Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Troy Cummings
Troy Cummings
FIGYELEM! EZ A FÜZET TELE VAN SZÖRNYEKKEL!
Alexander Bopp
még csak most
költözöttStermontba,de máris érzi:
ez egy rémisztő város.
Először egy szörnyekkel telerajzolt
füzetet talál. Aztán meg lépten-nyomon
megelevenedett lufifigurákba ütközik.
Lehet, hogy pont őt akarják nyakon csípni?
És milyen titkot rejthet a förtelmekkel
telerajzolt füzet?
DERíTSD KI TE IS ALExANDERREL EGYÜTT!
„A gülüszemű figurák és mókás képek garantálják, hogy szinte minden oldaltól majd’ kiugrik a para-derű-mérő.”
– Kirkus Reviews
„A fiam e miatt a könyv miatt kedvelte meg az olvasást!” – Daniel FR, amazon.com
„Vonakodva olvasó gyerekeknek kötelező!” – JM, amazon.com
„Először történt meg, hogy a fiam felébresztett reggel egy könyv miatt, mert alig várta,
hogy tovább olvassuk!” – Erica C, amazon.com
OLV
ASNI JÓ!
8
OLV
ASNI JÓ!
8
ISBN 978 963 399 638 61 999 Ft
Nyolcéves kortól ajánljuk!
A lu
fipo
fák
tám
adás
a
1
Lufipofak_borito_VEGSO.indd 1 2017. 03. 29. 16:39
Troy Cummings
TARTALOMJEGYZÉK 1. fejezet: STERMONT 5 2. fejezet: ÉLELEM ÉS FÉLELEM 8 3. fejezet: EZ TÉR-KÉPTELENSÉG! 12 4. fejezet: ÜSD, VÁGD, NEM APÁD! 20 5. fejezet: ROMOK A SZÉLBEN 25 6. fejezet: MÉLYREPÜLÉS 34 7. fejezet: HULLAJÓ KEDV 38 8. fejezet: LETEJELVE 45 9. fejezet: RÉMESEKÖNYV 54 10. fejezet: BOLDOG SZÜLINAPOT! 59 11. fejezet: VÁRATLAN FORDULAT 65 12. fejezet: BOHÓDZKODÓK 70 13. fejezet: PSSSSTTTT! 73 14. fejezet: LÉGIERŐD 76 15. fejezet: EGY CSOMÓ CSOMÓ 82 16. fejezet: LÉGKIFEJLET 86
54
1.FEJEZET
STERMONT
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy rakás csont.
Pontosabban nem is egy rakás-
ban voltak azok a csontok, hanem egy
csontvázban, ami nyál-kás zsigerekkel volt tele.
A csontváz nyakán hatal-mas koponya pihent, mély szemgödrökkel, amikben egy-egy gülüszem csü-csült.
76
Ez az egész hóbelevanc jó undi lett volna, ha nem takarta volna egy réteg bőr, és nem lett volna a feje tetején egy göndör hajpamacs. Ezt a göndör hajú, gülüszemű, zsigerekkel teli csont-kollekciót úgy hívták, hogy Alex Bopp. Alex halá-losan be volt tojva.
A következők miatt cidrizett:1. először kell az új házukban aludnia,2. új iskolába fog járni egy új városban, ahol3. új barátokat kell találnia.
76 7
Alex az oldalára fordult az ágyában, és kinézett az ablakon. A hold fényében egy sor háztető raj-zolódott ki, mögöttük pedig egy víztorony, amin az állt: STERMONT. Ez volt Alex új otthonának neve.
98
222.FEJEZET
ÉLELEM ÉSFÉLELEM
Alex apukája lassan csordogált autójukkal a főutcán.
– Én nézem ezt az oldalt, te nézd azt! Valahol csak tudunk reggelizni egy jót!
Alex kinézett az ablakon. Elhajtottak egy park mellett, egy bank mellett, egy képregénybolt mel-lett… meg egy őrülten táncoló fi gura mellett. De hékás, az a táncos nem is egy ember volt! Egy vevőcsalogató lufi bábu volt az, amit üzletek elé szoktak lerakni, és levegővel fújják, hogy ide-oda
98 9
REGGELIIS KAPHATÓ!
ÉLELEM ÉSFÉLELEM
S T E R M O N T I KÉPREGÉNYBOLT
csapkodjon. Sárga volt, és a következő tábla mellett teker-gőzött: REGGELI IS KAPHATÓ!
– Hé, apu! – szólt Alex. – Itt lehet reggelizni!
Leparkoltak a rán ga-tózó lufi bábu mellé.
111010
PLACCS!
1110 11
– Hóó! – hőkölt hátra Alex ültében. A lufi ember egyenesen a szélvédőjüknek csapódott, utána pedig táncikált tovább, mintha mi sem történt volna.
Alex apukája megrázta a fejét.– De nyugtalan vagy ma! Pedig az csak egy
levegővel töltött guminudli!– Tudom – mondta Alex, és kinyitotta a sze-
mét.– Sőt – folytatta az apukája –, jó is, hogy meg-
láttuk ezt a pufi lufi pofát, különben észre sem vettük volna az éttermet!
Ezzel a lufi fi gurára gri-maszolt, és elkezdte az ujját rázni felé.
– Köszi, lufi -pofa!
Alex elmosolyo-dott. Aztán jó nagy ívben kikerülte a lufi lényt, és besé-tált az étterembe.
1312
EZ TÉR-KÉP-TELENSÉG!EZ TÉR-KÉP-TELENSÉG!EZ TÉR-KÉP-TELENSÉG!EZ TÉR-KÉP-3.
FEJEZET
Alex és az apukája kiléptek az étteremből az ajtó feletti csengettyű csilingelése kíséretében.
– Ez aztán fi ncsi palacsinta volt, nem igaz? – kérdezte az apukája.
Alex nem válaszolt. Az asztalukról elhozott papír alátétet tanulmányozta: Stermont térképe volt rajta. Labirintusnak rajzolták meg.
– Hé, de menő! – kiáltotta az apukája. – Elhoz-hatnánk még párat, hogy legyen a zsúrodra!
Alex teljesen bele volt feledkezve a térképébe.– A zsúromra?– Arra! – felelte az apukája. – A szülinapi zsú-
rodra!– De, apu – morgott Alex –, én nem akarok
zsúrt! Idén nincs is igazi szülinapom!
1312 13
EZ TÉR-KÉP-TELENSÉG!
– Épp ez a jó abban, ha szökőnapon született az ember, Al! – mondta az apukája. – Február huszonkilencedike csak négyévente van. És ha épp nincs, te választhatod ki, melyik napon ünne-pelsz! És én a holnapot választottam!
Alex fi ntorgott.– A helyzet az – folytatta az apukája –, hogy
már meg is csináltam a meghívókat.Egy csomó borítékot tömött Alex
táskájába.
151414
REGGELIIS KAPHATÓ!
– Oszd ki majd az új osztály-társaidnak!
Alex követte az apuká-ját az autójukig. Közben egy rángatozó alakra lett fi gyel-mes lejjebb az utcán: egy másik lufi fi gura táncolt a bank előtt. Amaz lila volt.
– Nézd! – kezdte Alex. – Ott egy másik… – Körbe-pördült. – Hé… hol a mi lufi pofánk? Amikor lepar-koltunk, még itt csapko-dott!
1514 15
– Hmmm? – kérdezte az apukája, aki a kulcsát keresgélte. – Nem t’om. Biztos elvitte valaki.
Kinyitotta a kocsit.– Pattanj be, Al!Alex megpróbálta kitárni a kocsiajtót, de –
NYÍÍÍK! – az alja végigsúrolta az útpadkát.– Miii?! – értetlenkedett. Az autó közelebb volt
a földhöz, mint mikor kiszállt belőle.– Apu! Ez a gumi leeresztett!– Annyi baj legyen – legyintett az apja. – Csak
felcsapjuk a pótkereket, és már… hékás! EZ a gumi is leeresztett!
Az állát dörgölte.Alex hátrébb lépett.– Őő, apu… Mind a négy
gumi leengedett!– Hát ez fura – szólt az
apukája. – Lehet, hogy üvegszilánkok vannak az úton?
TeTszik?Mi is nagyon szereTjük.
Szívből ajánljuk, ha örömre és felszabadult percekre vágysz!
Már rendelhető!Élvezd MihaMarabb!
MosT kedvezMénnyel
lehet a tiéd!Megnézem.
Ne hagyd ki! Rendeld meg most a kiadónál!
Még több jó könyv megjelenését támogatod vele.
Imádom a jó könyveket. Kérem máris!
2014
.11.
22.-i
álla
pot
1716
Alex átsandított az utca túloldalára: két kocsit látott ott, szintén lapos gumikkal. Nekem itt bűz-lik valami, gondolta.
Az apukája feltápászkodott, és leporolta a nad-rágját.
– Sajnálom, Al, de vontatót kell hívnom! El tudsz sétálni innen a suliba?
Alex szeme elkerekedett.– Egyedül?– Úgy ám, kölök! – mosolygott az apukája. –
Muti azt az alátétet!Az apukája kiterítette a térképes alátétet a
kocsi motorháztetőjén, és elővett egy tollat.– Figyu! Most itt vagyunk – mondta, és beka-
rikázta az étkezdét. – Az új iskolád pedig itt van.