A gyógynövények gyűjtésével kapcsolatos hasznostudnivalók

ű ő áA gyógynövények gyűjtésével, szárításával, tárolásával és feldolgozásával több gyógynövénykönyv is részletesen foglalkozik, ezért csak néhány kiemelten fontos tudnivalórói adunk rövid összefoglalást.

A gyógynövények gyűjtésével kapcsolatban "alapszabályként" szokták megemlíteniaz alábbiakat:• csak azt a növényt és növényi részt gyűjtsük be, amelyiket valójában gyűjteniakarjuk,• egy-egy gyűjtőhelyen ne szedjük fel az összes növényt, hanem hagyjunk belőleott, ezzel biztosítva továbbszaporodásukat,• mindig csak annyi növényt gyűjtsünk be, amennyit aznap fel tudunk dolgozni, azaza szárításhoz megfelelően elő tudunk készíteni,• nyers növényi részeket lehetőleg ne tartsunk egy halomban sokáig, mert átmelegszik,és a beinduló kedvezőtlen kémiai változások miatt romolhat a begyűjtött drogminosége,• a növényi részeket általában épen és teljesen kifejlett állapotban gyűjtsük be.

Az egyes növényi részek begyűjtésének időpontjára és módjára vonatkozó irányelvekbőlaz alábbiakat érdemes szem előtt tartanunk.A föld alatti részeket általában nyugalmi állapotban, késő ősszel vagy kora tavasszal,míg egyes gumókat (pl. őszi kikerics) nyáron gyűjtjük. Kiásás után a gödröket temessükbe (ez azokon a legelőkön különösen fontos, ahol nagyobb méretű gyökereket- például tövíses iglicét - ásunk ki). A növények továbbszaporodásának biztosításáraegy kis gyökér(törzs)darabot telepítsünk vissza a talajba (ezt a gyakorlatotkövetik például a védelemre szoruló kálmos esetében). A föld alatti részeket rendszerintmegmossák, egyes esetekben (pl. zilizgyökér és szappangyökér) pedig meghámozzákés aprítják. Szárításuk természetes és mesterséges úton egyaránt történhetmindaddig, amíg a drog pattanva nem törik.A virágos hajtásokat rendszerint virágzás előtt, virágzáskor vagy virágzás utángyűjtjük. Az erős, fásodó szárú növényeknél csak a felső hajtásrészeket gyűjtsük(pl. fehérüröm, aranyvessző). Minél kevesebb és minél vékonyabb szárrészt tartalmazegy drog, rendszerint annál értékesebb (mivel több hatóanyagot tartalmaz).Szárításukhoz jól szelloző helyiséget kell választani, ahol drótokra felaggatva, csokorbakötve vagy keretekre kiterítve száríthatjuk addig, amíg a drog könnyen nem12 morzsolódik.A leveleket akkor kell gyűjtenünk, amikor azok teljesen kifejlődtek és egészségesek.A levelek gyűjthetok egyesével és levélnyéllel, de úgy is, hogy azokat a levágotthajtásokróllefosztjuk (pl. csalán). A leveleket lehetőleg száraz időben és a harmatfelszáradása után gyűjtsük. Ha ez nem oldható meg, akkor gyűjtés után terítsük ki aleveleket, és a befülledés elkerülése érdekében többször forgassuk meg azokat. Adrogot addig kell szárítani, amíg az könnyen nem morzsolódik.Virágokat száraz, napos időben kell gyűjteni, mert csak ily módon kerülhető elmegbamulásuk. Némely virágokat bimbós vagy nyíló állapotban gyűjtik (pl. kökény),míg másokat a teljes virágzás idején (pl. hárs, kamilla). A szárítást mindig meleg,huzatos helyen, vékony rétegben kiterítve kell végezni, lehetőleg naptól védve. Azökörfarkkóró virág napon is szárítható, mert fontos, hogya gyűjtés napján megszáradjon.

A bodzavirág nemcsak kiterítve, hanem fürtökben felakasztva is szárítható. Amegszáradást a drog könnyen morzsolhatósága jelzi.A terméseket és a magvakat félérett vagy érett állapotban szokták gyűjteni, szárításuktermészetes úton, ill. a nagy tömegben és/vagy az ősszel gyűjtötteknél mesterségesúton történhet.A fakéreg gyűjtését tavasszal, közvetlenül a nedvkeringés megindulása után szoktákvégezni, majd a drogot addig szárítják, amíg az pattanva nem törik.A növények száritásának alapvető célja az, hogy a nedvesség eltávozását úgy segitsükelő, hogy az egyes növényi részek (drogok) küllemét (színét) és hatóanyagaitmegőrizzük, ezzel biztosítva hosszabb tárolhatóságukat. A szárítóhelyiséggel kapcsolatbanéppen ezért alapkövetelmény, hogy az tiszta, jól szellőztethető és kellőennagy légterű legyen.A szárítás során ügyelnünk kell többek között:• az összetévesztés elkerülésére (földre terítve a különféle növények részei jól ellegyenek különítve, keretre rakva pedig csak ugyanazon növények részei kerüljenekegymás fölé),• az erős hatású növények elkülönítetten történő szárítására és tárolására,• az erőteljes és folyamatos szellőztetés biztosítására, ill.• arra, hogy állatok (baromfi, galamb, kutya, macska stb.) ne juthassanak be a szárítóhelyre.A szárítás során a növényi részeket rendszeresen forgassuk meg, mesterségesszárításnál pedig ügyeljünk a szárítási homérséklet helyes megválasztására és azegyenletes hőmérséklet biztosítására.A növényi drogokat lehetőleg száraz helyen és fénytől védve tároljuk, s ügyeljünkarra, hogy a tárolásra használt eszközöket (zsákokat, üvegeket, dobozokat) megfelelőcímkékkellássuk el.

A VADONTERMŐ GYÓGYNÖVÉNYEK ÉRTÉKESÍTÉSE

A nálunk vadon előfordulo, magasabbrendű novenyfajok szama 3200 koruli, ezekbőlkb. 150 fajt hasznalnak a gyogyászatban. Begyűjtesuk szukseges nyersanyag forrasteredmenyez es, esetenkent előnyokkel jar, de vadontermő allomanyainkfelhasznalasanak hatranyai is szamottevőek.A tobbi haszonnoveny csoporthoz viszonyitva a gyogynoveny fajok szama nagy, sezert valamennyi igenyelt faj termesztese alig oldhato meg. Jelentős tartalekokkalrendelkezunk, melyek minden evben megujulnak, gyogyaszati es gazdasagi szerepukegyarant figyelemremelto, ez a helyzet a galagonya, vadrozsa, fekete es voros afonya,homoktovis termeseinek, az őszi kikerics magvainak, a bodza es hars viragainak, amezei zsurlo, katangkoro, pitypang foldfeletti reszeinek, az utifű leveleinek eseteben.Amennyiben a begyűjtott mennyiseg lenyegesen kisebb, mint a rendelkezesre allotartalekok, tovabba ha a novenyek olyan reszeit gyűjtik, melyek nem veszelyeztetikaz allomanyokat, a fajoknak pedig nincsenek olyan ritka rokonai vagy fajon belulivaltozatai, melyeket a gyűjtes veszelyeztet, az ertekesitesnek ezt az ősi modjattovabbra is fenntartjuk.A vadontermő novenyfajok ertekesitese kulonosen celszerű a tomegesen megjelenőjovevenyfajok es gyomnovenyek eseteben (I. a termeszetvedelmi vonatkozasoknal).Az egyeb okok miatt rendszeresen irtott fajok (anyarozs, boroka,soskaborbolya, zaszpa) eseteben gyogyaszati nyersanyagkent tortenő feldolgozasukesszerű.Tobb olyan fajt hasznalunk a gyogyaszatban, melynek termesztese kulonleges

kornyezeti igenyei miatt nem jon szamitasba, ezert a begyűjtes jelenti a nyersanyagbeszerzesenek egyeduli forrasat (izlandi zuzmo, erdei pajzsika, voros afonya,vidraelecke).A tudomanyos kutatas es a gyogyszertervezes soran olyan uj fajok bevezetesere kerulsor, melyeket addig nem kerestek, ezert nem is termesztettek es beszerzesuk csak avadontermő allomanyok ertekesitese reven oldhato meg (ez tortent az utobbi evekben atelizold meteng eseteben).A vadontermő fajok begyűjtesenek legnagyobb hatranyai koze tartozik, hogytermeszetes novenyzetunk ill. gentartalekaink folyamatos elszegenyedeset eredmenyezi.Nehezseget okoz, hogy a keresett faj helyett a hasonlokat is osszegyűjtik,az osszetevesztes rontja a nyersanyag minőseget, de veszelyes tevedesek iselőfordulhatnak. Tovabbi hatranyt jelent, hogy a nyersanyag erteke videkenkentvaltozhat, a gyűjtes soran nem tartjak be az eghajlati viszonyokra es napszakokravonatkozo szabalyokat. Sok esetben nehezen oldhato meg a megfelelő szaritas,kulonosen hegyvideken. A gyűjtesi művelet nem gepesithető es munkaigenyes. Azegesz ertekesitesi mod nehezen hozhato osszhangba a begyűjtesi tervvel, mert vagytobbet szednek ossze, ami a felesleges munka mellett es az allomanyok esszerűtlencsokkentesen kivul a nyersanyag ertekenek elveszteset eredmenyezheti, vagykevesebbet annal amit a gyogyszerek keszitesere igenyelnek.A vadontermő gyogynovenyek gyűjtese kiegeszitő jovedelmi forrast jelent azerdőgazdalkodas es az egyeni gyűjtők vagy gyűjtőcsoportok reszere.A gyűjtes szervezesenek ket modjat kulonboztetjuk meg. Az egyik esetben mindenelőzetes felmeres nelkul begyűjtik az egyes videkeken előfordulo fajokat, a keresletnekmegfelelően, a masikban viszont előzetesen felmerik a rendelkezesre allo tartalekokat.1980-ban fejeződott be Romania egesz terulete gyogynovenyeinek felterkepezese, nehanymunkaegyuttes evente osszehangolt tevekenysegenek eredmenyekeppen. A kozel haromevtizedes tevekenyseg jellegeből adodik, hogy a kezdetben vegzett kutatasok eredmenyeima mar kevesbe tukrozik a valosagot, mint a legujabbak, ezert a felmerest nemtekinthetjuk befejezettnek, de mindenkeppen jo kiindulopontot jelent a jovőre nezve es ahibahatar kereteben ma minden fajrol tudjuk, mekkora orszagos tartalekkal rendelkezunk,vagy videkenkent melyek a begyűjthető mennyisegek.A gyogynovenyek előfordulasanak es a begyűjthető mennyisegeknek a felmeresetortenhetik foldrajzi egysegenkent (hegysegenkent, vizgyűjtő teruletenkent) vagyelvegezhető kozigazgatasi teruletenkent (megyenkent es azokon belul a begyűjtőkozpontok korzetei szerint).A felterkepezes akkor teljes, ha kiterjed a kovetkezőkre : a terulet hegy es vizrajzi,foldtani, talajtani, eghajlati viszonyai ; a flora es novenyzet kutatasanak tortenete, azaddig kozolt vagy gyűjtemenyekben tarolt adatok es a sajat vizsgalatok alapjan ateljes florajegyzek es a novenytarsulasok ismerete ; a nepi novenyismeret.Kovetkezik a gyogynovenyekre vonatkozo tulajdonkeppeni felmeres, melynek soranaz egyes novenyfajok elterjedese mellett megallapitjuk a rendelkezesre allotartalekokat, melyek az esszerű, szervezett gyűjtes eseteben hosszabb tavra ervenyesevi mennyisegek. Az utobbi tevekenyseg modszere s ismerve a keresett novenyi reszatlagsulyat es a szaradasi aranyt, az egyedek gyakorisaga es sűrűsege alapjankiszamitjuk az evenkent begyűjthető mennyiseget. Termeszetvedelmi megfontolasokmiatt nem tuntetjuk fel a ritka, vedelmet igenylő fajokat, a kisebb allomanyokat es akimelendő tarsulasokat (peldaul a harmatfuvet, Drosera rotundifolia L) es atőzeglapokat, vagy videkenkent a tavaszi hericset, (Adonis vernalis L).Megvizsgaljuk a teruletről szarmazo novenyi reszek erteket (hatoanyag tartalmat)annak eldontesere, erdemes-e egyaltalan a kerdeses fajt begyűjteni es forditva,

vannak-e olyan populaciok, melyek kulonleges figyelmet erdemelnek a bennuktalalhato anyagok miatt.Valamennyi adat felhasznalasaval elkeszulnek a gyogynoveny fajok előfordulasates a begyűjthető mennyiseget feltuntető terkepek es jegyzekek. Gyogynovenyfloratszerkesztett Fűzi Jozsef (1973) Kovaszna megyere vonatkozoan, ilyen a Csikimedencere vonatkozo kotet (1968), majd a Csedő Karoly altal szerkesztett konyv(1980), utobbiban az egyes fajok bemutatasa soran szerepelnek a begyűjthetőmennyisegek kozsegenkent, tajegysegenkent.A gyogynovenyek terkepezese kiterjed a termesztesre ajanlott fajokra es az e celraajanlott teruletekre.

TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTOK A GYÓGYNÖVÉNYEKGYŰJTÉSEKOR

A vadontermő gyogynovenyek ertekesitesekor kulonos gondot forditunk a termeszetvedelmikovetelmenyek betartasara, termeszetes tartalekaink megőrzesere. Agyogynovenyek eseteben, minthogy a fajok szama viszonylag nagy (valamennyimagasabbrendű novenyfajunknak kb. 7%-a), kulonleges kimeletre van szukseg.Az elmult ket evszazad soran, amiota reszletes florisztikai feljegyzesek es novenygyűjtemenyekallanak rendelkezesunkre, tobb faj kipusztult vagy előfordulasabizonytalanna valt, a termőhelyek elszegenyedtek. Az eredeti novenytakaro gyerul,bennszulott (endemikus), a vilagon mashol elő nem fordulo, vagy nehany harmadkori,nagyobbszamu jegkorszaki maradvany- (reliktum) novenyunk allomanyaielszegenyedtek. Ezzel szemben a mas foldreszekről vagy videkekről behurcoltjovevenyfajok legtobbje terjedőben van, gyakran tomegesen jelenik meg. Az eredeti fajokszamszerű csokkenese es ezzel ellentetes folyamatkent az idegen fajok terhoditasakedvezőtlenul befolyasolja novenyzetunket.Termeszetvedelmi ertekeinket torveny vedi. Az intezkedesek egy resze tajegysegekre,nagyobb vagy kisebb teruletekre korlatozodik (nemzeti parkok, tajvedelmi korzetek,rezervatumok), mas resze rendszertani egysegeket jelol meg, melyek a vedett teruletekenkivul sem gyűjthetők, barhol fordulnanak is elő.Jelenlegi gyogynovenyeink kozul a torveny az egesz orszagra kiterjedő vedelmetbiztosit az angyalgyokernek (Angelica archangelica L.), a medveszőlőnek(Arctostaphylos uva-ursi L.) (Spr.) es a sarga tarnicsnak (Gentiana lutea L.). Egyesmegyek vedette nyilvanitottak teruletukon az arnikat (Arnica montana L.), atorpefenyőt (Pinus mugo Turra), de vedelmet igenyel egyebek mellett a sarga tarnicshelyett gyűjtott pettyes tarnics is (Gentiana punctata L.).Vedelemre szorulnak azok a novenytarsulasok (fitoconozisok), melyek akar akornyezeti tenyezők megvaltozasa, akar az osszetetelukben resztvevő egyes fajokkipusztulasa reven veszelyeztetettek. Egy-egy kiemelt fontossagu faj vedelmere szuksegvan, de tartos eredmenyre csak akkor szamithatunk, ha erintetlen marad az egeszeletkozosseg, amelyben terem.A termeszetvedelmi novenyi ertekeink sorsanak kovetese erdekeben szukseg van aritka es veszelyeztetett fajok un. voros listajanak osszeallitasara. A jegyzek lehetorszagos jellegű vagy korlatozodhat egy-egy tajegysegre, videkre. Noha egyes fajokpillanatnyilag helyenkent meg tomegesen teremnek (peldaul az Erdelyi medence tobbteruleten a tavaszi herics, Adonis vernalis L., I.) ott, ahol csak szorvanyosan jelennek

meg, mindenkeppen a helyi voros jegyzekben kell szerepelniok.Legfontosabb termeszetvedelmi teendőink a kovetkezők :

1. A gyogynovenyek kimeletes gyűjtese

Az evelő fajok eseteben az attelelő foldbeli reszek (gyoktorzsek, gyokerek, gumok,hagymak) gyűjtese az egyed kipusztitasat jelenti. Az allomanyok ritkulasat bizonyosmertekig kevesbe veszelyezteti a keső őszi gyűjtes, mert a kozben kiszorodottmagvakbol uj egyedek fejlődhetnek. Ha viszont a foldbeli reszeket tavasszal, vagynyaron meg a termesek beerese előtt assuk ki, akkor termeszetesen ezzel alehetőseggel nem szamolhatunk. Veszelyeztetett fajaink ebből a szempontbol,elsősorban a sisakviragok (Aconitum sp.), a nadragulya (Atropa belladonna L.), azorvosi kankalin (Primula officinalis) (L. Hill.) vagy a legelő-javitas celjabol is irtottfeher zaszpa (Veratrum album L.) annak ellenere, hogy ez utobbi kettő megtomegesen fordul elő.A fas szaru novenyek kergenek gyűjtese a peldanyok kiszaradasat eredmenyezi, eza helyzet pl. a kutyabenge (Rhamnus frangula L.). eseteben.Ha ipari nyersanyagkent egy fajnak csak a foldfeletti reszeit ertekesitik, de azegesz novenyt kitepik, akkor ez a kimeletlen eljaras szuksegszerűen a kipusztulasteredmenyezi, ez tortent tobb helyen a telizold metenggel (Vinca minor L.).Erdemes fontolora venni, hogy a begyűjtott novenyi reszek erteke merhető-eegyaltalan a kipusztitas altal okozott karokhoz. A torpefenyő (Pinus mugo Turra)osszefuggő, sűrű allomanyokat kepezett az erdőhatar felett, ezek maradvanya megfennmaradt a Keleti es Deli Karpatok tobb teruleten, ahol jol meghatarozott szerepettolt be az eghajlati viszonyok kialakitasaban, a termeszetes vizgazdalkodasbiztositasaban. A vizmosasok, hirtelen hoolvadas es ezek kovetkezmenyei okoztakarokhoz viszonyitva elenyesző az a pillanatnyi haszon, ami a kulonben ishelyettesithető illo olajbol vagy koptető szirupok gyartasabol szarmazik.

2. A ritkabb vagy veszelyeztetett fajok helyettesitese

A medveszőlő (Arctostaphylos uva-ursi L.) (Spr.), amely torveny altal vedett faj,ugyanazt a hatoanyagot tartalmazza, mint a voros afonya (Vaccinium vitis-idaea L.),tehat ez utobbi ertekesitesevel le lehetett mondani a medveszőlő leveleinekgyűjteseről. Az europaszerte gyakori tovises iglic (Ononis spinosa L.) nalunk csakszorvanyosan fordul elő, egyes kozonseges rokon fajai viszont hasonlo vizelethajtohatassal rendelkeznek. De meg kezenfekvőbb megoldast jelent a gyomnovenykenttomegesen fellepő varjumak (Hibiscus trionum L.) fold feletti reszeinek gyűjtese,melyeknek vizelethajto hatasa az iglicevel egyenertekű. A gyomnovenyekertekesitese kettős hasznot biztosit: egyreszt ezaltal kimeljuk novenyzetunkertekesebb fajait, masreszt vegyszerek alkalmazasa nelkul csokkentjuk a gyomokokozta karokat. Ezert a gyomnovenyek, elsősorban a jarulekos floraelemekkentterjedő fajok hasznositasa kulonleges figyelmet erdemel. A termeszetesnovenyzetunkhoz tartozo aranyvessző (Solidago virgaurea L.) nem ritka, de az egyrejobban terjedő eszak-amerikai eredetű ket istapfű, a Solidago canadensis L. es a S.gigantea Ait. azonos ertekű gyari keszitmenyek előallitasat teszi lehetőve.Nagyobb figyelmet erdemelnek a ma meg kis mertekben ertekesitett, degyakorlatilag korlatlan mennyisegben rendelkezesunkre allo fajok : a tarackbuza(Agropyron repens L.) (Beauv.) gyoktorzse, melynek vizelethajto es vernyomascsokkentőhatasa van ; szinten ipari keszitmenyek előallitasara a vadmurok (Daucus

carota L.) termesei is alkalmasak. A bokolo bogancs (Carduus nutans L.) termeseibőlmajvedőszerek előallitasat iranyoztak elő. A szerbtovis (Xanthium spinosum L.)kivonatai klinikai vizsgalatok szerint is biztato eredmenyekhez vezettek a dulmirigy(prosztata) tultengeseben, joindulatu hamdaganataban. Ez utobbi faj es rokonainalunk csak a XVIII. es XIX. szazadban kezdtek elterjedni, a gyűjtes miattigyerulesuk nem veszelyezteti eredeti novenyzetunk osszetetelet. Hasonlokeppenesszerű a keskenylevelű derece (Chamaenerion angustifolium (L.), syn. : Epilobiumangustifolium L.) ertekesitese, mely az erdővagasok, malnasok teruleten tomegesenjelenik meg, mehlegelőkent is fontos, de a javasolt gyogyaszati felhasznalasahoz isbőseges tartalekokkal rendelkezunk.

a) A gyógynövények gyűjtéseA gyogynovenyeket akkor gyűjtjuk, amikor a felhasznalt resz a legmegfelelőbb fejlődesiszakaszban van es amikor a legmagasabb a hatoanyag tartalma. A foldbeli reszeket anyugalmi időszak elejen vagy vegen, ősszel vagy tavasszal gyűjtik, a leveleketkozvetlenul a viragzas előtt, a teljes foldfeletti reszt a viragzas kezdeten, a viragokat isaltalaban a viragzas elejen, a termeseket es magvakat a teljes eres előtt vagy alatt.A foldbeli reszeket barmelyik napszakban gyűjthetjuk. A foldfeletti reszek leszedesere,gepesitett betakaritasara a delelőtti, deli orak a legmegfelelőbbek. A konnyen pergőtermeseket hűvos időben vagy reggel kell begyűjteni, amikor meg harmatosak, a tobbifoldfeletti reszt (leveleket, viragokat, herbat) szaraz, napos időben.A foldbeli reszeket a gyűjtes ill. betakaritas utan azonnal meg kell mosni, esetenkenthamozni, feldarabolni. A zsengebb novenyi reszeket kosarakba szedjuk, nem nyomjukossze, biztositjuk a kellő szellőzottseget, hogy ne melegedjenek at, ne fulledjenek be.A begyűjtott szerv elsődleges feldolgozasa, tehat a nem szukseges reszek el-tavolitasarendszerint a gyűjtes helyen illetőleg a szantoterulet szelen tortenik ugy, hogy a mergezőnovenyek maradekait elassak. Mergezesi lehetőseg eseteben gyerekeket nem vonunk be agyűjtesi, feldolgozasi munkalatokba.A begyűjtott napi mennyiseget a szaritasi lehetősegekhez merten kell megszabni, azosszmennyiseget pedig a szuksegletnek, a tervnek megfelelően kelt megallapitani.A termesztett gyogynovenyek begyűjtesenek időpontjat, a begyűjtott reszekmennyiseget az egyedfejlődes es a hatoanyag tartalom alapjan szabjak meg Mindigugyelnunk kell arra, hogy a novenyek ne meruljenek ki a legyűjtott leveles szarak, levelekmiatt, az evelők eseteben az attelelő reszek rendelkezzenek ősz-szel kellő tartalektapanyaggal, hogy tavaszig eletkepesek maradjanak

Szabályozása: EU indirekt szabályozás 338/97 EK Tanácsi rendelet, 1808/2001/ EK Bizottsági rendelet „Veszélyeztetett Állat-és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelme” CITES- egyezmény (33000 fajból –240 gyógynövény), Európai Gyógynövénytermesztők Szövetsége (2001)GCP = Good Wild Crafting =Helyes Gyűjtési GyakorlatGACP = Good Agricultural and Collection PracticA v.t. gyógynöv. gyűjtésének ökológiai hatásai:- egyre nagyobb mennyiségben történő gyűjtés

(védett, veszélyeztetett)- nem vagy alig ellenőrzött kereskedelem- növényeket károsító betakarítási gyakorlat- kereskedelmi struktúra átalakulása a „Keleti –blokk” - természetes előfordulási helyek csökkenéseSzemléletváltás! A gyűjtés alapvető feltételei: - a közelben működő felvásárló hely, - napi információ, - a felvásárlásról (mit, mennyit), - lelőhelyi adottságok, - tisztázott tulajdonjog, - felvásárlók jogi státuszának tisztázása (őstermelő, vállalkozó)A szakszerű gyűjtés feltételei: - megfelelő botanikai ismeretek–növényfaj azonosítása- rokon fajok ismerete- erős hatású, mérgező fajok ismereteGyűjtési mód, tárolás:- védett, veszélyeztetett fajok ismerete (területileg illetékes hatóság engedélye)- gyűjtendő növényi rész ismerete - gyűjtési idő ismerete (időjárás, technológiai érettség):

Gyökerek, gyökértörzsek-nyugalmi időszakbanKérgek–nedvkeringés megindulásakorRügyek–lombfakadás előttLevelek–teljesen kifejlett állapotbanHerba–virágok nyílásának kezdeténVirág –teljes virágzás

Termések, magvak–teljes érés