Endodontia fogalma, tárgya Pulpa-dentin komplex, pulpaűr

anatómiája

Endodontia fogalma

A fogászat azon ága, mely a fogbél és a periapikális szövetek betegségeivel és sérüléseivel valamint azok megelőzésével, diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. (Syn.: endodontológia)

Endodontia tárgya

A pulpa-dentin komplex anatómiája, és élettana

A fogbél funkciója

Pulpális, és periapikális betegségek bemutatása

Pulpa-Dentin komplex

A pulpa és a dentin mesodermáliseredetű

A fogcsíra fogpapillarészéből fejlődik

Pulpa

Funkciói:

1. Formatív, és fejlődési

2. Nutritív

3. Szenzoros, és protektív

4. Defenzív, és reparatív

Pulpa

Anatómiailag két részre osztható:

Koronai pulpa a fog koronai részének pulpakamrájában helyezkedik el, pulpaszarvakat figyelhetünk meg a fog csücskeinek, incisalis éleinek megfelelően

Gyökéri pulpa a fog gyökéri részében helyezkedik el a gyökércsatorná(k) ban

Gyökéri és koronai pulpaűr

A gyökéri és a koronai pulpa

Pulpaűr anatómiája

Gyökércsúcs morfológia

A pulpa

A pulpában található sejtek, szöveti elemek: Kötőszöveti sejtek

Intercellularis matrix

Odontoblasztok

Fibroblasztok

Makrofágok

Kollagén rostok

Finom rostok

Idegek

Arteriolák

Venulák

kapillárisok

Limfociták

Pulpa exstirpáció után

Pulpakamra

Pulpakamra kontúrja: a fog koronai részének külső felszíni morfológiáját követi

A pulpakamra mérete: a kor előrehaladtával beszűkül térfogata csökken

secunder dentin képződés az élet folyamán folyamatos

Tertier dentin képződése külső hatásokra

Trepanálás

A pulpakamra alakjának, kiterjedésének ismerete trepanálás során rendívül fontos

A pulpakamra tetejének elvétele!!!

A pulpakamra tetejének eltávolítása

Acél gömbfúróval történik alacsony fordulaton

A fúró apiko-koronális irányú mozgatásával

Mindaddig amíg alámenős, retentív, visszamaradt kamratetőt szondázunk

Hibák trepanációs nyílás készítése során

Külső, vagy furkáció perforáció

Fontos az előzetes radiológiai tájékozódás (tájékozódó periapikálisrtg felvétel készítése trepanálás előtt

A pulpaűr anatómiájának ismerete, a pulpakamra kiterjedése

Fontos a fog tengelyállásának figyelembevétele

Egyenes hozzáférés a gyökércsatornákhoz

A tágítók, reszelők egyenes bevezethetősége fontos, különösen ha amúgy is görbe gyökércsatornát kívánunk megmunkálni

A műszerek többszörös meghajlása megmunkálás során a műszer elfáradását fraktúra kockázatát fokozhatja

A trepanációs nyílás módosulását számos tényező befolyásolja, például a fog elhelyezkedése (bölcsesség fog)

3D Pulpa morfológia felső első nagyőrlő fog

Felső első nagyőrlő fog

Alsó első nagyőrlő fog

A pulpakamra az életkor előrehaladtával beszűkül

Pulpakamra, dentin

A pulpakamra falát dentin alkotja

Dentin képzés (dentinogenesis) a zománcképzés (amelogenesis) beindulása után rögtön elindul

Odontoblastok képzik a dentint

A zománcképzéssel ellentétben a dentinképzés az erruptió után is folytatódik az egész élet folyamán képződik secunder dentin

Odontoblastok termelik a dentint

A dentin szerkezete

A fog legnagyobb hányadát dentin alkotja

Anorganikus anyag (hydroxyapatit) 70-75%

18-20% organikus anyag

5% víztartalom

A dentin jellegzetesen tubuláris szerkezetű, a tubulusok a pulpától a zománc-dentin határig terjednek

Dentin típusai

Predentin: még nem mineralizált dentin mátrix közvetlenül az odontoblastok sejteste mellett

Primer dentin: (képzése az erruptiót követő 3 évben befejeződik)

Szekunder dentin: az egész élet folyamán képződik

Tercier dentin (reparativ) dentin: külső ingerek hatására termelik az odontoblastok

Peritubuláris dentin: a dentin tubulusok falát alkotó erősebben mineralizált dentin

Intertubuláris dentin: a tubulusok közötti dentin állomány

Dentin típusok szövettani metszeten

Tercier (reparatív) dentin

Peritubuláris és intertubulárisdentin

Dentin tubulusok

A teljes dentin állomány vastagságát átérő dentin csatornák

Az odontoblastok Tomes nyúlványait tartalmazhatják

Tubulusok falát mineralizáltabb peritubuláris dentin alkotja

A tubulusok enyhe S alakú lefutással érik el a zománc dentin határt a koronai részben

A tubulusok száma: 15000-20000/mm2 a zománc-dentin határnál, 45000-65000 mm2 a pulpánál

A tubulusok átlagos átmérője: 0.5-0.9 mikrométer a zománc-dentin határnál, 2-3 mikrométer a pulpáhozközel

A dentin tubulusok száma és

átmérője

Dentin tubulusok hossz-metszete

Dentin tubulusokkeresztmetszete

Odontoblastok és a dentin

Odontoblast nyúlványok a dentin csatornákban

Odntoblast nyúlványokTomes rostok

Gyökércsúcsi morfológia

Gyökércsúcs morfológia

Gyökér keresztmetszete a gyökércsatorna apex-énél

Foramen anatomicum

A fogmorfológia ismerete a sikeres gyökérkezelés legalapvetőbb feltétele

A fog pulpakamra, és gyökércsatorna rendszer morfológiájának pontos ismerete lényeges

A fog morfológiájának kezelés előtti megismerése pl.: előzetes tájékozódó Röntgen felvétellel

A lehetséges anatómiai variációk ismerete

Fejlődési rendellenességek felismerése pl: taurodens

A normális megszokott morfológiától való eltérések feismerése pl.: extra gyökércsatornák, számfeletti gyökerek, gyökércsatornák lefutása

Felső fogak

Trepanációs nyílás felső centrális metszőfogon

Trepanációs nyílás felső szemfogon

Trepanációs nyílás felső első kisőrlő fogon

Trepanáció folyamata felső első kisőrlőn

Trepanációs nyílás felső első nagyőrlő fogon (3 és 4 gyökércsatorna esetén)

4 gyökércsatornás felső moláris

MB2 csatorna lokalizációja

MB 2 – es gyökércsatorna feltárása

Alsó fogak

Trepanációs nyílás alsó centrális metszőfogon

Alsó metszőknél különösen a laterális metszők esetén lehet akár két csatorna

is

Trepanációs nyílás alsó szemfogon

Repanációs nyílás alsó első kisőrlő fogon

Trepanációs nyílás alsó második kisőrlő fogon

Mandibular Right First Molar

Trepanációs nyílás alsó első nagyőrlő fogon (3 és 4 csatorna esetén)

Trepanációs nyílás alsó második nagyőrlő fogon

C-alakú csatorna

Két gyökerű alsó szemfog, három gyökerű felső első kisőrlő

3 gyökerű alsó első moláris

Rendhagyó esetek (alsó és felső nagyőrlő fogak)

Fejlődési rendellenességek