ESETTANULMÁNY/ROP-2004-2.2. Városi területek rehabilitációja

KÖZTERÜLETI REHABILITÁCIÓ FOLYTATÁSA A

FERENC(KERT)VÁROS MEGÚJULÁSA ÉRDEKÉBEN

ROP-2004-2.2. Projekt Esettanulmány

Készült: 2006. október 3.

Szerző: Pupek Emese

Kutatásvezető: Dr. Arató Krisztina

Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2

Előszó......................................................................................................................... 3

1. A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 5

1.1 A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 5

1.2 A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 7

1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása .......................................... 9

2. A stratégiai tervezés bemutatása ...................................................................... 11

2.1 Az önkormányzat tervezési gyakorlata....................................................... 11

2.2 A projekt szempontjából releváns tervezési dokumentumok bemutatása .. 12

3. A projekt részletes bemutatása ......................................................................... 14

3.1 A projekt témája ......................................................................................... 14

3.2 A projekt tartalma ....................................................................................... 16

3.3 A projekt ütemezése................................................................................... 17

3.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 19

4. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .................................. 21

4.1 A projekt szükségességét alátámasztó tényezők bemutatása ................... 21

4.2 A pályázatkészítés bemutatása.................................................................. 22

5. A projektmegvalósítás bemutatása ................................................................... 27

5.1 Szerződéskötés.......................................................................................... 27

5.2 A projektszervezet bemutatása .................................................................. 27

5.3 A projekt kommunikációja .......................................................................... 28

6. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés.................................................... 30

6.1 Projektpénzügyek....................................................................................... 30

6.2 Közbeszerzés............................................................................................. 30

6.3 Ellenőrzés .................................................................................................. 31

Összegzés................................................................................................................ 32

Források ................................................................................................................... 33

Ábrák jegyzéke ......................................................................................................... 34

Képek jegyzéke ........................................................................................................ 34

Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 34

2

Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik,

jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a struk-

turális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési

rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vo-

natkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet

végez.

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végé-

hez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszer-

ről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk,

hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési

Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy

gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti

vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai,

konkrét tapasztalatokkal.

Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanul-

mány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésé-

re került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális

kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalko-

zások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak

operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt.

Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározá-

sával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pá-

lyázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség)

bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellen-

őrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítés-

re és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi

a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára

készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét.

(http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes)

3

A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői

(Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek

azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projekt-

gazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció átte-

kintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett,

melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatáro-

zott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók

képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosítá-

sokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került.

Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgaz-

dák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő ol-

vasók számára egyaránt.

Budapest, 2006. december 1.

Lukács Ádám

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Főosztályvezető-helyettes

Dr. Arató Krisztina

ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet

egyetemi docens

4

1. A projekt szereplőinek bemutatása

1.1 A pályázó szervezet bemutatása

A pályázatot Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzata nyújtotta be és nyer-

te el. A projekt lebonyolítói és egyben személyi felelősei az Önkormányzat többségi

tulajdonában lévő SEM IX. Városfejlesztő Rt. munkatársai.

A projektet megvalósító önkormányzati projektmenedzsment szervezet tehát a SEM

IX. Városfejlesztő Rt., amely egy vegyes gazdasági társaság. A pályázó a projekt

megvalósítása során nem működik együtt partnerekkel.

A SEM IX. Városfejlesztő Rt. Magyarországon elsőként alakult meg 1992. február 22-

én, mint francia mintára létrejött városfejlesztő társaság. A megalakításakor megha-

osfejlesztési akciók indítása és irányítása Ferencváros területén.

A francia SEM-ek (Socié

tározott feladata vár

té d’Économie Mixte – vegyes gazdasági

társaság) mintájára létrehozott társaság a Középső-Ferencváros

rehabilitációjára irányuló városfejlesztési akció megvalósítását

végzi a Ferencvárosi Önkormányzat megbízásából és számlájá-

ra. A városfejlesztési akció koncepciója, közterületek feljavítása, gyalogos közleke-

dés elsőbbségét biztosító forgalomcsillapított övezetek kialakítása, parkolási lehető-

ségek biztosítása, a városrész zöldfelületi rendszerének fejlesztése, amellyel a

városrész teljes megújulását, presztízsének növekedését és vonzerejének erősödé-

sét segíti elő. A városfejlesztési akció keretében a SEM IX. Városfejlesztő Rt. a vá-

rosrész szabályozási tervében meghatározott önkormányzati városfejlesztési

célkitűzéseket valósítja meg a gyakorlatban. Ennek során az Önkormányzat által jó-

váhagyott városfejlesztési akciótervnek megfelelően, a közterületek és a zöldfelüle-

tek fejlesztésével és rehabilitációjával összehangolva kialakítja és értékesíti azokat

az építési telkeket, amelyeket az építési vállalkozások a szabályozási tervnek megfe-

lelően be tudnak építeni. A SEM IX. Városfejlesztő Rt-nél koncentrálódik a

városrehabilitáció valamennyi városfejlesztési feladata, ezzel a városfejlesztés szak-

politikájának végrehajtását szolgáló eszközök vonatkozásában áttekinthető, világos,

tiszta helyzet teremtődött.

5

Az Önkormányzattal kötött tervezési és megvalósítási megállapodás alapján a SEM

IX. Városfejlesztő Rt. feladata a városrész rehabilitációjára irányuló városfejlesztési

akció műszaki és pénzügyi előkészítése és a jóváhagyott akcióterv szerinti megvaló-

sítása. A városfejlesztési döntéseket az Önkormányzat hozza, és ezek beépülnek a

városfejlesztési akciótervbe, amelynek adott évre eső szakasza minden évben aktua-

lizálásra kerül.

A SEM IX. Városfejlesztő Rt. tevékenységi köre:

- a fejlesztéshez szükséges előkészítő munkák, rendezési tervek és tanulmá-

nyok, infrastruktúra tervek, zöldfelületi tervek, pénzügyi tervek készítése;

- a fejlesztési akcióba bevont telkek megvásárlása, előkészítése (bontások,

közműfeltételek biztosítása);

- a rendezési munkák megvalósításának szervezése közterületeken

(közműrekonstrukciók, utcaberendezések);

- az előkészített telkek értékesítése.

A SEM IX. Városfejlesztő Rt. tulajdonosai alapításkor a kerületi önkormányzat (51

százalék), az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank (OTP) (24,5 száza-

lék), és Franciaország köztulajdonban lévő fejlesztési pénzintézete, az Európai Unió

egyik legnagyobb nemzeti fejlesztési intézménye, a Caisse des Dépộts et

Consignations (CDC) (24,5 százalék) voltak. A francia pénzintézet a Középső-

Ferencváros rehabilitációjára irányuló városfejlesztési akció, és a SEM IX. Városfej-

lesztő Rt. sikere hatására 1997-ben megalakította a Városfejlesztés Zrt-t, korábbi

nevén a SCET Magyarország Városfejlesztő Rt-t a SEM IX. Városfejlesztő Rt. vezér-

igazgatójának és egy másik magyar városfejlesztési szakembernek részvételével. A

francia pénzintézet vezetésének közép-európai politikája megváltozott, ezért fokoza-

tosan visszavonult, és a Városfejlesztés Zrt megvásárolta a SEM IX. Városfejlesztő

Rt-ben lévő francia részvényeket. A tulajdonosi összetétel tovább módosult, az OTP

részvényeinek kivásárlásával, így végül a SEM IX Városfejlesztő Rt. két részvényesé

lett, egyrészt Ferencváros Önkormányzata 70 százalékot birtokol, másrészt a Város-

fejlesztés Zrt.-é a fennmaradó 30 százalék.

Ferencvárosi Önkormányzat a SEM IX. Városfejlesztő Rt. koordinációjával már ko-

rábban is sikerrel pályázott városrehabilitációs tevékenységekre, például a 2002-

6

2003-as Területfejlesztési PHARE program keretén belül került sor az Angyal, Liliom

és Tompa utcák egy részének felújítására.

A SEM IX. Városfejlesztő Rt. tagja a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének,

az Ingatlangazdálkodók Egyesületének és a Ferencvárosi Európai Integrációs és

Vállalkozásfejlesztési Egyesületnek.

1.2 A projekt környezetének bemutatása

városias beépítésű egységekb

A projekt Magyarország fővárosában, Budapest IX.

kerületében a Ferencvárosban valósul meg. A Pest

városkapuin kívül emelt városrész 1792-ben I. Ferenc

trónra lépésének alkalmából kapta nevét. A Fővárosra

jellemző sugaras-gyűrűs szerkezet két „sugara” az Üllői

út, Soroksári út (ill. Duna-part) határolja, az egyes gyű-

rűk mentén pedig eltérő, kifelé haladva egyre kevésbé

ől épül fel.

A Középső-Ferencváros a kerület Nagykörút és a Haller utca közötti városrésze. A

Haller utca, amely sokáig a város határa, egyben árvízvédelmi vonala (Ferencvárosi

védgát) is volt, ma is a városias, zárt sorú beépítés határvonala. A Középső-

Ferencváros Mester utca és Üllői út közötti részen az 1992-ben elkezdett városfej-

lesztési akció eredményeként a magánszféra építési vállalkozásai jelentős építési

tevékenységet folytatnak. A százéves szegényes bérkaszárnyák és a még régebbi,

falusias házak helyén egyedi tervezésű társasházak épülnek, a budapesti átlagnál

lényegesen nagyobb számban.

Budapest Belvárosához déli irányban kapcsolódik Ferencváros.

A sűrű beépítésű Belső-Ferencváros a történeti Belváros szer-

ves folytatása, számos országos intézménnyel, védett épülettel.

A Ferenc körúton kívüli városrész ettől eltérő. A nagyvárosias

beépítés többnyire csak a főútvonalak mentén alakult ki, a mellékutcákban nagy

arányban megmaradt a majdnem falusias jellegű földszintes épületállomány, amely-

7

ben szigetként jelennek meg a századforduló táján, illetve később épült, két-három

emeletes épületek. A Főváros II. világháború utáni extenzív fejlődésének időszaká-

ban a város külső részein óriási lakótelepek épültek, ugyanakkor a belső városrészek

elhanyagolttá váltak.

Az 1970-es évek óta Budapest belső városrészeinek egyre kedvezőtlenebb helyze-

tével számos tanulmány foglalkozott, de valamennyi nagy állami beavatkozásokat –

többnyire teljes épület kiürítést és bontást – feltételezett. Az elrettentő beruházási

nagyságrendek miatt az érdemi munkálatok elmaradtak.

Az 1980-as évek második felében – a meglévő értékek megtarthatósága szempont-

jából szinte az utolsó pillanatban – a Főváros az OTP-vel több kerületben, közöttük a

Ferencváros Nagykörúton kívüli területén is megkezdte néhány épülettömb rehabili-

tációját.

Az 1990-ben bekövetkezett politikai átalakulás következtében az újonnan megalakult

önkormányzatokra hárult a több évtized alatt egyre kritikusabb állapotba került köz-

vagyon és közterületek felújításának feladata. De míg az elmúlt rendszerben elindí-

tott tömbrehabilitációs tevékenység mögött a Főváros gazdasági ereje állt, addig a

Ferencváros részesedése az állami forrásokból a fővárosénak mindössze 3,5 száza-

léka.

Ferencváros képviselőtestülete áttekintette és elemezte a kialakult helyzetet. Felmér-

te, hogy a városrész szociális, egészségügyi, oktatási színvonalának javítására, a

széleskörű társadalmi problémák kezelésére csak a lakókörnyezet átalakításával van

esély. Felismerte, hogy a fejlődés egyedüli lehetősége a városrész rehabilitációja,

mely maximálisan ragaszkodik a még megmenthető építészeti értékek megtartásá-

hoz. Elhatározta, hogy az Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti fejlesztési pénzin-

tézetének tanácsára hallgatva, a Franciaországban és Európában bevált

önkormányzati városfejlesztési modell alkalmazásával a városrész rehabilitációjára

városfejlesztési akciót indít, és a megvalósítás projektmenedzsment feladatainak el-

látására létrehozza a SEM IX. Városfejlesztő Rt-t, tudatosan felvállalva a példa nél-

küli óriási feladatot, erőforrásait más feladatainak rovására is erre a területre

koncentrálja.

A városfejlesztési akció megvalósítására a franciaországi SEM-ek mintájára így ala-

kult meg 1992-ben önkormányzati többségi tulajdonnal a SEM IX. Városfejlesztő

Részvénytársaság.

8

A projekt Ferencvárosban valósul meg, amely a főváros egyik legdinamikusabban

fejlődő kerülete, ahol sikeres tömbrehabilitáció folyik; a Belső-Ferencvárosban pedig

pezsgő kulturális élet alakult ki; és az egykor szegényes, lenézett terület értéke ro-

hamosan emelkedik. A fenti eredmények köszönhetőek a rendszerváltás óta eltelt

időszak tudatos önkormányzati munkájának, az erre kedvezően reagáló beruházói

kedvnek, és nem utolsó sorban az itt élő lakosságnak.

1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása

A Kormány 2004. január 1-jén – a területfejlesztési, a területrendezési, a területpoliti-

kai és a regionális fejlesztési feladatok ellátás érdekében – létrehozta a Magyar Terü-

let- és Regionális Fejlesztési Hivatalt (MTRFH). A hivatal neve 2005. szeptember 1-

jétől Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) lett.

Az OTH tevékenységét a Kormány irányította és a regio-

nális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli

miniszter felügyelte. Az OTH feladatkörében gondoskodott

a kormányzat területfejlesztési és területrendezési felada-

tainak ellátásáról, felügyelte a VÁTI Kht-t, amely a területi információs rendszert mű-

ködteti, illetve közreműködött az EU integrációval kapcsolatos teendők szakmai elő-

készítésében és végrehajtásában. Az OTH keretében működött a Regionális

Fejlesztési Operatív Program (ROP) Irányító Hatósága. A ROP Irányító Hatósága

2006-ban már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezetébe épült be.

Az Irányító Hatóság feladata a ROP előkészítéséhez, végrehajtásához, felügyelet-

éhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, a program megvalósítása so-

rán a törvényesség biztosítása, valamint a partnerek lehető legszélesebb körének

bevonása a munkafolyamatokba. Az Irányító Hatóság fontos összekötő feladatot lát

el az Európai Bizottság, valamint a magyar Kormány és a régiók között a pályázati

pénzek minél hasznosabb és teljeskörű felhasználása érdekében. További feladata,

9

hogy közép- és hosszú távon elősegítse a magyar régiók illeszkedését az Európai

Unió regionális struktúrájába és képessé váljanak arra, hogy tovább erősítsék a gaz-

éziót az Európai Unió határain belül.

Az I

dasági és társadalmi koh

rányító Hatóság felel a Regionális Fejlesztés Operatív

Program működéséért, a pályázati programokban a projek-

teket a kidolgozástól, értékeléstől egészen a megvalósításig

ún. közreműködő szervezetek kísérik figyelemmel, biztosít-

ják folyamatosan ezek szabályszerűségét és menedzsmentjét. Az 1/2004. (I.5.) Kor-

mányrendelet és a 10/2004 (VI.12.) TNM rendelet értelmében a VÁTI Magyar Regio-

nális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) lát el

közreműködő szervezeti feladatokat a projekt-megvalósítás és monitoring során.

10

2. A stratégiai tervezés bemutatása

2.1 Az önkormányzat tervezési gyakorlata

A városrész átalakításának folyamatát egy rugalmas szabályozási kereteket adó vá-

rosrendezési terv alapozza meg. A megvalósítás forgatókönyve a városfejlesztési

akcióterv, amelynek éves aktualizálását a Főépítészi Iroda és a SEM IX. Városfej-

lesztő Rt. készíti el évről évre, és az Önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá.

A városfejlesztés megvalósítását a SEM IX. Városfejlesztő Rt. végzi, az Önkormány-

zat felújítási irodájával összehangolva. Az Akcióterv három összehangolt fő tevé-

kenységből áll:

1. Az önkormányzati tulajdonú lakóházak teljes felújítása az Önkormányzat fel-

újítási irodájának lebonyolításában.

2. Az infrastruktúra fejlesztése, közterületek, zöldterületek, parkok kialakítása,

megújítása a SEM IX. Városfejlesztő Rt. lebonyolításában.

3. Az elavult, nem felújítható épületek bontását követően a városrendezési terv-

nek megfelelő építési telkek kialakítása, és vállalkozók részére történő érté-

kesítése a SEM IX. Városfejlesztő Rt. lebonyolításával.

A pályázati projekt megtervezéséhez az említett szabályozási tervet és akciótervet

használták kiinduló alapként, és módosítás nélkül az adott célterületre vonatkozó

részeket építették bele a támogatott projektbe. A tervezési folyamat tehát a pályázás-

ra való felkészülés előtt már megkezdődött.

A Ferencvárosi Önkormányzat tervei elkészítésekor mindenben figyelemmel van a

Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tervére, amit 2004. április 13-án fogadtak el.

A régió jövőképében megfogalmazott célok beépültek az önkormányzati tervezésbe,

és a városrehabiliáció akcióterve a regionális stratégiai elvek figyelembevételével

készült el. A versenyképes és élhető régió kialakítása érdekében különös figyelmet

szentel a Ferencvárosi Önkormányzat a zöldfelületek védelmére és rekreációra, mert

ezek a területek esztétikai értéküknél fogva egyfajta „mentálhigiéniás” szolgáltatást is

nyújtanak. A régió valamennyi területén, de különösen Budapesten tapasztalható a

zöldterületek elhanyagolt állapota és fogyása a beépítés következtében, ezért tartja a

11

Regionális Akcióterv kiemelten fontos fejlesztési területeknek a következőket (34-35.

oldal):

- leromlott településrészek rehabilitációja;

- települési zöldfelületi rendszerek fejlesztése;

- egységes települési arculat kialakítását célzó beruházások;

- zöldfelületi rendszerek, belterületi védett természeti értékek fenntartása, fej-

lesztése.

A Budapest Városfejlesztési Koncepció (1998. augusztus) közterületi rehabilitációra

vonatkozó programjai szintén igazodási alapként szolgálnak Ferencvárosi Önkor-

mányzat ez irányú tervei készítéséhez. A Budapesti Városfejlesztési Koncepció ki-

emeli, hogy a közterületek fenntartása, megújítása, üzemeltetése a fővárosi és a

kerületi önkormányzatok felelőssége, a köztük lefektetett megosztás alapján. Szük-

ség van zöldterületek, fasorok kialakítására, a zöldfelületi arány növelésére; a közte-

rületek rekonstrukciójánál is kiemelt szempont a növényzeti elemek súlyának

növelése (59. oldal). A közterületi programok a közterületek belvárosi funkciókkal

összehangolt értékes közösségi területté formálása irányába mutatnak, annak érde-

kében, hogy kényelmes életterek alakulhassanak ki (55. oldal).

2.2 A projekt szempontjából releváns tervezési dokumentumok bemutatása

Ferencváros Önkormányzatának Városrehabilitációs Akcióterve három fő haladási

irányt, területet jelöl ki, amelyek fejlesztése prioritást élvez, köztük a nyertes pályázat

által érintett terület:

1. Ferenc körúttól a Haller utca felé épület- és közterület felújítások.

2. Lenhossék park körüli tömbök.

3. Üllői út és Tűzoltó utca közötti tömbök.

A stratégiai terv következő részeiben részletes bemutatásra kerülnek a fenti három

terület jellemzői, jelenlegi helyzetképe építészeti és felújítási szempontokból; megha-

tározva a feladatokat és ezek műszaki paramétereit.

12

A Középső Ferencváros rehabilitációs területének terve témakörönként tartalmaz

javaslatokat. A témakörök a következők:

- épület, épületrész bontások;

- épületfelújítások és kapcsolódó feladatok;

- közterületek átépítése, közös zöldterületek kialakítása;

- bontási tervek készítése;

- épületfelújítási terv készítése;

- közterületek tervezése;

- önkormányzati intézményfejlesztés;

- tervezett ingatlanértékesítések, vétel, új építések várható alakulása.

A terv tartalmazza a részletes műszaki dokumentumokat, az engedélyezési eljárások

és a támogatási pályázat helyzetét, menetrendjét.

Az önkormányzat rendelkezik a Városfejlesztési Akciótervvel azonos struktúrában

készült Pénzügyi Koncepcióval, a megnevezett témakörökhöz rendelt finanszírozási

kérdésekről.

13

3. A projekt részletes bemutatása

3.1 A projekt témája

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) támogatott Regionális Fejlesztési

Operatív Program 2.2 keretén belül történt meg a Ferenc tér és a hozzá kapcsolódó

két utca, a Bokréta utca és a Berzenczey utca teljes rekonstrukciója.

A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) a

regionális fejlődést és Magyarországnak az Európai

Unió regionális politikájához illeszkedő térbeli szerke-

zeti átalakulását szolgálja. Ez az Operatív Program a következő főbb fejlesztési terü-

leteket (komponenseket) tartalmazza:

1. turisztika,

2. útfelújítás,

3. városrehabilitáció,

4. óvoda- és iskolafelújítás,

5. képzés, foglalkoztatás.

A városi területek rehabilitációja (ROP 2.2.) intézkedés az önkormányzatok innovatív

és mintaértékű település-rehabilitációs akcióit támogatja. A városrehabilitáció célja,

hogy a romló állapotú, funkcióját vesztő, többségében hátrányos helyzetű népesség

által lakott városi területek rehabilitációja révén javuljanak az érintett lakosok életkö-

rülményei.

Magyarországon sok városi területre jellemző a leromlott fizikai környezet, az épület-

állományban és a közterületeken felhalmozódott hatalmas beruházáshiány. A lerom-

lott fizikai környezet gyakran szociális problémákkal párosul, és hat a közbiztonságra.

Ezeken a területeken a lakosság túlnyomó többsége alacsony jövedelmű nyugdíja-

sok, munkanélküliek, többszörösen hátrányos helyzetű csoportok (például romák). A

ROP 2.2. intézkedés azért támogatja a városi fejlesztéseket, mert félő, hogy tudatos,

szervezett várospolitikai beavatkozás nélkül ezeket a hátrányos helyzetű területeket

elkerülik az újabb fejlesztések, a terület fejlődését megnehezítő kedvezőtlen beépíté-

si állapotok konzerválódnak, és állandósulnak a kapcsolódó szociális problémák.

14

A fent említett városi problémák megoldásában központi szerep jut az önkormány-

zatoknak, amelyek azonban forráshiány miatt sokszor rövid távú szempontokat érvé-

nyesítenek településfejlesztési tevékenységük során. Ezért olyan város-rehabilitációs

akciók megvalósítását támogatja a ROP 2.2. intézkedés, amelyek eredményeként

megteremtődnek azok a kedvező feltételek a városi célterületeken, amelynek kereti

között már a magánszektor beruházásainak köszönhetően a településrész tartós fej-

lődési pályára kerül.

A ROP pályázatokat az érintett régió – jelen esetben a Közép-magyarországi régió -

regionális fejlesztési ügynökségéhez (RFÜ) lehetett benyújtani. Itt első lépésként

megtörtént a pályázatok regisztrálása, formai, jogosultsági ellenőrzése, ez alapján a

pályázatok befogadása, és amennyiben szükséges a hiánypótlások biztosítása. Ezt

követően az RFÜ a pályázatokat szakmailag értékelte, és a támogatásra javasolt

pályázatokat megküldte a ROP Irányító Hatóságának.

Az értékelés következő lépéseként a VÁTI Kht. – a ROP Irányító Hatóság megbízása

alapján elvégezte a pályázatok jogosultsági és költséghatékonysági minőségellenőr-

zését. A döntés előtt az érintett szakminisztériumok, a régiók és a ROP Irányító Ha-

tóság képviselőiből álló Döntéselőkészítő Bizottság megvizsgálta, hogy az adott

pályázat stratégiai szempontból hogyan illeszkedik a program célkitűzéseihez.

A pályázat támogatásáról a döntést a ROP Irányító Hatóság vezetője hozta meg az

rfü-k értékelése, a VÁTI Kht. minőségellenőrzése és a Döntéselőkészítő Bizottság

véleményének figyelembevételével. A pályázat eredményéről, a támogatás elnyeré-

séről a ROP Irányító Hatósága értesítette a pályázókat, végül megbízása alapján a

VÁTI Kht. készítette elő és kötötte meg a támogatási szerződéseket a kedvezménye-

zettekkel. A projekt megvalósítása során a nyomonkövetéssel, a támogatási szerző-

dések esetleges módosításával és a kifizetési igények befogadásával kapcsolatos

feladatokat a VÁTI Kht. regionális képviseletei látják el.

A fenti pályázati rendszer folyamatán ment keresztül jelen esettanulmány tárgyát ké-

pező nyertes pályázat is, aminek összefoglaló adatai a következők:

15

1. táblázat: Projekt összegző adatai

Pályázat: ROP-2004-2.2..

Pályázó: Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkor-

mányzat

Pályázat címe: Közterületi rehabilitáció folytatása a Fe-

renc(kert)város megújulása érdekében

Projekt időtartama: 2004. december – 2006. augusztus 31.

Támogatás összege: 450.000.000,- Forint

Beruházás összege: 500.000.000,- Forint

3.2 A projekt tartalma

A pályázat keretében a Középső Ferencváros rehabilitációja valósult meg Ferenc tér

és közvetlen környezetének (Berzenczey és Bokréta utcák) teljes közterületi és zöld-

felületi megújításával. Középső Ferencváros rehabilitáció célja a városrész érték-

megőrző átalakítása, a lakásállomány struktúrájának javítása és ezen keresztül a

negatív társadalmi folyamatok megállítása, megfordítása.

Ferencváros rehabilitációja 1992 óta folyó városfejlesztési akció keretében zajlik,

több fejlesztési szakasz már sikeresen lezárult, bizonyos részek pedig még megvaló-

sítás alatt állnak. Az akcióterület rehabilitációja 2004-re elérkezett ahhoz a ponthoz,

amikor a további fejlődés zálogát a közterületek fokozott megújítása jelenthette. A

ROP pályázat keretében ezért a IX. kerület középső részének rehabilitációjára; köz-

területek, utcák és zöldfelületek megújítására került sor. A projekt közvetlen célja a

Berzenczey (Üllői út és Mester utca közötti szakasz) és a Bokréta utca burkolatának

felújítása (Üllői út és Mester utca közötti szakasz), és az érintett utcák közterületi inf-

rastruktúrájának fejlesztése, valamint az általuk körülhatárolt Ferenc tér megújítása,

funkcionális és kertépítészeti újraalkotása.

A pályázat keretében megépült a Ferenc téren két fedett terasz és egy zenepavilon.

A ROP támogatással az alábbi projektelemek kerültek megvalósításra:

Új térburkolatok kerültek kiépítésre, melynek elemei: 1900 m2 járda, 1700 m2 útpálya,

700 m2 parkoló, 1200 m2 gyalogos közlekedési területek.

16

A közművek területén 118 méter ivóvízvezeték került kiépítésre, továbbá 63 méter

csatorna, 1375 méter közvilágítás, 16 darab kandeláber, 235 méter 10 kW-os kábel,

2000 méter öntöző vezeték 78 darab szórófejjel.

A rekonstrukció tartalmazza növényzet ültetését is: 800 lomblevelű díszcserje, 190

díszboróka, 50 földlabdás bokorfa, 46 fa került ültetésre.

Megvalósult két egyedi formálású szökőkút is, a kiviteli tervek alapjául szolgáló nyer-

tes pályázatnak megfelelően.

Parkrendezés részeként 32 kerti padot és 20 hulladékgyűjtőt helyeztek el a területen.

Berzenczey és Bokréta utcák teljes felújítása is megvalósul a projekt keretében az

Üllői út – Mester utca közötti szakaszon, a hagyományos kiemelt szegélyű út helyett

faltól-falig díszburkolat épül, új közvilágítási hálózattal és csapadékvíz elvezetési

rendszerrel.

Mindkét helyszínen útépítés, közművesítés, közvilágítás munkálatait végezték el;

lezajlott a területek forgalomtechnikai korszerűsítése és a zöldfelületek rendezése.

A kivitelezési munkák befejezését követően ünnepélyes rendezvények keretében

adták át a felújított Ferenc teret és a hozzá kapcsolódó két utcát a kerületben élők és

az oda látogatók számára.

3.3 A projekt ütemezése

1. kép Látványterv a Ferenc térről Forrás: SEM IX. Rt.

A Ferenc tér rekonstrukciós folyama-

ta azzal kezdődött, hogy a Ferencvá-

ros Önkormányzat nevében a SEM

IX. Városfejlesztő Rt. 2002 tavaszán

(még a ROP pályázat benyújtása

előtt) építészeti tervezési ötletpályá-

zatot írt ki, melynek célja a legjobb

építészeti és kertépítészeti javasla-

tok, ötletek kiválasztása volt a Ferenc

tér átfogó rendezése érdekében

17

A nyertes pályázó által az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése 2004 tavaszára

fejeződött be.

2004 tavaszán az Európai Uniós pályázati anyag összeállítása, majd júniusában be-

adása után, 2004 év végére megszületett az eredményhirdetés, és megtörtént a

nyertes pályázatról szóló értesítő kézhez vétele. 2005. március 7-én került sor a Fe-

rencvárosi Önkormányzat és a ROP Irányító Hatóság közötti támogatási szerződés

ünnepélyes aláírására.

2. kép Ferenc tér felújítás közben Forrás: SEM IX. Városfejlesztő Rt.

A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési pályázatot a SEM IX. Városfejlesztő Rt.

2005 májusában indította el és 2005 augusztusában hirdetett eredményt. A munkála-

tok 2006. július 6-án ünnepélyes átadással zárultak.

A Ferenc tér átépítéséhez szorosan kapcsolódott a Berzenczey és a Bokréta utcák

felújítása, a két utcában zajló munkálatok azonos időben, párhuzamosan folytak

2005. április 10-től 2006. augusztus 31-ig.

Mivel a pályázati projekt egy 1992 óta megvalósítás alatt álló városfejlesztési akció-

terv egyik soron következő szakasza, ezért elképzelhető, hogy a pályázati támogatás

nélkül is megvalósultak volna a fejlesztési programok önkormányzati forrásból. A

Strukturális Alapok pályázati támogatása nélkül azonban a megvalósítás sokkal ké-

sőbb kezdődött volna el és tovább is tartott volna.

18

3.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai

A városrendezéssel a hagyományos utca-tér szerkezet megtartása mellett, zártsorú

keretes beépítéssel a tömbökön belül egységesen kialakított lakókertek jöttek létre. A

belső zöldterületek a lakókörnyezet minőségét lényegesen javítják, a terület egyik

vonzerejét képezik. A tradicionális városi utcák jellegzetességeinek megőrzéséhez

hozzájárulnak a földszinten kötelezően elhelyezésre került városias közösségi funk-

ciók, üzletek, éttermek. A közterület átalakításával forgalomcsillapított, berendezett

utcák, terek jöttek létre.

3. kép A felújított Ferenc tér

Forrás: SEM IX. Rt.

A közlekedési forgalmi-, és zajterhelés csökkentése érdekében TEMPO 30-as zónák

kerültek bevezetésre az akcióterületen, amelyeket átgondolt közlekedési tervezés

előzött meg. A közterületeket elárasztó gépkocsi parkolás az új épületek alatti gará-

zsokba és új parkolóházakba került, visszaadva az utcákat a gyalogosoknak, a városi

életnek.

Közbiztonságot érintő feladatok közé tartozik a térfigyelő rendszerek támogatása,

kiépítése, illetve karbantartása, valamint a közvilágítás újraterveztetése; amelyek

szintén a pályázat részét képezték.

A hagyományos utca-tér szerkezet megtartása mellett, zártsorú keretes beépítéssel

egységesen kialakított lakókert jött létre. Az önkormányzati beruházások olyan kör-

nyezetet teremtettek, amelyben a magántőke számára láthatóvá, illetve kiszámítha-

tóvá vált a terület fejlődésének iránya, üteme.

19

4. kép A felújított Ferenc tér

Forrás: SEM IX. Rt.

A projekt eredményeként a megújult, parkosított Ferenc tér és az odavezető utcák a

kerület városközponti jellegű, közösségi és turisztikai szerepét erősítik a hagyomá-

nyos városi funkciók hangsúlyosabbá tételével, továbbá javítják a kerület lakhatósá-

gának minőségi feltételeit és elősegítik az akcióterületen élő közel 20 ezer fős

lakosság igényeit kielégítő szolgáltatásokat kínáló kis- és középvállalkozások betele-

pülését. A pályázat segítségével a Ferenc tér élettel telivé, a városi köztér-közpark

pedig szórakozóhellyé vált a fedett teraszok és a zenepavilon hasznosításával. Egy

tiszta, gondozott tér várja az itt lakókat, amely – funkciójának megfelelően – kulturális

rendezvények színhelyévé is vált.

20

4. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása

4.1 A projekt szükségességét alátámasztó tényezők bemutatása

Az 1992 óta tartó városrehabilitációs akció megalapozta a további fejlesztést. 2004-ig

a pályázat beadásáig már 3 milliárd forint értékű önkormányzati beruházás történt a

városrehabilitáció érdekében. Az egyik kiemelt önkormányzati beruházás a

Lenhossék-Vendel-Márton-Tűzoltó utcák által határolt tömb lebontása és a helyén a

Lenhossék Park kialakítása volt. A 2002-ben elkészült közpark jelentősen átalakította

környezetét.

5. kép Lenhossék park helye a bontáskor

6. kép A Lenhossék park a felújítás után I.

Forrás: SEM IX. Városfejlesztő Rt. 7. kép A Lenhossék park a felújítás után I.

Forrás: SEM IX. Városfejlesztő Rt.

21

Az önkormányzati fejlesztések eredményeként a magánszféra vállalkozásai több

mint 30 milliárd forint értékben valósítottak meg további beruházásokat. A magán-

szféra részére az épületek földszintjei több ezer négyzetméteren adnak helyet kismé-

retű kereskedelmi és szolgáltató egységeknek, továbbá megépült kis- és közepes

vállalkozások beruházásában 4 szálloda, 1 parkolóház, 3 új irodaház, valamint több

mint háromezer lakás, és további hasonló fejlesztések vannak folyamatban. 1994 óta

Budapesten a Ferencvárosban valósult meg a legtöbb zöld terület kiépítése. A ked-

vező folyamatok folytatásához járult hozzá a támogatott projekt.

Hasonlóan az eddig megvalósult – sikeres – városrehabilitációs, fejlesztési projek-

tekhez a nyertes pályázat megvalósításának célja is a kerületben élő lakosság élet-

minőségének javítása volt.

Középső Ferencváros számára kihívás, hogy meg tudja őrizni legaktívabb társadalmi

csoportjait, ki tudja terjeszteni a sikeres városrehabilitációs folyamat eredményeit,

megakadályozva a kerületet korábban jellemző értékvesztési folyamatot, a terek, az

utcák állapotának leromlását, leszakadását, megőrizve a központi szerepet játszó

területek vitalitását. A kerület lakosságának 35 százalékát közvetlenül érintette a pá-

lyázati projekt.

4.2 A pályázatkészítés bemutatása

A pályázati lehetőség megtalálása pályázónak nem okozott különösebb problémát,

hiszen a kiírás megjelenése előtt már számtalan felhívás, ismeretterjesztés és pályá-

zásra való ösztönző tevékenység zajlott a pályázat kezelőjének részéről. Amikor

megjelent a hivatalos pályázati felhívás, addigra pályázó már eldöntötte a részvételt

és csupán a pályázati dokumentációt kellett kidolgoznia.

A pályázat projektötlete már lényegében készen állt, hiszen hosszú ideje tartó rehabi-

litáció olyan stratégiai terv mentén haladt, amelyet folyamatosan frissítettek. Az ön-

kormányzat hosszú távú gondolkodására példa az Akcióterv szerinti több mint egy

évtizede tartó feladatvégrehajtás. A hosszú távú gondolkodás része volt az is, hogy a

városfejlesztési akció végrehajtásának részét képező aktuális tervezési feladatként a

22

városfejlesztési akció pénzügyi keretéből az önkormányzat biztosította a tervek elké-

szítésének finanszírozását, és a megvalósításhoz mindent előkészített, így felkészül-

ten várta a megnyíló pályázatokat. Az önkormányzat rehabilitációs ütemterve szerint

jelölték ki a területeket, amelyeket a pályázat által igényelt forrásból kívántak megva-

lósítani.

Mivel a pályázat során megvalósított projekt egy 1992 óta tartó akciósorozat része,

ezért tekinthetjük úgy is, hogy a projekt előkészítése már 1992-ben elkezdődött a

városfejlesztési akcióterv kidolgozásával és jóváhagyásával, a megvalósító szervezet

létrehozásával. A koncepció tehát rendelkezésre állt, a pályázati forrás megjelenése-

kor, pályázás csupán „projekt-adminisztrációs” végrehajtási tevékenységet igényelt.

A tervek is rendelkezésre álltak, a költségvetést kellett aktualizálni, illetve ha szüksé-

ges volt, akkor az engedélyeket meghosszabbítani. A pályázaton megszerzett forrás

tehát a fejlesztés – egyik – eszköze volt, és nem a célja.

A stratégia részeként külön kockázati elemzés készült a Ferenc(kert)város közterületi

rehabilitáció témájára, amit a pályázat is tartalmaz. A kockázatelemzés felsorolja a

kockázatokat, elemzi a kockázati tényezőket (2. táblázat) és rangsorolja azokat, hogy

a mekkora a valószínűségük a bekövetkezésüknek és mekkora a hatásuk a projekt

céljaira: kicsi, közepes, vagy nagy (3. táblázat).

23

2. táblázat: Kockázati elemzés Közterületi rehabilitáció Ferenc(kert)városban Forrás: Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat

Kockázatok Kockázati tényezők elemzése 1. Hibás teljesítés a kivitelezés során.

A kivitelezői szerződésben foglalt garanciák megfelelő biztosítékot szolgál-tatnak az esetleges hibás teljesítések korrekciójára.

2. A közbiztonság nem javul számottevően, így a közterületek nem tudják betölteni terve-zett funkcióikat.

A városrehabilitációs folyamat pozitív eredményei ellenére nem sikerül visz-szaszorítani a közbiztonságot veszélyeztető negatív jelenségeket. A kocká-zatot jelentősen csökkenti, hogy a kerület megújulásával párhuzamosan javult a kerület lakosságának társadalmi szerkezete.

3. Szakértői segítség-nyújtásra kiválasztott cég alkalmassága nem megfelelő.

Az együttműködés nem kiegyensúlyozott a kiválasztott szakértői céggel, alkalmasságuk megkérdőjeleződik a megvalósítás során. Megfelelően ösz-szeállított feladatmeghatározás, körültekintő kiválasztás. Megfelelő referen-ciák bekérése.

4. A kivitelezés megva-lósítási ideje kitolódik.

Előre nem látható (vis maior) külső hatások miatt késik a megvalósítás. A kockázatot csökkenti a megfelelő tartalék idő beépítése a kivitelezési folya-matba.

5. Kivitelezői ár megha-ladja a tervezett költ-ségvetést.

A közbeszerzési eljárás során beérkező legkedvezőbb ajánlat meghaladja a betervezett költségeket. A tervezés során óvatos és körültekintő költségbecs-lés készül. Optimális, „nem túlzó” műszaki tartalom meghatározása.

6. Köztéri rendezvé-nyek iránti érdeklődés elmarad a várthoz ké-pest.

A köztéri kulturális események, rendezvények által kiváltott érdeklődés elma-rad a tervezettől. Megfelelő PR és sajtótevékenységgel elkerülhető, minima-lizálható a bekövetkezés valószínűsége.

7. Lakáshitelek tovább romló kondíciói követ-keztében lelassul a rehabilitációs folyamat.

A csökkenő állami szerepvállalás tovább nehezíti a budapesti viszonylatban középáras lakások értékesíthetőségét. Ezen árkategóriában megjelenő vá-sárlói réteg erőteljesen támaszkodik a kedvezményes lakáshitelek igénybe-vételére.

8. A projekt menedzs-ment cserélődése.

Kockázat, hogy a projekt megvalósításába bevont személyek cserélődhet-nek, de a megvalósításba bevont személyek szakmai elkötelezettsége Fe-rencváros városrehabilitációja mellett biztosítja a projektjavaslatban kitűzött célok teljesülését. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége minimális.

9. A szabályozási kör-nyezet változása.

Az adózással és a megvalósítással kapcsolatos jogszabályok változása. Bekövetkezésének valószínűsége az EU csatlakozást követő időszakban közepes. Szoros együttműködés a közreműködő szervezettel, naprakész információk beszerzése.

10. A betelelpülő KKV szolgáltatásai iránti kereslet elmarad a várthoz képest.

A megújuló városrész, új tartalommal való megtöltése, az első időszakban nem talál megfelelő fogadtatásra. A megjelenő új szolgáltatásokat nem ve-szik megfelelő mértékben igénybe az ott élők, illetve az ideiglenesen ott tar-tózkodó vendégek, turisták.

11. Az idegenforgalmi érdeklődés elmarad a várthoz képest.

A megújuló tér és rendezvényei nem mozgósítanak megfelelő számú érdek-lődőt. Megfelelő PR és sajtótevékenységgel elkerülhető, minimalizálható a bekövetkezés valószínűsége.

24

3. táblázat: Kockázat valószínűsége és hatása Forrás: Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat

A bekövetkezés való-színűsége

Hatása a projekt célja-ira

kicsi

közepes

nagy

kicsi

1. Hibás teljesítés a kivitelezés során.

2. A közbiztonság nem javul számotte-vően, így a köz-területek nem tudják betölteni tervezett funkcióikat.

3. Szakértői segítség-nyújtásra kiválasztott cég alkalmassága nem megfelelő.

9. A szabályozási kör-nyezet megváltozása.

közepes

4. A kivitelezés meg-valósítási ideje kito-lódik.

5. Kivitelező ár megha-ladja a tervezett költ-ségvetést.

6. Köztéri rendezvények iránti érdeklődés el-marad a várthoz ké-pest.

7. Lakáshitelek tovább romló kondíciói kö-vetkeztében lelassul a rehabilitációs fo-lyamat.

10. A betelepülő KKV szolgáltatásai iránti kereslet elmarad a várt-hoz képest. 11. Az idegenforgalmi érdeklődés elmarad a várthoz képest.

nagy 8. A projekt menedzs-ment cserélődése.

Képviselő-testületi döntés volt szükséges a pályázatokon való induláshoz, ezért a

SEM IX. Városfejlesztő Rt. vállalta, hogy a képviselő-testület elé terjeszti a pályázat

keretében megvalósítandó projektet. A képviselő-testület megszavazta és egysége-

sen támogatta a pályázati részvételt, a részletes költségvetést és benne a szükséges

önrész biztosítását is.

A pályázati anyag külső szakértő segítségével készült el. A pályázatíró cég tulajdo-

nosa részt vett korábban a SEM IX. Városfejlesztő Rt. munkájában, így helyismeret-

tel rendelkezett, illetve tudomása volt az igényekről és az elvárásokról.

A pályázatkészítést önerőből finanszírozta pályázó, melynek tételei a következők

voltak: minimális pályázatírási díj (körülbelül anyagdíj értékben), és sikerdíj.

25

Pályázatíró munkájával messzemenőkig elégedett volt a pályázó, amit bizonyít a si-

keres pályázat is. A külső tanácsadó cég szerep kizárólag a pályázatkészítésre korlá-

tozódott, a projekt-megvalósítás szakaszában már nem vettek részt.

A projekt pénzügyi tervét a SEM IX. Városfejlesztő Rt. készítette és az önkormányzat

képviselő-testülete hagyta jóvá. A pénzügyi tervek készítése közben nehézségek

nem adódtak, a projekthez hitelfelvételre nem volt szükség, az önrészre rendelkezés-

re állt a saját forrás az önkormányzat költségvetésében.

A pályázat benyújtásának követelménye volt az egy eredeti pályázati anyag mellett

további négy másolati példány elkészítése is. Ez a sok papírmunka nehezítette meg

a pályázat elkészítését, a sokszorosítás során minden példányt újból ellenőrizni kel-

lett, hiányoznak-e esetleg oldalak. A munkát a sok-sok melléklet tovább bonyolította.

A sikerhez precíz másolási tevékenységre volt szükség.

26

5. A projektmegvalósítás bemutatása

5.1 Szerződéskötés

A Ferencváros rehabilitációját célzó pályázati anyag 2004 júniusára készült el és ke-

rült benyújtásra. 2004 decemberében kapott pályázó értesítést a nyertes elbírálásról,

azonban a szerződéskötés folyamata igencsak elhúzódott, hiszen csak 2005 tava-

szán került sor a támogatási dokumentumok aláírására, szerződéskötésre.

A majdnem egy évnyi elhúzódás miatt arányosan módosítani kellett a cselekvési

ütemtervet, az időtartamok változtatása nélkül. Csupán a növénybeültetés függött az

időjárástól és évszaktól, így ezt a tevékenységet szükséges volt átütemezni is. A

szerződéskötéssel való késlekedés további következményeként néhány addig érvé-

nyes hatósági igazolás lejárt, így azokat újból be kellett szerezni. Egyéb probléma

nem merült fel a szerződéskötés fázisában.

A szerződéskötés folyamatában a pályázatíró cég már nem vett részt.

5.2 A projektszervezet bemutatása

A pályázó Ferencváros Önkormányzatának képviselő-testülete hozta meg a szüksé-

ges döntéseket a pályázatról való indulásról. A döntés után a pályázattal kapcsolatos

valamennyi döntést és feladatot a SEM IX. Városfejlesztő Rt. végezte.

1. ábra: Projekt folyamatábrája

27

A projekt szakszerű megvalósítását szakemberek biztosítják: a projektmenedzser a

SEM IX. Városfejlesztő Rt. vezérigazgatója, okleveles építőmérnök és okleveles víz-

ellátás-csatornázás szakmérnök. A projekt nevesített pénzügyi menedzsert is, aki a

részvénytársaság főkönyvelője, okleveles közgazdász, okleveles könyvvizsgáló, to-

vábbá jogi szakoklevéllel is rendelkezik. A pénzügyi menedzser készítette el a

projektelőrehaladási jelentéseket és Ő tartotta a kapcsolatot a Közreműködő Szerve-

zettel. A projekt beszámolók elkészítésekor nem vetődtek fel problémák, vagy sza-

bálytalanságok.

5.3 A projekt kommunikációja

A projekt megvalósítása során építési, felújítási munkák zajlottak, amelyek a beruhá-

zás területein lakókat közvetlenül érintették, ezért különösen fontos volt a munkafo-

lyamatokról és fázisokról való naprakész és részletes tájékoztatás. A részletes

tájékoztatás magában foglalta az utcalezárások helyszíneinek és időtartamainak köz-

lését és egyéb információkat. A kommunikációs feladatot a kivitelező látta el, ered-

ményesen. A projekt külső kommunikációja – vagyis a támogatásból megvalósuló

fejlesztés bemutatása az érintetteken kívüli érdeklődőknek – igen hatékonyan és lát-

ványosan zajlott.

8. kép Hirdetőtábla az építkezés megkezdése-kor Forrás: SEM IX. Rt.

Pályázó komolyan vette az Európai Bi-

zottság 2000. május 30-i, 1159/2000

rendeletében foglaltakat, és annak meg-

felelően az önkormányzat gondoskodott

a projekt megvalósítása során, illetve

lezárulását követően arról, hogy minél

szélesebb körben tájékoztassa a lakos-

ságot, a közvéleményt arról, hogy a pro-

jektet az Európai Unió és a magyar

állam támogatásának köszönhetően

valósították meg.

28

A projekt helyszínén elhelyezték a támogatási szerződésben meghatározott méretű

hirdetőtáblát, amelyen feltüntetésre került az Európai Unió és a magyar állam támo-

gatását jelző kritériumok, vagyis a közösségi és a hazai emblémák; a standard mon-

dat: „A projekt az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósul meg.”; és a

támogatást nyújtó közösségi alap és hazai előirányzat neve, lógója kerül feltüntetés-

re.

A Ferenc téri beruházás 2006. július 6-i ünnepélyes átadását nagy sajtófigyelem kí-

sérte a média minden szférájából (pl. m1, Népszabadság, Ferencváros stb.).

9. kép A megújult Ferenc tér a Ferencváros című helyi lap címoldalán

Forrás: http://www.ferencvaros.hu

29

6. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés

6.1 Projektpénzügyek

Az ügyirat-kezelési, illetve pénzügyi/számviteli rendszerben a pályázat kezelése nem

okozott komolyabb nehézséget, hiszen a beruházás végéig összesen 10 számla ke-

letkezett, amelyeket a szabályoknak megfelelően elkülönülten kezeltek.

A projekt folyamatos likviditása érdekében az Irányító Hatóság engedélyével a támo-

gatási szerződés megkötésekor rögzítették, hogy a Magyar Államkincstár közvetlenül

a kivitelezőnek folyósítja a támogatás összegét, a kifizetés ezzel egyszerűsödött.

6.2 Közbeszerzés

A pályázati támogatás összege az építési beruházások nemzeti értékhatárát megha-

ladó mértékű, azonban közösségi értékhatár alatt marad, így pályázó nyílt eljárás

alapján, hirdetmény közzétételével folytatta le a közbeszerzést, ez az építési beruhá-

zás munkálataira vonatkozott. A kapcsolódó utómunkálatokra (kisebb léptékűek) pá-

lyázó két meghívásos közbeszerzést bonyolított le.

Az önkormányzatnak van már tapasztalata a hazai közbeszerzések terén, ami jól

hasznosítható volt a jelen pályázati beruházás esetében is. A közbeszerzéssel járó

adminisztratív többletmunka lebonyolításához külső szakértő cég segítségét is

igénybe vette, a közbeszerzési szakértő korábban többször is együttműködött az ön-

kormányzattal.

A közbeszerzés lebonyolítására felkészült az önkormányzat, beépítette a projekt

ütemtervébe, összesen négy hónapot hagyva a kapcsolódó feladatok ellátására, mint

például a közbeszerzési dokumentáció összeállítása, közbeszerzési eljárás lebonyo-

lítása, kivitelezői szerződés megkötése tevékenységekre. A pályázat kiírója lehető-

séget adott a közbeszerzési eljárással kapcsolatos költségek elszámolására,

azonban pályázó ezeket a költségeket nem építette be a pályázat költségvetésébe,

saját költségvetéséből fedezte.

A közbeszerzési eljárás jogorvoslati eljárás és egyéb problémák felvetése nélkül zaj-

lott le.

30

6.3 Ellenőrzés

A projekt alapvetően önkormányzati beruházásként valósult meg. Az önkormányzat

már több mint egy évtizedes tapasztalatot szerzett hasonló léptékű és tartalmú pro-

jektek előkészítésében és lebonyolításában, ami biztosítéka volt jelen projekt haté-

kony megvalósításának is.

Garanciát jelentett a projekt színvonalas végrehajtásában a projektmenedzser és a

pénzügyi menedzser a városrehabilitációs akció megvalósításában szerzett speciális

ismereteikkel, széles körű szakmai tapasztalataikkal, illetve sokrétű szakirányú kép-

zettségükkel. A felelősségteljes munkát az egyéb önkormányzati forrásból finanszí-

rozott szakértői (műszaki, monitoring és közbeszerzési) tevékenység is elősegítette,

ami egy ekkora horderejű fejlesztéshez feltétlenül indokolt.

A projekt ellenőrzési rendszerét több összetevő alkotja:

- rendszeres monitoring ellenőrzés az önkormányzat/projektmenedzsment és

monitoring szakértők részvételével;

- műszaki ellenőrök alkalmazása a pályázatnak, illetve terveknek megfelelő kivi-

telezés érdekében;

- könyvvizsgálat a támogatási szerződés alapján.

A projekt ellenőrzése a SEM IX. Városfejlesztő Rt. Felügyelő Bizottságán és Igazga-

tóságán keresztül valósult meg. Az Igazgatóság három tagja közül kettőt a Ferencvá-

rosi Önkormányzat delegál, harmadik tagja a Városfejlesztés Rt. (30 százalékos

tulajdonosi résszel rendelkező részvényes) elnök-vezérigazgatója. A Felügyelő Bi-

zottság elnöke az önkormányzat Pénzügyi, Költségvetési és Európai Integrációs Bi-

zottságának elnöke; mellette négy tagot az önkormányzat delegál, további egy tag a

másik részvényes delegáltja.

Mikor a munkálatok elkezdődtek, a projekt helyszínét felkereste a Közreműködő

Szervezet, és felhívta pályázó figyelmét arra, hogy a tájékoztató táblán lévő Irányító

Hatóság logója megváltozott, a pályázó pedig a régi típust használta. Pályázó kijaví-

totta tévedését.

A Közreműködő Szervezet ezután már csak a támogatás kifizetése előtt ellenőrizte a

projekt-megvalósítást. Az ellenőrzés során nem talált semmilyen hibát.

31

Összegzés

4. táblázat: A projekt adatai és tanulságai

Fejezetek Legfontosabb adatok és tanulságok

Pályázó szervezet és a projekt bemu-

tatása

- Pályázó: Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormány-zata

- Helyszín: Budapest IX. kerület - A projekt az ROP-2004-2.2. Városi területek rehabilitáci-

ója intézkedés keretében valósult meg. - A projekt célja: a Középső Ferencváros rehabilitációja, a

Ferenc tér és közvetlen környezetének (Berzenczey és Bokréta utcák) teljes közterületi és zöldfelületi megújítá-sával. A rehabilitációval a városrész értékmegőrző átala-kítása, a lakásállomány struktúrájának javítása és a negatív társadalmi folyamatok megállítása, megfordítása valósult meg.

Projekt-előkészítés, pályá-

zatkészítés

- Alapos és átgondolt tervek szükségesek egy sikeres pro-jekt végrehajtásához, és fontos a tervek folyamatos ak-tualizálása is.

- Nagyon precíz tevékenységet és alapos odafigyelést igényel a pályázati dokumentációs anyag összeállítása, a szükséges másolati példányok elkészítése is rejthet magában buktatókat.

Projektvégrehajtás

- Célszerű egy alkalmas személyekből álló csapat felállí-tása a projekt levezénylésére és a vállalt kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzésére.

- Fel kell készülni azokra a nehézségekre, amelyek abból adódnak, hogy a pályázati ötlet megszületése, a pályá-zat benyújtása és a beruházás megvalósítása időben el-húzódhat.

Projektpénzügyek, közbeszerzés, el-

lenőrzés

- A folyamatos likviditás biztosítása érdekében az Irányító Hatóság engedélyével a Magyar Államkincstár közvetle-nül a beruházónak folyósította a támogatás összegét. A kifizetés ezzel egyszerűsödött.

- Érdemes a közbeszerzés lebonyolítására gyakorlattal rendelkező szakértő céget alkalmazni.

32

Források Regionális Akcióterv – Közép-Magyarországi Régió – 2004. április 13.:

http://www.proregio.hu

Budapest Városfejlesztési Koncepciója: http://www.budapest.hu

Ferencvárosi Önkormányzat Városrehabilitációs Akcióterv: http://www.ferencvaros.hu

SEM IX. Városfejlesztő Rt. honlapja: www.semix.hu

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság:

www.vati.hu

Országos Területfejlesztési Hivatal: www.oth.gov.hu

Regionális Fejlesztés Operatív Program: www.rop.hu

Interjú Bajnai Zsuzsa főkönyvelővel 2006. szeptember 11-én, Budapesten

Pályázati dokumentáció

33

Ábrák jegyzéke

1. ábra: Projekt folyamatábrája................................................................................. 27

Képek jegyzéke 1. kép Látványterv a Ferenc térről ............................................................................ 17

2. kép Ferenc tér felújítás közben............................................................................. 18

3. kép A felújított Ferenc tér...................................................................................... 19

4. kép A felújított Ferenc tér...................................................................................... 20

5. kép Lenhossék park helye a bontáskor ................................................................ 21

6. kép A Lenhossék park a felújítás után I. ............................................................... 21

7. kép A Lenhossék park a felújítás után I. ............................................................... 21

8. kép Hirdetőtábla az építkezés megkezdésekor .................................................... 28

9. kép A megújult Ferenc tér a Ferencváros című helyi lap címoldalán.................... 29

Táblázatok jegyzéke

1. táblázat: Projekt összegző adatai ......................................................................... 16

2. táblázat: Kockázati elemzés Közterületi rehabilitáció Ferenc(kert)városban ........ 24

3. táblázat: Kockázat valószínűsége és hatása ........................................................ 25

4. táblázat: A projekt adatai és tanulságai ................................................................ 32

34