1. tétel

Határozza meg a nemzetgazdaság fogalmát, alapvető összefüggéseit; a termelési tényezőket és a gazdasági alanyokat, valamint a nemzetgazdaság ágazati szerkezetét! Mutassa be a magyar nemzetgazdaság helyét az Európai Unióban és a globalizált világgazdaságban!

Gazdaság: Az anyagi és emberi erőforrások, fizikai és szellemi javak, szolgáltatások, valamint a gazdasági tevékenységek kölcsönös kapcsolatrendszere.Megkülönböztetjük

- makrogazdaság: a gazdaság egészét vizsgálja (vannak olyan jelenségek, amelyek ezen a szinten értelmezhetőek pl. infláció, munkanélküliség)

- mikrogazdaság: a gazdasági alanyokat vizsgálja.

Nemzetgazdaság: Az ország nemzeti/földrajzi határain belüli gazdaság, amely magába foglalja az országon belüli egész gazdasági jelenségvilágot, így része minden anyagi és emberi erőforrás, az ezeket mozgásba hozó tevékenységek és kölcsönhatások.Elemei:

- javak- szolgáltatások- szükségletek

Jellemzői:- önmagában komplex egység- önálló rendszer- a társadalom része- alrendszer (világgazdaság)- régió része (Európai Unió)

Szükségletek: Az ember reális igényei, hiányérzet és törekvés e hiányérzet megszüntetésére. Minden végső fogyasztás alapvető mozgatórugója. A szükségletek állandóan változnak, megújulnak. Számos tényező befolyásolja: - társadalmi normák- az ország fejlettsége- közvetlen környezet- jövedelmi helyzet- szubjektív tényezők (ízlés)- objektív tényezők (éghajlat, vallás)Csoportosításuk:1. anyagi (telefon, autó, ruha) nem anyagi (szolgáltatás igénybevétele)2. létfenntartási (étel) nem létfenntartási (autó)3. biológiai (evés, ivás) társadalmi (honvédelem)4. termelési nem termelési5. látens (rejtett) effektív (tényleges)

A szükséglet kielégítése attól függ, hogy miből és mennyit termelünk.

1

Javak: Az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas eszközök és szolgáltatások összessége.

Csoportosításuk:1.Gazdasági javak: szűkösen állnak rendelkezésre, emberi munka állítja elő és általában fizetni kell értük.- anyagi javak: termelési eszközök: felhasználásuk során újabb javak előállítására szolgálnak

fogyasztási cikkek: az ember szükséglet-kielégítését közvetlenül szolgálja.- nem anyagi javak: szolgáltatások, amikor valamilyen tevékenység közvetlenül elégíti ki az emberi szükségleteket (pl.fodrászat) és nem öltenek tárgyiasult formát (pl. színészi munka). A szükséglet kielégítése fogyasztás útján történik.- nem anyagi szolgáltatás: a szolgáltatás nyújtó és az igénybevevő közvetlen kapcsolata pl. kozmetika- anyagi szolgáltatások: már meglévő dologra irányulnak pl. autószerelő

2. szabad javak: korlátlanul állnak rendelkezésre, nem emberi munka állítja elő (pl.levegő)

Termelés: A gazdasági javakat a termelés folyamatában a termelési tényezők felhasználásával lehet előteremteni. Erőforrásokat alakít át a kívánt áruk, szolgáltatások elérése érdekében (input-transzformáció-output). A termelés célirányos tevékenység (mindig konkrét javak előállítására irányul), amely alatt mindazon tevékenység összességét értjük, amelyek javak előállítását szolgálják.Döntő szerepe a munkafolyamatoknak melyek szakaszai: - tervezés = előkészítés,

- szervezés = eszközök, munkatársak megválasztása, - munkavégzés = teendők ellátása, - ellenőrzés = hibák elkerülése, - szabályozás = visszacsatolás

Újratermelés: Minden működő nemzetgazdaság a gazdasági folyamatok összessége, vagyis az újratermelés szüntelen ismétlődése, körforgása. Minden termelés újratermelés. A termékek és szolgáltatások eredményeit a modern gazdaságban elosztják (pénzjövedelem formájában) a közreműködők és az állam között, szakaszai: 1. TermelésSzűk értelemben: a javak előállítása és szolgáltatások nyújtása, célja a szükséglet kielégítéseTág értelemben: magába foglalja az újratermelés másik 3 mozzanatát is.2. Elosztás:A társadalom tagjai közreműködésük arányában, valamilyen formában és módon részesülnek a létrehozott javakból.3. Forgalom:A fogyasztási cikkek és termelési eszközök cseréje, a termék eljuttatása a fogyasztóhoz.4. Fogyasztás: szükséglet kielégítés.Fogyasztás lehet: - személyes v. végső (a fogyasztási cikkek végső felhasználása),

- termelő v. másodlagos (a termelő javak és a munkaerő felhasználása)

Csoportosítása:1. Tartalom szerint:- anyagi javak újratermelése: termelési eszközt vagy fogyasztási cikket gyártok le.- munkaerő újratermelése: oktatás, átképzés által- gazdasági viszonyok újratermelése: az elosztás illetve a tulajdonviszonyok változása- szükségletek újratermelése: a szükségletek változása2. Méret (terjedelem) szerint:- bővített újratermelés: A modern piacgazdaságot jellemzi, ahol megnő a termelési volumen az előző időszakhoz képest. Általában több eszköz szükséges és módosul a termékszerkezet.- egyszerű újratermelés: a termelés azonos szinten ismétlődik meg, de a termékszerkezet itt is változhat.- szűkített újratermelés: Kevesebb a termelés az előző időszakhoz képest, A termékszerkezet általában a legkevésbé változik meg. Ha ez az állapot elhatalmasodik, akkor gazdasági válságot jelent. (részlegesen szűkített újratermelés: egy bizonyos ág, ágazat, tevékenység esetén merül fel).

2

Termelési tényezők: mindazon erőforrások, amelyeket a javak előállításához felhasználnak (input = átalakítandó tényezők).1. Természet (A): - elsődleges, eredeti termelési tényező- eredeti formájában is alkalmas termelési célokra, de zömben átalakítva töltik be funkciójukat- a termelés színhelye- a föld termőképességével, kincseivel, légkörével együtt- a gazdaság és az egész emberi lét általános alapja- ára a bérleti díj korlátlanul rendelkezésre állók (pl.levegő) megújítható (pl.föld, erdő) nem megújítható (pl.földgáz, kőolaj, szén)

2. Munka (L):- elsődleges, eredeti termelési tényező- a munkaerő kifejtése, működésbe hozása- ára a munkabér( munkaerő: az ember fizikai és szellemi képességeinek összessége, melyet a termelési-gazdasági tevékenység során felhasznál.)

3. Tőke (K):- másodlagos, származékos termelési tényezők:- valamilyen tevékenység eredményeképpen keletkezik és lényege hasznosításának módjában rejlik.- reáljavak: munkaeszköz (gép) és munkatárgy (anyag, energia)- monetáris javak: pénz, követelés, értékpapír- ára: kamat

4. Vállalkozás (E):- sajátos termelési tényező, mivel gazdasági alany is- minden tényező vonásait magában egyesíti, illetve ő működteti azokat; a termelési folyamatot a munka-, föld-, és tőkejavak felhalmozását szervező tényező- ára a profit

5. Információ (I):- egyre növekvő szerepe van napjainkban- a hatékony működéshez hozzátartozik, hogy naprakész, pontos információkkal rendelkezzünk.- bizonytalanság és kockázatcsökkentő- ára a jövedelem

Gazdasági alanyok: Olyan önálló gazdasági, szervezeti, intézményi egységek, amelyek saját nevükben képesek::

- eszközöket birtokolni- kötelezettségeket vállalni- gazdasági tevékenységet végezni- más egységekkel ügyleteket létesíteni- könyvviteli elszámolásokat készíteni

1. Háztartások:- számosságukat tekintve ők vannak a legtöbben, de ők a legkisebb egységek- fogyasztói gazdaságok, de termelhetnek is pl. mg-i őstermelő- a munkaerő-kínálatot képviselik- a pénz- és tőkepiacon kereslet és kínálat egyaránt- általában családi közösségekben élnek- jövedelmüket részben vagy egészben együtt költik el- vagyonukat közösen kezelik- fogyasztásuk egy részét együtt végzik- megtakarításaikat együtt képzik

3

2. Vállalkozások- cél a profitszerzés, tőke- illetve vagyongyarapítás- ide tartoznak a vállalatok, biztosítók, bankok stb.- üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek- termelési tényező is, aki az összes termelési tényezőt egységbe szervezi úgy, hogy lehetőleg az optimális hatást érjék el- munkaerő-keresletet jelent- a pénz- és tőkepiacon, illetve az árupiacon is kereslet és kínálat egyaránt

3. Nonprofit szervezetek- nem profitérdekeltek, de termelhetnek profitot- általában valamilyen speciális célra jönnek létre- a keletkező nyereséget nem oszthatják fel, hanem a meghatározott célra kell felhasználniuk- munkaerő-kereslet

4 Állam- Központi költségvetés és intézményei- Helyi önkormányzatok és intézményei- Elkülönített állami pénzalapok: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó alap, amit kizárólag törvénnyel lehet alapítani. Speciális célra jönnek létre, bevételeiket a meghatározott célra kell fordítani.

5. Külföld- a hazai gazdasági alanyokkal állnak kapcsolatban

A gazdaság alanyainak kapcsolatrendszere nem más mint a = gazdasági körforgás.Az alanyok hol eladók, hol vevők! Gazdasági körforgás résztvevői tehát:

- termelési tényezők piaca - vállalkozások piaca- termékpiac- háztartások piaca

Közöttük a hatások a következők:- a termelésből árukat adnak el, áruk kerülnek át a vállalkozások piacára, innen az áruk ára és kamatok kerülnek vissza a termelési tényezők piacára- a vállalkozások piacáról termékek kerülnek eladás révén a termékpiacra pénz ellenében, tehát pénz áramol vissza a termékpiacról a vállalkozások felé- a termékpiacról a háztartások szereplői termékeket vásárolnak pénz ellenében, termékek kerülnek a háztartások piacára és pénz áramol a háztartások piacáról a termékpiacra- a háztartások szereplői munkájuk révén tőke javakat állítanak elő a termelési tényezők piacán munkabéreikért cserébe.

TEÁORTevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere. A tevékenységek osztályozását a KSH végzi, úgy, hogy a gazdasági szervezeteket tevékenységük alapján csoportosítja. Ez a besorolás 4 szintű és hézagos. Megfelel az ENSZ féle besorolásnak, de az elnevezésekben a régi rendszerből átvetteket használja.1.nemzetgazdasági ág: bányászat, oktatás, mezőgazdaság (17 db van)2.nemzetgazdasági ágazat: állattenyésztés, növénytermesztés3.alágazat: gyümölcstermesztés4.szakágazat: almatermesztés

A tevékenységeket be lehet sorolni abból a szempontból is, hogy melyik szektorhoz tartozik.1. primer szektor: (kitermelő) pl. bányászat2. szekunder szektor: (feldolgozási) pl. építőipar, élelmiszeripar, textilipar3. tercier szektor: (szolgáltató) pl. oktatás

4

Beszéljen a magyar gazdaságról mint önálló rendszerről, és mint az Európai Unió és a globalizálódó világgazdaság egyik alrendszeréről!

A magyar gazdaság modern gazdasági rendszerben működik:Modern gazdasági rendszer: gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok összessége, társadalmi újratermelés, a gazdasági körforgás megvalósulásának módja.

A magyar nemzetgazdaság vegyes piacgazdaság:

- legfontosabb szabályozó erő a piac, de az állam is szabályoz (csökkenti a piac szélsőséges kilengéseit)- működésében a folyamatok a meghatározók, ezek elemei:kereslet-kínálat összessége, egymásra hatása,találkozásuk módja, helye.

Magyarországnak is természetesen mint önálló gazdasági rendszernek meg vannak a sajátos elképzelései a gazdaság fejlesztéséről és az ehhez szükséges eszközök, módszerek rendszeréről, tehát adott gazdaságpolitikával rendelkezik, de mint az Európai Unió tagja és ezzel együtt a Világgazdaságban is részt vevő alany, nem működhet kizárólag önálló szereplőként, a környezete, a világ gazdaságához szorosan kapcsolódnia kell. A globalizáció, vagyis nemzetközivé válás révén globális vállalatok uralják egyre jobban a világpiacot, a világon ma már mindenhol ott vannak, ehhez globális szemléletű termelésre és globális termékekre van szükség ma már hazánkban isA magyar gazdaság még jobban kiaknázandó területei:- infláció visszaszorítása,- exportképesség növelése- EU csatlakozás előnyeinek jobb és teljesebb kihasználása- Nyugat-kelet összekapcsoló szerepének kihasználása- Humánerőforrás képzettségének kiaknázása, megőrzése, fejlesztéseReformra szoruló területek:- egészségügy- infrastruktúra, önkormányzatok működése- adórendszer megreformálása- foglalkoztatás- nyugdíjrendszer reformrjaAz Európai Unióhoz tartozás előnyei:

- egységhez tartozás- külföldi tanulmányok folytatása- utazás (útlevél nélkül)- bűnözés elleni egységes fellépés- fogyasztóvédelem és minőség-ellenőrzés- pályázatokhoz való hozzáférés- nagyobb, szélesebb körű termékválaszték- döntéshozatalban való részt vétel

Hátrányok:- árak emelkednek és a bérek nem tartanak vele lépést- ország elveszíti szuveneritását, önállóságát- külföldi vállalatok telepednek be az országba- szigorú feltételek és adminisztrációs kötöttségek a pályázati támogatásokban- EU nem preferálja a nem tagországokhoz tartozó vállalatokat

5

2. tétel

Ismertesse a nemzetgazdasági teljesítmény számbavételének módjait, alapkategóriáit, összefüggéseit! Tegyen különbséget a hazai és a nemzeti típusú, valamint a bruttó és a nettó jellegű mutatók között!

A nemzetgazdaság teljesítménye:1930-tól nemzetközileg elfogadott rendszer a makrogazdaság adatainak mérésére az SNA (System of National Accounts) rendszer, amely alapján összehasonlíthatóak az egyes gazdaságok teljesítményei. A vizsgált időszak általában 1 év vagy annál rövidebb időtartam.

Alapmutatói megmutatják, hogy elsődleges elosztás során az adott nemzetgazdasághoz tartozó szereplők:- mennyi jövedelmet termeltek az adott gazdaságban, ezek a hazai mutatók

- mennyi jövedelemhez jutnak, ezek a nemzeti mutatókTovábbá megmutatják, hogy újraelosztás során mennyi lesz a rendelkezésre álló jövedelem.

Gazdasági növekedés: a gazdaság kiszélesedése, a javak, szolgáltatások mennyiségének emelkedése. Gazdasági fejlődés: minőségi javulás, jobb- korszerűbb gazdaságMérésére az 1 főre jutó GDP szolgál.A növekedés módja vagy útja: - extenzív: az erőforrás mennyiségét növelem, többlet lesz - intenzív: az erőforrás minőségi javítása eredményez többletet.A gazdasági növekedésben vannak válságok.

A teljesítmény számba vehető:természetes teljesítményben, szűk kört vizsgálértékbeli érték = mennyiség × egységár / = folyóár, változatlan ár /

A mutatók típusai:Flow: egy időszak teljesítményét mérikStock: egy időpontnyi állapotot vizsgálnak

A teljesítménykategóriák lehetnek:- Bruttó: a teljesítményt megállapításakor az anyagi ráfordításokat is figyelembe veszik- Nettó: az összráfordításból csak a termelési tényezők tiszta, addig nem létező új eredményét tartalmazza

GO - Bruttó kibocsátás (Gross Output)Az adott gazdaságban egy év alatt létrehozott anyagi javak és szolgáltatások értéke.Kiszámítása: minden gazdálkodó szervezet, intézmény évi összes kibocsátását összegzi függetlenül attól, hogy további feldolgozásra vagy végső felhasználásra szánt javakról van-e szó. Értéke felhalmozódást tartalmaz. A felhalmozódás oka: a felhasznált anyagok félkész termékek. A halmozódást a termelőfogyasztás okozza

GO= Cƒ + Ca + IBruttó kibocsátás = folyó termelő felhasználás + amortizációs alap + új értékPótlási alap = folyó termelő felhasználás + amortizációs alapA pótlási alap szolgál az elhasznált anyagi ráfordítások pótlására.Az új érték az összes elsődleges jövedelem, a termelés tényezők tulajdonosainak jövedelme, amely részben az elhasznált munkaerő pótlására (fizetés és járulékok), részben pedig a gazdaság bővítésének felhalmozására szolgál.

6

Hazai össztermék:

GDP ( Gross Domestil Product) Bruttó hazai termék = Egy év alatt előállított, további felhasználásra nem szánt, tehát végső felhasználásra szánt anyagi javak és szolgáltatások összessége.

GDP = GO - Cf (Bruttó hazai termék = Bruttó kibocsátás – folyó termelő felhasználás)

NDP ( Net Domestil Product) Nettó hazai termék =Egy év alatt létrehozott új érték (Az év során előállított összes új termék és szolgáltatás.)NDP = GDP – Ca = I (Nettó Hazai Termék = Bruttó Hazai Termék – amortizációs alap = új érték)

Nemzeti mutatók:

GNI (Gross National Income) Bruttó nemzeti jövedelem =Egy nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek, elsődleges elosztás során belföldről és külföldről származó összes bruttó jövedelme.

Kiszámítása: GDP – külföldi gazdasági szereplők hazai tőke és munkajövedelem + hazai gazdasági Szereplők külföldi tőke és munkajövedelme (Pl. munkabér, nyereség, profit)GNI = GDP + (Ibe – Iki)Ibe = az országba beáramló elsődleges jövedelemIki = az országból kiáramló elsődleges jövedelem

NNI (Net National Income) Nettó nemzeti jövedelem = Egy nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek elsődleges elosztás során belföldről és külföldről származó összes nettó jövedelme.Kiszámítása: NDP – külföldi gazdasági szereplők hazai tőke és munkajövedelem

+ hazai gazdasági szereplők külföldi tőke és munkajövedelemNNI= GNI – Ca = NDP + (Ibe-Iki)

Rendelkezésre álló jövedelmek:

A nemzetközi transzferek módosítják a rendelkezésre álló jövedelem nagyságát ( pl.: segélyek). A nemzetközi mutatókból számoljuk.

GNDI (Gross National Disposable Income) Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem.GNDI = GNI + (Tbe –Tki) (GNI – kiáramló transzferek + beáramló transzferek)Tbe = országba beáramló másodlagos, származékos jövedelemTki = országból kiáramló másodlagos, származékos jövedelem

NNDI (Net National Disposable Income) Rendelkezésre álló nettó nemzeti jövedelem.NNDI = GNDI – Ca = NNI+ ( Tbe – Tki)

AZ EGÉSZ LOGIKÁJA

GOGDP NDP

GNI NNI

GNDI NNDI

7

I korrekció

transzfer

3. tétel

Értelmezze a következő nemzetgazdasági fő folyamatok tartalmát, összefüggését és helyzetüket hazánkban jelenleg: gazdasági egyensúly, illetve egyensúlyhiány; gazdasági növekedés, illetve megtorpanás, visszaesés; foglalkoztatottság, illetve munkanélküliség; pénzstabilitás, illetve infláció!

Gazdasági vagyis piaci egyensúly estén mind az eladó, mind a vevők elégedettek a kialakult piaci helyzettel.

Gazdasági egyensúly: Az összes kereslet = összes kínálat.Egy tökéletesen működő piacgazdaság az egyensúly állapota felé tart, de ez az egyensúly nem tételezi fel az összes többi részpiac egyensúlyát.Egyensúly: A gazdaság olyan pillanatnyi állapota, amikor senki sem törekszik a fennálló helyzet megváltoztatására.

A keresleti és kínálati függvényeknek közös koordináta- rendszerben való ábrázolásával és viszonyuk elemzésével nagyon összevont formába jellemezhetjük egy termék piacát. A kínálat és kereslet mennyisége ugyanarra a termékre vonatkozik. Az így kapott ábra a közgazdaságtan legalapvetőbb eszköze a Marshall - kereszt néven ismeretes. Mindig meg kell különböztetnünk egy termék vagy egy szolgáltatás „piaci” árát az „egyensúlyi” árától.

piaci ár = termék mindenkori ára. A piaci ár valamely terméknek a piacon érvényesülő tényleges ára, amely a vevői és eladói szándékok viszonyát fejezi ki, és ezek alakulásától függően folyamatosan változhat.egyensúlyi ár = az a kitüntetett piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége éppen megegyezik. Csak egyetlen kitüntetett ár lehet tehát egyensúlyi ár is egyben.

Az érvényes piaci ár mellett nincsen eladatlan termék, illetve kielégítetlen fizetőképes kereslet.Egyensúly esetén a teljes keresleti és kínálati görbének az egyensúlyi pont előtti (attól balra helyezkedő) szakasza „él”. Az egyensúlyi ár alatti kereslet egy potenciális vevői tartalék arra az esetre, ha bármi folytán a piaci ár csökkenne.

Piaci ár < egyensúlyi ár: TÚLKERESLET amikor ténylegesen kialakuló piaci ár valamiért kisebb lesz az egyensúlyi árnál, akkor ez túlkeresletet okoz: az adott ár mellett a keresett mennyiség meghaladja az eladásra kínált mennyiséget.

Piaci ár > egyensúlyi ár: TÚLKÍNÁLATha a ténylegesen kialakuló piaci ár valamilyen oknál fogva magasabb az egyensúlyi árnál, akkor ez túlkínálatot idéz elő a piacon: az adott ár mellett a kínálat mennyiség meghaladja a keresett mennyiséget, s ezért az eladónak nehézsége támad a megtermelt termékek eladásakor.

Piaci egyensúly csak véletlenül jön létre, az egyensúlytól való eltérésen keresztül tereli a vevőt és az eladókat az egyensúly felé, eladó és a vevő szándékától függetlenül jön létre.

Kilengések okai lehetnek:- véletlenszerű (pl.természeti katasztrófa)- szabályszerű (pl.szezonalitás)- gazdasági eredetű: - recesszió: magas munkanélküliség, jelentős infláció, túlkínálat

- pangás: mélyponton van a gazdaság de már nem süllyed tovább - megélénkülés: kezdődik a növekedés - fellendülés: gyorsul a növekedés

8

Gazdasági növekedés összetevői:- mennyiségileg meghatározható erőforrások (munka, tőkejavak stb.)- műszaki (technológiai) haladás (úgy nő a kibocsátás, hogy közben nem nő a felhasznált

erőforrás mennyiség)Típusai: - megtestesült műszaki haladás: jobb technológia

- meg nem testesült műszaki haladás: jobb szervezés- autonóm: már korábban elért eredményekből táplálkozik- indukált: adott kor szükségletei hívják életre- extenzív: úgy nő a kibocsátás, hogy növeljük az erőforrás mennyiségét- intenzív: úgy nő a kibocsátás, hogy közben nem növeljük a felhasznált erőforrás mennyiségét

Gazdasági növekedés: Nő a gazdaság termelési kapacitása, teljes foglalkoztatottság mellett nő a GDP.A növekedés meghatározása: (%-ban)- GDP (NDP) adott időszakban történő növekedésével- ugyanezen mutatók 1 főre jutó értékének növekedésévelAz elmúlt évek Uniós növekedési üteme elmarad a világpiacitól, így a hazai mutató is.A gazdasági növekedés mozgatói: munkaerő, munkatermelékenység, tőkeEzek szoros kapcsolatban állnak egymással, mert - ha a munkaerő gyorsabban nő a tőkénél, akkor a termelékenység csökken vagy - ha a munkaerő gyorsabban csökken a tőkénél, akkor a termelékenység nő.

Az egyensúlytalanság megjelenési formái:- hiánygazdaság- túltermelés- munkanélküliség- infláció

Foglalkoztatás – MunkanélküliségÖsszetartozó fogalompár. A teljes foglalkoztatottság és a teljes munkanélküliség állapota soha nem érhető el. A nemzetgazdaság szereplőinek célja, hogy stabil árszintet alakítsanak ki az erőforrások minél jobb kihasználása mellett. Ha magas színvonalú a foglalkoztatás, akkor ehhez magas fogyasztás is tartozik.

Foglalkoztatás: A foglalkoztatottak fogalma magában foglalja a bérből élő munkásokat és alkalmazottakat, az önállókat. (egyéni vállalkozókat) és a segítő családtagokat vagyis a foglalkoztatott munkaerőt.A foglalkoztatás ezen résztvevőknek a gazdasági termelés folyamatában való munkaadók általi szerepeltetését jelenti.

Munkanélküliség: Akkor alakul ki amikor a kínált munkaerő nagyobb, mint a kereslet.Munkanélküliség akkor áll elő, ha a szektorok fogyasztása nem éri le a kívánt szintet. Munkanélküliség: az az állapot, amikor munkakínálat > munkakeresletA modern gazdaságokat folyamatosan jellemző jelenség, amely súlyos gazdasági és társadalmi veszteséget okoz.Típusai:- Önkéntes vagy szándékolt: a fennálló bérszínvonal mellett nem akar dolgozni, vagyis amikor az aktív munkaerő adott feltételek mellett nem hajlandó munkát vállalni (nagyobb a bérigény, mint amit a piac nyújt)- Kényszerű: az adott reálbér mellett hajlandó lenne dolgozni, de valamilyen okból nem tud- Súrlódásos: rövid távú munkanélküliség, amely az emberek önkéntes munkahely-változásából, a munkahelykeresés idejéből ered, tehát a lakóhely vagy munkahely változtatáshoz kapcsolódik.Fajtái:- Frikciós: az emberek változtatják lakhelyüket, munkahelyüket, más életciklusba lépnek

9

- Sturktúrális: a munkaerő-kereslet nem egyenlő a munkaerő-kínálattal, akkor alakul ki, ha a munkaerő-kereslet és –kínálat összetétel eltér egymástól. (pl.: szakképzettség földrajzi hely, nemek stb.)- Ciklikus: alacsony szintű a munka összkereslete- Technológiai: technikai-technológiai fejlődés miatt a termelékenység nő, ezért csökken a munkaerő iránti kereslet. pl. gépesítés miatt

Kialakulásának okai: - gazdasági válság és gazdasági visszaesés - demográfiai hullám - reálbérek alacsony szintje - képzettség hiánya - kényszerű munkanélküliség - önként vállalt munkanélküliség

Intézkedések megszüntetésére:- munkapiaci szolgáltatások javítása- képzési lehetőségek biztosítása- kormányzati akadályok eltávolítása- közterhek csökkentése- munkahely-teremtés- közmunka lehetőségek

Infláció: Az árak folyamatos és tartós növekedésével alakul ki. Az árak és a költségek színvonalának emelkedése.

(Defláció: az árak csökkenésével alakul ki)

Az infláció alapvető oka az, hogy a társadalom többet fogyaszt, mint amennyit képes megtermelni.

Típusai:- Költséginfláció: ha az árak emelkedésének oka az, hogy a termelési költségek gyorsabban

növekednek, mint a termelékenység.- Strukturális infláció: egy adott iparágban növekszik a kereslet a kínálathoz képest.

Fajtái:- Kúszó (lassú) infláció: az árak több éven keresztül tartó emelkedése, amely évi átlagos üteme nem éri el a 10%-ot. 1-2 számjegyű. Néhány %-os növekedés, az árak stabilak Ma Magyarországra jellemző.- Vágtató infláció: az árak növekedése két esetleg három számjegyű, amely ha tartóssá válik, akkor súlyos gazdasági torzulásokat idézhet elő. Az emberek szabadulnának pénzüktől, de még ekkor is a gazdaságot jó teljesítmény jellemzi.- Hiperinfláció: ha a mérték meghaladja a 100%-ot, vagyis 3 számjegyű. Drasztikus, a ráta havi 100 %-kal is növekedhet. Nem biztosítja a tisztánlátást, az árak instabilak és torzul a vagyonelosztás.

Okai:- keresleti infláció: a kereslet nő a kínálathoz képest- költséginfláció: a kínálat csökken változatlan kereslet mellett, a termelési költségek gyorsabban nőnek a termelékenységnél.Hatásai:- a jövedelem és a vagyon újraelosztása megy végbe a különböző osztályok között- torzulnak a relatív árak és a kibocsátás

A fix pénzjövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok az infláció szenvedő alanyai, mert reáljövedelmük csökken azáltal, hogy az áremelkedés gyorsabb ütemben növekszik, mint pénzjövedelmük.

10

A hitelezők azért szenvedő alanyai az inflációnak, mert az általuk nyújtott kölcsönöket alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező pénzben fizetik vissza.A pénzüket megtakarító emberek azért vesztenek, mert az árak emelkedésével csökken a megtakarított pénzük vásárlóereje.Az inflációnak vannak haszonélvezői is: a rugalmas pénzjövedelemmel rendelkező csoportok, az adósok és a spekulánsok.

Kezelése:- antiinflációs politika: mely történhet az árak befagyasztásával, vagy a kormányzati megrendelések csökkentésével. Nő a reálbér → drágul a munkaerő → elbocsátás → csökken a kibocsátás → válság.- pénzügypolitika: forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentése → csökken az árszínvonal → szűkebb hitellehetőségek → csökken a beruházás → csökken a kibocsátás → válság+munkanélküliség

Az inflációt kiirtani nem lehet. A munkanélküliség és az infláció kiemelten fontos feladat, napjainkban plusz jelentősége van, mivel az euró bevezetésének feltétele a Maastricti konvergencia kritériumok teljesítése, melyben az infláció és a munkanélküliség nem haladhatja meg a 3 legalacsonyabb rátájú ország átlagát. A probléma az, hogy az egyik kezelésével gerjesztjük a másikat.

Hazánkban jelenleg a foglalkoztatottak száma összességében csökken. Ez köszönhető részben hazánk lakosságának elöregedésének, hiszen viszonylag kevés aktív dolgozó mellett magas a nyugdíjasok száma. Köszönhető azonban például a technológiai fejlődésnek is, hiszen korszerűbb technikai feltételek mellett csökken a szükséges munkaerő létszáma. Természetesen ezzel együtt nő a munkanélküliek aránya is. Mivel a foglalkoztatottság csökken, a munkanélküliség nő, de mindemellett a fogyasztás ahelyett, hogy csökkenne, inkább növekszik, tehát többet fogyasztunk mint amennyit megtermelünk, az infláció is növekszik.

11

4. tétel

Definiálja az üzleti vállalkozás alapfunkcióit, belső és külső érintettjeit, valamint a vállalkozás célrendszerét, küldetését, működési körét és összefüggéseiket!

Üzleti vállalkozás: Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. Nyereség – és vagyonszerzés céljából üzletszerűen ellenérték fejében végzett termelő vagy szolgáltató jellegű tevékenység.

Vállalat: A (jogi személyiséggel rendelkező) üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Gazdasági tevékenység végzésére létrejött elkülönült társadalmi szerveződés, egység.Olyan gazdasági, szervezeti alapegység, amely elkülönülten gazdálkodik, a gazdasági élet más szereplőihez a piac közvetítésével kapcsolódik, miközben célja pénzjövedelem szerzése, pénzjövedelem növelése.

Az üzleti vállalkozás feltételei, jellemzői:- A szervezet (viszonylag) önálló alapvető céljainak megvalósításában a törvények betartása és a piaci viszonyok figyelembe vétele mellett- hosszú távon profitorientált legyen- kockázatvállalás, annak a veszélye, hogy a döntéshozó által meghatározott cselekvés nem vezet a kívánt eredményre.- valóságos piac, vagyis piaci megmérettetésekre van szükség, hogy tevékenységükkel valós piaci igényeket elégítsenek ki. A vállalkozások környezetükkel döntően áru-pénz kapcsolatban vannak.- jogalanyok

Az üzleti vállalkozás alapításának motivációi:- profitszerzés, vagyongyarapodás- önmegvalósítás- önállóság- munkahelyteremtés- kényszer- fogyasztási igény, kereslet kielégítése, amely olyan szükséglet, melyet nem saját szervezetén belüli munkával és nem közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni.

Vállalkozásokat befolyásoló tényezők:- belső adottságok (mikro tényezők): (operatív, akciókörnyezet)

- alkalmazottak- tulajdonosok- fogyasztók- kormányzat- szállítók- versenytársak- pénzügyi szervezetek- érdekcsoportok

- környezeti jellemzők (makro tényezők): (PEST-elemzés)- politikai-jogi környezet (POLITIK)- technológiai környezet (ECONOMY)- szociális-kulturális környezet (SOCIAL)- gazdasági környezet (TECHNOLOGY)

Érintettek: azok a szereplők (személyek, szervezetek), akik a vállalkozással lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban állnak.

12

1. Belső érintettek:A vállalaton belül fejtik ki tevékenységüket saját és a vállalati célok megvalósulása érdekében. Az ő törekvéseiből alakul ki a vállalat célrendszere.- tulajdonosok (tőkebefektetés által vagyongyarapodás, jövedelmezőség) tőkéjét vállalkozásba fekteti, a vállalkozás nyereséges működése esetén gyarapíthatja azt, lehetnek természetes személyek, intézményi tulajdonosok (állam, bankok, vállalatok) az intézményi tulajdonosok képviselőik útján vesznek részt a vállalat irányításában- manager (irányít, szervez a cég sikeressége, nyereségessége érdekében) döntéseivel leginkább befolyásolja a vállalat életét, céljának megvalósulását, jövőjét. Céljuk a vállalkozás eredményessé tétele.- alkalmazott (végrehajt jövedelmének maximalizálása érdekében) Céljai nem kötődnek olyan szorosan a szervezeti célok megvalósulásához, legkisebb a közvetlen ráhatásuk a szervezeti célok alakulására, a munkavállaló a magasabb jövedelem elérésében, míg a másik csoport annak megfelelő szinten tartásában érdekelt, mert az mint költség, a profitot csökkenti.

2. Külső érintettek: Kapcsolatot jelentenek a vállalat és környezete között. Belőlük származtathatók a korlátok, vagyis a feltételrendszer, amiben a vállalat működik és amelyek hosszabb távon befolyásolják a célokat.- fogyasztó (minősít, az ő igényeit elégítik ki)- szállító (tőlük vásárol a cég)- versenytárs (rövid távon ellenség, de hosszú távon ösztönöz)- állami intézmények (minisztérium, szakhatóság, önkormányzat)- helyi és önkéntes állami közösségek- természetes környezet

A vállalkozás alapvető célja:A szervezet irányultságát, létének értelmét kifejező cél. Az üzleti vállalkozás alapvető célja a profitorientált szükséglet-kielégítés. Ehhez szükség van 2 tényezőre:- befektetésre alkalmas tőkére- kielégítésre váró fogyasztói igényekre

A vállalat célrendszere:A szervezet egy olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg, tehát a vállalat egy olyan keret, amely az egyének céljainak megvalósítását segíti, melyek elsősorban gazdaságiak. A vállalati célrendszer azonban nem a benne szereplő egyének céljainak összessége. Minden szervezetnek úgy kell meghatározni a céljait, hogy azok elégítsék ki az egyéni célok megvalósítását is.

A szervezeti célok jellemzői:- hierarchikusan strukturáltak: meghatározhatók az egyes tevékenységek, amelyek szintén

hierarchikus rendszerben állnak- kölcsönös erősítés: a szervezetnek és a tagoknak segíteniük kell egymást.- kompatibilitás: az egyéni és szervezeti célok legalább egy részhalmaza megegyezzen- szuperorientált (fölérendelt) cél: nagyon átfogónak kell lennie, hogy azért minden szereplő

együttműködjön és mindenkinek a célja legyen.

A vállalati célok csoportosítása

13

- A célok átfogó volta szerint (alapvető cél, Küldetés, Távlati célok, Közvetlen (irányítási) célok, operatív célok)

- Funkciók szerint (pénzügyi, marketing, innovációs, humán, információs, logisztikai, termelési célok)

- Belső érintettek céljai Közöttük is van bizonyos hierarchia: alkalmazott → manager → tulajdonos

- Külső érintettek céljaiNincs hierarchia, a pillanatnyi helyzet határozza meg a fontossági sorrendet.

Az üzleti vállalkozás küldetése:A vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése, amely meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. A társadalmi szükségletek kielégítésében való aktív részvétel, saját céljaitól és érdekeitől vezérelve, versenytársaitól sarkallva.A vállalat küldetése: - kifejezni és körülhatárolni a vállalkozás működési körét

- megkülönböztető jegyeket hordozni más vállalatokkal szemben- nem egyéni célok integrálásával jönnek létre

- társadalmi küldetése, hogy emberi erőforrások alkalmazásával, javakat állítson elő a lakosság részére

A küldetés megvalósításához elengedhetetlen feltétel a marketing és innováció. Mindkettő meghatározott szemléletmódot és annak érvényesítését szolgáló tevékenységrendszert jelent.A marketing a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése.Az innováció a fogyasztói igények új, magasabb színvonalú kielégítése, vagyis a versenyfeltételekhez való fokozott alkalmazkodás.

Működési kör:A vállalat küldetéséből levezetett termék/piac kombinációk, a vállalat által kielégíteni kívánt fogyasztói igények és kielégítésük választott módjainak összessége.A működési kör megadásához három tényezőt kell egyidejűleg definiálni:- azok a szükségletek, igények, amelyeket ki akarunk elégíteni;- azok a fogyasztói csoportok, amelyeknek igényeit ki akarjuk elégíteni;- azok az eljárások, módszerek, amelyekkel az igényt kielégítjük.

14

5. tétel

Elemezze a piacot (bemutatva fogalmát, fajtáit és fő kategóriáinak kölcsönhatását), valamint az állam gazdasági szerepét a magántulajdonosi vegyes gazdaságban!

A piacgazdaságban az anyagi javak és szolgáltatások elosztása, forgalmazása a termelés és a szükséglet kapcsolat, a piaci kereslet-kínálat viszonyaként jelenik meg. Naturálgazdálkodás: A gazdálkodás kezdetleges formája volt, amikor a piaci szereplők elfogyasztották amit termeltek, így cserére nem került sor. Árugazdaság: Később a munkamegosztás elmélyülésével az egymásra utalt termelők fölös mennyiséget termeltek és szükségleteiket árucsere révén elégítették ki. Az áru a piaci adásvétel során jutott el a fogyasztókhoz, a cserét pénz segítségével végezték.

Piac: az eladó és a vevő közötti kapcsolatok és az ezekre ható tényezők összessége. Az árutermelési viszonyok gazdasági-szervezeti formája, a tömeges és rendszeres árucsere területe, az eladások és vételek színhelye.A piac szabályozó tevékenységét a kereslet, a kínálat és az ár egymásra hatásával fejti ki.

Piaci szereplők:- eladó: képviseli a kínálatot és árualappal rendelkezik.- vevő: képviseli a keresletet és képes valamint hajlandó megvenni valamely terméket.

Piacfajták:1. Földrajzi szempont szerint:- világpiac- regionális piac- lokális (helyi) piac

2. Adásvétel tárgya szerint- fogyasztói piac: végső felhasználásra történő vásárlás. A fogyasztók személyes és háztartási célból

vásárolnak. A fogyasztási cikkek, és a kisebb, kis értékű termelőeszközök piaca. A vásárlói döntés többtényezős, befolyásolják kulturális- és társadalmi tényezők, személyes jellemzők.

A vásárlói döntés folyamata: problémafelmerülés → információgyűjtés → alternatívák → döntés → kiválasztás → vásárlás → vásárlás utáni magatartás.

- termelői piac (termelési tényezők piaca): a gazdálkodó szervezetek alkotják. Más termékek előállítására alkalmas termékeket, szolgáltatásokat vásárolnak. Jellemzői: a döntéseket informálódás előzi meg. Szakképzett eladók állnak szemben. A vevők száma kisebb, de nagy tételben vásárolnak. A döntéseket racionalitás jellemzi. (munkapiac, pénz- és tőkepiac, természeti tényezők piaca)

- viszonteladók piaca: azok az egyének és szervezetek, akik a termékeket továbbértékesítésre vásárolják. Ezáltal összekapcsolják a termelőt a fogyasztóval.

Viszonteladás típusai: egy fajta termékválasztékot forgalmaz; egy termékcsaládot forgalmaz; néhány termékcsaládot forgalmaz; legkülönbözőbb termékeket forgalmazza.

- Kormányzati piac: az állami költségvetési pénzből gazdálkodók vásárlói piaca. Közösségi szükségletek kielégítésére vásárolnak. Nagyösszegű, legtöbbször hosszabbtávú a szervezetek hatásköre, a beszerzések bonyolítása és ellenőrzése tekintetében. Szabályozza az eljárásokat, ami lehet nyílt, meghívásos és nyilvános.

3. Verseny jellege szerint:

15

monopólium: egy eladó vagy egy vevő van a piacon. Az egyetlen eladó uralja a piacot, és ő határozza meg az árakat. (pl. MÁV, MATÁV, E-on stb).- oligopólium: az összkereslettel szemben néhány eladó van. A piacra lépésnek korlátjai vannak. A

cégek ellenőrizni tudják egymást. Az oligopóliumot óvatos piaci magatartás jellemzi. (pl. T-Com, Pannon, Vodafone).

- tökéletes verseny: sok kis eladó és vevő van a piacon (kompetitív piac). Korlátok nélkül bárki részt vehet a piacon. Az árakat egyik fél sem tudja befolyásolni.

- Monopolisztikus verseny: sok eladója és vevője van, de különböző termékcsoportok, különböző árak alkalmazásával vannak jelen. Jellemző a konkurencia harc, igyekeznek piaci célcsoportokat, monopol pozíciót kialakítani.

4. Állami szerepvállalás szerint:Az állam gazdasági tevékenységet jogszabályokkal szabályozza. A gazdasági rendszert az határozza meg, hogy az állam mennyire szól bele a gazdasági szereplők tevékenységébe.- tiszta tervgazdaság: a gazdasági döntéseket az állam hozza, nincs magántulajdon és szabadverseny, az állam osztja szét a javakat, meghatározza az árakat és a termelési ágakat, központi tervekkel irányítja a gazdaságot.- tiszta piacgazdaság: A gazdasági szereplők önállóan határozzák meg és irányítják gazdasági életüket, a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel, van magántulajdon, szabadverseny és szabad árképzés. A piacon kereslet és kínálat egyaránt van. A munka és bérfeltételekben megegyeznek.- átmeneti, vegyes piacgazdaság: a fejlett országok zömében a piaci folyamatok a meghatározóak, de az állam is jelen van.

Hazánk vegyes piacgazdaságban működik. A legfontosabb szabályozó erő a piac, de az állam is szabályoz, csökkenti a piac esetleges szélsőséges kilengéseit.

Piac elemei tehát:Kereslet: megmutatja, hogy a fogyasztó képes (jövedelme engedi) és hajlandó (szükséglete van)

valamilyen terméket valamilyen áron megvásárolniKínálat: megmutatja, hogy a termelő képes (kapacitása van) és hajlandó (van rá kereslet)

valamilyen terméket valamilyen áron felkínálni eladásra, vagyis a piacon eladásra felajánlott termékek és szolgáltatások összessége

Ár: az áru értékének pénzbeli kifejeződése, a piac legfontosabb jellemzője, az a pénzmennyiség, amennyiért az árut el lehet adni, meg lehet venni

Jövedelem: -háztartásoknál: javakra és szolgáltatásokra rendelkezésre álló pénzösszeg-vállalkozásoknál: hozamok és ráfordítások (azaz bevételek és kiadások)

különbözeteLehet: - nominál: az a pénzösszeg amit a háztartás az elvégzett munkájáért kap

- reál: az az árutömeg, amely a nominál jövedelmen megvásárolható

Marshall-kereszt:A kereslet törvénye kimondja: nő az ár → csökken a keresletKeresletváltozás: egységnyi árváltozás hatására bekövetkezett mennyiség-változás.Keresleti függvény: az ár és a keresett mennyiség közötti kapcsolatot mutatja be. Jele: D (demand)Kínálat törvénye: nő az ár → nő a kínálatKínálati függvény: az ár és a kínált mennyiség közötti kapcsolatot mutatja be. Jele: S (supply)

Egyensúly: S = D Q egyensúlyi mennyiség P egyensúlyi ár ( nincs eladásra váró mennyiség, nincs kielégítetlen kereslet)

Az árváltozásra való reagálás szerint megkülönböztetünk:- rugalmas keresletű termék árváltozás < keresletváltozás- egységnyi rugalmasságú termék árváltozás = keresletváltozás- merev keresletű termék árváltozás > keresletváltozás

16

6. tétel

Ismertesse az egyéni és a társas vállalkozások lényegét és formáit! Hasonlítsa össze egyfelől a közkereseti társaságot és a betéti társaságot; másfelől a Zrt., az Nyrt. és a Kft. alapítását, működését és megszűnésük lehetséges okait!

Az állam jogszabályokban sokféle szervezeti formát tesz lehetővé a vállalkozások számára, hogy olyat válasszanak, amelyik a leginkább megfelel

- a vállalkozás tevékenységi körének- tőkeszükségletének- a piaci viszonyoknak - a tulajdonosok gazdasági érdekeinek.

A vállalkozások szervezeti formáinak jogi szabályozása az állam gazdaságirányítási, befolyásolási szerepének egyik igen fontos eszköze.

Vállalkozás szervezeti formái: 1. egyéni vállalkozás, 2. gazdasági társaságok

Egyéni vállalkozás(1990. évi V. törvény)

Az egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy gazdasági tevékenysége.Gazdasági tevékenység: az üzletszerűen ellenérték fejében nyereség-és vagyonszerzés céljából rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység. Saját nevében és kockázatára: egyedül felel az üzletért, ha keletkezik nyereség az egyedül az övé, de tartozásaiért saját vagyonával felel, akár azt végrehajtás alá lehet vonni.Az egyéni vállalkozó is gazdálkodó szervezet, így az elévülés 5 év.

Egyéni vállalkozó lehet:- természetes személy- cselekvőképes- belföldi- állandó lakhelye van- ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

Egyéni vállalkozó nem lehet:- akit gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre

ítéltek,- akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó végrehajtandó

szabadságvesztésre ítéltek,- akit valamely foglalkozástól eltiltottak vagy foglalkozási tilalom alá esik,- gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja,- korábban kiadott igazolványát visszavonták,- köztartozása van.

Az egyéni vállalkozói igazolvány beszerzése:

17

- kérelemre, a területileg illetékes önkormányzat jegyzője állítja ki- egy ember egy igazolványt kaphat, de az alapján több tevékenységet végezhet, több

telephelyet tarthat fenn- formanyomtatvány az egyéni vállalkozói kérelem törzslap

(vállalkozó személyi adatai: név, anyja neve, szül. hely, idő, lakóhely, tartózkodási hely, 2 okiratának számavállalkozás adatai: székhely, tel, levelezési cím, fő tev-i kör, munkavégzés jellege, foglalkoztatottak számaadózással kapcsolatos adatok: ÁFA elsz-i mód, tárgyi v. alanyi mentesegyéb adatok: adóazonosító jel, nyilatkozat a kizáró okokról)

10 ezer Ft-os csekk, erkölcsi bizonyítvány

Gyakorlati teendők:- bankszámla nyitás- bejelentkezni az APEHhez, Tb szervek felé, helyi adók alá- célszerű pecsétet csináltatni, számlatömböt vásárolni

Az egyéni vállalkozó jogai és kötelezettségei:- személyesen kell közreműködnie a tevékenységben- képesítéshez kötött tevékenységet akkor végezhet, ha van valaki, akinek a képesítése megvan- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet csak az engedély birtokában végezhet- tevékenységéből eredő tartozásaiért teljes vagyonával korlátlanul felel- egy ember egy vállalatot alapíthat és nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja- tevékenységét köteles cégtáblával jelölni- az egyéni vállalkozás kifejezésnek vagy rövidítésének tevékenységében szerepelni kell- alkalmazottat, segítő családtagot, szakiskolai tanulót foglalkoztathat- kérelemre a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető

Az egyéni vállalkozás megszűnése- igazolványát visszaadja- igazolványát visszavonták- meghal vagy elveszíti cselekvőképességét

(törvényes képviselő vagy örökös folytathatja)

Előnyei: - nem kell a cégbíróságon bejegyeztetni, - nincs induló tőke, - szabadon hozhat döntéseket,- minden eredmény a tulajdonost gazdagítja

Hátrányai: - személyesen felel a tartozásokért,- korlátozottak a pótlólagos források, - nehezebb hitelhez jutnia, - tapasztalat hiánya, előképzettség?

Munkavégzés módja lehet: - főfoglalkozású,- többes foglalkozású (van más 36 órát meghaladó munkaviszonya),- kiegészítő tevékenységként folytatott

Gazdasági társaságok

18

AZ 2006. évi IV. törvény szabályozza a gazdasági társaságok- alapítását- működését- szerveik működését- szervezetét- a tagok jogait és kötelezettségeit- a társaság esetleges átalakulását.

Gazdasági társaságot közös üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására alapíthat- jogi személyek- jogi személyiség nélküli gazdasági társaság- természetes személyek (belföldi és külföldi egyaránt) A KKT és s BT jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, tehát a társaság nem rendelkezik a társaság tagjaitól elkülönült vagyonnal, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősséggel rendelkeznek. Nincs előírt összegű alaptőkéjük.

Közkereseti Társaság (KKT): - alapítása társasági szerződéssel, (min. 2 fő=tagok) bármikor ki lehet lépni, - legfőbb szerve a taggyűlés,

- jogi személyiséggel nem rendelkezik, - a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségűek (tagoknak azonos jogaik és felelősségeik vannak) - személyes közreműködés szükséges, - nincs a tagoktól elkülönült szervezete, - nyereségfelosztás a vagyon arányában történik

Betétei Társaság (BT.):- beltag (korlátlan és egyetemleges felelősség)+kültag (bevitt vagyon erejéig korlátozott felelősség), - kültag személyes közreműködésre nem kötelezett, - alapítása társasági szerződés, - legfőbb szerve a taggyűlés, - kültagnak sem döntési sem ügyvezetési joga nincs, - nyereségeloszlás a vagyon arányában

Közkereseti társaság és Betéti társaság

Azonosságai:- mindkét gazdasági társaság tagjai üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget- nem jogi személyiségű gazdasági társaságok- minimális taglétszám 2 fő- legfőbb szervük a Tagok gyűlése- a nyereség a tagok hozzájárulásának arányában oszlik meg- azonos mértékű szavazat- nincs előírt törzstőke- a társaságtól megváló tagnak a vagyonrészt 3 hónapon belül ki kell adni, illetve ha megszűnik a társaság, akkor a bennmaradó vagyont a befizetések arányában kell felosztani

Különbségei:- Kkt-nál a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért, míg a Bt-nél csak a beltag(ok) felelőssége korlátlan és egyetemleges, a kültag csak a vagyoni betétje erejéig vállal kötelezettséget.

19

- Kkt-nál a tagok személyes közreműködése lehet, díjazás mellett, míg Bt-nél személyesen a beltag közreműködhet, a kültag üzletvezetésre és képviseletre nem jogosult.

RT. Részvénytársaság

Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. Az alaptőkéje tehát az összes részvény összege. Alaptőke emelés részvénykibocsátással vagy névértékemeléssel történhet.Alapítása: - alapszabállyal történik

- jogi és természetes személyek alapíthatnak (1 személy is alapíthatja)- cél a tőkeegyesítés- lehet: zárt körűen alapítani, ahol a tagok maguk jegyzik a részvényeket, nem kerül nyilvánosan forgalomba- lehet: nyílt körűen alapítani, ahol bárki jegyezhet részvényt, a részvényeknyilvánosan kerülnek forgalomba- a jegyzett tőke mértéke zártkörűnél 5 mFt, nyíltnál 20 mFt- tagok felelőssége a részvényük erejéig terjed ki- egy részvénynek több tulajdonosa is lehet

Szervezete: - legfőbb szerve: a közgyűlés amely a főbb kérdésekben dönt- igazgató tanács: operatív működésű, 3-11 tagok létszáma, lehet kívülálló és részvényes, vezető tisztségviselő az igazgató

- felügyelő bizottság: ellenőrzi az ügyvezetést

- könyvvizsgáló a jelentéseket vizsgálja, 5 évre választják és jegyzik a cégbíróságon

KFT. Korlátolt Felelősségű Társaság

Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétből álló törzstőkével alakul.

Alapításuk: - jogi és természetes személyek- felelősség korlátolt- személy és tőkeegyesítés a cél- 2007.09.01-től 500.000,- Ft törzstőke kezdéskor vagy apport (nem pénz), a törzsbetétek minimum összege 100.000,- Ft, egy betétnek több tulajdonosa is lehet- alapító okirata: társasági szerződés- a tulajoknak törzsbetétük van, amelyek tartalmazzák a beadott pénzt- egy személy is létrehozhatja

Működése: - felelősségük a bevitt vagyon erejéig korlátlan- az egyes tagokat megillető vagyoni hányad (üzletrész)- legfőbb szerve a taggyűlés- képviselet az ügyvezetők dolga- könyvvizsgáló is lehet, ha a törvény előírja- felügyelő bizottság csak nagyobb vállalatoknál van és ellenőrzi az ügyvezetőket (ha

1 személyes Kft., illetve ha az éves árbevétele 50M Ft és 200 fő fölötti a foglalkoztatottak létszáma

Üzletrész értékét mindig a cég vagyoni helyzete határozza meg.

20

Az üzletrész értékesíthető. Osztalékfizetés az eredménytartalékból történik.

Megszűnése: az általános megszűnésen felül háromnegyedes szavazati többséggel.

Azonosságok:- jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok- üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak- minimális taglétszám 1 fő- képviseletét a vezető tisztségviselők látják el- személyes közreműködés nem kötelező- előírt minimális törzstőkével alakulhat

Különbségek:- legfőbb szerv

Kft:: TaggyűlésRt: Közgyűlés

- felelősség: Kft: a tag csak bevitt vagyonával felelRt: a részvényes nem felel, de köteles a részvény névértékének szolgáltatására

- szavazat Kft: üzletrész arányábanRt: egy részvény egy szavazat

- törzstőke Kft: min. 500 ezer Ft (előre meghatározott összegű törzsbetétek összege)Rt: min. 5, illetve 20 millió Ft (előre meghatározott számú és névértékű részvények összege)

- nyereség Kft: törzsbetétek arányában ( nem értékpapír)Rt: a részvényeinek arányában jogosult osztalékra

- létszám Kft: kis létszámú, a többihez képest viszonylag tőkeerősRt: nagy létszámú, tőkeerős

- üzletrész-részvényes Kft: üzletrész – a Kft-ben lévő tulajdoni hányadRt: részvényes – az Rt tagja, tulajdonosa, az értékpapír tulajdonosa

Európai részvénytársaság:

- a 2005. október 8-tól hatályos törvény alapján lehet alapítani Magyarországon, amely a nemzeti jogok alapján könnyebben folytathat több országot érintő gazdasági tevékenységet.

- A nemzeti jogi szabályozás alapján működő gazdasági társaságok mellett kiegészítő jelleggel alapítható

- Abban különbözik a hazai gazdasági társaságoktól, hogy alapítására és működésére az európai jog (az Unió szabályai) vonatkoznak

- Jogi személy- Alaptőkéje részvényekből áll és a részvényesek alaptőkéjük mértékéig felelnek a társaság

kötelezettségeiért. Az alaptőke min. 120 ezer euro (kb. 30 millió Ft)- Cégbejegyzéssel jön létre- A közösségi szintű szabályozás jelentősége, hogy minden tagállamban közel azonos társasági

szabályok szerint működik- Csak már meglévő társaságok alapíthatják- Székhelye szabadon költöztethető más országokba- Felügyeleti jogkörrel az EU a Cégbíróságot ruházta fel- Az EU kötelezi vagy felhatalmazza az országokat kiegészítő jogszabályok megalkotására

21

7. tétel

Határozza meg a tárgyi eszközök fogalmát, főbb csoportjait, az értékcsökkenési leírás módozatait és szerepét a vállalkozások gazdálkodásában!

Tárgyi eszközök: olyan anyagi eszközök, amelyek közvetve vagy közvetlenül, tartósan, több termelési cikluson keresztül szolgálják a vállalat tevékenységét, a vállalati vagyon dologi formában megtestesülő olyan kevésbé mobil része

Tulajdonságai: - kétfajta az elhasználódásuk (erkölcsi azaz technológiai avulás és fizikai azaz kopás)- anyaga nem kerül bele a az előállított termékbe- értéke megjelenik az áru árában- meghatározzák az adott üzletág teljesítőképességét- kevésbé mobilak (nem tehetők könnyen pénzzé)- általában beruházást igényelnek- jelentős költséggel járnak (pl. karbantartás, üzemfenntartás)- akkor is szolgálják a vállalkozás tevékenységét, amíg még nem helyezik üzembe- értékkel bírnak = forgalomképesek = eladhatók- tartósak- értéke az elhasználódás arányában részletenként, költséggé avulva térül vissza az árbevételben

Fajtái:- ingatlanok és hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogok: föld és minden olyan eszköz, amely vele kapcsolatban létesíthető.- műszaki gépek, berendezések, járművek: azok az üzembe helyezett tárgyi eszközök, amelyek a tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgálják.- egyéb berendezések, felszerelések, járművek: azok az üzembe helyezett tárgyi eszközök, amelyek a tevékenységet tartósan és közvetve szolgálják.- tenyészállatok: azok az élőállatok, amelyek a tartás során leválasztható terméket vagy szaporulatot termelnek.- beruházások, felújítások: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezésig, vagyis a beruházás előkészítésével, kivitelezésével, üzembe helyezésével kapcsolatos tevékenységek.- beruházásra adott előlegek- tárgyi eszközök értékhelyesbítése: ha a piaci ár tartósan nagyobb az eszköz értékénél, akkor lehetőség van értékhelyesbítésre, vagyis korrigáljuk az eszközértéket a piaci árra. A forrásoldalon az értékelési tartalékban jelenik meg.

Amortizáció: olyan költség, mely nem jár tényleges pénzkiadással, csak nyilvántartás van róla (költségnövelő és eredmény csökkentő tényező). Az adótörvény szab határt az ÉCS mértéktelen elszámolásának.A tárgyi eszköz fizikai kopásának és erkölcsi avulásának pénzben kifejezett összege.

Értékcsökkenési leírás: A tárgyi eszköz használatba vétele óta bekövetkezett korszerűtlenné válás, elhasználódás és gazdasági avulás pénzben kifejezett értéke. Összege nem haladhatja meg az eszköz pótlólagos beruházásokkal, felújításokkal növelt bruttó értékét.

22

Fajtái:- terv szerinti: a várható használati idő függvényében az eszköz értéke után évenként elszámolandó összeg, amely költség a vállalat számára (57-es főkönyvi számla)- terven felüli: csak bizonyos esetekben kell elszámolni pl. megsemmisülés, megrongálódás, tevékenység-változás miatti selejt stb. A vállalat számára egyéb ráfordítás (86-os főkönyvi számla)- használatba vételkor egy összegű: kis összegű, maximum 50 ezer Ft értékű tárgyi eszközök esetén. A vállalat számára költséget jelent (57-es főkönyvi számla)

Nem lehet értékcsökkenést elszámolni:- föld, telek, erdő, ültetvény- képzőművészeti alkotás, régészeti lelet- beruházások- 0-ra leírt tárgyi eszközök

Az értékcsökkenés elszámolásának folyamata:- bekerülési értékének megállapítása- várható hasznos élettartam illetve teljesítmény meghatározása- a tervezett maradványérték meghatározása-a leírási mód kiválasztása

Leírási módszerek:

1. Lineáris módszer:Évenként azonos összegben írjuk le.Lö = Bekerülési érték – maradványérték

Évek száma (n)Lk = 100 %

N2. Degresszív módszer:Az évek során csökken az elszámolandó értékcsökkenés összege.- évek száma összege módszer: bekerülési érték – maradványérték * visszafelé az évek számaival

évek számát összeadjuk- szorzószámos módszer: bekerülési érték – maradványérték *megadott mutatószámok

használati idő- mértani soros módszer: a nettó értéket számítjuk tovább

3. Teljesítményarányos módszer:Akkor alkalmazzuk, ha az eszköz teljesítménye mérhető. Pl. km, óra, gépóra, db stb.1 egységre jutó écs = Bekerülési érték – maradványérték

összteljesítményAz elszámolásnál a tényleges teljesítmény figyelembevételével állapítjuk meg az écs-t.

4. Progresszív módszer:Az elszámolandó écs az évek során növekvő összegű.Alkalmazhatjuk pl. ha nagy összegű tárgyi eszközt vásárolok hitelre.

5. Abszolút összegű:az elszámolandó écs-t évente én adom meg.Alkalmazhatjuk pl bérbe vett ingatlan felújításakor.

23

8. tétel

Fogalmazza meg a tárgyi eszközök folyamatos üzemfenntartásának (karbantartás) szükségességét és az alkalmazható változatokat! Ismertesse a kapacitás és a kapacitáskihasználás lényegét és tényezőit!

A tárgyi eszközök üzemfenntartása: az eszközök műszaki állapotának folyamatos fenntartása. Az üzemfenntartás gondoskodik a tárgyi eszközök működőképességéről, a termelés megvalósításához rendszeres ellenőrzés, karbantartás, javítás, felújítás, pótlólagos korszerűsítések útján.A rendszeres ellenőrzés azt a célt szolgálja, hogy a gépek, berendezések, épületek állaga nyilvántartható legyen az üzemfenntartás tervezéséhez.

Fajtái:1. hibajavító karbantartás: megvárják az eszköz meghibásodását, majd ezt követően végzik el a szükséges munkálatokat. Ennek a karbantartási formának kizárólagos alkalmazása a mai modern korban már nem felel meg az eredményes működés feltételeinek.2. megelőző karbantartás: megpróbálják kivédeni a véletlenszerű meghibásodásokat - felülvizsgálat utáni megelőző karbantartás: a terv szerinti felülvizsgálat után végzik el a munkát- naptári időszakonkénti rendszeres megelőző karbantartás: előre meghatározott időpontokban vizsgálnak és javítanak- használati idő szerinti illetve terv szerű megelőző karbantartás (TMK): az eszköz tényleges állapotától függetlenül meghatározott használati idő után végezek javításokat, alkatrészcseréket pl. olajcsere.

A javítás célja a tárgyi eszköz minőségének lehető legteljesebb visszaállítása. A javítás a hiba mértékétől függően lehet kis, közepes és nagyjavítás.

A termelőberendezések egyes alkatrészeinek élettartama, és így javításának, illetve cseréjének szükségessége különböző tényezőktől függően igen eltérő lehet.A felújítás során a gép átfogó, általános javítása, generáljavítása valósul meg. Valamely gépi berendezés új állapota és első általános javítása (felújítása), illetve két általános javítása közti időt karbantartási (felújítási) ciklusnak nevezzük.A felújítás keretében gyakran végeznek el olyan pótlólagos korszerűsítéseket is, amelyek a gép, berendezés eredeti használhatóságát, teljesítőképességét érdemben növelik.

Az üzemfenntartáshoz szükséges információk:- a tárgyi eszköz átlagos életkora, üzemeltetésének körülményei- a gépek, berendezések műszaki jellemzői, gyártási körülményei- minőséghibás és selejt termékek géphibával összefüggő aránya

A karbantartás költségeit a termelési tevékenységi költségek között számoljuk el (pl. anyagköltség, bérköltség stb.), ezért ezek a költségek nem növelik az eszköz értékét.

Kapacitás (K) = Gsz (gépek száma) X I (gépek működési időalapja) NI (kapacitás időnorma)

Kapacitás kihasználás (Kh) = Q (termelt mennyiség) X 100 = %K (kapacitás)

Gépek ténylegesen ledolgozott napi időtartama = Q X NI /napok száma Gsz

24

9. tételIsmertesse a beruházás fogalmát, főbb csoportjait és elemezze a beruházások gazdasági megalapozásának tényezőit, valamint az azokat kifejező gazdaságossági mutatókat!

A tárgyi eszköz fejlesztés egyenes folytatása az innovációs láncnak!2 kiemelkedő folyamata:

- beruházás (ennek kapcsán a projekt irányítás), - üzemfenntartás

Beruházás: tárgyi eszköz létesítése = olyan gazdasági-műszaki tevékenység, amely tárgyi eszközök létesítésére, a tárgyi eszköz állomány bővítésére irányul.

Csoportosítása:1. nagyságrend szerint:- mikro (< 1 millió Ft)- kis ((< 10 millió Ft)- közepes (10 -50 millió Ft)- nagy (50-300 millió Ft)- kiemelt (> 300 millió Ft)2. gazdasági alanyok szerint- kormányzati- önkormányzati- vállalati- háztartási3. finanszírozási mód szerint- saját forrásból (önfinanszírozásnál kizárólag csak saját forrásból történik a beruházás)- kölcsönből (névértéken adják meg)- hitelből (kamatot kell fizetni)- költségvetési támogatásokból- EU-s pályázatokból- vegyes forrásból4. szerep szerint ( beruházás részei ): - alapberuházás (a cél megvalósulását közvetlenül szolgálja- járulékos beruházás: az alapberuházás rendeltetésszerű működését segíti elő- kapcsolódó beruházás: kapcsolódik az alapberuházáshoz és szükséges is hozzá, de más szervezet fejlesztését segíti elő.5. fajtája szerint:- pótló: az elhasználódott eszköz helyettesítése újjal- bővítő: eddig nem létező eszköz létesítése, a nyereségből valósítják meg (Nettó beruházás)6. kivitelezési mód szerint- saját vállalkozásban végzett beruházás- megrendelés, megbízás útján történő beruházás7. jelleg szerint:- termelő jellegű- nem termelő jellegű 8. anyagi-műszaki összetétel szerint: -gép, gépi felszerelések beszerzése,-építési és szerelési,-egyéb beruházások.

25

Beruházás tevékenységrendszere: (projektirányítás szakaszai)Projekt egyedi feladat megvalósítására létrehozott csoport, mely elkülönült erőforrásokkal dolgozik, önálló költségvetése van, tagjai különböző szervezetekből jöhetnek)Beruházási folyamat: Az előkészítéstől az üzembe helyezésig a tevékenységeket két csoportba lehet sorolni.

I. Beruházás előkészítésea. Cél meghatározásab. Döntés előkészítésc. Műszaki tervek kidolgozásad. Telephely megválasztásae. Hatósági engedélyek beszerzésef. Tevékenységjegyzék összeállításag. Átfutási idő számítás

II. Beruházás megvalósítása:a. Építmények kivitelezéseb. Gépek-berendezések beszerzése, kezelésec. Műszaki átadás-átvételd. Üzembe helyezése. Használatbavétel

A beruházásban részt vevők:- beruházó- tervező mérnök- építési hatóság- szakhatóságok- pénzintézet- kivitelező- egyéb közreműködők

Ehhez kapcsolódóan a projekt életciklusa:I. Előkészítés (javaslat kidolgozása, meghatározása, üzleti célok meghatározása, durva

erőforrásbecslés stb.)II. Projekt felállítása (projektvezető kijelölése, általános tervezés, jóváhagyások)III. Végrehajtás (részletezett tervek, problémamenedzsment)IV. Projektzárás (eredmények bemutatása, értékelés, jótállás, garancia)

Beruházás gazdaságossági vizsgálat

A beruházási döntések gazdasági megalapozásaA beruházási döntéseket körültekintően kell meghozni. Ennek okai:- általában nagy összegű tőkebefektetésről van szó- hosszú távra kötelezi el magát a vállalat- a meghozott döntések nehezen megváltoztathatóak- a befektetett tőke több termelési cikluson keresztül térül meg

A beruházásoknál meghozandó döntések- minden javaslatról el kell dönteni, hogy megvalósítható vagy elutasítandó- több azonos célt szolgáló javaslat esetén rangsorolni kell- ha több egymást nem kizáró javaslat van, mint amennyi rendelkezésre álló vagy pótlólagosan megszerezhető forrás, akkor ki kell választani azt a kombinációt, amely a működést a lehető legoptimálisabban segíti.

26

A beruházások értékelésére több módszer alkalmazható. Kiindulási pontként meg kell határozni, hogy a beruházáshoz mennyi tőkebefektetésre van szükség és hogy mekkora hozamot tudunk elérni. Be kell kalkulálni a kockázat mértékét, az inflációt, és hogy más befektetések által mennyi hozam lenne realizálható. Meg kell határozni a minimálisan elvárható jövedelmezőségi szintet.A beruházásokat vizsgálhatjuk- statikus mutatók- dinamikus mutatók segítségével.

1. Statikus mutatók: nem veszi figyelembe az időtényezőt.Jelölések:Ny – nyereségszintB – befektetett összegt – annak az évnek a száma, amelyben még nem térül meg a befektetésC – a t-dik évig a hozamok összegeD – a t+1-dik évig a hozamok összegen – évek száma

1. Beruházás (átlagos) jövedelmezősége Bjátlagosan elérhető nyereségszint / befektetett összeg =(Ny / B) x 100 = %

2. Beruházás megtérülési ideje: Bi- ha a megtérülés évente azonos: B / Ny- ha a megtérülés évente nem azonos: t + B – C

D – C3. Beruházási pénzeszközök forgási sebessége: Bs- ha a megtérülés évente azonos: n / Bi- ha a megtérülés évente nem azonos: n * Bj

2. Dinamikus mutatók: figyelembe veszi az időtényezőt, úgy számol, hogy a később esedékes hozamokat egy időpontra – a befektetés időpontjára – átszámolja.Jelölések: Co - kezdő pénzkifizetésCt – hozamokr – kamatlábt – évek száma

1.Nettó jelenérték: NPVA diszkontált, vagyis a mai értékre átszámított hozamok összegét állítjuk szembe a kezdő befizetéssel. A mutató értéke pozitív lehet.- Co + ∑Ct / (1+r)

NPV (nettó jelenérték)=PV-Co, azaz jelenértékek összege – induló tőkeértékHa NPV pozitív eredményt hoz, érdemes a beruházást megvalósítani.Korlátlan erőforrások esetén minden pozitív NPV beruházást célszerű megvalósítani.

2. Jövedelmezőségi index: PIA PI mutató párban áll az NPV mutatóval. Megmutatja, hogy a futamidő alatt mai értéken hány %-os hozamot realizálhat a vállalat. Elvárás, hogy minél magasabb legyen. A mutató értéke 1-nél nagyobb lehet.∑Ct / (1+r) Co

3.Belső megtérülési ráta: IRRAz a kamatláb, amelynél a beruházás pontosan megtérül, vagyis amikor az NPV = 0. Akkor alkalmazzuk, ha nem ismert a tőkeköltség. (r)Co = ∑Ct / (1+ IRR)

27

10. tétel

Ismertesse az innováció lényegét, alapeseteit és az innovációs lánc elemeit, valamint szerepét a vállalkozások tevékenységében!

Innováció alatt általában új termék előállítását, új technológiai eljárások bevezetését, valamint a vezetési rendszer és a szervezet megújulását értjük.

Innovációnak tekintünk bármely újnak érzékelt elgondolást, gyakorlatot, vagy azok anyagi megtestesülését az előállító szervezet, a működési terület vagy a felhasználó szempontjából. A szervezet szintjén: a szervezet innovációs kapacitását, megújulási képességét a struktúrája hordozza. A vezetési struktúra hatással van az innovációs képességre. Elmondható, hogy minél szélesebb az alkalmazottak részvétele az egész szervezetre kiható döntések meghozatalában, annál gyakoribbak az innovációk.

Schumpeter: az innováció 5 alapesete (termelő vállalatokra vonatkoztatva):1. az új, a fogyasztók körében még nem ismert javak, vagy új minőségű javak előállítása2. az új, az adott ágazatban még nem ismert termelési eljárás bevezetése (nem kell tudományos

felfedezésen alapulnia)3. új piaci lehetőség megnyitása (ahol még nem „voltam” jelen)4. új beszerzési forrás megnyitása (meglévő, de nem ott vásároltam, vagy új)5. új szervezet létrehozása, ill. meglévő megszüntetése

A közgazdaságtan mindent innovációnak nevez, amiben (szélesebb körű) újítás, újdonság van. Van felfogás, mely szerint az innováció folyamatos egymással összhangban lévő fejlesztési akciók végrehajtása, azaz kis innovációs lépések sorozata. Fejlődik egy vállalat, ha innovációs készségét fenntartja, versenyképes.Központi szerepű; oka: fogyasztók megszerzése, megtartása, és állandóan alkalmazkodni kell a vásárlókhoz.

Innovációs lánc: vállalati tevékenységrendszer különböző elemeinek összekapcsolása az innováció folyamata szerint.Az innovációs láncnak a marketingtől a kutatás fejlesztése, kísérleti gyártáson, termelésen keresztül az értékesítésig terjedő kapcsolatsort nevezzük. Az innováció különösen szoros és rövid reakcióidejű koordinációt tesz szükségessé az említett területek között.

Általános felépítése: Marketing => Kutatás, Fejlesztés => Beruházás => Termelés => ÉrtékesítésNem feltétlen eleme mind az 5: kimaradhat, ismétlődhet (visszacsatolás) ill. néha összefonódnak az elemek.

Az innováció folyamata akkor sikeres, ha annak eredményét a fogyasztók elfogadják, azaz rendszeres piaci kereslet jelentkezik rá. A vállalati stratégia szerves része az innovációs stratégia, mellyel a vállalatnak rendelkeznie kell.

Az innováció kérdései: képes-e innovációra (szakmai-pénzügyi feltételek adottak-e) átveszi-e az innovációs eredményeket, vagy megelégszik a meglévő termékek gyártásával hogyan változtatja a vállalat termékszerkezetét milyen a gyártmányok bevezetésének ütemezése milyen a külső környezet várható alakulása (a lehetőségeket kihasználjuk, a veszélyeket

elkerüljük)! a szállítókkal való rugalmas együttműködés is fontos, nem csak a vevőkkel a piac mozgatórugója a piaci verseny, ezért figyelembe kell venni a versenytársakat is

28

Az innovációs tevékenységet az állam országonként eltérő mértékben támogatja (pl.: kedvezményes hitel, vissza nem térítendő támogatás, adókedvezmények, stb.) Fontos, hogy a szervezetet úgy alakítsuk ki ill., alakítsuk át, hogy kedvező feltételeket teremtsünk az innovációs ötletek megjelenéséhez (ösztönző rendszer bevezetése, ne csak felelős, hanem érdekelt is legyen a dolgozó).

Az innovációs folyamat vezetése: Előkészítési fázis : az innováció szükségletének felismerése, megoldási alternatívák kutatása,

az innováció alapötletének megfogalmazása, hasznosítási lehetőségek és feltételek vizsgálata. A vezetés feladata ebben a szakaszban a mindezek hatékony segítése előmozdítása, támogatása

Döntési fázis : a választás történik az innováció megvalósítása vagy elutasítása között. A vezető feladata a döntés előkészítése széleskörű elemzés alapján.

Megvalósítási fázis : az új elgondolás kísérleti vagy teljes megvalósítása, a szervezet folyamataiba történő integrálása. A megvalósítás folyamatát a projekt (program) menedzserre bízzák.

Az innovációs folyamat szereplői: Feltaláló Innovációs menedzser Döntéshozó vezetők Finanszírozók Társfinanszírozók Projektmenedzser

INNOVÁCIÓS MENEDZSMENT:A vállalkozás a piacon méretődik meg. A fogyasztó megveszi-e v. sem a vállalkozás termékeit v. szolgáltatásait. A piaci verseny szempontjából a fogyasztónak felkínált értékcsomagok értékesebbek, változatosabbak, jobbak stb., mint a versenytársaké. Ezek a tulajdonságok azonban sem a minőségben, sem a költségben nem eredményezhet változásokat.Az új értékcsomagok addig nem létező igényeket keltsenek fel. Az innováció fogyasztói igényeknek a korábbiaktól újabb, magasabb minőségű kielégítési módja.

Az innováció megjelenik új termékekben, termelési eljárásokban, új szervezeti formákban. A vállalkozásoknak az innovációt rendszerben kell elvégezniük, különböző termelési, logisztikai és egyéb értékteremtő folyamatok változtatásában. Ez nemcsak egy új termékben jelenik meg. Ez fontos, hogy megelőzzék a versenytársakat.

Az innováció csoportosítása: az újdonság tartalom alapján az innováció hogyan befolyásolja a fogyasztást. Háromféle lehet:

1. Folyamatos: pl. gépkocsin változtatjuk a lökhárítót, meghajtást stb., de a fogyasztás módját ez nem befolyásolja.

2. Dinamikus: több új ismeretet igényel, de az alapvető technikát nem változtatja meg (pl. elektromos fogkefe új fogkefe, de a fogmosás technikáját ez nem változtatja meg.)

3. Nem folyamatos: pl. mikrohullámú sütő -> teljesen új technika.

Az innováció versenykörnyezetének jellemzői:1. Időtényező: (gyorsabban létrehozni új termékeket, így több stratégiai lehetőség a

versenytársakkal szemben) Termelési tapasztalat szerzése. Nem dobja hamarabb piacra a terméket, mint a versenytársak.

2. Rugalmasság: a változásokra való reagálás képessége, gyorsasága. Globalizáció miatt egyre több termék és nagyobb választék megjelenítése a piacon.

3. Több projekt egyidejű finanszírozása. Ezek közül minél több bevezethető legyen. Nem elég a fogyasztói elégedettséget elérni, hanem jól meg kell különböztetni magunkat versenytársaktól. Minél jobbat/színvonalasabbat kell nyújtanunk, hogy a vevő lojális maradjon.

29

11. tétel

Ismertesse a vállalkozások készletgazdálkodásának szerepét! Határozza meg a készletek fogalmát és főbb csoportjait! Mutassa be a készletnormák rendszerét! Ismertesse a készletgazdálkodás hatékonyságát vizsgáló főbb mutatókat! (anyagfelhasználási, anyagigényességi, anyagellátottsági mutató, forgási sebesség, forgóeszközigényesség mutatója)

Készletgazdálkodás: az anyagok beszerzésével, mozgatásával, tárolásával, kiszolgálásával és a késztermékek mozgatásával, tárolásával, kiszolgálásával, értékesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával foglalkozik.

Feladata: Ezen tevékenységeket a lehető leghatékonyabban a legkisebb költségfelhasználással és erőforráslekötéssel végezze. Kiemelt szerepe van a forgóeszköz-gazdálkodásnak.

A készletgazdálkodás első fázisa az anyagszükséglet-tervezés. Erre a legjobb módszer a tételes anyagkigyűjtés, anyagnormák felhasználásával. Számítógéppel nagyon egyszerű.Az anyagok csoportjai:- kiemelten fontos anyagok- 1-1 jellemző csoportba sorolható anyagok- egyedi anyagok

A készletek fajtái:1. Vásárolt készletek- anyagok (alap, segéd, üzem, fűtő stb)- áruk (kiskereskedelmi, nagykereskedelmi, betétdíjas göngyöleg)2. Saját termelésű készletek- befejezetlen termelés - félkész termék- késztermék- növendék és hízó állat

Csoportosításuk logisztikai szempontból:- biztonsági készlet: a készletállomány ez alá a szint alá nem süllyedhet- folyókészlet (2 utánpótlás között biztosítja az anyagellátást): utánpótlási idő x napi felhasználás- átlagkészlet: biztonsági készlet + (folyókészlet / 2)- maximális készlet: biztonsági készlet + folyókészlet- jelzőkészlet: elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról- normán felüli készlet: az a készletmennyiség, amely meghaladja az adott vállalatnál előírt normát.

Csoportosításuk egymáshoz való viszony szerint:- függő keresletű: a termelési és értékesítési folyamatban együtt használhatók fel, általában az arányuk is meghatározott és a készletgazdálkodásnál együttesen tervezhetők.- független keresletű: amelynek felhasználása nem függ más készletféleségtől, önállóan tervezhető.

Csoportosításuk keresettség, hasznosság szerint:- inkurens: ami iránt már régóta nem volt kereslet- immobil: régóta nem mozgatták- felesleges: a vállalat belátható időn belül nem tudja hasznosítani- slack (rés, hézag): a komplementer, kiegészítő hiánya miatt nem tudja hasznosítani.

A készletgazdálkodás területei:

30

1. Beszerzés:- rendelési mennyiség, minőség, idő meghatározása- megfelelő szállító kiválasztása- rendelés feladása – szállítói szerződés megkötése- szállítmány fogadásának előkészítése- beérkező termék átvétele – minőségellenőrzés, lerakodás- termék ellenértékének kifizetése (átutalás – időben eltolódhat)

2. Anyagmozgatás:- szállítás: telephelyek között és gazdasági egységek között történik, értéknövelő, mert a szállítási költség is része a bekerülési értéknek- raktáron belüli anyagmozgatás: a tárolás idejében és helyén történik (be- és kitárolás, átrendezés)- üzemen belüli anyagmozgatás: az egy telephelyen lévő egységek közti anyagáramlás.- munkahelyközi és munkahelyi anyagáramlás: a megmunkálási szakaszok közti térbeli különbséget hidalja át, eszköze a targonca vagy a futószalag.

3. Tárolás:A készletgazdálkodás legjellemzőbb folyamata, az anyagmozgatás folyamatának megszakítása.Az elhelyezés módja:- fix helyes: egy meghatározott helyen tárolnak- szabadhelyes: a legközelebbi szabadhelyen tárolnak, de erről nyilvántartást vezetnekA tárolás módja:- polcrendszer- tartályok- támfalas helyiség- automatizált magasraktár- fedetlen szabadtér- fedett szabadtér

4. Kiszolgálás:A jelentkező igények kielégítése, fontos a színvonala és a sorrendiség.Módszerei: FIFO, LIFO, PRI – fontossági sorrend, RND – véletlenszerű

5. Értékesítés:A készlet vevőhöz való eljuttatásának folyamata. Meg kell határozni a készletféleség szállítási módját és az egyes késztermékraktárak készleteinek szabályozását.Raktározási stratégiák:- sok raktár van, a kiszolgálás tele teherautókon történik. Hátránya a magas közvetlen költség.- kevés raktár van, gyakori szállításokkal ellátvaA központi raktár és a késztermék raktárak között a termékáramlás kétféle modell alapján:- szívásos (pull): az egyes raktárak adják fel a megrendeléseiket a központi raktárnak úgy, hogy a többi raktár készletét nem ismerik- nyomásos (push): a központi raktárból a többi raktár készleteinek ismeretében történik a szállítás. Ez kisebb közvetlen költséggel jár, de nagyobb szervezettséget igényel.Az értékesítés végső mozzanata a vételár beszedése a vevőktől. A vevőnek adott engedmény:- rabatt: nagytételben történő vásárlás esetén- skontó: a készpénzes fizetés vagy a határidő előtti fizetés esetén

Készletnormák: a készletek megengedhető szintjét írják elő.Kifejezési mód szerint:- időnorma: az az időtartam (nap, hónap), amelyre a készletnek a felhasználást kell biztosítania (hány napra elegendő a készlet)- mennyiségi norma: készlet természetes mértékegységben jelölve (kg, t)- értéknorma: készletben leköthető pénzmennyiség (pénzösszegben)

Fajtái:

31

- folyónormák: a termelési folyamat ellátására szolgáló készletek megengedhető szintjének előírása, azaz a folyógazdálkodás céljára megengedhető-betartandó készletszint

- tervnorma: a tervezés szakaszában a jövőbeni készletszint meghatározása az anyagszükségletének biztosítására

- egyedi norma: egy adott készletféleség megengedhető szintjének előírása- csoportos norma: készletfajták megengedhető szintjének előírása

Kidolgozható: - egyedi készletelemre (egyedi norma)- azonos készletféleségek csoportjára (csoportos norma)

Készletek elemzése: ABC elemzésA: legfontosabb (20 %) B: közepes jelentőségű (40 %) C: alacsony jelentőségű termékek (40 %)

Ez alapján a csoport és az egyedi norma is meghatározható (Ft-ban)

Anyagnormák: az anyagfelhasználás előírására használatos norma. Közvetlenül kapcsolódnak a készletgazdálkodásba, mivel rajtuk keresztül történik a termelés igényeinek kielégítése.

Megkülönböztetünk:- anyagfelhasználási (anyagigényességi) norma: egy termékegységhez mennyi anyagot kell

felhasználni (késztermék előállításához szükséges anyagmennyiség)Fajlagos anyagfelhasználás = anyagfelhasználás / termelt mennyiség

- anyagkihozatali (anyagellátottság) norma: egy egységnyi anyagból mennyi terméket lehet előállítani (egységnyi anyagból előállítható termék mennyisége).

Mind a kettőt további három normára bonthatjuk:- Nettó norma: az egy termékbe ténylegesen bekerülő anyagmennyiség- Bruttó norma: az az anyagmennyiség, amely a gyártmány előállításához közvetlen szükséges.

(nettó norma + előállítás közben hulladék vagy veszteség)- Beszerzési norma: a gyártmány előállításához beszerzendő anyagmennyiség.

(bruttó norma + szállítási, tárolási, porladási, párolgási stb veszteség)

Anyagkihasználtsági mutató: Nettó norma / Bruttó norma

Készlet- és anyagfelhasználási mutatók:1. Kronológikus átlag: az adott időszak tényleges készletének számbavétele, amikor a nyitó és záró adat felét vesszük, a többit teljes értékben, majd ezek összegét elosztjuk az adatok száma -1.2. Készletgazdálkodás feszítettsége(anyagellátottsági mutató):Megmutatja, hogy mennyire feszített a készletgazdálkodás, vagyis hogy a készletek mennyire voltak felette a ténylegesen felhasznált mennyiségnek. A mutató 1 vagy annál nagyobb lehet. 1-hez közeli érték esetén feszített a készletgazdálkodás, jóval nagyobb érték esetén pedig laza.

Átlagkészlet / átlagos napi felhasználás3. Termelés anyagigényessége:Adott időszakban az anyagfelhasználás %-os arányát mutatja az összes költségen belül.

Anyagköltség / összes termelési költség4. Anyaghányad mutató:Adott időszakban az anyagköltség %-os arányát mutatja az eladási árbevétel %-ában.

Anyagköltség / termelési érték

32

5 . Forgási sebesség : a) forgási idő: a készletek teljes körforgásához szükséges napok száma. Jele: N- adott időszak átlagos forgóeszközállománya / egy napra eső forgalom = K / (F/I)- időegység napjainak száma / fordulatszám = I / sB) fordulatok száma: adott időszak teljes körforgásainak száma Jele: s- adott időszak forgalma / átlagos forgóeszköz-állomány = F / K- időszak napjainak száma / forgási idő = I / n

Készlettervezés kiindulási pontja az üzleti terv - finanszírozható készletek nagyságát, készletféleségenkénti összetétel elkülönült termelőegységek

közti megoszlását vizsgálja- feltételezi a vevői igényekre alapozott értékesítési teret, majd jön a termelési feladatok kimunkálása

termelőüzemi és vállalati bontásban, kiegészíti az üzemfenntartás éves terve (alkatrészigény)

Forgóeszköz gazdálkodás célja: a forgóeszközben lekötött eszközök értékének csökkentése és az anyag-, és készletgazdálkodási feladatok ellátási költségeinek csökkentése.

Forgóeszköz gazdálkodás eredményesség javítása:- készletek forgási sebességének növelése (tehát az átfutási idő csökkentése)- forgóeszközben lekötött tőkerész arányának csökkentése a termelési értékhez v. forgalomhoz

képest.

33

12. tétel

Mutassa be a logisztikai rendszer összetevőit, anyagi folyamatait és a logisztika működését minősítő kritériumokat (a két kulcskategória)! Mutassa be a logisztikai stratégia főbb elemeit!

Logisztika definíciók:Def. 1: Council of Logistics Management (CLM):A logisztikai alapanyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.

Def. 2:A logisztika központ :A logisztika egyrészt szemlélet, másrészt módszer, amely biztosítja, hogy az ellátási feladatok a beszerzéstől az áru elosztásáig egy olyan integrált rendszert alkosson, amelyben az anyag, az információ, és értékáramlás egészének optimuma valósul meg.

Def. 3: Dr. Zentay István :A logisztika a termelő / ellátó és a fogyasztó / felhasználó térbeli és időbeli szakadékok áthidalásának eszköze.

Def. 4.: olyan gondolkodásmód és ebből fakadó tevékenység, amely ellátási és szolgáltatási folyamatok egymáshoz kapcsolódó részrendszereit átfogó rendszerszemlélettel szintetizálja.

Def. 5.: áramlási folyamatok (alapanyagok , félkész termékek, késztermékek) energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja az optimális összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése. (logisztikai menedzsment szemlélet)

A logisztika egyúttal stratégiai folyamat is: ennek segítségével a vállalat megszervezi és támogatja tevékenységét, azaz irányítja a belső és külső, felfelé és lefelé áramló anyag-, valamint információáramlást.

Logisztikai tevékenység: az anyagáramlással és készletezéssel foglalkozó vállalati tevékenység

Logisztikai rendszer: a logisztikai tevékenységek együttes rendszere

Vállalati logisztikai rendszer feladata: a beszerzési, értékesítési piacok közötti, ill. a vállalaton belüli anyagáramlás és a hozzá tartozó információ áramlás megtervezése, megszervezése, irányítása és ellenőrzése.

Logisztika célja: vállalati kínálat és a piaci kereslet összehangolása. Megfogalmazható célok lehetnek:

- teljesítménycélok (pl. magas fokú szolgáltatás, gyártás ellátása, határidők jobb betartása, minőség és mennyiség betartása) illetve lehetnek

- költségcélok (pl. logisztikai költségek csökkentése, raktárkészlet optimalizálás, átfutási idők csökkentése, kapacitás kihasználtság optimalizálása)

Logisztikai funkció hatékonyságához kapcsolódó célkitűzések: - vállalati imázsra gyakorolt hatásával erősíti az üzletpolitikát (versenyképes árak a költségcsökkentéssel és személyi állomány viselkedését is megváltoztatja)- minőségi szolgáltatás (termékek elérhetősége, határidők betartása stb.)- globális logisztikai megközelítés: vállalati stratégia legfontosabb elemévé kell válnia (jelentős költségmegtakarítás céljából) Marketing és logisztika kapcsolata (szoros összhang)

34

Marketing feladata: vállalat hosszú távú hatékonyságának és rövid távú piaci eredményeinek maximalizálása (kreatív terület) Logisztika feladata: marketing által meghatározott vevőkiszolgálási szint mellett minimalizálja a logisztikai költségeket. (reagáló jellegű terület)

Logisztikai folyamatok:Stratégiai szempontból: Logisztikai stratégia (tervezés)

a.) értékesítési stratégia: késztermék fizikai elosztását, készletezési pontok (depók) számát, elhelyezését, depók közötti szállítás módszerét határozza meg. hálózatok kialakítását stb.el kell dönteni: rendelésre v. készletre gyártsunktermék mely készültségi fokán mekkora puffer készletre van szükség

b.) beszerzési stratégia: - venni vagy gyártani (make or buy)- szállítókkal szemben támasztott követelmények meghatározása (termék minőség,

szállítási idő, gyakoriság, szállítást kísérő szolgáltatások)- beszerzési források megválasztása:

o egy szállítóval o több szállítóval

c.) Készletezési stratégia: készlet összetétel, leköthető eszközök nagysága stb. Cél: zavartalan termelés biztosítása gazdaságosan

d.) logisztikai információs stratégia: logisztikai tevékenység ellátásához szükséges információk - kereslet menedzsment: vevőkapcsolatok és nyilvántartási adatok integrálása

(marketingből)- kínálat menedzsment: kiszállítások-rendelések nyilvántartása, készletinformációk- szállítói értékelés

Logisztikai folyamatok működése (logisztikai rendszer)

a.) BeszerzésKövetelményei: - olcsó-minőségileg megfelelő termékek biztosítása- rövid beszállítási határidők elérése- rugalmas és megbízható beszállítói szállítás

b.) Értékesítési (elosztási) logisztika: késztermék fogyasztóhoz juttatása. A vevőben jelennek meg igények e folyamatok iránt: (pl.)

- rövid szállítási idő biztosítása- jó szállítási minőség, szállítási készenlét- szállítási megbízhatóság - szállítási rugalmasság

c.) Termelési, készletezési logisztika: anyagellátási folyamatok megszervezése különböző termelési fázisok közötti

d.) Újrahasznosítási, eltávolításai (hulladék) logisztika: veszélyes és egyéb hulladék szisztematikus gyűjtése, osztályozása, elsődleges kezelése, újrahasznosítása

e.) Anyagáramlási logisztika: anyagi folyamatok egészét átfogja egy termelővállalatnál, logisztikai stratégia egyes területeinek gyakorlati megvalósulása. Célja: termelési-forgalmi folyamat zavartalanságát úgy biztosítsa, hogy a gazdaságosság követelményeit is betartsa a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve.

Lényegét a 7M definíció jellemzi:

35

- megfelelő termék- megfelelő minőség- megfelelő állapotban- megfelelő helyen- megfelelő időpontban- megfelelő felhasználónak- megfelelő költségen álljon rendelkezésre.A logisztika célja:- szállítási határidők rövidítése- átfutási idő csökkentése- kapacitások kihasználása- rugalmasság létrehozása és fokozása- rendszer áttekinthetőségének biztosítása- nagyfokú szállítóképesség elérése- termékminőség megóvása- nemzetközi kooperáció lehetőségek fokozása

A logisztikából fakadó előnyök:-versenyelőny és nagyobb profit- csökkenthetőek a csatornakészletek- koncentráció az alapvető képességekre, miközben a tőke és piaci kockázat megoszlik- csökken a ciklusidő- javul a termék és szolgáltatás minősége- javul az információáramlás- fokozódik a vevők elégedettsége

A logisztika szerkezete:1. Beszerzési logisztika: az input anyagok, szerkezetek beszerzése és a termelés rendelkezésére bocsátása. 2. Termelési logisztika: az anyagok áramoltatása a gyártás folyamatában. A szállítás a vállalaton kívül, míg az anyagmozgatás a vállalaton belül történik. Az anyagmozgatás be van építve a technológiába pl. szállítószalag. JIT - Just In Time – Épp időben3. Értékesítési logisztika: a kereskedelemben zajlik, az eladás során a késztermékkel való manipulálást jelenti.

A logisztikai rendszer minősítésének szempontjai:1. szolgáltatás színvonala- rendelkezésre állás: képes-e a rendszer követni a termelési és értékesítési igények változását- kiszolgálási idő: az igények jelentkezése és a kiszolgálás között eltelt idő- kiszolgálás minősége: megfelel-e a szolgáltatás2. működési költségek:- a logisztika fizikai folyamataihoz kapcsolódó költségek pl. szállítás, rakodás- a logisztika irányításához, ügyviteléhez kapcsolódó költségek- rendkívüli többletköltségek pl. vám

A logisztika stratégiai kérdései:- a beszerzéssel kapcsolatos stratégia feladata meghatározni, hogy kitől és milyen feltételekkel fog a vállalat vásárolni- az értékesítéssel kapcsolatos stratégia problémája az, hogy rendelésre vagy készletre (vegyes is lehet) gyártson a vállalat- a készletezési stratégiánál a készlet biztonságot ad, de holt tőkét eredményez, mert benne van a vállalat pénze.

36

13. tétel

Fejtse ki a humán erőforrás- és bérgazdálkodás fő feladatait, a munkaerőszükséglet megállapításának módszereit és a hatékony foglalkoztatás eszközeit! Ismertesse a beosztott munkavállalók, a vezetők és a szervezeti egységek érdekeltségi rendszerét!

Az emberi erőforrás a vállalkozások által felhasználható kombinálható erőforrások egyike, amelynek szerepe a XXI. század elejére felértékelődött a többihez képest. Az utóbbi időben tehát meghatározó szerepe lett az emberi erőforrásoknak, mivel a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások számára gazdasági céljaik megvalósításához napjainkban a legfontosabb erőforrás az általuk foglalkoztatott munkavállalók munkavégző képessége. Ezzel is -mint minden más gazdasági tényezővel- gazdálkodni kell, a vele kapcsolatos fejlesztéseknél, kiadásoknál más erőforrásokhoz hasonlóan vizsgálni kell a vagyongyarapodás, a megtérülés, a költség-haszon elv érvényesülésének kérdéseit.

Az emberi erőforrás speciális tényező, mivel, mivel vannak olyan tulajdonságai, amelyek markánsan megkülönböztetik minden más termelési tényezőtől:

- A munkaképesség hordozói az emberek, akiknek céljaik, terveik, vágyaik, szükségleteik, érzelmeik vannak.

- Az emberek elvárása növekszik munkakörülményeikkel kapcsolatban.- A munkahelyre saját egyéni céljai kielégítésére lép be.- Saját teljesítményét szabályozni képes.- Mozgásba hozza az összes egyéb erőforrást.- Önálló, egyedi munkavállalói stratégiát érvényesíthetnek.- Humán tőke nem statikus hanem dinamikus erő.- Önmagában is innovatív.- A technológia eredményességét hatékonyságát határozzák meg.- Önálló döntéseket hoz.- Nem fogy el hanem gyarapodik.

A modern piacgazdaságokban az emberi erőforrásra (munkaerőre) fordított ráfordítások aránya nő, ezért a menedzsmentnek különös figyelmet kell fordítania az emberi erőforrásra.Az emberierőforrás-gazdálkodás (EEG) tevékenysége végső soron arra irányul, hogy a szervezet törekvéseit és a munkavállalók elvárásait egymáshoz igazítsa, az esetlegesen előforduló egyensúlytalanságokat tompítsa, vagy kiküszöbölje.

Az emberi erőforrás-gazdálkodás jelentősége:Napjainkban a szellemi munka, a szakértelem felértékelődött, ez vonta maga után az emberierőforrás-gazdálkodás jelentős átalakulását, fejlődését a munka világában.Az emberi erőforrás-gazdálkodás (EEG) tevékenysége végső soron arra irányul, hogy a szervezet törekvéseit és a munkavállalók elvárásait egymáshoz igazítsa, az esetleges előforduló egyensúlytalanságokat tompítsa vagy kiküszöbölje.- termékek-szolgáltatások versenyképességét meghatározó tényező,- termékekben fellelhető a szellemi hányad, (szellemi ráfordítás mértéke)- szellemi munka felértékelődik (pl. számítástechnika)

EEG céljai, feladatai: munkaerő vonzása, motiválása: a szervezeti stratégia megvalósításához szükséges emberi

erőforrás biztosítása mennyiségben és összetételben; a szaktudás fejlesztése, a munkatársak motiválása

munkaerő megtartása: olyan szervezeti kultúra, munkahelyi légkör kialakítása, amely ösztönzi a munkatársak közötti együttműködést és a szervezeti célokkal való azonosulást

munkaerőhasznosítás: a munkatársak szakmai ismereteinek és képességeinek ésszerű hasznosítása

gondoskodás: az alkalmazottakra vonatkozó törvényben előírt, illetve vállalt jogi és szociális kötelezettségek maradéktalan teljesítéséről

37

munkaerő-tervezés: megalapozza azt, hogy a munkáltató milyen mennyiségű és összetételű munkaerő-kereslettel jelenik meg a munkaerőpiacon, a stratégia megvalósításához szükséges emberi erőforrást biztosítja (megfelelő mennyiség+összetétel) +motiválás

lényegében egyensúlyteremtésre irányul három tényező között: a termelés, a termelékenység és a létszám között

A munkáltató és a munkavállaló a munkaerőpiacon találkozik, és ott jön létre a foglalkoztatásra vonatkozó megállapodás.

EEG átalakulásának kulcsfogalmai:- integráció: EEG szervesen beépül a vállalati, szervezeti stratégiába,- elkötelezettség: elkötelezett dolgozó elégedett, magasabb teljesítményt nyújt,- rugalmasság: munkaerő flexibilitása és konvertálhatósága,- minőség: személyi állományok és a termékek szolgáltatások minősége is kihat a vállalkozás

megítélésére, munkaerő-piaci megítélésére

EEG működése

3 területe: Tervezés = stratégia, Végrehajtás = EEG működés, Ellenőrzés = teljesítmény elszámolás, nyilvántartás

→Humán stratégia = tervezés

Kimunkálásának okai: - gazdasági környezet kihívásai alakítják a vállalatot és benne a humán stratégiát is, - átláthatóság terjedelme: mennyire láthatók előre a fejlesztési alternatívák, - munkaerőpiac jellemzői: bőségesnél: a fejlesztések pénzügyi feltételein van a hangsúly,

szűkösnél: behatárolt fejlesztés

Tartalma : a vállalat alaptevékenységéhez szükséges munkaerő mennyiségének, szerkezetének és minőségi összetételének számszerűsítése, munkaerőforrások meghatározása, munkaerő-piaci pozíció fenntartására és javítására szolgáló programok kidolgozása.

Stratégia-típusok: - belső fejlesztés: ha értékes és nehezen megszerezhető a munkerő, - elvásárlás: könnyen elérhető munkaerő esetén, - szerződéses: outsourcing=kiszervezés, - szövetségre lépés: magas kvalifikációjú, nem állandóan foglalkoztatott

szakembereknél

→EEG működése = végrehajtás

Területei: A) Munkaerő biztosítása: megállapodás: bér, munkakörülmények, vezetői módszerek,

munkaidő hossza, beosztása

MUNKAERŐ TERVEZÉS : munkaerő-keresletet határozza meg.

MUNKAERŐSZÜKSÉGLET KIELÉGÍTÉSE = külső környezetből veszünk fel.

-Vonzáskörzet: napi ingázás 2 óra oda-vissza: helyi hirdetéssel, - Fejvadász cégekkel: toborzás, bérbeadás, kiválasztás, - Kiválasztás, - Felvétel, - beilleszkedés

38

MUNKAIDŐGAZDÁLKODÁS:Munkaidő: az az időtartam, amíg a szerződés szerint munkavégzés céljából a munkavállalónak rendelkezésre kell állniaFeladata: a rendelkezésre álló munkaerő minél teljesebb kihasználásaMunkarend: munkaidőt milyen rendszer szerint kell teljesíteni- kezdet-vég, - munkaközi szünetek, - megállapítása: napi-heti-havi-éves keretben, napi 8 óraÜzemidő (üzemóra, gépóra): termelőberendezések működési idejeMűszakszám: egy vagy többműszakos, Ezen belül állandó vagy váltott.Munkaidő-rendszerek: -szakaszos, folyamatos folytonos, rugalmas

Az EEG funkciói:- a munkaerő vonzása (szükséges munkaerő megszerzése),- megtartása (hatékony ösztönzési rendszer alkalmazása),- motiválása (korszerű vezetési elvek alkalmazása),- hasznosítása (teljesítmény meghatározás és értékelés).

Az EEG főbb tevékenységei:1. munkaerő biztosítás

- munkaerő tervezés (munkaerőszükséglet meghatározása)- Alapja: vállalati, üzleti stratégiai tervek,

1. Cél: a tervezett feladatok végrehajtását biztosító létszám mennyiségének és összetételének meghatározása.

2. Munkaerőtervezés egyensúlyteremtés a termelés, a termelékenység és a létszám között.3. A munkaerőtervezés módszerei a szellemi vagy fizikai munkavállalói munkaerőszükséglet

meghatározásánál eltérő:I. Fizikai foglalkozásúaknál:

a) Normaóra szükségleten alapuló létszámmeghatározás (Li= V*N / I*Tsz)b) Berendezések működtetéséhez szükséges -előírt- létszám alapjánc) Ellátandó funkciók elemzésével, tevékenységek időigénye meghatározásávald) Kiszolgálási normák felhasználásával (kisegítő-kiszolgáló létszám

vonatkozásában).II. Szellemi foglalkozásúak

- munkakör elemzés- bázis alapú elemzés

- szükséges létszám biztosítása1. Szükséges és rendelkezésre álló létszám mennyiségi és összetétel szerinti összevetése2. Eltérések (különbségek) meghatározása - hiány/többlet szakmánként3. Hiány/többlet -kezelés módszerei:

- átcsoportosítás- átképzés- létszámcsere- létszám felvétel- létszám leépítés

4. Létszám felvétel -toborzás- lebonyolítása- munkakörök meghatározása- felvételi eljárás kiválasztása- hirdetés- feladat kiadás- jelentkezők közül a legmegfelelőbb kiválasztása- beillesztés

- munkaerő fejlesztés, -képzés (az emberi erőforrás tudatos és állandó fejlesztést igényel)1. A munkaerő fejlesztés kiinduló pontjai:

a) ismeretek szerzése az egyénről, céljairól,

39

b) munkaköri követelmények pontos meghatározása,c) rendszeres teljesítményértékelés végzése.

2. Személyre szóló életpálya, illetve karrierterv összeállítása.3. Képzési terv elkészítése és végrehajtása teljesítményértékelés segítségével. Képzettség:

azon ismeretek és jártasságok, készségek, amelyek valamely szakmai tevékenység ellátásához szükségesek.

Képzés lehet: - tudás fejlesztésre, - készségfejlesztésre, - magatartásfejlesztésre irányuló

-- munkaerő-mozgás irányítása

1. Munkaerőmozgás csoportosítása.a) külső munkaerőmozgás,b) belső munkaerőmozgás.

2. Munkaerőmozgás kategóriái:a) Fluktuáció (átlépés egyik vállalattól egy másikhoz),b) Mobilitás (tartós külső vagy belső mozgás, amely során a munkavállaló új beosztásba

kerül és megváltozik a foglalkoztatás szerkezete).

2. munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatása,

3. Bér és jövedelem gazdálkodás-ösztönzés

Bér: munkajövedelem, a személyes munkavégzés honorálására. Az az összeg, amit munkája fejében a dolgozó annak ellenértékeként a munkáltatótól kap.Bérpolitika: azon intézmények, intézkedések, módszerek összessége, amelyek a bérezési viszonyok befolyásolását, alakítását szolgálják.- makro szintű: kormányzati bérpolitika- mikroszintű: gazdasági szervezetekben kialakított bérpolitika

Bértarifa rendszer: Az egyes munkaköri fokozatokhoz megfelelő bértételeket rendel. Pl. órabér (általában a fizikai dolgozóknál), havi bér (általában a szellemi foglalkozásúaknál). Külföldön elterjedt még a heti bér és az éves bér is.A bértétel lehet:- fix összeg: nem lehet eltérni ettől- minimumok: lefelé nem, de felfelé el lehet térni ettől (nem egyezik meg a minimálbérrel)- sávos: adott az alsó és felső határ, amely között mozoghat a bér- minimálbér: minden évben a kormány határozza meg az összegét. Jelenleg: 62500 Ft.

Bértarifa: fizetési fokozatokhoz rendelt bértétel. Kell hozzá egy példatár és a kollektív megállapodás tárgyát képezi.

Bérrendszer elemei:1. alapbér: A munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére. Kifejezi az adott munkahely, munkakör rangját, helyét a hierarhiában. Kereteit, szabályait a bértarifa rendszer határozza meg, ami a munkakör – értékelésre épül.2. törzsbér: a kereset a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbére, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része. 3. bérpótlék: A munkavégzés különleges feltételeit, speciális képzettségeket, munkakörülményeket, általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezését szolgáló bér. A Munka Törvénykönyve a legtöbb bérpótlék minimális összegét meghatározza.Pl. műszakpótlék, melegüzemi pótlék, túlóra pótlék, veszélyességi pótlék, készenléti vagy ügyeleti díj, pénzkezelési pótlék, helyettesítési pótlék, nyelvpótlék stb.4. kiegészítő fizetés: a le nem dolgozott munkaidőre törvényi szabályozás, illetve kollektív szerződés alapján járó díjazás. Pl. állampolgári kötelezettség teljesítésekor, véradáskor, közeli hozzátartozó halálakor, szoptatási idő alatt stb.

40

5. prémium: előre meghatározott feladatok teljesítése esetén előre meghatározott összeg, amely járhat az adott feladat teljesítése esetén vagy függhet a vállalat nyereségességétől is.6. jutalom: az elvégzett munka utólagos értékelése alapján fizetett összeg.7. 13 és további havi fizetés: jogszabály által van előírva vagy a munkaszerződésben van rögzítve.8. egyéb bér: a le nem dolgozott felmondási időre jár.

Teljesítmény követelmény: az alapbérért kért munkamennyiségBérforma: mire és milyen módszerrel ösztönzünk.Szervezeti egységek ösztönzési rendszere: egyes egységekben a bér mitől függően növelhetőMunkakör értékelési rendszerek: - analitikus, - globális, -vegyes módszer

Ösztönzési rendszerek:

Motiváció: Az emberi szükségletek kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó kezdeni.Eszközei:- pénzjövedelem, kereset: a munkavállalónak az adott vállalatnál képződő munkavégzésből származó jövedelme.- nem pénzbeni juttatás: olyan természetbeni juttatás, amelyet a vállalat a munkavállaló számára az alkalmaztatás jogán nyújt.

Teljesítménykövetelmény: az a munkamennyiség, amelyet a vállalkozás a munkavállalótól általában az alapbérért megkövetel.- mennyiségi követelmény- minőségi követelmény- gazdasági követelmény (pl. üzletkötő – üzletszám)

Bérforma: A teljesítménykövetelménnyel együtt mutatja meg, hogy a vállalkozás az adott területen mire kíván ösztönözni és milyen módszerekkel.

Munkakör értékelési rendszer: a kereseti arányok kialakításához nyújt alapot oly módon, hogy meghatározza a különböző munkakörök rangsorát és azonos fokozatokba vonja össze a közel azonos értékűnek minősített munkaköröket.Munkakör értékelési rendszerek: - analitikus,

- globális, - vegyes módszer

Az ösztönzési csomag elemei:1.alapbér- időbér- teljesítménybér- kettő kombinációja2. változó bér- prémium- jutalom- nyereségi részesedés3. juttatások:- biztosítások- vállalati autó, telefon, ruha, kölcsönű- tanulmányi vagy pótszabadság- üdülési csekk és étkezési utalvány

A bérformák csoportosítása:1. kereset és teljesítmény kapcsolata szerint- időbér

41

- teljesítménybér2. ösztönzés iránya szerint- mennyiségre ösztönző- minőségre ösztönző- kombinált3. ösztönzés intenzitása szerint- lineáris- degresszív- progresszív4. elszámolás módja szerint:- egyéni- csoportos

Ösztönzési rendszerek:

- beosztott munkavállalók ösztönzése: -anyagi ösztönzés bérformákkal:

- alapbérért mit kell nyújtani azaz teljesítmény követelmény meghatározása segít: munkanorma: időegység alatti adott termékből mennyit kell gyártani, - időbér: teljesítményt a munkavégzés időtartamával mérjük, a munkás bére az alapbértől és a munkában eltöltött időtől függ. Nincs lehetőség vagy nem célszerű a teljesítmény mérésére pl. karbantartó.- prémium: konkrét, egyéni tevékenység eredményéhez kötődik, - teljesítménybér: előre meghatározott mennyiségi, minőségi vagy gazdasági

követelmény teljesítésétől függ, - egyenes darabbér: minden egységért ugyanannyi, az elkészített darabok száma * darabbér- degresszív darabbér: norma feletti teljesítménynél egységnyi

többletteljesítmény bére 1-nél kisebb módon változik, - progresszív darabbér: degresszív fordítottja- személyi besoroláson alapuló teljesítménybér: egyéni alapbér + egyéni

teljesítménytől függő teljesítménybér, - jutalékos rendszer: kereskedelemben forgalom után,

- kettős bérformák idő és teljesítménybér kombinációja: - biztosított időbér: minden órára megkapja alapbérének meghatározott részét, - darabbér: bizonyos része * teljesített mennyiség

- teljesítményhez kötött időbér: a ledolgozott idő és az alap órabér alapján kiszámított munkabér kifizetését meghatározott teljesítményhez kötik.- prémiumos teljesítménybér: mennyiségi teljesítményért a munkabért kapja meg, bizonyos nem mennyiségi mutatók alapján pedig prémiumot is kap.

Elszámolás módja szerint: - egyéni bér, - csoportos bér,

Vezető beosztásúak ösztönzési rendszere:Középvezetők: - legyen összhang a vezető és az általa irányított szervezet érdekeltsége között

42

- a vezető érdekeltsége az általa befolyásolható tényezők eredményes teljesítésétől függjön.Felsővezetők:- célszerűen a vállalatok rövid és hosszú távú eredményességével, illetve kiemelt feladatai sikeres megvalósításával kötik össze.- alapbér- rövid távú ösztönzők (éves nyereség, értékesítési árbevétel) - hosszú távú ösztönzők (vállalati részvények emelkedése)- juttatások: gépkocsi, telefon, utazási költségtérítés stb.

Vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszereMinden egység másképpen járul hozzá a vállalati célok érdekéhez, így más-más ösztönzési rendszert kell kialakítani. A vállalati célokra orientált érdekeltség létrehozása céljából meg kell határozni a feladatot, a teljesítés esetén járó juttatást, a szabályokat túl- és alulteljesítés esetén.

Szervezeti egységek ösztönzése: - Meg kell határozni a feladatot, - Meg kell határozni a feladat teljesítése esetén járó juttatást, - Meg kell határozni a szabályokat, - Meg kell határozni mihez viszonyítjuk a feladat teljesítését:

-Tervtípusú, -Bázistípusú, -Normatív típusú

Vezetők érdekeltségi rendszere:Középvezetőket: legyen összhang a vezető és a vezetettek érdekeltsége között + elismerése az általa irányított feladattól függjön (bónusz, prémium, jutalom)Felső vezetők ösztönzése: alapbér, hosszútávú kiegészítő ösztönzők, juttatások)

4. Munkaügyi kapcsolatok: Kollektív bértárgyalások rendszere: munkaadók, munkavállalók, állam között.Bérek, munkafeltételek meghatározása , munkaügyi vita.Bérmegállapodások három szintje:

-makroszint: Érdekegyeztető Tanács és Költségvetési, Köztisztviselői Érdekegyeztetési Fórumon:

- ajánlásokat fogalmaznak meg, - besorolási és bértarifarendszert alakítanak ki, - megállapodásokat kötnek: pl. legkisebb bérösszeg

- középső szint: ágazati, kollektív szerződésekel, - mikroszint: kollektív szerződésekkel

Munkaügyi nyilvántartások:Bonyolult nyilvántartási és elszámolási és információs rendszere van.Legfontosabb feladatai: - munkaügyi nyilvántartások (munkaügyi adatok,)- munkautalványozás: (elvégzendő munkák norma szerinti munkaidejének megállapítása)- munkaidő nyilvántartás - munkabérek és jövedelmek elszámolása

o időadatok feldolgozásao teljesítményadatok feldolgozásao bérszámfejtéso időadat és bérelemzés

- bérköltségek felosztása (termelési költségként való elszámolás)

14. tétel

43

Elemezze egyfelől az árbevétel, a költség és az üzleti eredmény, másfelől az egységár, az önköltség és az eredmény kapcsolatát! Határozza meg a jövedelem és jövedelmezőség fogalmát! Ismertesse a különböző árbevételi szintek kritikus pontjait!

Költségek: a vállalat tevékenysége során felmerült élő- és holtmunkaráfordítás pénzben kifejezve.Rárordítás: Adott gazdasági egység gazdálkodása során adott időszak alatt felmerült összes költség. A költségnél tágabb fogalom. Minden költség ráfordítás, de nem minden ráfordítás költség. Pl. pénzügyi ráfordítás, képzett céltartalék.Kiadás: Pénzfelhasználás, de nem minden esetben költség. A költség pedig nem minden esetben pénzfelhasználás.

Költségek csoportosítása:1. Költség nemek szerinti csoportosítás, ami aszerint történik, hogy milyen tartalmú, megjelenési formájú a költség. A vállalkozásnál felmerült valamennyi költség ide tartozik.- anyag és anyagjellegű ráfordítások- bér és bér jellegű ráfordítások- értékcsökkenési leírás

2. Összetétel szerint- elemi (egyszerű) → ami már további összetevőkre nem bontható - összetett → ami bontható

3. Utalványozási mód szerint- közvetlen → költségviselőre lehet terhelni a költséget, mivel már a felmerülése pillanatában tudom, hogy melyik termék vagy szolgáltatás érdekében merült fel.- közvetett → amelyeknél nem lehet tudni, hogy melyik termék érdekében merültek fel (pl: központi költségek)

4. A termelési volumenhez való viszony szerint.- állandó, fix költség, amelyek rövid távon függetlenek a termelés alakulásától (pl: irányítási költségek, rezsi költségek része)- változó költség → azok amelyek a termelés változásával változnak (közvetlen költségek is)

Fajtái: proporcionális: (arányosan változó költségek) A termelés változásával egy irányban és

azonos mértékben változik. degresszív: A változás aránya azonos, de mértéke kisebb, mint a volumenváltozás progresszív: Azonos irányban és nagyobb mértékben változnak. regresszív: (fordított irányú) a termelés növelésével összegükben csökkennek.

Jövedelem:A termelési tényezők közreműködésének ellenértéke, amit a tényező tulajdonosa kap meg.- elsődleges, eredeti jövedelem → amely a gazdaság szereplőinek valamilyen termeléssel kapcsolatos szolgáltatásai ellenértékeként keletkező jövedelmek.pl.: bér, profit, járadékok, kamatAz eredeti jövedelmek képződése az elsődleges jövedelemelosztás- másodlagos, származékos jövedelem→ azok amelyek az elsődleges jövedelmek újraelosztásával keletkeznek, tehát átcsoportosítják a gazdasági szereplők között.pl.: segélyek, családi pótlék, tagdíj

Jövedelmezőség:A bevétel és a költségek hányadosa vagyis az output

input

Jövedelmezőségre ható tényezők:

44

- az ár, a volumen, közvetlen önköltség, közvetett költség, értékesítés összetétele, egyéb bevétel és ráfordítás, pénzügyi és rendkívüli eredmény változása.Jövedelmezőségorientált pénzügypolitikáról akkor beszélünk, ha a vállalkozás pénzügyi eszközök bevetésével a jövedelmezőségre tör.A gazdálkodás optimum kritériuma, minimális ráfordítással max. hozam elérése.

AKFNY struktúra = árbevétel, költség, fedezet, nyereség

A struktúra:

Árbevétel (TR = p x Q)) - VC

Fedezet ha = 0 → üzemszüneti, vagy üzembezárási pont - FC

Eredmény ha = 0 → fedezeti pont

Rövidtáv: F < 0 = nem termelünk tovább(nyereség kisebb, mint nulla)F > 0 = termelünk tovább (nyereség nagyobb, mint nulla)

Hosszútávon: nyereségre kell törekedni, akkor a fedezet is pozitív.

Vállalati ráfordítások: az erőforrások pénzben kifejezett ellenértékét jelentik, azaz a termelési tényezők árát. Nem pénzkiadás, mert nem minden költség jár tényleges pénzmozgással (pl. amortizáció), és nem minden pénzkiadás minősül költségnek (pl. osztalék).Termelési függvény megmutatja a felhasznált erőforrások és a kibocsátás (azaz termékmennyiség) közötti összefüggést.

AP (átlagtermék)=

Egységnyi felhasznált termelési tényezőre, azaz erőforrásra jutó termékmennyiség. Pl. APL=

HP (határtermék)=

Megmutatja hogyan változik az összes kibocsátás azaz a termékmennyiség ha egységnyivel növeljük valamely erőforrás felhasználását.

Jövedelem-jövedelmezőség:A jövedelmezőség a profitrátával fejezhető ki. ’ A jövedelmezőség megmutatja, hogy mekkora

profit érhető el az összes tőkebefektetéssel. Képlete: ’= =

Jövedelmezőség egy tágabb, szélesebb körű fogalom, melynek része a nála kisebb, szűkebb értelemben képzelt jövedelem fogalma.Jövedelmek összessége mutatja meg egy vállalat, vállalkozás jövedelmezőségét.

15. tétel

45

Határozza meg a vezetés lényegét, feladatait, formáit és szintjeit! Ismertesse a vezetési funkciókat és tartalmukat! Mutassa be a vezetői döntések folyamatát, szakaszait, ismertesse a döntési típusokat! Jellemezze a munkaszervezet fajtáit!

A vezetés lényege és funkciói a vállalkozásban:

Vezetés: olyan tevékenység, amelynek keretében a vezető a szervezet tagjait befolyásolja, velük együttműködik, a szervezeti és az egyéni célok megvalósítása érdekében.

Vezetőknek 3 típusa van (milyen szinten helyezkednek el)

1.) felső vezetők

A szervezet hosszú távú céljait határozzák meg.

2.) középvezetők

Közreműködnek a felső szintű döntések előkészítésében, illetve a feladatok végrehajtását irányítják, pl: üzemvezető

3.) alsó vezetők

Operatív feladatokat látnak el, közvetlenül irányítják a beosztottakat, pl: csoportvezetők

Két típusú feladat van egy cégnél:

- stratégiai feladat: hosszú távú célkitűzések megvalósítása

- operatív feladat: napi feladatok ellátása (ez a fontosabb)

A vezetésnek 5 funkciója van:

1. Tervezés

A szervezet működésében az előrelátást biztosítja. A vezetők meghatározzák a terveket és irányítják a vezetési tevékenységet.

2. Szervezés

Területei:

- szervezeti struktúra és vezetési rendszer kialakítása, kiadják a dolgozók munkaköri leírását (pl: Szervezeti és Működési Szabályzat = SZMSZ)

- termelés megszervezése pl.: anyaggazdálkodás, értékesítés

- munka megszervezése pl.: munkahelyek kialakítása

3. Emberek közvetlen irányítása

A vezető és a beosztott között közvetlen, személyes munkakapcsolatot kell kialakítani

4. Koordináció

A belső szervezeti egységek céljainak és tevékenységének összehangolása.

5. Ellenőrzés

Össze kell hasonlítani a célokat az eredményekkel. Ha kedvezőtlen eltérést mutat, be kell avatkozni.

Vállalkozás szervezete két külön részből áll:

1.) tulajdonosi szervezet

46

Formáit a gazdasági társaságokról szóló törvény határozza meg.

pl.: Rt. (közgyűlés)

Bt. (taggyűlés)

2.) munkaszervezet

Felépítése és belső jellemzői függnek a vállalat méretétől és egyéb tényezőktől.

Jellemzők:

- munkamegosztás alapján: feladatok részfeladatokra bontása és ezeket egyes szervezeti egységekkel telepítik. Három elv szerint valósul meg:

tárgyi elv (termékkénti munkamegosztás) funkciók szerinti elv (üzemen belüli munkamegosztás) területi elv szerint (földrajzi elhelyezkedés szerinti munkamegosztás)

- hatáskörök megosztása alapján: a felsőbb vezetők utasítják az alsóbb vezetőket.

A munkaszervezet típusai: (vállalkozás felépítése)

1.) lineáris

- egy dimenziós struktúra

- egyvonalas szervezet: minden beosztott egy vezetőtől kap utasítást

Továbbfejlesztett változata a lineáris törzskari szervezet (a vezetés felső szintjét törzskar egészíti ki) Szerepe:

a.) szakmailag előkészíti a vezetői döntéseket

b.) szakmai ügyintézést végez

Előnyei:

-egyszerű

-egyértelmű az alá és fölérendeltségi viszony

-alacsony működési költségek

Hátrányai:

- a felső vezetőkre túl sok szakmai feladat hárul

- a kommunikáció csak a szolgálati úton jön létre

- hiányoznak a funkcionális vezetők

Kiss és családi vállalkozások szervezeti formája.

2.) funkcionális

- egydimenziós szervezet

- a munkamegosztás funkciók szerint történik (tevékenységi körökként)

- a stratégiai és operatív döntéseket a felső vezetők hozzák

- a végrehajtás szintjén a működő szervezeti egységek több funkcionális szervtől kaphatnak utasítást

- többvonalas irányítás

Ez a nagyvállalatokra jellemző. A felső vezetők megváltoztathatják a funkcionális vezetők döntéseit. Stabil piaci és műszaki környezetben lévő vállalatoknál alkalmazható.

47

3.) divizionális (üzletág) (divízió: üzletág: vállalaton belül, viszonylag jól elkülönülő részterület, ami eltérő termék/piac kombinációt képvisel. Vállalaton belüli vállalat végül is.

Jellemzője: versenyhelyzete, eredményessége önmagában is értékelhető.)

- tipikusan nagyvállalati szervezeti forma

- a munkamegosztás tárgyi elv szerint valósul meg

- a döntési hatáskörök nem központosítottak

- a szervezet egységei diviziók, melyek nagy gazdasági önállósággal működnek, a termeléssel kapcsolatos döntéseket általában önállóan hozzák

- a vállalati központ átfogó irányítási, koordinációs, ellenőrzési feladatokat lát el.

Előnyei:

- a stratégiai és operatív feladatok jól elválaszthatók

- a diviziókat jól lehet ösztönözni az eredményes működésre

Hátrányai:

- a divízió a vállalat ellen fordulhat

- a divízió a hosszútávúval szemben a rövidtávú célokat helyezi előtérbe

Divizionális szervezet formái:

- nyereségközpont szervezet (cél a nyereség növelése)

- költségközpont szervezet (cél a költségek csökkentése)

- önálló tőke, allokációs központ (itt a legnagyobb a divíziók hatásköre. A vállalat készpénz tőkét ad át a divíziónak, amelynek befektetéséről a divízió saját hatáskörben dönt)

4.) Mátrix

- kettős irányítás

funkcionális vezetők, tevékenységük minden termékre kiterjed termékigazgatók, csak egyes termékekkel foglalkoznak

ám ők együttesen hozzák meg a döntéseket

Előnye:

- a környezeti hatásokra gyorsan reagál

- komplex problémákat képes megoldani

Hátránya:

- a kettős vezetés miatt sokszor konfliktus

Ez a legkorszerűbb szervezeti forma, ott kell alkalmazni, ahol új és komplex feladat jelentkezik.

48

A DÖNTÉS FOGALMA ÉS FOLYAMATA, AZ OPTIMÁLIS DÖNTÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK. A DÖNTÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA. DÖNTÉS, HATÁSKÖR, FELELŐSSÉG ÖSSZEFÜGGÉSE.

A vezetési funkciók a speciális feladatok, a munkamegosztás felől közelítik meg a vezetés lényegét. A vezetés döntési, vagy még pontosabban probléma-megoldási folyamatként fogható fel. Ez mindenképpen a probléma felismerésével indul, és annak valamilyen megoldásával végződik.

A problémamegoldás modelljének szakaszai:1. Probléma-feltárás, célmeghatározás2. Problémaelemzés, a probléma okainak megállapítása3. Döntés-előkészítés, döntés4. Végrehajtás5. Ellenőrzés, visszacsatolás

Bizonyos szakaszokban a vezető a főszereplő, másokban részvétele minimálisra csökkenhet.

1. PROBLÉMA-FELTÁRÁS, CÉLMEGHATÁROZÁS

A PROBLÉMA a tényleges helyzet és egy kívánatos helyzet közötti különbség; egy észlelt jelenidejű állapot és egy kívánatnak tartott állapot közötti különbség. A problémának tehát két forrása van:

- a kívánatos helyzet mássága- az észlelt állapot mássága.

Az észlelés mind a probléma meghatározásában, mind pedig a megoldásában központi jelentőségű.

2. PROBLÉMAELEMZÉS, A PROBLÉMA OKAINAK MEGÁLLAPÍTÁSA A probléma azonosítása után az eredményes megoldás érdekében elemzést kell végezni. Ez az elemzés érinti a probléma minden elemét:

jelenlegi helyzet- eszközök, erőforrások- korlátok, akadályok- lehetőségek a cél megvalósítására.

kívánt állapot- pozitív, negatív következmények- elérésének korlátai, lehetőségei

különbség ezek között- probléma-megoldási stratégia - probléma tüneti, oksági kezelése- probléma pontosítása

A problémaelemzés során célszerű azt vizsgálni, milyen a probléma előfordulásának gyakorisága. Az ismétlődő problémák megoldását célszerű algoritmizálni és ezáltal rutinszerűvé tenni. Az egyedi problémák megoldása ugyanakkor csak egyedi módon valósítható meg. E kétféle problémacsoporthoz döntési (probléma megoldási) eljárás illeszthető:

PROGRAMOZOTT DÖNTÉSEKNEM PROGRAMOZOTT

DÖNTÉSEK

49

Probléma- jól strukturált- ismételhető

- rosszul strukturált- újszerű, egyedi

Következmény- ismertek- kiszámíthatók

- ismeretlenek- kiszámíthatatlanok

Probléma megoldás- algoritmizált- rutinszerű

- kreatív

A probléma ismeretében a vezetőnek nem egyszerűen módszereket kell találnia a probléma megoldására. Sok esetben a probléma megfogalmazása után tud határozni, dönteni arról, milyen vezetési funkcióval kezdjen neki a megoldáshoz

3. DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS, DÖNTÉS

A kívánt helyzethez rendszerint igen sok úton el lehet jutni, ezek közül egyet kell kiválasztani és azon végigmenni. Az odavezető utakat döntési alternatíváknak nevezzük, a konkrét út kiválasztása pedig a döntés.

Munkamegosztás a döntéshozatalban:

Egyre többféle szakismeret és egyre hosszabbidő szükséges ahhoz, hogy életképes döntési alternatívák álljanak rendelkezésre. Ezért a modern szervezetekben egyre inkább szétválik a döntés-előkészítés és döntéshozatal. Ez nem csak a folyamat finomabb tagolását jelenti, de egyben munkamegosztást is.

Részvétel a döntéshozatalban:

Fontos kérdés, hogy mekkora részvételt kell biztosítani a döntési folyamatban a szervezet többi tagjának, a beosztottaknak. E tekintetben meglehetősen nagy az eltérés a nyugat és keleti gondolkodásmód között, amelynek kulturális gyökerei vannak.

A döntések kritikus eleme, hogy a végrehajtók elfogadják-e.

4. VÉGREHAJTÁS A megfelelő végrehajtáshoz biztosítani kell a feltételeket és az egyetértést

5. ELLENŐRZÉS, VISSZACSATOLÁS Az ellenőrzés azt hivatott megállapítani, hogy a meghozott döntést jól hajtották-e végre, valamint azt, hogy a probléma megoldódott-e.

16. tétel

50

Határozza meg a vállalati stratégia lényegét, a stratégiai tervezés folyamatát (szintjeit és szakaszait)! Mutassa be a vállalati menedzsment feladatait a stratégia megvalósításában! Indokolja az üzleti terv készítésének szükségességét és ismertesse a szokásos fejezetek tartalmát!

Stratégia:Olyan koncepció, amely meghatározza a vállalkozás hosszú távú célkitűzéseit, a célok megvalósulásához szükséges erőforrásokat, valamint a lényegesebb fejlesztési akciókat.

A stratégia alkotás céljai:- minél hatékonyabb alkalmazkodás a piaci környezethez- kihasználni a környezetben rejlő lehetőségeket- elkerülni a veszélyeket- alkalmazkodni a környezeti változásokhoz- a vállalati működés vezérfonala, melynek irányaitól el lehet és bizonyos esetekben el is kell térni (az operatív – napi – döntéshozatal fontosabb a stratégiánál)- a stratégia a preventív (megelőző) válságmenedzselés eszköze (kockázatcsökkentő és veszélyelhárító)

A stratégia jelentősége: - veszélyek elhárításának eszköze - kockázat és bizonytalanság csökkentő

- lehetőségek megvalósításának eszköze- kitörési pontok meghatározásának eszköze

Stratégiai terv: A vállalat jelenlegi helyzetéből, eddigi tevékenységéből, céljaiból, valamint a jövőre vonatkozó aspirációiból és előrejelzéseiből levezetett, a célokat és az eszközöket a környezeti változások követelményeivel összehangoló terv.

Stratégiai tervezés: a stratégia egyes elemeinek rendszerbe foglalását, illetve különböző elemzések elvégzését jelenti

Szakaszai:O. Előkészítés: - team összehívása, - stratégiai időtartamának meghatározása, - általános helyzetkép felvétele, - vállalati filozófia megfogalmazása (misszió=küldetés) a küldetést konkretizálva kell

kialakítani a működési kört: - Melyek azok a piaci igények, amelyeket ki akarunk elégíteni?- Melyek azok a fogyasztói csoportok akiknek az igényét akarjuk kielégíteni? - Milyen eljárásokkal és módszerekkel tudjuk kielégíteni az igényeket?

1. Elemzés: stratégiai elemzés (a vállalkozás külső és belső környezetének vizsgálata)- külső környezet elemzése (PEST) , - vállalat versenyhelyzete (mikro környezetének elemzése)

a.) vállalati szinten (=kapcsolatrendszer: versenytársak, vevők, szállítók,)b.) üzleti egységek szintjén (portfólió módszer, BCG mátrix)

- vállalati belső elemzés (SWOT)

2. Cél kialakítása a vállalat különböző szintjeire A vállalkozás küldetésének és alapvető stratégiai céljainak megfogalmazása.

- Célpiramis,

51

- Vállalati filozófia,- Vezérelvek, - Pozíció célok, - Akció célok

3. stratégia kialakítása (alternatívák kidolgozása, értékelése és választás)4. stratégiai akciók megtervezése (amely biztosítja a megvalósítást)( 5. e tevékenységek irányítása, ellenőrzése)

A stratégia szintjei1. vállalati szint (az egész vállalatra fogalmazza meg a célkitűzéseket)2. üzletági szint (üzleti egységek, divíziók: a vállalaton belül viszonylag jól elkülönülő részterület, amely eltérő termék/piac kombinációt képvisel. Versenyhelyzete, eredményessége önmagában is értékelhető)3. funkcionális szint (tevékenységi területek szintje pl. marketingstratégia)

Az üzletági és funkcionális szint közös jellemzője, hogy részstratégiák, melyek vállalati stratégiába integrálódnak. Az ezzel való kapcsolatukat a rész/egész viszonya jellemzi úgy, hogy az egész szerepe a meghatározó.

A stratégia megvalósításának menedzselése1. a szükséges erőforrások meghatározása, előteremtése és elosztásuk az üzleti egységek és egyéb szervezeti egységek között2. a szervezet és a vezetési rendszer fejlesztése pl. döntésrendszer, érdekeltségi rendszer, felépítés stb3. a vállalati kultúra fejlesztése, amely a legnehezebben változtatható4. a stratégiai és operatív menedzseri tevékenység összehangolása(5. visszacsatolás: problémák: részterületek zavarai, az összteljesítmény alacsony foka, külső tényezők váratlan változásai. Lehetséges döntések: a meglévő stratégia folytatása, módosítása és új stratégia)

Vállalati menedzsment feladatai:

- stratégia kialakítása,- stratégia megvalósításának menedzselése, felügyelete- arra kell törekednie, hogy az elképzelések akciótervekké váljanak- gondoskodnia kell, hogy mindenki értesüljön, informálódjon a stratégia részleteiről, megvalósítási folyamatáról, lépéseiről, aktuális állapotáról- gondoskodnia kell a stratégia megvalósításának visszacsatolásáról, ellenőrzéséről, értékeléséről

Nemzetközi vállalatok stratégiái: - Nemzetközi vállalkozás ahol magas színvonalú a műszaki-technológiai bázis és hatékony

export tevékenységet is folytat- Nemzetközi vállalkozás ahol átlagos műszaki-technikai színvonal van és a technológia

egyszeri eladására építenek- Nemzetközi vállalatok, ahol jó a vezetés és a menedzsment tevékenység- Nemzetközi vállalatok, ahol az erőforrás-különbözőségekre építenek, így oda települnek

mindig ahol költségelőnyre tehetnek szert

Stratégiai szövetségek: - horizontális: azonos piacon vannak jelen 8potenciális versenytársak)- vertikális: különböző eladási szinteken vannak- diagonális: másik iparággal szövetkezik- vegyes

A stratégia tartalma

52

1. A vállalat küldetésének és működési körének megfogalmazása.A küldetésben azt fogalmazzuk meg, hogy milyen igényeket hogyan kíván kielégíteni a vállalat. A stratégia feladata, hogy kiválassza a vállalkozás számára legjobb lehetőséget, azaz konkretizálja a működési kört. A küldetést úgy kell megvalósítani, hogy tartós versenyelőnyre tegyen szert. A működési kört célszerű üzleti egységek szintjén is meghatározni.

2. A vállalat versenyhelyzetének erősítése

- összvállalati szinten:a versenystratégia elemzése azt jelenti, hogy áttekintjük , hogy a vállalat a számára releváns piacokon milyen versenyelőnyre tud szert tenni, illetve hogy milyen kapcsolata van az itt megjelenő érintettekkel. Vállalati szinten a belső adottságokat is vizsgálni kell, meg kell határozni az erős és gyenge pontokat, az akció és reakcióképességet és azt, hogy milyen erőforrások mozgósíthatóak a cél elérése érdekében.Elemzési mód a SWOT analízis (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek)

- üzletági szinten:1. BCG mátrix: A piacon jelenlevő legnagyobb versenytárshoz viszonyít a piaci növekedés üteme és a relatív piaci részesedés függvényében.

Csillagok KérdőjelekFejős tehenek Döglött kutyák

Csillagok: fejlesztés, beruházás, pozíció megtartása és javításaKérdőjelek: fejlesztés, beruházás, növelni a részesedést, „aratás”Fejős tehenek: fenntartás, aratásDöglött kutyák: kivonulás

2. GE-Mckinsey mátrix

Magas közepes alacsony

1. zóna: terjeszkedés, bővítés, beruházás2. zóna: megtartás, választás, fedezetviselő képesség fenntartása3. zóna: hosszú táv: visszafejlesztés, rövid Táv: pénz kiszedése

3.SzinergiaAz együttes hatás mértéke, vagyis a szervezet és a belső erőforrások összehangolása, amely biztosítja a lehető leghatékonyabb működést

Az üzleti stratégia a rövidebb operatív tervek napi megvalósításával realizálódik.Ezek közül az egyik legfontosabb az üzleti terv: amely

- bemutatja a vállalkozást és működési környezetét, rövid és hosszú távú céljait, - illetve az e célok eléréséhez szükséges eszközöket.

Az üzleti terv alapot teremt a vállalat jövőbeni teljesítményének méréséhez és nyomon követéséhez, fontos segédeszköz a vezetés kezében a vállalat üzleti stratégiájának és részletes terveinek kidolgozásához.

Egyrészt segít „eladni” a vállalkozást a potenciális befektetőknek, másrészt meggyőzi a támogatást vagy hitelt nyújtó szervezeteket arról, hogy segítséget kell nyújtaniuk a vállalkozásnak.

53

Az üzleti terv segítségével megállapítható, hogy a projekt alapvetően megvalósítható-e.

Üzleti terv: Olyan számításokkal alátámasztott szövegszerű dokumentum, amely a vállalkozás piaci helyzetének felmérése után kijelöli az üzletmenetet egy meghatározott időtartamra.Tartalmát befolyásolja:- a vállalkozás mérete- a vállalkozás tevékenysége- a vállalkozás szervezeti formája- a vállalkozás vizsgál-e stratégiai jellegű kérdéseket- ki olvassa el a tervet- mi a terv készítésének céljaCélja:- kibontakoztatni az üzletvezetéssel kapcsolatos elképzeléseket- mértékadó normák megfogalmazása- tárgyalási alap pl. külső pénzügyi forrásokhoz, a vállalat eladásakor, más vállalat megvásárlásakor.- Jó alap a vállalat előrelátásához, racionális gazdálkodásához.

Részletes üzleti terv kidolgozásánál figyelembe kell venni:- a megcélzott közeget- a tartalommal és részletességgel kapcsolatos követelményeket- a vállalkozást megtekinteni kívánó személy mire kiváncsi- milyen a vállalkozás nagysága és jellege

Üzleti terv felépítése : Bevezetés (rövid):

- vállalat adatai- vállalat rövid leírása- vállalat alapítóinak és fontos személyeknek adatai- dátum

Összefoglaló (legfeljebb 2 oldal): a terv legfontosabb részeinek bemutatása1. Vállalat leírása (bővebben):

- üzleti tevékenység fontos jellemzője, - vállalat múltja és jelenlegi helyzete- felépítése- termékek és szolgáltatások- ügyfelek- célok és azok stratégiái

2. Vezetés: - alapítók és fontos vezetők bemutatása- vezetési és szervezeti struktúra bemutatása- személyzeti politika bemutatása- jelenlegi és jövőbeni tervezett munkaerőlétszámról

adatszolgáltatás3. Piacelemzés: - a terv legfontosabb és legnehezebb része

- új termék esetén igazi piackutatásokat kell végezni- iparág részletes ismertetése amiben a váll. működikKi kell térni az alábbi információkra:

- üzletág piaci nagysága és tendenciái- üzletág struktúrája és a piac elhelyezkedése- a váll. Által megcélzott piaci szegmensek- a vásárlók, preferenciák és viselkedésük- a versenytársak, piaci részesedésük és a verseny egyéb lényeges elemei- az értékeléssel kapcsolatos kérdések

4. Marketing- és értékesítési stratégia:- piacon történő megjelenésre, árképzésre, értékesítésre

vonatkozó tervek- részletes értékesítési tervszámok

54

- vállalkozás által megcélzott piac és az arra történő behatolás módjának meghatározása

- reklámozás, promócionális eszközök- termék tervezett eladási árának meghatározása és összehasonlítása a versenytársakkal- ár viszonyulása a termékegységre költségek megtérülnek

és nyereség képződik- SWOT-elemzés

5. Termékek és szolgáltatások:- termékek és szolgáltatások bemutatása- termékek eredete és kapcsolódó technológia- termék igény kielégítésének meghatározása, előnyösségének

bemutatása6. Gyártás és műveletek:

- vállalat egységeinek legfontosabb jellemzői (pl. használati jogok, bérlet, stb.)

- üzemek és berendezések paraméterei, alkalmazott rendszerek és műveletek, tervezett beruházások

- kritikus elemek részletezése- munkaerőigény meghatározása

7. Pénzügyi előirányzat:- értékesítési és költségadatok pénzügyi formában történő ismertetése- finanszírozási igények- eredménykimutatás és mérlegelőrejelzések - részletes pénzforgalmi terv (bevételek-kiadások)

8. Befektetési ajánlat:- kívánt tőke nagyságának, felhasználásának meghatározása- finanszírozás jellegének meghatározása- befektetőknek ajánlott tőkerészesedés nagyságának, a

befektetés időtartamának és várható megtérülési idejének meghatározása9. Befejezés: Befejezésül összegezzük a vállalkozás fő céljait, erényeit és

gyenge pontjai, lehetőségeit és kockázatait.

Mellékletek: - részletes statisztikai kimutatások és kapcsolódó információk- részletes kiegészítő adatokat tartalmazó táblázatok, grafikonok

Szerkezete másképpen:Tartalomjegyzék:Minél követhetőbb legyenVezetői összefoglaló:Tömör, figyelemfelkeltő legyen, amely bemutatja a vállalkozás tevékenységét, célkitűzéseit, tőkeszükségletét és a vállalat erősségeire irányítja a figyelmet.A vállalkozás általános bemutatása:Tevékenysége, rövid története, a tulajdonosok köre, szerkezete, növekedési terv, földrajzi elhelyezkedés, székhely, ügyfelek bemutatása nem túl részletesen.Termékek és szolgáltatások bemutatása:A vállalkozás termékeinek bemutatása azok vonzerejét hangsúlyozva (fizikai leírás, fejlettségi szint, fog-e még fejlődni) Célszerű képekkel és referenciákkal szemléltetni.Marketing tervA vállalkozás a tervezett árbevétel érdekében milyen módon akarja a piacot befolyásolni és reagálni a piac eseményeire. Be kell mutatni az adott ágazatot, a jövőbeli kilátásait, a versenytársak elemzését, a marketingstratégiát, a piackutatási információkat , az értékesítési prognózist és egyéb kiegészítő anyagokat az előbbiek alátámasztására.Működési terv:

55

A költségek és ráfordítások részletes elemzése (gyártási koncepció, termékfejlesztés tervei, gyártásfejlesztés, szervízellátás stb.).Szervezeti terv (Humán terv)A jogi forma, a szervezeti felépítés, vállalatvezetés bemutatása kulcsfontosságú tagok felelőssége és kötelezettsége, az alkalmazottak toborzása és bérezése.Pénzügyi terv:A legfontosabb, de a legrugalmatlanabb rész. Átfogó előrejelzések a vállalat pénzügyi teljesítményéről, a várható megtérülésről. Legfontosabb része a mérleg és a Cash-flowKövetkeztetések:Mi a biztosítéka a sikernek?MellékletekA vállalkozás sajátosságai

17. tétel

Ismertesse a vállalati válság okait, típusait és leküzdésének fontosabb feladatait! Mutasson rá a pénzügyi- és gazdasági világválság magyarországi vállalatokat is sújtó néhány hatására!Hasonlítsa össze a csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás folyamatát!

A piacgazdaság keretei között minden vállalkozás szeme előtt ott lebeg a válság kialakulásának lehetősége.

A vállalati működés válságmenedzselésnek 3 szakasza van: 1. Preventív (válságmegelőző szakasz) jellemzői:- normális vállalati működés a piaci helyzet stabil nyereséges a vállalt, csak objektív lehetősége

adott a válságnak (általában a vállalattól független, de foglalkozni kell a lehetőségével)- kiemelkedő szerepe van a vállalati stratégiának. Cél a válság bekövetkezésének minimalizálása

A prevenciónak 3 eleme van:a) jövő kutatás (a jövőt alakító tényezők vizsgálata)b) futurulógia ami komplex jövőkép felvázolásac) trendek, prognózisok, folyamatok várható változásainak előrejelzése

Információ bázisra van szükség, amire egy hatékony megelőzési stratégia épülhet

- válság elhárító technikák alkalmazhatók (de csak olyanokat érdemes kidolgozni, melyek reális eséllyel bekövetkezhet. Ebben a szakaszban a válságmenedzser szerepét az 1 számú vezető tölti be.

2. Válság elhárító szakasz: kivezető v. talpra állító menedzselés jellemzői:- válsággal fenyegetett v. már kialakult válság szakasz, ez az igazi területe (a menedzselésnek),

melynek célja elhárítani a válságot v. kivezetni a vállalatot a kialakult válságból. Eltérő kezelési módok a válság mélységétől függően. Profi váltság menedzser lép be, aki v. az 1 számú vezető mellett v. a helyett tölti be a funkciót.

3. Likvidációs szakasz: (vállalatot megszüntető menedzselés) válságban működő vállalkozás a működés megszűnésének fázisában, ilyenkor menthetetlen a váll. melynek sokszor következménye a felszámolás és cél lehet ennek elkerülése. A válság menedzser szerepét a bíróság által kijelölt felszámoló látja el, akinek feladata:

- értesíti a hitelezőket- felméri a váll. tartozásai és követeléseit- behajtja a követeléseket- hitelezőket minél teljesebben kielégíti törvényi sorrendiséggel

56

- megmaradt eszközök értékesítése (ha kell megsemmisítése)- a társadalmi, gazdasági veszteség minimalizálása- a vállalat megszüntetése és a cégjegyzésből kivezetés

1 szakasz 2.szakasz 3. Szakasz

_________________________________________________________

„egészséges” „beteg” „temetés”megelőzés kivezetés likvidálás

strat. technikákat alkalm. megszüntetés1 vezető profi felszámoló biztos

Válság okai: a válság menedzselés talán legfontosabb területe az okok feltárása. 2 nagy csoport1. belső okok: - rossz vezetés, - nem megfelelő munkaerő állomány, - nem piacképes termékek, -

likviditási probléma, - innováció hiánya,2. külső okok (környezeti okok): ezek ellen nehezebb védekezni- Piacvesztés, - fokozódó konkurencia (költség, árverseny), - műszaki v. technológiai fejlődés

felgyorsul, - társadalmi gazdasági események (EU csatlakozás), - törvényes rendeletek szabályozás változása

Válság fázisai: a fázisokat a szerint különbözteti meg, hogy milyen mélyen érinti a vállalatot1. Fenyegető fázis: - bizonyos jelek jövőbeni zavarokra figyelmeztetnek, de még nem érintette meg a vállalatot a válság- zavar elhárító menedzselésre van szükség- folyamatok még visszafordíthatóak- Stratégiamódosítás is elég2. Lappangó fázis: - bekövetkezett a válság de érzékelhető következményei még nincsenek- hatékony zavarelhárítás lehetséges- siker ha jól tárják fel az okokat, és azt tudatosan szüntetik meg- itt is hatásos lehet a stratégiamódosítás3. Konkrét fázis:- működési zavarok egyértelműek- be kell avatkozni a vállalati folyamatokba ill. szerkezetbe- külön válság elhárító stratégiára van szükség- itt még nagyobb áldozat nélkül leküzdhető a válság4. Kifejlett válság- a válság elhatalmasodása- mély és megrázó zavarok a vállalat egészére- gyors beavatkozás tervkészítés szükséges (néhány hónapra akció tervet készítek)- a folyamatok bármikor visszafordíthatatlanná válhatnak5. Akkut (heveny) válság:- összeomlási fenyegetettség- drasztikus beavatkozás (de a túl élés így sem biztos)- azonnali intézkedések sorozatára van szükség

Válság típusai:1. Kialakulás jellege szerint:- Robbanásszerű, gyors (politikai esemény stb.)

57

- lassú, fokozatos2. Kiterjedési szélesség szerint:- mennyire terjed ki az egész vállalatra ill. a környezeten kívül is

operatív: egy-egy funkcióra terjed ki stratégiai: a váll. egészére v. nagy részére kiterjed több dimenziós: a vállalaton kívülre is kiterjed, pl. fizetésképtelenség

Válság leküzdésének folyamata, eszközei és módszerei:1. A válság megjelenése2. A válság felismerése

Vezetői információ szerepe controlling, számviteli rendszerKorai felismerés = fél siker!

3. Válságstáb felállítása, menedzser kijelölése, kezdés eldöntése, vállalati rendszer átalakítása4. Durva elemzés készítése: „gyors fényképezés” részletek nélkül: fő veszteségforrások, likviditási

pozíció, mobil aktívák, stb. jelölése. Gyors, lényegre törő megoldások időszerzési célból.5. Azonnali intézkedések: közvetlen túlélést biztosítják (előző alapján)

a) likviditásnövelő, követelésérvényesítés, tartozás átütemezéseb) költségcsökkentés, racionálisan minimálisra, c) munkaerő leépítés és csere, körültekintően (jó munkaerő megtartása)d) bizalom erősítés: elhitetni a reális esélyt a kilábalásrae) jogi lehetőségek kihasználása pl. csődeljárás

6. Részletes elemzés:a) okok feltárása ésb) hatása a vállalatra,c) piackörnyezet vizsgálata (kilábalás feltétel rendszere)d) a válság leküzdő stratégiához információk beszerzése

7. Szanálási stratégia kidolgozása (válságból kivezető célok)8. Szanálási stratégia megvalósítása (határidők!)9. Válsághelyzet sikeres leküzdése- válságstáb feloszlatása- új, megelőző válságmenedzselés (intézkedések ehhez)

Vállalat válság utáni helyzete:1. új növekedés pályára állítás,2. fúzió: összeolvadás, beolvadás3. likvidáció (váll. megszűnik)Jó válságmenedzser: intézkedések következetes végrehajtója, „diktátor”, könyörtelen, siker esetén képes lemondani, célorientált, magabiztos, gyors optimizmust sugároz stb.

Átalakulás: előző társaság általános jogutódja, Speciális esetei: beolvadás szétválás erre tervet készítenek, előtte vagyonmérleget, könyvvizsgáló felülvizsgálja (ne értékeljék fel a készletet / eszközöket) újnak ez a nyitója (cél: ne lehessen kimenekíteni a tőkét a hitelezők elől)Csődeljárás:- nem peres eljárás, bírósági hatáskör (törvényesség)- adós kezdeményezheti csődegyezség érdekében lényege: 90 napos fizetési haladék

(MORATÓRIUM) biztosításával lehetősége van pénzügyi problémái rendezésére (hitelezőkkel kell megegyezni)

- bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki (hitelezők érdekeinek védelme)- egyezséget írásba kell foglalni- a bíróság 60 nappal meghosszabbíthatja - a moratórium alatt nem fizetheti a tartozásokat, csak a működéshez szükséges dolgokat- a tárgyalás eredményéről értesíteni kell a bíróságot- programot kell készíteni erre az időszakra- ha a csődeljárás sikertelen felszámolási eljárás

58

Felszámolás: alapja az adós fizetésképtelensége, jogutód nélküli megszüntetés: - kérheti adós, hitelező, végelszámoló, ill. cégbíróság- Felszámolót jelölnek ki (miután megvizsgálták a fizetésképtelenséget), nagyobb hatáskör, mint a

vagyonfelügyelőnek- Cél: hitelezők kielégítése

Végelszámolás: jogutód nélküli megszűnés- cégbírósági hatáskör- technikailag hasonlít a felszámolásra, de a cég kezdeményezi- végelszámolót jelölnek ki v. ő maga vezényli le - hitelezőket kielégíti, szerződéseket felmondják, maradék vagyont felosztják cégjegyzékből

törlik (zárómérleg, stb. költségeit a GT viseli)- ha hitelezőket nem tudja kielégíteni felszámolás

18. tétel

59

Határozza meg a marketing fogalmát! Mutassa be szerepét a vállalkozások életében! Ismertesse a marketingstratégia kialakításának folyamatát!

19. tétel

Mutassa be a marketingmix elemeit és kapcsolatukat!

A kereskedelmi ismeretekből alakult ki. A XX. század elején Amerikában jelent meg, de csírái a XIX. század végére nyúlnak. 1887. Michael Marks alapított egy filléres áruházat egy gyorsvasút melletti csomópontban. Neve azért maradt fenn, mert a Marks&Spencer áruházlánc alapítója. Marks tudatosan alkalmazta a marketingmix 4 elemét.

Történeti fejlődés:- termelésorientáció: a II. világháborúig figyelhető meg az USA-ban. Mindent megvesznek, amit legyártanak. A cégek nem érdekeltek abban, hogy mást is előállítsanak, újítsanak. (pl. Ford T-modell)- értékesítési orientáció: az 50-es évekre jellemző, erőteljes reklámmal adják el a felhalmozódott készleteket (pl. házaló ügynökök)- marketing-fogyasztó orientáció: a fogyasztó igényeinek megfelelő terméket állítanak elő- társadalmi-marketing orientáció: az ember életét észrevétlenül meghatározza minden percben

Szűkebb értelemben:Olyan vállalati tevékenység, ami a vevők (felhasználók) igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést, megismerteti a terméket a fogyasztókkal, illetve befolyásolja a vásárlókat.

Tágabb értelemben:A vállalat egészére kiterjedő, a vevőkkel való azonosulást hangsúlyozó filozófia, szemléletmód, aminek megvalósítása a vállalati felsővezetés feladata oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketingszemléletek domináljanak. (anyagbeszerzés, humánpolitika, pénzügyi folyamatok)

Kiterjesztett értelemben:Minden értékkel rendelkező jószág (termék, szolgáltatás, eszme, készség, ötlet, érzés stb.) cseréje. Az üzleti, vállalati szférán túl kiterjed az olyan „nem nyereségorientált termékekre is”, mint pl. oktatás, kultúra, vallás, politika, egészségügy, rendészeti tevékenység stb.

Összegzés:A marketing egy szemléletmód, eszközrendszer, ahol a figyelem középpontjában a fogyasztó áll és a vállalkozás a vevőelégedettség mellett válik sikeressé.

Eszközei: 5 M (megfelelő terméket, helyen, áron, módon kínálva, embereknek)4 P (termék, ár, értékesítés helye, marketing kommunikáció)4 C (vevői érték, költség, kényelem, kommunikáció)4 E (természeti környezet, nevelés, felelősség, erkölcsi értékek)

Tevékenységei: - marketingstratégiai tevékenységek: fogyasztói szükséglet meghatározása, versenytársak elemzése, fogyasztók kiszolgálása- működés tevékenységrendszere: termékmarketing, ármarketing, értékesítési utak és marketing kommunikáció tevékenységei

Marketingstratégia: (része a vállalati stratégiának)

60

0.) Lépés: fogyasztói csoportok és vevői magatartás és annak befolyásolásának megismerése

a) vásárlás szakaszai (szükséglet felismerése, info szerzés, értékelés, döntés, vásárlás, vásárlást követő magatartás)

b) befolyásoló tényezők (szociális, pszichológiai, demográfiai, szituációs)vállalkozás tágabb környezetének tanulmányozása

a) fogyasztói szükséglet meghatározása: piac szegmentálás (elérhető piac, potenciális piac, célpiac), célpiac kiválasztás, pozicionálás

b) versenytársak elemzése (piacvezető, kihívó, követő, meghúzódó)1.) Termékmarketing: - termékszerkezet (portfólió),

- termékéletciklus, - termék bemutatása (márkázás, csomagolás, címkézés)

2.) Ármarketing: - árpolitikai célok megválasztása (profit maximalizálás, túlésés, lefölözés)

- kereslet meghatározása, - költségbecslés, - versenytársak árképzésének elemzése, - árképzési módszer megválasztása (költségorientált ár: teljes

költséget egy bizonyos %-kal megemelik), keresletorientált ár (fedezeti elv), -végső ár kialakítása

3.) Értékesítési utak: elvek, módszerek összessége, ahogy a terméket eljuttatom a fogyasztóhoz

4.) Marketing kommunikáció: reklám (márka, cég, termékcsalád), szponzorálás, személyes eladás, call center, eladásösztönzés, PR

A marketing-mix modellt McCarthy dolgozta ki, amit az angol szavak kezdőbetűi alapján 4P modellnek neveznek.

Marketing-mix fogalma: a marketing elemeinek különböző kombinációit jelenti (nem mindig azonos mértékű keverést jelent)

Marketing-mix lényege

a piaci versenyben a vállalkozások alapvető érdeke, hogy meggyőzzék a fogyasztókat, hogy az ő termékeik megvétele (fogyasztása) a legjobb a számukra

ezt a meggyőzést a piac befolyásolásával érhetik el

ennek eszközeit nevezzük összefoglaló néven marketing-mixnek

A marketing-mix elemei (4P: product, price, place, promotion):

P1: termék: minden amit el lehet adni. Minden terméknek van használati és érvényesítési funkciója. H+É=100% Érték= Funkció/költségA termék rendelkezik ún. termék életgörbével, amely megmutatja, hogy mennyire keresett a termék az idő múlásával.

Bevezető szakaszNövekedészi szakaszÉrettségi szakaszHanyatlási szakasz

Termékpolitika: a termékre vonatkozó döntések, a termék tervezésére, választékára, formatervezésére, csomagolásra, márkára, garanciára, ill. kapcsolódó

szolgáltatásokra vonatkozó tevékenységek, intézkedések

61

P2. Ár- Költségalapú árképzés: kiszámolom, hogy mennyi az önköltségem és ráteszek bizonyos %-ot- piaci alapú árképzés: lehet a kereslethez, konkurenciához alkalmazkodni

Árpolitika: témái az árak kialakítása, költségvizsgálatok, fogyasztói árérzékenység, árképzési módszerek, az árat befolyásoló tényezők elemzése, vizsgálata

P3. Hely- marketingcsatornák: vetikális és horizontális- marketinglogisztika: fizikai mozgatásÉrtékesítéspolitika: terméknek a fogyasztóhoz való eljuttatását értjük, az elosztás útját,

módszereit, szállítást, készletezést, üzletek elhelyezését, hálózatát jelenti.

P4. Promóció – marketingkommunikációPhilip Kotler szerint 5 fő területe van.- reklám: nyomtatott és elektronikus- vevő vagy eladásösztönzés: hitelre vásárlás, ingyen ajándék, kiárusítás- PR- public relations: Belső PR (összetartozást sugall) és külső PR ( bújtatott reklám)- személyes eladás- direkt mail Marketingkommunikáció: a fogyasztó befolyásolása, meggyőzése, tájékoztatása a vásárlás érdekében

Eszközei: reklám

személyes eladás vásárlók befolyásolása (PR) 3P (people, physical, process): emberi tényező, tárgyi elemek, folyamat

A szolgáltatásoknál a marketingmix további elemekkel bővül:P5. EmberP6. Tárgyi eszközökP7. Folyamat

A marketingmix másodlagos elemei:

I. Politikai, jogi környezetII. Társadalmi, kulturális környezetIII. Gazdasági, technikai környezetIV. KonkurenciaV. A vállalat más, egyéb céljai

A marketing-mix kialakításában figyelembe vett szempontok:

technológiai környezet gazdasági környezet természeti környezet politikai környezet jogi környezet milyen: eszközkombinációt választ, célpiacra, időtartamra termeljen a célok elérése érdekében?

Új irányelvek:

felmerült egy új elképzelés, mely szerint: 4P = 4C

62

Product = Costumer needs (termék = vásárlók igényei):

új piaci szegmensek jelentek meg: turista üzletemberek hedonisták (csak maguknak élnek, élvezi az életet, márka kedvelők) szinglik (egyedül élők, első a karrier) E-ember, E-gyerek (számítógépfüggő, technika függő) pláza cicák (első a divat) szeniorok (50 év felettiek) homoszexuálisok

USP: Unique Selling Products

új különleges dolgok iránti igény üzletekre is értjük

Price = Costs (ár = költség):

megéri-e megszerezni az adott áron a terméket és szolgáltatást árban időben rövidebb úton

Place = Convenient (értékesítés = kényelem):

azok a szolgáltatások, amelyek kényelmesebbé teszik a vásárlást - házhoz szállítás, online vásárlás lehetőségeinek megteremtése piackutatás az alapja, azon belül is egy új irányzat a FEED-BACK

Promotion = Communication ( marketing kommunikáció = kommunikáció)

fontossági sorrend a 4P esetén:1. reklám2. értékesítés ösztönzés3. PR4. direct-marketing5. személyes eladás

fontossági sorrend az új irányelvek szerint:1. személyes eladás2. direct-marketing3. PR4. értékesítés ösztönzés5. reklám

A marketing-mix konkrét termék-, vagy szolgáltatására vonatkozó kialakításánál azonban a négy elem összhangjára van szükség olyan módon, hogy egymást erősítsék. Ezt szinergiáknak nevezi a szakirodalom.

Jellemző példák a szinergikus marketing-mixre: alacsony termékminőség alacsony ár eladáshelyi reklám kiváló minőségű termék magas ár exkluzív értékesítés presztízs reklám

A marketingstratégiák formái

63

Piacvezető:- A legnagyobb piaci részesedése van- Megelőzik a versenytársakat- Árdiktálók- Cél: egész célpiac megszerzése, saját részesedés bővítése, pozíció megszilárdítása- Gazdagságot, megbízhatóságot, biztonságot, eleganciát sugároz

Kihívók:- Felfutásban lévő, piaci részesedését agresszíven növelő- Támadja a piacvezetőket és a kisebb, pénzügyileg gyengébb cégeket- Cél: támadás és piacmegőrzés- Eszközei: versenyszlogenek, árleszállítás, olcsó áruk bevezetése, választékbővítés- Mindent a piacszerzésnek rendel alá

Piackövetők: -Nem passzív helyzet, mert a kihívók őket is támadhatják, ezért magas színvonalú termelésre törekednek- Cél: a piaci pozíció fenntartása, költségcsökkentés- Eszközei: szállítókkal való jó együttműködés, különböző kedvezmények, új piacra való belépés

Meghúzódók:- Általában kis vállalatok- Speciális piaci résbe mennek be, amit rugalmasan és hatékonyan képesek kiszolgálni- A nagyoknak nem érdemes támadniuk

20. tétel

Határozza meg a gazdasági szerződés fogalmát és helyét a magyar gazdasági jogrendszerben! Ismertesse a szerződési jog alapelveit, a szerződések formáit és legfontosabb szabályait!

64

A SZERZŐDÉS FOGALMA

A szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó egybehangzó akaratnyilatkozata.Kétoldalú jogügylet, 3 eleme van, ami a későbbiekben is meghatározó fontosságú lesz az érvénytelenségnél.- Akarat (a jogügylet belső oldala)- Nyilatkozat (a jogügylet külső oldala)- célzott jogi hatás (attól függ milyen ügyletről van szó)

A szerződés szabadságelvei:- mindenki szabadon döntheti el, hogy akar-e szerződést kötni- partnerválasztás szabadsága- típusszabadság (nevesített szerződések, nem szabályozott típusú szerződések, kombinált

szerződések)

A SZERZŐDÉS ALANYA

A szerződés alanya lehet bárki, aki jogképes, így lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.A szerződések visszterhesek, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll. Igy az alanyok lehetnek kötelezettek vagy jogosultak. A jogosultság lehet osztott, együttes, egyetemleges.

A SZERZŐDÉSI AJÁNLAT

A szerződésnél az egyik fél ajánlatot tesz, a másik pedig elfogadja. Lehet szóban, írásban, ráutaló magatartással.

A SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGE

Az érvénytelenség a 3 elemre – akarat, nyilatkozat, célzott jogi hatás – épülEgy szerződés akkor érvénytelen, ha a szerződési akarat, a szerződési akaratnyilatkozat vagy a célzott jogi hatás nem felel meg az előírásoknak, fogyatékosak.Az érvénytelenségnek 2 formája van: Semmiség, megtámadhatóság

Semmisség

Feltétlen érvénytelenség, azaz erre bárki hivatkozhat határidő nélkül, ha az okai kiderülnek, nincs szükség külön bírói eljárásra. Az okai az alábbiak:AKARATHIBÁK1. A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy által tett jognyilatkozatok

rendszerint semmisek. 2. A tréfából tett nyilatkozatok esetében szintén hiányzik a szerződési akarat.3. A színlelt szerződések esetében sincs szerződési akarat. Valamilyen okból akarják a látszatot

kelteni, valamit palástolni akarnak.4. Kényszer esetében is hiányzik a szerződési akarat.

AKARATNYILATKOZATI HIBÁK

1. Képviseleti jogkör hiánya vagy annak túllépése a szerződés semmiségét eredményezi.2. Alakszerűség megsértése is semmissé teszi a szerződést.

65

A JOGHATÁS HIBÁI

1. Semmisek az olyan szerződések, amelyeket a jogszabály tilt, természetesen akkor is, ha valamely jogszabály megkerülésével kötötték meg őket. Uzsorás szerződések azok a szerződések, amelyben az egyik félnek nagyon előnytelen szerződést kell aláírnia.

2. Lehetetlen szerződés esetében is a joghatás hibájáról van szó.

Megtámadhatóság

Feltételes érvénytelenség, ami attól függ, hogy az erre jogosított fél megtámadja-e a szerződést egy éven belül.

AKATRATHIBÁK

1. A tévedés akkor adhat okot a megtámadásra, ha valamely lényeges kérdésben történt a tévedés.2. A megtévesztés annyit jelent, hogy a szerződő felet valamely lényeges körülmény vonatkozásában

tévedésbe ejtették vagy tévedésben tartották. 3. A fenyegetés rokon értelmű a kényszerrel, mivel lelki kényszerről van szó valójában, ami

személyi vagy vagyoni eredetű lehet.

A JOGHATÁS HIBÁI

A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség.

Az államilag nem érvényesíthető szerződések kétfélék lehetnek: naturális kötelmek, elévült kötelmek.

Naturális kötelmek

Olyan szerződés amelynek a tárgya fogadás vagy szerencsejáték, szerencsejáték vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből származó követelés, az ugyn. Kocsmai hitel.

Elévült kötelmek

Érvényesíthetők voltak valamikor, de hosszú éveken át nem lépett életbe így az érvényességük megszűnik, hisz lehet, hogy az alanyi jogiság.Az elévülési idő a polgári jogban 5 év, ezt ált. elévülési időnek nevezzük.

A SZERZŐDÉS MÓDÓSÍTÁSA

A szerződés módósítása 3féleképpen történhet:- jogszabály által (nagyon ritkán fordul elő)- bíróság által (felek tartós jogviszonyában, a szerződés megkötése után olyan körülmény

következett be, amely valamelyik fél jogos érdekeit sérti)- felek által (alanyát, tartalmát és jogcímét lehet módósítani)

A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Nem minden szerződés tölti be a rendeltetését, és az ilyen szerződéseket meg kell szüntetni. A felek akaratából és egyéb okobóllehet a megszűnés.

66

Felek akaratából

A szerződést egyoldalú vagy kétoldalú nyilatkozattal lehet megszűntetni a szerződéseketMegszüntető szerződés: A felek a jövőre nézve szüntetik meg a szerződést, az addig teljesített szolgáltatást ki kell fizetni. (kétoldalú)Felbontó szerződés: Vissza kell állítani az eredeti állapotot, tehát olyan helyzetet kell teremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. (kétoldalú)Felmondás: A rendkívüli felmondás az azonnali felmondást jelenti. (egyoldalú)Elállás: a törvényben meghatározott esetekben kerülhet erre sor, a szerződésben az elállás jogát ki lehet kötni, de gyakran ellenértéket kell fizetni. (egyoldalú)

Egyéb okok

A szerződést megszűntetheti hatósági rendelkezés, confusio és a halál is.

A SZERZŐDÉS MEGSZEGÉSE

A szerződés feladata, hogy a felek gazdasági érdekeit kielégítse. Ezeket az érdekeket a törvény védi, így szerződésszegés esetén szankciókkal igyekszik a jogsértő magatartást megtorolni. A szerződsészegés tehát minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.

Fajtái:- kötelezetti késedelem (a teljesítési határnap eltelt, új határidőt sem tartotta betovábbra is lehet

követelni a teljesítést, a szerződéstől el lehet állni, ha bebizonyítja az érdekmúlást, ha fix határidős szerződésről van szó, ha a póthatáridő is lejárt, az okozott kárt köteles megtéríteni, a teljesítsét veégleg megtagadja)

- jogosulti késedelem (a szerződésben foglalt teljesítést nem fogadja el, elmulasztja azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a teljesítésheztovábbra is kötelező a szerződésszerű magatartás, viselni kell a plussz költségeket, bírói ítélettel eláll)

- hibás teljesítés (jogilag hibás lehet illetve materiálisan hibás teljesítés; minőségi, mennyiségi kifogások, más dolgot szállítanak, használati utasítás elmulasztásakellékszavatossági jogok: csere, kijavítás, árleszállítás, elállás érdekmúlás esetén ha a hiba nem javítható ki, ha a javítást a kötelezett nem vállalja)

- lehetetlenülés (fizikai, jogi, érdekbeli meghiúsulás; ellenszolgáltatás, kárviselés, szerződéstől való elállás)

- teljesítés végleges megtagadása a kötelezett részéről (lehet választani a lehetetlenülés vagy a késedelem közötti szankciók közül)

A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE

- foglaló- kötbér- jogvesztés kikötése- jótállás (garancia)

Foglaló:A foglaló lehet pénz, devlehet valamilyen más dolog is.A foglaló védelmet nyújt a szerződés meghiúsulás esetére. Aki a foglalót adja, az elveszti a foglalót ha miatta nem jön létre az üzlet, de ellenkező esetben a dupláját fizeti a másik fél. Ha a meghiúsulás senkinek nem róható fel, akkor a foglaló visszajár. A foglalónak kártalány funkciója is van, hisz ha a kár összege nagyobb akkor a különbséget ki kell fizetni. A foglaló a vételár összegébe beleszámít vagy pedig vissza kell adni.Kötbér:A kötbér a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg. A szerződés megszegése után adják, írásban ki kell kötni,.

67

Jogvesztés kikötése:A szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot, vagy kedvezményt ami őt különben megilletné.Jótállás:Hibás teljesítésért való feltétlen helytállást jelent.

A SZERZŐDÉS BIZTOSÍTÉKAI

A jogosultnak érdekében áll, hogy biztosítékot követeljen arra az esetre ha a fedezet hiányában nem jut hozzá a követeléséhez.- dologi biztosíték (zálogjog, óvadék)- személyi biztosíték (kezesség)

Zálogjog:A zálogjog annyit jelent, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.A zálogjog járulékos, tehát főkötelezettséget feltételez, terjedelme a főkötelezettség terjedelméhez igazodik, az új jogosultra is átszáll. Abszolút hatályú, mindenkivel szemben hatályos.Kézizálog: elzálogosított dolog átadásával történik, vagy egy harmadik személynél helyezik el. A jogosult a dolgot akkor használhatja csak ha erre jogosult, de a használatáért ellenértéket kell fizetnie. A birtoklás joga igy megilleti őt, de a rendelkezéás joga nem.Jelzálog: ingatlanon alapítható, a szerződésben írásba kell foglalni és az ingatlannyilvántartásba is be kell vezetni.

Óvadék:Az óvadék lehet pénz, takarékbetétkönyv, értékpapír és a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére szolgál. A jogosult kárának nagyságát köteles bizonyítani.

Kezesség:A kezesség a szerződés teljesítésének személyi biztosítéka. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.Járulékos kötelezettség, tehát főkötelezettséget tételez fel, a főkötelezttség terjedelméhez igazodik.Egyszerű kezesség: A jogosult csak akkor fordulhat a kezes ellen, ha a kötelezettől nem tudja behajtani a tartozást és az eredménytelenséget igazolni kell. (sortartási kifogás) Készfizető kezesség: A kezesnek a kötelezettel egy sorban kell helytállnia, természetesen visszkerestei joga van.

68