Életfilozófiák

DIONÜSZOSZ

A bor, a kicsapongás istene A sarjadó élet, a

tevékenységek istene Az extatikus izgalom, a

megrendülés istene Az ösztön, a kaland a

félelem nélküli szenvedés istene

A dal, a zene a tánc, a tragédia istene

Nyugtalan, férfias erő

APOLLÓN

A béke, a pihenés, a lelki nyugalom istene

Az esztétikai érzés, az értelmi megismerés istene

A logikai rend, a filozófiai nyugalom és a mérlegelés istene

A festészet, a szobrászat. És elbeszélő költészet istene

Csendes, nőies szépség

A legnemesebb görög művészet ennek a két ideálnak az egyesítése volt.

A drámában a kórus Dionüszosz, a párbeszédek Apollón ihletésére születtek meg.

A görög dráma legmélyebb vonása a pesszimizmus dionüszoszi legyőzése – a művészet útján.

A pesszimizmus a hanyatlás jele, az optimizmus a felületességé; az erős ember életformája a tragikus optimizmustragikus optimizmus - ő még saját szenvedéseinek árán is intenzív és széles körű élményeket keres, s örül annak, hogy az élet törvénye a harcharc.

A tragédia annak bizonyítéka, hogy a görögök nem voltak pesszimisták.

Szókratésszal megjelent az életet aláásó racionalitás. Filozófiai költészet kritikai filozófia Művészet tudomány Ösztön ész Testgyakorlás dialektika

A népek ifjúkorukban mítoszt és költészetet teremtettek, hanyatlásuk idején filozófiát és logikát.

Isten halottA világot, és az élet szerveződését irányító

keresztény hit egésze érvényét vesztetteA metafizikai és morális helyzet is

alapvetően megváltozottHa Isten halott, az emberre hatalmas

feladatok várnak: vagy az emberfölötti emberfölötti embert embert (übermensch) választják, vagy az utolsó embertutolsó embert

AZ EMBERFÖLÖTTI EMBER

Az ember önmeghaladásának és önteremtésének követelése

„Kötél az ember, kötél az állat és az embert felülmúló ember között.”

„Aki nem akar a tömeghez tartozni, egyszerűen ne legyen elnéző önmaga iránt.”

„Olyasvalami az ember amin felül kell emelkedni.

Mit tettetek, hogy túlhaladjatok rajta? ”

AZ UTOLSÓ EMBER

A kényelmes és biztonságos tömegélet állapota

„Egy kis gyönyör nappal, egy kis gyönyör éjjel: de fő az egészség. »Feltaláltuk a boldogságot« – mondják az utolsó emberek, és vaksin pislognak.”

A HÁROM ÁTVÁLTOZÁS

Az emberi szellem tevéhez hasonlóan türelmesen cipeli a tapasztalat és szellemi-morális örökség súlyos terheit. A teve a teher cipelésében leli meg boldogságát

A szellem a sivatagban leveti és vadul lerombolja a régi értékeket, de még nem képes újakat teremteni

A szellem legmagasabb alakja a gyermek, aki a teremtés, a játék, a szent igenlés megtestesítője. Az új értékek megteremtéséhez, ami az emberfeletti ember feladata, a szellemnek gyermekké kell válnia.

A hatalom akarása Minden igazság, minden morális jó akarása mögött a hatalom hatalom

akarása akarása van Ez mindenekelőtt az önmeghaladás és az önmagából való

teremtés akarata; nem mások fölötti uralom, hanem önnön erőink kiteljesedésének akarása

Ehhez meg kell szabadulnunk a „bosszú szellemétől” – ami torz értékeinket kialakította

Nem pusztán a múlttal való megbékélésről van szó, az emberfölötti ember feladata az, hogy a múltat visszafelé is tudja akarni – „Megváltani az elmúltakat, és »Így akartam!«-má újjáteremteni minden »Megesettet «– ezt nevezném csak megváltásnak én.”

AZ EMBERI CSELEKVÉSNEK KÉT ELLENTÉTES ÉRTÉKELÉSE VAN

Úri erkölcs Úri erkölcs – az ókori római értelemben vett virtus: férfiasság, bátorság, vállalkozó kedv

CsordaerkölcsCsordaerkölcs – ázsiai/zsidó eredetű: alázatos, altruista veszély és hatalomszeretet helyett biztonság és békeszeretet erő helyett ravaszság, nyílt bosszú helyett titkos bosszúállás szigorúság helyett részvét, becsület és büszkeség helyett

lelkiismeret

A becsület: pogány, római, feudális, arisztokratikus A lelkiismeret: zsidó, keresztény, polgári,

demokratikus.