Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna

Egészségkárosító magatartások

Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-

08/2/A/KMR-0043 "A szociálpolitikus és szociális munkás képzés megújítása az ELTE és a BCE együttműködésében (SZOCMEG)" projekt keretében.

Fogalmak

Budapesti Corvinus Egyetem TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Deviancia

• A társadalom többsége által elfogadott normáktól eltérő viselkedés

– a viselkedés a lényeg


• A „másság” címkézése és az ebből eredő viselkedés

– A folyamat a lényeg

• Milyen normáktól, milyen mértékű eltérés

– Többféle normarendszer él egymás mellett

– Normák koronként és kultúránként változnak

• Válás


• Válás

• Homoszexualitás

• ópiumfogyasztás

Társadalmi beilleszkedési zavarok (TBZ)– 80-as évek: történelmi politikai okok

– devianciánál tágabb értelmezés – olyan problémákra is kiterjed amelyek a társadalomba való beilleszkedést, integrálódást nehezítették ugyan, de nem tartoztak a klasszikus deviancia témák közé


témák közé

– Atkinson (1998): társadalmi beilleszkedési zavarnak hívja a legkülönfélébb okok miatti kirekesztődést is

Szenvedélybetegségek - betegségkoncepció

– megjelenik több szer vagy viselkedési forma történetében

– bizonyos időszakokban hozzájárult egy korábban elítélt viselkedésforma dekriminalizációjához

– problémát egyértelműen a betegségre/függésre

korlátozza,

– a megoldást a medikalizációban keresi


• Hozzászokás (addikció):

„azok a viselkedési formák, amelyek fölött a személy képtelen

kontrollt gyakorolni, s ezért ezeket kényszeresen újra és újra

végrehajtja, illetve amelyek a személyre – és többnyire

környezetére – káros következményekkel járnak”.

(Demetrovics 2007:30)


– Tárgya szerint:

• kémiai addikció:

• viselkedési addikció

• Kémiai addikció– a különböző pszichoaktív szerek használatából adódó viselkedés

zavarok

• Pszichikai függés:

- drogkereső magatartás, a szer megszerzésére irányuló kényszerítő vágy, sóvárgás

• Fizikai függés


• Fizikai függés

- a szerek megvonása jellegzetes megvonási tüneteket idéz elő, a szer hosszú ideig való alkalmazásakor lép fel

• Tolerancia - hozzászokás- A kívánt hatás eléréséhez növelni kell az adagot, vagy változtatni a

használatot

• Pszichoaktív szerek: hatásukat a központi idegrendszeren keresztül fejtik ki

(alkohol, amfetaminok, hasis, kokain, hallucinogének, szerves oldószer, nikotin, ópiátok, nyugtatók, altatók, szorongásoldó szerek)

• Drogok: minden olyan kémiai anyag, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak valamilyen


szervezetbe kerülve megváltoztatja annak valamilyen működését

• Kábítószer: amit tiltanak – jogi kategória

• Narkotikum: kábító, fájdalomcsillapító hatással bíró gyógyszerek – orvosi kategória

• Viselkedési addikciók

Egy viselkedési forma uralni kezdi a személy viselkedését, károsítja korábbi életvitelét, testi/lelki egészségét, környezetét

– Főbb fajtái:


Játékszenvedély, kleptománia, pirománia, kóros hajtépegetés, szexuális viselkedés addiktív zavarai, táplálkozási zavarok, munkamánia, vásárlási kényszer, kóros testedzés, internetfüggés

Az addikció fogalom problémái:

• Leszűkíti a problémát a függő emberre

• Nem foglalkozik a másoknak okozott károkkal

• Kultúránként és történelmi koronként változó fogalom, amelyben az aktuális hatalom is


fogalom, amelyben az aktuális hatalom is megjelenik (mely társadalmi csoportok viselkedését tekintik betegesnek/problémásnak)

Abúzus – visszaélés

– Nem orvosi célú szerek használata (ragasztó, lufi)

– Orvosi célú szerek használata nem orvosi javaslatra (gyógyszer alkohollal, köhögéscsillapító)

– Orvosi célú szerek használata nem orvosi


– Orvosi célú szerek használata nem orvosi mértékben (túl sok nyugtató)

– Tiltott szerek használata

Meghúzható-e egy objektív határ a normasértő és normatartó viselkedés, a függés és a nem-függés között

• Többségében olyan viselkedések amelyek valamilyen szintje elfogadott


valamilyen szintje elfogadott– Alkoholfogyasztás

– Gyógyszerfogyasztás

– Kábítószer-fogyasztás

– Munkafüggés

– Internet-függés

mérési és definíciós problémák

Az egészségkárosító magatartások megítélésének változása


Történeti áttekintés

Több ezer éve létező viselkedési formák

• Különféle funkciói miatt koronként és kultúránként eltérő módon - mindig elterjedt volt az alkohol és a mai tiltott szerek fogyasztása is

– Szakrális célok, energia


– Szakrális célok, energia pótlás, gyógyítás, relaxálás, ünneplés

Példák:

Alkohol:

• „A középkorban legszegényebbeken kívül az emberek egész nap ittak, kezdve a reggelitől egészen az éjszaka közepéig” (Warner)


• XVIII. századig nő az alkoholfogyasztás

• Gyakori és nagy mennyiségű ivás jellemzi ezt az időszakot

Kábítószerek

• a XVI. századi Indiában az „egyszerű” nép körében is elterjedt az a szokás, hogy napjában egyszer-kétszer ópiumos vizet igyanak, vagy egy-két ópiumpilulát nyeljenek le” (Bayer

István)

• Kokalevelet már az inkák is rágták fáradtság- és éhség csökkentő, stimuláló hatása miatt


• i.e. 2737-ből származik a cannabis gyógyászati alkalmazásának leírása

• Kínában évezredek óta használják hallucinogén hatása miatt

Dohány

• A maják és az aztékok nádszálból szívták a dohányfüstöt.

• A papok a nikotintól megrészegültek, amit az istenek közelségének tartottak.

• A békepipa az indián kultúrának egyik legfontosabb rituális


• A békepipa az indián kultúrának egyik legfontosabb rituális tárgya.

• Európába a felfedezők hozzák be

• XVI-XVII. században gyógyszernek tekintik

Társadalmi probléma, normasértő viselkedésként való megjelenés

• Dohányzás: XVII. sz. Anglia, I. Jakab

– „egészséges ember gyógyszert nem szed”

– „a szifiliszhez hasonlóan a barbár indiánok ajándéka”


ajándéka”

– A „dohányos férjek elsatnyulnak”(Bíró Judit)

– 1830-as évek: dohányzás ellenes mozgalmak• 1868: első nemdohányzó vasúti kocsik Angliában

• Alkohol : XVIII-XIX. Század

– Józansági mozgalmak

– Munkásmozgalmak

– Nőmozgalmak

– XX. század eleje: alkoholtilalom

– 1930: betegségkoncepció


– 1930: betegségkoncepció

– 1975: teljes fogyasztási modell

– 1980-as évek: ártalomcsökkentés

• Kábítószerek: – XX. század eleje – USA

– Első törvények a betelepült kínaiak ellen irányulnak

• 1890: ópiumot csak amerikaiak készíthetnek

• 1914: Harrison Act: termelők és forgalmazók regisztrálása, drogkereskedelem adóköteles, vásárlás csak orvosi receptre


csak orvosi receptre

– 1961: Egységes Kábítószer-egyezmény

– 1971: Pszichotróp anyagokra vonatkozó egyezmény

A

A XX. Század elejére a „normális” deviánssá válik

A deviánssá válás lehetséges okai:

• A fogyasztás terjedése

– A befolyásolási szándék és az elterjedtség nem mindig jár együtt (ld. magyar alkoholpolitika)

• Valamilyen más, a drogoktól független társadalmi

probléma vagy érdek


probléma vagy érdek

– Kínai bevándorlók visszaszorítása az első ópium törvények idején

– Liberális alkoholpolitika mögött meghúzódó gazdasági

érdekek a rendszerváltó országokban

• A szerek változó szimbolikus jelentése befolyásolja a drog és fogyasztásának problémakénti megítélését

– A drogfogyasztás magas társadalmi státushoz kötődött (orosz cári udvar)

– Az alkohol nem fogyasztása a


– Az alkohol nem fogyasztása a törekvő, szorgalmas munkás jellemzője (Anglia)

– Fiatalkori szerfogyasztás

• Szubkultúrákhoz való tartozás, vagy elkülönülés

• Felnőtt világgal való szembefordulás

• Felnőtt világba való belépés

90-es évek: a deviáns normalizálódik?

• A tiltott és legális szerek fogyasztása jelentősen terjed a fiatalok körében

• ESPAD: a tiltott szerek fogyasztása valamennyi országban, a dohányzás és a gyakori lerészegedés az országok felében nőtt

• Terjednek a veszélyesebb fogyasztási formák

• A tiltott szerek egyre könnyebben beszerezhetőek


• A tiltott szerek egyre könnyebben beszerezhetőek

• Mérséklődik az elítélő attitűd – nemcsak a fogyasztók körében

Lehetséges magyarázatok:

• A fiatalkorhoz való viszony megváltozása

• A kockázathoz való megváltozott viszony

• A drogokhoz és a drogfogyasztókhoz való

viszony megváltozása

– A rekreációs droghasználat stigmatizált, deviáns


– A rekreációs droghasználat stigmatizált, deviáns viselkedésből egyre elfogadottabb, normalizáltabb viselkedéssé válik

• Elterjedtség, elfogadó attitűd, társadalmi csoportok és nemek közötti különbségek csökkenése

Alkoholfogyasztás


Miért probléma az alkoholfogyasztás?

• Magyarországon a férfi halálozás 6,7%-a és a női halálozás 3,7 %-a májbetegség miatt történt

• A 35-64 év közötti férfi halálozás 27 %-aalkoholfogyasztással kapcsolatos (Józan 2003)

• Magyarország a világ vezető országai közé tartozik az


• Magyarország a világ vezető országai közé tartozik az egy főre jutó alkoholfogyasztás alapján

• Magyarország a világ vezető országai közé tartozik az

alkohol okozta halálozások aránya alapján

Egy főre jutó alkoholfogyasztás 100%-os tiszta szeszben

Magyarországon, liter

6

8

10

12

14


0

2

4

l950 l960 l970 l980 l985 l990 l991 l992 l993 l994 l995 l996 l997 1998 l999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

bor sör tömény összes

Egy főre jutó

fogyasztás 2002

15 éves és idősebb

népesség(Andersson-Baumberg)

Elekes Zsuzsanna

80

100

120

140Ausztria

Horvátország

Csehország

Franciaország

Németország

Magyarország

SHR (30-44),férfiak, krónikus májbetegség és cirrhosis miatti halálozás100000 lakosra

0

20

40

60

Olaszország

Lengyelország

Románia

Szlovákia

Szlovénia

EU tagok 2004 május előtt

Forrás: WHO Mortality DB

A felnőttek alkoholfogyasztása Magyarországon


(18-54 éves népesség, 2003)

A fogyasztás körülményei, alkalma

• Társaság, szabadidős tevékenység, étkezés

• Férfiak egyharmada egyedül is iszik alkoholt

• Nagyobb mennyiségű fogyasztás elfogadható: baráti


• Nagyobb mennyiségű fogyasztás elfogadható: baráti összejövetel, ünneplés, étkezés

• Berúgás elfogadható: gond, bánat, ünneplés, barátokkal való szórakozás

Kik isznak?

Életkor• Fiatalok: ritkán, sokat, problémásan• Idősek: gyakran, keveset

Iskola


Iskola• Magasabb végzettségű: nagyobb gyakoriság, kisebb

mennyiség• Alacsonyabb iskolai végzettség: gyakori nagyivás és

lerészegedés

Család• Egyedül, nőtlen, hajadon, elvált: szélsőségesebb módja a

fogyasztásnak

• Házasság, gyerek:visszatartó

Anyagi helyzet• Jobb anyagi helyzet: gyakoribb, nagy mennyiségű ivás

lehetősége


• Anyagi javak hiányának szubjektív megélése valószínűsíti a problémásabb ivást

• A nagyobb mennyiségű vagy problémásabb ivás nem köthető egyértelműen sem az alacsony, sem pedig a magas övedelemhez

Régiók

• Nyugati (főleg dél-nyugati) megyék: nagy mennyiségű és gyakori borfogyasztás


• Keleti (főleg észak-keleti) megyék: tömény fogyasztás

Alkoholfogyasztás és egyéb problémák együtt járása

• A dohányzás és a tiltott szer fogyasztás együtt jár az alkoholfogyasztás szélsőségesebb formáival


• Nyugtatók, altatók szedése férfiaknál helyettesítő szerepet tölt be, nőknél együtt járás figyelhető meg

• Az önbecsülés hiánya és a depresszió jelenléte a férfiak szélsőségesebb fogyasztásával jár együtt

• Az élet különböző területein való elégedetlenség hozzájárul a problémás alkoholfogyasztás kialakulásához


Ellentétben az 1986. évi eredményekkel a problémás fogyasztás ma kevésbé köthető a társadalom hátrányosabb helyzetű rétegeihez

• Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól –1995-2007

European School Survey Project on Alcohol and other Drugs


1995-2007

• Célja rendszeres időben és nemzetközileg összehasonlítható adatok gyűjtése

• 2007: 35 európai ország, több mint 100 ezer diák(Hibell és társai 2009)

Alkoholfogyasztás

Európa

• A diákok 90%-a ivott már életében alkoholt

• Havi rendszerességgel iszik 61%

Magyarország

• A diákok 93%-a ivott már alkoholt

• Havi rendszerességgel iszik 59%

• A gyakoribb ivás jellemzőbb a fiúkra

• Domináns ital a sör

• A gyakoribb ivás jellemzőbb a fiúkra

• Domináns ital a tömény

Az utolsó alkalommal fogyasztott alkohol mennyisége

(100% alkohol, cl)

Az előző hónapban alkoholt fogyasztók aránya

Az előző hónapban alkoholt fogyasztók arányának változása 1995-2007

57

6162

59

56

59

55

60

65

70

Elekes Zsuzsanna

48

51

35

40

45

50

1995 1999 2003 2007

Európa Magyarország

Lerészegedés, nagyivás

Európa• A diákok fele volt már

részeg életében• 18% az előző hónapban

volt részeg• 43%-kal előfordult

nagyivás a megelőző

Magyarország• A diákok 54%-a volt már

részeg az életben• 19% az előző hónapban

volt részeg• 36%-kal előfordult

nagyivás az előző

Elekes Zsuzsanna

nagyivás a megelőző hónapban

• A fiúknál gyakoribb a problémásabb ivás, de a nemek közötti különbség jelentős mértékben csökken

nagyivás az előző hónapban

• A nemek közötti különbségek nálunk is csökkennek


Lerészegedők aránya az előző hónapban(Hibell és társai 2009)

Elekes Zsuzsanna

Az előző havi nagyivás változása 1995-2007

35

3940

44

36

34

36

38

40

42

44

Elekes Zsuzsanna

23 23

30

22

24

26

28

30

32

1995 1999 2003 2007


Kábítószerfogyasztás


ESPAD 2007 eredményei

Európa

• A diákok 20%-a kipróbált már valamilyen tiltott szert

• Minden harmadik diák úgy véli, hogy a

Magyarország• A diákok 15%-a kipróbált

valamilyen tiltott szert

• Nálunk is minden harmadik diák könnyen beszerezhetőnek tartja a

Elekes Zsuzsanna

úgy véli, hogy a marihuána könnyen beszerezhető

• Az ecstasy minden ötödik diák szerint könnyen beszerezhet

beszerezhetőnek tartja a marihuánát

• Nálunk minden negyedik diák szerint könnyen beszerezhető az ecstasy

Tiltott szereket valaha fogyasztók aránya

(Hibell és társai 2009)

Elekes Zsuzsanna

A tiltott szert valaha fogyasztók arányának változása 1995-2007

13

18

21

18

12

1615

12

14

16

18

20

22

24

Elekes Zsuzsanna

5

12

2

4

6

8

10

12

1995 1999 2003 2007


Egyéb tiltott szerek változása 1995-2007

4

6 6 6

5 5

7

4

5

6

7

8

Elekes Zsuzsanna

1

0

1

2

3

1995 1999 2003 2007


Orvosi javaslat nélküli nyugtatók/altatók életprevalencia értéke (Hibell és társai 2009)

Zsuzsanna

Gyógyszert alkohollal valaha fogyasztók aránya(Hibell és társai 2009)

Elekes Zsuzsanna

Az ESPAD eredményei szerint különböző szerek használata országok szintjén és egyének szintjén is együtt jár

• A legtöbb mutató alapján meghaladja az európai átlagot:

Ausztria, Csehország, Dánia, Németország, Man sziget, Szlovákia, Egyesült Királyság


•A legtöbb mutató alapján elmarad az átlagtól: Örményország, Ciprus, Görögország, Izland, Portugália, Románia

• Egyének szintjén a problémás fogyasztási formák szintén együtt járnak

ESPAD 2007 magyar adatai szerint:• Dohányzásra és problémásabb alkoholfogyasztásra vonatkozó

adatok a strukturálódó fogyasztási szokásokról nézeteket támasztják alá

• Az alkoholfogyasztás mérsékeltebb formái és a tiltott szerfogyasztás nem mutat egyértelmű társadalmi különbségeket

• A jobb családi és iskolai integráció visszatartó hatással van


• A jobb családi és iskolai integráció visszatartó hatással van

• Gyengébb önbecsülés, depressziós tünetek, normák elutasítása, orientáció hiány, más problémás viselkedési formák növelik a problémásabb szerfogyasztási szokások kialakulását

• Kortárs kapcsolatok, kortársak fogyasztási szokásai és a szabadidő eltöltési formák bírnak a legerősebb hatással

Kábítószer fogyasztás a felnőttek között


A tiltott szer fogyasztás életprevalencia értéke a 18-54 éves felnőttek körében (%)

(Paksi, Arnold 2007)

7,7

6,9

11,4

9,8

11,2

10,5

6

8

10

12

2001 2003 2007


2,31,9 1,9

0,90,6 0,6 0,5 0,3

3,12,5

1,7

0,90,6 0,6 0,6 0,4

0,70,4

2,9

2,1

1,20,9

0,3 0,4

0

2

4

össze

s tilt

ott

mar

ihuán

a

ecsta

sy

amfe

tamin

LSD

koka

in

hero

ineg

yéb ó

piát

egyé

b dro

g

crack

mág

ikus

gom

ba

GHB

Kábítószer fogyasztás speciális csoportok körében

• Zenés-táncos szórakozóhelyek

– Férfiak 90%-a használt már valamit

– Legelterjedtebb a marihuána

– Különböző stílusú partikon eltérő szereket használnak


– Különböző stílusú partikon eltérő szereket használnak

– Nő az alkoholfogyasztás

– Átlagos vagy magasabb társadalmi rétegek

• Plázák

– Plázákba hetente többször látogató 14-16 évesek körében a kábítószerhasználat éves prevalenciájakétszer akkora, mint az átlag népességben

• Romák

– A budapesti roma fiatalok 50%-a fogyasztott már valamilyen tiltott szert

– A kábítószer-fogyasztás elterjedtebb a szegény roma fiatalok körében, és gyakoribb a veszélyesebb fogyasztási forma


Öngyilkosság


• 1950-1987: a 100 ezer lakosra jutó öngyilkosságok száma folyamatosan nő Magyarországon

– 1950: 22,2/100 ezer lakos, 1987: 45,3/100 ezer lakos

– Magyarország a világ vezető országa

– Minden 29. ember öngyilkosságban hal meg


• 80-as évek második fele: öngyilkossági aránya csökkeni kezd

– Magyarország még mindig az élen, de már nem az első

• Jellemzők:

– Leggyakoribb elkövetési mód: önakasztás

– Férfiakra jellemzőbb

– Életkor előrehaladtával nő a gyakoriság

• Gyerekkorúaknál nem javult az elkövetési arány

– Férfiak vidéken, nők városban követnek el


– Férfiak vidéken, nők városban követnek el nagyobb arányban

• A csökkenés elsősorban Budapesten és nagyobb városokban következett be

– Dél-keleti országrész érintettebb

– Hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegek

Összegzés

• A deviáns és normális között húzódó határok meglehetősen bizonytalanok, koronként és kultúránként változóak

• A problémakörhöz kapcsolódó fogalmak

utalhatnak


utalhatnak

– különböző viselkedési formákra, vagy társadalmi folyamatokra,

– a viselkedésből eredő problémákra, vagy a társadalom erkölcsi ítéletére

• A normális és normasértő közötti határ különösen problémás olyan viselkedési formáknál, amely bizonyos szintje elfogadott, normakövető magatartás

• A határok meghúzása nemcsak módszertani kérdés, hanem


kérdés, hanem

– Kifejeződik benne az adott kultúra szerfogyasztáshoz való viszonya

– Befolyásolja a szerfogyasztókról alkotott képünket

• A deviáns és normális viselkedés elhatárolása koronként és kultúránként igen változó

• Az elhatárolást befolyásolhatják erkölcsi és morális szempontok, politikai és gazdasági érdekek, a szerekhez és szerfogyasztókhoz kapcsolódó szimbolikus és más társadalmi jelentések.


• Sem a fogyasztás elterjedtsége, sem pedig annak problémás jellege nem mutat szoros kapcsolatot azokkal a reakciókkal, amelyeket a drogok fogyasztása a társadalomból kivált.

Köszönöm a figyelmet!


2011. május

Documents

Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások