Elosztási hálók vizsgálatahirko/web/Eloszt%e1si%20logisztika/2006/K%f6... · 2006-12-04 · disztribúciós csatorna egy-egy lépcsˆjében (pl. hány regionális raktár van

2004. 11. 25. 1

Elosztási hálók vizsgálataBevezetés Az elosztási csatornahálózat

A termékeknek létrehozásuk helyéről el kell jutniuk a felhasználóhoz. Azt a módot,ahogy a termékek a gyártótól eljutnak a fogyasztóhoz eljutnak, továbbá azokat amódszereket, amelyekkel az eljutás módját kialakítjuk és irányítjuk, fizikaidisztribúciós (elosztási) csatornának, ezek összességét pedig a fizikai disztribúciócsatornarendszerének nevezzük.

A források, ahonnan az áru áramlása elindul, lehetnek termelőüzemek, gyárak, azáramlat végpontjai pedig szokásosan kiskereskedelmi egységek, boltok, determészetesen lehetnek a "végső fogyasztók", azaz pl. lakások is, ha az áru kikerüliaz üzleteket vagy ha a szolgáltatás még a fizikai áruelosztás ezen utolsó lépcsőjét ismagába foglalja (házhozszállítás).

A disztribúció tervezésének egyik kulcskérdése a hatékony disztribúciós csatornakialakítása, megválasztása. Különösen fontos eldönteni, hogy a termékek közvetlenüljussanak-e el a termelőtől a fogyasztóhoz, vagy gyűjtő, elosztó funkcióval rendelkező,kereskedelmi vagy csak technológiai tevékenységet is ellátó, köztes szervezetközbeiktatásával.

2004. 11. 25. 2


A fizikai elosztási csatornákkal párhuzamosan - és összefonódva -léteznek a marketing (másképpen tranzakciós, esetleg akvizíciós)csatornák.

A kereskedelmi (marketing) csatorna szintén a terméknek az előállítótól afogyasztóhoz való eljutásával foglakozik, de a fizikai disztribúcióvalellentétben a térben és időben lezajló folyamatok nem-fizikai elemeirekoncentrál, mint pl. a termék bemutatása, ismertetése, az eladás és a vétellebonyolítása, megszervezése, az áru tulajdonjogának cseréje stb.Amint az áru "előre halad" a disztribúciós csatornában, a fizikai folyamatokmellett feltétlenül megoldandók a kapcsolódó pénzügyi, jogi, kereskedelmikérdések is.

Elméletileg a legegyszerűbb eljárás az lenne, ha a termékeket a gyártótólközvetlenül juttatnánk el a felhasználókhoz. Ebben az esetben nem lenneszükség a közbeiktatódó kereskedelmi egységekre, sem nagy-, semkiskereskedelmi raktárakra, boltokra.

2004. 11. 25. 3


A gyakorlatban, részben amiatt, mert a fizikai elosztás közvetlenül csakgazdaságtalanul hajtható végre, részben pedig azért, mert a közbeiktatódóvállalkozások, szervezetek tevékenysége az áru értékesítése során többlet értéket hozlétre, a közvetett disztribúció az általában elterjedt elosztási mód.Az alábbi ábrán azt látjuk, hogy a termelő (eladó) és a fogyasztó (vásárló) közöttikereskedelmi kapcsolatok, tranzakciók száma hogyan alakul a közvetlen és a közvetettrendszerekben.

Termelők (1,2,..,T ) Termelők (1,2,..,T)

Fogyasztók (1,2,..,K) Fogyasztók (1,2,..,K)

Nagykereskedő

Az ábra szerint a közvetlenrendszerben a tranzakciókszáma T*K, vagyis pl. 10termelő és 1.000 bolt esetén10.000.A közvetett rendszerbenviszont egy közösnagykereskedőközbeiktatásával csupán T+Kközvetlen kapcsolat van, azaz1.010, az előzőnek mindössze10%-a.

2004. 11. 25. 4


A disztribúciós csatornarendszer elemekből és az elemek közötti kapcsolatból áll.

A rendszer elemei:− feladóhelyek (termelőüzemek)− fogadóhelyek (fogyasztók)− raktárak (depók)

A kapcsolatok:- közlekedési útvonalak (közút, vasút, stb.)- információs csatornák

A fizikai disztribúcióban a megtermelt áru bekerül az elosztási csatornába és azonkeresztüláramolva egy bizonyos idő eltelte után jut el a fogyasztóhoz. Az áramlás arendszer "pontjai" között történik.Az áru a térben (csatornában) előre halad a fogyasztó felé. Azt mondjuk, hogy ekkor afizikai disztribúció dinamikus szakaszában van. A csatornarendszer (csomó-)pontjainaz áru egy várakozik, áll vagy alig mozog. Ezek a csatornarendszer statikus pontjai.

2004. 11. 25. 5


A disztribúciós csatornáknak két dimenziója van:• A vertikális tagoltság azt mutatja, hogy hány lépésben lehet eljutni az indulópontból (termelőhely) a végpontba (fogyasztó). A szokásos struktúrák 1-4lépcsősök.• A horizontális tagoltság arra utal, hogy hány hasonló funkciójú pont van adisztribúciós csatorna egy-egy lépcsőjében (pl. hány regionális raktár van arendszerben.).

Az áramlás a a disztribúciós csatornában nem egyenletes. Ennek alapvető oka, hogy afogyasztás időben és intenzitásban nem esik egybe a termeléssel, de ezt erősíti az a tényis, hogy a csatornarendszer pontjait összekötő élek, valamint a statikus pontokatjelentő raktárak teljesítménye, kapacitása, gazdaságos üzemeltetési technológiája iseltérő.A logisztika egyik fő feladata, hogy az ellátási-elosztási csatornarendszerben (supplychain) az áruáramlatokat amennyire csak lehet „kisimítsa”, koordinálja.

2004. 11. 25. 6


A közvetlen elosztás jellemzői:− gyors és megbízható szállítási módot igényel− akkor gazdaságos, ha a rendelési tételek nagyok, kocsirakományt kitevők− igen alkalmas érzékeny és drága árukra, mert az árukezelések száma minimális− jó, közvetlen kapcsolattartásra ad lehetőséget a gyártó és a vevő között− az áru készletezési költségei alacsonyak− az alkalmas szállítási megoldások igen költségesekA közvetett elosztás jellemzői:− az áru eljutási útja a termelőtől a fogyasztóig hosszabb ideig tart− az elosztás költsége jó szervezés esetén kisebb lehet (a közvetlen elosztáshoz képest)− a rendszerben lévő készlet mennyisége nagy (a közvetlen elosztáshoz képest)− nehezebben oldható meg a fogyasztókkal (ügyfelekkel) való közvetlen kapcsolattartás

A gyakorlatban az egyes rendszerek előnyeinek megőrzése és hátrányaik csökkentéseérdekében előszeretettel alkalmaznak vegyes rendszereket.

2004. 11. 25. 7


Törekedni kell arra, hogy a fizikai disztribúciós csatornahálózatot a logisztikaicéloknak leginkább megfelelőmódon alakítsuk ki.A szokásosan alkalmazott optimum-kritérium: rögzített, előre megszabott szolgáltatásiszínvonal elérése minimális költségráfordítás mellett, de ettől eltérőek is lehetnek (pl.maximális profit, maximális teljesítmény, erőforrások minimuma stb.).Az elosztási hálózat kialakításakor megválaszolandók:A vertikális tagoltságra vonatkozóan:- hány lépcsőből álljon az elosztási hálózat (két-, háromlépcsős stb.)- mi legyen az egyes lépcsőkben a depók szerepe (elosztó, gyűjtő stb.)A horizontális tagoltságra vonatkozóan:- hány depót kell létrehozni az egyes lépcsőkben- hol legyenek ezek a depók- mekkora legyen az egyes depók mérete- hol húzódjon az egyes depók által kiszolgált terület határaAz alkalmazott elosztási stratégiára vonatkozóan:- tiszta vagy vegyes rendszert kell-e kialakítani- ha a rendszer vegyes, merev vagy rugalmas legyen-e- ha a rendszer rugalmas, milyen elvek szerint működjön- az egyes lépcsők között milyen szállítási módokat alkalmazzunk

2004. 11. 25. 8


A fizikai disztribúciós rendszer horizontális és vertikális tagoltságának meghatározásastratégiai kérdés.A megérthetőség érdekében a továbbiakban egy kétlépcsős, tiszta (vagyis nem vegyeselosztási stratégiájú) rendszert vizsgálunk. Ebben az esetben a termelő(k)től az áruelőször a körzeti raktárakba kerül, azokat pedig innen már a fogyasztók (boltok)kapják.Az első kérdés (amennyiben már eldöntöttük, hogy nem közvetlen elosztási rendszertalkalmazunk), hogy hány körzeti depót indokolt létrehozni. (ezt követheti annakmegállapítása, hogy hol legyenek ezek a depók.)A választ - az előzőek szerint - a költségminimum kritérium alapján keressük.Ebben az egyszerű rendszerben alapvetően két költségelemet különböztethetünk megegymástól: a szállítási költségeket és a készletezés költségeit.A szállítási költségek a depók számával arányosan csökkennek, a tárolási (készletezési)költségek pedig nőnek, a két költség összeadásából az optimális depószám elviekbenmeghatározható.Ezt a következő ábra mutatja.

2004. 11. 25. 9


Költség (Ft)

Körzeti depók száma a rendszerben

Deponálási(készletezési) költség

Szállítási költség

Összes disztr.költség

A gyakorlati számítások arra is rámutatnak, hogy az összes költséget adó görbe azoptimum közelében meglehetősen lapos, vagyis a jó megoldásokat viszonylag szélessávból lehet kiválasztani, s ezáltal esetleg más szempontok érvényesítésére islehetőség nyílik, anélkül, hogy az összköltség említésre méltóan változna.

A tapasztalat szerint egy akkoraterületű országban, mintMagyarország, általában 5-10depó mellett kapjuk a legkisebbköltségeket.A legtöbb esetben ennél kisebbdepószám esetén a terítési, efelett a depóköltségeknövekedése miatt kapunk alegkedvezőbbnél rosszabberedményeket.

2004. 11. 25. 10

Költségek

Raktárak mérete, forgalma

Fix költs.

Változó költs.


Az előző ábrán bemutatott költségek közelebbi vizsgálatát a raktározásiköltségekkel kezdjük.

Ezek összetevődnek- a raktár

• álladó és• a fizikai folyamatokhoz kapcsolódó, forgalomtól függő változó,

- valamint a raktárakban tárolt áruk készletköltségeiből.Ha a raktárak azonos típusúak,feltételezhető, hogy a fix raktározásiköltségek a forgalom változásától - egybizonyos határig - nem függnek. Ha atárolandó anyag mennyisége egy határtmeghalad, nagyobb raktárra van szükség.Az ábráról leolvasható, hogy a raktárakméretétől függő állandó költségek egyeslépcsőinek "simítására" burkológörbétlehet alkalmazni, s ez általában degresszívjellegű.

2004. 11. 25. 11


A változó költségek a raktárban tárolt áruk mennyiségével arányosak, a változásmeredeksége a ki- és betárolások gyakoriságától és a raktár-technológiától függnek.

Külön kell megvizsgálni azt a kérdést, hogy vajon a depók száma befolyásolja-e araktárakban tárolt árumennyiséget (készletet), mert ha igen, akkor a készletköltség adepószám függvénye.

Első megközelítésként abból indulhatunk ki, hogy amennyiben a feladatot QC árutárolására képes központi raktár tudja ellátni, és a területen N depót hozunk létre,akkor elegendő, ha egy regionális depó kapacitását

QR = QC/Nméretre felvenni.

A következőkben rámutatunk arra, hogy ez a megközelítés a szolgáltatási színvonalromlását eredményezi, ezért ha nem akarjuk, hogy áruhiány gyakrabban forduljonelő, a regionális raktárak összes kapacitását ennél nagyobbra kell terveznünk.

2004. 11. 25. 12

Elosztási hálók vizsgálataBevezetés Készletek a decentralizált raktárakban

A raktárakban - annak érdekében, hogy a váratlanul fellépő igények se okozzanakzavart - biztonsági készletet tartunk.

A kifogyott készletek pótlását úgy kell megrendelni, hogy a pótlás beérkezéséig legyenmég a raktárban minimálisan annyi készlet, hogy az átlagos igényt, sőt lehetőségszerint még az átlagost kismértékben meghaladó váratlan többletigényt is ki lehessenelégíteni.

Ha a beszállítások teljesen megbízhatók, továbbá az utánpótlási időhosszakállandóak, akkor egy ciklusban

C = S*L

készletre van szükség. Biztonsági készlet ilyenkor nincs.

S = az egy nap alatti átlagos készletfogyás ésL = a rendelés-feladási időpont és az áru beérkezési időpontja közötti napok száma,vagyis az utánpótlási idő.

2004. 11. 25. 13


A valóságban azonban sem a készletpótlási idő, sem pedig a rendeléstől a beszállításigeltelt idő alatt jelentkező igény nem tekinthető determinisztikusnak, vagyisvéletlenszerű hatásokra mindig lehet számítani. Ezt mutatja az ábra.

Árukészlet

Rendelésipont

Biztonságikészlet

Rendelési időpontRendelés beérke-zési időpont

L c

ab

IdőÁruhiányrizikója

-2σ -σ x +σ +2σ84%

98%

T SB

A készlet fogy a T időpontig. Ekkorfeladják a rendelést az pótlásra, ennekmegérkezéséig L nap telik el, mialatt araktárnak további igényeket kellellátnia.

A "c"-hez húzott egyenes pedig az átlagosnál nagyobb árufogyást mutat, ami nemteljesíthető, hiszen a raktár biztonsági készlete kimerül, még a pótlás beérkezése előtt.

Az "a" ponthoz húzott szakasz azt jelzi,hogy a L pótlási idő alatt a szokásosnálkevesebb áruigény érkezik.

Lehet, hogy a pótlási idő alatt átlagosrendelést kell kielégíteni. Ekkor az újáru beérkezésekor még éppen "b"árumennyiség van a raktárban

2004. 11. 25. 14


A szükséges biztonsági készlet meghatározásához általában feltételezzük, hogy azigények véletlenszerű változása normális eloszlást követ. Ez lehetőséget ad arra, hogya szükséges biztonsági készlet nagyságát viszonylag könnyen megbecsüljük

Ha az igények nagysága normál eloszlást követ, akkor a szórás ismeretében az adottbiztonsági készletszinthez meghatározható, hogy az esetek hány százalékábanfordulhat elő áruhiány. Szokásosan a biztonsági készlet nagyságát az átlagtól valóeltérés egyszeres szórására (σσσσ) állítjuk be. Ekkor az esetek 16%-ában várható azáruhiány bekövetkezése.

Az erős versenytársakkal rendelkező vállalatok az áruhiány elkerülése érdekében abiztonsági készletet + σσσσ szintre állítják be, hogy a szolgáltatási színvonalukatmagasan tartsák. Ekkor ugyan csak 2% az esélye annak, hogy az árukészlet kifogy,de ez - ceteris paribus esetet feltételezve - csak egy-egy árufélére igaz.Ha pl. 12 árut készletezünk, s mindegyik fajtából a vállalat 12 különböző árut termel,s mindegyikből 2σσσσ biztonsági készletet tartunk, akkor annak valószínűsége, hogyegyik áruból se legyen hiány (1-0,02)12 = 0,785, másképpen 78,5%!

2004. 11. 25. 15


A biztonsági készlet nagysága tehát függ a megkívánt szolgáltatási színvonaltól,valamint a standardizált szórástól. Összesítve: a biztonsági készlet, ha k azt jelenti,hogy az alap biztonsági készlethez az egy napi igény standardizált szórásánakhányszorosát adjuk hozzá

A készlet nagysága a rendelés időpontjában:

Itt L az utánpótlási idő, ami Magyarországon 1…2 nap, külföldi beszállítás eseténazonban ennél lényegesen nagyobb is lehet. Ha az igény konstansra vehető, de apótlási idő változó, akkor a következő képlettel számolhatunk:

És végül, ha mind a pótlási idő, mind azigény valószínűségi változó, akkor abiztonsági készlet:

LkS SB σ⋅=

LkLSS SB σ⋅+⋅=

)( LLB kLSSkLSS σσ ⋅+⋅=⋅⋅+⋅=

222SLB LSkLSS σσ ⋅+⋅⋅+⋅=

2004. 11. 25. 16


Decentralizált készletekMinden egyes depóban akkora készletet kell tartani, amekkorát a regionálisdepó körzetéhez tartozó területen az igények véletlenszerűsége (az igényekszórása) indokol. Feltételezve, hogy ez minden regionális raktárra nagyjábólegyező, a decentralizált raktárak együttes biztonsági készletét

nSS cd = értékre kell felvenni, ahol Sc az a biztonsági készlet,amelyet az egyetlen, központosított raktárban kellenelétrehozni.

Ez azért van így, mert a központi depó a teljes területet átfogja, s így azegyes területeken jelentkező véletlenszerű hatásokat jobban kiegyenlíti.(Pl. az egyik régióban valamely áruból többlet kereslet lép fel, másholviszont esetleg éppen ezt az árut kevésbé keresik.)Ebből ugyanakkor az is következik, hogy a leírt összefüggés csak akkorigaz, ha az igények ez egyes régiókban egymástól függetlennek tételezhetőkfel.

2004. 11. 25. 17


Az előző összefüggés általánosabb formában:2121 nnSS ⋅=Itt Si az ni darabszámú raktárt tartalmazó

csatornarendszerben tárolt készlet összes mennyisége.Az összefüggés egyébként, kis módosítással, akkor is alkalmazható, ha az egyesdepók mérete eltérő. Ekkor az alkalmazható képlet az i-edik depó biztonságikészletének meghatározására:

icdi PSS 10=Itt Pi az i-edik depóra jutó igényszázalékot jelenti.

(Sc = 100%)3. Raktár2. Raktár1. Raktár

173303040166104050142•-5050134•-8020100•-•-100

ZYX

A biztonsági készletA teljes igény %-a

Erre egyszámpéldátláthatunk akövetkezőtáblázatban:

( )x y z S c+ + ⋅ 10

2004. 11. 25. 18


A bemutatott összefüggések ebben az egyszerű formájukban természetesencsak a leegyszerűsített esetekre érvényesek. (Az összefüggések ugyanisnemcsak az igények eloszlásának normális eloszlását tételezik fel, hanem aztis, hogy az egyes régiókban az igények szórása ugyanakkora, továbbá az árukösszetétele minden raktárban megegyezik, az utánpótlási idők nem függnek araktárak méretétől és helyétől, valamint az igény mértékét nem befolyásoljaaz, hogy a rendszerben hány depót létesítünk.)A leírtak szerint tehát a decentralizált tárolás esetén nagyobb biztonságikészletre van szükség, ami egyben azt is jelenti, hogy a depók számánaknövekedésével a rendszerben lévő árukészlet összessége degresszíven, deállandóan nő.Mivel a lekötött eszközök költsége (pl. a hitel után fizetendő kamat, vagy ha akészleteket hitelkamat nem terheli, a készletekbe fektetett pénzmennyiségelmaradt kamata) a készletnagysággal arányos, ezért a készletezés költségeiugyanolyan tendenciát mutatnak, mint maguk a készletek.

2004. 11. 25. 19


Nézzünk meg a leírtakra egy számpéldát!Adott 5 raktár (depó), amelyekhez az alábbi táblázatban feltüntetett igényekérkeznek naponta.

397042504250360041003650Központi79085010007006008005890100080080090095047809001000700800500376080070080090060027507007506009008001

5.nap4. nap3. nap2. nap1. nap ÁtlagIgényekDepók

Kérdések:1. Mekkorára vegyük fela biztonsági készletet azegyes depókban, haa készleteket alacsonyanakarjuk tartani,de az áruhiánytlehetőleg el akarjukkerülni?

2. Mekkora legyen a biztonsági készlet, ha a depók helyett egyetlen központi depótüzemeltetünk?

2004. 11. 25. 20


Az utánpótlási időt az egyszerűség érdekében egy napra vettük fel.Feltételezzük, hogy minden nap feltöltik a raktárakat az átlagos napi igény ésa biztonsági tartalék összegére. Ez lesz a nap folyamán az induló árukészlet.

Az igények változóak. Ezt mutatja az alábbi ábra.

01002003004005006007008009001000

Igények

1 2 3 4 5Depók

Depóhoz érkező igények napontaEz tulajdonképpen egyt,S stratégia,melyben az idő hossza (t)egy nap – hiszen mindennap rendelünk -,a raktárkapacitás (S)pedig a biztonságitartalék és az átlagosnapi készletfogyásösszege.

2004. 11. 25. 21


A biztonsági készlet számítása:

Itt L = 1.A biztonsági tartalékot egyszeres és kétszeres szórásra is elkészítettük. A szórásszámításakor az eltérések négyzetét „n-1” értékkel osztottuk (standardizált szórás).

LkSB σ⋅=A készlet nagysága a rendelésidőpontjában: LkLSSK σ⋅+⋅=

4612,7642,74291,3321,3397042504250360041003650Közp.1320,5660,3Összes biztonsági készlet a depókban

1093,3303,3941,7151,7790850100070060080051068,9178,9979,489,4890100080080090095041164,7384,7972,4192,478090010007008005003988,0228,0874,0114,07608007008009006002973,6223,6861,8111,87507007506009008001

Átl.+Biztk = 2Átl+Biztk = 1Átlag5.nap4. nap3. nap2. nap1. napKészlet biztonsági tartalékkalIgényekDepó

2004. 11. 25. 22


Ha egyetlen depót használnánk, s innen kellene az igényeket kielégíteni,akkor a szükséges biztonsági tartalék nagysága 321,3, illetve 642,7 lenne.Ezeket az értékeket azonban meghatározhatjuk másként is.Az egyszerűség érdekében, bár a számok azt mutatják, hogy a 4. depóforgalma egy kicsit nagyobb a többinél, a depókat egyenlő nagyra vesszük fel.Eszerint egy depó forgalma a központi depó forgalmának 20%-a (1/5-ödrésze). Az alábbi∑ ∑= i

Ci PSS 10 A központi depó biztonsági készlete eszerint:

3,2952053,6601010 =⋅=⋅= ∑

∑i

iC P

SS

- kétszeres szórással számítottbiztonsági készletre pedig: 5,590205

5,13201010 =⋅=⋅= ∑∑

i

iC P

SS

- egyszeres szórássalszámított biztonsági készletre:

összefüggésből kifejezzük a központi depót.

2004. 11. 25. 23

Elosztási hálók vizsgálataBevezetés Készletek a decentralizált raktárakbanMinden éjszaka alatt annyi pótlás érkezik, amennyi aznap elfogyott, azaz a depókárukészletét mindig feltöltjük az átlag és a biztonsági tartalék összegére („S”-re).Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a nap végén mekkora lesz a depók árukészlete.Itt az látható, amikor a biztonsági készletet egyszeres szórás szerint számítjuk.

41,341,3691,3191,3641,3Központi399,9465,21029,3593,5979,3Készlet este91,7-58,3241,7341,7141,75-20,6179,4179,479,429,4472,4-27,6272,4172,4472,4374,0174,074,0-26,0274,02

161,8111,8261,8-38,261,815. nap4. nap3. nap2. nap1. napDepók

Az első depó 1. napján a kiinduló készlet 861,8 volt.Ebből vontuk le a napi igényt, 800 egységet. A nap végén tehát 61,8 maradt.

Nézd meg itt!

A második napon viszont 900 volt az igény, ezért a készlet (861,8) kevésnek bizonyult!

2004. 11. 25. 24


Az egyes depókban a napokvégén megmaradt készleteketláthatjuk. Ha a depók biztonságikészletét egyszeres igényszórásszerint méretezzük, akkor a hétfolyamán több depóban iskészlethiány jelentkezett.

Depókészletek alakulása a munkanap végén

-100,00,0

100,0200,0300,0400,0500,0

1 2 3 4 5

Depók (biztonsági készlet = 1*szórás)

Kész

letek

Depókészletek alakulása a munkanap végén

0,0100,0200,0300,0400,0500,0600,0

1 2 3 4 5Depók (biztonsági készlet = 2*szórás)

Kész

letek

Kiszámíthatjuk a nap végén azegyes depókban maradtkészletek átlagát. (Pontosabblenne a napi átlagos készletetszámítani!)Ez úgy történik, hogy az előzőoldalon látható táblázat pirosszámokkal jelölt értékeitösszeadjuk, s elosztjuk öttel.Az eredmény: 693,4.

2004. 11. 25. 25


Kattints ide, ha a számításokat meg akarod nézni!

Már az egyszeres szórásra felvett biztonsági tartalék is valószínűlegelegendő, mert csak egy esetben (az 1. depóban, kedden) fordult elő hiány.Az átlagos készlet (amelyet itt a nap végén lévő készletekre vonatkozik)lényegesen nagyobb lett, mint az előző esetben.Ha napi utánpótlás van, a nap végén az átlagos készletszint 693 volt, ami akétnapi pótlással dolgozó rendszerben 2183-re növekedik! Ez azért van így,mert ebben az esetben egy teljes nap igénye egy napot „várakozik”, mielőttazt a depóból kiszállítanák.

Megvizsgálhatjuk, mi történik, ha kétnaponta szállítunk.Ebben az esetben a kapacitás (S) a két napi átlagfogyasztás és abiztonsági tartalék összege. Az 1. depóra ez pl. a következő lesz:

1,16581,158150028,1112750112

1 =+=+⋅=⋅+⋅= LLSS σ

2004. 11. 25. 26


Ha a raktározás „fizikai” és „készlet”jellegű költségeit együtt tekintjük azábrán látható eredményt kapjuk. Itt avastag bordó vonal mutatja az összesítettdeponálási költségeket a körzeti depókszámának függvényében (1+2+3).Az állandó (1) költségek a depókszámának növekedésével enyhéncsökkenő "ugrásokkal" növekednek.Az egyes "lépcsők" méreténekcsökkenése jelzi, hogy a regionális depókszámának növelésével az egyes raktárakméretei kisebbek lehetnek.A változó (2) költségek gyakorlatilag nemfüggnek a depószámtól, hiszen a ki- ésbetárolás, ill. a raktári műveletekköltsége elsősorban a forgalomtól függ,ezt pedig feltételünk szerint nembefolyásolja a körzeti depók száma.

Összes depóköltség (1+2+3)

Készletköltségek (3)

Depók száma a rendszerben

Költsé-gek

Változó költségek (2)

Állandó költségek (1)

A készletköltségek (3) az előzőek szerint adepók számának négyzetgyökével arányosannőnek.

2004. 11. 25. 27

4612,7642,74291,3321,3397042504250360041003650Központ1320,5660,3Összes biztonsági készlet a depókban

1093,3303,3941,7151,7790850100070060080051068,9178,9979,489,4890100080080090095041164,7384,7972,4192,478090010007008005003988,0228,0874,0114,07608007008009006002

973,6223,6111,87507007506009001

Átl.+Biztk = 2Átl+Biztk = 1Átlag5. nap4. nap3. nap2. nap1. napKészlet biztonsági tartalékkalIgényekDepók

Vissza az előzőhöz

800 861,8

Documents

Elosztási hálók vizsgálatahirko/web/Eloszt%e1si%20logisztika/2006/K%f6... · 2006-12-04 · disztribúciós csatorna egy-egy lépcsˆjében (pl. hány regionális raktár van