EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB

EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBBA cigánymisszió megközelítési formái

(keresztyén egyháztagok érzékenyítésére szánt kiadvány)

Szerző:PhD. Tóth Zsuzsanna

© Református Cigánymisszió – Reformovaná cigánska misia n.o., 2015

Szerző: PhD. Tóth ZsuzsannaGrafikai tervezés és nyomdai előkészítés: Gaál ZoltánNyomda: K-PRINT Komárno

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS .............................................................................. 9

I. MOTIVÁCIÓS SZINT ....................................................11

1. Az agapé - szeretet jelentése és tulajdonságai ...... 121.1. Az agapé két példája az Újszövetségben .......................14

2. Az egyház küldetéséről ......................................... 16

3. Gyökössy Endre tanítványság-értelmezése a boldogmondások alapján .................................. 173.1. Ananiás tanítványsága ....................................................21

II. ÉRTELMEZÉSI SZINT ................................................... 25

4. A cigányságról ....................................................... 254.1. A cigányság népcsoportbeli sokszínűsége, és jellemző vonásai ..........................................................274.2. A felvidéki cigányság identitása .....................................314.3. A cigány és roma kifejezés használata Magyarországon és Felvidéken ......................................35

5. Mit értünk cigánymisszió alatt? ........................... 365.1. „Cigánynak cigánnyá” – a cigány ember, mint kiindulópont ...............................375.2. Kulturális kontextus ........................................................375.3. A cigányság vallási alkatáról, vallásosságáról ..............39

III. VISZONYULÁSI SZINT ................................................45

6. A cigányság rövid történelme a mai Szlovákia területén...................................... 466.1. A cigányok helyzete a két világháború alatt, Szlovákia területén ..........................................................47

7. A SZRKE helyzetéről a cigányság kapcsán ........... 537.1. A SZRKE cigánymissziójának koncepciója .................54

IV. TERÁPIÁS SZINT ........................................................... 57

8. A megújuló, kezdeményező egyházról ................. 578.1. A szegénységet figyelembe véve ....................................58

9. A pedagógia lehetséges alternatívái a cigányok megsegítésében ................................... 609.1. A keresztyén kommunikáció sajátosságai....................64

9.1.1. Jézus dialógusa a samáriai asszonnyal .............. 65

10. Az egyház cigánymissziós alternatívái ................. 69

ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................ 73

IRODALOMJEGYZÉK ..........................................................76

FÜGGELÉK .............................................................................82

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Mindenekelőtt hálás vagyok Teremtőmnek az elhívásomért, egyházamnak a szolgálat lehetőségéért, szolgatársaimnak, és a cigány testvéreknek a közös imákért, konfliktusokért, örömökért, melyek által épülhetek és építhetek másokat.

Szeretném megköszönni drága szüleim szeretetét, nevelését, akik nélkül nem lennék az, aki, és nem tartanék ott, ahol. Ők azok, akik imádságos lelkülettel viselték távollétemet, és támogatnak a szolgálatban mind a mai napig.

Másodsorban szeretném megköszönni Fazekas Zsuzsannának, hogy tehermentesített a disszertáció anyaggyűjtése, megírása alatt, és bölcsen vezetett az évek során.

Harmadsorban pedig Dani Eszter szakmai vezetését, barátságát, segítségét, látását, példaadását.

Köszönöm a barátok bíztatását, tanácsait, segítségét, mellém állását.

8

BE

VE

ZE

TÉ

S

9

BE

VE

ZE

TÉ

S

BEVEZETÉS

Ezen kiadvány megírását a hála motiválja, Istennek, de hála a cigányság felé is, akik között a szolgálat örömét és a hitbeli megerősödésemet együtt élhetem át. Reménységem, hogy ahogy egy pedagógusra visszahat a gyermek nevelése/okta-tása, s rám visszahat a cigányok közé vitt szeretet, úgy egy-házunk tagjai is újult erőt és hitbeli megújulást élhetnek át ebben a szolgálatban. Ehhez az kell, hogy az elméletet gyakor-latba ültetve, ráébredjenek apostoli, azaz küldött mivoltukra, s Egyetemes Egyházunk lényegére, a misszióra.

Századunk egyik legnagyobb kihívása  a  cigány-kérdés. Melyre sokan sokféleképpen keresik a választ. A Szlovákiai Református Kereszytén Egyház területén a téma szintén égető, orvoslásra váró „probléma”, melynek orvoslásához meg kell találnunk saját utunkat.

10

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

11

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

I. MOTIVÁCIÓS SZINT

Mivel az egyház a gyülekezetekben él, így bármilyen felső, vezetőségi törvénykezés, vagy döntés hatástalan, míg az egy-háztagok passzívak. S míg a látható egyház maga, s ez által a gyülekezeti tagok is a világban élnek, elsődleges dolog tisz-tázni a keresztyénségünk mibenlétét, küldetésünk célját.

A cigánymisszió hatékony végzéséhez nem kevés megfigyelés és  ismeret szükségeltetik. „Ha próbáljuk megismerni, és megérteni a másik kultúráját, identitásából fakadó vonásait, akkor tudunk csak igazán párbeszédet folytatni vele.”1

Fontos, hogy minden krisztusi ember nyitott és tanítható legyen: „Ha pedig te zsidónak (esetünkben: református keresztyénnek) nevezed magad, aki a törvényre hagyatkozol, és az Istennel di-csekszel, és ismered az ő akaratát, és meg tudod ítélni, mi a he-lyes, mert megtanultad a törvényből, és meg vagy győződve arról is, hogy te a vakok vezetője vagy, meg a sötétben járók világossága, az oktalanok nevelője, és a kiskorúak tanítója, mi-vel tied a törvényben az ismeret és az igazság teljessége: ha te-hát mást tanítasz, magadat nem tanítod?” (Róm 2, 17-21a) Önvizsgálatra hívnak ezek a bibliai igék, aminek az alapja: hogy amennyiben meggyőződésből keresztyénnek nevezzük magunkat, az automatikusan példamutatással jár.

1 KOCSEV M.: Interkulturális bibliaolvasás – mint átformáló lehetőség az Ige és egymás jobb megértéséhez, in. BÓNA Z. szerk.: Theológiai Szemle, Kálvin Kiadó, 2013. 2. szám, p. 92.

12

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

Tanítványi mivoltunk első lépése, a keresztyénné válás, ami kérdéseket generál: miben vagyunk mások, miben viszonyu-lunk másképp az egyes emberekhez, mint a világ?2 Miről, mi-ért neveztetünk keresztyénnek? Ezekhez a kérdésekhez, íme, egy anekdota rövid leírása, a Fején a szöget 1. című, rávezető történeteket tartalmazó kötetből: Nagy Sándorról fennmaradt legenda meséli el, hogy egy este, mikor a tárborban egy alvó, Sándor nevű katonába botlott,– magára véve, hogy őt is így hívják – nagyon megszidta azt, mondván: „Katona, vagy a ne-veden változtass, vagy a viselkedéseden.”3 Elgondolkodtató, hogy vajon mi méltóak vagyunk-e a Krisztushoz tartozó, azaz keresztyén név viseléséhez.

1. Az agapé4-szeretet jelentése és tulajdonságai

Jézus, mint Krisztus, az „új személy5” hordozója. A törté-nelemnek Jézusban, mint Krisztusban van meg az értelme és célja. Harnack szerint „az új nyelv a keresztények ajkán a szeretet nyelve volt. De több volt nyelvnél, cselekvés és erő volt.”6 Társadalmi evangélium („social gospel”), melynek cél-ja nem a kívülállók egyházba csábítása, hanem a Krisztusban való hit egyszerű megnyilvánulása volt. Ahogy azt Alfred Loisy írja: „Jézus  az országot hirdette és  jött az Egyház.”, s a jézusi közösség csupán egy új vallássá, a „kereszténységgé”,

2 Értem ez alatt a szekuláris társadalom tagjait.3 RICE W.: Fején a szöget!, Debrecen, Új Remény Alapítvány, 2010, ISBN 9638889522, p. 23.4 Az Újszövetség szava a szeretetre. A szó átvitt értelmű jelentése a háromfaj-ta szeretet (érosz, fília, agapé) közül a legmagasabb rendű. Az érosz a vágyako-zó, a filia a baráti szeretet, az agapé a felebaráti, önzetlen, önfeláldozó szeretet megnyilvánulása.5 Aki által újjászületettként új életet kaphatunk, új identitást.6 BOSCH, J. D.: Paradigmaváltások a misszió teológiájában, Budapest, Harmat – PMTI, 2005, ISBN 963 9564 35 4 p. 43.

13

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

az emberek megosztásának egy újabb eszközévé vált, mely „egy vallás a sok közül” bélyegét levetni képtelen. Az Ő élete az egyetlen eset, melyben a megmentő hatalom oly módon van kifejezve, amely minden más kifejezési formának az ismér-vét képviseli. Egész lénye a szeretet– agapé –alá tartozik, mely Istenségének az ember számára való önátadását képviseli.7

A szeretet parancs egyetemes érvényű a keresztény, keresz-tyén egyházak életében. Az agapé minden emberek közti kor-látot eltávolít és felülemelkedik minden nemzeti, nemzetségi és fajtabeli különbségen, még a vallási alapúakon is pl. (Gal 3,28). Azonban ez csak a valódi szeretet, azaz az agapé ese-tében lehetséges. Jézus szavai, ami a keresztyéneket a szeretet parancsára kötelezi, feltétel nélküliek és állandó érvényben vannak (Jn 13,34; 15,12-13,17). Az agapé az a  jel, amellyel a keresztyének megismerhetők. A keresztények jellegzetes sa-játsága (Jn 13,35). Ez a fajta szeretet egy teljesen új viszonyt jelent az ember és Isten közt. Jézus egy újfajta szövetségről beszélt Istennel kapcsolatban, mely kivétel nélkül nyitott min-denki számára – az erényesnek ugyanúgy, mint a bűnösnek. Jézus különösen az utóbbiakat hívja, akik anyagi vagy szellemi szükségben szenvednek (Mk 2,17). Ellenség-szeretetre és irgal-masságra tanít (Lk 6,35).

Az agapé-szeretet, amit az Isten szeretet tulajdonságainak ne-veznek, ebben a négy pontban foglalható össze:8

1. A szeretet agapé önszántából tesz mindent, külső kény-szer nélkül alkalmazza az érdemesség és  jó szándék elvét. Az Isten szeretet nem okok alapján cselekszik, hanem célra irányzottan. Nem az ok és okozat elvén működik. Isten nem a jelleme miatt tekint az Emberre.

7 Vö. TILLICH, P.: Impressionen und Reflexionen. Ein Lebensbild in Aufsätzen Reden und Stellungnahmen, p. 200.8 Ebben a részben Anders Nygren szerinti értelmezés található, ahogy meg-jelenítette: NYGREN, A.: Agape and Eros, p. 75-81.

14

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

Azért tekint rá, mert Istennek ez a természete, ez terem-tői és megváltói szándékából adódik. Nyilvánvalóan ez valami teljesen új.

2. A szeretet agapé közömbös az Emberi értékrendszerre. Bárki, aki kézzelfoghatóvá akarja tenni felebarátja iránti szeretetét le kell vágnia magáról a saját maga által kiala-kított, és mások által tanult értékrendszerét.

3. A szeretet agapé alkotó. Így, alkotó tevékenysége Istennek, a (Jn 3,16). Ez a történelemben Isten tettének valódi termé-szetét ábrázolja. Isten dinamikusan cselekszik a történe-lemben. Ez azt jelenti, hogy továbbra is új dolgokat teremt. Egy szeretetet csak akkor tekinthető agapé-nak, ha az Emberért van, segíteni és megmenteni próbálja, pusztán azért, mert Ember – az Isten gyermeke.

4. A szeretet agapé egy Istennel való szövetség kezdeményezője. Az agapé Isten útja9 az Emberhez. Következésképpen Isten szeretete útként szolgál az Embernek Isten felé. Isten maga kezdeményezte, hogy keressük őt. Ő maga mutat-ta meg az utat maga felé. Ennek az útnak a választása az agapé szerinti életet jelent. Jézus földi életében minden tettével nagyon világosan szemléltette ezt. Azt tanítot-ta nekünk, hogy mindenki a felebarátunk, aki segítség-re szorul. Szükségünk van Istenre és szeretetére, hogy megtaláljuk képességünk mások szeretetére, pusztán miattuk és Isten felé való szeretetünk miatt. 10

1.1. Az agapé két példája az Újszövetségben

Máté Szentírása szerint a szőlőművesek példabeszéde egyszer-re fejezi ki Isten szeretetének nagyságát is és látszólagos kétér-

9 Amennyiben Jézus az út.10 Vö.: http://web.295.ca/~gondolkodo/talalkozo/irasok/AbelHU06.html[online]. [idézve: 2013.9.12.]

15

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

telműségét is. A más értékrendszerre visszautalva, Isten sem és a szőlős gazda sem cselekszik a társadalomban megszo-kott szabályok szerint. Isten királysága nem az a hely, ahol a produktívabb és hatékonyabb elkülönül a kevésbé haté-konytól. Isten agapé szeretetének látszólagos ellentmondásán kívül, a példabeszéd kifejezi az ember tragikus hozzáállását. Az ember nem képes elfogadni Isten szeretetének természe-tét. Hamis  igazságérzete lázadásra  indítja, saját szabályai, és produktivitása alapján akar osztozni az ígért jutalmon. Viszont a megközelítése hibás, mert így nem segít a nyomor megszüntetésén. Sőt, mélyíti a szakadékot az emberek közt. A szőlőskert gazdájának végső szavai is ezt erősítik meg: „Vedd, ami a tied, és menj el. Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Hát nem szabad-e nekem azt tennem a java-immal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.” (Mt 20,14-15)

A másik, jól ismert példa világosan és félreérthetetlenül fejezi ki egyrészt az ember tragédiáját, másrészt Isten szeretetének nagyságát és tökéletességét. Helytelen, megint csak vádló és lá-zadó reakció fedezhető fel a tékozló fiú idősebb testvérének válaszában, aki nem tudta megérteni és elfogadni Isten töké-letes szeretetét. Az ember egész élete az agapé  ismérve alatt áll és ez az ismérv felszólítja őt. Jóllehet ez a felszólítás Isten könyörületén alapszik. Az Istentől kaptuk ezt gondatlanságunk és érdemtelenségünk ellenére (ld. Róm 3,21-31).

16

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

2. Az egyház küldetéséről

A mártírhalált halt Dietrich Bonhoeffer 1944-ben írt ún. bör-tönlevelében így vélekedik: „az egyház csak akkor egyház, ha másokért van.”

A Lélek nem csak megindítja, de irányítja  is a missziót, és Ő teszi képessé a misszionáriusokat szolgálatuk végzésére. Akik ma Jézus tanítványinak érzik magukat ugyanúgy kellene kö-vetniük Jézust, mint az első elhívottak tették. Lesslie Newbigin szerint a misszió klasszikus definíciója a 2 Kor 4,7-10-ben rejlik. The Gospel in a Pluralist Society c. művében így ír: az örök Isten közénk jött, egy lett közülünk, osztozott emberi tapasztalatainkban, ismerte a fájdalmat, az éhséget, a kime-rültséget, a csalódást, a barátságot és a veszteséget… szeretete cselekedeteiben nyilvánult meg, szolgált, adott, élt és meghalt. Isten egy barna bőrű, arámul beszélő zsidó ács fiává lett. Ő a mi missziós modellünk. Nekünk is „meg kell testesülnünk”, hogy egészen odaadó szeretettel fordulhassunk a bukott világ felé, ahogyan Ő tette.11

Visszatérve az egyház missziói küldetéséhez: Mi a misszió célja? Charles Haddon Spurgeon szerint „a misszió célja az, hogy a Szentlélek Isten létrehozza az újjászületés csodáját az emberekben. Az újjászületés a misszió célja. Az újjászületés va-lóságos változást jelent az ember egész természetében, s ez által egy új alaperő beplántálását jelenti az ember belsejébe. A Szentlélek új, mennyei, halhatatlan természetet teremt mi-bennünk, ezt a természetet nevezi a Szentírás „pneumának” a „psychével” szemben.”12

11 CLARKE, P.A.: Jézus a Tescóban – misszió az új évezredben, SZEVERÉNYI J.: Megtérsz vagy meghalsz és egyéb írások, Budapest, ÉLŐ VÍZ füzetek 5. Pauker Nyomdaipari Kft. ISBN 978 963 87825 3 3, p. 18.12 http://www.ujkigyos.baptist.hu/index.php?m=1373 [online]. [idézve: 2013.10.05.]

17

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

Missziónknak nem lehet más célja, mint amit maga az Úr Jézus határozott meg nekünk, mégpedig, hogy minden nép megismerje az Urat.

A missziós parancs nem egy személyválogató kérés, nem egy program, hanem életforma. Egy felszólítása az Úrnak, mely minden népre kiterjed, s ami kötelezővé teszi a tanítványság továbbadását: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet… tanítva őket, hogy megtartsátok mindazt, amit én pa-rancsoltam nektek…” (Mt 28,19-20a)

A missziós parancs betartásának egyik alapvető feltétele, hogy a tanítványból tanító legyen. Ehhez szükség van az egyén he-lyes önmeghatározásához, felelve a ki vagyok én, ill. kié vagyok én kérdésre.13

3. Gyökössy Endre tanítványság-értelmezése a boldogmondások alapján

Kezdettől fogva minden emberi viszonyt megterhel az egyenlő-ség és a különbség feszültsége, aminek az összefüggésében kell az „én” és a „te” kapcsolatában megegyezésre jutnunk. Gyökössy Endrének van egy nagyon szemléletes tanítványság-értelmezé-se a boldogmondásokból levezetve, a Növekedés boldogsága14 című könyvében. Melynek lényege, hogy az Én-től a Te-ig, Ő rajta keresztül vezet az egyetlen igaz út. Ez lehet az egyház meg-újulásának a kulcsa, hisz nincs benne semmi új, csupán vissza-megy a kezdetekhez. Gyökössy szerint a megdicsőülés hegye csak a csúcs és nem a cél, hisz akkor elég volna „az Úr bennem

13 Utalás a Heidelbergi Káté 1. kérdés-feleletére.14 GYÖKÖSSY, E.: A növekedés boldogsága, Kálvin Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978 963 969 158 9

18

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

és én az Úrban” biztos tudata, s mire való volna akkor a má-sodik nagy parancsolat?! 15

Az Atya, a Teremtő szeretetének megismerése, Krisztus áldo-zata feletti hála a szolgálatra kell, hogy indítson, el kell, hogy küldjön a másikhoz, a felebaráthoz, bármelyik néphez.

Erről szól a hetedik boldog mondás: „Boldogok, akik békét te-remtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” (Mt 5,9) Legyen békesség, de ne csak bennünk, hanem körülöttünk is. Ez lehet a tanítványság célja. Ezzel küldött bennünket, mintegy első missziós ígéretként szolgálatra, a békességszerzés szolgálatá-ra. „Mind a két szó, tehát az arám-héber, ahogy Jézus ejthette, és a görög, ahogy Máté leírta, azt jelenti: megbékíteni az em-bert Istennel és az embert embertársával, kicsiben, nagyban.”16

Gyökössy, mint egy piramist, egymásba fonódó és egymásból kiinduló lépésekként írja le a Hegyi beszéd boldogmondásait. A piramis teteje pedig az utolsó mondás, az igazságért üldö-zöttek jutalma, ami nem más, mint a mennyek országa.

Az embernek nem elég az „Én”, a „Te”-ig is el kell jutnia. Így hozható összhangba a két nagyparancsolat betartása, csak így kerek egész a tanítványi lét. Vegyük észre a nagyparancsolatok sorrendjét. A fordított sorrend nem is volna lehetséges: a „Te”, a felebaráti szeretet kialakulása nem lehet igaz, őszinte és ön-zetlen, amíg még nincs meg az Isten iránti.

Miroslav Volf „ölelésének” első pontja szerint ahhoz, hogy az „én” kitárja a karját a másik felé, ki kell vonulnia önmagából, úgymond visszavonulva önnön határaitól. Az önmagával teljes „én” sem be-fogadni nem tudja, sem el nem tud a másik irányába mozdulni.17

15 Ld. GYÖKÖSSY, E.: A növekedés boldogsága, Kálvin Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978 963 969 158 9, p. 53.16 Uo., p. 61.17 VOLF, M.: Ölelés és kirekesztés, Teológiai vizsgálódás az azonosság, a másság és a kiengesztelődés tárgykörében, Budapest, Harmat Kiadó, 2001, ISBN 963 9148 51 2, p. 157-165.

19

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

A missziós parancs azért nem kérés, mert feladatul kapta min-den keskeny úton járó ember. A kérésben ott volna a visszauta-sítás lehetősége, de Jézus nem akar kibúvót, nem hagy kiskaput. Világosan jelenti ki akaratát. Aki utána akar menni, vegye fel a keresztjét, ami azzal jár, hogy legyen bizonyságtevővé.

Egy parancsban sok feladat:

– elmenni – az elindulás, a rászánás, mindig nehéz, de az Ige szavaival élve, amire elhív a Lélek, ahhoz erőt is ad. S hogy az út milyen hosszú? A második mérföld törvé-nye itt is érvényes, főleg, hogy ide nem kényszerítenek, ide Isten iránti hálából és emberbaráti szeretetből megy az ember, s a lényeg, hogy sosem egyedül.

– tanítvánnyá tenni – nem a sajátunkká, hanem Krisztus tanítványává. Sokan élnek a hárítás lehetőségével, mely-lyel talán Mózes, vagy Jeremiás is próbálkozott, mely szerint nem alkalmasak a feladatra ennél, vagy annál az oknál fogva, de (2Kor 3, 4-5) maga Isten tesz bennünket alkalmassá. A maga erejéből senki sem az.

– minden népeket – személyválogatás nélkül, hisz Jézus mindenkiért meghalt, így nincs jogunk önző módon megtartani magunknak az üdvösség útjának ismeretét.

Jézus elhívja Pált, megszólítja, átformálja és elindítja. Pál pe-dig indít másokat, hogy azok is hívogathassanak, hogy így növekedhessen Isten országa (2Tim 2, 2). Cseri Kálmán így fogalmaz egyik áhítatában: „A szolgálathoz a tanítványsá-gon át vezet az út”. A tanítványi léthez pedig folytonos tanu-lás szükséges, nem szakadhatunk el a tudás forrásától. Ha nem növekszünk hitben, ha nem engedjük magunkat a Szentlélek által vezetni, alkalmatlanokká válunk a „képzésre”, tanításra, tanítvánnyá tételre.

20

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

A bizonyságtevő lélek nem védtelen, fel van vértezve a Lélektől kapott eszközökkel, melyekkel szolgálatba indul. „Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, felsaruzva a lábatokat a békesség evan-géliuma hirdetésének a készségével. Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tü-zes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.” (Ef 6, 14-17) Milyen jól egybecseng ezen ige egyik része a missziós parancs „elmenvén” szavával. Érdekes, hogy épp a láb, az, ami saruként megkapja a békesség evangéliuma hirdetésének a készségét, s nem pedig a „maradj veszteg, ha megtaláltad a kősziklát” képet kapjuk.

Mindenkiben ott motoszkál a kérdés, hogy jó helyen vagyok-e, merre induljak, mire akar használni az Isten? A választ talán legtökéletesebben Oswald Chambers fogalmazza meg: „Abban a pillanatban, amikor Isten hívásának tudata feldereng előt-tünk, tudni fogjuk, hogy az elhívás egyáltalán nem a mi válasz-tásunk.”18 Lehet, nem érezzük magunkat elégnek a feladatra, késznek az útra, de félre kell tudnunk tenni ezen aggályainkat, mire képzeljük magunkat alkalmasnak, mert az Úr a szívek vizsgálója, Ő az, aki bennünket késszé tesz, megerősít, bátorít, megóv és megvigasztal. Nem szabad nekünk saját mártírom-ságunk helyszínét kiválasztanunk. Meg kell tanulnunk az Isten akaratát keresni a Szentírásban. Rá kell jönnünk, hogy ha van bennünk egyáltalán valami érték, az a megváltás által van. Viszont óvatosnak kell lennünk, mert mindig fenn áll a ha-mis lelkesedésből történő elindulás veszélye.19 Mert ahogyan a cigány „péró”20 szélére lerakott használt ruha nem diakó-nia, de még csak jótékonykodás sem, hanem lomtalanítás, így a misszió talaján is születhetnek téves érzületek, elképzelések,

18 CHAMBERS, O.: Elküldelek ezért titeket, Isten munkásai, Budapest, Evangéliumi Kiadó, 2005, ISBN 963 9434 90 6, p. 11.19 Uo. p. 71.20 (Kárpátalján) cigány tábor, (Felvidéken) cigány telep

21

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

még ha a szándék jó is, szükség van a vezetésre. Bízhatunk Jézus ígéretében, mely szerint „…veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Mt 28, 20b).

3.1. Ananiás tanítványsága

Annak ellenére, hogy Krisztus először Pétert küldte Kornéliusz házába, később Péter és János csak imádkoztak a samaritánu-sokért, hogy azok is megkaphassák a Szentlélek ajándékát. Az igét Fülöp hirdette közöttük (Ap Csel 8,5; 14-17), és Pál lett a pogányok apostola.

Isten Ananiás tiltakozását elutasítja, és Saulhoz küldi, mint ahogy visszautasította  Péter tiltakozását is, és  elküldte Kornéliuszhoz (10. fejezet). Lukács gyakran hangoztatja, hogy Ananiás, Saul, Kornéliusz és Péter Isten tervét valósítja meg.

„Volt Damaszkuszban egy tanítvány, név szerint Ananiás”. (ApCsel 9,10a)

A  Szentírás  úgy beszél róla, mint Krisztus  tanítványáról. Tehát pünkösd után nem sokkal, már arról olvasunk, hogy Jeruzsálemtől mintegy 200 km-re, Damaszkuszban, már ke-resztyén gyülekezet volt. Ennek a gyülekezetnek tagja volt ez a bizonyos Ananiás. A legjellemzőbb ismertetőjele, hogy ta-nítvány. Hozzánk hasonló tanítvány, hiszen ő sem ismerte test szerint a Megváltót, de elhitte a róla szóló igehirdetést, és elkötelezte magát Jézus mellett. A Szentírás nem azt jegyzi meg róla, hogy vallásos ember volt, hanem azt, hogy tanít-vány volt. Számára a keresztyénség nemcsak egy bizonyos faj-ta vallásgyakorlatot jelentett, hanem egy olyan fajta életformát, amely által Jézus Krisztus lesz láthatóvá és megtapasztalhatóvá a környezete számára.

22

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

„Az Úr megszólította őt látomásban: Ananiás! Ő így válaszolt: Íme, itt vagyok, Uram.” (ApCsel 9,10b)

Ananiás tanítványságának lényege abban is megmutatkozik, hogy megszólítható ember volt. Ennek alapfeltétele pedig az, hogy állandó kapcsolatban állt Istennel, figyelt rá. A rendsze-res imádság által Istennel olyan bensőséges kapcsolatot épített ki, hogy lelke, szíve kész volt Isten vezetését meghallani és an-nak azonnal engedelmeskedni. Még nem tudja, mit akar tőle az Úr, de már rendelkezésére áll. Másrészt pedig tanítható volt. A tanítványság folyamatos fejlődést és növekedést jelent az ige ismeretében, a Krisztussal való közösségben.

Ananiás egy számára egészen meglepő parancsot kap az Úrtól. Azzal a Saulhoz kell találkoznia, akit a damaszkuszi keresz-tyének úgy ismernek, mint aki a legnagyobb ellensége a ke-resztyénségnek. Jézus csodálatosan szervezi a missziót. Már minden elő van készítve. Nyitva van az ajtó Ananiás előtt. Sőt nyitva van Saulnak a szíve is. Ananiást már várják ott az Egyenes utcában.

Isten türelmes az ő értetlenkedő szolgájához, és megmagya-rázza neki a dolgokat. Ne félj! A hírek igazak, amiket Saulról hallottál, de az már a múlté. Ő csak a múltját ismerte Saulnak, hallomás alapján mondott ítéletet felette, de Jézus az ő jövőjét is ismeri. „Menj el, mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a pogányok, a királyok és Izrael fiai elé. Én pedig meg fogom mutatni neki, hogy mennyit kell szenvednie az én nevemért.” (ApCsel 9,15)

Itt következik a fordulópontja a történetnek. Ananiás elhi-szi és elfogadja azt, amit Jézus mond: engedelmes tanítvány, aki kész Ura akaratát véghezvinni. Elmegy úgy, hogy tovább nem kérdezősködik, nem okoskodik, nem aggályoskodik, nem keres kibúvókat.

23

MO

TIV

ÁC

IÓS

SZ

INT

„Ananiás pedig elment, és bement abba a házba, rátette a kezét, és ezt mondta: Atyámfia, Saul, az Úr küldött engem, az a Jézus, aki megjelent neked az úton…” (ApCsel 9,17)

Minden szóra érdemes odafigyelni. Elment, bement, elfogad-ta. Az ellenségének azt mondja: atyámfia és, hogy mindket-tőjüknek ugyanaz az Ura. Saul vaksága véget ért, újra látott és megtelt Szentlélekkel, és az élő Krisztussal való szövetségnek a pecsétjeként megkeresztelkedett.

A Szentlélek az, aki itt munkálkodik. Ő az, aki Ananiás szívébe ilyen érthetetlen szeretetet ad az ellenség iránt, hogy azt testvé-rének tekintse. Itt végig az egész történetben nem Ananiás a „fő cselekvő”, de kell egy olyan engedelmes tanítvány, mint ő, akit használni tud a Lélek. Ő csak elmegy, bemegy és elmondja, amit rábíztak.

Ide akar minket is elsegíteni a mi Urunk. Nem nekünk kell nagy érvekkel meggyőznünk az ellenállókat. Nem nekünk kell türelmünkkel kibírni a másik nehéz természetét. Ő ad hozzá mindent, előre elkészíti az utat. Megelőz, elkísér, adja a szót a szánkba és körülvesz az Ő védelmével. Ott van mindenütt, ahol készek vagyunk engedelmeskedni. Az engedelmes szolgá-nak az a jutalma, hogy láthatja a mindenható Urat cselekedni.

24

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

25

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

II. ÉRTELMEZÉSI SZINT

A motivációs szint eljuttatott bennünket a felelősségünk, kül-detésünk felismeréséig. Önvizsgálatra hívott az egyháztagsági szerepünk betöltésének kapcsán. Most nézzük meg, ismerjük meg jobban a célcsoportot, akikhez megyünk, akikhez ugyan-úgy küldettünk, mint gyülekezetünk gyermekeihez, tagjaihoz. A fejezet elején a cigánysággal általánosan fogunk foglalkozni, míg a második felében magával a cigánymisszióval.

4. A cigányságról

A cigányságot történelme, a kirekesztés, stb. arra tanította, hogy csak akkor vallják magukat cigánynak, ha abból hát-rányuk nem származik. Az önbesorolás, a nemzeti öntudat felvállalásáról szól.

Társadalmi besorolás alapján, azt az embert tekintjük cigány-nak, akit a környezete is annak tart. A nem cigány többség nagy részét nem érdekli az identitás, viselkedés, ruházat. Arc, beszédmód és bőrszín alapján dönt arról, hogy ki a cigány. Kemény István, elismert szociológus sok bírálatot kapott, pl. Ladányi János és Szelényi Iván romakutatóktól, a cigányok összeírásának módszerei miatt, mivel a társadalmi besorolást

26

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

tartotta szem előtt, megjegyzendő, hogy ezekre az adatok-ra szociológusként jobban támaszkodhatott. Ebben az értelem-ben cigány marad az az értelmiségi, akiről környezete tudja, hogy cigány szülők gyermeke, akkor is, ha nem vallja magát annak, sőt tagadja, hogy cigány.”21

Roppant elgondolkodtató Kemény István tézise, mely szerint „cigány az, akit a környezete annak tart”. Érezni ebben némi jogerősséget, hisz a származási alapon felépülő közös kultu-rális keretük sem egységes. Nincs tehát egy kompakt, a több-ségi társadalom kultúrájától különböző „cigány kultúra”, ami megkülönbözető jegyként használható lenne. Azért vannak közös vonásaik, melyek a többségi társadalomtól esetünkben magyaroktól, vagy épp szlovákoktól megkülönbözteti őket, egy kategóriába sorolva lényegesen több csoportjukat.

Krisztusi emberként talán jobban hajlunk az önbesorolás felé, nagyobb teret adva a személyi szabadságnak, melyet ugyan-csak könnyebben érthetünk meg kisebbségi magyarként. Saját tapasztalat, hogy bélyegzett már a magyarországi környezet szlováknak, mellyel egyértelműen a többségtől való különbö-zést kívánták hangsúlyozni. Ebben a „cipőben már megfor-dulva”, talán jobban meg tudjuk érteni azt a cigány embert, aki egy idő után, persze sokkal több és nagyobb volumenű diszkriminációt elszenvedve, lemond nemzetiségéről, vagy épp letagadja azt. Ezeknek az embereknek sosem volt lehetőségük büszkéknek lenni a származásukra.Manapság már vannak ki-tüntetett írók, költők, festők, de a cigány kultúra alulprezentált-sága miatt sajnos ezek a fontos dolgok a legtöbb cigány ember számára ismeretlenek.

A cigányok között szolgálónak többek között természetesen mindenkori feladata óva inteni az identitásvesztéstől a cigány embert, ami meghasonláshoz vezethet. Az önbecsülés teljes

21 http://index.hu/belfold/2009/08/31/ki_a_cigany/ [online]. [idézve: 2011.4.6.]

27

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

hiánya súlyozottan jellemző a cigány népesség nagy részére. A témában való elmélyülést segítheti Pál Ferenc, A szorongástól az önbecsülésig22 című könyve, amelyben hosszan taglalja a „seb-zettségvezérelt” élet nehézségeit, és az önbecsülés fontosságát. A cigányok között szolgáló elhívott kötelessége feltárni a nem-zetek sokféleségének fontosságát, és Isten előtti egyenlőségét.

Nem kell megint csak messze menni a negatív példáért. A ma-gyar gyermekek szlovák iskolába járatása kapcsán a gyerme-kekben fellépő kettősség, bizonytalanság, a nemzeti öntudat örök kérdésének érzését bármelyik iskolapszichológus igazolni tudja. Kialakul a sehová sem tartozás érzéketlensége, érdekte-lensége. Kívülálló szemlélője marad mindkét nemzet életének.

4.1. A cigányság népcsoportbeli sokszínűsége, és jellemző vonásai

Bár homogén masszaként szokás tekinteni a cigányságra, való-jában ez a csoport meglehetősen heterogén, akik között jóval nagyobbak a különbségek, mint egy mátyusföldi, és egy palóc magyar ember között. A világban ma már alig találunk homo-gén kultúrát. A föld országainak több mint 95 százaléka et-nikailag heterogén népességből áll.23 A cigányság tehát több csoportból, és számos alcsoportból áll, melyek egymáshoz való viszonya sem feszültségtől mentes, illetve eltérő helyzetben vannak, és eltérő közeledést igényelnek. A cigány társadalom sokkal megosztottabb, mint a nemcigány.

A (mára) magyar anyanyelvű cigányok, érkeztek legkorábban a történelmi Magyarország területére. A romungrókhoz tartoz-nak még a szintó, azaz német cigányok, a vend, azaz szlovén

22 PÁL, F.: A szorongástól az önbecsülésig, Kulcslyuk Kiadó, 2012, ISBN 978 963 89419 9 223 RÓKA, J. és HOCHEL, S. szerk. Interkulturális  és nemzetközi kommuniká-ció s  globalizálódó világban, Budapest, Budapesti Kommunikációs  és  Üzleti Főiskola, 2009, ISBN 978 963 734074 1, p. 26.

28

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

cigányok, és a kárpáti cigányok. A hosszas együttélés és a vele járó mindenféle kapcsolat erős hatását viselik magukon. Ők a legasszimilálódottabb része az „összcigány” nemzetnek, az ő csoportjukból ismerjük a „muzsikus cigányokat”.24 Ők járnak a legközelebb a nyugati társadalmi elvárásokhoz.

Az oláh cigányoknak tíz-tizenkét egymástól kulturálisan és nyelvjárásváltozat szerint is elkülönülő csoportjuk van. Ezek a csoportok hagyományosan egy-egy mesterség művelőit is je-lentették. Pl. lovári (lókupec), másári (halász, vagy bocskor-készítő, ill. foltozóvarga), kelderás25 (üstfoltozó, fémműves), drizári (rongygyűjtő), ezek legnagyobb lélekszámú csoport-ja a lovári. Az 1981-es Göttingeni Roma Világkongresszuson a lovári dialektust tették meg hivatalos cigány irodalmi nyelvvé.26

Az önmagukat beásnak vagy cigánynak nevezők, a roma meg-jelölést általában kifejezetten elutasítják. A beás nyelv hordozói a románcigányok, a román nyelv egy régi, még nyelvújítás előt-ti változatát beszélik. Jellemző mesterségük a teknővájás. Leginkább Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében beszélik. Alcsoportjaik az árgyelánok (erdélyiek), a muncsánok (hegyvi-dékiek-északiak), ticsánok (Tisza vidékiek). Beás cigányokról felvidéki kontextusban nem beszélhetünk.27

Nyelvi és népcsoportbeli sokszínűségük után vizsgáljuk meg kulturális másságukat, mellyel leginkább a tőlünk, nem pedig egymástól való különbözőségüket szeretnénk hangsúlyozni.

24 A besorolás egyes helyeken a romungrókhoz teszi a kárpáti cigányokat, más helyen különálló népcsoportként kezeli.25 Más helyen khalderashi- megnevezésük szinte minden könyvben másképp íródik, szótárakban általában nem találhatóak meg szócikként, nincs standard helyesírásuk.26 Ld. SZÉKELY, J.: Cigány népismeret, Budapest, Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Kiadója, 2010, p.10-11. ISBN 978 963 361 702 127 Vö.: LANDAUER, A.: A magyarországi cigányok – népcsoportok és nyelvek, In Ökumenikus Tanulmányi füzetek, 22. szám, 2. kiadás, Örömhír cigányoknak is, Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2011, ISBN 978 963 7624 55 1, p. 27-37.

29

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

Civilizáció és kultúra nem tart lépést egymással, az emberi tudat megváltozása jóval lassúbb, mint a gazdaság változása. Ezen az általános, minden embercsoportra vonatkozó megállapításon túl a gádzsók28 és cigányok között specifikus különbségek vannak.29

Az előbbi részhez kötelező érvényűen hozzá kell tennünk, hogy a sokféle embertípust felsorakoztató cigányság épp olyan sok-féle kulturális szokással rendelkezik. De ha ennyire eltérőek, melyek azok a közös vonások, ami miatt úgymond egy kalap alá vesszük őket?

A cigányok mit sem tudnak a magántulajdon fogalmáról. Nem volt külön országuk, birtokuk, földjük, gazdaságuk, sokaknak sajnos még saját háza sem. Nekik ügyesség és rátermettség kérdése a boldogulásuk.

A cigányok tudják, hogy a jóslás a hiszékenységgel való visz-szaélés. Kifinomult technikával, és hihetetlen pszichológiai érzékkel űzték és űzik néhol ma is eme mesterséget.

Nomád életmódjukból maradt negatív vonásuk, hogy a félre rakás, a spórolás fogalmát sem ismerik. A cigányság tipiku-san természeti nép, akik máról holnapra élnek. Nem tervez-nek, nem halmoznak. Náluk az ünnep sokkal fajsúlyosabb, színesebb, mint a gádzsóknál. Képesek egy temetés, esküvő, keresztelő alkalmával minden vagyonukat elmulatni, nem szá-molva azzal, hogy másnap lehet, éheznek.

Életük minden szakaszában azt a speciális feladatot kellett teljesíteniük, amit közösségük elvárt tőlük. 8-10 éves korban a fiú és leánygyermekek nevelése elválik egymástól. Egy 8-10 éves lány már komoly segítség a főzésben és csecsemőgondozás-ban. A lányok a nők által végzett feladatok fogásait sajátítják el,

28 A nem cigányokat értjük ez alatt, esetünkben a magyarországi, vagy szlová-kiai magyarokat.29 NAGY, P.: A magyarországi cigányság története a 16-19. században, In Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz, szerk. FORRAY, R. K., PTE BTK NTI Romológiai és Nevelésszociológia Tanszék, Bölcsész Konzorcium, 2006, p. 38.

30

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

a gyermekek gondozásától a tolvajkulcsok használatán át a jö-vendőmondásig. A lányoknak 12-13 éves korukra a felnőtt vi-selkedés minden normáját el kellett sajátítaniuk, hogy férjhez mehessenek. Ez a tradicionális oláh cigány családoknál a mai napig bevett szokás. A gyermekek nevelésének fő szempont-ja mindkét oldalon az volt, hogy minél előbb foglalják el ne-müknek és életkoruknak megfelelő helyüket a megélhetés biz-tosítására szerveződő társadalmi alapegységben, a családban. 30

Ami általában szemet szúr a  többségi társadalomnak, az, hogy a cigányság nem dőlt be az egymást váltó ideológiáknak. Szabadságszeretetük nagyon nehézzé tette számukra a robot-munka elviselését, és egyáltalán az időintervallumok betartását. Az időhöz kötődő viszonyuk is más, mint egy nyugati ember-nek, nem sietősek, nem érzik magukat rosszul, ha elkésnek, de nem is kérik számon, ha mondjuk, más késik. Izgalmas ol-vasmány lehet, a természetük megértése kapcsán egy másik természeti nép vizsgálatával foglalkozó könyv, a Mindenkinek mindenné31, mely teljes mértékig ugyanolyan, a modern em-bertől teljesen távol álló értékrendszert tár fel. Ez a másik nép az indiánok népes csoportja, melyen belül szintén nem lehet egy módon közelíteni, vagy összevegyíteni egy sziú, vagy egy dakota indiánt, mi mégis egyszerűen indiánként kezeljük őket.

Van még bőven negatív vélemény, mely sokszor csak a felüle-tes véleményalkotás eredménye. Ilyen pl. a „szülik a sok gye-reket a társadalom nyakára.” Más szempontból nézve, viszont, ezt megfordítva, akár példát is vehetnénk róluk, hisz egy cigá-nyasszony legfőbb erénye a termékenység, és tudva lévő, hogy

30 Vö. PRÓNAI, Cs.: Cigánykutatás  és  kulturális  antropológia, Kulturális AntropológiaiCigánytanulmányok 1., Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kulturális Antropológiai Tanszéki Csoportja és a ka-posvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszéke, Budapest - Kaposvár, 199531 LINGENFELTER, SH., G. – MAYERS, M. K.: Mindenkinek mindenné: Kulturális  különbségek áthidalása, Budapest, Harmat- KRE-KMIT, 2009, ISBN 978 963 288 025 9

31

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

pl. a gömöri falvakban milyen pusztítást végzett az „egykézés”, ahol épp nem, vagy nem csak a kitelepítés nyirbálta a magyar híveket. „Amikor egy cigány párnak nem lehet gyereke, az engem mindig rettenetesen szíven üt. Szembesülni azzal a mér-hetetlen ijedtséggel, rettenettel, sőt tragédiával, ahogy a cigá-nyokról sugárzik a gyermektelenség rémülete, az a görög tra-gédiák legmélyebb mélységéig megy.” – nyilatkozza egy helyen Czeizel Endre32. Ha beindul náluk a civilizációs folyamat, az úgyis magával hozza a születésszabályozást, ahogyan azt már néhány mutató alá is támasztja. Aki élt már át cigány keresz-telőt, nem kérdezi többet, minek szülnek gyereket a nyomor-ba. A családcentrikusságuk másik mintapéldája, hogy inkább odaadnak a nagyszülőnek egy gyereket, hogy nevelje, vagy ha már nagyobbacska, az gondoskodjon róla, hogy ne ma-radjon egyedül. A cigányok az időseiket sohasem teszik ki az utcára, vagy adják otthonba, még akik megtehetnék sem. Az összetartozás ereje olyan kötelék számukra, mely nálunk, akik már szinte nem is ismerjük a többgenerációs otthon fo-galmát távolinak tűnő idilli képként hat.

4.2. A felvidéki cigányság33 identitása

A cigányok mások általi meghatározásához sok negatívum tapad: „a cigányok koszosak, büdösek, putriban élnek, lopnak…” Így a mások általi terhelt „szociális én” kemény ellentétben áll a „perszonális én”-el. A cigány ember számára tehát nem természetes az önmeghatározás, nem nyilvánvaló, hanem teli van ellentmondásokkal.34

32 KALLA, É. – SOPRONI, Á.: „Írják le sóhajtásomat!”, Milyen lehet cigánynak lenni? Budapest, Magvető, 1997 ISBN 963 14 2102 3, p. 129.33 Ebben a fejezetben váltogatva fogjuk használni a cigány és roma kifejezést, annak megfelelően, hogy felvidéken melyiket használják önmagukra a cigány-ságon belüli népcsoportok. Általában a lovárit, azaz oláhot, mint romát, s a ro-mungrót, mint romát és cigányt érintve.34 ROSTÁS-FARKAS, GY.: Cigányságom vállalom, Budapest, TIT Nyomda, 1992, ISBN 963 04 17642, p. 6.

32

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

Szlovákia magyar lakta területein élő lovári, azaz oláh35 ci-gányok számára a  többségi nyelv elsajátítása elsősorban a magyar, aztán a szlovák identitás applikálását hozza ma-gával, ami jelentősen befolyásolja a roma36 identitást. Ennek oka a roma és nem roma lakosság gyakori kontaktusa, mely a magyar, vagy a helyenként (pl. hivatalokban) a szlovák nyelv használatát igényli. Az eredeti, az oláh cigány népcsoportot jellemző szokások, szertartások, hagyományok háttérbe szo-rulnak, s néhány kivételével már nem is élnek. A lovári nyelv és annak dialektusai háttérbe szorulása annak a szülői tapaszta-latnak is betudható, mely szerint a nyelv használatának sokkal több hátrányát szenvedik, mint előnyét. Ilyen például a kisis-koláskori sikertelenség is, ami leginkább a nyelvi hátrányokból és az iskoláskor előtti óvoda látogatásának hiányából tevődik össze az oláh cigányok esetében. Sajnálatos, hogy a nem romák világába való „belépőt” saját identitásuk egy része feladásának árán vásárolhatják csak meg.37 Több helyen az önkormányzatok hibája, hogy nem létesítenek több óvodát, vagy nem nyitnak több csoportot, számtalan helyen a csoport vegyes összetételé-től való félelem miatt. Ez a cigány gyerekek felkészületlenségét, iskolaéretlenségét hozza magával, amikor is a gyermek már eleve, első osztályban olyan hátrányokkal kezd, mint a szín, forma, térbeli felismerés teljes hiánya. A szabadon nevelt gyer-meknek elviselhetetlen a negyvenöt perces mozdulatlan közeg.

Az oláh cigányok a többi romától pl. romungróktól, távol álló etnikai csoportot alkotnak. Nem vállalnak közösséget velük, házassági közösséget is csak nagy ritkán, családi viszályok árán. Jellemzőjük, hogy összetartóbbak családi kötelékeik vonatkozá-

35 Nálunk - felvidéki magyaroknál - csak a romológiával foglalkozók ismerik a lovári kifejezést.36 A roma szóhasználat a cigány helyett a felvidéki lovári, azaz oláh cigányok-nál a megszokott. Erről bővebb magyarázattal a 4.2.1. Cigány, vagy roma? - alfejezetben szolgálunk.37Vö. RAVASZ, J.: A csallóközi romák identitástudata, Dunaszerdahely, Reproffset – nyomda, 2005, ISBN: 80-969388-6-X,

33

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

sában, mint a romungrók. Meghatározó belső törvényeik szerint élnek, amit „romani krisi”-nek, cigány törvénynek neveznek, melynek változatai a közösségtől, illetve annak vezetőjétől, az ún. vajdától függnek. Ezeknek csupán szóbeli formái léteznek.

Az oláh cigányok létjogosultsága, fennmaradása ezért is áll biztosabb lábakon, mint a sokszor asszimilálódott, és sokszor beolvadni is vágyó magyar cigányoké. Ők mai napig tartják tradicionális szokásaikat, melyek általában egy-egy ünnephez, nagyobb családi eseményhez köthetőek, mint a keresztelő, es-küvői szertartás, temetés, karácsony, vagy húsvét.

Az oláh cigányok művelődéshez való viszonya is teljesen eltérő akár a romungró gondolkodásmódtól is. Ennek megértésé-hez szükségeltetnek a történelmi adalékok, az oláh cigányok boldogulási, önfenntartási rendszerének ismerete, mely egy zárt világ. Az anyagi javak birtoklásához és gyarapodásához teljesen másképp állnak hozzá, mely elképzelés, hogy üzleti szellemükkel szabad, független és gondtalan jövőt biztosítanak maguknak. Ez a hozzáállás a társadalom diktálta elvárások között pl. iskolázottság kérdését teljesen mellékvágányra tereli a körükben. Ezek miatt a dolgok miatt, s az előítéletek okán nem látják értelmét a középiskolai vagy főiskolai végzettségnek. Köreikben koraérettek a gyerekek, a mi középiskolás korú gye-rekeink az ő köreikben már családot alapító –leginkább a szü-lők által előre betervezett házasságban élő – fiatal felnőttek.

Maradjunk a nemzetiségi kérdésnél, s tegyük fel a kérdést, hogy most a magyar cigány, az magyarcigány, azaz hogy most magyar, vagy cigány? Cigány, de belegondolva, mégsem olyan egyértelmű, hisz a mi kultúránkat ismeri, a mi történelmünket tanulta, és a mi irodalmunkat szereti. Akkor mi teszi cigánnyá? A bőrszíne és a származása? Mi tesz magyarrá egy magyar embert? Rengetegszer feltett kérdések ezek, melyekre szület-tek már egymástól elkülönülő, mégis a maguk környezetében érthető válaszok.

34

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

Nálunk, szlovákiai magyaroknál ez halmozottan terhelt, sokré-tű probléma. Mint a legtöbb peremvidéken, azaz „határon túl” született embernek meg kell, hogy vívjuk a magunk, ha nem is mindennapos, de elég gyakori harcait, az elfogadásunk, ki-sebbségi jogaink érdekében. A hozzájuk (cigányokhoz) való negatív hozzáállásunkkal csak növeljük az őket nálunk sokkal gyakrabban érő atrocitások sorát. Lassan sok helyütt – ahogy azt majd a népszámlálási adatok is bizonyítják – a magyar nyelv egyedüli megtartóivá a magyar cigányok válnak.

Álljon itt egy idézet egy cigány költő tollából, a befogadás utáni vágyról.

„Azt hiszitek, hogy csak énácsorgok fényért és szeretetért

a város kapuja előtt,én korbácsolom a ziháló szél

hátát átkaimmal és üvöltöm az égigkivetettségem siralmait:tizenhat évem nem elégarra, hogy befogadjatok,

nem elég arra, hogy fejemről letépjétek a megaláztatás pókhálóit?

Sokan várjuk a kapukon kívül,hogy bizalmatok rézkrajcárjaival

megajándékozzatok!”

(Bari Károly: Azt hiszitek)

Végül búcsúzzunk e fejezettől egy idézettel Rostás-Farkas Györgytől: „A nem cigányoknak azt üzenem, hogy nekik se legyen mindegy, hogy milyen cigányok lesznek az unokáik kortársai.”38

38 ROSTÁS-FARKAS, GY.: Cigányságom vállalom, Budapest, TIT Nyomda, 1992, ISBN 963 04 17642, p. 1.

35

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

Annak megismerése, hogy kik vagyunk, tetteink tükrözik. Ebből következik, hogy milyen békességünk van, hogyan érezzük magunkat, hogyan gondolkodunk magunkról. A vilá-gos lelki valóság, amit magáról mindenkinek el kellene fogadni az, hogy: „Az vagyok, amit rólam Isten a Bibliában mond, hogy vagyok.”39 Ha a roma észleli a természetfölötti igazolást az ő új lelki identitásáról, ez lényegesen megváltoztatja az önképét és a környezetéhez való viszonyát. (Ef 2,19)

4.3. A cigány és roma kifejezés használata Magyarországon és Felvidéken

Laikus szemmel is megállapítható, hogy a roma megjelölést alapjában véve azért próbálták az utóbbi időben elterjeszteni, hogy elkerülhetőek legyenek a cigány szó pejoratív kapcso-lódásai. De ássunk kicsit mélyebbre a két szó keletkezését, elterjedését illetően.

Ha Európa nyelveit vizsgáljuk, a megnevezések fajsúlyos há-nyada a cigány megnevezésre voksol. Például az angol gypsy, vagy a német Zigeuner.

Az őshonos cigány szó több kifejezésünkben fellelhető, mint pl. a cigánykerék, cigánypecsenye, cigányzene, sátoros ci-gány. Természetesen tiszteletben tartandó, ha valaki kikéri magának a roma meghatározást. S ha már az anyanyelvnél tartunk, akkor a cigány szóhasználat a hangsúlytól legalább annyira függ, mint a rárakódott előítéletektől és félrehallások-tól is. Nem szeretnénk sokat foglalkozni a nonverbális kom-munikációval, de mindenképp el kell itt mondanunk, hogy a cigányok hatványozottan érzékenyebbek a nonverbális je-lekre. Ha szeretettel mondjuk ki azt, hogy cigány, nem fog ellenérzést szülni, de ha gyűlölettel mondom, hogy roma,

39 REPKA, J.: Diplómová práca: Pastorácia rómov, Duchovné dedičstvo - Ako dokážeme pochopiť zmýšľanie Rómov, 2012, p. 35.

36

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

nem szül elfogadást, azzal semmit nem változtak az érzése-im, csupán a szóhasználatom, ami ez esetben édes mindegy. Leszögezendő, hogy Magyarországon a romák hivatalos nép-neve a cigány.

A roma szó oláh cigányul, azaz lovári nyelven férfit jelent, s ezt figyelembe véve az oláh cigányok szívesen használják, és hívatják magukat romának.

Szlovákiában a helyzet ennél kicsit bonyolultabb, mivel a szlová-kiai magyar cigányok körében az elterjedtebb, leginkább a cigány kifejezés pejoratív, diszkrimináló értelme miatt, a roma kifeje-zés a használatos. Tapasztalat, hogy a Gömöri közegben, önbe-sorolás alapján a magyar cigánygyerekek és felnőttek is egyaránt cigányként jelölik meg magukat. A roma kifejezés használatát általában a műveltebb roma közösségekben használják.

5. Mit értünk cigánymisszió alatt?

Küldöttként, küldetésben vagyunk. Cigánymisszió alatt az Istentől való küldetést értjük, melyben a hitét bizonyságté-telben megélő ember a Szentlélek eszközeként van jelen Isten országának építésében a cigány emberek között. A célt már fen-tebb részletesen tárgyaltuk. A cigánymisszió célja megegyezik bármely más missziós ágazat céljával, mégpedig a Krisztushoz vezetéssel, a körülmények, de első sorban maga az ember fi-gyelembe vételéből kiindulva.

A cigánymisszió fontosságát az a 2011-es, Szlovák Tudományos Akadémia által felmért és kidolgozott kutatás is alátámasztja, mely az egyes egyházak cigányok között végzett missziós te-vékenységét és annak eredményeit volt hivatott kimutatni. Az ún. SIRONA – Sociálna  inklúzia rómov náboženskou

37

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

cestou40(A romák vallási úton történő szociális felzárkóztatása) végkicsengése pozitív. A cigányság felzárkóztatására rendkívül eredményes hatása van a cigány pasztorációnak.

5.1. „Cigánynak cigánnyá” – a cigány ember, mint kiindulópont

„Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit ismerek.”41 Így tehát kiindulópontom, a „célközönség”, akit tanítványként „tanítani akarok”, a cigány ember. Hiányosságként, hiányként könyvel-hető el a romológiai ismeretek tanítása a felsőoktatási intéz-ményekben. Aki a cigányokkal szeretne foglalkozni, bizony autodidakta módon szükséges, hogy képezze magát. Márpedig a Pál apostoli kiindulópont szerint illik ismerni azt, akivel kö-zösséget akarunk vállalni, akinek a lelkét meg akarjuk menteni.

„Mert bár én mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mégis mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyer-jem. A zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó, hogy megnyer-jem a zsidókat. …mindenkinek mindenné lettem, hogy minden-képpen megmentsek némelyeket.” (1Kor 9, 19-…23)

5.2. Kulturális kontextus

A keresztyén hit csakis úgy létezhet, ha „le van fordítva” vala-milyen kultúra nyelvére. Az inkulturáció kettős mozgásra utal: a keresztyénség inkulturálódik, a kultúra pedig krisztianizá-lódik. A kontextus az a közeg, melyben zajlik az inkulturáció, mely interkulturációvá válhat, hisz az egymásra hatás nem csak lehetséges, hanem szükséges is. Ahol ez megtörténik, ott

40 PODOLINSKÁ Tatiana, CHRUSTIČ Tomáš: BOH medzi bariérami – Sociálna inklúzia Rómov náboženskou cestou ISBN: 978 80 89027 34 741 MONTESSORI M. olasz orvos, pedagógus és pszichológus. A nevével fémjel-zett nagy hatású Montessori pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója.

38

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

az egyház felismeri, hogy nem csak ő lehet a jótevő, s hogy egyszerre valamennyien adnak és kapnak.42 Az inkulturáció nemcsak a  cigány népet gazdagítja, hanem Isten népének is új felfedezéseket ad. Ez által, az evangéliummal való talál-kozás várhatóan kincseinek újabb megértéseihez vezethet.43

„A cigányság a társadalom minden más rétegétől eltérő, egé-szen sajátos helyzetben van. Ezért ugyanannak az evangélium hirdetésének más formát kell öltenie számukra. Ezt a sajá-tos helyzetet figyelembe véve kell megközelíteni az embert, akinek az evangélium ugyanazt az isteni hivatást, ugyanazt az istenképiségből fakadó emberi méltóságot szánja.”44 Gyökössy Endre mondja figyelmeztetve: „A világnak nem másodrendű világiasságra, hanem elsőrendű keresztyénekre van szüksége.”45

A cigánymissziót végző embernek a cigányhoz annak kulturá-lis kontextusában kell fordulnia, mely hosszú és igen mélyre-ható tanulási folyamatot tételez fel. Nem csupán az „átadandó üzenetet” az „evangéliumot“ kell mélyrehatóan megismerni, hanem azt az embert, akinek a „szabadítás” üzenetét tolmá-csolni kell. „Mi a magunk módján akarjuk boldogítani a másik embert. Ahelyett, hogy az ő állapotára, szükségére figyelnénk, veleérző szeretettel.”46Érzékenynek kell lenni arra, hogy ne mi akarjuk megmondani, neki mire van szüksége, legalábbis nem magunkból kiindulva.

42 BOSCH, J. D.: Paradigmaváltások a misszió teológiájában, Budapest, Harmat – PMTI, 2005, ISBN 963 9564 35 4, p. 413-41843 NASZÁDI, K.: Őszintén a cigányokról, Budapest, Harmat, 2012, ISBN 978 963 288 116 4, p. 78.44 Dúl Géza, országos, katolikus, cigánypasztorációs referens45 FEKETE, K.: A  Barmeni Teológiai Nyilatkozat, Budapest, Kálvin János Kiadó, 2009, ISBN 978 963 558 145 0, p. 63.46 GYÖKÖSSY, E.: Magunkról magunknak, Szent Gellért Kiadó és  Nyomda, Budapest, 2011, ISBN 9789639691589, p. 69.

39

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

5.3. A cigányság vallási alkatáról, vallásosságáról

A szegénység spirituális kapaszkodókat keres. A cigányság ter-mészeti nép, közel áll a transzcendens felé irányuló tisztelethez, ill. istenfélelemhez, sokszor szó szerint. A 2001. április 9-én Újdelhiben tartott nemzetközi konferencián, amely a cigány kultúrával és annak gyökereivel foglalkozott, hangsúlyozták: nincsen tételes cigány vallás, létezik viszont többféle cigány népi vallásosság, s ennek elemei mindazon vallásokban fellel-hetők, amelyeket a romák a környezetüktől átvettek.47

Ahogyan hosszú évszázadokig nem volt írásbelisége, úgy csu-pán más népek sajátos szemszögű leírásaiból kaphatunk tu-dósítást a cigányok kultúrájáról, vallásosságáról. Mivel a rég-múlttal nem igazán foglalkoznak, a róluk mondott, kialakított kép ivódik be az emberek tudatába, marad meg tényként. Vallásgyakorlatuk gyakorlati életükből értelmezhető, mely-nek legfőbb ereje a változékonyság és alkalmazkodási készség.48 Vándor életmódjuk egyik alapvető vonzata volt, hogy mindig átvették az adott társadalom vallási kultúráját, ezek mellett megtartva a más korábban elsajátított vallási szokást, babonát. A világszerte hol szerényebben 15 milliósra, hol nagyvonalúb-ban 40 milliósra becsült cigányság kétharmada ma is Indiában él, s többségében a hindu vallás különféle irányzatait követi. Ázsia más tájain élők az iszlám hitet, s az európai cigányok nagy többsége a keresztyénséget gyakorolja. A cigányságot mindig is egy fajta misztikum vette körül. Ez tette őket félel-metessé, de egyben különlegessé, egzotikussá. Az európaiak számára nagyon távoli ez a világ, a hiedelmek és babonák, a rá-olvasások, és átkok, a rontások rejtelmei és kavalkádja, ezekben csak egy olyan ember tud különbséget tenni, és rangsorol-ni őket, akiben cigány vér folyik. A keresztyén gondolkodás,

47 http://www.gerlo.hu/gerloczy/romavall.html[online]. [idézve: 2013.11.23.]48 BARNÓCZKI A.: Az átmenetiség kultúrája, in. Sárospataki Füzetek, XVII. évfolyam 2013/1-2 dupla szám ISSN 1416 9878, p. 93-113.

40

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

mindent Istenhez köt, a szellemvilággal való kapcsolat inkább tiltott, mintsem üdvözölt dolog, a jóslás, jövendőmondás el-ítélése egyenesen ellenséges érzületet kelt az azt folytatókkal szemben. Az Ószövetségben a választott népet állandó kísér-tés éri a környező népek vallásossága miatt. Azért találunk példát pl. halottidézésre, mikor Saul Sámuelt idézteti meg egy jövendőmondó asszonnyal. (1Sám 28,7-25)

A lovári cigányok mélyen vallásos embereknek tartják ma-gukat. Hitük szerint szüleiktől öröklik a vallást, többségük katolikus vallásúnak tartja magát. Ragaszkodnak saját törvé-nyeikhez, szokásaikhoz, ami ellentmond mély vallásosságuk-nak, hisz többre értékelik babonás szokásaik betartását, mint a katolikus vallásgyakorlatot. A karizmatikus irányzatok kö-vetői általában rendszeres gyülekezeti tagok, míg a másik cso-port, csupán keresztelő, esküvő és temetés alkalmával jelenik meg a templomban. Ennél a csoportnál meg kell említeni az erős Szűzanya-kultuszt, s a csatkai, máriapócsi, és alsószent-mártoni búcsúhelyek látogatását, melyeken a család minden tagja egyformán részt vesz. Az ilyen alkalmakat akár nem-zetiségi találkozóknak is nevezhetnénk, hisz az ország egész részéről, sőt, Szlovákiából is érkeznek ebben az időben lovári (és nem lovári) cigányok ezekre a helyekre.A cigányok sokszor emocionális telítettségű, csillogó-villogó, gyertyafényes, nagy, drámai szertartásokat átélő vallási közegben éltek. Kocsis Fülöp görög-katolikus püspök szerint „a szertartás olyan energiákat közvetít, mely képes átformálni a benne részt vevők lelkét, éle-tét. A cigányság a maga természetes vallásosságával rengeteg szertartásosságot hordoz, természetes fogékonyság él benne minden iránt, ami színes, mozgalmas.”49 Ezért is fontosak szá-mukra a külsőségek, szertartások, s talán emiatt is áll hozzá-juk közelebb a katolikus vallás. A búcsújárások alkalmain az ima és gyertyagyújtás épp olyan elengedhetetlen része az ün-

49http://www.magyarkurir.hu/node/36741 [online]. [idézve: 2013.6.10.]

41

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

nepnek, mint a lakoma, a tánc, és az ének. Ami az ünnepi öltö-zéküket illeti, laikusként csak a színkavalkád, ami az embernek szemet szúr. Az alaposabb megfigyelő azonban felfedezheti az uralkodó színeket is pl. a férfiak kalapjának szalag-színeiben, amik az egyes csoporthoz tartozást hivatottak hangsúlyozni, illetve az asszonyok által viselt kendők csomójának megkötési módja, s annak helye szintén jelzés értékű.

A romungrók asszimilálódása a leginkább érezhető a vallá-sosság terén is. Többségük katolikus keresztségben részesült, ahogy Magyarországon, úgy Szlovákiában egyaránt, de náluk a legkevesebb a templomot látogatók száma. Magyarországon a legnagyobb roma ébredésről 1980-óta lehet hallani, melynek főszereplője a pünkösdi egyház volt. Az akkor Békésen élő ci-gányok 50%-a elfogadta Krisztust, amely változás gyökeres for-dulatot, életmódbeli váltást is hozott, melyre média is felfigyelt. Ennek apropóján forgatták „A csoda”50 című dokumentumfil-met. Babonás életmódjukat tekintve, nem babonásabbak, mint a magyar társadalom egyes rétegei. A missziót folytató szol-gálattevő egyik legmarkánsabb feladata, a tévhitek eloszla-tása, ami a babonásságból fakad. Ilyen pl. a halottaktól való félelem. Kevésbé fajsúlyos a Mária-kultusz, viszont, ami nem jó hír, s ez is az asszimiláció hozadéka, nagyobb az Istenbe vetett hit elutasítása, mely azért régen egy cigány jellemző tulajdonságaként sem volt fellelhető. Rájuk nem jellemzőek az előző két cigány csoport vallásos gyakorlatai. Nem tartják a búcsújárásokat, sajnos van már, ahol a gyermekkeresztséget sem. Temetkezéseik egyre inkább társadalmi, és általában ün-neplik a magyar társadalom ünnepeit is. Kifejezetten cigány vallásos ünnepük nincs.51

50 1983-ban Kovács László rendezésében51 Szempontok tekintetében követjük Surman László /író, költő, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Országos Cigánymisszió gyülekezetplántálás és munkacso-port vezetője/ által kidolgozott, A roma vallásosság sajátosságai c. munkáját. In. Ökumenikus Tanulmányi Füzetek, 22. szám, 2. kiadás, Örömhír cigányoknak is, Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2010, p. 40.-53.

42

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

A misszió szempontjából a magyar nyelvű cigányokat köny-nyebb a református egyháznak megközelítenie, mivel velük könnyebben tud azonosulni, illetve ők maguk sem annyira ra-gaszkodnak talán a külsőségekhez, mint a lovári, azaz oláh ci-gányok, a katolikus valláshoz, ceremóniákhoz. Eredményesség tekintetében, hogy hol, kik között sikeresebb a keresztyén hitre való nevelés, erre irányuló kutatás még nem született. Jómagam ismerek beás lovári és romungro krisztusi embert is. Szlovákia magyar lakta falvaiban leginkább a magyar nyelvű cigány családok vannak jelen, akik között, már csak ha a te-kintetben is, hogy nincs nyelvi gát, talán a „legkönnyebb” az evangéliumot hirdetni.

43

ÉR

TE

LME

ZÉ

SI S

ZIN

T

44

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

45

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

III. VISZONYULÁSI SZINT

Hogy megérthessük a jelent, ismernünk kell a múltat. Hogy tudjuk, mikor, miért, hogy reagálnak egyes emberek, mit, miért tesznek, hogyan viszonyuljunk hozzájuk, tudnunk kell, honnan jöttek, milyen sebeket hordoznak.

Egy néphez való viszonyulás első lépése, annak történelmi hátterének ismerete. Hogy jól tudjunk viszonyulni egy nép-hez, könnyebben tudjuk magunkat beleélni a helyzetébe, hi-telesebben „válhassunk cigánnyá”, ismernünk kell nem csak a jelenét, annak minden atrocitásával, nehézségével, kapcso-lódási és viszonyulási vonzataival, hanem a történelmét is. Ha nem ismerjük a gyökereiket – bár ők sem igazán vannak vele tisztában – egyrészt hiánypótlók lehetünk az életükben e téren, másrészt, a mélyebb empátiát segíti, ha tisztában leszünk egyes történelmi korok viszonyulásaival a cigány néphez.

A fejezet második felében a SZRKE cigánymissziós koncepci-óját ismertetjük.

46

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

6. A cigányság rövid történelme a mai Szlovákia területén

A cigányok megjelenése tájainkon az 1322-es évre tehető.52 A 15. században már több térségben is voltak róluk feljegyzések. A régi dokumentumok szerint Magyarországon a Szepességben (mai Szlovákia területe), ahol virágzott a bányászat, volt az első térség, ahol a cigány kovácsok családjaikkal együtt lete-lepedhettek.53 A cigányság származását, eredetét, ősmúltjának történetét írásos emlékek nem őrzik. Ősi történetük mesékben, mondákban rejtőzik. E mesék, mondák, mítoszok változato-sak, nagyobb csoportonként – kárpáti, oláh és beás cigányok – és törzsenként is eltérőek.54

Az 1427-es években a párizsi érsek exkommunikálta őket az egyházból, ami a lakosság velük szemben eddig tanúsított visel-kedésének radikális változását hozta magával. Innentől kezdő-dött a négy és fél évszázados diszkriminációjuk. Egyes európai tájakon olyan rendeleteket adtak ki, melyek engedélyezték a kínzásukat, csonkításukat. Egy cigány ember megölése nem számított bűntettnek. Közép és Dél-Kelet Európában más volt a helyzet. A török előretörés, ami az Oszmán Birodalom ha-táraival a 16. és 17. században a mai Dél-Szlovákia területéig elért, olyan szituációt teremtett, melyben mindkét oldal, azaz a magyar és a török is, kihasználták a hazai lakosságot. Ebből az időből leginkább a cigány kovácsok szerepének jelentősége hangsúlyosan kiemelt.55 A 16. század második feléből feljegy-zéseket találtak, hogy némely városok megengedték a kovácsok letelepedését. A kovácsmesterséggel és zenéléssel foglalkozó családokat letelepítették a magyar hűbérurak.

52 SZALANY B.: Czigány történeti adatok, Etnográfia XXV., 1914, p. 89. 53 HORVÁTHOVÁ, E.: Cigáni na Slovensku, Bratislava 1964, p. 19-21.54 DAVIDOVÁ E.: Bez kolíb a šiatrov – Východoslovenské vydavateľstvo v Košiciach 1965, ISBN 83 004 65 p. 11-1.55 LIEGEOIS J. – P.: Romák, cigányok, utazók, Budapest, Pont Kiadó, 2002, ISBN 963 9312 43 6p. 121.

47

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

A legjelentősebb letelepítési folyamatok Mária Terézia és II. József uralma alatt történtek, melyek szintén nem kedveztek a cigány népnek. Erőszakos letelepítésük, kötelező nyelvvesz-tésük, neveik elhagyatása, „krisztianizálásuk” újabb csapáso-kat jelentett számukra. Az uralkodó úgy tekintett a cigányok zenélésére, mint ami alkalmat ad a munka kerülésére, ezért lehetőleg akadályozandó, csupán letelepedett, paraszti munkát végző, adófizető cigányoknak szabad az ilyesmit megengedni.56

Mégis pozitív hozzáállásként említhető meg a Mária Terézia ne-véhez fűződő rendeletek sora, aki nem a cigányok eltüntetésére, felszámolására, vagy kiirtására törekedett, hanem próbálta őket úgy kezelni, mint akik „gazdagíthatják” az országot.57Viszont azt is látnunk kell, hogy ez is egy embertelen lépés volt az irá-nyukba, mert a célja az erőszakos asszimiláció volt. Nem űzhet-ték régi mesterségeiket, a gyerekeiket pedig elszakították tőlük, hogy magyar családok neveljék őket, aminek az eredménye sok esetben csupán a gyerekek kihasználása, dolgoztatása lett. Míg más országokban mind a mai napig vannak vándorló életmó-dot folytató cigányok, nálunk és Magyarországon helyhez-kö-töttségük ezen időktől datálódik. A történelmi-társadalmi múlt magyarázatot ad, de felmentést nem adhat.58

6.1. A cigányok helyzete a két világháború alatt, Szlovákia területén

A Csehszlovák Köztársaság (1918) megalakulása után minden állampolgár egyenrangú lett, de ez az álláspont a cigányok hely-zetén semmit sem változtatott. Továbbra is marginális csoport

56 BENCSIK, G.: Cigányokról, Budapest, Magyar Mercurius, 2008, ISBN 978 963 9872 03 5, p. 78.57http://2010.rnlweb.org/modules.php?name=News&file=print&sid=17188 [online]. [idézve: 2013.3.29.]58 ROSTÁS-FARKAS, GY.: Cigányságom vállalom, Budapest, TIT Nyomda, 1992, ISBN 963 04 17642, p.10.

48

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

maradt. Ez a szociális marginalizálódás a második világhábo-rúra elérte a tetőfokát. A cigányok nagy részét koncentráci-ós táborokba vitték, ahonnan legtöbbjük soha nem jött vissza.

A cigányok nem fegyveres, hódító, leigázó népként érkeztek Európába. Sohasem jelentettek politikai veszélyt. Csupán kül-sejük, életmódjuk volt az, ami ellenszenvet váltott ki a környe-ző népekből. Egyszer kémeknek, máskor az ördöggel cimbo-ráló bűnös népnek titulálták őket.59

A szomorú valóság, hogy hosszú éveken át tilos volt beszélni arról, hogy nemcsak a zsidókat üldözték, hanem a cigányo-kat is. „A roma holokauszt bennünk, cigányokban mély sé-relem mindazokkal szemben, akik bennünket kiközösítettek, csak azért, mert más színű a bőrünk, más nyelven beszéltünk és más volt a mentalitásunk. Szent kötelessége a történele-mírásnak, hogy az elkövetkező generációknak közvetítsék azt a szörnyű időszakot, amikor népünket megalázták, jogait sárba tiporták, s nem utolsósorban mikor mindezt titokban tartották.”60 1935. szeptember 15-én a cigányokat éppen úgy, mint a zsidókat, besorolták azokhoz a nemzetekhez, amelyek nem tiszta árják. Egyúttal születésüknél fogva antiszociális, bűnös népnek kiáltották ki őket. 1939. szeptember 25-én az akkori szlovák állam kiadott egy olyan törvényt, amely két részre osztotta a polgárokat, mégpedig teljes jogú állampol-gárokra és idegen élősködőkre. E törvény alapján teljes joggal csak az állampolgárok rendelkeztek. Természetesen az idegen élősködők nem jelentettek mást, mint a cigányokat. Az szá-mított cigánynak, akinek mindkét szülője cigány származású volt, vagy vándoréletet élt, vagy aki kerülte a munkát. A legel-rettentőbb fejezete a cigányság újkori történetének mégiscsak

59 CSONKA, J.: Cigány holokauszt in. Ökumenikus Tanulmányi füzetek, 22. szám, 2. kiadás, Örömhír cigányoknak is, Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2011, ISBN 978 963 7624 55 1, p. 57.60 Elhangzott Ravasz József beszédében a cigány holokauszt emléknapján, 2013. augusztus 2-án, Dunaszerdahelyen

49

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

a második világháború időszaka. Ez alapvető emberi és állam-polgári jogaik teljes mértékű korlátozását jelentette, tehát nem utazhattak a tömegközlekedési eszközökkel, nem léphettek be a középületekbe, a közterületekre, a városokba és a községek-be, csak a kijelölt napokban és órákban.61 1941-ben a zsidók és cigányok számára munkatáborokat létesítettek. Egyik ilyen dicstelen cigány tábor Osvienčim-ben volt, ahol a közép-eu-rópai országokból, becslések szerint kb. 80 000 áldozatról tudunk. A megbélyegzésükre az alkarjukra „Z” betűt, mint zigeuner (németül: cigány) tetováltak. Dr. Jozeph Mengele, híres volt a kegyetlen, embereken végzett kísérleteiről, a sterili-zálásokról. Operált, amputált, fájdalomcsillapítás nélkül, azzal is kísérletezett, hogy hogyan lehet kifehéríteni az emberi bőrt és szemet, amihez különböző vegyi anyagokat fecskendezett a nyomorultak bőre alá, vagy épp a szemükbe. Dubnici nad Váhom-ban is volt egy cigány tábor, ahol 700 rab volt, belőlük 26-ot brutális körülmények között gyilkoltak meg. A dél-szlo-vákiai cigányokat 1944 szeptemberében elhurcolták a dachaui koncentrációs táborba.

Egy német rasszista kommentár tanúsága szerint 1936-ból, minden vér fajilag idegen, amely nem német vér, de nincs még rokonságban sem a német vérrel. Fajilag idegen vére Európában csak a cigányoknak és a zsidóknak van. A fajilag idegen vérűek nem tarthatják meg polgári jogaikat a Német Birodalomban.

A faji diszkrimináció alapja „A cigányokról való határozat” volt, amit 1938-ban hoztak. Ennek alapján a cigány lakosságot száműzni kell a német lakosság tagjai közül, hogy véletlenül se történhessen faji keveredés. A második világháború befe-jezése után a megújult Csehszlovák Köztársaságban az ún. ci-gánykérdést nyílt asszimilációval oldották meg. Megalakították

61 Eszünkbe juthat itt - akár összehasonlításképpen – az afroamerikai polgárjo-gi mozgalom, élén Martin Luther King-el, ami Amerikában ugyanilyen atroci-tásokból nőt ki évekkel később.

50

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

ugyan a „Szlovák cigányok egyesületét” 1948-ban, de az 50-es évek elején ezt meg is szüntették. Tehát nem ismerték el a romákat önálló etnikumként, hanem egy elmaradott szoci-ális csoportként tüntették föl, amely különös életvitellel ren-delkezik. Ezért a társadalom segítsége csak, mint a periférián élő, alacsony fejlettségi szintű csoportnak szólt, akik csak-is szociális és anyagi támogatásra szorulnak. Újra beindult az erőszakos asszimiláció. Felszámolták a cigány települése-ket, az alkalmazkodni képtelen családokat betelepítették az új lakótelepi panelházakba, amelyek megint csak elkülönített gettókká alakultak, mert senki sem akart olyan lakásokban lakni a többségi társadalomból, ahol cigányok is laktak. Az ősi foglalkozásaiktól, mint például a teknővájó, vályogvető, szegkovács stb. ez által megfosztották őket. Ezek az intézke-dések nemcsak, hogy nem oldották meg a cigánykérdést, de éppen fordítva, ezáltal még jobban izolálták őket és növelték a kölcsönös távolságtartást a cigányok és a nem cigányok kö-zött. A hagyományok és a belső normák szétesésének megál-lítására, s végül, de nem utolsósorban a cigány és nem cigány lakosság közti kapcsolatok javítása érdekében megalakították az 1968-’69-es években a „Cigányok szervezetét”, mely kez-deményezést újra csak beszüntettek, 1973-ban. A szervezet viszonylag rövid fennállása azért volt nagyon hasznos, mert legalább a cigány értelmiség egy kicsit feléledt és mobilizá-lódott. Még akkor is, ha egy időre elhatárolta magát a saját népétől, érzékeltette a jelenlétét, és próbálta kivívni a cigány nép kulturális és politikai emancipációját. Még, ha ez nem is sikerült. 1989 novembere után kezdődött a roma mozgalmak tevékenysége, amelyek célja a belső etnikai integráció, és az ön-álló etnikai kisebbségként való elismerés volt. E polgári és po-litikai roma mozgalmaknak a programja az a kérelem, mely szerint követelték a roma kultúra és nyelv hivatalos elismeré-sét. 1991-ben végre elismerték Szlovákia területén nemzeti kisebbségként a cigányokat. A statisztikai adatok szerint a 20. században a roma népszaporulat növekedéséről beszélhetünk,

51

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

még akkor is, ha a valóságot elferdítik azok a tényezők, mely szerint a cigányok egy része magyarnak, illetve szlováknak vall-ja magát. Amíg 1921-ben Szlovákiában 7 284 cigányt tartottak számon, 1980-ban már 200 ezret. Csökkenő tendencia mutat-kozik azonban1991, sőt 2001-ben is, mivel ekkor csak 100 ez-ren vallották magukat cigánynak.62 Tehát a cigányoknak a XX. században két diktatórikus rendszert kellett átélnie, a fasizmust és a szocializmust. A fasizmus fizikai megsemmisítésükkel, kiirtásukkal, a szocializmus pedig teljes és végleges asszimi-lációjukkal akarta egyszer s mindenkorra megoldani a ci-gánykérdést. Az eredmény: létszámuk átmeneti csökkenése és ősi hagyományaik, kultúrájuk szétverése, önbecsülésük le-törése, társadalmi kiközösítésük. Valamennyien tudjuk, hogy a rasszizmus, a kirekesztés milyen kibeszéletlen, megoldatlan, kínzó és fájdalmas helyzeteket teremtett és teremt ma is, em-ber és ember között a világban. E jelenségnek sokkal inkább elszenvedője, semmint hordozója és közvetítője a cigányság. Sajnálatos módon egyre nő egzisztenciális problémáik megol-datlan kérdése. Magas a munkanélküliség, az iskolázatlanság, Kelet – Szlovákiában szinte nyomorognak a cigányok, aminek hangot is adtak a pár évvel ezelőtti éhséglázadás alkalmával.

Sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a cigányokról olyan munkák jelenjenek meg, amelyek igazságosan tükrözik azokat az értékeket, amelyek hozzátartoznak az egyetemes kultúrához. A rendszerváltás óta eltelt időszak a magyarországi, de a szlo-vákiai cigányok többségének életében sem hozott számottevő javulást. A munkanélküliség, a szegénység, a sanyarú életkö-rülmények, a rossz egészségi állapot kirívó mértékben sújt-ja a cigányokat. Az esélyegyenlőség hiánya, a cigányok életét megpecsételő rasszizmus, az előítélet nagymértékben kiszol-gáltatja, megalázza a cigányokat. Ez sok estben a társadalmi

62 CANGÁR J.: Ľudia z rodiny Rómov. Doplnková učebnica o dejinách a živo-te Rómov pre základné a stredné školy. Nové Zámky: CROCUS, 2003. Str.200 ISBN 80 88992 42 7

52

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

kirekesztettséget eredményezi. Ezek a negatív jelenségek össze-kapcsolódnak a cigányok számára hátrányos és méltánytalan megnyilvánulásokkal a többségi társadalom részéről.

A reménytelenség, és a kilátástalanság a már sokat emlege-tett napról-napra élésre kényszeríti őket. Motiválatlanok, és nincs  jövőképük. Sok esetben a  legnagyobb gondjuk a tél átvészelése, vagy éppen az egyik napról a másikra élés. Sajnos nagyon magas az alkoholisták aránya, a drog és pros-titúció és az uzsorások jelenléte nagymértékben, csak ront az amúgy is siralmas helyzetükön. A kommunista asszimiláció gyümölcse lett, hogy szeretnék elhagyni nemzetiségüket, ami pl. a 2001es népszámlálási adatokon is tükröződik, amikor is a becslések szerinti 400 000 romából saját bevallás szerint mindössze 90 000 vallotta magát annak. A meggyőződésből fakadó saját, egészséges nemzeti identitás megléte helyett egy-fajta torz önkép és önbizalomhiány, alulértékeltség jellemzi őket. Nagyon nagy jelentősége lesz a  jövőben annak, hogy az állam hogyan áll hozzá az egészséges lelki fejlődésükhöz, amihez a keresztyén egyházakkal való kooperáció volna a he-lyes út. Magyarországhoz viszonyítva, ilyen téren lényegesen rosszabbak a kilátásaink. Sajnos az állami vezetés nem igazán támogatja az egyházak munkáját a cigányok között.

53

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

7. A SZRKE helyzetéről a cigányság kapcsán

1. Napjainkra fiatalodott a lelkész-garnitúra, ami nem je-lent előítélet-mentességet, minden esetre benne rejlik a fiatalos lendült s az új kipróbálásának potenciálja.

2. A kiöregedő gyülekezetek és az elvándorló fiatalság évek múlva kényszerhelyzet elé fogja állítani a lelkésztársa-dalmat, akiknek a cigányok közötti misszió lesz meg-maradásuk egyedüli esélye. Ez a tendencia leginkább a középső és keleti egyházmegyéknek jellemzője.

3. A SZRKE felelőssége, a nemzetiség megtartása is, s ha ez ugyan a lovári cigányokra nem is érvényes, az asszimilá-lódott és a beolvadni kívánó romungrók a magyar nyelv továbbvivői lehetnek.

4. Lassan intézményessé válik a cigányok felé irányuló szolgálat egyházi szervezése, ezzel egyre nagyobb felü-lete van a közöttük folyó munkának.

5. Hatalmas előnyt jelent az állami szerveződésekkel szem-ben, hogy az egyházat a cigányság nyitott szívvel, és re-ménységgel fogadja.

6. Egyre nagyobb az aránya a munkatársak és szolgálat-tevők között a teológiai végzettséggel nem rendelkező keresztyéneknek. A cigánymisszió teret enged a laikusok szolgálatának.

7. Igény van az egyházmegyékre lebontott központokra, munkacsoportokra.

8. Az egyháznak lehetősége a diakóniával karöltve a szoci-ális munkások bevonásval a segélyek által kiskorúsított, állandó „mankóra” szoruló és szoktatott cigányságot „kinevelni” a dologtalan munkanélküliségből.

54

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

7.1. A SZRKE cigánymissziójának koncepciója

Egyházunknak nem csupán lehetősége, de kötelessége a ci-gányság felkarolása, a közöttük való szolgálat.

Az Egyház hirdeti, hogy a keresztyén misszió, nemcsak az Egyház missziója (missio ecclesiae); a missziót maga Isten kezdeményezi, Ő hívja az Egyházat vegyen részt a világ meg-váltásának tervében (missio Dei). A misszió végső és legfon-tosabb célja ezért nem az emberek hívogatása az intézményes Egyházba, hanem az, hogy ebben a világban érvényesítse Isten Királyságának az elveit. Tegye azt ne csak az istentiszteleti vagy egyházi életben, hanem mindenütt a társadalomban.

Jelmondata: „Légy Jézus Krisztus tanítványa! Tégy Jézus Krisztus tanítványává!“ 63

Egyházunk cigánymissziós szolgálata kiépülőben van, az alulról építkezés elkeződött. Más magyar keresztyén egyházak (refor-mátus, baptista, metodista, evangélikus) cigánymissziós tapasz-talataiból kiindulva egyházunk igyekszik a holisztikus misz-sziós formát követni, melyet a komplex felkarolás jellemez.

A szolgálat egy önszerveződött csoport kezdeményezése, akik évek óta más formában, más területen segítették és segítik a lel-készi munkát, nőszövetségi tagként, hitoktatóként, stb. Az egy-ház teret enged a szolgálatban, támogatja, helyt ad az érdekek ütköztetésének, a próbálkozásoknak, a külföldi adományokból kapott pénzforrások ésszerű kihasználását feltételül szabva.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 2013. január-jában megalapított egy nonprofit szervezetet, Református Cigánymisszió névvel.

63 Ez csupán egy törvényjavaslat, mely nem került elfogadásra. Átfedések ér-zékelhetők a MRE cigánymissziós stratégia megfogalmazásában, mivel annak kezdeti lépéseiben mi is részt vettünk.

55

VIS

ZO

NY

ULÁ

SI S

ZIN

T

A Református Cigánymissziós szervezet létrehozásának szük-ségességét első sorban egy külön név, és bankszámlaszám sür-gette, valamint a pályázati lehetőségek. Tehát a dolga az anyagi háttér bebiztosítása. Az igazgató tanács a munkacsoport lelkész tagjaiból áll.

A munkacsoport létrejöttének nem volt kritériuma a teológiai végzettség, így vannak köztünk tanárok, s más világi foglalko-zást végzők. Hogy kit, mi vezetett erre a szolgálatra, az mind-annyiunk személyes bizonyságtétele.

56

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

57

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

IV. TERÁPIÁS SZINT

Az előzmények fényében, a negyedik, s egyben utolsó szinthez érve, megoldási javaslatokat sorakoztatunk fel. Nem adunk receptet, mert ez egyedüli megoldás, mint az első fejezetben olvashattuk, a Krisztusi szeretet. A javaslatok kiindulópont-ja, a demográfia, etnológia és szociológia talaján bemutatott történelmi háttér. A terápiás szint igyekszik kiutat mutatni a pedagógia talaján, Krisztust, mint legfőbb tanítót példaképül állítva, a reformáció 500. évfordulójának megújító, pozitív vál-tozásokat hozó erejében bízva, egyházunk missziós látásának kiszélesítését célozza meg.

8. A megújuló, kezdeményező egyházról

Új reformáció című művében Klauss Douglass a gyülekeze-tek jelentőségének újbóli felismerésére fektet nagy hangsúlyt. „Nem a gyülekezetek vannak az egyház intézményeiért, ha-nem éppen fordítva kell lennie azért, hogy az egyház eredeti tevékenységének megvalósulásával megteremtődjék az intéz-ményes működés feltétele is.”64 Az egyház intézménye, ahogy a cigánymissziós szolgálatunk által létre hozott szervezet is,

64 GAÁL, S.: „A kezdeményező egyház”, Victor János egyházépítő szolgálata különös tekintettel a misszióra és a gyülekezetépítésre, Doktori értekezés, Ramocsaháza, 2005, p. 107,V.ö.: http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/127525/1/Ga%C3%A1l%20S%C3%A1ndor%20dolgozat.pdf [online]. [idézve: 2014. 3. 20.]

58

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

a gyülekezeti munka támogatói szeretnének lenni. Nem he-lyette, hanem vele együtt, érte munkálkodni.

A gyülekezetben a növekedés, változás fájdalommal jár, ki-hívásokkal teli. Komoly ellenállást válthat ki azokból, akik kényelmesen érzik magukat a meglevő szokások és hagyomá-nyok között, s az egyházat látják az egyetlen biztos pontnak a világ zűrzavara közepette.65 Viszont a gyülekezeteiben élő egyház evangéliumi létének legtisztább megőrzése mellett nem mondhat le arról, hogy másokért akar élni.66

8.1. A szegénységet figyelembe véve

Általános jelenség a cigányság tekintetében, hogy nagy többsé-gük szegénységben él. Kérdés tehát, ami megfordíthatja sokak látószögét, hogy mi az, ami taszító a számunkra. A szegénység, vagy, hogy valaki cigány, s egyáltalán hol vannak a határok elő-ítélet terén e tekintetben. Sokakban ugyanis az életvitel, a „bü-dösek, koszosak” a meghatározója a távolságtartásnak, ahogy az egri főiskola felméréséből67 is kiderül. Itt a megkérdezettek nagy százaléka az értelmiségi, egyetemi szintig eljutó, tiszta kör-nyezetben élő cigányt saját bevallása szerint elfogadja, sőt, ma-gyarnak tekinti. Érdekes hozzáállás ez, de koránt sem egyedi.

Jézus az Isten országát különösképpen a szegényeknek tulaj-donítja, ugyanakkor sosem feledkezik meg bűnösöknek való kikiáltásukról. Így nem csupán a gazdagokat, a hatalmon le-vőket, az elnyomókat hívta bűnbánatra, hanem magukat az el-

65 CLARKE, P.A.: Jézus a Tescóban – misszió az új évezredben, SZEVERÉNYI J.: Megtérsz vagy meghalsz és egyéb írások, Budapest, ÉLŐ VÍZ füzetek 5. Pauker Nyomdaipari Kft. ISBN 978 963 87825 3 3, p. 22.66 GAÁL, S.: „A kezdeményező egyház”, Victor János egyházépítő szolgálata különös  tekintettel a  misszióra  és  a  gyülekezetépítésre, Doktori értekezés, Ramocsaháza, 2005, p. 118.67 KARLOVITZ, J.T.: Mit tehetünk az előítéletek csökkentéséért?, NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kér-dései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004,ISBN 963 9316 84 9, p. 129.

59

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

nyomás áldozatait is. Fel nem mentve őket. Viszont jelentősége van annak, hogy a szegények válaszoltak a hívásra.

„Mintegy szabály, hogy az Isten országa a szolgák viskóinak hátsó ajtaján, nem pedig az urak palotáinak főkapuján át lép be a világba.”68 Ugyanúgy Volf idézi Moltmannt, aki a kereszt- nek egy olyan vonatkozását domborítja ki, mellyel korábban éppen csak érintőlegesen foglalkoztak. Az áldozatokkal való összetartozás témáját kiegészíti a bűnösökkel való kiengeszte-lődés témájával. Vallja, hogy ahogyan az elnyomottakat föl kell szabadítani az elnyomás okozta szenvedések alól, ugyanúgy az elnyomókat is, az elnyomás révén következett igazságta-lanság terhe alól.69

A cigánymissziónak nem célja a szegénység megszüntetése, legalábbis nem legfőbb célja, mégis, a holisztikus missziónak alap kiindulópontját képezi, hogy szegénységben élőkről van szó. Emiatt szükséges a teljes odafordulás. Az iskolai sikertelen-ség megszüntetése, a munkahelyteremtés és az egészséges élet-re való nevelésben ugyanúgy segítőjobbot kell nyújtanunk. Ez természetesen nem csak az egyház feladata.

Az egyház a Szegények egyháza70, melyről egy könyv is szüle-tett, Joseph Wresinski tollából, ugyanezzel a címmel. Wresinski szerint Jézus nem ölthetett testet a társadalom semmilyen más rétegében, annak a szerzett javak általi terheltsége miatt. S álljon még itt egy sokat mondó idézet Teréz anyától: „Semmik sem lennénk, ha a szegények nem fogadnának el bennünket. Mély hálával tartozunk ezért nekik, lehetővé teszik számunkra, hogy szeressük és szolgáljuk bennük Jézust.”

68 VOLF, M.: Ölelés és kirekesztés, Teológiai vizsgálódás az azonosság, a másság és a kiengesztelődés tárgykörében, Budapest, Harmat Kiadó, 2001, ISBN 963 9148 51 2, p. 127-128.69 U.o. p. 26.70WRESINKSI, J.: Szegények egyháza, Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2010, ISBN 978 963 314 004 8

60

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

9. A pedagógia lehetséges alternatívái a cigányok megsegítésében

A pedagógia egyik legalapvetőbb mozzanata az utánzás, min-takövetés, melynek feltétele a személy, vagy a tevékenység von-zereje. Motívuma kisgyermekkorban az azonosulás, melyet serdülő korban egyre inkább a tudatos választás vált fel. Ezért is fontos a keresztyén életre való nevelés a lehető legkorábbi időszakban.71 Fontos, hogy példát ugyan kínálhatunk, de sok inger ér egy gyermeket, és példaképet mégiscsak ő választ. Ezért kell, hogy keresztyén közeg és jó példa vegyen körül egy gyermeket, hogy minél több pozitív impulzus érje.

A cigánygyerekek világát úgy kell gazdagítani, úgy kell felaján-lani a fejlődési lehetőséget, hogy ez a lehető legkisebb mérték-ben kerüljön konfliktusba a roma identitással.72

A gyerekek már az általános iskolába való bekerülés pillana-tában olyan hátránnyal indulnak, amit az alapfokú oktatás ed-dig még egyetlen módszerével sem volt képes behozhatóvá tenni. Ezt a hátrányt tovább rontja a stigmatizáció, a telje-sítménycentrikusság, s a sikerközpontú beállítódás. Ezeken a súlyos helyzeteken segíthet a szeretet vallása pl. egy egyházi tanoda beindításával. Alapállásunk szerint érzékenyebbnek kell lennünk irányukba, kihasználva azt a rugalmasságot, ami-nek egy iskola nem tud eleget tenni.

Aki ebben az írásos kultúrában él, az nehezen, vagy végképp nem tudja elképzelni a kizárólag szóbeli kultúra létezését. Pedig ez a cigány gyerekek iskolai kudarcának legdöntőbb eleme. A velük szemben támasztott követelmények, elvárások ugyan-

71 GALICZA, J.: Gondolkodom a  nevelésről, Budapest, Zsigmond Király Főiskola és a L’Harmattan Kiadó, 2009, ISBN 978 963 236 213 7, p. 91.72 VÁMOS, Á.: Kisebbségpedagógia, nyelv és  kultúra  in. NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kér-dései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004,ISBN 963 9316 84 9, p. 10.

61

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

is kivétel nélkül az írásos kultúra szülöttei. Ez a pedagóguskép-zés egyik kulcskérdése. Ezen áll, vagy bukik a cigány gyerekek iskolai eredményessége.73

A cigány gyerekek nem butábbak, mint mások, hanem más – gondolkodásbeli, szokásokból fakadó, szülői mintát köve-tő – területek fejlettebbek az ő esetükben, melyeket az álla-mi intézmények nagy többsége szinte soha nem használ fel. Pl. „Próbai Csaba hivatkozik Leonardo Piasere egy megálla-pítására egy helyen, mely szerint a cigány gyermekek nagy-szerűbb teljesítményt nyújtanak a környezet feltérképezése kapcsán, mint kortársaik.”74

Óriási problémát jelent pl., hogy a jó képességű kétnyelvű cigány gyermek a kezdeti időszakban vajmi keveset ért meg az órán folyó kommunikációból. Miközben a többiek az írni, olvasni tanulás alapjaival ismerkednek, addig a cigány gyermekek a leg-szükségesebb cselekvést elősegítő és biztosító „vezényszavakkal” ismerkednek meg.75 Korrepetálás alkalmával tapasztalt tény, hogy sokszor egy-egy gyermek csak a szituációk nyilvános-ságából próbálja kikövetkeztetni a kért tevékenység tartalmát.

Említést kell tennünk a sokszor tárgyalt szegregáció kérdéséről. Mivel a cigánymisszió eleve specifikus, így nálunk lehetőség nyílik a cigánygyerekek saját környezetükben való tanítására. A pluralizmus lényege az, hogy mindenki olyan pedagógiai közegben nevelkedjék, amely számára a leginkább fejlesztő. Ez nem jelenti azt, hogy az ingerszegény környezet elég lenne a cigánygyerekeknek, hanem azt, hogy nem feltétlenül a kira-gadásuk az egyetlen megoldás, ami a missziónak nem is a célja.

73 SZABOLCS, É.: Milyen a gyerekcigány? Gyermekkorkutatás és pedagógiai etnográfia, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2007, ISBN 963 7338 77 9, p. 53-54.74 NAHALKA, I.: A  roma  gyerekek kognitív fejlesztése, In. NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kér-dései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004, ISBN 963 9316 84 9, p. 143.75 GULYÁS, S.: Cigánygyerekek hátrányai és esélyei, A pedagógia időszerű kér-dései hazánkban, Budapest, Tankönyvkiadó, 1976, ISBN 963 17 1807 7, p. 42.

62

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

A Jézusi meghívást ez esetben nem úgy kell érteni, hogy kap-nak egy értesítőt, hogy jöjjenek el a többség közé vasárnap, istentiszteletre. Hívogatjuk őket magunkhoz, magunk közé, de előbb nekünk kell lépni, és elmenni, bemenni, ahogy a misz-sziói parancs is mondja. A differenciálás az, ami meghozhat-ja az eredményt, ami a tanulók egyéni sajátosságaihoz mérten a fejlődés körülményeinek bebiztosítását jelenti.

Az integráció alapelve, hogy az iskola mindenkié. Ebből kifo-lyólag a feladat egy gyermekközpontú, humánus, demokrati-kus, szolidáris, kommunikatív, életszerű, kooperatív, felelős is-kola megteremtése. 76

Az iskolaügy sajnos számtalan esetben úgy oldotta meg, és old-ja mai napig az együtt nevelés problémáit, hogy a cigánygyere-kek nagy részét fogyatékosnak nyilvánítva speciális intézmé-nyekbe, vagy gyógypedagógiai osztályokba különíti. Amint látható, az iskolarendszernek is reformokra van szüksége. Pedagógiai csődhöz vezethet egy olyan folyamat, melyben a tananyag és a tanítási módszer tekintetében nem folyik állan-dó eszmecsere az érintett rétegek között. Hitoktatás tekinteté-ben pl. egyik alapállás kellene, hogy legyen, mely szerint a hi-toktatás nyilvános iskolai formája nem a meggyőzés céljából fontos, hanem a korrekt ismeretközlés és értékátadás céljából.77

Szívszorító történeteket és vallomásokat lehet olvasni az iskolai sikertelenség következményeiként a kisebbségi érzés, szoron-gás, depresszió, kiközösítések kapcsán, melyek a pedagógiai pszichológia témakörébe tartoznak.

Megoldási javaslatként nézzük meg Robert Rosenthal szociál-pszichológus professzor közzé tett kísérletét, ahol leírja, hogy

76 RÉTHY, E.: Inkluzív pedagógia, In. NAHALKA, I. és  TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004,ISBN 963 9316 84 9, p. 231-244.77 KALEVI, T.: – LAULIKKI, V. M. P..: Hogyan tanítsunk hittant? Vallásdidaktika, Budapest, Evangélikus Sajtóosztály, 2001, ISBN 963 7470 63 8, p. 27.

63

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

egy csoport patkányról azt állították, hogy azok speciálisan tenyésztett intelligens állatok, amit a kísérlet során igazolva lát-tak a kísérleti személyek. Ugyanők ugyanezeket a patkányokat sokkal szerényebb képességűeknek ítéleték, amikor előzőleg azt az információt kapták róluk, hogy átlagos patkányok.

Ezek után ugyanez a professzor hasonló kísérletet végzett talá-lomra kiválasztott alsó tagozatos iskolás gyerekekkel, s ugyan-arra az eredményre jutott: azok a gyermekek, akikről előzőleg azt állították, hogy rendkívül jó képességűek, a pedagógusok szemében valóban annak bizonyultak, míg a többi gyereket tompának és passzívnak titulálták.

A kísérlet figyelemre méltó tanulsága, hogy a patkányok nem tudnak intelligens, vagy nem intelligens módon viselkedni, egyszerűen csak viselkednek. Az, hogy milyennek látják őket a megfigyelők, az ő szubjektív elvárásaiktól függ. A tanárok tet-ték „intelligensekké” vagy „érdektelenekké” a saját diákjaikat. Az az érdeklődés, ahogyan a „jó” képességűek felé fordultak, minimalizálta kritikus magatartásukat. A pozitív elvárások pedig szárnyakat adtak még a rosszabb képességűeknek is.78

Akárcsak a pygmalion-effektus79 esetében. Az Isten is látja a hi-ányosságot, a bűnt, de azt is, hogy Krisztus meghalt értünk, s általa érdemtelenül is érdemesek leszünk őt hirdetni, az Ő országára. Jó lenne ezzel a szeretettel nézni egymásra, és meg-látni mindenkiben az Isten ajándékait.

Az oktatáspolitikának változnia kell mind a cigány gyermekek, mind a pedagógiai pályára készülő hallgatók körében. Meg kell jelenjenek legalább a felsőoktatási intézményekben a romoló-giai képzések különböző formái.

78 FODORNÉ, NAGY S.: A katechézis kommunikációs problémái, Kálvin kiadó, Budapest, 1996, ISBN 963 300 646 5, p. 160.79 http://www.kislexikon.hu/pygmalion-effektus.html [online]. [idézve: 2013.4.5.]

64

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

9.1. A keresztyén kommunikáció sajátosságai

A keresztyén kommunikációnak nem a meggyőzés, rábeszé-lés a célja, hanem a Jézushoz vezetés. Az üzenet hordozói nem dönthetnek abban a kérdésben, hogy megtartsák (elhallgas-sák), vagy továbbadják az üzenetet. Nem ők az irányítói a kom-munikációs folyamatnak, hanem kiválasztottságuk az üzenet hordozására, továbbvitelére irányul.

Az isteni üzenet kommunikálása nyomán létrejövő egyház nem önmagáért, hanem a világban, és a világért való odaszánt mun-kálkodásért létezik. Nem az egyház kommunikálja Krisztust, hanem Krisztus kommunikál az egyházon keresztül, ha Isten népe alkalmasnak találtatik erre. Itt történik csak igazi élet-változás, minden más közegben csak ideiglenes, vagy rossz irányba terelő hatás érheti az embert. Míg az interperszoná-lis kommunikáció megelégszik két résztvevővel, a keresztyén kommunikációban három szereplő van jelen. A láthatatlan harmadik, a Szentlélek irányítja a kommunikációt.

A bibliai üzenet címzettje az egész emberiség, a Szentlélek pedig ma is szólhat mindenkihez. Jézus nem adott volna ilyen küldetést, ha a cél nem lenne elérhető.

A hatékony keresztyén kommunikációt legalább három néző-pont szerint kell definiálni: Isten, a keresztyén kommuniká-tor, és a befogadó szemszögéből. Mint ahogy a pedagógiában fontos az átadandó tananyag és rendkívül meghatározó a ta-nár személye, úgy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a küldött, azaz az örömhír-hordozó személyét, s magát az örömhír át-adás milyenségét sem.

Isten a hatékonyságot az örökkévalóság szempontjából fog-ja  szemlélni. Isten sokkal inkább a hűséggel, és az enge-delmességgel foglalkozik, mint csupán evangelizálásunk eredményével.

65

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

A keresztyén kommunikátor szemszögéből a hatékonyság a krisztusi megbízatásra adott válasz fényében vizsgálható. Küldetésünk komplex, és az Úr sokféle lelki ajándékkal látott el minket, hogy véghezvigyük ezt az összetett megbízást. Ebből az következik, hogy senki sem vehet részt mindegyik dimen-zióban. Valaki ültet, mások öntöznek, megint mások aratni fognak (1Kor 3, 5-9).

A következőkben közelebbről vizsgáljuk meg Jézus kommu-nikációja fényében a samáriai asszonnyal való beszélgetését, illetve tekintsünk meg egy későbbi, történést, Péter bizonyság-tételét, az előítélet-mentesség fényében.

9.1.1. Jézus dialógusa a samáriai asszonnyal

Jézus primer módon minden szolgálat hordozója, így nem tűnik erőltetettnek, ha mint pedagógust állítjuk példaképül, specifikusan közelebb hozva a (ti veletek80) cigánysággal pár-huzamba állított kitaszítottak, lenézettek, a samaritánusokhoz való viszonyát.

A történet az egyik legismertebb példája annak, hogy Jézus nem személyválogató. „Igazán tőle (Krisztustól) tanulhatjuk meg a kommunikáció alapvető játékszabályait.

Kommunikációs szempontból ez a legfontosabb evangéliu-mi szakasz. A kommunikáció minden alapelemét tartalmaz-za. A közlő Jézus, a befogadó a samáriai asszony, a környezet Jákób kútja, az üzenet kulcsszava: élő víz. A kommunikátor cél-ja is világos: egy élet megmentése. Módszere a párbeszéd. Még a hatásról is tudósít János: az asszony élő vizet visz a városba.

80 az „én”, „te”, „ő” viszonyulások a 3.1. fejezetben kerülnek előtérbe

66

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

1. A samáriaiak és a zsidók ellenséges viszonya

Samáriát81 Omri király alapította, azzal a szándékkal, hogy a  Dávid házától elszakadt országrész fővárosa  legyen. Az Omri-dinasztiát elsöpörte Jéhu lázadása, de Samária to-vábbra is Izráel fővárosa maradt. A város fejlődése II. Jeroboám halálával véget ért. Az asszír terjeszkedés egyre jobban fenye-gette Izráelt. Végül V. Salmaneszer, Hóséa uralkodásának ki-lencedik esztendejében, háromévi ostrom után, Kr. e. 722-ben elfoglalta és lerombolta (2Kir 17, 6). Az asszírok az ország lakos-ságát elhurcolták, s idegenekkel telepítették be. Ebből a keverék lakosságból keletkeztek a samaritánusok (2Kir 17,24). A sama-ritánusok a Jahve-kultusz mellett megtartották saját isteneik kultuszát is, amivel emberáldozat is járt együtt (2Kir 17,31). A júdeaiak és a samaritánusok között ellenséges viszony ala-kult ki, és a samaritánusok akadályozták a templom és a vá-rosfal építését (Ezsd 4,1).

Jézus idejében a samaritánus megjelölés gyalázkodó kifejezéssé vált (Jn 8,48). A zsidók egyáltalán nem érintkeztek a samari-tánusokkal (Jn 4,9), a samaritánusok viszont nem fogadták be a Jeruzsálembe igyekvő zsidókat (Lk 9,52). Ezért jogosan lepődhetett meg az asszony, amikor Jézus egyszer csak szó-ba állt vele, és még arra is hajlott, hogy a vizeskorsójából igyon. Jézus nem követi a gyűlölködés gyakorlatát, hanem jóindula-túan közeledik a samaritánusokhoz.

2. Nővel elegyedett párbeszédbe

Jézus beszélgetőpartnere nem csak egy lenézett fajhoz, hanem a megvetett nemhez is tartozik. A rabbik illetlen dolognak tar-tották az asszonnyal való beszélgetést. A rabbinövendékeknek akkor is felrótták, hogy asszonnyal beszélgettek utcán, ha tör-ténetesen az illető felesége vagy leánytestvére volt beszélgető-

81 Keresztény Bibliai Lexikon I-II, szerk. Dr.Bartha Tibor, Kálvin János kiadó, Bp., 1993-1995 I. kötet, p. 458.

67

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

partnere.82 A beszélgetést viszont a szabadító Úr kezdeményezi, aki tettével hirdeti, hogy érvénytelen az a rend, amely faji vagy nemi alapon tesz különbséget ember és ember között. A hely-szín, Jákob kútja, alapot teremt a szimbolizmushoz, melyből kitűnik, hogy Jézus nagyobb, mint Jákob. Az 1,51-ben már lát-tunk utalást ilyen Jákob-tipológiára. Az asszony a szó szerinti értelmezés szintjén felel Jézus kérésére, amikor utal a zsidók és a szamaritánusok közötti feszült kapcsolatra.83

Első dialógus: (7-26. versek), Jézus és a samáriai asszony kö-zött, témájuk:

a) az élő víz (7-15. versek) Jákob kútjának vizét fölülmúl-ja az a víz, amelyet Jézus fog adni, „örök életre szökellő vízforrás lesz benne.”

Átmenet: Jézus tudása az asszony múltjáról az asszonyt a hit felé mozdítja, „Uram, látom, próféta vagy.”

b) imádás Lélekben és igazságban (20-26. versek). „De elér-kezik az óra, s már itt is van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát.”

Az asszony a Messiásra illő gondolatokkal kezd foglalkozni, Jézus azt mondja, ő az.

Második dialógus: (31-38. versek), Jézus és a tanítványok kö-zött, témájuk:

a) Jézus eledele (31-34. versek). „Az én eledelem, hogy an-nak akaratát teljesítsem, aki küldött, s elvégezzem azt, amit rám bízott.”

b) az aratás (35-38. versek). „Emeljétek fel szemeteket és nézzétek meg a szántóföldeket, már megértek az aratásra.”

82 http://www.baptista.hu/vamospercs/dolgozat/Szakdolgozat.pdf [online]. [idézve: 2014. 4. 20.]83https://www.google.hu/#q=AZ+EVANG%C3%89LIUM+J%C3%81NOS+ SZERINT+Pheme+Perkins [online]. [idézve: 2014. 4. 20.]

68

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

Konklúzió (39-42. versek). A samáriaiak hite: „tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője.”

A 6. versben Jézus nagyon emberi, ül a kútnál kimerülve, szomjas, az utazástól. Az asszony is nagyon emberi. Az, hogy délben jelenik meg a kútnál, jóval később, mint ahogy a falu asszonyai szokták meríteni aznapi vizüket, arra utalhat, hogy a város társadalmában elszigetelt lehetett a helyzete. Mivel erkölcstelen volt, magára maradt, csak férfi barátai körében forgott. Mégis ő az, aki Jézus gyógyító erejű szavaitól új erőre kap, és népének misszionáriusa lesz. Az Úr szava kimozdítja az elszigeteltségből, arra indítja, hogy higgyen és misszionáljon.

A helyzethez illő legtermészetesebb szavakkal kezdi a beszél-getést: „Adj innom!”. Nem éreztet semmiféle felsőséget, egyen-rangú, szimmetrikus helyzetet teremt..

Jézus váratlan egyszerűséggel reagál: „hívd a férjed!”. Ezzel rávezeti, hogy ő ismeri az asszony múltját. Az asszony rájön, hogy Jézus próféta. Nem Jézus mondta el neki. Ha sikerül úgy kommunikálnunk, hogy a hallgató maga jöjjön rá az igazságra, sokat tettünk a kommunikáció sikere érdekében.

Jézus célratörő, mégsem manipulatív. Beszélget, és nem előad: hét alkalommal szólal meg, az asszony pedig hat alkalommal. Tud hallgatni, érdekli a partner válasza. A partner által adott kulcspontokra épít. Nem elmondja a lényeget, hanem rávezet. Nem annyira kérdez, inkább megvárja, míg az asszony tesz fel kérdéseket. Bemutatja az igazságot. Egy személlyel foglalkozik, s így ér el tömegeket.84

Végül meg kell jegyeznünk, hogy a samáriaiak megtérése nem csodás jelek hatására történik, hanem Jézus szavának erejére, „S az ő szavát hallva még többen hittek benne..., mert magunk

84 SINKA, CS.: Jézus Krisztus kommunikációja, mint az emberi kommunikáció mintája, Baptista Teológiai Akadémia, szakdolgozat, Budapest, 2001,http://www.baptista.hu/vamospercs/dolgozat/Szakdolgozat.htm [idézve: 2013.4.5.]

69

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

is hallottuk, és most már tudjuk, hogy valóban ő a világ üd-vözítője.” János Jézusnak erre az életadó szavára fog rátérni a következő epizódban.85

Jézusban minden fal leomlik, a betegek, a lenézettek, az irigyel-tektől elválasztó is. A kirekesztő magatartás ellenpéldáját me-ríthettük volna pl. Jézus leprásokhoz való viszonyulásából is, mégis, a samaritánusok, mint nép érezhetőek közelebbi pár-huzamnak a cigányság tekintetében, hisz itt az egymás mellett élés feszültségeiről és történelmi sérelmekről van szó.

10. Az egyház cigánymissziós alternatívái

A cigány gyerekek közötti evangéliumhirdetés  lehetőségei legealább olyan sokszínűek, mint a saját gyerekeink közötti szolgálat adta lehetőségek. Történhet otthon, házi gyermekis-tentisztelet, vagy házi bibliaóra keretén belül. Ami azért ne-héz általában, mert ott ott van az egész család. A lényeg, hogy mindig gyermeknyelven szóljunk. A „szilárd ételt“ a felnőttek sem értik.

A cigány gyerekek szabadságszeretete megköveteli, hogy leg-alább hittan órán próbáljuk lazítani a kötött, feszes, megszo-kott, padban ülős normákon. Vigyünk be pokrócot, kapjanak kis párnát, amin ülhetnek, amin térden imádkozhatunk velük. Tegyük meghitté az alkalmat színes kendőkkel, illatgyertyával. Legyen hangulata, különlegessége, amit a cigány gyerekek na-gyon igényelnem és szeretnek. A fények, a színek, az ilaltok mind közre átszanak, hogy biztonságban, és örömben telhessék

85 http://mek.oszk.hu/00100/00188/html/4janos.htm#4,43-5,47%20II.%20Epiz%C3%B3d:%20J%C3%A9zus%20%C3%A9letad%C3%B3%20szava [online]. [idézve: 2013.4.5.]

70

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

az Isten dolgaira fordított idő velük. Vigyük őket a szabadba, és használjunk természetes dolgokat akár szemléltetésül. Az üres sír lehet szárított kenyérhéj, a Golgota pedig egy leta-kart cipősdobozba szűrt két ágból kötött kereszt. A szemlél-tetés fontos, s ami hiányzik, a gyermeki fantázia hozzáteszi. Énekeljünk sokat, s mindig magyarázzuk, szóról szóra, mit éneklünk, miről éneklünk. Az imádságra való tanítás és az énekek örök nyomot hagynak a gyermekben, ha arra kellő minőségi időt szánunk. A történet eljátszása után, vagy előtte mindig olvassuk fel a bibliai részt. Fontos a Szentírás nyel-vezetének megismertetése, magának a Könyvek Könyvének a tekintély-nyerése.

Az egyház igyekszik segíteni az oktatási intézményeket a le-maradással küzdők felkarolásával. Több olyan formát használ már pl. a Magyarországi Református Egyház, mellyel kiemel-kedően jó iskolai eredményeket érnek el a gyermekek, fiatalok.

Ilyen a Biztos Kezdet Ház – program, mely 0-3 éves korig fog-lalkozik a babákkal és mamákkal. Főzni tanítva, egészségre nevelve, játszatva őket. A tanoda programok iskola melletti tantárgyakra felosztott nem hagyományos korrepetációt kí-nál, melyet egyénileg, vagy csoportosan oldanak meg. A fel-sőoktatásban részesülni kívánók számára Magyarországon 2016 szeptemberében nyílik meg a debreceni után a második református roma szakkollégium, Budapesten. A szakkollégi-umok hallgatói többlet oktatás mellett – mint pl. romológia, bibliaóra – ösztöndíjat kapnak.Ezeknek a programoknak, in-tézményeknek érdemes utánaolvasni, itt nem jut elég tér a bő-vebb kifejtésükre.

Vannak szabadidős programok, mint a családi nap, sportnap, gyermeknap, melyek az egész családhoz szólnak, melybe min-dig becsempészhető a zene, az igehirdetés, az ének. Lényeg, hogy ne várjuk el, hogy ha meghirdetjük, majd eljönnek, és be-ülhetnek a templom utolsó padjaiba. Menjünk ki közéjük.

71

TE

RÁ

PIÁ

S S

ZIN

T

Csináljunk számukra programot a saját közegükben. Ha meg-áljük azt, hogy együtt eszünk, iszunk, imádkozunk, sírunk, nevetünk velük, a Lélek megnyitva a szívünket, és az övéket is felénk. Csak tegyük meg az első lépést, mert mi lépéselőny-ben vagyunk. S az elsőt maga az Isten Fia tette meg értünk.

72

ÖS

SZ

EFO

GLA

LÁS

73

ÖS

SZ

EFO

GLA

LÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

A bibliai hagyományok Istenében van valami mélységes „igaz-ságtalanság”. Ezt hívjuk kegyelemnek.86 Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Isten az egész emberiséggel törődik, a rendkí-vül sokszínű és bonyolult emberi világ egészéről gondot visel. Ez az egyetemesség kell, hogy meghatározza a mi gondolko-dásunkat is.87 Szükség van a keresztyén szerepvállalásra.

A nemzeteket Isten teremtette, de miután elhívott az Ő új or-szágába, új nemzetköziségre biztat, azaz a különbségek ezek után is megmaradnak. Isten családjának egységében felül le-het emelkedni. Jézus azért halt meg és támadt fel, hogy új és megbékélt közösséget teremtsen: az ő egyházát. Hiteles és jo-gos lehet egy homogén helyi gyülekezet léte. Ugyanakkor az is tény, hogy az ilyen gyülekezet önmagában sohasem lehet teljes. Ha elszigetelődik, nem tudja Krisztus testének egyete-mességét tükrözni. Az egyháznak kötelessége felmutatni sok-nemzetiségű, multikulturális, etnikailag változatos természetét.

A világ az egyház missziójának tárgya, miközben az egyház nyíltan vallja, hogy elsősorban maga is rászorul arra a misszióra, amelyet neki kell végeznie.88

86 VOLF, M.: Ölelés és kirekesztés, Teológiai vizsgálódás az azonosság, a másság és a kiengesztelődés tárgykörében, Budapest, Harmat Kiadó, 2001, ISBN 963 9148 51 2, p. 220.87 STOTT, J.: Korunk égető kérdései, Budapest, Harmat Kiadó, 2009, ISBN 978 963 288 034 1, p. 45.88FEKETE, K.: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat, Budapest, Kálvin János Kiadó, 2009, ISBN 978 963 558 145 0, p. 95.

74

ÖS

SZ

EFO

GLA

LÁS

Hiába dolgoznak ki nagy stratégiákat, míg figyelmen kívül hagyják a cigányságot, annak kulturális vonásaival, nép-csoportbeli sokszínűségével, konkrét életkörülményeivel. Végkövetkeztetésképp kimondhatjuk, hogy a cigányság egye-düli esélye Krisztus, mert más próbálkozás, program, straté-gia csak részeredményeket hoz, hatalmas összegeket emészt fel, és sok esetben pedig csak látszat. Nem hagyhatjuk viszont figyelmen kívül, hogy mindannyiunk egyedüli esélye Krisztus, s hogy nekünk is szükségünk van a cigányokra, ahogy azt a már idézett Teréz anya idézet is közvetíti.

Az első lépések is hosszú évekbe telnek, mire megváltozik a hozzáállás, az ismeretek kibővülésének köszönhetően. Ez után következhet az elmélet gyakorlatba való átültetése, ami a terepmunkát illeti, mind világi, mind egyházi vonatkozásban.

Szisztematikus együtt gondolkodásra lesz szükség, a már emlí-tett, hiányos alapok lefektetése után. A potenciál adott, az érzé-kenyítés elkezdődött. A kapcsolatrendszer épül. A Lélek küldi a munkásokat, egyházunknak feladata a megfelelő keretek be-biztosítása. A további szakmai lebontás a holisztikus misszióban részt vevő egyes ágazatokra vár, pl. a pedagógiára, hogy kidol-gozza a cigányok közötti felnőtt és gyermek katechézis lépéseit, módszereit, figyelembe véve az adott csoport adottságait.

75

ÖS

SZ

EFO

GLA

LÁS

„Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak,kenyeret ad az éhezőknek,

kiszabadítja a foglyokat az Úr.Az Úr megnyitja a vakok szemeit,

az Úr felegyenesíti a görnyedezőket,az Úr szereti az igazakat.Az Úr őrzi a jövevényeket,

támogatja az árvát és az özvegyet;de a bűnösöket tévútra vezeti.

Mindörökké uralkodik az Úr, a te Istened, ó Sion, nemzedékről nemzedékre.

Dicsérjétek az Urat!”

(Zsolt 146, 7-9)

76

IRO

DA

LOM

JEGY

ZÉ

K

IRODALOMJEGYZÉK

• BARNÓCZKI, A.: Az átmenetiség kultúrája, in. Sárospataki Füzetek, XVII. évfolyam 2013/1-2 dupla szám ISSN 1416 9878

• BENCSIK, G.: Cigányokról, Budapest, Magyar Mercurius, 2008, ISBN 978 963 9872 03 5

• BOSCH, J. D.: Paradigmaváltások a misszió teológiájában, Budapest, Harmat – PMTI, 2005, ISBN 963 9564 35 4

• CSOMÁR, Z.: A Csehszlovák államkeretbe kényszerített Magyar Református Keresztyén Egyház húszéves története (1918-1938.), Ungvár, Királyi Állami Nyomda, 1940

• CSONKA, J.: Cigány holokauszt in. Ökumenikus Tanulmányi füzetek, 22. szám, 2. kiadás, Örömhír cigányoknak is, Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2011, ISBN 978 963 7624 55 1, p. 57.

• CHAMBERS, O.: Elküldelek ezért titeket, Isten munkásai, Budapest, Evangéliumi Kiadó, 2005, ISBN 963 9434 90 6

• CLARKE, P.A.: Jézus a Tescóban – misszió az új évezredben, SZEVERÉNYI J.: Megtérsz vagy meghalsz és egyéb írások, Budapest, ÉLŐ VÍZ füzetek 5. Pauker Nyomdaipari Kft. ISBN 978 963 87825 3 3

• FEKETE, K.: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat, Budapest, Kálvin János Kiadó, 2009, ISBN 978 963 558 145 0

• FODORNÉ, NAGY S.: A katechézis kommunikációs problémái, Theologiai doktori értekezés, Kálvin kiadó, Bp., 1996, ISBN 963 300 646 5

77

IRO

DA

LOM

JEG

YZ

ÉK

• GALICZA, J.: Gondolkodom a nevelésről, Budapest, Zsigmond Király Főiskola és a L’Harmattan Kiadó, 2009, ISBN 978 963 236 213 7

• GYÖKÖSSY, E.: A növekedés boldogsága, Kálvin Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978 963 969 158 9

• GYÖKÖSSY, E.: Magunkról magunknak, Budapest, Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2011, ISBN 9789639691589

• GULYÁS, S.: Cigánygyerekek hátrányai és esélyei, A pedagógia időszerű kérdései hazánkban, Budapest, Tankönyvkiadó, 1976, ISBN 963 17 1807 7

• HORVÁTHOVÁ, J.: Devleskere čhave, Poprad, Region Poprad, s.r.o., ISBN 80 96 9344 0 6

• KALEVI, TAMMINEN – LAULIKKI, VESA MARKKU PYYSIAAINEN: Hogyan tanítsunk hittant? Vallásdidaktika, Budapest, Evangélikus Sajtóosztály, 2001, ISBN 963 7470 63 8

• KALLA, É. – SOPRONI, Á.: „Írják le sóhajtásomat!”, Milyen lehet cigánynak lenni? Budapest, Magvető, 1997 ISBN 963 14 2102 3, p. 129.

• KARLOVITZ, J.T.: Mit tehetünk az előítéletek csökkentéséért?, NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004, ISBN 963 9316 84 9, p. 129.

• KOCSEV, M.: Interkulturális bibliaolvasás – mint átformáló lehetőség az Ige és egymás jobb megértéséhez, in. BÓNA Z. szerk.: Theológiai Szemle, Kálvin Kiadó, 2013, 2. szám,

78

IRO

DA

LOM

JEGY

ZÉ

K

• LANDAUER, A.: A magyarországi cigányok – népcsoportok és nyelvek, In Ökumenikus Tanulmányi füzetek, 22. szám, 2. kiadás, Örömhír cigányoknak is, Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2011, ISBN 978 963 7624 55 1

• LINGENFELTER, SH., G. – MAYERS, M. K.: Mindenkinek mindenné: Kulturális különbségek áthidalása, Budapest, Harmat- KRE-KMIT, 2009, ISBN 978 963 288 025 9

• MURÁNYI, I.: Identitás és előítélet, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó 2006, ISBN 963 9609 17 X

• NAGY, P.: A magyarországi cigányság története a 16-19. században, In Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz, szerk. FORRAY, R. K., PTE BTK NTI Romológiai és Nevelésszociológia Tanszék, Bölcsész Konzorcium, 2006

• NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004, ISBN 963 9316 84 9

• NASZÁDI, K.: Őszintén a cigányokról, Budapest, Harmat, 2012, ISBN 978 963 288 116 4

• PÁL, F.: A szorongástól az önbecsülésig, Kulcslyuk Kiadó, 2012, ISBN 978 963 89419 9 2

• PODOLINSKÁ Tatiana, CHRUSTIČ Tomáš: BOH medzi bariérami –Sociálna inklúzia Rómov náboženskou cestou ISBN: 978 80 89027 34 7

• PRÓNAI, CS.: Cigánykutatás és kulturális antropológia, Kulturális Antropológiai Cigánytanulmányok 1., Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kulturális

79

IRO

DA

LOM

JEG

YZ

ÉK

Antropológiai Tanszéki Csoportja és a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszéke, Budapest - Kaposvár, 1995

• PRÓNAI, CS. (szerk.): Cigány világok Európában, Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2006 ISBN 963 86788 6 0

• RAVASZ, Á.: Szlovákiai magyarok és a 2011-es népszámlálás: mérleg és elemzés, tanulmány, Kiadta a Kempelen Intézet és a Publicus Slovensko, Komárom-Komárno, 2012

• RAVASZ, J.: A csallóközi romák identitástudata, Dunaszerdahely, Reproffset – nyomda, 2005, ISBN: 80 969388 6 X

• REPKA, J.: Diplómová práca: Pastorácia rómov, Duchovné dedičstvo - Ako dokážeme pochopiť zmýšľanie Rómov, 2012, p. 35.

• RICE, W.: Fején a szöget!, Debrecen, Új Remény Alapítvány, 2010, ISBN 9638889522

• RÓKA, J. és HOCHEL, S. szerk. Interkulturális és nemzetközi kommunikáció s globalizálódó világban, Budapest, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, 2009, ISBN 978 963 734074 1

• ROSTÁS-FARKAS, GY.: Cigányságom vállalom, Budapest, TIT Nyomda, 1992, ISBN 963 04 17642

• SINKA, CS.: Jézus Krisztus kommunikációja, mint az emberi kommunikáció mintája, Baptista Teológiai Akadémia, szakdolgozat, Budapest, 2001

• STOTT, J.: Korunk égető kérdései, Budapest, Harmat Kiadó, 2009, ISBN 978 963 288 034 1

80

IRO

DA

LOM

JEGY

ZÉ

K

• SZABOLCS, É.: Milyen a gyerekcigány? Gyermekkorkutatás és pedagógiai etnográfia, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2007, ISBN 963 7338 77 9

• SZÉKELY, J. (szerk): Cigány népismeret, Budapest, Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Kiadója, 2010, ISBN 978 963 361 702 1

• THOMSON, R.: Világosságot a világnak, Keresztyén élet a világot átfogó egyház tagjaként, Budapest, HARMAT, 2003, ISBN 963 216 668 X

• VOLF, M.: Ölelés és kirekesztés, Teológiai vizsgálódás az azonosság, a másság és a kiengesztelődés tárgykörében, Budapest, Harmat Kiadó, 2001, ISBN 963 9148 51 2

• WRESINKSI, J.: Szegények egyháza, Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2010, ISBN 978 963 314 004 8

81

IRO

DA

LOM

JEG

YZ

ÉK

82

FÜG

GE

LÉK

Függelék A – Strukturális összefoglaló

I. M

otiv

áció

s Miről van szó: – honnan, mi felé indulunk – elméletből–gyakorlatba

Probléma: – missziói látás hiánya

Javaslat: – a Szentírás és az egyház küldetésének újraértelmezése

II. É

rtel

mez

ési Kiről van szó:

– cigányság (népcsoportok) – egyház (misszió, gyülekezetek)

– társadalom

Probléma: – ismerethiány/előítéletesség

Javaslat: – előadások, konferenciák, bizonyságtételek

III.

Vis

zony

ulás

i

Hozzáállás: – EU/társadalom részéről – SZRKE részéről

Probléma: – felületes hozzáállás – a cigányság homogén népként való kezelése

Javaslat: – a cigány emberből való kiindulás: „cigánynak cigánnyá”

– a cigányság heterogenitásának figyelembe vétele

IV. T

eráp

iás

Kezelés: – Konkrét megoldási javaslat a misszió számára: bevált módszerek, programok

– Konkrét megoldási javaslatok a gyülekezetek és a többségi társadalom világi szférája számára: romológiai képzések, szakmai napok, iskolaprogramok

Probléma: – a Szentírás, mint tekintély, és Jézus, mint példakép figyelmen kívül hagyása

Javaslat: – Krisztus, mint pedagógus – bibliai példák applikált váza az előítéletesség leküzdésének céljából a misszióban szolgálók, vagy szolgálni kívánók és a gyülekezetek részére

FÜGGELÉK

83

FÜG

GE

LÉK

Társadalom Egyház/gyülekezet

Cigányság

– együttműködés felajánlása

– missziós látás – bibliaismeret

– morális/lelki segítségnyújtás

– érzékenyítés – romológiai alapismeretek

– fizikai segítségnyújtás

– érzékenyítés

– felzárkóztatás

Probléma: koncepció nélküliség, ismerethiány, előítéletek

Probléma: érdektelenség, ismerethiány, előítéletek

Probléma: érdektelenség, ismerethiány, szegénység

Cél: társadalmi felzárkóztatás

Cél: nyitott, befogadó gyülekezetek

Cél: Krisztushoz vezetés, felkarolás

Függelék B – A (cigány)missziói munka célcsoportjai, s az azokban elérni kívánt célok, és az általuk leg gyakrabban képviselt problémák:

84

FÜG

GE

LÉK

Függelék C – Gyökössy Endre: A növekedés boldogsága

(gyülekezetek számára íródott, előítélet-mentesítést célzó bibliaórai vázlatok, 4 lépésben)

Ki vagyok én? /Kié vagyok én?(az „én”, mint kiindulópont)

PROBLÉMA: helytelen önkép

Rávezető történet: Nagy Sándor

Bibliai alapvetés: a Kornéliuszhoz küldött Péter – a tanítható apostol

Beszélgetés témák a tanítványságról:1. önértelmezés/identitás,2. ki/küldetés – ültetés3. elmélet és gyakorlat

Kik vagyunk mi?(a „mi-értelmezés” kollektív tudatából való kiindulás )

PROBLÉMA: „belterjesség”

Rávezető történet:

Bibliai alapvetés: Ananiás – a Saullal szembeni előítélet levetkezéséről

Beszélgetés témák a gyülekezetről:1. vasárnapi keresztyénség2. előítélet, kirekesztés3. missziói gyülekezet4. befogadás5. szolgálat

Levezetés: Pygmalion effektus

85

FÜG

GE

LÉK

Kik vagytok ti?(a „ti” mint távol állók, ismeretlenekből való kiindulás)

PROBLÉMA: Ismerethiány + tévhitek

Rávezető történet:

Bibliai alapvetés: „gér” (jövevények) ószövetségi megközelítése + kánaáni asszony hite

Beszélgetési témák a jövevényekről, kívülállókról:1. sztereotípiák2. előítélet3. tévhitek4. a befogadás nehézségei5. inkarnáció, inkulturáció

A szegénységről, avagy az előítéletes magatartás másféle megközelítése

Mi taszít? Kinek van kire szüksége?(ti és mi)

PROBLÉMA: mi taszít? A származása, vagy a szegénysége? (elcigányosodott magyar, értelmiségi cigány)

Rávezető történet:

Misszionáriusok nézete: Teréz anya„Kiváltságom, hogy tehetem” Molnár Mária

Beszélgetési témák az egymás általi épülés lehetséges formáiról:

1. hit/ gyülekezetmegújító szolgálat2. a szegénységhez való hozzáállás3. jótékonyság vagy diakónia

86

FÜG

GE

LÉK

Függ

elék

D –

Nép

szám

lálá

si t

áblá

zato

k

NEM

ZETI

SÉG

2011

%20

01%

1991

%VÁ

LTO

ZÁS

2001

-201

1

Szlo

vák

4 35

2 77

580

,65

4 61

4 85

485

, 79

4 51

9 32

885

,69

-262

079

Mag

yar

458

467

8,9

452

0 52

89,

6856

7 29

610

,76

-62

061

Rom

a10

5 73

8 1

,96

89 9

201,

6775

802

1,44

15 8

18

Egyé

b ne

mze

tiség

97 5

631,

8199

651

1,85

103

127

1,95

-2 0

88

Ism

eret

len

382

493

7,0

954

502

1,01

8782

0,17

327

991

Öss

zese

n5 

397

036

100,

005 

379

455

100,

005 

274

335

100,

0017

581

87

FÜG

GE

LÉK

Függ

elék

E –

A S

ZR

KE

egyh

ázm

egyé

i

88

FÜG

GE

LÉK

Függelék F – Szlovákiában a roma közösségek Atlaszának első eredményei 2013-ban

A ro

mák

száz

alék

arán

ya S

zlov

ákia

tele

pülé

sein

bel

ül (b

ecsl

és)

89

FÜG

GE

LÉK

A roma lakosú községek száma kerületek szerint

Kerület Községek száma

Roma lakosú községek száma

%-os részarány a községek számából kerület szerint

Besztercebányai ker. 516 266 51,55

Pozsonyi ker 73 27 36,99

Kassai ker. 440 256 58,18

Nyitrai ker. 354 134 37,85

Eperjesi ker. 665 243 36,54

Trencséni ker. 276 41 14,86

Nagyszombati ker. 251 76 30,28

Zsolnai ker. 315 27 8,57

Összesen 2 890 1 070 37,02

(megjegyzés: Pozsony és Kassa városok egy községnek minősülnek)

Roma lakossággal bíró települések részaránya kerületek szerint

90

FÜG

GE

LÉK

Függelék G – Interjú Rafael Károly vajdával

Végezetül álljon itt egy beszélgetés Rafael Károly, vajdával:

A vajda rendszerről, a harcsási (Komárom melletti) roma ve-zetővel való beszélgetést összefoglalva:

Vajda abból lehet, akiből természetes autoritás  sugárzik. Muszáj, hogy vezető típus legyen. Előkelő roma családból kell származnia, ahol már az elődök vajdák voltak a családban, de a vajdaság nem örökölt dolog. A legelőkelőbb vajdák családjai „klánoknak” nevezik magukat, a többiek a „fajt”-ok.

Károly elmeséli, hogy a posztot nem kell kérni. Elmondása sze-rint belőle úgy lett vajda, hogy amikor meghalt a Komáromi vajda, a szlovák vajdák vezetője, és a komáromi romák az akarata ellenére ráruházták ezt a posztot. 13 éve vajda, amely posztot élete végéig betölthetné, ha akarná, viszont leváltható.

Károly körzete elér egészen a Komáromi-járás széléig. Harcsáson a problémát a  szegénységben látja. A  lakosság 80%-ának nincs munkája, de akarata sem dolgozni, mert már hiányzik a „munka-kultúra” ami eltűnt. A további problémát a fiatal lányok korai férjhez adása, és a korai gyermekvállalás okozzák. Továbbá ami talán a problémáknak a nagy többsége, a házasok kölcsönös félrelépése. A krisi (kriszi – roma bíróság) az utóbbi két év alatt, javarészt, a hűtlenség miatt lett összehívva. Károly egy telefonbeszélgetés alkalmával meséli el, milyen szomorú, hogy sokak szüleinél már nem erény a szüzesség. S hogy most már a lovári lányok között is nagyon sok a prostituált.

A romani krisi a lovári romák bírósága, törvénykezése. Ha va-lami baj van két család között, akkor megkéri valamelyik ol-dal közvetlenül a vajdát, vagy a kisbírót, hogy baj van, amit tisztázni kellene és megegyeznek egy időpontban, amikor a krisit lebonyolítják. A krisi ugyan úgy folyik le mint a világi bíróság. Amikor a krisi kihallgatott mindenkit akkor elvonul

91

FÜG

GE

LÉK

az úgy nevezett „susogó”-ba, ahova csak azok mehetnek be a kisbírókból is akit a vajda választott ki. Ha az ítéletet nem tartják be, akkor a vajda az illetőt kitiltja a közösségből (csak a vajda tilthat ki). A krisinek írásos formája nincs. Minden a roma szokások és a roma kultúra szerint zajlik le ami apáról fiúra hagyományozódik.

A büntetés formáját tekintve a pénzbírságon kívül, megszé-gyenítésről van szó. A kiközösített ki vannak tiltva a közösség-ből, nem beszélhet velük senki, még kezet sem adhatnak neki. Ha ezt mégis megtenné, akkor ugyan az a sors vár rá is. Ha az illető idegen romákkal találkozik, akkor köteles bejelenteni, hogy ő ki van tiltva a közösségből (benne van a „magerimo”-ban, azaz szégyenben).

Egy idő után kiváltja magát vagy le telik az idő, ami ki volt rá szabva. Mindenki bűnhődik, aki egy háztartásban lakik vele a gyerekeken kívül. A kitiltás akkor nem érvényes, amikor te-metésre megy vagy valakihez kórházba. A krisi szükség szerinti gyakorisággal ülésezik.

Felvidéken kb. 20, Szlovákiában pedig kb.40 vajda van. Régen, Csehszlovákiában még csak 5 vajda volt, akkoriban még jóval nagyobb tekintélynek örvendtek. Mára már a krisit sem tartják be sokan, pedig más eszköz nincs a vajdák kezében a fegyelem megtartására. Általában minden oláh roma beszéli a  lovári nyelvet, ami persze valamennyire szinte mindenütt eltér a di-alektusok miatt.

A lováriak a roma megnevezést részesítjük előnyeben. A kér-désre, mely szerint, hogyan viszonyul egymáshoz a  lovári és a romungro, azt válaszolta, hogy „a lovari romák véleménye a rumungrokról nem jó, úgy ahogy a rumungrok véleménye sem jó a lovari romákról. Ez a két népcsoport mindig kriti-kus szemekkel nézett egymásra. A lovari romák mindig maga-sabb szinten voltak, ami az életszínvonalat illeti, mert mindig üzletemberek voltak és nem voltak rá utalva a végzettségre.

92

FÜG

GE

LÉK

Nekik nem kellett az iskola, nekik elég volt, hogy a gyerekek tudjanak írni, olvasni. A rumungro romák mindig is dolgoztak valamilyen módon, mert vagy pincérek, vagy zenészek voltak. Vagy éppenséggel valami mást csináltak, de mindig dolgoztak, ami a lovari romák szemében lenézett volt (sajnos). A rumung-rok ez által iskolázottak kezdtek lenni és messzire elhagyták a lovari romák műveltségét. De vissza a kérdéshez: az oláh azaz lovari romák véleménye a rumungrokról nem jó, mert a ru-mungro az alsó kasztból származik. Nálunk a még ma is kasz-tok szerint vannak kategorizálva a romák, meg a saját népcso-portjukban is. Nálunk, Szlovákiában nincs vajdájuk, mert ők nagyon hamar elvesztették az identitásukat és kultúrájukat. Megpróbáltak integrálódni a többségi társadalomba. A vége asszimiláció lett azoknak, akinek sikerült. Náluk is vannak a telepeken vezető egyéniségek, akik vezetik ezeket a csopor-tokat csak egy kicsit másképp. Ha a rumungro főiskolát végzett vagy valamit elért, akkor már „distancálódott”, eltávolodott, különbözővé vált a roma közösségtől. Én nem vagyok a vaj-dájuk, mert más a nyelvem és a szokásaim és nincs közöttük autoritásom.” Károly egy másik alkalommal elmesélte, hogy pl. Lengyelországban nincs meg ez a távolságtartás. Azt mondja, ott is vannak mindkét csoportból, mégis megértik egymást, és sokszor beszélik egymás nyelvét. Nálunk ezek szerint erő-sebb volt a nyelvvesztés.1

Károly példa által próbálja közelebb hozni a köztük levő kü-lönbséget. „Ezt értsd úgy, hogy ez két különböző világ. A lovari romák világa nagyon zárt és izolált a többség elől, amit a ro-mák pusztítása okozott. Értsd úgy, ahogy az indián filmekben van, ahol két klán, pl. az apacsok és a sziúk háborúznak, hol-ott mindannyian indiánok. Hát a rumungrok is meg a lovari romák is mind romák, de utálják egymást.”

1 A szerző betoldása.

93

FÜG

GE

LÉK

A 2014. áprilisában választott királlyal kapcsolatban így nyi-latkozott: „A királyt, I. Róbertet, mi, - az összes szlovákiai vajda - választottuk. A király csak a lovári népcsoportból ke-rülhet ki. Ez előtt nem volt király csak a vajdák vezető feje. A király feladata az, hogy az összes romát egyesítse. A célja az egésznek az, hogy már végre ne tudják megvenni a szegény roma szavazatait 5 kg krumpliért. Fel akarjuk nyitni a szemü-ket végre, hogy magukra találjanak. Most a király kinevezett 8 „guvernert”, tanácsost,- ezek közül megjegyzem 3 rumungro - akiknek a segítségével vezetni, és koordinálni fogja a romák világát. (az egyik guverner én lettem, amit büszkén el is fogad-tam.) A király életfogytig lesz király. Egy új vérvonal lett létre hozva. A királyt mi, a vajdák degradálni tudjuk, ha valami komoly bajba keveredik, és a romáknak ártani fog.”A kérdésre, mely szerint ebbe az egységbe bele tartoznának-e a romung-rok is, Károly azt felelte, az a cél, hogy igen, mert ők is romák, ha tetszik, ha nem.

Károly a cigány problémára minden esetben az iskolázottsá-got tekinti megoldásként. Megjegyzi, hogy sajnálatos, hogy nincs akarás a romákban a társadalmi beilleszkedésre, vagy csak nagyon kis hányaduknak. Az állam kihasználható szo-ciális  rendszerét hibáztatja, amiért rászoktatja a romákat a munkakerülésre.

Az egyházak szerepét főleg a lelkigondozásban látja. Hozzá teszi, hogy azért egyszerűbb talán a dolga az egyházaknak a romákkal, mert azok mélyen hívők. S azt ajánlja, hogy a gyer-mekeken keresztül próbáljuk meg a felnőtteket elérni. A ka-tolikus egyházban való keresztségükhöz annyit fűzött, hogy a romák utazásaik során mindig azt a vallást vették fel ami uralkodó abban az országban. Ő maga találkozott már zsidó és mohamedán romával is.