Foglalkoztatási Stratégia és Akciótervpaktum.bajaionkormanyzat.hu/pdf/Baja_Paktum...1 Bajai Foglalkoztatási Paktum Foglalkoztatási Stratégia és Akcióterv Készült a TOP-5.1.2-16-BK1-2017-00005

1

Bajai Foglalkoztatási Paktum

Foglalkoztatási Stratégia

és Akcióterv

Készült a TOP-5.1.2-16-BK1-2017-00005

Helyi foglalkoztatási együttműködések a Bajai járásban

című projekt keretében

2018. október

Baja Város Önkormányzat


2

Tartalomjegyzék

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................................ 4

1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 7

1.1. Előzmények, indíttatás, mandátum .............................................................................................................. 7

1.2. Lehatárolás ................................................................................................................................................... 8

1.3. Tervezési folyamat bemutatása ................................................................................................................. 13

1.4. Stratégiai (szakmapolitikai) háttér, illeszkedés .......................................................................................... 14

1.5. Kapcsolódás egyéb projektek végrehajtásához .......................................................................................... 18

2. Helyzetelemzés ............................................................................................................................................ 19

2.1. Helyzetelemzés és -értékelés módszertana, folyamata .............................................................................. 19

2.2. A beavatkozási terület bemutatása ............................................................................................................ 21

2.3. Horizontális elvek érvényesülése ................................................................................................................ 39

2.4. Korábbi stratégiai dokumentumok tervezési, végrehajtási tapasztalatai .................................................. 40

2.5. Következtetések .......................................................................................................................................... 48

3. Stratégiai keret ............................................................................................................................................ 51

3.1. Jövőkép, küldetés ........................................................................................................................................ 51

3.2. Célrendszer, eredmények ............................................................................................................................ 52

3.3. Elvárt stratégiai illeszkedés (tervezési szintek, komplex programok esetén) ............................................. 54

4. A célcsoportok felkészítése a versenyszférában történő elhelyezkedésre pillér ........................................... 58

4.1. Pilléren belüli intézkedések és az elvárt eredmények ................................................................................. 58

4.2. Intézkedések ............................................................................................................................................... 59

5. A térség foglalkoztatóinak támogatása a célcsoportok foglalkoztatásának érdekében pillér ....................... 61


5.2. Intézkedés ................................................................................................................................................... 62

6. A főbb térségi szereplők közti együttműködés előmozdítása a foglalkoztatással kapcsolatosan pillér ......... 62


6.2. Intézkedések ............................................................................................................................................... 63



3

7. A helyi vállalkozások szerepének növelése a helyi gazdaságban pillér ......................................................... 64

7.1. Pilléren belüli specifikus célok és az elvárt eredmények ............................................................................. 64

7.2. Intézkedések ............................................................................................................................................... 65

8. Pénzügyi terv ............................................................................................................................................... 65

9. Végrehajtás .................................................................................................................................................. 68

9.1. Paktumtagok feladatainak és felelősségeinek lehatárolása, bemutatása ................................................. 68

9.2. Partnerség .................................................................................................................................................. 77

10. MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................... 80

10.1. Helyzetelemzés további dokumentumai ..................................................................................................... 80

10.2. Szükségletfelméréshez kapcsolódó dokumentum ...................................................................................... 80

10.3. Akcióterv / intézkedésterv .......................................................................................................................... 80

10.4. Pénzügyi terv .............................................................................................................................................. 80

10.5. Partnerségi beszámolók a tervezésről ........................................................................................................ 80

10.6. Tervezésben, előkészítésben részt vett partnerek (cégek) neve, elérhetőségei .......................................... 80

10.7. Fogalomjegyzék .......................................................................................................................................... 80

10.8. Forrásjegyzék .............................................................................................................................................. 81



4

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Jelen stratégia a TOP-5.1.2-16 kódszámú, "Helyi foglalkoztatási együttműködések" című pályázati

felhívásra benyújtott és támogatást nyert TOP-5.1.2-16-BK1-2017-00005 kódszámú, „Helyi foglalkoztatási

együttműködések a Bajai járásban” című projekt keretében készült el. A projekt 280 millió Ft támogatási

kerete biztosítja financiálisan a stratégia rövid távú céljainak elérését és intézkedéseinek megvalósulását

a projekt hároméves időtartama alatt – 2018. 09. 01. és 2021. 08. 31. között. A stratégia Baja Város

Önkormányzat megbízásából és közreműködésével készül, de a projektben résztvevő két konzorciumi

partner: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal is

tevékenyen hozzájárult elkészüléséhez.

A Foglalkoztatási Stratégia célja a munkaerő-piaci integráció elősegítése, illetve a térség munkaerő

megtartó képességének növelése a bajai járásban. A program hároméves futamidejét egy további 5 éves

fenntartási időszak követi. A javasolt intézkedések, a stratégiában megfogalmazott és ráépülő

tevékenységek hatásai azonban várhatóan hosszútávon fognak érvényesülni. A megállapítások részben a

2015. során, vállalkozások és tanulók között végzett felmérések eredményein, valamint a „Helyi

foglalkoztatási együttműködések a Bajai járásban” c. Megvalósíthatósági Tanulmányban leírtakon

alapulnak.

A Bajai Foglalkoztatási Stratégia több más stratégiai dokumentum, különösen a Bács-Kiskun Megyei

Foglalkoztatási Paktum és a járásszékhely, Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának

megállapításait szem előtt tartva készült el. A dokumentum jövőképe szerint a járási központként

funkcionáló Baján és a szűkebb térséget alkotó 16 településen hosszú távon emelkedik a foglakoztatási

szint és a területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségek fenntartható módon csökkennek.

A stratégia által lehatárolt terület számos olyan – országosan is jellemző, hosszan tartó problémával küzd,

melynek felszámolásához külső beavatkozásra és jelentős anyagi támogatásra van szükség. Egyszerre van

jelen a járásban (a hivatalos statisztikákból kevésbé kiolvasható) relatív magas és hosszan tartó

munkanélküliség, valamint a tartós és egyre súlyosabb szintű munkaerőhiány. A foglalkoztatási paktummal

érintett 17 település közül 10 társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett

vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott. Bár jelentősen csökkent a munkanélküliség helyi és országos

szinten is, a Bajai járásban továbbra is több mint ezer nyilvántartott álláskereső él. Mellettük közel

ugyanennyi közfoglalkoztatott nem talált/vállalt munkalehetőséget a verseny-, a civil- vagy a közszférában

és az inaktívak között is számos munkára alkalmas személy található.

A vállalati felmérés eredményei és a hivatalos statisztikai adatok elemzése azt mutatják, hogy a járáson

belüli foglalkoztatásban nem álló aktív korúak képzettségi szintje és gyakorlati tapasztalata sok esetben

nem megfelelő. Legnagyobb számban és arányban a szakmunkások és szakiskolát végzettek kerülnek

munkanélküli helyzetbe, de az egyetemet végzettek számához képest is relatíve magas az állástalanok

aránya. Érezhető problémát jelent az idősebb korú álláskeresők viszonylagosan magas száma, akiknek

munkaerő-piaci integrálása a képzéseken és különféle tréningeken való részvételen túl a munkáltatók

bizonyos fokú szemléletváltozását is igényelheti. Szükséges a munkáltatók támogatása a projekt által, hogy

a jelenlegi álláskeresők gyakorlati tapasztalatot szerezhessenek, ezáltal javuljanak az álláskeresési



5

pozícióik, mivel az egymással párhuzamosan létező munkanélküliség és a súlyosbodó munkaerőhiány

gazdasági hátrányt okoz a Bajai járáson belül, a kedvező gazdasági adottságokat és a meglévő

potenciálokat nem tudja teljes egészében kihasználni a város és térsége.

A helyzetelemzés és az elkészített SWOT analízis alapján felderített problémákra komplex megoldás

kidolgozása szükséges. A Bajai Foglalkoztatási Stratégia ezek megoldására meghatározott céljai és

kapcsolódó fejlesztési intézkedései a következők:

1. A célcsoportok felkészítése a versenyszférában történő elhelyezkedése pillér

1.1. A célcsoport tagjainak projektbe vonása

1.2. A célcsoportok foglalkoztatási korlátainak felderítése

1.3. Személyre szabott mentorálás, kompetenciafejlesztés

1.4. Munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzések nyújtása

2. A térség foglalkoztatóinak támogatása a célcsoportok foglalkoztatásának érdekében pillér

2.1. A foglalkoztatás közvetlen támogatása

3. A főbb térségi szereplők közti együttműködés előmozdítása a foglalkozással kapcsolatosan pillér

3.1. Paktumszervezet létrehozása és működtetése

3.2. Különféle foglalkoztatással kapcsolatos együttműködések elmélyítése

4. A helyi vállalkozások szerepének növelése a helyi gazdaságban pillér

4.1. Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztés támogatása

A Foglalkoztatási Paktum három fő szervezeti egységből épül fel: Paktumszervezet, Döntéshozó szerv és

Munkaszervezet. A Paktumszervezet, mint az egyik legfontosabb egység, egyrészt a támogatási kérelmet

benyújtó konzorciumi tagokból áll. Melléjük a térségen belül bármely érintett szereplő társulhat,

amennyiben céljai megegyeznek a paktum által lefektetettekkel. Jelenleg összesen 19 fős a

Paktumszervezet létszáma.

A legfőbb döntéshozó szerv az Irányító Csoport, melynek feladata a Paktummal kapcsolatos döntések

meghozatala. Az elnöki tisztséget Baja Város Önkormányzat képviseletében a mindenkori polgármester,

illetve annak helyettese tölti be, akinek feladata a csoport irányításán túl az együttműködés külső

képviselete is.

A harmadik fő egység a Munkaszervezet, mely további három részre tagolódik: projektmenedzsment,

paktumiroda és szakmai megvalósítók. A projektmenedzsment feladatokat Baja Város Önkormányzat látja

el, ahol projektmenedzseri és pénzügyi vezetői feladatokat is ellátó személy kerül kijelölésre. A

menedzsment a konzorciumi partnerekkel és a Paktumirodával szorosan együttműködik a megvalósítás

ideje alatt. A koordinációs feladatokat a Paktumiroda látja el, vezetője a partnerségi koordinátor, aki

elsősorban a külső szakértőkkel működik együtt, valamint biztosítja az Irányító Csoport működésének

technikai feltételeit. A Munkaszervezeten belüli harmadik egységet a szakmai megvalósítók jelentik, akik

elsősorban a konzorciumi partnerek által foglalkoztatott személyek. Ők felelnek a projekt intézkedéseinek

szakmai végrehajtásáért.

A paktum működésének monitoringja és értékelése az elvégzett tevékenységek és az elért eredmények

alapján történik. A stratégia egyes beavatkozási területeihez, intézkedéseihez kapcsolódó indikátorok az



6

Akcióterv megvalósításával öltenek konkrét, mérhető formát. Az Akcióterv elkészítéséért, évente történő

felülvizsgálatáért, valamint megvalósításának monitoringjáért a Paktumszervezet Irányító Csoportja felel.

Mellettük a megvalósítási folyamat belső ellenőrzését a projektmenedzsment feladatok ellátásáért felelős

Baja Város Önkormányzat munkatársa (projektmenedzser és pénzügyi vezető) látja el. A monitoring

keretében folyamatosan nyomon követi a projekttevékenységek megvalósítását, az eltérések,

módosítások koordinálását, figyelemmel kíséri a projekt célok megvalósulását. A külső ellenőrzési és

monitoring tevékenységet a Magyar Államkincstár (MÁK), illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el.

A tevékenységek hatékonyságát az Irányító Csoport minimum évente egyszer, valamint a stratégia

megvalósítás időtartamának felénél összeállított beszámolóval tervezi értékelni, mely által a végrehajtás

során szükséges korrekciók még hatásosan végrehajthatóak. Magát a kvalitatív értékelést végezheti a

Paktumiroda önértékelés, vagy külső szakértők segítségével is. Az így elkészült Értékelő jelentést, valamint

az ennek alapján módosított Akciótervet a döntéshozó Irányító Csoport fogadja el.



7

1. BEVEZETÉS

1.1. Előzmények, indíttatás, mandátum

Magyarország Kormánya az emberi erőforrás fejlesztések, a foglalkoztatás-ösztönzés, valamint a

társadalmi együttműködések támogatása érdekében TOP-5.1.2-16 kódszámon "Helyi foglalkoztatási

együttműködések" címmel Felhívást tett közzé a helyi önkormányzatok és társulásaik, illetve helyi

önkormányzatok társulások számára, amelynek célja a helyi foglalkoztatási együttműködések

megerősítése, partnerségek, paktumok létrehozása, illetve azok képzési és foglalkoztatási programjainak

megvalósítása.

Baja Város Önkormányzat (továbbiakban Önkormányzat) irányításával létrejött a Bajai Járási

Foglalkoztatási Paktum, melyet az Irányító Hatóság támogatásban részesített 2018. június 18-án. Így 2018.

szeptember 1-én kezdetét vette „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Bajai járásban” című projekt

támogatott fejlesztési szakasza. A projektfejlesztés eredményeként 2018. október 11-én a Bajai járás

munkaerő-piaci problémáinak kezelésében érdekelt helyi szereplők közül többen aláírtak egy

szándéknyilatkozatot, hogy a Bajai Foglalkoztatási Paktum (röviden: Paktum) tagjai kívánnak lenni és

ezáltal is szeretnének részt venni a projekttel kapcsolatos további feladatok ellátásában.

Az Együttműködési Megállapodást 19 szervezet írta alá. A Paktum létrehozásának célja, hogy a

foglalkoztatás területén érdekelt felek – egy széles körű partnerségi hálózat keretében – összehangolják a

foglalkoztatási és humánerőforrás-fejlesztési elképzeléseiket és közös megoldásokat keressenek a járás

munkaerő-piaci problémáira.

Szintén a projektfejlesztés eredményeként – Az Önkormányzat 2015 folyamán készített

Gazdaságfejlesztési Stratégiájának megalapozásakor végzett kutatások eredményeit felhasználva – készült

el a járás gazdasági és foglalkoztatási helyzetfeltárása és helyzetértékelése. A helyzetértékelés rávilágított

a Bajai járás legégetőbb munkaerő-piaci problémáira. A helyzetértékelés a Megvalósíthatósági Tanulmány

szerves részét képezi, de aktualizált formában jelen anyagban is bemutatjuk.

A helyzetértékelés által feltárt problémákra reagálva a Paktum tagjainak együttműködésében, céljaik

összehangolásának eredményeként készült el – a Megvalósíthatósági Tanulmánnyal összhangban – a Bajai

Foglalkoztatási Paktum Foglalkoztatási Stratégiája. A Foglalkoztatási Stratégia mentén – a Bajai

Foglalkoztatási Paktum keretében – olyan akciók és intézkedések válnak lehetővé, melyek hozzájárulnak a

térség munkaerő-piaci helyzetének javításához.

Lényeges szempont, hogy a jelen Foglakoztatási stratégia elkészítése és megvalósítása a TOP-5.1.1-15-BK1-

2016-00001 számú „Együttműködés a helyben foglalkoztatásért - Bács-Kiskun Megyei Foglakoztatási és

gazdaságfejlesztési együttműködés” című megyei projekttel együttműködésben zajlik. A projektek

szükséges mértékű összehangolása és egymásra épülése a két konzorciumi partner (Magyar Máltai



8

Szeretetszolgálat Egyesület1 és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal2) mindkét projektben betöltött

közvetlen érintettsége révén is biztosított, mind szakmai, mind pénzügyi szempontból.

A projekt futamideje 3 év, megvalósítása 2018. 09. 01. és 2021. 08. 31. között történik. Ezt követően az

eredmények fenntartása min. 5 évig kötelező. Az elnyert 280 millió Ft támogatási keret hatékony, az

elfogadott projektterveket követő felhasználásáról, a stratégia céljainak és az Akciótervben rögzített

feladatoknak a teljesüléséről rendszeres időközönként számot kell adni a paktumpartnereknek, valamint

a projektet finanszírozó és ellenőrző szervezeteknek egyaránt.

1.2. Lehatárolás

A Foglalkoztatási Stratégia területi hatálya a Bajai járás egészére terjed ki, de annak határait nem lépi át,

illetve átfedésben sincs más helyi foglalkoztatási stratégia/partnerség területével. Az egyértelmű területi

lehatárolás elsődleges oka, hogy a támogatási kérelmet benyújtó konzorciumot a járási központ területén

illetékes Baja Város Önkormányzat, a járás teljes területén illetékes Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Bajai Járási Hivatalának Foglalkoztatási Osztálya, valamint a tevékenységét országosan végző Magyar

Máltai Szeretetszolgálat Egyesület közösen alapították, a fejlesztési folyamat koordinációjában pedig a

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat is részt vett.

A Bajai járást 17 település alkotja, melyek közül egy városi (Baja járásszékhely), két nagyközségi (Sükösd és

Vaskút) és 14 községi jogállású.

Település Jogállás Közös hivatal Járás Terület

(km²)

Lakó-

népesség

Baja Járásszékhely Város - Bajai 177,89 35 105

Sükösd Nagyközség - Bajai 94,18 3 487

Vaskút Nagyközség Vaskút Bajai 71,49 3 301

Bácsszentgyörgy Község Gara Bajai 14,74 149

Bátmonostor Község Vaskút Bajai 37,95 1 503

Csátalja Község Nagybaracska Bajai 39,05 1 420

Csávoly Község Felsőszentiván Bajai 47,42 1 774

Dávod Község - Bajai 69,21 1 927

Dunafalva Község Szeremle Bajai 57,90 920

Érsekcsanád Község - Bajai 58,29 2 777

Érsekhalma Község Nemesnádudvar Bajai 27,56 568

Felsőszentiván Község Felsőszentiván Bajai 53,54 1 779

Gara Község Gara Bajai 59,96 2 323

Hercegszántó Község - Bajai 68,55 1 985

Nagybaracska Község Nagybaracska Bajai 37,95 2 294

1 Továbbiakban rövidítés esetén: Szeretetszolgálat, MMSz

2 Továbbiakban rövidítés esetén: Kormányhivatal, BKM KH

https://hu.wikipedia.org/wiki/Baja

https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCk%C3%B6sd

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1csszentgy%C3%B6rgy

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1tmonostor

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1talja

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1voly

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vod

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunafalva

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rsekcsan%C3%A1d

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rsekhalma

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91szentiv%C3%A1n

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gara_(Magyarorsz%C3%A1g)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hercegsz%C3%A1nt%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagybaracska



9

Település Jogállás Közös hivatal Járás Terület

(km²)

Lakó-

népesség

Nemesnádudvar Község Nemesnádudvar Bajai 58,78 1 805

Szeremle Község Szeremle Bajai 34,06 1 361

Összesen: 64 478

1. Táblázat: A Foglalkoztatási Stratégia által közvetlenül érintett települések

Forrás: Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve, 20173

A Bajai Foglalkoztatási Stratégia más foglalkoztatási paktumot tekintve csak a TOP-5.1.1-15-BK1-2016-

0001 „Együttműködés a helyben foglalkoztatásért – Bács-Kiskun megyei foglalkoztatási- és

gazdaságfejlesztési együttműködés” megyei foglalkoztatási paktummal áll területi átfedésben. Ez a területi

átfedés azonban összhangban áll a pályázati kiírás korlátozásaival, lévén a megyei foglalkoztatási paktum

hatálya a Bajai járásra is kiterjed, ahogyan a megye más járásaiban megvalósuló foglalkoztatási paktumok

(TOP-5.1.2-15 Helyi foglalkoztatási együttműködések) területére is.

1.2.1. Célcsoportok

A TOP-5.1.2-16 pályázati felhívás alapján a fejlesztések közvetlen célcsoportját a térségben élő inaktívak,

a közfoglalkoztatottak és a hátrányos helyzetű álláskeresők képezik. Hátrányos helyzetűnek minősülnek az

olyan csoportok, amelyek problémái sajátos megközelítést igényelnek, tagjaik az átlagos munkavállalói

rétegnél sérülékenyebbek. Ilyen csoportok az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők; a 25 év alatti,

valamint az 50 év feletti álláskeresők csoportja; a GYED-ről, GYES-ről, illetve ápolási díjról visszatérők, vagy

a legalább egy gyermeket egyedül nevelő szülők csoportja; a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban

részesülők; a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek; megváltozott munkaképességű személyek; a

roma nemzetiségűek.

A térségben a hátrányos helyzetű álláskeresők, az inaktívak és a közfoglalkoztatásban résztvevők számos

szociális és pszichikai helyzetükből fakadó, illetve kompetencia- és képzettséghiányukból eredeztethető

hátránnyal rendelkeznek a munkaerő-piaci pozíciójuk tekintetében, illetve számos életvitelükhöz és

álláskeresésükhöz kapcsolódó fontos információval nincsenek tisztában, melyek jelentősen csökkentik

elhelyezkedési esélyeiket a versenyszférában.

Mindemellett azt is ki kell emelni, hogy sokuk ilyen-olyan formában jelenleg is munkát vállal – a helyi

vállalkozók tapasztalatai szerint, a fekete- és szürkegazdaság keretein belül, csak erre nincs rálátása a

munkaügyi statisztikáknak. Ebből fakadóan a célcsoport egy bizonyos (ismeretlen) része kifejezetten

értékesnek tekinthető munkaerő. A Kormányhivatal törekedni fog arra, hogy az ilyen személyeket kiszűrje

és támogatás nélkül helyezze el a versenyszférában.

Alacsony iskolai végzettségűek (337 fő4)

Az alacsony iskolai végzettség a gazdaság mindenkori helyzetétől függetlenül hátrányos helyzetet

eredményez, jelentősen növeli a munkaerő-piaci veszélyeztetettséget. Alacsony végzettségűnek

3 https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2017.pdf 4 Az NFSZ 2018. augusztusi adatai alapján, általános iskolát el nem végzettek és az általános iskolát, mint legmagasabb

iskolai végzettséget szerzettek létszáma

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesn%C3%A1dudvar

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeremle



10

számítanak az általános iskolát be nem fejezők, illetve az általános iskolát befejező, de versenyképes

szakképesítéssel nem rendelkezők csoportjai. Munkaerő-piaci sérülékenységük miatt a komplex fejlesztési

terv szükséges, hogy hosszútávon csökkenjen a munkanélküliség esélye és növekedjen a magasabb fizetés

elérésének lehetősége is.

25 év alatti álláskereső fiatalok, vagy a 30 év alatti pályakezdő álláskeresők (395 fő)5

E csoportba a munkanélküli ellátásra még nem jogosult pályakezdő fiatalok lettek sorolva, akik között

középfokú (25 év alattiak) és felsőfokú (30 év alattiak) végzettségűek is megtalálhatók. A csoport

fejlesztése rendkívül fontos a járás népességmegtartó képességének fokozása szempontjából, mivel mind

a belföldi, mind a nemzetközi elvándorlás ezt a réteget érinti leginkább, magas mobilitása révén egyúttal

a legkönnyebben a térségbe vonzható csoport is. Fejlesztésük elsősorban bértámogatás révén valósulhat

meg, mely akár a próbaidő tartamára is vonatkozhat ezzel is segítve a még pályakezdő fiatalok

tapasztalatszerzését és versenyképességét.

50 év felettiek (329 fő)6

Az idősebb munkavállaló korúak szintén sebezhető réteget alkotnak, amelyet egy esetleges gazdasági

recesszió különösen súlyosan érinthet. Munkaerő-piaci szempontból ez a réteg a legrugalmatlanabb, a

felhalmozott nagy tapasztalat okozta magasabb bérigények miatt pedig sok foglalkoztató részéről

mellőzött csoport, miközben több évnyi vagy akár évtizednyi távolságra vannak a nyugdíjkorhatártól. E

mellé társul, hogy sok esetben tartós, munkavégzést befolyásoló egészségügyi problémákkal is

rendelkeznek. Reintegrációjuk elősegítése érdekében szükséges támogatni az idősebb korosztályt

foglalkoztató, priorizáló munkáltatókat.

A célcsoport ugyanakkor jelentős általános pozitívumokkal rendelkezik a térségben. A helyi vállalkozók

tapasztalatai alapján7 ez a munkavállalói réteg jelentős tudással és tapasztalattal rendelkezik, általában

jobban terhelhetőek, mint a fiatalok és lojalitásuk is érezhetően magasabb fokú.

GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérő, illetve legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek

(n.a.)

A munkaerőpiacon sérülékeny csoportba tartoznak a gyermeküket otthon nevelő szülők. Ezt elsődlegesen

az elavuló szaktudás és a munkaerő-piaci kapcsolatrendszer gyengülése okozza. E csoporton belül

fokozottan veszélyeztetett a gyermeküket egyedül nevelő szülők csoportja, akiket a fenti veszélyeken túl

a súlyosabb anyagi instabilitás is fenyeget. E csoport munkaerő-piaci integrálása speciális megközelítést

igényel, mivel a fennálló problémáik, szükségleteik széles spektrumot ölelnek fel, megoldásuk fokozott

rugalmasságot igényel.

5 Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási Adatbázis 6 Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási Adatbázis 7 A partnerségi rendezvényen elhangzottak alapján.



11

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők (169 fő8)

A csoportba azon aktív korúak tartoznak, akik egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra nem

jogosultak, de hosszú távon nem foglalkoztatottak, megélhetésük más módon nem biztosított. E csoportra

jellemző a fokozott anyagi depriváció, a munkaerőpiacról való teljes kiszorultság és az önértékelés

leértékelődése, ezért a stratégiába való bevonásuk feltétlenül indokolt. A vállalkozói tapasztalatok szerint

is ez az egyik legproblémásabb célcsoport, a segélyezésben eltöltött hosszabb idő után roppant nehéz a

versenyszférába visszaterelni az aktív korúakat.

Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek9 (529 fő)10

Azon aktív korú személyek tartoznak ebbe a csoportba, akik legalább 6 hónapja álláskeresőként

nyilvántartottak, melybe a közmunkaprogramban való részvétel is beleszámít. Jellemző anyagi

depriváltságuk, önértékelési válságuk, fokozott munkaerő-piaci izolációjuk és veszélyeztetettségük

szükségessé teszi a célcsoportként való meghatározásukat.

Megváltozott munkaképességű személyek (n.a.)

A fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű személyek a munkaerőpiacon jellemzően

hátrányos helyzetben vannak, mivel munkavállalási igényeik speciálisak, foglalkoztatásuk általában

nagyobb rugalmasságot igényel. A stratégia fontos célja a csoport integrációjának elősegítése, mely a

munkáltatók közvetlen foglalkoztatási támogatásán túl ki kell, hogy terjedjen a befogadó társadalmi

környezet megteremtésére is.

Roma nemzetiséghez tartozó személyek (n.a.)

A hazai etnikai kisebbséghez tartozók speciális hátrányos helyzetű csoportot alkotnak. Statisztikai alapon

nem lehet meghatározni a csoport foglalkoztatási viszonyait, az ilyen témájú elemzések nem adhatnak

teljes körű felvilágosítást. Ezzel együtt célcsoportként való meghatározásukat indokolja a hagyományosan

kirívóan alacsony iskolázottság és a magas munkanélküliségi ráta is. A romák között hazai viszonylatban

kimagasló a fiatalok aránya, így ezen személyek munkaerő-piaci integrációja elsődleges fontosságú. Külön

figyelmet igényel az etnikumon belül a nők helyzete, mivel az ő foglalkoztatási arányuk a roma kisebbségen

belül is rendkívül alacsony, 2015-ben, alig 30%-ot ért el az arányuk. Ezen felül a legmagasabb munkaerő-

piaci tartalékkal rendelkeznek, 2016-ban az alulfoglalkoztatottak 6,2%-a, a munkanélküliek 11%-a, a

munkaerő-tartaléknak minősülő inaktívak, valamint a közfoglalkoztatottak 13%-a, illetve 18%-a vallotta

magát romának. Azaz miközben a 15-74 éves népesség mintegy 3%-a roma nemzetiségű, addig közel

minden ötödik közfoglalkoztatott roma.

A helyi vállalkozók tapasztalata alapján roppant vegyes munkaerő-kínálattal rendelkezik a célcsoport. A

kifejezetten jó és képzett munkaerőtől a legproblémásabb esetekig mindenféle típusú munkavállalóval

találkoztak a járás munkaadói a partnerségi rendezvényen elhangzottak alapján.

8 Az NFSZ 2018. augusztusi adatai alapján. 9 Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetetteknek tekintjük a legalább 365 napja nyilvántartott álláskeresőket. 10 Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási Adatbázis



12

Közfoglalkoztatottak (985 fő11)

A közfoglalkoztatottak száma 2017-től kezdve folyamatos csökkenésben van, ennek elsődleges oka a

kormány azon álláspontjában keresendő, mely szerint növelni kell az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók

számát és arányát. A közfoglalkoztatás háttérbe szorítását indokolja, hogy különösen a vidéki térségekben

– így a Bajai járásban is – kevés, a munkakereső személy végzettségének megfelelő közfoglalkoztatási

álláshely van, valamint a közelmúltban jelentősen nőtt a munkaerő kereslet az elsődleges piacon, így a

közmunka további bővítése vagy a jelenlegi volumen fenntartása felesleges, szükséges megteremteni a

feltételeket a foglalkoztatási formák közötti átjáráshoz. A Foglalkoztatási Stratégia ezért tűzi ki célként a

versenyszférában való elhelyezkedés elősegítését.

A helyi vállalkozók tapasztalatai alapján a helyi közfoglalkoztatottak egy része (pontos számadat nem áll

rendelkezésünkre) nem kíván a versenyszféra munkaerőpiacára belépni, oktatásban részesülni. A

Kormányhivatalt sok esetben érik megkeresések, főleg a válaszható képzésekkel kapcsolatosan. Így a

célcsoport motiváltsága változatosnak tekinthető a tapasztalatok alapján. A közfoglalkoztatottak

versenyszférában történő elhelyezéséért már jelenleg is felel egy kormányhivatali munkatárs.

A munkáltató oldalon döntően az önkormányzatok állnak. A tapasztalatok szerint a közfoglalkoztatás sok

esetben nagy segítséget jelent az önkormányzatoknak, a kötelező és vállalt feladataik ellátásának

tekintetében egyaránt. A szűkös önkormányzati források egyfajta kiegészítéseként funkcionál sok esetben

a közfoglalkoztatás, mely a piaci árnál drasztikusan olcsóbban teszi lehetővé a különféle közfeladatok

ellátását. Ebből fakadóan a közfoglalkoztatás nagy arányú felszámolása problémákat generálhat a

települési önkormányzatoknál.

Inaktívak (n.a.)

A Foglalkoztatási Stratégia fontos célcsoportját alkotja az inaktívak rétege, mivel az egyik legjelentősebb

munkaerő-piaci tartaléknak minősülnek. Ebbe a csoportba foglalkoztatási potenciál szerint eltérő

személyek tartoznak, így a nyugdíjasok, tanulók, a gyermekgondozási ellátásban részesülők mellett a

munkanélküli ellátásban részesülők és az abból kikerülő, illetve bele nem tartozó tartós munkanélküliek is.

A Foglalkoztatási Stratégia szempontjából ez utóbbi, a tartós munkanélküliek csoportja a legrelevánsabb

célcsoport.

Az inaktívak közül – az MMSZ tapasztalatai alapján – a hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól

távol lévő települések alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosainak van leginkább szükségük a

támogatásra. Közülük is a kistelepülésen élő pályakezdő fiatalokra kell nagy hangsúlyt fektetni, mivel sok

esetben nincsenek terveik egyéni életük alakítására, nincsenek kellően felkészülve az álláskeresésre.

A MMSZ főleg a szűrővizsgálatok és egyéb segélyprogramok lebonyolítása során találkozik az inaktívakkal.

A tapasztalatok alapján többségük alkalmi munkavállaló, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, így a

család részére sem tudja biztosítani mindazokat a megélhetéshez szükséges feltételeket, melyek az

egészséges táplálkozáshoz, higiéniához nélkülözhetetlenek lennének. Többször fordulnak különböző

11 Az NFSZ 2018. augusztusi adatai alapján



13

segélyszervezetekhez adománykéréssel, így pl. tartós élelmiszerekért, tisztító--és tisztálkodási szerekért,

babaápolási termékekért, tűzifa támogatásért.

A Szeretetszolgálat ügyfélszámára elmondható, hogy Baja város területén 350-450 közötti azon családok

száma (nem kizárólag inaktívak), akik rendszeresen jelennek meg valamilyen támogatási formát igényelve

(ruhanemű, bútor, tartós élelmiszer, tűzifa, tisztálkodási, babaápolási termékek). A járás egyes

településein ez a szám igen változó, főként az inaktívak és közfoglalkoztatásban dolgozók vállalják fel és

igénylik a segítségnyújtást.

1.3. Tervezési folyamat bemutatása

Baja Város Önkormányzat 2017. év februárjában kezdte meg a projekttel kapcsolatos előkészítő

feladatokat, a Képviselő-testület 2017. április 27-i ülésén, 172/2017. (IV.27.) határozatával döntött a

pályázat benyújtásáról és megvalósításáról. A Kérelem előkészítése során Baja Város Önkormányzat és a

konzorciumi tagok és projektpartnerek az alábbi tevékenységeket végezték el:

A Paktum alapkövét képező dokumentumok aláírása (pl. konzorciumi megállapodás);

Megfogalmazták a projekt részletes szakmai tartalmát és a tervezett tevékenységeket (beleértve

a felhívás 3.1.1 és 3.1.2 pontjaiban szereplő A. Foglalkoztatási megállapodások (paktumok)

programrész (1. főtevékenység), B. Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez,

foglalkoztatásához kapcsolódó programrész (2. főtevékenység), a 3.1.2.1. pontban Kötelezően

megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységeket és a 3.1.2.2 pontban szereplő

Önállóan nem támogatható, választható tevékenységeket egyaránt;

megvizsgálták a projekt helyi esélyegyenlőségi programhoz való illeszkedését;

megtervezték a monitoring mutatókat;

meghatározták és megtervezték a projekt mérföldköveit;

megfogalmazták a tervezett projektmenedzsmentet és a szakmai közreműködőket;

meghatározták a projekt műszaki-szakmai eredményeit;

megtervezték a projekt költségvetését.

Ezen felül elkészült a projekthez szükséges helyzetelemzés és a helyzetértékelés, melyre a jelen

dokumentum is jelentős mértékben hagyatkozik. A helyzetelemzéshez kapcsolódóan sor került a térség

középiskolásainak felmérésére, illetve a helyi vállalkozók körében is lefolytatásra került egy munkaerő-

piaci/munkaerő-felmérés. Mindezek segítségével kijelölésre kerültek a projekt céljai és megszületett a

projekt stratégiájának alapja. A Megvalósíthatósági Tanulmány elkészültét a Támogatási kérelem

összeállítása és benyújtása követte. A kérelem benyújtására 2017.07.28-án került sor. Az Irányító Hatóság

2018. június 18-án támogatói döntést hozott a projektről. Ezek után elkezdődött a projekt

tevékenységeinek és költségvetésének aktualizálása. A Támogatási Szerződés 2018. októberében léphet

hatályba, a projekt megvalósítása 2018. szeptember 1-én kezdődött.

A stratégiai tervezés koordinálását Baja Város Önkormányzat, mint konzorciumvezető vállalta magára. A

koordinálásért a partnerségi koordinátor – aki egyben a projekt szakmai vezetője – a felelős. A stratégia

jelentős mértékben támaszkodik a korábban elkészült Megvalósíthatósági Tanulmányra (továbbiakban:

MT), de egyben aktualizálva is az abban rögzített adatok, információk és megállapítások körét. Az anyag



14

elkészültét támogatta a 2018 őszén megtartott két partnerségi rendezvény, melyekre meghívást kaptak a

foglalkoztatás témakörében releváns szereplők.

A készülő anyag inputjait többe esetben a konzorciumi tagok szolgáltatták, illetve részt vettek a stratégia

munkaanyagának véleményezésében, mely a második partnerségi rendezvényen került bemutatásra. A

prezentálást követően a rendezvényen résztvevők is véleményezhették az anyagot. A résztvevők

észrevételei és véleménye több esetben is bekerült a stratégiába.

1.4. Stratégiai (szakmapolitikai) háttér, illeszkedés

Illeszkedés az Európai Unió közös stratégiáihoz

A Bajai Foglalkoztatási Paktumban meghatározott célok, a benne foglalt vállalások, tevékenységek

lenyomatát képezik a hierarchikusan fölötte és a horizontálisan hozzá kapcsolódó más szakpolitikai

stratégiáknak, terveknek. Mind a kormányzati szinten, mind az Európai Unió szintjén létrehozott

stratégiákkal összhangban áll, a bennük megfogalmazott célkitűzéseket integrálja.

Az Európai Unió 2010-ben fogadta el 10 évre szóló növekedési stratégiáját Európa 2020 címmel. A stratégia

elsődleges célja az Európai Unió növekedési pályára állítása, a gazdasági ás társadalmi stabilitás

megteremtése és megőrzése, a világgazdasági pozíció megőrzése és erősítése. Olyan gazdasági növekedés

elérését tűzte ki célul a közösség, mely a korábbiaknál előrelátóbb, fenntarthatóbb, a meglévő erőforrások

közötti kohézió erősítésére épül.

Az Európai Unió „Európa 2020” stratégiája a fenti átfogó célokhoz kapcsolódóan három, egymással szoros

összefüggésben álló prioritást fogalmaz meg:

Intelligens növekedés – tudás és innováció alapú gazdaságfejlesztés;

Fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyságra, környezetbarát technológiára és

versenyképességre épülő gazdaság kialakítása;

Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatást, szociális és területi kohéziót célul kitűző

gazdaságfejlesztés ösztönzése.

A prioritási témakörökhöz kiemelt kezdeményezések párosulnak (összesen hét), melyek közül az alábbiak

kapcsolódnak közvetlenül a foglalkoztatáshoz, szociális ügyekhez és a társadalmi befogadáshoz:

Mozgásban az ifjúság (2014-től Erasmus+ program) – az oktatási rendszerek teljesítményének

növelése, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek növelése a hallgatók és gyakornokok külföldi

tapasztalatszerzésének ösztönzése által;

Új készségek és munkahelyek menetrendje – lényege a munkaerőpiacok modernizálása az uniós

jogszabályok felülvizsgálatán, a munkahelyeken szükséges készségek és tudás elsajátításának

támogatásán és az innovatív megoldások ösztönzésén keresztül;

Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni európai platform – a szociális és területi kohézió

erősítése, a foglalkoztatottság támogatása valamennyi társadalmi szinten a 2020-ig elérni kívánt

cél, a szegények és kirekesztettek számának 20 millió fővel való csökkentése érdekében.

A stratégiát meghatározó fő pillérek képezik az alapját a foglalkoztatáspolitikai szakterület prioritásainak

is, melynek legfőbb célkitűzése a 20-64 év közötti aktív korú népességen belüli foglalkoztatottsági arány



15

75%-ra növelése. Az Európai Unió foglalkoztatási-képzési stratégiájának szakterületi prioritásai a

következők:

Munkaerő-piaci belépés segítése;

A fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja;

Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szakképzés és felnőttképzés támogatásával és

fejlesztésével;

A munkavállalók és vállalkozások munkaerő-piaci alkalmazkodóképességének fejlesztése;

A szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása.

Az Európai Unió Tanácsa 2015 októberi határozata alapján a tagállamok gazdaságpolitikáira és

foglalkoztatáspolitikáira vonatkozólag új iránymutatások kerültek megfogalmazásra, melyek fokozzák a

munkahelyteremtés és a szélesebb foglalkoztatottság céljai érdekében eddig tett erőfeszítések sebességét

és hatékonyságát.

A gazdaságpolitikára vonatkozó iránymutatások:

A beruházás ösztönzése;

A növekedés fokozása a strukturális reformok tagállami végrehajtása révén;

A fenntartható növekedés és munkahelyteremtés fő akadályainak felszámolása uniós szinten;

Az államháztartások fenntarthatóságának és növekedésösztönző jellegének fokozása.

A foglalkoztatáspolitikára vonatkozó iránymutatások:

A munkaerő-kereslet fellendítése;

A munkaerő-kínálat növelése és a készségek és kompetenciák fejlesztése;

A munkaerőpiacok működésének javítása;

A társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység elleni küzdelem és az esélyegyenlőség

előmozdítása.

Az Európa 2020 stratégián belül mind az átfogó prioritások és célok, mind a fő kezdeményezések azt

mutatják, hogy az Európai Unió kiemelt figyelmet szentel a munkahelyek létrejöttének, valamint ezek és a

már meglévők minőségbeli javításának és változatosságuk fokozásának. Ennek segítségével lehetséges a

foglalkoztatás szélesítése, a munkanélküliség alacsonyan tartása és a gazdasági növekedés fenntartható

biztosítása.

Közvetlen kapcsolódás a hazai fejlesztéspolitikához

Az Európa 2020 stratégiája és a jelenlegi, 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus célkitűzései az Európai Unió

tagállamainak egyetértésével kerültek megfogalmazásra, melyekhez minden tagállam fejlesztési

célkitűzéseinek illeszkednie kell, a meghatározott prioritásokat helyi szinten adaptálni szükséges. A

Kormány a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklus forrásainak felhasználásáról kötött Partnerségi

Megállapodásban az európai szintű stratégiával összhangban a fenntartható, magas hozzáadott értékű

termelés és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés céljait tűzi maga elé, az alábbi nemzeti

prioritásokat figyelembe véve:

1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása;



16

2. A foglalkoztatás növelése;

3. Energia- és erőforrás-hatékonyság növelése;

4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése;

5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

Az ötödik fejlesztési prioritás célul fogalmazza meg a helyi adottságokra és erőforrásokra épülő térségi

versenyképesség és foglalkoztatás növelését. Az 1-5 pontban foglalt prioritások együttesen hozzájárulnak

a teljes foglalkoztatottsághoz, a középosztály megerősítéséhez és a munkaalapú társadalom létrejöttéhez.

A Partnerségi Megállapodás célkitűzései magukban hordozzák a lakosság helyben boldogulásának

ösztönzését, mely által fokozódik a térségek népességmegtartó képessége, a leszakadó és hátrányos

helyzetű térségek fejlesztését és a helyi társadalmi-gazdasági potenciál kiaknázását.

A Partnerségi Megállapodás alapján, a benne foglalt prioritásokat – különösen az ötödik nemzeti prioritást

– szem előtt tartva fogalmazódott meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), mely a

Közép-magyarországi régión kívül az ország összes régiójára kiterjedő fejlesztési program. Céljai és

beavatkozási irányai harmonizálnak az Európa 2020 stratégiában megfogalmazottakkal, hozzájárulnak

annak fenntarthatósági és inkluzív fejlődési prioritásaihoz, valamint a stratégia fejlesztéspolitikai céljaihoz,

különösen az alábbihoz:

Foglalkoztatás növelése:

Összhangban az Európa 2020 stratégia céljaival, a foglalkoztatási rátát a 2010/11-ben mért 61%-

ról 2020-ig 75%-ra szükséges emelni12. A célkitűzés vállalása révén került előtérbe a TOP

gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szerepvállalásának hangsúlya, mely által a TOP közvetlenül

hozzájárul a foglalkoztatási szint növeléséhez és a gazdasági növekedés fokozásához.

Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen:

A Partnerségi Megállapodás célul tűzte ki a szegények és társadalmi kirekesztésben élő, vagy ezzel

veszélyeztetett népesség 2008-as bázisértékről 450 ezer fővel való csökkentését 2020-ig (EU cél:20

millió fő). 2017-re a csoportba tartozók hazai száma jelentősen csökkent, ekkor 329 ezer fővel

kevesebben voltak a bázisévhez képest.

A TOP elsődleges beavatkozási területeit az Európai Unió Tanácsa által megfogalmazott 2013-as és 2014-

es Országspecifikus ajánlások figyelembevételével sikerült meghatározni, mely alapján:

A TOP céljai között szerepel a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzése, mellyel

párhuzamosan elősegíti a gyermekgondozási létesítmények bővítését;

Prioritásként kezeli a szegénység csökkentését, elsődlegesen az alap közszolgáltatások

infrastrukturális fejlesztésével, az ezekhez való hozzáférés javításával és a szociális

városrehabilitáció fejlesztésein keresztül;

12 A KSH adatai szerint 2018 második negyedévében a foglalkoztatási ráta 69,4%. Az egy évvel korábbihoz képest ez

0,9%-os emelkedést mutat és így eléri az átlagosan 4 millió 484 ezer főt.

(http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog1808.html)



17

Elősegíti az energiahatékonyság javítását, elérhetővé téve az ilyen jellegű fejlesztéseket a helyi

önkormányzatok számára.

A Bajai Foglalkoztatási Stratégia a TOP-5.1.2-16 pályázati felhívás keretein belül valósul meg, mely a helyi

városi önkormányzatok vezetésével, annak vonzáskörzetére is kiterjedően újonnan alakuló vagy már

létező foglalkoztatási partnerségeket támogat. A konstrukció célja a partnerségek területén lévő

munkaerőpiacok bővülésének elősegítése, a stratégiák célcsoportjainak képzése, elhelyezkedésük segítése

és a helyi szereplők együttműködéseinek ösztönzése és erősítése.

A Bajai Foglalkoztatási Stratégia szervesen kapcsolódik a 25/2015. (IV.30.) megyei közgyűlési határozattal

elfogadott Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program (ITP) által megfogalmazott prioritásokhoz

és a beavatkozási irányok foglalkoztatást érintő pontjaihoz. A Bács-Kiskun megyei ITP többek között a

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program figyelembe vételével készült, célrendszerében más

ágazati és szakpolitikai célok is megjelennek. Ennek megfelelően a jelentős hangsúlyt kap a foglalkoztatás

és képzés a programban, mely leképeződik a Bajai Foglalkoztatási Paktumban is – különösen az ITP 7.

intézkedése, a „Képzési, szakképzési igények kiszolgálása”, mely a bajai programhoz hasonlóan többek

között gyakorlati alapú képzéseket, bértámogatást és eszközbeszerzéseket támogat.

Szintén kapcsolódik a program Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS), melyben a

várost érintő hosszú távú fejlesztéseket három átfogó cél mentén állították fel:

Átfogó célok Tematikus célok

A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés

Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés

Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás

A városi közösségek és a helyi társadalom innovatív fejlesztése


Társadalmi megújuló-képesség támogatása

Határon átnyúló nemzetközi együttműködések erősítése

Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása

2. Táblázat: Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere

Az ITS-ben megjelenő tematikus célok közül a Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés,

amelyben a versenyképes helyi gazdaság megteremtése és a foglalkoztatás bővülésének ösztönzése

jelenik meg, valamint a Társadalmi megújuló-képesség támogatás, amelynek lényege a helyi lakosság,

munkaerő helyben tartása, a képzettség és az életminőség javítása.



18

Közvetett kapcsolódás országos fejlesztési stratégiákhoz, programokhoz

A fent részletezett közvetlen kapcsolódásokon kívül a területi stratégia közvetlenül alárendelt szerepet

játszik a fent kifejtett fejlesztési és foglalkoztatási stratégiákon/programokon belül, azonban a közvetlenül

fölérendelt stratégiákon kívül számos más fejlesztési program és szakmapolitika kapcsolódik hozzá

érintőlegesen. A stratégiához közvetve kapcsolódó dokumentumok és tartalmuk a Terület- és

Településfejlesztési Operatív Programhoz képest szintén az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és

prioritásainak megfelelően lettek kialakítva, így azzal mintegy horizontális kapcsolatban állnak és hatást

gyakorolnak a Bajai Foglalkoztatási Paktumra is.

A közvetve kapcsolódó nemzeti fejlesztési stratégiák és programok az alábbiak:

Magyar Növekedési Terv;

Kutatási Infrastruktúrák Magyarországon;

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011-2020);

Széchenyi 2020 Program;

Éves Nemzeti Reform Program;

Jedlik-Terv;

Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia;

Nemzeti Vidékstratégia.

1.5. Kapcsolódás egyéb projektek végrehajtásához

A Foglalkoztatási Stratégia összeállításakor a Széchenyi 2020, a TOP és a Bács-Kiskun megyei ITP

célkitűzéseit adaptálva fogalmazták meg a foglalkoztatási és képzési-oktatási beavatkozási irányokat,

mindazonáltal más foglalkoztatási és ágazati beavatkozások is megvalósulnak a megyében, illetve a Bajai

járásban. A folyamatban lévő projektek közül legközvetlenebbül az Együttműködés a helyben

foglalkoztatásért – Bács-Kiskun megyei foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési együttműködés c. projekt

kapcsolódik a stratégiához. A támogatást 2016-ban elnyert pályázat a TOP-5.1.1-15 felhívás keretében

valósul meg 1,72 milliárd forintból, célja a megyén belüli helyi paktumok létrejöttének elősegítése, a

köztük lévő kapcsolattartás, információ megosztás és a tevékenységek összehangolásának megvalósítása.

A kapcsolódás bővebb kifejtésére a 3.3. alfejezetben kerül sor.

A Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében c. projekt 2016-

ban nyert 1,59 milliárd forint támogatást a TOP-6.8.2-15 keretében, tartalma pedig szinte teljes egészében

megegyezik a Bajai Foglalkoztatási Paktuméval, azonban a területileg és kedvezményezetti körét tekintve

megyei városokra – jelen esetben Kecskemét és környékére korlátozódik. A konstrukcióban megjelenő

területi korlátozások miatt a projekt és a Bajai Foglalkoztatási Paktum között közvetlen kapcsolat nem áll

fenn.

A fentieken kívül három foglalkoztatáshoz, illetve képzéshez kapcsolódó program valósul meg, amelyek

között erős kapcsolat áll fenn:

Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése



19

25 év alatti sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok belépésének segítése a munka vagy a

tanulás világába, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és

igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal

25 év feletti álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek

foglalkoztathatóságának javítása elnevezésű projektek egymással összefüggő tevékenységeket

fednek le.

Ezek az együttesen 27,6 milliárd forint GINOP támogatásból megvalósuló programok a hátrányos helyzetű,

illetve az álláskereső és inaktív lakosság munkába állását és foglalkoztatásuk ösztönzését hivatottak

elősegíteni. A projektek lehatárolása úgy valósult meg, hogy azok egymással ne legyenek átfedésben,

ezáltal a többszörös támogatás elkerülhető. Jelen projekt esetében a támogatások kiutalásáért felelős

szerv, azaz a Kormányhivatal felel ezért a feladatért.

2. Helyzetelemzés

2.1. Helyzetelemzés és -értékelés módszertana, folyamata

A helyzetelemzés és -értékelés során a Megvalósíthatósági Tanulmány (MT) információit, megállapításait

és célkitűzéseit vettük alapul, a szükséges helyeken aktualizálva azokat. Ebből fakadóan a helyzetelemzés

döntően a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs

Rendszer, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, illetve a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási

Főosztály legfrissebb elérhető adatai alapján készült. Ezen felül az MT készítése során, 2017 júniusában

lezajlott vállalati felmérés és az ezzel párhuzamosan a helyi diákokkal kitöltetett kérdőívek képezik a

jelentősebb adatforrásokat. A helyzetelemzés inputjait képezik a konzorciumi megbeszéléseken és a

partnerségi rendezvényeken elhangzott információk és értékelések, valamint a konzorciumi partnerektől

kapott további szakmai adatok, információk és vélemények.

2.1.1. A vállalati felmérés folyamata és módszertana

A helyi munkaerőpiac és a foglalkoztatáspolitika térségi helyzetének megismerése érdekében – a

rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzésén túlmenően – 2017. júniusban Baján és a környező

településen egy online kérdőíves felmérést végeztünk munkáltatók bevonásával.

A Megalapozó Dokumentum és a Foglalkoztatási Stratégia elkészítéséhez az érintettektől származó

információk közvetlen beszerzésére és feldolgozására, majd beépítésére is sor került. Ezen folyamat egyik

lépcsője volt a munkáltatók általi különböző adatok, státuszok, tapasztalatok és vélemények megismerése,

melyet – a személyes interjúk mellett – kérdőíves módszerrel is megkíséreltünk elvégezni. Ennek

keretében több mint 1000 munkáltatót (a működő vállalkozások mintegy 25%-át) kerestünk meg és kértük,

hogy töltsön ki egy online kérdőívet. Az adatfelvételt nehezítette, hogy a kérdőíves megkeresésre

júniusban került sor, amikor a Foglalkoztatási Osztály is megkeresi a cégeket a negyedéves munkaerő-

gazdálkodási felmérésével.

A kérdőívek segítségével elvégzett adatfelvétel célja összetett volt. Egyfelől szerettük volna felmérni a

vállalkozások tevékenységi körén túl a szervezetek munkaerő-piaci perspektíváit, a mintába kerülő



20

vállalkozások munkavállalóit, másfelől célunk volt megismerni az adott szervezeten belüli foglalkoztatás

jellemzőit (létszám, betöltetlen álláshelyek jellemzői, munkaerőigények forrásai, létszámbővítési tervek,

atipikus foglalkoztatási formák stb.). Ezen túl érdeklődtünk a célcsoport nyitottságáról egy hatékony

hálózati együttműködés vonatkozásában – a Foglalkoztatási Paktum partnerség-építési céljaival

összhangban.

A megkeresés vegyes eredménnyel zárult, hiszen a felkért cégek közül 122-en adtak választ, amely a

megkeresett munkáltatók mindössze a 12%-a. Ugyanakkor a megkérdezés eredményei több szempontban

is reprezentatívak, hiszen a válaszadó cégek 4 497 főt foglalkoztatnak, ami a térségben foglalkoztatottak

létszámának közel 20 %-a. A visszaérkezett válaszokból olyan releváns és általánosítható információkhoz

is jutottunk, amelyekből tendenciákat is építhettünk, így ez valamelyest korrigálhatja az alacsonyabb

részvételi hajlandóságot.

A kérdőívvel megkeresett vállalkozások a járás minden települését lefedték, de 4 településre vonatkozóan

(Bátmonostor, Érsekhalma, Felsőszentiván, Nemesnádudvar) nem érkeztek válaszok. A visszajelzések

döntő többsége (76%) Bajáról érkezett, vagyis a járásszékhely, mind a válaszadók száma, mind a

foglalkoztatotti létszám (82%) alapján a felmérésben némiképp felülreprezentált.

A válaszadó munkáltatók gazdálkodási forma szerint: 82 esetben korlátolt felelősségű társaságról, 15

estben egyéni vállalkozóról, 11 alkalommal betéti társaságról, 5 egység esetében részvénytársaságról, 3

állami, önkormányzati fenntartású intézményről, 3 civil szervezetről és egy-egy esetben közkereseti

társaságról, felsőoktatási intézményről, szövetkezetről volt szó.

2.1.2. A középiskolai felmérés

A jövőben munkaerőpiacra kerülő fiatalok körében online kérdőívet töltettünk ki iskoláik közbenjárásával.

A kérdőívet 9-13. évfolyamba járó középiskolás diákokkal töltették ki tanáraik informatikai órák keretében.

A 309 válaszadó több mint fele bajai lakos volt, de járáson kívüli bajai középiskolákban tanuló diákok is

voltak a válaszadók között. Fő céljaink közt szerepelt, hogy megismerjük a jövőjükre vonatkozó

elképzeléseiket, céljaikat; ezáltal megtudjuk, hogy a helyi diákok milyen arányban kívánnak a térségben

maradni, milyen elvárásaik vannak a munkaadóikkal szemben, illetve fény derüljön arra, hogy milyen

eszközök bevetésével lehetne elérni, hogy a képzett fiatalok tartós elvándorlási szándéka csökkenjen.

A megkeresés ebben az esetben is vegyes eredménnyel zárult, hiszen a középiskolai diákság közül csak

309-en adtak választ, amely a járási 15-17-évesek (1888 fő13) mindössze a 16%-a, ennek ellenére

reprezentatívnak tekinthető a képzésben (gimnáziumi, szakgimnáziumi) résztvevők között. A

visszaérkezett válaszokból szintén lehetőségünk nyílt általános megállapításokat tenni. A kérdőívvel

megkeresett diákok 59 településről érkeztek és csupán a 149 fős Bácsszentgyörgyről nem töltött ki

egyetlen középiskolai diák sem kérdőívet.

13 TeIR, 2015.



21

2.2. A beavatkozási terület bemutatása

2.2.1. A beavatkozási terület ismertetése

A Bajai járás gazdaságának főbb jellemzői

A Bajai járás fejlettsége országos szinten a középmezőnybe sorolható, a megyei járások között pedig a

fejlettebb első felébe: A Járási Fejlettségi Mutató14 2014-ben 2,88 volt, mellyel a Kecskeméti (3,88),

Kiskunfélegyházi (3,00), Tiszakécskei (2,96) járások után a negyedik legfejlettebb a megye 11 járása közül.

Ennek ellenére a járás kedvezményezett15 besorolású, melyben döntő tényező, hogy a területén fekvő

települések jelentős része kedvezményezett települési16 besorolású.

A települések

Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális

szempontból

kedvezményezett

Jelentős munkanélküliséggel

sújtott

Népesség (fő)

Bácsszentgyörgy X 149

Csátalja X 1 420

Dávod X X 1 927

Dunafalva X 920

Felsőszentiván X 1 779

Gara X 2 323

Hercegszántó X 1 985

Nagybaracska X 2 294

Sükösd X 3 487

Szeremle X 1 361

Összesen: 17 645

3. Táblázat: A járás társadalmi – gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, illetve jelentős

munkanélküliséggel sújtott települései17

A járás központja, Baja megyei jelentőségű város, Bács-Kiskun második legnagyobb népességű települése.

Vonzáskörzete a járás egészén túl kiterjed Tolna megye keleti részére (köszönhetően a Dunán átívelő Türr

István hídnak), valamint Felső-Bácska ma országhatáron túli területére is. A település fejlődésének fő

mozgatórugója is közvetítő, összekötő szerepéből fakad. A megyében itt található a legnagyobb folyóvízi

logisztikai kapacitás18 – melyhez a legnagyobb vízi áruforgalom párosul – jelentős forgalmat bonyolító

14 https://gvi.hu/kutatas/451/fejlodo_es_leszakado_jarasok_2012_2014 15 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet 1. § (2) 2. pontja alapján: Azok a járások, amelyeknek komplex mutatója kisebb,

mint az összes járás komplex mutatójának átlaga. 16 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet 1. § b) pontja alapján: Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból

kedvezményezett, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések. 17 Forrás: Helyi foglalkoztatási együttműködések a Bajai járásban Megvalósíthatósági Tanulmány 18 KSH Bács-Kiskun Megyei Statisztikai Évkönyv 2014.



22

vasúti központ a város, egyúttal a Dunán átívelő legdélebbi hazai híd is növeli a város kereskedelmi és

áruforgalmi jelentőségét.

Ezzel együtt a város és a járás sem tartozik a jelentős gazdasági gravitációs erővel bíró térségek közé – a

nagyobb befektetések elkerülik a járást, a meglévő logisztikai kapacitás nagy hányada kihasználatlan.

Miközben a déli országrész három legnagyobb településének (Kecskemét – Szeged – Pécs) közlekedési

metszéspontjában fekszik, azok mintegy elszívják a tőkebefektetéseket, nem indukálják. E mellett a helyi

termékek előállításának / helyi szolgáltatások nyújtásának ösztönzésére, az értékesítési csatornák

növelésére és a termékek fogyasztókkal történő megismertetésére egyelőre nem fordít különösebb

figyelmet a térség.

A legfontosabb gazdasági ágazat a mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozóipar. Ebből fakadóan

korábban és jelenleg is tapasztalható együttműködés a helyi vállalkozások között, de ezt még ki lehetne

terjeszteni, jobban el lehetne mélyíteni. Nem csupán a megyén belül, de országos viszonylatban is

hagyományosan kiemelkedő szerepe volt/van a bácskai mezőgazdasági termelésnek, különösen a

növénytermesztésnek: a járás teljes termőterülete mintegy 98 632 hektárt tesz ki, amely a megye összes

termőterületének 16,6%-a, ebből mezőgazdasági terület 58 434 ha, erdőterület 39 500 ha, valamint 509

ha halastavi terület, 3 803 ha gyep és 201 ha kisterületű konyhakert.

A járás területén a KSH adatai alapján 11 125 regisztrált vállalkozás volt található 2016-ban (a legfrissebb

adatok alapján), melyből korlátolt felelősségű társaság 1 748, betéti társaság 793, önálló vállalkozás 7 668.

A járás regisztrált vállalkozásainak többsége mind az egyéni, mind a társas formát tekintve a kis méretbe

(0 – 9 fő) tartozik. Annak ellenére, hogy az ezer lakosra jutó vállalkozások számában találunk kiugró

értékeket, Baja járáson belüli gazdasági hegemóniája megkérdőjelezhetetlen: itt található a regisztrált

társas vállalkozások közel 75%-a, a regisztrált vállalkozások több mint fele, melynél csak a mezőgazdasági,

költségvetési szerv és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetek esetében nincs teljes hegemón

helyzetben a járásszékhely. A járás a dél-alföldi régió több top 100 magánvállalkozásának székhelye, a

legutóbbi, 2015-ös felmérés alapján ezek közül a legértékesebb vállalat az Axiál Kft., mely régión belül az

5. helyet foglalja el a listán 77,5 milliárd forintos nettó árbevételével. Fő profilja gépjármű-alkatrészek és

egyéb gépjármű-kereskedelem, főként az agráripar számára. A járáson belül, Csávolyon van a székhelye a

Mogyi Kft.-nek, melynek fő profilja gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, és –tartósítás, a régió 29. legértékesebb

cégévé téve a vállalatot, 22,2 milliárd forintos nettó árbevétellel.

Gazdálkodási

forma

Települések

Bácsszentg

yörg

y

Baja

Bátm

onosto

r

Csáta

lja

Csávoly

Dávod

Dunafa

lva

Érs

ekcsanád

Érs

ekhalm

a

Fels

őszentiván

Gara

Herc

egszántó

Nagybara

cska

Nem

esnádudvar

Sükösd

Szere

mle

Vaskút

Összesen (

járá

s)

Baja

(%

)

Korlátolt felelősségű társaságok száma

5 1257 25 20 33 23 7 72 11 25 14 17 51 46 63 30 49 1748 72%

Vállalkozások száma 44 5865 237 194 311 189 168 455 88 332 278 354 317 331 528 263 340

1029

4 57%



23

Társas vállalkozások száma 5 1899 37 36 46 32 13 89 13 42 24 31 71 65 105 44 74 2626 72%

Megszűnt vállalkozások száma

1 212 10 8 14 6 19 11 5 2 8 10 8 5 21 11 17 368 58%

Szövetkezetek száma 0 15 1 1 0 0 0 1 1 2 0 0 1 3 2 1 28 54%

Betéti társaságok száma 0 586 11 14 12 6 6 15 1 13 10 13 18 15 36 14 23 793 74%

Önálló vállalkozók száma 39 3966 200 158 265 157 155 366 75 290 254 323 246 266 423 219 266 7668 52%

Részvénytársaságok száma 10 0 1 0 2 0 0 0 2 1 0 1 0 0 0 17 59%

Közkereseti társaságok száma

0 16 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 20 80%

Agrárgazdasági szövetkezetek száma

0 1 0 1 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 0 0 5 20%

Főfoglalkozású önálló vállalkozók száma

9 1474 81 44 72 51 43 161 34 93 99 79 80 125 132 52 95 2724 54%

Mellékfoglalkozású önálló vállalkozók száma

13 1718 55 58 102 52 50 121 23 109 93 119 74 84 159 94 90 3014 57%

Nyugdíjas önálló vállalkozók száma

17 774 64 56 91 54 62 84 18 88 62 125 92 57 132 73 81 1930 40%

Egyéni vállalkozók száma 2 1811 36 35 49 27 30 120 20 55 46 42 58 78 133 56 97 2695 67%

Főfoglalkozású egyéni vállalkozók száma

1 868 19 14 25 18 18 84 11 33 31 27 33 60 69 29 51 1391 62%

Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók száma

1 736 10 17 18 4 9 28 7 16 12 12 17 14 45 21 37 1004 73%

Nyugdíjas egyéni vállalkozók száma

207 7 4 6 5 3 8 2 6 3 3 8 4 19 6 9 300 69%

Őstermelők száma 23 599 103 71 123 69 66 144 28 151 152 179 108 107 157 62 99 2241 27%

Kltsgv.-i sz., kltsgv.-i rend sz. gazdálkodó sz.

1 23 3 3 4 6 4 4 2 10 6 5 4 6 4 4 7 96 24%

Gazdasági szervezetek száma 47 6431 253 202 322 204 184 472 95 354 296 375 331 352 554 280 373

1112

5 58%

4. Táblázat: A regisztrált gazdálkodó egységek megoszlása a járáson belül gazdálkodási forma szerint (2015)19

A Bajai járás foglalkoztatási helyzetkép

A foglalkoztatás és főként az azt kísérő munkanélküliség mai helyzetére erős hatást gyakorolt a

szocializmus – különösen az agrárjellegű vidéki térségek erőteljes iparosítása a 70-es és 80-as években –

korabeli tömeges munkahelyteremtés. Az ekkor létesült nagyszámú munkahely többsége a gazdasági

átalakuláskor megszűnt, így a járáson belül is több ezer ember vált munkanélkülivé. A kétezres évekre

hozzávetőlegesen a felére – kb. 3000 főre – apadt létszám a 2008-as válság hatására újra megugrott, közel

5000 főre emelkedett az álláskeresők száma. Azóta ugyan folyamatos a csökkenés, mely részben annak is

köszönhető, hogy az elmúlt években körülbelül 800 fő vált inaktívvá az álláskeresők közül az új

19 Forrás: Helyi foglalkoztatási együttműködések a Bajai járásban Megvalósíthatósági Tanulmány



24

szabályozásoknak köszönhetően, illetve ezt a közvetlen gazdasági hatásokon túl a demográfiai folyamatok

(népességfogyás, vándorlás) is befolyásolják.

1. ábra: A Bajai járás fő munkanélküliségi adatainak időbeli változása 2000-2016 között20

A legfrissebb adatok alapján 2018. augusztusában 1043 fő nyilvántartott álláskereső élt a Bajai járásban a

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, amely az előző év azonos hónapjához viszonyítva 4%-kal

alacsonyabb, az öt évvel korábban, 2013. augusztusában mérthez képest pedig 71,3%-kal. Ez a jelentős

mértékű csökkenés csak részben köszönhető az elsődleges munkaerő-piaci bővülésnek, nagy hatást

gyakorolt a közfoglalkoztatás kormányzati patronálása és tömeges bevezetése. 2018. júliusában a járáson

belül 985 közfoglalkoztatottat tartottak nyilván, mely 2017. júliusához képest 286 fős, 22,5 %-os

csökkenést jelent. Ez némiképp elmarad ugyan a megyei átlagtól, mely 23,8%-kal csökkent, hozzá kell tenni

azonban, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma minden térségben erősen ingadozik, a különbség pedig

nem szignifikáns. A közfoglalkoztatottak száma az elkövetkező időkben várhatóan tovább fog csökkenni,

mely részben a térségben is jelenlévő munkaerőhiányban, részben pedig a kormányzat közfoglalkoztatást

háttérbe szorító és az ilyen módon alkalmazottakat az elsődlegese munkaerőpiacra bevezető szándékában

rejlik.

A munkanélküliség jelenleg a járás aktív korú lakosságának 3,7%-át érinti, azaz a 3%-os teljes

foglalkoztatottsági szintet21 már meglehetősen megközelítette a helyi arányszám. Több helyi vállalkozó

véleménye szerint a munkavállalók, már csak a különböző foglalkoztatók között vándorolnak, főleg ebből

tevődik ki ez az 1043 fős érték.

Az országos viszonyoknak megfelelően a Bajai Járásban is emelkedett az átlagos jövedelem. A NAV SZJA

adatbázisa alapján 2012 és 2016 közötti ötéves időszakban 37,5%-al növekedett az egy főre jutó belföldi

jövedelem értéke, ami nagyságrendileg megfelel a megyei növekedésnek (38%), valamint meghaladja az

20 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázisa alapján saját szerkesztés 21 A 3%-os szint főleg a munkahelyváltások időigénye miatt tekinthető már teljes foglalkoztatottságnak.

2907 2896 3040 3186 32313578 3587 3777

4020

48274597

40444363

32632914

2206

1241

1517 14391207

1522 1542 16241983 2098 2184

2791 2730

2025 2070

1467 13021070

5290

1000

2000

3000

4000

5000

6000

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

2009.év

2010.év

2011.év

2012.év

2013.év

2014.év

2015.év

2016.év

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)



25

országos növekedést (32,5%). Bács-Kiskun megyén belüli összehasonlításban a Bajai járás az

átlagjövedelem értékét tekintve elmarad a megyei átlagtól, melyet a Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi

járások húznak felfelé. Az átlagjövedelem szerinti rangsorban a Bajai csak a hetedik a tizenegy bács-kiskuni

járás közül. A vizsgált mutató 2012 és 2016 közötti növekedési ütemét tekintve a Bajai járás mindössze a

nyolcadik legjobb átlagjövedelem-bővülést produkálta a megyében. A gyengébb növekedési dinamika

valószínűleg a jelentősebb népességnek tudható be, ugyanakkor elmondható, hogy a város gazdasága nem

képes megfelelő mértékben emelni a helyben elérhető jövedelmeket. Mivel a jövedelemnövekedés

mértéke megegyezik a megyei átlaggal, azonban az átlagjövedelem értéke alacsonyabb, a Bajai járás

jövedelmei rövid távon várhatóan el fognak maradni a megyei átlagtól. A tárgyalt időszak átlagbéreit

nézve, habár a Bajai járás megtartotta a megyén belüli pozícióját a járások között, azonban lemaradása

nőtt a Kalocsai járás mögött.

2. ábra: Az egy főre jutó belföldi jövedelem alakulása (2012-2016)22

A járáson belüli közfoglalkoztatással kapcsolatos adatokat vizsgálva feltűnő a 2016-ig tartó folyamatos és

nagymértékű bővülés, majd pedig 2017-től kezdődően a jelentős mértékű visszaesés, melyet a 3. ábra

mutat be. Fontos azonban megemlíteni, hogy a közfoglalkoztatás mértéke központilag meghatározott,

mely alapján 2017-ig a kormány jelentős erőfeszítéseket tett a közfoglalkoztatás bővítéséért, hogy

különösen a vidéki nagyarányú munkanélküliséget felszámolják. 2017-től kezdődően azonban fordulat állt

be a prioritásokat tekintve és elkezdődött a közfoglalkoztatás fokozatos leépítése, melynek hátterében az

addig közfoglalkoztatott személyek elsődleges munkaerőpiacra való (re)integrálásának célkitűzése áll. Ezt

figyelembe véve a Bajai járás közfoglalkoztatási volumene megfelel az országosan érvényes

tendenciáknak, mely alapján 2018. júliusában közel azonos számban voltak jelen az ágazaton belül, mint

22 Forrás: NAV SZJA adatbázis legfrissebb területi adatai

585 496618 282

685 539

731 978

805 113657 786

693 140

763 999

822 217

907 559

811 302

846 394

921 975

983 702

1 075 272

400 000

500 000

600 000

700 000

800 000

900 000

1 000 000

1 100 000

1 200 000

2012 2013 2014 2015 2016

(Ft)

Bajai járás Bács-Kiskun megye Magyarország



26

2015-ben. A legkiemelkedőbb évhez, 2016-hoz képest, amikor a járáson belül 1742 közfoglalkoztatottat

tartottak számon, 2018-ra alig több mint felére, 56,5%-ára esett vissza a létszám.

3. ábra: A közfoglalkoztatottak járáson belüli száma és arányuk a megyei közfoglalkoztatottakhoz viszonyítva

(2013-2018) 23

A megyei statisztikához viszonyítva a Bajai járás egyre növekvő aránya szembetűnő, ami alapján szűk 5 év

alatt több mint kétszeresére – 14,9%-ra – nőtt a járás részesedése a teljes megyén belül. Figyelembe véve

a járás népességi viszonyait (2016-ban a járás állandó lakossága alig 12,7%-a volt a megyei állandó

lakosságnak), a térségi közfoglalkoztatás kiterjedtsége a megyéhez viszonyítva sokkal kisebb mértékben

esett vissza, közfoglalkoztatás helyi szinten továbbra is meghatározó jellegű.

Település

Nyilván-tartott össz. (fő)

Foly.nyilv. hossz

>365 nap (fő)

Járadék tip.ell. (fő)

Segély tip.ell. (fő)

FHT, RSZS (fő)

Munkav. korú

nép.24

(fő)

Relatív mutató25

(%)

Arány-szám26

Bácsszentgyörgy 2 0 0 0 0 112 1,79 0,48

Baja 523 126 125 91 79 24 421 2,14 0,58

Bátmonostor 37 7 15 7 4 1 102 3,36 0,90

Csátalja 30 11 6 8 6 1 034 2,90 0,78

Csávoly 23 2 8 3 2 1 260 1,83 0,49

Dávod 31 7 6 4 5 1 410 2,20 0,59

Dunafalva 32 13 6 4 7 602 5,32 1,43

Érsekcsanád 51 15 10 8 13 2 004 2,54 0,68

23 Forrás: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal munkaerő-piaci helyzetkép alapján saját szerkesztés 24 Munkav. korú népes. fő - a KSH népszámlálási ill. népességnyilvántartási adatai az előző év január 1-i állapot szerint.

(15-64 éves férfiak és 15-64 éves nők száma) 25 Relatív mutató - a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 26 Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya

483

784

958

1742

1271

9856,70%

8,00%

9,80%

14,14%14,66% 14,90%

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

16%

2013 2014 2015 2016 2017 2018

Járáson belüli számuk Megyeihez viszonyított arányuk



27

Település

Nyilván-tartott össz. (fő)

Foly.nyilv. hossz

>365 nap (fő)

Járadék tip.ell. (fő)

Segély tip.ell. (fő)

FHT, RSZS (fő)

Munkav. korú

nép.24

(fő)

Relatív mutató25

(%)

Arány-szám26

Érsekhalma 11 1 5 0 1 424 2,59 0,70

Felsőszentiván 20 3 4 4 2 1 233 1,62 0,44

Gara 33 11 3 6 9 1 588 2,08 0,56

Hercegszántó 32 6 8 4 8 1 344 2,38 0,64

Nagybaracska 35 6 11 2 8 1 602 2,18 0,59

Nemesnádudvar 30 9 8 13 1 1 313 2,28 0,61

Sükösd 73 25 8 21 13 2 451 2,98 0,80

Szeremle 26 5 2 6 0 1 011 2,57 0,69

Vaskút 57 14 9 10 11 2 316 2,56 0,66

Összesen 1 046 261 234 191 169 45 227 2,54 0,68

5. Táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma a tartózkodási helyük szerint, településenként (2018)27

A fenti adatokból kitűnik, hogy a relatív mutató alapján a legkevesebb nyilvántartott álláskereső

Felsőszentiván (1,62) és Bácsszentgyörgy (1,79) településeken él, bár ez utóbbi alacsony lakosságszáma

miatt nem mérvadó, hiszen itt amint egyel nő az álláskeresők száma, a relatív mutató máris átlag felettivé

változik. Legmagasabb értéket Dunafalván (5,32), Bátmonostoron (3,36), Sükösdön (2,98) és Csátalján

(2,90) mértek, melyek közül a Bátmonostoron kívüli települések a 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet

alapján kedvezményezett, illetve jelentős munkanélküliséggel sújtott települések.

2.2.2. Célcsoport demográfiai/szociális/egészségügyi/stb. jellemzőinek bemutatása

Általános demográfiai jellemzők

A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában elérhető legfrissebb adatok alapján a járást folyamatos

népességfogyás jellemzi, mely tendencia követi az országosan érvényes demográfiai folyamatot. Mértékét

tekintve vannak kiugró elemek, melyek tovább súlyosbítják az egyébként is gyors üteműnek nevezhető

csökkenést, hiszen míg az országos népesség 0,59%-kal csökkent a három év alatt, addig a járás lakossága

1,69%-kal. A két leginkább érdeklődésre okot adó érték a 15-39 évesek és a 60 éven felüliek korcsoportja.

Előbbi esetében a többi kategóriához képest jelentősen nagyobb volt a népességfogyás, három év alatt

mintegy 5,7%-os, mely nagy valószínűséggel a járásból való negatív vándorlási különbözet és a fiatalabb

korcsoportok egyre alacsonyabb létszámának együttesen tudható be. A 60 éven felüliek korcsoportjának

egyedüli bővülése a folyamatos és gyorsuló ütemű elöregedésnek köszönhető, mellyel szemben a többi

korosztály nem képes fenntartani a saját létszámát.

Népesség (idősoros)

Korcsoport 2015. év 2016. év 2017. év Csökkenés mértéke

Népesség száma január 1-jén (fő)

Mindösszesen 65 581 65 038 64 475 -1,69%

0 - 14 éves 8 554 8 532 8 467 -1,02%

15 - 39 éves 20 169 19 560 19 019 -5,7%

40 - 59 éves 18 365 18 291 18 070 -1,61%

27 Forrás: NFSZ Településsoros munkanélküliségi adatok



28

60 - X éves 18 493 18 655 18 919 +2,3%

Férfi 30 985 30 797 30 596 -1,26%

Nő 34 596 34 241 33 879 -2,07%

Országos népesség

9 855 571 9 830 485 9 797 561 -0,59%

6. Táblázat: A járáson belüli népességi viszonyok és korcsoportos megoszlásuk (2015-2017)28

Habár a Bajai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya népességre, vándorlásra vonatkozó adatokkal nem

rendelkezik, a KSH rendelkezik ilyen jellegű adatokkal, egészen 2016-ig, melyek így a legfrissebb elérhető

adatok. Ez alapján a járást folyamatos, alacsony negatív különbözettel járó vándorlás jellemzi, melynek

következtében 2013-2016 között 494 fővel csökkent a járás népessége.

Vándorlás (korcsoportos)

Vándorlók kora 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év

Mutatók összesen

Mindösszesen Vándorlók 5864 6359 6322 7173

0-14 1047 1170 1065 1371

15-39 3050 3186 3211 3656

40-59 1053 1228 1253 1319

60-X 714 775 793 837

ODA vándorlók száma adott területi egységre (fő)


0-14 543 555 553 698

15-39 1528 1505 1555 1756

40-59 532 608 615 668

60-X 338 391 363 404

EL vándorlók száma adott területi egységről (fő)


0-14 504 615 512 673

15-39 1522 1681 1656 1890

40-59 521 620 638 651

60-X 376 384 430 433

Vándorlási különbözet (adott területi egységre számítva) (fő)

Mindösszesen Vándorlók 18 -241 -150 -121

0-14 39 -60 41 25

15-39 6 -176 -101 -134

40-59 11 -12 -23 17

60-X -38 7 -67 -29

7. Táblázat: A járáson belüli vándorlás és korcsoportos megoszlásuk (2013-2016)29

A vándorlással leginkább érintett korcsoport a 15-39 év közötti, a vizsgált négy év alatt minden alkalommal

többséget alkotott az összes korcsoport között. Ezen felül ez a korcsoport adja a vándorlási különbözet

túlnyomó részét, azonban szinte kizárólag negatív iránnyal. Mindazonáltal a különbözet mértéke a

28 Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási Adatbázis

29 Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási Adatbázis



29

korcsoportokon belül lényegesen alacsonyabb, mint az adott években történt vándorlások száma. Például

míg 2013-ban a 15-39 évesek korcsoportjából mintegy 1528 személy vándorolt a járásba, közel

ugyanennyi, 1522 fő vándorolt el, ami mindössze 6 fős különbözet. Ez a fajta kiegyenlítettség az egészséges

vándorlási mutatókkal rendelkező területek sajátja, mindazonáltal a Bajai járásban megfigyelhető a

magasabb elvándorlási egyenleg a 15-39 év közöttiek korcsoportjába, melyet elsősorban a kedvezőbb

munkaerő-piaci körülmények generálnak.

30

Foglalkoztatással kapcsolatos jellemzők

Korcsoportok

Bácsszentg

yörg

y

Baja

Bátm

onosto

r

Csáta

lja

Csávoly

Dávod

Dunafa

lva

Érs

ekcsanád

Érs

ekhalm

a

Fels

őszentiván

Gara

Herc

egszántó

Nagybara

cska

Nem

esnádudvar

Sükösd

Szere

mle

Vaskút

Összesen

x-18 év 0 9 0 0 1 2 0 2 0 1 2 0 0 1 0 1 0 19

19-20 év 0 19 3 2 1 1 2 2 1 0 4 2 3 1 1 1 0 43

21-25 év 0 80 2 6 3 2 3 8 1 2 6 8 7 7 14 6 11 166

26-30 év 1 45 3 8 3 8 4 10 0 2 5 6 2 2 9 0 10 118

31-35 év 0 46 2 4 2 5 2 5 0 3 7 0 1 3 7 4 8 99

36-40 év 0 59 3 6 1 5 3 5 0 2 4 4 5 2 10 2 4 115

41-45 év 1 64 1 2 4 5 1 6 0 1 3 3 3 0 4 3 13 114

46-50 év 0 55 4 3 2 1 2 4 0 1 5 3 6 2 7 3 8 106

51-55 év 0 55 4 2 3 4 3 9 0 1 15 3 6 4 8 3 9 129

56-60 év 1 80 3 7 2 5 7 10 0 0 7 3 9 9 8 4 11 166

61-X év 1 73 2 40 5 3 2 6 3 2 11 11 4 5 18 6 10 202

Összes 4 585 27 80 27 41 29 67 5 15 69 43 46 36 86 33 84 1277

0-25 év (%) 0,00% 18,46% 18,52% 10,00% 18,52% 12,20% 17,24% 17,91% 40,00% 20,00% 17,39% 23,26% 21,74% 25,00% 17,44% 24,24% 13,10% 17,85%

26-50 év (%) 50,00% 45,98% 48,15% 28,75% 44,44% 58,54% 41,38% 44,78% 0,00% 60,00% 34,78% 37,21% 36,96% 25,00% 43,02% 36,36% 51,19% 43,23%

51-x év (%) 50,00% 35,56% 33,33% 61,25% 37,04% 29,27% 41,38% 37,31% 60,00% 20,00% 47,83% 39,53% 41,30% 50,00% 39,53% 39,39% 35,71% 38,92%

8. Táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportonként, településenként (2016)30

A Bajai járás településein a 2016-os statisztikai adatok alapján összesen 1277 regisztrált álláskereső élt, amely az azt megelőző, 2015-ben mért 2206

főnél lényegesen, 42,1%-kal alacsonyabb érték. A járás álláskeresőinek településenkénti korcsoportos megoszlása csupán néhány helyen mutat

kiugró értéket. A 0-25 év közötti fiatal álláskeresők összevont korcsoportja képviseli a legkisebb arányt a járáson belül, 17,85%-kal a települések

teljes munkanélküliségén belül. A korcsoporton belül a legmagasabb arányt Érsekhalmán mérték, azonban hiába képviselnek 40%-ot a 0-25 év

közöttiek az összes nyilvántartott álláskereső között, a 2016-ban álláskereső összesen 5 személy közül ez mindössze 2 állástalant jelentett.

30 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási adatbázis

31

A 26-50 év közötti álláskeresők összevont korcsoportja az összevont korcsoportok egészéből a

legmagasabb arányt, 43,23%-ot képvisel, összesen 552 személy tartozott közéjük. Legkevesebben – 99

személy – a 31-35 éves korosztályba tartoznak, míg legtöbben – 118-an – a 26-30 éves korcsoportba

tartoznak. Településenként vizsgálva a legalacsonyabb arány – Érsekhalma mellett, ahol az 5 álláskereső

közül senki nem tartozott a 26-50 év közöttiek csoportjába – Nemesnádudvar, ahol a munkanélküliek 25%-

a volt tagja a korcsoportnak. A legmagasabb települési arányt Felsőszentivánon mérték, itt az álláskeresők

60%-a 26-50 év közötti. Az 51 év felettiek az összes összevont korcsoporton belül 38,92%-ot jelentenek,

számszerűsítve 497 főt. Az összevont csoporton belül legtöbben 61 évnél idősebbek, összesen 202 fő

tartozott közéjük. Települési szinten legnagyobb arányban – 61,25% – Csátalján vannak jelen, legkisebb

arányban pedig Felsőszentivánon, 20%-ban.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal idősoros adatai alapján 2012 és 2018 között jelentős arányú

csökkenés volt tapasztalható. 2012-ben mintegy 4175 fő volt regisztrált munkanélküli, akik közül

legtöbben a 35 és 45 év közötti korcsoportba, míg közel ugyanennyien a 45 és 55 év közöttiek csoportjába

tartoztak. Feltűnő, hogy az 55 év felettiek csoportjába tartozók létszáma 2012-ben még lényegesen alatta

maradt az összes korcsoport értékeinek.

Ezek az értékek és arányok 2018. augusztusára némiképp módosultak. A statisztikai adatok szerint az

említett hónapban a járásban élő 1043 álláskereső közül a 20 éven aluli korcsoportba összesen 51 személy

tartozott, míg a 20 és 25 év közötti csoportba 106 fő. A két korcsoport közötti különbség a munkaerőpiacon

aktív személyek nagyobb számából ered, a 20 év alattiak még kisebb arányban lépnek be a munka világába.

Lényegesen többen, 178-an tartoztak a 25 és 35 év közöttiek közé, amely a magasabb munkaerő-piaci

aktivitásuk mellett a korcsoport szélesebb tartományának is köszönhető. A 35 és 45 év közötti kategóriába

198 fő tartozott, a 45 és 55 évesek közé pedig 180 fő. A számok és az egyenlően széles tartományú

kategóriák jelzik, hogy a munkaerő-piacra kilépett 25 és 55 év közötti személyeket hozzávetőlegesen

egyenlő mértékben érinti a munkanélkülivé válás, a három kategória között nem fedezhető fel markáns

eltérés. Ugyanez azonban nem mondható el az 55 év felettiek korcsoportjáról, amelybe 330 fő tartozott,

ezzel messze a legnépesebb kategóriát alkotva. Ebben szerepet játszik a csoport széles kortartománya és

a munkaerőpiacról való fokozatos és a korral gyorsuló ütemű kiszorulásuk.

Álláskeresők korcsoportonként (idősoros)

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

<= 20 443 185 109 101 78 51 51

> 20 &<= 25 613 562 454 283 183 141 106

> 25 & <= 35 846 748 554 394 239 236 178

> 35 & <= 45 947 880 626 587 262 256 198

> 45 & <= 55 933 877 591 450 242 247 180

> 55 393 401 390 421 358 353 330

Összesen 4175 3653 2724 2236 1362 1284 1043

9. Táblázat: A nyilvántartott álláskeresők korcsoportos megoszlása (2012-2018)31

31 Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal munkaerő-piaci helyzetkép alapján saját szerkesztés



32

Látható tehát, hogy minden korcsoporton belül jelentős csökkenés volt tapasztalható, azonban az arányok

az eltérő mértékű visszaesések miatt némileg eltolódtak. Elsősorban ez a fiatalabb kategóriák javára

történt, a visszaesés a 25-35 és 35-45 év közöttiek esetében a legmagasabb, több mint száz fős mértékű.

Ezzel szemben a 20 év alattiak és az 55 év felettiek esetében csekélyebb csökkenés volt tapasztalható,

előbbi esetében a visszaesés a korcsoport létszámának csökkenésére és tanulmányi idejük kitolódására

vezethető vissza, utóbbi pedig a munkaerőpiacról való kiszorulásuk mértékének csekély csökkenésének

köszönhető, mely azonban a korcsoport egyre szélesedő létszáma miatt a statisztikai adatoknál nagyobb

arányú a valóságban. Mindazonáltal lényeges különbség, hogy míg az 55 év felettiek száma 6 év alatt alig

16%-kal csökkent, addig a legnagyobb arányú javulást elérő csoport, a 20 éven aluli álláskeresők

kategóriája több mint 88%-kal csökkent, melyhez képest nem sokkal marad el a 20 és 25 év közöttiek

82,7%-os visszaesése.

Iskolai

végzettség

Bácsszentg

yörg

y

Baja

Bátm

onosto

r

Csáta

lja

Csávoly

Dávod

Dunafa

lva

Érs

ekcsanád

Érs

ekhalm

a

Fels

őszentiván

Gara

Herc

egszántó

Nagybara

cska

Nem

esnádudvar

Sükösd

Szere

mle

Vaskút

Összesen

Összesen %

x < 8 osztály 0 8 2 0 1 0 0 1 0 0 3 3 3 2 7 1 1 32 2,6%

Általános iskola 2 128 8 10 9 16 11 12 0 6 25 11 17 15 29 15 23 337 27,2%

Szakmunkásképző 2 184 12 18 16 13 11 28 1 3 28 17 12 9 20 12 33 419 33,8%

Szakiskola 0 10 0 2 0 3 0 1 0 0 0 0 1 2 0 0 2 21 1,7%

Szakközépiskola 0 197 3 11 4 9 4 24 1 5 11 11 13 6 24 4 20 347 28,0%

Főiskola 0 42 1 2 0 0 2 0 0 0 1 1 0 1 4 0 3 57 4,6%

Egyetem 0 16 1 1 0 0 1 1 0 1 1 0 0 1 2 1 2 28 2,3%

Összesen 4 585 27 44 30 41 29 67 2 15 69 43 46 36 86 33 84 1241 100,0%

10. Táblázat: A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása (2016)32

2016-ban összesen 1241 regisztrált álláskereső élt a járásban, akik között a legmagasabb iskolai végzettség

megoszlása jelentős különbséget mutatott. Az általános iskolát el nem végzők aránya alig 2,6% volt az

állástalanok között, akiknek a negyede (8 fő) Baján élt, de közel ugyanilyen magas volt a sükösdiek (7 fő)

száma is. Az általános iskolát elvégzők 27,2%-os aránya már jelentősen magasabb, a kategóriába tartozók

pedig 38%-a bajai. Ez az előző végzettségi csoporthoz képest jelentős aránymódosulás, Baja dominanciája

egyértelművé válik. A szakmunkásképzőt elvégzők aránya volt a legmagasabb az összes végzettségi csoport

között, az összes regisztrált álláskereső 33,8%-a tartozott közéjük. A bajaiak aránya a csoportok belül a

korábbiaknál magasabb, 43,9% volt, míg az utána következő legmagasabb arányt Vaskúton mérték, de itt

is csak 7%-os volt az állástalan szakmunkásképzőt végzettek aránya az összes végzettségcsoporton

belülihez képest.

A legfeljebb szakiskolát végzettek száma a szakmunkásképzőhöz viszonyítva lényegesen alacsonyabb,

mindössze 21 főt jelentett, ez pedig alig 1,7%-os részesedés a nyilvántartott álláskeresők összességéből.

32 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási adatbázis



33

Azonban ez elsősorban nem a jobb munkaerő-piaci lehetőségeknek köszönhető, hanem a szakiskolai

képzés jóval alacsonyabb népszerűségének. A 21 főből 10 személy élt Baján, amely 47,6%-os arány,

mindazonáltal a belső arányok alapján levont következtetések a hasonlóan alacsony számban képviselt

csoportok esetében nem kellően alátámasztottak, bővebb csoportlétszám esetén eltolódhatnak az

arányok. Legfeljebb szakközépiskolát végzettek összesen 347-en éltek a Bajai járásban, ami az összes

álláskereső 28%-a. 57%-uk bajai lakos volt, amit ha összevetünk a nyilvántartott bajai álláskeresők a

járáson belüli összes nyilvántartott álláskeresőhöz viszonyított arányához (47,1%), jelentős bajai túlsúlyt

lehet megfigyelni. Ennek hátterében állhat, hogy kizárólag Baján található szakközépiskola a járáson belül,

melynek eredményeként a térségi településekről Bajára vándorolt szakközépiskolások jellemzően az iskola

elvégzése után helyben maradnak és nem költöznek vissza korábbi lakóhelyükre.

A főiskolát végzett álláskeresők 4,6%-os arányt képviselnek a teljes létszámon belül, akiknek 73,6%-a élt

Baján. Hasonlóképpen alacsony – 2,3%-os – arányt képviselnek az egyetemet végzett regisztrált

munkanélküliek, akiknek a főiskolát elvégzőkhöz képest alacsonyabb része, de így is lakosság több mint

fele, 57%-a élt Baján, tehát mindkét felsőoktatási típus esetén felülreprezentáltak a járásszékhely lakosai.

Iskolai végzettség (idősoros) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

x < 8 osztály 77 65 49 52 37 32 34

Általános iskola 1082 983 692 607 344 391 303

Szakmunkásképző, szakiskola 1459 1366 979 746 490 397 328

Szakközépiskola, technikum 723 733 584 445 294 276 234

Gimnázium 322 285 218 150 90 99 62

Főiskola, Egyetem 260 220 201 136 107 89 82

Összesen 3923 3652 2723 2136 1362 1284 1043

11. Táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, 2012-2018 között33

Az idősoros végzettség szerint táblát vizsgálva a legszembetűnőbb változás a regisztrált munkanélküliek

számának jelentős csökkenése, melynek köszönhetően 2012 óta 3923 főről 2018-ra 1043 főre csökkent a

munkanélküliek száma a járásban, amely mintegy 73,4%-os csökkenést jelent még a válság utáni

konszolidációs időszak kezdeti szakaszához viszonyítva is.

Az álláskeresők iskolai végzettségi adatain is látható ez a tendencia, mindazonáltal a képzettségi szinteken

belüli arányok között jelentős változás nem történt, a különböző pozíciók szinte folyamatosan

változatlanok maradtak. Kivételt jelent a gimnáziumot, illetve főiskolát vagy egyetemet végzettek

csoportjai, mivel a kettő közötti arány jelentősen módosult, a kezdeti gimnáziumi túlsúly fokozatosan

kiegyenlítődött, majd 2016-ban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők kategóriája meg is előzte néhány

fővel, mely után 2018-ban állt vissza a korábbi sorrend. A változás mögött a csoporttagok relatív alacsony

száma húzódhat, ami miatt néhány fős változás is cserélődést okoz a létszám szerinti sorrendben.

33 Forrás: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal munkaerő-piaci helyzetkép alapján saját szerkesztés



34

4. ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint vonaldiagramon ábrázolva34

2.2.3. Szükségletfelmérések eredményeinek bemutatása

Az előkészítés részét képező szükségletfelmérés online kérdőívezés formájában valósult meg. A célcsoport,

a körülmények és az alkalmazott módszertan a 2.1.1. és a 2.1.2. fejezetekben részletesen bemutatásra

került, így e fejezetben a kapott eredmények feldolgozása történik meg.

Az egyik pillére a szükségletfelmérésnek a vállalati kérdőívezés volt. Hiába a viszonylag alacsony

válaszadási hajlandóság (122 kitöltött kérdőív), a válaszadó vállalkozások együttesen 4 497 személy

foglalkoztattak a kitöltés idejekor, így azok eredményei fokozott szereppel bírnak.

Nemzetgazdasági ágak Száma (db)

Aránya (%)

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 8 6,6

Feldolgozóipar 29 23,8

Bányászat, kőfejtés, villamos energia-, gáz-, gőz-, víz, szennyvíz 5 4,1

Építőipar 12 9,8

Kereskedelem, gépjárműjavítás 25 20,5

Szállítás, raktározás 4 3,3

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5 4,1

Információ, kommunikáció 2 1,6

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,8

Ingatlanügyletek 1 0,8

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 14 11,5

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 3 2,5

Oktatás 6 4,9

Egészségügy, szociális ellátás 4 3,3

Művészet, szórakozás, szabadidő 0 0

34 Forrás: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal munkaerő-piaci helyzetkép alapján saját szerkesztés

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

x < 8 osztály Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola

Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, Egyetem

Összesen



35

Nemzetgazdasági ágak Száma (db)

Aránya (%)

Egyéb szolgáltatás 3 2,5

Területen kívüli szervezet 0 0

Összesen 122 100,0

5. ábra: A munkáltatói kérdőívet kitöltő vállalkozások nemzetgazdasági megoszlása35

A válaszadók között magas volt azon cégek aránya, amelyek 1-2 személyt foglalkoztattak, míg olyan, amely

több mint 200 főt, mindössze 6 volt, azonban ez utóbbi vállalatok a kérdőívet kitöltő cégek együttes

alkalmazottjainak több mint a felét foglalkoztatják.

A munkáltatók foglalkoztatási típusai közötti megoszlást vizsgálva a vállalatoknál összesen 1705 fő, az

összes foglalkoztatott 50,2%-a végzett fizikai munkát, 1693 személy (49,8%) pedig szellemi munkát. Ezen

kívül a foglalkoztatottak 85,3%-a teljes munkaidőben dolgozott (20 munkáltató nem adott választ).

Összesen 29 vállalat jelezte, hogy megváltozott munkaképességű foglalkoztatottakat alkalmaznak, melyek

közül 13 a törvényi kötelezettség hiánya ellenére teszi ezt. A 25 főnél több személy alkalmazó vállalatok

közül alig 5 nem alkalmazott a felmérés időpontjában megváltozott munkaképességű munkavállalót, ez is

hozzájárult ahhoz, hogy az összes válaszadó vállalat teljes munkavállalói létszámának 3,5%-a megváltozott

munkaképességű.

A válaszadó cégek 28,4%-a jelezte, hogy a betöltetlen állások gondot okoznak számukra, összesen 144

munkakör esetében jeleztek tartós munkaerő-hiányt. A felmérés idejekor az üres álláshelyek átlagosan 9,2

hónapig maradtak betöltetlenül, azonban olyan cég is akadt, amely akár 3 éve betöltetlen állást is jelzett.

Ez utóbbi természetesen torzította a felmérést, mindazonáltal a jelenlegi munkaerő-piaci tendenciák

alapján aligha történt javulás a felmérés készítése óta.

2017-ben a kérdőívet kitöltők esetében a betöltetlen álláshelyek típusai között 45%-ot képviselt a

szakképzett fizikai munkát végzők, 25%-ot a szakképzetlen fizikai munkát végzők, 18%-ot a szellemi (alap-

és középfokú végzettségű), és 12%-ot a felsőfokú képzettséget igénylő szellemi munkát végzők aránya.

A munkáltatók a jelentős munkaerő-hiányt elsősorban az alábbi okokkal indokolták:

Gyakorlattal rendelkező szakemberek alacsony száma;

A nemzetközi piac munkaerő-elszívó hatása;

A foglalkoztatói munkakör hiányszakma jellege;

A képzett munkaerőt biztosító szakképzés térségi hiánya;

Az alacsony oktatási színvonal.

A visszajelzések alapján a vállalatok munkaerőigényüket leginkább személyes kapcsolatok, a már ott

dolgozók ajánlása alapján történő foglalkoztatás útján elégítik ki leggyakrabban (78 említés). Emellett

jelentős a Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztályán regisztrált álláskeresők megkeresése (67 említés), az

online álláshirdetéseken keresztüli keresés (31 említés) gyakorisága is. Kisebb törés után következik a

menedzsment kapcsolati rendszerén keresztüli (26 említés) és a saját adatbázisból történő keresés (25

említés), illetve a hagyományos újsághirdetésen keresztüli keresés (23 említés). A térségre jellemző




36

sajátosság a korábbi alkalmazottak újbóli megkeresése (22 említés), amely közel azonos gyakoriságú, mint

a saját honlap és Facebook-oldalon keresztüli álláshirdetés (22 említés). Elhanyagolható a

tömegkommunikációs eszközök közül a TV, a helyi rádiók szerepe, de az olyan szakirányú szolgáltatások,

mint a közvetítő irodák, személyi tanácsadók, fejvadász cégek igénybevétele sem képvisel jelentős arányt.

A jelentős munkaerőhiány nem csupán a vállalkozások mindennapi munkáját nehezíti meg, de a

létszámbővítési terveket is – a felmérés alapján a válaszadó vállalkozások többsége (54,9%) tervezett

bővítést a közeljövőben. A fokozódó munkaerőhiány egyre több ágazatban jelentkezik, súlyosságát jelzi,

hogy nem csupán a magas képzettséget, hanem már a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások

körében is hiány tapasztalható, mely a járási gazdasági növekedést is nagymértékben hátráltatja.

A munkaerőhiányra mintegy választ adva egyre jelentősebb az atipikus foglalkoztatási módok részesedése

a foglalkoztatási típusokon belül. A válaszadó munkáltatók nagyobb része (71,3%) alkalmazza ezt a formát,

jellemzően egyszerre több változatban a minél nagyobb rugalmasság érdekében. Leggyakoribb közülük a

részmunkaidős foglalkoztatás, mely a válaszok 38,5%-nál került említésre, ezt követi a határozott idejű

munkaviszony (33,6%), az egyszerűsített foglalkoztatás (30,3%), valamint a rugalmas munkaidő (18,9%).

A Bajai Foglalkoztatási Paktum a jelenlegi, egymásnak ellentmondó és ellentétes folyamatok megoldására

született, melyben egyszerre jelentkezik a térségben munkaerőhiány és munkanélküliség, akár ugyanazon

szakterületen belül is. Megyei szintű statisztikai adatok alapján 2018. augusztusában a legtöbb bejelentett

üres állás az egyszerű ipari foglalkozáson belül volt megtalálható, szám szerint 664 db, mellyel egy időben

a regisztrált álláskeresők között a hetedik leggyakoribb foglalkozás volt, 231 regisztrált munkanélküli

alapján. A gyűjtőfogalomként meghatározható egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és

szállítási foglalkozású a regisztrált álláskeresők között a leggyakoribb foglalkozás, míg a bejelentett üres

állások között a második leggyakoribb.

Megyei szinten a leggyakoribb üres állásokról és a bejelentett álláskeresők foglalkozásairól összeállított

harmincas listáról tizenöt egyezik, amely amellett, hogy a terület nagysága, a listán szereplő foglalkozások

gyakorisága és az emiatt bizonyosan jelenlévő magas fluktuáció miatt rendkívüli megállapítások

leszűrésére nem alkalmas, mégis jól jellemzi a térségben tapasztalható munkaerő-áramlási

hiányosságokat.

2.2.4. Intézményi és szabályozási környezet

Az oktatási, egészségügyi és szociális intézményi és ellátottsági környezet bemutatása foglalkoztatási

stratégia szempontjából rendkívül fontos, mivel ezek alakulása döntően befolyásolja a térségi

munkaerőpiacot és az álláskeresők sikerességének alakulását.

A foglalkoztatási paktum által lefedett területen élők képzettségi szintje folyamatos fejlesztésre szorul, a

magasabban képzett szakemberek aránya ugyanis az országos átlagnál alacsonyabb, valamint viszonylag

magas a különösen alacsonyan képzettek aránya.

A járáson belül összesen 30 általános iskolai feladat-ellátási hely van, melyből 12 található Baján, minden

más településen 1 vagy 2 (Csátalja, Érsekcsanád, Hercegszántó). Ezeken a helyeken együttesen 4467 diák

tanult nappali oktatásban (a gyógypedagógiai oktatást is számítva). Járási szinten összesen 6 gimnáziumi

feladat-ellátási hely van, ezek mindegyike Baján volt megtalálható, 2016-ban összesen 1432 diák tanulóval



37

(hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok együttesen). A gimnáziumokban nappali oktatásban az 1432 diák

közül 16 volt hátrányos helyzetű. Szakgimnázium36 egyedül Baján található, itt 8 feladat-ellátási hely van,

melyekben összesen 1781 diák tanul nappali oktatásban. Szintén kizárólag Baján van szakiskolai képzés, az

5 feladat-ellátási helyen összesen 280 diák tanul nappali oktatásban.

A képzettségi adatok alapján a Bajai járás fejlesztésre szorul, mivel az alacsony végzettségi szintek jelentős

arányt képviselnek a teljes lakosságon belül. Az általános iskola első osztályát sem elvégzők száma 2011-

ben 861 fő volt (a 7 évesnél idősebb lakosság körében), melynek 37%-a élt Baján és további 31,9% Garán.

Az általános iskolát el nem végzők száma a járáson belül 7.284 fő volt, melynek 43,2%-a bajai volt. A

járásban a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya az aktív korúakhoz viszonyítva 2011-ben 23,29%

volt, melyből kimagasló értéket képviselt Bácsszentgyörgy 36,4%-kal, valamint Gara 34,6%-kal, ugyanakkor

a legalacsonyabb értéket Baján mérték, 11,1%-ot. Tovább vizsgálódva, a legfeljebb általános iskolai

végzettségű, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya települési szinten együtt mozog az

előző mutatóval, azonban jellemzően annál valamivel alacsonyabb értékek születtek. A legmagasabb

arányt szintén Garán (27,8%) és Bácsszentgyörgyön (22,7%) mérték, míg Baja (7,4%) rendelkezik a

legalacsonyabb értékkel, a járási átlag pedig 14,5% volt 2011-ben.

Települések

Általános iskola első évfolyam

nincs befejezve

(fő)

Általános iskola első

hét évfolyama befejezve

(fő)

Általános iskola

nyolcadik évfolyama befejezve

(fő)

Arány: legfeljebb befejezett általános

iskola/aktív korúak

Arány: Max. bef. ált.isk. +

nincs rendszeres munkajöve-delem/aktív

korúak

Középfokú iskolai

végzettség - érettségi

nélkül (fő)

Érettségi-zett (fő)

Egyetemi, főiskolai oklevél

(fő)

Bácsszentgyörgy 0 26 64 36,4 % 22,7 % 35 17 8

Baja 319 3145 7831 11,1 % 7,4 % 7098 9786 5787

Bátmonostor 20 179 451 21,3 % 13,6 % 402 331 80

Csátalja 27 184 444 19,6 % 13,1 % 412 229 229

Csávoly 20 237 580 23 % 13,5 % 532 270 102

Dávod 21 260 673 23,6 % 13 % 501 316 95

Dunafalva 6 112 321 24,8 % 14,7 % 233 125 49

Érsekcsanád 27 378 742 15,7 % 10,3 % 664 551 210

Érsekhalma 6 102 213 27,7 % 13,6 % 142 98 33

Felsőszentiván 17 271 587 18,9 % 11,9 % 474 297 107

Gara 275 285 630 34,6 % 27,8 % 617 306 102

Hercegszántó 19 341 632 19,5 % 13,5 % 497 374 123

Nagybaracska 21 361 720 27,5 % 17,3 % 526 388 124

Nemesnádudvar 15 276 529 21,3 % 12,6 % 463 368 118

Sükösd 25 540 1153 25,4 % 15,8 % 839 676 209

Szeremle 7 183 529 27,7 % 16,7 % 318 237 69

Vaskút 36 404 912 17,9 % 9,4 % 895 688 247

36 A 2016/2017. tanévtől a szakközépiskola szakgimnáziummá (4+1 éves képzés), a szakiskola pedig

szakközépiskolaként (3+2 éves képzés) működik.



38

Járás összesen 861 7284 17011 23,29% 14,5% 14648 15057 7692

12. Táblázat: A Foglalkoztatási Paktumban érintett települések iskolai végzettsége (2011)37

Az érettségi nélküli középiskolai végzettséggel, vagy szakmai oklevéllel rendelkezők száma 14.648 volt,

akiknek közel fele (48,5%) Bajai lakos. Az érettségit is megszerzők középiskolát végzettek száma 15.057

volt, akik közül 65,0% élt Baján, míg az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők száma összesen

7.541 fő volt, akiknek 76,8%-a élt a járásközpontban, a 25 év feletti lakosságra vetítve ez 21,6%-os arányt

jelent. Ezek az értékek is jelzik Baja térségen belüli átlagnál jelentősen magasabb képzettségi-oktatási

színvonalát, mely nem csupán megyei szinten is kimagasló (Kecskemét után a második legmagasabb

arány), de régiós összehasonlításban is versenyképes (Hódmezővásárhelyen az egyetemi, főiskolai

végzettségűek aránya 16% a 25 év felettiek között).

A csecsemőgondozást és kisgyermeknevelést tekintve a járás viszonylagos jól ellátott. Összesen 5

bölcsődei feladat-ellátási hely van a járásban, melyből 3 található Baján, további 1-1 Bátmonostoron és

Garán. Mindazonáltal ezekben az intézményekben összesen 50 kisgyermeknevelő dolgozott, akik közül 47

Baján, további 2 Bátmonostoron és csupán 1 személy Garán, mely mutatja Baja vízfej-jellegét

kisgyermeknevelés terén.

A védőnői szolgálat a járáson belül megfelelően ellátott, összesen 37 betöltött védőnői álláshely volt a

településeken 2016-ban, melyből 21 jutott Bajára, további 2-2 Érsekcsanádra, Sükösdre és Vaskútra. A

járáson belül csak Bácsszentgyörgyön, Dunafalván és Érsekhalmán nem volt található védőnői szolgálat.

Család- és gyermekjóléti szolgálat 8 darab van a járásban, ebből csak 1 darab található a járásszékhelyen,

további 1-1 darab Érsekcsanádon, Felsőszentivánon, Garán, Nagybaracskán, Nemesnádudvaron, Sükösdön

és Vaskúton, míg család- és gyermekjóléti központ kizárólag Baján található.

Az orvosi ellátást tekintve a járáson belül 34 háziorvos dolgozott 2016-ban, akiknek pontosan a fele, 17

személy Baján teljesített szolgálatot. 2016-ban a járás szinte minden településén volt háziorvosi rendelés,

egyedül Bácsszentgyörgyön nem, illetve 2-2 Érsekcsanádon és Sükösdön. A házi gyermekorvosok számát

tekintve szűkebb a keret, összesen 8 orvos dolgozott a járásban, közülük 6-an Baján, további 1-1 fő

Hercegszántón és Sükösdön.

Kórház összesen egy található a járásban, a Bajai Szent Rókus Kórház 559 ággyal, melynek jelentősége jóval

a járás határain túlra nyúlik és vonzáskörzete Bács-Kiskun déli részére, az egykori bácskai térségre terjed

ki. Gyógyszertár 21 darab található a járásban, melyből 11 Baján található, illetve további 1-1 darab

Csávolyon, Dávodon, Érsekcsanádon, Felsőszentivánon, Garán, Hercegszántón, Nagybaracskán,

Nemesnádudvaron, Sükösdön és Vaskúton. A gyógyszertárak alegységeiként működő

fiókgyógyszertárakból összesen 3 volt 2016-ban a járáson belül, Bátmonostoron, Csátalján és Szeremlén,

azon településeken, így csupán Bácsszentgyörgyön, Dunafalván és Érsekhalmán nem működött még

részleges gyógyszertári szolgáltatás sem.

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény összesen 5 darab található a járásban, ezek

közül 2 darab Baján, további 1-1 Felsőszentivánon, Garán és Vaskúton. Ezekben az intézményekben

együttesen 607 férőhely van, míg 2016-ban összesen 600 gondozott volt, tehát a kapacitáskihasználás




39

gyakorlatilag 100%-os, a férőhelyek számának bővítése valószínűleg indokolt lehet a járáson belül. Nappali

ellátásban 356 idős személy részesült 2016-ban, összesen 7 nappali otthonban, melyből 2 darab van Baján,

további 1-1 Csátalján, Dávodon, Felsőszentivánon, Garán és Vaskúton.

2.3. Horizontális elvek érvényesülése

A Bajai Foglalkoztatási Paktum céljai között jelentős szerepet kap a horizontalitás, a célrendszer több

szintjén is megjelennek a projekt esélyegyenlőségi, hátrányos helyzetűeket és a fenntarthatóságot segítő

intézkedési elemei. Elsődleges oka ennek, hogy a hosszan tartó munkanélküliség, az alacsony végzettség,

a határ menti helyzet, melyek a foglalkoztatási paktum fő vezérmotívumai, egyúttal a horizontalitás

kiindulópontjai is, így az alapvetően versenypiaci igényeket figyelembe vevő projekt jelentős szociális

tartalommal rendelkezik.

A program a társadalmi csoportok védelme és integrációja érdekében várhatóan jelentős pozitív

változásokat eredményez. Minden célcsoport (melybe az 1.2. fejezet lehatárolása alapján a hátrányos

helyzetűek csoportjai is tartoznak) széles körű támogatást élvez a projekt időtartama során megvalósuló

tanácsadás, képzés és mentorálás révén. A legjelentősebb társadalmi integrációs és hátrányos

helyzetűeket segítő elem azonban a munkaerő-piaci elhelyezkedés és hosszú távú foglalkoztatás

elősegítése. Ennek ösztönzése a közvetlenül érintett személyeken túl a közvetlen családtagokra és

életkörülményeikre is pozitív hatással van, illetve a lehető legerősebb védelmet biztosítja a kiszolgáltatott

csoporttagok számára is.

Az esélyegyenlőség a projekt keretein belül maradéktalanul teljesül. A megvalósuló képzések, tanácsadási

és mentorálási elemek nem rekesztik ki egyetlen társadalmi csoport tagjait sem, részvételük és a velük

szembeni bánásmód az egyenjogúságon alapul. A projekt megvalósításában résztvevő partnerek és Baja

Város Helyi esélyegyenlőségi terve garantálja az egyenlő bánásmódot. Az egyenlő bánásmódról és az

esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. szakasz (1) bekezdése szerint

a települési önkormányzat ötévente, öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a

31. szakasz (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Baja

Város Képviselő-testülete 275/2013. (VI. 27.) határozatával fogadta el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot.

A program felülvizsgálata jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörtént, azt a Képviselő-testület

megtárgyalta és 2015. 10. 29-én elfogadta. 2018. év végére várható, hogy az új Esélyegyenlőségi Program

előterjesztésre kerül.

Fenntarthatósági szempontból a program semleges, vagy negatív hatást gyakorol a környezetre, a

hulladéktermelésre és a klímaváltozásra. A hulladéktermelés várhatóan nem fog számottevően növekedni

és a hulladék-hasznosítás sem okoz jelentős negatív hatást. A tevékenységek részeként megvalósuló

képzések során keletkező hulladék szelektív módon kerül összegyűjtésre, a tananyag, nyomtatványok

papírtakarékos módon, lehetőleg újrahasznosított papír felhasználásával készülnek. A

menedzsmentszervezet, a koordináció munkatársak kommunikációja minimális hulladéktermeléssel,

elsősorban elektronikus levelezés útján valósul meg. A projekt éghajlatváltozásra mért hatása nem lesz

számottevő, de pozitív változás az irodahasználati szokások várható módosítása, mely alapján az

alkalmazottak komfort érzetéhez illesztik a fűtés és hűtés, valamint a világítás fény- és energiaigénye.

Mindazonáltal a közlekedés várhatóan negatív hatással lesz a környezetre, bár a tervezés során számításba



40

vették a megvalósítási szakaszban szükséges utazások minél alacsonyabb környezetterhelését. Előtérbe

kerül a kerékpáros közlekedés, hosszabb utak esetén pedig a tömegközlekedés támogatása is. A

Kormányhivatal munkatársai számára 50 alkalommal 100%-os vasúti és busz menetjegytérítést nyújt a

projekt, emellett átlagosan 8 hónapig 30 fő kap a munkába járáshoz szükséges teljes árú bérlete után

térítést, míg a képzésekhez kapcsolódva 50 fő kap 5-5 napra költségtérítést a tömegközlekedésre.

2.4. Korábbi stratégiai dokumentumok tervezési, végrehajtási tapasztalatai

A Foglalkoztatási Stratégiához kapcsolódó legrelevánsabb stratégiai dokumentumok az alábbiak:

Baja Város integrált városfejlesztési stratégiája (2008)

Baja Város integrált településfejlesztési stratégiája (2015)

Baja Város helyi gazdaságfejlesztési szolgáltatások és gazdaságfejlesztési stratégia (2015)

Helyi közösségi fejlesztési stratégia (2017)

A járási, vagy kistérségi szinten nem készült az elmúlt 10 évben stratégia, így a járásközpont (és egyben a

konzorciumvezető) stratégiáinak tervezési és végrehajtási tapasztalatait mutatjuk be az elkövetkezendő

oldalakban. A stratégiák végrehajtása esetén a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel Baja Város

Önkormányzat Képviselő-testülete rendelkezik. A Képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és

határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, a

különféle pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli

fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási

terv elfogadása és/vagy módosítása. A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet

játszanak a Képviselő-testület különböző bizottságai. A városfejlesztéssel összefüggő döntések

végrehajtása (pl. gazdaságstratégiai, tervezési és fejlesztési feladatok ellátása) a Polgármesteri Hivatal

feladata.

2.4.1. Baja Város integrált városfejlesztési stratégiája (2008)

A KSH, a T-STAR és az önkormányzati adatbázisra támaszkodva, a város rehabilitációs módszertani

kézikönyv elvárásait figyelembe véve, valamint a 2007. áprilistól 2007. októberig tartó időszak alatt széles

körű partnerségen alapuló, társadalmi egyeztetési folyamaton végigvitt, a 329/2007 (X. 25.) Kth. számú

Képviselő-testületi határozattal elfogadott „Baja Városfejlesztési Stratégiája 2007-2013” című

dokumentum alapján készült el az alfejezetcímben megjelölt stratégia helyzetelemzése. A város egészére

vonatkozó helyzetértékelés kitér minden fontos területre (társadalom, gazdaság, környezet, közlekedés,

közszolgáltatások, lakásállomány, szegregáció), és számszerűsített adatokkal támasztja azt alá. Regionális

és kistérségi összehasonlításokat tartalmaz, tendenciákat is bemutat az anyag, legalább 5 éves időtávra

támaszkodva visszamenően. A szöveges elemzéseket ábrák és táblázatok támasztják alá.

A stratégia készítői a helyzetelemzés szakértői véglegesítése után fogtak hozzá a stratégia megalkotásához.

A stratégia alapját a hosszú távú településfejlesztési koncepció – az „Öko Baja” 2005-2020, a település

szabályozási-rendezési terve, az EU költségvetési ciklusához igazodó, kimenetében konkrét,

megvalósítandó és megvalósítható projekt-terveket is meghatározó „Bajai Városfejlesztési Stratégia 2007-

2013” című dokumentum, valamint a város fejlesztési gyakorlatának és törekvéseinek lakossági



41

értékelését vizsgáló, a város felnőtt lakosságát reprezentáló 500 fős mintán elvégzett kérdőíves kutatás

képezi.

A város hosszú távú jövőképe: „Élhető, vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő, környezeti és

természeti értékeket megőrző térségközpont”.

A jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok:

1. A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés

2. A városi közösségek és a helyi társadalom differenciált, innovatív fejlesztése

Az anti-szegregációs terv elkészítése kapcsán munkakapcsolatot építettek ki a Szociális és Munkaügyi

Minisztérium szakértőivel. Különös hangsúlyt fektettek az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésére.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egyeztetési változata felkerült az önkormányzati honlapra

(www.bajavaros.hu). Az anyag rövidített változata kifüggesztésre került a helyben szokásos módon, a

műhelymunkák résztvevői véleményezték azt.

A Baja Város integrált településfejlesztési stratégiája (2015), mint Baja Város integrált városfejlesztési

stratégiájának utódja egy alfejezetben bemutatja az előző stratégia eredményeit. Az IVS által kijelölt

beavatkozások jelentős része megvalósult, bár egyes projektek csak a dokumentum idősíkján kívül.

A Kikötő-logisztikai akcióterületen tervezett fejlesztések célja a rejtett tartalékok kihasználása, a jelenlegi

infrastruktúra jobb kihasználása, a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése, valamint konkrét

beruházói érdeklődés esetén a kikötő területének bővítése volt. Az IVS-ben tervezett fejlesztések közül a

„Bajai Országos Közforgalmi Kikötő, mint logisztikai központ fejlesztése I. ütem” projekt megvalósult, majd

2015-re a II. ütem is. A „Zöld Terminál vízoldali részének kialakítása, Terminál beüzemelése” projekt szintén

megvalósult.

Ipari park akcióterületen az ipari infrastruktúra, és ezen belül az ipari park fejlesztése mellett alapvető

fontosságú a nyújtott szolgáltatások, valamint a rendelkezésre álló humán erőforrás fejlesztése volt. Az

IVS-ben tervezett „Bajai Ipari park fejlesztése” projekt megvalósult.

Idegenforgalmi akcióterületen cél volt a város és térsége természeti adottságainak gazdasági célú

kihasználásának előmozdítása a turisztikai vonzerőre épített fejlesztésekkel. További célként szerepelt a

turisztikai szektor egészét átfogó komplex szemlélet meghonosítása. Az IVS-ben tervezett „Bajai

személyhajó és yacht kikötő létrehozása, a kapcsolódó turisztikai bázis kialakításával – bajai rész” program

I. eleme, a „Baja Vízi Kapuja” projekt (Sugovica-part több pontján a vízi turizmus korszerű feltételeinek

kialakítása) megvalósult. A személyhajó kikötő még nem valósult meg, ennek megvalósítása a

későbbiekben várható. A tervezett „Hajómalom és skanzen létrehozása” projekt megvalósult (az ősi népi

mesterségeket bemutató skanzen kialakítása és a hajómalom megépítése megtörtént, illetve további

bővítésére vonatkozóan merültek fel igények is).

Egészségügyi akcióterületen hosszú távú cél, hogy javuljon a városi lakosság egészségügyi ellátása,

valamint a szemléletformáló akciók hatására megváltozzon az egészségesebb életmódhoz való viszony. Az

IVS-ben tervezett „Felső-bácskai egészségügyi központ kialakítása” projekt megvalósult, mely hozzájárul a

cél eléréséhez.



42

Funkcióbővítő város-rehabilitáció akcióterületen a „kétpólusú” alap-infrastruktúrafejlesztéssel cél volt

olyan vonzó környezet kialakítása, mely ösztönzi a keresletet, ezáltal jelentős befektetés-ösztönző erővel

bír, arra ösztönzi az itt található üzletek tulajdonosait, hogy magasabb színvonalú szolgáltatások

nyújtásával próbáljanak előnyt szerezni versenytársaikkal szemben. Elvárt hatás volt a magántőke

befektetések megtöbbszöröződése. Az IVS-ben tervezett „A történelmi városközpont fizikai megújítása”

és a „Csermák tér felújítása, fejlesztése” projektek megvalósultak. Az IVS-ben akcióterületekhez hozzá nem

rendelt, de tervezett fejlesztési beruházások közül is számtalan megvalósult az elmúlt évek alatt. Ezek mind

hozzájárultak a megjelölt cél eléréséhez.

A KSH nem talált szegregátumot, vagy veszélyeztetett területet az IVS készítése idejében, de a

dokumentum foglalkozott azokkal a térségekkel, ahol a szegregációs mutató közelíti a szegregációs

küszöbértékét, valamint azokkal a településrészekkel, ahol csak az alacsony lakosságszám miatt nem

jelölhető ki a szegregátum területe. Ezek erősen leromlott területeknek számítottak, és az önkormányzat

ezekre elkészítette az antiszegregációs programját. Ezen területek státusza nem változott az elmúlt

időszakban, az IVS ezekre nem volt érezhető hatással. Mindezen felül a dokumentum 5 indikátorra tett

vállalást, ezek az 13. táblázat szerint teljesültek. Az eredmények eléréséhez hozzájárultak a stratégia

keretei közt megvalósult projektek, de döntően az országos és világgazdaságban játszódó folyamatok

irányították a város és térsége sorsát a megjelölt indikátorok esetében.

Mutató megnevezése

Adat forrása

Kiinduló érték Célérték Eredmény elérése Év Érték Év Érték

Regisztrált vállalkozások száma KSH 2006 4966 db 2016 5023 db 5 865 db

Kiskereskedelmi üzletek száma KSH 2006 1049 db 2016 1052 db nem teljesült38

Vendéglátóhelyek száma KSH 2006 236 db 2016 263 db 125 db

Nyilvántartott álláskeresők száma KSH 2006 1679 fő 2016 1444 fő 585 fő

Felsőfokú végzettségűek aránya39 KSH 2001 15,1% 2016 21,8% teljesült40 13. Táblázat: Az IVS céljainak teljesülése

Az IVS hosszútávú jövőképe, azaz az „Élhető, vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő, környezeti és

természeti értékeket megőrző térségközpont” jövőkép elérése a megvalósult fejlesztésekkel közelebb

került a stratégia kiindulópontjához képest. A stratégiában kijelölt célok elérését, ha nem is teljes

mértékben, de teljesítette a város.

2.4.2. Baja Város integrált településfejlesztési stratégiája (2015)

Ahogy korábban erről már szó esett, az alfejezeti címben megjelölt dokumentum előzményeként

tekinthető a 2008-as IVS. Baja Város Önkormányzat 2015 januárjában látott neki az integrált

településfejlesztési stratégiájának elkészítéséhez. Ekkor az Önkormányzat elkészítette a város

38 Az adatgyűjtés módja változott, így a pontos érték meghatározásához helyi felmérést kellene végezni, de az látszik

a KSH adataiból, hogy összesen sincs annyi regisztrált vállalkozás a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági

ágban (950 db), mint amennyi alapvetően számon volt tartva kiskereskedelmi üzletként. 39 25 éves és idősebb népesség arányában 40 Vélhetően teljesült, már 2011-ben 20,9%-ot ért el a város. Frissebb hiteles városi adat nem áll rendelkezésre, de a

helyi tapasztalatok szerint ez az érték tovább javult az elmúlt években.



43

fenntartható városfejlesztési programjának – integrált településfejlesztési stratégiájának (rövidítve: ITS) –

társadalmasításához kapcsolódó Partnerségi egyeztetési tervét.

A stratégiakészítési projektindító megbeszélésre 2015. január 23-án került sor, ezt követően az

önkormányzat által elfogadott partnerségi tervnek megfelelően három munkacsoport (Irányító Csoport,

Önkormányzati munkacsoport és Helyi egyeztetési munkacsoport) kialakítására került sor. Az Irányító

Csoport az önkormányzat döntéshozóiból, vezető tisztségviselőiből állt, míg az Önkormányzati

munkacsoport az önkormányzati operatív szakembereiből. A Helyi egyeztetési munkacsoportot az

önkormányzati intézmények vezetői, az egyházak, a helyi civil szervezetek képviselői, vállalkozások

képviselői alkották. Az első munkacsoport-ülésre 2015. február 10-én került sor információgyűjtési céllal a

Megalapozó vizsgálat helyzetelemzés részéhez. Az első workshop-ra az Irányító Csoporttal, valamint a

Munkacsoporttal 2015. március 9-én, a Helyi egyeztető Munkacsoporttal 2015. március 10-én került sor,

melyek témája a SWOT analízis és az abban megállapított fő problémák és kitörési pontok/megoldási

lehetőségek véglegesítése, a célmeghatározás első változatának egyeztetése, a város jövőképének, átfogó

céljainak meghatározása volt.

2015. március 10-én lakossági fórumot tartott az Önkormányzat a Megalapozó tanulmányban foglaltak

ismertetésére, a célok egyeztetésére. Az itt elhangzott lakossági vélemények, fejlesztési elképzelések

bekerültek a dokumentumba. A második workshop-ra az Irányító Csoporttal, valamint a Munkacsoporttal

2015. április 21-én, a Helyi egyeztető munkacsoporttal 2015. április 28-án került sor, ekkor már az ITS

elkészítéséhez szükséges információk beszerzése, a végleges célrendszer és fejlesztési elképzelés-

meghatározása, a város akcióterületeinek lehatárolása volt a fő cél. A Megalapozó vizsgálat 2015. május 6-

án került fel a települési honlapra lakossági véleményezés céljából. Az Integrált Településfejlesztési

Stratégia 2015. május. 21-én jelent meg a városi honlapon ugyanezen céllal.

A Stratégia jövőképe igazodott a korábbi stratégiához, illetve az átfogó célok is csak minimálisan változtak:

1. A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés

2. A városi közösségek és a helyi társadalom innovatív fejlesztése

3. Határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítése

A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenéti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a

kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja

elérhető a Polgármesteri Hivatalban. A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények

kezelése egységes, előre rögzített módon történt, megtörtént a javaslatok, vélemények dokumentálása,

nyilvántartása, majd szakmai feldolgozása. Az elfogadott vélemények beépítésre kerültek a megfelelő

dokumentumokba, míg az el nem fogadott vélemények esetében megtörtént azok indoklása.

Megvalósultak az elfogadott koncepció és stratégia nyilvánosságát biztosító intézkedések, a

dokumentumok a város honlapján elérhetőek.

A tervezés során településközi egyeztetések is zajlottak. Baja Partnerségi Terve szerint a Bács-Kiskun

Megyei Önkormányzat mellett a következő szomszédos járási települési önkormányzatokat vonta be a

településközi egyeztetésbe: Sükösd, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dunafalva,

Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Szeremle,

Vaskút. E települések bevonása elsődlegesen a település vezető tisztségviselőinek megszólításával történt,



44

mindazonáltal a nyilvánosságot szolgáló események, rendezvények (lakossági fórum) nyitva álltak a

környező települések lakossága, vállalkozásai előtt is. A települések polgármestereinek bevonása az alábbi

módon történt meg: A járáson belül a várossal közvetlen kapcsolatban lévő, vele közigazgatásilag határos

települések polgármestereit írásban meghívták a tervezési folyamat cél-meghatározási szakaszában egy

településközi polgármesteri egyeztetésre, amelyre 2015. március 26-án került sor.

Baja Város integrált településfejlesztési stratégiájának megvalósítása már megkezdődött, de egyelőre még

a végrehajtási tapasztalatokról átfogó összkép nem alakult ki. Az indikátorok megvalósulásának jelentős

részét is csupán az ITS 7 éves tervezési időszakának végén (2021-2022.) ellenőrzik. A stratégiában megjelölt

fejlesztések igen sokrétűek és jelenlegi készültségi szintjük is széles skálán mozog.

A stratégia által kijelölt fejlesztések egy jelentősebb része már megvalósult 2018 októberéig, de néhány

esetben még az Irányító Hatóság bírálatára várnak különféle projektjeik, míg ugyancsak több esetben a

kijelölt fejlesztési irány olyan projekteket követelne meg, melyek megvalósítására az Irányító Hatóság nem

írt ki pályázatot és az Önkormányzat sem tud saját forrást biztosítani a szükséges projektek

megvalósítására. Megjegyzendő, hogy a projektek túlnyomó részének elbírálása jelentős késedelmet

szenvedett.

A különféle projektek megvalósultságának aktuális szintje a mellékletben található Képviselő-testületi

dokumentumban látható. A megvalósult projektek új és magasabb szintű turisztikai desztinációkat hoztak

létre, segítették a város egyes pontjainak és a vasút jobb elérhetőségét (gépjárművel és/vagy kerékpárral),

a város közterei és zöldfelületei kibővültek és magasabb szintű szolgáltatást nyújtanak. A fejlesztések több

esetben segítenek a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni védekezésben, az esetleges károk

csökkentésében. Segítik a helyi vállalkozókat, hogy versenyképesebben végezhessék tevékenységüket,

illetve az új, bővülő és áttelepülő vállalkozások számára vonzóbb környezetet nyújtanak. Számos

beruházás – több projekt a köznevelési és egészségügyi intézmények felújítását tartalmazta – segítette a

közintézmények fenntarthatóságának javítását, környezetkímélőbb és a magasabb szolgáltatási szintet

biztosító működést. A fejlesztések döntő része közvetlenül növeli a helyi lakosság életminőségét, illetve

többe esetben is határon átnyúló fejlesztések valósultak és valósulnak meg.

2.4.3. Baja Város helyi gazdaságfejlesztési szolgáltatások és gazdaságfejlesztési stratégia (2015)

Baja Város Önkormányzat kiemelt szerepet tulajdonít a gazdaságfejlesztési feladatok ellátásának, így

megbízta a Grants Europe Consulting Kft.-t a Helyi gazdaságfejlesztési szolgáltatások ellátása, a kapcsolódó

stratégiai dokumentumok kialakítása címmel a gazdaságfejlesztési irányvonalak, beavatkozások

meghatározására. Ennek részeként a szerződés értelmében öt részdokumentum került kidolgozásra. A

stratégia kialakítását alátámasztó helyzetfeltárás és helyzetelemzés alapjául az ITS megalapozó vizsgálata,

illetve a Strategopolis Kft. által 2014-ben lefolytatott, a helyi gazdaságfejlesztési feladatokat támogató

vállalati felmérés helyzetfeltáró dokumentuma szolgált.

A dokumentum a fenti megalapozó vizsgálatokban feltárt helyzetképre építve, a gazdasági vonatkozású

részek feldolgozásával elemzi a város jelenlegi gazdasági helyzetét. Ezt követően a belső, illetve külső

gazdasági környezet elemzésére alapozva kerül megfogalmazásra Baja város gazdasági jövőképe, mely

kijelöli a térségközpont számára a hosszú távon elérni kívánt fejlődési pályát.



45

A város gazdasági jövőképe: Baja helyi adottságokra építő gazdasági-kereskedelmi központ, vonzó

turisztikai desztináció, vállalkozásbarát környezettel és versenyképes munkaerő-piaci kereslet-kínálattal

bíró város.

A jövőképet az alábbi átfogó cél támogatja: Baja város a helyi gazdasági-társadalmi adottságokat

folyamatosan szem előtt tartva, településhálózati szerepkörét és térségi kapcsolatait kihasználva

megerősíti gazdasági-kereskedelmi központi funkcióját. Versenyképességét a vállalkozásbarát

környezetre, innovatív és megújuló munkaerőpiacára, valamint a határon átnyúló, nemzetközi

együttműködésekre alapozza. Legfontosabb kitörési pontját - kiemelkedő természeti, környezeti és

kulturális értékeire támaszkodva - a turizmusban határozza meg.

A stratégia végrehajtása folyamatban van, a tematikus célok elérését döntően az Európai Uniós források

segítségével éri el a város. A gazdasági szegmenseket átölelő stratégia megvalósulását jellemzően a

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program,

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

támogatja. A tematikus célokat támogató beavatkozások végrehajtása megkezdődött, de egy esetben sem

fejeződött be teljesen.

A különböző célokhoz kapcsolódó megkezdett vagy megvalósult fejlesztések:

TC-1: A város elérhetőségének javítása

o A cél elérése az 10.1. mellékletben látható dokumentum alapján megvalósul. Döntően a

kerékpáros infrastruktúrafejlesztéseknek köszönhetően. De az 55-ös út északi és az 51-es

út déli elkerülő szakasza is. Külterületi utak fejlesztése egyelőre nincs napirenden.

TC-2: A gazdaság fejlesztését szolgáló helyi alapinfrastruktúrák fejlesztése

o A logisztikai központ és kikötő fejlesztése ugyan még nem valósult meg, de az ipari park

fejlesztése és bővítése tervezés alatt áll, a csapadék- és szennyvíz-elvezetési infrastruktúra

kiépítésében történtek előre lépések csakúgy, mint a hivatásforgalmi kerékpárút-

fejlesztések terén. A közutak minőségének, terhelhetőségének fejlesztése és parkoló

fejlesztés szintén megvalósult, illetve megvalósulás alatt állnak.

TC-3: Önkormányzati vállalkozásösztönző szerep erősítése, gazdaságfejlesztési eszközök

kidolgozása

o A cél egyik eszköze pont a jelen projekt, azaz munkahelyteremtésben való részvétel,

ösztönzés révén, illetve partnerségi fórumok által. A Helyi közösségi fejlesztési stratégia

egyik kulcsprojektje révén új városmarketing-stratégia kerül kidolgozásra a közeljövőben.

Ugyanakkor nem valósult meg egyelőre a Bajai befektetés-ösztönző hálózat, Bajai Járási

Térségfejlesztő Központ kialakítása.

TC-4: A város logisztikai, intermodális csomóponti szerepének erősítése

o A Bajai kikötő komplex fejlesztése egyelőre még nem valósult meg, de az ezt tartalmazó

projekt elindult, illetve bizonyos közúti fejlesztések is támogatták a cél elérését.

TC-5: Baja szolgáltatási központ szerepének erősítése

o A cél megvalósulását részben segítették és segítik a közoktatási intézmények bővítései és

fejlesztései, a közeljövőben várhatóan elkezdődő uszodafejlesztés, illetve részben

támogatják a sport és egészségügyi fejlesztések.



46

TC-6: Turisztikai infrastruktúra és az attrakciókhoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztése

o A cél elérését több projekt is támogatja. Többek közt a korábban is említett Helyi közösségi

fejlesztési stratégia egyik kulcsprojektje során készülő új városmarketing-stratégiához

kapcsolódó pilot projekt, a stratégia mentén megvalósuló új közösségi terek és

programok. A megvalósult és megvalósuló vízi-turisztikai fejlesztések, illetve az új

rendezvényhelyszínek is ezt támogatják.

TC-7: Határon átnyúló és nemzetközi gazdasági együttműködések bővítése

o A városnak számos határon átnyúló projektje van folyamatban, ugyanakkor a Duna Régió

Stratégia keretein belüli együttműködések kialakítása, illetve a klaszterépítés az agro-

élelmiszeripari szektor együttműködésével beavatkozások nem kezdődtek meg. Ezen felül

a Pannon EGTC együttműködésből kilépett a Város.

Összességében elmondható, hogy a város a dokumentum elkészülte óta eltelt időszakban előrelépett a

stratégia megvalósításában. Minden tematikus fronton érezhetők a fejlesztések hatásai, de a stratégia

mentén haladó, komoly hatást generáló előrelépésekről valószínűleg csak 3-4 év múlva lehet nyilatkozni.

2.4.4. Helyi közösségi fejlesztési stratégia (2017)

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében a CLLD regisztrációs felhívás – mely

keretében elkészült a stratégia – 2016 márciusában jelent meg. A felhívás tartalmi elemeinek

megismerését követően Baja Város Önkormányzat kezdeményezésére, a civil, a vállalkozói, valamint a

közszféra képviselőinek kiegyensúlyozott részvételével alakult meg a Helyi Akciócsoport – e

kiegyensúlyozottság mind a tanácskozási, mind a döntéshozói jogkörökben megmutatkozik. A Helyi

Akciócsoport találkozóival, egyeztetéseivel megkezdődhetett a közösségfejlesztés hosszú folyamata Baján,

mely módot ad a korábbi kezdeményezések újbóli felélénkítésére, illetve a közös gondolkodás és

kommunikáció elindítására a kultúra és közösségépítés terén. A tagok és egyéb résztvevők, érintettek,

véleményformálók és közösségszervezők (önkormányzati kulturális referens, múzeumigazgató, Baja

Marketing Kft. képviselője, iskolaigazgatók, főiskola képviselői, civilek, hagyományőrzők stb.) olyan

témákat vehetnek így közösen napirendjükre, melyekkel korábban egymástól függetlenül, elszigetelten

foglalkoztak.

A Helyi Akciócsoport Baja város honlapján saját, dedikált aloldalt hozott létre

(http://www.baja.hu/index.php/kozossegvezerelt-helyi-fejlesztesek-bajan-clld-palyazat), ahova a nyitó

oldalon megjelenő figyelemfelkeltő, részvételre, hozzászólásra buzdító banner irányít. Ezen az oldalon

minden érdeklődő ismertetőt kaphatott a projektről, valamint lehetősége nyílt a tervezési folyamatban,

ill. a helyi Közösségi Fejlesztési stratégia (HKFS) kialakításában való részvételre. Ugyanezen oldal kérdőív

kitöltésére is módot adott: ennek célja volt, hogy minél szélesebb körben feltárja a helyi lakosok,

érdekeltek véleményét Baja kulturális és közösségi életének értékei, pozitívumai, erősségei, valamint

nehézségei, hiányosságai tekintetében, és az azokra irányuló fejlesztési ötleteket, megoldási

lehetőségeket feltérképezze.

Hasonló céllal hozott létre a HACS facebook-oldalt is (e közösségi médium a célcsoportok jelentős részének

lekedveltebb online felülete), ahol az érdeklődőknek lehetőségük volt fenti kérdőívet kitölteni, általános

információt kapni a projekttel kapcsolatban. Emellett a tervezési folyamat állomásairól, eseményeiről, a



47

szervezett találkozókról, fórumokról, workshop-okról tájékozódhattak; továbbá véleményezhették a HKFS-

t, annak kialakításához és véglegesítéséhez hozzászólhattak.

A HACS képviseletére jogosult helyi önkormányzat a teljes tervezési folyamat alatt a CLLD-hez – és a bajai

érintettséghez, fejlesztési lehetőségekhez – kapcsolódó informatív közleményt és hírt közölt a helyi

médiában (bajai tv és rádió), melyekben buzdította a bajai lakosokat a részvételre, a „város közös

építésére”. Egyéb online oldalak mellett (pl. bajairadio.hu) több hír és cikk jelent meg a helyi lapokban, pl.

a Petőfi Népében, valamint a legtöbb bajai háztartást elérő Bácskai Naplóban. A nyilvánossági

intézkedésekhez sorolható még a létrehozott email-cím is, amelyre véleményeket, projektötleteket várt a

stratégia tervezői csoportja. A nyomtatott és online médiában történő figyelemfelkeltő, mobilizáló

megjelenések mellett a stratégia célcsoportjainak személyes megszólítása is megkezdődött. A fiatalok

személyes megszólítása, informálása, motiválása mellett a vállalkozók informálása, részvételre való

inspirálása is megtörtént a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Bajai Képviselete

szervezésében megvalósuló IV. Bácskai Nap alkalmával.

A tervezési folyamat során 5 tematikus és szektorális workshop, illetve kerekasztal került megszervezésre

a helyi fiatalsággal foglalkozók, civilek, valamint a vállalkozói szektor széles körű részvételével. A workshop-

ok során fontos módszertani elem volt, hogy a véleményformálók, a helyi közéletben aktív, a közösségért

tenni akaró helyiek személyesen kerüljenek meghívásra – ezek köre a HACS tagok ajánlásai, valamint a

párhuzamosan folyó mélyinterjúk alapján formálódott. A workshopok sikerességét jelezte, hogy olyanok

tudtak közösen gondolkodni, közös tervek kidolgozását elkezdeni, akik a város életében fontos szerepet

töltenek be, kisebb-nagyobb érdekcsoportokat képviselnek, de az elmúlt évek során közöttük az

együttműködés nem volt meghatározó. A tematikus/szektorális kerekasztalok további, rendszeresített

összehívása, a lakossági és szakmai érintettek még szélesebb körű meghívása és részvétele közös tervként

definiálódott. A stratégia tervezési folyamata ezzel olyan eredményt mutathat fel, ami a város

közösségének fejlődését, boldogulását eredményezi.

A civil, a vállalkozói és a közszféra körében egyaránt lebonyolított mélyinterjúk során (12 interjú) olyan

véleményformáló helyi érdekeltek is megszólaltak, akik a többségi lakosság mellett hátrányos helyzetű,

társadalmi kirekesztődéssel veszélyeztetett csoportokat képviselnek (fogyatékkal élők, kisebbségek stb.) –

a HACS fontosnak tartotta, hogy az ő véleményük és igényeik is teret kapjon, a stratégiába beépüljön. Ez

lehetőséget teremt olyan új programok generálására, amelyek a megcélzott réteg felzárkózását,

társadalmi befogadását támogatják szükségleteik figyelembevételével.

Jellemzően megállapítható, hogy a tervezési folyamat előrehaladtával a résztvevők a problémákra választ

adni kívánó projektötletek kapcsán egyre több másik szervezettel vették fel a kapcsolatot további

ötletgyűjtés és pályázati felkészülés céljából – megvalósítva ezzel a CLLD egyik sajátosságát, a

hálózatosodást.

A szervezett rendezvényeken, interjúkon minden alkalommal fontos napirendi pont volt a

kezdeményezések, projektötletek kérdése. Az így kapott „ötletcsomag” - amit a csoport email-címére

érkezett projektötletek is színesítettek – segítették a munkacsoportot a célok kitűzésében és a

beavatkozási területek meghatározásában, így biztosítva a helyi kulturális és közösségi igényekre reflektáló

jövőbeni pályázati felhívások kialakítását.



48

Mivel a HKFS elkészítése a köz-, civil és vállalkozói szférát felölelve integrált módon, közösségi tervezéssel

történt, várható, hogy a stratégia megvalósítása nagy társadalmi támogatottságot fog élvezni. A tervezés

során jelentős kihívást jelentett, hogy a projektet és benne a stratégiát támogatásra érdemesnek ítélte a

Magyar Államkincstár Központ (MÁK), de az összes támogatásigénylő esetében csupán az igényelt források

felét biztosította. Ebből kifolyólag jelentős áttervezést kellett végrehajtani a projektben és ezáltal a

stratégián, mely így a kezdetben kitűzött indikátorértékeket sem tudta vállalni.

A stratégia 2017. novemberétől lépett a megvalósulás útjára. Egyelőre két projekt kapott támogatói

döntést a Helyi Bíráló Bizottságtól. A projekt és egyben a stratégia fizikai végrehajtása várhatóan 2019.

januárjától indul, a stratégia hatásait jövő nyártól lehet értékelni.

2.5. Következtetések

2.5.1. SWOT

A SWOT analízisben a járásra vonatkozó tényeket rögzítettük.

Erősségek Gyengeségek

Relatív kedvező közúti elérhetőség

A Duna közelsége nyújtotta előnyök (főleg: logisztika, turizmus)

Kiemelkedő mezőgazdasági szerep

Járási szinten széles oktatási spektrum

Történelmi sajátosságokból eredő erős helyi identitástudat

Etnikai sokszínűségből fakadó, vidéki szinten széleskörű nyelvtudás

A lakosság folyamatos elöregedése

Huzamosabb ideje negatív a vándorlási egyenleg

Relatív gyenge vasúti infrastruktúra

Hátrányosan ható határ menti helyzet

Jelentős munkaerőhiány

Alacsony végzettségűek nagy hányada

Kedvezményezett települések magas aránya

Hátrányos helyzetű lakosok nagy száma

Nagy volumenű befektetések elmaradása

Negatív gazdasági folyamatokra való fokozott érzékenység

Lehetőségek Veszélyek

Nemzetközi kapcsolatok erősítése

Kedvező helyzeti energiák (logisztika, folyami szállítás, közúti kapcsolat) kihasználása

Turizmus fokozása (falusi- és agroturizmus, Duna-mente)

Munkaerő-piaci szereplők közötti együttműködés fokozása

Közúti infrastruktúra bővítése

Helyi mezőgazdaság szerepének erősítése

Fokozódó elvándorlás

A nemzetközi gazdasági elszigetelődés

Gyorsuló öregedés

Hiányszakmák körének bővülése

Befektetési potenciál visszaesése

Éghajlatváltozás következményei (aszály, erős viharok, ingadozó folyó- és talajvízszint)

Közfoglalkoztatottak piaci integrációjának elmaradása

2.5.2. Helyzetértékelés



49

A Bajai járás társadalmi-gazdasági jellemzői követik az országon belül jelenleg érvényes tendenciákat, a

demográfiai változások, a határmentiségből fakadó perifériális helyzet azonban erősebben érvényesülnek

a térségen belül. Helyzeti és helyi energiái alapján a járás jelentősebb szerepet játszhatna a régión belül,

különösen Magyarország és Szerbia, illetve Dél-Európa közötti gazdasági folyamatokban. Kiemelkedik a

járáson belül Baja, a térség közigazgatási központjaként, földrajzi elhelyezkedéséből, valamint

infrastrukturális kiépítettségéből fakadóan jelentősége túlnyúlik a járás közigazgatási határain, valamint az

országhatárokon. Mindazonáltal a járás egészére jellemző problémák a járásközpont esetében is

fennállnak. Miközben az elmúlt évek folyamatos csökkenése ellenére továbbra is viszonylag magas

munkanélküliségi ráta tapasztalható a térségben, egyre fokozódó problémát jelent a munkaerőhiány.

Az előkészítés során végzett vállalati felmérés alapján a munkáltatók közel harmada küszködik gondokkal

ezen a téren és egyre jelentősebb a tartós hiánnyal küzdők száma is, ami már akut problémát sejtet. A

gondokat legfőképpen a munkáltatók számára releváns gyakorlattal szakemberek alacsony száma és a

nemzetközi piac munkaerő-elszívó hatása okozza. Ezeken kívül problémát jelent a foglalkoztatók által

kínált munkakör hiányszakma jellege, melyet tovább súlyosbít a munkakörök

oktatásának/elsajátíthatóságának hiánya, illetve a meglévő szakmai képzések alacsony színvonala.

Általánosan érvényes, hogy a munkavállalók képességei, szakképzettségük, és a munkáltatók elvárásai

nem találkoznak egymással, melynek végén mindkét fél veszít. Országosan és járáson belül is több éve

hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőt igénylő foglalkozások terén, azonban újabb jelenségként azon

állások is hosszabb ideig betöltetlenül maradnak, amelyekhez nem szükséges elő- és szakképzettség. A

foglalkoztatók a munkaerőhiány miatt saját foglalkoztatottjaik fejlesztésével, munkahelyi képzések

indításával igyekeznek áthidalni a problémáikat. A foglalkoztatási paktum ebben lehet a munkáltatók és

munkavállalók segítségére, a térségi munkaerőpiac igényeire alapozott széles foglalkozási spektrumot

átívelő képzési kör összeállításával és elindításával.

A képzések indításakor figyelembe kell venni a demográfiai folyamatokat, a népesség csökkenését és

elöregedését, a nagy tapasztalattal bíró szakemberek elöregedését, mely különösen a hiányszakmák

esetében szólít mihamarabbi cselekvésre. A munkáltatók jelenleg a fiatal munkavállalók alkalmazására

vannak berendezkedve, mindazonáltal e csoport piaci pozícióinak javítása is szükséges. Bár

munkalehetőségeket tekintve a járásszékhely nyújtja a legszélesebb és legbővebb kínálatot, jellemző, hogy

2018. augusztusában itt is 523 fő volt regisztrált álláskereső, ami a munkaképes korú lakosság 2,14%-a. A

járáson belül ugyanekkor 104341 fő volt regisztrált álláskeresők száma, tehát a járásszékhelyen önmagában

a járás regisztrált munkanélkülijeinek több mint fele él.

A nyilvántartott álláskeresők körében magas az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya. Legmagasabb a

legfeljebb szakmunkásképzőt és a szakiskolát végzettek aránya, rangsorbeli vezető pozíciójuk több éve

változatlan. Emellett kiemelkedő a csak általános iskolát végzettek aránya, az egészen az elmúlt két évig

nagyobb differenciát mutató csoportok 2017-től nagymértékben kiegyenlítődtek. Jellemző továbbá a

magasabban képzett személyek alacsony munkanélküliségi rátája, a két csoport (gimnázium és főiskola,

egyetem) jelentős, de a szakmunkásképzőt, szakiskolát, valamint szakközépiskolát, technikumot végzettek

munkanélküliségi rátájának csökkenését nem képesek elérni. Mindazonáltal 2018-ban több főiskolát vagy

41 A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal munkanélküliségi adatai alapján



50

egyetemet végzett álláskereső élt a járásban, mint gimnáziumot végzett. Ennek alapján, a projekt során

indítandó képzések kialakításakor figyelembe kell venni a munkanélküliségi statisztikák legmagasabb

iskolai végzettségben mutatkozó markáns különbségeket és elsősorban a jelenleg alacsonyabb

végzettségűek számára szükséges oktatási programokat hirdetni, vagy támogatni a magasabb végzettség

elérését.

Az oktatási-képzési csomag kialakításakor figyelembe kell venni nem csak a célcsoportok végzettségét és

megszerzett képesítéseit, de szükséges reflektálni a konkrét foglalkozások munkaerő-piaci helyzetére, a

fennálló munkaerőhiány csökkentése érdekében. A járáson belül jelenleg egyszerre van jelen a (akár

tartós) munkanélküliség, foglalkoztatói oldalról pedig az akár szintén tartós munkaerőhiány. Ez annak

fényében különösen nagy gond, hogy miközben mindkét munkaerő-piaci probléma jelen van, a két oldal

leggyakoribb foglalkozásai között jelentős átfedések vannak. Megyei szinten a leggyakoribb üres állásokról

és a regisztrált munkanélküliek leggyakoribb foglalkozásairól szóló harmincas listán tizenöt egyezik, ami

hűen reprezentálja a nem megfelelő képzettségi szintet, a különböző foglalkoztatási igények egymással

párhuzamos létét és a munkaerő-piaci áramlási csatornák hiányosságait.

A munkaerőhiány, a képzettségbeli elmaradások jelentős mértékben köszönhetők a járásból való

elvándorlásnak. A népesség ilyen módon való csökkenése számos egyéb negatív hozadékkal jár. Az

elköltözők túlnyomó többsége szakképzett munkavállaló, akiknek hiánya érződik a térségi statisztikai

adatokon is. Az elvándorlás jellemzően a fiatalabbak körében gyakori, ezáltal a születések száma is

visszaesik, mindehhez pedig hozzájárul a már elköltözöttek általában csekély visszatelepülési

hajlandósága.

Ezeket figyelembe véve az aktív korúak, különösen a fiatal munkavállalók helyben tartása kulcsfontosságú,

stratégiai szintű feladat. A foglalkoztatási és demográfiai adatokból is kitűnik Baja dominanciája a

munkalehetőségeket és vonzáskörzeti szerepét tekintve, így az aktív korúak megtartása érdekében

különösen nagy figyelem kell, hogy háruljon a járásszékhely regionális szerepének fokozására, a

munkahelyek teremtésére.



51

3. Stratégiai keret

3.1. Jövőkép, küldetés

A partnerség átfogó, általános célja a munkaerő-piaci integráció elősegítése, illetve a térség munkaerő

megtartó képességének növelése. A cél egy olyan jövőképhez vezet el, melyben a járás munkaképes korú

lakosságának döntő része el tud helyezkedni helyben, a végzettségének megfelelő pozícióban. A

foglalkoztatottak munkájukért számukra megfelelő és a nyugat-európai béreket fokozatosan közelítő bért

kapnak. A jövőkép része, hogy a helyi lakosok (a hátrányos helyzetűeket beleértve) olyan készségekkel és

képzettségekkel rendelkeznek, melyekkel a dinamikusan változó munkaerő-piaci körülmények között sem

vesztik el egzisztenciájuk.

Mindeközben a helyi vállalkozások is dinamikusan fejlődnek, a világpiac gyors változásaival lépést tartanak

és új innovatív ötleteik révén egyes helyi cégek is a fejlődés motorjaivá válnak. A jól képzett lakosságnak

és az egyéb helyi erőforrásoknak köszönhetően versenyképesen állítják elő termékeiket, és/vagy magas

szintű szolgáltatásokat nyújtanak. A helyi vállalkozások szoros együttműködésben működnek egymással

és a nemzetközi piac szereplőivel. A nyereségük egy részét visszafordítják a helyi gazdaságba és a

társadalomba, mely pozitív visszacsatolásként további versenyelőnyöket generál számukra és a helyi

lakosság számára.

A jövőkép 2030-as célállapotot vázol. A cél elérését a munkanélküliség és a munkaerőhiány együttes

csökkenése, a fizetések emelkedése, a vállalkozások bevételeinek emelkedése, az elvándorlás mértékének

csökkenése, illetve a be- és visszavándorlás növekedése fogja prezentálni, ezek által válik majd láthatóvá

a fejlődés. A folyamatot a Paktum Irányító Csoportja fogja nyomon követni, illetve jelzi, ha a jövőképtől

eltérő irányban halad a térség.



52

3.2. Célrendszer, eredmények

A Bajai járásban feltárt munkaerő-piaci problémák és a fejlesztési szükségletek azonosítását követően – a

jelenlegi munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében középtávú átfogó cél, illetve specifikus célok (pillérek)

és intézkedések kerültek meghatározásra.

A partnerség átfogó, általános célja az előző alfejezetben megfogalmazott munkaerő-piaci integráció

elősegítése, illetve a térség munkaerő megtartó képességének növelése. A közvetlen célcsoportot a

munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetűek, az inaktívak és a közfoglalkoztatottak alkotják. A projekt

átfogó céljainak megvalósítását négy specifikus cél/pillér támogatja, melyek elérését a nyolc intézkedés

fogja biztosítani.

6. ábra: Célrendszer

3.2.1. Specifikus célok/pillérek rövid bemutatása és a hozzájuk kapcsolódó operatív célok

A specifikus célok, pillérek kiválasztása a megalapozó dokumentum készítése során megtörtént, a stratégia

követi a megalapozó dokumentum logikáját. A specifikus célok/pillérek részletes bemutatása a 4-7.

fejezetben látható.

Specifikus cél 1.: A térségben a hátrányos helyzetűek, az inaktívak és a közfoglalkoztatásban résztvevők

számos szociális és pszichikai helyzetükből fakadó, illetve kompetencia- és képzettséghiányukból

eredeztethető hátránnyal rendelkeznek a munkaerő-piaci pozíciójuk tekintetében, melyek jelentősen

csökkentik elhelyezkedési esélyeiket a versenyszférában. A projekt keretében megvalósul ezen

célcsoportok megszólítása, projektbe vonása, illetve felkészítése, hogy visszatérhessenek a



53

versenyszférába. Ezt a specifikus célt a célcsoport szükségleteihez igazodó képzésekkel, tanácsadással,

mentorálással és támogatások nyújtásával kívánja elérni a projekt.

Specifikus cél 2.: A helyzetelemzésben bemutattuk, hogy a növekvő munkaerőhiány és a nem megfelelő

motivációval, képességekkel és képzettséggel rendelkező munkaerő a foglalkoztatók számára egyaránt

problémát jelent a térségben. A munkaadókat több módon is támogatni fogja a projekt, abból a célból,

hogy a célcsoportok elhelyezkedését segítsük. Egyfelől a korábban említett munkaerő-piaci és oktatási

szolgáltatások révén a munkaadók számára megfelelő munkaerőhöz jutnak a helyi vállalkozások.

Másodsorban a célcsoportok foglalkoztatását bér- és bérköltség támogatás formájában fogja a projekt

elősegíteni, mely a munkaadók számára is megkönnyíti a foglalkoztatottak betanítási költségeinek

kigazdálkodását, a munkába állók motivációjának növelését és térségben tartását.

Specifikus cél 3.: A térségben jelenleg csekély az együttműködés szintje a foglalkoztatás területén releváns

szereplők között. A projekt erősíteni fogja a foglalkoztatással kapcsolatos helyi együttműködéseket az

önkormányzati, civil- és magánszféra szereplői, az oktatási intézmények, illetve a Kormányhivatal között.

Ennek alapvető fórumát a paktumszervezet fogja biztosítani, de a projekt keretein belül újfajta és meglévő

együttműködést elősegítő rendezvények is megrendezésre fognak kerülni. A kommunikációs csatornák új

és bővített lehetőséget fognak biztosítani a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítéséhez,

illetve a helyi igényekhez igazodó munkaerő-kínálat kiképzéséhez.

Specifikus cél 4.: A térség gazdaságának dinamikus fejlődése számos újabb munkahelyet teremt, ebből

fakadóan a foglalkoztatottság növeléséhez elengedhetetlen a helyi gazdaság fejlesztése. A térség

gazdaságát jelentősen támogathatja, ha a helyi lakosság a helyben megtermelt termékeket választja a

térségen kívülről érkezőkkel szemben. A helyben maradó jövedelmek multiplikatív hatások révén újabb

lendületet adhatnak a térség gazdasági szereplőinek, mely a munkalehetőségek további bővüléséhez és a

térségi jövedelmek emelkedéséhez vezethet. Utóbbiak a járás népességmegtartó/népességvonzó

képességét emelik. A helyi gazdaságfejlesztés fontos eszköze lesz a helyi termék fejlesztés támogatása.

3.2.2. Eredmények, outputok

A fő célérték – azaz, hogy hány főnek kell minimum részt vennie a projektben – elsősorban a megyei ITP-

ben szereplő indikátor érték (3 339 fő) forrásarányos felosztásából adódik, mely értelmében 182-en fognak

részt venni az MMSz által nyújtott mentorálásban és tanácsadásban. Közülük kerül ki a bértámogatásban,

illetve bérköltség támogatásban részesülő 86 fő, illetve a Kormányhivatal képzésein résztvevő 45 fő.

A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással

rendelkezők számát is meg kellett adni a felhívás 3.7.1. Indikátorok c. alfejezete alapján. A projekt

keretében 8 vagy 6 hónapnyi bértámogatást kap a célcsoport, míg a vállalkozásokat további 4 vagy 3

hónapos foglalkoztatási kötelezettség terheli. Azonban a támogatott időszak letelte után már se a

munkavállalót, se a foglalkoztatót nem kötelezi a további foglalkoztatásra/munkavállalásra. Ebből

kifolyólag biztosra vehető, hogy a célcsoport tagja közül többen is munkahelyet váltanak, illetve a cégek a

piaci igényekhez igazodva elbocsáthatnak néhány főt. A „foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz

jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma” indikátor a korábban megvalósított

projektek tapasztalatai alapján került meghatározásra.



54

A projekt keretében számos együttműködést elősegítő rendezvény/program fog megvalósulni. Ezek a

következők lesznek:

Irányító Csoport ülései: negyedévente

Foglalkoztatási fórum: félévente

Szakmai rendezvények, workshop-ok: félévente

Munkáltatói reggeli: negyedévente

Cégek által korábban is megvalósított rendezvények felkarolása: 5 db

A helyi termék- és szolgáltatásfejlesztés esetében:

Legalább egy helyi termék- és szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó tevékenység elvégzése a TOP-

5.1.2-16 felhívásban és a készülő Bajai tradíciókra, hagyományokra és termékekre építő stratégia

intézkedései alapján

Kapcsolódó cél száma

Monitoring mutató megnevezése

Mérték- egység

Kiindulási érték

Célérték Céldátum Az adatforrás megnevezése

1. és 2. specifikus cél

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma

Fő 0

39 2018.12.31. MMSz és

Kormányhivatal 182 2021.08.31.

2. specifikus cél

A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma

Fő 0 0 2018.12.31.

Kormányhivatal 86 2021.08.31.

2. specifikus cél

A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma

Fő 86

0 2018.12.31.

Kormányhivatal

15 2021.08.31.

3. specifikus cél

Projekt keretében

megvalósuló

együttműködést

elősegítő programok

Programok

száma 0 37 2021.08.31. Önkormányzat

4. specifikus cél

Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztéshez

kapcsolódó tevékenység

Tevékeny-

ségek

száma

0 1 2021.08.31. Önkormányzat

14. Táblázat: Indikátorok

3.3. Elvárt stratégiai illeszkedés (tervezési szintek, komplex programok esetén)

A Bajai Foglalkoztatási Stratégia szervesen kapcsolódik a 25/2015. (IV.30.) megyei közgyűlési határozattal

elfogadott Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program (ITP) által megfogalmazott prioritásokhoz

és a beavatkozási irányok foglalkoztatást érintő pontjaihoz. A Bács-Kiskun megyei ITP többek között a

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program figyelembe vételével készült, célrendszerében más

ágazati és szakpolitikai célok is megjelennek. Ennek megfelelően a jelentős hangsúlyt kap a foglalkoztatás

és képzés a programban, mely leképeződik a Bajai Járás Foglalkoztatási Paktumában is – különösen az ITP

7. intézkedése, a „Képzési, szakképzési igények kiszolgálása”, mely a járási programhoz hasonlóan többek

között gyakorlati alapú képzéseket, bértámogatást és eszközbeszerzéseket is támogat.



55

Átfogó célok Specifikus célok

A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-

medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén

Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a

KKV szektor megerősítésével

Területi felzárkózás, a megye belső

kohéziójának erősítése

A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját

szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

Egészséges és megújuló társadalom

A társadalom mentális egészségének és fizikai állapotának javítása, annak érdekében, hogy az aktív korú népesség foglalkoztathatósága javuljon. A megújuló társadalom az élethosszig tartó tanulás révén képes a társadalmi-

gazdasági kihívásoknak megfelelni, a modernizálódó gazdaság foglalkoztatási igényeit teljesítve

Horizontális célkitűzések

Esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség érvényesítésén a Közösségi Támogatási

Rendelet tervezetében foglalt nők és férfiak egyenlő esélyeit biztosító fejlesztéspolitika mellett a hátrányos helyzetűekkel szembeni diszkriminációmentességet és a területi

különbségekből adódó hátrányok felszámolását is értjük.

Területi kohézió

A területi kohézió a 2014-20-as időszakban a perifériák

további leszakadásának megakadályozására kell, hogy irányuljon, támaszkodva a versenyképes térségek révén megnyíló lehetőségekre az innováció, foglalkoztatási potenciál révén. A felzárkózás további kulcselemei az infrastruktúra fejlesztése és az oktatási szint emelése.

Partnerség és többszintű kormányzás

A területfejlesztés felelőseként a megyei önkormányzat széles körű partnerséget alakít ki céljai megvalósítása érdekében, a programok előkészítése és azok nyomon követése során.

15. Táblázat: Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Program célrendszerének gazdasági-foglalkoztatási elemei42

A megyei Területi Program tartalmi irányát alapvetően határozza meg a Bács-Kiskun 2020 operatív

program célrendszere és intézkedései, ami pedig a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon

alapul, melynek fő beavatkozási irányai:

Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása

Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és

társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása.

Ennek megfelelően jöttek létre a Területi Program fent részletezett átfogó és specifikus céljai is, melyek

biztosítják a TOP és az ITP közötti illeszkedést. A járási Foglalkoztatási Paktum céljai a megyei ITP

célrendszerének adaptálásával kerültek meghatározásra. Az átfogó, „A munkaerő-piaci integráció

elősegítése, illetve a térség munkaerő megtartó képességének növelése” általános cél, valamint a 3.2.

fejezetben részletezett specifikus célok és intézkedések messzemenően leképezik a megyei ITP

célrendszerének foglalkoztatással és hátrányos helyzetűek integrálásáról szóló célkitűzéseit.

42 Helyi foglalkoztatási együttműködések a Bajai járásban Megvalósíthatósági Tanulmány



56

A stratégia szintén kapcsolódik Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS), melyben a

várost érintő hosszú távú fejlesztéseket három átfogó cél mentén állították fel:


A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés

Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés


A városi közösségek és a helyi társadalom innovatív fejlesztése


Társadalmi megújuló-képesség támogatása

Határon átnyúló nemzetközi együttműködések erősítése

Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása

16. Táblázat: Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere

Az ITS-ben megjelenő tematikus célok közül a Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés –

melyben a versenyképes helyi gazdaság megteremtése és a foglalkoztatás bővülésének ösztönzése jelenik

meg, valamint a Társadalmi megújuló-képesség támogatás – melynek lényege a helyi lakosság, munkaerő

helyben tartása, a képzettség és az életminőség javítása.

A Bajai Foglalkoztatási Paktum tartalma és céljai közvetlenül illeszkednek a tematikusan kapcsolódó, TOP-

5.1.1-15-BK1-2016-00001 pályázati felhívás keretében megvalósuló Bács-Kiskun Megyei Foglalkoztatási és

Gazdaságfejlesztési Stratégia célrendszeréhez. A 2016-2021 között megvalósításra kerülő dokumentum

összefogja a megyében megvalósuló 7 helyi paktumszervezet munkáját, és biztosítja a foglalkoztatási

paktumok együttes illeszkedését az ITP és a TOP céljaihoz.

17. Táblázat: A Bács-Kiskun Megyei Foglalkoztatási Stratégia átfogó és tematikus céljai43

A megyei stratégia jelöli ki a helyi foglalkoztatási együttműködések képzési és foglalkoztatási

programjainak az irányait, ösztönzi és támogatja azok megvalósulását, valamint célja továbbá az

43 Bács-Kiskun Megyei Foglalkoztatási Stratégia

Jövőkép

2021-ben Bács-Kiskun megye természeti, épített és kulturális értékeire, hagyományaira, valamint a szükségleteknek megfelelően képzett, dolgozni akaró, alapvetően helyi munkavállalókra épülve, az együttműködő erős vállalkozási, intézményi és civil szektornak és az önfoglalkoztatásnak köszönhetően megvalósul a területi szinten kiegyensúlyozott teljes foglalkoztatás, (azaz a megyei munkanélküliségi ráta 5% alá csökken), biztosítva az itt élők megélhetését, helyben maradását.


Bács-Kiskun megye fenntartható gazdasági fejlődése

Vállalkozásösztönzés

Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztés

Szociális gazdaság fejlesztése, szélesítése

A megyei foglalkoztatási szint javítása, kiemelten a hátrányos helyzetű térségekben és társadalmi rétegekben

Az emberi erőforrás fejlesztése

Munkahelyek megőrzése, újak létrehozása

Társadalmi-gazdasági együttműködések kialakítása, erősítése



57

intézkedések hatékonyságának, eredményességük növelése. Ennek része az helyi paktumok

célcsoportjainak meghatározása, melyek egyúttal a megyei Foglalkoztatási Stratégia sajátjai is:

Álláskeresők

Álláskeresők között halmozottan hátrányos vagy kiemelt figyelmet érdemlő rétegek

Alacsony iskolai végzettségűek

25 év alatti, vagy 30 év alatti pályakezdők

50 év felettiek

GYES-ről, GYED-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő

felnőttek

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülők

Tartósan munkanélküliséggel veszélyeztetettek

Megváltozott munkaképességű személyek

Roma nemzetiséghez tartozó személyek

Inaktív (jellemzően nem regisztrált álláskeresők)

A célcsoportokon túlmenően a helyi Foglalkoztatási Stratégiák végrehajtási rendszere is ugyanazon

alapokon nyugszik, mint a megyei Foglalkoztatási Stratégiában: a végrehajtást az Irányító Csoport végzi,

melynek feladatköre és tagjai azonos módon került meghatározásra, mint a 9. fejezetben végrehajtó

csoportok esetében, melynek hátterében a minél nagyobb fokú illeszkedés és az járás-megye közti

együttműködés és koordináció hatékonyságának növelése állt.

A stratégia illeszkedik még az EFOP-1.5.3-16 konstrukció keretében nyertes konzorcium (Baja Város

Önkormányzat, Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Csávoly Községi Önkormányzat,

Gara Községi Önkormányzat, Nemesnádudvar Község Önkormányzata, Sükösd Nagyközség

Önkormányzata) által elfogadott Helyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Tervhez. A „Humán szolgáltatások

fejlesztése a Bajai járásban” című projekt szakmai tartalmát megalapozó dokumentum a területi

különbségek csökkentésére összpontosít a humán közszolgáltatások terén, melyek megfelelő színvonalú

biztosítása különösen a hátrányos helyzetű kistelepülések számára okoz gondot. Átfogó cél a Bajai járásban

a humán közszolgáltatások minőségének fejlesztése a helyi közösségek megerősítésével, a területi

különbségekből adódó társadalmi hátrányok csökkentése és a népességmegtartó erő növelése érdekében.

Az átfogó projektcél teljesülését négy konkrétabb, sűrítetten megfogalmazott, ún. specifikus projektcél

elérése segítheti elő:

1. A humán közszolgáltatási területeken dolgozók szakmai felkészültségének, kooperációjának

javítása, a meglévő szakemberhiány enyhítése.

2. A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek javítása egyénre szabott munkaerő-

piaci belépést elősegítő eszközökkel, támogató és szemléletformáló programokkal.

3. A kisközösségek önszerveződésének, társadalmi szerepének erősítése, a kulturális és nemzetiségi

értékek, hagyományok megőrzésének, továbbfejlesztésének támogatása.

4. A települések megtartó erejének támogatása a humán szolgáltatások fejlesztésével a lakosság –

különösen a fiatalok – életminőségének javítása érdekében.



58

Esetünkben a 2. specifikus célhoz való kapcsolódás a legszorosabb. A megvalósítás részeként 400 fő, a

térségben élő, hátrányos helyzetű személy és családja bevonásával készül Egyéni Fejlesztési Terv, a

foglalkoztathatóságuk elősegítése, munkaerő-piaci esélyeik növelése érdekében. Az aktív korú, hátrányos

helyzetű potenciális munkavállalók kompetenciáinak felmérése mellett számos képzés (idegen nyelv,

informatika, álláskereső tréning stb.) és workshop, a munkaszocializáció megszerzését elősegítő, illetve

alkalmazkodóképességet fejlesztő, vagy épp álláskeresésre felkészítő foglalkozás, tréning is megvalósul a

projekt keretében. Az Egyéni Fejlesztési Tervek kidolgozásában részt vevő és azok megvalósításáért és

dokumentálásáért felelő mentorok biztosítják - a helyi családsegítő szolgálatok családgondozóival

konzultálva - a hátrányos helyzetű célcsoport támogatását, bevonását a munkaerő-piaci programokba,

motiválását a bennmaradásra, valamint az utánkövetést.

4. A célcsoportok felkészítése a versenyszférában történő elhelyezkedésre pillér

4.1. Pilléren belüli intézkedések és az elvárt eredmények

A térségben a hátrányos helyzetűek, az inaktívak és a közfoglalkoztatásban résztvevők számos szociális és

pszichikai helyzetükből fakadó, illetve kompetencia- és képzettséghiányukból eredeztethető hátránnyal

rendelkeznek a munkaerő-piaci pozíciójuk tekintetében, illetve számos életvitelükhöz és

álláskeresésükhöz kapcsolódó fontos információval nincsenek tisztában, melyek jelentősen csökkentik

elhelyezkedési esélyeiket a versenyszférában.

A projekt egyik legfőbb feladata, hogy ezek a hátrányok, hiányosságok csökkenjenek és megszűnjenek. Cél,

hogy a hátrányos helyzetű aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzete javuljon,

valamint a munkavállalásuk és munkahelymegtartásuk eredményes és tartós legyen. Négy intézkedés

kapcsolódik közvetlenül a pillérhez:

Célcsoportok bevonása.

A célcsoportok foglalkoztatási korlátjainak felderítése.

Személyre szabott mentorálás, kompetencia-fejlesztés.

Munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzések nyújtása.

A projekt keretében megvalósul a célcsoport-kritériumoknak megfelelő személyek bevonása (182 fő) a

projektbe. A bevont személyek egy részletes felmérésben fognak részt venni, mely végén az egyéni

cselekvési tervek alapján olyan felkészítésben, munkaerő-piaci szolgáltatásban és támogatásban fognak

részesülni, mely segítségével el tudnak majd helyezkedni a versenyszférában.

A pillérnek része a projekt keretein belül megvalósuló különféle képzések nyújtása. A konkrét képzéseket

a munkaerő-piaci igények és a célcsoportok igényeinek összehangolásával jelöli ki a Kormányhivatal. A

projekt keretein belül 45 főt kívánunk képzésbe vonni. A résztvevők 2/3-ának utazási támogatást is nyújt

a Kormányhivatal, illetve mind a 45 fő keresetpótló juttatásban fog részesülni.



59

4.2. Intézkedések

4.2.1. Célcsoportok bevonása

A célcsoportok bevonását a Szeretetszolgálat és a Kormányhivatal együttesen végzi. Az inaktívak esetében

a Szeretetszolgálat kapcsolati hálója révén kutatja majd fel a projektbe vonható személyeket, míg a

Kormányhivatal a célcsoporthoz tartozó álláskeresők köréből, illetve a közfoglalkoztatottak közül választja

majd ki a projektbe bevonandó résztvevőket. A projektbe bevont személyek tájékoztatása és bevonása a

támogatási rendszerbe a Kormányhivatal feladata. A bevonás folyamata regisztrációval zárul, melyet

minden esetben a Kormányhivatal fog elvégezni.

FEJLESZTÉSI

TEVÉKENYSÉG VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS KEDVEZMÉNYEZETT

OUTPUT/ EREDMÉNYEK

ÜTEMTERV MONITORING

/ÉRTÉKELÉS

MÓDJA

A CÉLCSOPORT

TAGJAINAK

PROJEKTBE VONÁSA

MMSZ és

Kormány-hivatal

A projekt közvetlen

célcsoportjai

182 fő regisztrált személy a

célcsoportokból

2018. okt. 31 – 2019. dec. 31.

Regisztrációs űrlapok

4.2.2. A célcsoportok foglalkoztatási korlátjainak felderítése

A célcsoportok foglalkoztatási korlátjainak felderítését a Szeretetszolgálat fogja elvégezni. A projektbe

bevont személyekre 1-1 egyénre szabott fejlesztési tervet készít. A fejlesztési tervek tartalmazzák a

célszemélyek munkába állását megkönnyítő szükséges munkaerő-piaci szolgáltatásokat, illetve megjelölik

az esetlegesen szükséges képzéseket.

FEJLESZTÉSI



OUTPUT/ EREDMÉNYEK


/ÉRTÉKELÉS

MÓDJA

A CÉLCSOPORTOK

FOGLALKOZTATÁSI

KORLÁTJAINAK

FELDERÍTÉSE

MMSZ A projekt közvetlen

célcsoportjai

182 db egyéni fejlesztési terv

2018. okt. 31 – 2020. jan. 31.

Egyéni fejlesztési

tervek

4.2.3. Személyre szabott mentorálás, kompetencia-fejlesztés

A projektbe bevont személyek mentorálása a projektbe vonással kezdődik meg. A Szeretetszolgálat – a

foglalkoztatásában álló mentorok által – a projekt teljes időtartama alatt nyomon követi a projektbe

bevont személyek útját. Amikor az ügyfél bekerül a programba, a mentor beilleszkedést segítő

módszerekkel, tanácsadással (munkaközvetítés kivételével), további mentorálással segíti őt a munka

világába való visszatéréshez, egyéni kompetencia-fejlesztéssel, munkatanácsadással, információk

nyújtásával segíti a legális munkavégzés, mint cél elérését.

Azoknak az ügyfeleknek az esetében, akik a Kormányhivatal által szervezett képzésbe kerülnek, a mentor

támogatja, hogy a képzésben bent maradjanak és azt eredményesen befejezzék. A Kormányhivatal

regisztrációjában lévő passzív ügyfelek, képzésbe és/vagy támogatott foglalkoztatásba kerülhetnek -



60

amikor a mentor információt kap erről, támogatja az ügyfelet abban, hogy a képzést sikerrel befejezzék,

valamint elhelyezkedésüket követően munkahelyüket ne hagyják ott.

A mentor feladata, hogy az egyéni tervben megfogalmazott célok megvalósuljanak, ennek szakaszai a

tervben meghatározottak figyelembevételével megvalósuljanak (képzésben való részvétel,

szolgáltatásokban való részvétel, az ügyfél segítése önálló álláskeresésben és elhelyezkedésben,

munkahelyi beilleszkedésben, munkahely megtartásában). A mentori szolgáltatás nem foglalja magában

szükségszerűen az összes szakaszt, csak azokat, amelyekre az ügyfélnek a munkaerő-piaci

reintegrációjához szüksége van:

• Szolgáltatásokban való részvétel és együttműködés: Támogatás a munkahelyvesztés, illetve a

hosszantartó munkanélküliség következményeinek enyhítésében: az ügyfél élethelyzetének

kezelésére megfelelő szociális és munkaerő-piaci szolgáltatások bemutatása.

• Képzés: Segítségnyújtás annak végiggondolásában, hogy az ügyfélnek mely képzésre van szüksége

pályatervének realizálásához; munkaerő-piaci szempontból előnyös képzési szakirányok,

képzőhelyek ajánlása az ügyfélnek; szakmai ismereteket felújító, betanító, szakképesítést nyújtó

képzések megismertetése; képzésben való részvétel elősegítése, képzési támogatáshoz való

hozzájutás segítése, folyamatos figyelemmel kísérés a képzés eredményes elvégzése érdekében.

• Álláskeresés: Az elhelyezkedést akadályozó körülmények feltárása (családi, egészségügyi, oktatási,

szociális, gazdasági, jogi, mentálhigiénés, kulturális okokból eredő problémák), és segítségnyújtás

a problémakezelésben, valamint szükség esetén a megfelelő szolgáltatások eléréséhez; támogatás

az ügyfél álláskereséshez kötődő kapcsolatrendszerének feltárásában, illetve kialakításában; aktív

közreműködés az álláskeresésben, a megfelelő munkahely megtalálásában (pl. interneten

álláskeresés, személyes kísérés, önéletrajzírás).

• Munkahelyi beilleszkedés, munkahely megtartás: Munkahelyi társas kapcsolatok,

munkafolyamatok, a munkahelyi beilleszkedés támogatása; a munkahely megtartás támogatása

(kapcsolatépítés támogatása munkatársakkal, vezető-beosztott viszony).

A mentor kiegészítő feladata, hogy az ügyfeleket egyéb szolgáltatást nyújtó szervezethez irányítsa, azaz

segíti a különféle támogatásokhoz való hozzájutást, a pszichológiai, szenvedélybeteg-szolgáltatáshoz való

jutást, az életvezetési segítségnyújtáshoz jutást, szociális segítségnyújtás igénybevételét és a közösségbe

vonást. A mentor folyamatos feladata, ügyfélre szabottan - az ügyféllel kapcsolatban álló oktatási, szociális

intézmények, egészségügyi szolgálatok, egyházak, és más intézmények, valamint az ügyfél és az

intézmények közötti ügyek figyelemmel kísérése, ügyviteli és ügyirat-kezelési feladatok ellátása, mindez a

munka világából kiszorult ember sikeres programban maradása érdekében.

FEJLESZTÉSI



OUTPUT/ EREDMÉNYEK


/ÉRTÉKELÉS

MÓDJA

SZEMÉLYRE SZABOTT

MENTORÁLÁS, KOMPETENCIA-

FEJLESZTÉS

MMSZ A projekt közvetlen

célcsoportjai

182 fő sikeres elhelyezkedése

a verseny-szférában

2018. okt. 31 – 2021. aug. 31.

Projekt-záráskor készülő

foglalkoztatási statisztika



61

4.2.4. Munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzések nyújtása

A különféle képzéseket a Kormányhivatal fogja lebonyolítani. A helyi sajátosságokat figyelembe vevő,

megyei Kormányhivatal képzési jegyzékében szereplő, foglalkoztatást segítő tanfolyamok költségeinek

folyósítását és a tanfolyamokhoz kötődő utazási költségek megtérítését, illetve a képzéseken résztvevők

részére keresetpótló juttatás nyújtását egyaránt a szervezet fogja biztosítani. A projektben közreműködő

képzőintézmény az adott képzésre vonatkozóan felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló

engedéllyel fog rendelkezni.

A célcsoport támogatott képzése főleg azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozók válláról a betanítás terhét

részben átvegye a projekt. A különféle hátrányos helyzetű emberek betanítása – a helyi vállalkozói

tapasztalatok alapján – érezhetően költségesebb és hosszabb időt igénybe vevő folyamat, mely ráadásul a

már betanított foglalkoztatottak munkaidejét is lefoglalja.

FEJLESZTÉSI



OUTPUT/ EREDMÉNYEK


/ÉRTÉKELÉS

MÓDJA

MUNKAERŐ-PIACI

IGÉNYEKHEZ IGAZODÓ

KÉPZÉSEK NYÚJTÁSA

Kormányhivatal A projekt közvetlen

célcsoportjai

45 fő új képzettséggel

rendelkező álláskereső/

munkavállaló

2018. okt. 31 – 2020. dec. 31.

Képzettség szerzését igazoló

dokumen-tumok

5. A térség foglalkoztatóinak támogatása a célcsoportok foglalkoztatásának érdekében

pillér


A helyzetelemzésben bemutattuk, hogy a növekvő munkaerőhiány és a nem megfelelő motivációval,

képességekkel és képzettséggel rendelkező munkaerő a foglalkoztatók számára egyaránt problémát jelent

a térségben. A munkaadókat közvetve és közvetlenül több módon is támogatja a projekt, abból a célból,

hogy a célcsoportok elhelyezkedését segítsük. A pillér céljának teljesülését egyfelől közvetve segítik a

korábban említett – projekt keretében megvalósuló – munkaerő-piaci szolgáltatások és a különféle

képzések. Ezek révén a helyi munkaadók számukra megfelelő képességű és képzettségű munkaerőhöz

jutnak. Másfelől – közvetlen támogatásként – a célcsoportok foglalkoztatását bér- és bérköltség támogatás

(86 fő részére) formájában fogja a projekt elősegíteni, mely a munkaadók számára megkönnyíti a

foglalkoztatottak betanítási költségeinek kigazdálkodását, a munkába állók motivációjának növelését és

térségben tartását. A pillérhez kapcsolódó közvetlen intézkedés:

• A foglalkoztatás közvetlen támogatása.



62

5.2. Intézkedés

5.2.1. A foglalkoztatás közvetlen támogatása

A Kormányhivatal felel majd bértámogatások kiutalásáért, illetve a projektben résztvevő célcsoporttagok

– egy részének – munkába járásának és lakhatásának támogatására fordított összegek folyósításáért. A

program keretében kb. 86 fő részére tudunk majd biztosítani bér jellegű támogatást (bértámogatás

és/vagy bérköltség-támogatás), melyhez párosulhat munkába járáshoz kapcsolódó támogatás is (kb. 25 fő)

és lakhatási támogatás (1 fő). A támogatás lejárta után a vállalkozásoknak kötelező tovább foglalkoztatást

kell vállalniuk a támogatott időszak időtartamának felével megegyezően, mely során hazai vagy európai

uniós támogatást nem vehetnek igénybe. A bértámogatást a Paktumszervezet által világos, átlátható

szempontrendszer szerint kiválasztott vállalkozások vehetik majd igénybe. Azon programba vont

hátrányos helyzetű, közfoglalkoztatott vagy inaktív személyek foglalkoztatásának elősegítéséhez, akik a

bértámogatás szempontjából nem hátrányos helyzetűek, csak de minimis jogcímen lehet a projekt

keretében támogatást nyújtani.

FEJLESZTÉSI



OUTPUT/ EREDMÉNYEK


/ÉRTÉKELÉS

MÓDJA

A FOGLALKOZTATÁS

KÖZVETLEN

TÁMOGATÁSA

Kormányhivatal A projekt közvetlen

célcsoportjai

86 fő foglalkoztatott

2018. okt. 31 – 2020. dec. 31.

A támogatott személyek

foglalkoztatási statisztikája

6. A főbb térségi szereplők közti együttműködés előmozdítása a foglalkoztatással

kapcsolatosan pillér


A térségben jelenleg csekély az együttműködés szintje a foglalkoztatás területén releváns szereplők között,

nincsenek meg azok a fórumok, ahol a foglalkoztatással kapcsolatos témákat megvitatnák a helyi

témakörben relevánsnak tekinthető szereplők (foglalkoztatók, oktatási intézmények, kormányhivatal,

önkormányzatok stb.).

A projekt erősíteni kívánja a helyi együttműködéseket a foglalkoztatással kapcsolatosan az önkormányzati,

civil- és magánszféra szereplői, az oktatási intézmények, illetve a Kormányhivatal között. A pillér célja, hogy

rendszeres párbeszéd alakuljon ki a foglalkoztatással kapcsolatos témakörökről és a felmerülő

problémákat a különféle szereplők próbálják meg maguk megoldani, illetve tegyenek javaslatokat a

foglalkoztatással kapcsolatos problémák megoldására, melyet a megfelelő döntéshozói szintre eljuttatva

ezáltal orvosolni lehet. A pillérhez kapcsolódó közvetlen intézkedések:

Paktumszervezet létrehozása és működtetése.

Különféle foglalkoztatással kapcsolatos együttműködések elmélyítése.



63

A párbeszéd alapvető fórumát a Paktumszervezet fogja biztosítani, de a projekt keretein belül újfajta és

meglévő együttműködést elősegítő rendezvények is megrendezésre fognak kerülni. A kommunikációs

csatornák új és bővített lehetőséget fognak biztosítani a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának

elősegítéséhez, illetve a helyi igényekhez igazodó munkaerő-kínálat kiképzéséhez. A projekt keretein belül

legalább 37 párbeszédet és együttműködést elősegítő alkalom kerül megrendezésre.

6.2. Intézkedések

6.2.1. Paktumszervezet létrehozása és működtetése

A járásban jelenlévő, foglalkoztatás területén releváns szereplők megkeresése és bevonása az

Önkormányzat feladata lesz. A Paktum fenntartható működésére is garanciákat nyújtó Paktumot alapító

együttműködési megállapodás aláírását legalább 15 foglalkoztatás területén fontosnak tekinthető helyi

szervezet képviselője fogja megkötni. Baja Város Önkormányzat a Paktum szervezetein, különösen a

Foglalkoztatási Fórum által biztosított nyilvánosságon és a menedzsmentszervezetben folyó szakmai és

technikai jellegű munkavégzésen keresztül biztosítja a Paktum helyi, gazdasági és társadalmi környezetbe

való beágyazódását.

A Fórum feladata, hogy összehangolja a település gazdasági szereplőinek munkaerőpiaccal kapcsolatos

kezdeményezéseit. Az Irányító Csoport (a Paktum végrehajtásért felelős operatív szerve) ezen

kezdeményezéseket, ajánlásokat döntéseinek és stratégiájának megalkotásánál figyelembe veszi. A

Foglalkoztatási Fórum és az Irányító Csoport munkáját a Paktum menedzsmentszervezete koordinálja,

segíti. A Paktum a Munkaszervezet közreműködésével tevékenységéről információkat szolgáltat a helyi

sajtóban és médiában, valamint honlapján, a Paktum keretében folyó munka nyilvánosságának biztosítása

érdekében. A Munkaszervezet projektmenedzsmentből, a szakmai megvalósítókból, valamint a Paktum

Iroda munkatársaiból áll. A foglalkoztatási Paktumról, a Paktumtagok feladatairól a 9. Végrehajtás c.

fejezet nyújt majd részletesebb leírást.

FEJLESZTÉSI



OUTPUT/ EREDMÉNYEK


/ÉRTÉKELÉS

MÓDJA

PAKTUMSZERVEZET

LÉTREHOZÁSA ÉS

MŰKÖDTETÉSE

Önkormányzat A projekt közvetett

célcsoportjai

Legalább 15 fő Paktumtag bevonása

2018. okt. 11 – 2021. aug. 31.

Együtt-működési

megállapodás

6.2.2. Különféle foglalkoztatással kapcsolatos együttműködések elmélyítése

Az információáramlás és véleménycsere ösztönzése, helyi szintű együttműködési hálózatok kialakítása

szintén az Önkormányzat feladata lesz, mely a 6.2.1-es intézkedéssel szoros összhangban valósul meg. A

Baja Város Önkormányzat 8 partnerségi találkozót (workshop-ot, szakmai rendezvényt) fog szervezni a

Paktumpartnerek részére, ahol informális keretek között kicserélhetik tapasztalataikat. Az események

során közvetlen interakció alakul ki a foglalkoztatók, az önkormányzatok és foglalkoztatással kapcsolatos

tevékenységet végző egyéb szervezetekkel, mely a foglalkoztatás területén kialakuló problémák gyors

kezelését is lehetővé fogják tenni.



64

Részben hasonló szerepet fognak betölteni a Paktum Irányító Csoportjának ülései és a Foglalkoztatási

fórumok. Az előbbi szűkebb körben taglalja a foglalkoztatással kapcsolatos helyi problémákat és javaslatot

is fog nyújtani ezek megoldására több más a 9. Végrehajtás c. fejezetben bemutatottakon kívül. A

Foglalkoztatási Fórumok 2 alkalommal kerülnek majd megrendezésre a projekt keretében. A projekt erős

szociális jellege miatt kiemelten fontos a hely-térségi társadalom bevonása, az átlátható és kétoldalú

kommunikációt lehetővé tevő működés, valamint a széleskörű nyilvánosság biztosítása. Ennek érdekében

működtetik a Paktumszervezet tagjai Foglalkoztatási Fórumot. A Fórum révén a térségi lakosok és

szervezetek formális csatlakozás nélkül kaphatnak közvetlen információkat a Paktum működéséről, illetve

tanácskozási jogukkal élve kifejezhetik véleményüket annak működésével kapcsolatban.

A foglalkoztatók egymás közötti és a foglalkoztatók, valamint az Önkormányzat közötti tapasztalat- és

információcserét fogják szolgálni a munkáltatói reggelik, melyek negyedévente kerülnek majd

megrendezésre a projekt során (12 alkalom). A cégek által korábban is megvalósított foglalkoztatással

kapcsolatos rendezvények felkarolását várhatóan 5 esetben fogja támogatni a projekt. Az 5 esemény

kiválasztásáról az Irányító Csoport fog dönteni.

FEJLESZTÉSI



OUTPUT/ EREDMÉNYEK


/ÉRTÉKELÉS

MÓDJA

KÜLÖNFÉLE

FOGLALKOZTATÁSSAL

KAPCSOLATOS

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

ELMÉLYÍTÉSE


célcsoportjai

37 db rendezvény

2018. szept. 1 – 2021. aug. 31.

Jelenléti ívek

7. A helyi vállalkozások szerepének növelése a helyi gazdaságban pillér

7.1. Pilléren belüli specifikus célok és az elvárt eredmények

A helyi termékek előállításának / helyi szolgáltatások nyújtásának ösztönzésére, az értékesítési csatornák

növelésére és a termékek fogyasztókkal történő megismertetésére egyelőre nem fordít különösebb

figyelmet a térség. Ez egy komoly gazdaságfejlesztési lehetőség elszalasztását jelenti, hiszen amikor helyi

terméket vásárolunk, akkor a munkahelyek számának megtartása/növelése mellett az a haszon, mely a

multinacionális vállalatoknál történő vásárláskor külföldre áramlik, helyben marad, a helyi gazdaságot

élénkíti. Természetesen ezen kívül számos egyéb pozitív hozadéka is lehet a különféle helyi termékek

nagyobb arányú fogyasztásának, de jelen projekt szempontjából ez a két tényező a legfontosabb.

Azaz a helyi termékek és szolgáltatások vásárlásának ösztönzésével egyfelől cél újabb munkahelyek

kialakítása a versenyszférában, másfelől a térségben keletkező jövedelmek minél nagyobb arányának

helyben tartása. A pillérhez kapcsolódó közvetlen intézkedés:

Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztés támogatása.

A helyben maradó jövedelmek multiplikatív hatások révén újabb lendületet adhatnak a térség gazdasági

szereplőinek, mely a munkalehetőségek további bővüléséhez és a térségi jövedelmek emelkedéséhez



65

vezethetnek, mely a járás népességmegtartó/népességvonzó képességét is emeli. A helyi

gazdaságfejlesztés fontos eszköze lesz a helyi termék- és szolgáltatásfejlesztés támogatása a projekt

keretein belül.

7.2. Intézkedések

7.2.1. Helyi termék-és szolgáltatásfejlesztés támogatása

Az önkormányzat támogatja a tudatos térségi és helyi termék fogyasztást, illetve ösztönözni fogja a helyi

(Bajai járási) termékek/szolgáltatások vásárlását. Ennek során legalább egy helyi termék- és

szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó tevékenység kerül elvégzésre a TOP-5.1.2-16 felhívásban előírtak és

a készülő Bajai tradíciókra, hagyományokra és termékekre építő stratégia intézkedései alapján.

Megvalósítható tevékenységek többek között a helyi termékek, illetve helyi mesterek, mesterségek

elektronikus kataszterének kialakítása; jó gyakorlatok – termék, szolgáltatás, értékesítés - feltárása, és

disszeminációja; termék- és szolgáltatásfejlesztési és továbbfejlesztési stratégia/terv kidolgozása; a helyi

termelők és szolgáltatók alapvető vállalkozói készségét növelő képzések támogatása; a helyi kézműves

iparhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó szakképzések a lakosság és a helyi gazdasági szereplői részére;

hazai és nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazását elősegítő együttműködések disszeminációja; tudatos

térségi és helyi termék fogyasztás és vásárlás ösztönzése (kutatások, felmérések, értékesítési akciók

támogatása, ismeretterjesztő fórumok a helyi gazdaság vonatkozásában).

FEJLESZTÉSI



OUTPUT/ EREDMÉNYEK


/ÉRTÉKELÉS

MÓDJA

HELYI TERMÉK- ÉS

SZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉS

TÁMOGATÁSA


célcsoportjai

Legalább egy helyi termék- és

szolgáltatás-fejlesztéshez kapcsolódó

tevékenység

2020. jan. 1 – 2021. aug. 31.

Beszámoló az eredmények-

ről

8. Pénzügyi terv

A pénzügyi terv az intézkedések szintjéig mutatja be a források rendelkezésre állását. A projekt teljes

költségvetéséből (280 285 005 Ft) 261 287 985 Ft sorolható közvetlenül az intézkedésekhez, ahogy az az

19. táblázatban is látható. A fennmaradó 18 997 020 Ft-ot, a projekt-előkészítés költségeit, illetve a több

intézkedéshez is kapcsolódó közvetett költségek adják ki (pl. a Kormányhivatal munkatársai számára

kialakításra kerülő munkaállomások kiépítése, kötelező nyilvánosság).



66

SPECIFIKUS CÉL / PILLÉR INTÉZKEDÉS ÜTEMTERV /

HATÁRIDŐ FORRÁS / ÖSSZEG

(BRUTTÓ FT)

1. A célcsoportok felkészítése a versenyszférában történő

elhelyezkedésre

1.1. CÉLCSOPORTOK

BEVONÁSA

2018. okt. 31 – 2019. dec. 31.

5.204.513

1.2. A CÉLCSOPORTOK

FOGLALKOZTATÁSI

KORLÁTJAINAK FELDERÍTÉSE

2018. okt. 31 – 2020. jan. 31.

4 180 747

1.3. SZEMÉLYRE SZABOTT

MENTORÁLÁS, KOMPETENCIA-FEJLESZTÉS

2018. okt. 31 – 2021. aug. 31.

22 894 568

1.4. MUNKAERŐ-PIACI

IGÉNYEKHEZ IGAZODÓ

KÉPZÉSEK NYÚJTÁSA

2018. okt. 31 – 2020. dec. 31.

38 000 050 + 6 475 040

2. A térség foglalkoztatóinak támogatása a célcsoportok

foglalkoztatásának érdekében

2.1. A FOGLALKOZTATÁS

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSA

2018. okt. 31 – 2020. dec. 31.

130 600 500 + 17 007 772

3. A főbb térségi szereplők közti együttműködés előmozdítása a foglalkoztatással kapcsolatosan

3.1. PAKTUMSZERVEZET

LÉTREHOZÁSA ÉS

MŰKÖDTETÉSE

2018. okt. 11 – 2021. aug. 31.

28 955 799

3.2. KÜLÖNFÉLE

FOGLALKOZTATÁSSAL

KAPCSOLATOS

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

ELMÉLYÍTÉSE

2018. szept. 1 – 2021. aug. 31.

2 360 676

4. A helyi vállalkozások szerepének növelése a helyi

gazdaságban

4.1. HELYI TERMÉK-ÉS

SZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉS

TÁMOGATÁSA

2020. jan. 1 –

2021. aug. 31. 5 608 320

18. Táblázat: A stratégia intézkedéseihez kapcsolódó költségek

A projekt teljes költségvetése az 20. táblázat szerint alakul.

Költségtípus Összesen Baja Város

Önkormányzat Magyar Máltai

Szeretetszolgálat

Bács-Kiskun Megyei

Kormányhivatal Foglalkoztatási

Főosztály

Projekt-előkészítés költségei 13 816 720 11 798 300 517 220 1 501 200

Előzetes tanulmányok, engedélyezési dokumentumok költsége

13 816 720 11 798 300 517 220 1 501 200

Beruházáshoz kapcsolódó költségek 2 434 541 984 541 150 000 1 300 000

Eszközbeszerzés költségei 1 844 881 844 880 - 1 000 001

Immateriális javak beszerzésének költsége 589 660 139 661 150 000 299 999

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei

17 051 744 15 721 744 1 330 000 -

Egyéb szakértői szolgáltatás 13 114 803 12 774 803 340 000 -

Marketing, kommunikációs szolgáltatások költségei: rendezvényszervezés

2 802 763 2 802 763 - -



67

Költségtípus Összesen Baja Város

Önkormányzat Magyar Máltai

Szeretetszolgálat

Bács-Kiskun Megyei

Kormányhivatal Foglalkoztatási

Főosztály

Kötelezően előírt nyilvánosság biztosításának költsége

144 178 144 178 - -

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó bérleti díj 990 000 - 990 000 -

Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei

68 722 640 12 960 000 29 982 480 25 900 160

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás (1. főtev.)

12 960 000 12 960 000 - -

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás (2.a )

25 400 160 - - 25 400 160

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség (2.a)

500 000 - - 500 000

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás (2.b)

28 902 480 - 28 902 480 -

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség (2.b)

960 000 - 960 000 -

Célcsoport támogatásának költségei 168 600 550 - - 168 600 550

Célcsoport személyi jellegű ráfordításai: -bértámogatás -munkatapasztalat szerzés céljából bérköltség támogatás

125 775 000 - - 125 775 000

Célcsoport lakhatási- és útiköltsége 4 125 500 - - 4 125 500

Célcsoport képzési költségei: -tanfolyami díj -útiköltség térítés -képzésben résztvevők részére keresetpótló juttatás

38 000 050 - - 38 000 050

Célcsoport által igénybe vett munkaerő-piaci szolgáltatások költsége

700 000 - - 700 000

Projektmenedzsment költség 7 007 050 7 007 050 - -

Projektmenedzsment személyi jellegű ráfordítása (pénzügyi vezető és projektmenedzser)

6 480 000 6 480 000 - -

Egyéb projektmenedzsment költség 527 050 527 050 - -

Általános (rezsi) költség 2 651 760 251 460 990 600 1 409 700

Egyéb általános (rezsi) költség 2 651 760 251 460 990 600 1 409 700

Összesen 280 285 005 48 723 095 32 850 300 198 711 610

19. Táblázat: A projekt teljes költségvetése



68

9. Végrehajtás

9.1. Paktumtagok feladatainak és felelősségeinek lehatárolása, bemutatása

A Paktum szervezeti felépítése az 7. ábrán látható egységekből épül fel. A főbb egységek a

Paktumszervezet, a Döntéshozó szerv és a Munkaszervezet.

7. ábra: A Paktum szervezeti ábrája

9.1.1. Paktumszervezet

A Paktum egyik legfőbb egysége a Paktumszervezet. A Paktumszervezet alapító tagjai a támogatási

kérelmet benyújtó konzorciumi partnerek: Baja Város Önkormányzat, a Bács-Kiskun Megyei

Kormányhivatal és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. A kialakuló Paktumszervezet nyitott,

ahhoz a megvalósítás során bármely potenciálisan érintett térségi szereplő csatlakozhat, amennyiben

foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos tevékenységet végez, egyetért a célkitűzésekkel, illetve aktívan részt

kíván venni azok megvalósításában. A csatlakozási folyamat a projekt előkészítési időszakában már

megkezdődött.

A Paktumszervezet tagjai a paktum működéséhez kapcsolódóan állásfoglalást tehetnek, illetve a projekt

keretében készülő tervezési dokumentumok tartalmára vonatkozóan véleményezési jogkörük van. Ezeken

kívül a Paktumszervezeten belüli és kívüli kommunikáció kialakításában és fenntartásában is fontos

szerepük van. A Paktumtaggá válást kezdeményező nyilatkozatot egyelőre 16 szervezet képviselője írta



69

alá. Nevük, pozíciójuk és az általuk képviselt szervezet a 9.2. alfejezetben olvasható. Így az alapító tagokkal

együtt 19 fős a Paktumszervezet 2018. októberi létszáma.

9.1.2. Irányító Csoport

Az Együttműködési Megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében a Paktumszervezet néhány

tagjának részvételével a felek Irányító Csoportot hoznak létre, amely döntéshozó, felelős szerv a

Paktummal kapcsolatos ügyekben. Az Irányító Csoport a Megállapodásban foglaltak végrehajtása során az

alábbi feladatokat látja el:

A Paktumirodán keresztül információt gyűjt a térség munkaerő-piaci helyzetéről, elemzi a

felmerülő problémák okait, javaslatot tesz a felmerülő problémák megoldására;

Véleményeivel, javaslataival segíti a Foglalkoztatási Stratégia, az Akcióterv, a Munkaprogram és a

projekttervek elkészítését, elfogadja a végleges dokumentumokat;

Jóváhagyja és évente felülvizsgálja a Foglalkoztatási Stratégiát és az Akciótervet;

Koordinálja a munkaprogram végrehajtását az érintett szervezetek között;

Összehívja a Foglalkoztatási Fórumot, feldolgozza annak ajánlásait;

Beszámol a Foglalkoztatási Fórum ülésein a munkaprogram és a költségvetés teljesítéséről,

valamint a következő időszak elképzeléseiről;

Nyomon követi, véleményezi és értékeli a munkaprogram és költségvetés teljesülését;

Monitorozza és értékeli a foglalkoztatási együttműködés (projekt) eredményeit;

Közvetítői szerepet tölt be a Foglalkoztatási Fórum és a Paktumiroda között;

Meghatározza és folyamatosan ellenőrzi a Paktumiroda tevékenységét és jóváhagyja a

beszámolóit.

Az Irányító Csoport elnöki tisztét Baja Város Önkormányzat képviseletében annak mindenkori

polgármestere, vagy helyettese tölti be. Az Elnök a projekt céljainak megvalósítása érdekében szervezi és

irányítja az Irányító Csoport munkáját, valamint ellátja a foglalkoztatási együttműködés külső képviseletét.

9.1.3. Munkaszervezet

A munkaszervezet 3 egységből áll: projektmenedzsment, paktumiroda és szakmai megvalósítók. A

projektmenedzsment tevékenységeket Baja Város Önkormányzat látja el. A megvalósítási szakaszban a

projekt sikeres megvalósításához és pénzügyi elszámolásához egy projektmenedzseri és egyben pénzügyi

vezetői feladatokat is ellátó személy került kijelölésre. A megbízott a megvalósítás teljes időszaka alatt, 36

hónapig, napi 4 órában kerül alkalmazásra a konzorciumvezetőnél.

A projektmenedzsment felelőse szoros együttműködésben dolgozik a konzorciumi partnerekkel, ill. a

létrejövő Paktumirodával. Ellátja a projekt megvalósításához szükséges projektmenedzseri, pénzügyi-

elszámolási feladatokat. Segíti a Támogatási Szerződés megkötését, kapcsolatot tart a Közreműködő

Szervezettel, az Önkormányzattal, a különböző Hatóságokkal. Összehangolja a konzorciumi partnerek

munkáját, benyújtja a támogatáshoz kapcsolódó beszámolókat, elszámolásokat, szükséges módosításokat.



70

A projektmenedzser és pénzügyi vezető egy személyben felelős a projekt egészének végrehajtásáért és

előrehaladásáért, koordinálja a projektmenedzsmentet. Főbb menedzsment feladatai az alábbiak:

A projekt operatív feladatait érintő teljesítések ellenőrzése és minősítése;

Aktív részvétel a projekt sikeres megvalósításában, szakmai javaslatokkal való segítése;

Kapcsolattartás az Önkormányzat vezetőivel, a Közreműködő Szervezettel, szükség esetén az

Irányító Hatósággal, konzorciumi tagokkal, paktum tagokkal;

A konzorciumi tagok menedzsment munkájának átfogó koordinálása;

A projekt előrehaladásának ellenőrzése és irányítása, indikátorok nyomon követése, szakmai

beszámolók összefogása;

Projekt kommunikációban való részvétel;

Árajánlatkérések-, vállalkozói szerződések felügyelete;

Támogatási szerződés-tervezet szakmai szempontú ellenőrzése. Támogatási szerződéskötés,

esetleges szerződésmódosítás előkészítése, változás bejelentések elkészítése;

Helyszíni ellenőrzés során a projekt dokumentumok biztosítása, rendelkezésre állás az ellenőrzés

során.

Főbb pénzügyi feladatai:

A támogatási kérelem pénzügyi adatainak kitöltése, részvétel a költségvetés összeállításában;

Támogatási szerződés-tervezet pénzügyi szempontú ellenőrzése, támogatási szerződéskötéshez

szükséges pénzügyi nyilatkozatok elkészítése;

Gondoskodás arról, hogy a nyertes projekt konzorciumi szintű költségei és kiadásai a projekt

futamideje alatt az önkormányzati költségvetésben szerepeljenek;

Költségmódosítással (átcsoportosítással) járó változás-bejelentések és/vagy támogatási szerződés

módosítások elkészítése;

Megkötésre kerülő vállalkozási szerződésekről nyilvántartás vezetése, pénzügyi szempontú

ellenőrzés;

A projekt számláinak, pénzügyi bizonylatainak összeállítása, illetve ellenőrzése, elszámoláshoz

szükséges záradékolása, kifizetésre előkészítése, a kifizetések nyomon követése;

Előlegigénylés, a mérföldkövekhez tartozó kifizetési igénylések elkészítése, az ezekhez szükséges

alátámasztó dokumentáció összegyűjtése;

A szakmai beszámoló pénzügyi részének - amennyiben releváns – elkészítése;

Segítségnyújtás a konzorciumi partner kifizetési igényléseinek elkészítéséhez, illetve egyéb

pénzügyi kérdésének vonatkozásában.

9.1.4. Paktumiroda

A Paktum koordinációs feladatait a Paktumiroda látja el, mely Baján a Szentháromság tér 11. alatt

rendelkezik irodával. A Paktumirodát a partnerségi koordinátor vezeti a projekt megvalósítás 36 hónapja

alatt, napi 8 órás munkaviszony keretében. Feladatai az alábbiakban láthatók:

A Paktum szakmai munkájának támogatása érdekében együttműködik a külső szakértőkkel;



71

Biztosítja az Irányító Csoport működésének alapvető technikai feltételeit;

Ellátja a Paktumszervezet és a saját működésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat;

Előkészíti és végrehajtja az Irányító Csoport határozatait;

Kapcsolatot tart a megyében működő többi paktumirodával;

Koordinálja a Paktumban folyó közös munkát;

Megvalósítja az Irányító Csoport munkájával kapcsolatos adminisztratív feladatokat;

Összefoglaló jelentéseket készít az éves munkaprogram és költségvetés teljesítéséről,

dokumentálja a projekt szakmai megvalósítását;

Összehangolja a Paktum szereplőinek külső és belső kommunikációját, segíti a folyamatos

információcserét;

Segíti a munkaprogramban foglaltak megvalósítását, kezdeményezi a szükséges módosításokat;

Támogatja a bevont külső szakértők munkáját a Paktum kommunikációs feladatainak ellátásában,

illetve a nyilvánosság biztosításában;

Támogatja az Irányító Csoport és a bevont külső szakértők munkáját a Foglalkoztatási Stratégia és

az Akcióterv éves felülvizsgálatában, megvalósításának nyomon követésében.

9.1.5. Szakmai megvalósítók

A szakmai megvalósítók jellemzően a konzorciumi partnerek foglalkoztatásában álló személyek. A

Kormányhivatal esetében a projekt szakmai feladatait 1 felsőfokú végzettséggel rendelkező

projektmunkatárs látja el. A célcsoport programba vonása, tájékoztatása és a humán erőforrás

fejlesztéshez kapcsolódó támogatások és képzések tekintetében kiemelt szerepet tölt be. A kijelölt

személy részt vesz a bevonandó személyek kiválasztásában, megköti és kezeli a támogatási szerződéseket,

adatot szolgáltat a Foglalkoztatási Főosztály felé. Az ő feladata lesz az indikátorok nyilvántartása, a

hatásvizsgálat elvégezése, valamint folyamatos kapcsolattartás a programba bevontakkal. A

projektmunkatárson kívül 8 fő szakértő kerül alkalmazásra a Kormányhivatalnál a projektmegvalósítás

előkészítése során. Feladatuk munkaerő-piaci elemzések és statisztikák készítése, valamint a munkáltatói

igények feltérképezése lesz mind képzési mind foglalkoztatás tekintetében.

A projekt eredményes megvalósítása érdekében a Szeretetszolgálat a szakmai megvalósítás során hálózati

koordinációs feladatokat lát el annak érdekében, hogy a járásban megvalósuló foglalkoztatási programok

szinergiában működjenek és tevékenységeik egymást erősítsék. A hálózati koordináció megvalósítása

érdekében 1 fő szakmai megvalósítót alkalmaz a Szeretetszolgálat, aki biztosítja a járási paktum megyei

paktummal történő együttműködését. A hálózati koordinátor tevékenységével a munkaerő-piaci

szolgáltatási részt erősíti, hatékonnyá teszi a partnerek együttműködését, módszertani támogatással segíti

a mentorok szakmai feladatainak végzését. Elősegíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és a Máltai szociális

szolgáltatások összehangolását.

A BKM Kormányhivatallal/Járási Hivatallal együttműködésben az MMSz 2 mentora közreműködik a

projektbe bevont személyek kiválasztásában. A mentor az előszűrést követően a programba bevonni szánt

személyekkel készített interjú adataiból kiindulva célzott, személyre szabott tájékoztatást nyújt a program

adta lehetőségekről. A mentor egyéni kíséréssel nyomon követi az álláskereső útját, bekíséri a



72

Kormányhivatalba, ahol a projektbe vonása megtörténik. Amikor az ügyfél bekerül a programba,

beilleszkedést segítő módszerekkel, tanácsadással (munkaközvetítés kivételével), további mentorálással

segíti őt a munka világába való visszatéréshez, egyéni kompetencia-fejlesztéssel, munkatanácsadással,

információk nyújtásával segíti a legális munkavégzés, mint cél elérését.

Azoknak az ügyfeleknek az esetében, akik a Kormányhivatal által szervezett képzésbe kerülnek, a mentor

támogatja, hogy a képzésben bent maradjanak és azt eredményesen befejezzék. A Kormányhivatal

regisztrációjában lévő passzív ügyfelek, képzésbe és/vagy támogatott foglalkoztatásba kerülhetnek -

amikor a mentor információt kap erről, támogatja az ügyfelet abban, hogy a képzést sikerrel befejezzék,

valamint elhelyezkedésüket követően munkahelyüket ne hagyják ott.

A mentor feladata, hogy az egyéni tervben megfogalmazott célok megvalósuljanak, ennek szakaszai a

tervben meghatározottak figyelembevételével megvalósuljanak (képzésben való részvétel,

szolgáltatásokban való részvétel, az ügyfél segítése önálló álláskeresésben és elhelyezkedésben,

munkahelyi beilleszkedésben, munkahely megtartásában). A mentori szolgáltatás nem foglalja magában

szükségszerűen az összes szakaszt, csak azokat, amelyekre az ügyfélnek a munkaerő-piaci

reintegrációjához szüksége van:

Szolgáltatásokban való részvétel és együttműködés: Támogatás a munkahelyvesztés, illetve a

hosszantartó munkanélküliség következményeinek enyhítésében: az ügyfél élethelyzetének

kezelésére megfelelő szociális és munkaerő-piaci szolgáltatások bemutatása.

Képzés: Segítségnyújtás annak végiggondolásában, hogy az ügyfélnek mely képzésre van szüksége

pályatervének realizálásához; munkaerő-piaci szempontból előnyös képzési szakirányok,

képzőhelyek ajánlása az ügyfélnek; szakmai ismereteket felújító, betanító, szakképesítést nyújtó

képzések megismertetése; képzésben való részvétel elősegítése, képzési támogatáshoz való

hozzájutás segítése, folyamatos figyelemmel kísérés a képzés eredményes elvégzése érdekében.

Álláskeresés: Az elhelyezkedést akadályozó körülmények feltárása (családi, egészségügyi, oktatási,

szociális, gazdasági, jogi, mentálhigiénés, kulturális okokból eredő problémák), és segítségnyújtás

a problémakezelésben, valamint szükség esetén a megfelelő szolgáltatások eléréséhez; támogatás

az ügyfél álláskereséshez kötődő kapcsolatrendszerének feltárásában, illetve kialakításában; aktív

közreműködés az álláskeresésben, a megfelelő munkahely megtalálásában (pl. interneten

álláskeresés, személyes kísérés, önéletrajzírás).

Munkahelyi beilleszkedés, munkahely megtartás: Munkahelyi társas kapcsolatok,

munkafolyamatok, a munkahelyi beilleszkedés támogatása; a munkahely megtartás támogatása

(kapcsolatépítés támogatása munkatársakkal, vezető-beosztott viszony).

A mentor feladatainak eredményes és szakszerű végrehajtása érdekében folyamatosan együttműködik,

információkat cserél a Kormányhivatal vezetőjével és kijelölt ügyintézőivel, illetve a TOP-5.1.2-16

projektszervezetnél foglalkoztatott munkatársakkal. A mentor folyamatosan tartja a kapcsolatot az

ügyféllel, az egyéni szükségletfeltárásból indulva kapcsolatot tart vele, hogy a célként megfogalmazott terv

sikeresen megvalósuljon (képzés, és/vagy foglalkoztatás). A TOP.5.1.2.-es járási Hivatallal szoros

együttműködésben a 180. napon az ügyfél helyzetéről információt nyújt a Kormányhivatal részére.



73

A máltai munkatárs napi kapcsolatban van a Járási Hivatal TOP.5.1.2.-es ügyintézővel (aki az ügyféllel

kapcsolatos hivatali adminisztrációs eljárást végzi), információkat nyújtanak egymásnak a szükséges

lépésekről, összhangban az egyén önrendelkezési jogával. Az ügyfelekről naprakész dokumentációt vezet,

melyet összesített, a projekt igényeit kiszolgáló statisztikai adatok (kor, nem, végzettség, hátrányos helyzet

stb.) heti szintű továbbítására is sort kerít a Járási Hivatal TOP.5.1.2.-es ügyintézője felé.

A mentor kiegészítő feladata, hogy az ügyfeleket egyéb szolgáltatást nyújtó szervezethez irányítsa, azaz

segíti a különféle támogatásokhoz való hozzájutást, a pszichológiai, szenvedélybeteg-szolgáltatáshoz való

jutást, az életvezetési segítségnyújtáshoz jutást, Máltai szociális segítségnyújtás igénybevételét és a

közösségbe vonást. A mentor folyamatos feladata, ügyfélre szabottan - az ügyféllel kapcsolatban álló

oktatási, szociális intézmények, egészségügyi szolgálatok, egyházak, és más intézmények, (önkormányzati,

munkaügyi, Kormányhivatalok), valamint az ügyfél és az intézmények közötti ügyek figyelemmel kísérése,

ügyviteli és ügyirat-kezelési feladatok ellátása, mindez a munka világából kiszorult ember sikeres

programban maradása érdekében.

Ezeken felül a projekt sikeressége érdekében több, különböző kompetenciákat és szakértelmet kívánó

szereplő bevonása szükséges, mivel a projekt összes megvalósítással összefüggő tevékenységét a

Paktumszervezet és Paktumiroda munkatársai nem képesek egy időben futtatni. A projektmegvalósítás

alatt az alábbi tevékenységek elvégzésére tervezett külső szakértő/szolgáltató bevonása:

Foglalkoztatási Stratégia és Akcióterv éves felülvizsgálata; Irányító Csoport és Foglalkoztatási

Fórum ülések szakmai előkészítése és moderálása; Ülések dokumentálása: A Foglalkoztatási

Stratégia és az Akcióterv felülvizsgálatára kerül sor évente egyszeri alkalommal a változó

munkaerő-piaci kereslet-kínálat függvényében. Az Irányító Csoport és Foglalkoztatási Fórum

ülések szakmai előkészítése, prezentációk megtartása, moderálása és dokumentálása.

Gazdasági és foglalkoztatási fókuszú vállalkozói fórumok: a foglalkoztatási paktum előrehaladását

nagymértékben segítik a projektmegvalósítást követő vállalkozói fórumok, ahol a térség gazdasági

szereplői beszámolhatnak a paktum működésével kapcsolatos tapasztalataikról, illetve

eszmecserét folytathatnak a többi megjelent vállalkozóval a cégek mindennapi működését érintő

tudnivalókról, problémákról, megoldásokról.

Kötelezően megvalósítandó nyilvánosság biztosítása: Kommunikációs terv készítése; Nyomtatott

tájékoztatók elkészítése; aloldal létrehozása; Sajtóközlemények kiküldése; Sajtómegjelenések

összegyűjtése; C és D tábla kihelyezése; Fotódokumentáció készítése; Térképtér felöltése.

Mentor felkészítő belső szakmai workshop az MMSz-nél: a mentor segítő szakember felkészítése

a komplex szolgáltatásnyújtás lehetőségeire, a hivatalokkal való együttműködésre, a projekt

sikeres és ütemezett megvalósítására, kiemelt hangsúllyal a célcsoporttal való egyéni személyes

munka sajátosságaira.

Az MMSz szakmai megvalósítók számára módszertani tanácsadást biztosító szakember megbízása.



74

9.1.6. Monitoring rendszer és értékelés

A stratégia céljainak ellenőrizhető megvalósulása érdekében szükséges egy folyamatos adatgyűjtésen

alapuló, megfelelően működő monitoring rendszer felállítása. A monitoring célja, hogy rendszeres és

megbízható információ álljon rendelkezésre elsősorban és közvetlenül a Paktumszervezet tagjai számára.

Azonban a nyomon követés közvetve ennél jóval tágabb kört érinthet a Foglakozatási Fórum résztvevőin

keresztül a Bajai járás széles nyilvánosságáig.

A monitoring segíti a stratégia végrehajtásának nyomon követését, az elért eredmények áttekintését

éppúgy, mint a menet közben felmerülő problémák, kockázatok feltárását és kiküszöbölését. Fontos, hogy

a monitoring rendszer alkalmas legyen minden lényegi információ összegyűjtésére előre meghatározott

időkeretek között.

Esetünkben lényeges továbbá, hogy a jelen Foglakoztatási stratégia elkészítése és megvalósítása egy, a

TOP 5. prioritása keretében futó, európai uniós társfinanszírozású foglakoztatási együttműködési projekt

kiemelt elemét képezi, így természetesen azokat módszertanilag össze kell hangolni; és a stratégia

monitorozásának eredményeit a támogatási keret felhasználásáról és a stratégia céljainak teljesüléséről -

a paktumpartnerek mellett - a finanszírozók, valamint a megvalósítást segítő és ellenőrző szervezetek

rendelkezésére kell bocsátani. (Részletesen lásd alább)

Indikátorok meghatározása

A jól működő monitoring alapja az objektívan mérhető, releváns indikátorok meghatározása, az

adatgyűjtés módjának pontos kidolgozásával. Támogatott projektek esetében az eljárásrend bizonyos

eredménymutatók használatát kötelezően előírja. A Foglalkoztatási Paktum megvalósítását lehetővé tevő

TOP-5.1.2-16 kódszámú konstrukció az alábbi három fő eredményindikátor legalább félévenként történő

mérését és teljesítését teszi kötelezővé (a támogatást nyújtó szervezet által meghatározott jelentési

struktúrában):

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma (fő);

A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma (fő);

A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással

rendelkezők száma (fő).

A kötelezően előírt eredménymutatók opcionálisan kiegészülhetnek további specifikus mutatókkal. A

számszerűen meghatározott mennyiségi indikátorok (számadatok) mellett érdemes szükség szerint

minőségi indikátorokat is alkalmazni. Előbbiek jól használhatók a kiinduló helyzet, valamint a kimeneti

eredmények objektív bemutatására, illetve pl. más járások eredményeivel való összehasonlításra, azonban

önmagukban nem alkalmasak a teljes kép bemutatására. A mennyiségi mutatókat jól kiegészítik a minőségi

indikátorok (vélemények, attitűdök), melyek elsősorban a személyek, szervezetek gyakorlati

tapasztalataira irányulnak. Hátrányos helyzetű csoportok esetében különösen hasznosak pl. az elsődleges

munkaerőpiacra kerüléshez vezető lépések egyéni értékelésére, mérlegelésére. A tevékenységek

közvetlen eredményein túl fontos szempont a foglalkoztatásban elért távolabbi hatások mérése is.



75

A stratégiában meghatározott célok teljesüléséhez – a fenti kötelező indikátorokon túl – az egyes

beavatkozási prioritásokhoz kapcsolódó, tervezett beavatkozások teljesítéséhez kapcsolható, potenciális

mutatók is kidolgozásra kerültek, melyek az éves Akcióterv megvalósítandó, konkrét tevékenységeihez

illesztve válnak véglegesíthetővé, ezt követően összehasonlíthatóvá.

A monitoring folyamata és szereplői

A paktum működésének monitoringja és értékelése az elvégzett tevékenységek és az elért eredmények

alapján történik. A stratégia egyes beavatkozási területeihez, intézkedéseihez kapcsolódó indikátorok az

Akcióterv megvalósításával öltenek konkrét, mérhető formát. Az Akcióterv elkészítéséért, évente történő

felülvizsgálatáért, valamint megvalósításának monitoringjáért a Paktumszervezet Irányító Csoportja felel.

Az Akcióterv indikátorainak célértékeit a Paktumszervezet tagjai által megvalósított fejlesztések kimenetei

és eredményei adják meg, melyeket a Paktumiroda gyűjt össze és összegez – különös tekintettel a TOP-

5.1.2-16 kódszámú konstrukció által meghatározott kötelező eredményindikátorokra.

Az alábbi táblázat tartalmazza a stratégia monitoring adatbázisát, melynek működtetése a Paktumiroda

hatáskörébe tartozik. Az adatok gyűjtése a Paktumszervezeti tagok bevonásával történik. A folyamatos

adatgyűjtésre alapozva legalább félévente előrehaladási jelentést is szükséges készíteni.

Indikátor/output megnevezése Mérték- egység

Adatgyűjtés módja

Adatgyűjtés gyakorisága

Kötelező eredmény/output indikátorok

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma

fő

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Félévente A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma fő

A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma

fő

Munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos outputok

Toborzás és információnyújtás által elért potenciális munkavállalók száma fő


Félévente

Fejlesztési tervek száma db

Mentorálásban részesített munkavállalók száma fő

Foglalkoztathatóságot javító szolgáltatásokban, tréningeken részt vettek száma, ezen belül:

fő

Munkahely megtartással, beilleszkedéssel kapcsolatos támogató tevékenységek

fő

Álláskereséssel kapcsolatos támogató tevékenységek fő

Képzéssel kapcsolatos támogató tevékenységek fő

Egyéb támogató tevékenységek fő

Foglalkoztatással kapcsolatos outputok

Elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett, korábban hátrányos helyzetű álláskereső személyek, akik előzetes munkaerő-piaci szolgáltatásban részesültek

fő


Félévente

Elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett, korábban inaktív személyek, akik előzetes munkaerő-piaci szolgáltatásban részesültek

fő

Elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett, korábban közfoglalkoztatott személyek, akik előzetes munkaerő-piaci szolgáltatásban részesültek

fő

Elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett, korábban hátrányos helyzetű álláskereső személyek, akik előzetes munkaerő-piaci szolgáltatásban NEM részesültek

fő



76

Indikátor/output megnevezése Mérték- egység

Adatgyűjtés módja

Adatgyűjtés gyakorisága

Elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett, korábban inaktív személyek, akik előzetes munkaerő-piaci szolgáltatásban NEM részesültek

fő

Elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett, korábban közfoglalkoztatott személyek, akik előzetes munkaerő-piaci szolgáltatásban NEM részesültek

fő

Képzésekkel kapcsolatos outputok

Képzésben résztvevők aránya %


Félévente

A képzés résztvevői között a hátrányos helyzetűek aránya %

Szakképzettséggel rendelkezők aránya %

Piacképes szakképzettséggel rendelkezők aránya %

Felnőttképzés keretében megvalósult képzések száma db

Megvalósított vállalati képzések száma db

Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, engedélyezett új képzések száma db

Sikeres szakmai vizsgát tevők száma fő

6 hónapon belül elhelyezkedett pályakezdők száma fő

Át- vagy továbbképzésben részt vevő munkavállalók száma fő

A főbb térségi szereplők közti együttműködés előmozdításának outputjai

Paktum szervezeti tagok száma db Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Félévente Paktumhoz kapcsolódó kommunikációs rendezvények/ események száma db

Paktumhoz kapcsolódó szakmai rendezvények/ események száma db

Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos output

Helyi termék- és/vagy szolgáltatásfejlesztési tevékenység végrehajtása db Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Projekt végén

20. Táblázat: A Paktum indikátorai és további outputjai

A TOP-5.1.2-16 konstrukcióhoz kapcsolódó monitoring tevékenységet a projekt eljárásrendje szabályozza.

Ennek értelmében annak tevékenysége kiterjed a költségekre, a kockázatokra, a minőségre, a

kommunikációra, az időbeli ütemezésre, a változások követésére, a beszerzésekre, valamint az emberi

erőforrások területére. A monitoring keretében folyamatosan nyomon követik a projekttevékenységek

megvalósítását, az eltérések, módosítások koordinálását, figyelemmel kísérik a projekt célok

megvalósulását. A megvalósítási folyamat belső ellenőrzését a projektmenedzsment feladatok ellátásáért

felelős Baja Város Önkormányzat munkatársa (projektmenedzser és pénzügyi vezető) látja el. A belső

ellenőrzés során az érintettek gondoskodnak a támogatás szabályos, Támogatási Szerződésnek megfelelő

felhasználásáról.

A külső ellenőrzési tevékenységet a Magyar Államkincstár (MÁK), illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium

látja el, melynek keretében nyomon követi a projektek megvalósítását, elvégzi a támogatások kifizetését,

lebonyolítja az ellenőrzéseket, feltárja és jelenti az esetleges szabálytalanságokat (ennek kapcsán

szabálytalanságkezelési rendszert alakít ki és működtet). Mindemellett folyamatosan rögzíti az adatokat

az egységes monitoring informatikai rendszerben, valamint biztosítja az adatbázis naprakészségét és

megbízhatóságát.

A monitoring jelentések tartalmát (formanyomtatvány mellékelésével), illetve azok gyakoriságát a TOP-

5.1.2-16 számú konstrukció Felhívásához kapcsolódó útmutató határozza meg. Baja Város

Önkormányzatnak, mint projektgazdának jelentési kötelezettsége van a projekt előrehaladásáról, melyet

legalább félévente kell benyújtani a támogatást nyújtó által megjelölt közreműködő szervezetnek (MÁK

regionális szervezete). A projekt megvalósításához kapott EU-s társfinanszírozású támogatás

elszámolásához készítendő időközi beszámolók és kifizetési kérelmek elkészítéséhez a



77

projektmenedzsment szervezet felállít egy adminisztrációs rendszert, amellyel a működéshez szükséges

források költségeinek nyomon követését végzi.

Értékelés

A Paktum Irányító Csoportja az indikátorok teljesülésén felül tevékenységének hatékonyságát,

eredményességét átfogó, jellemzően kvalitatív értékelési módszerekre épülő vizsgálatokkal is mérni

tervezi. Az átfogó értékelés célja, hogy a számszerűsíthető mutatószámok mellett képet adjon a Paktum

működéséről, a foglalkoztatási együttműködési program ismertségéről, társadalmi beágyazottságáról és

hatásairól.

E cél érdekében a Paktumiroda minimum évente egyszer, valamint javasoltan a stratégia megvalósításának

felénél időközi beszámolót készít az Irányító Csoport részére, annak érdekében, hogy a Paktumszervezet

tagjainak bevonásával a szükséges korrekciók még megtehetők legyenek. A stratégia eredményességét

pedig átfogó záróvizsgálattal tárja fel, melyek a Paktumminősítés megszerzéséhez is nélkülözhetetlenek.

Az átfogó értékelések objektivitásának biztosítása érdekében e vizsgálatokat külső szakértő bevonásával

érdemes megvalósítani, a módszertan részletes kidolgozásával.

Amennyiben az összegyűjtött rész/adatok a Foglalkoztatási stratégiában tervezett mutatók, illetve várt

hatások teljesülésétől eltérő tendenciát mutatnak (pl.: a forrásfelhasználás üteme lassú, a programokban

résztvevők száma elmarad a várttól, alacsony az érdeklődés egyes intézkedési területek iránt stb.), az

Irányító Csoport feladata, hogy az eltérések okainak feltárása kapcsán rendelkezzen a stratégia rendkívüli

felülvizsgálatáról, Értékelő jelentés elkészítése formájában.

Az értékelést elvégezheti az Irányító Csoport megbízásából a Paktumiroda önértékelés keretében vagy

külső, független szakértőre is lehet bízni a feladatot. Mindkét esetben a Paktumiroda (vagy a feladatra

felkért külső szakértő) feladat-meghatározást készít, amelyben leírja az értékelés célját és módszertanát.

Az elkészült értékelésben az eltérések stratégiára visszavezethető vagy operatív jellegű okainak

azonosításán túl, javaslatot kell megfogalmazni a szükséges beavatkozásokra konkrét, aktualizált az éves

Akciótervbe beépíthető formában.

Az Értékelő jelentést és az annak alapján készített/módosított Akciótervet az Irányító Csoport megtárgyalja

és dönt a szükséges beavatkozásokról. Amennyiben felmerül a Foglalkoztatási stratégiát vagy az Ügyrendet

is érintő módosítási igény, arról előzetesen egyeztet a támogatást nyújtó Irányító Hatósággal.

9.2. Partnerség

A stratégia végrehajtásában, megvalósításban, nyomon követésben, értékelésben és felülvizsgálatban a fő

felelősség a konzorciumi tagokat terheli. E tagok - Baja Város Önkormányzat, a Bács-Kiskun Megyei

Kormányhivatal, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület -, mint pályázati forrással támogatott

és egyben a szakmai megvalósításért felelős partnerek magas szintű együttműködése a legfontosabb a

partnerségi kapcsolatok között.

A konzorciumi tagok együttműködését számos elem biztosítja és segíti. A konzorciumi tagok közötti

gördülékeny párbeszédet a projektkoordinátor folyamatosan támogatja. A konzorciumi tagok és



78

koordinátor között folyamatos az elektronikus és telefonos formátumú párbeszéd, ezen felül havonta

legalább egy alkalommal dokumentált menedzsment-megbeszélést is tartanak az említett szereplők, ahol

a különféle problémákat, módosítási javaslatokat és egyéb ötleteket közösen megvitatják, a monitoring

feladatokat és az eredmények értékelését elvégzik. Ezen felül az Irányító Csoport ülésein, a Foglalkoztatási

fórumokon és az egyéb partnerségi rendezvényen is aktívan részt vesznek. A megbeszéléseken és a

párbeszédben az 21. táblázatban látható személyek vesznek részt közvetlenül a konzorciumi tagok

részéről.

Szervezet Név Pozíció

Baja Város Önkormányzat Horváth Magda paktumiroda vezető

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Kollár Péter főosztályvezető

Rekettye Sándor osztályvezető

Szegfű Rita projekt menedzser

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

Rigóné Kiss Éva régió ügyvezető

Kovács Anita szakmai vezető

Maros Beáta munkatárs

Tóth Márta munkatárs 21. Táblázat: A konzorciumi partnerek legrelevánsabb képviselői

AZ Irányító Csoport a korábban leírtaknak megfelelően (lásd: 9.1.2-es alfejezet) a stratégia szakmai

tartalmának kialakításában, végrehajtásában és felülvizsgálatában, valamint a megvalósulás nyomon

követésben és értékelésben egyaránt részt vesz. Tagjai az 22. táblázatban láthatók. Az Irányító Csoport

negyedévente 1 ülést szervez.


Baja Város Önkormányzat Vedelek Norbert alpolgármester

Horváth Magda paktumiroda vezető




Kovács Anita szakmai vezető

TETT Mérnöki Iroda Kft. Végh Tamás ügyvezető

Creatum Kft. Éberfy István ügyvezető 22. Táblázat: Az Irányító Csoport tagjai

A Fórum, vagy más néven a Paktumszervezet tagjai jelenleg 18-an vannak, 19 szervezet képviseletében. A

Paktumtagok a 9.1.1. alfejezetben megjelölt feladataik teljesítése révén a stratégia szakmai tartalmának

véleményezésében, valamint a megvalósulás nyomon követésben vesznek részt. Az Irányító Csoport

legalább 2 Fórumot szervez a Paktumtagok és az érdeklődő lakosság részére a projekt keretein belül.


Baja Város Önkormányzat Vedelek Norbert alpolgármester

Horváth Magda paktumiroda vezető




Rigóné Kiss Éva régió ügyvezető



79

Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Györökné Mészáros Eszter képviseletvezető

Bács-Szakma Nonprofit Közhasznú Zrt.

Rab Zoltán vezérigazgató

TETT Mérnöki Iroda Kft. Végh Tamás ügyvezető

Bács-Régild Kft. Homonnayné Prisztás Ildikó ügyvezető

Creatum Kft. Éberfy István ügyvezető

CR Trafiq Bt. Éberfy István ügyvezető

Mercurius-Center Kft. Homonnay László ügyvezető

Baja Marketing Kft. Bócsa Ferenc Barnabás ügyvezető

Hajómalom Egyesület Palik Vera elnök

Bácskaiak Egymásért Közhasznú Egyesület

Dankó Miklós elnök

Bajai Turisztikai Nonprofit Kft. Schäfer Andrea ügyvezető

Bajai Szakképzési Centrum Virág Tibor főigazgató

Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Boussoussou Ágota intézményvezető

Gemenc Zrt. Csonka Tibor vezérigazgató

Forint-Soft Kft. Palik Vera ügyvezető

Kovács Zoltánné egyéni vállalkozó

Kovács Zoltánné egyéni vállalkozó

23. Táblázat: A Fórum/Paktumszervezet tagjai



80

10. MELLÉKLETEK

10.1. Helyzetelemzés további dokumentumai

Képviselő-testület 2018. szeptember 27.-i üléséhez készült melléklet a helyi projektek aktuális

helyzetéről (külön pdf fájl)

10.2. Szükségletfelméréshez kapcsolódó dokumentum

Baja_Paktum_vallalati felmeres_abrak (külön pdf fájl)

10.3. Akcióterv / intézkedésterv

Akcióterv (külön pdf fájl)

10.4. Pénzügyi terv

Pénzügyi terv (külön excel fájl)

10.5. Partnerségi beszámolók a tervezésről

Paktum konzorcium ülés feljegyzés 18.09.05. (külön pdf fájl)

Paktum konzorcium ülés feljegyzés 18.09.26. (külön pdf fájl)

Paktum partnerségi ülés feljegyzés 18.10.11. (külön pdf fájl)

10.6. Tervezésben, előkészítésben részt vett partnerek (cégek) neve, elérhetőségei

Mellékelt jelenléti ívek (külön jpg fájlok)

10.7. Fogalomjegyzék

1. Álláskereső: az a személy, aki

a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és

az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és

elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.

1. Integrált településfejlesztési stratégia (ITS): a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján.



81

2. Megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek,

3. Munkanélküli háztartás: az a háztartás, amelynek egyik tagja sem foglalkoztatott. 4. Munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony,

kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya.

5. Nyilvántartott pályakezdő: az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső. További feltétel, hogy álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.

6. Támogatási kérelem: a felhívásban meghatározott alaki és formai követelményeknek megfelelő dokumentum, amely egy projekt támogatásban részesítésére irányul, és amelynek részei a projektadatlap és a mellékletek.

10.8. Forrásjegyzék

- Bács-Kiskun 2020 – Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020, készítette: Bács-

Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft., 2016

- Bács-Kiskun megyei foglalkoztatás- és gazdaságfejlesztési együttműködés – Foglalkoztatási és

Gazdaságfejlesztési Stratégia 2016-2021, készítette: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 2016

- Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, készítette: ITS DA Konzorcium, 2015

- Helyi foglalkoztatási együttműködések a Bajai járásban – Megvalósíthatósági Tanulmány,

készítette: Humanswot Kft., 2017.

- Munkaerő-piaci helyzetképek 2012-2018, készíti: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Foglalkoztatási Főosztály

- Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer – TEIR

- Területfejlesztési Megfigyelő és Értékelő Rendszer (T-MER)

- Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázis

- Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Documents

Foglalkoztatási Stratégia és Akciótervpaktum.bajaionkormanyzat.hu/pdf/Baja_Paktum...1 Bajai Foglalkoztatási Paktum Foglalkoztatási Stratégia és Akcióterv Készült a TOP-5.1.2-16-BK1-2017-00005