72
I. Preszokratikus (Szókratész előtti) filozófia • a világmagyarázat sémája: “Minden víz.” – „Minden egy.“ • a mindenség: Kozmosz – rendezett világmindenség, szépség, harmónia • a rendezettség forrása: közös eredet, ok: arkhé • az őselem anyagi természetű pl. víz- Thalész levegő-Anaximenész

Görög filozófia

  • Upload
    kaszase

  • View
    518

  • Download
    1

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Készítette: Buza Anna

Citation preview

Page 1: Görög filozófia

I. Preszokratikus (Szókratész előtti) filozófia

• a világmagyarázat sémája:“Minden víz.” – „Minden egy.“

• a mindenség: Kozmosz – rendezett világmindenség, szépség, harmónia

• a rendezettség forrása: közös eredet, ok: arkhé• az őselem anyagi természetű

pl. víz- Thalészlevegő-Anaximenész

Page 2: Görög filozófia

THALÉSZ (Kr. e. VI. sz.)

- a hét görög bölcs egyike,

-matematikai és csillagászati ismeretek, felfedezések (piramisok),

-a lélek halhatatlan, az élettelen dolgoknak is van lelkük (mágnes),

-mindennek a víz az alapeleme

Page 3: Görög filozófia

PÜTHAGÓRÁSZ (Kr. e. 580-500)

• a mindenség végső elve a szám• a megismerés az érzékelés útján történik• A lélek harmóniája a zene által teremthető meg. Az

emberi élet és az erkölcsök a zene útján megjavíthatók.

Page 4: Görög filozófia

• „Az ember egy olyan Eredendő és Isteni Energiadarabkát hordoz a bensőjében, amely túléli a test halálát, hogy aztán egy új testbe inkarnálódjon, és újabb létezést éljen meg, és mind így tovább, míg végül vissza nem tér az Istenséghez”.

• A Psziché „közvetítő a két világ között: az Anyagi és a Szellemi között. A Vitális Energia az anyagban telepszik meg és él”.

Page 5: Görög filozófia

• „Isten a hang által geometrizál.” • Geometriai Zene: a zenei jegyek közötti távolság és a Naprendszer bolygói

közötti távolság: a Do-Re távolság megfelel a Föld-Hold távolságnak, a Re-Mi a Hold-Vénusz távolságnak, és így tovább. Ezáltal pedig a Naprendszer (és a Világegyetem) egy hatalmas zenei pentagramma, amelyben minden bolygó a maga zenei hangját sugározza a hangok nagy spektrumában.

Page 6: Görög filozófia

Számmisztika: Az 1, 2, 3, 4 és 5 a "világ gyökerét" jelentik, a10=1+2+3+4 pedig a világ tökéletessége, az istenség

Tíz ellentétpár létezik, ezek:• határolt és határtalan• páratlan és páros• egy és sok• jobb és bal• hím és nő• mozdulatlan és mozgó• egyenes és görbe• fény és sötétség• jó és rossz• négyzet és téglalap

Page 7: Görög filozófia

Az aranymetszés:

AK : KB = KB : AB

Page 8: Görög filozófia

• Atomisták: Leukipposz és Démokritosz Minden atomokból (oszthatatlan testecske) áll. Ezek nem pusztulnak el soha. Üres térben mozognak és így jutnak kapcsolatba egymással, így jön létre minden. A lélek is (tűz)atomokból áll.

Page 9: Görög filozófia

• Zénon: híres paradoxonai „Akhilleusz és a teknős”: A leggyorsabb futó soha nem fogja utolérni a leglassúbbat, mert előbb mindig el kell jutnia oda, ahonnan a lassúbb indult. Így a lassúbbnak mindig lesz egy kis előnye.

„Nyíl”: Minden, ami pontosan a saját méretével azonos helyet foglal el, nyugalomban van. A „most”-ban a mozgó saját méretével azonos helyet foglal el. Tehát a „most”-ban a mozgó nyugalomban van. Mármost a mozgó mindig a „most”-ban mozog, tehát ami mozog, az mozgása során mindig nyugalomban van.

Page 10: Görög filozófia
Page 11: Görög filozófia

Hérakleitosz

• „Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba.”„Panta rhei.” A dolgok állandóan változnak.

• “Mindenből egy lesz és egyből minden.”“Hen panta einai.”

• Mindenben ellentétek rejlenek, ezek harcolnak egymással, ez a harc a fejlődés mozgatója. (=dialektika)

Page 12: Görög filozófia

Szofisták: • V. sz-ban a műveltséget és a beszédkészséget (retorikát)

fizetség ellenében tanító bölcsek. • Protagórasz: Az ember dönti el, hogy mi erkölcsös, ő minden dolog mértéke: Homo mensura.• Gorgiasz: 1. Semmi sem létezik. 2. Még ha létezik is valami, az nem megismerhető. 3. Ha mégis megismerhető, akkor sem közölhető.

Page 13: Görög filozófia

SZÓKRATÉSZ (Kr. e. 470-398)

Page 14: Görög filozófia

• nem hagy hátra írásos emléket, ennek ellenére a legnagyobb hatású filozófus,- „Az írás megöli a lelket.“

• Platón, Xenophón és Arisztotelész munkáiból tudjuk, mit taníthatott

• élet és tanítás egysége• Életét végigkísérte a daimón, a belső hang

(lelkiismeret), amire feltétlenül fontos hallgatni, mert ez a daimón az ember belső segítsége, és mindenkiben megtalálható.

Page 15: Görög filozófia

- "Tudom, hogy nem tudok semmit.’

- a tanulás = visszaemlékezés - anamnézis-elmélet

- filozófus-bábamester: ugyanúgy segíti világra az emberekben lévő "jó"-t és helyes gondolatokat, mint ahogy a bába az újszülöttet.

Page 16: Görög filozófia

„Ha tehát a lélek halhatatlan és többször született, és minden dolgot látott, ami itt és ami a Hádészban van, semmi sincs, amit meg ne tanult volna; így hát nem csoda, hogy az erényre és más dolgokra is vissza tud emlékezni, melyekről azelőtt tudomása volt. Minthogy pedig az egész természet rokon vele és a lélek eleve megtanult mindent, nincs semmi akadálya annak, hogy aki egyvalamire visszaemlékezik, amit tanulásnak neveznek az emberek, az rátaláljon az összes többire is, ha bátor az illető, s nem fárad bele a kutatásba. Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.”

Page 17: Görög filozófia

Módszere a cáfolat (elenkhosz):

a) Egy fogalom definíciójára kérdez rá partnerétől (Mi a bátorság?).

b) A kapott válaszból további tételeket vezet le, amelyeket a partner el kell ismerjen (bábáskodás).

c) Kimutatja, hogy e tételek ellentmondanak a kiinduló definíciónak.

d) Konklúzió: A partner azt hitte, tudja mi az adott fogalom, de be kell látnia, hogy nem. Nincs válasz.

Page 18: Görög filozófia

• Intellektuális (racionális) etika: Mindenki a jóra törekszik, senki nem akar rosszat tenni.

• A helyes cselekvéshez helyes belátás kell: Tudni kell, mi a jó. Az erény tehát a tudásból származik.

Page 19: Görög filozófia

Következmények:

a)Aki rosszat tesz, tévedésből, butaságból teszi.

b)A legokosabbak, legtanultabbak a legerényesebbek.

c)Az erény tanítható – első lépés:

Ismerd meg önmagad! Gnóthi seauton!

Page 20: Görög filozófia

„Nem szégyelled magad hát, hogy mindig csak a vagyonod lehető legnagyobb gyarapítására van gondod, meg a hírnevedre, megbecsültetésedre, de a belátásról, az igazságról és arról, hogy lelkedet a lehető legjobbá tedd, nem is gondoskodol, nem is gondolkodol?”

Page 21: Görög filozófia

Platón

Page 22: Görög filozófia

A plátói szerelemAz ösztön, amely az embert újra és újra az igazi lét és a jó birodalmába vezeti az „erósz”. Platón szerint a szerelem végső célja, hogy világra hozza a „szépséget”, ehhez több fokozaton keresztül lehet eljutni: 1. fizikai szerelem, 2. lelki szerelem, 3. művészet, 4. az igazság szerelmesei, 5. a tudomány és megismerés, a legfelső szinten pedig a Jó szerelmesei találhatók.

Page 23: Görög filozófia

AZ IDEÁK BIRODALMA

ideákA LÁTHATÓ VILÁG

A jó ideája

NAPHASONLAT

A NAP láthatóságot és életet ad

Page 24: Görög filozófia

AZ IDEÁK BIRODALMA

a gondolkodás által hozzáférhető: BELÁTÁSA való világÖrökké léteznek, változatlanok

A LÁTHATÓ VILÁG

Az érzékszervek által hozzáférhető: BENYOMÁS„Szappanbuborék” lét vagy „árnyéklét”Nem örök, változik

Page 25: Görög filozófia
Page 26: Görög filozófia

Vonalhasonlat

Page 27: Görög filozófia

Reinkarnáció

Page 28: Görög filozófia

Barlanghasonlat

Page 29: Görög filozófia

Mi történik, ha valaki visszatér rabtársaihoz?

„És ha ismét amaz árnyak böngészésében kellene versengenie az ottani örökös rabokkal, és vakoskodnék csak, míg a szeme meg nem szokná a sötétet – és ez az idő, míg megszokná, nem is volna rövid –, hát nem kacagnák ki, nem mondanák-e róla: úgy kell neki, miért ment fel, íme szeme világát vesztve jött vissza, hát lám, nem éri meg a felmenetel! És ha valaki eztán megpróbálná béklyóikat megoldani, és felvezetni őket, azt, ha nyakon csíphetnék és megölhetnék – vajon nem ölnék-e meg?“

Page 30: Görög filozófia

LÉLEKRÉSZEK

ÉSZ BÁTORSÁG VÁGYAKOZÁS

IGAZSÁGOSSÁG

bölcsesség állhatatosság mértékletesség

Page 31: Görög filozófia

Az életek fontosságának sorrendje Platón szerint:

1. a bölcsesség és a szépség szerelmese 2. a törvénytisztelő király 3. államférfi, üzleti és pénzügyi szakember 4. atléta, orvos 5. jós 6. költő, művész 7. munkás, paraszt 8. szofista vagy demagóg 9. zsarnok

Page 32: Görög filozófia

A lélekrészek tanának etikai – politikai kiterjesztése:

Lélekrész

Erény ÉletformaPolitikai osztály

Értelmes Bölcsesség FilozofikusTökéletes

őrök (filozófusok)

Indulatos

BátorságDicsőségvá

gyóŐrök

Vágyakozó

Mértékletesség

Vagyonszerző

Kézművesek

Page 33: Görög filozófia

Platón ideális állama:TEST LÉLEK ERÉNY RÉTEGFEJ ÉRTELEM BÖLCS VEZETŐMELLKAS AKARAT BÁTOR ŐRÖKALTEST VÁGY MÉRTÉKLETES KÉZMŰVES

„Az állam, amely nem gondoskodik a nők képzéséről, olyan, mint az az ember, aki csak a jobb kezét edzi”„… ha a lélek egy férfiban csődöt mond, akkor egy nőbe költözik, s ha még ebben az életben sem képes gonoszságát feladni, akkor vadállattá változik ”

Utópia (gör. ou=nem, toposz=hely) „Seholsincsország”Az emberi együttélésnek egy gondolatilag megszerkesztett ideális állapota.

Page 34: Görög filozófia
Page 35: Görög filozófia

Arisztokrácia

Timokrácia

OligarchiaDemokrácia

Türannisz

Page 36: Görög filozófia

ArisztotelészFilozófia

LogikaNyelvészet Biológia

PedagógiaIrodalomRetorika

MeterológiaCsillagászat

Page 37: Görög filozófia

Mestere Platón, Nagy Sándor nevelője

Page 38: Görög filozófia

Raffaello: Athéni iskola

Page 39: Görög filozófia

„Szeretem Platónt, de az igazságot még jobban szeretem.”

• PlatónPl. a ló ideája örök és

változatlan, értelmünkkel megismerhetjük

Ennek „mintájára” születik minden ló, amit fizikailag érzékelhetünk

• ArisztotelészElőször látunk, érzékelünk

néhány lovat

Ezután értelmünkben létrehozzuk a ló ideáját, a ló fogalmát

ABSZTRAKCIÓ: elvonatkoztatás, fogalom- alkotás

Page 40: Görög filozófia

A természetben minden változás átalakulás lehetőségből valósággá (potenciálból aktualitássá)

Amit az ember imaginációjába helyez, azzá alakul. /Hamvas Béla/

Page 41: Görög filozófia

Valóság: anyag + forma

amiből egy adott dolog van az adott dolog egyedi tulajdonságai

„Anyagnak nevezem pl. az ércet, formának a kép alakját, s a szobor mint konkrét egész az, ami e kettő egyesüléséből áll.“

Az ember esetében az anyag a teste, a forma a lelke.

Page 42: Görög filozófia

Arisztotelész antropológiája:

Az ember 3 lélekrészből áll

Növényi lélek Állati lélek Értelmes lélekTáplálkozás, szaporodás

Szabad helyváltoztatás,

érzékelés

Szellemi tevékenység

Page 43: Görög filozófia

• Kétféle erény létezik: erkölcsi és értelmi

• Értelmi erények: tudás, szakértelem, okosság

• Erkölcsi erény (jellem): lelki alkat, hajlam, adott helyzetben helyesen viselkedni

• =„arany középút“

• Az emberi cselekvés végső célja a boldogság.

Etika

Page 44: Görög filozófia
Page 45: Görög filozófia

A boldogság 3 formája

Növényi lélek Állati lélek Értelmes lélek

Szórakozás, élvezet Szabad és felelősség-teljes polgári élet

Tudósként vagy filozófusként leélt élet

Arany közép: Csak mind3 együttes megléte teszi boldoggá az embert

Erkölcsös az, aki ► emberi természetének megfelelően él és ► kerüli a szélsőségeket.

Page 46: Görög filozófia

Logika

Szillogizmus: következtetési eljárás:2 tételből (premissza) levonható egy következtetés (konklúzió)

1. Minden ember halandó.2. Szókratész ember. 3. Szókratész halandó.

Indukció és dedukció fogalma

Page 47: Görög filozófia

Az ember természeténél fogva társas, közösségi, államalkotó lény.

„Anthroposz phüszei politikon zoon”Miért jön létre az állam?

Platón: Arisztotelész: az egyén gyengesége az ember közösségi természete

az összefogás indítéka

Politika

Page 48: Görög filozófia

PoétikaA művészet utánzás = mimézis

Katarzis

A műfajok 3 tekintetben különböznek egymástól: ,,más eszközökkel, mást és máshogyan utánoznak”.

Hármas egység

Page 49: Görög filozófia

EpikureusokEpikurosz

Démokritosz követője

Tanítása: Minden atomokból és űrből épül fel.

A halál nem jelent semmit. Nincs élet a síron túl.

A boldogság feltétele: a halálfélelem leküzdése

Page 50: Görög filozófia

A kert kapuja fölött tábla: „Idegen, itt részesülhetsz a jóban:

Nálunk a gyönyör a legfőbb jó.”

1 Mj: Minden gyönyörteli cselekvés eredményét a lehetséges mellékhatásokkal együtt kell mérlegelni. ( gyomorrontás, másnaposság, elvonási tünetek…)

2 Mj: gyönyör az érzéki élvezeteknél tágabb fogalom. Beletartozik pl. művészi élmény, barátság, önfegyelem, mértéktartás

Page 51: Görög filozófia

• A legfőbb jó a gyönyör: a fájdalmaktól és a lelki zavaroktól mentes élet (ataraxia) - hedonizmus

• Kétféle gyönyör van: dinamikus és állapot jellegű. A testi szükségletek kielégítése az első csoportba tartozik.

• A dinamikus gyönyörök rövid életűek, ezért az állapot-jellegűekre kell törekedni.

• Az értelem feladata a gyönyör maximalizálása és a fájdalom minimalizálása – hosszútávon

• 4 forrása a zavarnak: a) Istenekb) halálc) fájdalom d) a gyönyör félreismerése

Page 52: Görög filozófia

SztoikusokAlapítója: ZénonNevük eredete:Στοά = sztoa = „(oszlop)csarnok”, „terasz” szóból ered, mivel az előadásokat és összejöveteleket az athéni piactér előcsarnokaiban tartották.

Page 53: Görög filozófia

„Tűzz magad elé egy jellemet és mintaképet, és tartsd magad hozzá, akár egyedül vagy, akár az emberek között. Legtöbbször hallgass és csak a fontos dolgokról beszélj, de azokról is keveset. Egyszer-egyszer, ha a körülmények kívánják, beszélgethetsz, de nem közönséges dolgokról; nem a gladiátorokról, a lóversenyekről, az atlétákról, de még csak az ételekről és italokról sem, amelyekről általában beszélgetni szoktak; elsősorban azonban a személyek gáncsolásától, dicsőítésétől és összehasonlításától tartózkodj. A nemi érintkezéstől a házasság előtt, amennyire csak tudsz, tartózkodj. Aki pedig él vele, csak úgy tegye, ahogy a törvény engedi. A magad részéről azonban ne kellemetlenkedj és ne gáncsold azokat, akik nem tartózkodnak tőle. Azt se hozd fel folyton, hogy te tartózkodó vagy. Testednek csak a feltétlenül szükséges dolgokat szerezd meg, táplálékot, italt, ruházatot, lakást és személyzetet. A külső díszt és a fényűzést teljesen kerüld.”

Page 54: Görög filozófia

• A bölcs belátja a világot irányító logoszt, így tudja, hogy közömbösnek kell tekintenie a legtöbb dolgot, ami az embereket szenvedéllyel tölti el.

• Eléri a szenvedélymentesség (apatheia) állapotát

• Akkor vagyunk szabadok, ha nem vágyunk olyasmire, ami nem rajtunk múlik, és csak belső életünk harmóniájával törődünk, ami rajtunk múlik.

Page 55: Görög filozófia

1) Egység az egyén és a világmindenség között:Az ember mikrokozmosz, a makrokozmosz visszatükröződése

2) Egység a szellem és az anyag között: Monizmus Platón dualizmusa

3 híres sztoikus közéleti szereplő: Marcus Aurélius, Seneca, Ciceró

Page 56: Görög filozófia

Marcus Aurélius római császár

Page 57: Görög filozófia

Ciceró szónok, filozófus, politikus

Page 58: Görög filozófia

Seneca: filozófus, államférfi, költő, drámaíró.

„Minden ember szentség a másik számára.”

a megpróbáltatásokat nyugodtan viselő; egykedvű, nyugodt

Sztoikus nyugalom jelentése ma:

Page 59: Görög filozófia

Szkeptikusok

=körültekintés ítélettől való tartózkodás = lélek nyugalma Minden kijelentés esetében azonos értékű,

de azzal szemben álló vélemény is elgondolható

Pl: nem vitatható, hogy a méz számunkra édes ízű, de az igen, hogy édes lényege a kételkedés

Page 60: Görög filozófia

ÚjplatonizmusAz Egyből vezethető le minden létezés. Az Egy a Jó. Emanáció: az Egy leképeződik egy alacsonyabb szintre, így alakul ki a szellem, az ideák világa. A lélek köti össze az anyagi és a szellemi világot. Az anyag áll a legtávolabb az Egytől, a legsötétebb. Az Egyhez történő felemelkedés a megtisztulás. Pl. a művészetben, filozófiában győzi le a lélek az anyagot és emelkedik a szellemhez.

Page 61: Görög filozófia
Page 62: Görög filozófia

Szent Ágoston (Augustinus)Született:É-Afrika Tagasté, (354-430) IV.-V. szAnyja, apja:Szent Mónika keresztény, apja pogányKalandos szellemi útkeresése:►20 évesen hátat fordít a kereszténységnek (taszította a Szentírás stiláris és tartalmi nyers mivolta.

Page 63: Görög filozófia

► manicheizmus (iráni, buddhista és keresztény elemekből vegyített, szinkretista vallás. - Alapítója →Mani. Az ősi iráni vallásból merítette a ~t meghatározó →dualizmust: az örök és abszolút jóval szemben áll az örök és abszolút rossz, ennek képe a világosság és asötétség. A két elv harcban áll egymással. A sötétség a világosságból részecskéket ragad magához, ebből keletkezik a világ, mely sötétség és világosság keveréke. A világhoz tartozik az ember is, akinek lelke (világosság) a testhez (sötétség) van kötve (→gnoszticizmus!). Hogy az embert ebből a rabságból megváltsa, Isten követeket küldött az emberekhez: Buddhát, Zoroasztert, Jézust és végül az igazi apostolt, Manit. - A megváltást csak a legszigorúbb aszkézissel lehet elérni, ezért le kell mondani a házasságról, nem szabad növényt v. állatot elpusztítani és vegetáriánusként kell élni.

Az ördög Szent Ágoston (354-430) elé tartja a bűnök könyvét(Michael Pacher festménye – München, 1483)

Page 64: Görög filozófia

►a szkepticizmus (Milánóban retorika professzor lesz

Szent Ambrus

► Újplatonizmus

► 32 évesen megtér► 36 évesen pappá szentelik► 41 évesen Hyppo ( É-Afrika) püspöke ≈30 évig. TANÍTÁSA

1)Megtapasztalta a filozófia korlátait:„Uram, Te olyan létet adtál nekünk, amelynek Te magad vagy a célja, és nyugtalan a szívünk, amíg benned meg nem nyugszik.”más ford:

"Magadnak teremtettél bennünket Istenünk, és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned!"

Page 65: Görög filozófia

2) Ágoston az első, aki a történelmet is bevonja filozófiába:Könyv: Isten városáról (De civitate Dei)--Lineáris történelemszemlélet ↔ Platón ciklikusIstennek szüksége van a történelemre, hogy megvalósítsa Isten városát„Babilon”: földi város „Jeruzsálem”: Isten városa

3) Ágoston „evolúciós elmélete”: Isten nem egyszerre teremtette a világot, hanem folyamatosan alakul, fejlődik4) Szkepticizmus elleni érv: „ Ha tévedek, akkor vagyok”Kételkedhetünk bármiben, de magában a kételkedésben nem kételkedhetünk.

Page 66: Görög filozófia

5) Platón ideatanának „megkeresztelése”:

Platón:Örök ideákA világ öröktől fogva van

Sémi, keresztény felfogás:A világot Isten a semmiből teremtette

Ágoston: Mielőtt Isten megteremtette volna a világot, gondolataiban már léteztek: „örök elgondolása a világ” Tehát Platón örök ideáit azonosítja Isten gondolataival.

Page 67: Görög filozófia

Ágoston etikája: szeretet-etika

Norma: nem személytelen szabály (pl. természettörvény), hanemTitokzatos személyes valóság, aki hívja az embert a szeretetre.

Erkölcsös élet: az isteni -re válaszul

adott „ Szeress, és tégy amit akarsz!”

A bűn nem más, mint Isten hiánya.

Page 68: Görög filozófia

Aquinói Szent Tamás (XIII. sz)1) „Megkeresztelte” Arisztotelészt2) Megteremtette a hit és tudás szintézisét: Két úton juthatunk el Istenhez:

Hit, kinyilatkoztatás Értelmünkkel és érzéki benyomásainkkal:5 Isten érvSumma Theologica

Page 69: Görög filozófia

Galileo GalileiSzázad: XVII. sz. eleje

Nevéhez fűződik:1)Kísérletek a pisai ferde toronyból→ TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MÓDSZER (megfigyelés, hipotézis, kísérletek, mérések, hipotézis alátámasztása vagy elvetése)2) Galilei-féle távcső3) Galilei-féle relativitási elv4) Az egyház és a természettudomány évszázados feszültségének jelképe („ És mégis mozog a Föld”) II. János Pál bocsánatot kért az egyház múltbeli bűneiért, így Galilei meghurcolásáért

Page 70: Görög filozófia

Francis Bacon (16.-17. sz.)„A tudás hatalom”

Knowledge is powerScientia potentia est

Page 71: Görög filozófia

Niccolò Machiavelli (Firenze, 1469. május 3. –

Firenze, 1527. június 21.) olasz

író, filozófus, politikus. Sorsa

összefonódott a …

reneszánsz Firenzével és a gyakorlati politizálással.

Page 72: Görög filozófia

„ A cél szentesíti az eszközt”Az állam (uralkodó) egyfajta kíméletlen hatalmi politikára jogosult hatalmának megszerzése, megtartása céljából.

„A mandragóra” című színművét, amit sokan az első modern európai jellemkomédiának tekintenek. Nemcsak az őt üldöző képmutatásra csapott le benne, de kifigurázta még saját hatalompolitikai tételét is, mely szerint „a cél szentesíti az eszközt”. Callimaco sikeres ifjú Párizsban, de a szíve és a vágya visszahúzza szülővárosába, Firenzébe, ahol szerelme, Lucrezia él. A fiatal hölgy egy idős bankár felesége: erkölcsös életet él, el sem tudja képzelni, hogy megcsalja az urát. A bankárnak azonban van egy nagy bánata: házassága gyermektelen. Ezt használja ki Ligurio, Callimaco barátja, hogy segítsen megszerezni az asszonyt. Callimaco barátja tanácsára párizsi orvosnak adja ki magát, és azt állítja, hogy a terméketlenség ellenszere a mandragórafőzet, de az első férfi, akivel használata után az asszony hál, egy órán belül meghal. A bankár Ligurio tanácsára keresni kezd egy ifjút, akit a felesége ágyába küldhet. Az erényes asszony hallani sem akar róla, de anyja és a korrupt gyóntatóatya rábeszélik… Az első olyan eredeti olasz színjáték,mely - bár sokféle korabeli mű hatását mutatja - nem antik példakép nyomán készült, hanem eredeti alkotás.