Grand Home Budapest - Egy megfizethető közösségi együttélésért Budapesten!

MoholyNagy Művészeti Egyetem

Doktori Iskola

Grand Home Budapest

Egy megfizethető közösségi együttélésért Budapesten

Lakásközösségeket Budapestre!

Szerző: Komlósi Bence

Témavezető: Vámos Dominika

2015/16. tanév 3. félév

Grand Home Budapest Komlósi Bence MOME DLA 201516. ősz III. félév 1 / 27

Tartalomjegyzék:

34. oldal: Bevezető adatgyűjtés, szisztematikus feldolgozás és a

megvalósíthatósági tanulmány alapjai

56. oldal: Kik segíthetnek itthon?

7. oldal: Nemzetközi példák keresése

816. oldal: Workshopok a budapesti helyzet és ígények felmérése

1719. oldal: KOOL flat shared HOME dotlinearchtiects a megvalósíthatsóg

építészeti és gazdasági vonatkozásai

2022. oldal: Sobieski Community lakásközösség a IX. kerületben, a

megvalósíthatóság vonatkozásai

23. oldal: A szakmai workshop, a FÓRUM lakótalálkozók és az esettanulmányok

eredményeinek összefoglalása. Kvalitatívból kvantitatívba!

2426. oldal: Megvalósíthatósági tanulmány alapjai gazdasági, szociológiai,

építészeti

27. oldal: Befejezés


Bevezető adatgyűjtés, szisztematikus feldolgozás és a megvalósíthatósági

tanulmány alapjai

A DLA kutatás második harmada szisztematikus adatgyűjtéssel és annak

rendszerezett feldolgozásával foglalkozik. A kutatás célja, hogy létrejöjjön egy

megvalósíthatósági tanulmány, amely bemutat egy lehetséges lakásközösségi hálózati

modellt Budapesten. A harmadik félévben ennek a megvalósíthatósági tanulmánynak az

alapjai kerültek lefektetésre. Fontos, hogy a kvalitatív adatok mellett kvantitatív

válaszok is alátámasszák a kutatás hipotézisét. Az elmúlt félév a kvalitatív adatok

gyűjtésével és rendszerezésével foglalkozott, amelyre ráépíthető a kvantitatív

adatgyűjtés.

1. ábra

A harmadik Grand Home Budapest FÓRUM lakótalálkozó Gólya közösségi presszó

Helyszín, közös szabályok, létszám, hálózat, újrahasznosítás, ...

Fotó: Komlósi Bence

A kvalitatív adatgyűjtés workshopok segítségével, lehetséges partnerek

bevonásával illetve egyegy konkrét projekttel történt. A Grand Home Budapest


FÓRUM négy lakótalálkozón és egy szakmai workshopon keresztül gyűjtötte össze a 1

lehető legtöbb és legfontosabb információt. Az Első Magyar Bérlakásépítő Klaszter

(EMBK) partnerként a megvalósíthatóságban, míg az OCTOGON a promócióban 2 3

segítette a munkát. A KOOL flat shared HOME “lakásközösségi bérlakás” projekt a 4

Király utcában és a Sobieski Community a Sobieski utcában a budapesti valóság talaján

biztosított sok új és hasznos adatot.

Ennek az írásnak a célja, hogy bemutassa ezeket az összegyűjtött adatokat és

azokat rendszerezze a következő félév kvantitatív kutatásához, amely fontos alapja lesz

a megvalósíthatósági tanulmánynak. Ennek segítségével elindulhat az első

lakásközösségi lakás megvalósítása és ezáltal a hálózat kiépítése.

1 Grand Home Budapest FÓRUM https://www.facebook.com/groups/1585149491743689/ letöltve: 2016.01.10. 2 Első Magyar Bérlakásépítő Klaszter http://www.embk.hu letöltve: 2016.01.10. 3 Fenntarthatóság a lakozásban a lakásközösségek, mint többgenerációs háztartások című cikk az OCTOGON magazin 2015/5 számában http://issuu.com/komlosi.bence/docs/kkk2 letöltve: 2016.01.10. 4 KOOL flat shared HOME profitorientált bérlakás projekt a Király utcában https://www.facebook.com/coolflatsharedhome/?fref=ts letöltve: 2016.01.10.


Kik segíthetnek itthon?

Mint minden megvalósuló projekthez ehhez is partnerekre van szükség. Ahhoz,

hogy a megvalósulási szakaszban legyen aki a fizikai szinten segít a háttér

biztosításában (legyenek felhasználható állapotban lévő lakások) és legyenek

közösségbe vágyó lakók (az alapelvek mentén létrejövő felhasználó közösségek). Ezek

az alapok, ezekre lehet építkezni. Ezért a sok más aspektus mellett, először ezek mentén

indult meg a lehetséges partnerek felkutatása. Az már az eddigi kutatási eredményekből

kiderült, hogy a jelenlegi lakás állomány meglévő formájában, téri elrendezésében,

kevéssé alkalmas egy lakásközösség mindennapi működéséhez. Ebből következik, hogy

vagy átalakításokra vagy új lakások építésére van szükség a megvalósuláshoz. A

lakásközösségi hálózati modell ideális működéséhez, az is előny, ha a lakásközösségi

egységek egymás közelében helyezkednek el. A témakörben az első felkeresett partner

a már említett Első Magyar Bérlakásépítő Klaszter volt. A Klaszter azzal a céllal jött 5

létre, hogy összefogja az építőiparhoz kapcsolódó magyar cégeket, és elősegítse

együttműködésüket, érvényesülésüket illetve felületet biztosítson, hogy a lehetséges

befektetők összeköttetésben legyenek a kivitelező cégekkel. Ezen felül a bérlakás

szektor bővítését tűzték ki célul, ezért is számítanak a Grand Home Budapest

szempontjából potenciális partnernek. Tavaly szeptemberben történt meg az első

megkeresés, mely egy nagyon előremutató megbeszéléssel kezdődött és abszolút

nyitottak voltak az együttműködésre, de több konkrétumot szerettek volna hallani. Ez a

beszélgetés volt az, ami még jobban megerősítette a megvalósíthatósági tanulmány

szükségességét.

Ahhoz, hogy akikben már megjelent az igény a normáktól eltérő lakozási

formákra, eljusson a hír, meg kell találni a hatékony fórumokat, amin keresztül eljuthat

hozzájuk az információ, hogy milyen lehetőségeik vannak. Hogy lehet másképp. Ezért

a kutatás céljaként határozza meg a promóciót és az önmarketinget is. Ehhez, olyan

fórumokra van szükség, ahol lehetőség van minél nagyobb számú tömeg

érdeklődésének felkeltésére. Ehhez készül egy folyamatosan bővülőlista a célközönség

lehetséges kapcsolódási helyeiről, ahol lehetséges előadásokat tartani a témában.

5 Első Magyar Bérlakásépítő Klaszter http://www.embk.hu letöltve: 2016.01.10.


Tavaly év végén a Vírus! Klub A gondolat fertőz! nevű kezdeményezés került 6

megkeresésre. 2 hetente szerveznek előadásokat, olyan nagy mértékben bővülő

közönségnek, hogy tavaly a 3. helyüket nőtték ki férőhelyek hiányában. Célközönségük

nagyrészt a budapesti értelmiségi fiatalok, felsőoktatásban tanulók, vagy éppen

pályakezdő 2535 évesek. A kapcsolatfelvétel velük is megtörtént, idén tavaszra sikerült

beütemezni a Grand Home Budapest avagy lakásközösségeket Budapestre! című

előadást.

Írott kommunikációs felületeken is egyre több helyen sikerül érvényesíteni a

Grand Home Budapestet. Tavaly nyáron jelent meg péládul cikk az OCTOGON

magazinban, a Fenntarthatóság a lakozásban a lakásközösségek, mint

többgenerációs háztartások címmel. 7

6 Vírus Est! A gondolat fertőz! https://www.facebook.com/V%C3%ADrusKlubAGondolat Fert%C5%91z302802759744672/?ref=ts&fref=ts letöltve: 2016.01.09. 7 Fenntarthatóság a lakozásban a lakásközösségek, mint többgenerációs háztartások című cikk az OCTOGON magazin 2015/5 számában http://issuu.com/komlosi.bence/docs/kkk2 letöltve: 2016.01.10.


Nemzetközi példák keresése

A hazai igények és lehetőségek felmérése mellett fontos, hogy nemzetközi

szinten is felmérjük a lehetőségeket és a meglévő kezdeményezéseket. Ezek a projektek

és közösségek fontos támogatók lehetnek a budapesti fejlesztésben. Több éves

tapasztalatuk, a sikerek és bukások titkai mindmind hasznos információk a hazai

fejlesztéshez. A kutatás olyan példákat keres, amelyek léptékben, célban,

szociokulturális és gazdasági összefüggésekben legjobban hasonlítanak a Grand Home

Budapesthez. Az angliai Student Housing Cooperative és annak tagjai Birminghamben,

Sheffieldben és Edinburghben; a berlini Miethäuser Syndikat egyes elemei; Japán 8 9

több nagyvárosában feltűnő sharedhomes ; és az MSU Student Housing Cooperative 10 11

Michiganben mind jó példák és támogató közösségek lehetnek.

2. ábra

A birminghami Student Housing Cooperative lakásközössége

Fotó: Birmingham Student Housing Cooperative 12

8 Sheffield Student Housing Cooperative https://www.facebook.com/SheffieldStudentHousingCoOperativeCampaign/?fref=ts letöltve: 2016.01.10. 9 Miethäuser Syndikat http://www.syndikat.org/en/ letöltve: 2016.01.10. 10 Megosztott lét című cikk http://epiteszforum.hu/megosztottlet letöltve: 2016.01.10. 11 MSU https://www.facebook.com/MSUSHC/?fref=ts letöltve: 2016.01.10. 12 Kép forrása: https://www.facebook.com/136280973216761/photos/pb.136280973216761. 2207520000.1446639907./376654772512712/?type=3&theater letöltve: 2015. November 04.


Workshopok a budapesti helyzet és igények felmérése

A valós igények felmérése kvalitatív kutatási módszerekkel történt. Egy

szakmai workshop és négy lakótalálkozó szervezésével gyűlt össze egy személyes

igényekre alapozott adathalmaz. A szakmai workshop interdiszciplináris

megközelítéssel vizsgálta a téma lehetséges hazai céljait, irányait, helyszíneit, előnyeit

hátrányait és célcsoportjait. A Grand Home Budapest FÓRUM online és offline

közössége már a kutatás első féléve óta működik azzal a céllal, hogy a lehetséges

lakásközösségek lakói elkezdhessenek megismerkedni egymással, kialakulhasson

párbeszéd közöttük. Az online Facebook felület mellett havonta megrendezésre kerülő

lakótalálkozók biztosítják a lehetséges interakciót. A találkozókon általában 68

érdeklődő vesz részt. A spontán beszélgetések mellett 34 kérdés is segíti a közös

gondolkozást.

Grand Home Budapest Szakmai Workshop 2015. május 18. 8 résztvevő

FUGA, Budapest

A jövőbeni lakók valós igényeinek felméréséhez és feldolgozásához fontos a

kutatásban érintett szakmák bevonása is. Egyinterdiszciplinaritáshoz elengedhetetlen,

hogy a szakemberek, már a kutatás témájának körvonalazódásakor kifejtsék

véleményeiket és megosszák tapasztalataikat. Ehhez jó fórum egy kerekasztal

beszélgetés, ahol egy asztalhoz ülve a résztvevők azonnali reagálhatnak egymás

álláspontjaira. A Grand Home Budapest első szakmai workshopján 8 szakember vett

részt.

A kutatás az elejétől kezdve a fenntarthatóság négy alappillérére épít, mely

szempontok végigkísérik, és megalapozzák a kutatás vázát. Az első körben érintett

szakmák is ezen szempontok alapján kerültek kiválasztásra. A környezeti

fenntarthatóság képviselőjeként, Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, a 13

társadalmi szempontok szakértőjeként Sárkány Csilla szociológus és

13 Dr. Dúll Andrea szakmai önéletrajza http://www.ppk.elte.hu/oktatokdolgozok/df/dullandrea/ letöltve: 2016.01.11.


városrehabilitációs szakértő, a gazdasági kérdések mestereként Oláh László 14

közgazdász és befektető, valamint Ottmár Tímea ingatlan gazdálkodó került

meghívásra. A kulturális fenntarthatóság érvényesülésének biztosítására dr. Dudás

Ágnes jogász a SzemerEstek 7 fős lakásközösség tagja vett részt a workshopon. A

résztvevők között volt továbbá Alföldi György DLA építész, illetve Horogh Petra 15 16

építészhallgató a Közösségben Élni kezdeményezés egyik alapító tagja. 17

3. ábra

A Grand Home Budapest első szakmai workshopjának résztvevői FUGA


A szakmai kerekasztal beszélgetés kiértékeléséből kerültek meghatározásra a

kutatás további fő kérdései, melyek alapját képezik majd a megvalósíthatósági

tanulmánynak. A kérdések mindegyike kapcsolódik a gazdasági, társadalmi vagy

környezeti fenntarthatósághoz.

14 Oláh László által üzemeltetett coworking iroda honlapja http://cowo.hu/hu/cowo/ letöltve: 2016.01.12. 15 Alföld György DLA, szakmai önéletrajza http://www.urbanisztika.bme.hu/tanszek/munkatarsak/alfoldigyorgydla/ letöltve: 2016.01.10. 16 Horogh Petra által írt cikk a témában: Árkovics L., Horogh P. Lakható, de lakatlan http://epiteszforum.hu/lakhatodelakatlan letöltve: 2016.01.10. 17 Közösségben Élni kezdeményezés blogja http://kozossegbenelni.blogspot.hu/ letöltve: 2016.01.12.


A jövőbeni lakásközösségek esetén fontos kérdés az egyes egységek

heterogenitása vagy homogenitása. A különböző szakmák képviselői egyöntetűen

egyetértettek abban, hogy a lakásközösségi egységek célja, hogy homogén közeget

alkossanak, míg a hálózati struktúrában vizsgálva előnyös a heterogén összetétel. Ha

egy kiválasztott szempont szerint például: korosztály különbözőek is a hálózati

egységek, az egyik hiányosságát jól ki tudja egészíteni a hálózat egy másik tagja.

A kutatás folyamán meg kell határozni, a Grand Home Budapest mozgásterét

vagyis az előnyeit és korlátait is. A hálózati struktúra kiemelt eleme az első egység. A

minta projekt, amelynek már a létrejötte előtt fontos számba venni milyen szcenáriók

lehetségesek a hálózati struktúra kialakítására illetve a piaci igényekhez való

kapcsolódásra. Mivel lakhatásról van szó, ezért az ingatlanok azingatlanpiacon fontos

elemei lesznek, ezért elengedhetetlen foglalkozni azzal a kérdéssel is, hogy hogyan

kapcsolódik ez az egész a piachoz? A felhasznált ingatlan tulajdoni viszonya, az

egymás között lefektetett jogi kapcsolódások, és nem utolsó sorban a piac és a

közösségi elvek kapcsolata is fontos válaszra váró kérdések. Továbbá gondolni kell az

ingatlanok amortizációjára, a tárgyi eszközök elhasználódására. Ezeket miből tudja

finanszírozni a közösség? Saját anyagi forrásból vagy esetleg más támogatásokból is

lehetséges? Továbbra is cél a nonprofit finanszírozás, ennek feltételei is vizsgálandóak.

Fontos meghatározni az első köröscélcsoportot, de azt is szem előtt kell tartani,

hogy ezzel ne érezze magát senki kizárva. Ennek a külső kommunikációban és a

promócióban lesz a legnagyobb jelentősége. A projekt sikeréhez 40%ban a termék,

60%ban a promóció járul hozzá. Ezért is tartja a kutatás a kezdetektől fogva fontos 18

résznek a promótálást. A kutatás további lépéseiben azon is érdemes elgondolkodni,

hogy hogyan lesz a Grand Home Budapest termék?

Az egységek és a hálózat működéséhez szükséges lefektetni a formális

szabályokat, és gondolni kell az informális szabályokra is mondja Dr. Dúll Andrea

környezetpszichológus. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arra a megvalósíthatósági

18 Moore,G. (2014). The 40/60 content rule: Less time writing, more time sharing. Hatch for Good. [Online] Elérhető: https://www.hatchforgood.org/explore/92/the4060contentrulelesstimewritingmoretimesharing [Letöltve: 12nd January 2016].


tanulmány fogja megadni a választ, ehhez szükséges a kvalitatív kutatási eredmények

kiegészítése a kvantitatív eredményekkel.

A szakmai workshopon felmerült az ideiglenesség kérdése. A résztvevők

többsége úgy gondolta, hogy a modell csak akkor működőképes, ha a beköltözők

tudják, hogy ez egy ideiglenes megoldás. Ezt a hipotézist is a kvalitatív eredmények

fogják tudni megerősíteni vagy megcáfolni. Ennek kérdése, erősen korosztály függő,

hogy ki milyen élethelyzetben van, és milyenbe fog még kerülni életkorából kifolyólag.

A Grand Home Budapest fontos eleme a szociális érzékenység, egyik feltehető

célja pedig a szociális integráció. A kérdés, hogy lehete és kelle már a projekt elején

felvállalni a szociális integrációt, vagy a biztos alapok megteremtése utána érdemes

ezzel a fontos témával tovább fejleszteni?

Grand Home Budapest FÓRUM 1.0 2015. május 20. 6 résztvevő

Grund, Budapest

Az első lakótalálkozó teljesen üres lapról indult. Nem voltak előre előkészített

kérdések, egyedül a lakásközösségek, mint új lakhatási forma volt a téma. A résztvevők

szabadon asszociálhattak a témáról, egy közös ötletbörzével szedtük össze a téma

legfontosabb tulajdonságait, altémáit, hátrányait és előnyeit.

A workshopon a következő fő és altémák merültek fel: helyszín (panel

program, belvárosi üresen álló lakások és lakóparkok), fókuszcsoport (egyedülálló

szülők, 2030 év közötti fiatalok, 50+ egyedülállók), közös célok (azonos érdeklődés,

további keresés facebookon), anyagi feltételek (kevés saját tőke, önkormányzati

segítség, felújítás saját erőből, rezsi és bérleti díj megosztása m2 vagy szolidáris

alapon), tulajdoni viszony (szövetkezeti, bérlemény, magántulajdon) és helyiségek

(nappali, privát szobák).

Az ötletek összegyűjtése mellett meghatároztunk néhány fontos irányt is,

amelyek mentén érdemes folytatni a munkát: lakásközösségi szabályok lefektetése

(rezsi, zaj kontroll, háziállatok), egy húron pendülés heterogén közösség,

konfliktuskezelés fontossága, döntéshozás szabályai, közösprivát terek aránya

közös dolgozótér, életkor életforma napi rutin, közös értékek és célok, közös


feladatok megosztása, kölcsönös segítségnyújtás, egymástól tanulni közösen fejlődni,

külső kapcsolatok, újrahasznosítás, közös programok (egymás megismerése, színház,

közös főzés).

4. ábra

Az első Grand Home Budapest FÓRUM lakótalálkozó ötletbörzéje 1.0


Grand Home Budapest FÓRUM 2.0 2015. július 29. 5 résztvevő

Grund, Budapest

A második lakótalálkozó az első alkalom összefoglalásával kezdődött. A

résztvevők néhány kiegészítése tovább bővítette az első alkalom felvetéseit és témáit

illetve új fontos témák is előkerültek: lakók száma (78 fő, de minimum 4), helyszín

(főleg a belváros vagy onnan 1520 perc tömegközlekedéssel), milyen korosztály

korosztályi felosztás (2045 éves korig, de az életkornál fontosabb a közös érdeklődési

kör), kikkel? (heterogén közösség, intelligens, empatikus, tiszteletteljes egyének),

közös célok (közösség teremtés, ingerdús környezet, személyes fejlődés, nyitottság,

közös érték legyen az otthonteremtés, integráció másokon való segítés), mennyiért?

(5080.000 Ft), tulajdoni viszony (bérlés vagy szövetkezeti modell, de egyelőre csak a

bérlés “elképzelhető”), min akarsz változtatni, amire a lakásközösség jó megoldás


(ingerszegény lakókörnyezet), preferenciák kritériumok (saját szoba és ár), közös

események (utazás, társasjáték),döntéshozás (kompromisszumos döntéshozás minden

esetben legyen elfogadható a megoldás mindenki számára demokratikus döntés nem

elég jó!).

A jövőre vonatkozóan két fontos téma merült fel:

1. Promóció egy sikeres lakásközösségi hálózat létrehozásához fontos, hogy sokan

tudjanak róla, ezért fontos a promóció, hirdetés. Hirdetés lakáshirdetések között,

kisfilmmel, …!?

2. Definíció több konkrétumra van szükség, hogy igazán sok embert el lehessen érni.

Nagyon kevés embernek van ideje, energiája, hogy magában a létrehozásban is részt

vegyen, illetve még nem eléggé egyértelmű, hogy miről is szól ez a lakásközösségi

hálózat.

5. ábra

A második Grand Home Budapest FÓRUM lakótalálkozó ötletbörzéje



Grand Home Budapest FÓRUM 3.0 2015. szeptember 03. 5 résztvevő

Gólya, Budapest

A harmadik találkozó tovább fejtegette az első két alkalom eredményeit illetve

azokat néhány új felvetéssel gazdagította. Új gondolatként merült fel:családi ház(nagy

belvárosi lakás helyett a belvároshoz relatív közel levő családi házak is működhetnek

lakásközösségi otthonként, még olcsóbb is), jól definiált célok (ez sokat segíthet már a

lakótársak keresése során is), hálózat (a lakásközösségek hálózatba szerveződése jó

gazdasági és szociális alap lehet), mennyire tud demokratikus lenni? (kelle, hogy

mindig legyen egy vezéregyéniség a közösségeken belül?), előre meghatározott

szabályok fontossága, új közösségi “funkciók” (gyerekfelülgyelet, gondozás), saját

tőke (több résztvevőnek is van saját lakása).

A jövőre vonatkozóan felmerült teendők és lehetőségek: kérdőív készítése a

legfontosabb felmerült kérdésekkel (ez a kérdőív lesz majd alapja a kvantitatív

kutatásnak), egy lehetséges alternatív alaprajz és tervek készítése (ez nagy segítség

lehet a téma megértésében, definiálásában), további partnerek keresése

(önkormányzatok, alapítványok, ?), promóció (a téma becsatolása a közbeszédbe,

cikkek, újságírókkal beszélni, előadások tartása, ...), lakótárskereső platform,pár fős

kezdő mag kialakítása (nagyon fontos, nem lehet folyton csak várni a “tömegeket”),

gazdasági feltételek definiálása (lehetőségek, kötelezettségek, …).


6. ábra

A harmadik Grand Home Budapest FÓRUM lakótalálkozó ötletbörzéje 1.0


Grand Home Budapest FÓRUM 4.0 2015. október 15. 6 résztvevő

KOOL flat shared HOME, Király utca, Budapest

Az első három alkalom eredményei azt mutatták, hogy elegendő információ

gyűlt össze az elsődleges kutatás során, új témák, ötletek már nem kerültek felszínre. A

negyedik találkozó ezért próbált kicsit rendhagyó lenni. Az elméletből elindult a

gyakorlat felé, egy valós “bérlakás lakásközösség” lakásban gyűjtöttük össze az új téri

ötleteket. A következő gondolatok merültek fel: panziószerűség, változtatható terek

flexibilitás, közösségi könyvtár, saját tárgyak elhelyezése (hogyan lehet a

lakásközösség tereit perszonalizálni? bútorok, festmények, képek, …), közösségi

elemek (mindenki hozzon valamit, hogy mindenki igazán a magáénak érezze),

közösségi események (sok ideig tart több különböző ember “összeszokása”), kisebb

szobák és nagyobb közösségi terek (a privát és közösségi terek aránya).


7. ábra

A negyedik Grand Home Budapest FÓRUM lakótalálkozó



KOOL flat shared HOME dotlinearchitects a megvalósíthatóság 19

építészeti és gazdasági vonatkozásai

8. ábra

A KOOL flat shared HOME eredeti sarokszobája

Forrás: dotlinearchitects

A KOOL flat shared HOME egy befektetővel közösen létrehozott bérlakás. A

projekt célja, hogy több miniháztartásnak biztosítson közösségi lakhatást. A lakás

építészeti modellje szinte ugyanolyan, mintha lakásközösségnek készült volna, a

gazdasági modellje viszont eltérő. Ebben a kutatásban főleg az építészeti vonatkozások

használhatóak, illetve a gazdasági modell egyes elemei.

A lakás egy 105 m2es, 3 szobás lakásból lett átalakítva úgy, hogy négy teljesen

különálló privát szoba legyen benne elérhető illetve egy közösségi konyhaétkező és

nappali is biztosítsa a közösségi élet tereit. A megvalósíthatósági tanulmányban ennek a

példának fontos szerepe van. A projekt során láthatóvá váltak a szükséges feltételek,

amelyekkel létre lehet hozni egy lakásközösségi lakást egy meglévő belvárosi lakás

struktúrában. Fontos cél volt, hogy legalább négy különálló privát szobája és ezáltal

legalább négy lakója legyen a lakásnak. Ez egy fontos környezetpszichológiai feltétel a

lakás sikeres működéséhez. Minden lakónak 1215 m2 privát tér (privát szoba) és

19 Komlósi Bence a dotlinearchitects társalapítója és a KOOL flat shared HOME társtervezője.


körülbelül 51 m2 közösségi tér (előszoba, fürdő, konyhaétkező, közlekedő, nappali) jut.

A megosztás is egy fontos tényező. Nem kell minden egyes miniháztartásnak saját

mosógépe, konyhai eszközei legyenek, ezeket itt sokkal hatékonyabban megoszthatják a

lakók egymással. Ez is fontos téri “spórolással” jár. Míg egy garzonlakásban egy

lakónak nagyjából 2735 m2 privát tere jut viszont nincs közösségi tér, addig itt “csak”

1215 m2 privát tér jut fejenként, amelyet további 51 m2 közösségi tér egészít ki. Így

összességében 6366 m2 lakórész jut fejenként. Ebben az esetben persze nem teljesen

egyedül lakik az ember, sokszor kell alkalmazkodnia a lakótársakhoz, viszont

pozitívumként jelenik meg a közösségi élet.

Az építészeti feltételek és előnyök mellett fontos beszélni a gazdasági

vonatkozásokról is. Míg a környék hasonló felszereltségű és állapotú garzonjai az

elmúlt pár hónap áremelkedésének “köszönhetően” nagyjából 130150.000 forintért

vehetők ki, addig ebben a lakásban egy főre 7590.000 forint bérleti díj jut. A bérleti

díjon felül a rezsi is egy fontos tétel. Míg a garzonban mindent egy főnek kell kifizetnie,

addig ebben az esetben ez a rezsi még ha több is kicsivel, míg egy garzoné is

négyfelé oszlik.

9. ábra

A KOOL flat shared HOME eredeti alaprajza



10. ábra

A KOOL flat shared HOME új alaprajza


11. ábra

A KOOL flat shared HOME privát szobáinak elvi berendezése



Sobieski Community lakásközösség a IX. kerületben, a megvalósíthatóság

társadalmi vonatkozásai

A Sobieski Community lakói a kutatás szempontjából a társadalmi

fenntarthatóság szempontjából a legfontosabbak. Ők 2015 késő tavaszán kezdtek el

szerveződni, 3 fix emberrel akik nem ismerték egymást kezdtek neki a keresésnek.

A paraméterek úgy határozták meg, hogy minimum 5 szoba legyen, ahol mindenkinek

van privát szobája, de a lakás téri elrendezése alkalmas közösségi programok

rendezésére is, nagy nappali és konyhaétkező. Elhelyezkedésileg maximum 25 percre

legyen a belvárostól tömegközlekedéssel vagy biciklivel. A költségeket havi átlag 60

70.000 forint per főben határozták meg albérleti díj plusz rezsi. A lakás keresésével

párhuzamosan keresték a lakótársakat is. Elmondásuk szerinte ez volt a legnehezebb,

mivel semmmi sem volt fix, így nehéz volt hirdetni és lakótársakat “toborozni”.

Egy IX. kerületi kétszintes, közel 200 m2es panel lakásba költöztek be. A

lakás megtalálásában nagy segítség volt az egyik Grand Home Budapest FÓRUM

lakótalálkozó is. Az alsó szinten két hálószoba, előszoba, nappali, erkély, egy fürdő és

egy WC helyezkedik el, míg az emeleten négy hálószoba, egy fürdő, és egy tároló

található.

A lakásközösség hat lakója 2540 évesek, foglalkozásukat tekintve teljesen

különbözőek, reklámszövegíró és fogtechnikus is van köztük. Mind felsőoktatásban

végzett értelmiségiek. Közös célként az őszinte kommunikációt és az ön és

közösségfejlesztést határozták meg. A lakók egymást soksok beszélgetésen és

társasjátékozáson keresztül kezdték el megismerni. A mondás szerintük is igaz, lakva

ismerszik meg igazán az ember. A nemek megosztását tekintve folyamatosan

balanszoznak, jelenleg három férfi és három nő lakik a lakásban. Megjegyezték, hogy

nagyon fontos az időzítés, és hogy a keresés mellett, az előző albérlet elhagyása ne

okozzon plusz nyomást az új lakásközösség kialakulásánál.

A finanszírozás tekintetében egyszerű bérlakásról beszélhetünk ebben az

esetben. A jelenlegi lakáspiacot és árakat végignézve egyetlen lehetőségként a

lakástulajdonostól, mint főbérlőtől bérbe vett ingatlan merült fel, bármennyire is

szerettek volna a lakók más megoldást találni. Az ő esetük is bizonyítja, hogy igény


lenne az átlagtól eltérő tulajdonviszonyokhoz főleg az ilyen kiszámíthatatlanul változó

albérlet árak mellett de lehetőség hiányában sajnos nincs más megoldás. Az eredeti

elképzelésekhez képest van aki többet, van aki kevesebbet fizet, a megoszlások a szobák

nagyságától és az egyéni kompromisszumoktól függnek.

A belső működésük is izgalmas és egyedi. Hat fő feladatkört határoztak meg,

így mindenki egy feladatkörért felelős. Ezek a következők: külső kapcsolattartás,

bevásárlás, takarítás, közösségi programok szervezése, belső kapcsolattartó és

pénzügyi felelős. A felelősök feladata nem kizárólagosan a végrehajtás, mindinkább a

rendszer felépítése és ellenőrzése. Elmondásaik alapján a kezdeti beszokási időszak

után, még most is vannak változások például a bevásárlási rendszerben, de a közel öt

hónap alatt viszonylag jól “pályára“ kerültek a rendszerek, melyeket együtt átbeszélve

együtt döntöttek el. Közös döntéseik minden esetbenkonszenzusonalapulnak, melyről

egyöntetűen az a véleményük, hogy időigényes, de megéri, és fontos, hogy a

mindennapi életben tudják gyakorolni a “demokratikus” döntéshozást. A feladatok

elvégzésénél fontos, hogy az egyének megtanulják mit jelent afelelősségvállalás. Ezzel

biztosítják például az egyéni személyiségfejlődés, amely fontos közösségi cél.

12. ábra

A Sobieski Community belső kapcsolattartásra használt felülete

Forrás: Facebook letöltve 2016.01.16.


A XXI. században elengedhetetlen, hogy a digitális világ lehetőségét is

kiaknázzák a lakók. A beköltözés után megkeresték a számukra előnyös applikációkat,

és ezeket használják a gördülékeny kommunikáció érdekében. A közös programokat

Google Naptárban vezetik, a folyamatosan felmerülő feladatok áttekinthetőségére és a

határidők betartására a Wunderlistet használják. A mindennapi kommunikációra és

egyeztetésekre pedig a Facebook adta lehetőségit tartják a legjobbnak.

A külső kapcsolatok is fontosak a közösségnek. Már a beköltözéskor terv volt,

hogy szeretnék ha mozgás lenne a lakásban, ha sok érdekes ember megfordulna, és

fontos lenne a nyitott programok szervezése. Tapasztalatként vonták le a következtetést,

hogy először nekik maguknak kell megerősödniük mint közösség, mielőtt “kinyitják”

magukat a világnak. Az egyik lakó elmondása szerint, mostanra érzi, hogy ez

megtörtént és készen állnak beengedni az embereket az életterükbe, és megosztani azt

egyegy alkalommal. Nyitott jóga órát és közösségi vacsorát már tartottak. A

következőkben a legnagyobb projektjük egy meetup szervezése, ahol az első három

alkalommal párosával, az ott lakók tartanak előadást egy számukra kedves témában. A

cél, hogy jobban megismerjék egymás kulturális hátterét, illetve, hogy növeljék a

kapcsolati hálóikat.

Összességében elmondható, hogy tapasztalatokban dús öt hónapon vannak túl,

mostanra megerősödve. A hosszú távú céljuk, hogy magukból elindítva, a közvetlen

környezetükben is elkezdjenek pozitív hatással lenni az emberekre.


A szakmai workshop, a FÓRUM lakótalálkozók és az esettanulmányok

eredményeinek összefoglalása. Kvalitatívból kvantitatívba!

Az elmúlt másfél évben a kutatás inkább a kvalitatív adatokból nyert

információkat, adatokat. Egyértelmű szituációkra fókuszálva, részleteket keresve.

Ahhoz, hogy egy jól működő modell születhessen, ami az elméleti kutatást követve a

valóságban is megállja a helyét, elengedhetetlen, hogy mért adatok és kvantitatív

szituációkból levont statisztikák is részét képezzék a vizsgálódásnak. Ezekben

kirajzolódhatnak olyan szabályszerűségek, amik biztosabb alapokra helyezhetik a

megvalósítást.

A következő félévben, a már fentebb meghatározott kérdések pontosításával

halad tovább a vizsgálódás, hogy kiderüljön milyen lehetőségek vannak a megvalósítás

útján? Ehhez első körben egy kérdőív készül, alapul véve a szakmai workshop és a

lakótalálkozókon felmerült kérdéseket.

Összefoglalva az eddigi eredményeket kiderült, hogy a fenntarthatósági

alapelvek mellett, másképp is csoportosíthatóak a felmerült kérdések. Így alakult ki hat

téma, amelyek a kérdőívet alkotó kérdések fő témakörei: lakók, lakás, finanszírozás,

belső működés, külső kommunikáció és promóció.

Az augusztusban alakult Sobieski Communityvel készített decemberi interjú

kérdései is már e köré a hat téma köré csoportosultak.


Megvalósíthatósági tanulmány alapjai gazdasági, szociológiai, építészeti

A következő félév célja tehát, hogy létrejöjjön egy társszakmákkal közösen

kidolgozott és leegyeztetett megvalósíthatósági tanulmány. Ahhoz, hogy egy közösség

ne csak lakni, hanem együttélni is tudjon egy helyen, nagyon fontos az építészeti

kialakítás is, a térkapcsolatok, a privát, félprivát és közösségi terek egymáshoz való

elhelyezkedése. A megfelelő terek kialakításáról már esett szó a KOOL flat shared

HOME kapcsán. Hogyan alakítható át egy polgári lakás közösségi együttlakási célra. A

Sobieski Communityn keresztül pedig bemutatásra került, hogy a mai budapesti

valóságban egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy hat fiatal akár saját lakást is

hátrahagyva közös célok és értékek mentén közösségi lakásba költözzenek.

Szociológiai vonatkozásban az ott lakókkal készített interjúkból kiderült, hogy

bár csak öt hónapja laknak együtt már így is rengeteget tanultak egymástól és

egymásról. Mostanra érzik azt, hogy megalapozták az egymáshoz való viszonyukat, és

hogy készek nyitni. Programok szervezésével, közös jóga órákkal, vacsorákkal, film

vetítésekkel, előadásokkal próbálják az emberek beengedni, bevonni saját életterükbe. A

tanulmány az eddigi alapokhoz igazodva a fenntarthatósági alapelvekre fog épülni. A

megvalósítást gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusokon keresztül vizsgálja.

A megvalósíthatósági tanulmány váza:

1. A kiindulási helyzet ismertetése, a Grand Home Budapest lakásközösségi

hálózat előnyei, lehetséges elhelyezkedése és fenntartása.

2. A projekt célkitűzéseinek és indokoltságának alátámasztása illetve a tervezett

eredmények és hatások bemutatása.

Kik alkotják a hálózatot és milyen egységekből áll?

Hogyan működik a hálózat? Hogyan kapcsolódnak hozzá az új elemek?

Milyen alapokat határoz meg egyegy kialakuló közösség?

Hogyan hat lakóira és közvetlen környezetére?

Kérdőív kiértékelés.


SWOT elemzés.

3. A fejlesztés szakági aspektusainak bemutatása. Gazdasági, társadalmi,

környezeti és kulturális fenntarthatósági alapelvek mentén.

4. A projekt megvalósulásához szükséges fejlesztések tartalmának rövid

összefoglalása.

5. A projekt keretében létrehozandó létesítmény(ek) fő üzemeltetési és fenntartási

jellemzői.

6. A megvalósítás tervezett ütemezés és időigények.

7. A projektet megvalósító szervezet tömör bemutatása.

A pontos kérdések megfogalmazásához rengeteget segített mind a szakmai

workshop, mind a FÓRUM lakótalálkozók. A következő féléves kérdőívhez

megfogalmazott kiinduló kérdések csoportosítva:

Lakás

Hogyan kapcsolódik a Grand Home Budapest a piachoz?

Hogyan kapcsolódnak hálózattá az egyes lakásközösségek?

Mik a legfontosabb paraméterek?

Lakók

Ki a célközönség?

Heterogén vagy homogén környezet lakáson belül?

Heterogén vagy homogén környezet hálózaton belül?

Céle a szociális integráció?

Mi történik a szabálysértőkkel?


Finanszírozás

Ki hozza létre?

Mi számodra a megfizethetőség határa?

Ki tartja fenn?

Milyen a tulajdonviszony?

Hogyan kapcsolódik a piachoz?

Belső kommunikáció

Mik azok a fontos szabályok, amiket formálisan meg kell határozni és

azokat milyen formában?

Mik azok a fontos szabályok, amiket informálisan alakulnak ki?

Hogyan viszonyulnak ezek egymáshoz?

Külső kommunikáció

Hogyan lesz belőle “termék”?

Hogyan lehet promótálni?


Befejezés

Rengeteg kérdés maradt még megválaszolatlanul, ezekre alapoz a kutatás és a

tanulmány a következő félévben. A kvantitatív kérdőívek segítségével statisztikák

születnek, melyekkel egy lépéssel közelebb kerülhet a kutatás a megvalósítás felé.

Ehhez szükséges még újabb partneri kapcsolatok kialakítása, a meglévőek fenntartása és

általuk promótálni az elméletet.

A legtöbb nyitott kérdés még mindig a gazdasági vonatkozásokban van. Hogyan

hatnak gazdaságilag egymásra az egy lakásban lakók? Befolyásolhatjae a fejlesztést,

hogy a lakások nem egyénekhez tartoznak, hanem egy hálózat elemei?

Az eredmények egyre láthatóbbak és rendszerezettebbek, az irányok egyre

tisztábbak. A fejlesztés nyitott, mindig várja az érdeklődők és partnerek jelentkezését.

… in progress.


Documents

Grand Home Budapest - Egy megfizethető közösségi együttélésért Budapesten!