ESETTANULMÁNY©s-Közöss...Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület – roma integráció 3 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok

ESETTANULMÁNY

„A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása”

TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt

„A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás

szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése”

célú pályázati konstrukció keretében végzett

módszertani kutatás eredményeiről

Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése

6. téma keretében

Szerző

Dr. Gősi Zsuzsanna

Cím

Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület – roma integráció

Konzorciumvezető

Magyar Sportmenedzsment Társaság (MST)

Konzorciumi partner

Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT)

2014. május


2

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése

település község

<5000 fő

kisváros

5000-20e fő

középváros

20e-100e fő

nagyváros

100e-1000e fő

főváros/

országos

célcsoport lakosság fiatalok-idősek hátrányos h. fogy. élők nők

lebonyolító önkormányzat civil szervezet oktatási int. sportegyesület vállalat

tevékenység szabadidősport egészségmegőrző sportjátékok képzés egyéb

időtartam 1 nap 2-3 nap heti havi folyamatos

rendszeresség évente félévente szezonális havi eseti

ADATLAP:

Projekt hivatalos neve: Rendszeres programok 2001 óta

Ifjúsági futballcsapat, Szalonnai Tanoda, UNDP Mikro Project, „Otthon akarunk élni 1-2”,

TÁMOP programok, Start programok

Projektgazda: Sza-Ke, Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület

Projekt témája: roma integráció, közösség fejlesztés, felzárkózás

Projekt időtartama, rendszeressége: 2001-től folyamatosan

Projekt célcsoportja: Szalonna községe, roma lakossága

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Szalonna Magyarország egyik leghátrányosabb térségében fekvő kistelepülése, amely

azonban igazi példája annak, hogy egy jó kezdeményezés hatalmas távlatokat nyithat, akár

egy kisebb, akár egy nagyobb közösség előtt is.

Az egyesület, illetve a projektek és programok melyek bemutatásra kerülnek egy olyan civil

kezdeményezés alapján indultak, amelynek az elsődleges célja a helyi futballcsapat

megsegítése volt. Ez nőtte ki magát, közösségépítő és munkahelyteremtő porgrammá. A helyi

futballcsapat annyiban speciális, hogy roma játékosok alkotják. Az egyesület elnöke és a

futball csapat edzője is roma, aki maga is játékos. A játékosok több éve szerepelnek

eredményesen a megyei bajnokságban. A futballcsapat mellett a közösen megvalósított

projekteknek a legfontosabb eleme a közösségteremtés, a más típusú emberi kapcsolatok, a

közös játékok, sportprogramok és az egyéb szabadidős rendezvények, amelyek

összekovácsolják a helyieket.


3


1. kép Szalonna futballcsapata (forrás: www.sza-ke.hu)

A futballcsapat volt a kiindulópont, amely elindította a közösségfejlesztést és alapot teremtett

a későbbi integrációs törekvéseknek. Közösségi programok szervezésével, közös akarattal

valamint külső szakemberek segítségével azóta is számtalan projektet valósítottak meg.

Létrehoztak egy közösségi teret: a Szalonnai Tanodát. A Tanoda egyszerre nyújt családsegítő

szolgáltatásokat, munkahelyteremtésben vesz részt, illetve délutánként a gyermekek itt

tanulhatnak közösen szakemberek segítségével. A fiatalok részére egyszerre biztosítanak

tartalmas időtöltést játékos és kézműves foglalkozások segítségével, közös sportalkalmakat,

illetve esélyt arra, hogy sikeresen tovább tanulhassanak és megfelelő szakképzettséget

szerezzenek.

2. kép Épül a Szalonnai Tanoda (forrás: www.sza-ke.hu)

http://www.sza-ke.hu/



4


A programok lehetőséget nyújtanak a helyieknek, és mellette jövőképet vázolnak fel a fiatalok

számára. A tanodai alkalmazottak nagy része helyi, saját maguk is folyamatosan képzik

magukat, szerveznek programokat, példát mutatnak a helyieknek. A futballcsapat ugyanilyen

példa a helyi fiataloknak, lehetőség nekik is arra, hogy közösen sporttevékenységet

végezzenek, hiszen jelen pillanatban is két csapat, egy felnőtt és egy utánpótlás csapat játszik

rendszeresen a megyei futball bajnokságban.


5


TARTALOMJEGYZÉK

A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ............................................................................................................ 6

SZERVEZET / TELEPÜLÉS STRATÉGIÁJA, PROJEKTTERVEZÉS .................................................................... 7

PROJEKT CÉLJA, CÉLCSOPORTJA .............................................................................................................. 9

Az egyesület feladatai, tevékenységei általánosságban ..................................................................... 9

PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA, TARTALMA ................................................................................................. 10

Projektek ........................................................................................................................................... 10

Szalonnai Kalász László Roma Tehetségműhely ................................................................................ 12

PROJEKT PÉNZÜGYI HÁTTERE, FINANSZÍROZÁSA .................................................................................. 14

A futballcsapat és a közösségi sportprogramok finanszírozása ........................................................ 16

A PROJEKT KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI ...................................................................................... 17

EREDMÉNYEK ........................................................................................................................................ 19

A futballcsapat és a szabadidős programok ...................................................................................... 19

Szabadidős sport és kulturális rendezvények Szalonnán .................................................................. 21

A PROJEKT HATÁSAI, DISSZEMINÁCIÓ................................................................................................... 23

A Szalonnai Tanoda hatása ................................................................................................................ 25

FÜGGELÉK .............................................................................................................................................. 26

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................ 27


6


A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA

Szalonna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az edelényi kistérségben helyezkedik el,

amely az ország egyik leghátrányosabb helyzetű (LHH) területe. A kistérség északi elzárt

részén (Tókörnyéke mikrotérség) fekszik Szalonna. (Edelény a 311/2007. Kormányrendelet

szerint leghátrányosabb helyzetű kistérség, Szalonna a 240/2006. kormányrendelet szerint

leghátrányosabb hátrányos helyzetű település). A község Edelénytől 20 kilométerre északra, a

Bódva völgyében fekszik, Szendrő város után 7 km-re. A lakossága 1070 fő. A 2011-es évi

népszámláláson a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek

vallotta magát. A személyes interjúban az egyesület elnöke a roma lakosság arányát 30%

körülinek mondta.

A Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesületet a helyi roma közösség 2001-ben hozta

létre, elsődleges célja a roma felzárkóztatás megvalósítása. Alapgondolata, hogy a sport

megerősíti a személyiséget, sikerélményhez juttatja a sok kudarccal szembesülő, hátrányos

helyzetű embereket, lehetőséget teremt, esélyt ad a felzárkózásra. A sport hatással van az

egész személyiség fejlődésére, a magánélet alakítására. Az eredmények hozzájárulnak a

többségi oldal általi elismeréshez, az elfogadáshoz. Fokozatos építkezéssel,

szervezetfejlesztéssel a foci csapatot érintő tevékenységek bővültek. A szervezet helyi és

térségi körben már nem csak a sporttal foglalkozik - Közösségi programok szervezése,

krízishelyzetek, konfliktusok megoldása mára már beépültek a napi gyakorlatba.

A SZAKE 2006-tól több pályázati programot valósított meg, mely során nem csak telepi

önkéntesek segítik a munkát, a helyiekhez tapasztalt szakemberek (romológus, szociális

munkások, pedagógusok) csatlakoztak. Folyamatos a pályázatok figyelése, a projektek és

programok megtervezése, megvalósítása. Az összetett társadalom- és közösségfejlesztés, az

életminőség javítása, a munkaerő-piaci esélyek, a foglalkoztathatósági szint növelése a

programok elsődleges célja. A helyi tudások és a fel nem tárt értékek a szakértelemmel

kiegészítve hatékony tanulószervezetet alakítottak ki. Együttműködés alakult ki az edelényi

munkaügyi kirendeltséggel, képző intézményekkel, munkáltatókkal a piacképes

szakképzettség megszerzésének, a nyílt munkaerő-piacra történő belépés biztosítása

érdekében.

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zs%C3%A9g

http://hu.wikipedia.org/wiki/Borsod-Aba%C3%BAj-Zempl%C3%A9n_megye

http://hu.wikipedia.org/wiki/Edel%C3%A9nyi_kist%C3%A9rs%C3%A9g

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarok

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1ny


7


SZERVEZET / TELEPÜLÉS STRATÉGIÁJA, PROJEKTTERVEZÉS

Az egyesület mottója:

„Egyaránt vendégei vagyunk a világnak, mégis számon tartjuk, hogy mikor, hol és miért

születtünk. Így hát boldog az, ki megjelölheti helyét születésének, mert van egy pont a földön,

ahová leütheti karóját az emlékezésnek.”

(Lakatos Menyhért)

(forrás: www.sza-ke.hu)

Az egyesület esetében elsősorban az egyesület céljairól, és azok megvalósításáról

beszélhetünk. A szervezet a megalakulása elején elsősorban a sport és szabadidős

tevékenységekre helyezte a hangsúlyt, azonban hamar körvonalazódott az a kép, hogy a

hosszú távú siker érdekében a foglalkoztatás megteremtését is célul kell kitűzni, mert tartós

változás csak annak segítségével érhető el.

Az egyesületi stratégia céljai:

A hátrányos helyzetű térség fejlesztése, a hátrányos helyzetű lakosság, kiemelten a

romák integrációjának elősegítése. Az egyesület tagjai és nem tagjai részére különböző

programok, szolgáltatások biztosítása, a civil szervezet működési területén élők

társadalmi helyzetének javítása.

A társadalom- és közösség-fejlesztő programok, projektek megvalósítása, a lakosság

munkaerő-piaci esélyeinek és a foglalkoztathatóság szintjének emelése. A

munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése

és a kapcsolódó szolgáltatások megvalósítása.

Megfelelő sporttevékenység biztosítása (pl. szabadidősport, versenysport,

természetjárás stb.), a testkultúra fejlesztése, utánpótlás nevelési feladatok ellátása, a

helyi, illetve a szervezet egész működési területén a sporthagyományok ápolása,

sportszerű életmódra és magatartásra való nevelés.



8


Az egyesület több térségi és országos programhoz csalatkozott, amelyek esetében az

elsődleges cél a hátrányos helyzetű települések, régiók felzárkóztatása volt. Ezen programok

stratégia célkitűzéseit az egyesület átvette és nagy részüket meg is valósította.

Stratégiai célok között a következők szerepeltek:

Aktív közösségi élet kialakítása, a társadalmi távolság, az előítélet, a diszkrimináció

csökkentése.

Közszolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása.

A hátrányos helyzetű, főként roma gyermekek, tanulók, felnőttek tanulási

alkalmazkodásának növelése, esélyegyenlőség kialakítása a tanulásban, a munkában, az

élet egyéb területein.

A foglalkoztatási, képzettségi szint helyi növelése, a személyes belső motiváltság

erősítése és a több-generációs szegénységből való kitöréshez szükséges készségek és

kompetenciák fejlesztése.

A családok jövedelemhez juttatása, az új vállalkozások létrejöttének támogatása, a

foglalkoztató szervezetek számának és szerepének növekedése.

Roma szervezetek erőforrásainak bővülése, az egyéni és közösségi érdekérvényesítés

kiteljesedése.

A fiatalokat célzó programok elsődleges feladata a felzárkózás, az esélyegyenlőség, valamint

a közös programok miatt személyiség fejlődést megvalósító szervezet, a tanoda kialakítása

volt, amely esetében az egyesület általános és konkrét kitűzéseket is megfogalmazott:

Általános cél: iskolarendszeren kívüli támogató-segítő program modelljének

működtetése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű roma gyermekek számára.

Az iskolai sikertelenséget okozó családi, közösségi és szociális deficitek pótlása,

kiegészítve a SZAKE szülőknek szóló munkaerő-piaci programjaival.

Konkrét cél: a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a roma, valamint

a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulók általános iskolai és középiskolai

tanulmányi sikerességének elősegítése, az iskolai lemorzsolódás csökkentése,

továbbtanulási utak megerősítése.


9


PROJEKT CÉLJA, CÉLCSOPORTJA

A Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesületet a helyi roma közösség 2001-ben hozta

létre a hátrányos helyzetű kistérségben élők, és a roma lakosság élethelyzetének javítsa

érdekében, hogy a roma tehetséges fiataloknak segítsen felzárkózni a társaihoz, ezáltal

erősítse a roma identitást.

Az egyesület feladatai, tevékenységei általánosságban

- A célok elérése érdekében intézmény(ek) alapítása és fenntartása, a társadalom, a lakosság

számára közösségi szolgáltatások biztosítása, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű

térségben tapasztalható hiányokra és igényekre.

- Egyesületi szervezeti keretek és működési feladatok kialakítása, a szervezeti egységek

működtetése.

Az Egyesület tevékenységi körei

I. Társadalom és közösségfejlesztő tevékenységek

A Roma fiatalok esélyeinek javulása, növekedése érdekében cél a gyermekekhez

igazodó, személyiségközpontú nevelési program megvalósítása iskola melletti

szolgáltatásokkal (bölcsőde, óvoda, tanoda, család-integrációs program).

Az alap- és szakképzettségi szint javulása és a humánerő-forrás fejlesztés

megvalósulása érdekében cél az alap-és szakképzettség fejlesztése, valamint

munkagyakorlat biztosítása az inaktív lakosságnak.

II. Sport és egészség-megőrzési tevékenységek

A futballcsapat folyamatos támogatása, segítése. A fiatalok bevonása rendszeres

sporttevékenységbe a csapat és egyéb közösségi tevékenységek segítségével.

III. Szervezetfejlesztési tevékenységek

Együttműködő, támogató háttér kialakítása érdekében cél a szabadidős és közösségi

lehetőségek bővítése, alternatív ellátórendszer, térítésmentes tanácsadói és

jogsegélyszolgálat létrehozása, személyre, ill. közösségre szabott ellátási formák

kialakítása.


10


PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA, TARTALMA

Az évek során az egyesület számos különböző projektek valósított meg. A projektek közös

célkitűzése a roma integráció a szabadidős és sport programok segítségével, valamint a

megélhetést javító programokkal. Az alábbiakban néhány kiemelt projekt kerül bemutatásra.

Projektek

1. UNDP mikro projekt, a futballcsapat közösségfejlesztése, egészségvédelem és a kulturált

sport lehetőségének biztosítása / sportnap Szalonnán

A projekt címe: Egészségvédelem és a kulturált sport lehetőségének biztosítása

A Cserehát program mikro-projekt azonosító száma: CSP-138-2006.

A legelső program, ami megvalósításra került. A mikroprojekt indította el az egész folyamatot

egy felfelé ívelő pályára. Eredeti célkitűzése a futballpálya rendbe hozatala volt, amely a

pályázat segítségével valamint önkéntes munkával valósult meg.

2 -3. UNDP makro-projekt: MP-93. /UDNP Makro Projekt 2 UNDP makro-projekt: MP-9-2

A projekt címe: BABA-HÁZ Családi Integrációs Szolgáltató Központ létrehozása.


A projekt legfontosabb lépései a következők voltak: épület megvásárlása, tervezése, építése,

alkalmassá tétele és működési engedélyek megszerzése; szolgáltatások kialakítása, fejlesztése,

közösségi tér kialakítása, tananyagfejlesztés és segédanyagok kidolgozása.



11


4. „Otthon akarunk élni" című Telepes (2008) pályázati program

Lakhatási projekt. A telepen élők lakhatási körülményeinek javítása. Telekvásárlások,

épületek megvásárlása, ezzel párhuzamosan munkahelyek teremtése.

5. TÁMOP-3.3.5 – Tanoda / Szalonnai Tanoda

Szalonnai tanoda személyes oktatási igényekhez alkalmazkodó nevelési-oktatási forma:

A gyerekek és szüleik saját elhatározásból választhatják a nem-formális (tapasztalati tanulás)

támogató hátteret. A személyes-bizalmi viszony kialakítása annak érdekében, hogy teljes

mértékben feltárásra kerüljenek az egyéni motivációik, nehézségek, egyedi/sajátos működési

mechanizmusok, megteremtődjön azon családias miliő, ahol a szülők és a gyerekek egyaránt

„biztonságban” érzik magukat, és megkapnak minden olyan társadalmi integrációs feltételt,

melyekhez élethelyzetükből fogva nem férnek hozzá.


6. Támop-5.1.1-Baba-ház

„BABA-HÁZ”–CSALÁDINTEGRÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS célja:

Az iskolarendszeren kívüli támogató-segítő szolgáltatás kialakítása, a HH/3H főként roma

gyerekek, családok felzárkózását elősegítő programmal. Az UNDP projektek folytatása,

tartalommal való megtöltése.

7. IKSZT (Integrációs és Szolgáltató Központ)

Alulról jövő 5 év alatt felépített szervezet innovatív és alternatív szolgáltatásainak fenntartása,

továbbfejlesztése. „BABA-HÁZ - Családi Integrációs Szolgáltató Központ létrehozása” a

térségi szegénység csökkentése, Cserehát szélén, az Edelényi LHH kistérségben a hátrányos

helyzetű és kirekesztettségben élők, a roma lakosság integrációjának elősegítése, családok



12


jövedelmi helyzetének javítása, gyermekek érvényesülésének támogatása, a Szalonna és

vonzáskörzetében élő hátrányos helyzetű lakosság munkaerő-piaci reintegrációja,

életminőségének javítása. Hiányzó alap-, szak- és kiegészítő szolgáltatások IKSZT

létrehozásával

8. MÉSE KÖRFORGÓ KLUB

A program célja: A Körforgó Klub éjszakai sportbajnokságai Szalonna településen.

A program támogatója: Magyar Éjféli Sportbajnokság Egyesület

Pályázati úton közösségi sportprogramok szervezése, jellemzően pingpong, de a lakosság

igényeit figyelembe véve egyéb programok (csocsó) is.

9. NTP-OKA-XI/1 Az Oktatásért Közalapítvány által kiírt, roma tehetségműhelyek és fiatal

roma tehetségsegítők támogatása” című pályázati programja.

Szalonnai Kalász László Roma Tehetségműhely


A tehetségműhely alapfeladatai:

a.) lehetőségeihez képest fejleszti a verseny- és szabadidősport feltételeit,

b.) a gyermek- és diáksport, az ifjúsági sport, a nők és a családok sportjának, a

hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló

sportrendezvények lebonyolításának segítése, segítségnyújtás az egészséges életmód

és a prevenció feltételeinek kialakításában.



13


c.) a helyi önkormányzattal együttműködik a rendszeres mozgás és az egészséges

életmód kiszélesítése érdekében,

d.) a sportág népszerűsítése miatt rendszeresen szervez körzeti, kistérségi, vagy egyéb

szintű sportrendezvényeket, sporttanfolyamok lebonyolításában működik közre.

Kiegészítő feladatai

a.) előadásokat, élménybeszámolókat, tanfolyamokat, vizsgákat, táborokat szervez,

b.) hazai és nemzetközi sportkapcsolatokat épít egyesületekkel, klubokkal és más

szervezetekkel,

c.) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének, máshova nem sorolt

közösségi, társadalmi tevékenység elősegítése,

10. SMC -2012-0308/S Szalonna község szolgáltató modell – Közösségi programok

szervezése

A támogatás keretében közös szabadidős és sportrendezvények, gyermekrendezvények

(Mikulás ünnepség), vagy közös szabadidős rendezvények (közös főzés, sport programok)

kerülnek megrendezésre.


11.-12. START Program 2012, 2013, 2014

2012-ben indult a START munkaprogram a foglalkoztatás növelése érdekében. A Sza-Ke

egyesület folyamatosan részt vesz a programokban. Elsősorban mezőgazdasági

munkalehetőség megteremtésével. A foglalkoztatás növénytermesztés és állattenyésztés

formájában valósul meg.



14


PROJEKT PÉNZÜGYI HÁTTERE, FINANSZÍROZÁSA

Az egyesület számos projekt valósított meg az elmúlt 10 évben. A programok megvalósítása

szinte kizárólag pályázati pénzekből valósult meg. Az egyesület minimális tőkével működik

rendszeresen. Az önerőt előteremtése bizonyos projektek esetében a megvalósítást

veszélyezteti. A legtöbb projekt esetében a „önerőt” a közösség közös munkával, önkéntes

tevékenységgel valósítja meg.

A legjelentősebb projekt, amelyben a SZAKE részt tudott venne a Cserehát – UNDP projekt.

Az UNDP-SZMM Cserehát Program a következő sajátosságokat mutatja, illetve jelentősége

az új fejlesztési megközelítésből ered. A programot 2005 novemberében indította útjára a

Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és az Egyesült Nemzetek Szövetségének

Fejlesztési Programja (UNDP). A cél: a Cserehát lakosságának életminőségét felemelni a

környező régiók szintjére, és a társadalmilag kirekesztett kisebbségi csoportok, mint például a

romák, esélyeit növelni, hogy bekapcsolódhassanak Magyarország gazdasági és politikai

vérkeringésébe. A program teljes, 2,8 millió USD (kb. 500 millió HUF), költségvetésének

több mint felét 2 év alatt költötte el a program kivitelezője, az UNDP, a Cserehát

leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek újszerű megsegítésére. A költségvetés maradék

csaknem fele integrált fejlesztési nagyprojektek önrész-támogatására lett lekötve.

Ez a forrás más fejlesztési programokhoz képest nem jelentős, azonban annak újszerű

elköltési módja biztosítja, hogy az eredmények fenntarthatók legyenek és további fejlesztési

forrásokat vonzanak a térségbe. A program készítői ezt egyrészt a társadalmi tőke, az

önsegítés és helyi közösségi kezdeményezések megerősítésével, másrészt a helyi gazdaság

belső erőforrásainak feltárásával és megteremtésével, illetve a települések elérhetőségének és

a lakossági szolgáltatások elérhetőségének javulásával kívánták elérni.

A program legfőbb célja, hogy növelje a Cserehát versenyképességét és mozgósítsa a helyi

gazdasági szereplőket. Ezt leginkább helyi konzorciumok által tervezett és megvalósított

hosszú-távú, nagy hatásfokú integrált fejlesztési projektek tervezésével lehet elérni. A

Cserehát Program szakmai segítséget és önrész-támogatást nyújt a pályázóknak, amivel

versenybe szállhatnak többek között az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiért.

A nagyprojekt pályázatok önrész-támogatására a Cserehát Program 1 millió 151 ezer USD

összegű alapot képezett, melyből maximum 25 millió HUF (143.678 USD) összegig lehetett

pályázni önrész-támogatásért. A 43 nagyprojekt-pályázat közül, az Irányító Bizottság döntése


15


alapján 12 nyert támogatást. A projektek megvalósítása, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

2007-2013 keretei között rendelkezésre álló Operatív Programok pályáztatásától függenek.

A SZAKE, a külső szakemberek segítségével az UNDP makro-projekt segítségével valósított

meg a BABA-HÁZ Családi Integrációs Szolgáltató Központot, a 2008.01.01 és 2010.12.31-ig

eltelt időszakban kétszer nyert el támogatást. Az első támogatás összege 99.130 USD, a

második elnyert támogatás összege 24.325 USD.

Az IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató tér) projekt támogatása és megvalósítás, már

egy másik program keretében került megvalósításra. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Minisztérium a 1698/2005/EK rendelet 56. cikke alapján, az Új Magyarország

Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. tengelyes vidékfejlesztési intézkedésének keretében, a

gazdaság és vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan "Integrált

Közösségi és Szolgáltató Tér" (IKSZT) létrehozása. A szalonnai IKSZT-t 2010. április 6-i

dátummal az ÚMVP Irányító Hatóság döntése alapján 54 084 000 Ft támogatásban

részesítette.

Ingatlan, projekt helyszín: UNDP támogatással vásárolt Petőfi u. 41. Hrsz. 84. Telek

összterület 2427 m2.

(1) 125,77m2 lakhatatlan állapotú vályog parasztház átalakítása-bővítése: bruttó 429,19 m2

alapterületű közösségi centrummá

(2) Nem használt romos vályog gazdasági „csűr” épület. 2011-ben teljes funkcióváltó

átalakítása, bővítése, „Csűr-Tanoda” épület létrehozása: 2 db. tanterem, 1 db. fogadó –

közösségi terem, nevelői-, külön fiú-lány WC

(3) Ingatlan hátsó területe: munkaerő-piaci projekt fóliasátras növénykertészet kialakítása

A program megvalósítása során a következő nehézségekkel kellett megküzdeni az

egyesületnek:

- a projekt jellemzően utófinanszírozással megvalósítható, a civil szervezetnek viszont

jellemzően nincs elegendő tőkéje ennek megvalósításra

- az építőipari projekt sajátossága miatt a tevékenység a fordított Áfa hatálya alá

tartozik, emiatt ennek finanszírozása is az egyesület feladata lenne, amely szintén jelentős

nehézségeket okozott

- a projekthez építésvezetőt vagy műszaki vezetőt kell alkalmazni, amelyre a pályázat

nem biztosított forrást.


16


3. kép A szervezet által elnyert támogatások

(forrás: Wágner-Lakatos Melitta: Szalonnai Modell Program (Szakdolgozat 2010,

Wesley János Lelkészképző Főiskola)

A futballcsapat és a közösségi sportprogramok finanszírozása

A sportot, és köztük a futballt érintő Társasági Adóból igénybe vehető támogatás a helyi sport

esetében nem hozott változást. Az egyesület az első időszakban még adott be pályázatot,

amelyet kedvezően el is bíráltak. Azonban a megvalósításhoz nem sikerült támogatót

találniuk. A futballt érintő másik probléma, hogy pályázatok adtak be műfüves pályaépítésre

is, amelyet az önrész hiánya miatt nem sikerült megvalósítani.

Az egyik fontos közösség program a szervezet és lakosság számára, hogy bekapcsolódtak a

Körforgó Klub éjszakai sportbajnokságába. Az eseményt a Magyar Éjféli Sportbajnokság

Egyesület támogatta. A SZAKE a megvalósításra 2009-es és 2010-es évben is 200 000 Ft

támogatást kapott. Majd azóta az SMC pályázatok segítségével sikerül folyamatosan

közösségi és szabadidősport rendezvényeket megvalósítani.


17


A PROJEKT KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI

A projektek kommunikációja nagymértékben különbözik az országos vagy nagyobb területi

célcsoportokat megcélzó projektekéhez képest. A legtöbb projekt jellemzően a helyi

lakosoknak, romáknak és nem romáknak egyaránt szólnak. Az egyesület életét bemutató

fényképeket, elérhetőségeit valamint az aktuális programokat az érdeklődők megtalálhatják az

egyesület által működtetett honlapon. (www.sza-ke.hu). A hátrányos helyzetű térségben

azonban ez nem elegendő, hiszen legtöbb család sem számítógéppel, sem internet

hozzáféréssel nem rendelkezik.

4. kép Az egyesület honlapjának felépítése (forrás: www.sza-ke.hu)

A közösségi programokba való bevonás így elsősorban „száj” reklám segítségével történik. A

programok ismertetés egyrészt megtörténik a Szalonnai Tanoda fiataljai között, akik

segítségével a legtöbb érintett család már elérhető válik. Emellett szintén elérhető az átlagosan

50-60 ember, aki egyesület segítségével közmunka programban vesz részt. A programokról

rendszeresen plakátok is készítenek a SZAKE munkatársai. A plakátok kihelyezési

megtörténik a település közösségi helyein.

A programok azonban minden esetben, olyan élményekkel gazdagítják a helyi lakosságot,

hogy szinte reklám nélkül megvalósíthatóak, mert készülnek rá és várják őket. Ilyen

szempontból a plakátok, és meghívók részben a „támogatóknak” készülnek, hogy

dokumentálják a programok folyamatos megvalósítását.




18


5. kép (forrás: www.sza-ke.hu)

A szalonnai példa, mind a sport, mind a hátrányos helyzetű térségekben megvalósuló

projektek, illetve kiemelkedő eredmények szempontjából is példa értékű lehet az egész ország

számára. A szalonnai példát, ezért számtalan kommunikációs csatornán is próbálják

bemutatatni. Ezek közül néhány:

- az MTV video tárában több, a települést bemutató program található

- rendszeresen jelennek meg cikkek a településről a Borsod Online, elektronikus

újság honlapján

- a közösségi média felületet is használja az egyesület, ahol beszámol az aktuális

programokról, színes fénykép segítségével mutatja be az egyesület életét, valamint

megtalálhatóak rajta a közösségről az interneten megjelent cikkek is.

6. kép A Szalonnai Tanoda internetes megjelenése (forrás: www.sza-ke.hu)




19


EREDMÉNYEK

A futballcsapat és a szabadidős programok

A Szalonnai Községi Ifjúsági Sport Egyesület 2001-től kezdve folyamatosan működik. A

futball esetében a helyieknek biztosít játék és mozgás lehetőséget. A futball csapat négy

szezonon keresztül szerepelt a megyei első osztályban (2006 és 2010 között), közvetlenül

előtte és utána pedig a megyei másodosztályban szerepelt. A 2006. évi előrelépés

megvalósítását segítette UNDP mikro projektje, amelynek keretében az egyesület

támogatáshoz jutott. A 2006-os év volt az igazi kezdés és a tervezgetés éve. A következő

nyilatkozat kapcsolódik hozzá (www.sza-ke.hu)

„2001-től folyamatosan működik a Szalonnai Községi Ifjúsági Sport Egyesület, melynek

elnöke Kertész Gyula, a labdarúgó szakosztály vezetője Horváth Zsolt. Az egyesület állandó

jelleggel 64 főnek biztosítja a sportolási lehetőséget, ebből 27 gyerek a Bozsik programban,

20 felnőtt rendszeres edzéseken vesz részt és 17 fiatalt (18 éven aluliakat) havonta egyszer

autóval Kazincbarcikára és Edelényre visszük sportolni.

A szervezet önállóan korábban még soha nem próbált pályázati támogatást szerezni.

A pályázatban megfogalmazott célunk az volt, hogy az egyesület szélesítse tevékenységi körét

és a focicsapatnak segítsünk magasabb osztályba jutni. A csapat valamennyi résztvevője roma

származású. Emiatt nehezen tudunk szponzorokat, támogatókat szerezni és sokszor

előítéletekbe ütközünk. Ennek ellenére minden erőnkkel egyre jobb eredményekre törekszünk.

Szalonnán a sport a fiatalok egyetlen egészséges szórakozási lehetősége, ami alkalmat ad a

közösségépítésre, a közösség összefogására, ezáltal egyéb építő tevékenységekre is.

A futballcsapatunk tevékenységének megerősítését kértük pályázatunkban, de ez hatással van

a település egészére, a hátrányos helyzetű - elsősorban roma - családok életére is. A

pályázat pozitív elbírálásának eredményeként kiszámítható, biztos jövőképet tudtunk

felvázolni az érintett családoknak, és sikerült is felsőbb osztályba lépnünk. A bajnokság 2006.

augusztus 6-án kezdődött és a csapat a Cserehát Program segítségével jelenleg nagyon jól

szerepel.

Az emberek számítanak ránk. A pályázatban leírtaknak megfelelően, önkéntes munkájukkal

újítottuk fel a pályát és környezetét, illetve a gyerekeknek egész napos rendezvényt

szerveztünk. Ezt 2006. augusztus 26-án, szombaton tartottuk Szalonnán, a sportpályán.

Reggel kilenckor, a megnyitóban elmondtuk, hogy a rendezvény a Cserehát Program



20


keretében valósul meg. Délelőtt gyerekrendezvények zajlottak, volt kötélhúzás, sorverseny

akadályfutás, meg még sokféle más „erőpróba”. Minden gyerek nagy kedvvel és lelkesedéssel

vett részt a programon, ügyesen teljesítették a feladatokat, és az ünnepélyes, jó hangulatú

eredményhirdetésen minden csapat ajándékot kapott. A vetélkedők alatt a szülők kondérban

slambucot és más cigány ételeket főztek. Délután elsőként a gyerekeknek kispályás, majd a

felnőtteknek nagypályás focimérkőzést rendeztünk, színvonalas és sportszerű meccsekkel. A

győztesek ajándékokat kaptak. A napot az esti diszkó zárta.

A program során a gyerekek és a felnőtteknek végre kulturált rendezvényen vehettek részt. A

rendezvény lehetőséget teremtett a felnőttek számára, hogy megbeszéljék az őket foglalkoztató

ügyeket és problémákat. Ez azért igazán fontos, mert az ilyen kistelepülésen különben csak a

kocsma adna alkalmat a találkozásra. Ezért meg is beszéltük, hogy megpróbálunk támogatást

szerezni egy közösségi tér kialakítására.”

A futballcsapat a 2013/14-es bajnokságban is a megyei másodosztályban játszik. A

futballcsapat továbbra is azzal a nehézséggel küzd, hogy a játékosok részére semmilyen

juttatást és fizetést nem tud biztosítani. Az idei szezonban a csapat a nyolcadik hely

környékén található. Érdekesség, hogy a csapat edzője, egyben játékosa vezeti a megyei

góllövő listát.

7. kép Szalonnai futballcsapat helyezése (forrás: www.mlsz.hu)


21


A fenti képen látszik, hogy a 2012/13-as szezon során a megyei másodosztály első helyén

végzett az együttes, azaz elnyerte a bajnoki címet. A továbblépés azonban innen támogató

hiányában nem sikerült. Ezért játszik az együttes még mindig a megyei II. osztályban. A

szezon után Kertész Attilával készítettek interjút, aki akkor még bizakodó volt a folytatást

illetően.

„Vannak együttesek, ahol sok pénzből sem tudnak jó csapatot kialakítani, és van olyan

gárda ahol kevés a pénz, de jó a csapatszellem és ezért jönnek az eredmények. Szalonnán

szinte pénz nélkül érnek el csodákat.

(www.bazfoci.hu/tartalom/cikk/245528_szalonna_penz_nelkul_de_hatalmas_lelkesedessel)

Kertész Attila: A megnyert bajnokságot megelőzően sem volt szégyellni valónk, hiszen

Szendrő előtt a második helyezést értünk el. A 2012/2013-as bajnokság előtt lezárva az előző

szezont csapatgyűlést szerveztünk labdarúgók, vezetők, segítőkkel terveztük a jövőt. Az

alapvető célkitűzésünk volt, hogy fiataljainkat beépítsük a csapatba és egy olyan gárda

összeállítása, akik stabil lábakon megállják helyüket a Megyei II. osztályú elitben.

Az eredmények azt mutatják ez sikerült.

Kertész Attila: Ez most már állíthatom, hogy sikerült, hiszen egy remek őszi szezon után még

remekebb tavaszi szezonnal sikerült a Megyei II. osztályú Északi csoport 1. helyezését elérni,

melyre különösen büszkék vagyunk, hiszen Szalonna történelme során már kétszeres Megyei

II. bajnoknak hívhatja magát.

Ez ennyire egyszerű volt?

Kertész Attila: A bajnokság során természetesen nálunk is adódtak problémák gondolok itt,

eltiltások, munkahelyi elfoglaltságok, és egyéb körülményekre melyek nehezítették a csapat

szereplését. De mindig azon voltunk, hogy orvosoljuk a problémákat és elmondhatom, habár

nehezen is mindig sikerült. A csapat egysége a sport iránti szeretetet vezetett el minket ehhez a

szép eredményhez. És külön köszönet illeti a csapat tagjait kik a győzelmet szem előtt tartva

hétről hétre a pályán harcoltak, hogy Szalonna településének futball csapata a lehető legjobb

eredménnyel távozzon a pályáról, akikre büszkék lehetünk és vagyunk kik a labdarúgással

felemelték kicsiny kis településünk hírnevét. Szeretném megköszönni mindazoknak, akik egy

kicsit is segítettek egy ilyen gyönyörű eredmény eléréséhez. „

Szabadidős sport és kulturális rendezvények Szalonnán

A Szalonnai Tanoda évről, évre szervez különböző programokat a falu és roma kisebbség

részére. Ezeket pályázati pénzből, alapvetően az iroda munkatársaival és a tanodai


22


gyermekekkel igyekszik megvalósítani. Az elmúlt években a következő programok kerültek

már megvalósításra:

2014-es év programjai

Március 15-ei emlékműsor

a 2014 évi tanodai programok megbeszélése, bemutatása

2013-as év programjai

Mikulás esti rendezvény (kézműves foglalkozás, ajándékozás)

Augusztus 20-ai közösségi rendezvény (közös főzés, kispályás foci, csocsó, ping-pong)

2013 május 31 (közös főzés, sportesemények, közös beszélgetések)

2013 tavasza, falugyűlés és közös megbeszélés, tervezett programok kialakítása

2012-es év programjai

gyermekrendezvények, közös programok, a Szalonnai Tanoda folyamatos műkődésének

előkészítése, megbeszélése

2011-es év programja

központban a Tanoda bemutatása, a Tanodai közös rendezvények kezdete, gyermek és

felnőtt rendezvények

8. kép Meghívók, plakátok(forrás: www.sza-ke.hu)



23


A PROJEKT HATÁSAI, DISSZEMINÁCIÓ

„Az országban egyedülálló futballsikerek elsődleges „hozadéka” az a felismerés, hogy a

sport megerősíti a személyiséget, sikerélményhez juttatja a sok kudarccal szembesülő

hátrányos helyzetű embereket. A szalonnai példa ennél azonban sokkal messzebb mutat: az

eredmények a többség körében hozzájárulnak a kisebbségben élő és hátrányos helyzetű

emberek elfogadásához, elismeréséhez, egyúttal pedig lehetőséget teremtenek a hátrányos

helyzetű emberek életének javítására. A futballcsapat tagjai mind egyedülálló romák, akik

életében a rendszeres, versenyszerű sportolás pozitív változást hozott.” (www.sza-ke.hu)

Szalonnán alig volt közösségi tér: az utca (a telep), a bolt, a posta, a kocsma, a hivatal és a

templom számít annak. A többségi társadalom hátrányosan megkülönböztető attitűdje

jelentősen csökkentette a roma fiatalok munkavállalási, tanulási esélyeit. Ezt erősíti az

alapvető szolgáltatások és közösségi terek hiánya. Az Egyesület ezen kezdett el változtatni.

Ezért vállalta, hogy hozzájárul a fiatalok egészséges életviteléhez, és azt ösztönzi, hogy a

pozitív élmények révén a helybeli romák a továbblépéshez és a kitöréshez szükséges

önbizalmat is megszerezzék. A futballcsapat, az egyedüli helyi közösség-szervező erő már

alkalmas volt arra is, hogy az egész helyi roma közösséget mobilizálja.

Az Egyesület tevékenysége a szervezetfejlesztés eredményeként így lépett túl a sport

kizárólagosságán. A település egészét szolgáló programokat valósít meg (pl. szakképzésbe

juttatás, munkaalkalmak felkutatása, közösségi rendezvények, stb.). A tagok önkéntesek,

olyan szülők, akik elkötelezett hívei a fiatalok támogatásának. Hisznek abban, hogy maguk is

tehetnek a sorsuk jobbításáért, és ennek egyik útja a felnövekvő nemzedék helyzetének

javítása, hogy létre jöjjenek az esélyegyenlőség feltételei. Az önbizalmat, a kitartást, az

együttműködést a Cserehát Program szakértőjének segítségével sikerült megerősíteni. A

kistérségi önkormányzatok, a civil szervezetek és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok

együttműködésének kialakításával elkezdődött egy párbeszéd, makro projekt tervezés. Ennek

az volt a célja, hogy a Cserehát Program támogatásával és szakmai segítségével lehetőséget

teremtsenek jelentős források megnyitására, különösen a roma lakosság körülményeinek

jobbítása érdekében. Az egyesület olyan szolgáltatásokat akart nyújtani, amilyeneket az

önkormányzat nem tud felvállalni és amilyeneket eddig a lakosság Szalonnán nem

élvezhetett. Korábban Szalonnán nem létezett szervezet, amely tevőlegesen tudott volna



24


fellépni a hátrányos helyzetűekért, közöttük is a legrosszabb helyzetben lévő romákért. A

Cserehát Programhoz kapcsolódó szervezetfejlesztés eredményeként 2007 nyarán

megváltozott az egyesület neve, tevékenységeinek köre. Létrejött a Szalonnai Sport és

Közösségfejlesztő Egyesület, amely már megfelelő jogi háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy

bekapcsolódjon pályázati programokba.

A szalonnai projektek modell értéke, az alábbi tényezőkben rejlik:

A telepről bevon szakmai megvalósítókat, helyi önkénteseket és külső elhivatott

szakembereket, így egyedi munkaszervezetet és struktúrát alakít ki, a programok a

helyiek által példát mutatnak a felnövekvő hátrányos helyzetű és roma lakosság

számára.

Nagy hangsúlyt fektet a közösségfejlesztésre, az együtt-gondolkodásra, a szociális

munkát új dimenzióba helyezi és folyamatos a telepi jelenlét rávilágít az aktuális

problémákra.

A célcsoporttagokkal közvetlen kapcsolatot építetett ki, minden felmerült problémára

megoldást próbál találni, alternatív eszközöket használ, a célcsoporttagokkal

közvetlenség-partnerség jellemzi, és a bizalom kiépítése folyamatos szempont.

Közvetlen és nyílt kommunikáció, lakossági fórumok, tájékoztatás fontos szerepet kap.

Rendszeres közösségi programok és tervezés.

Gazdasági szervezet-fejlesztés a fenntarthatóság jegyében: nincs a térségben potenciáli

foglalkoztató a célcsoportok számára, így Kft. létrehozásával a források koncentráltak

lettek, több embert sikerült foglalkoztatni, folyamatosan munkajövedelemhez juttatni

Komplex fejlesztés, mely tervszerűen több év alatt folyamatosan lett felépítve:

folyamatos szükségletelemzés, így a lakosság egyértelmű képet kap, hogy mi az, amivel

küzdenek, és amihez segítséget kínálnak fel számukra.

A projekteken belül a családok jólétével kapcsolatos segítő-támogató szolgáltatásokat

biztosító egyesület folyamatosan tart olyan rendezvényeket, amelyek célja a

közösségépítés. Szerveztek már nyári fesztivált, családi napokat, délutánokat,

folyamatosan biztosítják a szabadidős programokat, klubfoglalkozásokat és más

közösségfejlesztő programokat, így teremtve lehetőséget a hátrányos helyzetű családok

tagjai számára, hogy szabadidejüket hasznosan töltsék el. A fiataloknak és

családtagjaiknak komplex fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak, akiket számos módon


25


– életvezetési, pályaorientációs, képzési és munkahely-keresési tanácsokkal –

támogatnak.

A Szalonnai Tanoda hatása

A szalonnai tanoda a közös tevékenységek által a fiataloknak ad lehetőséget, arra hogy

megváltoztassák saját jövőjüket. A tanodai tevékenységek a következők:

1. Iskolai műveltségi területekhez, tantárgyakhoz igazodó fejlesztés.

2. Tehetség és képesség-kibontakoztatás: a tanuló előzetes felmérési eredményei alapján

a fejlesztési terv, a tanodai a tanulok „hozott” (családi, regionális, kisebbségi stb.)

kulturális szokásaira építve, azokból kiindulva fejleszti a résztvevők tudást és

kompetenciáikat

3. Személyiségfejlesztés: a tanulási hátrányok csökkenése az önismeret fejlődik, reális

önértékelés alakul ki, megerősödik a személyiség, pozitív énkép alakul ki.

4. Közösségfejlesztés: táborozás, kirándulások, roma népismeret, rendezvények,

szabadidős tevékenységek

5. A családi háttér erősítése, gyermek- és ifjúságvédelem, szociális és információs iroda:

2009-ben létrehozott egyesületi szolgáltatás

6. Továbbtanulás közvetlen segítése: érettségit, piacképes szakképzést biztosító

középiskolába.

9. kép Tanodai pillanatok (forrás: www.sza-ke.hu)



26


FÜGGELÉK

A fényképek és az életképek az egyesület honlapjáról kerültek letöltésre, az egyesület

vezetőinek hozzájárulásával.

Források

www.sza-ke.hu

www.boon.hu

www.bazfoci.hu

Irodalom

Wágner-Lakatos Melitta: Szalonnai Modell Program (Szakdolgozat 2010, Wesley János

Lelkészképző Főiskola)


http://www.boon.hu/

http://www.bazfoci.hu/


27


MELLÉKLETEK

1. Melléklet

Az interjú képei (Horváth Zsolt, Kertész Attila, dr Gősi Zsuzsanna)


28


2. Melléklet

Interjú Horváth Zsolt (Wágner Lakatos Mellitta – Szakdolgozat 42 old)

Horváth Zsolt

A SZAKE egyik alapítója, a szalonnai futball csapat edzője, önkormányzati képviselő, a

célcsoport foglalkoztatója a telepes (2008) projektben létrehozott Nádas-Tranzit Kft

ügyvezetője. Emellett több éve segíti nem csak a helyiek dolgait, és 28 éve dolgozik a

MÁV-nál vasutas kocsi ellenőrként.

Az interjú megállapításai:

A futball volt az alapja mindennek, a fiatalok fegyelmezettségét kellett javítani, a

sportszerűségre nevelés az élet más területén is hatással volt: a cigány fiatalok egyre

inkább tudtak alkalmazkodni a környezetükhöz.

A UNDP cserehát Program segített elindulni, ez volt az első komoly pályázat. Ennek a

hatására sikerült szakemberekkel közösen kidolgozni a telepes programot. Eredményes

akkor lehet pályázat, ha a helyiek és a külső szakemberek együtt valósítják meg.

Saját élményből való indíttatás is volt a telepes program, hiszen a saját gyerekein is

érezte a különbséget, a telepen és az integrált környezetben felnőtt között. A pályázat

mégis nagy dilemma volt, mert nem tudták elképzelni milyen egy ilyen pályázatot, hogy

kell megvalósítani, és egyáltalán mit fognak az emberek hozzá szólni.

A helyiek viszonyulása először ellenséges volt, nem nézték jó szemmel, hogy

cigánycsaládokat költöztetnek be a nem roma emberek mellé. Nagyobb volt a pletyka,

és a félelem, mint amit el tudott érni a pályázat. Igazából ennyi pénzből, főként a

„szocpol.” eltörlését követően nem lehet telepet megszüntetni.

Lakossági fórumok, konfliktusok kezelése nagy kihívás volt. A családok, a telepiek is

támadtak és az önkormányzat a többség oldala se volt elfogadó. A lakosság fórumoktól

félt, de nagyon jó tapasztalat volt, és utólag fontosnak tartja.

A pályázatban eredetileg 10 újépítésű házat tervezek, viszont megszüntették időközben

a „szocpolt” és az ÁFA is nőtt, így ennyi házra már nem volt lehetőségük. A kiválasztás

nem volt egyszerű feladat, végül a legsűrűbben élők, a legrosszabb lakó-állapotú fiatal

házaspárokat, gyerekeseket költöztették ki.

Megfigyelhető, hogy a mélyszegénységben élő családok számára mit is jelent a házhoz

való jutás lehetősége, nagy ugrás, amúgy semmi esélyük nem lenne, tovább élnének a


29


nyomorúságban, a lecsúszás és a bűnözés felé. A képzéssel és a munkával teljesen

megváltozik minden. Nehézség, hogy nem mindent tudnak, hogy kell élni (pl.

takarékosság problémája, hitelt vesznek fel bútorra) ilyen új lakásokba.

Összesen 40 főt vontak be a programba, de több embernek segítettek, az iroda senkit

sem küldött el. Sikerült képzésbe vonni és szakmát szerezni több területen: burkoló,

hegesztő, dajka, falazó-kőműves, fodrász. A képzés sikeres elvégzését követően a

Nádas-Tranzit Kft 17 főt foglalkoztatott munkaszerződéssel.

A tanoda program most indult, nagyon nagy-dolog, ahogy a lerobbant csűr épületet

teljesen átalakították tanodává. Általános és középiskolás tanulók egyaránt részt

vehetnek, ami segítséget nyújt számukra a továbbtanulásban. Helyi cigány is van a

tanárok közt, aki a telepen lakik: az önkormányzattól az iskolában nem kapta meg a

tanítás lehetőségét – mert roma- „de mi megadtuk neki, így bizonyíthat a falu számára.”

Babaház: a gyerekeknek kicsiknek szeretnének programot indítani, miközben az anyák

elmehetnek dolgozni és tanulni. Később ők maguk is dolgozhatnak a gyerek

programban, ahol a legkisebbek is korán nevelést kapnak.

A telepes pályázat végére nagyban változott a helyi lakosok hozzáállása, megítélése a

program iránt, mert látták azt, hogy nagyon sok mindent az ő érdekükben tesznek. Bár

sok dologban bizalmatlan a település egy része, mert cigányok csinálják a programot.

Visszajelzés, hogy van olyan paraszt néni, aki a lakásához feljött megköszönje: rajta a

vízbekötés nagyon segített

Documents

ESETTANULMÁNY©s-Közöss...Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület – roma integráció 3 TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok