Fácán (Fhasianus colchicus)

Felismerés jegyei: A fácánra az ivari dimorfizmus jellemz�, a kakas színes, a tyúk

szürkésbarna tollazatot visel. Az elmúlt id�szakban a fácán számos alfaját telepítették, illetve vonták tenyésztésbe Magyarországon. Ezek egymással keresztez�dtek, így jött létra az a hibrid, amit ma „vadászfácán”-nak nevezünk. A vadászfácán küllemben olykor hordozza magán egyik-másik alfaj domináns jegyeit, tiszta alfaji bélyeget hordozó egyed igen ritka.

A fácán nyoma

A betelepített alfajok a következ�k:

- Közönséges fácán (Fhasianus colchicus colchicus) - Kínai örvös fácán (Fhasianus colchicus torquatus) - Mongólfácán (Fhasianus colchicus mongolicus) - Zöld vagy japánfácán (Fhasianus colchicus versicolor)

- Angol sötét vadászfácán (Fhasianus colchicus var. tenebrosus)

- Formózai fácán (Fhasianus colchicus formosanus) - Törökfácán (Fhasianus colchicus var. subalbidus) - Fehér fácán (Fhasianus colchicus var. albus)

- Pennsylvániai fácán (Fhasianus colchicus var. pennsylvanucus)

Költési elterjedése: Politipikus faj, eurázsiai elterjedési területén 33 természetes alfaja fordul el�. Ma a leggyakoribb mindenütt el�forduló szárnyasvadfajunk, amely csak a hegyvidéki magasan erd�sült területeken él szerényebb egyedszámban. A Magyarországra betelepített alfajok �shazája a következ�:

Közönséges fácán: a Kaukázus el�teréb�l a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidékér�l származik.

Kínai örvös fácán: �shazája Kelet-Kínában van. Mongólfácán: ÉNY-Kínában Dzsungáriában, Kelet-Kazahsztánban és Kelet- Kirgizisztánban �shonos. Zöld vagy japánfácán: �shonos Japánban és Honshu szigetén.

Formózai fácán: �shazája Tajvan. Él�helye: Az alfajok eredeti él�helye különböz�, így asszimilációjuk során

is eltér� él�helyeket részesítenek el�nyben. A közönséges fácán a folyómelléki ligeterd�khöz köt�dött, kerüli a zárt erd�ségeket. A kínai örvös fácán és a mongol fácán a cserjés, nádas takarással tarkított területeket kedveli. A japánfácán kedveli az összefügg� erd�ségeket. A hibrid vadászfácán, mivel el�szeretettel porfürd�zik, szereti a laza, homokos talajokat, legfeljebb 400 m tengerszint feletti magasságig érzi jól magát, el�nyben részesíti a sík enyhén lankás vidékeket.

Porfürd�

Kedveli a déli kitettség� és sík helyeket, ahol a csapadék kevesebb, alacsony a hóréteg vastagsága sok a napsütés. Optimális él�helye a változatos fás-cserjés táj. A fácán köt�dik a fás vegetációhoz, f�ként az erd�sávokhoz. Jelent�s az út, útpadka, árokpart, illetve betakarításkor a tarlók fácáneltartó szerepe.

Szaporodása: A születésüket követ� évben a kakas és a tyúk egyaránt

ivarérett. A szaporodási id�n kívüli periódust a fácán vegyes ivarú csapatokban tölti. Április közepére a kakasok elfoglalják egyedi territóriumukat, amit a többi kakassal szemben védenek.

A territóriumot évr�l-évre újra használja. A fiatal kakasok vagy megüresedett territóriumot foglalnak el, vagy meg kell küzdenie azért.

Harc a territóriumért

A kakasok korának meghatározásánál jó támpontot nyújt a sarkantyú mérete, melyet az alábbi ábra szemléltet.

A sarkantyú mérete az id�sebb kakasoknál hosszabb, hegyesebb A territórium nagysága az él�hely és az állománys�r�ség függvénye, általában 2-3 hektár. A legjobb territóriumot a domináns kakasok foglalják el. A fácán háremtartó, azaz poligámia jellemzi. Mindig a tyúkok keresik fel a dürg� kakast, �k választanak párt maguknak. A dürgés a földön történik, mely az alábbi folyamattal írható le: kinyújtózkodás, els� szárnycsapás, els� hangadás, második szárnycsapás, második hangadás, harmadik szárnycsapás, szárnyverdesés, lelapulás, farktollak szétterjesztése, kiegyenesedés. Domináns kakas hajnaltól naplementéig 250-300 esetben hallatja hangját. (Hangját letöltheted: http://www.hunterarchery.extra.hu/dok/fasan.mp3 ). A párzást a kakas udvarló viselkedése el�zi meg. A dürgés március közepén, a tojásrakás Közép-Európában általában április

közepén kezd�dik. A tojó választja ki a fészek helyét. Általában jól fedett, magas növényzet� helyeket részesíti el�nyben. A fészek a földbe kapart tenyérnyi mélyedés. A fészekcsésze olykor csupaszon hagyott, általában száraz növényekkel, levelekkel, apró gyökerekkel béleli ki a tyúk. El�ször az id�sebb tyúkok kezdenek tojni, majd a fiatalabbak. A naponkénti tojásrakás általában a déli órákra esik. Évi egyszeri költése van, de az elpusztult fészket a tyúk sarjúfészekkel pótolja, el�tte azonban újra párzik. A különböz� alfajok tojásszáma más és más. A vadászfácán átlagosan 12 tojást tojik. A tojások formája az oválistól a rövid oválisig és a rövid hegyes oválisig változik. A tojáshéj sima, tompa fény�, zöldesbarna szín�. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezd�dik. A tojásokat csak a tyúk üli. A tojások általában a 24. napon kelnek ki. A csibék egyszerre kelnek ki, a tyúk alatt száradnak fel és együtt hagyják el a fészket. A napos csibék mozgáskörzete kicsi, fokozatosan növekszik, 8 hetes korukban a csibéket vezet� tyúk már 10 hektárnál nagyobb területet is bejárhat. Két hetes korukban már repkednek a csibék, 5. hetes korukban kezdenek felgallyazni 8. hetes korukban már képesek hosszan repülni. Az ivarok közötti differenciálódás színben és fejl�désben a 6. héten kezd�dik meg igazán. Októberre a fiatalok elérik a feln�tt madarak testméretét és tollazatát. A felnevelt szaporulat szabad területen tyúkonként 1,5-3,5 fiatal.

Táplálkozás: A csibék életének els� 3-4 hetében az állati eredet� táplálék

kizárólagos jelleggel bír. Az els� héten a kisméret� puha vázú rovarokat, a második hétt�l már a kitinvázas bogarakat is fogyasztanak. Feln�tt madarak esetében az állati eredet� táplálék másodlagos jelent�ség�. Els�sorban növényi eredet� táplálékot fogyasztanak.

Állományviszonyok: A fácán – lévén telepített vadfaj – kezdetben szerény mérték�

terítékkel képviseltette magát. A történelmi Magyarországon 1893-ban 44.000 fácánt l�ttek. Ez a mennyiség a századfordulóra megduplázódott. A két világháború között 1937/1938-as vadászévben terítéke 327.000 példány volt. Az 1950-es évekre terítéke 70-80.000 példányra esett vissza. Az 1960-as évek végét�l a kibocsátás hatására n�tt a becslés és a teríték is. A legmagasabb becsült állomány 1978-ban volt 2.428.000 példány. 1979 óta állománya drasztikusan csökken. A 2006/2007-es vadászati évben terítéke 361.561 példány volt. 2007-ben 742.364 egyedet becsültek. A fácánállomány és él�helye genetikai, egészségügyi szempontból védelemre szorul. A genetikailag tisztább vérvonalú, f�leg mongolicus alfaj tulajdonságait hordozó, fészkel� fácánt kell el�nyben részesíteni. A nevelés során a természetközeliségre kell törekedni, különösen az utónevelés id�szakában.

Vonulása: Állandó madár, legfeljebb a fiatalok kóborolnak. F�leg a kibocsátott fácánnál figyelhet� meg nagyobb arányú vándorlás. Az elvándorlás az él�hely alacsonyabb eltartóképessége, a magas állománys�r�ség, a zavarás, a ragadozók koncentrációja és a vonalszer� vegetáció (cserje- és fasorok, nádszegélyek) elvezet� szerepe együttesen válthatják ki.

Gazdasági jelent�sége: A fácán legfontosabb apróvadfajunk. Sok apróvadas

vadászterület gazdálkodása a fácánra épül. Hosszú éveken át egy vadászra átlagosan évente 30 db fácán hasznosítása jutott, ma ennek mintegy fele. A fácán a jöv� vadászmadara, az él�helyének és állományának javítása az apróvadas társaságok els�dleges feladata.

Vadászati lehet�sége íjjal: Mint miden madárfajunk a fácán is a hatályos törvények

értelmében, röptében vadászható íjjal is. Vadászatához a vadászreflex, vagy irányzék nélküli íjak használata javasolt. A vessz�ket általában flu-flu tollazással látjuk el, ami nagymértékben megkönnyíti az ell�tt vessz�k megkeresését. A vessz�ket ajánlott pengés vadászheggyel felszerelni, de megfelel� erej� íj esetén a judo, vagy a blunt hegyek is alkalmasak lehetnek a vadászatra. A helyi szabályoknak megfelel�en egyéni- és társasvadászaton is lehet vadászni. Egyéni vadászaton a bokrászás ajánlott, mikor a vadász, kutya segítségével a lassan haladva keresi fel a fácánok által kedvelt helyeket. A kutya jelzéseit figyelve próbál eredményes lövést leadni a kel� fácánra. Társas vadászat alkalmával, mind nevelt-, mind vadfácánra a vonal, illetve U-hajtást alkalmazzuk, a résztvev�k számától függ�en elállókkal. Jó kutya itt is nagy segítséget nyújthat a vadászat során, mind a vad helyének jelzésével, mind a l�tt madarak megkeresésében. Társasvadászat esetében fokozottan ügyeljünk a balesetvédelmi szabályok, a l�irányok betartására, ne feledkezzünk meg arról, hogy a vadászheggyel felszerelt vessz� komoly sérülést okozhat.

A fácán vitális zónái:

Szakirodalom jegyzék: 1. Bakonyi G. – Juhász L. – Kiss I. – Palotás G. (1995) Állattan. Mez�gazda Kiadó, Budapest 2. Csek� S. (1986): 500 kérdés a vadról és környezetér�l Lapkiadó Vállalat, Budapest 3. Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mez�gazda Kiadó, Budapest 4. K�halmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mez�gazda Kiadó, Budapest 5. Országos Vadgazdálkodási Adattár 6. Preben B. – Preben D. (2006) Állatnyomok és –jelek. M-érték Kiadó, Budapest 7. Szederjei Á. – Studinka L. (1962): Nyúl, fogoly, fácán. Mez�gazdasági Kiadó, Budapest