Upload
verena
View
82
Download
6
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Frey Mária: Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája. 2005. április. A foglalkoztatáspolitika: a közösségi szociálpolitika új és speciális területe. Új : az 1997-ben elfogadott Amszterdami Szerződéssel (ASZ) került a közösségi politikák közé - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Frey Mária:Frey Mária:
Az Európai Unió Az Európai Unió Foglalkoztatási Foglalkoztatási
StratégiájaStratégiája
2005. április
A foglalkoztatáspolitika: a közösségi szociálpolitika új és speciális területe
Új: az 1997-ben elfogadott Amszterdami Szerződéssel (ASZ) került a közösségi politikák közé
Speciális: a szabályozás formája sajátos koordinációs mechanizmus; lényege:
• csorbítatlanul hagyja a tagállamok kompetenciáját a foglalkoztatáspolitika alakításában;
• nem jogi eszközökkel segíti a közös célok elérését.
I. Az előzményekről:
• EGK alapításáról szóló RSZ (1957) célja: gazdasági integráció; felfogás: foglalkoztatáspolitikára nincs szükség, mert a jól működő gazdaság automatikusan megteremti a teljes foglalkoztatást.
• De: a RSZ létrehozta az Európai Szociális Alapot, cél: „növelje a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitását, megkönnyítse az alkalmazkodást a változásokhoz, főleg szakmai mobilitás által”.
• 1988: Strukturális Alapok reformja
90-es évek: gazdasági növekedés foglalkoztatás-bővülés nélkül
• Maastrichti Szerződés: a gazdasági integrációval egyenrangú cél a „magas szintű foglalkoztatás és szociális védelem”
• De: csak „puha” eszközök segítették ennek megvalósulását
• Eközben: drámai változások a munkaerő-piacon (foglalkoztatási arány 60%-ra esett, munkanélküliségi ráta 10% fölött)
II. EU-válaszok:
• Gazdasági és pénzügyi unió (EMU), egységes belső piac
• Amsztertami szerződés: 1997-ben önálló foglalkoztatási fejezettel egészült ki
• Tartalma: nyitott koordinációs módszer
• 1997. november 21-22: Luxemburgi Foglalkoztatási Csúcs
A Tanács dönt az éves közös jelentésről, a foglalkoztatási irányvonalakról és ajánlásokról.
A tagállamok nemzeti foglalkoztatási akciótervet készítenek az irányvonalak végrehajtására, és benyújtják a Bizottságnak és a Tanácsnak.
A Bizottság értékeli az akcióterveket, elkészíti a „foglalkoztatási csomag” tervezetét (közös jelentés, tagállamoknak szóló ajánlások, új irányvonalak tervezete).
A Bizottság javaslatát megvitatja a Tanács, az Európai Parlament, a Foglalkoztatási Bizottság, a szociális partnerek és a Gazdasági és Szociális Bizottság.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia éves ciklusa
Filozófia-váltás
EFS előtt: a gazdasági fejlődés a fő cél
Ehhez: javítani a termelékenységet és a versenyképességet
Azaz: egy-egy embernek minél több értéket kell létrehozni, a lehető legalacsonyabb költségráfordítással.
EFS-szemléletváltás
• Továbbra is a gazdasági fejlődés a fő cél• De: ha ennek legfontosabb mutatószáma az egy
főre jutó GDP• Akkor: a foglalkoztatottak lakosságon belül
aránya éppoly fontos, mint az egy fogl. által előállított érték (termelékenység)
GDP/lakosság =
GDP/foglalkoztatott x foglalkoztatott/lakosság
EU: a nem-foglalkoztatottak nagy száma pótlólagos növekedési forrás.
• De: előbb foglalkoztathatóvá kell tenni őket, ami sok pénz
• Viszont: az előleg megtérül, a munkával kiváltott szociális transzferek által.
Foglalkoztatási Irányvonalak, 1998-2002.
Négy pillér mentén 19-22 irányvonal.
I. A foglalkoztathatóság javítása
II. A vállalkozókészség fejlesztése
III. A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása
IV. A nők és férfiak egyenlő esélyeit erősítő politikák megerősítése
ESF továbbfejlesztése: 3 év alatt megfogalmazódott a teljes fogl. stratégiája
• Lisszaboni ET-csúcs, 2000. március: 70%-os foglalkoztatási arány; nőknél: 60%
• Nizzai ET-csúcs, 2000. december: Szociál-politikai Napirend
• Göteborgi ET-csúcs: 2001. március: köztes célok kijelölése + 55-64 éves népesség foglalkoztatási rátája legyen 50% 2010-re
• Barcelonai ET-csúcs: 2002. március: nyugdíjba vonulás átl. időpontjának felemelése 5 évvel, + célok a gyermekintézményi ellátottságra.
III. Az első 5 év eredményei, tanulságai
Pozitívumok:• Számottevően javult az EU foglalkoztatási
teljesítménye (60%-ról 64%-ra)• Jelentősen visszaesett a mukanélküliség (10,8%-
ról 7,7%-ra)• A tartós munkanélküliek aránya 50%-ról 42%-ra
csökkent• Előtérbe került a prevenció, aktivizálás,
élethosszig tartó tanulás, ÁFSZ modernizálása• Regionális és helyi fogl. kezdeményezések.
Hiányosságok:
• Nincs kellő összhang a gazdaságpolitikai és foglalkoztatási irányvonalak között
• Aránytalanságok a pillérek kezelésében (III. és IV. háttérbe szorult a végrehajtásnál)
• Szociális partnerek és a regionális, ill. helyi szereplők bevonása nem kielégítő
• Továbbra is nagyok a különbségek a tagállamok között.
Következtetés:
Folytatni kell a stratégiát, de:• Az átfogó gazd.politikai és foglalkoztatási
irányvonalakat összehangolni• Kevesebb számú, de eredmény-centrikusabb
irányvonalak kellenek• Hosszabb távra szóljanak az irányvonalak.
Döntés: 2003. július 22-én elfogadták a 3 átfogó célt és a 10 prioritást 2003-2006-ra.
Foglalkoztatási irányvonalak átfogó céljai, 2003-2006.
• Teljes foglalkoztatás• A munka minőségének és
termelékenységének javítása• A társadalmi kohézió és befogadás
erősítése
Specifikus irányvonalak1. Aktív és preventív intézkedések a munkanélküli és
az inaktív emberek munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében
2. Munkahelyteremtés és vállalkozás3. Felkészülés a változásokra, az
alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése
4. A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása
5. A munkaerő-kínálat növelése és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése
Specifikus irányvonalak (folyt.)
6. A nők és a férfiak egyenlősége7. A munkaerő-piaci integráció elősegítése és
küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen
8. Ösztönzés a munkavállalásra (hogy megérje dolgozni)
9. A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává
10. A regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése
IV. Wim Kok jelentés, 2003. november
Elérhető távolságban vannak-e a lisszaboni foglalkoztatási célok?
4 problémakör elemzése:
1. Demográfiai időbomba
2. A foglalkoztatottság és a termelékenység nem segíti eléggé a gazdasági növekedést
3. Globalizáció és innováció
4. Az EU bővítésének kockázatai
1. Demográfiai kihívások
• 2030-ra az EU25-ben 110 millió a 65 éven felüli (2000-ben 71 millió volt).
• Az időskori függőségi ráta a 2000. évi 23%-ról 2030-ra 39%-ra nő.
• Eközben a munkavállalási korú népesség a 2000. évi 303 millióról 280 millióra csökken 2030-ra.
Következmény:
• 2030-ra akkor is jelentősen visszaesik a foglalkoztatottak száma, ha 2010-re sikerül elérni a 70%-os foglalkoztatási szintet.
• A csökkenő foglalkoztatottságot jelentős termelékenység-javulással kell pótolni (miközben be kell hozni a termelékenység tekintetében mutatkozó lemaradást).
2. A termelékenység javulása sem segíti eléggé a gazdasági növekedést
• Európa: a munkatermelékenység hozzájárulása a gazd. növekedéshez évente átlagosan 4,6% a 60-as években, 2,8% a 70-es években, 1,8% a 80-as években, 1,5% a 90-es években és alig több mint egy százalék 2000 óta.
• USA: 90-es évek óta átlagosan évi 2%.
• 40%-ban a munkatermelékenység terén mutatkozó lemaradásra vezethető vissza, hogy Európában az egy főre eső GDP csak 72%-a az Egyesült Államokénak.
• Az alacsonyabb termelékenység két fő oka: az IKT lassúb terjedése és a mindenütt visszaeső beruházások.
3. Globalizáció és innováció
A fő kihívás: áttérés a hagyományosból a tudás alapú gazdaságba; az előbbiben a holt tőkeberuházás, az utóbbiban a K+F és a humán tőke beruházások jelentik a fejlődés motorját. „Tudás-Európa” lemaradásban!
• K+F: Európában az GDP 1,9%-a, USA: 2,6%• Oktatási-képzési ráfordítások: szintén alacsonyabbak• USA: a munkavállalási korú népesség 39%-a felsőfokú
végzettségű; Európa: 20%• Kutatók száma 1000 lakosra: USA: 8,1; Japán: 9,7;
Európa: 5,1
2004 május 1-től_ 10 új tagállam, ahol:
• Az egy főre jutó jövedelem vásárlóerőparitáson alig fele a régiekének
• A régi tagállamok átlagát rontó munkaerőpiaci mutatók jellemzőek.
• Tradicionális a foglalkoztatási struktúra.
4. A bővítés kockázatai
Kihívásokra adott válaszok:4 alapkövetelmény
1. A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodásának javítása.
2. Több embert vonzani a munkaerőpiacra és tartani a foglalkoztatottak között: a munka legyen mindenki számára reális választási lehetőség!
3. Többet és hatékonyabban beruházásni a humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba.
4. Jobb kormányzással kell biztosítani a reformok eredményes megvalósítását.
Emellett: konkrét ajánlások a tagállamok számára.
Mindez: beépült a Bizottság új „foglalkoztatási csomagjába”, ami 2004. nyarán lett tanácsi
határozattá, ami:
• Megerősítette a 2003-2006-ra szóló foglalkoztatási irányvonalakat;
• Kiterjesztette azokat az új tagállamokra is; • Minden tagállamnak általános kötelezettségként írta
elő a Wim Kok jelentés négy alapkövetelményének teljesítését, és azok országspecifikus ajánlásait.
• Ezek teljesítéséről a régi tagállamoknak a NFAT jelentésében, az újaknak pedig a NFAT-ben kellett beszámolniuk, 2004.október 15-ig.
V. 2004. november: Újabb Wim Kok jelentés
Célja: „Szembenézni a kihívással” – A Lisszaboni Stratégia (LiS) felülvizsgálataKritika:• Csalódást keltő végrehajtás; oka: az elszánt
politikai cselekvés hiánya.• Túl sok célt tartalmaz.• Gyenge a koordinációs mechanizmus: „Dumából
és jelentések irogatásából nem lesz gazd.növ.”• Egymásnak ellentmondó prioritások.
Javaslat: A LiS összpontosítson két célra:a nagyobb növekedésre és foglalkoztatásra
Beépítve: a LiS félidős értékelésébe
„ Dolgozzunk együtt a növekedésért és a munkahelyekért – a LiS új kezdete”
Üzenet:
Nem kell újraírni, de új cselekvési irányokat kell kijelölni európai és nemzeti szinten, amelyek hozzájárulnak a Lisszabonban megfogalmazott célok valóra váltásához.
A három új cselekvési irány
1. Európa legyen vonzó hely a beruházóknak és munkavégzés céljából
2. Tudás és innováció a növekedés szolgálatában
3. Több és jobb munkahelyet teremteni.
ET 2005. márciusi ülésszakán:
• Jóváhagyták a Bizottság „Partnerség a növekedésért és foglalkoztatásért” Programját.
• Felkérték a Bizottságot, hogy egységes csomagot dolgozzanak ki a gazdaságpolitikai és foglalkoztatási irányvonalakra.
• Ezek nyilvánosságra hozatala: 2005. április 12.
VII. Integrált irányvonalak a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre
• Stabil és koherens keret a nemzeti reformprogam kidolgozásához.
• Három évre szól: 2005-2008.• Első része: átfogó gazdaságpolitikai irányvonalak;
A) makrogazdaság; B) mikro-gazdaság• Második rész: foglalkoztatási irányvonalak• Utóbbiak a Wim Kok jelentés ajánlásai köré
csoportosulnak. • A jobb összhangot kereszthivatkozások erősítik.
Foglalkoztatási Irányvonalak(8 db a 23 Integrált Irányvonalból)
16.A teljes foglalkoztatottság elérését célzó foglalkoztatáspolitika bevezetése, a minőség és termelékenység javítása a munkavégzés során, a szociális és területi kohézió erősítése.
17.Az életciklushoz igazodó munkavégzés ösztönzése.18.Befogadó munkaerőpiac biztosítása az
álláskeresőknek és a hátrányos helyzetű embereknek.19.A munkaerő-piaci szükségletek kielégítésének
javítása
Foglalkoztatási Irányvonalak, folyt.
20.A rugalmasság és foglalkoztatás biztonság kombinálásának elősegítése és a munkaerő-piaci szegmentáció csökkentése.
21.A bérek és más munkaerőköltségek foglalkoztatás-barát alakulásának biztosítása.
22.A humán tőke beruházások bővítése és fejlesztése
23.Az oktatási és képzési rendszer hozzáigazítása az új kompetencia-követelményekhez.
A három alapkövetelmény, ami alá a Foglalkoztatási Irányvonalak rendeződnek:
1. Több embert vonzani a munkaerőpiacra és munkában tartani őket; modernizálni a szociális védelmi rendszereket: 16-19
2. Javítani kell a munkavállalók és munkáltatók alkalmazkodását, valamint a munkaerőpiac rugalmasságát: 20-21
3. Növelni kell a humán tőke beruházásokat, jobb oktatással és szakképzéssel: 22-23.
Új kormányzási ciklus
• Nemzeti Lisszabon Program kidolgozása: 2005 őszre
• Bizottsági összefoglaló; az irányvonalak esetleges felülvizsgálata: 2006. január
• Nemzeti követő jelentések: 2006, 2007 ősz• Bizottsági előrehaladási jelentések: 2007,
2008 január• Új 3 éves irányvonalak: 2008. tavasza