„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„Gördü

lő csapágyak

1. óra Tengelyek csapágyazása

A csapágyak feladata a forgó vagy lengő mozgást végző tengelyek megtámasztása és megvezetése a lehető legkisebb ellenállás mellett.A csapágyakat többféle szempontból csoportosíthatjuk.

A terhelés felvétele szempontjából a következők lehetnek. Radiális csapágyak, amelyek a tengelyre merőleges irányú –

sugárirányú – terhelések felvételére és továbbítására alkalmasak.

Axiális csapágyak, amelyek a tengely irányú terhelések felvételére és továbbítására alkalmasak

Radiax csapágyak, amelyek radiális és axiális terhelések felvételére, valamint ezek továbbítására egyaránt alkalmasak.

Szerkezetük szempontjából a következők lehetnek: Siklócsapágyak, amelyeknél az álló és a forgó elemek

egymáson elcsúsznak. Gördülőcsapágyak, amelyeknél a viszonylagos mozgás

ellenállásának csökkenését különböző gördülőelemek közbeiktatásával érjük el.

A sikló- és gördülőcsapágyak alkalmazási sajátosságai:

Siklócsapágy Gördülőcsapágy

nagy súrlódási ellenállás viszonylag kis súrlódási ellenállás

nagy terhelhetőség (felületen megoszló terhelés)

kis terhelhetőség (pont- vagy vonalszerű terhelés)

gyakori leállításra, újraindításra érzékeny

gyakori leállításra, újraindításra nem érzékeny

jó csillapító tulajdonságú rezonanciára hajlamos

javítása bonyolult, költséges javításkor csereszabatos

karbantartást igényel karbantartást általában nem igényel

2. óra Gördülőcsapágyak

A gördülőcsapágyak az álló (állvány) és a forgómozgást végző gépelem (tengely) közé különböző kialakítású gördülőelemeket helyeznek. Ezek alakja lehet: gömb, henger, csonka kúp és hordó.

A csapágyban kialakított futópályákat tartalmazó elem lehet gyűrű vagy tárcsa alakú. Így megkülönböztetünk:

gyűrűscsapágykat és tárcsacsapágyakat

A gördülőcsapágyakban a terhelőerők általában a tengellyel együtt forgó belső gyűrűről (tárcsáról) indulva, a gördülőelemek közvetítésével jutnak el a csapágyházban (állványban) álló külső gyűrűre (tárcsára).

A gördülőelemek érintkezése a futópályákkal elvileg pont-, vagy vonalszerű, de a terhelőerők hatására mind a pályák, mind a gördülőelemek deformálódnak, tehát az érintkezés felületmenti.

A gördülőcsapágyak több szempontból is feloszthatók:

A terhelés főiránya szerint:radiálisaxiálisradiax

A beépítés szerintvezetőcsapágy (a radiális irányú erőfelvétel mellett axiális terhelést is felveszszabadcsapágy (csak radiális terhelést vesz fel és kismértékű axiális elmozdulást tesz lehetővé)

A tengely alakváltozásához történő alkalmazkodás szerintmerev csapágyakönbeálló csapágyak

A gördülőtestek alakja szerintgolyóscsapágyakgördülőcsapágyak

hengergörgőskúpgörgőshordógörgőstűgörgős

A gördülőcsapágyak csoportosítása:

3. óra Gördülőcsapágyak fő méretei és jelölésrendszere

A gördülőcsapágyak fő méreteit a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet, a (ISO) rögzíti. Ennek köszönhetően ma már világméretekben a gördülőcsapágyak csereszabatosak, előállításuk gazdaságos. A mérettervek kúpgörgős csapágyak kivételével az ISO 15-ben, metrikus kivitelű kúpgörgős csapágyakra az ISO 335-ben, az axiális csapágyakra az ISO 104-ben lettek megadva. Ezeket a szabványos értékeket a DIN 616, illetve a DIN-ISO 355 Németországban, Japánban pedig a JIS B 1512-ben (Japán Ipari Szabványok) is átvették.

A megfelelő csapágytípus kiválasztása:

Ma már a gördülőcsapágyak széles skáláját, típusait állítják elő nagy méretválasztékban. A csapágy megválasztása során fontos, hogy az a típus kerüljön kiválasztásra, amelyik az előzetes számítások szerint az adott gép, géprésznél az elvárásainknak, a speciális követelményeknek a leginkább megfelel. A kiválasztási folyamat, az optimális csapágy meghatározására irányuló folyamat megkönnyíthető az adott feltételek figyelembevétele mellett különböző szempontoknak megfelelő analizáció útján. Bár általános és minden vonatkozásban egyaránt sikeres kiválasztási rendszer lényegében nem létezik, mint általános irányvonal a következő lépcsős előrehaladással általában kivitelezhető az optimális csapágy kiválasztása.

A csapágy üzemi feltételeinek, felhasználási helyének a várható üzemi körülményeknek a gondos szemelőtt tartása

A csapágyazás minden feltételének rögzítése A csapágy kiválasztása A csapágy elhelyezésének meghatározása A csapágy pontossági osztályának meghatározása A be-és a kiszerelés helyes módszerének megválasztása

4. óra Gördülőcsapágyak méretezése

Kiválasztás a csapágygyártók katalógusából. A katalógusokban megtalálhatók a csapágyak következőjellemzői:

csapágyjel C – dinamikus alapteherbírás Co – sztatikus alapteherbírás nmax határfordulatszám csatlakozó méretek és súly

Dinamikus alapteherbírásnak (C) nevezzük azt a terhelést, amellyel a csapágy terhelhető Nc=106 körfordulat folyamán anélkül, hogy a vizsgált csapágyak több mint 10%-a meghibásodna.Sztatikus teherbírásnak (Co) nevezzük azt a terhelést, amely hatására a legjobban terhelt gördülőtest és a csapágy-gyűrű érintkezési helyén az együttes maradó alakváltozás nem nagyobb mint a gördülőtest átmérőjének tízezred része. Főleg az álló helyzetben terhelt vagy lassan forgó (n<10 min-1) csapágyaknál ad tájékoztatást a csapágy terhelhetőségéről.A csapágy névleges élettartamát (ISO 281 szerint) a megtett fordulatok számával (N) vagy üzemórákban (Lh) lehet meghatározni. A Wöhler görbe alapján felírható a következő összefüggés:

5. óra Gördülőcsapágyak beépítése

Minden tengelyt úgy kell ágyazni, hogy két radiális megtámasztása és a tengelyt mindkét irányú axiális elmozdulását megakadályozó axiális megtámasztása legyen. Ezt a követelményt két alapvető módon lehet kielégíteni:

· vezetőcsapágyas ágyazással· oldalról támasztott csapágyazással

Vezetőcsapágyas ágyazásnál a tengely axiális helyzetét a „vezető csapágy” határozza meg. A másik ún. szabad csapágy külső gyűrűje tengely irányban nincs rögzítve és így lehetővé teszi a tengely üzem közbeni hőtágulásából, illetve gyártási és szerelési pontatlanságból adódó kis elmozdulások kiegyenlítését. A szabad csapágy lehet hengergörgős csapágy is, amelynek a külső gyűrűje is rögzítve van, mivel a gyűrűk egymáshoz képest a csapágyban elmozdulhatnak.

Ellenőrző kérdések:

1. Mi a csapágyak feladata?

2.

Erőátadás szempontjából

milyen különbség van a

sikló- és

gördülőcsapágyak között?

3. Terhelés felvétele szempontjából hogyan csoportosíthatók a

csapágyak?

4. Rajzoljunk fel egy egysorú, mélyhornyú golyóscsapágyat, és

jelöljük be a katalógusban megadott geometriai méreteinek

jelét!

5. Ismertesse az egysoros, mélyhornyú golyóscsapágy

kiválasztásának menetét!

6. Milyen üzemi viszonyok esetén alkalmazunk tűgörgős

csapágyakat?

7. Ismertesse a csapágyak tömítésének és porvédelmének

jelentőségét!

8. Ismertesse a csapágy jelölés módját, mondjon rá példákat!

9. Ismertesse a gördülőcsapágyak alkalmazási területét?

10. Beszéljen a gördülőcsapágy fő előnyeiről!

11. Hasonlítsa össze a sikló- és gördülőcsapágyakat fő

tulajdonságaik ismeretében!

12. Vázoljon tárcsás csapágyat és jellemezze!

13. Milyen igénybevételű a csapágyszerkezet?

14. Milyen illesztésűek a csapágyak?

15. Hogyan rögzíthetik a beszerelt csapágyak axiális elmozdulás

ellen?