Gyermekkori beszédhibák és kezelésük

Dr. Závoti Józsefné PhD

Logopédia fogalma

• Olyan gyógyító, fejlesztő tevékenység, amely a beszédzavarok felismerésével és korrekciójával foglalkozikl, gyógypedagógiai, pszichológiai és orvostudomány elméleti és gyakorlati megalapozottságra és tevékenységre épülő speciális beavatkozás.

Pl. (Rhinophonia aperta) Orvosi műtét-----logopédiai beavatkozás----

pszichológiai kezelés

Beszédpatológia- logopédia

A beszédpatológia komplex tudományterület a beszédzavarok – kutatásával - megelőzésével - diagnosztikájával - korrekciójával

foglalkozik medicinális- Foniátria pedagógiai, gy.p.-i - Logopédia

A logopédia célja

• A beszédhibák megelőzésével, a már kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszéd létrehozása.

• A beszédhibával küzdő egyén számára a komplex személyiségfejlődést figyelembe véve elősegíti az önmegvalósítás, a társadalmi integrálódás megvalósítását.

A logopédia feladata

• Tanulmányozza a beszédet, annak fejlődését, zavarait

• Fejleszti a logopédiai diagnosztikát• Felvilágosító munkát végez (szülők,

pedagógusok, orvosok)• Együttműködik (szülők, pedagógusok,

orvosok, más szakemberek)

Logopédiai tevékenység szervezeti háttere

Közoktatási és egészségügyi törvény szabályozzaIntézmények:Oktatási-nevelési intézményekhez kötötten pedagógiai

szakszolgálat keretében - logopédiai óvoda - logopédiai osztály - beszédjavító intézet - korai fejlesztő központok - gyógypedagógiai intézmény - általános iskolaEgészségügyi ellátás keretében - kórházakban – fül-orr-gégészet - neurológia - idegsebészet osztályain

Logopédus képzés

Logopédiai tevékenységet• a gyógypedagógusképzésben az ELTE

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon logopédia szakon

• Pedagógiai karokon logopédus képzésen belül

• A képesítési követelményeket teljesítő, erről hivatalos oklevéllel (diplomával) rendelkező szakember végezhet.

A verbális kommunikáció

Az emberi közösségek tagjainak alapvető szükséglete a kölcsönös érintkezés, a kommunikáció---------nyelv, beszéd

Beszéd nélkül nem lehetséges, társadalmi, közösségi élet

• A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája.

• Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett, mondattanilag tagolt formában (beszéd, írás) történik, amelyet a fogadó fél auditív, vizuális vagy taktilis úton érzékel, és a kód ismeretében feldolgoz.

A nyelv

• Társadalmi produktum• Egyazon közösségek, nemzedékek

alkotása• A társadalom életében változik, módosul• Az adott környezet alakítja az egyénnél• A nyelvi környezet a gyermeki nyelv

fejlődésének meghatározója (Salimenes krónikája)

A beszéd• Egyéni produktum• Egyénhez fűződik, az egyén élettani működésének és a

környezet nyelvi hatásainak a következménye• Kifejező mozgás, látható, érzékelhető• Akaratot, érzelmi állapotot fejez ki• Hangok összessége, melyeket egy adott közösség

azonos rendszerek, szabályok alapján használ• A beszélő rendszerekhez, szabályokhoz alkalmazkodik

--------ez maga a nyelv• A gondolkodás eszközeInformációs értéke van a verbális jelek mellett a beszédben• prozódiai elemeknek (hangsúly, hanglejtés, ritmus,

tempó, hangszín, hangmagasság)• Metakommunikációs eszközök (arcmimika, gesztus,

testbeszéd, távolság)

A beszéd fiziológiója• A beszédet az idegrendszer irányításával

pszichikus és fiziológiai funkciókkal hozzuk létre.

• A hangképzés folyamata: Idegrendszer tüdő gégefő toldalékcső garat száj orrüreg

• Tüdő ---a beszéd létrehozásában a levegőáramlást szolgálja

• Gége---a légcső legfelső porcán van, elzárja a légcsövet az evés és ivás közben, itt jön létre a hangrezgés, a beszédhang alapját képező zönge

• Garatüreg – gégét a szájüreggel köti össze• Szájüreg /rezonátor/ - lágyszájpad - kem.szájpad - uvula - nyelv legaktívabb - fogak - ajkak - orrüreg

Hangképzés szervei

•

Magánhangzók képzése

• A verbális kommunikáció akadályoztatottságával járó főbb sérülések- Beszédfogyatékosság- Hallássérülés- Mutizmus

Beszédfogyatékosság• A beszéd és nyelvi teljesítmények

biológiai/organikus, funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége, amelynek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban.

• Megjelenési formák:- A beszédfejlődés súlyos elmaradása- A beszédfolyamatosság sérülése- A beszéd és hangképzés sérülései- Olvasás-, írászavar

Beszédakadályozottság• A kommunikációs problémák átfogó

megnevezése• Lehet: öröklött szerzett organikus funkcionális• Különféle tüneti szerveződésekben és

kiterjedtségben (hangadás, beszéd-és nyelvi fjelődés, beszédfolyamatosság, olvasás, írás teljesítményében, nyelvi produkciók változásaiban

Beszédzavar

• A beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre, érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, hangzó-kifejező beszédet, nyelvi működést, fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szemantikai szerveződést

Beszédhiba

• A beszédbeli akadályozottság legenyhébb formái

• A beszédhangok képzésének eltérő formái, nyelvi ügyetlenség

A nyelvi- és beszédfejlődést befolyásolja • a szociokultúrális hatások• A nyelvi környezet hatásai• A pszichés feltételek hatásai

Óvodás- és iskoláskorú gyermekek beszéd-rendellenességei

Hangadás• Diszfónia• Megkésett beszédfejlődés• Fejlődési diszfáziaArtikuláció zavarai• Pöszeség• Orrhangzós beszédBeszéd folyamatosság zavarai• Dadogás• HadarásOlvasás-írás zavarai

Beszédhibák tipizálásaDiszfónia (beszédhang problémája hangszín) organikus,

funkcionálisMegkésett beszédfejlődés• Expresszív beszéd időbeli, morfológiai, grammatikai, fonológiai

eltérése• Receptív beszéd fejlettsége• Jó szó- és mondatmegértés• Az expresszív és receptív beszéd diszkrepanciája• Gyermeknyelvi szavak továbbélnek• Dysgrammatizmus• Általános pöszeség(több hangcsoport, 10-13 hang helytelen ejtése)• Beszédrefigyelés jó, beszédmegértés jó• Amire megtínítják, jól alkalmazza• A nyelvi formák lassú kialakulása nem társul a pszichikus müködés

egyéb zavaraihoz (kivétel a mozgásfejlődés terén)• 2-3-4 évesen kifejezett tünetek• 5-6 évesen a javulás jól tapasztalható• A kognitív és szocializációs fejlődésben nem idéz elő zavart

Beszédhibák tipizálása

Fejlődési diszfáziaAz expresszív beszéd és receptív beszéd időbeli és strukturális zavara

(morfológiai, grammatikai, fonológiai, szemantikai szinten)Szó- és mondatalkotás hiányosSzómondatok, szótöredékek, mondatöredékekRészképességek halmozott zavaraAktív-passzív beszéd diszkrepanciájaFonológiai eltérések, hangátvetések, kihagyásokSzóalak rövidítése, érthetetlenségAkusztiko-motoros integráció zavaraEgy-egy jól ejtett szó4-8-9 évesen gondot jelent még a nyelvi formák helyes alkalmazása, nehezen

alkalmazza kommunikációs eszközként a nyelvetA beszédfejlődés stagnál, mintha ért. Fogy. LenneA nyelvi és részképesség zavarok nem intelligencia függőek, de a mentális

érés lassú (hosszabb időben a szemléletes gondolkodástól az elvont gondolkodás eljutás)

Etiológiai (oki ) tényezők• (sok tisztázatlan kérdés)• agyi érés zavara vagy lelassúbbodása• centrális szerveződs zavara• környezeti hatás• familiáris eredet• pszichoszociális faktorok

Pöszeség

• Legelterjedtebb beszédhiba (74-75 %)• Életkori előfordulás: 3-4 év 60 % 5-7 év 40 % 10 év 10 % Felnőttek 2.4 %

Definíció

• A pöszeség a beszéd tisztaságának olyan zavara, amely egy adott nyelvközösség artikulációs normáitól tér el. Egy adott nyelv fonémáinak eltérő kiejtése.

• Típusok:- Funkcionális pöszeség- Organikus pöszeség – a szervezetben

fennálló elváltozás, kóros státusz okozza a pöszeséget.

Organikus pöszeségA szervezetben fennálló elváltozások, kóros státusz okozza

a pöszeséget• Központi idegrendszeri elváltozások (centrális eredetű)• Beszédszervek elváltozásai (perifériás) - ajakra - fogakra (prognathia, progénia,

Organikus pöszeségmélyharapás, élharapás, nyílt harapás)

- nyelvre (lenőtt, nagy) - ajak- szájpadra (hasadék)

A pöszeség kiterjedtség szerint

• Általános pöszeség (13 hang vagy több hangcsoport helytelen ejtése)

• Részleges pöszeség (1-1 hangra vagy hangcsoportra kiterjedő)

Tünetek szerint• Hangtorzítás (rossz képzési hely pl. interdentális

szigmatizmus)• Hangcsere (pl. sapka – szapka)• Hangkihagyás (pől. Éhajó – ajó)

A pöszeség terápiájának feladatai• Általános logopédiai vizsgálat, szükség esetén

kiegészítő szakorvosi (neurológiai, foniátriai) és pszichológiai vizsgálattal.

• A vizsgálati eredmények elemzése és az összefüggések értelmezése alapján differenciált diagnózis felállítása.

• Az egyéni korrekciós terv kidolgozása a logopédia sajátos módszereivel, szükség esetén orvosi segítséggel.

• A logopédus tervszerűen készítse elő, fejlessze ki és rögzítse a helyesen képzett beszédhangokat, majd építse be a folyamatos beszédbe.

• Korrigálja a beszédhibával együttjáró esetleges nyelvi-grammatikai zavarokat, fejlessze a gyermek szókincsét, kifejező készségét.

• Együttműködés más pedagógussal szülővel

Pöszeség terápiájának célja• tiszta, a köznyelvi ejtésnormáknak megfelelő

artikulációt • Kiépíteni a nyelvi közlés formájában megjelenő,

annak alapjául szolgáló fonológiai rendszert. • a tiszta artikuláció segítségével megteremteni a

beszédhibás gyermek számára az információk befogadásának, feldolgozásának és továbbításának lehetőségét

• a harmonikus személyiség kialakításának feltételeihez.

Pöszeség terápiája, módszertani rendszere

• A I. Előkészítő szakasz:• 1.      motoros képesség fejlesztése• 2.      auditív percepció fejlesztése•  II. Hangfejlesztés szakasza -

Hangfelidézés•  III. Rögzítés szakasza•  IV. Automatizálás szakasza•  V. Motoros differenciálás szakaszajak- és

nyelvügyesítő gyakorlatok

Dadogás (nem folyamatos beszéd jelenségköre)

• Előfordulása a populációban 2 %-os• Fiúknál gyakoribb 77, 9 %-ban• 3 éves korban és iskolakezdésnél

gyakoribb (3-5%)• A beszéd ritmusának zavara, amikor is az

ember pontosan tudja, hogy mit akar mondani, de a hangok akarattalan ismétlése, elnyújtása vagy elakadása miatt nehezen tudja azt elmondani

TünetekAz elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját,

míg a másodlagos tünetek reakciók a dadogásra.

Az elsődleges tünetekhez tartoznak:• hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése • hangok megnyújtása • csendes vagy hangzó blokádok• A bezésd összeredezettségének görcsös,

spasztikus zavara• A légzés, hangadás és a folyamtos beszéd

gátoltsága• Alkati alapokon nyugszik• Gyakran párosul más beszédhibával (pöszeség,

hadarás)

A másodlagos tünetek között vannak ( amik az elsődleges tünetek leküzdését szolgálják)

• Az izmok megfeszítése,• grimaszok, • bevezető szövegek használata, • a nehéz hangok elkerülése segítik a beszédet. • Más stratégiák használatával a beszédet, mint

olyat igyekeznek elkerülni.• Gyakori a megakadástól való félelem, a

szégyenkezés és a kisebbségrendűségi érzés.

Oki háttér• Szomatogén eredet• Pszichogén eredet• Pszichoszomatikus eredet• a fő hajlamosító tényezők a beszédfejlődés

rendellenességei• az érzékeny idegrendszer• az átállított balkezesség• fő kiváltó okok pszichés tényezők: a

huzamosabb ideig tartó szorongás, az ijedtség, a félelem, és a tartós érzelmi feszültség.

Típusok

• Nem folyamatos beszéd (élettani dadogás) (klónusos tünetek )

• Kóros dadogás (klónusos, tónusos, klonotónusos)

Enyhítő, súlyosbító tényezők• Mikor nem dadog a dadogó• Mikor jelentkezik a görcsös dadogás• Nehéz hangok (p,b,dt,t k,g, m,)• Légzési sajátosság (mellkasi izmok

fokozott tónusa átterjed a gégeizmokra, ahol hirtelen zárlat kelezkezik – görcs)

• Együttmozgások (arcizmok, nyelv kiöltése, csettintés, szemhunyorítás stb)

• Prozódiai jellegzetességek (gyors beszéd, lmonotónia, sztereotípia stb)

Pszichés sajátosságok

• Logofóbia• Szocializációs problémák• Étkezési zavarok• Alvászavarok

• Élettani dadogás jellemzőiEllentét áll fenn a beszéd tartalmi és

emocionális valamint a motoros képességek között

Nem tudatos a hibaA görcsök a száj- és nyelvre korlátozódikEgyüttmozgások nincsenekNincs beszédfélelem ---Tanácsadás

Élettani dadogás Valódi dadogás

• Gondtalan energikus• Élénk

beszédkésztetés

• Tartalmi-kiviteli diszkrepancia

• Folyamatos beszéd

• Szótag, szóismétlés

• Félénk, bátortalan• Beszédfélelem

• Expresszív beszéd gátoltsága

• Megszakított

• Elnémulás, erős görcs

Tanácsok szülőknek, pedagógusoknak az élettani dadogás esetén

• Ne mondják a gyermeknek, hogy dadog.• Ne ismételtessék meg, ne javítsák a beszédét.• Ne szakítsák félbe a gyermek beszédét, mindig legyen

idő őt meghallgatni.• Ne produkáltassák mások előtt, ha ő nem szeretné.• Ne fárasszák túl a gyermeket sem szellemileg, sem

fizikailag.• Amikor fáradt a gyermek, keveset beszéltessék.• Ajánlott a közös bábozás, mesekönyv-nézegetés,

éneklés.• Nyújtsanak nyugodt, halk, dallamos beszédpéldát.

Dadogás terápia

• a logopédiai, pszichológiai esetleg orvosi vizsgálat eredményét

• a dadogás etiológiáját (okát) • a dadogó egyén életkorát • a dadogás súlyosságát • a dadogó személyiségét • a környezet befolyásolhatóságát

Cél• A logopédus - intenzíven és komplex módon - a dadogó

érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel a lehetőségek határain belül teremtse meg a folyamatos beszédet,

• az egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempó és - ritmus, továbbá

• a helyes hangsúlyozás kialakításával járuljon hozzá • a kommunikációs zavar leküzdéséhez és • az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek

megszüntetéséhez.

Élettani dadogás terápiájának komponensei

• a mozgáskészség fejlesztése, a testtartást általánosan fejlesztő, játékos utánzógyakorlatok,

• a kommunikációra irányuló játékos gyakorlatok, • a légzés és a lazitás gyakorlatai tudatositás nélkül • "rejtett" módon, játékos hang- és mozgásgyakorlatokba ágyazva • a tér- és formaérzéket fejlesztő gyakorlatok, • ritmusgyakorlatok: a zenei és beszédritmust fejlesztő feladatok

mozgásformákhoz kötve, • mozgásgyakorlatok témák utánzása alapján, megszüntetését célzó • mozgásgyakorlatok témák utánzása • a beszédfélelem oldását, illetve megszüntetését célzó gyakorlatok, • a tárgyakkal végzett cselekvés és a beszéd összekapcsolása.

Kisgyermekkori dadogás terápia

• mozgásfejlesztő gyakorlatok, • lazító gyakorlatok, • a légzés szabályozása énekléssel és verses gyakorlatokkal összekötve, • a hangadás gyakorlatai, a hangerő és a hangszín szerepének

megismertetése, használatának játékos formákban történő gyakorlása, • az artikulációs bázis fejlesztését célzó, a helyes időtartamú és pontos

képzésű hangok és hangkapcsolatok játékos gyakorlása, • a helyes hangindítás és zöngeképzés kialakításának gyakorlatai, • ritmusgyakorlatok, • cselekvés és a beszéd összekapcsolása, • a fogalmak, szavak tartalmának tudatosítása, a szómegtalálási készség

fejlesztése, szókincsbővítés játékos gyakorlatokkal, • a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a képzelet fejlesztését szolgáló

gyakorlatok, • játékos utánzások, énekek, versek dramatizálása, tanult mozgások

alkalmazása, • a gondolatok szóbeli megfogalmazását elősegítő gyakorlatok.

A serdülőkorú és felnőtt dadogók terápiájának

összetevői • tudatosan végzett lazító- és légzőgyakorlatok (a hasi légzés

kialakítása, a be- és kilégzés koordinációja, légzéskapacitás növelése, a folyamatos beszédhez szükséges levegőmennyiség helyes beosztása),

• rezonancia és hangképző gyakorlatok, • szótag- és szógyakorlatok, • mondatgyakorlatok, • olvasási gyakorlatok, • szövegtanulás, • a spontán beszéd gyakorlatai, • gyakorlatok a helyes hangsúlyozás kialakítása és a beszédszünetek

helyes alkalmazása érdekében, • a mozgáson alapuló kifejezőkészség fejlesztése, gesztus tanítása

kommunikációs gyakorlatokba illesztve, • a kezdeményezőkészség és önértékelés fejlesztése, • a tűrőképesség fokozása különböző életszerű helyzetekben.

A dadogás felosztása Oliver Paxton nyomán:

• 0-3 hónapig tart nem folyamatos beszéd -------------szülői tanácsadás

• 3-6 hó átmeneti dadogás----------------------------------- valódi dadogás

• 1 év után sem szűnik meg -------------személyiségre irányuló terápia kis csoportban és szülőcsoport -----------tünetekre irányuló terápia

Afázia

• A nyelvnek olyan zavara, amely az anyanyelv teljes elsajátítása után az agy organikus sérülése következtében jön létre (a bal agyfélteke körülhatárolt részeit érinti)

• Okai: (az egy bizonyos betegség során fellépő állapot)

- agyvérzés- baleset utáni állapot- tumorok

Típusai• 1. Totális afázia – értelmetlen szótagokat mond, mondatok

nincsenek, szótalálásnál segítségre van szükség, értése nehéz, 1-1főnév, ige használata

• 2. kevert afázia –spontán beszéd sérült, 1-1 szót tud mondani, a beszéd tartalma nehezen érthetőj, a beszédértése sérült, 1-1 mondatot tud mondani

• 3. motoros afázia – spontán beszéd sérült, szavak automatizmusa, agrammatizmus, beszédmegértés jó, példamondatokat jól utánmond

• 4. szenzoros afázia – spontán beszéd súlyosan sérült, tartalom nélküli közhelyek, véletlen szótalálatok, mondatfelépítése zavart, beszédkényszer, bőbeszéd, beszéd tartalma nem érthető, beszédmegértése sérült, szavakhoz hozzátold

• 5. Amnesztikus afázia – spontán beszéd állhat szóvirágokból, közhelyekből, néha teljes mondatokból. Szűk főnév, melléknévi, igei használat. Közepesen vagy jól érthető a beszéd tartalma, hangbeli torzítások előfordulnak, néha mellékmondatos formában közöl, megértése jó

Kísérő tünetek• Dysarthria• Apraxia• Látótér beszűkülés• Jobb testfél bénéulása• Megjegyzőképesség zavara• Koncentráló képesség z.• Átváltás z.• Konstruktív képesség z.• Teljesítmény- és hangulat z.• lelassulás

Terápia

• Cél: beszédmegértés tréningje expresszív beszéd tréningje

Összetett terápia: a nyelvi struktúra, grammatikára, morfológiai, szemantikai szempontok, egyéni jellegzetességek figyelembevételére épül

Orrhangzós beszéd(rhinophonia) – kóros nazalitás, orrhangzósság

Típusai1. Nyílt orrhangzós beszéda./ Organikus eredetű - veleszületett - teljes vagy részleges ajak és/ vagy szájpadhasadék

- submucozus szájpadhasadék - lágyszájpad rövidülés- Szerzett – hegedés - sérülés - bénulás b./ Funkcionális – szervi elváltozás nélkül nazális színezetű

a beszéd

Ajakhasadék – műtéti rendezés

Szájpadhasadék

Oki tényezők

• multifaktoriális eredetet • kromoszóma aberrációk, • örökletes tényezők • A hasadék kialakulásával járhat terhesség

során egyes gyógyszerek tartós szedése. A gyógyszer folsav és retinsav

• Az anyai dohányzás szerepe is ismert.

Terápia

• Interdiszcipliáris team• Sebész• Fül-orr-gégész• Logopédus• Pszichológus

beszédterápiaAz orrhangzós beszéd javításának célja • Szüntesse meg a különböző kórokok következtében kialakult kóros

nazalis rezonanciát, • Alakítsa ki a magyar nyelv percepciós bázisának megfelelően az

orális és nazalis hangszínezet megjelenését. A terápia eredményezze:

• a tiszta artikulációt, • a folyamatos, ritmusos • és érthető beszédet. Célul kell kitűzni az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek (kóros

személyiség jegyek megjelenéset) megszüntetését is. Légző gyakorlatok

• A cél megvalósítása érdekében elvégezendő feladatok a következők

• A terápia kezdési időpontjának megállapítása a szakorvosi és pszichológiai szakvélemények figyelembevételével,

• A funkciós próbák elvégzése a pontos és differenciált diagnózis céljából,

• A beszéd- és mozgásállapot vizsgálata, • A hallási megkülönböztető képesség vizsgálata, • Az egyéni kezelési terv elkészítése, • Az organikus feltételeknek megfelelő légzés kialakítása • A lágy szájpad működésének megváltoztatása, • Az artikulációban részt vevő izomzat helyes tónusának kialakítása, • A beszédhangok fejlesztése, rögzítése, automatizálása, • A tünetmentessé vált gyermekek beszédérthetőségének

A kezelés tartalmi jellemzői• A habilitációban a logopédus legelső

feladata:

• a tanácsadás, • a korai fejlesztés megindítása, • majd az intenzív, pösze-orrhangzós

terápia beállítása, • s végül az eredményektől függően az

utógondozás.

Logopédiai terápia(Gerebenné Várbíró K.) • artikulációs mozgások fejlesztése, • ajaktorna, • légzéstorna, • nyelvtorna, • rezonancia-gyakorlatok, • szájpadtorna, • szenzoros differenciálás, • az anyanyelv helyes használata.

Típusok

Zárt orrhangzós beszéd• Az m,n, ny hangok jellegzetes

rezonanciája hiányzik, helyette n-d, ny-gyx hang hallható

Kevert orrhangzós beszéd – a beszédhangok rezonanciájában az előző típusok jellemzői

Zárt orrhangzós beszéd terápiája

• Organikus ok fennállása esetén orvosi feladat. • Funkcionális formánál a logopédiai gyakorlatok

célja: – a lágyszájpad túlságosan feszes zárának lazítása, – a nazális rezonancia kifejlesztése.

• Prognózisa az organikus formánál jó. A funkcionális hátterű esetekben a logopédiai munka eredménye függ az intelligenciától, a beszédszervek ügyességétől, az akarattól, a kitartó gyakorlástól.

Forrásanyag• Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza• Tankönyvkiadó, Bp.,1970.• Ajtony Péter: Logopédia a gyakorlatban• Tankönyvkiadó, Bp.• Gyakori Beszédhibák /Tanítók kézikönyvtára/• Tankönyvkiadó, Bp.• Beszéd- és beszédviselkedés az óvodában • Tanszer-Tár Bt., Bp.• Taníts meg engem! • Logopédiai Kiadó, Bp.• Soproni Logopédiai Napok I-II. • Szoc.fogl., Sopron, 2008.• Gyógypedagógiai Szemle aktuális cikkei• Logopédiai vizsgálatok• ELTE-BGYFK, Bp. 1999.• Vassné-Kovács Emőke: Logopédia • BGGYTF, Bp. 1975.• A beszédészlelési és beszédmegértési zavarok, szerk.:Gósí Mária, 2008. Bp • www.beszed.hu/terapia_orrhangzos • www.beszedjavitas.hu