1

H E L Y I T A N T E R V

EZ A TERVEZET!!!!!!!! MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOKAT

ÍRÁSBAN NEKEM ADJÁTOK!!!!

KÖSZÖNÖM: SÁNTA M.

T A R T A L O M

BEVEZETİ 2.

I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ

TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK. ÓRASZÁMOK 4.

II. A MŐVELTSÉGI TERÜLETEK ELİÍRT TARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYEI 4.

III. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 13.

IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 15.

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS

SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 16.

VI. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI,

A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA 28.

VII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT

HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 30.

VIII. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINİSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK

AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE 31.

IX. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK 32.

MELLÉKLETEK: AZ EGYES TANTÁRGYAK HELYI TANTERVEI

2

BEVEZETİ

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelı oktatásban

részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánk a következı elvek szerint biztosítja a nevelı-oktató

munka feltételeit:

� kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon. Folyamatos,

egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bıvítése az iskolázás további szakaszain;

� a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai

nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

� a tanulási esélyegyenlıség eredményes segítésének egyik alapvetı feltétele a tanulók

személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedı pedagógiai módszerek alkalmazása;

� a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedı teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e

tevékenység támogatása az iskolán kívül;

� korszerő, hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

� egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenırzési-értékelési

eljárások alkalmazása.

A Nemzeti alaptanterv

� biztosítja az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a

nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelı-oktató munka általános mőveltséget

megalapozó szakaszában.

� mőveltségi területenként határozza meg a nevelı-oktató munka kötelezı és közös céljait, a

nevelı-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegő követelményeit.

� nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, valamint a sajátos nevelési igényő

tanulók iskolai nevelése-oktatása tantervi követelményeinek alapelveit.

� kötelezı rendelkezéseket is megállapíthat az oktatásszervezés körében, így különösen a

tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

� meghatározza az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a

környezetvédelemmel összefüggı feladatait.

� a benne foglaltak teljesítését az oktatásért felelıs miniszter által kiadott kerettantervek segítik.

3

Nemzeti alaptanterv 2007-ben az alábbi új elemekkel egészült ki:

I. Beépültek az Európai Unió kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlásai: kommunikáció

anyanyelven; kommunikáció idegen nyelven; matematikai és természettudományos, digitális,

tanulni tanulási, szociális, vállalkozói kompetencia; kulturális kifejezıkészség.

II. A „Kiemelt fejlesztési feladatok” címő fejezet is kiegészült az EU tagságból adódó

feladatokkal, illetve a tudatos állampolgári léttel összefüggı társadalomismereti fejlesztési

célokkal. Megerısödtek az állampolgári és az aktív állampolgársággal kapcsolatos elemek is.

III. Beépültek a „Gazdasági ismeretek”.

IV. A „Testi és lelki egészség” kiemelt fejlesztési területében erıteljes hangsúlyt kapott, hogy az

iskola nyújtson támogatást a gyermekeknek – különösen a serdülıknek – a káros

függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen

táplálkozás) kialakulásának megelızésében.

V. Új fejezettel egészült ki, amelynek címe „A Nat és a helyi szintő szabályozás” lett.

VI. Részletes kifejtésre kerültek a tanulási esélyegyenlıség segítésének elvei is.

Iskolánk helyi tantervének felülvizsgálatakor és megvalósításakor szem elıtt tartandó a fentiek

beépítése valamennyi tantárgy oktatásába, különös tekintettel a kulcskompetenciák elsajátítására,

valamint a kiemelt fejlesztési feladatokra.

Az elsajátítás mérésére az országos mérés szolgál. Az eredmények értékelése, a következtetések

megfogalmazása, a további feladatok meghatározására a minıségirányítási programunkban

meghatározottak szerint a nevelıtestület feladata. A mérések eredményei nyilvánosak.

4

I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTEL EZİ ÉS

VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK. ÓRASZÁMOK

Tantervek, óratervek

Iskolánk jelen helyi tantervét 2008. szeptember 1-jétıl az elsı öt évfolyamon felmenı rendszerben

vezeti be.

A Nat ajánlásának megfelelıen a nevelıtestület megállapodásaként óratervünk a következı:

TANTÁRGY 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 Matematika 4 4 4 3 Idegen nyelv …………. 3 Környezetismeret 1 1 1,5 2 Ének-zene 1 1 1,5 1,5 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 Szabadon tervezhetı: Matematika, Magyar nyelv és irodalom

1

1

nem lehetséges

0,5 0,5

A kötelez ı órák száma 20 20 20 22,5 Szabadon választható tanórák

Idegen nyelv …………… 2 2 2 Informatika * * * * Testnevelés 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 ÖSSZES ÓRASZÁM 20,5 20,5 22,5 22,5 23 25

Tanórán kívüli foglalkozások Informatika 1 1 1 1 Idegen nyelv 1 * : A foglalkozást a napközis idıkeretben szervezzük.

5

TANTÁRGY 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem és állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Idegen nyelv …………. 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Informatika 1 1 Természetismeret 1,5 2 Fizika 1,5 1,5 Biológia és egészségtan 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1,5 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 0,5 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2 Osztályfınöki 1 1 1 0,5

Tantervi modulok Tánc és dráma 1 Hon- és népismeret 1 Informatika 0,5 Ember és társadalomismeret, etika

0,5

Mozgókép- és médiaismeret 0,5 Egészségtan 0,5 Szabadon tervezhetı: (nem lehetséges)

0 0 0 0

A kötelezı órák száma 22,5 22,5 25 25

Szabadon választható tanórák Magyar nyelv és irodalom 1 1 Idegen nyelv …………….. 2 2 2 2 Matematika 1 1 1 1 1 1 Informatika 1 1 0,5 0,5 Technika 0,5 0,5 Testnevelés 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 Osztályfınöki 0,5 0,5 ÖSSZES ÓRASZÁM 25 27 24,5 26,5 27,5 29,5 27,5 29,5

Tanórán kívüli foglalkozások Matematika fejlesztı 1

6

� A 2008/2009. tanévtıl iskolaotthonos elsı osztály indítását tervezzük felmenı rendszerben a

4. évfolyamig. Ez a nevelés-oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni

képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát. Biztosítja a tanulóknak a pihenés, a

kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetıségét. Az iskolaotthonos nevelést és

oktatást a kötelezı tanórai foglalkozások, a nem kötelezı tanórai foglalkozások, a

mindennapos testnevelés idıkeretében szervezzük meg oly módon, hogy tanulók részére a

délelıtti és délutános tanítási idıszakban biztosítva legyen az új ismeretek, tananyagok,

követelmények elsajátítása, a következı tanítási napokra történı felkészülés, valamint a

mindennapi testedzés.

� Pedagógiai munkánkban alapvetı fontosságúnak tartjuk, hogy a legnagyobb hangsúlyt a

gyermek személyiségének komplex fejlesztésére helyezzük. Ennek érdekében – figyelembe

véve az óvoda és az általános iskola közötti átmenet jellegzetes problémáit – kiemelkedı

szerepet kap elsı évfolyamon az alapkészségek és a képességek fejlesztése.

� Már elsı évfolyamon a kreatív kézmőves mőhelyben rajz, technika, bábkészítés tevékenység

folyik. A kreatív zenei mőhelyben furulyáznak, zenekarban játszanak a Kodály- és Orff-

módszer alkalmazásával. Bábjáték és népi gyermekjátékok egészítik ki a felsorolt mőhelyek

munkáját, megalapozva a tánc, illetve a drámapedagógia bevezetését.

� Az informatika és az idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik.

� Korrepetálás, szakkörök, ECDL vizsgára, középiskolai felvételire, nyelvvizsgára, tanulmányi

versenyekre való felkészítık egészítik ki a tanórai kötelezı tevékenységeket.

� Iskolánk integrált nevelés keretében gondoskodik azoknak a sajátos nevelési igényő

tanulóknak a nevelésérıl és oktatásáról, akik a beiskolázási körzetünkbe tartoznak, és a

szakértıi bizottság integrált nevelés-oktatás keretében látja biztosítottnak képzésüket.

� Harmadik évfolyamon lehetıséget biztosítunk heti három órában az idegen nyelv tanulására

a szabadon választható tantárgyak között. (2 óra szabadon választható, 1 óra tanórán kívüli

foglalkozás.)

� Idegen nyelvet negyedik évfolyamtól tanulnak kötelezıen tanulóink heti 3 órában. Negyedik

évfolyamtól indul az idegen nyelv tagozatos oktatása a szülık igénye és a tanulók egyéni

adottságai alapján heti 5 órában.

� A tehetséges diákok második idegen nyelvet tanulhatnak költségtérítéses formában.

� Az informatika tantárgy tanítását harmadik-negyedik évfolyamon a napközis foglalkozások

idıkeretében, valamint tanórán kívüli foglalkozások keretében szervezzük. Az 5-8.

évfolyamon is biztosítjuk az informatika tantárgy heti 1 órás tanulását.

� Ötödik évfolyamon a matematikai kompetencia fejlesztése érdekében 1 órában a tanórán

kívüli foglalkozások között tervezzük a matematika fejlesztıfoglalkozást.

� Testnevelés órák száma minden évfolyamon 3 (kötelezı és szabadon választható órák

összesen).

7

� Az óraterv tartalmazza azokat a tantárgyakat, amelyeken az adott évfolyam valamennyi

tanulója köteles részt venni, a tanulóknak választásra felkínált tantárgyakat, a tanórán kívüli

tevékenységeket, valamint a tantervi modulokat.

� A matematika órák számát minden felsıs évfolyamon 4 órában biztosítjuk a kötelezı és a

szabadon választható órákkal, éppen a matematikai kulcskompetencia megalapozása

érdekében.

� Az 5. évfolyamon a szabadon választható órák közül heti 1 órával kívánjuk az anyanyelvi

kulcskompetencia megalapozását biztosítani.

� Biztosítjuk a technika és életvitel tantárgy heti 1 órás oktatását valamennyi évfolyamon.

� A többször módosított közoktatási törvény iránymutatása alapján az ötödik évfolyamon elsı

alkalommal a 2008/2009-es tanévben kell elkezdenünk a nem szakrendszerő oktatást. A

2009/2010. tanévben már a hatodik évfolyamon is belép ez a tanítási forma, ezt követıen

valamennyi ötödik-hatodik évfolyamon.

A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciákra

épülnek. Ezeknek a megalapozása, megszilárdítása egyénhez igazított fejlesztést igényel. Így e

két évfolyamon lehetıség nyílik az alapvetı képességek, készségek fejlesztésére.

Cél nem az ismeretátadás, hanem a fejlesztés tantárgyaktól függetlenül, illetve minden

tantárgyhoz kapcsolódóan. Hangsúlyt kell hogy kapjon a személyiségfejlesztés, felzárkóztatás,

tehetséggondozás, szociális hátrányok enyhítése.

Erre a célra a tanítási idıkeret minimum 25 %-át szükséges biztosítanunk.

• A nem szakrendszerő oktatás személyi feltételei:

• tanítói diplomával és szakképzettséggel rendelkezı pedagógus, akinek

megfelelı szakkollégiumi végzettsége van;

• tanító vagy tanár, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzésen vagy

szakirányú képzésen vett részt;

• átmeneti intézkedés szerint a 2012/2013. tanítási év végéig a nem

szakrendszerő oktatásban részt vehet az a tanár is, aki 2004. szeptember 1-

jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az elsı-negyedik évfolyamon.

Iskolánkban az alapozó szakaszon (az 5-6. évfolyamban) a tanítási idıkeret huszonöt

százalékéban folyik nem szakrendszerő oktatás, elsısorban a következı tantárgyak

tanóráin: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, természetismeret, ének-

zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés. Minden tanévben a 4. évfolyam végi

kompetenciamérés eredménye/hiányossága alapján kerülnek meghatározásra azok a

tantárgyak, ill. a tanulók azon csoportja, akik a következı tanévben részt vesznek a nem

szakrendszerő oktatásban alapvetı kulcskompetenciáik fejlesztése érdekében.

� Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

• Az elsı-negyedik évfolyamon

� a heti három testnevelés óra,

� a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás,

� iskolaotthonos osztályban heti 5 (napi egy) testnevelés óra.

8

• Az ötödik-nyolcadik évfolyamon

� a heti három testnevelés óra,

� az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,

� szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy

alkalomra is bekapcsolódhatnak.

• A napközi otthonban (és a tanulószobán)

� a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.

Helyi tantervünket a Nat szellemében a kerettanterv alapján a tankönyvkiadók tanterveinek

adaptálásával választottuk ki.

A tantervválasztásnál a következı alapelvet vettük figyelembe:

� Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvetı szerepe van

abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek

lehetıvé teszik a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást, a változások befolyásolását,

saját sorsuk alakítását. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik

hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

� Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok,

érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és

írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás); valamint

a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek

során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a

szabadidıs tevékenységekben.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel

jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények

megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott

szöveg értése, szövegalkotás); a társadalmi és kulturális tevékenységek

megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és

szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az

idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a

közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje

változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott

szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-

kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok

problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a

9

folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A

matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai

gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a

matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák,

grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra,

hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat

és elırejelzéseket tegyünk a természetben. Az ember és a rajta kívüli

természeti világ közt lezajló folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat

adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a

tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való

alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában

foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel

kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi

felelısséget.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak

magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı

terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ

felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és

cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten

keresztül.

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni,

saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az

idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri

szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új

ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások

keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti

a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és

képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a

tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság

e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és

állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi

beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a

magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı

módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb

10

társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az

állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi

folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva,

aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a

mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb

környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. Ez a

tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást

jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és

hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és

képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség

Magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és

érzések kreatív kifejezésének fontosságát. Elismeri mindezt a tradicionális

mővészetek nyelvén, de a média közvetítésével is. Különösen fontos az

irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték, a vizuális mővészetek; a

tárgyak, épületek, terek kultúrája; a modern mővészeti kifejezıeszközök, a

fotó és a mozgókép.

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a

mőveltségterületek bevezetıit és fejlesztési feladatait.

A Nemzeti alaptanterv az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokat határozza meg, melyekre alapozzuk

adaptált helyi tantervünket is:

� Énkép, önismeret

� Hon- és népismeret

� Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

� Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

� Gazdasági nevelés

� Környezettudatosságra nevelés

� A tanulás tanítása

� Testi és lelki egészség

� Felkészülés a felnıtt lét szerepeire

11

A Nemzeti alaptanterv 10 átfogó mőveltségi területet ír körül. Mi a mőveltségterületeket hagyományos

elnevezéső tantárgyakra bontottuk, ezzel is biztosítva a tanulóknak az átjárhatóság lehetıségét.

� Magyar nyelv és irodalom mőveltségterület és tantárgy fejlesztési feladatai: beszédkészség,

szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása; olvasás, írott szövegek megértése;

írás, szövegalkotás; a tanulási képesség fejlesztése; anyanyelvi kultúra, ismeretek szerzése

az anyanyelvrıl; irodalmi kultúra, irodalmi mővek értelmezése; az ítélıképesség, az erkölcsi,

esztétikai és történeti érzék fejlesztése.

� Az élı idegen nyelv mőveltségterületen belül tanítjuk iskolánkban az angol és a német

nyelvet, melynek fejlesztési feladatai a beszédértés, beszédkészség, olvasásértés és írás

egységekbıl állnak.

� A matematika mőveltségi területen és tantárgyban a célok, értékek és kompetenciák négy

témában jelennek meg. Tájékozódás (térben, idıben, a világ mennyiségi viszonyaiban).

Megismerés (tapasztalatszerzés, képzelet, emlékezet, gondolkodás, ismeretek

rendszerezése, ismerethordozók használata). Ismeretek alkalmazása, problémakezelés és

–megoldás, alkotás és kreativitás (alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint, alkotások adott

feltételeknek megfelelıen, átstrukturálás). Akarati, érzelmi, önkifejezı képességek és

együttéléssel kapcsolatos értékek (kommunikáció, együttmőködés, motiváltság, önismeret,

önértékelés, reflektálás, önszabályozás), a matematika épülésének elvei.

� Az ember és társadalom mőveltségterület három területe: a történelem, az emberismeret és a

társadalomismeret. A történelem tantárgy tanításának célja a történelmi mőveltség

elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot és – ezáltal - a kölcsönös megértés

lehetıségét biztosítja a szőkebb és tágabb közösség számára. Az emberismeret az etika, az

antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul

hozzá önismeretünk elmélyítéséhez. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy

tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között.

� Az ember a természetben mőveltségterület a fizika, kémia és biológia tantárgyakat jeleníti

meg. A fizikai mőveltségtartalmak feldolgozása keretében elsıdlegesen azokkal a

mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti

jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek

megalapozzák a korszerő fizikai világképet, és segítik s többi természettudományi tantárgy

tanulását és tanítását. A kémia mőveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt

természetes és mesterségesen elıállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait

és felhasználásuk módját ismerhetik meg a tanulók. A biológiai és egészségtani

mőveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátosságait, az élı és

élettelen természet szoros kapcsolatát, az élıvilág egységét, fejlıdését és rendszerszerő

mőködését, az élılények állandóságát és változékonyságát.

� A földünk és környezetünk mőveltségi terület megismerteti a tanulókat a szőkebb és tágabb

környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıivel, folyamataival. Elısegíti, hogy

12

reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkrıl, a magyarság világban elfoglalt helyérıl,

hazánk kedvezı és kedvezıtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemzı

társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepérıl.

� A mővészetek mőveltségi terület alapja a kultúra, amelybe a mővészeteken kívül beletartozik

mindennapi életünk, valamint szőkebb és tágabb értelemben vett környezetünk is.

Részterületei: ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret.

� Az informatika mőveltségi terület fejlesztési feladatai: az informatikai eszközök használata,

informatika-alkalmazói ismeretek, infotechnológia – problémamegoldás informatikai

eszközökkel és módszerekkel, infokommunikáció.

� Az életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségi terület alapvetıen a világ tapasztalati

megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetıséget, egyben hozzájárul a tanulás

és a munka megszerettetéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A mőveltségterület fı témakörei:

munkakultúra, termeléskultúra, háztartáskultúra, környezetkultúra, közlekedéskultúra,

gazdálkodáskultúra, egészségkultúra.

� A testnevelés és sport mőveltségi terület célja, hogy sikeres, aktív életvitelő, pozitívan

gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet nyernek a különféle pszichomotoros

tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a

közösségi felelısséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a

megmérettetést és az értékelést.

II. A MŐVELTSÉGI TERÜLETEK ELİÍRT TARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYEI

A min ıségi tudás kritériumai

A tudás reprodukálhatósága helyett az elsajátított ismeretek könnyő és sokoldalú elérhetısége,

rugalmas adaptálhatósága és továbbépíthetısége vált fontossá. Ezért a tanulási céloknak és az

alkalmazhatóság kritériumainak közelíteniük kell egymáshoz.

A tanulási célok meghatározásakor a tartós, elmélyült tudás kialakítását kell középpontba állítani. Az

ismeretanyag megtervezésekor a hangsúlyt a tudás minıségi jellemzıire: a szervezettségre, a

megértés mélységére, az alkalmazhatóságra kell helyezni. Olyan tanítási programokat és olyan

tanulási környezetet kell létrehozni, amelynek eredményeként sem az ismeretek tanulása, sem a

képességek fejlesztése nem válik egyoldalúvá és öncélúvá.

Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztése

Az ismeret és a képesség jellegő tudás egymással nem szembeállítható és nem pótolható részét

jelenti a minıségi tudásnak. A jól szervezett, pontos, hatékonyan felhasználható ismeretrendszer tud

megfelelı alapot biztosítani a képességek fejlesztéséhez, s a mőködı képességek teszik lehetıvé az

ismeretek megfelelı mélységő feldolgozását, megértését és alkalmazni tudását. A mőködı mőveltség

kialakítása szempontjából az is nagyon lényeges, hogy az iskolák életbıl vett példák segítségével,

13

problémafelvetı kérdésekkel és aktív ismeretszerzést igénylı feladatokkal folyamatosan arra

ösztönözzék a tanulókat, hogy gondolkodás útján is gyarapítsák fogalmaikat, illetve a már meglévı

fogalmaik között minél több új kapcsolatot fedezzenek fel.

Az ismeretanyag kiválasztásával és a tanulói követelmények meghatározásával megfelelı feltételt kell

tehát teremteni a rendszerezett, pontosan megértett fogalmakon alapuló ismeretek elsajátításához és

az ismeretek megtanulását, megértését és alkalmazását lehetıvé tevı képességek kialakítását

szolgáló tanulói tevékenységek gyakorlásához egyaránt. Az ismeretek és a képességek integrált

fejlesztésének stratégiája megfelelı válasz lehet az iskolai munkával szembeni kritikákra és

kihívásokra.

A tanuló teljes személyiségének mozgósítása

A korszerő tudáskép az ismeretekben, a képességekben kifejezésre jutó mőveltség mellett a

gondolkodásmódban (mentalitásban), a viselkedésben, az attitődben, a kommunikációban megjelenı

mőveltséget is magában foglalja.

A tanulás az egész személyiség aktivitását igényli. Ezért az iskolai munka során a tanulás minden

fontos összetevıjét mozgósítani és fejleszteni kell a kitőzött célok érdekében. Nem elég az ismeretek

megértésére és megjegyzésére koncentrálni. Alkalmat kell adni az ismeretek alkalmazását biztosító

feladatok gyakorlására, a problémák, probléma helyzetek elemzésére és megoldására, a különbözı

gyakorlati tevékenységek tanulására, a tanulás módszereinek elsajátítására, a gondolkodási eljárások

tanulására, és nem utolsó sorban az értékek iránti pozitív attitődök és a szociális magatartásformák

kialakítására. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlıdést befolyásoló érzelmi, motivációs

tényezık megerısítésével. Például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének

felfedeztetésével, a gyerekek együttmőködését igénylı tevékenységek szervezésével.

Kiemelt fejlesztési területek

A tanítás-tanulás szemléleti egységének és a tanulók személyiségnevelésének eredményessége

szempontjából lényeges, hogy legyenek olyan kiemelt fejlesztési feladatok, amelyek az iskolai oktatás

valamennyi elemét áthatják, ezáltal elısegítik a tantárgyközi kapcsolatok erısítését. E tekintetben a

NAT által meghatározott Kiemelt fejlesztési feladatok konkrét útmutatóul szolgáltak a helyi tanterv

elkészítéséhez is.

Minden mőveltségterület és minden tantárgy kerettantervében helyet kellett kapnia azoknak az

ismereteknek, tanulói tevékenységeknek, amelyek hozzájárulhatnak az énkép és önismeret; a hon-

és népismeret; az európai azonosságtudat kialakításához. Fontos az egyetemes kultúra iránti

fogékonyság és tisztelet megalapozása. Elengedhetetlenek azok az ismeretek is, amelyek közvetlen

szerepet játszanak a környezeti nevelés; az információs és kommunikációs kultúra elsajátításának

megvalósításában, s amelyek jól szolgálják a tanulók testi és lelki egészségének megırzését, s az

egész életen át folyó tanulásra való felkészülését. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy gyermekeink

sikeresen megbirkózzanak a felnıtt életükben rájuk váró feladatokkal.

14

Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezetı és kezdı szakaszban.

Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai

motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén

megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között. A tanulás okozta nehézségek oldására is

figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.

Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való

igazítását, az oktatási folyamatot irányító dokumentumként elıírja az egyéni képességek figyelembe

vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.

Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülı diagnosztikai méréseket

elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján

Tantervünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességő tanulók állandó és

rendszerszerő felzárkóztatását. Ezt biztosítja a nem szakrendszerő képzés, az egyéni

teljesítményszintekhez igazodó differenciált oktatás, az egyéb felzárkóztató foglalkozások.

A bevezet ı és kezdı szakasz tanterve

(1–4. évfolyam)

Közös célok és feladatok

Bevezetı szakasz (1–2. évfolyam)

A kisgyermekek természetes érdeklıdésének és nyitottságának megırzése, orientálása és

továbbfejlesztése.

A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése.

A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése.

A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése.

A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerısítése.

A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek

kialakítása és gyakoroltatása.

A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése.

A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére.

Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban.

A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs

képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése.

Egyszerő minták és sokoldalú lehetıségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a

kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

15

Kezdı szakasz (3–4. évfolyam)

A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerısítése.

Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és

megbeszélésével.

A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése.

A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerısítése.

A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek

gyakoroltatása.

A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklıdés és nyitottság megırzése és továbbfejlesztése.

A tanulók érdeklıdésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt.

Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerısítése.

Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása.

A narratív, a lényegkiemelı és a szabálykövetı képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése.

A mindennapi életvitellel összefüggı gyakorlatias ismeretek nyújtása.

Elemi ismeretek közvetítése a természetrıl, a társadalomról, a mővészetekrıl, az emberiség és a

haza történelmérıl.

Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevıinek megismertetése.

A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs

képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

Egyszerő minták és sokoldalú lehetıségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a

kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

16

Magyar nyelv és irodalom

Célok és feladatok

Az 1–4. osztályos magyar nyelvi és irodalmi képzés fontos feladata felkészíteni a diákokat a

magánéleti szerepek betöltésére. A diákok az iskolában megfelelı általános mőveltséget szereznek,

és megismerkednek a demokratikus magatartás szabályaival, a sikeres kommunikációt megalapozó

eszközökkel.

Az anyanyelv használata a társadalmi kommunikáció alapja, ezért az anyanyelvi készségek

birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, gyakorlásában és

védelmében.

Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a tanulók életkorának

megfelelıen. Ennek döntı eleme a szóbeli és írásbeli befogadás, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás

a kommunikációs körülményeknek megfelelıen. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az értelmes,

kifejezı beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az önálló tanulási és önmővelési

képességeknek a kialakítása, folyamatos fejlesztése.

Az anyanyelv tudatos ismerete alapozza meg és segíti elı más nyelvek elsajátításának a képességét

is. Fejleszti a tanuló önálló, kritikai gondolkodását. Minden tantárgy tanulásának az alapja a megfelelı

szintő szövegértési és szövegalkotási készség. A megfelelı kommunikációnak is elıfeltétele, hogy a

tanuló ismerje az anyanyelvét felépítı elemeket, a velük összefüggı alapvetı szabályokat. Az

anyanyelvi nevelés tananyagát a nyelvtudomány újabb eredményeire épülı korszerő ismeretek adják.

A tanterv tananyaga nyelvhasználat-központú és szövegszemlélető.

De a különbözı anyanyelvi és irodalmi ismeretek elsajátítása csak eszköz a tanulók értelmi, önálló

ismeretszerzési és kommunikációs képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A nevelés

elsısorban a képességek és a készségek fejlesztésére irányul.

Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés szorosan összetartozó része az iskolai képzésnek.

Az irodalmi képzés alapvetı fejlesztési célja a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése, az

önálló és interaktív tevékenységek kialakítása, fejlesztése. Cél továbbá az alapvetı irodalmi-szakmai

ismeretek elsajátíttatása, azok alkalmazására, értelmezésére való képesség kialakítása. Kimelt cél az

irodalom, az irodalmi alkotások megkedveltetése, az olvasás igényének kialakítása, az irodalmi

mővek adta élmények, érzések ismeretté, tudássá való transzformálása, az elemzésre, értelmezésre

való figyelem felkeltése és kialakítása, az irodalomhoz és a mővészetekhez való pozitív viszonyulás

megteremtése. Ezzel szorosan összefügg a szóbeli és írásbeli képességek, az önálló szövegmővek

alkotására való képességek, a vitakészség kialakítása és fejlesztése. Az irodalmi nevelésnek feladata

továbbá a megfelelıen motivált befogadói magatartás kialakítása, az irodalom és a mővészetek iránti

érdeklıdés állandó fejlesztése, az önálló ízlés kialakulásának az elısegítése.

Az általános, egyetemes erkölcsi-etikai és esztétikai értékek mentén – korukhoz képest – alakítsák

saját értékrendjüket, egyéni ízlésüket. Legyenek képesek a saját és az általános értékek között

megfelelı egyensúlyt teremteni, véleményüket ezek összhangjában alakítsák ki. A tanulók tudjanak

különbséget tenni értékes és értéktelen, fontos és lényegtelen között. Alakuljon ki bennük egy

motivált, mindenfajta kultúrára, kulturális értékre nyitott, érdeklıdı befogadói attitőd. Az irodalommal

17

és az anyanyelvvel való foglalkozás, az olvasás, a moziba, a színházba való járás váljon életük,

hétköznapjaik részévé, maguk által is megfogalmazott igénnyé.

Az iskolai nevelés feladata továbbá, hogy alakuljon ki a tanulókban fogékonyság az alapvetı emberi

viselkedés- és magatartásformák, érzések, lélekállapotok, hangulatok, illetve erkölcsi értékek

problémafelvetése iránt.

Fontos, hogy ezekrıl a kérdésekrıl a gyerekek önálló véleményüket, gondolataikat megfogalmazzák,

fejlıdjön vitakészségük, kritikai gondolkodásuk.

Alapvetı cél az is, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés során a tanulók képesek legyenek

bizonyos szövegtípusok, mőfajok alkotására. Szóbeli és írásbeli fogalmazásukat szabatosság, a

kommunikációs körülményeknek való megfelelés, nyelvi helyesség, ugyanakkor kreativitás

jellemezze.

A tanulók értékelése

A magyar nyelvi és irodalmi mőveltségterületet közvetítı órákon az értékelés alapjául az érvényben

levı Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülı iskolai programban

megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak.

Ezek értelmében a pedagógus folyamatosan végezzen az osztályában személyre irányuló értékelést,

illetve visszatérıen az osztályt érintı, teljes körő értékelést is. Az értékelés kritériumait ismerjék a

tanulók, sıt ezeknek megfelelıen ık maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan

sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit.

Az értékelés döntıen személyre szóló, fejlesztı értékelés legyen, vagyis a tanuló aktuális

teljesítményét saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. A reális és ösztönzı értékelés alapja a

tanulók tudásának, teljesítményének alapos ismerete. E tekintetben nagy jelentısége van a

folyamatos megfigyelésnek, adatgyőjtésnek, az adatok rendszerezésének, reflektálásának. Formáló-

segítı értékelésre van szükség, vagyis megerısíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit

sikeresen old meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét

még magasabb szintre. Minden jelentısebb tanulói megnyilatkozásra reagálni kell. Minél több pozitív

visszajelzést kell adni, hiszen a sorozatos kudarcok csak elkeserítik a diákokat.

A tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. A tanítói értékelés formáját tekintve

lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig

terjednek).

A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos

formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja

meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. A formatív értékelés célja

elsısorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerısítés, a

fejlesztés és a korrigálás érdekében. A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl. a

témazáró anyanyelvi dolgozatok, fogalmazások, év végi felmérések.

Az ellenırzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli

feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli

felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat,

18

dolgozat, feladatlap stb. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és

képességjellegő tudást mérı feladatokat egyaránt.

Az értékelés terjedjen ki mind az affektív tanulással kapcsolatos követelményekre (pl. a befogadásra,

a válaszadásra, az értékrendszer kialakulására), mind a pszichomotoros követelményekre (pl. az

utánzásra, az automatizálásra, az artikulációra), mind a kognitív követelményekre (pl. a tények,

fogalmak, szabályok ismeretére, az összefüggések megértésére, az alkalmazásra). Az 1–4.

osztályban hangsúlyosabb szerepet kapjon a tanulók munkájának megítélésben a szóbeli és az

írásbeli kommunikációs készség: az írás, a helyesírás, az olvasás, a szóbeli és az írásbeli

szövegalkotás értékelése, mint az anyanyelvi és az irodalmi ismeretek elsajátításának a mérése.

A beszédkészség mérése folyamatos legyen, ám minden esetben jellemezze a személyiség

tisztelete; hiszen célja elsısorban az önismeret fejlesztése, az önbizalom erısítése. Az anyanyelvi

tudás értékelésében meghatározó az anyanyelvi jártasságok, képességek, készségek szintjének az

ellenırzése. A nyelvi rendszer megismerését elıkészítı alapvetı fogalmak (pl. a hang, a szóelem, a

szó, a szófaj, a mondat, a mondatfajták) ismerete csak eszközjellegő, a nyelvi tudatosság fokozatos

fejlesztését, a kommunikáció tanulását szolgálja, nem lehet meghatározó eleme a tanulói teljesítmény

értékelésének.

Az olvasásteljesítmény megítélésében a súlypont az olvasottak megértésén van, az 1–4. osztályban

legfontosabb a szó szerinti megértés, ám szükség van az értelmezı, interpretáló olvasás elemi

mőveleteinek az elsajátítására is. Az olvasottak megértését sokféleképpen bizonyíthatja a tanuló, az

ellenırzés során célszerő tehát figyelembe venni az egyéni sajátosságokat. A hangos olvasást, illetve

a felolvasást illetıen a megértést leginkább akadályozó hibáknak van jelentıségük (pl. mást olvasás,

akadozó olvasás gyakori újrakezdéssel, túl lassú tempó, nem megfelelı hangsúlyozás,

dallamvezetés, tagolás).

Az írás értékelése során abból kell kiindulnunk, hogy az egyéni mozgássajátosságok kezdettıl

megjelennek a gyermekek írásában. Ezért természetes, hogy többségük nem képes reprodukálni az

írásmintát, csak többé-kevésbé követi a szabályos betőalakítást és kapcsolást. A legfontosabb

kritérium az olvashatóság. Az eszközi használat szempontjából jelentıséggel bír még a folyamatos,

lendületes vonalvezetés, a tempó is. A tetszetısség fı összetevıi: a tisztaság, rendezettség,

egyszerőség, egyöntetőség és az ízléses elhelyezés. A fogalmazások szöveges értékelése

elsısorban segítı szándékú legyen, személyre szabottan nyújtson útmutatót arra vonatkozóan,

hogyan lehet a fogalmazást tovább javítani, alakítani.

A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minıségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus

önszabályozásának az eszköze.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A magyar nyelv és irodalom tantárgy taneszközeinek kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmai-

tartalmi, mind formai kritériumok figyelembevételét javasoljuk.

A tartalmi kritériumok között fontos, hogy a tankönyvek szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek.

Építsenek – az életkori sajátosságok, valamint a tantervi célok és követelmények maximális

figyelembevétele mellett – az olvasáskutatás, az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, az anyanyelvi

19

tantárgy-pedagógia, a pedagógia, a didaktika és a pszichológia, ezen belül e fejlıdéslélektan legújabb

eredményeire. Jellemezze a tankönyveket a szakmai, didaktikai kimunkáltság; tanulhatók és

taníthatók legyenek. A tananyag feldolgozását illetıen elsısorban az induktív, a heurisztikus és a

kooperatív tanulásra épülı módszereket részesítsék elınyben.

Az olvasókönyveket gazdagság és változatosság jellemezze a szövegek forrását, típusait és mőfaját

tekintve. Az olvasmányok témái kapcsolódjanak a gyerekek mindennapi életéhez, ugyanakkor

adjanak betekintést – a gyerekek érdeklıdési körének és életkori sajátosságainak megfelelıen – a

természettel, a társadalmi élettel kapcsolatos ismeretkörökbe, segítsék a tanulókat eligazodni

szőkebb és tágabb környezetükben és saját belsı világukban. Tegyék lehetıvé a gyerekek kognitív

és emocionális szükségleteinek kielégítését, a változatos nevelı hatások érvényesítését. A szövegek

kínáljanak lehetıséget a nemzeti hagyományok közvetítésére és más kultúrák megismerésére is. Az

igényes szövegválasztás, szöveggondozás sikerrel járulhat hozzá az olvasás megszerettetéséhez, az

olvasóvá neveléshez.

A tanulók munkáltatását biztosító taneszközök sok és sokféle motiváló, játékos, mozgásos feladatot

tartalmazzanak. Legyenek bennük véleménynyilvánításra ösztönzı gyakorlatok, ezek legyenek

alkalmasak az önismeret, az empátia fejlesztésére is. A gyakorlatok mennyisége és nehézségi foka

nyújtson lehetıséget a differenciált jártasság-, képesség- és készségfejlesztésre, a felzárkóztatásra, a

tehetséggondozásra.

A tankönyvek folyamatos lehetıséget kínáljanak beszédmővelésre, a szóbeli kommunikációs

készség, az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. Az írásbeli kommunikáció tanítását elızze meg a

szóbeli elıkészítés. A fogalmazástanítás terjedjen ki mind a kreatív írás, mind a mőfaji

követelményeknek megfelelı fogalmazás fejlesztésére. A tankönyvek a helyesírás folyamatos

fejlesztéséhez megfelelı gyakorlóanyagot tartalmazzanak.

A tankönyvek szemléltetı szövegei, utasításszövegei nyelvileg, helyesírási szempontból

kifogástalanok legyenek, ugyanakkor nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthetı a

gyerekek számára.

A tankönyvek megjelenésükkel is motiválják a gyermekeket olvasásra, az anyanyelvvel való

foglalkozásra. Ízléses, a szövegekhez szervesen tartozó illusztrációkat tartalmazzanak. A

tankönyvekben, munkafüzetekben levı tananyag, illetve a gyakorlatok jól tagoltak, áttekinthetık

legyenek. A taneszközök legyenek alkalmasak a mindennapi munkára, az olvasókönyv tartós

kivitelben készüljön.

A tankönyveket elfogadható, reális áron kínálják. A tankönyveken kívül a magyar nyelvi és irodalmi

program megvalósítását egyéb segédeszközök, így pl. tanítói kézikönyvek, felmérılapok,

feladatgyőjtemények is segítsék. A program tanítására, a tankönyvhasználatra fıvárosi és vidéki

helyszínnel tanító-továbbképzı tanfolyamok kínáljanak felkészítést a pedagógusoknak.

Élı idegen nyelv

20

Matematika

Célok és feladatok

A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdı szakaszán a tanulók felkészítése az egyre

önállóbb ismeretszerzésre a tanulás – ezen belül a matematikatanulás – iránti pozitív attitőd

kimunkálásával, a megismerıképességek és szokások fejlesztésével, formálásával, az alapvetı

ismeretek közös, de egyre önállóbb feldolgozásával és alkalmazásával.

A cél szolgálatában feladatunk , hogy formáljuk és fejlesszük a tanulók

− figyelmét, megfigyelıképességét,

− emlékezetét,

− lényegkiemelı és absztrahálóképességét,

− általánosításra való képességét,

− összefüggéslátását,

− megértését,

− alapvetı matematikai képességét, és készségét,

− gondolkodását,

− önállóságát az ismeretszerzésben és az ismeretek rendezésében, alkalmazásában,

− alkotóképességét,

− helyes tanulási szokását,

− a matematikai tevékenységek iránti érdeklıdését,

− az életkornak megfelelı kommunikációs képességét,

− a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességeit (pl. pontosság, rendszeresség,

megbízhatóság, együttmőködés, felelısségvállalás).

Az alsó tagozaton, a matematikai fogalmak építésének kezdeti szakaszában a tanulói

tevékenységeknek kettıs szerepe van. A matematika tanulásának is a saját, cselekvı

tapasztalatszerzésbıl kiinduló induktív megismerés az alapja. Ezért a manuális, tárgyi tevékenységek

szükségesek a fogalmak kellıen változatos, gazdag, konkrét tartalmának megismeréséhez. Másrészt

ezek a tevékenységek válnak belsıvé, gondolativá, azaz ezek képezik a gondolkodási tevékenységek

alapját is.

A fejlesztést szolgáló és a matematikai ismereteket alapozó tevékenységek fontosabb területei:

− összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, megfigyelés,

− válogatás, osztályozás és rendezés,

− lényegkiemelés,

− absztrahálás és konkretizálás,

− tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével,

példák, ellenpéldák győjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerőbb

esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával,

− állítások és kérdések értelmezése,

− tudatos emlékezetbe vésés, felidézés,

21

− általánosítás és specializálás,

− ellenırzés,

− döntés,

− adatok győjtése (számlálás, mérés, megfigyelés és számítások útján), rögzítése, rendezése,

− összefüggések keresése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása,

− probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerőbb esetekben

gondolati úton,

− tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás,

− analógiák felismerése, követése,

− algoritmusok követése.

Az elsı négy év matematikatanulásának feladata – a fejlesztési feladatokon túl – olyan alapvet ı

matematikai ismeretek elsajátíttatása, amelyek egyrészt biztosítják a problémamentes

továbbhaladást a kötelezı oktatás keretében, másrészt segítik a többi tantárgy, mőveltségi terület

céljainak megvalósulását. A matematika kiemelt témaköreiben az ismereteket folyamatosan

összekapcsolva, a konkrétumokhoz mindig újra visszatérve, spirálisan bıvítjük. A megértésen alapuló

tanulás lényegéhez tartozik, hogy az újabb ismeretelemeket a korábban megszerzett ismeretekhez,

sıt ezek alakuló rendszeréhez kapcsoljuk. Ezért már az alapozó szakaszban is fontos szerepe van a

témák együttépítésének.

Fıbb matematikai témáink:

− Gondolkodási és megismerési módszerek (osztályozás, rendezés, állítások és nyitott

mondatok, kombinatorikus alkotások és gondolkodás)

− Számtan, algebra (a természetes szám fogalma a tízezres számkörben, számrendszer,

mőveletek fogalma, számolás, törtszám és negatív szám fogalmának alapozása, szöveges

feladatok megoldása).

− Relációk, függvények, sorozatok.

− Geometria (alkotások, transzformációk, tájékozódás, mennyiségek és mérésük).

− Statisztika, valószínőség.

Alapvetı fontosságú, hogy valódi tudáshoz segítsük eljutni a gyerekeket. Ne szavakkal, állításokkal

ismerkedjenek meg elsısorban, hanem azokkal a tényekkel, fogalmi tartalmakkal, a tárgyi valóságban

megtapasztalható összefüggésekkel, amelyek biztonságos alapot képeznek a ráépítéshez, s a

megfogalmazások is a tanulók saját alkotásai legyenek. A gyerekek tempójának megfelelıen haladva

az alaposabb, mélyebb tudás kiépítésére helyezzük a hangsúlyt a nagy mennyiségő ismeret gyors

(de felszínesebb) megszerzésével szemben.

A matematikai képességek fejlesztésének eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése

után a tanulók megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránti

pozitív beállítódással, érdeklıdéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában

folytathassák tanulmányaikat.

22

Az alsó tagozat négy évfolyamában két tanulmányi szakaszt különböztetünk meg: az 1. szakasz az 1.

és 2. osztályban, a 2. szakasz a 3. és 4. osztályban valósul meg. A két szakasz jellemzıen

szétválasztható céljait és feladatait a következıkben foglaljuk össze.

Célok és feladatok a két tanulmányi szakaszban

A megismerı képességek közül az elsı 4 évfolyamon döntı fontossága van a tapasztalatszerzésnek.

1. szakaszban (1., 2. osztály) 2. szakaszban (3., 4 . osztály) Tudatossá és akaratlagossá kell tenni a gyerekek megfigyelését, a megfigyeltek kifejezését mozgással, tevékenységekkel, tevékenységhez, szituációkhoz kötıdı saját szavakkal.

Váljanak képessé a megfigyelt adatok önálló feljegyzésére, rendezésére, rendszerezésére, köztük összefüggések keresésére, felismerésére, kifejezésére elıbb konkrétan, aztán egyre általánosabb formában.

A gondolkodás fejlesztésében a konkrét helyzethez kötött, alkotó gondolkodás a kiindulópont, s csak

ennek tudatos továbbfejlesztése mellett jelennek meg a logikai elemek és a problémamegoldó

gondolkodás.

1. szakaszban (1., 2. osztály) 2. szakaszban (3., 4 . osztály) Alkotásaik révén értsék meg a tanult ismereteket és azok kapcsolatait, és az ítéletek igazságának megítélésével megalapozzuk a logikai gondolkodást. Váljon hasznos gyakorlattá egyszerő algoritmusok követése, valamint analógiák megértése és alkalmazása.

Alkotásaik segítségével önállóan is tudják ellenırizni elgondolásaikat (konkretizálás), elıállítani egy probléma többféle (egyszerő esetben az összes) megoldását (rendszerlátás). Váljon gyakorlatukká a maguk illetve mások által megfogalmazott egyszerőbb és összetettebb ítéletek megítélése (igazsága, érdekessége, fontossága, hasznossága, szépsége szerint).

Az elsı négy évben célunk a gazdag tartalmú, egyre absztraktabb természetes számfogalom és

mőveletfogalmak kiépülése. Váljon könnyeddé az átjárás a valóság és az elvontabb ismeretek között

(absztrahálás és konkretizálás). Alakuljanak ki jól mőködı számolási készségek.

1. szakaszban (1., 2. osztály) 2. szakaszban (3., 4 . osztály) A százas számkörben jó képzetük alakuljon ki az egyedi számokról, nagyságukról, viszonyukról. Épüljön fel a négy alapmővelet tapasztalati tartalma, s ez alapján szituációkhoz, szöveges feladatokhoz tudják hozzákapcsolni a megfelelı mőveleteket. Jó jártasság kiépülését szeretnénk szolgálni a kétjegyőek összeadásában, kivonásában. Célunk továbbá a szorzótáblák és a megfelelı osztási esetek biztonságos ismerete.

A tízezres számkörben jó számfogalmuk és számérzetük alakuljon ki. Értelmezzék és alkalmazzák helyesen a négy alapmőveletet, ismerjék a mőveleti sorrendekre vonatkozó megállapodásokat (zárójelezés és zárójelelhagyás). A százas számkörben megtanult számolási esetek analógiás kiterjesztése alapján jó fejszámolási készséget kívánunk kialakítani a 0-ra végzıdı háromjegyő és a 00-ra végzıdı négyjegyő számok körében; és ehhez kapcsolódó megbízható becslıképességet. A helyiértékes és számrendszeres gondolkodás alapján megértett írásbeli mőveleti algoritmusok helyes alkalmazása. Jó szemléletes képet kívánunk kialakítani egyszerő (kis nevezıs) törtekrıl és kis abszolút-értékő negatív számokról.

A mindennapi élet gyakori igénye a szóbeli és az írásbeli megfogalmazások megértése és azok

átkódolása cselekvéssé. Átkódolásra késztetnek a szöveges feladatok is megoldásuknak abban a

fázisában, amikor alkalmas modellt keresünk az összefüggések leírására (formalizálás). A rugalmas

gondolkodás feltétele ennek megfordíthatósága is, amely a formalizált feladatok képpé, szöveggé

23

alakítását (konkretizálás) igényli. Az átkódolás képessége fejleszthetı olyan tevékenységekkel,

amelyek többféle eszközzel, más-más modellel mutatják meg ugyanannak a problémának a

megoldását. Az átkódolás képessége nélkülözhetetlen a négy absztrakciós szint (cselekvéses,

szemléletes, fogalmi, formalizált) egymásba alakításához.

1. szakaszban (1., 2. osztály) 2. szakaszban (3., 4 . osztály) Célunk az irányított problémamegértés és megoldás szolgálata, elsısorban tevékenységgel vagy szóbeli megfogalmazás alapján. Egyszerő modellek értelmezése képpel, helyzettel, történéssel és szöveggel.

A szóban és írásban megfogalmazott problémák megértése, alkalmas modellek keresése és a megoldás teljes folyamatának egyre önállóbbá válása; többféle megoldás keresése és összevetése. Modellek értelmezése és átkódolása egymásba kép, helyzet, történés és szöveg alapján.

Fejleszteni kívánjuk az összefüggéslátás, az összefüggés-felismerés és az összefüggésekben való

gondolkodás képességét.

1. szakaszban (1., 2. osztály) 2. szakaszban (3., 4 . osztály) Ismerjék meg a konkrét tárgyak, személyek, dolgok egymáshoz való sokféle viszonyát, kapcsolatát. Tanulják meg kifejezni ezeket a viszonyokat az összetartozó párok, hármasok megkeresésével, szavakkal (általánosítás nélkül).

Ismerjenek meg elvontabb fogalmak (számok, alakzatok, egyéb adatok) közötti kapcsolatokat, összefüggéseket, viszonyokat. Tanulják meg kifejezni ezeket az összetartozó párok, hármasok megkeresésével, sorozatba, táblázatba rendezésével, szavakkal, jelekkel. Mőködtessék a megismert kapcsolatokat problémamegoldásaik során. Ismerjenek fel adatok között összefüggéseket.

Célunk a jó tájékozottság elérése térben és idıben.

1. szakaszban (1., 2. osztály) 2. szakaszban (3., 4 . osztály) Alakra és méretekre jellemzı tulajdonságok tapasztalati megismerése, tudatosítása, változások megfigyelése. Mozgásos tájékozódás a kisgyerek szőkebb környezetében, az irányok kiemelıdése.

Alakzatok és változásaik jellemezni tudása mennyiségi és minıségi tulajdonságaikkal, kapcsolataikkal. Tájékozódás külsı támpontok szerint és saját testhez viszonyítva.

A környezetünkbıl szerzett információkat, a minket ért hatásokat saját elképzelésünkkel, illetve

elvárásainkkal összehasonlítva szinte folyamatosan értékeljük, a magunk által kialakított mércével

mérjük. Vonatkozik ez nemcsak a hosszúság, tömeg … ismert mennyiségekre, de az események

bekövetkezési valószínőségére is. A kvantitatív mérés technikájának elsajátíttatása a mennyiségek

gyakorlati mérésén alapul. A tevékenységek során szerzett tapasztalatok segíthetik a reális képzet

kialakítását a mennyiségek fogalmairól. A mérési eredmények megértéséhez a statisztika elemi

módszerei szükségesek.

1. szakaszban (1., 2. osztály) 2. szakaszban (3., 4 . osztály) Az összehasonlítást és összemérést követıen elsıdlegesen alkalmi egységekkel tanulják megmérni a legegyszerőbb mennyiségeket, amelynek eredményeképpen megalapozódik a mennyiség, egység és mérıszám többirányú kapcsolata.

Alkalmi és szabványos egységekkel való mérésben jó gyakorlottság elérése, a mérési eredmények összehasonlítása és viszonyuknak az értelmezése elıkészítést jelent a mértékváltásokhoz és számításokhoz.

A tanulás–tanítás módszerei döntıen befolyásolják a célok elérhetıségét. Ezért szükségesnek tartjuk

a célok mellett a módszertani gondolatok megfogalmazását is.

24

Módszertani alapelvek

1. A kisiskolás gyereket általában érdekli a környezete, a világ, amelyben él. Ennek megismerése

vonzó a számára, ha a saját természetes módján, saját tempójában foglalkozhat vele. A

matematika a valóság megismerésének, s ezáltal a megismerıképességek fejlesztésének is

eszköze. Ezért kettıs öröm forrása lehet, ha a gyerekek átélhetik a világ egyre jobb

megértésének izgalmát és a saját szellemi gyarapodá suk élményét . Ez a kettıs motívum

legyen a matematikával való foglalkozás legfıbb mozgatója.

2. Az alsó tagozatos gyerek matematikatanulása a cselekv ı, személyes tapasztalatszerzéssel

kezdıdik, és sok esetben még nem is léphet túl rajta . Ha a kisgyerek megtanul helyzeteket,

képeket, történéseket megfigyelni, ezeket rekonstruálni, eljátszani, lerajzolni, elmondani, leírni,

jelekkel kifejezni, akkor megtette az elsı lépést a megismerés útján. Az absztrakció alapja a

sokszínő, sokféle konkrétum megismerése.

Hasonlóan: a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való , cselekv ı megoldása lesz

az alapja a gondolati problémamegoldásnak, s ezáltal a világ megértésének és a gondolkodás

fejlıdésének is.

3. A tapasztalatok egy részét a gyerekek megszerezhet ik saját környezetükben. Az eligazodást

segíti ezek felidézése, bekapcsolása a friss élmények közé. A tapasztalatok más részének

biztosítása azonban a tanító dolga . Fıként az ingerszegény környezetben élı tanulók számára

elengedhetetlen a kellıen változatos megjelenéső és tartalmú tapasztalat biztosítása az

iskolában, hiszen az ı hátrányuk azáltal is növekszik, hogy a hiányzó élményeket pótlólag sem

tudják önállóan megszerezni.

A cselekvı tapasztalatszerzéshez és problémamegoldáshoz eszközökre van szükség. Az

eszközök egy része a gyerekek saját teste és természetes környezetének tárgyai, más része

viszont mesterséges, határozott céllal készített taneszközök.

A taneszközök a tanulás eszközei ; mindenkinek addig kell biztosítani ıket, ameddig a

megfelelı képzettartalmak ki nem alakulnak a segítségükkel, ameddig nem képes a gyerek

gondolati szinten végigjárni egy-egy megismerési, illetve problémamegoldó utat.

Az eszköz használata szélsıséges esetben hátráltathatja is az absztrakciós folyamatot, ha

kényelembıl nem teszi félre egy-egy tanuló. Tapintatos irányítással célszerő ilyenkor rászorítani

ıket is, hogy próbálják eszköz nélkül kigondolni a feladat megfejtését.

Ennél nagyobb veszélyt jelent a konkrétumtól való indokolatlanul korai elszakítás. A veszély

elkerülhetı, ha ismerik a gyerekek a célt, (hogy majd fejben, eszköz nélkül, a tevékenységet

elképzelve, vagy gondolatban is tudjanak megoldani hasonló problémákat), valamint, ha olyan

légkörben dolgozhatnak, amelyben nem szégyen, hanem érték a munkaeszköz értelmes

használata. Ilyen légkörben általában rábízhatjuk a gyerekekre, hogy meddig és mire használják

a jól megismert eszközöket.

4. Még az alkalmasan kimunkált eszköz sem fejleszt önmagában. A problémamegoldó

gondolkodást problémák megoldása fejleszti, az alko tó gondolkodásra csak alkotások

létrehozásával nevelhetünk.

25

A probléma a megoldás keresésére motiválja az egészséges gyereket. Ha azonban a problémát

magunk bontjuk apró lépésekre, s a gyerek dolga csak az utasítások végrehajtása, akkor éppen

azt a lehetıséget vesszük el a gyerekektıl, hogy gondolkodásuk fejlıdjön. Ha az alkotás

létrehozása helyett a kész alkotás szemlélése, „elemzése, értelmezése” a gyerek dolga, akkor

kreativitását, alkotóképességét sorvasztjuk el.

5. A tanító szerepe a tanulási helyzetek megteremtése, megszervezése, a megfelelı

problémafelvetés, a megoldásához használható eszközök biztosítása. A tanító feladata a nyugodt

munkalégkör és a megfelelı motiváció kialakítása is.

A tanulás legjobb motívuma a tárgy, tevékenység érdekessége, szépsége. Az adott

korosztályban a gyerekeknek még mindig az egyik leg inkább megfelel ı tevékenysége a

játék. Ezért a problémák játékba ágyazása sok esetben alkalmas formája a fejlesztı, nevelı

munkánknak. A játék azonban nem az egyetlen motivációs lehetıség; a kitalálás izgalma, a

felismerés, megértés öröme, az alkotás szépsége a kisgyereket éppúgy magával ragadhatja, mint

az alkotó felnıttet.

Néha szükség lehet a tárgytól független motivációra is. Célszerő azonban ezt a formát legfeljebb

átmeneti megoldásként alkalmazni, mert könnyen válhat a belsı motiváció alakulásának gátjává,

ha a tevékenység helyett az érte „járó” jutalom vagy büntetés kerül az érdeklıdés középpontjába.

A piros pontok, csillagok, kis és nagy ötösök bizonyos esetekben alkalmasak lehetnek az

értékelés tárgyiasított kifejezésére, de túlzott és fıképpen nem átgondolt alkalmazásuk többet

árthat, mint amennyit nyerünk vele.

A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és vita szabadsága . Ha téves gondolataikat is

nyugodtan kimondhatják a gyerekek, és senki nem büntet érte, akkor kellemesebbé válik a

tanulás, és a tanító is megérti, mi okoz gondot. Így a téves gondolat tisztázásához újabb

problémákat vethet fel, bevonhatja a többi tanulót is, akik érveléssel, példákkal, saját gondolataik

kimondásával segíthetnek.

A matematikában viszonylag kevés olyan konvención alapuló ismeret van, amelyben a gyerekek

külsı tekintélyre szorulnak. Az igazság kritériuma a valósággal való egyezés. Ez teszi

alkalmassá e tárgyat arra, hogy a gyerekek megtanulják ellenırizni és értékelni saját és egymás

munkáját.

6. A tanulók tudásában és képességeiben egyaránt nagy különbségek vannak . Az ehhez való

alkalmazkodás célja minden tanítványunk optimális fejlesztése, s nem egy adott tudásszinten

való megtartásuk, vagy a különbözıségek állandósítása.

Differenciálni lehet direkt módon: különbözı tennivalók, problémák kiosztásával. Ennél sokszor

hasznosabb az olyan feladatok kitőzése, amelyekben mindenki képessége szerint teljesíthet. A

különféle szintekhez való alkalmazkodás azonban nem merül ki a problémák differenciálásában.

A megoldás módja, eszköze, absztrakciós szintje, a szükséges idı, a megoldási tevékenység

önállósága, az ellenırzés és értékelés mind hozzáigazítható a különféle adottságokhoz és

igényekhez.

26

7. A gondolkodás fejlıdésében nagy szerepe van a nyelvnek. A gondolatok önálló megfogalmazása

azonban akkor is jobban hozzájárul a fejlıdéshez, ha kezdetben pontatlan, mint ha a tanító

szavait próbálnák a gyerekek utánozni.

A kisiskolás gyerekeknek nem az egyetlen és nem a l egtermészetesebb kifejezési módjuk

a nyelv, fıként, ha valami újszerő közölnivalójuk van. A megmutatást, eljátszást, lerajzolást

éppúgy alkalmas kifejezésnek tekinthetjük kezdetben, mint a szituációhoz kötött beszédet.

A szakszavak használatát a megfelelı fogalom kialakulásához célszer ő kötni . Amíg csak a

konkrét tartalmakról képes a kisgyerek gondolkodni, addig a megnevezés gátolhatja is a

fogalomalakulást. Engedjük ezen a szinten használni a köznapi kifejezéseket.

A tanulók értékelése

Kisiskolás korban a tanítói értékelés dominál, ugyanakkor fokozatosan fejlesztjük a reális

önértékelésre való képességet. A külsı és belsı értékelést az elıre adott szempontok és az

ellenırzés során szerzett információk alapozzák meg.

Az ellen ırzés területei, formái

A megfigyelések:

− A tanulók – tanító által történı – megfigyelése:

− önálló tevékenység közben;

− csoportmunkában való részvétel során.

− Tanulói megfigyelések:

− egymás munkájának segítése csoportmunkában;

− önellenırzés.

A fejlıdési folyamat követése során végzett elemzések informálnak

− a tanulók egyéni haladásáról (tanulási mód, tempó, egyéni nehézségek, különleges

érdeklıdés, egyéni teljesítmény …);

− a fogalomépítés aktuális szintjérıl.

A diagnosztikus mérések segítik annak megállapítását, hogy az „indulási” és várható „érkezési” szint

között meghúzott fejlesztési folyamat ívének mely pontján észlelhetı hiány, töréspont. Ezek

differenciált okainak kutatása teszi lehetıvé a „formáló-segítı” értékelés megfogalmazását.

Szummatív mérések is hozzájárulnak ahhoz, hogy pontos képet alkossunk a tanulók tudásáról,

képességeik fejlıdésérıl. Ezek a mérések azonban semmiképpen nem fontosabbak és nem adnak

hitelesebb információkat a gyerekek felkészültségérıl, mint a velük folyamatosan együtt dolgozó

pedagógus megfigyelései.

A tanulók értékelése során az egyén fejlettségét viszonyítjuk a saját képesség szerint elérhetı

legmagasabb szinthez, valamint a fejlesztés során várható eredményhez.

A különbözı témakörökben megfogalmazott szöveges (vagy számmal kifejezett) értékelés színterei:

− A probléma felismerésének, megértésének mértéke különbözı tapasztalati területeken.

27

− Az eszközhasználat szintje, az önálló tapasztalatszerzı tevékenység hatása a

feladatmegoldásra.

− Az önállóság foka a lényegkiemelésben, az összefüggések felismerésében, kifejezésében.

− A matematikai modellek alkalmazásának mértéke és könnyedsége.

− A különbözı matematikai tartalmak és fogalmak elsajátításának szintje.

− A kommunikációs képesség formája és színvonala.

A tanulói önértékelés formálódását szempontok megfogalmazásával segíthetjük. Például:

− A motiváltság és az aktivitás mértéke.

− A figyelem, az együttmőködés, a tolerancia színvonala.

− Pozitívumok, negatívumok, erısségek, gyengeségek megfogalmazása.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

Tartalmi szempontok

− Szakmailag kifogástalan.

− Támogatja a tantervben megfogalmazott célok elérését; szem elıtt tartja a tanulók

személyiségformálását; hangsúlyt helyez a képességfejlesztésre.

− Ötletes és a gyerekek életkorának megfelelı, számukra érdeklıdést felkeltı

megfogalmazásaival, figyelemfelkeltı fotóival és ábráival hozzájárul a pozitív tanulási

motiváció felkeltéséhez és fenntartásához. A kisiskolás korú gyerekek sajátosságainak

megfelelıen törekszik az életkorból adódó játékszeretet és alkotásvágy kielégítésére.

Változatos tevékenységek szervezésére tesz javaslatokat, ezáltal segítséget nyújt a

kisgyerekek ingerszükségleteinek kielégítésére.

− Olyan útmutatásokat, tanulási feltételeket fogalmaz meg, amelyek jól szolgálják a tanulói

fejlesztést. Nem nélkülözi a megértés igényét, ezt önálló tapasztalatszerzéssel, többszörös

konkretizációval segíti. A fogalmakat a valóságból absztrahálja. Fontosnak tartja a

szimbólumok (szakszavak, kifejezése, jelölések) tartalommal való megtöltését.

− Törekszik az új ismeretek integrálására a meglévık közé, biztosítja a strukturált tanulás

feltételeit.

− Problémafelvetései alkalmat kínálnak az aktív tanulásra, az összefüggések felfedezésére, a

tanulókat gondolkodásra készteti. Nyitott feladataival, illetve fordított szövegezéső

problémáival többféle gondolkodási mőveletet aktivizál.

− Gondot fordít arra, hogy a tanulók a bevezetett fogalmakat, eljárásokat új kontextusokban is

gyakorolhassák és alkalmazhassák, ezáltal ezek egyre általánosabbá válnak, egyre

mélyebbre épülnek, és kapcsolatba kerülnek a már beépült sémákkal. Kellı anyagot kínál a

gyakorlás – elmélyítés – alkalmazás – rendszerezés – ismétlés fázisaira. A tananyagot

spirálisan bıvíti.

− Kihasználja a tantárgyi integrációt, bemutatja a matematika más tudományterületekhez való

kapcsolódását.

Formai szempontok

28

− Könnyen kezelhetı, méretében, megjelenésében (színvilága, ábrái) gyerekközpontú.

− Szerkezete átlátható, logikus.

Személyes meggyızıdés szempontja

− Felépítése, szemlélete, tartalmi strukturáltsága a tanító felfogásával egyezik.

Ember a természetben

Célok és feladatok

Az Ember a természetben mőveltségi terület keretében folyó oktatás és nevelés alpvetı célja, hogy

megalapozza a tanulók természettudományos ismereteit a szőkebb és a tágabb környezetükrıl.

Továbbá feladata az élı és élettelen természet szoros kapcsolatának, az ember és a természet

összetartozásának, egymásrautaltságának, az ember természetben betöltött helyének és szerepének

felismertetése. A természetben lezajló változások, kölcsönhatások, jelenségek tudományos

bemutatása, modellezése, magyarázata. Pozitív attitődök kialakítása, tudatosan cselekvı emberek

formálása.

A mőveltségi terület sajátos nevelési és képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet

megszerettetéséhez, az értékeinek megóvása iránti felelısség alakulásához.

A Nemzeti alaptanterv lehetıvé teszi, hogy az Ember a természetben mőveltségi területben

megfogalmazott tartalmak integrált vagy önálló tantárgyak keretében oktathatók legyenek.

Az 1–4. évfolyam természet- és társadalomismeret tantárgya integráltan tartalmazza az Ember a

természetben mőveltségi terület adott életkorra megfogalmazott ismereteit és fejlesztési feladatait,

melyhez szervesen kapcsolódnak az Ember és társadalom mőveltségi terület társadalmi környezetet

bemutató elemei.

Az 5–6. évfolyam természetismeret tantárgya szintén integrált tanagyaggal alapozza meg a fizikai, a

biológiai és a kémiai önálló tantárgyainak természettudományos ismereteit úgy, hogy tartalmában és

szemléletében szervesen épül a természet- és társadalomismeret tantárgyára.

Az 1–6. évfolyamok alapvetı feladata az elemi természettudományos nevelés. A tanulók megfigyelik

saját testük mőködését, közvetlen természeti és társadalmi környezetüket, tapasztalatokat győjtenek,

egyszerő vizsgálódásokat, méréseket végeznek. Ezek a tevékenységek teszik lehetıvé az életkornak

megfelelı megismerési módszerek elsajátítását, gyakorlását és a tapasztalatok rögzítését.

A 7–8. évfolyam fizikai, biológiai és kémiai tantárgyi órakeretében – bár külön tantárgyként tanítva, de

mégis egységben – lehetıség van a korszerő természettudományos szemléletmód fokozatos

kialakítására.

A tanulók életkorának megfelelıen mód nyílik az absztrakt gondolkodás fejlesztésére és az önálló

tanuláshoz, önmőveléshez szükséges ismeretek, képességek megalapozására.

29

A tanulók értékelése

Törvényi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 70.–71. §.

Az eredményes elırehaladás egyik fontos elıfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenırzése és

értékelése.

Az értékelés a többi mőveltségterületnek és a Pedagógiai programban meghatározottnak megfelelıen

történik.

Az 1. évfolyamon fontos a tanulók munkájának folyamatos szóbeli értékelése és szöveges

minısítése.

A 2–4. évfolyamokon a tanév során a tanulók ismereteikrıl szóban, írásban, rajzos feladatokban

számolnak be.

Az értékelés alapja lehet:

− a tanuló tényismereti szintje,

− a megfigyelési tapasztalata,

− a vizsgálódásai eredménye,

− a győjtımunkája,

− az órai aktivitása,

− a manuális tevékenysége,

− a feladatokhoz való viszonyulása.

A páros évfolyamokon, az év elején szükséges egy diagnosztizáló értékelés.

A 4. évfolyam második félévétıl a tanulók teljesítményét havonta érdemjeggyel, év végén

osztályzattal zárjuk.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A 6-10 éves korosztály tankönyvének kiválasztása különösen sok odafigyelést, körültekintı választást

igényel, mert a jó tankönyvnek fontos szerepe van a tantárgyon keresztül a természet

megszeretetésében.

A tanterv megvalósulásához a következı tartalmi és minıségi kritériumot kell figyelembe venni.

A megfelelı tankönyv ismérvei:

− a jól strukturált szerkezet, megfelelı betőtípus, bető méret,

− az ismeretátadása érthetı, a megfogalmazás nyelvezete az adott életkornak megfelelı,

− alkalmas a követelményekben megfogalmazott készségek és képességek fejlesztésére,

− az ismeretanyag feldolgozása tevékenykedtetı,

− a tananyag mennyisége és tartalma megfelel a tanulók életkorának,

− a tananyag feltárja a gyakorlati vonatkozásait, segíti a társadalomban és az emberi

kapcsolatokban az eligazodást,

− a minimum- és a többletkövetelmények elkülönülnek, az alkalmazott kiemelési eljárások

megfelelıek,

− az ábra- és a képanyag igazodik a tananyag tartalmához,

− és esztétikus külsı és belsı megjelenítés.

30

Mővészetek

Célok és feladatok

A mővészetek mőveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint

mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró

tartománya. E tág kultúraértelmezésbıl következıen sokféle lehetıség adódik a tanulók sajátos

megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez.

E területek közös jellemzıje értékközvetít ı és érték ırzı mivoltuk, továbbá az, hogy aktív

befogadásra és alkotásra is késztetnek. A mővészetek mőveltségterület tehát egyaránt fejleszti a

teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a mővészettel való

élés képességeit .

A mővészetek mőveltségi részterületei az ének-zene , a dráma és tánc , a vizuális kultúra , a

mozgóképkultúra és médiaismeret . Mindezek – mai mővészetfelfogásunk szerint – önálló

mővészeti ágazatok . Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az

adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözıek.

A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását viszont erısítik , mivel mindegyik célja, hogy a

mővészetekrıl mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan

élményszer ő tapasztalatokat , ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a

legkülönböz ıbb képességek fejlesztéséhez , a harmonikus személyiség kialakulásához .

Több mőveltségi részterületnek is célja – a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés

és képességfejlesztés mellett – a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása , a

legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása. Ily módon az órai tevékenységek

kapcsolódhatnak mővészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt.

A különbözı mővészeti területekkel összefüggı gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az

ismeretek élményszerővé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a

kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az

esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A mővészetekkel való foglalkozás

hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez.

A mővészetek tanítása mással nem helyettesíthet ı módon járul hozzá a nemzeti és az európai

azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös

élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erısítését. A mővészeti örökség és a belıle

kibontakozó kortárs mővészetek megismertetésével a mővészeti nevelés segítséget nyújt a

fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születı

értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékei vel való megismerkedés

fokozza nyitottság ukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciá jukat.

A mővészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja, ha a mővészetek más m őveltségi területekkel

összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban.

31

Közös fejlesztési feladatok

A mővészetek mőveltségi részterületeinek (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra,

mozgóképkultúra és médiaismeret) mindegyike hagyományosan tevékenység-központú, és mint ilyen

kiváló alkalmat teremt a tanulóknak saját élményeik, tapasztalataik és máshol szerzett ismereteik

integrálásához.

Különbözı mértékben, de mindegyik osztozik a következı célok, fejlesztések megvalósításában:

– Az érzékelés érzékenységének fokozása.

– Ezzel összefüggésben a kifejezés árnyaltságának fokozása, a kommunikációs képesség

fejlesztése.

– A kooperációs képesség fejlesztése.

– A személyiség fejlıdésének segítése.

– Az alkotóképesség fejlesztése.

– Az értékek (esztétikai és erkölcsi) iránti fogékonyság fokozása.

– A mővészeti élmények feldolgozásának segítése.

– Közös élményanyaggal szolgálni a nemzeti és európai kulturális identitás megteremtéséhez .

A felsoroltak mellett mindegyik részterületnek vannak semmi mással nem helyettesíthetı, sajátos

feladatai is.

A közös fejlesztési feladatok szakaszolása nem lehetséges. Azok mindegyike mindvégig jelen van,

mindig az adott korosztálynak, tanulócsoportnak megfelelı szinten és tevékenységi formákban

valósul meg. Ezért a szakaszolás az adott részterület tevékenységeibıl és ismeretanyagából

olvasható le.

A fejlesztési feladatok tantárgyanként

Ének-zene

1. Zenei alkotóképesség

1.1 Interpretáció

1.2 Improvizáció

2. Megismerı- és befogadóképességek

2.1 Zenehallgatás

2.2 Zenei hallás és kottaismeret

Dráma és tánc

1. A megjelenítéshez, csoportos játékhoz szükséges képességek fejlesztése, készségek

kialakítása

2. Rögtönzési képességek fejlesztése (improvizáció a megismert technikák alkalmazásával)

3. Problémamegoldó, ismeretszerzési, tanulási képességek

4. Megismerı-, befogadóképességek (színházi elıadások megtekintése és véleményezése)

32

Vizuális kultúra

1. Megismerı-, befogadóképességek

1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros

készségek

1.2 Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás

1.3 Kommunikációs képességek

2. Kreativitás

2.1 Alkotóképességek

2.2 Problémamegoldó képesség

3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1. Megfigyelés

2. Ismeretszerzés

3. Kommunikáció

4. Értelmezés, elemzés, tolerancia

5. Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység

6. Önismeret, együttmőködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás

7. A tudatosítást irányító fontosabb kérdések

A tanulók értékelése

Alapelvek

1. Az értékelés személyre szóló legyen.

2. Fejlesztı, ösztönzı jellegő legyen.

3. Folyamatos legyen.

4. Legyen összhangban a Natban megfogalmazott követelményrendszerrel, valamint az

iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal.

5. Legyen tárgyszerő (mik az erıs pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a

javítás).

Az értékelés funkciói közül kiemelkedı szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a

tanulót elsısorban saját teljesítményéhez viszonyítva „mérı” értékelésnek, ugyanis ez segíthet

leginkább az önismeret fejlesztésében, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában.

Az értékelés célja

Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérı célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a

következık:

– a személyiségfejlıdés elısegítése,

– ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés,

– a tudás minısítése,

33

– informálás, informálódás az elért eredményekrıl,

– lemaradás feltárása és orvoslása,

– tehetség felismerése és fejlesztése,

– pálya- és iskolaválasztás elısegítése,

– a pedagógiai tevékenység fejlesztése.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A mővészeti nevelés nem minden esetben feltételezi a tankönyvek használatát, mert a

képességfejlesztésen alapuló mővészeti nevelés nehezen képezhetı le tankönyvi formában.

A tankönyv segítse az egységes alapokra épülı differenciálást, amennyiben lehetıvé teszi, hogy a

tanulók adottságaikkal, saját fejlıdési ütemükkel összhangban tanulhassanak.

A tankönyv elsısorban keret, sokkal inkább „ugródeszka”, a benne szereplı ismeretanyag más

csoportosításban is feldolgozható, más irányokba továbbfejleszthetı, pedagógiai céljai más

feladatokon keresztül is megvalósíthatóak.

A tankönyvek inspiráló képeket, feladatokat, játékokat tartalmazzanak, valamint az alkotáshoz, a

megismeréshez hasznos ismeretekben bıvelkedjenek.

A személyiségfejlesztés és a legkülönbözıbb képességek fejlesztése más-más ismeretanyagon,

tevékenységen keresztül egy komplex mővészeti program keretében valósítható meg leginkább. Ez

szemléletváltozást feltételez, a tankönyv ehhez kell hogy segítséget nyújtson, hangsúlyozni kell

azonban, hogy a jó tanárt semmilyen tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem

egyszerően ismeretek átadása folyik.

A mővészeti nevelés pedig különösen igényli az állandó tanári jelenlétet, mert csak akkor lehet

hiteles, ha a tanár maga is kreatív.

Informatika

Célok és feladatok

Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált, az információ érték. Mindenkinek el kell

sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási; adattárolási, -szervezési és -átadási

technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait.

Az informatika mőveltségterület keretében folyó oktatás, nevelés és fejlesztés célja, hogy felkészítse

a tanulókat az informatikai társadalom kihívásaira.

Az iskolai oktatás keretei között biztosítani kell a sokféle informatikai eszköz és módszer használatára

való felkészülést is. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért

különösen fontos, hogy figyelmet fordítsunk az informatikai ismeretek folyamatos megújítására (az

egész életen át tartó tanulás koncepciója).

Az információ egyre inkább nyilvánossá, mindenki számára elérhetıvé válik. A mőveltségi terület

feladata a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása.

34

Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a

szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére.

Az informatikai eszközök használata veszélyeket is jelent, meg kell ismerni az informatikai környezet

egészségünkre gyakorolt hatását, és a túlzott számítógép-használat ártalmait.

Nem felejthetjük el a papír alapú információtárolás óriási történelmi szerepét.

Helyi tantervünk az információs társadalomban szükséges ismeretek és gyakorlati tudások,

képességek rendszerét úgy építi fel, hogy a hangsúlyt a gyakorlati informatikai írástudásra, a tanulói

tevékenységre és a kompetenciák fejlesztésére helyezi.

A mőveltségi területben megfogalmazott tartalom egyetlen integráló jellegő tantárgy keretei között

kerül feldolgozásra. Így az informatika tantárgy keretében a tanulók a számítástechnikai és a

könyvtári területtel is ismerkednek. Erre azért van szükség, mert az információszerzés két fontos

hozzáférési formájáról van szó.

A tanulók értékelése

A tanulók elızetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérı. Akkor tudjuk a

leghatékonyabban szervezni a foglalkozásokat, ha a nagy óraszámú egységek (Informatikaalkalmazói

ismeretek; Infotechnológia) kezdetekor diagnosztikus értékelés során tárjuk fel a tanulók ismereteit.

Szummatív értékelést félévkor és év végén, valamint az iskola pedagógiai programjában megjelölt

szakaszokban osztályzatok, illetve szöveges értékelés formájában adunk.

Az eredményes elırehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres

ellenırzése és értékelése, ami folyamatos szóbeli értékeléssel valósul meg. Egy-egy témakör

feldolgozása során a tanuló

− tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját,

− elkészített dokumentumait,

− ismereteinek szintjét,

− fejlıdését,

− órai aktivítását,

− együttmőködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét)

értékeljük rendszeres szóbeli értékeléssel és érdemjeggyel.

A tanulói teljesítmény értékelésének kritériumai

A kisiskolások tevékenységét a játék és az önálló alkotás igénye jellemzi. Figyelmük azonban még

nem tartós, ezért nem számíthatunk egy teljes tanóra folyamán egyenletes teljesítményre.

Elsısorban a tanulói tevékenység rendszeres figyelemmel kísérésével tudunk információt szerezni a

tanítási folyamatról. Érdemes hosszabb idıszakban megfigyelni a kicsik tevékenykedését, részvételét

a foglalkozásokon.

Az értékelés alapja elsısorban a tanulói tevékenység, másodsorban a tanulói produktum.

Az esetenként alkalmazott értékelés változatos, de rendszeres, a kisgyermek által is felismerhetı

rendszerő legyen: szóbeli értékelés, rajzos értékelés.

35

Az értékelésben elsısorban a jól teljesített elemeket emeljük ki. A gyengébben teljesítıket is

biztassuk. Ügyeljünk arra, hogy azok a tanulók, akiknek nincs otthon számítógépe, semmiképpen ne

érezzék úgy, hogy emiatt lemaradnak.

Mind egyénileg, mind csoportosan és az egész tanulócsoport munkáját értékeljük.

Semmiképpen sem szabad definíciókat, szabályokat betanultatni a gyermekekkel, a számonkérésre

ne használjunk kikérdezést, feleltetést, dolgozatírást.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

− megfelelı feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;

− adjon segítséget a gyakorlati munkához;

− ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát;

− támogassa a csoportmunkát;

− korosztálynak megfelelı nyelvezet és stílus;

− az ábrák és képek mennyisége, minısége és tartalma igazodjon a fejlesztési

követelményekhez;

− sokféle feladatot tartalmazzon a könnyőtıl a nehézig;

− hardver- és szoftverfüggetlen legyen, vagy többféle lehetıséget mutasson be;

− megfelelıen kezelje az informatika gyorsan változó részeit.

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Célok és feladatok

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület olyan ismereteket nyújt, olyan képességeket,

készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság

eredményeinek ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól.

Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben a

tájékozódásban és az aktív alkotótevékenységben egyaránt. Az alkotás örömének átélése során

elégedettséget érezzenek a munkában, végsı soron kialakul a pozitív alkotó magatartás. Ennek

érdekében egyre több lehetıséget biztosítunk a gyermekek önálló képzeletére, illetve annak

aktivitását célzó technikai feladatok megoldására is.

A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai mőveltség alapozását, a kézügyesség

fejlesztését, és a mindennapokban praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását,

begyakorlását foglalja magába. A technikai mőveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez

kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelı technikai szemléletmód formálását jelenti.

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület a technika bonyolult kapcsolatrendszerét

elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Az

oktatásában a manualitás központi helyet foglal el. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek

és ifjúkor a legalkalmasabb, késıbb már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások.

36

Az életvitel ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szőkebb lakóhelyi

környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás és a szolgáltatások területei. Ide sorolhatók a helyes

közlekedés és ennek szabályainak ismerete is.

A tantárgy feladatai az 1–4. évfolyamokon

A természetes és mesterséges környezet anyagainak megismerése, anyagvizsgálati tapasztalatok

szerzése érzékszervi tapasztalással. Összefüggések felismerése az anyagok és a belılük készült

tárgyak között. Az anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazása. Tájékozódás az anyagokhoz

kötıdı mesterségekrıl és szakmákról.

Az emberi alkotással létrehozott terek, esztétikai követelményeinek, a szerkezetnek és a formának a

kapcsolata. Az épített környezet anyagainak és szerkezeteinek megismerése.

Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása. Önálló tervezés és

kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítése egyéni

elképzelés szerint. Egyszerő makett elemzése és készítése terv alapján. A munkaeszközök

rendeltetésszerő, balesetmentes használata.

A szárazföldi, vízi és légi közlekedés történetének ismerete. A városi, országúti, vasúti, vízi és légi

közlekedés szerepének átlátása, eszközeinek bemutatása. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen,

ismerkedés a kerékpáros közlekedés szabályaival. Az utazással kapcsolatos illemszabályok ismerete.

Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismeretei. Egyszerő házimunkák

elvégzése. Az életkornak megfelelı önkiszolgáló tevékenység végzése. Balesetmentes

szabadidıtöltés és játék. Környezetkímélı és a természetet szeretı életmód kialakítása.

A tanulók értékelése

Elméleti ismeretek értékelése

− szóbeli (órai munka, felelet, győjtımunka).

− írásbeli (rajzos feladatok, témazáró).

Gyakorlat értékelése

− szóban,

− rajzosan.

Az 1–2. évfolyam életkori sajátosságait figyelembe véve

− Az értékelés folyamatosan terjedjen ki az egész tanítási órára. Ösztönzı, fejlesztı jellegébıl

adódóan nyújtson segítséget a hibajavításhoz, lemaradás esetén a felzárkózáshoz.

− Az értékelési szempontok egyértelmőek legyenek, mindig jelenjenek meg a tanulók elıtt (pl.

1. osztályban év elején rajzos formában).

− A személyre szóló értékelésben tükrözıdjön

− a tanterv által meghatározott ismeretek elsajátítása,

− a képességek (kommunikációs-, megismerı-, cselekvıképességek), készségek fejlıdése,

− a személyiségjegyek alakulása (pl. együttmőködési képesség).

37

A tanulók értékelésénél felhasználható szempontok

− a tanulók érdeklıdése, aktivitása, figyelme a tanítási órán és a tanítási órán kívül;

− páros vagy csoportmunka közben a közös munkában való részvétel;

− a tanult ismeretek alkalmazása;

− az alkotás folyamatához (Nat. 3.1, 3.2, 3.3, 3.4) szükséges képességek (kommunikációs,

problémafelismerı, problémamegoldó, megfigyelı-, elemzı-, lényeglátó-, konstruáló-, ítélı-,

döntıképességek), készségek (manuális, szervezıkészségek) szintje;

− a munkadarab megfeleltetése a funkciónak,

− a munkadarab esztétikuma;

− a megadott szempontok alapján történı szóbeli értékelés színvonala;

− elemi munkaszokások alkalmazása.

A 3–4. évfolyam életkori sajátosságait figyelembe v éve

− személyre szóló legyen, személyiségfejlesztı hatást érjünk el vele;

− motiváló legyen, biztosítson sikerélményt;

− folyamatos legyen, az alkotási folyamat (tervezés, kivitelezés, tökéletesítés) egészét hassa

át;

− tárgyszerő legyen (pozitívumok kiemelése, rámutatás a hiányosságokra, útmutatás a

fejlıdéshez).

A tanulók értékelésénél felhasználható szempontok

− tanórai aktivitás, kreativitás;

− csoportmunka során tanúsított együttmőködési képesség, szervezıkészség;

− önálló információgyőjtés ismeretterjesztı forrásokból;

− tanult ismeretek önálló alkalmazása;

− szakkifejezések alkalmazása;

− mőszaki rajzi feladatok szabványossága;

− munkadarab vagy modell megfeleltetése a funkciónak (anyag, forma, szerkezet, esztétikum);

− önértékelés színvonala megadott vagy választott szempontok alapján;

− társak munkájának értékelése megadott szempontok alapján, illetve önállóan;

− elemi munkaszokások alkalmazása;

− környezettudatos magatartás megnyilvánulási formái;

− szabályismeret, a tanult szabályok gyakorlati alkalmazása közlekedés és életvitel során.

38

A tankönyvek kiválasztásának elvei

Oktatásszervezés:

− Taníthatóság

− Tanulhatóság

− Tantervi felelısség

− Újszerőség, eredetiség

− Mőfaji kritérium

Szakmai követelmények:

− Gyermeklélektani

szempontok

− Motiválás

− Didaktikai, szakdidaktikai

kimunkáltság

− Nyelvi és vizuális

kommunikációs

követelmények

− Nyelvhelyesség,

helyesírás

Nevelési szempontok:

− A tananyagban rejlı

nevelési lehetıségek

kihasználása

− Életszerőség

Az 1–4. évfolyam életkori sajátosságainak figyelemb evétele

− A tankönyvek mint tanulói segédeszközök járuljanak hozzá a kisiskolások komplex

személyiségformálásához.

− Alkalmasak legyenek az elméleti és a gyakorlati ismeretek egységben történı tanítására.

− A tankönyvekben található feladatsorok, illusztrációk önálló ismeretszerzésre ösztönözzenek,

segítsék elı az elméleti ismeretek megértését, a tanultak rögzítését, gyakorlati alkalmazását.

− Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, összefoglaló kérdések, illetve a megadott értékelési

szempontok önellenırzésre, önértékelésre sarkallják a tanulókat.

− A megismerı-, a cselekvı- és a kommunikációs képességek együttes fejlesztésével

alapozzák meg a gyermekek „technikai mőveltségét”.

− Gyakorlati tevékenység közben tudatosan fejlesszék a tanulók kézügyességét, nagy gondot

fordítva a finommozgások automatizálására.

− A gyermekek természetes kíváncsiságára alapozva ismertessék meg ıket a természetközeli

életmódhoz szükséges ismeretekkel, tevékenységekkel, illetve egy-egy kézmőves mesterség

alapfogásaival.

− A feladatok készítsék fel a kisiskolásokat a biztonságos közlekedésre, a kulturált közlekedési

magatartásformák elsajátítására, a veszélyhelyzetek felismerésére, egészségük tudatos

megóvására és az önellátásra.

A tankönyvcsalád felépítése vegye figyelembe a többi tankönyvvel létrehozható kapcsolódási

lehetıségeket (környezetismeret, matematika, rajz és vizuális kultúra, magyar irodalom, ének- zene).

Testnevelés és sport

1–8. évfolyam

A Testnevelés és sport m őveltségi terület az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves

részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és

39

az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek

integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben

kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak.

A mőveltségi terület más mőveltségi területekkel összhangban ismereteket, meggyızıdéseket,

értékítéleteket alakít ki az ember biológiai, pszichikai természetérıl. Képessé tesz a környezetben

végbemenı változások egészségügyi jelentıségének értékelésére, egyben összhangot teremt az

egyéni tevékenység és az életmód között. A higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési

eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt ki az egészség megırzésére és

fenntartására.

A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének

elsajátítását, az alapvetı viselkedési sémák alkalmazását segíti elı. Igényt kelt az esztétikus, szép

test, a helyes testtartás kialakítására és fenntartására, az önálló testedzésre, sportolásra, a mozgásos

önkifejezésre. Mindezek feltétele, hogy a tanulók ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus

képességek fejlesztésének és fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a

mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok

megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a

testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás

váljon magatartásuk részévé.

Célok és feladatok a m őveltségi terület egészére

Az egészséggel kapcsolatos célok és feladatok: a testi fejlıdés, érés támogatása; a higiéniai

szokások kialakítása, erısítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; a váz- és izomrendszer

ortopédiai elváltozásainak megelızése, ellensúlyozása; megfelelı felkészítés a keringési és légzı

rendszer megbetegedéseinek megelızésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció lényegének

és a relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése.

A mozgáskultúra fejlesztése: Cél az alapvetı (generikus) mozgáskészségek megfelelı szintő

kialakítása és fejlesztése, az úszás elsajátítása. A kondicionális és a koordinációs képességeknek az

életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Sokoldalú mozgástapasztalat és jól

alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez

és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek

(szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerőségek, feladatmegoldó

sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció.

Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása, az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker, a

tevékenység öröme.

Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása,

összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, a kudarc tőrése, a természet szeretete,

környezetkímélı magatartás.

1–4. évfolyam tanterve

Az alapozó szakaszban a testnevelés a testkultúra elemeibıl nyert értékekbıl olyan testi

mőveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel a

40

kisiskolásokat, amely késıbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza.

Ez teszi alkalmassá ıket arra, hogy a késıbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és

mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos

módszereivel, elsısorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenımentes átmenetet

a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelı iskolai élet között, kötıdést jelentı élményeket

nyújt mozgásvágyuk fenntartásához.

A cél megvalósításához az alábbi feladatokat kell megoldani:

• Az alapvetı (generikus) mozgáskészségek továbbfejlesztése, az esetleges „deficit”

pótlása.

• A koordinációs képességek kialakítása, továbbfejlesztése.

• A kondicionális képességek szervi alapjainak alapozása, és relatív – a testtömeghez

és a megoldandó feladatokhoz mért – fejlesztése.

• Az ordinatív mozgáskészlet (sportágakban kidolgozott feladatmegoldások) alapjainak

elsajátítása.

• Állandó élményszerzési lehetıség nyújtása a játékokon, versenyeken keresztül.

• Az értékes személyiségvonások megerısítése: önzetlenség, feladatvállalás,

félelemérzés leküzdése (bátorság), állhatatosság és kitartás, együttmőködési képesség, fair

play, empátia-készség, mások megértése, ıszinteség, nyitottság, igazmondás.

• A negatív személyiségvonások visszafogása: önzés, lustaság, bátortalanság a

feladatok elodázása, irigység, szabályok megszegése, mások érdekeinek megsértése,

hazudozás.

• Az elıbbiekkel összefüggésben, eredményképpen a jó egészségi szint, a

betegségekkel szembeni ellenálló-képesség, a helyes testtartás kialakítása.

Követelmények

1. Aktívan és örömmel vegyen részt a testnevelési foglalkozásokon, érezze jól magát a különféle

mozgástevékenységekben.

2. Meglévı mozgáskészletét bıvítse, elemi tevékenységi szinten ismerkedjen meg új

mozgáselemekkel.

3. A feladatok sokféleségével, új és új feladatmegoldásokkal találkozva szerezzen személyes

tapasztalatokat új típusú feladatok megoldásához. Legyen motivált a tanulás, váljon belsı

igényévé saját képességeinek önálló fejlesztése.

4. A követelmények objektív mutatói a teljesítménypróbák.

A tanulók értékelése

Az iskolai testnevelés és sport eredményességének egyik fontos feltétele a tanulók teljesítményének,

mozgáskultúrájuk fejlıdésének folyamatosan mérése és értékelése.

Az elsajátítás min ıségi mutatói:

• a feladatmegoldás határozott vállalása,

• az eredményes megoldás újbóli megismétlése,

41

• a siker feletti ıszinte öröm,

• a feladatmegoldás objektív mutatói (cm, sec, ismétlési szám, minıségi pontozási érték, találat

stb.)

Az alapozó és fejleszt ı szakasz tanterve

(5–8. évfolyam)

Közös célok és feladatok

Alapozó szakasz (5–6. évfolyam)

Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése.

A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerısítése és kielégítése.

A tanulókban meglévı szolidaritásérzés, együttmőködı- és segítıkészség értékének tudatosítása és

fejlesztése.

Az egészséges életmóddal összefüggı pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások

megerısítése.

A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és

készségek kialakítása és fejlesztése.

A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetıség értékének tudatosítása.

Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok győjtésével,

rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével.

A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben.

Aktív tevékenységre lehetıséget adó feladatokat adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések,

projektek stb.

A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása

A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása.

A kreativitás fejlesztése.

Az önálló tanulás és az önmőveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása.

A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és

alapfogalmak megismertetése.

Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történı felhasználási lehetıségeinek megismertetése.

A közösségek demokratikus mőködésének megértését elısegítı alapelvek megismertetése.

Az európai és a nemzeti azonosságtudat erısítése, ápolása.

Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása.

A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati

tulajdonságok fejlesztése.

42

Fejlesztı szakasz (7–8. évfolyam)

Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése.

A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása.

Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel

való összevetésük szempontjából.

Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és

kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán.

A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési,

indoklási, bizonyítási képességekre.

A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális

képességek fejlesztése.

A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése.

A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és mőködıképes fogalomrendszer kiépítése.

A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez

szükséges képességek kialakítása.

Az elvont fogalmi és elemzı gondolkodás megalapozása.

A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése.

A komplex és különbözı forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek

kialakítása és fejlesztése.

Az önálló, felnıtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása.

A tanulók felkészítése a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra.

Az általános mőveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi

kultúra legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése.

A szőkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek,

hagyományainak feltárására, megóvására történı ösztönzés és nevelés.

A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.

Az emberiség elıtt álló globális problémák megismerése.

Az idegen nyelvő kommunikáció fejlesztése.

Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése.

Az önálló és kritikus attitőd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban.

Az információs technológia adta lehetıségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatába.

A lakóhely tanulási terepként történı felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához.

Életszerő, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

43

A NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS

(5-6. ÉVFOLYAM)

Az alapozó szakasz meghosszabításától várt eredmény ek

A tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervez ı technikák megismertetése és

begyakoroltatása

A tanulás belsı motivációjának lehetséges erısítési formái

A tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepe

Az elızetes ismeretek mozgósításának hatásai

A korrigálás mozzanatának szükségszerősége és elınyei

A kooperatív tanulás módozatai

A probléma-megoldási képességek fejleszthetısége komplex feladatokkal

A differenciálás és az egyéni képességek fejlesztésének szükségszerősége

Információs és kommunikációs technika

Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása

Tanulási nehézségek feltárása, egyéni bánásmód (három nívócsoportban: haladók, közepesek,

gyengék)

A nem szakrendszer ő képzésben kiemelten fejlesztend ı kulcskompetenciák

Anyanyelvi

kommunikáció

Szókincs

Nyelvtani ismeretek

Nyelvi funkciók

Szóbeli kapcsolattartás

Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése

Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása

Kommunikációs helyzetek változatai

Szövegértési-

szövegalkotási

kompetenciák

Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Olvasás, írott szöveg megértése

Írás, szövegalkotás

A tantárgyakon átívelı tanulási képesség

Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék

Matematikai

kompetencia

Számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása

Alapmőveletek rutinos végzése

Matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása

Összefüggések átlátása

Érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása

A bizonyítás eszközei és törvényszerőségei

44

Matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása

Tájékozódás a térben

Tájékozódás az idıben

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban

A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás

alapmőveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben

A hatékony, önálló

tanulás

Írás, olvasás, számolás

Saját tanulási stratégia

Összpontosítás

Tanulás céljának mérlegelése

Közös munka

Támogatáskérés

Gazdasági nevelés

Tudatos fogyasztóvá válás

Kockázatok mérlegelése

Rövidebb és hosszabb távú elınyök

Környezettudatosság

ra nevelés

Fenntartható fejlıdés

Állampolgári kötelességek

Személyes felelısség

Válságjelenségek

Fogyasztás és erıforrások

A tanulás tanítása

Érdeklıdés

Önállóság

Könyvtári és más információforrások

Elızetes tudás mozgósítása

Csoportos tanulás módszerei

Az emlékezet erısítése

Jegyzetelési technikák

Forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új

kontextusban alkalmazás

Célok és feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli és írásbeli szövegek alkotása és megértése

Mások számára is érthetı, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelı artikuláció, beszédtempó,

hangsúly, hangmagasság, hangerı, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a

mondandó kifejezı összehangolása.

Rövid terjedelmő memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejezı elmondása.

A szövegértés fejlesztésén nem csupán az írás és a beszéd technikai megvalósításának

gyakoroltatását értjük, hanem ezen keresztül a másik ember megértése, tisztelete iránti fogékonyság

45

fejlesztését is. A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, önismeret, önbecsülés és

magabiztosság fejlesztésére is alkalom kell hogy legyen.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betőtípusok, a betőméretek, a szöveg képének

megfelelı értelmezése.

Rövidebb terjedelmő (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztı és dokumentumszövegek

önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Vélemény szóbeli

megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegbıl

kérdések,

3. Halmazok megértése és alkalmazása

Elemek elhelyezése adott diagramban. A kétfelé válogatás szigorú szabályának követése.

Elemekhez és címkékhez diagram készítése. Elkészült diagram részeinek jellemzése halmazra

vonatkozó állítással és a benne levı elemek közös, meghatározó tulajdonságával.

Adott és a gyerekek által elıállított elemek különféle elrendezései, a rendszer kiegészítésére szolgáló

újabb elemek létrehozása, keresése, tulajdonságainak megnevezése. Azonos elemek rendezése után

átrendezése új adott vagy önállóan megválasztott szempont szerint; szempontváltás (pl. betőrendben

felsorolt verscímek átrendezése a kezdısorok betőrendje szerint).

4. Íráskép és helyesírás

A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási

alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerőségek, az elválasztás, a betőrendbe sorolás és

a keltezés fıbb helyesírásai szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótár

segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel.

5. A tanulási képesség fejlesztése

Vázlat felhasználása különbözı témájú, mőfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az

összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló

mőfajában.

A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az önálló

gondolkodás, az önkifejezés képessége. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai

kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az elsı lépéseket az érvelés kompetenciája felé.

6. Gondolkodási és megismerési módszerek

Elemi módszer alakítása a fogalmak egymáshoz való viszonyának, rendszerének megismeréséhez.

A gondolatok, megfigyelések kifejezési módjainak gyakorlása (tárgyi tevékenységgel és szóban,

rajzban, írásban, jelekkel); mások hasonlóan kifejezett gondolatainak értelmezése, megértése,

megítélése igazsága, érdekessége, adott szempontú fontossága szerint.

46

7. Számtan, algebra

Alapszintő jó fejszámolási készségek, erre épülı becslıképesség alapozása; jó jártasság a tanult

írásbeli mőveletek elvégzésében, ellenırzésében.

Más számolási eljárások és eszközök elfogadása, megismerésére való nyitottság és készség (pl.

szorobán, zsebszámológépek célszerő használata).

Törtszám és negatív számfogalom tapasztalati továbbépítése.

Az alkotó, a problémamegoldó, az algoritmusos és az analógiás gondolkodás fejlıdése.

A gyerekek eredményeikért való felelısségvállalásának fejlesztése.

8. Geometria, alkotások térben- síkban, tulajdonságok és kapcsolatok

A szerkesztés és a definiálás gondolati elıkészítése konstrukciókkal.

Az eddig megismert és néhány további, testeket és síkidomokat jellemzı tulajdonság és kapcsolat.

(Testek: lapok, csúcsok, élek száma; konvexitás; a lapok alakja, egybevágósága.

Síkidomok: oldalak, csúcsok száma, oldalak, szögek nagysága.

Alakra jellemzı tulajdonságok: hosszúkás, tömzsi, kövérkés, karcsú …

Magyar nyelv és irodalom

Célok és feladatok

Az iskola feladata felkészíteni a diákokat a magánéleti és a közéleti szerepek betöltésére. A diákok az

iskolában megfelelı általános mőveltséget szereznek, és megismerkednek a demokratikus

magatartás szabályaival, a sikeres kommunikációt megalapozó eszközökkel.

Az anyanyelv használata a társadalmi kommunikáció alapja, ezért az anyanyelvi készségek

birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, gyakorlásában és

védelmében.

Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a tanulók életkorának

megfelelıen. Ennek döntı eleme a szóbeli és írásbeli befogadás, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás

a kommunikációs körülményeknek megfelelıen. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az értelmes,

kifejezı beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az önálló tanulási és önmővelési

képességeknek a kialakítása.

Az anyanyelv tudatos ismerete alapozza meg és segíti elı más nyelvek elsajátításának a képességét

is. Fejleszti a tanuló önálló, kritikai gondolkodását. Minden tantárgy tanulásának az alapja a megfelelı

szintő szövegértési és szövegalkotási készség. A megfelelı kommunikációnak is elıfeltétele, hogy a

tanuló ismerje az anyanyelvét felépítı elemeket, a velük összefüggı szabályokat. Győjtsön

tapasztalatokat anyanyelve jelenkori és múltbeli állapotáról. Az anyanyelvi oktatás tananyagát a

nyelvtudomány újabb eredményeire épülı korszerő ismeretek adják. A tanterv tananyaga

nyelvhasználat-központú és szövegszemlélető.

47

De a különbözı anyanyelvi és irodalmi ismeretek elsajátítása csak eszköz a tanulók értelmi, önálló

ismeretszerzési és kommunikációs képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A nevelés

elsısorban a képességek és a készségek fejlesztésére irányul.

Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés szorosan összetartozó része az iskolai képzésnek.

Az irodalmi képzés alapvetı fejlesztési célja a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése, az

önálló és interaktív tevékenységek kialakítása, fejlesztése. Cél továbbá az alapvetı irodalmi-szakmai

ismeretek elsajátíttatása is, azok alkalmazására, értelmezésére való képesség kialakítása. Kimelt cél

az irodalom, az irodalmi alkotások megkedveltetése, az olvasás igényének kialakítása, az irodalmi

mővek adta élmények, érzések ismeretté, tudássá való transzformálása, az elemzésre, értelmezésre

való figyelem felkeltése és kialakítása, az irodalomhoz és a mővészetekhez való pozitív viszonyulás

megteremtése. Ezzel szorosan összefügg a szóbeli és írásbeli képességek, az önálló szövegmővek

alkotására való képességek, a vitakészség kialakítása és fejlesztése. Az irodalmi nevelésnek feladata

továbbá a megfelelıen motivált befogadói magatartás kialakítása, az irodalom és a mővészetek iránti

érdeklıdés állandó fejlesztése, az önálló ízlés kialakulásának az elısegítése.

A tanulók az anyanyelvi készségek birtokában legyenek képesek irodalmi mővek önálló és közös

feldolgozására, értelmezésére, különbözı mőfajú szövegek alkotására.

Az általános, egyetemes erkölcsi-etikai és esztétikai értékek mentén – korukhoz képest – alakítsák

saját értékrendjüket, egyéni ízlésüket. Legyenek képesek a saját és az általános értékek között

megfelelı egyensúlyt teremteni, véleményüket, bírálataikat ezek összhangjában alakítsák ki. A

tanulók tudjanak különbséget tenni elsıdleges és másodlagos szempontok, értékes és értéktelen,

fontos és lényegtelen között. Alakuljon ki bennük egy motivált, mindenfajta kultúrára, kulturális értékre

nyitott, érdeklıdı befogadói attitőd, az irodalommal és az anyanyelvvel való foglalkozás, az olvasás, a

moziba, a színházba való járás váljon életük, hétköznapjaik részévé, maguk által is megfogalmazott

igénnyé.

Az iskolai nevelés feladata továbbá az anyanyelvrıl és az irodalomról való elvont gondolkodás

alapjainak kialakítása, fejlesztése is. Alakuljon ki bennük fogékonyság az alapvetı emberi viselkedés-

és magatartásformák, érzések, lélekállapotok, hangulatok, ill. erkölcsi értékek, törvények, társadalmi

kérdések problémafelvetése iránt.

Fontos, hogy ezekrıl a kérdésekrıl a gyerekek önálló véleményüket, gondolataikat megfogalmazzák,

róluk vitatkozzanak, fejlıdjön vitakészségük, kritikai gondolkodásuk.

Alapvetı cél az is, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés során a tanulók képesek legyenek szakmai

tudásuk, ismereteik vissza- és átadására, bizonyos szövegtípusok, mőfajok alkotására. Szóbeli és

írásbeli fogalmazásukat egyfajta „szakmai igényesség”, szabatosság, stílusosság, a kommunikációs

körülményeknek való megfelelés, nyelvi helyesség jellemezze.

A tanulók értékelése

Megjegyzés: a mőveltségi területen nyújtott teljesítmény értékelésekor figyelembe kell venni a nem

szakrendszerő foglalkozásokon nyújtott teljesítményt is.

48

A magyar nyelvi és irodalmi mőveltségterületet közvetítı órákon az értékelés alapjául az érvényben

levı Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülı iskolai programban

megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak.

Ezek értelmében a pedagógus folyamatosan végezzen az osztályában személyre irányuló értékelést,

illetve visszatérıen az osztályt érintı, teljes körő értékelést is. Az értékelés kritériumait ismerjék a

tanulók, sıt ezeknek megfelelıen ık maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan

sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit. Célszerő külön értékelni az önálló

tevékenységeket, önálló teljesítményeket és a közös, ill. a csoporttevékenységet. Fontos, hogy a

tanulók az ellenırzı, értékelı feladatok elvégzése után maguk is pontosabb képet alkothassanak

saját és társaik képességeirıl, felismerjék hiányosságaikat, érezzék szükségét a hiányok pótlásának,

a hibák kijavításának.

A tanulók munkájának megítélésében hangsúlyos szerepet kapjon a szóbeli és az írásbeli

kommunikációs készség: az írás, a helyesírás, az olvasás, a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás

értékelése. A beszédkészség mérése folyamatos legyen, ám minden esetben jellemezze a

személyiség tisztelete; hiszen célja elsısorban az önismeret fejlesztése, az önbizalom erısítése. Az

anyanyelvi tudás értékelésében meghatározó az anyanyelvi jártasságok, képességek, készségek

szintjének az ellenırzése. A nyelvi rendszer ismerete csak eszközjellegő, a nyelvi tudatosság

fokozatos fejlesztését, a kommunikáció tanulását szolgálja.

Az értékelés döntıen személyre szóló, fejlesztı legyen, vagyis a tanuló aktuális teljesítményét saját

korábbi teljesítményéhez is viszonyítsa. A reális és ösztönzı értékelés alapja a tanulók tudásának,

teljesítményének alapos ismerete. E tekintetben nagy jelentısége van a folyamatos megfigyelésnek,

adatgyőjtésnek, az adatok rendszerezésének, reflektálásának. Formáló-segítı értékelésre van

szükség, vagyis megerısíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old meg, egyúttal

útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb szintre.

A tanár változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. A tanári értékelés formáját tekintve lehet

verbális vagy nonverbális, ill. szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig

terjednek). A tanár figyelme terjedjen ki a tanulók írásbeli munkáinak folyamatos javítására, szöveges

értékelésére is.

A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos

formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja

meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. A formatív értékelés célja

elsısorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerısítés, a

fejlesztés és a korrigálás érdekében. A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl. a

témazáró anyanyelvi és irodalmi dolgozatok, fogalmazások, év végi felmérések.

Az ellenırzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli

feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli

felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat,

dolgozat, feladatlap, memoriter mondása. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó

és képességjellegő tudást mérı feladatokat egyaránt.

49

A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minıségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus

önszabályozásának az eszköze.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A magyar nyelv és irodalom tantárgy taneszközeinek kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmai-

tartalmi, mind formai kritériumok figyelembevételét javasoljuk.

A tartalmi kritériumok között fontos, hogy a tankönyvek szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek.

Építsenek – az életkori sajátosságok, valamint a tantervi célok és fejlesztési követelmények

maximális figyelembevétele mellett – az olvasáskutatás, az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, az

anyanyelv- és irodalompedagógia, az általános pedagógia, a didaktika és a pszichológia, ezen belül a

fejlıdéslélektan legújabb eredményeire. Jellemezze a tankönyveket a szakmai, didaktikai

kimunkáltság; a megfelelı terjedelem; tanulhatók és taníthatók legyenek. A tananyag feldolgozását

illetıen elsısorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülı módszereket

részesítsék elınyben.

Az irodalomkönyveket gazdagság és változatosság jellemezze a szövegek forrását, típusait és

mőfaját tekintve. Az olvasmányok témái kapcsolódjanak a gyerekek mindennapi életéhez, ugyanakkor

adjanak betekintést – a gyerekek érdeklıdési körének és életkori sajátosságainak megfelelıen – a

természettel, a társadalmi élettel, a mővészetekkel kapcsolatos ismeretkörökbe, segítsék a tanulókat

eligazodni szőkebb és tágabb környezetükben és saját belsı világukban. Tegyék lehetıvé a gyerekek

kognitív és emocionális szükségleteinek kielégítését, a változatos nevelı hatások érvényesítését. A

szövegek kínáljanak lehetıséget a nemzeti hagyományok közvetítésére és más kultúrák

megismerésére is. Az igényes szövegválasztás, szöveggondozás sikerrel járulhat hozzá az olvasás

megszerettetéséhez, az olvasóvá neveléshez. Az irodalmi tankönyv legyen tekintettel a befogadási

mechanizmus sajátosságaira. Legyen képes összekapcsolni az olvasott mőveket a gyerekek eleven

világával, akik így képesek „bekapcsolni” jelértelmezı tevékenységüket. Vegye figyelembe a fiúk-

lányok egyéni érdeklıdését is, és a „fiction” iránt közömbös gyerekek számára kis arányban „non-

fiction” szövegeket is adjon. Ez tág teret engedjen a diák egyéni ízlésének, a differenciálásnak, a

„kötelezıen választható” instrukciónak, és bı mőlistáival, könyvajánlásaival olvasmányhalmazok

koncentrikusan bıvülı körét kínálja fel a tanulóknak.

A tanulók munkáltatását biztosító taneszközök sok és sokféle feladatot tartalmazzanak. Legyenek

bennük véleménynyilvánításra ösztönzı gyakorlatok, ezek legyenek alkalmasak az önismeret, az

empátia fejlesztésére is. A gyakorlatok mennyisége és nehézségi foka nyújtson lehetıséget a

személyre szabott jártasság-, képesség- és készségfejlesztésre, a felzárkóztatásra, a

tehetséggondozásra.

A tankönyvek folyamatos lehetıséget kínáljanak beszédmővelésre, a szóbeli és írásbeli

kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. A fogalmazástanítás terjedjen ki

mind a kreatív írás, mind a mőfaji követelményeknek megfelelı fogalmazás fejlesztésére.

50

A tankönyvek szemléltetı szövegei, utasításszövegei nyelvileg, helyesírási szempontból

kifogástalanok legyenek, ugyanakkor nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthetı a

gyerekek számára.

A tankönyvek megjelenésükkel is motiválják a gyermekeket olvasásra, az anyanyelvvel való

foglalkozásra. Ízléses, a szövegekhez szervesen tartozó illusztrációkat tartalmazzanak. A

tankönyvekben és munkafüzetekben levı tananyag, illetve a gyakorlatok jól tagoltak, áttekinthetık

legyenek. A taneszközök legyenek alkalmasak a mindennapi munkára. A tankönyveket elfogadható,

reális áron kínálják. Legyen a taneszköz modern és újszerő. Vegye figyelembe a könyvkínálat

változásait, adjon alkalmat rá, sıt tegye megkerülhetetlenné a kulcskompetenciák és más

képességek fejlesztését. Legyen életszerő, a gyerekekhez közelálló, esztétikailag is megnyerı.

A tankönyveken kívül a magyar nyelvi és irodalmi program megvalósítását egyéb segédeszközök, így

pl. tanári kézikönyvek, felmérılapok, feladatgyőjtemények is segítsék. A program tanítására, a

tankönyvhasználatra – fıvárosi és vidéki helyszínnel – tanító-továbbképzı tanfolyamok kínáljanak

felkészítést a pedagógusoknak.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven

7. évfolyam-epika

Tartalommondás, dramatikus megjelenítés, személyes változat megfogalmazása

kommunikáció idegen nyelven

5. évfolyam-mítoszok

Küklopsztörténet részlete idegen nyelven, mitológiai alakok angol, német elnevezése

matematikai

5. évfolyam-versek

Algoritmusok felismerése rímképletekben, ritmusszekvenciákban, rövid-hosszú szótag feltételeinek

teljesülése

természettudományos

5. évfolyam-regények

Természeti környezet, élıvilág, éghajlati adottságok, urbanizáció, gazdasági háttér, technikai

környezet az olvasott regényvilágokban

digitális

7. évfolyam-líra

Elektronikus könyvtárak használata, versek internetes megkeresése szövegfoszlányok alapján

tanulni tanulási

7. évfolyam-Kölcsey

A Parainesisbe foglalt gondolatmenet értelmezése, az önmővelés, nyelvhasználat, retorikai

képességek fontosságának felismertetése

szociális

51

5. évfolyam-házi olvasmányok

Olvasmányrészletek feldolgozása csoportmunkában, páros feladatok a szövegértelmezéshez,

kooperatív együttmőködés projektekben

vállalkozói kompetencia

5. évfolyam-János vitéz

Számításos-kalkulációs feladatok a fıhıs különbözı útszakaszai és közlekedési módjai kapcsán,

különösen a hajózási jelenettel kapcsolatban

kulturális kifejez ıkészség

7. évfolyam-reformkor

Érvek és érvrendszerek összevetése a korabeli ellenzéki és a konzervatív politikusok

megnyilatkozásai alapján – átértelmezés mai kontextusban

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

8. évfolyam- A Nyugat lírikusai

A Párizs-motívum a Nyugatosok verseiben, más európai fıvárosok megjelenése és konnotatív

tartalma XX. századi líránkban

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

6. évfolyam- Robinson

Robinson miniállamának megszervezése az egyetlen állampolgár érkezése nyomán; Péntek

társadalmi helyzete, kapcsolata az uralkodóval

Állampolgári és jogi ismeretek

6. évfolyam- Toldi

Toldi mint üldözött, törvényen kívüli hıs; a királyi igazságszolgáltatás elınyei és hátrányai, az

intézményesülı törvényesség késıbbi irányai

Tanulni tanulás képessége

6. évfolyam- mondák

Átiratok készítése, befejezés-változatok megfogalmazása és ismertetése, írásos vázlat készítése

szóbeli kiselıadáshoz

Oktatásszervezési kérdések

6. évfolyam- Gárdonyi

Projektmunka osztálykirándulás keretében, egy város (Eger) különbözı korszakokból való kulturális

rétegeinek feldolgozása

Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek

8. évfolyam- Légy jó mindhalálig

Szegénység és gazdagság kérdései a regény alapján, a konviktus gyerekközösségének erıviszonyai

és értékhierarchiája

Gazdasági ismeretek

52

8. évfolyam -Móricz

A novellák gazdasági szempontú elemzése; mit jelentett a megélhetés akkor és most.

53

Kulcsfogalmak

Népköltészet Folklór, népi líra, népi epika, dramatikus népköltészet, népdalok, népdaltípusok, népmese, népmonda, népdalküszöb, betlehemezése Alakzatok Ellentét, párhuzam, ismétlés, fokozás, célzás, ellentétes párhuzam, megszólítás, kérdés, felkiáltás, túlzás Képi eszközök Metafora, metonímia, szimbólum, allegória, hasonlat, szinesztézia, szinekdoché, állandó jelzık Rím, ritmus Idımértékes, ütemhangsúlyos, jambikus, trochaikus, daktilikus, hexameter, pentameter, felezı tizenkettes, ısi nyolcas Elbeszélı, befogadó Olvasó, olvasat, imitált elbeszélés, közvetlen elbeszélés, monológ, dialógus,

Élı idegen nyelv

Általános és kiemelt fejlesztési feladatok megvalós ítása az idegen nyelv tanítása során az

általános iskola 3–8. évfolyamán

1. Távlati célok

A jelenleg közoktatásban részt vevı tanulók már az Európai Unió polgáraiként fogják felnıtt életüket

elkezdeni, ezért kiemelt célként arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan készségekkel,

képességekkel, kompetenciákkal, ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek

birtokában magyarságtudatukat megırizve, kellı felkészültséggel, magabiztosan és sikerrel találják

meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az

együttéléshez és ahhoz, hogy diákjaink hazánk, Európa és a nagyvilág mővelt, mobilis, többnyelvő

polgárai lehessenek, használható és továbbfejleszthetı idegen nyelvi tudással, autonóm tanulásra

képes személyiséggel, fejlett kommunikációs készségekkel, illetve számos szociális és társadalmi

kulcskompetenciával kell rendelkezniük.

54

2. Az idegen nyelv helye a közoktatás egészében

A Natban képviselt iskolai nevelés-oktatás területén megfogalmazott közös értékek és a kiemelt

fejlesztési feladatok (énkép, önismeret; hon- és népismeret; európai azonosságtudat – egyetemes

kultúra; környezeti nevelés; információs és kommunikációs kultúra; tanulás; testi és lelki egészség;

felkészülés a felnıtt lét szerepeire) az oktatás valamennyi elemét áthatják, elısegítik a tanulók

személyiségfejlıdését, a tantárgyközi kapcsolatok erısítését és a tanítás-tanulás szemléleti

egységének gyakorlati megvalósítását.

3. Az élı idegen nyelv és a Nat összhangja

Az élı idegen nyelv tanításának módszertani alapelvei, céljai és szaktárgyi tartalma teljes mértékben

összhangban van az alaptanterv többi mőveltségi területének céljaival és tartalmával, és tökéletesen

megfelel a Nat kiemelt fejlesztési feladatainak, valamint az Európa Tanács ajánlásainak is. Az életkori

sajátosságok és a különbözı tanulási típusok figyelembevételével egyidejőleg tesz eleget a

személyiségfejlesztés, a készség-képesség, illetve a kulcskompetenciák fejlesztési kívánalmainak,

miközben társadalmi és interkulturális értékeket, hasznos tantárgyi tartalmakat és ismereteket

közvetít, a nyelvet eszközként használva a megismerési folyamatban, melyben a diákok aktívan

vesznek részt.

Az országismereti tananyagon keresztül a tanulók más népek kultúráját és szokásait ismerik meg.

Tehát kapcsolódunk Európához (E), s ugyanakkor nyitottságra neveljük ıket, más kultúrák és

szokások befogadására. Ezek olyan tartalmak, melyek Európához való tartozásunkat erısítik.

A hon- és népismereti (H) fejlesztési feladatnak akkor teszünk eleget, amikor lakóhelyünkrıl,

szőkebb környezetünkrıl és Magyarországról beszélünk. Több témakör pedig lehetıséget ad arra,

hogy életmóddal, életvitellel kapcsolatos kérdésekrıl beszélgessünk. (magyar, német/osztrák, ill.

angol/amerikai vonatkozásban is).

A környezeti nevelést (K) olyan témák kapcsán valósíthatjuk meg, amikor a természetrıl (folyókról,

tavakról), állatokról, természetes alapanyagokról, gyógynövényekrıl beszélgetünk.

Az idegen nyelvek tanításán belül szinte folyamatos az információs és kommunikációs kultúra

megléte. Mivel középpontban a kommunikációs készség fejlesztése áll, magától kínálkozik az

alkalom, hogy a gyerek éljen az emberi kapcsolatok kialakításának lehetıségével. Több témakör (pl.

család, barátok, iskolatársak) segíti a humanista értékrendre való nevelést is.

A páros és csoportos tevékenységformák révén rengeteg alkalom kínálkozik az együttmőködési

készség fejlesztésére és a társas kapcsolatok kialakítására. Ezáltal fejlesztjük a tanulóban azt a

képességet, hogy el tudja fogadni és tiszteletben tudja tartani mások véleményét.

Az idegen nyelvi órákon megvalósuló páros és csoportos munkával segítjük a szocializációs

folyamatot is. Az egyes témakörök feldolgozása során fejlesztjük és gazdagítjuk a gyermek

érzelemvilágát, pozitív gondolkodását.

A testi és lelki egészség (TE) fejlesztése a koncentráció képességének alapozásával, az érzelmi

intelligencia mélyítésével, az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével és

az egészséges életmódra való neveléssel történik. Pl.: jellemzések (milyen vagyok?), sport témakör.

55

A tanulási stratégiák (T) megválasztásában kitüntetett szempont az életkori sajátosságok

figyelembevétele. Az idegen nyelv tanulása során a tanulók az elsı 2-3 évben többnyire reproduktív

feladatok elvégzésére képesek. Kb. a 7. évfolyamtól kezdve adhatunk nekik fokozatosan önálló

feladatokat, melyek az önálló tanulási készséget és a kreativitást fejlesztik. Ilyen jellegő feladatok

például: a páros és csoportos munka, szituációk; interjúk készítése, rövid történetek írása vagy

átírása, szótár használata, kommunikatív és nyelvtani feladatok önálló vagy részben önálló

megoldása, házi olvasmány feldolgozása, gyakorlás nyelvi laboratóriumban és/vagy számítógéppel.

Fontos szempont a koncentráció más tárgyakkal.(Kct.). Ez különösen lehetséges és szükséges az

irodalom, a magyar nyelvtan, a földrajz, a biológia, a természetismeret, a történelem, az ének-zene, a

rajz, a vizuális kultúra, az életmód, életvitel, gyakorlati ismeretek, a testnevelés tantárgyakkal.

Ugyanakkor építsünk a tanulók korábban szerzett és otthonról hozott ismereteire is.

Ez a tevékenység segíti az összefüggések felismerését, ugyanakkor megkönnyíti bizonyos ismeretek

elsajátítását.

Fontos a logikus gondolkodásra való nevelés is. S bár a nyelvtant nem célként, hanem eszközként

tanítjuk, a 7. és 8. évfolyamon, amikor már több nyelvi jelenséget tudatosítunk, felhívjuk a figyelmet a

magyar nyelvtıl való eltérésekre vagy a hasonlóságokra. Mindez rendszerezı ismeretszerzésre is

lehetıséget nyújt.

Az általános mőveltséget versek, mesék, irodalmi szemelvények tanításával, híres emberek

említésével fejlesztjük. (Fıleg ez utóbbinál fontos, hogy a tanulók által is ismert nevek kerüljenek

szóba pl. Konrad Röntgen, Karl Benz, Rudolf Diesel, illetve az angol királyi család, Shakespeare, Neil

Armstrong.)

4. Pályaorientáció (P)

Bár a diákok a 8. osztály elvégzése után még nem állnak munkába, hanem többségük tovább tanul

különbözı típusú középiskolákban, a 7–8. évfolyamon már beszélgetni lehet (és kell is) a különbözı

foglalkozásokról, a munkáról. Itt különös jelentısége van annak, hogy az életkornak megfelelıen

tárgyaljuk a témakört.

Egyéb kulcskompetenciák megvalósítása a különbözı tanulói tevékenységformákban történik. (L.

Tanulói tevékenységek c. fejezet.)

5. Integratív szemlélet

Az idegen nyelv tanítása manapság szinte elképzelhetetlen az integratív és a tantárgyközi tantervi

szemlélet nélkül. A témakörök változatos feldolgozási módjai, a tananyagok és segédletek széles

választéka figyelembe veszi a tanulók érdeklıdési körét és a világról szerzett korábbi tapasztalatait is.

Az alaptanterv által meghatározott kiemelt képességeket, kulcskompetenciákat (mint például

kommunikációs, narratív, problémamegoldó, szabálykövetı, lényegkiemelı, együttmőködési, kritikai,

komplex információkat kezelı) a nyelvtanulási folyamatban, változatos munkaformákban, életszerő

szituációkon, szerepjátékokon, autentikus anyagok feldolgozása során, gondolkodtató, kreatív

feladatokon keresztül sajátíttatják el.

56

6. Holisztikus megközelítés

A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlıdése,

fejlesztése, adottságainak minél teljesebb kibontakoztatása áll a középpontban az érzékszerveket és

érzelmeket bevonó feladatokon keresztül. A nyelvtanulás igen hatékony eszköze a személyiség

sokoldalú fejlesztésének, melynek színtere nemcsak az iskolai tanóra, hanem a társadalmi élet és

tevékenység számos egyéb területe, formája is. Az idegen nyelv tanulása e téren is kiemelkedı

szerepet tölt be, hiszen a kommunikáció, az ismeretszerzés, a tapasztalatgyőjtés számára számos

lehetıség adódik a számítógép, az internet, a tv, a film, a zene, az utazás, az olvasás, a mővészetek,

a sport és a szórakozás területein.

7. Készségfejlesztés

Az idegen nyelvi órákon lehetıség nyílik olyan komplex tevékenységek végzésére, melyek miközben

elısegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, azt is lehetıvé teszik, hogy

elmélyedhessenek az érdeklıdési körüknek megfelelı témákban, ezzel is fejlesztve ön- és

pályaismeretüket, formálva ön- és világszemléletüket. Fontos, hogy az idegen nyelvi órákon is

törekedjünk a gondolkodási képességek fejlesztésére, többek között a rendszerezés, a

megtapasztalás, a következtetés, az összehasonlítás, az általánosítás és a konkretizálás

gyakorlására. Olyan készségek, képességek, valamint idegen nyelvi tudás elsajátítása a cél, amelyet

a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A nyelvtanításban alkalmazott tevékenységi formák

segítségével olyan tájékozott és tevékeny fiatalokat nevelhetünk, akik önálló és együttes

munkavégzésre képesek, természettudományos problémamegoldó gondolkodásmóddal,

kreativitással, képzelıerıvel, kellıen fejlett érzelmi intelligenciával, és kitartással rendelkeznek,

valamint jól ismerik saját tanulási stratégiáikat, stílusukat, szokásaikat, és nyitottak az új ismeretek

megismerésére, emberi kapcsolatok kialakítására.

8. Interkulturális megközelítés

Az idegen nyelvek tanulása elısegíti a különbözı kultúrák iránti nyitottságot, megértést és más népek

hagyományainak, szokásainak, életmódjának, ünnepeinek, vallásának megismerésére,

megbecsülésére, a másság tolerálására nevel. Idegen nyelvet tanulva, külföldiekkel kommunikálva, a

célnyelvi országban járva természetszerően adódnak lehetıségek egymás történelmének, kulturális

örökségének, jellemzı sajátosságainak, mindennapi életének megismerésére-megismertetésére.

Diákjaink interkulturális ismereteket szerezhetnek nemcsak a tanult idegen nyelv országairól és annak

kultúrájáról, de megoszthatják Magyarországról szerzett tudásukat is másokkal, így tolmácsolva

értékeinket az adott idegen nyelven. Ugyanakkor megismerkedhetnek az Európai Unió tagállamaival,

intézményrendszerével, az uniós politikával, sıt a nyelvkönyvek változatos tananyaga lehetıvé teszi

azt is, hogy a tanulók megismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású

eredményeit is.

9. Életmód és környezeti nevelés

A nyelvtanulás sokat tehet a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében is, hiszen a

nyelvi nevelés során jó lehetıség nyílik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlesztésére, a

57

pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítására, az egészséges állapot

örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Az idegen nyelvi témák és

tananyagok feldolgozása során a tanulók segítséget kapnak ahhoz, hogy önálló, felnıtt életükben

képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan erkölcsi és etikai normáknak is megfelelı, helyes

döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. A jelenleg használatos

idegen nyelvi tananyagok lehetıvé teszik, hogy a diákok – életkoruknak megfelelı mélységben és

megközelítésben – az idegen nyelvi órán szembesüljenek az egész emberiséget érintı átfogó

kérdésekkel, globális problémákkal is, így elısegítve a tanulók környezettudatos magatartásának,

életvitelének kialakulását.

10. Információs és kommunikációs kultúra

Az alaptanterv szerint szintén kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni az információs és

kommunikációs kultúra erısítését. Ezen a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az

emberi kapcsolatokat, az együttmőködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálását,

megértését, szelektálását, elemzését, értékelését, felhasználását, és közvetítését értjük. Ennek

szerves részét alkotja az anyanyelv tudatos és igényes használatán túl az idegen nyelvő, illetve a

különbözı kultúrák közötti információcsere. Az idegen nyelv tanulása remek lehetıségeket teremt

még a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére: a valós és a virtuális csatornákon

keresztül felfogott jelek befogadásának, értelmezésének és megválaszolásának gyakorlására, a

különbözı médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására és szelektív

használatára is. Ez a képesség az idegennyelv-ismerettel párosulva azt eredményezi, hogy tanulóink

sikerrel aknázhatják ki az információs világháló nyújtotta lehetıségeket és az információtechnológiai

eszközöket az élethosszig tartó tanulás során.

A fenti alapelvek megfelelnek egyrészt a NAT 2003 követelményeinek, másrészt az idegen nyelv

oktatásával szemben támasztott korszerő speciális követelményeknek.

Célok és feladatok

Az 5–8. évfolyamokon a nyelvtanítás alapvetı célja egyrészt motivációs-lelki, másrészt nyelvi. Mivel a

10 éves gyermek még nem érez belsı késztetést a nyelvtanulás iránt, szükséges, hogy a már az

elızı tanévben (tanévekben) felkeltett érdeklıdés továbbra is fennmaradjon tanári buzdítás, az

életkornak megfelelı élvezetes tevékenységi formák, valamint ezek eredményeképpen sikerélmény

biztosítása révén. Az 5–8 évfolyamokon elsısorban az életkornak megfelelı kommunikatív

nyelvtudás kialakítása a cél (nem ismereteket kell szerezniük a nyelvrıl, hanem használni kell tudni a

nyelvet). A nyelvtanulás célja ezenkívül a 10–14 éves korosztály olvasóvá nevelése az idegen nyelvi

gyermek és ifjúsági irodalom iránti érdeklıdés felkeltése révén. Ugyancsak kiemelt cél az informatikai

eszközök használata iránti igény felkeltése és fenntartása, információkeresés a világhálón az ıket

érdeklı témákban (mese- vagy regényhısök, állatok, nevezetességek, híres emberek stb.).

A korosztály érdekl ıdési köre

10–14 éves életkorban a gyermek érdeklıdésének iránya megváltozik. Magáról, szőkebb

környezetérıl egyre inkább a világ, a tágabb környezet felé fordul. Ezt az újonnan kialakult széles

58

érdeklıdést hatékonyan elégíthetik ki a nyelvórán szerzett ismeretek. A témakörök ezért egyrészt

mélyülnek, másrészt új témakörök jelennek meg, amelyek a tantárgyi tartalmakhoz vagy irodalmi

mővekhez kapcsolódhatnak (a témalistát lásd késıbb).

Tantárgyi integráció

Az idegen nyelvi órákon a tanulók a hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért

elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét szituációk

kihasználásával, másrészt az iskolai tantárgyak anyagának integrálásával érhetı el. Az ilyen módon

megválasztott tantárgyi tartalomnak általános nevelési célja is van: lehetıvé tesszük az

alaptantervben meghatározott kiemelt területek (nép- és honismeret, környezeti nevelés,

interkulturális nevelés) fejlesztését.

A tudatos nyelvtanulás kezdetei

A nyelvtanulás ebben az életkorban még mindig elsısorban a természetes nyelvelsajátítás

folyamataira épül, azonban fokozatosan megjelennek a tudatos nyelvtanulás formái is. Habár a nyelvi

célok között a négy alapkészség (hallás utáni megértés, beszédkészség, olvasásértés, írás) közül

még mindig a szóbeli készségek (hallás utáni megértés, illetve beszédkészség) fejlesztése áll

elıtérben, egyre több olvasási és írásbeli feladattal is találkoznak a tanulók. A 10–14 éves korosztály

nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére.

Ugyanakkor egyre inkább képes arra, hogy szabályszerőségeket felismerjen az idegen nyelvben.

Nyelvhasználatában a megértés- és közlésképesség dominál, a nyelvhelyesség még nem az

erıssége. A legfontosabb nyelvtani struktúrák automatizálása azonban elengedhetetlen.

A céloknak megfelel ı legfontosabb tevékenységi formák

Arra kell törekednünk, hogy a 4. osztályban (vagy az elsı négy évfolyamon) domináló mozgásos,

manipulatív, szituatív tevékenységi formák fokozatosan bıvüljenek olyanokkal, amelyek egyre

magasabb követelményeket támasztanak a gondolkodás terén. Nagyon hasznosak és a nyelvi mellett

az általános fejlesztési célokat is szolgálják a problémamegoldó, a kvízjellegő, a kreativitást igénylı, a

felfedeztetı, és a komplex tevékenységeket elváró feladatok, például megadott témában felmérés

készítése, információ-keresés, projektkészítés.

Új megközelítések

E korcsoport számára nagyon elınyös mind a témaközpontú, mind a tartalom alapú nyelvtanítás. A

témaközpontú megközelítés lényege, hogy egy, a korosztályt érdeklı téma feldolgozása során több

mőveltségterület érinthetı, a területnek legjobban megfelelı változatos tevékenységi formákban,

gazdag szókinccsel. Az egyes témák érthetı, logikus keretbe foglalják a tananyagot, és ezáltal

megkönnyítik a megértést. Ugyanakkor mód nyílik arra is, hogy a tanterv különbözı komponenseit a

tanuló integráltan, egy tantárgyon belül lássa.

A tantárgyi tartalmak közvetítése idegen nyelven a leghatékonyabb módon veszi igénybe a 10–14

évesek szellemi energiáit, és a legnagyobb nyelvi haszonnal jár. Ennek többféle módja lehetséges,

ezek közül hazánkban léteznek több tárgyra kiterjedı két tannyelvő vagy csupán egy-egy tárgyra

59

vonatkozó, tartalom alapú programok. A tantárgyi tartalmon kívül a tevékenység alapulhat irodalmi és

kulturális tartalmú tananyagra is. A nyelvhasználat mindhárom esetben reális szituációban,

információszerzés céljából történik, ezzel is segítve a megértést.

Autonóm tanulóvá válás

Az 5–8. évfolyam nyelvtanításának céljai között külön hangsúllyal kell megemlíteni a nyelvtanulási

stratégiák kialakításának megalapozását. A tanulás tanulása, amely az alaptantervben meghatározott

egyik kiemelt fejlesztési terület, az 5–8. évfolyamokon egyre változatosabb feladatokban jelenik meg.

Célja elsısorban az, hogy a tanulókat egyre nagyobb önállóság megszerzésére buzdítsa saját

tanulásuk irányítása terén. Ezzel kapcsolatos elvárás, hogy alakuljon ki bennük az önértékelés igénye

és készsége, tudjanak és akarjanak élni számukra sikeres tanulási technikák alkalmazásával.

Legyenek képesek megfogalmazni kérdéseket, meglátni problémákat az idegen nyelv és az

anyanyelv összehasonlítása során.

Használható nyelvtudás

A négy év során a tanulóknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintő használatáig,

amely lehetıvé teszi számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítását

(anyanyelvi beszélıvel való kommunikáció, a világháló használata, tv-mősorok, filmek megértése,

külföldi utazás során). A 8. osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhetı szintet, amelynek

birtokában képesek ismert témakörökben idegen nyelven információt megérteni és adni,

interakciókban sikerrel részt venni, és képesek az 5—8. évfolyamokon megszerzett tudást a

késıbbiekben továbbfejleszteni.

Pedagógiai célok a 6. évfolyam végén

– Felébreszteni a tanulóban az idegen nyelvek tanulása iránti igényt, valamint az érdeklıdést

más népek élete és kultúrája iránt.

– Merjen idegen nyelven beszélni (egyszerő mondatokban), és fokozatosan növekedjen a

bátorsága és önbizalma ezen a téren.

– Tudjon bıvülı szókinccsel információkat adni és kapni saját közvetlen világáról.

– Tudatosuljon benne az a tény, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát.

– Próbálja meg tanára segítségével felfedezni a számára legmegfelelıbb tanulási módszert.

Pedagógiai célok a 8. évfolyam végén

– A tanuló tudja használni a nyelvet egyszerő mondatokban, hétköznapi kommunikációs

helyzetekben.

– Kommunikációs célok:

A tanuló tudjon

o jó ritmussal, kifejezıen beszélni,

o összehasonlításokat tenni, érzéseit és véleményét kifejezni,

o információkat kikeresni,

o utasításokat adni,

60

o szerepjátékokban egyre önállóbban részt venni,

o saját élményeirıl beszélni.

– Együttmőködési készség:

o A tanulók vegyenek részt nyelvi játékokban, vetélkedıkben (tanórán kívüli tevékenység).

– Önálló tanulási készség:

o Tudjanak a tanulók rövidebb, egyszerőbb nyelvezető szövegeket házi olvasmányként

feldolgozni.

A tanulók értékelése

Értékelés, osztályzás, teljesítménymérés

Az értékelés fogalomköre alapvetıen háromfajta tevékenységet takar: a kvalitatív módon nem

definiálható, a személyiség egészére és a megtett fejlıdési útra vonatkozó értékelést (evaluation), az

ötfokú skálán elhelyezhetı érdemjegyekkel történı osztályzást (assessment), illetve a tesztekkel való

esetenkénti teljesítménymérést (testing). Ezt azért is fontos tisztázni, mert iskolarendszerünkben

értékelés alatt hagyományosan fıként a jegyekkel való osztályzást értjük. Az élı idegen nyelv

általános iskolai tanulásában viszont, amelyben alapvetı szerepe a motivációnak, az érdeklıdés

felkeltésének és fenntartásának van, és ahol a tanulás elsısorban készség, és nem ismeretközpontú,

az osztályzás, és az ezt ’megalapozó’ tesztelés nem lehet az egyedüli formája az értékelésnek,

hiszen sem az érdeklıdés, sem a készség nem mérhetı érdemjegyekkel.

Az értékelés funkciója

Az értékelés legalapvetıbb funkciója: visszajelzést adni arról, hogy a tanuló az ismeretek-készségek

elsajátításában, az adott idıpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen hol

tart. Visszajelzés a tanulónak és a szülınek, hogy melyek az erıs és gyenge pontjai, honnan meríthet

bátorítást, önbizalmat, illetve hová kell még energiát befektetnie. Ugyanakkor visszajelzés ez a

tanárnak is arról, hogy tanítása mennyire volt hatékony. Az értékelés nemcsak kívülrıl, a tanár vagy

tantestület, esetleg külsı vizsgabizottság felıl történhet. Az önértékelés a személyiségfejlıdés fontos

tényezıje, önismeretre, önfegyelemre nevel. A tanuló a saját munkáján kívül társai munkáját,

teljesítményét is tanulja meg értékelni.

Az értékelés tartalma

Az értékelésnek mindig elıre tisztázott kritériumrendszer alapján kell történnie, hogy a szubjektív

elemeket minél jobban ki lehessen küszöbölni. A tanulóknak ezt a kritériumrendszert elızetesen

ismerniük kell, legyenek tisztában azzal, mit várnak el tılük az egyes érdemjegyekért. Az eredmény

kommentálása, akár százalékokban, akár osztályzatokban kerül kifejezésre, nem párosulhat

megbélyegzéssel.

Az értékelés, ellenırzés valamilyen fajtájára minden tanórán sort kell kerítenünk. Fontos, hogy a

számonkérés, tudásellenırzés bármely formáját elızze meg tájékoztatás arról, hogy ez milyen

anyagrész tudását kéri számon. Helyes, ha ennek során olyan feladatformákat vagy tevékenységeket

61

kérünk számon, amilyenekkel a tanuló már találkozhatott a tanórákon vagy házi feladatokban. Az is

fontos, hogy adjunk módot mind szóbeli, mind írásbeli számonkérésre.

Az értékelés módjai

Általában kimondhatjuk, hogy az ellenırzés, számonkérés módjai ugyanolyan változatosak legyenek,

mint az egyéb tanórai tevékenységek. Kerülni kell a l’art pour l’art, csakis az ellenırzés kedvéért

végzett feladatokat. Ahol csak lehet, megfelelı szituációkban, kommunikációs helyzetekben (például

nyelvi játékok, társasjátékok kapcsán) kell számot adni a tanulónak a tanultak elsajátításáról. Kreatív

írásbeli munkák, mint például fogalmazások ellenırzése történhet úgy is, hogy a tanulók egymás

munkáját elolvassák és véleményezik. Ez nem zárja ki azt, hogy a tanár beszedje és egyenként

véleményezze a munkákat, azonban nagymértékben növeli a tanuló felelısségérzetét, ha ’tanári’

feladatot bíznak rá.

Az értékelés-ellenırzés történhet szóban és írásban. A szóbeli ellenırzés legyen folyamatos, a

követelményeknek és a tevékenységeknek megfelelı, de ne adjunk minden értékeléskor

érdemjegyet. Írásbeli ellenırzéshez a fent említett feladattípusokon túl javasoljuk évfolyamonként 3

nagydolgozat és 3 egyéb jellegő dolgozat íratását. A nagydolgozatok javasolt témái:

– kérdések megválaszolása, igaz–hamis állítások kiválasztása

– nyelvtani és kommunikatív kiegészítések (gap-filling)

– rövid leírások, jellemzések

– szövegértés ellenırzése hallott vagy olvasott szöveg alapján,

– fogalmazás a tanult témakörök alapján szótár segítségével

– képleírás

Az értékelés szerepe az autonóm tanulóvá válás foly amatában

Az értékelés korszerő felfogása egyben lépés az autonóm tanulóvá nevelés felé is. A tanulónak már

iskolás évei kezdetén joga van tudni arról, hogy mi a tananyag, amit el kell sajátítania, azt milyen

részletességgel kell tudnia, hol nézhet utána még ismereteknek, és milyen teljesítményt kell nyújtania

ahhoz, hogy jó jegyet kapjon. Az ily módon a saját tanulásába belelátó tanuló jobban magáénak érzi a

tanulást és saját haladását. Ezáltal fejlıdik realitásérzéke, egészséges kritikai érzéke,

felelısségérzete saját elımeneteléért. A tanulás így elıbb-utóbb belülrıl jövı igény lesz számára.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A tankönyv egyike azon eszközöknek, amelyek jelentıs szerepet játszanak abban, hogyan tanítsunk

idegen nyelveket. Az elmúlt két évtizedben hihetetlen változásokon ment keresztül a hazai

nyelvkönyvpiac. A nyolcvanas évektıl sorra jelentek meg a különbözı magyar, illetve a célnyelvi

országban kiadott nyelvkönyvek és ezzel párhuzamosan fejlıdött a módszertani képzés is. A mai

nyelvtanárok számára már a nyelvkönyvek teljes spektruma elérhetı, de ez nemcsak új

lehetıségeket teremt a nyelvtanításban, hanem komoly dilemmát is okoz a megfelelı tankönyv

kiválasztásában. A tankönyv kiválasztásánál ügyeljünk arra is, hogy olyan tananyagot válasszunk,

amely figyelembe veszi a magyar nyelvtanuló speciális igényeit (pl. a progresszió üteme, kontinuitás),

62

és hangsúlyt helyez az interkulturális megközelítésre, különösképpen a magyar és a célnyelvi

országok/kultúrák összehasonlítására.

A szakirodalom több olyan összefoglaló mővet, kérdıívet és döntési mechanizmust ismer, melyek

segítenek a választásában. Az alábbi felsorolás – a teljesség igénye nélkül – részletezi a

tankönyvválasztás legfontosabb szempontjait. Ezzel kívánunk segítséget nyújtani abban, hogy a

választás mind a tanár, mind a tanulók teljes megelégedését szolgálja, és közösen a legnagyobb

fejlıdést érjék el a célnyelv tanításában és elsajátításában.

4–6. évfolyam 7-8. évfolyam

T Tevékenykedtetés Tantárgyközi kapcsolatok

A Arányos tananyagelosztás Autentikus anyagok

N Nyelvelsajátítás elısegítése NAT-kompatibilitás

K Képességfejlesztés Kommunikáció

Ö Ösztönzés Önállóság

NY Nyitottság Nyelvi tudatosság

V Változatos feladatok Valóságos elemek

K Készségfejlesztés Kihívások

I Integráció Interkulturális ismeretek

V Világos felépítés Választék

Á Ábrák-képek Áttekinthetıség

L Lelkesítés Logikus felépítés

A Alapok megteremtése Alapok továbbfejlesztése

SZ Szituációk Szintnek megfelelés

T Témaközpontú tanítás Tanulási technikák

Á Általános iskolai háttértudásra támaszkodás Ár–érték arány

S Sokszínőség Stratégiák tanítása

SZ Személyiségfejlesztés Szaktárgyi tudás

E Extrák Együttmőködés

M Motiváció Megismerés

P Perszonalizáció Projektek

O Olvasmányok Olvasóvá nevelés

N Nevelési célok megvalósítása Narratív elemek

T Taníthatóság Tanuló- és tanárközpontúság

J Játékosság Jellemformálás

A Attitődkialakítás Aktiválás

I Ismétlıdés Ismeretterjesztés

63

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven

6. évfolyam végéig, emberi kapcsolatok témaköre

Olvasott mese tartalmának összefoglalása anyanyelven

kommunikáció idegen nyelven

6. évfolyam végéig, vásárlás témaköre

Képeslap vásárlása párban, köszönéssel és elköszönéssel

matematikai

8. évfolyam végéig, tágabb környezetünk témaköre

A célnyelvi országok fıvárosainak lakóhelytıl való távolságának kiszámítása

természettudományos

8. évfolyam végéig, idıjárás témaköre

Poszterbemutató készítése a célnyelvi ország évszakairól és idıjárásáról

digitális

8. évfolyam végéig, szőkebb környezetünk témaköre

Önálló munkavégzés képes internetes szótár segítségével adott szöveg alapján

tanulni tanulási

6. évfolyam végéig, szőkebb környezetünk témaköre

Lakást bemutató szöveg feldolgozása, ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetésével

szociális

6. évfolyam végéig, térbeli viszonyok

Mozgásos-koordinációs tevékenység: „vakvezetı játék”

vállalkozói kompetencia

6. évfolyam végéig, étkezés témaköre

Étlap összeállítása

kulturális kifejez ıkészség

8. évfolyam végéig, közlekedés témaköre

Információkérés tömegközlekedési eszközökrıl páros munkában

6. évfolyam végéig, emberi kapcsolatok témaköre

6. évfolyam végéig, vásárlás témaköre

8. évfolyam végéig, tágabb környezetünk témaköre

8. évfolyam végéig, idıjárás témaköre

8. évfolyam végéig, szőkebb környezetünk témaköre

6. évfolyam végéig, szőkebb környezetünk témaköre

6. évfolyam végéig, térbeli viszonyok

6. évfolyam végéig, étkezés témaköre

64

8. évfolyam végéig, közlekedés témaköre

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

6. évfolyamig, témakör: az iskola világa

A célnyelvi kultúra iskolai tantárgyairól szóló párbeszéd feldolgozása igaz-hamis állítások

elbírálásával

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

8. évfolyamig, természeti környezetünk témaköre

tájak, növények, állatok, természet megóvásáról idegen nyelvő kollázs készítése

Állampolgári és jogi ismeretek

8. évfolyamig, kulturális értékek témaköre

Könyvtári anyaggyőjtés a célnyelvi ország és Magyarország államformájának alakulásához kötıdı

híres történelmi alakokról

Tanulni tanulás képessége

6. évfolyamig, emberi kapcsolatok témaköre

Mondóka memorizálása

Oktatásszervezési kérdések

6. évfolyamig, emberi kapcsolatok témaköre

Szabadtéri „Most mutasd meg!” játék; a feldolgozott olvasmányok egy-egy jelenetének csoportos

bemutatása

Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek

8. évfolyamig, tágabb környezetünk

A századfordulós Anglia nagyvárosainak viszonyai a „My Fair Lady” alapján; választott dalszöveg

kiegészítése

Gazdasági ismeretek

8. évfolyamig, kulturális értékek témaköre

Az ipari forradalom a célnyelvi országokban; találmányok kigyőjtése idegen nyelvi szövegekbıl

6. évfolyamig, témakör: az iskola világa

8. évfolyamig, természeti környezetünk témaköre

8. évfolyamig, kulturális értékek témaköre

6. évfolyamig, emberi kapcsolatok témaköre

6. évfolyamig, emberi kapcsolatok témaköre

8. évfolyamig, tágabb környezetünk

8. évfolyamig, kulturális értékek témaköre

65

Matematika

Célok és feladatok

A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az ıket körülvevı

konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerő, alkalmazásra képes

matematikai mőveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelı szinten biztosítani

a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és

eszközöket, bemutatni azok egyszerő, konkrét gyakorlati hasznosságát.

Az elsı négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezıen biztosított matematikaórák

száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülı rendszerezés.

Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak alapozására, kialakítására, elmélyítésére, s ez nem

nélkülözheti a sokoldalú tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe

nem szőnhet meg a felsıs évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele

indokolja, hogy a felsı tagozat elsı két évfolyamán tananyagban és idıráfordításban is lényegesen

nagyobb szerepet kap a számtan–algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelıen

kialakított számfogalom, a bıvülı számkörben végzett mőveletek értése és begyakorlottsága

alapfeltétele a további eredményes munkának.

Alapvetı célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a

matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos

kialakítása.

A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki

az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és szolgálja a pozitív

személyiségjegyek kialakulását.

Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos

és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterı, az igényes kommunikáció

kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére.

Az általános iskola felsı tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemzı gondolkodás fejlesztése, a

problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerőbb következtetések megértése,

észrevétele, önálló megfogalmazása.

Különbözı területekrıl érkezı, más és más módon megfogalmazott információk önálló

értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani – és alkalmazni is tudni

kell – a deduktív út egyszerőbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentısége

sem a felsı tagozaton.

Ebben a szakaszban, miközben a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig

jelentıs részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell

helyezni a sokszínő tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különbözı módokon való

rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-

66

tanulásának a felsı tagozaton is jellemzıje a felfedeztetés, a probléma felvetésétıl a megoldásig

vezetı – néha tévedésektıl sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása.

Nagy jelentıséget tulajdonítunk a következtetésre épülı problémamegoldásnak, az egyszerő

algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd

erre építve – az életkori sajátosságok figyelembevételével – általánosítunk.

A tanulási folyamatnak legyen jellemzıje a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az

általánosítás mellett a specializálás.

A matematika – a lehetıségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép,

grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerő felhasználásának

megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának

egyszerősítésében.

Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reálisan megválasztott középfokú

tanulmányok folytatásához.

Fejlesztési feladatok

Ez a tanterv – összhangban a Natban megfogalmazott célokkal – kiemelt jelentıséget tulajdonít a

kommunikációs, a problémamegoldó, a kritikai, a döntési, az együttmőködési, a szabálykövetı,

lényegkiemelı, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos kulcskompetenciák

kialakításának, s ugyanakkor hangsúlyt fektet – példákon, alkalmazásokon keresztül támogatja – a

narratív és életvezetési kompetenciák fejlesztésére is. A tanulók érdeklıdésének és tapasztalatainak

figyelembevételével – sok gyakorlati alkalmazás javaslatával – támogatni kívánja az egységes

alapokra építhetı változatosság megjelenítését is azzal a céllal, hogy a szaktanárok szakmai

törekvéseiket érvényesíthessék mind a tartalom bizonyos keretek közötti kiegészítésével, mind a

feldolgozás és módszertani eljárások szabad megválasztásával.

A tanterv messzemenıen figyelembe veszi, hogy a tanulók jelentıs hányada ezen négyéves idıszak

során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlıdési folyamat alapvetıen befolyásolja

a fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket, az iskolán kívüli tudás figyelembevételét, a társadalmi

szükségletek, elvárások megjelenítését az alkalmazásokban.

A tanterv tananyagtartalma építve a Nat kiemelt fejlesztési feladataira: hon- és népismeret,

kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, információs és kommunikációs

kultúra, a testi és lelki egészség, a tanulás, a pályaorientáció. Fontos, hogy ezek a tanórákon

megjelenjenek, szerepet kapjanak, és erısítsék a tanuló teljes személyiségének pozitív formálását,

alakítsák ki az élethossziglan tartó tanulás iránti motivációt. (Például alkalmazásokban,

matematikatörténeti érdekességekhez, híres matematikusok élettörténetéhez, életeseményeihez

kapcsolódóan vagy projektfeladatok kapcsán.)

Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztésén belül a matematikai nevelés során nagy

figyelmet fordítunk az egyén szocializációjára, mind az egyéni, mind a közösségi érdek

érvényesítésére, a tolerancia kialakítására, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének

határozott fejlesztésére, például értelmes viták, érvelések irányításával, vagy jól választott

projektfeladatok kínálatával.

67

A tantervben az önálló ismeretszerzés, valamint az egyéni tapasztalatok, vélemények, különbözı

értelmezések ismertetésének és megvédésének képességeit kívántuk középpontba állítani. Éppen

ezért a tevékenységek és tartalmak megválasztásánál, sorrendezésénél a matematika belsı

építkezési szabályai megtartásának és a tevékenységi javaslatok megvalósíthatóságának a

figyelembevételével igyekeztünk kitérni az információszerzés és -közlés lehetıségeire (pl.

könyvtárhasználat, internet, projektfeladatok ajánlása) is.

Az idıszak elsı részében a számtan–algebra témakörben – folytatva az alsós jó hagyományokat –

gyakorlati tevékenységekkel fejlesztjük a számfogalmat, majd az egyre bıvülı számkörben

dolgozunk. Az alapmőveletek körében célunk az egyre biztosabb mőveletfogalom kialakítása, a

számolási készség folyamatos továbbfejlesztése. Az újonnan bevezetett mőveletek megértéséhez,

elvégzéséhez, gyakorlásához különbözı elektronikus eszközöket, zsebszámológépet is

használhatunk, miután meggyızıdtünk arról, hogy ezzel az adott probléma megértését jobban

támogatjuk.

A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is

alkalmazzuk, éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az egyszerő, közérthetı, frappáns

alkalmazások megválasztására, mert ezzel a matematika hasznosságát mutatjuk meg. A matematika

nemcsak hasznos, de szép is, sokan a „gondolkodás mővészetének” tartják. Segítsünk hozzá minden

tanulót, hogy a gondolkodás örömét megismerje!

A mindennapok tele vannak kapcsolatokkal, összefüggésekkel, esélyek latolgatásával, döntések

sorával. Ebben a sokféleségben való jó eligazodáshoz segítséget adnak azok a témakörök is,

amelyek a változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztik a függvényszemléletet,

megismertetik a tanulót a gyakorlatban elıforduló egyszerő függvényekkel, grafikonokkal.

A geometria eszközeinek felhasználásával fejlıdik a tanulók síkban való tájékozódása és

térszemlélete. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulókat tevékenységgel juttassuk el az egyszerő

geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével fejleszthetı a

késıbbiekben is a dinamikus geometriai szemlélet.

A matematika tanításában – gondolva az értı-elemzı olvasás, a szövegértés és szövegalkotás

fejlesztésére is – a matematikai logika bizonyos elemeit (például az „és”, „vagy”, „nem”, „minden”,

„van olyan”, majd az idıszak vége felé egyszerő sejtések igazolásakor, illetve cáfolásakor a „ha …

akkor” típusú következtetések) tudatosan használjuk.

A négy év alatt folyamatosan nagy hangsúlyt fektessünk a szövegértı képesség fejlesztésére, szöveg

alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel, majd

algebrai úton történı megoldására. A késıbbiekben matematikai szövegek értelmezésével,

elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését.

A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához.

Például a különbözı feladatokhoz készített ábrák, egyszerő gráfok segítségével megértetjük a

tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét. A modell és valóság kapcsolata útjának kétirányú

bejárását tartsuk mindig szem elıtt.

68

Megfelelı figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések

elvégzésére is. Ez hozzásegít ahhoz, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat

fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban.

Különbözı feladatok segítségével mutassuk be, értessük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen

események, illetve olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. A helyes valószínőségi és

statisztikai szemlélet fokozatos kialakítását és folyamatos fejlesztését szolgálja, ha adatok

győjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok

alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának

képességét, a statisztika legalapvetıbb elemeinek megismerését. Ezzel azt is elérjük, hogy a tanulók

képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni.

A matematikai ismeretszerzésben az általános iskolában nagy szerepet játszik az induktív módszer,

de ezen tanítási idıszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is.

Ne csak a matematikából, hanem a mindennapi gyakorlatból, a közvetlen környezetbıl,

életkörülményekbıl kiindulva – hiszen így nevelhetünk, fejleszthetünk a legjobban – szerepeltessünk

állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ez a módszer segítheti

ıket a sejtések és szabályszerőségek megfogalmazásában, alkotó viták kialakításában, egymás

gondolatainak megismerésében, a tolerancia kialakításában.

A halmazszemlélet fejlesztése a rendszerezıképesség fejlesztését is segíti, például akkor, amikor

különbözı feladatokban a tanulók által végzett csoportosítás, osztályozás, sorba rendezés, a

bizonyos feltételeknek eleget tevı elemek kiválasztása a matematika különbözı területeirıl és a

mindennapokból hozott példákon is megtörténik.

A tanulókat hozzá kell szoktatni, hogy számítások, mérések elıtt becsléseket végezzenek, s a

feladatmegoldások helyességét ellenırizzék. A gyakorlati számításoknál is elkerülhetetlen kerekítés

alkalmazásával el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. Fontos

hozzászoktatni a tanulókat, hogy a több lépésben megoldható feladatok megoldása elıtt megoldási

tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. Folyamatosan fejlesztenünk kell a verbális

kommunikáció mellett az igényes grafikus kommunikáció kialakítását is, megértetve a tanulókkal,

hogy egyetlen okos gondolat sem ér semmit, ha azt nem tudják valamilyen módon helyesen

kinyilvánítani. A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelıen elvárható

pontossággal használtatjuk az anyanyelvet, illetve a szaknyelvet, s fokozatosan bıvítjük a

jelölésrendszert. A leírások szabatosságára, a lényeg kiemelésére az általános iskola utolsó éveiben

már komolyan figyelnünk kell.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelızi azok

definiálását. Az általános iskola felsıbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül.

Különbözı eljárások és egyes tételek eszközként való felhasználását a problémák, feladatok

megoldásában fontos fejlesztési területnek tekintjük.

Jelentıs, meghatározó szerepet tulajdonítunk a tanulók által használt eszközöknek, melyek helyes

megválasztásában a pedagógusnak igen nagy a felelıssége. A taneszközök, tankönyvek,

feladatgyőjtemények, statisztikai zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell

69

tanítanunk diákjainkat. Lehetıség szerint multimédiás eszközök interaktív használatával is aktivizáljuk

a tanulókat, támogassuk a tanulásukat, fejlesszük a matematikai szemléletüket.

Megjegyezzük, hogy napjainkban a tanár, így a matematikatanár szerepe is megváltozott, nem

feltétlenül a tanár a „mindentudás letéteményese”, de az egész fejlesztési folyamat legfontosabb,

nélkülözhetetlen eleme. Az általános iskolás korú tanuló – mint általában minden egészséges ember

– vágyik az elismerésre, a pozitív érzelmeket keltı emberi megnyilvánulásra, dicséretre, elismerésre,

melyet közösségben, nyilvánosság elıtt kap. Együttmőködı, pozitív légkörben elfogadja az empátiát

nem nélkülözı kritikai észrevételeket is. A társakkal való összehasonlítás nem lehet gépies, csak

számszakilag, pontokkal és százalékokkal alátámasztott elemzés. Persze ez utóbbi is szükséges,

ennek is megvan a helye, de akkor hatékony, ha megvalósul az egymás tiszteletén, megbecsülésén,

önzetlen támogatásán alapuló együttmőködés, melynek során tévedhetünk – mi tanárok is. Ez egy

szakmailag, módszertanilag, technikailag igényesen elıkészített és derős, sıt a humort is megengedı

környezetben az egész személyiség fejlıdését szolgálja.

A tanulók értékelése

Ellenırzési módszerek:

− feladatlapok (mőveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyílt végő

mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerő feleletválasztás,

többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai

feladatok megoldása indoklással…);

− szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes

megoldásának szakszerő kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselıadás felkészülés

alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása …);

− témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor);

− otthoni munka (feladatok, szerkesztések, testek építése, győjtımunka, megfigyelés,

feladatok számítógépes megoldása …);

− füzetvezetés (íráskép, áttekinthetıség, pontosság …);

− csoportmunka (statisztikai adatgyőjtés, valószínőségi kísérletek elvégzése…);

− projektmunka és annak dokumentálása;

− versenyeken, vetélked ıkön való szereplés , elért eredmények.

A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos 5 fokozatú skálán történik. Fontos, hogy a tanulók

− motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére;

− tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni, – ez a tanár

részérıl következetességet és céltudatosságot igényel;

− számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük;

− hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján;

− fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait , kritikáit akkor is, ha nem

érdemjeggyel történik az értékelés.

70

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A matematika tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevı, a szaknyelv

használatát fokozatosan bevezetı és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetıleg olyanokat

kell használni, amelyek lehetıséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, tartalmukban

korszerőek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a

tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetıvé.

A taneszköz kiválasztásánál érdemes elınyben részesíteni az alábbi jellemzıket, ha azok

értelmezhetık az adott taneszközre:

− a taneszköz-családokat,

− a munkáltató-tevékenykedtetı jellegő, ezzel is pozitívan motiváló,

− feladatokban gazdag,

− az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató,

− az önálló tanulásra ösztönzı, azt lehetıvé tevı, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító,

− tanultakat rendszerezı és jól strukturált,

− tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített

tankönyveket.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven

8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, gondolatok szóbeli kifejezése

Kiselıadás matematikatörténeti érdekességekrıl választott téma alapján

kommunikáció idegen nyelven

6. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, viszonyításhoz szükséges kifejezések

értelmezése, használata

A matematikából és a mindennapi életbıl vett feladatok kapcsán a feltételek vizsgálata, események

valószínősége, biztos, bizonytalan, lehetetlen voltának eldöntése idegen nyelven

matematikai

6. évfolyam, mőveletek racionális számkörben

Mőveletek megoldása számegyenessel

természettudományos

6. évfolyam, számtan, százalékszámítási feladatok

Oldatok töménységének kiszámítása

digitális

5. évfolyam, kettes alapú számrendszer

Átszámítási feladatok helyiérték táblák segítségével

tanulni tanulási

5. évfolyam, A matematika tanulási módszereinek megismerése

Kérdések megfogalmazása olvasott tankönyvi szöggel kapcsolatban

71

szociális

6. évfolyam, geometria, testek építése

Kooperatív csoportos projektmunka a lakóhely jellegzetes épületeinek a tanult testekkel való

modellezése

vállalkozói kompetencia

8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, kombinatorika

Esélyek a nyerésre választott szerencsejátékban kutatómunka keretében

kulturális kifejez ıkészség

7. évfolyam, sorozatok

Könyvtári kutatómunka történelmi és szabványmértékekbıl álló sorozatok felállításához

8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, gondolatok szóbeli kifejezése

6. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, viszonyításhoz szükséges kifejezések

értelmezése, használata

6. évfolyam, mőveletek racionális számkörben

6. évfolyam, számtan, százalékszámítási feladatok

5. évfolyam, kettes alapú számrendszer

5. évfolyam, a matematika tanulási módszereinek megismerése

6. évfolyam, geometria, testek építése

8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, kombinatorika

7. évfolyam, sorozatok

72

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek

Kiselıadás híres magyar matematikusokról és nemzetközi fogadtatásukról

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

7. évfolyam, számtan, arányok

Környezetvédelmi témájú szöveges feladatok (energia-megtakarítás, fakitermelés,

Állampolgári és jogi ismeretek

7. évfolyam, számtan, százalékszámítási feladatok

Százalékszámítási feladatok népszavazáson, választásokon való részvételi aránnyal kapcsolatban

Tanulni tanulás képessége

5. évfolyam, algebra

Hallott szöveges feladat alapján egyszerő mőveletek elvégzése fejben

Oktatásszervezési kérdések

5. évfolyam, testek

Párhuzamos, merıleges egyenesek, szimmetriák keresése az iskola épületében

Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek

6. évfolyam, statisztika

Diagram értelmezése magyarországi kisebbségek és határon túli magyarok lélekszámáról

Gazdasági ismeretek

7. évfolyam, számtan, kamatszámítás

Hosszú és rövidlejáratú kölcsön kamatszámítása

8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek

7. évfolyam, számtan, arányok

7. évfolyam, számtan, százalékszámítási feladatok

5. évfolyam, algebra

5. évfolyam, testek

6. évfolyam, statisztika

7. évfolyam, számtan, kamatszámítás

Kulcsfogalmak

Racionális számok

Racionális szám, szorzás, osztás törttel, tizedes törttel, reciprok

Százalékszámítás

A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték

Viszonyítás

73

egyenlı; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan

Arányszámítás

Arány, aránypár, arányos osztás

Testek

Síkidom, test, négyszög, téglalap, négyzet, kör, téglatest, kocka, gömb, párhuzamos élek, merıleges

élek, szimmetrikus, terület, felszín

Ember és társadalom

Célok és feladatok

Az ember és társadalom mőveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához,

szocializációjához ad gazdag lehetıséget. Középpontjában az ember világa áll, melynek három oldala

a múltismeret (történelem), az emberismeret és a jelenismeret (társadalomismeret).

A történelem tanításának célja annak a történelmi mőveltségnek az elsajátítása, amely közös

kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetıségét biztosítja a szőkebb és tágabb

közösségek számára. A magyar történelem a nemzeti identitást, az európai és a világtörténelem az

egyetemes emberi identitást formálja, erısíti. A történelmi folyamatok megismerése, megértése

alapozza meg a történelmi tudat kialakulását.

Az általános iskolai történelemtanításnak a múltat megjelenítı történetek tanításán kell alapulnia.

Mivel a 10-12 éveseket általában a konkrétumokhoz kötıdı gondolkodás jellemzi, az 5–6. évfolyamos

tanulók a történelmi valóságot bemutató tényeket, fogalmakat, összefüggéseket akkor érthetik meg,

ha az eseményekbıl és jelenségekbıl – a történetekbıl – indulnak ki. A képszerően megjelenített

események, megidézett személyek lehetnek az elemzés tárgyai, és az így levont következtetések,

általánosítások segítségével épülhet ki a tanulók történelmi ismereteinek rendszere. A 7–8.

évfolyamok történelemtanítása a múltat összetettebben, az általánosítás magasabb szintjén dolgozza

fel, de ezeken az évfolyamokon is fontos szerepe van a jellemzı életképek bemutatásának.

Az állampolgári ismeretek alapot adnak a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez, s a

készségek kialakításán keresztül erısítik a demokrácia értékeinek (humanizmus, tolerancia,

szolidaritás) a tiszteletét.

A társadalomismeret segíti a tanulókat abban, hogy tájékozódni tudjanak korunk társadalmi, politikai

és gazdasági jelenségei között. Ez mindenekelıtt a társas kapcsolatokban szükséges szabályok és

készségek kialakítását, a nyitottság, az egymás gondjai, örömei iránti érzékenység erısítését jelenti.

Az emberismeret, az etika az önismeret elmélyítéséhez, az erkölcsi érzék kimőveléséhez, a

megértés, a meggyızés képességeinek fejlesztéséhez ad segítséget.

A hon- és népismeret tanításának célja a hagyományos paraszti kultúra és értékrend

megismertetése, a lakóhely történelmi múltjának segítségével a magyar történelmi ismeretek

74

elmélyítése, a múlt megmaradt emlékeinek megismerése és ápolása. A szőkebb szülıföld

hagyományainak ismeretén keresztül olyan identitástudat kialakítása, amely nemzeti örökségünk

megbecsüléséhez, szeretetéhez és tiszteletéhez vezet.

A tanulók értékelése

A számonkérés formái:

– Önálló szóbeli felelet.

– Házidolgozat, esszé vagy kiselıadás elkészítése.

– Félévente legalább két témazáró feladatlap megírása.

A tanulók értékelésekor fontos szempontok:

– Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenységek során.

– Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggı, követhetı, logikus

gondolatmenetre való törekvés.

– Képes-e önállóan felépíteni feleletét? Képes-e kérdéseket megfogalmazni?

– Az alapvetı történelmi fogalmak helyes használata. Fontos események, személyek elhelyezése

idıben és térben, tájékozódás a történelmi térképen.

– Egyéni és csoportos képességfejlesztı feladatok (pl. forrás, kép, ábra, grafikon, diagram

elemzés) megoldása.

– Projektumok (pl. tablók, szerkezeti és alaprajzok, makettek) egyéni vagy csoportos elkészítése.

– Tanórán kívüli információszerzés és győjtımunka produktumainak bemutatása.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

Az általános iskolai korosztálynak olyan tankönyvet válasszunk, amely a tantervi célkitőzésnek

megfelelıen a múltat eseményeken, történeteken keresztül mutatja be. A könyv tematikája fejlessze

az idıbeni tájékozás képességét is. A kiegészítı olvasmányok ne csak érdekesek legyenek, hanem

az adott kor fontos és jellemzı vonásaival ismertessenek meg. Az olvasmányok mellett a tankönyv

közöljön eredeti, és a korosztály számára feldolgozható forrásokat. Az olvasmányok és források

megértését kérdések, feladatok segítsék.

A tankönyv elsıdlegesen nem a tananyag otthoni felidézésére szolgál, hanem a tanórai munka

legfontosabb eszköze. Ezért a képek, ábrák ne csupán illusztratív szerepet töltsenek be: legyenek

alkalmasak elemzésre, a tananyaghoz kapcsolódó irányított vagy önálló tanulói ismeretszerzésre. A

képekre, ábrákra, térképekre is vonatkozzanak kérdések, feladatok. A tankönyvi térképek funkciója

más, mint a történelmi atlasz térképeié: egy-egy lényeges dolgot hangsúlyozzanak. Kerüljük a zsúfolt,

nehezen áttekinthetı térképeket, ábrákat tartalmazó tankönyveket! A képekrıl, ábrákról történı

ismeretszerzésre a színes nyomású könyvek több lehetıséget nyújtanak.

A taníthatóság-tanulhatóság feltétele a tankönyv jó tagoltsága. A nagy fejezetek és a leckék legyenek

arányosak – már a könyv tagoltsága emelje ki a tárgyalt korszak sajátosságait. Különüljenek el a

különbözı didaktikai funkciójú szövegrészek (pl. törzsanyag, kiegészítı anyag, olvasmányok,

kérdések, feladatok). A tanulást különféle kiemelések segítsék. A túlzott tagoltság és sok kiemelés

75

azonban már nehezíti a tanulást. Elınyös, ha a leckéket egyszerő vázlatok és összegzı kérdések

zárják. A nagy fejezeteket is zárják összefoglalások.

A könyv nyelvezete legyen érthetı, olvasmányos a tanulók számára. Ne tartalmazzon fölöslegesen

sok fogalmat és adatot (nevek, évszámok, topográfia), ugyanakkor biztosítson minél több lehetıséget

a tanulói tevékenységekre, a képességfejlesztésre (kérdések, feladatok). Ösztönözze az önálló

tanulói ismeretszerzés tankönyvön belüli (ebben fontos szerepet tölthet be a tankönyv végi

fogalomtár, névtár és az idırendi táblázat) és tankönyvön kívüli formáit.

A tevékenységközpontú történelemtanítás és a képességfejlesztés szempontjából fontos, hogy a

tankönyvhöz megfelelı munkafüzet is tartozzon. A kiegyensúlyozott oktató–nevelı munkát segítheti,

ha olyan tankönyvsorozatot választunk, amelynek kötetei azonos didaktikai felépítésőek.

Honismerethez, társadalomismerethez, emberismerethez nem megfelelıek az egyszerően

ismeretátadó tankönyvek. A könyv képekkel, érdekes esetleírásokkal, feladatokkal ösztönözze vitára,

állásfoglalásra a tanulókat.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven

8. évfolyam, társadalomismeret, emberismeret és etika, 2. témakör, az együttélés szabályai

Vita az erkölcsi parancsokról és az egyén szabadságának határairól

kommunikáció idegen nyelven

7. évfolyam, történelem, 1. témakör, A független Amerika

Lényegkiemelés a Függetlenségi Nyilatkozat részleteibıl. Kulcsmondatok összevetése az idegen

nyelvő szöveggel.

matematikai

5. évfolyam, történelem, 8. témakör, a honfoglalás

Számítási feladat – hány év telt el a honfoglalás óta?

természettudományos

6. évfolyam, történelem, 5. témakör, a legfontosabb felfedezıutak

a fıbb felfedezıutak megmutatása földgömbön, történelmi térképen és jelölés körvonalas térképen

digitális

7. évfolyam, hon- és népismeret, 1. témakör, a család történetének fıbb epizódjai

Saját családfa készítése az általuk ismert történet alapján szövegszerkesztıvel

tanulni tanulási

8. évfolyam, történelem, 5. témakör, a hidegháború

Párhuzamos idırendi táblázatok készítése a XX. sz. második felének fontos eseményeirıl - a

párhuzamos történések együtt látásának fontossága

szociális

6. évfolyam, történelem, 4. témakör, Hunyadi Mátyás uralkodása

Fiktív beszámoló Mátyás udvaráról kooperatív projektmunka keretében

76

vállalkozói kompetencia

6. évfolyam, történelem, 1. témakör, a város és a céh

Saját céh tervezése a korabeli körülmények között (fontosabb feladatok, költségek, bevételek), a céh

egy napjának bemutatása

kulturális kifejez ıkészség

8. évfolyam, történelem, 7. témakör, többség-kisebbség: kapcsolatok-konfliktusok

A témával foglalkozó játékfilm (pl. Jób lázadása) jellemzı részleteinek értelmezése,

mondanivalójának elmondása, rövid eljátszása

8. évfolyam, társadalomismeret, emberismeret és etika, 2. témakör, az együttélés szabályai

7. évfolyam, történelem, 1. témakör, a független Amerika

5. évfolyam, történelem, 8. témakör, a honfoglalás

6. évfolyam, történelem, 5. témakör, a legfontosabb felfedezıutak

7. évfolyam, hon- és népismeret, 1. témakör, a család történetének fıbb epizódjai

8. évfolyam, történelem, 5. témakör, a hidegháború

6. évfolyam, történelem, 1. témakör, Hunyadi Mátyás uralkodása

6. évfolyam, történelem, 1. témakör, a város és a céh

8. évfolyam, történelem, 7. témakör, többség-kisebbség: kapcsolatok-konfliktusok

77

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

6. évfolyam, történelem, 1. témakör, Európa államai 1000 körül

Kiscsoportos projektmunka – csoportonként egy-egy állam bemutatása térképpel és kollázzsal

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

7. évfolyam, történelem, 6. témakör, az amerikai polgárháború

Egy déli és egy északi polgár elképzelt vitája, érveik a rabszolgatartás mellett és ellen.

Állampolgári és jogi ismeretek

8. évfolyam, történelem, 9. témakör, az önkormányzatok

Beszámoló készítése a helyi önkormányzat mőködésérıl személyes beszélgetések, internetes és

sajtóforrások alapján.

Tanulni tanulás képessége

5. évfolyam, történelem, 1. témakör, az ıskörnyezet, az ember kialakulása, „családfája”

Idıszalag készítése, a fontosabb események jelölése

Oktatásszervezési kérdések

7. évfolyam, hon- és népismeret, a közvetlen lakókörnyezet

Helytörténeti múzeum vagy győjtemény látogatása, a kiállított anyag kis csoportokban történı

tematikus feldolgozása

Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek

7. évfolyam, történelem, 3. témakör, Magyarország benépesülése

Bevándorolt és betelepített nemzetiségek elhelyezése, színekkel jelölése vaktérképeken

Gazdasági ismeretek

8. évfolyam, történelem, 2. témakör, a nagy gazdasági válság

Grafikonok, diagramok, statisztikai táblák tanulmányozása, következtetések levonása páros

munkában

6. évfolyam, történelem, 1. témakör, Európa államai 1000 körül

7. évfolyam, történelem, 6. témakör, az amerikai polgárháború

8. évfolyam, történelem, 9. témakör, az önkormányzatok

5. évfolyam, történelem, 1. témakör, az ıskörnyezet, az ember kialakulása, „családfája”

7. évfolyam, hon- és népismeret, a közvetlen lakókörnyezet

7. évfolyam, történelem, 3. témakör, Magyarország benépesülése

8. évfolyam, történelem, 2. témakör, a nagy gazdasági válság

Kulcsfogalmak

Egyén és társadalom

társadalom, szocializáció, egyén, közösség, érdek, konfliktus, tolarencia, állam, nemzet, etnikum,

78

önkormányzat, kisebbségi jogok

Globalizálódó világ

hidegháború, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népesedésrobbanás, fogyasztói

társadalom, környezetkárosítás

Középkor

földbirtok, hőbérúr, hőbéres, hőbéri eskü, vár, feudalizmus, jobbágy, lovag, keresztes hadjárat,

majorság, jobbágytelek, robot, terményadó, tized, két- és háromnyomásos gazdálkodás, kolostor,

apát, szerzetesrend, eretnek, inkvizíció, császár, céh, mester

İskor

ısember, régészeti lelet, ásatás, történelmi forrás, eszközhasználat és eszközkészítés, z z

munkamegosztás, győjtögetés, vadászat, halászat, termelés, kézmővesség, csere, természetimádat,

mágia (varázslat), barlangrajz

Újkor

világkereskedelem, gyarmat, manufaktúra, bérmunkás, bank, hitel, humanizmus, újkor, búcsúcédula,

reformáció, katolikus megújulás (ellenreformáció), protestáns, jezsuiták, forradalom, polgárháború,

parlament, köztársaság, alkotmányos királyság, cár

Ember a természetben

Az Ember a természetben mőveltségi terület keretében folyó oktatás és nevelés alpvetı célja, hogy

megalapozza a tanulók természettudományos ismereteit a szőkebb és a tágabb környezetükrıl.

Továbbá feladata az élı és élettelen természet szoros kapcsolatának, az ember és a természet

összetartozásának, egymásrautaltságának, az ember természetben betöltött helyének és szerepének

felismertetése. A természetben lezajló változások, kölcsönhatások, jelenségek tudományos

bemutatása, modellezése, magyarázata. Pozitív attitődök kialakítása, tudatosan cselekvı emberek

formálása.

A mőveltségi terület sajátos nevelési és képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet

megszerettetéséhez, az értékeinek megóvása iránti felelısség alakulásához.

A Nemzeti alaptanterv lehetıvé teszi, hogy az Ember a természetben mőveltségi területben

megfogalmazott tartalmak integrált vagy önálló tantárgyak keretében oktathatók legyenek.

Az 1–4. évfolyam természet- és társadalomismeret tantárgya integráltan tartalmazza az Ember a

természetben mőveltségi terület adott életkorra megfogalmazott ismereteit és fejlesztési feladatait,

79

melyhez szervesen kapcsolódnak az Ember és társadalom mőveltségi terület társadalmi környezetet

bemutató elemei.

Az 5–6. évfolyam természetismeret tantárgya szintén integrált tanagyaggal alapozza meg a fizikai, a

biológiai és a kémiai önálló tantárgyainak természettudományos ismereteit úgy, hogy tartalmában és

szemléletében szervesen épül a természet- és társadalomismeret tantárgyára.

Az 1–6. évfolyamok alapvetı feladata az elemi természettudományos nevelés. A tanulók megfigyelik

saját testük mőködését, közvetlen természeti és társadalmi környezetüket, tapasztalatokat győjtenek,

egyszerő vizsgálódásokat, méréseket végeznek. Ezek a tevékenységek teszik lehetıvé az éltkornak

megfelelı megismerési módszerek elsajátítását, gyakorlását és a tapasztalatok rögzítését.

A 7–8. évfolyam fizikai, biológiai és kémiai tantárgyi órakeretében – bár külön tantárgyként tanítva, de

mégis egységben – lehetıség van a korszerő természettudományos szemléletmód fokozatos

kialakítására.

A tanulók életkorának megfelelıen mód nyílik az absztrakt gondolkodás fejlesztésére és az önálló

tanuláshoz, önmőveléshez szükséges ismeretek, képességek megalapozására.

Célok és feladatok

Az alapozó és a fejlesztı szakasz szervesen folytatja az 1–4. évfolyamon megkezdett nevelı-oktató

munkát, a készségek és képességek fejlesztését.

A mőveltségi terület tartalma biztosítja a korszerő természettudományos mőveltség, világkép,

szemléletmód kialakítását. A tanulók megismerkednek a közvetlen, majd a tágabb környezetük

anyagaival, az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezetük változásaival, kölcsönhatásaival,

jelenségekkel és törvényszerőségekkel.

Az alapozó és a fejlesztı szakasz egymástól pedagógiailag jól elkülönül, mert az 5–6. évfolyam

tanulóinak gondolkodása az érzékelés útján szerzett tapasztalatokra épít, majd a 7–8. évfolyamon

elıtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemzı gondolkodás. A tanterv ezt a pedagógia kettıséget jól

tükrözi, mert a természetismeret integrált, a fizika, a biológia és a kémia önálló tantárgyként alapozza

meg a tanulók természettudományos ismereteit.

A nevelı-oktató munka lehetıséget biztosít az általános természettudományos fogalmak, eljárások és

szemléletmódok formálására, a tudományos kutatás, mint társadalmi tevékenység bemutatására. A

természettudományos megismerési módszerek fejlesztésére, az önálló megfigyelések,

vizsgálódások, kísérletek, mérések végzésére, gyakorlatias tudás megszerzésére.

A tanulók értékelése

Az eredményes elırehaladás egyik fontos elıfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenırzése és

értékelése.

Módszerét tekintve belsı értékelés.

Formáját tekintve félévkor és tanév végén írásos összegzı értékelés, a tanulók az iskola pedagógiai

programjában elfogadottak alapján szöveges értékelést vagy érdemjegyet kapnak

5–6. évfolyamokon, tanévsorán értékeljük a tanulók szóbeli megnyilvánulását, írásbeli teljesítményét,

manuális tevékenységét.

A szóbeli értékelése egész évben folyamatosan történik.

80

A szóbeli értékelés alapjai lehetnek:

− a tanuló tényismereti szintje,

− a szaknyelv használata,

− az ismeretek alkalmazása,

− a megfigyelési tapasztalata,

− a vizsgálódás eredménye,

− a győjtımunkája,

− az órai aktivitása.

Egy-egy témakört témazáró teszt vagy feladatlap íratásával zárjuk.

A 7–8. évfolyamokon mivel követelményként jelenik meg az egyszerő vizsgálatok és kísérletek

elvégzése, így szükséges a gyakorlati tevékenységek egyéni értékelése.

A kommunikációs képességek fejlesztése szempontjából fontos a lehetıségekhez mérten a

rendszeres rövid szóbeli felelet, az írásbeli szövegalkotás fejlesztése érdekében a témaközi rövid

írásos beszámoló és a témazáró teszt vagy feladatlap íratása.

A feladatokat feladatbankból érdemes kiválasztani, mert így a mért eredmény összevethetı az ott

található szórástáblázatban foglaltakkal. Nagymértékő eltérés esetén az okokat feltárva még a

tanmenet módosítása – korrekciós óra beiktatása – is elfogadható.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A tanterv megvalósulásához a következı tartalmi és minıségi kritériumokat javasoljuk figyelembe

venni.

A megfelelı tankönyv ismérvei:

− a jól strukturált szerkezet, megfelelı betőtípus, betőméret,

− az ismeretátadása érthetı, a megfogalmazás nyelvezete az adott életkornak megfelelı,

− alkalmas a követelményekben megfogalmazott készségek és képességek fejlesztésére,

− az ismeretanyag feldolgozása tevékenykedtetı,

− a tananyag mennyisége és tartalma megfelel a tanulók életkorának,

− a tananyag feldolgozása tegye lehetıvé a differenciált oktatást,

− a tananyag feltárja a gyakorlati vonatkozásait, segíti a társadalomban és az emberi

kapcsolatokban az eligazodást,

− a minimum- és a többletkövetelmények elkülönülnek, az alkalmazott kiemelési eljárások

megfelelıek,

− az ábra- és a képanyag igazodik a tananyag tartalmához,

− és esztétikus külsı és belsı megjelenítés.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven

5. évfolyam, 1. témakör, a testek tulajdonságai

A köznapi szóhasználat és a fizika szóhasználatának összevetése vizsgált tárgyak alapján

81

kommunikáció idegen nyelven

6. évfolyam, 3. témakör, a növények és az állatok

a felmerülı állatok nevei a tanult idegen nyelven, szótárral

matematikai

7. évfolyam, fizika, 2.2. témakör, sebesség

A sebesség, a megtett út és a menetidı kiszámítása szöveges feladatok alapján

természettudományos

6. évfolyam, 2. témakör, az égés

Különféle anyagok égésének megfigyelése, a látottak jegyzetelése

digitális

7. évfolyam, fizika, 3.6. témakör, az energia

Internetes anyaggyőjtés a szélenergia hasznosításáról

tanulni tanulási

8. évfolyam, kémia, 1. témakör, ismétlı rendszerezés

A tanult elemek, vegyületek rendszerezése különbözı szempontok szerint, ismeretek magasabb

szintő rendszerré fejlesztése

szociális

6. évfolyam, 1.3 témakör, az anyagok sokfélesége

Tablókészítés csoportban a vizsgált anyagokról tulajdonságaik feltüntetésével

vállalkozói kompetencia

6. évfolyam, 4.1. témakör, az ember szervezete és egészsége

Projektmunka napirend és étrend összeállítására, önmegfigyelés, kritikai megvitatás

kulturális kifejez ıkészség

5. évfolyam, 3. témakör, hazánk életközösségei

Tájképek, festmények, fotók győjtése magyarországi tájakról, az ábrázolt helyek azonosítása, leírása

szóban

5. évfolyam, 1. témakör, a testek tulajdonságai

6. évfolyam, 3. témakör, a növények és az állatok

7. évfolyam, fizika, 2.2. témakör, a sebesség

6. évfolyam, 2. témakör, az égés

7. évfolyam, fizika, 3.6. témakör, az energia

8. évfolyam, kémia, 1. témakör, ismétlı rendszerezés

6. évfolyam, 1.3 témakör, az anyagok sokfélesége

6. évfolyam, 4.1. témakör, az ember szervezete és egészsége

5. évfolyam, 3. témakör, hazánk életközösségei

82

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

7. évfolyam, biológia, 2. témakör, övezetesség

A Föld, azon belül Európa éghajlati övezetessége, a természetes övezetek összevetése

országhatárokkal térképen

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

5. évfolyam, 4. témakör, a környezetszennyezés hatása az életközösségekre

Anyag- és energiatakarékos magatartás megvitatása az iskolai mindennapokban

Állampolgári és jogi ismeretek

7. évfolyam, biológia, 3. témakör, az ember felelıssége a Földért

1992. évi ENSZ egyezmény, környezetvédelmi törvények, Nemzeti Környezetvédelmi Program

kulcselemeinek feldolgozása kiselıadás formájában

Tanulni tanulás képessége

6. évfolyam, 1.2. témakör, a víz sokoldalúsága

Becslések, mérések végzése a vízzel hımérséklet, halmazállapot, térfogat és súly szempontjából; a

becslések fontosságának hangsúlyozása számítások, mérések elıtt

Oktatásszervezési kérdések

5. évfolyam, 2. témakör, fizikai jelenségek

Különbözı tárgyak vízbe helyezése, az úszás, lebegés és lemerülés megfigyelése osztálytermi

környezetben és természetes vizekben osztálykirándulás keretében

Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek

7. évfolyam, biológia, 1. témakör, az ember származása

Képek győjtése a nagyrasszokról. A nagyrasszok felismerése tulajdonságaik alapján. A nagyrasszok,

mint az egységes emberi faj részei.

Gazdasági ismeretek

8. évfolyam, kémia, 3.6. témakör, a nemesfémek

Az arany jelentısége az emberiség történetében és a kémiatörténetben

7. évfolyam, biológia, 2. témakör, övezetesség

5. évfolyam, 4. témakör, a környezetszennyezés hatása az életközösségekre

7. évfolyam, biológia, 3. témakör, az ember felelıssége a Földért

7. évfolyam, biológia, 3. témakör, az ember felelıssége a Földért

6. évfolyam, 1.2. témakör, a víz sokoldalúsága

5. évfolyam, 2. témakör, fizikai jelenségek

7. évfolyam, biológia, 1. témakör, az ember származása

8. évfolyam, kémia, 3.6. témakör, a nemesfémek

Kulcsfogalmak

83

övezetesség, tajga, tundra, lombhullató, esıerdı, szavanna, sivatag, babérlombú erdı

Testek, anyagok tulajdonságai

átlásztó, áttetszı, súly, tömeg, erı, erımérés, szilárd, folyékony, légnemő, zaj, vonzás, taszítás,

alaktartás, összenyomhatóság

Testek mozgása

az út, idı, sebesség, egyenes vonalú egyenletes mozgás, gyorsulás, szabadesés

Változások

a halmazállapot-változások, az energiaváltozások, olvadás és oldódás, égés, hı és a fény

hasznosítása, energiahordozóink, energiaforrásaink

Környezetvédelem

a termelés és a technológiai fejlıdés hatásai, természetes környezetünkre.

életfeltételek, anyag- és energiatakarékos

Természetes él ıvilág

övezetesség, tajga, tundra, lombhullató, esıerdı, szavanna, sivatag, babérlombú erdı

Az ember

szervrendszerek, szervek, szövetek; mozgás szervrendszerének aktív és passzív részei, a csont, az

ízületek és az izomzat; a mozgás szervrendszer betegségei és megelızése a légzés szervrendszere

és egészsége; a vér és a keringés szervrendszere; a kiválasztás szervrendszere, a szaporító

szervrendszer, táplálkozás folyamata, tápanyagok, kórokozók,

Evolúció

evolúció, természetes szelekció, létért folytatott küzdelem, ember eredete, nagyrasszok

Földünk–környezetünk

Célok és feladatok

A Nemzeti alaptanterv Földünk–környezetünk mőveltségi területében megfogalmazott tartalmi és

fejlesztési követelmények szerint a mőveltségi terület és az ezt megjelenítı földrajz tantárgy alapvetı

feladata, hogy megismertesse a tanulókat szőkebb és tágabb környezetünk természeti és társadalmi-

gazdasági jellemzıivel, folyamataival. Felismertesse a folyamatok között megfigyelhetı alapvetı

összefüggéseket, kölcsönhatásokat. A földrajz tanulása során alakul ki a tanulókban a mindennapi

élet szempontjából döntı fontosságú térbeli és idıbeli tájékozódási képesség.

A Földünk–környezetünk mőveltségi terület a napjainkban lejátszódó társadalmi-gazdasági és

környezeti folyamatok vizsgálatát állítja a középpontba. A komplex, természeti és társadalmi-

gazdasági jelenségeket, folyamatokat egyaránt bemutató tananyag feldolgozásának célja a tanulók

szemléletének formálása, a földrajzi gondolkodás képességének megalapozása. Az általános iskolai

földrajzoktatás során a pusztán tényközlı tananyagátadás helyett a hangsúlyt a természeti,

84

társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatok vizsgálatára, az összefüggések és az általános

törvényszerőségek megláttatására kell helyezni.

A földrajztanítás kiemelten fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók környezeti érzékenységét,

megértesse velük a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák, az emberre veszélyes

folyamatok felismerésének, mérséklésének és megakadályozásának fontosságát és lehetıségeit. A

tantárgy tartalmának elsajátítása során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy az emberiség jövıjét

meghatározó kihívások döntıen földrajzi problémákból indulnak ki.

A Nemzeti alaptanterv lehetıvé teszi, hogy az önálló tantárgyi keretben történı földrajzoktatás, a

Földünk–környezetünk mőveltségi területben megfogalmazott célkitőzések, a fejlesztési feladatoknak

megfelelı tartalmak és képességek elsajátítása már az 5. évfolyamon megkezdıdjön. Az elsı két

évfolyam földrajztanításának feladata azonban továbbra is alapvetıen a késıbbi tantárgyi oktatás

megalapozása. Ezért az 5. és a 6. osztályban az elsajátítandó ismeretek elsısorban a közvetlen

földrajzi környezetben megfigyelhetı jelenségekkel és folyamatokkal kapcsolatosak. A legfontosabb

feladat, hogy a tanulók megismerkedjenek a szőkebb és tágabb természeti és társadalmi

környezetben való tájékozódás alapvetı eszközeivel és módszereivel. Az alapozás legfontosabb

célja, hogy a tanulók elsajátítsák a megfigyelés, az információszerzés- és feldolgozás alapvetı

módjait, a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, majd ezek fokozatos elmélyítésével képesek

legyenek egyre sokoldalúbb alkalmazásukra a földrajzi tanulmányaik során. Az 5–6. évfolyamon a

földrajzoktatás a közvetlen környezet jellemzıibıl kiindulva, a földrajzi tér fokozatos tágításával

megismerteti a tanulókat Földünk legfontosabb jelenségeivel és azok következményeivel. A hangsúlyt

azonban mindvégig a megfigyelésre, a közvetlen tapasztalatszerzésre és az alapvetı összefüggések

felismerésére helyezi.

A 7–8. évfolyam feladata, hogy megismertesse a tanulókat az egyes kontinensek és országok

természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıivel. A tananyag feldolgozása során a távoli tájak földrajzi

jellemzıinek megismerése után jutunk el Európa, a Kárpát-medence és végül hazánk

bemutatásához. Vizsgálódás középpontjában a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti

folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Földünk népeinek, országainak

megismerése nagymértékben hozzájárul a különbözı kultúrák iránti érdeklıdés kialakításához, a

másság megértéséhez és elfogadásához. Elısegíti, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti

értékeinkrıl, a magyarság világban elfoglalt helyérıl, hazánk természeti, társadalmi-gazdasági

adottságairól valamint európai integrációjáról.

A Földünk–környezetünk mőveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlıdik a tanulók

földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet

egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és

társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodást. A mőveltségi

terület minden jelenséget és folyamatot változásában, fejlıdésében mutat be, megláttatva azok okait

és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók környezetért felelıs

magatartása.

Fontos, hogy a mőveltségi terület, és így a tantárgyi oktatás tartalmi és képességfejlesztési

szempontból történı megalapozása már az 1 – 4. évfolyamon – az Ember a természetben mőveltségi

85

területben megfogalmazottak alapján – megkezdıdik. Az 5 – 8. évfolyamon azonban a Földünk–

környezetünk mőveltségi terület tartalmi és képességfejlesztési feladatai már nemcsak az Ember a

természetben, hanem az Ember és társadalom mőveltségi terület bizonyos elemeihez is szervesen

kapcsolódnak. Ezek a kapcsolatok is hangsúlyozzák a földrajz integrált jellegét, valamint a természeti

és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és

kölcsönhatásainak feltárásában betöltött szerepét.

A tanulók értékelése

A tanulói teljesítmények értékelése három egymáshoz szorosan kapcsolódó részelembıl tevıdik

össze: a földrajzi-környezeti ismeretek, az ismeretek alkalmazásának képessége, a földrajzi

kompetenciákban való jártasság.

A tanulói teljesítmény értékelése szempontjából az alapvetı ismeretelemek elsajátítása mellett döntı

fontosságú, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a legfontosabb földrajzi kompetenciákat,

kiemelten a földrajzi térben való tájékozódás képességét, a földrajzi tartalmú információszerzés és az

információk feldolgozásának, értelmezésének képességét.

A tanulói teljesítmény értékelésére sokféle lehetıség és mód kínálkozik:

− Az alapfogalmak és összefüggések megértésének ellenırzése rövid írásos, illetve szóbeli

felelet, frontális foglalkozás formájában.

− A nagyobb témaegységek feldolgozását követıen az elsajátított ismeretek és képességek

szintjének ellenırzése írásbeli feladatlap segítségével.

− Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: tanórai tevékenység; szerepvállalás a

csoportmunka során; terepi munka, megfigyelések elvégzése és a tapasztalatok értelmezése,

illetve egyszerő jegyzıkönyv készítése; győjtımunka és az összegyőjtött információk

különbözı formában történı feldolgozása (írásbeli vagy szóbeli beszámoló, tabló, rajz stb.).

− Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz

készítése.

− Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerő projektmunka.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A megfelelı tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak:

− Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és

fejlesztési irányelveknek.

− A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelı

megfogalmazással és az ismeretek jól érthetı, értelmezhetı megfogalmazásával. Az

ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse.

− Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklıdését a tantárgy iránt. (Megfelelı

minıségő és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása;

továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a

természeti és a kulturális értékek felismerésének és megırzésének fontosságát, és

ösztönözzön a felelıs környezeti magatartásra.

86

− A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetıvé a differenciált tanórai és

tanórán kívüli munka megszervezését.

− Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében.

Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenırzı, illve a ismeretek alkalmazását igénylı, a

földrajzi kompetenciák elmélyítését segítı feladatokat.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven

6. évfolyam, 2.4. a hideg övezet

Fogalmazás írása „Milyen lenne, ha ott élnék?” címmel

kommunikáció idegen nyelven

5. évfolyam, 4.1. Óceánok, szárazföldek

A kontinensek és az óceánok azonosítása világtérképeken és a földgömbön és tanult idegen nyelvi

megnevezése.

matematikai

5. évfolyam, 1.1. témakör, a térképi ábrázolás

A méretarány értelmezése, térképen mért távolságok megfeleltetése valós távolságokkal

természettudományos

5. évfolyam, 2.1. témakör, a napsugár

Mérés a napsugár melegítı hatásának, az egyes anyagok eltérı felmelegedésének bizonyítására

digitális

6. évfolyam, 2. témakör, az övezetek

Jellegzetes tájakat ábrázoló képek győjtése az internetrıl

tanulni tanulási

7. évfolyam, 1.2. témakör, Afrika népessége, társadalmi képe

Népességföldrajzi adatokat ábrázoló grafikon elemzése, az adatok értelmezése, önálló

következtetések megfogalmazása

szociális

5. évfolyam, 3.3. témakör, hazai tájak

Puzzle játék készítése csoportokban hazánk, illetve egy nagytáj térképének felhasználásával, majd

verseny a részek összerakásában a csoportok között

vállalkozói kompetencia

5. évfolyam, 1.8. témakör, a lakóhely és környéke

Színes térképvázlat készítése turistáknak a lakóhelyrıl, nevezetességek, látnivalók, illetve olyan

fontosnak tartott helyek feltüntetésével, melyeket nem említenek az útikalauzok

kulturális kifejez ıkészség

6. évfolyam, 4.2. témakör, hazánk nagytájai

Csoportos projektmunka egy-egy nagytáj bemutatása jellemzı irodalmi szövegeken, festményeken,

néprajzi, kulturális jellemzıkön keresztül

87

6. évfolyam, 2.4. a hideg övezet

5. évfolyam, 4.1. óceánok, szárazföldek

5. évfolyam, 1.1. témakör, a térképi ábrázolás

5. évfolyam, 2.1. témakör, a napsugár

6. évfolyam, 2. témakör, az övezetek

7. évfolyam, 1.2. témakör, Afrika népessége, társadalmi képe

5. évfolyam, 3.3. témakör, hazai tájak

5. évfolyam, 1.8. témakör, a lakóhely és környéke

6. évfolyam, 4.2. témakör, hazánk nagytájai

88

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

7. évfolyam, 5.2. témakör, Európa népessége

A népesség nyelvek, nemzetiségek szerinti megoszlását bemutató térképek elemzése

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

8. évfolyam, 3.4. témakör, A régiók és a lakóhely földrajza

házi dolgozat írása „Ha én lennék a polgármester…” címmel

Állampolgári és jogi ismeretek

7. évfolyam, 5.3. témakör, az Európai Unió

Aktuális hírek, újságcikkek győjtése és ismertetése az Európai Unió mőködésével kapcsolatban

Tanulni tanulás képessége

8. évfolyam, 1. témakör, Közép-Európa

Éghajlati diagramokból a releváns adatok kiemelése elemzése, összehasonlítsa

Oktatásszervezési kérdések

5. évfolyam, 1.5. témakör, a közlekedési hálózat

Tanulmányi séta: a vasútállomás vagy az autóbuszállomás életének, az ott dolgozók munkájának

megismerése

Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek

6. évfolyam, 4.3. témakör, a lakóhely földrajza

A lakóhelyen vagy környékén élı kisebbségek sajátos népszokásainak, hagyományainak bemutatása

Gazdasági ismeretek

7. évfolyam, 4.6. témakör, Délnyugat-Ázsia

A kıolaj- és földgázkitermelés szerepének, világgazdasági jelentıségének bemutatása adatok,

szemelvények alapján

7. évfolyam, 5.2. témakör, Európa népessége

8. évfolyam, 3.4. témakör, A régiók és a lakóhely földrajza

7. évfolyam, 5.3. témakör, az Európai Unió

8. évfolyam, 1. témakör, Közép-Európa

5. évfolyam, 1.5. témakör, a közlekedési hálózat

6. évfolyam, 4.3. témakör, a lakóhely földrajza

7. évfolyam, 4.6. témakör, Délnyugat-Ázsia

Kulcsfogalmak

Az éghajlati övezetesség

A napsugarak hajlásszöge, Egyenlítıtıl való távolság, módosító tényezık, mérsékelt, forró, hideg

övezet, függıleges övezetesség, halmazállapot-változás, levegı, légkör, felmelegedés, vízkörforgás

89

Térképészet, a földgömb

arányos kicsinyítés, mértékszám (arányszám), a térkép jelrendszere, irány és távolság, vonalas

mérték, égtájak, névmutató

szélességi és hosszúsági körök, nevezetes szélességi és hosszúsági körök, óceánok, földrészek,

idıszámítás, évszakok, napéjegyenlıség, napforduló

Természeti adottságok

szerkezeti felépítés, vízrajzi sajátosságok, természeti erıforrások, ásványkincsek, tipikus tájak:

sivatagok, oázisok, esıerdı, tajga, tundra, szubtrópusi és trópusi monszun éghajlatú területek

Gazdaságföldrajz

éhségövezet, gyarmatosítás, vallás és fogyasztási szokások, gazdasági fejlettség és világgazdasági

szerep, népsőrőség, népességeloszlás, erıforrások, társadalmi-gazdasági fejlettség

Mővészetek

Célok és feladatok

A mővészetek mőveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint

mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró

tartománya. E tág kultúraértelmezésbıl következıen sokféle lehetıség adódik a tanulók sajátos

megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez.

E területek közös jellemzıje értékközvetít ı és érték ırzı mivoltuk, továbbá az, hogy aktív

befogadásra és alkotásra is késztetnek. A mővészetek mőveltségterület tehát egyaránt fejleszti a

teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a mővészettel való

élés képességeit .

A mővészetek mőveltségi részterületei az ének-zene , a dráma és tánc , a vizuális kultúra , a

mozgóképkultúra és médiaismeret . Mindezek – mai mővészetfelfogásunk szerint – önálló

mővészeti ágazatok . Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az

adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözıek.

A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását viszont erısítik , mivel mindegyik célja, hogy a

mővészetekrıl mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan

élményszer ő tapasztalatokat , ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a

legkülönböz ıbb képességek fejlesztéséhez , a harmonikus személyiség kialakulásához .

Több mőveltségi részterületnek is célja – a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés

és képességfejlesztés mellett – a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása , a

90

legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása. Ily módon az órai tevékenységek

kapcsolódhatnak mővészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt.

A különbözı mővészeti területekkel összefüggı gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az

ismeretek élményszerővé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a

kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az

esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A mővészetekkel való foglalkozás

hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez.

A mővészetek tanítása mással nem helyettesíthet ı módon járul hozzá a nemzeti és az európai

azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös

élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erısítését. A mővészeti örökség és a belıle

kibontakozó kortárs mővészetek megismertetésével a mővészeti nevelés segítséget nyújt a

fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születı

értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékei vel való megismerkedés

fokozza nyitottság ukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciá jukat.

A mővészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja, ha a mővészetek más m őveltségi területekkel

összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban.

Közös fejlesztési feladatok

A mővészetek mőveltségi részterületeinek (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra,

mozgóképkultúra és médiaismeret) mindegyike hagyományosan tevékenység-központú és mint ilyen

kiváló alkalmat teremt a tanulóknak saját élményeik, tapasztalataik és máshol szerzett ismereteik

integrálásához.

Különbözı mértékben, de mindegyik osztozik a következı célok, fejlesztések megvalósításában:

– Az érzékelés érzékenységének fokozása

– Ezzel összefüggésben a kifejezés árnyaltságának fokozása, a kommunikációs képesség

fejlesztése

– A kooperációs képesség fejlesztése

– A személyiség fejlıdésének segítése

– Az alkotóképesség fejlesztése

– Az értékek (esztétikai és erkölcsi) iránti fogékonyság fokozása

– A mővészeti élmények feldolgozásának segítése

– Közös élményanyaggal szolgálni a nemzeti és európai kulturális identitás megteremtéséhez

A felsoroltak mellett mindegyik részterületnek vannak semmi mással nem helyettesíthetı, sajátos

feladatai is.

A közös fejlesztési feladatok szakaszolása nem lehetséges. Azok mindegyike mindvégig jelen van,

mindig az adott korosztálynak, tanulócsoportnak megfelelı szinten és tevékenységi formákban

valósul meg. Ezért a szakaszolás az adott részterület tevékenységeibıl és ismeretanyagából

olvasható le.

91

A fejlesztési feladatok tantárgyanként

Ének-zene

1. Zenei alkotóképesség

1.1 Interpretáció

1.2 Improvizáció

2. Megismerı- és befogadóképességek

2.1 Zenehallgatás

2.2 Zenei hallás és kottaismeret

Dráma és tánc

1. A megjelenítéshez, csoportos játékhoz szükséges képességek fejlesztése, készségek

kialakítása

2. Rögtönzési képességek fejlesztése (improvizáció a megismert technikák alkalmazásával)

3. Problémamegoldó, ismeretszerzési, tanulási képességek

4. Megismerı-, befogadóképességek (színházi elıadások megtekintése és véleményezése)

Vizuális kultúra

1. Megismerı-, befogadóképességek

1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros

készségek

1.2 Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás

1.3 Kommunikációs képességek

2. Kreativitás

2.1 Alkotóképességek

2.2 Problémamegoldó képesség

3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1. Megfigyelés

2. Ismeretszerzés

3. Kommunikáció

4. Értelmezés, elemzés, tolerancia

5. Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység

6. Önismeret, együttmőködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás

7. A tudatosítást irányító fontosabb kérdések

92

A tanulók értékelése

Alapelvek

6. Az értékelés személyre szóló legyen.

7. Fejlesztı, ösztönzı jellegő legyen.

8. Folyamatos legyen.

9. Legyen összhangban a Nat-ban megfogalmazott követelményrendszerrel, valamint az

iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal.

10. Legyen tárgyszerő (mik az erıs pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a

javítás).

Az értékelés funkciói közül kiemelkedı szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a

tanulót elsısorban saját teljesítményéhez viszonyítva „mérı” értékelésnek, ugyanis ez segíthet

leginkább az önismeret fejlesztésében, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában.

Az értékelés célja

Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérı célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a

következık:

– a személyiségfejlıdés elısegítése,

– ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés,

– a tudás minısítése,

– informálás, informálódás az elért eredményekrıl,

– lemaradás feltárása és orvoslása,

– tehetség felismerése és fejlesztése,

– pálya- és iskolaválasztás elısegítése,

– a pedagógiai tevékenység fejlesztése.

Az értékelés módjai

Szóbeli értékelés

A mővészeti nevelés egyik legértékesebb mozzanata, hogy a tanár, a gyakorlati (mőtermi, mőhely)

munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó a formatív, szóbeli

értékelés. Nem minısítés, hanem az egyéni elımenetelt segítı biztatás, illetve a hiányosságok

feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti önismeretét. Kiváló, sokirányú

nevelı hatása van az óra végi közös, a tanulók bevonásával történı szóbeli értékelésnek is.

Írásbeli értékelés

Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés elemei.

Az osztályzatoknál a mégoly rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást

nyújtanak, rámutathatnak bizonyos problémákra és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók

írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet.

93

Az osztályzás

Fontos szem elıtt tartani, hogy az osztályzattal történı értékelés szummatív, a tantervi

követelmények megvalósulását számon kérı értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az osztályzat hol

a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minısítése. A szummatív típusú felmérı,

összegzı, záró minısítések (vizsgák), amelyek szelekciós funkciót is betöltenek, csak akkor

hitelesek, ha objektívek, ha következetesek, ha pontosan meghatározott kritériumok alapján

történnek.

Az értékelés alapja

Az értékelés céljától és típusától függ, hogy milyen „evidenciák” alapján értékelünk. Legtöbbször az

értékelési típusok nem önmagukban, tisztán jelennek meg, hanem összetetten.

A mővészetek esetében az értékelés sajátos, ahol az osztályzási normarendszert nem lehet

automatikusan használni az eltérı egyéni képességek és készségek miatt.

Az érdemjegyeknek közelíteni kell a realitáshoz és az objektivitás elengedhetetlen.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A mővészeti nevelés nem minden esetben feltételezi a tankönyvek használatát, mert a

képességfejlesztésen alapuló mővészeti nevelés nehezen képezhetı le tankönyvi formában.

A tankönyv segítse az egységes alapokra épülı differenciálást, amennyiben lehetıvé teszi, hogy a

tanulók adottságaikkal, saját fejlıdési ütemükkel összhangban tanulhassanak.

A tankönyv elsısorban keret, sokkal inkább „ugródeszka”, a benne szereplı ismeretanyag más

csoportosításban is feldolgozható, más irányokba továbbfejleszthetı, pedagógiai céljai más

feladatokon keresztül is megvalósíthatóak.

A tankönyvek inspiráló képeket, feladatokat, játékokat tartalmazzanak, valamint az alkotáshoz, a

megismeréshez hasznos ismeretekben bıvelkedjenek.

A személyiségfejlesztés és a legkülönbözıbb képességek fejlesztése más-más ismeretanyagon,

tevékenységen keresztül egy komplex mővészeti program keretében valósítható meg leginkább. Ez

szemléletváltozást feltételez, a tankönyv ehhez kell hogy segítséget nyújtson, hangsúlyozni kell

azonban, hogy a jó tanárt semmilyen tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem

egyszerően ismeretek átadása folyik.

A mővészeti nevelés pedig különösen igényli az állandó tanári jelenlétet, mert csak akkor lehet

hiteles, ha a tanár maga is kreatív.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven

7-8. évfolyam, dráma és tánc, 3. témakör, kommunikációs gyakorlatok

beszéd- és légzéstechnikai gyakorlat, váltakozó hosszúságú szövegek mondása egy levegıvétellel

kommunikáció idegen nyelven

5-6. évfolyam, „a muzsika mesekertje” témakör, a népdalok

94

Tanult nyelvő népdal éneklése, a szöveg közös lefordítása

matematikai

5-6. évfolyam, ritmus témakör, a zenei ritmus

Tanult ritmusképletek, váltakozó ritmus felismerése

természettudományos

5-6. évfolyam, zene, 1.1. témakör, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási

képessége

a megvilágítás, a fény- árnyék hatások megfigyelése, rajzos megjelenítése különbözı eszközökkel

digitális

7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 2. témakör, ismeretszerzés

Internetes anyaggyőjtés a dokumentumfilm bemutatásához

tanulni tanulási

5-6. évfolyam, dráma és tánc, 1. témakör, koncentrációs gyakorlatok

Azonosságok és különbözıségek megfigyelése, tudatosítása különbözı karakterek alapján

szociális

5-6. évfolyam, dráma és tánc, 2. témakör, kooperációs gyakorlatok, csoportmunka

Állóképsorozatok idıbeli folyamatok ábrázolására csoportokban

vállalkozói kompetencia

7-8. évfolyam, dráma és tánc, 3. témakör, kommunikációs gyakorlatok

Improvizációk a különbözı mővészeti ágakhoz kapcsolva pl. mozgás zenére és zene ellen

kulturális kifejez ıkészség

7-8. évfolyam, zene, „zenei anyanyelvünk” témakör, néptánc

A lakóhelyre jellemzı néptánclépések tanulása

7-8. évfolyam, dráma és tánc, 3. témakör, kommunikációs gyakorlatok

5-6. évfolyam, „a muzsika mesekertje” témakör, a népdalok

5-6. évfolyam, ritmus témakör, a zenei ritmus

5-6. évfolyam, zene, 1.1. témakör, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási

képessége

7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 2. témakör, ismeretszerzés

5-6. évfolyam, dráma és tánc, 1. témakör, koncentrációs gyakorlatok

5-6. évfolyam, dráma és tánc, 2. témakör, kooperációs gyakorlatok, csoportmunka

7-8. évfolyam, dráma és tánc, 3. témakör, kommunikációs gyakorlatok

7-8. évfolyam, zene, „zenei anyanyelvünk” témakör, néptánc

95

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

7-8. évfolyam, zene, korok, divatok témakör, zenetörténeti korszakok jellemzı stílusjegyei, mőfajai,

zeneszerzıi, táncai

Külföldi és magyar példák győjtése a zenetörténeti korszakok jellegzetes mőfajaiból, külföldi és

magyar mőfajok párhuzamba állítása

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

7-8. évfolyam, vizuális kultúra, témakör: az idı nyoma

Projektmunka: a környezet jövıjére vonatkozó elképzelések vizuális megjelenítése vázlatok, tervek,

leírások, látszati rajzok segítségével

Állampolgári és jogi ismeretek

7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 5. témakör, kritikai hozzáállás, problémaérzékenység

Vita a sajtószabadság aspektusairól választott újságcikk alapján

Tanulni tanulás képessége

7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése

Filmjelentbıl leolvasott személyközi kapcsolati minta összevetése az elérhetı tényekkel,

információkkal

Oktatásszervezési kérdések

7-8. évfolyam, dráma és tánc, 4. témakör, a megismerı- és befogadóképesség fejlesztése

Olvasott darab megtekintése színházban, csoportonként más-más szempont figyelése, majd a

látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával.

Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek

7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 4. témakör, sztereotípiák és konvenciók azonosítása a

mozgóképi szövegkörnyezetben.

Filmrészletben foglalkozások megjelenítése és a tapasztalati valóság összevetése irányított

beszélgetés formájában

Gazdasági ismeretek

7-8. évfolyam, vizuális kultúra, 1.2. f) témakör, mővészettörténeti korszakok

Kiselıadás a korszakok embereinek mindennapi életérıl, a társadalmi rétegzıdés és életmód

összefüggései, a gazdasági helyzet és a mővészetpártolás kapcsolatáról

7-8. évfolyam, zene, korok, divatok témakör, zenetörténeti korszakok jellemzı stílusjegyei, mőfajai,

zeneszerzıi, táncai

7-8. évfolyam, vizuális kultúra, témakör: az idı nyoma

7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 5. témakör, kritikai hozzáállás, problémaérzékenység

7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése

7-8. évfolyam, dráma és tánc, 4. témakör, a megismerı- és befogadóképesség fejlesztése

96

7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 4. témakör, sztereotípiák és konvenciók azonosítása a

mozgóképi szövegkörnyezetben

7-8. évfolyam, vizuális kultúra, 1.2. f) témakör, mővészettörténeti korszakok

Kulcsfogalmak

Mővészettörténet

ıskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus,

posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, stílusjegyek

Szereplık a médiában

szituáció, történés; történet, cselekmény, személyiség, jellem, karakter, típus; kulcspozíció, statiszta;

konfliktus, megoldás; következmény; információközlés, tényfeltárás, befolyásolás; kulturális kódok,

társadalmi szerepek; jelmez

Megismer ı- és befogadóképesség és értelmezés

Történet, cselekmény, üzenet, fokozás, ellentétek, átmenet, harmónia, diszharmónia, etőd,

mozgásszerkezet

képkivágás, megvilágítás, kompozíció; hossz, tempó; ismétlés; szerkesztés; tájékoztatás,

befolyásolás; figuraalkotás, tipizálás; másság, elıítélet; kultúra, szubkultúra; etnikum, tolerancia

textúra, lokálszín, természetes fény, mesterséges fény, megvilágítás, fény-árnyék, látványszerő

ábrázolás, foltképzés

Zenetörténet

szerenád, balett, dzsessz, divertimento, schubertiáda, ragtime, palotás, menüett, verbunkos, keringı,

mazurka, boleró, polonéz, csárdás, himnusz, mődal, népdal, gregorián zene, népének, korál,

históriás ének, opera, kánon, szimfónia

Ritmus

ütemmutatók és azok jelentése, váltakozó ütem, tizenhatod és ritmusképletei, a metronóm

Informatika

Célok és feladatok

Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált, az információ érték. Mindenkinek el kell

sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási; adattárolási, -szervezési és -átadási

technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait.

Az informatika mőveltségterület keretében folyó oktatás, nevelés és fejlesztés célja, hogy felkészítse

a tanulókat az informatikai társadalom kihívásaira.

97

Az iskolai oktatás keretei között biztosítani kell a sokféle informatikai eszköz és módszer használatára

való felkészülést is. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért

különösen fontos, hogy figyelmet fordítsunk az informatikai ismeretek folyamatos megújítására (az

egész életen át tartó tanulás koncepciója).

Az információ egyre inkább nyilvánossá, mindenki számára elérhetıvé válik. A mőveltségi terület

feladata a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása.

Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a

szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére.

Az informatikai eszközök használata veszélyeket is jelent, meg kell ismerni az informatikai környezet

egészségünkre gyakorolt hatását, és a túlzott számítógép-használat ártalmait.

Nem felejthetjük el a papír alapú információtárolás óriási történelmi szerepét.

Helyi tantervünk az információs társadalomban szükséges ismeretek és gyakorlati tudások,

képességek rendszerét úgy építi fel, hogy a hangsúlyt a gyakorlati informatikai írástudásra, a tanulói

tevékenységre és a kompetenciák fejlesztésére helyezi.

A mőveltségi területben megfogalmazott tartalom egyetlen integráló jellegő tantárgy keretei között

kerül feldolgozásra. Így az informatika tantárgy keretében a tanulók a számítástechnikai és a

könyvtári területtel is ismerkednek. Erre azért van szükség, mert az információszerzés két fontos

hozzáférési formájáról van szó.

A tanulók értékelése

A tanulók elızetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérı. Akkor tudjuk a

leghatékonyabban szervezni a foglalkozásokat, ha a nagy óraszámú egységek (Informatikaalkalmazói

ismeretek; Infotechnológia) kezdetekor diagnosztikus értékelés során tárjuk fel a tanulók ismereteit.

Szummatív értékelést félévkor és év végén, valamint az iskola pedagógiai programjában megjelölt

szakaszokban osztályzatok, illetve szöveges értékelés formájában adunk.

Az eredményes elırehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres

ellenırzése és értékelése, ami folyamatos szóbeli értékeléssel valósul meg. Egy-egy témakör

feldolgozása során a tanuló

− tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját,

− elkészített dokumentumait,

− ismereteinek szintjét,

− fejlıdését,

− órai aktivítását,

− együttmőködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét)

értékeljük rendszeres szóbeli értékeléssel és havonta érdemjeggyel.

A tanulói teljesítmény értékelésének kritériumai az alapozó szakaszban

A gyermekek tevékenységére ebben az életkorban a felfedezés, az önálló munka élménye szintén

meghatározó. Ekkor az értékeléshez szükséges információkat a tanulók munkájának folyamatos

megfigyelésével, fejlıdésük követésével szerezhetjük meg.

98

A gyerekek tudásával kapcsolatos rendszeres visszajelzésre már fokozottabban szükség van. Ezt

legmegfelelıbben a tanórai feladatok értékelésével valósítjuk meg.

A tanulók felkészültségét, tudását is ellenıriznünk kell. Ezt ne feleltetéssel, vagy az ismeretek írásban

való számonkérésével oldjuk meg, hanem a munka során felmerülı kérdések közös

megbeszélésével.

A csoport együttes tevékenységét, az együtt dolgozás képességét, a projektfeladatok sikerességét is

értékelnünk kell.

A tanulói teljesítmény értékelésének kritériumai a fejleszt ı szakaszban

A felsıbb évfolyamokban a produktumot elıállító tudás, az önálló ismeretszerzés és a komolyabb

dokumentumok elkészítése az értékelés alapja. A munkák már több tanóra alatt készülnek el, ezek

értékelése során állapíthatjuk meg a valódi tudást.

Elméleti ismeretek esetén már alkalmazhatjuk a szóbeli feleltetést, írásos ellenırzést, kiselıadások

tartását. Gyakorlati ismeretek esetén az ellenırzés formája lehet írásos ellenırzés, tanulói

tevékenység megfigyelése, összetett projektfeladat esetén az önálló munkavégzés a tervezéstıl a

kivitelezésig, illetve a csoportos munkavégzés produktuma.

Az értékelés szempontjai:A tanuló milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési

algoritmusokat. Ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat. Felismeri-e a

hasonlóságokat, analógiákat; tudja-e elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni. Képes-e az önálló

munkavégzésre, tükrözıdik-e a logikus gondolkodás a teljesítményében. Tud-e önállóan ismereteket

szerezni, feldolgozni, új ismereteket elıállítani; képes-e egyszerőbb logisztikai feladatok

megoldására, ki tudja-e választani a munkájához szükséges eszközöket, milyen mértékben

alkalmazza a számítógépet mint eszközt mindennapi munkájában, kialakult-e benne a folyamatos

önképzés igénye.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

− megfelelı feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;

− adjon segítséget a gyakorlati munkához;

− ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát;

− támogassa a csoportmunkát;

− korosztálynak megfelelı nyelvezet és stílus;

− az ábrák és képek mennyisége, minısége és tartalma igazodjon a fejlesztési

követelményekhez;

− sokféle feladatot tartalmazzon a könnyőtıl a nehézig;

− hardver- és szoftverfüggetlen legyen, vagy többféle lehetıséget mutasson be;

− megfelelıen kezelje az informatika gyorsan változó részeit.

99

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven

8. évfolyam, 2. témakör, Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése

iskolai eseményhez kötıdı bemutató készítése és szóbeli elıadása

kommunikáció idegen nyelven

5. évfolyam, 4. témakör, információ küldése és fogadása

e-mail váltása a tanult idegen nyelven más országok diákjaival

matematikai

8. évfolyam, 3. témakör, algoritmusok tervezése

Algoritmusok készítése, leírása algoritmusleíró nyelven, az algoritmus végrehajtása

természettudományos

7. évfolyam, 1. témakör, az informatikai eszközök mőködési elvei

mágneses és optikai elv rajzos bemutatása

digitális

7. évfolyam, 6. témakör, a hagyományos médiumok informatikai eszközöket alkalmazó lehetıségei

Internetes folyóiratcímek győjtése

tanulni tanulási

5. évfolyam, 2. témakör, dokumentumok formázása

Szövegrészlet kulcsszavainak, tételmondatainak kiemelése különbözı módokon

szociális

6. évfolyam, 2. témakör, multimédiás dokumentumok elıállítása

Kiscsoportos projektmunka animáció készítésére választott témában

vállalkozói kompetencia

5. évfolyam, 3. témakör, az információ formái

Saját kód (titkosírás) készítése

kulturális kifejez ıkészség

7. évfolyam, 5. témakör, Netikett

A csetszobák szabályainak megfigyelése, használatos rövidítések feloldása

8. évfolyam, 2. témakör, Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése

5. évfolyam, 4. témakör, információ küldése és fogadása

8. évfolyam, 3. témakör, algoritmusok tervezése

7. évfolyam, 1. témakör, az informatikai eszközök mőködési elvei

7. évfolyam, 6. témakör, a hagyományos médiumok informatikai eszközöket alkalmazó lehetıségei

5. évfolyam, 2. témakör, dokumentumok formázása

6. évfolyam, 2. témakör, multimédiás dokumentumok elıállítása

5. évfolyam, 3. témakör, az információ formái

7. évfolyam, 5. témakör, Netikett

100

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

8. évfolyam, 5. témakör, a számítástechnika története

Kiselıadás a magyar tudósok szerepérıl az informatikai kultúra fejlıdésében

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

7. évfolyam, 4. témakör, egyéni információ küldése és fogadása,

Lánclevél indítása papírgyőjtési akcióról

Állampolgári és jogi ismeretek

7. évfolyam, 5. témakör, adatvédelem, adatbiztonság

Adatvédelmi törvény közös értelmezése

Tanulni tanulás képessége

8. évfolyam, 2. témakör, adatok értelmezése, grafikus ábrázolása

Földrajzi témájú adattáblázat megjelenítése diagrammal

Oktatásszervezési kérdések

8. évfolyam, 6. témakör, keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével

Közös könyvtárlátogatás, keresés katalóguscédula alapján, keresés adatbázisokban

Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek

6. évfolyam, 5. témakör, a számítógépes játékok és az internet használatának veszélyei

Közös beszélgetés a függıségekrıl: a játékszenvedély és az internetfüggıség tünetei,

segítségnyújtás lehetıségei

Gazdasági ismeretek

8. évfolyam, 5. témakör, Az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása

Az internettel rendelkezı háztartások különbözı gazdasági helyzetben lévı országokban – statisztika

közös elemzése

8. évfolyam, 5. témakör, a számítástechnika története

7. évfolyam, 4. témakör, egyéni információ küldése és fogadása

7. évfolyam, 5. témakör, adatvédelem, adatbiztonság

8. évfolyam, 2. témakör, adatok értelmezése, grafikus ábrázolása

8. évfolyam, 6. témakör, keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével

6. évfolyam, 5. témakör, a számítógépes játékok és az internet használatának veszélyei

8. évfolyam, 5. témakör, Az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása

Kulcsfogalmak

Könyvtári és médiainformatika

digitális könyv, internetes folyóiratok, zenehallgatás, filmvetítés számítógépen, digitális fényképezés,

kézikönyvtár, szak- és közkönyvtár, nemzeti könyvtár, elektronikus könyvtárak, katalógus, keresés

101

adatbázisokban

Eszközhasználat

Háttértárak, mágneses és optikai elv, hardver, szoftver eszközök

Infotechnológia

Háttértárak, mágneses és optikai elv, hardver, szoftver eszközök, algoritmusok, elemi algoritmusok,

Infokommunikáció

URL, kulcsszavas keresés, weblap, e-mail, levelezılista, őrlapok, hardver- és szolgáltatási feltételek,

SMS, MMS

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Célok és feladatok

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület olyan ismereteket nyújt, olyan képességeket,

készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság

eredményeinek ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól.

Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben a

tájékozódásban és az aktív alkotótevékenységben egyaránt. Az alkotás örömének átélése során

elégedettséget érezzenek a munkában, végsı soron kialakul a pozitív alkotó magatartás. Ennek

érdekében egyre több lehetıséget biztosítunk a gyermekek önálló képzeletére, illetve annak

aktivitását célzó technikai feladatok megoldására is.

A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai mőveltség alapozását, a kézügyesség

fejlesztését, és a mindennapokban praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását,

begyakorlását foglalja magába. A technikai mőveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez

kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelı technikai szemléletmód formálását jelenti.

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület a technika bonyolult kapcsolatrendszerét

elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Az

oktatásában a manualitás központi helyet foglal el. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek

és ifjúkor a legalkalmasabb, késıbb már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások.

Az életvitel ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szőkebb lakóhelyi

környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás és a szolgáltatások területei. Ide sorolhatók a helyes

közlekedés és ennek szabályainak ismerete is.

A tantárgy feladatai az 5–8. évfolyamokon

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület tartalma alapvetı kulturális értékek hordozója. A

technikai mőveltség – ezen belül a technika tantárgy tananyaga – az általános mőveltség más

102

tudományának alá nem rendelhetı integráns része. Olyan ismereteket, készségeket, képességeket

és beállítódásokat alakít, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerő

felhasználását, ugyanakkor óvnak annak torzító hatásaitól.

Aki a technikát használni akarja, vagy felhasználását irányítani, annak technikailag mőveltnek, a

technikai-társadalmi problémákban és a lehetıségekben jártasnak kell lennie. Egy technikailag

mőveletlen ember sokszor képtelen a technikát jól, célszerően használni, sıt a környezetére

veszélyes is lehet.

Technikailag mőveltnek lenni annyit jelent, mint érteni a technikát (fejlıdését, használatát,

jelentıségét) olyan mértékben, mely az egyént képessé teszi hatékony ténykedésre. Ezért a

technikaoktatásnak a technikáról és annak az egyénre, a környezetre, a táradalomra és a civilizációs

folyamatra való hatásait kell bemutatnia.

A technikai környezettel való együttélésre, annak ésszerő fejlesztésére, környezettudatos alakítására,

a célszerő emberi alkotásra minden életkorban nevelni kell.

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület célja a mesterséges környezet területeinek és

összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az

emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a

civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelıs, környezettudatos, toleráns

beállítottság kifejlesztésére, a fenntartható fejlıdés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói

magatartás kialakítása. Az alkotómunka folyamatának, összetevıinek gyakorlati elsajátításával az

alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végsı soron a pozitív alkotó magatartás

kialakítása.

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek m őveltségterület a technika bonyolult kapcsolatrendszerét

elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be.

A mőveltségterület körébe tartoznak még a háztartástani és a közlekedési ismeretek ; a

kertgazdálkodás alapjai, valamint a pályaorientáció területei is.

Az életvitel és háztartástan tanításának igen nagy felelıssége van az önellátásra és a családi életre

való felkészítésben. Ugyanakkor ösztönzést adhat a tanulóknak az egészséges életmód és korszerő

táplálkozás ismereteinek elsajátítására, a káros szenvedélyek elkerülésére is. A háztartástan

tanításánál célunk a takarékos gazdálkodási szemlélet kialakítása.

Fontos feladata az iskolának a tanulók felkészítése a közlekedésben való önálló részvételre, a

közlekedés szabályainak alkalmazására, a helyes magatartási formák elsajátítására, a

veszélyhelyzetek elkerülésére.

A helyi igényeknek megfelelıen építhetik be az iskolák az alapvetı kertgazdálkodási ismereteket.

A pályaorientáció segíti a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását. Az

iskolának lehetıséget kell adnia, hogy a tanulók képességeiket megismerhessék, kipróbálhassák és

fejleszthessék pályaismeretüket és önismeretüket.

A Nat által meghatározott fejlesztési feladatokra a tantervben a megfelelı fejezet sorszámával

hivatkozunk. (Például: 3.1 Problémafelismerés)

103

A tanulók értékelése

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület ismeretanyaga elméleti és gyakorlati jellegő

ismeretek ötvözete, ezért a tantervben szereplı témák elsajátításához az elméleti tanulás mellett

gyakorlati tevékenység is szükséges.

A technikai nevelést elsısorban nem az jellemzi, hogy a tanulók minél több lexikális tudás

gyarapítására törekedjenek, hanem, hogy minél sokrétőbben alkalmazható, általános érvényő

technikai tudás birtokosai legyenek. Ezért az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület

tanítása során nem a felesleges adathalmazok megtanítása a célunk, sokkal inkább a tájékozódni

képes tanulók nevelése.

Fontos, hogy csak olyan követelményt támasszunk a tanulókkal szemben, amely életkori

sajátosságukkal, tudásukkal összhangban van, és amelyben a fokozatosság elve, az ösztönzı nevelı

hatás érvényesül. Fontos, hogy az értékelés, kedvezı pedagógiai feltételek között történjen,

kiegyensúlyozott tanítási - tanulási folyamat részeként.

Tegyük világossá tanulóink elıtt, hogy milyen elvárásaink vannak munkájukkal kapcsolatban. A

helyes értékelés elsı feltétele az, hogy minél több megbízható, visszajelzı információ birtokában

mondunk ítéletet.

Maga az értékelés osztályzatban kifejezve mindig pozitív, segítı szándékú legyen. A tényszerő

értékelés mellıl nem hiányozhat a pontosabb, árnyaltabb, szöveges minısítı értékelés sem.

Az értékeléssel fel kell keltenünk az érdeklıdést, segítenünk kell a tanulót önmaga megismerésében,

a helyes pályaválasztásban, életvitelének alakításában.

Szempontok

− Az elméleti feladatok megoldása;

− Pontos mérés mm-pontossággal;

− A méretmegadás helyes alkalmazása;

− Egyszerő mőszaki rajzok, vetületi rajzok olvasása, rajzolása,

− Az anyagok és eszközök, szerszámok helyes alkalmazása, használata;

− Az épített környezet modellezése;

− A gép mint technikai rendszer ismerete;

− Az energiagazdálkodás és környezetvédelem összefüggéseinek ismeretei;

− Logikai áramkörök modellezése;

− Korszerő információs rendszerek ismerete;

− Önmőködı rendszerek, folyamatok elemzése,

− A közúti, a légi, a vízi és a vasúti közlekedés rendszerének ismerete;

− A közlekedési szabályok biztonságos értelmezése;

− Tudja a következetes testápolás szabályait;

− Az egészséges táplálkozás szabályainak ismerete;

− A háztartási gépek biztonságos használata;

− Háztartási napló vezetése és a takarékossági lehetıségek ismerete;

− A növényápolás és növényvédelmi módszerek ismerete;

104

− Rendelkezzen önismerettel és pályaismerettel.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

Alapvet ı követelmények

Oktatásszervezés

− Taníthatóság

− Tanulhatóság

− Tantervi felelısség (A tankönyv feleljen meg a Nemzeti Alaptanterv Életvitel és gyakorlati

ismeretek mőveltségterület 5–8. osztályos követelményeinek).

− Újszerőség, eredetiség (A tankönyv tartalmában, felépítésében, rendszerezésében

újszerő, eredeti legyen).

− Mőfaji kritérium (A tantárgy gyakorlati jellegét helyezze elıtérbe).

Szakmai követelmények

− Gyermeklélektani szempontok (A könyv ismeretanyaga feleljen meg a 10–14 éves

korosztály átlagos fejlettségi szintjének).

− Motiválás (Változatos lehetıséget biztosítson a tanulók érdeklıdésének feleltetésére).

− Didaktikai, szakdidaktikai kimunkáltság (Az új ismeretek feldolgozása során támaszkodik

az elızı években megszerzett ismeretekre).

− Nyelvi és vizuális kommunikációs követelmények (A tankönyv szövege érthetı, a

képanyaga szemléletes és egyértelmő legyen).

− Nyelvhelyesség, helyesírás

Nevelési szempontok

− A tananyagban rejlı nevelési lehetıségek kihasználása

− Életszerőség (A tantárgy adta széles lehetıségeket használja ki).

5–8. évfolyam életkori sajátosságainak figyelembevé tele

− A tankönyvek tanulói segédeszközöként járuljanak hozzá a tanulók komplex

személyiségformálásához.

− Alkalmasak legyenek az elméleti és a gyakorlati ismeretek egységben történı tanítására.

− A tankönyvben található feladatok, illusztrációk, ábrák önálló ismeretszerzésre

ösztönözzenek, segítsék elı az elméleti ismeretek megértését, a tanultak rögzítését,

gyakorlati alkalmazását, önellenırzésre, önértékelésre sarkallják a tanulókat.

− A megismerı-, a cselekvı- és a kommunikációs képességek együttes fejlesztésével

alapozzák meg a tanulók „technikai mőveltségét”.

− A gyakorlati tevékenységek közben tudatosan fejlesszük a tanulók kézügyességét,

kreativitását, problémamegoldó képességét.

105

− A technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és

modellezési feladatokon keresztül mutassa be.

− A közlekedési feladatok készítsék fel a tanulókat a biztonságos közlekedésre, a kulturált

közlekedési magatartásformák elsajátítására, a veszélyhelyzetek felismerésére.

− Az Életvitel, háztartástan feladatai adjanak ösztönzést a tanulóknak egészségük tudatos

megóvására, az önellátásra és a takarékos gazdálkodási szemlélet kialakítására.

−

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven

5. évfolyam, 1. témakör, ember és környezete

Példák győjtése az ember környezet-átalakító tevékenységére vázlat formájában

kommunikáció idegen nyelven

6. évfolyam, 3. témakör, a fa megmunkálása

A megmunkáláshoz használatos kéziszerszámok tanult nyelvő megnevezése képek alapján

matematikai

7. évfolyam, 6. témakör, az egészséges táplálkozás szabályai

Étrend összeállítása a tápanyagtartalom kiszámításával

természettudományos

6. évfolyam, 2. témakör, az energia

Példák győjtése az energia nélkülözhetetlenségére természetes és mesterséges rendszerekben

digitális

5. évfolyam, 2. témakör, a kommunikáció eszközei és módjai

Piktogramok tervezése, készítése számítógéppel

tanulni tanulási

8. évfolyam, 4. témakör, a vezérlés és a szabályozás

A korszerő technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése.

szociális

7 évfolyam, 7. témakör, a kertgazdálkodás alapjai

Növényszaporítás páros munkában, haladási napló vezetésével, a részfeladatok megosztásával

vállalkozói kompetencia

8. évfolyam, 7. témakör, a kertgazdálkodás alapjai

Telepítési terv készítése környezetbarát szempontok alapján – egyéni projektmunka

kulturális kifejez ıkészség

8. évfolyam, 6. témakör, személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelı ruházkodás

Képek alapján megbeszélés: van-e üzenete a ruhának? mit fejezünk ki öltözködésünkkel?

(népviseletek, korok divatjai)

5. évfolyam, 1. témakör, ember és környezete

106

6. évfolyam, 3. témakör, a fa megmunkálása

7. évfolyam, 6. témakör, az egészséges táplálkozás szabályai

6. évfolyam, 2. témakör, az energia

5. évfolyam, 2. témakör, a kommunikáció eszközei és módjai

8. évfolyam, 4. témakör, a vezérlés és a szabályozás

7 évfolyam, 7. témakör, a kertgazdálkodás alapjai

8. évfolyam, 7. témakör, a kertgazdálkodás alapjai

8. évfolyam, 6. témakör, személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelı ruházkodás

107

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

7. évfolyam, 5. témakör, közlekedési rendszerek

Kiselıadás a vasúti közlekedés európai történetérıl

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

6. évfolyam, 7. témakör, munkaszervezés

A háztartási munka igazságos és hatékony beosztása a családban – munkaterv készítése

Állampolgári és jogi ismeretek

7. évfolyam, 6. témakör, fogyasztási érdekvédelem

A fogyasztóvédelmi törvény közös értelmezése, egy árucikk árának és minıségének

összehasonlítása

Tanulni tanulás képessége

5. évfolyam, 4. témakör, épített tér és környezet modellezése

A modellezésre kerülı utcarészlet lényeges tulajdonságainak felismerése, lerajzolása

Oktatásszervezési kérdések

7. évfolyam, 4. témakör, a gép mint technikai rendszer

néhány gép vizsgálata, lerajzolása közös gyárlátogatás során

Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek

8. évfolyam, 2. témakör, az egészségmegırzés kultúrája, káros szenvedélyek

Szenvedélybetegség témájú filmrészlet megtekintése és adott szempontok szerinti feldolgozása

Gazdasági ismeretek

8. évfolyam, 2. témakör, főtési rendszerek

Főtési rendszerek energiatakarékosságának, gazdaságosságának megtárgyalása

7. évfolyam, 5. témakör, közlekedési rendszerek

6. évfolyam, 7. témakör, munkaszervezés

7. évfolyam, 6. témakör, fogyasztási érdekvédelem

5. évfolyam, 4. témakör, épített tér és környezet modellezése

7. évfolyam, 4. témakör, a gép mint technikai rendszer

8. évfolyam, 2. témakör, az egészségmegırzés kultúrája, káros szenvedélyek

8. évfolyam, 2. témakör, főtési rendszerek

Kulcsfogalmak

Kertgazdálkodás

a talajok kialakulása, talajfajták, hımérséklet, vízgazdálkodás, tápanyagfajták, talajerı (utánpótlás),

talajmővelés; növényszaporítás, növénytermesztés, növényápolás, biotermelés, növényvédelem

Környezet

108

Természetes, mesterséges környezet, alkalmazkodás a környezethez; eszközhasználat;

mesterséges környezet; technikai környezet; társadalmi környezet, környezetkímélı tervezés;

vázlatrajz; esztétikus környezet; harmónia, energia, energia elıállítása, energiafelhasználás, ásványi

energiahordozók, megújuló energiahordozók, erımővek, energiatermelı technológiák

Kommunikáció

Kommunikáció, adat, hír, információ, információs rendszer, jel, kód, kódolás, tömegkommunikáció

Életvitel, háztartástan

Higiénia, tápanyagok, táplálékok, tápanyagarányok, ételkészítési eljárások, ételek tárolása,

konyhatechnikai mőveletek, terítés, tálalás, a lakás funkciói és szerkezete, térszükséglet, lakásápolás

és karbantartás, anyagvizsgálatok:

érzékszervi tapasztalás, nedvszívó képesség; növényi, állati és mesterséges szálas anyagok;

nemezelés, szövés, hímzés

Közlekedés

szárazföldi közlekedés története, közlekedési eszközök fejlıdése, kerékpár mőködése,

karbantartása, baleset-megelızés, biztonságos közlekedés, segítségnyújtás

Technikai rendszerek

technikai rendszer, a gép, a környezet gépei, a géprendszer részrendszerei, a gépek mőködése,

erıgép, közlımő, munkagép, közlımővek, mechanikai transzformátorok, egyszerő mechanizmusok,

gépelemek, a dugattyús gızgép, a belsı égéső motor, a villamos motor és a generátor.

Testnevelés és sport

1–8. évfolyam

A Testnevelés és sport m őveltségi terület az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves

részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és

az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek

integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben

kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. A mőveltségi terület más mőveltségi területekkel

összhangban ismereteket, meggyızıdéseket, értékítéleteket alakít ki az ember biológiai, pszichikai

természetérıl. Képessé tesz a környezetben végbemenı változások egészségügyi jelentıségének

értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és az életmód között. A higiéniai

szokások alakításával, az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével

szükségleteket fejleszt ki az egészség megırzésére és fenntartására. A testnevelés a köznapi,

kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvetı

viselkedési sémák alkalmazását segíti elı. Igényt kelt az esztétikus, szép test, a helyes testtartás

kialakítására és fenntartására, az önálló testedzésre, sportolásra, a mozgásos önkifejezésre.

Mindezek feltétele, hogy a tanulók ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek

fejlesztésének és fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a

109

versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik

teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport

egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk

részévé.

5–8. évfolyam

A testnevelés célja az 5–8. évfolyamon , hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára

megfogalmazott célokkal, figyelembe vegye azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggı

lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik. Támogassa a tanulók egészséges testi

fejlıdését, az alapvetı (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok

felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetıségének utolsó éveit, az

élettani és az elıképzettségbıl adódó lehetıségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók

kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók

sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti

igényüket. A kötelezı tanórák és a sportórák lehetıségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább

két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra.

Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülı törvényszerőségeket,

szabályszerőségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket.

Célok és feladatok

Az egészséggel kapcsolatos célok és feladatok: a testi fejlıdés, érés támogatása; a higiéniai

szokások kialakítása, erısítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; a váz- és izomrendszer

ortopédiai elváltozásainak megelızése, ellensúlyozása; megfelelı felkészítés a keringési és

légzırendszeri megbetegedések megelızésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció

lényegének és a relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése.

A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvetı (generikus) mozgáskészségek megfelelı szintő

kialakítása és fejlesztése; az úszás elsajátítása. A kondicionális és a koordinációs képességeknek az

életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Sokoldalú mozgástapasztalat és jól

alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez

és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek

(szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerőségek, feladatmegoldó

sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció.

Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása, az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker, a

tevékenység öröme.

Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása,

összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, a kudarc tőrése, a természet szeretete,

környezetkímélı magatartás.

A cél megvalósításához az alábbi feladatokat kell megoldani:

• Az alapvetı (generikus) mozgáskészségek továbbfejlesztése, az esetleges „deficit” pótlása.

• A koordinációs képességek kialakítása, továbbfejlesztése.

110

• A kondicionális képességek szervi alapjainak alapozása, és relatív – a testtömeghez és a

megoldandó feladatokhoz mért – fejlesztése.

• Az ordinatív mozgáskészlet (sportágakban kidolgozott feladatmegoldások) alapjainak

elsajátítása.

• Állandó élményszerzési lehetıség nyújtása a játékokon, versenyeken keresztül.

• Az értékes személyiségvonások megerısítése: önzetlenség, feladatvállalás, félelemérzés

leküzdése (bátorság), állhatatosság és kitartás, együttmőködési képesség, fair play, empátia-

készség, mások megértése, ıszinteség, nyitottság, igazmondás.

• A negatív személyiségvonások visszafogása: önzés, lustaság, bátortalanság a feladatok

elodázása, irigység, szabályok megszegése, mások érdekeinek megsértése, hazudozás.

• Az elıbbiekkel összefüggésben, eredményképpen a jó egészségi szint, a betegségekkel

szembeni ellenálló-képesség, a helyes testtartás kialakítása.

Követelmények

5. Aktívan és örömmel vegyen részt a testnevelési foglalkozásokon, érezze jól magát a különféle

mozgástevékenységekben.

6. Meglévı mozgáskészletét bıvítse, elemi tevékenységi szinten ismerkedjen meg új

mozgáselemekkel.

7. A feladatok sokféleségével, új és új feladatmegoldásokkal találkozva szerezzen személyes

tapasztalatokat új típusú feladatok megoldásához. Legyen motivált a tanulás, váljon belsı

igényévé saját képességeinek önálló fejlesztése.

8. A követelmények objektív mutatói a teljesítménypróbák.

A tanulók értékelése

Az iskolai testnevelés és sport eredményességének egyik fontos feltétele a tanulók teljesítményének,

mozgáskultúrájuk fejlıdésének folyamatosan mérése és értékelése.

Alapvetıen kétféle számonkérés és ennek megfelelıen kétféle értékelés történhet. A tanulás

folyamatában arra vonatkozhat az ellenırzés (számonkérés), hogy a tanuló hol tart adott ”pillanatban”

az elsajátítandó tananyag interiorizálásában. Annak megítélése, hogy a pedagógus szerint hol kellene

tartania igen szubjektív. Ebben a társakkal való összevetés segíthet. A másik számonkérés az

idıszakos, amelyik a tananyag feldolgozása végén aktuális. Itt már a tananyagra vonatkozó minıségi

elvárások (jóság kritériumok) lehetnek az értékelés alapjai.

Az elsajátítás minıségi mutatói:

• a feladatmegoldás határozott vállalása,

• az eredményes megoldás újbóli megismétlése,

• a siker feletti ıszinte öröm,

• a feladatmegoldás objektív mutatói (cm, sec, ismétlési szám, minıségi pontozási érték, találat

stb.).

111

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven

5-6. évfolyam, 1. témakör, alaki képzés

Különbözı téralakzatok kialakítása, fordulatok helyben és mozgásban vezényszavakra

kommunikáció idegen nyelven

7-8. évfolyam, 4. témakör, Atlétika: ugrások.

Az ugrások nevei a tanult idegen nyelven, egyéb atlétikai sportok idegen nyelvő megnevezése

matematikai

5-6. évfolyam, 2. témakör, gimnasztika

Különbözı ütemő ritmikus gyakorlatok énekre, zenére

természettudományos

5-6. évfolyam, 5. témakör, atlétika

Dobások különbözı súlyokkal, a súly és dobott távolság összefüggéseinek megfigyelése

digitális

7-8. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok, labdajátékok

Választott labdajáték szabályainak felkutatása az interneten – önálló győjtımunka

tanulni tanulási

5-6. évfolyam, 2. témakör, légzıgyakorlatok

A helyes ki- és belégzés gyakorlása mozgás közben

szociális

5-6. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok

„kidobós” labdajáték csapatban

vállalkozói kompetencia

7-8. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok, labdajátékok

Házi feladatként egy csapatban játszható testnevelési játék kitalálása

kulturális kifejez ıkészség

7-8. évfolyam, 10. témakör, táncelemek

Nép-, modern tánc technikai elemeinek gyakorlása ismeretlen zenére

5-6. évfolyam, 1. témakör, alaki képzés

7-8. évfolyam, 4. témakör, Atlétika: ugrások.

5-6. évfolyam, 2. témakör, gimnasztika

5-6. évfolyam, 5. témakör, atlétika

7-8. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok, labdajátékok

5-6. évfolyam, 2. témakör, légzıgyakorlatok

5-6. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok

7-8. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok, labdajátékok

7-8. évfolyam, 10. témakör, táncelemek

112

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

5-6. évfolyam, 11. témakör, úszás

Magyar eredmények nemzetközi viszonylatban – megvitatás beszélgetés formájában

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

5-6. évfolyam, 7. témakör, testnevelési játékok

Óraszervezés: óra végi jutalomjáték eldöntése szavazással

Állampolgári és jogi ismeretek

7-8. évfolyam, 9. témakör, önvédelem

Beszélgetés során az önvédelem helyénvalóságának megvitatása; szituációs gyakorlatok

Tanulni tanulás képessége

5-6. évfolyam, 2. témakör, gimnasztika

Több ütemő összefüggı gimnasztikai gyakorlatsorok szerekkel, zenére.

Oktatásszervezési kérdések

5-6. évfolyam, 13. témakör, szabadidıs sporttevékenységek

Kerékpáros túra

Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek

7-8. évfolyam, 11. témakör, választott úszásnem

Egyik végtag kiiktatásával rövid távok megtétele

Gazdasági ismeretek

7-8. évfolyam, 12. témakör, higéniai ismeretek növelése

A helyes testkultúra szerepe a teljesítıképességben az iskolában és a munkában – irányított

beszélgetés

5-6. évfolyam, 11. témakör, úszás

5-6. évfolyam, 7. témakör, testnevelési játékok

7-8. évfolyam, 9. témakör, önvédelem

5-6. évfolyam, 2. témakör, gimnasztika

5-6. évfolyam, 13. témakör, szabadidıs sporttevékenységek

7-8. évfolyam, 11. témakör, választott úszásnem

7-8. évfolyam, 12. témakör, higéniai ismeretek növelése

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

113

113

III. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok elsısorban olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket az oktatási és kulturális miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott

taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói

taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az

egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában

szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık

kötelessége.

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik

figyelembe:

� A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

� Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

� A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak

nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több

nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a

szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják.

6. A tankönyvválasztás szempontjai

Cél: Olyan tankönyvek kiválasztása, amelyek középpontba állítják a kompetenciafejlesztést,

az alapkészségek fejlesztését

A tankönyvek használhatóságát, kompetenciafejlesztést lehetıvé tevı szempontok a tankönyvek

kiválasztásánál:

• Segítse az ismeretek megértését, alkalmazását, a tanulást.

• Segítse a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.

• Segítse a gondolkodási eljárások tanulását.

• Vegye figyelembe a tanulók olvasási képességét.

• Vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait.

• Támaszkodjon a tanulók elızetes ismereteire, utaljon személyes tapasztalatokra.

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

114

114

• Vegye figyelembe a tanulók elızetes tudását.

• A tananyag legyen életkornak megfelelı mennyiségő.

• Épüljön egymásra az elsajátítandó ismeretanyag.

• Rendelkezzék megfelelı belsı tartalommal, legyen strukturált az ismeretanyag.

• Kapcsolódjék a mindennapi élethez.

• Legyen kapcsolata más tankönyvekkel.

• Ne tartalmazzon hosszú körmondatokat.

• Alkalmazza, de csak megfelelı mennyiségben a szakszavakat.

• Kerülje az idegen szavak használatát.

• Alkalmazzon megfelelı mennyiségben fıneveket és igéket, fordítson figyelmet azok

arányára.

• Az oldalak legyenek szemléletesek, könnyen áttekinthetık, kerülje a zsúfoltságot.

• A képanyag mennyisége, minısége és szöveghez viszonyított aránya szolgálja az

ismeret elsajátítást. Legyen figyelemfelkeltı, de nem figyelem-elterelı.

• A képi elemekhez kapcsolódjanak vagy kapcsolhatók legyenek feladatok.

• Legyenek benne érzelmi hatást keltı eszközök, neveljen értékekre.

• Tankönyvcsaládok esetében a lehetı legjobban áthidalható legyen a váltás az egyes

évfolyamok között.

A tankönyvek és taneszközök felülvizsgálata évente történik meg.

Felelıse az igazgató, a tankönyvfelelıs és valamennyi pedagógus.

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

115

115

IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha

az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c.

fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden

tantárgyból teljesítette.

2. A nevelık a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve

érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az

"elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén –a tantárgyak számától

függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A lehetıségrıl a tantestület

dönt.

4. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi

osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:

• az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

• az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse;

• egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

• magántanuló volt.

5. Az elsı-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak

abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál

többet mulasztott, ill., ha azt szülıje (törvényes képviselıje) írásban az iskola igazgatójától

kéri.

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

116

116

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK

ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1./ Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık

az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen, a kulcskompetenciák elsajátításának

mérése érdekében a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége

alapján ellenırzik.

Iskolánkban az értékelés két formáját valósítjuk meg

� Külsı értékelés:

• Országos kompetenciamérés

• Beiskolázási tapasztalatok eredményeinek elemzése

• „Versenyeredmények”

� Belsı értékelés

• szakmai közösségi, munkaközösségi,

• vezetıi,

• szaktanári, egyéni értékelés.

Az értékelés típusai

A szakmai munkaközösségek mérési anyaguk összeállítása után döntik el, ezután egységesen

használják a három alaptípus adta lehetıségeket.

Ezek:

� a diagnosztikus értékelés – a helyzet feltárására,

� formatív értékelés – információ-győjtés pl. a nevelés-oktatási folyamata közben a fejlesztés

célszerő formálása ,

� szummatív értékelés – a folyamat lezárásaként eredmények megállapítása.

2./ A magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból az 1-4. évfolyamon a tanév végén a

tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatot írnak

3./ A következı elméleti jellegő tantárgyakból 5-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika,

természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv

� a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırzik,

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

117

117

� az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó,

témazáró dolgozatot írnak.

4./ Az alapozó szakaszban (5-6. évfolyam) a nem szakrendszerő oktatás keretében megvalósuló

képességfejlesztı foglalkozásokon szöveges formában és a teljesítmény %-os eredményének

feltüntetésével valamint érdemjeggyel is értékelünk.

5./ A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık ellenırzik a

követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is:

� ének-zene, rajz, technika tantárgyból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel

összekapcsolva;

� testnevelés követelmények elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırzik;

� a nevelık a tanulmányi teljesítmények és elımenetelek értékelését, minısítését

elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi

tantervében elıírt követelményekhez. Figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény

hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest, és ezt jelzik

a tanuló teljesítményének értékelésekor.

6./ Az értékelés legyen:

� személyre szóló,

� fejlesztı, ösztönzı jellegő,

� folyamatos,

� épüljön a követelményrendszerre,

� legyen a szóbeli és írásbeli értékelés arányos

� tárgyszerően, jó – hibás javítás megjelölésével

� félelemmentes légkörben történjen.

A követelményekrıl, értékelési módokról és az egyéni elvárásokról a pedagógusok

tájékoztatják az év elején ill. folyamatosan a tanulókat és a szülıket, valamint információt

nyújtanak a honlapunkon.

A sajátos nevelési igényő (SNI) gyermekek értékelésekor minden esetben figyelembe vesszük

a Nevelési Tanácsadó illetve a Szakértıi Bizottság javaslatát, és annak figyelembe vételével

történik az értékelés.

Az értékelés formái

Személyes, szóbeli értékelés történik:

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

118

118

� tanítási órákon (korrigálás, megerısítés, segítség),

� tanórán kívüli foglalkozásokon,

� fogadóórákon,

� az osztályfınök közvetíti más tanárok véleményét,

� az tájékoztató füzet, napló felülvizsgálatakor minden fogadóóra elıtt,

� a szervezett programok kapcsán,

� tantestület elıtt (szélsıséges esetekben),

� az iskola nyilvánossága elıtt.

Szöveges értékelés, írásban történik:

� pedagógus dolgozatra írt véleményei,

� 1-3. évfolyamon és 4. évfolyam végén,

� minden olyan gyermek esetében, akirıl az iskola igazgatója írásbeli határozatot hoz,

� külsı felkérésre írt minısítések,

� dicséretek, elmarasztalások beírása a tájékoztató füzetbe. Az osztályfınöki dicséret

vagy elmarasztalás és az ennél magasabb szintőek kerüljenek a napló „Feljegyzések”

rovatába is.

Értékelés, minısítés

� A tanulók szaktárgyi teljesítményét tanév közben százalékosan illetve érdemjeggyel

(1-5) értékeljük az 5-8. évfolyamon.

� Az 1-3. évfolyamon szövegesen és százalékosan értékelünk.

� A 4. évfolyamon év közben szövegesen és százalékosan, év végén érdemjeggyel (1-

5) értékelünk.

� Az 5-8. évfolyamon félévkor és tanév végén érdemjeggyel értékelünk.

� A félévi osztályzat az ellenırzı könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

� A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük.

� Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszáma +2.

� A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı

értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az

osztályfınök rendszeresen ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyeket

pótolja.

Az óratervben szereplı tantárgyak érdemjegyei a következık:

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Az értékelés nyilvános fórumai:

� iskolai versenyek, vetélkedık,

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

119

119

� bemutató órák,

� értékelés a diákközösség elıtt,

� értékelés a nevelıtestület elıtt,

� szakköri, osztályproduktumok kiállítása,

� értékelés iskolakapcsolatok szintjén,

� az iskola honlapja,

� iskolaújság, évkönyv.

A kiemelkedı teljesítmény elismerése

� A jutalmazás alapja:

• kimagasló tanulmányi eredmény,

• jó tanulmányi eredmény, és egy vagy két tantárgyból kimagasló teljesítmény,

• közösségért végzett munka,

• versenyeredmények,

• minden olyan tevékenység, eredmény, amely az iskola hírét öregbíti.

� A jutalmazás formái:

• írásbeli szaktanári, osztályfınöki dicséret,

• igazgatóhelyettesi, igazgatói dicséret,

• nevelıtestületi dicséret

• bizonyítványba beírt dicséret,

• Kırösi -oklevél,

• egyéb egyéni és csoportos jutalmak.

7./ Fontos szerepe van a fejlesztı értékelésnek. Ez végig kíséri a tanulás folyamatát, és döntı

többségében szóbeli, szöveges értékelés. Elsısorban a nevelı feladata, de értékelhetik

egymást vagy önmagukat a tanulók is.

Alkalmazzuk a Közoktatási törvény a 70. § (3) bekezdésében megfogalmazott szöveges minısítést.

� kiválóan teljesített (a tantervi követelményeket megbízhatóan elsajátította, tudását

alkalmazni képes)

� jól teljesített (a tantervi követelményeket kevés hibával elsajátította, kisebb

bizonytalansággal, de tudja alkalmazni)

� megfelelıen teljesített (a tantervi követelményeket pontatlanul, több hibával,

felszínesen ismeri, de a továbbhaladáshoz szükséges minimumot elsajátította,

segítséggel képes önálló munkára)

� felzárkóztatásra szorul (a tantervi követelményekbıl a minimumot sem sajátította el,

segítséggel sem képes önálló munkára)

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

120

120

A „felzárkóztatásra szorul” minısítésnél a szülı bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel

kell tárni a tanuló fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket. Tájékoztatni kell a szülıt, hogy milyen

segítséget tud adni az iskola felzárkóztatásra (egyéni fejlesztés) és milyen segítséget kér a szülıtıl az

együttmőködésben.

� Az 1., 2. és 3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 4. évfolyamon félévkor a tanulók

munkáját a naplóban és a tájékoztató füzetben (Oktatási Minisztérium honlapján) található

mondatbank felhasználásával értékeljük.

� Az 1-4. évfolyamon a tanulók haladásáról havonta információt adunk a tájékoztató füzet

segítségével a szülık számára.

� Az 1-4. évfolyamon a tanulók munkájának értékelését a mindennapokban szóbeli vagy

írásbeli véleményünkkel, pontozással, szimbólumokkal, százalékértékekkel, érdemjegyekkel

is kifejezzük. Témazáró felméréseket százalékosan értékeljük, ezeket az eredményeket a

tájékoztató füzetekbe is bejegyezzük.

� A szimbólumok jelentését, értelmezését pontosan kell ismerniük az érintett tanulóknak,

ismertetni kell a szülıkkel, és értelmezésüket szerepeltetni kell a naplóban.

� Az egységes intézményi gyakorlat érdekében az írásbeli témazáró dolgozatok értékelésének

%-os határait a következıképpen határozzuk meg:

Bevezetı, kezdı szakaszban minden tantárgyból, alapozó és fejlesztı szakaszban a matematika

tantárgy kivételével következı arányok alapján végzik a tanítók, a szaktárgyat oktató nevelı az

értékelést:

% határok

Az érdemjegynek megfelelı

szöveges bejegyzés KT 70. §

alapján

Érdemjegyek

(4. évfolyam II.

félév, 5-8.évf.)

0-40% Elégtelen (1)

41-60%

Felzárkóztatásra szorul

Elégséges (2)

61-75% Megfelelıen teljesített Közepes (3)

76-90% Jól teljesített Jó (4)

91-100% Kiválóan teljesített Jeles (5)

Matematika tantárgyból alapozó, fejlesztı szakaszban a következı arányok alapján végzik a

szaktanárok az értékelést:

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

121

121

% határok Érdemjegyek

0-30% Elégtelen (1)

31-50% Elégséges (2)

51-75% Közepes (3)

76-90% Jó (4)

91-100% Jeles (5)

� A tanulók írásos munkáihoz (ellenırzés, javítás alkalmával) rövid üzeneteket, megjegyzéseket

főzhetünk.

� A diagnosztikus értékelés eredményét személyes beszélgetés során közöljük a szülıvel

(fogadóóra, egyéni beszélgetés).

A folyamat közbeni értékelésnél konkrét visszajelzést adunk a tanulóról. Értékeljük, hogy milyen

szinten áll a tananyag elsajátításában, miben kell fejlıdnie.

A lezáró értékelés eredményét írásban tudatjuk a szülıkkel. Tantárgyaknál az erısségek és

gyengeségek értékelésével próbáljuk az összegzést elvégezni. Fontos, hogy értékelésünk segítı,

ösztönzı, motiváló legyen.

Úgy érezzük az értékelési módok ilyen irányú kombinációjával, hangsúlyozzuk a fejlıdés, a tanulás

folyamatjellegének elfogadását, a gyermek önmagához mért fejlıdését.

A követelményekhez viszonyított elımenetele is értékelésre kerül.

A személyre szabott, differenciált értékelés motiváló, ösztönzı hatású a teljesítményekben.

8./ A magatartás értékelése

A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél a példás (5), jó (4), változó (3),

rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A 1-4. évfolyamon a tanév során az osztályfınök szövegesen értékel, és ezt bejegyzi a

tájékoztató füzetbe is.

Az 5-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjeggyel

értékeli, és bejegyzi a tájékoztató füzetbe.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök a szöveges értékelés/érdemjegyek

és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályozó

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

122

122

konferencián az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. Azonos

szavazat alapján az osztályfınök szavazata dönt.

A félévi és az év végi minısítést az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık:

a.) Példás (5) az a tanuló, aki

• a házirendet betartja,

• tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

• kötelességtudó, feladatait teljesíti,

• önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

• tisztelettudó,

• társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen,

segítıkészen viselkedik,

• az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

• óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

• nincs írásbeli figyelmeztetése vagy intıje.

b.) Jó (4) az a tanuló, aki

• a házirendet betartja,

• a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

• feladatait a tıle elvárható módon teljesíti,

• feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

• az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre,

biztatásra vesz részt,

• nincs írásbeli intıje.

c.) Változó (3) az a tanuló, aki:

• az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be,

• a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,

• feladatait nem minden esetben teljesíti,

• elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva,

• a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

• igazolatlanul mulasztott,

• igazgató helyettesi figyelmeztetése van.

d.) Rossz (2) az a tanuló, aki:

• a házirend elıírásait sorozatosan megsérti,

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

123

123

• feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti,

• magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

• társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván

viselkedik,

• viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

• több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

• több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki intıje vagy

ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A szorgalom értékelése

A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minısítésnél az 1-8. évfolyamon példás (5), jó (4), változó

(3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végégén az osztályfınök szöveges

értékeléssel minısíti, és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi

A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület

véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelık többségi véleménye

dönt az osztályzatról az osztályozó konferencián.

Minısítés:

� érdemjegy (1-5),

� osztályzat a házirendben foglaltak szerint (példás, jó, változó, hanyag),

� tantárgyi bukás esetén mérlegelni kell a bukás körülményeit, két vagy több elégtelen esetén a

szorgalom hanyagnál jobb nem lehet.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık:

a.) Példás (5) az a tanuló, aki:

• képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

• tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

• a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

• munkavégzése pontos, megbízható,

• a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

• taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

124

124

b.) Jó (4) az a tanuló, aki:

• képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt

nyújt,

• rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

• a tanórákon többnyire aktív,

• többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való

részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást

teljesíti,

• taneszközei tiszták, rendezettek.

c.) Változó (3) az a tanuló, akinek:

• tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl,

• tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem

mindig teljesíti,

• felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

• érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

• önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak

figyelmeztetésre felügyelettel dolgozik.

d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

• képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében,

• az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

• tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

• feladatait többnyire nem végzi el,

• felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

• a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el,

annak ellenszegül,

• félévi vagy év végi osztályzata 2 vagy több tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

9./ A tanulók jutalmazása, büntetése

Jutalmazás

Azt a tanulót, aki

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

125

125

� példamutató magatartást tanúsít, vagy

� folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

� az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

� iskolai, illetve iskolán kívül tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy

elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

� bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az

iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái:

a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók:

• szaktanári dicséret,

• napközis nevelıi dicséret,

• osztályfınöki dicséret,

• igazgatóhelyettesi dicséret,

• igazgatói dicséret,

• nevelıtestületi dicséret.

Minden második elért fokozat után következik a magasabb fokozat.

Mérlegelés alapján az egyes fokozatok kihagyhatók.

b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók

a tanév végén

• példamutató magatartásért,

• kiemelkedı szorgalomért,

• példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért, kiemelkedı

tanulmányi teljesítményért dicséretben részesíthetık.

c.) Az egyes tanév végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet

és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt

vesznek át.

d.) Kiemelkedı közösségi munka elismerésére a DÖK és a nevelıtestület javaslata alapján

évente két tanuló „Kırösi -oklevelet” és könyvjutalmat kaphat.

e.) Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon

kiemelkedıen szereplı tanulók igazgatóhelyettesi dicséretben részesülnek.

f.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon

kiemelkedıen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

126

126

g.) A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító

tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására hozni.

Az iskolai dicséretek bejegyzésekor a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben el

lehet térni.

Büntetés

Azt a tanulót, aki

� tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

� a házirend elıírásait megszegi, vagy

� igazolatlanul mulaszt, vagy

� bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

� szaktanári figyelmeztetés,

� napközis nevelıi figyelmeztetés,

� osztályfınöki figyelmeztetés,

� osztályfınöki intés,

� igazgatóhelyettesi figyelmeztetés,

� igazgatói figyelmeztetés,

� igazgatói intés,

� tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a

vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.

10./ Az ellenırzés

A tanulók ellenırzése az iskolai élet minden területén az értékeléssel párhuzamosan azt

kiegészítve jelen van.

a.) Típusai:

� a folyamatellenırzés,

� a szakasz végén történı ellenırzés

b.) A tanulókat minden pedagógus ellenırzi: tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

127

127

c.) Követelmény: az ellenırzés legyen folyamatos, tervszerő, tényszerő, objektív.

VI. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, REN DJE, KORLÁTAI, A TANULÓK

TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA

� Az ellenırzés alapjául szolgál a pedagógiai program, a munkaterv, az iskola elé tőzött

feladatok. Az iskolai értékelésben a közoktatási törvény által meghatározott érdemjegyeket

alkalmazzuk.

� Évközi értékeléskor minden pedagógus módszertani szabadsága értelmében alkalmazhat

értékelı szimbólumokat. Ezeket nem egységesítjük, nem is korlátozzuk.

� Tantestületünk az értékelés rendszerességét elıtérbe helyezve szabályozza a minimális

osztályzatok számát. Minden tanulónak a félévi és a tanév végi értékeléskor rendelkeznie kell

valamennyi tantárgyból annyi osztályzattal, mint a tantárgy heti óraszáma +2. A kapott

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

128

128

osztályzatokból (készségtantárgyak kivételével) félévente legalább egyet szóbeli

megnyilvánulásra kell kapnia.

� A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük

• részletes megjegyzésekkel,

• kiegészítésekkel,

• javaslatokkal,

• a helyesírás osztályzattal történı minısítésével.

� Ha a szaktanár tantárgyi felmérıt írat, azt a helyi tanterv szerint értékeli és a százalékos

értékelést osztályzatra váltja át.

� A fentiektıl eltérıek a közoktatási törvényben és jelen programunkban leírt szövegesen

értékelt tanulócsoportok és tantárgyak.

� Egy-egy tananyagegység lezárásakor a szaktanár témazáró felmérıt írat a tanulókkal. Minden

tanulónak minden témazárót (lehetıség szerint) meg kell írnia. A témazárók érdemjegyeinek

kiemelt szerepe van.

� A tanév végén az egész éves teljesítményt értékeljük a fejlıdési tendencia

figyelembevételével.

� Egy tanítási napon az osztályközösség csak egy témazáró dolgozatot írhat, melynek

idıpontját a szaktanár egy héttel elıre bejegyzi az osztálynaplóba.

� A szorgalmi idıszakban kapott osztályzatokat, értékeléseket 1-3. évfolyamon a pedagógus, a

további évfolyamokon a tanuló jegyzi be a tájékoztató füzetbe (ellenırzı könyvbe), s miután a

tanár kézjegyével érvényesítette, a szülı a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul.

� Minden év november 15-ig és április 15-ig a tanulók gyenge teljesítményérıl írásban értesítjük

a szülıt a tájékoztató füzeten keresztül. Ezt követıen behívásos fogadóórát, ill. szülıi

értekezleteket tartunk.

Az írásbeli számonkérés fajtái:

� Diagnosztikus értékelést kell végezni a tanév elején a Mérés-értékelési munkaközösség terve

alapján. Így a szaktanár tudja, milyen szinten áll a tanuló, meg tudja tervezni éves munkáját,

felzárkóztatási programját. A csoportbontás elvét az érintett munkaközösségek határozzák

meg. (Ez nem használható fel a félévi és év végi érdemjegy kialakításánál.)

� Év közben folyamatosan értékelni kell a tanulói teljesítményt minıségileg és mennyiségileg is

(formatív értékelés):

• Írásbeli felelet: röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, győjtımunka.

• Írásbeli munka: az órai írásbeli munka félévente történı értékelése a

füzetben, munkafüzetben. Az értékelés módját a tanár határozza meg.

• Témazáró dolgozat: kérdéseit a szaktanár állítja össze szakmai

egyeztetéssel, vagy központi feladatlapot használ.

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

129

129

� Szummatív értékelést kell alkalmazni nagyobb tananyagegységek lezárásakor, az év végi

ismétlés befejezésekor, valamint 4.,6. és 8. évfolyam befejezésekor.

Szóbeli számonkérés:

� A rendszeres szóbeli számonkérés segíti a kifejezıkészség fejlıdését, a kommunikációs

kulcskompetenciát, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását, egyes tanulóknál pedig – akiknél az

írásbeli kifejezés problémát okoz – biztosítja az elsajátított tananyagról való beszámolás

lehetıségét. A számonkérés során törekedni kell a megfelelı légkör kialakítására, hogy a

gátlásos tanulók is feloldódjanak (segítı kérdések). A szóbeli felelet egyenértékő az írásbeli

felelettel.

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

130

130

VII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI)

FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK

MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

� A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

megszilárdítása.

� A tanulók minden tanítási órán kapnak az aktuális tananyag elmélyítését, begyakorlását

szolgáló szóbeli és/vagy írásbeli házi feladatot.

� A feladat kijelölése történhet tankönyvbıl, munkafüzetbıl, feladatgyőjteménybıl,

segédkönyvekbıl, lehet önálló győjtımunka.

� Az otthoni felkészüléshez nyújtott segítség lehet: kérdések, órai vázlat.

� Az elvégzett feladatok ellenırzése történhet egyénileg, frontálisan, szóban vagy írásban.

� Az el nem végzett feladatokat a tanulóknak pótolniuk kell. Amennyiben a tanuló rendszeresen

nem végzi el vagy nem pótolja házi feladatait, a félévi és év végi szorgalomjegyét és tantárgyi

osztályzatát e hiányosság lerontja.

� Az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a

tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

� Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik

óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi

feladatot.

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

131

131

VIII. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MIN İSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI

ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE

Tantervi modulként tanítjuk:

� ötödik évfolyamon a tánc- és dráma;

� hatodik évfolyamon a hon- és népismeret, informatika és egészségtan tantárgyakat;

� hetedik évfolyamon az ember- és társadalomismeret, etika tantárgyat;

� nyolcadik évfolyamon a mozgókép- és médiaismeret tantárgyat.

A modulok értékelése a többi tantárgyhoz hasonlóan történik. Az érdemjegyek a félévi és év végi

osztályzat kialakításába beszámítanak annál a tantárgynál, ahová integráltuk.

Az egészségtan (6.évf.), hon- és népismeret (6.évf.), informatika (6.évf.) és az etika (7.évf.) modul

önálló tárgyként szerepel, értékelése a helyi tanterv szerint érdemjeggyel történik.

A tánc és dráma modult 5. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy részeként, a

mozgókép és médiaismeret modult 8. évfolyamon a rajz tantárgy részeként integráltan oktatjuk.

Az etika tantárgyat félévkor és év végén nem értékeljük, csak „Részt vett” bejegyzéssel

szerepeltetjük a tanulók dokumentumaiban.

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola - Helyi tanterv

132

132

IX. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁ LT MÓDSZEREK

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés

órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt”

alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének

mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét

minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítı könyvön keresztül a

szülık tudomására hozzák.

Kötelezı mérések – kondícionális képességek:

� Cooper teszt (12 perc síkfutás folyamatosan)

� Felülés (kifáradásig vagy max. 4 percig)

� Karhajlítás – nyújtás mellsı fekvıtámaszban (kifáradásig vagy fiúk 3 perc, lányok 1,5 perc)

� Helybıl távolugrás (elugrás páros lábról – talajfogás páros lábbal)

� Hasonfekvés, törzshajlítások hátra (kifáradásig vagy max. 4 percig)

Választható felmérések:

� Függés hajlított karral, felsı madárfogással

� Felülés (30 mp)

� Nyújtott-zárt ülésben elıre nyúlás

� 10 x 5 méter ingafutás idıre

� 400/600 méter síkfutás idıre

� 60 méter síkfutás idıre

� Négyütemő fekvıtámasz (30 mp)

Készség- képesség felmérések:

� Kislabdahajítás (helybıl/nekifutásból)

� Távolugrás

� Magasugrás

� Kötélmászás