32
Észak-Ázsia Kéri András

Észak-Ázsia

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Észak-Ázsia. Kéri András. Ural A Nyugat-Szibériai-alföld B Közép-Szibéria C Kelet-Szibéria D Déli hegységkeret E Az orosz Távol-Kelet F. Tagolása. D. C. F. B. A. E. Éghajlat és természetes növénytakaró, talajok. Két övezet: hideg és mérsékelt Ny-K a kontinentalitás nő - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Észak-Ázsia

Kéri András

Tagolása

• Ural A• Nyugat-Szibériai-

alföld B• Közép-Szibéria C• Kelet-Szibéria D• Déli hegységkeret E• Az orosz Távol-Kelet

F

A B

C

D

E

F

Éghajlat és természetes növénytakaró, talajok

• Két övezet: hideg és mérsékelt• Ny-K a kontinentalitás nő• A terület legnagyobb részét a szubarktikus (tajga)

éghajlat és növényzet uralja• A domborzat szerepe helyenként jelentős• A Csendes-óceán mentén DK érvényesül a

monszunhatás, itt mandzsúriai flóraelemek is megjelennek

• A tajga délen érintkezik a szteppel, a lombos erdők öve hiányzik, az Uralnál kiékelődik

A hideg övezet

• Az északi szigetek állandóan fagyos éghajlatát kivéve legnagyobb részét megszakítás nélkül a mocsaras tundra foglalja el, majd az erdős tundrával megy át délre a tajgába.

• A mélyedésekben glejes láptalajok, a magaslatokon podzolos tundratalajok találhatók

Tundra a Ny-Szibériai alföld északi részéről

Erdős tundra Kelet-Szibériából

A tajga• A szubarktikus éghajlat és a tajga foglalja el É-Ázsia legnagyobb

részét• A legmelegebb hónap középhőmérséklete >10 0C• A csökkenő csapadéknak megfelelően Ny-K ritkul a tajga• A Jenyiszejig uralkodó a lucfenyő: sötét tajga• A Jenyiszejtől keletre a lombhullató vörösfenyő a domináns: világos

tajga• A tőzeglápok eldorádója• Podzol talajok• A felszínformálásban meghatározó az örökfagy (permafrost)

Palsa (bulgunnyák)

Az örök fagy az eljegesedések maradványa, de a kemény

telek is kedveztek fennmaradásának.

A pleisztocén eljegesedés Észak-ÁzsiábanNy-K a jégtakaró határa egyre északabbra húzódott, a leghidegebb keleti területeket nem is borította összefüggő jégtakaró

Vízrajz - Folyók• Teljes területe a Jeges-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik• Óriásfolyamok hatalmas árvizekkel

FolyamrendszerHossza (km), a

világrangsorban elfoglalt hely

Vízgyűjtő terület nagysága (km2), a világrangsorban

elfoglalt hely

Közepes évi vízszállítás a torkolatnál

(m3/s), a világrangsorban

elfoglalt hely

Ob–Irtis 5570 5. 2 975 000 4. 12 600 13.

Jenyiszej–Angara–Szelenga

5550 6. 2 605 000 7. 19 600 6.

Léna 4270 12. 2 490 000 8. 16 400 9.

Állóvizek

• A legtöbb tó létét az örök fagynak köszönheti

• A riftesedés hatására létrejött tektonikus árokban foglal helyet a Bajkál-tó, Földünk legmélyebb tava (1620 m), a felszíni édesvíz-készlet 1/5-ét hordozza

• A Bajkál-tó egyedi élővilágaBajkáli fóka – az egyetlen édesvízi fókaBajkáli olajoshal – testének 30%-a olaj! Mélyvízi,

két faja ismert

Állatvilág

• Számos endemizmus

Ilyen a pl. a coboly (Martes zibellina)

Cobolybunda: 90 000 rubel = 630 000 Ft

Az Ural• 3800 km hosszan húzódik É-D írányban – csak

szerkezeti egység, az éghajlati és a növényzeti képe övezetesen változik

• Nem jelent éghajlati választóvonalat!• Az óidő végén, az Urali-geoszinklinális bezáródásával

keletkezett a variszkuszi mozgások során• A középidőben felszíne tönkösödött• Öt hosszanti öv különíthető el Ny-K:

- óidei üledékek, töréses-vetődéses szerkezet, szilur mészkő-karsztos formák- központi vízválasztó gerinc: óidei kristályos palák- gabbró öv, ércekben gazdag- gránit- és gneiszintrúziók öve, ércekben ez is gazdag- felső-kréta és harmadidőszaki üledékek

Az Ural É-D-i tagolása

-Szubpoláris Ural

-Északi-Ural

-Középső-Ural

-Déli-Ural

-Az Ural ásványkincsekben gazdag, az ércek tárháza :

bauxit, rézérc, mangánérc, nikkelérc

Legismertebb a magnetit

Nyugat-Szibériai alföld

• Földünk 2. legnagyobb feltöltött alföldje• Az óidőtól kezdve tart a süllyedés és feltöltődés, D-É-ra

vastagodó közép- és újidei üledékek• A pleisztocén eljegesedés kevésbé volt jelentős, mint a

Kelet-Európai síkságon• Energiahordozókban gazdag: Kőolaj-földgáz• A terület fele 100m méternél nem magasabb• Felszínének csaknem fele láp és mocsár• Felszíni vizek: Ob-Irtis vízrendszere, Jenyiszej• Több százezer tó – főleg fagykarsztos eredet• Hatalmas artézi medence (65 000 km3~3x Bajkál)• Legnagyobb része tajga, éghajlatára a több csapadék

jellemző (500-600 mm/év)

• Domborzatára három lapos tál és az azt elválasztó alacsony, széles hátságok jellemzők

Közép-Szibéria

• Alapja az Angara-ősmasszívum

• Későbbi kiemelkedések, megfiatalodás

• Jégkori eljegesedés, periglaciális átformálás

• Az örök fagy igazi hazája

Kelet-Szibéria• Ősi szerkezeti magvakhoz gyűrődött ó- és középidei hegységek,

melyek a harmadidőszakban lepusztultak, majd a negyedidőszakban kiemelkedtek és megfiatalodtak

• Az Északi félgömb ma leghidegebb területe (Verhojanszk -78 0C, a legnagyobb abszolút hőingás 116 0C

• A legkevésbé volt eljegesedve pleisztocénben• Oka a csapadékhiány

Az orosz Távol-Kelet

• Változatos felépítés és domborzat: rög- és gyűrthegységek, vulkánok, síkságok 4500 km hosszan húzódnak É-D-i irányban

• A legfiatalabb Észak-Ázsiában• Két hosszanti övezetre oszlik, a belső kréta gyűrt

üledékekből áll• A keleti, külső főleg harmadidőszaki vulkáni kőzetekből,

a Pacifikus-hegységképződéskor keletkezett• A tenger jelentős hatást gyakorol éghajlatára, az É-D-ies

domborzathoz igazodva É-D-i irányú földrajzi övezetek alakultak ki.

• Két lényegesen különböző tájcsoportra oszlikDélen az Amur-vidék és a tengermellékAz északi kétharmad fiatalabb és zordabb éghajlatú

Az Amur-vidék és a tengermellék

Változatos domborzat

Alapját a kevés helyen előbukkanó prekambriumi kőzetek adják.

Az óidőből metamorf palák és gránitintrúziók maradtak fenn a Szihote-Aliny hegységben, valamint üledékes kőzetek a Buréja-láncban.

A Szihote-Aliny a júrában és a krétában emelkedett ki és ezzel a terület szárazulattá vált. A Bureja menti kokszolható kőszenek is középideiek.

A terület éghajlata és növényzete

Éghajlata szárazföldi és tengeri jellegeket egyaránt hordoz, nedves kontinentális éghajlat rövidebb nyárral és hideg téllel

A tél száraz és hideg a sarki légtömegek uralma miatt, a januári khm -20 °C körül van.

A tengeri légtömegek, a monszun áprilistól jelentkezik, és kezdetben a hideg tengeráramlás miatt ködös időjárást okoz, majd csapadékot hoz. VII-VIII. hóban hull a csapadék 70%-a, évi 400-1000 mm a fekvéstől függően.

Növényzetében három elem keveredikkelet-szibériai pl. a daur vörösfenyő, ohotszki pl. a kövi nyír, az ajáni fenyőmandzsúriai elem pl. mongol tölgy, az amuri hárs, ezekre

az erdőkre a lombos fák, a liánok és epifiták jellemzők

Állatvilága szintén szibériai és kelet-ázsiai fajok keverékeszibériai: rozsomák, cobolymandzsúriai: amuri tigris, leopárd, pettyes szarvas

A zordabb északi területek

• Éghajlata a déli területeknél zordabb, Kelet-Szibériánál viszont enyhébb (tele enyhébb, nyara hűvösebb), érvényesül az óceán kiegyenlítő hatása.

• Csapadékosabb Kelet-Szibériánál• Növényzete tajga, az é.sz. 58°-tól tundra• Domborzata magasabb és tagoltabb, mint a déli részé, valamint

fiatalabb szerkezetű• Az örökfagy és felszínformáló hatása jobban érvényesül• Az idősebb belső és fiatalabb, óceánmelléki vonulatokat itt is

megtaláljuk.• Az Ohotszki-tenger mellékén 1000-1500 m magas középhegységek

találhatók, pl. a Magadán-hegyvidék• A Távol-Északkeletet az erős tagoltság és a zord éghajlat jellemzi

Az Anadir-felföldet középidei lávatakaró építi fel

A Csukcs-félsziget ősi kristályos alapjára ó- és középidei üledékek rakódtak

A Korják-hegyvidéket feltöltött alföldek övezik (Anadir-alföld)

Zord tajga éghajlat, 7-8 hónapos tél, 250-550 mm csapadék

A vulkáni Távol-Kelet

A legfiatalabb, ma is zajlik a hegységképződés

Meghatározó a negyedidőszaki vulkanizmus, ma is aktív tűzhányókkal

Az óceán és a hideg tengeráramlások óceáni szubpoláris éghajlatot alakítottak ki.

A domborzat, a bő csapadék és a vulkáni alapkőzet miatt rövid, nagy esésű, bővizű folyók jellemzők

A Kamcsatka-fszNégy Mo területű, a Föld 10. félszgete

1200 km hosszú, 480 km széles

A Központi-láncban prekambriumi és paleozoós kőzeteket is találunk, de a sziget nagy részét középidei és harmadidőszaki vulkáni kőzetek alkotják.

Anyagát tekintve a bazaltos és andezites vulkanizmus jellemző

A középidei és harmadidőszaki vulkáni takarókból emelkednek ki a negyedidőszaki vulkáni kúpok, mintegy 150, ebből 80 a Keleti-hegyláncban

Szabályos kráterkúpos:

KljucsevszkájaKronockájaKorjákszkája

Kalderás vulkánok eróziós kalderával:

Uzon

Vezuvio típusú robbanásos kalderák:

Avacsina

Utóvulkáni működés jelentős:

115 hőforrás, gejzírek

Gejzír a Mutnovszkij-vulkánon

Hőforrások és szolfatarák a Mutnovszkijon

A Mutnovszkij vulkán

A Goreli-vulkán

A Kis-Szemjacsik krátertava

Köszönöm a figyelmet!