Dávid Mária – Estefánné Varga Magdolna

A tanulásfejlesztő program elméleti és kutatási hátterének összefoglalója

Eszterházy Károly FőiskolaPszichológia Tanszék

2008

Az önálló – független tanulás összetevői

(Panchara, 2OOO)

Tanulni A tanulás A tanulás tanulás segítése tanítása

Önálló független tanulás

Az önálló független tanulás fejlesztésének

módszertani lehetőségei

• A gyermekek aktivitására építő módszerek alkalmazása az oktatásban (kooperatív technikák és differenciált fejlesztés)

• Indirekt tanulás-módszertani fejlesztés (megfelelő tanulási környezet kialakítása otthon és az iskolában, a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése)

• Direkt tanulás-módszertani fejlesztés (hatékony tanulási szokásrendszer kialakítása, a tanulási idő és a tanulandó tananyag strukturálásának tanítása, a tanulási technikák és stratégiák gyakoroltatása)

• Tanulási tanácsadás (a tanulási problémák személyre szabott kezelése, a tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése, a tanulási problémához illeszkedő direkt tanulás-módszertani fejlesztés)

Az indirekt - közvetett tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai

• A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése, melyek közvetlen szerepet játszanak az egyéni tanulási módszerekben.

• A főbb fejlesztendő képességterületek: a figyelem, a megértés, az emlékezet és a problémamegoldó gondolkodás.

• A képességfejlesztés alapelvei: ingergazdag környezet biztosítása, rendszeresség, játékosság, komplexitás, a tanuló adott képességszintjéhez való igazodás, és az apró lépések szerinti haladás.

A direkt (közvetlen) tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai

1. Hatékony tanulási szokások kialakítása• A tanulás optimális körülményeinek megteremtése (rendezett tanulási tér, jó

fényviszonyok, a taneszközök kezelésének kialakított szokásrendszere).• Időtervezés (napirendben, hetirendben a tanulási idő elhelyezése, az egyes

tantárgyakhoz szükséges tanulási idő tervezése) • A tanulási folyamat szokásrendszerének kialakítása (a tantárgyak tanulásának

sorrendje, az ismétlések számának és idejének optimalizálása).

2. A tanuláshoz való viszony formálása, a tanulás iránti motiváció fejlesztése

• A tanulás légkörének optimalizálása (Rogersi elvek)• A tananyag és gyermek fejlettségi szintjéhez való igazítása• Az érdeklődés felkeltése, a tanulói kompetenciamotívumot erősítő módszertani

elemek alkalmazása

A direkt (közvetlen) tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai

3. Eredményes tanulási technikák és stratégiák begyakoroltatása• Elemi tanulási technikák (hangos és néma olvasás, az olvasott szöveg elmondása,

ismétlés, előzetes és utólagos áttekintés, parafrazeálás, kérdések felvetése, kulcsfogalmak keresése, stb.)

• Összetett tanulási technikák: az elemi módszerek együttes alkalmazása, kombinálása (jegyzetelés, összefoglalók, táblázatok, vázlatok, mind map-ek készítése)

• Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása (pld: a szótanulás különböző módszerei idegen nyelvek esetében)

• Tanulási stratégiák: a tanulási feladat végrehajtásának célszerű tervezése, a tanulási technikák egységes műveletsorokká rendezése (pld. PQRST – módszer)

• A tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése

A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő feladatai

serdülőkorban

• Fejlődéslélektani jellemzők: • 9 éves kor után megnő az emlékezet terjedelme, a szóbeli absztrakt emlékezés

aránya. Az emlékezet és a gondolkodás fejlődésének következtében az értelmes tanulás kerül előtérbe. A tanulásban egyenetlenség figyelhető meg, a serdülő a számára érdekes anyagot tanulja, az érdektelent elhanyagolja. Középiskolás korra kifejlődik az önirányított tanulás képessége. Alkalmazni tudják a korábban megtanult tanulási technikákat. Kialakul a tanulásra vonatkozó metakogníció.

• A tanulás fejlesztésének fő feladatai: • A hangsúly az értelmes tanulás fejlesztésére helyeződik. Fontos a lényegkiemelés, az

összefüggések felismerésének fejlesztése. • Összetett tanulási technikák tanítása (jegyzetelés, vázlat, ábrák, tábláza-tok,

készítése). Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása.• Középiskola végére hatékony tanulási stratégiák kialakítása (pld. PQRST- módszer) • A felső tagozat végétől egyéni vagy csoportos tanácsadás alkalmazása, amennyiben

tanulási problémával küzdenek.

A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő feladatai

ifjúkorban

• Fejlődéslélektani jellemzők: • Az ifjúkor tekinthető az emlékezeti teljesítmény csúcsának. Erre az életkorra már

spontán is kialakulhatnak az értelmes tanulás módszerei. Képesek a gondolati támpontok kiemelésére, a vázlat és tervkészítésre, az új anyag régi ismeretekbe történő beillesztésére. Fejlett az önreflexió, így a tanulásra vonatkozó metakogníció is.

• A tanulás fejlesztésének fő feladatai: • Ebben az életszakaszban tanulás-módszertani fejlesztésre elsősorban azoknál a

fiataloknál van szükség, akiknél nem alakultak ki hatékony tanulási szokások, technikák és/vagy stratégiák. Emiatt problémáik vannak a tanulásban, nem tudnak átállni a változó tanulási helyzetre (pld. a középfokú oktatási szisztémáról a felsőfokúra)

• Leghatékonyabban alkalmazható tanulás-fejlesztési módszer: az egyéni vagy csoportos tanulási tanácsadás.

A tanulási tanácsadás specifikumai

• Azoknál a serdülő, ifjú, vagy felnőtt korú személyeknél alkalmazható, akik olyan tanulási problémával küzdenek, melynek oka elsősorban tanulás-módszertani hiányosságokra vezethető vissza.

• Lényege: a tanulásra vonatkozó öndefiníció fejlesztése, az önálló tanulásban tapasztalható hiányosságok felismertetése. Ezzel párhuzamosan a hatékony tanulási módszerekre vonatkozó információk nyújtása, tanulási technikák, stratégiák megismertetése.

• Hatása: A tanácskérő felismeri amennyiben saját tanulási szokásai, módszerei nem segítik elő a hatékony tanulást, és megtervezheti a szükséges változtatásokat.

• Menete: Problémafeltárás – alternatív megoldások kidolgozása – a változtatásra irányuló cselekvési terv kialakítása, kipróbálása, begyakoroltatása.

A csoportos tanácsadás

lépései

Alakulófázis Formálódás fázisa Munkafázis Zárófázis

Alternatív megoldások kidolgozása

Megállapodás, cselekvési terv

kidolgozása

Probléma-feltárás

Témák

Önismereti elemek

Tanulási stílus

Vizsga-szorongás

Önértékelés

Információ áramoltatás

A CSOPORTOS TANÁCSADÁS MODELLJE

A csoportfejlődésszakaszai

A tanulás feltételei

A számítógépes tanulásfejlesztő program szerkezeti egységei:

1. Öndefiníciós kérdőív: Ez szolgáltatja az alapját a tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztésének. Alkalmazása lehetővé teszi, hogy a program felhasználója átgondolja tanulási szokásait, és visszajelzéseket kapjon arra vonatkozóan, hogy mely területeken tapasztalhatók hiányosságok, hol van szüksége fejlesztésre. Az öndefiníciós kérdőív kiértékelését a számítógép végzi, és az eredmény alapján javaslatot tesz arra, hogy milyen tanulásfejlesztő feladatsorokat célszerű a tanácskérőnek gyakorolni az önálló – független tanulás kialakításához, tanulása fejlesztéséhez.

A számítógépes tanulásfejlesztő program szerkezeti egységei:

2. Tanulás-fejlesztő feladatok. Részben a közvetett tanulás-módszertani fejlesztéshez - a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztéséhez - tartalmaznak feladatsorokat (emlékezet, figyelem, gondolkodás). Részben a közvetlen tanulás-módszertani fejlesztéshez szükséges tanulási technikákat és stratégiákat gyakoroltatják be, (pld.: időtervezés, áttekintés, parafrazeálás, lényegkiemelés, jegyzetelés, vázlat, táblázatok készítése, PQRST módszer). A tanulásfejlesztő feladatok alkalmazása elősegíti, hogy a programot felhasználó személyek tanulási szokásai hatékonyabbá váljanak.

Kísérleti tapasztalatok

a tanulási tanácsadás alkalmazásában

a felsőoktatásban

A kutatás célkitűzései

• A felsőoktatásban előforduló tanulási problémák intrapszichés okainak feltárása.

• Természetes kísérlet keretében az ifjú, illetve felnőtt korosztályban a tanulást gátló tényezők leküzdésének elősegítésére új módszer kidolgozása, kipróbálása és hatékonyságának igazolása.

• A tanulási tanácsadás módszerének kipróbálása és specifikumainak kijelölése a felsőoktatási populáció körében

A kutatás hipotézisei• Feltételeztük, hogy a felsőoktatásban elő-forduló tanulási

problémák nem elsődlegesen intellektuális hiányosságokra vezethetők vissza, hanem a hallgatók tanulás-módszertani hiányosságaira, vagy személyiségükben rejlő problémákra.

• Feltételeztük, hogy a felsőoktatási tanulás hatékonyabbá tételéhez adekvát segítségnyújtási forma a csoportos tanácsadás.

• Feltételeztük, hogy a csoportos tanácsadás folyamatában a hallgatók problémamegoldó képességének fejlesztése transzferál az intellektuális képességek fejlődésére.

• Feltételeztük, hogy a tanulási hatékonyság-fejlesztő tréningen részt vevő kísérleti csoport tagjai eredménye-sebben teljesítenek főiskolai tanulmányaik során, mint a kontrollcsoport tagjai.

• Feltételeztük, hogy a változás azoknál a hallgatóknál lesz jelentősebb, akak tanulási problémával küzdenek.

A kutatás menete

• Bemérő vizsgálat: A kísérleti és a kontroll csoport kiválasztása

• Tanulási hatékonyság-fejlesztő tréning a kísérleti csoportnál, egy féléven (30 óra) keresztül

• Hatásvizsgálat: A vizsgaidőszak végén a változások mérése• A tanulmányi eredmények nyomonkövetése:

1999 és 2004 közötti időszakban

• Matematikai statisztikai elemzés

A vizsgálati minta bemutatása

• Kísérleti csoport: Létszám: 138 főNemek szerinti megoszlás: 77,8% nő, 22,2% férfiÉletkor szerinti megoszlás: 19-23 évÉvfolyam szerinti megoszlás: első éves: 70%, másodéves: 30%Szakos megoszlás: kétszakos 63%, egyszakos: 37%Tanulási problémát jelzett: gimnáziumi évek alatt: 30%, főiskolán: 51,85%

• Kontrollcsoport: 114 főNemek szerinti megoszlás: 83,3% nő, 16,7% férfiÉletkor szerinti megoszlás: 19-23 évÉvfolyam szerinti megoszlás: első éves: 70,2%, másodéves: 27,2% harmadéves:2,6%Szakos megoszlás: kétszakos: 72,8%, egyszakos: 27,2%%Tanulási problémát jelzett: gimnáziumi évek alatt: 23,7%, főiskolán: 35,09%

A kutatás módszerei

• A főiskolai tanulási szokások vizsgálata: (kérdőív)• A tanulási probléma okai• Az óralátogatási szokások jellemzői• A vizsgára készülés tanulási szokásai• A vizsgahelyzetek átélése• A főiskolai közérzet

• Intelligenciavizsgálat: (Intelligencia Struktúra Teszt)• Verbalitás, matematikai gondolkodás, térelképzelés, emlékezet:

• Személyiségvizsgálat: (Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív)• Érzelmi stabilitás – emócionalitás, interperszonális adekváció és hatékonyság, konvencionalitás,

függetlenség – eredetiség:

• Matematikai statisztikai elemzés:• Egy és kétmintás t – próba, interkorrelációs együtthatók számítása, faktoranalízis

Kutatási eredmények – bemérő vizsgálat

• A tanulmányi átlagok és az IST eredmények között elvégzett korrelációszámítások alapján megállapítható, hogy átlagos, vagy annál jobb intellektuális képességek mellett a tanulmányi eredmények nem mutatnak együttjárást az intelligenciával a felsőoktatásban.

• A tanulási kérdőív eredményeit alapján a kísérleti csoportban, ahol szignifikánsan több a tanulási problémával küzdő hallgató, kevésbé alkalmazzák a hatékony tanulási módszereket. Szignifikánsan kevesebbet készítenek összefoglalót, vázlatot, kevésbé jellemző, hogy ellenőrzik a tanultakat, gyengébb a lényegkiemelésük, erősebb a vizsgaszorongásuk, mint a kontrollcsoporté.

• A személyiségvizsgálat eredményei nem mutatnak különbséget a kísérleti és a kontroll csoport között. Személyiségszerkezet szempontjából szignifikáns különbségek a tanulási problémával küzdő és nem küzdő hallgatók között vannak, attól függetlenül, hogy melyik csoportba tartoznak. A tanulási problémával küzdő hallgatóknak bizonytalanabb a szociális fellépése, érzelmileg kiegyensúlyozat-lanabbak, szorongásosabbak, alacsonyabb szintű az intellektuális hatékonyságuk.

• A mért változók interkorrelációs összefüggéseinek elemzése azt mutatja, hogy a tanulmányi eredmények a felsőoktatásban elsősorban azzal állnak összefüggésben, hogy mennyire autonóm, önálló a személyiség, mennyire alkalmaz hatékony tanulási technikákat és tanáraival milyen kapcsolatot képes kialakítani. Jobbak a tanulmányi eredmények, ha vizsgahelyzetben kevésbé szorongó a személyiség.

Kutatási eredmények – hatásvizsgálat

• A tanulási kérdőív eredményei szerint: • A kísérleti csoportba tartozó hallgatóknál javultak a tanulási módszerek, javult a

lényegkiemelés. Csökkent a kollokviumi készülésre fordított idő aránya. Vizsgahelyzetben a szorongási szint csökkent, és a teljesítményt serkentő szorongás irányába történt elmozdulás. Javult a hallgatók főiskolai közérzete, A változások a kísérleti csoport azon tagjainál erősebbek, akik tanulási problémát jeleztek.

• A kontroll csoportnál a kísérleti csoportban jelzett pozitív változásokkal ellentétes tendencia figyelhető meg A vizsgahelyzetek átélésében a szorongási szint csak a tanulási problémával nem rendelkező hallgatók-nál csökken. A teljesítményt serkentő szorongás irányából a teljesítményt gátló szorongás irányába tolódnak el az eredmények. Háttérbe szorulnak a helyes tanulási technikák. Romlik a hallgatók főiskolai közérzete. Különösen a tanulási problémát jelző kontroll csoport tagjaira jellemző, hogy nincsenek változások a bemérő és hatásvizsgálat között. A tanulási problémával küzdő hallgatóknál tehát nem várható spontán javulás a tanulási szokásokban, szükség van a tanulási tanácsadásra a felsőoktatásban a tanulási problémák leküzdéséhez.

Kutatási eredmények – hatásvizsgálat

• A személyiségvizsgálat eredményei:• A kontroll csoportban (akik nem vettek részt a tanulási hatékonyságfejlesztő tréningen) nem

tapasztalható változás a hallgatók személyiségállapotában a bemérő vizsgálathoz képest.• A kísérleti csoport személyiségprofilja általános emelkedést mutat a tréning befejezését követő

hatásvizsgálatnál. A Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív eredményei szerint szignifikáns javulás tapasztalható a kísérleti csoportnál a stabilitás-emocionalitás és az interperszonális adekváció és hatékonyság kategóriáiban. A tréningen részt vett hallgatók tehát eredményesebben elaborálják pszichés feszültségeiket, mint a tréning megkezdése előtt. Másokkal szemben toleránsabbakká váltak, javult intellektuális hatékonyságuk és fejlődött az a tulajdonságuk is, hogy másokban jó benyomást keltsebek. Javult önérvényesítésük, a közösségbe történő beilleszkedésük, kapcsolatteremtő képességük, nőtt az önbizalmuk, határozottabbá, szociális interakcióikat eredményesebben befolyásoló személyekké váltak.

• A kísérleti csoportban a kedvezőtlenebb személyiségállapottal rendelkező tanulási problémás hallgatók behozták hátrányukat a tanulási problémát nem jelző társaikhoz képest.

CPI eredmények változása a kísérleti csoportnál

40,00

45,00

50,00

55,00

60,00

DO

dom

inan

cia

Cs

képe

sség

a s

tát..

.Sy

szo

cial

ibitá

s

Sp s

zoci

ális

fellé

pés

Sa ö

nelfo

gadá

sW

b jó

köz

érze

t

Re

fele

lőss

égtu

dat,.

..

So s

zoci

aliz

álts

ágSc

önk

ontro

llTo

tole

ranc

ia

Gi j

ó be

nyom

áske

ltés

Cm

köz

össé

gisé

g

Ac te

ljesí

tmén

y el

éré.

.

Ai te

ljesí

tmén

y el

éré.

.

Ie in

telle

ktuá

lis h

até.

..

Py p

szic

holó

giai

érz

ékFx

flex

ibilit

ásFe

női

essé

g

Átlag Bemérő Kísérleti Átlag Hatás Kísérleti

Zárókövetkeztetések

• Kutatásunk alapvető célkitűzéseit elértük, kiinduló hipotéziseinket igazoltuk

• A tanulási tanácsadás, a jelenlegi pszichológiai gyakorlatban hiánypótlónak tekinthető, és kutatási eredményeink alapján hatékony segítségnyújtási forma a felsőoktatásban

• Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportos tanácsadás módszerével vezetett tanulási hatékonyság-fejlesztő tréning választható speciálkollégiumként bevezetésre kerüljön a felsőoktatásban és a távoktatásban