Az EKF Földrajz Tanszékének hozzájárulása a klímaváltozás

megjelenítéséhez a köz- és a felsőoktatásban

PAJTÓKNÉ TARI ILONAEszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék

II. Magyarországi Klímacsúcs, Tudomány és nevelés szekció, Budapest, 2010. február 19.

Vázlat• Motiváció• Klímaváltozás az alap- és

mesterképzésben• A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET

bővítése• További módszertani segédeszközök• Meteorológiai műholdak és a

klímaváltozás

A Földrajz Tanszék oktatónak száma (1949-2009)

0

2

4

6

8

10

12

14

1945 1955 1965 1975 1985 1995 2005 2015

Tanszékünkalapítója Dr. Udvarhelyi Károly (1948. IX. 1 - 1970. III.

1.), akinek neve ma is szerepel az egyik

gyakran használt általános iskolai földrajz tankönyv szerzői között.

Mai tevékenységünk céljai: a hallgatókA Földrajz Tanszék hallgatói létszáma 2009 szept. 1.-én

Tagozat BSc I. évf.

BSc II. évf.

BSc III. évf.

Főiskolai képzésből IV. évf.

MA Összesen

Nappali 62 47 63 44 14 230

Levelező 32 23 47 26 42 170

Együtt 94 70 110 70 56 400

2009-ben a földrajztanár szakra (MA) országosan 273 jelentkezés történt. Ennek 39 %-a Egerre esett, annyi mint Debrecenbe, Szegedre és Pécsre együttesen!Felvételi arányunk a földrajztanár szakon 30 %-os, megegyezően az országos átlaggal.

hely. Középisk.tanuló ezer lakosra fő

Felsőoktat. tanuló ezer lakosra fő

Nappali tagoz/ezer lakos fő

Eger 4. hely 150 5. hely 141 8. hely 63

Eger népessége 2007. július 31-én 56 082 fő volt.

2009/2010-ben a teljes létszám eléri a 9000 hallgatót. 30 egyetemi szintű (MA, MSc.) képzés, ebből 25 tanár szakon.

Eger, mint középiskolai és felsőoktatási helyszín

288 város rangsorában (Budapest nélkül, 2007)

Az éghajlatváltozás oktatása – szemléleti alap

AZ IPCC Negyedik Értékelő Jelentése (2007) szerint: – Az éghajlat egy irányban változik.– Az emberiség ennek legalább részben az okozója.– Az éghajlat biztosan folytatja az eddigi melegedést.– Több éghajlati kockázat már kisebb melegedésnél fellép,

mint azt korábban számítottuk.– A kibocsátás mérséklése és az alkalmazkodás együtt

jelentősen csökkenthetik a károkat.– Kevés idő maradt ahhoz is, hogy a melegedést 2 -3 Celsius

foknál megállítsuk.– Már ma ismert a mérséklés és az alkalmazkodás számos

technikai megoldása.

Mit tehet az oktatás? Megismerteti magát a klímaváltozást a tanulókkal, hogy

» mi a klímaváltozás lényege, mitől függ a gyorsasága» mik lehetnek a világméretű és a helyi következmények» mit tehetünk azért, hogy a melegedés lassú és kicsi maradjon» miben és hogyan kell alkalmazkodni a változásokhoz.

Ugyanígy, a klímaváltozás kapcsán mód nyílik a környezet, más részben kapcsolódó, problémáinak megértetésére is, mint pl.ózonlyuk, savasodás, városi légszennyezettség, fenntarthatóság, megújuló energiák, környezetkímélő építkezés, komposztálás, stb.

Felhasználja a klímaváltozást más földrajzi kérdések tárgyalásához, mint pl. a szén körforgalma; az elektromágneses sugárzás; az általános légkörzés; hazánk területének medence-jellege; a fotoszintézist meghatározó feltételek, a városi hősziget-hatás; stb.

Klímaváltozás az alap- és a mesterképzésben

Meteorológia és klimatológia (BSc. 1. évf.) „A meteorológia a légkör fizikája”, + kémiája;

kb. 3 óra a klímaváltozás alapjaira, összevetve a városklímával + más, levegőkémiai kérdésekkel

Megújuló energiaforrások (BSc. 2. évf.) az alapképzésben nemrég kötelezővé tett tárgy;kb. 7 óra klímaváltozás, mint a megújulók egyik, ha nem legfőbb motiválója. A tudomány kérdései, a hatások, az alkalmazkodás és a kibocsátás-mérséklés lehetőségei (a megújulók arányának bővítése ennek egyik módja).

A légkör mint erőforrás és kockázat (MA 1. évf.) » A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői. » A légkör, mint erőforrás a vízkészletek, a természetes- és a művelt

növénytakaró, a közlekedés, az építés és az ember számára. » A légkör, mint kockázat. A légkör fizikai állapotával kapcsolatos

kockázatok a tér-idő lépték csökkenő sorrendjében. Éghajlatváltozás, hatások, válaszadás (MA 2. évf.)

Választható tárgy. A nagyobb óraszám és a legalább két év időköz azoknak is érdekessé teszi a kérdéskör teljes kifejtését, akik már hallották a téma alapjait. A felépítés kiemelten tárgyalja az önálló tanulás forrásait, amelyekre ebben a sok vitával és újdonságokkal teli témakörben szükség van.

Klímaváltozás az alap- és a mesterképzésben

A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET

bővítése

A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET

bővítése

A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET

bővítése

A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET

bővítése

A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET

bővítése

A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET

bővítése

A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET

bővítése

További segédeszközök

A közoktatás segítésének másik módja a klímaváltozáshoz kapcsolódó ismeretek és életmódváltás megismertetése, amelyhez nemrég sikerült elnyernünk a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány támogatását is.

A projekt célja két oktatási segédanyag összeállítása, gyakorlóiskolai kipróbálása és a tapasztalatokkal együtt történő közreadása, amelyek elősegítik az általános (5-8. osztály) illetve a középiskolás (9-10 osztály)

A segédanyagok segítsék a tanulók éghajlat-változással kapcsolatos ismereteinek mélyítését, klíma- és környezet-tudatos magatartásának kialakulását, s így az időjárási szélsőségek idején tanúsítandó, racionális viselkedést.

E célokat Tanszékünk négy oktatója és a Főiskola Gyakorló Iskolája, mint a segédanyagok használhatóságát azonnal a gyakorlatban kipróbáló életközeg valósítja meg.

Meteorológiai műholdak

és a klímaváltozás A földrajz leendő tanárának mindenről tudnia kell, ami a való

életben a szakmájával kapcsolatos. Különösen igaz ez azokra az eszközökre, amelyek segítségével akár a tényszerű ismeretek, akár a szakma belső- és más diszciplínákkal határos összefüggései jól kiemelhetők.

Mindkét szempontból ilyen eszköz a műholdas képalkotás és –feldolgozás. Hiszen ez az eszköz képszerűen elénk tárja a földfelszín apró részleteit is. Egy 2009-ben indult, TTK Kari kezdeményezés nyomán rendelkezünk immár az Európai Meteorológiai Műholdak felhasználását szabályozó szervezet az EUMETSAT 3 évre szóló oktatási és tudományos célú felhasználói engedélyével.

Elsőként az éghajlat módosulását okozó, ún. külső kényszereket érdemes megemlíteni, különösen például a légköri aeroszol-részecskéket, amelyek nagy térbeli változékonysága mindenképpen igényli a műholdas technika felhasználását. Ezeknek az éghajlati kényszereknek az oktatását segíti (mind a négy tantárgyban más-más kontextusban felhasználva) a jól ismert 1. ábra.

Másodjára azt a szerepet emeljük ki, amely segít a változások végbementét mérésekkel igazolni olyan globális fedésben, a lakatlan, sokszor mostoha körülmények és az óceán bő 70 százalékos földi aránya miatt nem tudnánk más módon biztosítani.

Meteorológiai műholdak

és a klímaváltozás

Az éghajlati alkalmazások harmadik csoportját a klímamodellek azon tesztelése alkotja, hogy a modellek képesek-e visszaadni az egyes változók tényleges jelenlegi értékét illetve annak múltbeli változásait.

Végül, a negyedik alkalmazás, a modellek visszacsatolásainak ellenőrzése, ti. hogy a légkör rövid-, és hosszúhullámú sugárzási mérlegét alakító visszacsatolások megfelelnek-e valóságos értékeknek. E kérdés azért fontos, mert a visszacsatolások befolyásolják a modellek érzékenységét, vagyis azt, hogy a légkör összetételének változásai hogyan módosítják Földünk éghajlatát.

Meteorológiai műholdak

és a klímaváltozás

GOES-10: 3.9 mkm

Modellek száma (0-14) >15 % jégfedéssel

Balra: Az szulfát-aeroszol részecskékfelhőzetmódosító hatásának bizonyítéka

Jobbra: Az IPCC (2007).jelentést megalapozó globális klímamodellekben szimulált tengeri jégtakaró maximális kiterjedése vs. a valóság.

Meteorológiai műholdak

és a klímaváltozás

Egy sajátos kutatásVizsgapont vs. melegfrontérzékenység (25 fölött)

29

31

33

35

37

39

41

43

33% 44% 55% 66%

melegfrontérzékenység arány

vizs

gapo

nt átlag+hiba

átlag VP

átlag-hiba

215 pszichológia vizsgateszt eredménye a hallgatók melegfront-érzékenységétől függően.

2010. január 6., melegfrontos nap, előtte hideg idő

(az „in vivo” alapanyag– nagyszámú vizsgázó és sportoló diák – adott)

Következtetések• A klímaváltozás egyre inkább felismert fontossága

miatt szükséges ennek oktatása minden szinten.• Ugyanakkor a téma középpontba kerülése segíti

más, kapcsolódó ismeretek iránti figyelem felkeltését.

• A csatlakozás a Tanszéken megkezdődött, mind a felsőfokú (BSc. és MA) képzés, mind a közoktatás (internetes és iskolai segédeszközök) terén.

• A műholdvétel megvalósulása nyomán az éghajlati ismeretek is gazdagon szemléltethetők lesznek.

• A témakör összetett, gyorsan változó jellege miatt, ugyanakkor bizonytalan eredetű és pontosságú ismeretekre tekintettel, a tanárjelölteket fel kellkészíteni az önálló tájékozódásra, tudásgyűjtésre.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! pajtokil@ektf.hu

3300 Eger, Leányka u. 6. D épület