ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

ÉVES JELENTÉS A 2008. ÉVBEN VÉGZETT MINŐSÉGFEJLESZTÉSI

TEVÉKENYSÉGRŐL(Elfogadva a Szenátus 2009. március 4-i ülésén)

EGER, 2009

A Szenátus10/2009. (III.4.) sz. határozata

a 2008. évi Minőségfejlesztési tevékenységről

1. A Szenátus a 2008. évi Minőségfejlesztési tevékenységről szóló beszámolót elfogadja.

2. A Szenátus a határozatot nyílt szavazással, egyhangú 17 igen szavazattal hozta.

K. m. f.

Dr. Hauser Zoltánrektor

a Szenátus elnöke

2

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság

Tagjai:Dr. Csutorás Csaba, elnök

Dr. Koncsos FerencDr. Tóth Antal

Dr. Kicsák LórántDr. Kádek IstvánDr. Juhász Erika

Titkár:Király Istvánné

3

TARTALOM

I. Minőségfejlesztési tevékenységek és eredmények 5

Az Eszterházy Károly Főiskolán 2008-ban végzett minőségfejlesztési tevékenységek rövid összefoglalása………………………... 6

II. Karok értékelése

Bölcsészettudományi Kar……………………………………………… 12Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar………………………………… 13Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar……………………………………….. 15Természettudományi Kar……………………………………………………. 17

4

I.

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS EREDMÉNYEK

5

BESZÁMOLÓ AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLÁN 2008-BAN VÉGZETT MINŐSÉGFEJLESZTÉSI MUNKÁRÓL

A Szenátus 2007. decemberi ülésén elfogadta a főiskola minőségfejlesztési programját, amely alapján a 2008. évre elkészítettük az éves szintű operatív tervet. A főiskolai éves program alapján a kari bizottságok kari terveket dolgoztak ki, a megvalósítás eredményeiről a kari tanácsoknak számolnak be. Az éves program végrehajtását az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság értékeli és meghatározza a következő éves feladatokat.

A főiskolai Minőségbiztosítási Bizottság éves tevékenysége

Az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság rendszeres időközönként ülésezett (kb. 2-3 havonta, dokumentált időpontokban), az időszakos feladatok határozzák meg az ülések számát. A 2007-es év nyarától minden bizottsági ülésről pontos jegyzőkönyv készül, ami az ülések dokumentáltságát biztosítja.A Bizottság éves elvégzett feladatai:

– A hallgatói kurzusértékelések koordinációja, lebonyolítása (2007/2008. II. félévében).– A szervezeti önértékelés folyamatának felülvizsgálata, az önértékelési tesztlapok,

illetve a szöveges önértékelés kérdéseinek aktualizálása.– 2008. szeptemberében a folyamatgazdák képzésének lebonyolítása a Hefop pályázat

keretében.– 2008. őszén az akkreditációs anyagok elkészítése az intézményi akkreditációhoz.

A Minőségi Körök éves tevékenysége

A főiskola minőségirányítási rendszerének kezdeti kidolgozási szakaszában az intézmény tevékenységi köreinek megfelelően négy minőségi kört hoztunk létre. A minőségi körök 2000 óta folyamatosan végzik tevékenységüket. Feladatuk a működés folyamatos nyomon követése és a rendszer fejlesztésének meghatározása. Főiskolánkon a Minőségirányítási Kézikönyv első változatát a Főiskolai Tanács 2003. június 11-én fogadta el. Ezután történt meg a rendszer elemeinek kidolgozása, próbaműködtetése, folyamatgazdák kijelölése és továbbképzése. A rendszer teljeskörűen 2006. január elsején lépett hatályba. 2007-ben a minőségi körök vezetői úgy döntöttek, hogy a Hefop 3.3.1. konzorciumban végzett minőségfejlesztési pályázati munka eredményeit beépítjük a rendszerünkbe. Az a döntés született, hogy a rendszerben 2007-ben az I. minőségi körhöz tartozó (Vezetés, tervezés, értékelés) fejezetet bővítjük újabb folyamatleírásokkal (elsősorban a stratégiai tevékenységéhez kapcsolódó eljárások kidolgozásával), valamint a III. minőségi kör feladatához kapcsolódó képzési folyamatokkal egészítjük ki rendszerünket. A rendszerfejlesztés eredményeit, kiegészítve a szervezeti önértékelési eljárás kidolgozásával beépítettük a Minőségirányítási Kézikönyv második kiadásába (2008. június 4.).

A folyamatgazdák tevékenysége és szerepe a rendszer működtetésében

A folyamatgazdák a rendszer működtetéséért felelős munkatársak, akik figyelemmel kísérik az eljárásokra vonatkozóan a külső és belső szabályozások betartását, érdemi, tartalmi érvényesülését, értékelik azok alakulását, javaslatokat dolgoznak ki a szükséges módosításokra, fejlesztésekre, frissítésekre. Javaslataikat a Minőségbiztosítási Irodába juttatják el.

6

A rendszer első kiadásának próbaműködtetéséhez folyamatgazdákat neveztünk ki, akik a próbaműködtetés után is nyomon követik az eljárások és a gyakorlat viszonyát. Az újonnan kidolgozott eljárásokhoz 2008-ban rendeltük ki a folyamatgazdákat, akiket képzéssel felkészítettünk a feladatok ellátására. Az elmúlt évben közel száz munkatársunk kapcsolódott be a minőségirányítás rendszer működtetésével összefüggő feladatokba. Ez azért örvendetes, mert a minőségi munka legfontosabb feltétele a feladatokkal való azonosulás, amihez nélkülözhetetlen az elkötelezettség és a tájékozottság. A folyamatgazdák körének bővítése azért fontos feladat, mert a fejlesztése távlati célja, hogy minden munkatársunk legyen a saját folyamatának (folyamatainak) gazdája, kövesse nyomon a folyamat működését, hiba esetén azonnal jelezze azt, és tegyen javaslatot a folyamat módosítására, a hiba elhárítására. Bizakodók vagyunk abban a tekintetben, hogy az átlátható és mindenki számára elérhető szabályozás ismerete és alkalmazása megkönnyíti a feladatok minél kevesebb hibával történő ellátását, ami végeredményben az intézményünk nagyobb elismertségét fogja eredményezni külső és belső partnereinknél egyaránt. A folyamatos fejlesztés célja, hogy a tevékenységekből kiküszöböljük a hibákat. Távlati célként a „nulla hiba” elérését tűzzük ki még akkor is, ha tudjuk, hogy tökéletesen működő rendszer gyakorlatilag nem valósítható meg.

A minőségirányítási rendszer fejlesztése

A minőségfejlesztési programban meghatároztuk, hogy figyeljük az oktatási folyamatot, gyűjtjük, és napra készen tartjuk a főiskola működését szabályozó törvényi rendelkezéseket és más jogszabályokat, és elérhetővé tesszük a főiskolai belső hálózaton. 2007-ben a jogszabályok megjelenéséről szóló tájékoztatás céljából már létrehoztuk a „Jogszabályfigyelő” című szükség szerint megjelenő értesítőt, melyben nemcsak a megjelent jogszabályra hívjuk fel a figyelmet, hanem arra is, hogy milyen új rendelkezéseket tartalmaznak a jogszabályok. A jogszabályok elektronikus formában megtalálhatók a CD jogtárban, de a főiskola minőségirányítási rendszerének honlapján is megjelenítjük az új jogszabályokat. Az egész évben megjelent új jogszabályokat a következő év elején bevezetjük a kézikönyv megfelelő fejezetéhez. A folyamatosan megjelenő jogszabályok jegyzékét és a jogszabályok szövegét is elérhetővé tettük minden dolgozó számára elektronikus formában a minőségirányítási rendszerben.

Minőségirányítási rendszerek fejlesztését célul kitűző konzorciumi pályázat is segített bennünket abban, hogy főiskolai rendszerünket átalakítsuk, bővítsük, és a működtetési tapasztalatok felhasználásával áttekinthetőbbé tegyük. A változtatások mértéke tette szükségessé, hogy a rendszer második kiadását készítsük el 2008-ban.A rendszerben az alábbi változtatások történtek:

– hozzáigazítottuk a változásokhoz a minőségirányítási kézikönyvet, átdolgoztuk annak mellékleteit képező eljárások, szabályzatok, utasítások és űrlapok jegyzékét;

– a minőségirányítási eljárásokat bővítettük. A minőségi körök véleménye alapján 2008-ban új folyamatleírásokat, elsősorban a vezetés – tervezés – ellenőrzés, valamint az oktatás és kutatás című fejezethez kapcsolódóan dolgoztuk ki. A második kiadásban a 23 új folyamatot írtuk le, így a rendszerben az eljárások száma 24-ről 47-re nőtt.

– A minőségirányítási kézikönyv új kiadásában feldolgozásra került a szervezeti önértékelés folyamata, amely a szöveges önértékelés és tesztalapú értékeléseken alapul.

7

A rendszer elektronikus változata elérhető minden dolgozó számára felhasználónév és jelszó megadásával. Kezelését nehézkessé teszi, hogy az egyes részekhez az anyag görgetésével lehet eljutni. A klikkeléssel történő elérést az elmúlt évben nem tudtuk megoldani, lévén hogy a rendszer terjedelme egyszerű megoldást nem tesz lehetővé. Ezért 2009-ben pályázati forrásból szeretnénk kifejleszteni a rendszer elektronikus, felhasználóbarát változatát.

Ellenőrzési-mérési-értékelési folyamatok eredményeinek bemutatása

Hazánk Európa Unióba lépését követően a minőségügy szerepe jelentősen nőtt, az új értelemben vett minőségkultúra kialakítása, elterjesztése számos akadályba ütközött, jelentős ellenállást leküzdve valósul meg. Nem volt – nincs – ez másképp a felsőoktatásban sem: miközben az európai környezetben természetes elvárás lett a felsőoktatási intézmények minőségügyének egységes rendezése, Magyarországon mintha nem történt volna számottevő előrelépés. Ennek legnyilvánvalóbb okai a feladat nehézsége és kényes volta.

A korábbi években rendszeresen vizsgáltuk az államvizsga bizottságok eredményességét, valamint a főiskolai alapszakok működését, a következő 3 kérdéskör vonatkozásában:

1. Teljesülnek-e a képesítési követelmények és a MAB akkreditációs követelményei; az intézményi minőségellenőrzés tárt-e fel, és ha igen, mely képzéseknél és milyen hiányosságokat?

2. Milyen változások következtek be a működésben, az eredményességben a korábbi tanévhez képest?

3. Melyek a negatív hatások belső működésből, külső hatásokból fakadó okai, az elhárításukra tervezett intézkedések?

A korábbi tapasztalatok alapján ezen vizsgálatokat a jövőben meg szeretnénk újítani.

A 2007-ben lebonyolított kari szervezeti önértékeléseket a Minőségbiztosítási Bizottság részletesen elemezte, anélkül hogy a tesztek, illetve a szöveges értékelés részletes elemzését elvégeznénk, szeretnénk néhány érdekes tanulságot megemlíteni. Először néhány észrevétel az önértékelés módszertanával kapcsolatban:

– Míg a munkatársak tesztje esetén elvárt (80 % fölötti) részvételi arány viszonylag könnyen teljesíthető volt a TTK esetében, addig a többi karnál a részvétel ezt meg sem közelítette. – A vezetők ráhatása lenne szükségszerű a későbbiekben.

– A hallgatók részéről nagyobb mértékű bizalmatlanság volt tapasztalható, ez is hozzájárulhatott az alacsony részvételi arányhoz.

– A végzett hallgatók megkeresése nagy nehézséget okozott, ám részükről jóval nagyobb mértékű együttműködést tapasztaltunk (csak a TTK esetében mértük).

– A társadalmi hatás mérése során sajnos a friss diplomás pályakezdőkről igen kevés információhoz juthatunk, hiszen nehéz olyan iskolát találni, ahol az elmúlt néhány évben nagy számú új munkaerőt alkalmaztak. Hallgatóink jelentős része további diplomát szerez, az ő munkába állásuk után azonban már nem a mi végzett hallgatónknak számít. Nehéz a „pályaelhagyók” követése is, általában egyediek az esetek, így a foglalkoztató cégek nem tudnak összképet kialakítani az intézményünkben folyó munkáról.

– Felmerült a karokhoz közvetlenül kapcsolódó nem oktató dolgozók elégedettség mérésének igénye. Véleményünk szerint még abban az esetben is, amikor az intézmény teljes önértékelése zajlik, célszerű volna a karral „együtt élő” nem oktató dolgozók kari megkérdezése?!

8

Az önértékelés eredményei közül figyelemre méltó:– Az oktatók hiányolják a teljesítmények mérését, az ezen alapuló értékelést, motivációt.– A kari infrastruktúra megítélése nagyjából egységes (az oktatók és a hallgatók körében

egyaránt).– A kollégák jobb kommunikációt, átláthatóbb pénzügyeket szeretnének.– Az oktatók jónak tartják a munkahelyi légkört, elégedettek a bánásmóddal.– A hallgatók jónak értékelték a kapcsolatukat a tanszékekkel, többnyire elégedettek az

oktatási anyagokkal, a tananyag tartalmával és a gyakorlati képzéssel.– Az oktatók, de különösen a hallgatók lényegesen rosszabbnak érzékelték az intézmény

külső megítélését, mint amilyennek az a társadalmi hatás mérése alapján mutatkozik.– A hallgatók nem elégedettek a kredit rendszer működésével, nem tartják megfelelőnek

a kreditek elfogadásának menetét. – Az intézmény megítélése jó, a végzett hallgatókat szívesen alkalmazzák a régió

munkaadói.Az önértékelés elemzése során megállapítottuk az erősségeket, illetve gyengeségeket. A kialakult összkép alapvetően pozitív, de számos területen van ok és lehetőség javításra.

A felvetett kérdések egy részét főiskolai szinten kell kezelni, ilyen például a végzett hallgatók segítése, nyomon követése, azaz az alumni tevékenység, vagy a kreditrendszer működésével kapcsolatos felvetések.

Összefoglalás, Minőségfejlesztési akciótervekAz év elején, a HEFOP 3.3.1. projekt sikeres zárása után alaposan elemeztük a projekt keretében kidolgozott önértékelési eljárásokat, megvizsgáltuk az önértékelési eljárás alkalmazhatóságát a Főiskola szervezeti egységei értékelésében. Először a Természettudományi Főiskolai Karon történt meg az önértékelési eljárás próba jellegű lebonyolítása 2007 elején, majd az ott szerzett tapasztalatok alapján a többi kar esetében is megtörtént az első önértékelési eljárás megvalósítása 2007 végére. Ezek eredmények kiértékelése 2008-ban megtörtént. A munka tulajdonképpen 3 fő részből tevődik össze, egyrészt az önértékelési eljárás a vezetés oktatói elégedettségmérésével kezdődik, amely kiegészül a hallgatói elégedettségmérési tesztekkel, valamint a végzett diplomások esetében történő nyomon követéssel. Az eljárás második fázisában következik a szöveges önértékelés elkészítése, amelyben részletes szöveges anyagot kell elkészíteni pontosan vezetett kérdések alapján az adott szervezeti egység (pl. karok) működéséről, a minőségirányítási rendszer alkalmazásáról. Az eljárás harmadik fázisában történik a szöveges önértékelések és tesztalapú értékelések RADAR eljárással történő kiértékelése, amely %-os formában értékeli a szervezeti egység működését a működés teljes vertikumán, sok oldalról. Az önértékelési eljárás zárásaként történik meg a folyamatos fejlesztés biztosítására tett javaslatok megfogalmazása és közzététele minőségfejlesztési akciótervek formájában.

Az önértékelési eljárás a Minőségirányítási Rendszerünk legfőbb kiértékelési eljárása lesz a jövőben, illetve ezt kívánjuk elérni. Ehhez megfelelő rendszerességgel kell elvégezni a jövőben a szervezeti önértékelési eljárásokat, az így kapott eredmények lesznek aztán összehasonlíthatóak, így lehet mind a Minőségirányítási Rendszer, mind a működés folyamatos fejlesztésére javaslatot tenni.

9

Áttekintettük a korábban a Hefop 3.3.1. projekt keretében kidolgozott folyamatok, folyamatmodellek alkalmazhatóságát a Minőségirányítási Rendszerünk fejlesztésére. Ennek eredményeként az első félévben felülvizsgáltuk és átdolgoztuk a Főiskola Minőségbiztosítási Kézikönyvét a 2008-ban zárult HEFOP 3.3.1. „A felsőoktatás minőségkultúra váltásának pilot modellje” című projekt eredményeinek felhasználásával. A kézikönyv átdolgozása rendszeres időközönként elkerülhetetlen, mivel a jogszabályok, szabályzatok változását a Minőségirányítási Kézikönyvben is követnünk kell. A folyamatokat, folyamatleírásokat a HEFOP tapasztalatok alapján újragondoltuk és átalakítottuk új csoportosítási elvek szerint, az új minőségi köröknek megfelelően. Új folyamatok bevezetésével bővítettük a meglévő folyamatainkat, a korábbi 24 helyett az új kézikönyvben 47-re emelkedett az irányítás alá vont folyamataink száma. Véleményünk szerint a hatékony Minőségirányítási Rendszer működéséhez átláthatóbb, a projektben alkalmazottnál sokkal egyszerűbb folyamatokra, folyamatmodellekre van szükség. Ennek megvalósításához újabb pályázati forrásra van szükségünk, így a Főiskola Minőségirányítási Rendszeréhez lehet a jövőben igazítani a HEFOP projekt eredményeit, ami feltétlenül kívánatos lenne.

Az intézményi akkreditációhoz is nélkülözhetetlen az átfogó kurzusértékelések lebonyolítása, ami az oktatói munka hallgatói véleményezését teszi lehetővé. A zökkenőmentes lebonyolításhoz megfelelő informatikai háttérre van szükségünk, mivel a HEFOP projektben használt rendszert alkalmassá kell tennünk nagyobb számú kurzus, illetve adatlap kezelésére. A hallgatói kurzusértékeléseket a jövőben félévi rendszerességgel kívánjuk lebonyolítani, a HEFOP projektben kidolgozott teszt továbbfejlesztett változata alapján, a kari bizottságok és a hallgatói önkormányzat együttműködésével. A szervezeti önértékelési eljárás lebonyolítását 2-3 éves időközönként tervezzük.A Minőségirányítási Rendszer fejlesztéséhez szükség lenne a Minőségbiztosítási Iroda állandó működésére, pontosabban egy legalább 4 órás főállású alkalmazott adminisztratív személyzetre. Így válna lehetővé a rendszer hatékony működtetése, az adatlapok, űrlapok állandó felügyelete, elkészítése.

Eger, 2009. február 25.

Dr. Csutorás Csaba

Minőségfejlesztési Programigazgató

10

II.

KAROK ÉRTÉKELÉSE

11

A Bölcsészettudományi Karon 2008-ban végzett minőségügy tevékenység bemutatása

A Kari Minőségügyi Bizottság intézményi szintű tevékenysége:- az önértékelési kézikönyv testre szabása- radar-értékelés- hallgatói kurzusértékelés.

Kari szintű tevékenységA 2008-as évet az jellemezte a leginkább, hogy a minőségügyi rendszer egyre több elemét sikeresen aktiváltuk.- Az intézményi szinten kiválasztott folyamatgazdák mellett, felállt a kari minőségügyi rendszer személyi állománya is, a Bizottság tagjai immár állandó tanszéki segítőkre számíthatnak. Ennek eredménye szépen megmutatkozott az intézmény-akkreditációs önértékelés készítésekor, amit, szemben a 2007-es önértékeléssel, sokkal gördülékenyebb adatszolgáltatás és világosabb munkamegosztás jellemzett.- Az év legjelentősebb minőségügyi vállalkozása az önértékelés elkészítése volt. Ennek terméke lett a központilag létre hozott adatbázis, amelyet remélhetőleg a későbbiekben folyamatosan tudunk frissíteni.- Lezajlott a folyamatleírások ellenőrzése és módosítása.- A Kari Minőségügyi Bizottság tevékenysége is kezdi megtalálni a helyét a kari struktúrán belül, a Kari Tanácsban állandósultak a féléves beszámolók és tervismertetések, a közös stratégiai tervezésre is vannak kezdeményezések.- Növelni kell a minőségügyi eredmények visszacsatolásának hatékonyságát.

2009. 02. 22.

Kicsák LórántA BTK Minőségügyi Bizottságának elnöke

12

A Gazdaság - és Társadalomtudományi Kar 2008. évi minőségfejlesztési tevékenysége

Összeállította:A GTK Minőségfejlesztési és –értékelési bizottsága

A Gazdaság – és Társadalomtudományi Kar Minőségfejlesztési és –értékelési bizottsága a 2008. évre vonatkozóan mozgalmas évet zárt.

A beszámolási időszakban a karnak még nem volt saját belső kitüntetési rendszere. A kari Minőségfejlesztési Bizottság 2008. április 3-án bizottsági keretben vitatta meg azokat a kritériumokat, melyek megfelelő keretet adnak egy kari szintű elismerésnek.A megbeszélést követően a bizottság 2008. április 15-én Kari Tanács elé terjesztette a kari kitüntetés alapítását a tartósan kiemelkedő színvonalú oktató-kutató, tanulmányi- és oktatást segítő munka elismerésére.

A kari tanács a múlt év folyamán több alkalommal is áttekintette a tervezetet, majd 2008. október 28.-i ülésén alapította meg a kitüntetést, a „GTK Wekerle Sándor Nívódíja” megnevezéssel. Az alapítók szándéka a kitüntetés létrehozásával a kiválóság elismerése, a példaadás, a kiemelkedő munkára való ösztönzés révén a minőségfejlesztési célok támogatása. Szigorú kritériumrendszer alapján a kitüntetés évente maximum 1 oktatónak, illetve 1 kiváló tanulmányi teljesítményt és közösségi aktivitást tanúsító hallgatónak ítélhető oda. Az ügyviteli munkát végző dolgozók körében ötévenként egy alkalommal adható ki a kitüntetés. A feltételek hiányában a kitüntetést nem lehet kiadni; annak odaítélésére tehát nem feltétlenül fog minden évben sor kerülni. (A kitüntetés elsősorban erkölcsi elismerés, de szerény pénzjutalom is kapcsolódik hozzá.) A név-választáskor az a szempont vezette a döntéshozó testületet, hogy a nívódíjat olyan személyről nevezzék el, aki a magyar történelem kiemelkedő alakja; a köz ügyeivel és a gazdaság kérdéseivel felelősen foglalkozó, alkotó egyéniség – ezáltal munkássága jelképezze a kar tevékenysége által lefedett tudományterületeket. A kitüntetés átadására (melyet először 2009-ben ítélnek oda) a karácsonyi főiskolai ünnepi rendezvényen kerül majd sor.

A kari Minőségfejlesztési és –értékelési bizottsága tervei között 2008. májusra volt előirányozva az az oktatói fórum, melynek főbb napirendi pontja a hallgatói tehetséggondozás új formáinak megvitatása volt. Erre azonban október 15-én került sor, amikor is ügyrendi pontként Kovács Tibor személyében új Kari Tanács tag megválasztására is sor került. A választást követően szó esett a tehetséggondozás kérdéséről. Herzog Csilla tanársegéd bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tehetséges hallgatók támogatásának és szakmai inspirálásának kérdését ne válasszuk el a fiatal, PhD-folyamatban levő oktatók tudományos munkájának segítésétől. Szorgalmazni kellene olyan konferenciák, bemutatkozó lehetőségek szervezését, ahol ez a két kör együtt lehetne, megismerve egymás témáit és keresve a kapcsolódási lehetőségeket. A TDK-tevékenység jelenlegi kari adatairól Viszalay Anita tanársegéd, kari TDK-felelős adott áttekintést. Ismertette a közelgő OTDK-val kapcsolatos legfontosabb határidőket is. Az ezt követő beszélgetés során számos felvetés, ötlet elhangzott. Részletesen beszámolt a Politológia Tanszéken alkalmazott módszerekről, munkaformákról Dobó Marianna, megbízott tanszékvezető. A jelenlévők elhatározták: a jövőben (évente legalább egy alkalommal) olyan kari összejövetelt szerveznek majd, amelyen PhD témájukat gondozó kollégák mutathatják be kutatásaik eredményét a kar nyilvánossága előtt.

13

A 2008. év októberétől 2009. január elejéig a kari Minőségfejlesztési és –értékelési bizottság tagjai folyamatos munkát végeztek a Kari Akkreditációs anyag összeállítása kapcsán. Ebben külön figyelmet fordítottunk a karral, a tanszékekkel, és az oktató munkával kapcsolatos minőségértékeléssel kapcsolatos mutatók értékeléseire. Ezen adatok tükrében állítottuk össze a kar CSWOT analízisét, melyben megfogalmazásra kerültek azok a javítandó területeket, amelyekre figyelnünk kellett a 2009. évi minőségfejlesztési terv összeállításánál.

A 2008. évi kari minőségfejlesztés kapcsán a bizottság tagjai a következő megállapítással, és korrekciós javaslattal éltek:- Az akkreditációs önértékelés készítése során összeállított kari szintű adatbázisok folyamatos, szakonként történő karbantartása (és helyenkénti kiegészítése) elengedhetetlen. Ebben az adatbázisban szerepelnek pl. a felvett hallgatók száma, évfolyam- és szakátlagok, utóvizsgák nyilvántartása, államvizsga eredmények átlagai, nyelvvizsga hiányában ki nem adott diplomák száma, aktuálisan frissített oktatói publikációk, stb. Csak ezen mutatók mentén lehetséges a rendszeres értékelés, és a minőségfejlesztés.- Az akkreditációs önértékelés egyes alfejezeteihez megfogalmazott „javító akciók” folyamatos megvalósulását, ahol szükséges, újabb beavatkozások kezdeményezését kiemelt feladatként kezeljük a következő időszakban.

14

A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar 2008. évi minőségfejlesztési tevékenysége

A TKTK minőségpolitikájának kialakítása a karrá válást követően azonnal elindult. Ezt a munkát a kari Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság fogja össze rendkívül hatékonyan a főiskola minőségpolitikájába illeszkedve. A bizottság felállásának hivatalos időpontja 2007. május 1-jétől datálható. A bizottság összetételében a kar minden tanszéke képviselteti magát. Így a bizottságon keresztül a kar szervezeti egységeinek véleménye és szándéka megjelenik.A TKTK Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság tagjai:

Elnök: Dr. Juhász Erika (Andragógiai és Közművelődési Tanszék)Tagok: Dr. Hanák Zsuzsanna (Pszichológiai Tanszék)

Dr. Gaál Gabriella (Neveléstudományi Tanszék)Lengyelné Dr. Molnár Tünde (Médiainformatikai Intézet)Pacsuta István (Szociálpedagógiai Tanszék)Csiszár Péter (Hallgatói Önkormányzat)

Titkár: Simándi Szilvia (Andragógiai és Közművelődési Tanszék)A kar a küldetésnyilatkozatában megfogalmazott célok elérésére törekszik. Olyan minőségpolitika és stratégia kialakítása a cél, amelynek folyamatos fejlesztésével, demokratikus működésének fokozásával biztosítja a kar partnerközpontú, valamint szervezetenkénti folyamatközpontú működését, dinamikus, új stílusú vezetés kialakítását, a munkatársak elkötelezettségének növelését. Összességében a versenyképesség fokozását, a minőségi oktató- és kutatómunkára való törekvést.A Szenátus 2007. decemberi ülésén elfogadta a főiskola minőségfejlesztési programját, amely alapján a 2008. évre elkészült az éves szintű főiskolai operatív terv. A főiskolai éves program alapján dolgozta ki a TKTK Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság az éves tervét, amelyet a Kari Tanáccsal jóváhagyattunk. Az éves program végrehajtását az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság értékeli és meghatározza a következő éves feladatokat.A Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság tanévenként minimum két dokumentálható ülést tart az aktuális feladatok egyeztetésére. 2008 évi ülések és témáik, valamint a kapcsolódó feladatok:2008. február – Az éves feladatok egyeztetése: hallgatói értékelések félévben zajló folyamatainak egyeztetése, szervezeti önértékelések fejlesztéséhez kapcsolódóan a szervezeti önértékelés tanulságainak megvitatása, a szervezeti önértékelés felosztása javaslatok begyűjtésére.2008. május – A hallgatói értékelések koordinálása, végrehajtása; a szervezeti önértékelés felülvizsgálata, javaslatok megfogalmazása az intézményi Minőségügyi Tanács felé.2008. szeptember – Részvétel a HEFOP pályázat keretében a Minőségügyi Képzés kidolgozásában (már 2008. májustól magában a pályázatban is aktív részvétel) és lebonyolításában (a bizottság elnökének előadása, tagok részvétele).2009. október – Kari akkreditációs dokumentumok előkészítésében való közreműködés, részfeladatok vállalása.2009. december – Kari akkreditációs dokumentum véleményezése, javítások megfogalmazása.A kari Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság által elkészített dokumentumok a 2008-as évben:

Kari fejlesztési és stratégiai terv 2007-2011. (Elfogadva a TKTK Kari Tanács 81/2008. (01. 28.) sz. határozatával).

Éves jelentés a 2007. évben végzett szervezeti önértékelésről (Elfogadva a TKTK Kari Tanács 82/2008. (01. 28.) sz. határozatával).

15

Kari Önértékelés a 2007/08. tanévről. (Elfogadva a TKTK Kari Tanács 1/2009. (01. 19.) határozatával)

Dr. Juhász ErikaElnökStratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság

16

AZ EKF TTK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI BIZOTTSÁG

2008. ÉVI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A Minőségbiztosítási Bizottság éves munkája - az átalakulással együtt is - gördülékenyen

zajlott. A Bizottság üléseit az előtte álló fontosabb feladatok

- kurzusértékelések a 2007/2008 tanév II. félévére és a 2008/2009 tanév I. félévére

vonatkozóan

- oktatói teljesítményértékelés

- a Minőségfejlesztési Tervben megfogalmazott akciók szervezésében, lebonyolításában

való részvétel

- Kari Önértékelés

kapcsán egy-két havi rendszerességgel tartotta.

A Kari Tanács 2008. júniusi ülésén a Bizottság elnöke beszámolt a Bizottság addigi

munkájáról, a beszámolót a Tanács egyhangúlag elfogadta.

2008 októberében átalakult a kari Minőségbiztosítási Bizottság:

Név Tisztség Szervezeti egység BeosztásDr. Tóth Antal elnök Földrajz Tanszék főiskolai docensDr. Kovásznai Gergely tag Információtechnológiai Tsz. főiskolai adjunktusDr. Marschall Marianna tag Növényélettani Tsz. főiskolai docensSzéles-Kovács Gyula tag Sportági Tsz. főiskolai docensCzink Zsanett tag TTK HÖK hallgató

17

Az új Minőségbiztosítási Bizottság alakuló ülése után azonnal bekapcsolódott az intézményi

és a kari akkreditációhoz szükséges előkészítő munkákba, s november-december hónapokban

igen aktívan részt vett a Kari Önértékelés MAB-szempontok szerinti elkészítésében: a

Bizottság elnöke koordinálta az ezzel kapcsolatos feladatokat, s készítette el a végleges

dokumentumot, a bizottsági tagok pedig elsősorban az információgyűjtésben és

feldolgozásban működtek közre. Az Önértékelés összeállítása során aktualizáltuk a Kar

intézeteire, tanszékeire, illetve munkatársaira vonatkozó adatbázisokat, s elkészítettük a Kar

CSWOT-analízisét. A Kari Önértékelést a TTK Kari Tanácsa elé terjesztettük, amely azt

2009. január 15.-i ülésén egyhangú szavazással elfogadta.

A Bizottság tagjai az intézményi szintű minőségbiztosítási munkában is szerepet vállaltak: az

ME3402 Hallgatói véleményezés eljárás folyamatgazdája Dr. Tóth Antal lett.

Eger, 2009. február 06. Dr. Murányi Zoltán főiskolai tanár

TTK Minőségbiztosítási Bizottság elnök (2008. 01. 01. - 2008. 10. 16.)

Dr. Tóth Antal főiskolai docens

TTK Minőségbiztosítási Bizottság elnök (2008. 10. 17. - )

18