Fenntartható fejlődés

Készítette: Nagy Mariann és Lannert Eszter

Történeti áttekintés

• 1980- as évek→ fenntarthatóság, fenntartható fejlődés• 1983 ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság →1987

„Közös Jövőnk” című jelentés• 1992 Rio de Janeiro ENSZ Környezet és Fejlődés

Világkonferencia → Föld Charta dokumentumot nem fogadják el

• 1997 Amszterdami Csúcstalálkozó„ A közösség feladata a gazdasági tevékenységek harmonikus,

kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének előmozdítása”• 2000 EU Bizottság fenntartható fejlődést megalapozó stratégia

elkészítése• 2006 Unió Megújult Fenntartható Fejlődés stratégiája

Fogalmi meghatározások

• Tágan értelmezett életminőség javulása →környezet minősége, demokratikus jogok érvényesülése, természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférés, egészség, szabadidő, biztonság

• Természeti erőforrások→ erőforrások fenntartható használata → környezet tudatos, környezet etikus magatartás

„A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” (ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága)

• Szociális igazságosság érvényesülése→ az életminőség folytonos javítására való törekvés

Alapelvek

1. Holisztikus megközelítés elve: a dolgokat egymás összefüggésében kell vizsgálni

2. Nemzedékeken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve

3. Társadalmi igazságosság elve

4. Integráció elve

5. Helyi erőforrások hasznosításának elve

6. Társadalmi részvétel elve

7. Elővigyázatosság és megelőzés elve

Kettősség

• A felhasznált termékek csökkentésére és a fogyasztói szokások változtatására irányuló törekvések

• tartós, új fogyasztói értékrend és jólét felfogás kialakítására való törekvés → fenntarthatóság mindhárom pillérének (ökológiai, ökonómiai, szociális) dimenziójának (globális, regionális, lokális) figyelembe vétele

Fenntartható fogyasztás

Mit jelent a fenntartható fogyasztás?

„Az alapvető szükségletek kielégítésére és az életminőség javítására irányuló szolgáltatások és termékek használata, miközben a természeti erőforrások és mérgező anyagok használata, ezzel együtt a hulladék és mérgezőanyag kibocsátása minimálisra csökken azzal a céllal, hogy a jövő generációinak szükségleteit ne veszélyeztesse.”

• Emberi fogyasztás célzott befolyásolása→ termelés folyamatainak jobb és felelősebb megszervezése

Problémák, akadályok

• Különbséget kell tenni fogyasztók gazdaságilag kívánatos viselkedése és azoknak az erőforrásoknak a ’fogyasztása között, melyek ennek az igénynek tesznek eleget.

• Nem csak a fogyasztói oldalon jelenik meg a kedvezőtlen fogadtatás→ fejlődő országok és az ipar is szkeptikus a fenntartható fogyasztás programjával

• Behatárolt megfogalmazás→ a definíciók alkalmatlannak tűnnek hogy lefedjék a szükséges a végeredményben szükséges szempontokat és tennivalókat

Problémák, javaslatok1. Fenntartható fogyasztás, fenntartható fejlődés kapcsolatának rosszul

értelmezése• Meg kell különböztetni egymástól a fenntartható fejlődést és a

fenntartható fogyasztást2. Koncepciók, politikák, eszközök sokfélesége• Egymástól eltérő politikák összefogása3. Anyagi és erkölcsi kérdések terén kényes politikai egyensúly• Át kell hidalni a szakadékokat4. A fenntartható fogyasztás elképzelése, előnytelen gyakorlat,

gazdasági kockázattal• Lehetőségként, NEM kényszerként kell körvonalazni5. Hiányoznak olyan stratégiák amik az egyént nem csak

fogyasztóként hanem állampolgárként kezeli.• A gazdasági távlatokon kívül a fenntartható fogyasztás más távlatait

is fel kell tárni

StratégiákDematerializáció• Megnövelt hatékonyság• használjunk kevesebbet (Termék hatékonyság)• Csináljunk kevesebbet ( folyamat hatékonyság)• Erőforrás termelékenység maximalizálása

Optimalizáció• Eltérő fogyasztás• Tudatos fogyasztás• Megfelelő fogyasztás

Fenntartható fogyasztás eredményei

• Nyersanyag felhalmozás radikális csökkenése a fejlett országokban

• Szükségletekre irányuló fenntartható gazdasági fejlődés a fejlett országokban

• A fogyasztás globális mintáinak a megváltozása→ Nyugati országokban a kulturális gyakorlat átgondolása, Déli országokban megközelíthetőség és újra elosztás

A nem fenntartható fogyasztás következményei I.Környezeti hatások• Erőforrások felélése• Szennyezés• Biológiai sokszínűség csökkenése

Társadalmi hatások• Szegénység• Gazdasági ártalmak• Kulturális és közösségi ártalmak• A jólét marginális növekedésének csökkenése

A nem fenntartható fogyasztás következményei II.

Gazdasági hatások• Előre nem látható• Nem tervezett infrastruktúra• Gazdasági sokk/ csökkenő tendencia

Ökológiai lábnyom

• a termékeny földterületet és vízi ökoszisztémát foglalja magában, amely szükséges egy adott népesség által igényelt erőforrások előállításához, és elnyeli a népesség által termelt hulladékot, bárhol is legyen a Földön az a föld- és vízterület.

• kifejezi, hogy az adott technológiai fejlettség mellett az emberi társadalomnak mekkora méretű területre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Mértékegysége a globális hektár.

Nemzetközi kezdeményezések

1.ENSZ Fogyasztóvédelmi Irányelvei és kapcsolata a fenntartható fogyasztással

1985 39/85 számú határozat ENSZ Fogyasztóvédelmi Irányelvei→ állami fogyasztóvédelmi feladatok, civil mozgalmak támogatása

1999 elfogadják az új írányelveket

Fő céljuk:

• Közreműködni a népesség, mint fogyasztók védelmének fenntartásában.

• Elősegíteni a termelés és az elosztás rendszerének megfeleltetését a fogyasztói igényeknek

• Fenntartható fogyasztás elősegítése →ENSZ Fenntartható Fogyasztás Programja

2. EU Fogyasztóvédelmi Világnap (2002. március 15.)

3. „Zöld Hét” (2002. április 15-20.) EU Bizottság• szekciók: A fenntartható fogyasztás politikája;

fogyasztói magazinok; Az öko-termékek árképzése; a fenntartható fogyasztás, mint nemek kérdése; a környezetbarát technológiák elterjedésének ösztönzése; környezetmenedzsment az iskolában.

Felhasznált irodalmak• Fenntartható fogyasztási lehetőségek. Stratégiák a változáshoz. Beszámoló

döntéshozók számára. Szerk. John Manoochehri, Unep, Gennf, 2001.http://www.rec.hu/hftf/doc/SCOPEhu.pdf • Valkó László (2003) Fenntartható/környezetbarát fogyasztás és a

magyar lakosság környezeti tudata. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai.

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/139/1/18_szam.pdf • Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 2007 Készítette: a Nemzeti

Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezői munkacsoportja

http://www.nfft.hu/dynamic/nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia.pdf• Szlávik János ( 2005) : Fenntartható fejlődés vagy növekedés. Gazdasági

növekedés Magyarországon konferencia 2005. szeptember 1-2.http://www.gupt.bme.hu/pdfs/szlavik.pdf • Csutora Mária: Fenntartható – e a fogyasztás Magyarországon című

előadás