matrix nagy részét a kötőszövetben?

a. a zsírsejt

b. a makrofág

c. a fibroblast

342. Milyen kötőszöveti sejtben található hisztamin?

a. a fibroblastban

b. a fibrocytában

c. a hízósejtben

343. Milyen struktúra felelős a csöves csontok hossznövekedéséért?

a. az epiphysis porckorong

b. a csonthártya

c. a csontgerenda

344. Mit nevezünk a vérkép balratolódásának?

a. a lymphocyták felszaporodását a perifériás vérben

b. a monocyták felszaporodását a perifériás vérben

c. az éretlen granulocyták felszaporodását a perifériás vérben

345. Az egészséges felnőtt ember vérében található lebenyezett magvú leukocyta populáció hány százaléka eozinofil szemcsézettségű?

a. 20-30%

b. 2-5%

c. 0-1%

346. Milyen molekulák találtatók a harántcsíkolt izom sarcomereinek ún. vastag filamentumaiban?

a. aktin

b. miozin

c. kollagén

347. Milyen ion koncentrációjának növekedése szükséges az aktin-miozin kölcsönhatás kialakulásáért izomrostokban és izomsejtekben?

a. kálium

b. magnézium

c. kálcium

348. A neuron milyen nyúlványát veheti körül myelinhüvely?

a. a dendritet

b. az axont

c. mindkettőt

349. Hogyan lehet a vicinális glikol csoportokat tartalmazó poliszaharidokat polialdehidekké alakítani a hisztokémiában?

a. Salétromsavas kezeléssel.

b. Hidrogén hiperoxidos kezeléssel.

c. Perjódsavas oxidálással.

350. Melyik festék alkalmas a savanyú mucinok specifikus feltüntetésére?

a. Best Carmin.

b. Leukofuchsin.

c. Alciánkék.

351. Melyik eljárás tünteti el a szöveti metszetekbôl specificusan a glikogént?

a. Alkoholos mosás.

b. Enyhe hôkezelés.

c. Diastase emésztés.

352. Az alábbiak közül melyik festékek adnak metakromáziás eredményt?

a. Toluidinkék.

b. Metilénkék.

c. A+B

353. Melyik enzim alkalmas a savanyú mucinok kiemésztésére a szöveti metszetekbôl?

a. Savanyú foszfatáze.

b. Tormaperoxidáze.

c. Hyaluronidáze.

354. Mire jók a lektinek a hisztokémiában?

a. A glikoproteidek monoszaharida komponenseinek a kimutatására.

b. Amyloid specificus kimutatásár

c. Az immunhisztokémiai reakciók helyének színes feltüntetésére.

355. Melyik pigment mutat autofluorescenciat?

a. Korom pigment.

b. Haemosiderin.

c. Lipofuscin.

356. Melyik hisztokémiai reakció alkalmas a haemosiderin pigment feltüntetésére?

a. PAS reakció.

b. von Kóssa reakció.

c. Berlinikék reakció.

357. Milyen festési eljárás