FODOR ÁKOS

LEHETválogatott, örökbefogadott és újabb versek

© Fodor Ákos, 1995

Ennek a könyvnek az elkészítése érdekébenegyetlen fának sem kellett meghalnia...

Fabyen Könyvkiadó

2

TARTALOMAJÁNLÁS

e m l é k - i r a t o kINVOKÁCIÓ

-IK LEVÉLFOGALMAZVÁNY W.-BECIVILIZÁCIÓ

FIATALEMBER PORTRÉJAVALLOMÁSOK

VOJTINA ÚJABB ÉSZREVÉTELEIA BOLOND DALA A HELYZETRŐL

KIS-RENESZÁNSZTÁRGYAK DICSÉRETE

NAGYSÁG„- ÉS KORA”

A MEGMENEKÜLÉSECCE HOMO

KÉT VÁLTOZATÉRINTKEZÉS

ALTATÓKETTŐS

MIKOR ELMENTEKPONTIMA

TÉLI TÁJKÉPUJJLENYOMATPOLIFÓN TÉTEL

A HAIKURONDÓ

DALECCE HOMO

HÍRDETÉSKÉP

A HÁZTARTÁSI ISMERETEK-BŐLAXIÓMA

EDZÉSMINTAA 0

ÁDÁMAXIÓMA

EGY AJÁNDÉK ELHÁRÍTÁSAROMÁNC

EPIKTÉTOSZ-VISSZHANGPORTRÉ, GYUFALÁNGFÉNYBEN

CIVILIZÁCIÓPÉNELOPÉ

HIEROFONTÉSZEGY HAIKU TÚLCSORDULCANTICUM CANTICORUM

KAVAFISZ-VISSZHANG

HÁRUN AR-RASIDKÖZÖTT

SZABADSÁGKATARZIS-ÉREM

(RÉSZLET A KEZELÉSI ÚTMUTATÓBÓL

BEATRICEÍTÉLET

TÁRSASÉLETLES ADIEUX

IDŐ, JÁRÁS, JELENTÉSSTÁTUSZ

METAAKUSZTIKAEGY DIAGNÓZIS

EGY „HOMMAGE” RÖNTGENKÉPEWEIMARI ÜZENET: HÁZTARTÁSI TANÁCS

UGYANONNAN: UGYANAZMETAOPTIKA3 GYAKORLAT

AXIÓMAEVOLÚCIÓMETAIDILLSZÓNATINA

KRÚDY GYULATALÁLT

VÁLTOZATOK EGY JÁTÉKRAADY-ESSZÉ

ÁMULATJELENTÉS-VÁZLAT A JELENIDŐRŐL

PILINSZKY-EMLÉK-MŰCÍMERPAJZSFÖLIRAT

GYEREKA PILLANAT

UTCAI GYORSFÉNYKÉPKAMASZ

EGY SZENVEDÉLY ANATÓMIÁJAALAKVÁZLAT

BLOW UPAXIÓMA

A KEGYELEM ÁLLAPOTA ÉS EGY MÁSIKSZERELEM

HÁZASSÁGI EMLÉK-MŰTŰNŐDÉS A NAP ALATT

TÁBLA EGY EGYIRÁNYÚ UTCA SARKÁNEGY FOG ÉNEKEINDISZPOZÍCIÓ

PATT

3

A TUDOMÁNYEGY TRAGIKOMÉDIA SZINOPSZISA

A TEREMTMÉNY ÉNEKEJEL

HAIKU-RONDÓMOST MÁRHOMMAGE

MINDENNAPI TESZT-KÉRDÉSALAPSZABÁLYOK

MOZARTEGY PILINSZKY-DALLAM

METAESZTÉTIKAIN MEMORIAM

ÖREGSÉGHALOTTAK

BOLDOGSÁGHAIKU-KOAN

MŰHELY-HAIKUKOANKOAN

CANTOAZ EMLÉKIRATOK UTOLSÓUTÁNI MONDATA

l e l e t m e n t é sKEPES SÁRA 1942-1965

ÖNÉLETRAJZC’EST LA GUERRE

KARÁCSONYÚJ HAMLETEK

[IMBOLYGÓ MÁSODPERC-DALOK][KÉRDŐN HAJOLÓ NEONOK]

ETŰDMADAME CHAUCHAT

[KÉT VÁLTOZAT] MEGÉRINTETTÉL[BORÓKA ÁGÁN]

[HOGY VÁGYOM-E RÁD?]A FÉLELEM DALAI

[DALCIKLUS]HAT BŰNBÁNÓ SOR

[ÉJEI][CSICSEREG A REGGEL]

DÉLESTE

[NAPSZAKOKBA ÉS SZERELEMBE]EPITÁF

l e h e tN. N. HALLGATÁSÁT HALLGATOM

IMPROMPTUÉRINTHETETLENEM

A LYUK METAFIZIKÁJA

VÉTKEINK ISVIRÁGVÉGE

SZÖGEKWEIMARI EMLÉKKÖNYV-LAPOK

EGY BÁRMILYEN TÁRGYÚ FEL- VAGYKIHÍVÁS SZÖVEGÉNEK SORAI KÖZÖTT

TALÁLT KÖZLÉSTÚLCSORDULÓ HAIKU: A SZÉPSÉGRŐL

MÉRLEG-HAIKUHYPER-HAIKU: A HUMANIZMUSRÓL

EGY VÉGSŐ KÉRDÉSMONOLÓG

ÁHITAT ÉS RÉMÜLET - DAL AZ IDŐRŐLANTIGONÉ BÚCSÚLEVELE HAIMÓNHOZ

ARCKÉPCSARNOKEGY PORTRÉEGY FOHÁSZ

PORTRÉ-KOANHI-FI KOAN

VÁLSÁG-FOKEGY MAGYARÁZAT

JÁTÉK-SZABÁLYMAGÁNSZABÁLY

JELENTÉSSZINOPSZIS

MAGÁN-INFERNOEGY FOHÁSZ

KIS ETIKASZEMELVÉNY A NAGY RECEPT-KÖNYVBŐL

TÉTEL EGY MÉRLEG-BESZÁMOLÓBÓLAXIÓMAXÉNIA

EGY MÁSIK DEMOKRATIKUS MODELLEGY VAKOND-TÉZIS

EGY NYELVI (?) AXIÓMAMÉRSÉKELTEN SZELÍD XÉNIÁKMÉG MAGASABB MATEMATIKA

KÉT GYEREK-PORTRÉVÁLASZ

BENSŐ BESZÉD EGY ALEXANDRIAI KÁVÉHÁZTERASZÁNNYÁR. DÉL

LEVÉLVÁLTOZATOK

KIS ÖRÖM-ÉNEKLEHET,

MAGYARÁZÓ-TÁBLÁCSKA A VIVÁRIUMBÓLEGY S L O G A N HUMANIZÁLÁSA

P. J.OPTIKOANHÁZASSÁG

4

MOSTJANUÁRI ÁHITATV-F-Á TALIZMÁN

STÁTUSZVISZONY

SZINOPSZISÉRTÉKMENTÉS

PONTAXIÓMA

MOZGÓKÉPHÁROMSZOR HÁROM SOR

IMAVALLOMÁSIMPROMPTUSZERELEM

A KIBELEZETT PLÜSSNYÚL ÜVEGSZEMETOMPÁN CSILLAN

HAMUKIMITTUD

GÖMB-ÉLMÉNYARS POETICA

KOSZTOLÁNYI-HOMMAGEMAHLER-IMPROMPTU

DRÁMAHAGYD

ESTEEGY ÁLOM SZINOPSZISA

EGY HIPOTÉZISAZ IGAZI NAGYSÁGASSISI ÉRMECSKEVÍGRENDELETEK

EPILÓGUS EGY KÉSZÜLŐFEJLŐDÉSREGÉNYHEZ

5

LEHET, hogy ez a legtisztább, leghitelesebb minden szó közül, amit csak ismerek.

A tétovaság, a megengedés és a remény közös szava.

„Lehet”: a teremtmény szava; a teremtő „LEGYEN” után a Második talán.

AJÁNLÁS

Csendes vagyok,törvényszerű, ám kiszámíthatatlan,mint némelyik jobb költemény.- Bocsásd meg, életemnek Bármely Olvasója,• ha nem tetszem, nem értesz, nem szeretsz.••••••

6

e m l é k - i r a t o k

••••

INVOKÁCIÓ

a hegedűmre feszült ötödik húrt:bármiféle játék előtt megpendítem a Láthatatlant;abszolút némaságához hangolom magam, merta halál (normál) Á-ja nélkül mindenzene hamis, minden szövegértelmetlen, Eurüdikém.Eurüdiké

-IK LEVÉLFOGALMAZVÁNY W.-BE

- nos, nem vagyok modern. Édes és kopáraránya más bennem. Képem a képpel,mit kontrollképpen rámvetít e környék,pillanatra sem fed. Hiányzom. Nyugtalan ésnyugtalanító viszony... ... szénám rosszul áll. Érzema más baját, ha lelke csikar s ha gyomra hánytorog; nem adatik,hogy én haljak belé. Soha, hogy avagykigyógyulhatnék belőle.

Drágám, édes úr! Egykor mi vívtunk s az még (hiszen, hogykardod mérgezett volt, akkor is: ki-ki tudta) tisztatorna volt; mi legfőbb: szeretted mégpiszkos cseleidet - - szerettelek.Nemkülönben még rosszálmaimat.

Hogy a való szebb, fájóbb a képzeltnél; hogyaz elérhetetlen, vagy viszontaz az elvesző? - Önts liliom kelyhébehagymaszószt: „szép!” „merész!” és „milyen kézenfekvő!”

7

hallhatod; ám elébbieketne is tudd, mert már gondolatátlemarják képedről poétikus brigantik, intellektuálislotyók, ábrándoslelkü halkufárok.Habár - - - ennyialkalmasint biztos felőlem

s történetesen általam: mely nem alkalmazható alkalomhoz, amely előtt sápad a részlet;a tűrhetetlen fény,melyben elhamvad, ami látvány(megtorlás el nem marad) (így, vagy amúgy)(ez ügybenakárha itt se lennénk) megy magától - el szavaink banalitása ésa szó maga is utána,a semmin alkotott míves lyukon -

Talán:szeretni - mikor s hol épp lehet.

CIVILIZÁCIÓ

forgóajtó álla sivatagban. Akikikerüli: nincs

FIATALEMBER PORTRÉJA

Hátborzongatóan műveletlen (amiaz emberi anekdótakincs módszeresbirtoklását illeti ) - magányosészrevételei vannak.

Ugyanevilágból épített másik világagőgösen, fázósan és sóvárgónkereng emebben. Nincsenek

8

törvényerejű rendeletei: a szelídnomád ügyeljen beilleszkedésés kivonulhatás örökmozgó

föltételeire. Vannakdallamai.

VALLOMÁSOK

Muzikális vagyok mint Einsteinszép csak annyira mint Mozartde tudok modortalanlenni mint Michelangelo

Legfőbb érdeklődési körömhogy vajjon mi köze dolgaimhozazok körének akik érdeklődésnélkül dolgoznak dolgaim ellen

Szeretni szeretek és semmi mástMűködésem szerint inkább városhozhasonlítok mint főbérlethez Zavarbahoznak

„hűtlen” „hideg” sütve rám akikmelegnek találják a börtönt is mivelszeretnék megszeretni

VOJTINA ÚJABB ÉSZREVÉTELEI

Írjunk nosza, ha már mindenki ír,család-verset! Hiszen pótolja abbana családfa a lírai hitelt,az azonos nevek adják a ritmikát skét-három, váltakozva: tagolás,ellenpont, szerves egység, minden. Nagypapáróltöbbnyire leesett a ló; - derű.Ezüst nagynéni úszva áll a mézben:nézhető. Anyám - - és itt el is fullada vers, mert ugyebár, nincs arra szó;anyányi hiátus tehát. Papátmég elvisszük a rosszlányok közé (- la vie...) ámtekintélyére vigyázunk: onnan isjó egy fejjel kilógjon!

9

Mindeközbenhistóriai sztorik - a finom adagolásraszerfölött ügyelve: mindezúgy szóljon, mint madár, fiaihoz;értse, ki érti, s ki-ki, amit szeret.

A BOLOND DALA A HELYZETRŐL

egy képzeletbeli Shakespeare-színműből

A bábuból kihullt a kóc:erében, sajna, vér buzog;könyvből idéz minden bohóc;nem játszanak - nem játszhatok.Azám, nolám,tillárom haj, nem játszhatok.

Mint illik, Jankát elvesziJani, ki Janit szereti;Janka meg Jankáért lobog:hogyne volnának boldogok?Azám, nolám,tillárom haj, de boldogok!

A rossz mindenből jelt teremt,hát minden jel rosszat jelent;süllyed a Fönt, lebeg a Lent,dagad az őr, sorvad a rend.Azám, nolám,tillárom haj, rosszat jelent...

KIS-RENESZÁNSZ

szerelemtől álmatlan forogtamhajnalig - akkormegszámoltam, hogy orrában két lyuk van.Mosolyogtam és elaludtam

TÁRGYAK DICSÉRETE

Bámulatos a KERÍTÉS.Keret a rács - a mű: a Rés!Lényeg a Rés,hogy ki benéz,belássa nyomban:

10

mennyire kint van.- Így mind az anyag, mind a likhaszonnal használtatik.

\

Dícsértessék az alkotó RADÍR!Az értelmezi, mit más csak összeír;mert hogy mikor mit tilos: a Helyzetek Lényegétmindig is RADÍRok írták voltaképp.Minden kis eretnekség: langyos, szürke, béna.Ám a kusza sorocskák közt nagy rendet vágvaa RADÍR: nyomán fehéren fölizzik a várva-várt, a tiszta, nagy meta-poéma! A RADÍRnak köszönd, sok rész-részébe-bódult, hogy legalább negatívban kirajzolódunk.

\

Üdvöz légyen a Kétágú, a RendíthetetlenHANGVILLA, mely, ha rezgetik, hát rezzen,ám magasságát tartja! Hangja akkor se más,ha lágy érintés éri, vagy sors-kemény csapás. Mindegyike saját hangjával van tele - hát nem is lesz belőlük soha holmi „zene”...

NAGYSÁG

Említésreméltót semmit nem tettjóideig. Aztán sem. De később:kőbevésett végrendeletébenránkhagyta a követ és a vésőt.

„- ÉS KORA”

berendezkedetta pokolban eleintesűrűn hivatkozvaa dudatanfolyamra

11

A MEGMENEKÜLÉS

az ember már csak óvatos.Súlyát apránként ejti rá;minden kis reccsenésre kész

ugorni, kúszni, mászni is.- Nem tudni pontosan, mikor:nem történt semmi végzetes

ECCE HOMO

ravaszkodnunk kell:egy sámli fölött se tud-nánk átröpülni

KÉT VÁLTOZAT

(helyzetmeghatározás)

végem a célom:tartok tőle és felé;futásból állok

(megoldódik)

gyógyíthatatlanhalandóság a bajomés orvossága

ÉRINTKEZÉS

(jelen románc elején arról volna szó- ha nem veszélyeztetné mindkettőnkeszményi figyelemösszpontosítását - hogy éninkább az ágy mellé szeretnék már feküdni,mintsem meg- és beágyazgatni. Vagy arróla börleszk heroizmusról, ahogyan az ételtszeretném inkább a tányér fölött lebegtetve,evőeszközök nélkül, a számtóla lehetséges legnagyobb távolságbanelfogyásra bírni; a közismert jóllakásra,mosogatásra, újabb beszerzések kényszerére - s amiezekkel jár - való tekintettel. Stb. Ám, mivel, hogy líraiénünk ezúttal érzelmi okból került egy lapra, térjünkrögtön a tárgyra, míg megfelelő a hőfok:) Elutasítólag megsimogatlak.

12

ALTATÓ

minden veszteségfájdalomba csomagoltmegkönnyebbülés

KETTŐS

a hópehely ésárnyéka találkozikvégül a földön;

december. Éjfél.Életemnek is körül-belül mélypontja

MIKOR ELMENTEK

öblítsd ki a szádat, mosd ela poharakat, a tükrökrőlse feledkezz meg, told helyrea székeket, a könyveket rakd visszaa polcra, a hamut öntsdki, szellőztess, a tükrökrőlmeg ne feledkezz, vegyél felmás ruhát, vagy semmit, a mosdókagylójából a hajszálakat(vizet csorgatva rájuk, össze-tapadnak és lényegében egyetlenmozdulattal összeszedhetők) szeddössze, zárd be az ajtót és azablakot, a tükrökről nefeledkezz meg, húzd fölaz órákat, gyújts rá, vegyélmély lélegzetet, igyál még egymaradék kortyot, a tükrökrőlne feledkezz meg, told helyrea szádat, öntsd vissza a hamut apolcra, a poharat szellőztesd ki,vegyél mély könyvet, vagy semmit(vizet csorgatva rájuk) húzd föla hajszálakat, a tükörre gyújtsrá, mosd el a tükröket, a mosdó

13

kagylójából öblítsd ki a tükröket,zárd be a tükröt és a tükröt,vegyél más tükröt, vagy semmit,próbálj megfeledkezni (összetapadnak)a tükrökről (és lényegében egyetlenmozdulattal) próbáljmegfeledkezni a tükrökről

PONT

szórakozottanmásvalaki arcávalmosolyodtam el

IMA

az a sírás várjon. Várnia kell.Sokáig, akármeddig, nem tudom.Az isten verje meg lépteidnyomát. Lábaidra,lábaidra vigyázzon

TÉLI TÁJKÉP

Hideg, hideg.Legalább hazafeléegyenesen megyek.

Havak, havak,pólyálói sebeknek,gyógyítják nyomaimat.

Tiszta, tiszta:nincs bennem előre,nincs előttem vissza.

14

UJJLENYOMAT

tartani.Mindenáron: tartania távolságot és a kapcsolatot.E kereszt metszés-pontján (feszület?célkereszt?)kitartani

POLIFÓN TÉTEL

m u n k á k által é s n a p o k telvén kiadni leadni a fölösleget bármi áronkészülök lenni e munkák általsenki semmi s napok telvén is nagy a nyár megszerezni talán megengedi olyik fájdalomhoz a sebet és nevetéshez a viccetsimogatni s ilyen-amolyan keretekbenszeretnélek egy-két kép is megteremhetnem ismerni habár nem vagyok méltó - noha nem ismerni méltatlan sem vagyok mivelhogy semmi vagyon az embernek fiában valamint az ürességnek (ó Gyönyörűeknél Kedvesebb) szórványos hézagai (holdkórom örökkön fogyó holdja) a nyár nagy. Üvegről a törés vonalát mint rátapadt hajszálat lehúzni kihúzni menthetetlen fogként a szájból menthető testként a vízből képemet

15

kivonni minden gyűjteményből elgondolva valami kicsit és tisztességeset halandóságom biztos és szűntelen tudatában szelíden szerelmesen szabadan munkák által és napok telvén

A HAIKU

lábam előtt ültegy madár, majd felröppent -Nehezebb lettem.

RONDÓ

a r r a gondolok: igencsak irigyeltema vízen üldögélő sirályokat, ahogy a hal- és madár-létmegfoghatónak tetsző határvonalánolyan természetesen ringatództak, mint magaa - nevezzük így - határvonal. (Némelyüképp startolt illetve landolt, heves szárnyberregtetéssel,ám az alaphelyzethez képest az ilyesmi csupánalkalmi akció volt s hamar túlestünk rajta; közbense zavarta meg a hullámzó nyugalmat.) A d o l o gtermészetéből adódóan, sohasem volt két sirályfej egy-magasságban (miközben helyzetük - a hűsölés nyugalmae váratlanul meleg, szelíden villámló fényűőszben - kétségkívül egy-magasságú volt) és ez csupánannyit tett, hogy a nyugodt folyó legkisebb hulláma issirályba-öltözötten játszhatta (eképpen láthatóválett) tisztes kis szerepét - mert, valljuk meg, különbengyilkos, toronymagas, bőgve-zuhogó legyen a hullám,ha azt akarja, hogy észrevegyük. És közben perszea villamos is haladt a maga szögletes-lármásmódján és én is üldögéltem rajta a magam módján; a milyen-,és milyen-létnek ugyan mijén? s hogy mindeza folyóéval egy irányban történt, vagyis az, hogyegyfelé menet hagytuk el egymást: a legeslegszomorúbbana r r a gondolok

16

DAL

Hogy minden lefelé esik;hogy ifjúból lesz az agg;hogy az evőket megeszik;hogy mindezekre süt a Nap -- míg csak időnk le nem telik, sorolhatnánk e dolgokat s „természetes” mondjuk, pedig érezzük: fantasztikusak.

ECCE HOMO

ha tisztálkodunk:eltávolítjuk a koszt- m á s közelébe

HÍRDETÉS

Nyug-díjnyertes szülőktől származó, egy-istenhívő, fajtiszta, monogám, nagyalakúvilágom elcserélném néhány kisebbre, lakhatóra.Ráfizetés: majdmeglátjuk szerint.

KÉP

csíkos öröksapkája volt,fölgyűrtszárú öröknadrágja volt,hosszú-hosszú örökviharkabátja volt,volt zsákvászon vászonzsákja is,azt is alkalomtól f ü g g e t l e n ü l hordtaés folyton fütyörészett;és átfúrt öngyújtója volt! lánconhordta: elővette, visszarakta, elővette, visszarakta,istenem

17

A HÁZTARTÁSI ISMERETEK-BŐL

mikor a papírszelettel, késpengével,megnyálazott újjal, vagy egyéb,műgondot és rögtönzést szerencsésarányban vegyítő módokon begyűjtötthamuhengerkét, hamulepényt, hamu-pillangót, pormacskát, hullt-hajszál-hekatombát, virág- és grafitporkupacotúgy ejtem, fújom, kenem, csapoma - nem épp üres - hamutartóba, hogyannak tartalma riadt verébcsapatkéntszétrebben, hogy tágabb körben leüljön:az méltó díja íly fáradozásaimnak

AXIÓMA

morális örök-mozgó: amit nem emelsz- szűntelen - süllyed

EDZÉSMINTA

Jó, ha ezzel számol,ki beáll a körbe:lesz kölyök-órjásbólkomoly, felnőtt törpe.

A 0

Ha a 0 a helyén áll, az igen helyes,sőt, tiszta haszon, mit megszerezni érdemes!Mert hisz a 0 az 1-ből egyből 10-et csinál,ha érdeme szerint szerényen a sor végére áll:értékét meg-10-szerezi az a világ,mely önnön 0-inak elébe vág;ámde minden tüstént 1/10-ére lappad,hol a 0 arcátlanul az élre kaptat:ha 0-nk a sornak e-végére áll,az minden értéknek: 9/10 halál... Fenti 10 sor arról szólt, hogy minek hol jó lenni, s ezek során tán kiderült, hogy a 0 nem épp semmi!

18

ÁDÁM

micsoda Kert volt!Virágszándékainkattett-gaz verte föl

AXIÓMA

mire megtanulszénekelni, dalod márrég nem arról szól

EGY AJÁNDÉK ELHÁRÍTÁSA

Ne adj igazat.Neked túlsokba kerül;nekem meg épp van.

ROMÁNC

Lám, ez a kedves nő ismellettem öregedett mega metrón: föladva(előnyös) profil-helyzetét, szembefordult.

EPIKTÉTOSZ-VISSZHANG

Sose mondd azt: „el-veszítettem”, semmiről;mondd: „visszaadtam”.

19

PORTRÉ, GYUFALÁNGFÉNYBEN

lelkem elillan,vánszorgok utána- pálinka gyengül ígynyitvafelejtett üvegben,otthagyott pohárban:tündér alkohol tűnténlassan párolgó, nehéz,émelyítő lötty

CIVILIZÁCIÓ

úgy t e s z ü n k

PÉNELOPÉ

tétlenség tervétszövöm éjszaka - nappalfölfejtem azt is

HIEROFONTÉSZ

„Bizonytalan volt a nyár, nagyonnehezen indult, de most itt van.Olyan mélyen, megadással és hirtelenaranyos terhességgel, hogy őszneklátszik. Szép nap van, nagyon szépnap, és a világ csak egy-egynapból áll, mindig egyetlen jelenlevő napból, hiszen a tegnap nincs már,a holnap nincs még, az emlékezetcsalóka, irreális, megfoghatatlanvalami, idegesség és irizálás, a jövőpedig bona fide feltevés, és a hipo-téziseket nem szeretem. Szép nap van, ma,ma! és ha valamit akarok, ha valamitszeretek, azt ma akarjam és ma szeressem.Ebbe az egy napba, mint valami óriásiaranymedencébe vagy zöld tükörbe merül elminden, de minden, az élet, a szerelem, az evés-ivás, a vallás és a történelem minden

20

lehetősége, ünnepélyesen, jelentőség-teljesen, mint Zsuzsánna lába a fürdőben.Rezegtek az apró levelek a fiatalfákon, miért, meddig”

EGY HAIKU TÚLCSORDUL

ikrásodsz, mézem,színed mélyül, aranyam,borom, erősödsz;hunyoroghatok-e mégfényedben, napom?

CANTICUM CANTICORUM

úgy vágyom rád, mint ha itt se lennél

KAVAFISZ-VISSZHANG

legalább egy ízben el kell menni,messzire kell menni mindenszerető szem elől; le kell hűteniszívek kölcsönös lobogását, épp a leg-melegebb szivekét - máskénthogyan is volna kívánható, hogy akitérdén lovagoltatott, stb.: egykorbájos-hibás személyedet apránként elfogadja,m á s-ként? Mesterlegény, - ha lány vagy is -mennél messzebbre! (Úgyszólván közömbös:kikkel, hol, mit tanulsz. „Tanulsz”-e.V i s s z a k e l l j ö n n ö d, hogy itt l e h e s s.És ha szíved töröd össze - ímmár: megint -akkor is. Akkor ezt tanultad. Elég szívtörősaz egész. Csak az a fontos: mennél messzebbres legalább! egy ízben.) El kell menni

21

HÁRUN AR-RASID

a Mindent-TudásKútjába mártott fejemelfelejt engem

KÖZÖTT

hogyan költözhetnék mindenestülegyetlen elragadtatott tekintetembe, hogy mégszemem se lássék: ne zavarjaa tiszta látszást holmi látvány; hogyan boruljakle térd nélkül, minden nélkül: m i e l ő t t ? ennyirenem tudni csak azt lehet, amit tudtunk egyszer, egyszertudni fogunk, de mit g y a k o r o l n i (már csakkényszerítő alkalom híján is) mód nincs; amia halálosan biztos tudás két csillagmesszi pillanataközött: e l k é p z e l h e t e t l e n

SZABADSÁG

a legdrágábbat, a legkedvesebbet,az egyetlent, mi valóban Egyetlen:indulás előtt léggömböd kosarábantalálod. És mindig, hajszál-pontosan ennyi, sőt: eza túlsúly. Választhatsz:

KATARZIS-ÉREM

(fej?)

pehelyke, áhí-tattól visszafojtott lé-legzetté tettél

(írás?)

Bármihez érek:te zendülsz. Nyelved lettem,harangom lettél.

22

(

milyen érvényeslett arcom: két tenyeredzárójelében!)

RÉSZLET A KEZELÉSI ÚTMUTATÓBÓL

súlypontom kívülesik jelenségemen:aki f o g - nem b í r

BEATRICE

üregesedőanyagom alakodatrajzolja körül

ÍTÉLET

sohasem fogodmegbocsátani nekem,hogy nem szerettél

TÁRSASÉLET

fölkereslek, hogyne kelljen rádöbbenned:magamrahagytál

LES ADIEUX

magadra ítéllek

23

IDŐ, JÁRÁS, JELENTÉS

aztán a hó,megint a hó,eljön a hó hava, évada:hullhat önmagára másmaga.Most jelentősebbek és múlandóbbaka lábnyomok. Aztán megint elolvada hó, a hó, a hó

STÁTUSZ

e fásvilághozérzékeknek öt sebénáltal szögezve

METAAKUSZTIKA

n e m h a l l a t s z a n a a pizzicato-csípkelődés, sem a szomorúság hosszúvonásúsuhogása, ha alattuk nem rezonálnaaz elragadtatás némasága

EGY DIAGNÓZIS

nem figyelünk, csakszámítunk egymásra - nemhangverseny: lemez

EGY „HOMMAGE” RÖNTGENKÉPE

NAGY tisztelőd VAGYOK

WEIMARI ÜZENET: HÁZTARTÁSI TANÁCS

Ne zsúfold össze gyümölcseidet!Egymás tapadó közelébetartósabban kényszerülve- akár az emberek: rohadni kezdenek.

24

UGYANONNAN: UGYANAZ

Koszlik-foszlik, züllik a talmi holmi.- Habár reménytelen e dolog itt:minden napodon hozz rendbe valamit;m a g a d a t ne hagyd elgazosodni.

METAOPTIKA

Nagyon figyelj, mert a világotteszed is azzá, aminek látod.

3 GYAKORLAT

képzelj egy tükröt;gondold, hogy belenézel;hidd el, amit látsz

\

segíts mindennekolyannak lennie, mintamilyen úgyis

\

zsinegen horog,boton zsineg ne legyen,bot se, kezedben

AXIÓMA

Isten nem hivő.A nép nem demokrata.A víz nem szomjas.

EVOLÚCIÓ

ugyanazt írom:mindig más mindig másértolvassa másnak

25

METAIDILL

itt ülök én ésgondolataim se száll-nak sehová se

SZÓNATINA

I s z ö g l e t e s s z a v a k

(derékszögű)

BÉRKERET

(amorf)

TÜKÖRCSERÉP

II k é t g ö m b s z ó

(szép)

HABLABDA

(kedves)

GUMIGOMBÓC

III l e b e g ő s z a v a k

HÓ

HAMU

IMA

KRÚDY GYULA úr,

magyar író,megzendíti a hiány legmélyebbhúrját, hogy a fájdalom véges-végig-járt útján át jutnánk túla Fájdalom Birodalmának mindengránicán, olyan helyre, helyzetbe,ahol már tapintható, szaglintható,látható, ízlelhető, ölelhető minden,ami nincs többé - és semmi más.

26

TALÁLT

- - bámulatába fogott.Kerekre nyitott szemmel nézte a leányt, mint a nőiszentképet nézegetik elhagyatott kolostorokbanvilágtól elvonult szerzetesek. Rámeredt,mintha e-naptól kezdveélete végéigtöbbé nem láthatna más nőt,csak ez egyetlent, e gyönyörűt, ez ismeretlent és elérhetetlent;napsütésben és éj setétjében, a sárga őszi fák alatt éshulldogáló hópelyhekben,az utazás elsuhanó tájain és az elmebetegek csendes házában

ÉS AZ ELMEBETEGEK CSENDES HÁZÁBAN elmondhatnáaz ősrégi ének szavaival: bal keze a fejem alatt, jobbjávalmegölel engem, ő pedig így kiálthatna fel a sötétségben, a zsengemenyegzői lombsátor alatt: esdve kérlek titeket, Jeruzsálemnek leányai,az őzek és szarvasünők nevére, föl ne serkentsétek,föl ne ébresszétek az én szeretőmet

Ő PEDIG ÍGY KIÁLTHATNA FEL A SÖTÉTSÉGBEN, A ZSENGE MENYEGZŐI LOMBSÁTOR ALATT:Te Isten udvarában játszadoztálés én a Te játékod, Te az én játékom levél a föld kerekén,ahol mindenkinek gyönyörűségére voltála szentlélek tisztaságában,Madonna Hetaira.

Gyermeked vagyok, és csak Terád akarok hallgatni.Boldog leszek örökké, ha megtarthatom útaidat.Nem vetem el fiatalságod szenvedésből született bölcsességét,ajtófélfádat őrizem csillagok húnytánál, csillagok nyíltánál,mert aki Téged megtalált, életet talált

VÁLTOZATOK EGY JÁTÉKRA

POLONIUS:

„- játszott, vagy megittasult;Labdán kocódott; vagy tán, e s amaJóféle házba láttam térni be”(...)„Példát magadról véve, lesd ki őt.”(...)„S mondd, a zenét se hanyagolja el.”

keresem egyen-súlyomat (és semmi mást):labda a lejtőn

\

27

én is vágtam szétlabdát: én is zokogtam:nincs benne semmi

\

(mondd, Mindenttudóm:a mozdulatlan labdaáll? ül? vagy fekszik?)

\

színünk, nagyságunkm á s ; pörgünk, pattogunk e g ysötétség körül

\

titkom ne firtasd:fölhasítod labdád: setudás - se játék.

ADY-ESSZÉ

R ö p ü l j , h a j ó m ,

nincs víz.

ÁMULAT

Csodálatos az a vonulás!

Nem tömeg, de végeláthatatlan,számtalan és széle nincs, se hosszas nincs köztük kettő, ki egyszerre lépne.Mindegyikük egy-egy világmindenség:nem szorul másra - mást ki nem szorít;hallatlan léptük minden zajt kiolt,magábaölelve mind-mind a zenét.Érinthetetlenségüket tapintom,állandóságuk szélvészében élek:égek-fogyok, mint áldozati máglya -

- döbbenetes Azok Vonulása,akik szembe többé sose jönnek.

28

JELENTÉS-VÁZLAT A JELENIDŐRŐL

valahogy úgy, mint a csecsemők:iszom, iszom és szomjazom,megkívánok és elúnok,fogok, megszorítok és elejtek,elsírom magam,unatkozom, félek. Mindentől függök, de alig függök ö s s z e.Nagyon megörülök egy érintésnek. Vissza-borzadok egy másiktól.Nevetnem kell, nevetnem bizonyos szavakat hallva, látva.Figyelmem lengőajtaja készségesen nyíldogálkifelé-befelé, vagy ácsorog középen: elbámészkodomegy színen, formán, hiányon; jót csodálkozom olyasmin,hogy hajlik az ujjam. Bízom. Ragaszkodom. Hamarfelejtek. Valahogy így. Jöheta jövő - úgyis jön- nem hívom.

PILINSZKY-EMLÉK-MŰ

Születésünkkel sebet ejtünk.

Létezésünk kiszakít valamités eltakar valamit a teljességből,

halálunkkal pedig árnyékot vetünk.

- Mivégre vajjon mindez? Vajjon mivégre?

CÍMERPAJZSFÖLIRAT

Nagyon - vagy sehogy.

GYEREK

ahogy a szél fúj- vagy épp nem

29

A PILLANAT

fellobban és kialszik.De akkorra már örökre beégettvalami Megnevezhetetlenmintái közé

UTCAI GYORSFÉNYKÉP

Bájos. Csúf. Igéret.Mint egy ebihal.

KAMASZ

nincstelen tékozló

EGY SZENVEDÉLY ANATÓMIÁJA

HAMLET:

„...mely dolgokat, uram, bár magam isrettentően és roppantul meghiszek,mégis úgy tartom, nem becsület ígypapírra tenni:”

Gyere,közel, közelebb,még közelebb, kérlek, még, még,egészen közel, tapadóan-egészen!- Én akarlak eltaszítani.

ALAKVÁZLAT

Sietsz. Késel. Félsz. Azértis belevágsz,belémvágsz. A mozdulat közepénmegbénulsz, már annyira bánod. Meg-teszed és nem: magamagávaltörlöd a tényt. Mindez még csakrossz sem. Aztán megintkésel majd. Majd elsietsz.

30

BLOW UP

Valamit elfelejtünk,elmulasztunk valamit,elszalasztjuk, vagy elhalasztjuk.És ez a majdnem-semmi attól fogvajön, jön, nyomunkban van és egyszer csakmérettelenné hatalmasodik, mint az éjszakacsendjében egy padlóreccsenés.

AXIÓMA

A szeretésenkívül minden emberitett: romépítés.

A KEGYELEM ÁLLAPOTA ÉS EGY MÁSIK

A szeretők tengernél, napnál,időtlen térnél többet nem akarnak,kevesebbel be nem érhetik. A lehetségességek csüggedt/csüggesztő mérleghintáztatásaházastársi-háztartási erény. Kád víz. Fűtő- test- meleg.Lakóterület.

SZERELEM

ahogy a szél meglebbenti a függönyt:nem a függöny, nem a szél. A lebbenés

HÁZASSÁGI EMLÉK-MŰ

van, mikor tisztábbeltörni egy tányért, mintelmosogatni

31

TŰNŐDÉS A NAP ALATT

Valami árnyékmegtaposta árnyamat- nehezteljek rá?

TÁBLA EGY EGYIRÁNYÚ UTCA SARKÁN

- az ecet bezzegsose borosodik meg...

EGY FOG ÉNEKE

már kilazulok.Ha kell: vigyázni kell rám.Rágni, velem? Nem.

INDISZPOZÍCIÓ

Amikor szivemgyáva és agyam lusta:véleményem van.

PATT

ha elmondhatnám,miért becsüllek nagyra:vérig sérthetne

A TUDOMÁNY

be-bizonyítja a vízről,hogy nem vízszintes

32

EGY TRAGIKOMÉDIA SZINOPSZISA

Mindenkinek van igaza.

A TEREMTMÉNY ÉNEKE

új szemmel néznia régi képre: ez ami alkotásunk

JEL

Vér-szem a hóban.Kié? mié? nem tudom.Piros, fehér; föld.

HAIKU-RONDÓ

az én poklombanszámolnak és mértékkelszeretnek; órátlesve időznek; folytonvéleményük van;csak idő van, semmi tér.Azt mondják: PERSZE.Semmi tér, csak idő van;mindenki siet,birtokol, nyilatkozik,temet, nemz és szűl- semmi nincs, csak történikaz én poklomban

MOST MÁR

Most már vigyázni kell.A feldőlt, elszórt tárgyak, dolgokdőltségére, szórtságára is. Hogy rendet ne csináljaka Rend helyett, hogy más helyre ne toljama Helyén-Így-Levőt.

33

HOMMAGE

áldassék és tiszteltessékaz állvány, amit elbontanaka megépült építmény körül, áldassékés tiszteltessék a gyógyulás utáneldobott bot, leoldozott kötés

MINDENNAPI TESZT-KÉRDÉS

Látod-e még azt,amit nézel - vagy már csaktudod: „ott” „az” „van”?

ALAPSZABÁLYOK

A vendégnek minden jár.A vendég mindent mástól, ajándékba kap.A vendégnek előbb-utóbb el kell mennie innen.A vendég magával semmit nem vihet.Mindenki vendég.

MOZART

nincs rossz fű. Nincs szél,ami ne jól fújna. Nincshamis madárfütty

EGY PILINSZKY-DALLAM

Mikor már csaknem elveszek:hiányod megfogalmaz.Két gyengeség beleremeg,kettejük mily hatalmas!

Lehetetlenségünk ragyog!Nincs szem, mely belenézhet.Taglalhatatlan állapot- nem része az egésznek.

Nincs időnk. Nincs történetünk.S mi nincs, az múlhatatlan.Nem ismerünk erényt, se bűntaz Örök Pillanatban.

34

METAESZTÉTIKA

...minden éretlen épségnél szebbkopások, törések...

IN MEMORIAM

hajdani pörgés-forgászaja, fénye egy rezgőfej ezüstös shakerében- a táncosok ugyan mind,a muzsikusok minds mind, aki hallotta, látta,mind halottak azóta s a Szálahelyén pedig rom és gyom:valami zene mégisés mégis vissz-hangzik

ÖREGSÉG

túl közelrőlnem látlak jól

HALOTTAK

képeik falnakfordultak felőlünk ésa hátuk: tükör

BOLDOGSÁG

Együgyűen, mintegy kislány. Mint egy vihar.Mint egy „nem-tudom”.

35

HAIKU-KOAN

még az sem kizárt,hogy a céltábla nyiladútjába kerül

MŰHELY-HAIKU

Talán hozzá senyúlj. Csak nézd és nézd, míg csakgyönyörű nem lesz.

KOAN

röpül az ég

KOAN

madárfa

CANTO

Titok a rózsa.Aki firtatja - talmi a tudása.Ki csak csodálja: az a tudósa.A rózsa: rózsa.

AZ EMLÉKIRATOK UTOLSÓUTÁNI MONDATA

nézve gyönyörű,távolodó nyomokat,szememből hó hull

36

l e l e t m e n t é s

KEPES SÁRA1942-1965

A leányzó nem alszik,csak meghalt.

Nő létére merészelt tehetséges, szuverén és igényes lenni.

Gondolkodott, szeretett, olvasott, írt és komponált. Műveltsége tágasságban és mélységbenegyként elképesztőnek, beleérző-készsége határtalannak tűnt. Humora csillámló, énekhangjahajlékony, tekintete meleg volt.

Nem „szerény anyagi körülmények között” élt, hanem nyomorban. Kisfia gyógyíthatatlan testiés szellemi hibákkal született. Házassága, szerelmei nem voltak szerencsések, barátságai nembizonyultak megtartó erejűnek. Hivatásának megfelelni-törekedtében is oly sok méltányta-lanság és megaláztatás érte a fiatal, sérülékeny és méltán önérzetes lényt, amennyit egyilyesmiben rutinos, érett ember sem könnyen dolgozna föl. Kisebb-nagyobb Kreónok számáratúlságosan Antigoné volt: h a s z n á l h a t a t l a n.

Levegőtlen helyen és időkben próbált egészséges tüdővel, mohón lélegezni. Önnön súlya alattletört ág; élhetetlen életének maga vetett véget.

Kevéske írott hagyatékának is csupán töredékét őrzöm, s kívánom fölmutatni itt. Eleven ésvele-nem-temethető Érintését többen érezzük s adjuk, miként lehet, tovább.

Fortinbras vállveregetését („Belőle, ha megéri...”) nem kéri, nem tűri.

Nagyon szeretem.

ÖNÉLETRAJZ

Voltam mérgelődő kisgyerek, dühös, mert túlmagasra nőtt az asztal,hol kiváncsi váza állt ugrásra készen s leszekmúltján fogatlanul rágódó mihaszna.

37

C’EST LA GUERRE

Én, a háborúban született,számban máris-szúvas bölcsességfogakkalkínlódom. Az emlékezetnem enyém. Apámé s anyámé.Apámé, akit nem ismerek,mert Ukrajnába hajtották, fiatal testétgyötrő és értelmetlen munkára fogták(anyám szerint akkor még nagy gyerek)- mert félzsidó volt -a hitlerájt szolgáló németek,s mert anyám volt árja-párja- ki értem, csecsemőért Pesten rettegett -ez iszonyú kínrím miatt kapottfehéret sárga karszalag helyett;aztán megszökött, haza, anyám se tudja, hogy,hosszú és nehéz út lehetett,mert mire hazaért - házát még megtalálta -de senkit meg nem ismert, mindent elfelejtett,azt tudta csak: menekülne, szökne, ölne;a tébolydából éjjel, alvó betegek felettátlépve, csöndben távozott, magávalvitte rettegését, az ápoló pipáját s egy kenyeret,az országból is kiutat keresve, a határnálahogy riadtan hátra-hátranézett,lelőtte őt egy vakbuzgó határőr.

KARÁCSONY

Közömbösenés szinte mellesleg mondom elpár évea ghanai templomok faláranégerkarácsonyi kiskrisztus került.

Mérséklettelés nem izgatott-halkan,szinteoda sem figyelve mondom el csakmert félekha kiáltanám túl hangosan:a rózsaszínbőrű „fehérek”többésem a tengerpartonsem a strandok pocsolyáibannem mernének barnára sülni.

38

ÚJ HAMLETEK

Hosszabbodnak a szavaink a szánkonés lassan rövidülnek éjszakáink,nyomorúsággá szelidült nyomorbanérleljük gondolattá gondjainkat.

Magányos nyomorultak, hűlt az ágyuk,fényképek közt a barna, politúrosdobozban őrizgetnek régi írástmíg kedvesük - pár évvel öregebbenmár régen máshol, másként álmodik.

Csak ez a nyomor, mert nem az éhezés az,de gond a gondolat is, hogyha társa,a tett: minden, csak éppen nem tevékeny;csak megfogamzik s máris elvetéliügyetlen öl szorító számítássals hull féregjárta, éretlen gyümölcsként.

[IMBOLYGÓ MÁSODPERC-DALOK]

Imbolygó másodperc-dalokelbotlanak a semmi szüneténvagy mint a zsúfolt országutakon,hol indításnál fontosabb a fék.

[KÉRDŐN HAJOLÓ NEONOK]

Kérdőn hajoló neonok, utcai lámpákfeketednek, pislog az éjfél.Piros fapadon fázósan a csend ül.

Biztositott házak vakolatjátúgy leveri, kőműves se különbüls lötyögő ajtókat rugdal a szél.

ETŰD

Úgy támadsz rám sietősen, mint a tanári katedrán zord pedagógustökfej-seregére ijedt kamaszoknak, ám én büszkén állok elébed,mert gyűlölsz s én se szeretlek, az indulatod ragad el, lendíti a lábadrúgásra, ütésre kezed; szánnám magamat, de hiába, behorpad e gőg: üss!

39

MADAME CHAUCHAT

Nesztelenül járok, becsapódnak utánam az ajtók,szép bőrű hátam csupa görbület, íve a kérdésgörbe jelére hasonlít; kérdőn ferde szememmelferdén nézek minden „kisszerű” „emberi” lényre,ám, ha megáhít, lágyan nyújtom körbe lerágottkörmü kezem s bár nem szivesen, ritkán tegeződöm(egyszer az évben, a farsang-éjjel furcsa-szokatlanforgatagában) - néki megengedem ott: letegezhetés ceruzámat, szép irónomat is nekiadvaengedem őt, hogy furcsán törve a francia nyelvet,lélekből magyarázzon nékem a szép szerelemrőls én, aki mindent tudtam már, bizony én kinevettem,zsenge kölyöknek, kis fecsegőnek véltem az ifjút,mígnem övé lettem, s mert tudtam, nagybeteg ő is,hogy ne legyen tőlem rögtön megfosztva egészen,emlékül testem röntgen-képét nekiadtam,s még betegebben, mint voltam, utazok haza gyorsan:orv-utazó, keskeny kirgiz-szemü, szép orosz asszony.

[KÉT VÁLTOZAT]MEGÉRINTETTÉL

Megérintettél kedves s lásd megáradta magamból kicsapó szeretet.Körkörösen gyűrűzik szét a bánats mióta rámnyílt szomorú szemed,mint nevetés: sírás görcsei ráznak.Ha éjjel megsimít hűs tenyeredés súlyosan nyom könnyű kis vaságyad- neked soványka testem fekhelyed.

\

Megérintettél kedves s lásd megáradt,körkörösen gyűrűzik szét a bánats mint nevetés: sírás görcsei ráznak.

Ha éjjel megsimít hűs tenyered,engem nyom súlyosan könnyű vaságyad,neked soványka testem fekhelyed.

40

[BORÓKA ÁGÁN]

Boróka ágán fekete éjszaka szunnyad,lekúszik onnan karikalábon a hernyó.Fa ága reccsen,koppan, lehullik,alatta fekszikkettőbe-szeltenaz éles ágtól - karikalábon a hernyó.A zajra ébred,s szemei újra kihúnynak a fénynek.

[HOGY VÁGYOM-E RÁD?]

Hogy vágyom-e Rád? Bolhát keres így, aki tetves,tengert szeret így, aki éppen most belefullad.Mint éjjel a vendég, nyáron a hó, úgy kellesz;nem szebb a poloska Tenálad, a kecske se hullatszebb kecskebogyót szemeidnél, lágyfejü kedves.

A FÉLELEM DALAI

Vigyázva számolja ujjaita fűszálakat négyszögbe rakjakérdezgetés közben édes tejre gondolleguggolarcát elrejti titkolónvigyázva számolja ujjait

sötét szobábanmegindulnak a tárgyaklépneklépnek katonásancsak ő nem mer mozdulninem mersötét szobában

testének meztelen szépségétruháján keresztülmeglátták idegen szemekpiruló bőrérőlörökre el akar szabadulnia mindent látni engedő ruhavárthátha leveszi róla valakiakinek igazán megmutatnátestének meztelen szépségét

41

ifjú éveim fiatal fájaévgyűrűk kúszva befonnakfélekjaj félekengem is megvár a halál

széles kapukat tárokhogy mindent befogadjakha kéritekkincsemet elosztommindent nektek adokcsak engem hagyjatok megönmagamnak

[DALCIKLUS]*

(1.)

Nincs fű egy csöpp se szárazs esik megint. Szúrnak szakadtlevéltől lompos ágak.

Mint gyermek torkán a falat,csókod is - lassan - elakad.

(2.)

Úgy örültem jöttödön,mint a repdeső kövöna gyerekek.

Kattogás a szívemen -mint csikorgó sínekena kerekek.

(3.)

Éhes galambok csőre így kopog.Goromba zápor! még messzebb vagy így.A hegyi úton víz csurog le most,galambok ablakon kopognak így,párkányán piszkos csíkokban csorog.Öklömnyi gödrök telnek - sejteni.Még hallom, megbékélten szusszanok,s álmos szemem képeddel megtelik. * Az itt következő hat költemény alapján Szerzőjük dalokat komponált énekhangra, zongorakísérettel,

akkori ideálja, az Új Bécsi Iskola szellemének adózva és a Reihe-technikát alkalmazva - a műrőlházi felvételt is készített, saját előadásában; az, és a kotta-kézirat remélhetően - s hogy Társatidézzek - v a l a h o l m e g v a n .

42

(4.)

A csend szakadt kiáltást varrogat,ébrenvárt hajnal szemhéjam mögött ég,pirosa mint a szőlőfürtöké.

Szerelmünk - messze vagy - kettőnk közéhull féregjárta, éretlen gyümölcsként.Nem látom, kedves, most az arcodat.

(5.)

Mint sötétet a fény - úgy leltelek,mint utazó a megürült padot,és úgy szeretlek most, ahogy a mélyvizeknek halai az iszapot.

Tenyeremben simogatás lapul- így bújnak meg házak közt csöpp terek -Elment a kedves. Én engedtem el,mint léggömb zsinegét a kisgyerek.

(6.)

Mint ki fejére tégla eshet:no, essen inkább! Most a házracsordult az ég. Lásd, én szeretlek,s magammal lettem összezárva.

Nem ring a Nap sem. Megfeneklett.

HAT BŰNBÁNÓ SOR

Belátom, hogy szememetsaját kezemmel magam vakítottam.

Sajnálom, hogy kezemetsaját eszemmel magam bénítottam.

Megbántam, hogy eszemetporos fiókok mélyén tartogattam.

43

[ÉJEI]

Éjei rátörő bajok.A puszta lét teher neki,puszta létemmel legnagyobbteher magányán én vagyok.Rátörő bajok - éjei.

Lettem s vagyok most irigye,hozzá kötöm magam, mirea szánalom befonna.

Szellő-kezem tétován int,ha fáradt kis mosolyát, mintfehér zászlót, kibontja.

[CSICSEREG A REGGEL]

Csicsereg a reggel, fütyöl a szél a fák közt,pompás madár fiai húznak ide-odakukacokat. Éjjel valaki újra rálőttHoldunkra s ő nyöszörög, mint az anyakoca,leveti az égő vöröset, új ruhát ölt.

DÉL

Jöjj, tavaszi csudameleg; álmos mezők,izzadó föld üde szaga-ereje: dél.Nap tüzet ád, eregeti füstjét a szél,vízbemártják icipici hajuk a nők.

ESTE

Égbefúrja kicsike fejét,szikár torony fekete lében ázik.Nyomasztja árva magánya, ezérthasít az égbe,magára lázítminden estét, minden sötétet,melynek vízei súlyosan csorognak,szárnyát törik a tétova rovarnak,ha az a fényről odatéved.

44

[NAPSZAKOKBA ÉS SZERELEMBE]

Napszakokba és szerelemberejti magát a valóság.Este fejét ki letette,táguló világba a gondját(azt, hogy a hámba befogják,bárha húzni nincs meg a kedves tölt hiába nyolc robot-órát)messzire dobta-vetette.

Mint aki úszni szeretnes látja, tiltva ringnak a bólyák,úgy találok napbanevetveút közepén tilalomfát.Úgy, ahogy - sietve tehozzád -rejtem arcom öledbe;rejti magát a valóságnapszakokba és szerelembe.

EPITÁF

Ha megtart,aki voltam, szivetekben:nem elég. Élnék, de szebben,mint ti - s amíg ti, addig.

A leányzó nem alszik,csak meghalt.

J e g y z e t

E szövegközlés törekszik híven követni a szerzői gépirat betűit és szellemét. Az interpunkció ésaz ékezés alkalmankénti és értelemszerű helyesbítését, illetőleg differenciáltabbá tételét nemteszem szóvá.Említésre méltó, hogy birtokomban van Kepes Sára fordításában Arnold Schoenberg:PIERROT LUNAIRE című dalciklusa (A. Giraud által írott s O. E. Hartleben átköltésébenmegzenésített) versszövegeinek gépelt kézirata is. E fordítások példás hangulati és formaihűséget revelálnak - kár, hogy nem énekelhető (nem prozódikus) szövegek.Ezeken felül a Szerző három kotta-kéziratát őrzöm: a ZONGORAVARIÁCIÓK, az ÖT ZONGORA-DARAB, és a HÁROM RONDÓ FÚVÓSNÉGYESRE című művekét. Ezek is, mint a vers-kéziratok,dátumozatlanok.

Kiadómnak köszönet a közlésért, az Olvasónak pedig figyelméért.

F. Á.

45

l e h e t

N. N. HALLGATÁSÁT HALLGATOM:

- - veled marad, amihez nem ragaszkodsz.Felfoghatatlan bolygópályán keringvemeg-megközelít olykor és olyankoraz örömtől fölsír a pillanat

IMPROMPTU

Tegnapi terveidet töröld.A legszebbeket is. Azokat először.- Mire megépítenéd: ezért, azért már úgyse laknáds onnan-ide törmelékek halmát mért cipelnéd?Temess derűsen. Ami élt: mindig föltámad; ami nem: sosem.Ragyogó szemmel, ne tört szívvel bámulja Leáldozott, Gyönyörű Nap után. Állhass tisztána Kelő elébe.

ÉRINTHETETLENEM

- két tanulmány -

(villanófényben:)

Várom és jön. És milyen idegen!Kemény, hisz gyönge. Feszült és törékeny,mint kiváltképp kényes pohár.Mint vihar előtt a levegő.És szépnél szebb. Gyereknél gyermekibb.

(lassított visszajátszás:)

Jön, hiszen várom, várom, hiszen ő jön.Mégis: alig ismerjük föl egymást, annyirav a k í t ó, amit érez;amit tudok. Úgy ül le, mint aki kiáll:harcolni, győzni, veszteni kész. - No, nem.

46

Gyerek. Gyönyörű. Szigorú. Tudatlan.- Édesítse, porhanyítsalassúbb,szebb napok sütése,mint az enyéim.

A LYUK METAFIZIKÁJA

attól van ott,hogy nincs ott más

VÉTKEINK IS

Vétkeink is milyen fontosak!Csaholó falka módjára kerítve-szorítvaszelíden legelésző erényeinket:elejtve a gyengét, maflát; növelvea jobbak erejét, tudását - végül ismagát az Esélyt a Jóra.

VIRÁGVÉGE

hervadokszemedben

SZÖGEK

Szögeket verünk be.Szögeket, mindenféle anyagba,szögeket, más anyagokon át:rögzítendő a tarthatatlant.Lárma, seb és forgács terem,míg tákoljuk sufnipiramisainkat,verve a szögbe is szöget,verítékben, vérben, vesztesen,verve, veretve.

47

WEIMARI EMLÉKKÖNYV-LAPOK

(A TÖRTÉNET)

A történet zártvonalú- s bármily tág - kör, akár az élet.Mitől függ: víg? vagy szomorú?- hogy hol kezded s meddig meséled.

(MIRŐL ÚGY VÉLNÉD)

Miről úgy vélnéd: „új” - sőt - a „tiéd”- nem ismered az eredetijét.

(VANNAK, AKIK)

Vannak, Akik nem rabjaiaz optikai kánonoknak:közelből olyikuk kicsi- s megnőnek, amint távolodnak!

(ALIG VAN JOBB)

Alig van jobb, mint valamire innis alig: rosszabb, mint valami helyett.Jókívánságom eképp nem épp semmi:o k b a n növeld e mennyiségedet.

(MIT, HA SZOKÁS)

Mit, ha szokás, vagy ha valaki másd i k t á l, lépted csupa-nyűg kényszer:tedd játékból - s e lapos tájékbólaz Öröm Ormaira érsz fel.

(AZ IGAZ EMLÉK)

Az Igaz Emlék: eleven!- Hogy ne változna, szűntelen?!

(Függelék:

SZABADKÉZI RÁJEGYZÉSA NAGYHERCEGI KABINETIRODA BIZALMAS IRATTÁRÁNAKEGY SZEMÉLYI KARTONJÁN)

Csakis a távolságtartásban vagyok „költőies”.S ha már az Olvasó - mindig is: joggal! - valami Elérhetetlent vár el és keres:legyek én zárt és (akár bosszantó módon) érthetetlen- ne a versem.

48

EGY BÁRMILYEN TÁRGYÚ FEL- VAGY KIHÍVÁSSZÖVEGÉNEK SORAI KÖZÖTT TALÁLT KÖZLÉS

(jártasságát el-várjuk:) (:melynek megléte:abszolút bűnjel)

TÚLCSORDULÓ HAIKU: A SZÉPSÉGRŐL

Van, ki gyönyörű.Van, kin észre kell venni.S van, aki attól szép,hogy hasonlít egy csúfra,akit szeretek.

MÉRLEG-HAIKU

akárhogy, akár-mikor: aki nem boldogéppen: hálátlan

HYPER-HAIKU: A HUMANIZMUSRÓL

a tükör is alegvégső pillanatigveri vissza abelézuhanó balta,kő, pohár k é p é t

EGY VÉGSŐ KÉRDÉS

Mért van az, hogy arosszra bőven jut szavunk;a jóra: alig?

49

MONOLÓG

Mondj kevesebbet, mint amennyit érzel.A biztosnál is mondj kevesebbet - még, hakopárrá lesz is a látszat így;hogy a keserű csalódásban oly gazdag világédes-csalódás-állománya (olykor és esetleg)gyarapodhassék. Ezt csakis a Kevesebb által érheted el.Sokból túl sok van. Az emblémarég eltakarja a tárgyat, az ár az árút,a nyelv a beszédet. És talánörökre fogadd meg, hogy Valamirevaló Ügybensosem ejtesz ki a szádon affélehazárd, veszélyes, viszolyogtató szavakat, mint„örökké”, mint „soha”.

ÁHITAT ÉS RÉMÜLET - DAL AZ IDŐRŐL

e g y ü t t l é t ü n kg y e r t y á j a

é g

ANTIGONÉ BÚCSÚLEVELE HAIMÓNHOZ

(egy opera-ária)

„...ó, Kedvesem, én szeretni születtem,de bekerít s megfojt a gyűlölet.Hol rettegés és bosszú otthonos,hol halott testvért gyászolni tilos:élőkre mosolyognom nem lehet!A lelkek szennye összecsap fölöttem. Még halálom értelmét is ellopták és sírba vetnek. Hát - ők győztek... Felejts el! ...és...szeretlek.”

ARCKÉPCSARNOK

Van egy arc,amit csak önmagunkat elképzelve látunk- lehet, hogy ez az igazi.

50

És van annyi arcunk,ahányan csak ránknéznek (és: ahányszor!) és még az is lehet,hogy ezekben akad néhány közös vonás- lehet. Akkor ez a valóság.Van egy,amit tükörbe nézve látunk: villám-gyorsan alakuló, képlékeny látvány: múzsája a Szomszéd Ízlése s az azt szolgáló, vagy aztellenző szándék- efölött húnyj szemet; ne kerüld, de ne hidd el.És van,van arc, amit csak az lát, aki szeret,akit szeretünk. Ez a legszebb,a legmulandóbb. A legérvényesebb.

EGY PORTRÉ

Sápadt, mint egy nappal égő lámpa.Ad-e fényt? kiderül - éjszakára.

EGY FOHÁSZ

Pálcája el ne törje Prosperót!

PORTRÉ-KOAN

lakatlan arc

HI-FI KOAN

átröpül a hanga lárma fölött

VÁLSÁG-FOK

„...nem ezt akartam gondolni...!”

EGY MAGYARÁZAT

Félreállok - hogyne takarjam el, amittennem adatott.

51

JÁTÉK-SZABÁLY

Mihelyt csatánaktekinted az életet:el is vesztetted.

MAGÁNSZABÁLY

Veszteni? nyerni?- ne, soha! csak játszaniszeretnék. Mindig.

JELENTÉS

Vakot vezettems így köszönt el, istenem:„Viszontlátásra”!

SZINOPSZIS

Hozzá-térdeltem:úgy meghatott a Kicsi.„Pfuj, törpe!” - mondta.

MAGÁN-INFERNO

akiről rossz juteszembe: sosincs neve- csak története

EGY FOHÁSZ

Jaj, csak soha nehallanám, hogy mit mond Másegy Harmadikról!

52

KIS ETIKA

Süket embernekse mondd, mit nem mondanálannak, aki hall.

SZEMELVÉNY A NAGY RECEPT-KÖNYVBŐL

A főzés egyiktitka, hogy ne gondolj amosogatásra.

TÉTEL EGY MÉRLEG-BESZÁMOLÓBÓL

Fogamat lassanelőrli a táplálék:adódom vissza.

AXIÓMA

egy TökéletesNap sem csak tökéletespercekből épül

XÉNIA

A Derűs él jól:bölcs-bután. A Borúsnakcsak igaza van.

EGY MÁSIK DEMOKRATIKUS MODELL

Vé-é-lemény - - o-o-o-szolj! ! !

EGY VAKOND-TÉZIS

A „madár” merőbenlégbőlkapott valami.

53

EGY NYELVI (?) AXIÓMA

A kurvákat szóban,imában az Istents gondolatban csaknemmindenkit tegezünk.

MÉRSÉKELTEN SZELÍD XÉNIÁK

(a Soha El Nem Hangzó Kérdések-ből)

Jó, tudom. Szereti. Mert hiszen a Vérség,továbbá Biztos Pont és Csak Egy Van - hagyjuk, hagyja.Mi fennforog, csak egyetlen kérdés még:rokonszenves-e Önnek saját Édesanyja?

\

Jó, tudom és nem kétlem, hogy tudod:együtt töltöttük az egész napot- de annyit most kérdezhetek talán,hogy közben, csak egyszer is, gondoltál-e rám?

\

Jó, tudom, Ön koncertezett ma épp- ám, mielőtt még e teremből kilép,hadd fogalmazzam kérdésem eképp:különben szereti Ön a zenét?

MÉG MAGASABB MATEMATIKA

1 + 1 az nem „2” - hanem:egy ILYENmegegy OLYAN (és persze még az is csak akkor,ha egyáltalán: „+”)

54

KÉT GYEREK-PORTRÉ

LÁNY

(levél:)

Tudod, őt is nagyon szeretem. Képzeld,annyira, hogy mindig, ha csak van két almám,a másikat akármikor nekiadnám. De téged,téged annyira szeretlek, hogy mikor van két almám,abból neked mindig az egyiket adnám!

FIÚ

(röpdolgozat:)

Azt tanultuk, hogy MINDENT AZÉRT NEM LEHET!!!

- Kár.

VÁLASZ

Én nem tudom, hogyan kell.Bármit. A „dolgokat”.Csak van, hogy sikerül (nem is kevésszer)- de, hogy is mondjam? n e m: nekem.Hangszer ne legyen büszke a zenére.

BENSŐ BESZÉDEGY ALEXANDRIAI KÁVÉHÁZ TERASZÁN

Kiáltsd utána, vagy súgd a fülébeannak, ki távozik (vagy csupán távolodik)útra készül, vagy haldoklik - mindenképpenkiáltsd ki, vagy suttogd el: csak egyetlen jó tettét.

Egyetlen jó tette ugyan kinek ne volna?

Helyénvaló, mindenek felett helyénvaló így tenned:nem, mint ha kikre tartozik, mint ha kiket érint,nem tudnák - ám ő, éppen ő, az Ismeretlentőlnyűgözve és remegve, mégis boldogan ocsúdhat, hallván;és beléfogódzhat az elszakadás pillanatánakszédítő szakadéka fölé kilépve; beleburkolódzhataz elszakadás mozdulatának dermesztő fagyától ütve- - a többi úgyis: csönd.

55

Kiáltsd, vagy suttogd:egyetlen jó tettét ajándékozd a Nincstelennek, rémült Elindulónak.

Erre persze készülni kell. Meg kell keresni s e l ö l t a r t a n ikiről s kiről - legalább egy - ilyen történetet.

- Ez még időtöltésnek sem érdektelen.

NYÁR. DÉL

A tenger fürdik, fürdik önmagában.Látványt és látást fölperzsel a Nap.Két hatalmas közöny közös terében,haza-találó, esztelen örömmelölelkezünk, tán nemet is cserélve,névtelenül, történetlenül.Meg nem tarthatóan, el nem veszthetőenérvényes, édes minden.

LEVÉL

Akár a fák télen:nem-termőn sem tétlen;ami készül bennem,óvnom kell, nem „tennem”.

VÁLTOZATOK

ki holmi „cél” felé siet:Célja azt nem találja meg;

\

aki tempótlan, céltalan:célja eléri biztosan;

\

aki Igaz: helyben-röpül.Az teljesítve teljesül.

\

Mind távolodik csak, ki fut.- Légy mozdulatlan, mint az út

56

KIS ÖRÖM-ÉNEK

Nem, mint párkányról cserép virág, zuhan:madártollként lebegve landol, némán, hosszasan;ez a szép nyár így érkezik az őszbes mint hálás testek, úgy simulnak össze.

LEHET,

hogy jó egyáltalában nem vagyok,csupán tehetségtelen-rossz, vagy gyáva-rossz,vagy rest a rosszra, hitetlen a rosszban? Végül islehet, hogy mindegy. Hogy csak ennyi számít:a bárány meg a rossz farkasközös mezőn időzget s nem történik gonosz tett.

MAGYARÁZÓ-TÁBLÁCSKA A VIVÁRIUMBÓL

Sürgeti, amit akadályoz.Topog. Vádol. Boldogtalan.Tesz-vesz, gyűjt-veszít lázasan.A Szörnyeteg sosincs helyén:időt képzel és abban él(ideje nincs, ideje van);tervet sző, emléket ajnároz,cigányutat sem lel a mához- ilyen a Szörnyeteg, szegény.

EGY S L O G A N HUMANIZÁLÁSA

nem a győzelem a fontos,hanem a részvét

P. J.

Semmi sem kezdődött azzal,hogy az anya kilökött magából.

Semmi sem végződik azzal,hogy az atya magához ölel majd.

Világ sebe: lüktetek, hegedek.

57

OPTIKOAN

a feketét iscsak fénynél látjuk

HÁZASSÁG

Hiányod hiányzik.Jóból, rosszból.

MOST

Olyan éles és részletszegénya jelen, mint megannyi emlék:szép és vigasztalan. Mint ha a szél ismúltidőben fújna, ragyogna a Hold.Mint ha a születő csak arra törekedne,hogy mondható legyen felőle örökre:volt.

JANUÁRI ÁHITAT

Ragyog a világ.Mikéntha utóljára.Vagy, mint először.

V-F-Á TALIZMÁN

Te: mindig sietsz. Valahonnan, valahova.Én: lebegek? ácsorgok? helyben-zuhanok?- Isten áldja a Metszéspontpillanatot,mely szebb, mint mindig, mely több, mint soha.

58

STÁTUSZ

Ha gyűlölnél! de csupán nem szeretsz.Fáj? Nem. A kínok kínos kínja ez.

VISZONY

áttetszem. Ölelésemetmozdulatok sorává elemzed.Ha én ölnélek meg, túlélnéd.Kísértetrománc

SZINOPSZIS

Egyik sem vagyok.Sem üllő, se kalapács.- Talán: a csengés.

ÉRTÉKMENTÉS

Valahogy, akárhogy is: kitérnia tükörből süvöltő jeges szél elől,mielőtt még maszkká dermedne arcoms egymásravicsorogva két hamissága csalás öröklétébe fogna

PONT

Ne apránként ölj: pusztíts, ha muszáj,hatalmasan, irgalmasan.Hadd legyen vége, mire elkezdődnék.

AXIÓMA

Nem az a titok,amiről „nem beszélünk”.A titok: s z ó t l a n.

59

MOZGÓKÉP

Röntgensugárban állvavedlik a Szörnyeteg:zuhanva önmagába.Mind kisebb. Egyre szebb.

HÁROMSZOR HÁROM SOR

(Gyereklány) Nem rám: belém-néz - Ellenőrzi küllemét kedvenc tükrében.

(Navigációsadatértelmezés) Iránytűd éppen

felém mutat, úgy látom: felém - de mögém.

(Haiku-optika) Mióta nézlek: látom, hogy látványodtól szemem is szépül.

IMA

léptedért lettem:utad vagyok - célod nem.Lassan fuss rajtam

VALLOMÁS

Úgy félek tőle,ahogy csak erősebb fél-het a Gyengébbtől.

IMPROMPTU

Ölni jössz? ölelni hívsz?Nem tudom, nem fontos - várlak és megyek.(Átöltözni sem kell ehez, ahoz.)És bármelyikre szánod is magad,tudom,odaadó leszel és tévedhetetlen:teljes ajándék. Az Igazság Pillanata.

60

SZERELEM

gallérkád lebbenése fölröpít,elbotlom egy hajszálad árnyékában,fénylő-homályló tekintetedben növök-fogyok:Isten Tenyerén hancúrozunk és közben, olykormintha hárman is nevetnénk

A KIBELEZETT PLÜSSNYÚLÜVEGSZEME TOMPÁN CSILLAN

Kértél. Megkaptál.Megnézted: mi van bennem.- Mi már nem játszunk?

HAMU

mert ismerem jóle világ minden bűnétszánom és bánom

KIMITTUD

Van, ki gyorsan fut.Van, ki gyorsan olvas, ír.Én gyorsan érzek.

GÖMB-ÉLMÉNY

Veled aludvarólunk álmodom: arról,hogy veled alszom.

61

ARS POETICA

Ha síremléknélszebbre, tartósabbra vágysz:vers légy - ne költő.

KOSZTOLÁNYI-HOMMAGE

nekem muszáj voltmegtanulnom röpülni:futni nem tudok

MAHLER-IMPROMPTU

A kis papírballerinanem hallhatja az ólomkatonaindulót,valami Mégis-Jóban mégis találkoznak.

Túl vannak rajtunk a dolgok.

Itt már se zene, se táncos.Csak a Tánc.

DRÁMA

- Vallj színt! rivallják.

- Szivárvány... suttogom.

HAGYD

Hagyd a világot szélként át- s átfújniéleted lazaszövésü gyolcsán:mint egy száradni kiakasztott ing, lobogj, lebegj,hálásan szélszagusodva, ellenállás nélkül- - hadd örüljön neked majd, ha ki fölvesz.

62

ESTE

még egy madárfüttytűhegy-gyors kis lyukat üta csönd sötétjén:szívszúrásnyi átszökkena Külső Fényből

EGY ÁLOM SZINOPSZISA

szónál szebbet súgsz,kezdete és vége nincs,ölelsz, ölellek

EGY HIPOTÉZIS

minden hang: visszhang

AZ IGAZI NAGYSÁG

Jelentéktelen,mint nők öle, profilból;szemből: megrázó.

ASSISI ÉRMECSKE

(Il Poverello)

égrőlszakadt

VÍGRENDELETEK

Vannak s méltán, akik szoborrá halnak.- Végem, ha lesz: úgy legyen, mint a dalnak.

\

Ha tűnni tűnnék egykor e világból:csak szerte-szálltam majd. Mint a virágpor

63

EPILÓGUSEGY KÉSZÜLŐFEJLŐDÉSREGÉNYHEZ

élet-társaimnak

Nem emlékszem semmire: mindent tudok.Mindent elmondtam. Kezdődhet a csend,folytatódhat. Ismétgömb-boldoggá pihenhetnek a dolgok.• Pótolhatatlanok vagyunk, de nélkülözhetőek.• • • • • • • • • • • • • • • •

64

a szerző korábban megjelent könyvei:

KETTŐSPONT (versek, műfordítások)

IDÉZŐ JELEK (versek, műfordítások)

HASADÓ ANYAG (versek, „alkalmazott szövegek”)

KÉPTELENKÖNYV (versek, Rózsa Edit képeivel)

JAZZ (versek, műfordítások)

AKUPUNKTURA (versek)

egyéb művei:

SANCHO PANZA SZIGETE (rádiójáték, Bródy János zenéjével)

Mintegy félszáz zenés színpadi mű (musical, opera, operett) magyar szövege

Drámafordítások

Versfordítások

Dalszövegek