HAMVAS GÁBOR EKPHRASISOK AZ EZÜSTKORI EPOSZIRODALOMBAN · 2017. 6. 23. · Doktori (PhD) értekezés HAMVAS GÁBOR EKPHRASISOK AZ EZÜSTKORI EPOSZIRODALOMBAN Témavezető: DR.TAKÁCS

Doktori (PhD) eacutertekezeacutes

HAMVAS GAacuteBOR

EKPHRASISOK AZ EZUumlSTKORI

EPOSZIRODALOMBAN

Teacutemavezető

DR TAKAacuteCS LAacuteSZLOacute

egyetemi docens

Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem

Boumllcseacuteszet- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar

Nyelvtudomaacutenyi Doktori Iskola

(Vezetője DR Eacute KISS KATALIN)

Klasszika-filoloacutegia műhely

(Vezetője DR MAROacuteTH MIKLOacuteS)

2016

DOI 1015774PPKEBTK2017003

2

I BEVEZETEacuteS 4

II AZ EZUumlSTKORI EPOSZOK EacuteS EKPHRASISAIK 21

A) Achilles pajzsa az Ilias Latinaacuteban 21

B) Lucanus Pharsaliaacuteja 29 1 Pompeius siacuteremleacuteke 31

2 Iuppiter Hammon temploma 32

3 Cleopatra palotaacuteja 34

C) Valerius Flaccus Argonauticaacuteja 37 1 Az Argo hajoacutet diacutesziacutető keacutepek 38

2 Phalerus pajzsa (eacutes Eribotes fegyverei) 48

3 Castor eacutes Pollux koumlpenye 51

4Canthus pajzsa 53

5 Iason koumlpenye 62

6 Cyzicus serlege 72

7 Itys kardsziacuteja 75

8 A kolchisi templom 76

9 A bisalta legio pajzsa eacutes Colaxes nyakeacuteke 83

10 Phrixus seregeacutenek jelveacutenye 85

11 A Coralli neacuteptoumlrzs jelveacutenye 86

12 Pallas aegise 87

D) Statius Thebaisa eacutes Achilleise 89 1 Adrastus serlege 91

2 Az argosi kiraacutelyszobrok 94

3 Harmonia nyaklaacutenca 97

4 Polynices kardja 101

5 A Tydeus aacuteltal vezetett neacutepek sisakja 102

6 Hippomedon pajzsa 103

7 Molorchus haacutezaacutenak ajtaja 104

8 Capaneus fegyverei 105

9 Amphiaraus pajzsa 107

10 Parthenopaeus pajzsa 109

11 Hypsipyle gyermekeinek kardja eacutes koumlpenye 110

12 Opheltes szemfedője 110

13 Opheltes siacuteremleacuteke 111

14 A nemeai jaacuteteacutekok megkezdeacutesekor felvonultatott ősszobrok 113

15 A kocsiverseny győzteseinek adott diacutejak 116

16 Mars haacuteza 121

17 Haemon sisakja 124

18 Dryas fegyverei 125

19 A phoacutekisi vaacuterosokboacutel eacuterkező harcosok fegyverei 127

20 Crenaeus pajzsa 127

21 A Iunoacutenak ajaacutendeacutekba adott peplosz 130

22 Az Aacutelom lakhelye 132


3

23 Menoeceus sisakja 134

24 Clementia oltaacutera 135

25 Theseus pajzsa 137

26 Az Achilleis pajzsleiacuteraacutesa 138

E) Silius Italicus Punicaacuteja 142 1 Dido temploma 145

2 Bagrada pajzsa 148

3 A templom ahol a senatus fogadja a Saguntumboacutel eacuterkező koumlveteket 150

4 Theron pajzsa 152

5 Hannibal pajzsa 157

6 Hercules gadesi temploma 165

7 Crixus pajzsa 174

8 Corvinus sisakja 176

9 C Flaminus consul fegyverzete 177

10 A liternumi templom 181

11 Scaevola pajzsa 187

12 Phorcys pajzsa 189

13 Grosphus pajzsa 190

14 Hasdrubal koumlpenye 192

15 Scipio pajzsa 195

16 Scipio triumphusa 198

III OumlSSZEFUumlGGEacuteSEK EacuteS VEacuteGKOumlVETKEZTETEacuteSEK 200

BIBLIOGRAacuteFIA 204

Az ideacutezett eacutes emliacutetett antik auctorok bibliograacutefiaacuteja 204

A Bevezeteacutesben ideacutezett vagy emliacutetett irodalmi művek bibliograacutefiai adatai 205

Szakirodalom 206

OumlSSZEFOGLALOacute 224

SUMMARY 225


4

I Bevezeteacutes

Disszertaacutecioacutem ceacutelja a roacutemai irodalom ezuumlstkoraacuteban iacutert eposzok ekphrasisainak elemzeacutese Az

egyes szoumlvegreacuteszletek bemutataacutesa eacutes vizsgaacutelata előtt azonban mindhaacuterom a ciacutemben szereplő

fogalomroacutel szoacutelni kell neacutehaacuteny szoacutet

A roacutemai irodalom ezuumlstkoraacutet ndash baacutermennyire is ellentmondaacutesosnak tűnik egy

irodalomtoumlrteacuteneti korszakot toumlrteacutenelmi esemeacutenyekhez koumltni ndash konvencionaacutelisan az Augustus

eacutes Traianus csaacuteszaacuterok halaacutela koumlzoumltt eltelt időszakkeacutent (Kr u 14ndash117) szoktaacutek meghataacuterozni

Ennek magyaraacutezata hogy az ebben az időben zajloacute politikai folyamatok eacutes taacutersadalmi

vaacuteltozaacutesok hataacutessal voltak a szuumllető művek műfajaacutera eacutes stiacutelusaacutera1

A korszakboacutel raacutenk maradt eposzok a koumlvetkezők Lucanus Pharsaliaacuteja Valerius

Flaccus Argonauticaacuteja Statius Thebaisa eacutes befejezetlenuumll maradt Achilleise valamint Silius

Italicus Punicaacuteja Ebben az időszakban keletkezett meacuteg a Baebius Italicus neveacutehez koumlthető

Ilias Latina ciacutemen szaacutemon tartott kiseposz amely Homeacuteros Iliasaacutenak toumlmoumlr oumlsszefoglalaacutesa A

Pharsalia eacutes az Ilias Latina Nero koraacuteban keletkezett a toumlbbi Flavius-dinasztia idejeacuten alkotoacute

szerzőt sokaacuteig Vergilius epigonjaacutenak tartottaacutek aacutem a 20 szaacutezadtoacutel induloacute kutataacutesok

kimutattaacutek hogy mindegyikuumlk műve tartalmaz igencsak egyedi elemeket is

Mivel az ezuumlstkor eacutes az eposz definiaacutelaacutesa nagyjaacuteboacutel egyseacuteges a szakirodalomban

keacutetseacutegtelen hogy a ciacutembeli fogalmak koumlzuumll az ekphrasis az amelynek meghataacuterozaacutesa a

legkoumlruumllmeacutenyesebb Kis tuacutelzaacutessal azt mondhatjuk ahaacuteny tanulmaacuteny annyifeacutele definiacutecioacute

leacutetezik A kurrens szakirodalomban keacutet szeacuteles koumlrben elfogadott meghataacuterozaacutes van leginkaacutebb

elterjedve melyeket MILIAacuteN Orsolya is ideacutez az ekphrasis fogalmaacutet meghataacuterozni igyekvő

disszertaacutecioacutejaacuteban az egyik definiacutecioacute szerint az ekphrasis műtaacutergyleiacuteraacutes miacuteg a maacutesik szerint

vizuaacutelis reprezentaacutecioacute verbaacutelis reprezentaacutecioacuteja2 de a keacutepleiacuteraacutes eacutes műalkotaacutes-leiacuteraacutes

meghataacuterozaacutesokkal is lehet talaacutelkozni ahol a műalkotaacutes-leiacuteraacutes nem felteacutetlenuumll esik egybe a

műtaacutergyleiacuteraacutessal mivel a műveacuteszi alkotaacutes eredmeacutenye nem csak taacutergyi formaacuteban

manifesztaacuteloacutedhat3 Tovaacutebb bonyoliacutetja a helyzetet hogy az oacutekorban maacutest eacutertettetek a szoacute alatt

mint a mai szakirodalomban mivel az ekphrasis akkor retorikai szakkifejezeacutes volt ma viszont

irodalomtudomaacutenyi fogalom

1 ADAMIK 2002 11ndash14

2 MILIAacuteN 2009[b] 22 n 1

3 A műalkotaacutes szoacuteval hivatkozok baacutermelyfajta műveacuteszeti aacuteg produktumaacutera tehaacutet műalkotaacutes alatt műveacuteszeti

alkotaacutest eacutertek miacuteg az anyagi formaacuteban megvaloacutesuloacute műveacuteszeti alkotaacutesokat tekintem műtaacutergyaknak


5

Az oacutekorboacutel neacutegy olyan kuumlloumlnboumlző szerzőtől valoacute Progymnasmata ciacutemen

hagyomaacutenyozott retorikai keacutezikoumlnyvet ismeruumlnk amelyekben megtalaacutelhatoacute az ekphrasis

definiacutecioacuteja A neacutegy szerző Theoacuten Ailios tarsosi Hermogeneacutes antioacutechiai Aphthonios eacutes myrai

Nikolaos A legkoraacutebbi ezek koumlzuumll a Kr u I szaacutezadi Theoacuten Ailios műve Az ő meghataacuterozaacutesa

szerint az ekphrasis bdquoolyan beszeacuted ami koumlruumllvezeti (perieacutegematikoacutes) a hallgatoacutet eacutes elevenen

(enargoacutes) aacutelliacutetja szeme eleacute a dolgotrdquo (Theon Prog 118 7)4 Theoacuten szerint az ekphrasis

szemeacutelyek helyek idők vagy korszakok eacutes esemeacutenyek leiacuteraacutesa

Festmeacutenyek eacutes szobrok leiacuteraacutesaacutenak emliacuteteacutese a Kr u V szaacutezadban eacutelt myrai

Nikolaosnaacutel jelenik meg előszoumlr de naacutela sem ezek lesznek az ekphrasis hangsuacutelyos taacutergyai5

Az oacutekori eacutertelmezeacutes szerint tehaacutet nem a leiacutert dolgon volt a hangsuacutely hanem a leiacuteraacutes moacutedjaacuten

A leacutenyeg nem a pontos rekonstruaacutelhatoacutesaacuteg volt hanem az hogy a hallgatoacute megkapja ugyanazt

az eacutelmeacutenyt amit az eredeti mű alkotoacuteja akart kifejezni vagyis nem a leiacuteraacutessal megragadhatoacute

taacutergy vagy az elbeszeacuteleacutes segiacutetseacutegeacutevel bemutathatoacute esemeacutenysor volt a fontos hanem az hogy

az ekphrasis hataacutessal legyen a hallgatoacutesaacutegra6 eacutes olyan hataacutest vaacuteltson ki belőle mint amilyet

egy műalkotaacutes szemleacuteleacutese7 Tehaacutet az antik ekphrasis elsődleges ceacutelja az volt hogy

helyettesiacutetse a művet pontosabban a mű befogadoacutera gyakorolt hataacutesaacutet8 amit a szoacutenok a

szemleacuteletesseacuteg (enargeia evidentia) eszkoumlzeacutevel eacutert el (vouml Quint 4 2 63 8 3 61)9 amivel

elsősorban az eacuterzelmekre hatott (vouml Quint 6 2) A reacutetor tehaacutet a koumlzoumlnseacuteget szemtanuacutevaacute tette

amit a taacutergy egeacuteszeacutenek reacuteszletezeacuteseacutevel jelen idejű igeacutek eacutes a szemeacutelyes jelenleacutet benyomaacutesaacutet

keltő hataacuterozoacutek hasznaacutelataacuteval tudott eleacuterni10

Maacutes szavakkal kifejezve az ekphrasis

kompoziacutecioacutejaacutenak eacutes technikaacutejaacutenak eredmeacutenye aacutellt koumlzel egy olyan műalkotaacuteseacutehoz amely

lehet hogy valoacutejaacuteban soha nem is leacutetezett11

azaz paradox moacutedon az enargeiaacutenak az volt a

ceacutelja hogy a fiktiacutevet szemleacutelhetőveacute tegye12

Ennek koumlvetkezteacuteben egy antik ekphrasis alapjaacuten

nem lehet megaacutellapiacutetani hogy milyen volt pontosan az eredeti mű (ha volt egyaacuteltalaacuten) mivel

a leiacuteraacutest a fantaacutezia mindig kiegeacutesziacuteti13

Raacuteadaacutesul az antik ekphrasisok ndash meacuteg ha toumlbbnyire keacutepi

elbeszeacuteleacuteseket uumlltetnek is aacutet szoumlveges narratiacutevaacutevaacute14

ndash gyakran nem konkreacutet alkotaacutest iacuternak le

4 Az ekphrasis-fogalom vaacuteltozaacutesaacutenak toumlrteacuteneteacutet hosszan taacutergyalja MILIAacuteN Orsolya Az ekphraszisz fikcioacutei ciacutemű

disszertaacutecioacuteja (MILIAacuteN 2009[a]) 5 WEBB 1999 11

6 WEBB 1999 12

7 WEBB 2009 194

8 ELSNER 1995 24

9 A szoacute tovaacutebbi lehetseacuteges fordiacutetaacutesai vilaacutegossaacuteg nyilvaacutenvaloacutesaacuteg eacuteleacutenkseacuteg

10 NAGYILLEacuteS 2012 41 n 11

11 NAGYILLEacuteS 2012 39

12 WEBB 2009 168

13 ELSNER 1995 27



6

hanem toumlrteacuteneteket emelnek aacutet keacutepi formaacuteba hogy fiktiacutev megtekinteacutesre alkalmassaacute tegyeacutek

azokat tehaacutet sokszor nem is kell konkreacutet műre valoacute vonatkozaacutest felteacuteteleznuumlnk15

Ha meacutegis

konkreacutet műről van szoacute akkor az ekphrasis egy speciaacutelis formaacutejaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk mivel az a

koraacutebban laacutetottat ismeacutet szem eleacute hozza16

miacuteg ha a koumlzoumlnseacuteg laacutetnaacute is a leiacutert taacutergyat akkor az

az ekphrasist tulajdonkeacuteppen feleslegesseacute tenneacute17

A műalkotaacutesokat leiacuteroacute ekphrasis tehaacutet

jelenvaloacutevaacute teszi a leiacutert művet ugyanakkor tudatosiacutetja annak hiaacutenyaacutet is18

Theoacuten szerint ahhoz hogy a szoacutenok a koumlzoumlnseacutegneacutel a kiacutevaacutent reakcioacutet eacuterje el keacutet

kriteacuteriumnak kell teljesuumllnie ezek a vilaacutegossaacuteg (sapheacuteneia) eacutes a szemleacuteletesseacuteg vagy

elevenseacuteg (enargeia)19

baacuter neacuteha az ekphrasis eacutes az enargeia szinte felcsereacutelhető

fogalmakkeacutent hasznaacutelatosak20

de az enargeia koraacutebban jelent meg a retorikai

szakirodalomban21

A Theoacuten megszabta koumlvetelmeacutenyek Nikolaosnaacutel is megtalaacutelhatoacutek (Nicol

Prog 68ndash70) de naacutela az ekphrasis nem leiacuteraacutes hanem eleven szemleacuteletes elbeszeacuteleacutes22

A

kifejezeacutes legszeacutelesebb koumlrben hasznaacutelt latin fordiacutetaacutesa meacutegis a descriptio23

(leiacuteraacutes) lesz (pl ad

Herenn 4 39 51)24

Maga az ekphrasis kifejezeacutes az ek (ki) eacutes phrazein (szoacutelni mondani) szavak

oumlsszeteacuteteleacuteből keletkezett iacutegy kimondaacuteskeacutent is lehetne fordiacutetani de az ek valoacutesziacutenűleg a

teljesseacuteget az alapossaacutegot jeloumlli benne tehaacutet az ekphrasis azt jelenti hogy teljesen

kimeriacutetően elmondani valamit25

Az ekphrasis tipologizaacutelhatoacute abboacutel a szempontboacutel hogy elbeszeacutelő műben jelenik-e

meg narratiacutev szuumlnetkeacutent (interventive ekphrasis) ndashvagyis koumlltői vagy toumlrteacutenetiacuteroacutei eszkoumlzkeacutent26

ndash vagy oumlnmagaacuteban aacutelloacute leiacuteraacutesroacutel van e szoacute (self-standing ekphrasis)27

ndash eposzokat vizsgaacutelva

eacutertelemszerűen csak az első tiacutepussal talaacutelkozhatunk amelyre a tradiacutecioacuteba toumlrteacutenő

beleilleszkedeacutes miatt is szuumlkseacuteg van eacutes a szerzői oumlnreflexioacute eszkoumlze is lehet amely

befolyaacutesolhatja hogy az olvasoacutek hogyan viszonyuljanak a szoumlveghez28

azaz az ekphrasis

15

BOEHM 1998 32 16

WEBB 2009 186 17

WEBB 2009 168 18

WEBB 2009 194 19

MILIAacuteN 2009[a] 82 20

ZANKER 1981 298 21

ZANKER 1981 304 22


A szoacute maacutes fordiacutetaacutesai meacuteg evidentia illustratio demonstratio repraesentatio sub oculos subiectio illetve

szinonimaacutei lehetnek a diatyposis eacutes hypotyposis (Quint 9 2 41) ZANKER 1981 298 302 24


WEBB 1999 13 26

ZANKER 1981 301 27

ELSNER 2002 3 28

ELSNER 2002 4


7

akaacuter az interpretaacutecioacute kulcsa is lehet29

Az oumlnmagaacuteban aacutelloacute ekphrasis a feliratokon eacutes

siacuteremleacutekeken jelent meg30

Philostratos festmeacutenyleiacuteraacutesai pedig egyesiacutetetteacutek a keacutet tiacutepus

jellemzőit31

Az oacutekortoacutel a huszadik szaacutezadig eltelt időszakban nem volt jellemző az ekphrasis szoacute

hasznaacutelata Az antikvitaacutes utaacuteni első előfordulaacutesa valoacutesziacutenűleg Gregorio COMANINI 1591-ben

kiadott Il Figion ovvero del fine della pittura ciacutemű műveacuteszettoumlrteacuteneti traktaacutetusaacuteban

talaacutelhatoacute32

LESSING aki Laokooacutenjaacuteban Homeacuteros pajzsleiacuteraacutesaacutet elemzi nem hasznaacutelja a

fogalmat eacutes az antik eacutes bizaacutenci műleiacuteraacutesokat oumlsszegyűjtő Paul FRIEDLAumlNDER munkaacutejaacuteban

(Johannes von Gaza und Paulus Silentiarius Kunstbeschreibungen Justinianischer Zeit) is

csak esetlegesen fordul elő mivel ő inkaacutebb a műleiacuteraacutes szoacutet hasznaacutelja33

A modern

irodalomtudomaacutenyba Leo SPITZER 1955-oumls Keats Oacuteda egy goumlroumlg vaacutezaacutehoz ciacutemű verseacutet

elemző The bdquoOde on a Gracian Urnrdquo or Content vs Metagrammar ciacutemű tanulmaacutenyaacuteval keruumll

be az ekphrasis fogalma de az oacutekoritoacutel elteacuterő jelenteacutesben SPITZER megfogalmazaacutesaacuteban az

ekphrasis bdquothe poetic description of a pictorial or sculptural work of artrdquo34

azaz egy festeacuteszeti

vagy szobraacuteszati műalkotaacutes koumlltői leiacuteraacutesa

A kortaacuters irodalomtudomaacuteny sem hasznaacutelja koumlvetkezetesen a fogalmat neacuteha a szerző

maga is moacutedosiacutetja aacutellaacutespontjaacutet egyazon műveacuten beluumll Peacuteldaacuteul az ekphrasis elmeacuteleteacutevel

foglalkozoacute egyik legfontosabb szerző James HEFFERNAN eredeti definiacutecioacuteja szerint az

ekphrasis bdquovizuaacutelis műveacuteszet verbaacutelis reprezentaacutecioacutejardquo35

majd ezt bdquovizuaacutelis reprezentaacutecioacutek

verbaacutelis reprezentaacutecioacutejaacuterardquo36

moacutedosiacutetja Jean H HAGSTRUM 1958-as The Sister Arts The

Tradition of Literary Pictorialism ciacutemű koumlnyveacuteben ettől teljesen elteacuterő moacutedon definiaacutelta a

fogalmat szerinte az ekphrasis az amikor a műalkotaacutes kiszoacutel az olvasoacutehoz37

de ő maga sem

alkalmazza koumlvetkezetesen ezt a definiacutecioacutet38

Murray KRIEGER amerikai irodalomkritikus

egyik tanulmaacutenyaacuteban az ekphrasist egy leacutetező vagy műveacuteszi taacutergy koumlltői vagy retorikai

29

ELSNER 2002 8 30

ELSNER 2002 9 31

ELSNER 2002 13 32

GRAF 1995 154 Comanini traktaacutetusaacutenak mondata amelyben az ekphrasis szoacute szerepel Constantino

Diacono lesse unecfrasi di Asterio di Amasea duna pittura che vide sotto il portico dun tempio 33

MILIAacuteN 2009[a] 95 n 111 34

SPITZER 1955 206 35

HEFFERNAN 1993 1 36

HEFFERNAN 1993 3 37

HAGSTRUM 1958 49ndash53 38

MILIAacuteN 2009[a] 100


8

leiacuteraacutesaacutenak nevezi39

Egy maacutesik megfogalmazaacutesa szerint az ekphrasis bdquoegy keacutepzőműveacuteszeti

alkotaacutes irodalmi imitaacutecioacutejardquo40

Annak elleneacutere hogy toumlbbfeacutele ekphrasis-definiacutecioacute leacutetezik egyik sem kieleacutegiacutető

mindegyik ellen lehet eacuterveket talaacutelni A keacutepleiacuteraacutes meghataacuterozaacutessal az a probleacutema hogy nem

csak keacutep lehet a leiacutert alkotaacutes De a keacutep fogalmaacutet taacutegabban eacutertve az aacutebraacutezolaacutesleiacuteraacuteskeacutent valoacute

eacutertelmezeacutes sem megfelelő mivel egy nonfiguratiacutev alkotaacutes leiacuteraacutesa is lehet ekphrasis A

műtaacutergy- vagy műalkotaacutes-leiacuteraacuteskeacutent valoacute definiacutecioacute abboacutel a szempontboacutel kifogaacutesolhatoacute hogy a

leiacutert dolgok nem minden esetben műveacuteszeti alkotaacutesok Kuumlloumlnoumlskeacuteppen iacutegy van ez oacutekori

szoumlvegeket vizsgaacutelva ahol az ekphrasisok toumlbbseacutege hasznaacutelati taacutergyakat (toumlbbseacuteguumlkben

pajzsokat eacutes serlegeket) iacuter le baacuter az oacutekori taacutergyak eseteacuteben gyakran neheacutez eldoumlnteni hogy

műveacuteszeti alkotaacutesoknak tekintsuumlk-e őket mivel a mai eacutertelemben vett műveacuteszetfogalom a

keacuteső reneszaacutensz korban joumltt csak leacutetre A vizuaacutelis reprezentaacutecioacute verbaacutelis reprezentaacutecioacuteja

megfogalmazaacutes ellen toumlbbek koumlzoumltt az hozhatoacute fel eacutervkeacutent hogy a verbaacutelis reprezentaacutecioacute

nemcsak az alkotaacutes leiacuteraacutesa lehet hanem akaacuter a műveacuteszeti alkotaacutes ciacuteme is41

A meghataacuterozaacutesok koumlzoumltti ellentmondaacutes veacutelemeacutenyem szerint reacuteszben abboacutel adoacutedik

hogy az egyes szerzők a definiacutecioacuteikban hasznaacutelt fogalmak alatt mint keacutep aacutebraacutezolaacutes

reprezentaacutecioacute műalkotaacutes nem ugyanazt eacutertik eacutes nem is hataacuterozzaacutek meg ezeket kellőkeacuteppen

Ugyanakkor vilaacutegosan laacutetszik hogy az ekphrasis mibenleacuteteacutenek definiaacutelaacutesaacutehoz szuumlkseacuteg van

ezekre a fogalmakra mivel vannak olyan szoumlvegek amelyek keacutepet aacutebraacutezolaacutest reprezentaacutecioacutet

vagy műalkotaacutest iacuternak le eacutes mindenki ekphrasiskeacutent tekint raacutejuk

A tovaacutebbiakban tehaacutet szuumlkseacutegesnek laacutetom hogy roumlviden meghataacuterozzam a felsorolt

fogalmakat hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel bemutathassam az ekphrasis aacuteltalam helyesnek veacutelt

definiacutecioacutejaacutet42

Reprezentaacutecioacute alatt ismeacutetleacutest eacutertek valamilyen valoacutes vagy kitalaacutelt dolog

uacutejraformaacutelaacutesaacutet de nem utaacutenzaacutes eacutertelemben (nem kizaacuterva ugyanakkor egy eredetit utaacutenzoacute

reprezentaacutecioacute lehetőseacutegeacutet sem) A reprezentaacutecioacute eseteacuteben tehaacutet azt tartom

alapkoumlvetelmeacutenynek hogy a reprezentaacuteloacute eacutes a reprezentaacutelt koumlzoumltt egyfajta referenciaviszony

legyen A keacutep vizuaacutelis percepcioacute roumlgziacuteteacutese vagy leacutetrehozaacutesa amely toumlrteacutenhet keacutet eacutes haacuterom

dimenzioacuteban is tehaacutet a műveacuteszetelmeacuteleti szakirodalommal egyeteacuterteacutesben a szobrokra is

39

KRIEGER 1992 7 40

KRIEGER 1992 265 41


A koumlvetkezőkben megfogalmazott keacutepelmeacutelethez kapcsoloacutedoacute gondolataimat nagyban befolyaacutesoltaacutek a

HORAacuteNYI Oumlzseacuteb szerkesztette A sokarcuacute keacutep (HORAacuteNYI 2003) ciacutemű tanulmaacutenykoumltet iacuteraacutesai Itt mondok tovaacutebbaacute

koumlszoumlnetet Brunner Attila műveacuteszettoumlrteacuteneacutesznek az ekphrasis-definiacutecioacutem formaacuteloacutedaacutesa idejeacuten folytatott keacutep- eacutes

műveacuteszetelmeacuteleti teacutemaacutejuacute inspiratiacutev beszeacutelgeteacuteseinkeacutert


9

keacutepkeacutent tekintek43

Ezeket a definiacutecioacutekat elfogadva nem talaacutelhatunk olyan keacutepet amely

reprezentaacutel de nem aacutebraacutezol sem pedig olyan reprezentaacutecioacutet amely aacutebraacutezol de ne lenne keacutep

tovaacutebbaacute olyan aacutebraacutezolaacutest sem amely ne lenne egyben keacutep eacutes reprezentaacutecioacute is (laacutesd 1 a aacutebra)

Ebből koumlvetkezően az aacutebraacutezolaacutes nem maacutes mint olyan keacutep amely reprezentaacutel (laacutesd 1 b

aacutebra)

1 a aacutebra

1 b aacutebra

43

Termeacuteszetesen tisztaacuteban vagyok vele hogy a keacutep enneacutel sokkal taacutegabb fogalom ennek koumlvetkezteacuteben

definiacutecioacuteja sem ennyire egyszerű Korunk keacutepekkel foglalkozoacute egyik legnagyobb teoretikusa W J T MITCHELL

is a keacutepek tiacutepusairoacutel beszeacutel eacutes megkuumlloumlnboumlztet grafikus optikai perceptuaacutelis mentaacutelis eacutes verbaacutelis keacutepeket

(MITCHELL 1986 10) de az ekphrasis meghataacuterozaacutesaacutehoz nincs szuumlkseacuteg ilyen reacuteszletesseacutegre mivel abban

mindig csak grafikus keacutepek leiacuteraacutesa szerepelhet


10

Mivel az ekphrasis ismertetett definiacutecioacutei koumlzoumltt nemcsak a reprezentaacutecioacute- keacutep- eacutes

aacutebraacutezolaacutes- hanem a műalkotaacutes-leiacuteraacutes is szerepel ezeacutert meg kell vizsgaacutelni hogy melyek azok

a dolgok amelyek a műalkotaacutes fogalma alaacute tartoznak ezek koumlzuumll melyek azok amelyekre a

reprezentaacutecioacute keacutep vagy aacutebraacutezolaacutes kategoacuteriaacutek is eacuterveacutenyesek eacutes hogy e dolgok koumlzuumll

melyeknek a leiacuteraacutesaacutet tekinthetjuumlk ekphrasisnak Mindehhez szuumlkseacuteges volna a műalkotaacutes vagy

műveacuteszet sokat vitatott fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa is de mivel ez nem lehet egy klasszika-

filoloacutegiai disszertaacutecioacute feladata meg kell eleacutegednuumlnk azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a műveacuteszet

mibenleacuteteacutet taacutersadalmi konvencioacutek szabjaacutek meg valamint hogy egy műveacuteszeti alkotaacutesnak

feltehetőleg mindig sajaacutetja az oumlnkifejezeacutes eacutes katartikus eacutelmeacutenyt nyuacutejt

A műveacuteszeti iraacutenyzatok koumlzoumltt van olyan amely se nem reprezentaacutecioacute se nem keacutep eacutes

iacutegy nem is aacutebraacutezol ilyen peacuteldaacuteul a fluxus műveacuteszet eacutes a performansz de akaacuter a zene a taacutenc eacutes

a sziacutenműveacuteszet is Ezek leiacuteraacutesaacutet nem szokaacutes ekphrasisnak tekinteni A koumlnnyebb

aacutettekinthetőseacuteg kedveacuteeacutert ismeacutet halmazaacutebraacuten szemleacuteltetem hogy az emliacutetett dolgok a

reprezentaacutecioacute keacutep eacutes műveacuteszeti alkotaacutes kategoacuteriaacutek koumlzuumll melyekbe tartoznak bele (laacutesd 2

aacutebra)

2 aacutebra


11

A műveacuteszettoumlrteacutenet reprezentaacutecioacutenak tekinti az eacutepuumlleteket meacuteghozzaacute a termeacuteszet

reprezentaacutecioacutejaacutenak mivel egy eacutepiacutetmeacutenynek mindig struktuacuteraacuteja van ahogy a termeacuteszetnek is

Egy norveacuteg eacutepiacuteteacutesz Thomas THIIS-EVENSEN Archetypes in Architecture ciacutemű koumlnyveacuteben

amellett eacutervel hogy egy eacutepuumllet mindig lebonthatoacute haacuterom alapelemre a padloacute (floor) a fal

(wall) eacutes a tető (roof) elemekre eacutes a termeacuteszet struktuacuteraacutejaacutet is ugyanezek az eacutepiacutetőelemek

alkotjaacutek44

Ezek alapjaacuten reprezentaacutecioacutenak szaacutemiacutetanak azok az eacutepuumlletek is amelyek nem

műveacuteszi igeacutennyel keacuteszuumlltek ilyenek peacuteldaacuteul a meacuternoumlkeacutepiacuteteacuteszet alkotaacutesai Amennyiben az

eacutepuumllet műalkotaacutes is leiacuteraacutesaacutet ekphrasisnak szokaacutes tekinteni Erre peacutelda lehet Plinius villaleiacuteraacutesa

(Plin Epist 5 6) vagy peacuteldaacuteul Benjamin HALE Bruno Littlemore fejlődeacutestoumlrteacutenete ciacutemű

regeacutenyeacuteben Manhattan egy hasznaacutelaton kiacutevuumlli csak lifttel megkoumlzeliacutethető metroacuteaacutellomaacutesaacutenak

leiacuteraacutesa A csarnok hatalmas volt eacutes toumlkeacuteletesen uumlres amitől meacuteg nagyobbnak tűnt Boltiacuteves

mennyezete tiacutez-tizenkeacutet meacuteter magasan lehetett vaskos tartoacutepilleacutereinek fejezeteacutet gazdag

szaacutezadforduloacutes diacutesziacuteteacutes boriacutetotta A falakon klasszikus paacuterkaacutenymotiacutevum futott veacutegig A nagy

belmagassaacutegot keacutet szintre osztottaacutek a teacuteglalap alakuacute taacutegas aacutetriumot karzat oumllelte koumlrbe

melynek magas iacuteves kuumllső nyiacutelaacutesai teacuteglafalakra eacutes farostlemez paravaacutenokra nyiacuteltak A karzat

alatti szeacuteles aacutetjaacuteroacutekat (a terem kijaacuteratait) kiveacutetel neacutelkuumll befalaztaacutek eacutes feheacuterre meszelteacutek

akaacutercsak a boltozatos mennyezetet a falakat sőt meacuteg a padloacutet is (Benjamin HALE Bruno

Littlemore fejlődeacutestoumlrteacutenete Magvető 2012 461 fordiacutetotta GAacuteLLA Noacutera)

A keacutepek koumlzuumll a geometriai alakzatok sem műalkotaacutesnak sem aacutebraacutezolaacutesnak nem

tekinthetők ezek leiacuteraacutesa eacutertelemszerűen nem ekphrasis A nonfiguratiacutev műalkotaacutesok viszont

toumlbbnyire olyan alkotaacutesok amelyek geometriai alakzatokboacutel aacutellnak de nem aacutebraacutezolnak Ezek

leiacuteraacutesaacutet ekphrasiskeacutent tarthatjuk szaacutemon Ilyen peacuteldaacuteul Tom LATIMER A test bűnei ciacutemű

regeacutenyeacutenek koumlvetkező reacuteszlete Keacutet nagymeacuteretű keacutep fuumlggoumltt a falakon az egyik pontosan

Vincent Devlin iacuteroacuteasztala moumlgoumltt egy megkoumlzeliacutetőleg meacuteterszer meacuteteres vaacutesznon amin

mindoumlssze egy karikaacutet aacutetszelő vonal rajzoloacutedott ki a feheacuter haacutetteacuteren eacutes egy joacuteval nagyobb

vaacuteszon az oldalsoacute falon amin toumlbb piros neacutegyzet fedte aacutet egymaacutest szabaacutelytalan rendben

Mindkeacutet keacutep fakoacutenak eacutes meacuterteacutekletesnek tűnt (Tom LATIMER A test bűnei Fapadoskoumlnyv

Kiadoacute 2013 [az ideacutezet a koumlnyv Google Koumlnyvek adatbaacutezisaacuteban talaacutelhatoacute vaacuteltozataacuteboacutel

szaacutermazik mely nem tartalmaz oldalszaacutemokat])

A reprezentaacutecioacute eacutes keacutep kategoacuteriaacuteba egyaraacutent tartozoacute aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacutet ekphrasisnak

kell tekintenuumlnk akkor is ha azok nem műalkotaacutesok Erre peacuteldakeacutent lehetne hozni baacutermelyik

oacutekori pajzsleiacuteraacutest amely a pajzson leacutevő aacutebraacutezolaacutesokat mutatja be Amennyiben az aacutebraacutezolaacutes

44

THIIS-EVENSEN 1989


12

műalkotaacutes is akkor annak leiacuteraacutesa az ekphrasis legnyilvaacutenvaloacutebb tiacutepusa ilyen peacuteldaacuteul Kafka A

per ciacutemű regeacutenyeacuteben az a jelenet mikor a főszereplőre K-ra azt a feladatot biacutezzaacutek hogy

mutassa meg az őt alkalmazoacute bank olasz uumlgyfeleacutenek a vaacuteros doacutemjaacutet de az nem joumln el eacutes K

egyeduumll marad Ekkor K a soumlteacutet doacutemban laacutempaacutejaacuteval megvilaacutegiacutet egy keacutepet Az első amit K

laacutetott eacutes reacuteszben csak gyaniacutetott nagy termetű paacutenceacutelos lovag volt a keacutep legszeacutelső peremeacuten

Kardjaacutet a kopaacuter foumlldbe szuacuterta ndash csak neacutehaacuteny foumlldcsomoacute volt itt-ott ndash eacutes raacutetaacutemaszkodott Uacutegy

laacutetszott figyelmesen neacutez valami előtte lejaacutetszoacutedoacute esemeacutenyt Baacutemulatos volt hogy iacutegy megaacutellt

eacutes nem koumlzeledik Talaacuten az volt a dolga hogy őrt aacutelljon K maacuter reacutegoacuteta nem laacutetott keacutepeket s

most sokaacuteig neacutezte a lovagot noha folyton hunyorgott szeme nem biacuterta a laacutempa zoumlld feacutenyeacutet

Amikor aztaacuten veacutegigfuttatta a feacutenyt a keacutep toumlbbi reacuteszeacuten Krisztus siacuterbateacuteteleacutere bukkant

szokvaacutenyos felfogaacutesban festett egyeacutebkeacutent uacutejabb kori keacutep volt Zsebre dugta laacutempaacutejaacutet eacutes ismeacutet

visszateacutert helyeacutere (Franz KAFKA A per Euroacutepa Budapest 1968 270ndash271 fordiacutetotta SZABOacute

Ede)

A peacuteldaacutekboacutel is egyeacutertelműen laacutetszik hogy uacutegy gondolom az ekphrasis baacutermilyen

formaacutejuacute eacutes műfajuacute szeacutepirodalmi szoumlvegben előfordulhat viszont mivel irodalmi eszkoumlzkeacutent

tartom szaacutemon nem tekintem ekphrasisnak a műveacuteszettoumlrteacuteneti szakkoumlnyvek műleiacuteraacutesait

ahogy toumlbbnyire maga a műveacuteszettoumlrteacutenet-iacuteraacutes sem hasznaacutelja raacutejuk a terminust David

CARRIER amerikai filozoacutefus eacutes műveacuteszetkritikus ezzel kapcsolatban odaacuteig megy hogy egy

1987-es tanulmaacutenyaacuteban azt aacutelliacutetja az ekphrasis kifejezeacutes nincs jelen a kortaacuters hasznaacutelatban45

Nem tartom ekphrasisnak a bizonyos esetekben a műveacuteszettoumlrteacutenet forraacutesakeacutent szaacutemon tartott

műleiacuteraacutesokat sem46

hiszen egy leiacuteraacutes alapjaacuten soha nem lehet toumlkeacuteletesen rekonstruaacutelni egy

adott keacutepet mivel abban a keacutepzelet is mindig koumlzrejaacutetszik47

iacutegy meacuteg a valoacutes műalkotaacutesok

alapjaacuten keacuteszuumllt ekphrasisok eseteacuteben is meg kell kuumlloumlnboumlztetni az ekphrastikus keacutepet (az

olvasoacute agyaacuteban leacutetrejoumlvő keacutepzeletbeli keacutep) az ekphrasis keacutepeacutetől (a valoacutesaacutegban leacutetező keacutep)48

Azaz a szoumlveg mindig egy uacutej mentaacutelis keacutepet teremt meacuteg akkor is ha valoacutes alkotaacutest iacuter le49

MILIAacuteN Orsolya disszertaacutecioacutejaacutenak egyik fejezete bemutatja hogy milyen teacutevutakra vezethet

45

CARRIER 1987 21 46

Giorgio VASARI 1550-ben megjelent antik hagyomaacutenyokat koumlvető Le vite de piugrave eccellenti pittori scultori e

architettori ciacutemű műveacutenek leiacuteraacutesait is gyakran ekphrasiskeacutent szoktaacutek szaacutemon tartani Ennek abban az esetben

van meg a leacutetjogosultsaacutega ha VASARI műveacutere szeacutepirodalmi alkotaacuteskeacutent tekintuumlnk Hasonloacute a helyzet mindkeacutet

Philostratos 3 szaacutezadban iacutert Imagines ciacutemű munkaacutejaacuteval mivel az oacutekori művek eseteacuteben nem lehet eacuteles hataacutert

huacutezni a szeacutepirodalom eacutes szakirodalom koumlzoumltt 47

Joacute peacuteldaacutet ad erre WITTGENSTEIN aki bemutatja hogy egy egyszerű haacuteromszoumlget is haacutenyfeacutele moacutedon lehet

eacutertelmezni Vedd csak peacuteldaacutenak a haacuteromszoumlg aspektusait A haacuteromszoumlget lehet haacuteromszoumlgű lyuknak testnek

geometriai rajznak laacutetni lehet uacutegy laacutetni mint ami az alapvonalaacuten aacutell vagy a csuacutecsaacutenaacutel fogva fel van fuumlggesztve

lehet laacutetni hegynek eacuteknek nyiacutelnak vagy mutatoacutenak felborult testnek amelynek (peacuteldaacuteul) a roumlvidebb befogoacuten

kellene aacutellnia feacutel paralelogrammaacutenak eacutes mindenfeacutele maacutes dolognak (WITTGENSTEIN 1998 232) 48


VARGA 2003 209


13

ha egy szoumlveg interpretaacutecioacuteja nem az ekphrastikus keacutepet hanem az ekphrasis keacutepeacutet a

valoacutesaacutegban is leacutetező keacutepet elemzi50

Vajon mennyiben lenne irodalmi szempontboacutel neacutezve

megfelelő megkoumlzeliacuteteacutes ha a Homeacuteros Iliasaacuteban szereplő Nestoacuter kupaacutejaacutet leiacuteroacute ekphrasis

(Hom Il 11 632ndash637) funkcioacutejaacutet eacutes jelentőseacutegeacutet nem a homeacuterosi szoumlveg hanem az 1876-

ban Heinrich Schliemann aacuteltal Mykeacuteneacuteben talaacutelt ma az Atheacuteni Nemzeti Reacutegeacuteszeti

Muacutezeumban őrzoumltt Nestoacuter-kupa alapjaacuten eacutertelmezneacutenk Azeacutert is veszeacutelyes ha az ekphrastikus

keacutep elemzeacutese helyett az ekphrasis keacutepeacutet elemezzuumlk mert baacuter az ekphrasis alapvetően leiacuteraacutes

interpretaacutecioacutet is magaacuteban foglal hiszen a keacutepleiacuteraacutes mindig toumlbb a keacutepen leacutevő dolgok

felsorolaacutesaacutenaacutel a sziacutenek eacutes formaacutek ismerteteacuteseacuten tuacutel a kultuacutera is mindig szerepet jaacutetszik az

eacutertelmezeacutesben51

A keacutepet toumlkeacuteletesen visszaadoacute leiacuteraacutes extreacutem esete lehetne ha az keacuteppontokkal eacutes a keacutep

sziacuteneinek sziacutenskaacutelaacuten valoacute megadaacutesaacuteval dolgozna de egy ilyen szoumlveg alapjaacuten maacuter nem

tudnaacutenk elkeacutepzelni a keacutepet A szakirodalom ekphrastikus remeacutenynek nevezi az eredetit

toumlkeacuteletesen helyettesiacutető keacutep leacutetrejoumltteacutenek elvaacuteraacutesaacutet azaz a ceacutel a keacutep eacutes szoumlveg koumlzoumltti maacutessaacuteg

lekuumlzdeacutese de ha ez megtoumlrteacutenne akkor az uacutegynevezett ekphrastikus maacutesik feleslegesseacute tenneacute

kioltanaacute az eredeti keacutepet viszont ez soha nem valoacutesulhat meg mivel az ekphrasis szoumlveg

viszont amit leiacuter az mindig valamilyen vizuaacutelisan eacuteszlelhető dolog52

Maacutesreacuteszt a szoumlveg

feleslegesseacute vaacutelna a keacutep felmutataacutesaacuteval mert arra a keacutep oumlnmagaacuteban is keacutepes53

Nem a műveacuteszettoumlrteacutenet hanem az irodalom oldalaacuteroacutel koumlzeliacutetve nem tartom

ekphrasisnak azokat a verseket illetve proacutezai szoumlvegeket amelyek egy műalkotaacutesroacutel szoacutelnak

de inkaacutebb azok interpretaacutecioacutei mint leiacuteraacutesai Ilyenek peacuteldaacuteul GYURKOVICS Tibor Extaacutezis

ciacutemmel megjelent koumlteteinek festmeacutenyekről szoacuteloacute versei vagy KRASZNAHORKAI Laacuteszloacute

AacutellatVanBent ciacutemű koumlnyveacutenek iacuteraacutesai amelyek Max NEUMANN keacutepei alapjaacuten keacuteszuumlltek

Egyes neacutezetek szerint a zeneművek leiacuteraacutesaacutera is ekphrasis Zeneleiacuteraacutesra peacuteldakeacutent

ideacutezhetjuumlk FARKAS Peacuteter Johanna ciacutemű regeacutenyeacutenek egy reacuteszleteacutet Johanna tekintete le-foumll

hullaacutemzott a felderuumllő koumlrvonalak menteacuten emelkedett suumlllyedt akaacutercsak mellkasa az ajzott

laacutetvaacuteny varaacutezsaacutetoacutel eacutes ahogy a tudata sűrű deacutelszaki illatoktoacutel boacutedultan uacuteszott a csendben

egyszer csak egy kuumlloumlnoumls fuvoladallam uumltoumltte meg a fuumlleacutet Az első hangot előszoumlr egy csoacuteka

felcsattanoacute taacutevoli kiaacuteltaacutesaacutenak hitte de aztaacuten a kezdetben meg-megszakadoacute szoacutelam egyre

erősebb lett Soha nem hallott meacuteg ilyen dallamot A fuvolaacutes nem volt mestere hangszereacutenek

jaacuteteacuteka azonban gyakorlott zeneacuteszre vallott Ami megragadta Johanna figyelmeacutet az a

50

vouml MILIAacuteN 2009[a] 32ndash52 51

BOEHM 1998 26 52

VARGA 2003 209 53

VARGA 2004 23


14

dallamvezeteacutes rendkiacutevuumlliseacutege volt ahogy a hangsorok elsiklottak minden olyan meloacutedia

mellett amit az ember hagyomaacutenyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt zeneacutenek nevezhetne A muzsikaacutes

nyilvaacuten a sajaacutet gondolatvilaacutegaacutet szoacutelaltatta meg vagy ha maacutest azt a jaacuteteacutek koumlzben uacutegy

igaziacutetotta a magaacuteeacutehoz hogy mire a dallam veacutegeacutere eacutert minden kuumllső gondolat feloldoacutedott a

sajaacutetjaacuteban A legmeghoumlkkentőbb az volt a jaacuteteacutekaacuteban hogy egy eacuteppen kibontott dallamot

mindig akkor ejtett el amikor a hallaacutes maacuter eacuteppen hozzaacutesimult volna eacutes ezutaacuten mindig

teljesseacuteggel vaacuteratlan iraacutenyba szoumlkkent tovaacutebb uacutegy hogy a hallgatoacutenak mindig uacutejra eloumllről

kellett kezdenie a maacuter megkezdettnek veacutelt utat eacutes ez mindaddig ismeacutetlődoumltt amiacuteg az eacuterzeacutekek

veacutegkeacutepp oumlsszezavarodtak eacutes az ember uacutegy eacuterezte menten megteacutebolyul E zűrzavar elleneacutere

meacutegis minden egyes hangot de meacuteg a hangok koumlzoumltti csoumlndet is aacutetszőtte a szomoruacutesaacuteg a

panasz eacutes a faacutejdalom Aztaacuten egyszer csak halkulni kezdett a fuvolajaacuteteacutek eacutes hamarosan

teljesen magaacuteba nyelte az eacutejszaka csoumlndje (FARKAS Peacuteter Johanna (Cold song) Magvető

Budapest 2011 16ndash17)

Az ideacutezett reacuteszletet azonban nem tartom ekphrasisnak a zeneművek ugyanis nem

reprezentaacuteloacute műalkotaacutesok hanem prezentaacutecioacutenak tekinthetők mivel a zeneműveket

gyakorlatilag minden egyes előadaacutes uacutejra megalkotja A zene tehaacutet nem reprezentaacutecioacute eacutes

eacutertelemszerűen nem is aacutebraacutezolaacutes csak műveacuteszeti alkotaacutesnak tekinthető viszont az hogy

valami műveacuteszeti alkotaacutes meacuteg nem eleacutegseacuteges felteacutetel ahhoz hogy leiacuteraacutesa ekphrasis legyen

Az ekphrasis modernebb eacutertelmezeacutesei szerint leacutetezik filmes eacutes zenei ekphrasis is az

utoacutebbi alatt olyan zeneművet eacutertenek amely vizuaacutelis forraacutesra eacutepiacutet mint peacuteldaacuteul Muszorgszkij

Egy kiaacutelliacutetaacutes keacutepei ciacutemű műve Veacutelemeacutenyem szerint azonban ezek a művek maacuter nem az

ekphrasis hanem az intermedialitaacutes kategoacuteriaacutejaacuteba tartoznak eacutes azeacutert toumlrteacutenhetett meg

ekphrasiskeacutent valoacute taacutergyalaacutesuk mert a definiacutecioacute tisztaacutezatlansaacutega miatt az ekphrasis a 2000-es

eacutevektől az intermedialitaacutes szinonimaacutejaacutevaacute vaacutelt54

Az eddig elmondottak alapjaacuten az ekphrasist uacutegy definiaacutelhatjuk mint szeacutepirodalmi

szoumlveg vagy szoumlvegreacuteszlet amely egy olyan valoacutes vagy kitalaacutelt dolog leiacuteraacutesa amely a

reprezentaacutecioacute keacutep eacutes műalkotaacutes kategoacuteriaacutek koumlzuumll legalaacutebb kettőbe beletartozik55

(Ezeket a 2

aacutebraacuten feacutelkoumlveacuterrel szedetten jeloumlltem)

Az ekphrasisra adott fenti definiacutecioacutemboacutel laacutethatoacute hogy aacutebraacutezolaacutesnak (eacutes iacutegy

reprezentaacutecioacutenak) tartom a fiktiacutev objektumokat bemutatoacute keacutepeket is annak elleneacutere hogy a

műveacuteszetfilozoacutefiai eacutes keacutepelmeacuteleti szakirodalomban terjedőben van az a neacutezet mely szerint

54


Mivel a műalkotaacutes fogalmaacutet taacutersadalmi konvencioacutek szabjaacutek meg meacuteg ez a definiacutecioacute is enged neacutemi jaacuteteacutekteret

annak hogy mit tekintuumlnk ekphrasisnak eacutes mit nem


15

ezek nem aacutebraacutezolnak (illetve nem reprezentaacutelnak) semmit56

Meggyőzően eacutervel ez ellen a

felveteacutes ellen CORSANO Daacuteniel aki tanulmaacutenyaacuteban leiacuter egy gondolatkiacuteseacuterletet amely szerint

ha egy egeacutesz eacuteleteacuteben műtermeacuteben uumllő festőnek neacutehaacuteny tulajdonsaacutegaacuteval jellemezzuumlk

Churchillt eacutes Odysseust majd megkeacuterjuumlk hogy ezek alapjaacuten fessen egy-egy keacutepet akkor

mindkeacutet keacutep aacutebraacutezolaacutes lesz fuumlggetlenuumll attoacutel hogy Churchill eacutes Odysseus valoacutes vagy fiktiacutev

szemeacutelyek voltak-e57

A bevezetett definiacutecioacutet annak elleneacutere is eacuterveacutenyesnek tartom hogy a leiacuteraacutesok

toumlbbnyire nem vagy nemcsak a keacutep kompoziacutecioacutejaacutet anyagaacutet sziacuteneit eacutes formaacuteit mutatjaacutek be

hanem sok esetben a leiacuteraacuteson tuacutel a keacutepen laacutethatoacute toumlrteacutenetet is elmeseacutelik Ez felveti a keacuterdeacutest

hogy egy keacutep aacutebraacutezolhat-e egy egeacutesz toumlrteacutenetet Lessing meacuteg amellett eacutervelt hogy ez nem

lehetseacuteges szerinte a keacutep mindig a toumlrteacutenet legjellemzőbb pillanataacutet ragadja meg58

A mai

neacutezet szerint egy keacutepzőműveacuteszeti alkotaacutes is ugyanuacutegy alkalmazhat koumlltői eljaacuteraacutest mint egy

szoumlveg azaz egy folyamatos cselekmeacuteny is taacutergya lehet a festeacuteszetnek59

viszont egy

lineaacuterisan haladoacute cselekmeacutenyt leiacuteroacute szoumlveggel ellenteacutetben egy keacutep szemleacuteleacutese koumlzben a

keacutepzelet csaponghat meacuteg ha a kompoziacutecioacute meg is szabja valamelyest a befogadaacutest60

Az oacutekori

ekphrasisok egy reacutesze arra utal hogy az elmeseacutelt toumlrteacutenetet toumlbb jelenet aacutebraacutezolta Ebben az

iacuteroacutekat a kortaacuters műveacuteszet is befolyaacutesolhatta hiszen peacuteldaacuteul a templomok friacutezei is gyakran

toumlbb egymaacutest koumlvető jelenetben mutattak be egy-egy toumlrteacutenetet A leiacuteraacutes eacutes az elbeszeacuteleacutes egyik

fő kuumlloumlnbseacutege egyeacutebkeacutent az hogy a leiacuteraacutesra a szemantikai miacuteg az elbeszeacuteleacutesre a logikai

megjoacutesolhatoacutesaacuteg jellemző61

ugyanakkor a leiacuteraacutes nem felteacutetlenuumll jelent egyet a

statikussaacuteggal62

Homeacuteros leiacuteraacutesa is az elkeacutesziacuteteacutes folyamataacuteban mutatja be Achilleus pajzsaacutet

eacutes a rajta leacutevő aacutebraacutezolaacutesokat is cselekmeacutenykeacutent iacuterja le azaz itt a teacuterben leacutetező aacutebraacutezolaacutes is

cselekmeacutenykeacutent vagyis időben nyilvaacutenul meg63

Az ekphrasis egy olyan sajaacutetos stiacuteluseszkoumlz

tehaacutet amely sokszor nemcsak leiacuteraacutes hanem egy esemeacuteny elmeseacuteleacutese is ugyanakkor a mű

cselekmeacutenyeacuteben meacutegis narratiacutev szuumlnetet jelent64

Mivel az irodalmi művekben talaacutelhatoacute leiacuteraacutesok eacutes ekphrasishoz hasonloacute toumlbbnyire

narratiacutev szuumlnetet jelentő stilisztikai eszkoumlzoumlk soha sem funkcioacute neacutelkuumlliek ezeacutert megvan a

leacutetjogosultsaacutega az ekphrasisok elemzeacuteseacutenek Az ezuumlstkori eposzok ekphrasisairoacutel szoacuteloacute

56

GOODMAN 1988 21 57

CORSANO 2013 1ndash2 58

LESSING 1999 62 59

KRUumlGER 1998 116 60

KRUumlGER 1998 112ndash113 61

BAL 1998 140 62

BAL 1998 160 63

KURMAN 1974 13 64

FOWLER 1991 25


16

interpretaacutecioacuteimban elsősorban arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy mieacutert eacuteppen a

bemutatott keacutep illetve dolog van leiacuterva az ekphrasisban eacutes mi ennek a funkcioacuteja az adott

művoumln beluumll Az elemzeacutes egy maacutesik fontos eleme lehet az ekphrasis neacutezőpontja mivel a leiacutert

aacutebraacutezolaacutes vagy alkotaacutes szemleacutelhető az alkotoacute illetve koumlzoumlnseacutege neacutezőpontjaacuteboacutel ha pedig

figyelembe vesszuumlk hogy ez a leiacuteraacutes egy irodalmi műben kapott helyet akkor tekinthetuumlnk raacute

a narraacutetor eacutes annak koumlzoumlnseacutege valamint a szerző eacutes annak koumlzoumlnseacutege neacutezőpontjaacuteboacutel is65

Tovaacutebbaacute a leiacutert alkotaacutest a mű egyik szereplője is neacutezheti az eposzok eseteacuteben joacute neacutehaacutenyszor

van is erre utalaacutes Az ekphrasisok eseteacuteben tehaacutet hat fontos parameacuteter van az irodalmi mű

narraacutetora eacutes befogadoacuteja a leiacutert alkotaacutes alkotoacuteja eacutes művoumln beluumlli megfigyelője valamint maga

a mű illetve a mű tartalma66

Ezeacutert az elemzeacutesnek gyakran reacutesze kell hogy legyen annak a

reakcioacutenak a vizsgaacutelata is melyet a keacutep az eposzbeli neacutezőből vaacutelt ki

Az elemzeacutesek tovaacutebbi vizsgaacutelati szempontjai koumlzeacute tartozik hogy a leiacuteraacutes utal-e a leiacutert

dolog megalkotottsaacutegaacutera keacutepiseacutegeacutere illetve az aacutebraacutezolt keacutep eacutelethűseacutegeacutere (ha keacutep leiacuteraacutesaacuteroacutel

van szoacute) Keacutepleiacuteraacutesok eseteacuteben tovaacutebbi vizsgaacuteloacutedaacutesi szempont hogy a keacutep mitoloacutegiai vagy

toumlrteacutenelmi esemeacutenyt aacutebraacutezol-e pajzsleiacuteraacutesok eseteacuteben pedig hogy a leiacutert aacutebraacutezolaacutes teljesiacuteti-e a

pajzsok oacutekorban betoumlltoumltt szerepeacutenek valamelyikeacutet a csalaacutedi vagy foumlldrajzi szaacutermazaacutesra valoacute

utalaacutest vagy az ellenseacuteg megreacutemiacuteteacuteseacutenek funkcioacutejaacutet Szempont tovaacutebbaacute hogy az

ekphrasisnak van-e előreutaloacute vagy aacuteltalam bdquofordiacutetott oumlntuumlkroumlzőrdquo-nek elnevezett azaz az

ekphrasishoz kapcsoloacutedoacute szereplőeacutevel ellenteacutetes toumlrteacutenetet bemutatoacute funkcioacuteja Amennyiben

az ekphrasis eacutertelmezeacutese szempontjaacuteboacutel van jelentőseacutege eacutes az ekphrasis rendelkezik ilyennel

abban az esetben a vizsgaacuteloacutedaacutesba bevonom a leiacuteraacutes irodalmi elsősorban homeacuterosi vergiliusi

vagy ovidiusi mintaacutejaacutet is

A vizsgaacutelt ekphrasisok elemzeacuteseacutere nemcsak azeacutert van szuumlkseacuteg mert iacutegy lehetőseacuteg

nyiacutelhat raacute hogy oumlsszefuumlggeacuteseket fedezhessuumlnk fel a korszakban alkotoacute eposziacuteroacutek ekphrasis-

hasznaacutelata koumlzoumltt hanem azeacutert is mert a roumlvidebb leiacuteraacutesok toumlbbseacutegeacutevel meacuteg senki sem

foglalkozott koraacutebban irodalmi szempontboacutel legfeljebb az adott eposz megfelelő koumlnyveacutehez

iacutert kommentaacuterok emliacutetik őket de azok csak nyelvi vagy legfeljebb stilisztikai szempontboacutel

foglalkoznak veluumlk

Mivel disszertaacutecioacutemban eposzokban talaacutelhatoacute ekphrasisokkal foglalkozom ezeacutert az

eposz műfaja is roumlvid bemutataacutest igeacutenyel meacuteg ha annak definiaacutelaacutesa nem is mutat olyan

koumlvetkezetlenseacutegeket mint az ekphrasiseacute A KIRAacuteLY Istvaacuten szerkesztette Vilaacutegirodalmi

Lexikon RITOOacuteK Zsigmond aacuteltal iacutert szoacutecikke alapjaacuten az bdquoeposz az elbeszeacutelő műnembe tartozoacute

65

FOWLER 1991 31 66

DE JONG 2014 120


17

koumltoumltt (toumlbbnyire hexameteres) formaacutejuacute műfaj illetve műalkotaacutes melynek rendkiacutevuumlli

keacutepesseacutegekkel rendelkező hőse termeacuteszetfeletti leacutenyektől is taacutemogatva ndash de nem varaacutezserő

reacuteveacuten ndash nagy egy egeacutesz koumlzoumlsseacuteg sorsaacutera is kihatoacute tetteket hajt veacutegrerdquo A klasszikus eposzok

fontos jellemzője az uacutegynevezett eposzi kelleacutekek hasznaacutelata67

amelyek az epikus

szaacutejhagyomaacutenyra vezethetők vissza Ezek koumlzuumll valamely istenseacuteg segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesaacutera

(invokaacutecioacute) eacutes a taacutergy megjeloumlleacuteseacutere (propoziacutecioacute) azeacutert volt szuumlkseacuteg mert iacutegy a koumlltőt az őt

megszaacutelloacute isten eszkoumlzeacutenek lehetett tekinteni eacutes ez kizaacuterta a koumlltő szubjektivitaacutesaacutet hiszen

nem ő beszeacutelt hanem annak az istennek volt az eszkoumlze amelyik megszaacutellta őt A csodaacutes

elemek az eacuterthetetlen termeacuteszeti jelenseacutegek magyaraacutezataacutera szolgaacuteltak Az in medias res

kezdeacutes haszna az volt hogy az előadoacute baacuterhol kezdhette a mindenki aacuteltal ismert mondaacutet eacutes

arra eacutes addig teacuterhetett ki amerre eacutes ameddig a hallgatoacutesaacuteg kiacutevaacutenta A cselekmeacuteny megindiacutetaacutesa

(expoziacutecioacute) utaacuteni seregszemle (enumeraacutecioacute) is a varaacutezskoumllteacuteszet koumlvetkezmeacutenye a nagy hősoumlk

felsorolaacutesa a sereg erő- eacutes nagysaacutegeacuterzeteacutet noumlvelte a genealoacutegia ismerteteacutese pedig az

előkelőseacuteg bizonyiacuteteacuteka volt Az enumeraacutecioacute tovaacutebbi haszna hogy viharos esemeacutenyek

meseacuteleacutese koumlzben nyugvoacutepontot jelent Az aacutellandoacute jelzők hasznaacutelataacutenak eacutes az ismeacutetlődő

helyzeteket leiacuteroacute sorok azonossaacutegaacutenak az az oka hogy ezek mindig beleillenek a mű metrikai

szerkezeteacutebe iacutegy rendszeresen felhasznaacutelhatoacutek Az epikus hasonlatok Homeacuteros eseteacuteben a

koumlltő koraacutenak mindennapjait mutatjaacutek be eacutes keacutesőbb is a koumlltő szubjektiacutev megnyilvaacutenulaacutesaacutenak

eszkoumlzei lehettek

Az eposz műfaji koumlvetelmeacutenyeivel maacuter Aristoteleacutes is foglalkozott az in medias res

kifejezeacutes pedig maacuter Horatius Ars poeticaacutejaacuteban is szerepel (Hor Ars 148) de az eposzi

kelleacutekek első magyar nyelvű (ugyanakkor latin megfelelőjuumlkkel is megadott) ndash eacutes RITOOacuteKeacutetoacutel

nem sokban elteacuterő ndash felsorolaacutesa valoacutesziacutenűleg Arany Jaacutenos 1859-ben elmondott Zriacutenyi eacutes

Tasso ciacutemű akadeacutemiai szeacutekfoglaloacutejaacuteban talaacutelhatoacute68

baacuter Arany az eposzi kelleacutekek

szoacutekapcsolatot nem hasznaacutelja MAROacuteT Kaacuteroly szerint az eposz műfaji eacutes formai probleacutemaacuteinak

első modern tudomaacutenyos vizsgaacutelataacutet Heymann STEINTHAL veacutegezte el69

de az eposzi kelleacutekek

felsorolaacutesa naacutela nem talaacutelhatoacute meg70

Nem szerepel a kifejezeacutes SZAacuteSZ Kaacuteroly 1882-ben

megjelent A vilaacutegirodalom nagy eacuteposzai ciacutemű műveacuteben sem71

Az 1932-es Dr DEacuteZSI Lajos

67

Ezeket is a Vilaacutegirodalmi Lexikon eposz szoacutecikke alapjaacuten ismertetem 68

ARANY 1962 338ndash339 69

MAROacuteT 1964 14 70

vouml STEINTHAL 1868 71

SZAacuteSZ 1882


18

szerkesztette Vilaacutegirodalmi lexikon bdquoepikai koumlzhelyrdquo-nek illetve Aranyra hivatkozva bdquoepikai

koumlzvagyonrdquo-nak nevezi az eposzi kelleacutekeket72

Az uacutejabb szakirodalom egyre toumlbb dolgot sorol az eposz jellemzői koumlzeacute ndash sokszor

eposzi kelleacuteknek nevezve azok mindegyikeacutet Ezek koumlzoumltt szerepel az anticipaacutecioacute a csodaacutes

leacutenyek megjeleniacuteteacutese az esemeacutenyek keacuteslelteteacutese az eposzi igazsaacutegszolgaacuteltataacutes az egeacutesz

vilaacutegot bejaacuteroacute cselekmeacuteny beszeacutedek szerepelteteacutese toposzok hasznaacutelata a tengeri utazaacutes

motiacutevuma az alvilaacutegjaacuteraacutes sőt meacuteg a Vergilius Aeneiseacutenek kezdősoraacutera utaloacute cano ige vagy

ahhoz hasonloacute kifejezeacutes hasznaacutelata is

Ebben a felsorolaacutesban ha nem is tuacutel gyakran de az ekphrasis is szerepelni szokott A

Der neue Pauly a jelzők a hasonlatok a kataloacutegus eacutes a tipikus jelenetek mellett a taacutergyleiacuteraacutest

(ami csak reacuteszben fedi az ekphrasis fogalmaacutet) szinteacuten az eposz formai jellemzőjekeacutent emliacuteti73

Irodalomtoumlrteacuteneteacuteben Michael VON ALBRECHT is az eposzok fontos diacutesziacutetőelemeacutenek tartja a

műleiacuteraacutest (ami ismeacutet nem pontosan ugyanaz mint az ekphrasis) megjegyezve hogy

Homeacuterosnaacutel ezek eacutertelme meacuteg oumlnmagukban rejlik a roacutemai eposzban viszont maacuter gondolatilag

oumlsszefuumlggnek a cselekmeacutennyel74

Nem csak oacutekori irodalommal foglalkozoacute szakkoumlnyvek

tuumlkroumlzhetik azt a neacutezetet mely szerint az ekphrasis az eposzok fontos eleme peacuteldaacuteul egy

angol irodalomkritikai lexikon szerint az ekphrasis Homeacuteros oacuteta az eposzok jellegzetesseacutege75

Peacutelda lehet erre az oacutekori eposzoktoacutel eltaacutevolodva Tasso Megszabadiacutetott Jeruzsaacutelem ciacutemű

műve amelynek 17 eacutenekeacuteben talaacutelhatoacute egy pajzsleiacuteraacutes

Az eacutertő mester a szűk keretek koumlzt

a nemes formaacutek ezreacutet hozta leacutetre

az Azzo-nemzetseacuteg nagyhiacuterű fennkoumllt

rendjeacutet megszakiacutetaacutes neacutelkuumll kiveacutesve

az ősi roacutemai aacutegboacutel kifejlőt

mely szeacutetvaacutelt szaacutemtalan sok tiszta eacuterre

A veacuten a hiacuteres babeacuter koronaacutezta

fejedelmek harcait magyaraacutezza

(Torquato TASSO A megszabadiacutetott Jeruzsaacutelem

17 eacutenek 64 vsz Szent Istvaacuten Taacutersulat Budapest 2013 411 fordiacutetotta HAacuteRS Ernő)76

72

DEacuteZSI 1932 eposz szoacutecikk 73

CANCIKndashSCHNEIDER 4 koumltet (1998) epos szoacutecikk 74

VON ALBRECHT 2004 65 75

MURRAY 1999 epic szoacutecikk 76

Az Azzo-nemzetseacuteg tagjainak bemutataacutesa tehaacutet a pajzs leiacuteraacutesa egeacuteszen a 83 versszakig tart de ezt a

terjedelmi korlaacutetok miatt nem ideacutezem


19

De meacuteg Csokonai viacutegeposzaacuteban a Dorottyaacuteban is talaacutelhatoacute egy keacutepekkel diacutesziacutetett

pohaacuterra valoacute utalaacutes baacuter itt az elbeszeacutelő magukat a keacutepeket nem iacuterja le reacuteszletesen

Veacutegre a vendeacutegek hogy megeleacutegűltek

S maacuter minden poszpaacutesztok asztalra kerűltek

Parancsol Carnevaacutel tőltsenek borokat

S a koumlz egeacuteszseacutegeacutert igyaacutek meg azokat

Maga egy nagy pohaacutert melly arany egeacutesszen

Eacutes draacutegakoumlvekkel csillagzik sok reacuteszen

S amint mutatjaacutek a jelek oldalaacuteban

A Kupa hercegeacute vala hajdanaacuteban

Egy nagy pohaacutert megtőlt zaacutekaacutenyi joacute borral

S fejet hajtvaacuten minden vendeacuteginek sorral

(CSOKONAI VITEacuteZ Mihaacutely Dorottya vagyis a daacutemaacutek

diadalma a Faacutersaacutengon In UŐ Vaacutelogatott versek Az

oumlzvegy Karnyoacuteneacute Dorottya Euroacutepa Diaacutekkoumlnyvtaacuter

Euroacutepa Budapest 2001 203)

A felvilaacutegosodaacutes koraacutetoacutel a kezdve a regeacuteny leacutep az eposz helyeacutebe mint legfontosabb

elbeszeacutelő műfaj eacutes a regeacutenyekben is lehet ekphrasisokat talaacutelni Egy modernkori peacutelda

Umberto Eco A roacutezsa neve ciacutemű regeacutenyeacutenek elejeacuten az apokalipszis jeleneteit aacutebraacutezoloacute

koumlnyvtaacuterkapuk leiacuteraacutesa amely meacuteg az ekphrasis gyakori előreutaloacute funkcioacutejaacutet is betoumllti mivel

a cselekmeacuteny veacutegeacutet a koumlnyvtaacuter pusztulaacutesaacutet vetiacuteti előre Erre a funkcioacutera maga az elbeszeacutelő is

felhiacutevja a figyelmet Ekkor eacutertettem meg hogy laacutetomaacutesom csakis arroacutel szoacutel ami ebben az

apaacutetsaacutegban az apaacutet uacuter vonakodoacute koumlzleacutese szerint toumlrteacutenik s haacutenyszor meg haacutenyszor

visszateacutertem meacuteg ide az elkoumlvetkező napokban a kaput szemleacutelni bizonyosan afelől hogy

ugyanazt eacutelem aacutet amiről a kapu is beszeacutel Eacutes megeacutertettem azeacutert joumlttuumlnk fel ide hogy

hatalmas mennyei leszaacutemolaacutes tanuacutei legyuumlnk (UMBERTO Eco A roacutezsa neve Euroacutepa Budapest

2012 73 fordiacutetotta BARNA Imre)77

Ekphrasist nemcsak a Homeacuterost koumlvető művekben hanem a szinteacuten szoacutebeliseacutegből

kialakuloacute eacutes legendaacutekboacutel meriacutető germaacuten eposzokban is lehet talaacutelni A Beowulfban peacuteldaacuteul

egy oumlzoumlnviacutez-aacutebraacutezolaacutessal diacutesziacutetett kardmarkolat leiacuteraacutesaacutet olvashatjuk

Hrothgar szoacutelott szemuumlgyre veacuteve

a reacutegmuacutelt remekeacutet reaacute volt roacuteva

77

A kapuk leiacuteraacutesa koumlzvetlenuumll az ideacutezett reacutesz előtt az ideacutezett kiadaacutes 66ndash73 oldalaacuten talaacutelhatoacute


20

mint pusztiacutetaacute el a tomboloacute tenger

az oacuteriaacutesok nagy nemzetseacutegeacutet

elrugaszkodtak az Egek Biacuteraacutejaacutetoacutel

s gőgjuumlkeacutert suacutejtaacute a soacutes vizek Ura

őket az őrjoumlngő oumlrveacutenyek aacuterjaacuteval

A reacutegi markolat ragyogoacute lapjaacutera

igaz iacuteraacutessal reaacute volt roacuteva

hogy kinek keacutesziacuteteacute kovaacutecsa a kardot

a kiacutegyoacutediacuteszűt kitűnő aceacutelboacutel

messzi muacutelt meacutelyeacuten78

(Beowulf 24 eacutenek 1685ndash1696 sor ELTE Anglisztika

Tanszeacutek Budapest 1994 46 fordiacutetotta SZEGŐ Gyoumlrgy)

Az alapjaacuten hogy ekphrasist a homeacuterosi eposzokban eacutes maacutes neacutepek szinteacuten szoacutebeli

hagyomaacutenyboacutel kialakuloacute eposzaiban is talaacutelunk felteacutetelezhetjuumlk hogy az ekphrasis egy maacuter

akkor is alkalmazott irodalmi eszkoumlz volt amikor a koumlltemeacutenyeknek meacuteg nem volt iacuterott

formaacutejuk Ezt taacutemaszthatja alaacute az is hogy Homeacuteros leiacuteraacutesai gyakran olyan taacutergyakat mutatnak

be amilyeneket az eposzok iacuteraacutesbeli roumlgziacuteteacuteseacuteneacutel koraacutebbi időkben hasznaacuteltak79

Amellett is

lehet eacuterveket talaacutelni hogy szoacutebeli előadaacutes soraacuten milyen haszna lehetett az ekphrasis

alkalmazaacutesaacutenak Hasonloacutean ahhoz ahogyan az in medias res kezdeacutes segiacutetseacutegeacutevel az előadoacute

baacuterhonnan indiacutethatta a cselekmeacutenyt egy ekphrasis eseteacuten lehetőseacutege nyiacutelhatott arra hogy

tetszőleges ponton megszakiacutetsa az elbeszeacuteleacutest eacutes leiacuterjon valamilyen taacutergyat peacuteldaacuteul a hős

fegyverzeteacutet illetve az azon laacutethatoacute aacutebraacutezolaacutesokat eacutes iacutegy akaacuter egy az eredetihez szorosan

nem kapcsoloacutedoacute toumlrteacutenetet is elmeseacutelhessen ndash ahogy ez az iacuterott eposzokban is gyakran

toumlrteacutenik Ezen kiacutevuumll az ekphrasis szolgaacutelhatott a kataloacutegus egyhanguacutesaacutegaacutenak megtoumlreacuteseacutere eacutes

egy szereplő genealoacutegiaacutejaacutenak bemutataacutesaacutera is Tovaacutebbi gyakori funkcioacutei mint a szereplő

jellemzeacutese eacutes sorsaacutenak előrevetiacuteteacutese valoacutesziacutenűleg csak keacutesőbb a Homeacuteros utaacuteni korokban

rendelődtek hozzaacute

Ha a fentiek alapjaacuten elfogadjuk hogy ekphrasis maacuter az oraacutelis koumllteacuteszet idejeacuten is

leacutetezett eacutes azokat a jellemzőket tartjuk eposzi kelleacutekeknek amelyek a szoacutebeli hagyomaacutenyra

visszavezethetők akkor az ekphrasisra eposzi kelleacutekkeacutent kell tekintenuumlnk

78

Az oacuteangol szoumlveg kommentaacutetorai sem mindig eacutertenek egyet abban hogy a raacute volt roacuteva szoacutekapcsolat eredeti

megfelelője grafikus aacutebraacutezolaacutest vagy ruacutenaiacuteraacutest jelent-e de toumlbbnyire az előbbit tartjaacutek valoacutesziacutenűnek ld peacuteldaacuteul

httpwwwperseustuftseduhoppertextdoc=Perseus3Atext3A20030100023Acommline3D1688-98 79

RITOOacuteK 1975 110


II Az ezuumlstkori eposzok eacutes ekphrasisaik

A) Achilles pajzsa az Ilias Latinaacuteban

A sokaacuteig vitatott szerzőseacutegű kiseposz az Ilias Latina1 Homeacuteros Iliasaacutet foglalja oumlssze mintegy

ezer sorban A művet az első eacutes utolsoacute sorok akrosztichonja (ITALICS SCRIPSIT) miatt

sokaacuteig ndash teacutevesen ndash Silius Italicusnak tulajdoniacutetottaacutek de egy bizonyos Pindarus Thebanus is

gyakran szerepelt szerzőkeacutent2 SCHENKL 1890-es felfedezeacutese oacuteta

3 azonban aacuteltalaacutenosan

elfogadott hogy a szerző Baebius Italicus4

A mű keletkezeacutesi ideje Nero uralkodaacutesaacutenak maacutesodik feleacutere tehető mivel toumlbb reacuteszlete

is alkalmas a csaacuteszaacuter ideoloacutegiaacutejaacutenak taacutemogataacutesaacutera Ezek koumlzuumll az egyik Aeneas Homeacuteroseacutetoacutel

elteacuterő bemutataacutesa azaz annak hangsuacutelyozaacutesa hogy Aeneas Venus fia valamint utalaacutes arra

hogy a roacutemai nemzet Aeneastoacutel ered

quem nisi servasset magnarum rector aquarum

ut profugus laetis Troiam repararet in arvis

Augustumque genus claris submitteret astris

non clarae gentis nobis mansisset origo

Ilias 899ndash902

A IuliusndashClaudius dinasztia ugyanis Aeneason aacutet Venustoacutel szaacutermaztatta magaacutet iacutegy ez

az uralkodoacute hatalmi legitimaacutecioacutejaacutenak tekinthető5 Egy maacutesik ilyen motiacutevum Apolloacuten

szerepeacutenek hangsuacutelyozaacutesa illetve a csaacuteszaacuter apolloacuteni vonaacutesainak azaz műveacuteszet iraacutenti

rajongaacutesaacutenak kiemeleacutese Ennek joacute peacuteldaacuteja a ndash toumlbbi reacuteszeacuteben szinteacuten Nero ideoloacutegiaacutejaacutet

alaacutetaacutemasztoacute ndash pajzsleiacuteraacutes lanton jaacutetszoacute Apolloacutenja ndash aki termeacuteszetesen Neroacutet szimbolizaacutelja A

mű tehaacutet nem keletkezhetett Kr u 59 előtt mivel Nero koraacutebban nem leacutepett fel nyilvaacutenosan

1 A keacuteziratokban a mű az Epitome Iliados Homeri a Liber Homeri vagy a Homerus de bello Trojano ciacutemet

kapta 2 Valoacutesziacutenűleg egy koumlzeacutepkori maacutesoloacute hitte a szerzőt Pindarosznak Hor Carm 4 9 6 miatt Tovaacutebbi ok lehetett

hogy egyes keacuteziratokban Dares Excidium Troiae-ja koumlvette a művet eacutes a Pindaros szoacute a dein Dares

szoumlvegromlaacutesa is lehet (SCAFFAI 1979 932 938) 3 A XV szaacutezadi koacutedexben a Vindobonensis Latinus 3509-ben a mű ciacuteme a koumlvetkező formaacuteban szerepel Bebii

Italici poetae clarissimi epithome in quattuor viginti libros Homeri iliados 4 Neacutehaacuteny Punica-paacuterhuzam alapjaacuten HERMANN 1947-es tanulmaacutenyaacuteban megproacutebaacutel amellett eacutervelni hogy a

szerző meacutegis Silius Italicus eacutes a Baebius alakot a Silius helytelen olvasataacutenak tartja Joacutellehet nem ritkaacutek az Ilias

Latina eacutes a Punica hasonloacute sorai Silius kronoloacutegiai okokboacutel meacuteg csak nem is hathatott Baebiusra (baacuter igaz hogy

valoacutesziacutenűleg maacuter a 60-as eacutevekben megmutatkozott koumlltőkeacutent a nyilvaacutenossaacuteg előtt ndash ehhez vouml TAKAacuteCS 2003

71) 5 TAKAacuteCS 2003 146


22

lantjaacuteteacutekkal (Tac Ann 14 14 2)6 Apolloacuten goumlroumlgellenesseacutegeacutenek kiemeleacutese (Troianus Apollo

Graiis inimicus Apollo) pedig azt teszi valoacutesziacutenűveacute hogy a koumlltemeacuteny meacuteg Nero

helleacutenvonzalmaacutenak megnyilvaacutenulaacutesa tehaacutet Kr u 66 előtt kellett szuumllessen7

Az Ilias Latina feloszthatoacute 24 reacuteszre a homeacuterosi eposz koumlnyveinek megfelelően aacutem

ezeknek a reacuteszeknek a hosszuacutesaacutega nem araacutenyos8 Az első sorokban meacuteg a szoacuterendet is tartoacute

pontos fordiacutetaacutest talaacutelunk9 A tovaacutebbiakban viszont az eposz esemeacutenyeinek roumlvid

oumlsszefoglalaacutesaacutet Iacutegy az Ilias Latina tulajdonkeacuteppen a homeacuterosi eposz kuumlloumlnboumlző jeleneteinek

antoloacutegiaacuteja10

Az Ilias toumlrteacuteneteacutenek feldolgozaacutesaacuten tuacutel Baebius intertextuaacutelisan latin művekre is

utal11

iacutegy az eposznak azokat az epizoacutedjait fejti ki reacuteszletesen ahol azokhoz latin műveket is

segiacutetseacuteguumll tud hiacutevni12

Az Ilias 18 koumlnyveacutenek a mű 839ndash891 sorai felelnek meg Ebből a 862ndash891 sorok

taacutergyaljaacutek Achilles pajzsaacutenak leiacuteraacutesaacutet amely a mű legeredetibb reacutesze A pajzsleiacuteraacutes

előzmeacutenyeiben Baebius neacutehaacuteny dolog tekinteteacuteben elteacuter Homeacuterostoacutel miacuteg az Iliasban Thetis

ajaacutenlja fel hogy fegyvereket szerez fiaacutenak addig az Ilias Latina-ban Achilles maga megy

anyjaacutehoz hogy fegyvereket keacuterjen tőle (supplex rogat) az istennő ezutaacuten az Aetnaacuteban keresi

fel Vulcanust ndash miacuteg az Ilias nem mondja meg Heacutephaistos palotaacutejaacutenak konkreacutet helyeacutet

Homeacuterosnaacutel Heacutephaistos keze alatt laacutetjuk keacuteszuumllni a pajzsot miacuteg Baebiusnaacutel a maacuter keacutesz

fegyverek (effecta arma) leiacuteraacutesa olvashatoacute

post haec accensus furiis decurrit ad aequor

fortiaque arma Thetin supplex rogat illa relictis

fluctibus auxilium Vulcani protinus orat

excitat Aetnaeos calidis fornacibus ignes

Mulciber et validis fulvum domat ictibus aurum

mox effecta refert divinis artibus arma

evolat inde Thetis quae postquam magnus Achilles

induit in clipeum vultus convertit atroces

Ilias 854ndash861

6 SCHEDA 1965 307

7 TAKAacuteCS 2003 146

8 SCAFFAI 1972 89

9 RESCH 1902 15

10 FONESCA 1992 43

11 A hasonloacute helyek reacuteszletes listaacutejaacutehoz laacutesd SCAFFAI 1982 kommentaacuter reacuteszeacutet ill STROIA 2008 143-170

12 SCAFFAI 1972 91


23

Tovaacutebbi elteacutereacutes a homeacuterosi eposzhoz keacutepest hogy Baebius megjegyzi a pajzson leacutevő

keacutepeket Achilles neacutezi RESCH Aureacutel eacutertelmezeacutese szerint a quae Thetisre vonatkozik13

eacutes ő

neacutezi a pajzsot de nyelvtanilag sokkal indokoltabb a quae neacutevmaacutest az induit ige taacutergyaacutenak

tekinteni eacutes a fegyverekre (arma) vonatkoztatni hiszen Achilles az akinek van oka vad

tekintettel (vultus atroces) neacutezni

Ahogy az egeacutesz Ilias Latina egyes sorai paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacutek a homeacuterosi

koumlnyvekkel ugyanuacutegy az itteni ekphrasis is feloszthatoacute a homeacuterosi pajzsleiacuteraacutes (Hom Il 18

478ndash608) reacuteszei alapjaacuten

A homeacuterosi kozmoloacutegia azaz az eacuteg foumlld eacutes tenger (Hom Il 18 483ndash489) leiacuteraacutesaacutenak

felelnek meg az Ilias Latina 862ndash874 sorai ezen beluumll pedig a 862ndash865 sorok tartalmazzaacutek

az eacuteg leiacuteraacutesaacutet amely toumlbb latin művet is megideacutez Ovidius leiacuteraacutesaacutet a Nap palotaacutejaacuteroacutel (Ov Met

2 5ndash7) valamint Achilles pajzsaacuteroacutel (Ov Met 13 291ndash294) Ezen kiacutevuumll az ekphrasist indiacutetoacute

illic szoacute Aeneas pajzsaacutenak vergiliusi leiacuteraacutesaacutet is eszuumlnkbe juttathatja mivel az is hasonloacute

fordulattal indul illic hellip fecerat ignipotens (Verg A 8 626) A 866ndash870 sorok felelnek meg

a foumlld leiacuteraacutesaacutenak eacutes itt szinteacuten talaacutelhatoacute egy ovidiusi reminiszcencia a 867 sor laacutethatoacutean az

ovidiusi Ov Met 1 354 variaacutelaacutesa A 870 sor lustraret lampade caelum szavai pedig

Vergiliust ideacutezik akineacutel keacutet helyen is szerepel a lustrabat lampade terras kifejezeacutes (Verg A

4 6 7 148)

A 871ndash874 sorokba keruumllt a tenger leiacuteraacutesa amelyhez szinteacuten az ovidiusi a Nap

palotaacutejaacutet bemutatoacute ekphrasis egy reacutesze szolgaacutelhatott mintaacuteul (Ov Met 2 8ndash14) aacutem itt az

oumlsszefuumlggeacutes nem hasonloacute szoacuteszerkezetek hasznaacutelataacuteban mutatkozik meg hanem abban hogy

Baebius is a tengerre jellemző mitoloacutegiai leacutenyeket sorakoztat fel

A koumlvetkező sorokban az elbeszeacutelői neacutezőpont koumlzeliacutet a foumlldhoumlz maacuter nem az egeacutesz

vilaacutegmindenseacuteg hanem csak annak egy kiemelt pontja laacutethatoacute

terra gerit silvas horrendaque monstra ferarum

fluminaque et montes cumque altis oppida murishellip

Ilias 875ndash876

Ezek a sorok szinteacuten az ovidiusi ekphrasis felhasznaacutelaacutesaacutet bizonyiacutetjaacutek mivel ott a

koumlvetkezőket talaacuteljuk

terra viros urbesque gerit silvasque ferasque

fluminaque et nymphas et cetera numina ruris

Ov Met 2 15ndash16

13

RESCH 1902 41


24

Ettől a reacutesztől kezdve megvaacuteltozik az igehasznaacutelat is Eddig a caelaverat addiderat eacutes

fecerat praeteritum perfectum alakok szerepeltek jelezve hogy a pajzsot Vulcanus koraacutebban

alkotta eacutes ezek az igeacutek egyben a pajzs diacutesziacuteteacuteseinek kimunkaacutelaacutesaacutera is vonatkoztak A 875ndash

888 sorokban viszont csupa praesens imperfectum idejű igeacutet talaacutelunk amelyek maacuter nem azt

jelzik hogy amit laacutetunk az valakinek az alkotaacutesa hanem a pajzs egyes aacutebraacutezolaacutesainak

esemeacutenyeit iacuterjaacutek le

Miacuteg a homeacuterosi ekphrasis keacutet vaacuterost iacuter le ndash egy beacutekeacuteset eacutes egy haacuteboruacuteban aacutelloacutet ndash

addig az Ilias Latina pajzsleiacuteraacutesaacutenak vaacuterosaiban beacuteke van (csak a vaacuterosok magas fala utal a

koraacutebbi haacuteboruacutekra) Raacuteadaacutesul az Iliasban a beacutekeacutes vaacuterosban is civakodaacutes duacutel (Hom Il 18

497ndash508) Baebiusnaacutel viszont egy mindenkivel szemben igazsaacutegos biacuteroacute iacuteteacutelkezik (vouml Ilias

877ndash879) tehaacutet ideaacutelis aacutellapotok uralkodnak

A koumlvetkező neacutehaacuteny sor az Ilias Latina pajzsleiacuteraacutesaacutenak talaacuten legeredetibb reacutesze Az itt

leiacutertak ugyanis nem szerepelnek Homeacuterosnaacutel valamint ez az a jelenet a pajzsleiacuteraacuteson beluumll

amely igeacutekben a leggazdagabb eacutes ezaacuteltal a legmozgalmasabb is

parte alia14

castae resonant Paeana puellae

dantque choros molles et tympana dextera pulsat

ille lyrae graciles extenso pollice chordas

percurrit septemque modos modulatur avenis

carmina componunt mundi resonantia motum

Ilias 880ndash884

Homeacuterosnaacutel ez a jelenet ugyan nem szerepel de ekphrasisaacuteban ő is toumlbb helyen iacuter le

lantjaacuteteacutekot Előszoumlr a beacutekeacutes vaacuterosban uumllt lakodalom leiacuteraacutesakor jelenik meg a lant keacutepe (Hom

Il 18 494ndash495) aacutem a baebiusi reacuteszlethez enneacutel sokkal koumlzelebb aacutell a szuumlreti mulatsaacuteg

Homeacuterosnaacutel megtalaacutelhatoacute leiacuteraacutesaacutenak egy reacuteszlete (Hom Il 18 569ndash573)15

Az azonban

mindenkeacutepp uacutejdonsaacuteg Baebiusnaacutel az Iliashoz keacutepest hogy a laacutenyok ndash akik alatt itt minden

bizonnyal a muacutezsaacutekat kell eacuterteni16

ndash Apolloacutent dicsőiacutető eacuteneket eacutenekelnek Iacutegy a 882 sor ille

szava is Apolloacutenra kell hogy utaljon tehaacutet ő jaacutetszik a lanton eacutes valoacutesziacutenűleg a siacutepot is ő fuacutejja

Ez felveti azt a keacuterdeacutest hogy hogyan jaacutetszhat Apolloacuten egyszerre toumlbb hangszeren

14

A reacuteszt bevezető parte alia fordulat szinteacuten egy a vergiliusi pajzsleiacuteraacutesban is megtalaacutelhatoacute kifejezeacutes (vouml Verg

A 8 682) eacutes a keacutesőbbi eposzokban is gyakori fordulat ekphrasisok uacutejabb keacutepeacutenek bevezeteacuteseacutere 15

Viacuteg csapatuk koumlzepeacuten fiu aacutellt csengőszavu lanton

jaacutetszott eacutedesen eacutes a Linosz gyoumlnyoumlrű dala zenduumllt

veacutekony kis hangjaacuten amazok meg uumltemben emelteacutek

laacutebukat eacutes ahogyan dala szoacutelt kurjantva szoumlkelltek

(Devecseri Gaacutebor fordiacutetaacutesa) 16

SCAFFAI 1982 390


25

Egyes szoumlvegvaacuteltozatokban erre azt a megoldaacutest talaacuteljuk hogy a mondat alanyakeacutent ndash

az ille neacutevmaacutes helyett ndash a nőnemű illa alak szerepel az előző sorban aacutelloacute et koumltőszoacute helyett

pedig haec mutatoacute neacutevmaacutes Iacutegy a szoumlveg azt jelenteneacute hogy a laacutenyok koumlzuumll az egyik dobol eacutes

egy maacutesik jaacutetszik a lyraacuten Ennek viszont ellentmond hogy a lyraacutet eacutes tympanont egyszerre

nem nagyon hasznaacuteltaacutek igaz ez a probleacutema a helyreaacutelliacutetott szoumlveg eseteacuteben is fennaacutell Erre

esetleg azt a megoldaacutest talaacutelhatnaacutenk hogy a paiant eacuteneklő laacutenyokat eacutes a lanton jaacutetszoacute

Apolloacutent keacutet kuumlloumln jelenetnek tekintjuumlk az ekphrasison beluumll De ez keveacutesseacute valoacutesziacutenű mivel

az sokkal inkaacutebb elkeacutepzelhető hogy Apolloacuten kiacuteseacuteri a laacutenyok eacutenekeacutet A jelenet egyseacutegeacutet erősiacuteti

tovaacutebbaacute az annak első eacutes utolsoacute soraacuteban is megjelenő iacutegy azt keretbe foglaloacute resono ige

Raacuteadaacutesul az utolsoacute sorban szereplő componunt igealak toumlbbes szaacutemaacutenak is csak akkor van

leacutetjogosultsaacutega ha egyszerre vonatkozik az eacuteneklő laacutenyokra eacutes a hangszeren jaacutetszoacute Apolloacutenra

A szoumlveghagyomaacuteny egyeacutebkeacutent egyes szaacutemuacute componit igealakot is őriz de csak egyetlen

koacutedexben eacutes a sokkal toumlbbszoumlr előforduloacute haec-et eacutes illa-t mutatoacute szoumlvegek eseteacuteben

ugyanuacutegy a componunt alak szerepel

Az Ilias Latina koraacutebbi kiadaacutesaiban tovaacutebbi megoldaacutesi kiacuteseacuterleteket talaacutelunk Emilius

BAEHRENS uacutegy oldotta meg a probleacutemaacutet hogy a paacutesztorsiacutepot jelentő avenis szoacutealakot

szoumlvegromlaacutesnak tekintette eacutes a modos eacutes avenis szavak helyett modis illetve amoenis

szavakat iacutert Raacuteadaacutesul ő az illa eacutes haec alakokat fogadja el Szoumlvegvariaacutensa iacutegy a koumlvetkező

parte aliae resonant castae Paeana puellae

dantque choros molles haec dextra tympana pulsat

illa lyrae graciles extenso pollice chordas

percurrit septemque modis modulatur amoenis

stamina compositum mundi resonantia motum 17

Iacutegy a tagmondat csak a lantjaacuteteacutek eacutertelmezője lenne eacutes annyit jelentene hogy a laacutenyok

koumlzuumll az egyik ndash az illa ndash gyoumlnyoumlrkoumldtető moacutedon jaacutetszik a vilaacuteg mozgaacutesaacutet visszhangzoacute heacutet

huacuteron

Ehhez hasonloacute javiacutetaacutesok maacutesoknaacutel is szerepelnek VOLLMER eacutes SCHEDA vaacuteltozataacuteban a

883 sor a koumlvetkezőkeacuteppen hangzik septemque modos modulatur amoenos (hellipheacutet szeacutep

hangot jaacutetszik)18

Miacuteg Harald FUCHS iacutegy javiacutetja a szoumlveget septemque modos modulatur

amoene carmina componens mundi resonantia motum (hellipheacutet hangot jaacutetszik baacutejosan a

vilaacuteg mozgaacutesaacutet visszhangzoacute eacuteneket leacutetrehozva)19

Naacuteluk a mondat alanya maacuter ille

17

BAEHRENS 1879ndash1881 ad loc 18

SCHEDA 1966 383 19

FUCHS 1967 58


26

Az amoenus szoacute alakjait felhasznaacuteloacute javiacutetaacutesok viszont csak filoloacutegusok javaslatai eacutes

koacutedexekkel nem taacutemaszthatoacutek alaacute kellőkeacuteppen iacutegy Marco SCAFFAI a szoumlveg legfrissebb

kritikai kiadaacutesaacuteban a modis eacutes avenis szavakat fogadja el meacuteg annak elleneacutere is hogy a

bukolikus koumllteacuteszetben gyakori modulatur avena sorzaacuterlat a szoumlvegromlaacutest valoacutesziacutenűsiacuteti20

SCAFFAI a szoumlveghez iacutert kommentaacuterja alapjaacuten uacutegy veacuteli hogy szerinte ezen a helyen Baebius

Italicus keacutet jelenetet olvasztott egybe hogy a csaacuteszaacuter zenei tehetseacutegeacutet mineacutel jobban

kiemelhesse21

Ebben az esetben viszont azt kell felteacuteteleznuumlnk hogy a leiacutert pajzson Apolloacuten

keacutetszer is laacutethatoacute volt (esetleg keacutet kuumlloumln keacutepmezőn) egyszer lanttal egyszer pedig siacuteppal Eacutes

igaz ugyan hogy az ekphrasisok alapjaacuten a leiacutert taacutergyak aacuteltalaacuteban nem rekonstruaacutelhatoacutek

toumlkeacuteletesen eacutes egyeacutertelműen de ez a megaacutellapiacutetaacutes inkaacutebb a leiacutert taacutergyakon szereplő keacutepek

elrendezeacuteseacutere szokott vonatkozni eacutes nem igazaacuten jellemző hogy az ittenihez hasonloacute

ellentmondaacutessal talaacutelkoznaacutenk Viszont az is igaz hogy ebben az esetben Nero Apolloacuten eacutes Paacuten

zenei tehetseacutegeacutet egyesiacuteteneacute magaacuteban megszuumlntetve ezzel a lant eacutes a paacutensiacutep (syrinx) koumlzoumltti

maacuter hagyomaacutenyosnak szaacutemiacutetoacute viszaacutelykodaacutest22

Habaacuter a keacutet hangszer koumlzuumll a lyraacutenak mindig

nagyobb presztiacutezse volt mivel a syrinx a zenei eacuteletben keveacutesbeacute volt fontos inkaacutebb a

paacutesztorok munkaacutejaacutenak megkoumlnnyiacutetőjekeacutent tekintettek raacute23

Ezenkiacutevuumll az sem egyedi eset

hogy Neroacutet egy versen beluumll toumlbb istennel is azonosiacutetjaacutek Ez toumlrteacutenik ugyanis Calpurnius

Siculus koumlltemeacutenyeiben is A koumlltő Neroacutet a negyedik eclogaacuteban Apolloacutenhoz eacutes Iuppiterhez

(Calp 4 87 4 159) a hetedikben Apolloacutenhoz eacutes Marshoz hasonliacutetja (Calp 7 83)

A paacutesztorsiacutep tovaacutebbaacute a bukolikus jelenetek kiegeacutesziacutetője iacutegy valoacutesziacutenűleg ennek a

hangszernek a megjeleneacutese is az aranykori idillikus aacutellapotok aacutebraacutezolaacutesaacutehoz tartozik

Valamint a lyra mellett a paacutensiacutep volt a rituaacutelis eacutenekek kiacuteseacuterője is

A leiacuteraacutes tanuacutesaacutega szerint a dal amit Apolloacuten eacutes a muacutezsaacutek jaacutetszanak oumlsszhangban van a

vilaacutegmindenseacuteggel illetve a szfeacuteraacutek zeneacutejeacutevel Mindezekkel a koumlltő egy ideaacutelis aranykori

aacutellapot leiacuteraacutesaacutet valoacutesiacutetja meg ugyanakkor a csaacuteszaacuter apolloacuteni vonaacutesait is hangsuacutelyozza24

A 885ndash888 sorok egy-egy sorban oumlsszefoglaljaacutek a szaacutentaacutes (Hom Il 18 541ndash549) az

arataacutes (Hom Il 18 550ndash560) a szuumlret (Hom Il 18 561ndash572) eacutes a legelő nyaacutej (Hom Il 18

573ndash589) homeacuterosi leiacuteraacutesaacutet A Baebius aacuteltal leiacutert aranykor tehaacutet nem egyezik meg Vergilius

eacutes Ovidius aranykoraacuteval az emberek nem ingyen kapjaacutek a javakat hanem dolgozniuk kell

20

SCAFFAI 1982 391 21

SCAFFAI 1982 391 22

SCAFFAI 1982 391 23

COMOTTI 1989 72 24

TAKAacuteCS 2003 148


27

eacutertuumlk25

a koraacutebbi haacuteboruacutekra valoacute utalaacutesboacutel (cumque altis oppida muris) pedig arra

koumlvetkeztethetuumlnk hogy egy viszontagsaacutegos időszak utaacuten uacutejjaacuteteremtett aranykort iacuter le

ekphrasisaacuteban a koumlltő Az aranykori aacutellapotokat bemutatoacute reacutesz jelen idejű igeacutei valoacutesziacutenűleg

hozzaacutejaacuterulnak ahhoz hogy a mű olvasoacuteja a leiacutertakat a sajaacutet koraacutera vonatkoztathassa azaz az

ekphrasis joacute lehetőseacuteg a koumlltő szaacutemaacutera hogy a jelenre reflektaacuteljon

Az ekphrasis veacutegeacutere a 889ndash891 sorokba keruumll a haacuteboruacute isteneacutenek Marsnak a leiacuteraacutesa

haec inter mediis stabat Mars aureus armis

quem diva poesis reliquae circaque sedebant

anguineis maestae Clotho Lachesisque capillis

Ilias 889ndash891

SCAFFAI szerint Mars a foumlldműves munkaacutek koumlzepeacuten aacutell26

de enneacutel sokkal valoacutesziacutenűbb

hogy ez a jelenet a pajzs oumlsszes keacutepe koumlzuumll a koumlzeacutepső mivel az ekphrasis jeleneteinek leiacuteraacutesa

a nagytoacutel a kicsi feleacute eacutes ezzel egyuumltt valoacutesziacutenűleg a pajzson kiacutevuumllről befeleacute is halad

Felteacutetelezhetőleg Achilles is ebben a sorrendben neacutezi meg fegyvere diacutesziacuteteacuteseit eacutes az

utolsoacutekeacutent megneacutezett keacutep laacutetvaacutenya visszatereli gondolatait a haacuteboruacutehoz

A pajzs koumlzepeacuten elhelyezkedő Marsot a Paacuterkaacutek veszik koumlruumll Az ő szomoruacutesaacuteguk oka

egyes neacutezetek szerint a beacuteke miatti teacutetlenseacuteguumlkben keresendő27

miacuteg maacutesok uacutegy gondoljaacutek ez

teveacutekenyseacuteguumlk miatti aacutellandoacute jelzőjuumlk (vouml pl Stat Theb 5 274) tovaacutebbaacute a reacuteszlet stabat ill

sedebant szavai valoacutesziacutenűleg nem teacutetlenseacuteguumlkre hanem elhelyezkedeacutesuumlkre utalnak28

Ezeknek

az aacutelliacutetmaacutenyoknak a muacutelt idejű alakja talaacuten arra is szolgaacutel hogy az eddigi jelen időben leiacutert

ideaacutelis aacutellapotoktoacutel eltaacutevoliacutetsa a haacuteboruacute keacutepeacutet

A keacuteziratok toumlbbseacutegeacuteben a paacuterkaacutek veacuteres hajuacuteak (sanguineis capillis)29

de az anguineis

javiacutetaacutes is veacutedhető mivel az alvilaacutegi leacutenyeknek gyakran van kiacutegyoacutehajuk eacutes itt a Paacuterkaacutekat

mivel Marssal egyuumltt a haacuteboruacutera eacutes iacutegy a halaacutelra is utalnak tekinthetjuumlk az alvilaacuteghoz

kapcsoloacutedoacute alakoknak30

Ekphrasisaacuteban Baebius laacutethatoacutelag beacutekeacutes eacutes ideaacutelis vilaacuteg bemutataacutesaacutera toumlrekszik ezeacutert

is mellőzi a Homeacuterosnaacutel haacuteboruacuteban aacutelloacute vaacuteros (Hom Il 18 509ndash540) leiacuteraacutesaacutet de egy

alapvetően haacuteboruacuteroacutel szoacuteloacute műben nem keruumllhette el a harcra valoacute utalaacutest Ugyanakkor az is

igaz hogy ez a haacuterom sor a homeacuterosi reacuteszlethez viszonyiacutetva araacutenyaiban nem is olyan keveacutes31

25

TAKAacuteCS 2003 147 26

SCAFFAI 1982 395 27

SCAFFAI 1982 395 VENINI 1983 238 28

BROCCIA 1992 57 29

VENINI 1983 239 ezt az olvasatot veacutedi 30

SCAFFAI 1982 396 31

BROCCIA 1992 57


28

raacuteadaacutesul a keacutepek koumlzoumltt kulcsfontossaacuteguacute helyen koumlzeacutepen foglal helyet viszont az ekphrasison

beluumll mindenkeacuteppen csak egy roumlvid reacuteszlet Mars pedig valoacutesziacutenűleg azeacutert keruumllt a leiacuteraacutes

veacutegeacutere hogy a koumlltő ezzel jelezhesse Achilles ndash eacutes a toumlrteacutenet ndash visszateacutereacuteseacutet a harchoz

A koumlltő tehaacutet azon kiacutevuumll hogy az antik művekre jellemzően maacutes latin műveket is

parafrazeaacutel oumlsszefoglalja a homeacuterosi pajzsleiacuteraacutes jeleneteit ugyanakkor azokat sajaacutet koraacutehoz

eacutes Nero politikai ideoloacutegiaacutejaacutehoz is igaziacutetja iacutegy az ekphrasis a vergiliusi pajzsleiacuteraacutessal

nemcsak intertextuaacutelisan hanem funkcionaacutelisan is kapcsolatban aacutell mivel annak is az a ceacutelja

hogy az uralkodoacutet dicsőiacutetse Az ezuumlstkori ekphrasisoktoacutel elteacuterően azonban nincs a

pajzsleiacuteraacutesnak sem a cselekmeacutenyben előreutaloacute sem a pajzs viselőjeacutenek tulajdonsaacutegait vagy

szaacutermazaacutesaacutet megjeleniacutető funkcioacuteja de ennek nyilvaacutenvaloacutean az az oka hogy az Ilias Latina

pajzsleiacuteraacutesa elsősorban a homeacuterosi ekphrasis oumlsszefoglalaacutesa eacutes annak sincsenek ilyen

tulajdonsaacutegai


B) Lucanus Pharsaliaacuteja

M Annaeus Lucanus antik eacuteletrajza szerint Kr u 39 november 3-aacuten szuumlletett Cordubaacuteban

Apja M Annaeus Mela a filozoacutefus Seneca testveacutere volt Lucanus meacuteg egy eacuteves kora előtt

Roacutemaacuteba keruumllt ahol alapos szoacutenoki keacutepzeacutest kapott Tanaacuterai koumlzoumltt ott volt toumlbbek koumlzoumltt a

sztoikus Cornutus is Koumlltőkeacutent a Neroniaacuten mutatkozott be előszoumlr ahol elnyerte a győzelmet

majd kiadta a Pharsalia első haacuterom koumlnyveacutet1 Ezutaacuten Nero eltiltotta őt minden

koumlzszerepleacutestől a koumllteacuteszettől eacutes a biacuteroacutesaacutegi uumlgyektől is ndash vagy műveacuteszi feacutelteacutekenyseacutegből vagy

a nagykeacutepű koumlltő pimaszsaacutega miatt De az is lehetseacuteges hogy Nero megseacutertette Lucanust

hivatalnoki minőseacutegeacuteben aki ezutaacuten elkezdte biacuteraacutelni eacutes nyilvaacutenosan seacutertegetni a princepst eacutes

ezt bosszulta meg Nero a koumlzuumlgyektől valoacute eltiltaacutessal2 Lucanus keacutesőbb reacuteszt vett a Piso-feacutele

oumlsszeeskuumlveacutesben amelynek koumlvetkezteacuteben 65 aacuteprilis 30-aacuten fel kellett vaacutegnia ereit (Tac Ann

15 70)3

Lucanus Caesar eacutes Pompeius polgaacuterhaacuteboruacutejaacuteroacutel szoacuteloacute eposza minden bizonnyal 59 eacutes

65 koumlzoumltt keletkezett A mű ciacuteme a legjobb hagyomaacutenyban Belli civilis libri X Lucanus az

eposzon beluumll Pharsalia ciacutemen hivatkozik műveacutere (Luc 9 985) A valoacutesziacutenűleg tizenkeacutet

koumlnyvre tervezett eposz4 a koumlltő keacutenyszerű halaacutela miatt a tizedik koumlnyv neacutehaacutenyszaacutez sora utaacuten

befejezetlenuumll szakad feacutelbe5

Lucanus fő forraacutesaacuteul feltehetőleg Livius elveszett koumlnyvei (109ndash112) szolgaacuteltak

amelyek koumlztudomaacutesuacutelag Pompeius-paacutertiak voltak ahogy Lucanus nagyapjaacutenak az idősebb

Senecaacutenak toumlrteacuteneti műve a Historiae ab initio bellorum civilium is amely szinteacuten lehetett

forraacutes mint ahogy Cremutius Cordus elveszett Annalese is Lucanus ezeken kiacutevuumll

felhasznaacutelhatta meacuteg Cicero leveleit Asinius Pollio Licinius Macer eacutes Ovidius műveit

valamint Seneca Naturales quaestioneseacutet6 Eacutertelemszerűen irodalmi mintakeacutent szolgaacuteltak meacuteg

Homeacuteros eposzai valamint Vergilius Aeneise eacutes Georgicaacuteja is7

Lucanusszal kapcsolatban koumlzhely hogy meguacutejiacutetja vagy legalaacutebbis megvaacuteltoztatja az

eposz műfajaacutet elhagyja az istenapparaacutetust a mitikus iacutegy csak melleacutekesen jelenik meg baacuter a

1 VON ALBRECHT 2004 711

2 TAKAacuteCS 2003 65ndash66



5 VON ALBRECHT 2004 712ndash713




30

csodaacuteknak eacutes joumlvendoumlleacuteseknek iacutegy is fontos szerepuumlk van de ezek mellett a foumlldrajz eacutes a

termeacuteszettudomaacuteny vaacutelik hangsuacutelyossaacute8

A Pharsalia cselekmeacutenyeacutenek oumlsszefoglalaacutesa

1 koumlnyv A teacutemamegjeloumlleacutes utaacuten a koumlltő Neroacutet hiacutevja segiacutetseacuteguumll A haacuteboruacute okainak felsorolaacutesa majd Caesar eacutes

Pompeius jellemzeacutese utaacuten a cselekmeacuteny a Rubiconon valoacute aacutetkeleacutessel kezdődik Ezek utaacuten koumlvetkezik egy

csapatkataloacutegus majd annak leiacuteraacutesa hogy Caesar elindul Roacutema feleacute aminek hiacutereacutere kitoumlr a paacutenik majd pedig

prodigiumok eacutes proacutefeacuteciaacutek hirdetik az elkoumlvetkező haacuteboruacute borzalmait

2 koumlnyv A koumlltő felideacutezi a fatum hatalmaacutet valamint Marius eacutes Sulla kuumlzdelmeit Cato baacutetoriacutetja Brutust majd

visszafogadja feleseacutegeacutet Marciaacutet eacutes az ereacuteny mintakeacutepekeacutent keacuteszuumll a harcra Pompeius Caesar elől előszoumlr

Brundisiumba menekuumll keacutesőbb elhagyja Itaacuteliaacutet

3 koumlnyv Pompeiusnak az uacuteton megjelenik koraacutebbi feleseacutegeacutenek Caesar laacutenyaacutenak Iuliaacutenak aacuternya aki a

polgaacuterhaacuteboruacute pusztiacutetaacutesairoacutel beszeacutel Caesar ekoumlzben Roacutemaacuteban Metellus tiltakozaacutesa elleneacutere kisajaacutetiacutetja az

aacutellamkincstaacutert Miacuteg Pompeius sereget gyűjt Keleten Caesar Massiliaacutet ostromolja ahol tengeri csataacutera keruumll sor

4 koumlnyv Caesar sikeres harca Hispaniaacuteban Afranius eacutes Petreius ellen A viacuteztől elzaacutert pompeianusok megadjaacutek

magukat iacutegy szabadon engedik őket Salonanaacutel bekeriacutetik C Antoniust majd a Caesar oldalaacuten harcoloacute Vulteius

eacutes katonaacutei keacutetseacutegbeeseacutesuumlkben megoumllik egymaacutest Curio meghal Africaacuteban ndash ennek elbeszeacuteleacuteseacutebe van beleszőve

Hercules eacutes Antaeus miacutetosza

5 koumlnyv A senatus Epirusban tanaacutecskozik Appius joacuteslatot keacuter Delphiben de az keacuteteacutertelmű Caesar elfojt egy

laacutezadaacutest majd dictatorraacute eacutes consullaacute vaacutelasztjaacutek Roacutemaacuteban Pompeius elbuacutecsuacutezik feleseacutegeacutetől Corneliaacutetoacutel eacutes

Lesbos szigeteacutere kuumlldi hogy biztonsaacutegban legyen

6 koumlnyv Dyrrachiumnaacutel Caesar emberei bekeriacutetik Pompeius seregeacutet akik megproacutebaacutelnak kitoumlrni de ezt Scaeva

hősiesseacutege megakadaacutelyozza Ezutaacuten Thessalia leiacuteraacutesa koumlvetkezik ahol Erictho a boszorkaacuteny egy halottat eacuteletre

keltve joacutesol Sextus Pompeiusnak

7 koumlnyv Pompeius aacutelmaacuteban a reacutegi dicsőseacuteg keacutepeit laacutetja Ezutaacuten a pharsalosi csata leiacuteraacutesa koumlvetkezik ahol

Caesar győz Pompeius pedig elmenekuumll

8 koumlnyv Pompeius tovaacutebb menekuumll Lesboson talaacutelkozik Corneliaacuteval Mielőtt Egyiptomba eacuterne meggyilkoljaacutek

Cordus eltemeti a lefejezett testet

9 koumlnyv Pompeius lelke Brutusba eacutes Catoacuteba koumlltoumlzik Africaacuteban Cornelia csatlakozik Catoacutehoz aki a csapatot

tovaacutebbi Caesar elleni kuumlzdelemre buzdiacutetja majd Mauritaniaacuteba vezeti Elhaladnak Iuppiter Hammon

templomaacutenaacutel ahol Cato nem keacuter joacuteslatot Ezutaacuten a sivatagon keresztuumll tovaacutebbvonulnak Leptisbe de koumlzben

folyamatosan taacutemadjaacutek őket a kiacutegyoacutek

10 koumlnyv Caesar Egyiptomban meglaacutetogatja Nagy Saacutendor siacuterjaacutet Ezutaacuten Cleopatraacuteval talaacutelkozik eacutes feacutenyes

lakomaacutet uumllnek a kiraacutelyi palotaacuteban Ekoumlzben az egyiptomiak szervezkednek Caesar ellen eacutes meg is taacutemadjaacutek Ő

veacutedekezik majd csapdaacuteba keruumll Pharos szigeteacuten Itt szakad feacutelbe az eposz



31

1 Pompeius siacuteremleacuteke

A Pharsalia 7 koumlnyve a pharsalosi csataacutet beszeacuteli el a 8 koumlnyv pedig Pompeius (maacuter a 7

koumlnyvben megkezdett) menekuumlleacuteseacutet majd egyiptombeli megoumlleacuteseacutet eacutes lefejezett testeacutenek

eltemeteacuteseacutet A maacuteglyaacuteroacutel levett testet egy Cordus nevű harcos temeti el (Luc 8 715)9 aki egy

megperzselt deszkaacutera iacuterja raacute hogy ki nyugszik a siacuterban (Luc 8 792ndash793) Az elbeszeacutelő

Cordus tette utaacuten megjegyzi hogy Pompeius nem ilyen siacuterhelyet eacuterdemelne majd leiacuterja az

aacuteltala javasolt elkeacutepzelt siacuteremleacuteket amelyen Pompeius dicső tetteinek kellene szerepelniuumlk s

ezt szembeaacutelliacutetja a mostani alig eacuteszrevehető siacuterral10

quod si tam sacro dignaris nomine saxum

adde actus tantos monimentaque maxuma rerum

adde trucis Lepidi motus Alpinaque bella

armaque Sertori revocato consule victa

et currus quos egit eques commercia tuta

gentibus et pavidos Cilicas maris adde subactam

barbariem gentesque vagas et quidquid in Euro

regnorum Boreaque iacet dic semper ab armis

civilem repetisse togam ter curribus actis

contentum multos patriae donasse triumphos

quis capit haec tumulus surgit miserabile bustum

non ullis plenum titulis non ordine tanto

fastorum solitumque legi super alta deorum

culmina et extructos spoliis hostilibus arcus

haud procul est ima Pompei nomen harena

depressum tumulo quod non legat advena rectus

quod nisi monstratum Romanus transeat hospes

Luc 8 806ndash822

Az olvasoacute itt a siacuterkoumlvoumln szereplő esemeacutenyek aacutebraacutezolaacutesaacutenak leiacuteraacutesaacutet vaacuternaacute ezzel

szemben meacuteg csak a siacuteremleacutekről sem lehet pontos elkeacutepzeleacutesuumlnk mert a leiacuteraacutes gyakorlatilag

9 Lucanus a Plutarchos aacuteltal emliacutetett felszabadiacutetott rabszolgaacutet Philippust egy Cordus nevű quaestorra csereacuteli

egyreacuteszt hogy Cremutius Cordusra utalhasson maacutesreacuteszt hogy a Cordust bemutatoacute sorokban az Aeneis egy

reacuteszleteacutet Misenus temeteacuteseacutet imitaacutelhassa (Verg Aen 6 162ndash166) ndash BRENNAN 1969 103ndash104 10

Itt mondok koumlszoumlnetet Nagyilleacutes Jaacutenosnak az e szoumlveghely eacutertelmezeacuteseacutehez adott hasznos megjegyzeacuteseieacutert

illetve amieacutert neacutehaacuteny tovaacutebbi a lucanusi ekphrasis-kezeleacutes sajaacutetossaacutegait megvilaacutegiacutetoacute szoumlvegreacuteszletre felhiacutevta a

figyelmemet


32

csak az emliacuteteacutesre javasolt esemeacutenyek szaacutemba veacutetele eacutes semmi sem utal benne keacutepiseacutegre Az

esemeacutenyek felsorolaacutesa előtt sem jelenik meg aacutebraacutezolaacutest jelentő szoacute csak az aacuteltalaacutenos eacutes

semleges adde ige ismeacutetlődik uacutejra eacutes uacutejra tovaacutebbaacute megjelenik a dic imperativus is vagyis az

elbeszeacutelő itt szoumlvegre ndash feltehetőleg a siacuterkőre raacuteveacutesendő szoumlvegre ndash gondol Ennek elleneacutere a

reacuteszletet ekphrasisnak tekinthetjuumlk mivel a siacuteremleacutek egyfajta eacutepiacuteteacuteszeti alkotaacuteskeacutent beleesik a

reprezentaacutecioacute eacutes a műalkotaacutes kategoacuteriaacutejaacuteba is vagyis megfelel az ekphrasis definiacutecioacutejaacuteban

megszabott kriteacuteriumoknak ugyanakkor az aacutebraacutezolaacutesleiacuteraacutes elmaradaacutesa mindenkeacuteppen az

olvasoacutei vaacuterakozaacutes kijaacutetszaacutesa a lucanusi elbeszeacutelő reacuteszeacuteről ndash hasonloacutean egyeacutebkeacutent az eposz egy

keacutesőbbi jeleneteacutehez amelyben Cornelia Pompeius holtteste helyett ruhaacuteit eacutes fegyvereit teszi

maacuteglyaacutera (Luc 9 167ndash181) s azok leiacuteraacutesa ott szintuacutegy elmarad

Minthogy a Cordus-epizoacuted is fikcioacute Lucanus ezzel arra utalhat hogy Pompeiusnak is

csak fiktiacutev siacuteremleacuteke van az amelyet az ő eposzaacutenak sorai alkotnak meg Ezen a javasolt

siacuterkoumlvoumln olyan cselekedetek jelennek meg ndash toumlbbek koumlzoumltt Lepidus laacutezadaacutesa Sertorius

levereacutese Cilicia neacutepeacutenek eacutes maacutes barbaacuter neacutepeknek a legyőzeacutese Pompeius diadalmenetei ndash

amelyek megelőzteacutek az eposz cselekmeacutenyeacutenek megindulaacutesaacutet eacutes amelyeket maacuter Pompeius is

emliacutetett egy katonaacuteit biztatoacute beszeacutedben (Luc 2 526ndash595) A Pompeius-baraacutet elbeszeacutelőnek iacutegy

tehaacutet ismeacutet lehetőseacutege volt a hadvezeacuter dicső tetteinek felsorolaacutesaacutera ndash hasonloacutekeacuteppen neacutemileg

ahhoz ahogy a Georgica harmadik eacutenekeacutenek elejeacuten sorolja az elbeszeacutelő a Caesar

templomaacutenak kapuszaacuternyaira tervezett az uralkodoacute dicső tetteit aacutebraacutezoloacute keacutepeket (Verg G 3

1ndash48) s feltehetőleg a vergiliusi leiacuteraacutes addam szavaacutera (Verg G 3 30) jaacutetszik raacute az adde

lucanusi ismeacutetelgeteacutese is

Pompeius elkeacutepzelt siacuteremleacutekeacutenek leiacuteraacutesa utaacuten a valoacutedi bemutataacutesa eacutes az elkeacutepzelttel

valoacute szembeaacutelliacutetaacutesa koumlvetkezik s e valoacutedi siacuteron sincsenek aacutebraacutezolaacutesok csak Pompeius neve

olvashatoacute rajta (vagyis szinteacuten csak szoumlveg) ndash amint azt maacuter a leiacuteraacutes előtti reacuteszből is

megtudtuk

2 Iuppiter Hammon temploma

A Pharsalia 9 koumlnyveacuteben Cato Pompeius vezető neacutelkuumll maradt embereinek eacuteleacutere aacutell eacutes

Africaacuteban menetelve eljut veluumlk Libyaacuteba Iuppiter Hammon templomaacutehoz amely az eposz

cselekmeacutenye szerint a Lucanust is taniacutetoacute Cornutus szuumllőhelyeacutenek Leptisnek koumlzeleacuteben volt


33

iacutegy a templomban tisztelt isten leiacuteraacutesaacutet is befolyaacutesolhatta a Cornutus műveacuteben a Theologia

Graecaacuteban alkalmazott seacutema11

Az istent eacutes templomaacutet a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterja le az elbeszeacutelő

ventum erat ad templum Libycis quod gentibus unum

inculti Garamantes habent stat sortiger illic

Iuppiter ut memorant sed non aut fulmina vibrans

aut similis nostro sed tortis cornibus Hammon

non illic Libycae posuerunt ditia gentes

templa nec Eois splendent donaria gemmis

quamvis Aethiopum populis Arabumque beatis

gentibus atque Indis unus sit Iuppiter Hammon

pauper adhuc deus est nullis violata per aevum

divitiis delubra tenens morumque priorum

numen Romano templum defendit ab auro

Luc 9 511ndash521

Az ideacutezett reacutesz első neacutehaacuteny sora a roacutemai Iuppiter eacutes a libyai Iuppiter Hammon

aacutebraacutezolaacutesa koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget mutatja be ami annyiboacutel meglepő hogy a racionaacutelis

Lucanusra nem jellemző az istenek leiacuteraacutesa12

Ezek a sorok csak akkor tekinthetők a

templomleiacuteraacutes reacuteszeacutenek ha a bdquostat sortiger illic Iuppiter hellip tortis cornibus Hammonrdquo13

szavakat egy a templomban leacutevő istenszobor leiacuteraacutesakeacutent eacutertelmezzuumlk ndash de a templom

diacutesziacutetetlenseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesa miatt ennek az eacutertelmezeacutesnek keveacutes a leacutetjogosultsaacutega A

leiacuteraacutes azt emliacuteti meg a libyai istenseacuteg legfontosabb tulajdonsaacutegaikeacutent hogy az nem szoacuter

villaacutemokat eacutes nem hasonliacutet a roacutemai Iuppiterhez Ehhez hasonloacutean a templomeacutepuumllet

bemutataacutesa is negatiacutev jellemzeacutes segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutenik mivel aszerint egy nem gazdag

templomroacutel van szoacute eacutes az oltaacuterok annak elleneacutere sem ragyognak draacutegakoumlvektől hogy sok

keleti neacutep tiszteli Iuppiter Hammont ndash meacuteg ha az indiaiak laacutetogataacutesaacutenak emliacuteteacutese tuacutelzaacutes is14

A

nullis violata divitiis delubra (semmilyen gazdagsaacuteg aacuteltal meg nem gyalaacutezott szenteacutelyek) ndash

amely a 3 339 variaacutelaacutesa15

ndash eacutes a Romano defendit ab auro (megveacutedte a roacutemai aranytoacutel)

11


MAKOWSKI 1977 201 13

A szarvakat viselő Hammon istent (corniger Hammon) Lucanus maacuter az eposz harmadik koumlnyveacuteben megemliacuteti

amikor felsorolja hogy mely neacutepek csatlakoztak Pompeius seregeacutehez ugyanis az istenseacuteg megnevezeacutese aacuteltal

azonosiacutetja az őt tisztelő neacutepet (Luc 3 292) 14

SEEWALD 2002 267 15

SEEWALD 2002 267


34

fordulatokboacutel kideruumll hogy az elbeszeacutelő sztoikus moacutedon eliacuteteacuteli a feacutenyűzeacutest16

(ahogy

egyeacutebkeacutent az eposz maacutes helyein is Luc 8 858ndash861 9 10ndash11 10 111ndash112)17

Azaz egy

sztoikus moacutedon leiacutert Iuppiterről van itt szoacute18

amely leiacuteraacutes az aranykori Roacutema eszmeacutenyi

romlatlansaacutegaacutet visszhangozza amikor meacuteg Iuppiter szobraacutehoz is egyszerű anyagboacutel

keacutesziacutetettek villaacutemot (Ov Fast 1 222) A bdquoroacutemai aranyrdquo tehaacutet itt elsősorban a Roacutemaacuteban

szokaacutesos aranyozaacuteskeacutent eacutes nem a roacutemaiak aacuteltal a szenteacutelyhez vitt aranykeacutent eacutertelmezendő19

A leiacuteraacutest koumlvető sorokboacutel (Luc 9 522ndash530) azt tudhatjuk meg hogy az isten jelenleacuteteacutet

nem a templom gazdagsaacutega hanem termeacuteszeti koumlruumllmeacutenyei bizonyiacutetjaacutek mivel a templom az

egyetlen hely egeacutesz Libyaacuteban ahol viruloacute erdő talaacutelhatoacute amit egy itt eredő forraacutes taacuteplaacutel Baacuter a

forraacutes valoacutejaacuteban nem Hammon istennek koumlszoumlnhetően joumltt leacutetre hanem az volt az oka hogy

itt egy szenteacutely lehetett20

Libyaacuteban valoacutejaacuteban nem volt forraacutes azt Lucanus feltehetőleg a

Sziacuteva-oaacutezisban talaacutelhatoacute ndash Curtius Rufus aacuteltal egyeacutebkeacutent nagyon is gazdagnak leiacutert (4 7 23)

ndash Hammon-szenteacutely mintaacutejaacutera helyezte csak ide 21

A tovaacutebbiakban Cato emberei elsősorban Labienus hiaacuteba szorgalmazzaacutek (Luc 9

544ndash563) ő istennel eltelt (deo plenus) sztoikus boumllcshoumlz meacuteltoacuten nem keacuter joacuteslatot az istentől

(Luc 9 564ndash585) mivel nincs raacute szuumlkseacutege22

eacutes tudja az isten mit mondhat23

Catonak ezt a

tulajdonsaacutegaacutet Lucanus maacuteshol is hangsuacutelyozta (vouml Luc 9 189 255)24

A leiacuteraacutes eacutes a hozzaacute

kapcsoloacutedoacute jelenet ceacutelja tehaacutet elsősorban a sztoikus eszmeacutenyek hangsuacutelyozaacutesa Tovaacutebbaacute

mivel Cato laacutetogataacutesa a szenteacutelyneacutel paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Nagy Saacutendornak a hoacutediacutetoacute hadjaacuterata

soraacuten toumlrteacutenő Iuppiter Hammontoacutel valoacute joacuteslatkeacutereacuteseacutevel a jelenet Catoacutet Nagy Saacutendor

ellenteacuteteacuteveacute alakiacutetja25

3 Cleopatra palotaacuteja

Mikor Caesar Egyiptomba eacuterkezik Cleopatra szoumlvetseacutegeseacuteveacute szeretneacute őt tenni A roacutemai

hadvezeacutert azonban nem Cleopatra hozzaacute inteacutezett beszeacutede hanem annak baacutejai nyerik meg

Szoumlvetseacutegkoumlteacutesuumlket lakomaacuteval uumlnneplik ennek leiacuteraacutesa a lakoma helyeacutenek bemutataacutesaacuteval

16


SEEWALD 2002 266 18

BASTET 1970 136 19

SEEWALD 2002 267 20

SEEWALD 2002 22 21

AUMONT 1968 316ndash318 SEEWALD 2002 259 22

DICK 1965 466 23


SEEWALD 2002 265 25

SEEWALD 2002 259


35

kezdődik (amelynek előkeacutepe lehet Dido palotaacutejaacutenak vergiliusi leiacuteraacutesa ndash Verg A 1 637ndash

642)26

ipse locus templi quod vix corruptior aetas

extruat instar erat laqueataque tecta ferebant

divitias crassumque trabes absconderat aurum

nec summis crustata domus sectisque nitebat

marmoribus stabatque sibi non segnis achates

purpureusque lapis totaque effusus in aula

calcabatur onyx hebenus Mareotica vastos

non operit postes sed stat pro robore vili

auxilium non forma domus ebur atria vestit

et suffecta manu foribus testudinis Indae

terga sedent crebro maculas distincta zmaragdo

fulget gemma toris et iaspide fulva supellex

ltstat mensas onerans variaque triclinia vestegt[122a]

strata micant Tyrio cuius pars maxima fuco

cocta diu virus non uno duxit aeno

pars auro plumata nitet pars ignea cocco

ut mos est Phariis miscendi licia telis

Luc 10 111ndash126

A leiacuteraacutes első szavai szerint az eacutepuumllet olyan templomhoz volt hasonloacute amilyet egy

romlottabb (corruptior) kor nem eacutepiacutetett volna fel A templum szoacute hasznaacutelata oumlsszefuumlggeacutesbe

hozza az ekphrasist az eposz maacutesik eacutepuumlletleiacuteraacutesaacuteval amely Iuppiter Hammon templomaacutet

mutatta be eacutes ahonnan megtudhattuk hogy az elbeszeacutelő sztoikus moacutedon eliacuteteacuteli a feacutenyűzeacutest A

leiacuteraacutesok szerint a keacutet eacutepuumllet egymaacutes ellenteacutete a libyai istenseacuteg templomaacutet a gazdagsaacuteg hiaacutenya

jellemzi miacuteg Cleopatra palotaacutejaacutet a tuacutelzott pompa Előbbit ősi istenseacutege megveacutedte az aranytoacutel

eacutes a gyalaacutezatosnak tartott gazdagsaacutegtoacutel utoacutebbit viszont maacuter egy romlott kor keacutesziacutetette

Ha figyelembe vesszuumlk hogy a corruptior szoacute koumlzeacutepfokban van akkor uacutegy is

eacutertelmezhetjuumlk hogy az elbeszeacutelő szerint az erkoumllcsoumls ősi kor utaacuten amely meacuteg nem diacutesziacuteti a

templomokat egy romlott kor koumlvetkezik amely sok pompaacutet alkalmaz majd ezt egy meacuteg

romlottabb koumlveti amelyben az emberek a kincseket maacuter a templomok vagy eacutepuumlletek

diacutesziacuteteacuteseacutere is sajnaacuteljaacutek eacutes inkaacutebb maguknak akarjaacutek azokat Ezt a reacuteszletet tehaacutet uacutegy is

26

SCHMIDT 1987 198


36

tekinthetjuumlk mint az elbeszeacutelő vaacutegyakozaacutesaacutet egy olyan kor utaacuten amelyet meacuteg nem keriacutetett

hatalmaacuteba a kincsek hajhaacuteszaacutesa eacutes az erkoumllcsoumlk romlottsaacutega27

A leiacuteraacutes tovaacutebbi reacutesze elsősorban az eacutepuumllet alkotoacuteelemeinek illetve buacutetorzataacutenak

diacutesziacuteteacuteseire koncentraacutel a tetőgerendaacutekat vastag aranyreacuteteg fedi a falak maacutervaacutennyal achaacutettal

eacutes biacuteborkővel vannak bevonva a padloacutet alabaacutestrom boriacutetja az oszlopok teljes egeacuteszeacuteben

eacutebenfaacuteboacutel vannak az aacutetriumnak elefaacutentcsont a burkolata az ajtoacutekon indiai teknősoumlk

smaragddal diacutesziacutetett paacutenceacuteljai laacutethatoacutek a buacutetorok gyoumlngyoumlkkel az eacutetkeacuteszlet jaacutespissal van

kirakva eacutes a pamlagokat arany- biacutebor- eacutes skarlaacutetsziacutenű aacutegyteriacutetők takarjaacutek A leiacuteraacutesboacutel tehaacutet

csak az eacutepuumllet gazdagsaacutegaacutet ismerjuumlk meg de kineacutezetet formaacutejaacutet vagy elrendezeacuteseacutet nem28

meacuteg ha a minden eacutepuumlletre jellemző tipikus eacutepiacuteteacuteszeti elemek a padloacute a fal eacutes a tető meg is

jelennek benne Itt az ekphrasis ceacutelja a luxus bemutataacutesa eacutes eliacuteteacuteleacutese29

ahogy ez a leiacuteraacutest

koumlzvetlenuumll megelőző sorboacutel is kideruumll amely szerint Cleopatra ndash akinek neacutehaacuteny sorral

keacutesőbb meacuterteacutektelen szeacutepiacutetkezeacutese eacutes eacutekszerhasznaacutelata is kifejezi amoralitaacutesaacutet (Luc 10 137ndash

143)30

ndash oly nagy feacutenyűzeacutest mutatott itt be amely a roacutemaiakra meacuteg nem volt jellemző31

27

BASTET 1970 143 28

BASTET 1970 141 29

BASTET 1970 125 30

AHL 1976 227 31

A meacuterteacutektelen feacutenyűzeacutes eliacuteteacuteleacutese akaacuter Nero koraacutenak kritikaacutejakeacutent is eacutertelmezhető (BASTET 1970 140

SCHMIDT 1987 19)


37

C) Valerius Flaccus Argonauticaacuteja

Caius Valerius Flaccus Setinus Balbus szuumlleteacutesi eacuteveacutet nem ismerjuumlk Quintilianus alapjaacuten (Inst

Orat 10 1 90) viszont tudjuk hogy Kr u 96 előtt halt meg A koumlltő a szenaacutetori rendhez

tartozott eacutes tagja volt a quindecemvir sacris faciundis nevű papi testuumlletnek amely Apolloacuten

szolgaacutelataacuteban aacutellt Ez a szervezet azon kiacutevuumll hogy ellaacutetta a Sibylla-koumlnyvekből valoacute

tanaacutecskeacutereacutes feladataacutet a Roacutemaacuteban bevezetett idegen kultuszokat is feluumlgyelte Valerius Flaccus

eposzaacuteban fontos szerepet kap a vallaacutes aminek a koumlltő papi teveacutekenyseacutege lehet az oka

Az Argonautica keletkezeacutese 70 eacutes 79 koumlzeacute tehető eacutes mivel Statius hasznaacutelja meacuteg a

Thebais előtt kellett megjelennie A mű befejezetlenuumll maradt raacutenk a nyolcadik koumlnyv a 467

sornaacutel megszakad Folyamatos a vita a koumlruumll hogy a teljes mű terjedelme meghaladott volna-e

a nyolc koumlnyvet32

A roacutemai irodalmi művek koumlzuumll Valerius Flaccus eposza tartalmazza a legteljesebb

argonautica-toumlrteacutenetet Fő forraacutesa Apolloacutenios Rhodios Valerius az ő eposzaacutet alakiacutetja

vergiliusivaacute beszeacutedeket istenjeleneteket uacutej epizoacutedokat illeszt bele33

A goumlroumlg szerző neacutegy

koumlnyveacutenek nyolc koumlnyvre osztaacutesa az egyik fő eacuterv amellett hogy az Argonautica terjedelme

nem leacutepte tuacutel a nyolc koumlnyvet Apolloacutenis Rhodioson kiacutevuumll az eposz tovaacutebbi fontos előzmeacutenyei

Homeacuteros Pindaros Vergilius Ovidius eacutes Lucanus valamint Varro Atacinus elveszett műve

Az Argonautica cselekmeacutenyeacutenek oumlsszefoglalaacutesa

1 koumlnyv Pelias megtudja hogy Iason lesz halaacutelaacutenak oka ezeacutert elkuumlldi őt Kolchisba azt a feladatot biacutezva raacute

hogy szerezze meg neki az aranygyapjuacutet Iason Iunoacutehoz eacutes Pallashoz koumlnyoumlroumlg segiacutetseacutegeacutert majd megeacutepiacuteti az

Argoacutet A Iasonhoz csatlakozoacute hősoumlk koumlzoumltt ndash Iuno baacutenataacutera ndash ott van Hercules is Iason raacutebeszeacuteli Pelias fiaacutet

Acastust hogy tartson veluumlk Az indulaacutes előtti esteacuten Iason Neptunushoz imaacutedkozik eacutes meghallgat keacutet joacutest

Mopsust eacutes Idmont akik elteacuterő joacuteslatot adnak a vaacutellalkozaacutes sikereacuteről Ezutaacuten Orpheus elmondja Phrixus eacutes Helle

toumlrteacuteneteacutet Iasont aacutelmaacuteban az Argo lelke baacutetoriacutetja Reggel uacutetnak indulnak ekkor koumlvetkezik a hősoumlk kataloacutegusa

A Kolchist feacuteltő Sol panaszaacutera reagaacutelva Iuppiter villaacutemaacuteval suacutejtja az argonautaacutekat Neptunus pedig tengeri vihart

kelt amelyből csak Iuno segiacutetseacutegeacutevel menekuumllnek meg Mikor Pelias raacutejoumln hogy Acastus is elment az

argonautaacutekkal Iason szuumlleit halaacutelba kergeti

2 koumlnyv Az argonautaacutek Leacutemnos szigeteacutehez eacuternek A koumlltő elbeszeacuteli hogy a sziget lakoacutei mieacutert oumllteacutek meg

feacuterjuumlket eacutes hogy Hypsipyle hogyan mentette meg apjaacutet Thoast Az argonautaacutek hosszan elidőznek Leacutemonoson

Iason eacutes Hypsipyle egymaacutesba szeretnek Miutaacuten Hercules figyelmezteti a hősoumlket tovaacutebbindulnak Troacuteja előtt

32

A mű keletkezeacutesi idejeacutevel eacutes koumlnyveinek szaacutemaacuteval foglalkozoacute fontosabb tanulmaacutenyok PREISWERK 1934

GETTY 1936 SCHETTER 1959 ADAMIETZ 1976 107ndash113 33

von ALBRECHT 2004 729


38

Hercules megmenti Hesioneacutet egy tengeri szoumlrnytől Ezutaacuten eacuterkeznek az argonautaacutek Cyzicushoz a dolioacutenok

kiraacutelyhoz

3 koumlnyv Toumlbb napos vendeacutegeskedeacutes utaacuten tovaacutebbindulnak de eacutejszaka ismeacutet visszasodroacutednak Cyzicushoz aki a

soumlteacutetben nem ismeri fel őket eacutes azt hiszi ellenseacutegei a pelasgok taacutemadtaacutek meg A keacutet harcoloacute csapat csak reggel

ismeri fel egymaacutest ekkor megbaacutenjaacutek tettuumlket megsiratjaacutek eacutes eltemetik a halottakat majd tisztulaacutesi szertartaacuteson

vesznek reacuteszt Mysiaba eacuterkezve Hercules egy megfelelő faacutet keres amelyből uacutej evezőt keacutesziacutethetne magaacutenak a

koraacutebbit ugyanis egy verseny soraacuten eltoumlrte Ekoumlzben elveacutesz Hercules fiatal kiacuteseacuterője Hylas Hercules a kereseacuteseacutere

indul az argonautaacutek veacuteguumll elvesztik tuumlrelmuumlket eacutes otthagyjaacutek taacutersukat

4 koumlnyv Hercules megszabadiacutetja Prometheust Az argonautaacutek Bebrykiaacuteba eacuternek ahol Amycus az uralkodoacute

akinek az a szokaacutesa hogy minden foumlldjeacutere leacutepővel megkuumlzd oumlkoumllviacutevaacutesban Pollux legyőzi őt Az argonautaacutek

ezutaacuten aacutetkelnek a Bosporoson ahol Orpheus eleacutenekli Io toumlrteacuteneteacutet Ezt koumlvetően megeacuterkeznek a vak Phineushoz

eacutes megszabadiacutetjaacutek őt a haacuterpiaacutektoacutel Uacutetjukat folytatva elhajoacuteznak a Symplegades mellett eacutes a mariandynusoknaacutel

koumltnek ki ahol Lycus kiraacutely fogadja őket

5 koumlnyv Meghal Idmon eacutes Tiphys a kormaacutenyos ndash az ő helyeacutere megvaacutelasztjaacutek Erginust majd tovaacutebbmennek eacutes

eleacuterkeznek a kolchisi Phasis-folyoacute torkolataacutehoz ahol Iason aacuteldozatot mutat be Phrixusnak A koumlltő itt elmondja a

koraacutebban Kolchisban toumlrteacutent esemeacutenyeket Iason a kiraacutelyhoz Aeeteshez indulva talaacutelkozik Medeaacuteval aki

vezetőt ad melleacute A palotaacutet eleacuterve Iason megcsodaacutelja annak kapuit amelyeken Kolchis muacuteltjaacutet az Argo

eacuterkezeacuteseacutet valamint Iason eacutes Medea joumlvőjeacutet aacutebraacutezoloacute jelenetek laacutethatoacutek Iason a palotaacuteban elmondja Aeetesnek

joumlvetele ceacuteljaacutet A kiraacutely az aranygyapjuacuteeacutert csereacutebe azt keacuteri harcoljanak vele testveacutere Perses ellen amibe Iason

beleegyezik ekoumlzben az Olympuson Mars Iuppiter eacutes Pallas megbeszeacutelik az argonautaacutek tovaacutebbi sorsaacutet

6 koumlnyv A csataacuteban Mars is segiacuteti Persest A harc soraacuten elesik Canthus az argonautaacutek eacutes Perses emberei

harcolnak testeacuteeacutert Iuno ekoumlzben Venus segiacutetseacutegeacutet keacuteri hogy Medea Iasonba szeressen Iuno ezutaacuten Medea

nőveacutereacutenek Chalciopeacutenak alakjaacuteban jelenik meg Medea előtt eacutes vele egyuumltt neacutezi a vaacuterfalroacutel a harcot

7 koumlnyv Az aranygyapjuacutet elkeacuterő Iasont Aeetes uacutejabb feladatok eleacute aacutelliacutetja szaacutentania kell a tűzokaacutedoacute bikaacutekkal

saacuterkaacutenyfogat kell vetnie eacutes le kell győznie a foumlldből kikelő katonaacutekat Venus Iuno keacutereacuteseacutere Circe alakjaacuteban

jelenik meg Medeaacutenak eacutes raacuteveszi hogy segiacutetse Iasont A kolchisi kiraacutelylaacuteny varaacutezsszereinek eacutes tanaacutecsainak

koumlszoumlnhetően Iason el tudja veacutegezni a raacutebiacutezott feladatokat

8 koumlnyv Medea elaltatja az aranygyapjuacutet őrző saacuterkaacutenyt Iason elrabolja az aranygyapjuacutet eacutes az argonautaacutek

Medeaacuteval egyuumltt elhajoacuteznak Peukeacute partjainaacutel Iason eacutes Medea oumlsszehaacutezasodnak Medea testveacutere Absyrtus a

kolchisi hajoacutehadat vezetve utoleacuteri az argonautaacutekat Iuno hogy megmentese őket vihart kelt a kolchisiak ellen

Az argonautaacutek ekoumlzben megproacutebaacuteljaacutek meggyőzni Iasont hogy szolgaacuteltassa ki Medeaacutet Absyrtusnak

1 Az Argo hajoacutet diacutesziacutető keacutepek

Miutaacuten Pelias elkuumlldi Iasont Kolchisba az aranygyapjuacuteeacutert a hős Iunoacutehoz eacutes Minervaacutehoz

fordul segiacutetseacutegeacutert akik meghallgatjaacutek az imaacutejaacutet Minerva leszaacutell Thessaliaacuteba eacutes

megparancsolja Argusnak hogy eacutepiacutetsen hajoacutet A leiacuteraacutes az Argo hajoacutet diacutesziacutető festmeacutenyeket


39

mutatja be34

Az oacutekori irodalomban ez az egyetlen hely ahol hajoacute oldalaacutet diacutesziacutető

festmeacutenyekről olvashatunk iacutegy az ekphrasis igen eredeti meacuteg ha vannak is modelljei

amelyek koumlzoumltt az intertextuaacutelis paacuterhuzamok miatt (pl az eacutepiacutetők mint meacutehek Arg 1 121 ndash

Aen 1 433ndash436) szaacutemon kell tartanunk az Aeneist de toumlbb Metamorphoses-alluacutezioacutet is

talaacutelhatunk35

Apolloacutenios Rhodios eposza pedig azeacutert nem lehet a műleiacuteraacutes mintaacuteja mert az

reacuteszletekben iacuterja le az Argo eacutepiacuteteacuteseacutet vagyis ott az eposz cselekmeacutenyeacutenek előrehaladtaacuteval az

eposszal egyuumltt eacutepuumll fel az Argo36

Ahogy az Aeneis első koumlnyveacuteben a templomajtoacutek leiacuteraacutesa utal a mű maacutesodik feleacutenek

esemeacutenyeire uacutegy Valerius Flaccusnaacutel a mű első ekphrasisa az utolsoacute koumlnyv teacutemaacutejaacutera a

haacutezassaacutegra utal Az Argonautica első koumlnyve tehaacutet szerkezetileg is hasonliacutet az Aeneisre mivel

a koumlvetkező epizoacutedok talaacutelhatoacutek benne tengeri vihar Iuppiter proacutefeacuteciaacuteja előreutaloacute műleiacuteraacutes

lakoma eacutes eacutenek37

A keacutepek leiacuteraacutesa előtti jelenetben olvashatjuk hogy Iuno neacutezi amint Argus eacutepiacuteti a hajoacutet

eacutes Pallas segeacutedkezik neki

fervere cuncta virum coetu simul undique cernit

delatum nemus et docta resonare bipenni

litora iam pinus gracili dissolvere lamna

Thespiaden iungique latus lentoque sequaces

molliri videt igne trabes remisque paratis

Pallada velifero quaerentem bracchia malo

Arg 1 121ndash126

A 127 sortoacutel azonban nem lehet eldoumlnteni hogy ki a constitit eacutes addit igeacutek alanya

azaz nem egyeacutertelmű hogy ki festette az Argo hajoacute oldalaacuten leacutevő keacutepeket

constitit ut longo moles non pervia ponto

puppis et ut tenues subiere latentia cerae

lumina picturae varios super addit honores

Arg 1 127ndash129

A 121ndash126 sorokban a cernit eacutes videt igeacutek alanya Iuno eacutes akiket laacutet azok egy

accusativus cum infinitivo szerkezet cselekvőjekeacutent vannak megnevezve (Thespiaden

Pallada) Ezeacutert az tűnne logikusnak hogy az igeacutek a 127 sortoacutel is Iunoacutera vonatkozzanak de

mivel ő csak szemleacutelője a hajoacute eacutepiacuteteacuteseacutenek eacutes nem vesz reacuteszt benne ez eacutertelmileg nem

34

SCHMITZER 1999 146 n 24 35

HEERINK 2014 78 36

HEERINK 2014 83 37

von ALBRECHT 2004 727ndash729


40

lehetseacuteges Baacuter a hajoacute eacutepiacuteteacutesi munkaacutelatait valoacutesziacutenűleg nagyreacuteszt Argus veacutegzi a constitit

igeacutehez Pallas neve van koumlzelebb iacutegy az ndash eacutes ezeacutert az addit ige is ndash talaacuten inkaacutebb raacute vonatkozik

Emellett szoacutel az is hogy az Argoacuten laacutethatoacute keacutepek mindenki aacuteltal ismert mitoloacutegiai jelenetek eacutes

olyan esemeacutenyeket jeleniacutetenek meg amelyek oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a toumlrteacutenet keacutesőbbi

epizoacutedjaival az ilyen keacutepek kivaacutelasztaacutesaacutera csak egy isten lehet keacutepes Maacutesreacuteszt Apolloacutenios

Rhodiosnaacutel talaacutelhatoacute egy hosszabb ekphrasis amely egy Pallas Atheacuteneacute aacuteltal Iaacutesoacutennak keacutesziacutetett

koumlpenyt iacuter le (AR 1 730ndash767) A latin eposzban ez nem szerepel meacutegis talaacuten ez inspiraacutelhatta

az Argo hajoacute oldalaacuten laacutethatoacute keacutepek leiacuteraacutesaacutet Iacutegy a Valerius Flaccus-i hajoacute eacutes az apolloacuteniosi

koumlpeny koumlzoumltt koumlzoumls vonaacutes lenne hogy mindkettőt Pallas keacutesziacutetette

Valerius Flaccusnaacutel a hajoacutera festett keacutepek egyikeacuten Thetis eacutes Peleus lakodalmaacutenak

jelenetei laacutethatoacutek miacuteg a maacutesikon a kentaurok eacutes lapithaacutek harca Az első keacutep keacutet kisebb

jelenetre oszthatoacute ezeket a 130 ill 137 sorok elejeacuten aacutelloacute hic eacutes contra szavak is eacuterzeacutekeltetik

Az első jelenet Thetist aacutebraacutezolja amint egy delfin haacutetaacuten utazik Peleushoz38

hic sperata lt gt39

Tyrrheni tergore piscis

Peleos in thalamos vehitur Thetis aequora delphin

corripit ltillagt sedet deiecta in lumina palla

nec Iove maiorem nasci suspirat Achillem

hanc Panope Dotoque soror laetataque fluctu

prosequitur nudis pariter Galatea lacertis

antra petens Siculo revocat de litore Cyclops

contra ignis viridique torus de fronde dapesque

vinaque et aequoreos inter cum coniuge divos

Aeacides pulsatque chelyn post pocula Chiron

Arg 1 130ndash139

Az első jelenetben a delfinre vonatkozoacute corripit ige azt jelenti hogy a delfin sietve

szeli aacutet a tengert azonban az igeacutenek enneacutel gyakoribb jelenteacutese hogy bdquomegragadrdquo ill

bdquohatalmaacuteba keriacutetrdquo Erről eszuumlnkbe juthat hogy az argonautaacutek is hatalmukba keriacutetetteacutek a

tengert amit az is kifejez hogy Thetis nem cselekvőkeacutent hanem egy passziacutev ige alanyakeacutent

jelenik meg a mondatban Valoacutesziacutenűleg szinteacuten a tenger birtokba veacuteteleacutere kiacutevaacuten utalni Peleus

eacutes Thetis haacutezassaacutegaacutenak aacutebraacutezolaacutesa mivel abban egy halandoacute szerezte meg a maga szaacutemaacutera

38

Ennek a jelenetnek megtalaacutelhatjuk a mintaacutejaacutet a Metamorphosesben (Met 11 235ndash237) HEERINK 2014 79 39

A hiaacutenyzoacute szoacutet sokfeacutelekeacuteppen proacutebaacuteltaacutek kiegeacutesziacuteteni Ezek koumlzuumll a legjobbak eacutes legvaloacutesziacutenűbbek a deo eacutes

deis Az istenek koumlzuumll ugyanis Zeus eacutes Poseidoacuten versengtek Thetis kezeacutenek elnyereacuteseacuteeacutert de amikor egy joacuteslatboacutel

megtudtaacutek hogy az istennő gyermeke apjaacutenaacutel nagyobbnak szuumlletik lemondtak roacutela KLEYWEGT 2005 90


41

Thetis istennőt aki a tengert szimbolizaacutelja40

A delfin haacutetaacuten utazoacute Thetis a bikahaacuteton elrabolt

Euroacutepeacute keacutepeacutenek megfordiacutetaacutesa itt nem isten elragadta halandoacuteroacutel van szoacute hanem egy halandoacute

aacuteltal meghoacutediacutetott istennőről

A keacutepeken Thetis keacutetszeresen laacutethatoacute mivel a hajoacute egyik oldalaacuten leacutevő keacutep

mindkeacutet jeleneteacuteben szerepel viszont az egyes jelenetekben elteacuterő koumlruumllmeacutenyek jellemzik Az

elsőben szomoruacutean soacutehajtozik egy halandoacuteval valoacute haacutezassaacutega miatt itt a delfinen utazva meacuteg

uralja a tengert miacuteg a keacutep maacutesik reacuteszeacuten egy vidaacutem eskuumlvői jelenetben szerepel de maacuter Peleus

feleseacutegekeacutent tehaacutet egy halandoacute aacuteltal uralva

Thetis a delfinen uacutegy laacutethatoacute hogy koumlpenyeacutet arcaacuteba huacutezza (deiecta in lumina palla)41

Ez az eacutertelmezeacutesek toumlbbseacutege szerint szeacutegyeneacutet eacutes szomoruacutesaacutegaacutet jelkeacutepezi amiatt hogy egy

halandoacutehoz megy feacuterjhez42

Ezt az interpretaacutecioacutet erősiacuteti meg hogy Thetis a Iuppiterneacutel nem

nagyobbnak szuumllető Achilles miatt soacutehajtozik (suspirat) A soacutehajtozaacutessal kapcsolatban fel

szokott meruumllni az a probleacutema hogy hogyan volt lehetseacuteges ezt aacutebraacutezolni ha Thetis arcaacutet

koumlpenybe burkolta43

de Thetis valoacutesziacutenűleg nem takarta el teljesen az arcaacutet mivel akkor fel

sem lehetett volna ismerni Tovaacutebbaacute a deiecta in lumine palla kifejezeacutest toumlbbnyire capite

velato jelenteacutesben eacutertelmezik44

ami szinteacuten nem az egeacutesz arc eltakaraacutesaacutet jelenti Az oacutekori

műalkotaacutesok neacutemelyikeacutevel kapcsolatban pedig maacuter-maacuter toposz azok eacutelethű volta45

tehaacutet ha

halandoacute alkotoacutek keacutepesek voltak legendaacutesan eacutelethű művek alkotaacutesaacutera akkor talaacuten nem is olyan

lehetetlen elkeacutepzelni Thetis soacutehajtaacutesaacutenak aacutebraacutezolaacutesaacutet egy olyan keacutepen amelyet egy istennő

alkotott

Thetishez hasonloacutean szinteacuten arcaacutet koumlpenybe burkolva laacutethatjuk majd Medeat az eposz

nyolcadik koumlnyveacuteben deiecta residens in lumina palla flebat (Arg 8 204ndash205)46

meacuteghozzaacute

abban a jelenetben amely Iasonnal valoacute eskuumlvőjeacutet iacuterja le A szoumlvegen beluumlli intertextuaacutelis

utalaacutes tehaacutet jelzi ndash baacuter ez csak a nyolcadik koumlnyv olvasaacutesakor illetve az első uacutejraolvasaacutesakor

vaacutelik egyeacutertelműveacute ndash hogy Thetis eacutes Medea szemeacutelyeacutet eacutes haacutezassaacutegaacutet paacuterhuzamba lehet

aacutelliacutetani Mindkettejuumlk haacutezassaacutega boldogan indult de Thetis elhagyta Peleust mikor az

megakadaacutelyozta abban hogy halhatatlannaacute tegye gyermekuumlket Achillest Medea is elhagyta

Iasont mikor az hűtlen lett hozzaacute eacutes feleseacuteguumll akarta venni a korinthosi Kreoacuten laacutenyaacutet sőt

40

RIacuteO TORRES-MURCIANO 2006 147 41

Thetis koumlpenyeacutenek arcaacuteba huacutezaacutesa siacuteraacutesaacutenak elleplezeacuteseacutet is jelkeacutepezheti ahogy Homeacuterosnaacutel is hasonloacutekeacuteppen

takarja el arcaacutet Teacutelemakhos Menelaos elmondaacutesa szerint (Hom Od 4 152ndash154) 42

KLEYWEGT 2005 91 43

BAIER 2004 18 44

KLEYWEGT 1986 337 45

A legismertebb termeacuteszetesen Zeuxis eacutes Parrhasios versengeacutese (Plin Nat Hist 35 62) 46

Apolloacutenios Rhodiosnaacutel is talaacutelhatoacute hasonloacute jelenet ott a Kolchisboacutel szoumlkni keacuteszuumllő Medeia takarja be az arcaacutet

faacutetylaacuteval eacutes ruhaacutejaacuteval AR 443ndash46


42

bosszuacutet is aacutellt rajta egy meacuteregbe maacutertott menyegzői koumlntoumlst kuumlldve ajaacutendeacutekba mely megoumllte

a kiraacutelylaacutenyt eacutes apjaacutet a toumlrteacutenet egyes vaacuteltozatai szerint pedig Iasontoacutel szuumlletett gyermekeit is

Thetis eacutes Medea koumlzoumltti paacuterhuzamnak tekinthetjuumlk meacuteg azt is hogy egyikuumlk sem egyszerű

halandoacute hanem hataacutessal tudnak lenni az emberekre mivel Thetis istennő Medea pedig

varaacutezsloacutenő47

Szinteacuten a szerelmi bosszuacuteaacutellaacutes előkeacutepe lehet a Thetist kiacuteseacuterő Neacutereidaacutek egyike

Galatea akibe Polypheacutemos kykloacuteps beleszeretett Galatea azonban visszautasiacutetotta őt mivel

Akist szerette akit veacuteguumll a kykloacuteps feacutelteacutekenyseacutegeacuteben megoumllt (Ov Met 13 749ndash897)

Thetis szomoruacutesaacutegaacutet ellenpontozzaacutek a Neacutereidaacutek pontosabban Galatea hullaacutemok miatti

vidaacutemsaacutega eacutes ez a vidaacutemsaacuteg maacuter aacutetvezet az első keacutep maacutesodik jeleneteacutehez Peleus eacutes Thetis

eskuumlvőjeacutenek aacutebraacutezolaacutesaacutehoz Az uacutej reacuteszlet kezdeteacutet a jelenetet bevezető contra hataacuterozoacuteszoacute is

jelzi amivel az elbeszeacutelő a keacutep elhelyezkedeacuteseacutere kiacutevaacuten utalni Ezek szerint a keacutepen a sziciacuteliai

partokkal szembe keruumllt a Thessalia deacuteli reacuteszeacuten leacutevő Peacutelion Thetis eskuumlvőjeacutenek helysziacutene A

leiacuteraacutes tanuacutesaacutega szerint megvan minden amire egy klasszikus eskuumlvőhoumlz szuumlkseacuteg van a

rituaacutelis ceacutelokat szolgaacuteloacute tűz zoumlld levelekből leacutevő kerevet eacutetelek italok zene (amelyet Chiron

kentaur szolgaacuteltat lanton jaacutetszva) eacutes meghiacutevott vendeacutegekkeacutent a tengeri istenek Veluumlk

kapcsolatban felmeruumll a keacuterdeacutes hogyan lehetnek mindannyian aacutebraacutezolva egy keacutepen arroacutel nem

is szoacutelva hogy a mitoloacutegia szerint az eskuumlvőn Eris kiveacuteteleacutevel minden isten jelen volt Egy

keacutepen termeacuteszetesen nem lehet minden istent aacutebraacutezolni de ez az eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel

azeacutert nem probleacutema mert nem egy valoacuteban leacutetező keacutep leiacuteraacutesaacuteroacutel hanem egy ekphrasisroacutel van

szoacute maacutesreacuteszt a szoumlveg nem mondja hogy az aeqoreos divos alatt az oumlsszes tengeri istent

kellene eacutertenuumlnk

Amennyiben az előbbiekben Thetis eacutes Medea haacutezassaacutegaacutet paacuterhuzamba tudtuk aacutelliacutetani

uacutegy eskuumlvőjuumlket is eacuterdemes oumlsszevetni Medea eseteacuteben szinteacuten megvan az előbb felsorolt

eskuumlvői kelleacutekek legtoumlbbje a tűz az eacutetelek a zoumlld aacutegy eacutes reacutesztvevőkkeacutent az argonautaacutek (Arg

8 243ndash258) de ezek mellett ott van Mopsus is aki megjoumlvendoumlli Medea hűtlenseacutegeacutet tehaacutet a

hajoacuten leacutevő keacutepeket leiacuteroacute ekphrasison kiacutevuumll ez a joacuteslat is utal Iason eacutes Medea haacutezassaacutegaacutenak

szerencseacutetlen kimeneteleacutere A hajoacuten laacutethatoacute keacutepek a mű maacutesik nagy ekphrasisaacuteval Aeetes

palotaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacuteval (Arg 5409ndash454) is paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacutek mivel ott is utalaacutes toumlrteacutenik

Iason eacutes Medea keacutesőbbi sorsaacutera48

Thetis negatiacutev előkeacutepkeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacutenek viszont

reacuteszben ellentmond az hogy ő keacutesőbb segiacuteti az argonautaacutekat49

47

BAIER 2004 19 48

ZISSOS 2005 153 49

SCHMITZER 1999 149


43

Valerius Flaccus leiacuteraacutesa szerint Thetis eacutes Peleus eskuumlvőjeacutere egy barlangban keruumll sor

(antra petens) miacuteg az eskuumlvőről szinteacuten beszaacutemoloacute Catullus 64 carmenje szerint egy

palotaacuteban de ez a vers is előrevetiacuteti a haacutezassaacuteg veacutegeacutet az aacutegytakaroacute leiacuteraacutesaacuteval amelyen

Theacuteseus eacutes Ariadneacute toumlrteacutenete illetve Theacuteseus hűtlenseacutege laacutethatoacute Peleus eacutes Thetis haacutezassaacutega

tehaacutet Catullusnaacutel egy ekphrasis kerete Valerius Flaccus viszont ezt a keretet alakiacutetja

ekphrasisszaacute ezzel utalva Catullusra50

Az eposz ugyan nem tesz roacutela emliacuteteacutest de Thetis eacutes Peleus haacutezassaacutega volt a koumlzvetett

oka a troacutejai haacuteboruacute kirobbanaacutesaacutenak is mivel Eris azutaacuten guriacutetotta seacutertettseacutegeacuteben viszaacutelyt hozoacute

aranyalmaacutejaacutet az olymposi istenek koumlzeacute hogy nem hiacutevtaacutek meg az eskuumlvőre Ez a mozzanat

szinteacuten utalhat a haacutezassaacuteg szerencseacutetlen kimeneteleacutere valamint ennek a toumlrteacutenetnek a

felideacutezeacutese oumlsszefuumlggeacutest teremt az Argo hajoacuten leacutevő maacutesik keacuteppel azon ugyanis az ekphrasis

szerint egy olyan harc laacutethatoacute amelyet egy eskuumlvő előzoumltt meg a kentaurok eacutes a lapithaacutek

harca amely Hippodameia eskuumlvőjeacuten toumlrt ki Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a harc oka a

vendeacutegek nem megfelelő kivaacutelasztaacutesa volt az utoacutebbi esetben a kentaurok meghiacutevaacutesa miacuteg az

előbbiben Eris meg nem hiacutevaacutesa Peleus szerepelteteacutese az első keacutepet leiacuteroacute reacutesz utolsoacute (139)

soraacuteban a maacutesodik keacutephez valoacute aacutetvezeteacutest szolgaacutelja mivel ő azon is jelen van hiszen reacuteszt

vett a kentaurok elleni harcban51

Ezek szerint a keacutepeken nemcsak Thetis hanem Peleus is keacutetszer szerepel azonban ő

nem az egyik keacutep keacutet jeleneteacuteben hanem a hajoacute keacutet kuumlloumlnboumlző oldalaacuten leacutevő keacutepen laacutethatoacute

azaz baacutermilyen iraacutenyboacutel is neacutezett valaki az Argoacutera Peleust mindig laacutetnia kellett Ennek az

lehetett az oka hogy Peleus mindkeacutet keacutepen olyan szerepben laacutethatoacute amellyel az Argo utasai

azonosulni tudtak egyreacuteszt a tengert jelkeacutepező Thetis megszerzőjekeacutent maacutesreacuteszt a barbaacuterokat

jelkeacutepező kentaurok legyőzőjekeacutent Fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelhat neveacutenek

ismeacutetleacutese is Az első keacutep maacutesodik jeleneteacuteben Aeacideskeacutent van megnevezve de maacuter az első

jelenetet leiacuteroacute reacutesz maacutesodik soraacuteban szerepel a Peleos szoacutealak iacutegy az ekphrasisban szoumlvegileg

haacuteromszor jelenik meg uralva ezzel az egeacutesz keacutepleiacuteraacutest raacuteadaacutesul az Aeacides szoacutealak a sorok

szaacutemaacutet figyelembe veacuteve a leiacuteraacutesnak eacuteppen a koumlzepeacuten talaacutelhatoacute Peleuseacuteval ellenteacutetben Thetis

neve csak egyszer fordul elő az ekphrasisban az első keacutep maacutesodik jeleneteacuteben csak a cum

coniuge szoacutekapcsolat utal raacute

A 139 sorban a keacutesőbb a lapithaacutekhoz csatlakozoacute Peleuson kiacutevuumll Chiron is szerepel

mint az eskuumlvőn zeneacutelő lantos iacutegy tehaacutet egy soron beluumll baraacuteti viszonyban jelenik meg keacutet

olyan szemeacutely akik keacutet keacutesőbb egymaacutes ellenseacutegeacuteveacute vaacuteloacute csoportot (a lapithaacutekat eacutes a

50

KOZAacuteK 2012 88 51

RIacuteO TORRES-MURCIANO 2006 150


44

kentaurokat) testesiacutetenek meg azaz ez is aacutetvezet a maacutesodik keacutep harci jeleneteihez igaz

Peleus valoacutejaacuteban nem volt lapitha csak csatlakozott hozzaacutejuk eacutes civilizaacutelt kentaur leacuteveacuten

Chiron sem vett reacuteszt a Hippodameia eskuumlvőjeacuten kitoumlrt harcban Peleus eacutes Chiron egyeacutebkeacutent is

joacuteban voltak mivel Peleus a kentaurra biacutezta gyermeke Achilles neveleacuteseacutet Ők az eposz egy

keacutesőbbi reacuteszeacuteben valoacutes szereplőkeacutent is megjelennek (Arg 1 255ndash273) eacutes a fiatal Achilles

feltűneacutese maacuter előrevetiacuteti a troacutejai haacuteboruacutet is

A maacutesodik a kentaurok eacutes lapithaacutek harcaacutet aacutebraacutezoloacute keacutep a hajoacute maacutesik oldalaacuten (parte

alia) talaacutelhatoacute

parte alia Pholoe multoque insanus Iaccho

Rhoecus et Atracia subitae de virgine pugnae

crateres mensaeque volant araeque deorum

poculaque insignis veterum labor optimus hasta

hic Peleus hic ense furens agnoscitur Aeson

fert gravis invito victorem Nestora tergo

Monychus ardenti peragit Clanis Actora quercu

nigro Nessus equo fugit adclinisque tapetis

in mediis vacuo condit caput Hippasus auro

Arg 1 140ndash148

Baacuter a parte alia kifejezeacutes azt is jelenthetneacute hogy a keacutep a hajoacute egy maacutesik reacuteszeacuten van az

alius szoacutet Valerius Flaccus toumlbbnyire maacutesik eacutertelemben hasznaacutelja52

A keacutep leiacuteraacutesaacutenak

terjedelme egy tovaacutebbi eacuterv lehet amellett hogy az a hajoacute maacutesik oldalaacuten helyezkedik el mivel

a parte alia szoacutekapcsolattal kezdődő reacutesz nagyjaacuteboacutel azonos hosszuacutesaacuteguacute az ekphrasis koraacutebbi

reacuteszeacutevel Igaz hogy a leiacuteraacutes hosszaacuteboacutel mereacutesz dolog egy keacutep nagysaacutegaacutera koumlvetkeztetni de

elkeacutepzelhető hogy az ekphrasis eacuteppen azeacutert oszthatoacute keacutet koumlzel egyenlő hosszuacutesaacuteguacute reacuteszre

mert ez is arra szeretne utalni hogy a keacutet keacutep a hajoacute keacutet azonos nagysaacuteguacute oldalaacuten volt laacutethatoacute

Amennyiben jelentőseacuteget tulajdoniacutetunk a leiacuteraacutesok hosszaacutenak akkor azt is figyelembe kell

vennuumlnk hogy az első keacutep első jelenete heacutet miacuteg a maacutesodik csak haacuterom soros ezaacuteltal az első

keacutepen illetve annak leiacuteraacutesaacuteban Thetis szomoruacutesaacutega hangsuacutelyosabb lesz az eskuumlvő

vidaacutemsaacutegaacutenaacutel

A maacutesodik keacutepen egy olyan harci jelenet szerepel amely egy eskuumlvő koumlvetkezmeacutenye

iacutegy ezt a keacutepet is tekinthetjuumlk a haacutezassaacuteg rossz kimeneteleacutere valoacute előreutalaacutesnak de a jelenet

tovaacutebbi eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeket is kiacutenaacutel Amint az első keacutep utalaacutes volt a tenger leigaacutezaacutesaacutera

52

KLEYWEGT 2005 95


45

azaz a tenger birtokba veacuteteleacutere az Argo aacuteltal uacutegy a maacutesodik a kentaurok elleni harccal

valoacutesziacutenűleg a barbaacuter toumlrzsek feletti győzelmet szimbolizaacutelja53

Raacuteadaacutesul ezek az eacutertelmezeacutesek

nemcsak Iasoneacutek koraacuteban eacutes az Argonautica cselekmeacutenyeacuten beluumll eacuterveacutenyesek hanem az eposz

megiacuteraacutesaacutenak idejeacuteben is eacutes Vespasianusnak a tengereket a hajoacutezaacutes előtt megnyitoacute

hoacutediacutetaacutesainak sikereit is jelkeacutepezhetik

Ezt a keacutepet tulajdonkeacuteppen nem is a kentaurok eacutes lapithaacutek harcakeacutent hanem a

kentaurok feletti győzelem aacutebraacutezolaacutesakeacutent kellene eacutertelmeznuumlnk mivel a jelenetben szereplő

kentaurok (Rhoecus Monychus Clanis Nessus eacutes Hypassus) legyőzeacuteseacuteben olyan szemeacutelyek

vesznek reacuteszt akik nem valoacutedi lapithaacutek csak csatlakoztak hozzaacutejuk Ilyenek Peleus eacutes Nestor

akik nyilvaacutenvaloacutean azeacutert szerepelnek ezen a keacutepen mert egyben argonautaacutek is A festő (eacutes az

elbeszeacutelő) szaacutendeacuteka tehaacutet az hogy magasztalja ezeket a szemeacutelyeket az aacuteltal hogy egy hiacuteres

szituaacutecioacuteba helyezi őket54

Laacutethatoacute meacuteg Iason apja Aeson is aki csak Valerius Flaccus leiacuteraacutesa

szerint harcolt a kentaurok ellen maacutes a harcot leiacuteroacute mitoloacutegiai toumlrteacutenet őt nem szerepelteti

iacutegy a jelenetben Actor az egyetlen valoacutedi lapitha aki a neve alapjaacuten akaacuter argonauta is lehetne

mert szerepel Apollodoacuteros felsorolaacutesaacuteban (Apd 1 9 16) azonban nem talaacuteljuk ott Valerius

Flaccus kataloacutegusaacuteban eacutes joacutellehet az Actor gyakori neacutev a mitoloacutegiaacuteban maacutes szerzőneacutel nincs

ilyen nevű lapitha

A harc leiacuteraacutesaacutenak elsődleges mintaacuteja Ovidius (Ov Met 12 210ndash535) Naacutela is szerepel

az a mozzanat hogy a harcoloacute felek az eskuumlvőn hasznaacutelt edeacutenyekkel dobaacuteljaacutek egymaacutest (Ov

Met 236ndash243) Valerius Flaccus a bdquoreacutegiek kivaacuteloacute munkaacutejardquo (insignis veterum labor)

kifejezeacutessel utal raacute hogy ezek a taacutergyak ndash az Argonauticaacuteban krateacuterok asztalok istenek

oltaacuterai eacutes poharak ndash eszteacutetikailag is eacuterteacutekesek azaz mai fogalmaink szerint műalkotaacutesokroacutel

van szoacute55

Baacuter a szoumlveg nem teszi egyeacutertelműveacute de valoacutesziacutenűleg ezeket a taacutergyakat is keacutepek

diacutesziacutetik iacutegy ez is hozzaacutejaacuterulhat eszteacutetikai eacuterteacutekuumlkhoumlz A felsorolt taacutergyak koumlzoumltt poharak

(pocula) is szerepelnek eacutes ugyanez a pocula szoacutealak megtalaacutelhatoacute a Peleus eacutes Thetis

lakodalmaacutet aacutebraacutezoloacute keacutep leiacuteraacutesaacutenak utolsoacute soraacuteban iacutegy ezt egy az ekphrasison beluumlli

intertextuaacutelis utalaacuteskeacutent eacutertelmezhetjuumlk Az első keacutep pocula szoacutet tartalmazoacute sora azt iacuterja le

hogy Chiron lanton jaacutetszik azaz műveacuteszeteacutevel szoacuterakoztat eacutes gyoumlnyoumlrkoumldtet Amennyiben a

visszautalaacutes eszuumlnkbe juttatja a műveacuteszetnek ezeket a funkcioacuteit akkor meacuteg koumlnnyebben

elkeacutepzelhető hogy a maacutesodik keacutepen leacutevő taacutergyakat hasonloacute funkcioacutejuacute aacutebraacutezolaacutesok diacutesziacutetetteacutek

A harc reacutesztvevői azonban nem rendelteteacutesszerűen hasznaacuteljaacutek ezeket a taacutergyakat eacutes nem

53

BARNES 1981 370 54

ADAMIETZ 1976 11 55

ZISSOS 2005 163


46

gyoumlnyoumlrkoumldnek bennuumlk hanem fegyverkeacutent dobaacuteljaacutek őket eacutes mivel toumlreacutekeny dolgokroacutel van

szoacute a dobaacutelaacutes aacuteltal meg is semmisiacutetik azokat illetve a rajtuk felteacutetelezett keacutepeket Ha a

pocula szoacute visszautal az első keacutepre akkor a krateacuterok oumlsszetoumlreacutese az első keacutepen laacutethatoacute idill

lerombolaacutesaacutet peacuteldaacutezhatja

Az előbbiekben maacuter emliacutetett insignis veterum labor keacutetseacutegkiacutevuumll a felsorolt taacutergyak

műveacuteszi kidolgozaacutesaacutera utal mivel a labor szoacute műalkotaacutest is jelenthet baacuter keveacutesbeacute valoacutesziacutenű

hogy iacutegy kell eacuterteni de a koumlzpontozaacutes megvaacuteltoztataacutesaacuteval eacutertelmezhetjuumlk a kifejezeacutest uacutegy is

hogy az a koumlvetkező jelenet bevezetője eacutes az ősoumlk kivaacuteloacute munkaacuteja Peleus eacutes Aeson kentaurok

elleni harcaacutera vonatkozik

A keacutepleiacuteraacutest koumlvető sorokboacutel megtudjuk hogy Iason megbaacutemulta a hajoacutet diacutesziacutető

keacutepeket

haec quamquam miranda viris stupet Aesone natus

at secum bdquoheu miseros nostrum natosque patresque

hacine nos animae faciles rate nubila contra

mittimur in solum nunc saeviet Aesona pontus

non iuvenem in casus eademque pericula Acastum

abripiam invisae Pelias freta tuta carinae

optet et exoret nostris cum matribus undasrdquo

Arg 1 149ndash155

A keacutepeken valoacute csodaacutelkozaacutes legfontosabb mintaacuteja termeacuteszetesen Vergilis Aeneise

amelyben Aeneas a karthaacutegoacutei Iuno-templom keacutepeit szemleacuteli meg (Verg A 1 494ndash495) eacutes

amely jelenetre az Argonautica fent ideacutezett sorai intertextuaacutelisan is utalnak56

Aeneasszal az

eposz egy maacutesik helyeacuten is előfordul hogy elmeruumll egy templom keacutepeinek neacutezegeteacuteseacuteben őt

akkor a Sibylla figyelmezteti hogy erre nincs ideje (Verg A 6 32ndash39) Iason annak elleneacutere

hogy a csodaacutelatos keacutepeket baacutemulja gondolkodik is koumlzben felteacuteve hogy a 149ndash150 sorok

eseteacuteben elfogadjuk a koumlvetkező fordiacutetaacutest bdquoJoacutellehet ezeket a feacuterfiak szaacutemaacutera csodaacutelandoacute

dolgokat baacutemulja az Aesontoacutel szuumlletett de magaacuteban (iacutegy gondolkodik)helliprdquo57

Iason itt egy

roumlvid belső monoloacuteg soraacuten uacutegy doumlnt hogy a raacute vaacuteroacute tengeri veszeacutelyekbe magaacuteval viszi Pelias

fiaacutet Acastust A maacutesodik keacutepet laacutetva tehaacutet a veszeacutelyek jutnak eszeacutebe eacutes szembe is kiacutevaacuten

neacutezni veluumlk ezeacutert ellenteacutetbe aacutelliacutethatoacute az ekphrasis utolsoacute keacutet soraacuteban leiacutert esemeacutenyekkel

56

HEERINK 2014 76 57

A sorok interpretaacutecioacuteja keacuterdeacuteses a szoumlveghagyomaacuteny bizonytalansaacutega miatt A fenti eacutertelmezeacutes ellen szoacutel

hogy az ellenteacutetet indikaacuteloacute quamquam szoacutet tartalmazoacute első sor Iason maacutesik reakcioacutejaacuteval aacutelliacutethatoacute szembe eacutes

logikusabb lenne ha Iason tudatossaacutega az argonautaacutek csodaacutelkozaacutesaacuteval aacutellna ellenteacutetben Az egyeacuteb

szoumlvegvaacuteltozatokat eacutes javiacutetaacutesi kiacuteseacuterleteket ld KLEYWEGT 2005 102ndash103


47

amelyek szerint Nessus menekuumll eacutes Hippasus egy arany edeacutenybe rejti a fejeacutet azaz Iason a

veszeacutelyekkel szembeneacutező eacutes azokat legyőző Peleusszal eacutes Aesonnal aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba

Maacutes eposzok szereplőivel is előfordul hogy az aacuteltaluk megtekintett keacutepeken olyan

jeleneteket laacutetnak amely muacuteltjuk meghataacuterozoacute reacutesze valamely ősuumlk van rajta vagy egy olyan

hős akivel azonosulni tudnak Iason eseteacuteben is ez toumlrteacutenik mert laacutetja apjaacutet Aesont eacutes

Peleust akik a keacutepen győzteskeacutent jelennek meg Apja győztes szerepeacutebe valoacute helyezkedeacuteseacutere

utalhat hogy az ekphrasist koumlvető sorban Aesone natuskeacutent van emliacutetve eacutes Valerius Flaccus

egyeduumll ezen a helyen nevezi meg Iasont ezzel a kifejezeacutessel58

Az azonosulaacuteson tuacutel a dicső

tettek laacutetvaacutenya Iasont elődeivel valoacute versengeacutesre is hiacutevja59

Peleus jelentőseacutegeacutenek tovaacutebbi

hangsuacutelyozaacutesa eacuterdekeacuteben Valerius Flaccus toumlbbszoumlr szerepelteti meacuteg őt az eposz soraacuten

ugyanakkor szerepeacutet gyengiacutetenie is kell hogy ne veszeacutelyeztesse Iason vezető poziacutecioacutejaacutet60

Talaacuten ez az oka annak hogy a tovaacutebbi Peleust szerepeltető jelenetek toumlbbseacutege nem az

argonauta viteacutezseacutegeacutet emeli ki hanem eacuterzelmeit mutatja be Egyeduumll a teacutevedeacutesből megtaacutemadott

dolioacutenok elleni harcot leiacuteroacute reacuteszben olvashatoacute egy megjegyzeacutes miszerint megoumllte Ambrosiust

(Arg 3 138) Ezen a jeleneten eacutes a kataloacuteguson kiacutevuumll Peleus meacuteg keacutet helyen szerepel a

műben Az első koumlnyvben a nyakaacuteba boruloacute (hellipcaraque diu cervice pependit Arg 1 259)

Achillest koumlszoumlnti majd utasiacutetaacutesokat ad Chironnak hogyan nevelje a gyermeket A maacutesodik

koumlnyvben pedig a szinteacuten nyakaacuteba boruloacute leacutemnosi asszonyaacutetoacutel buacutecsuacutezik

nec minus Orphea tristis cervice tuaque

Aeacide et gemino coniunx a Castore pendet

Arg 2 426ndash427

Peleusnak tehaacutet maacuter nem kell viteacutezseacutegeacutet bizonyiacutetani mivel azt koraacutebbi ndash az Argo

oldalaacuten is megfestett ndash cselekedeteivel maacuter megtette Iasonnak iacutegy az eposz cselekmeacutenye

soraacuten nem kell versengenie vele de azeacutert a hőstetteket nem is egyeduumll kell veacutegrehajtania az

eposz ciacuteme is jelzi hogy a mű nem egy ember toumlrteacuteneteacutet iacuterja le ellenteacutetben az Odysseiaacuteval eacutes

az Aeneisszel61

Az argonautaacutekat laacutetva a keacutesőbb nagy hősseacute vaacuteloacute fiatal Achilles is elcsodaacutelkozik

(stupet) ( Arg 1 262) Ezt eacutertelmezhetjuumlk uacutegy is hogy Iasonboacutel is nagy hős fog vaacutelni de uacutegy

is hogy Iason jelenteacutektelen figura Achilleshez keacutepest mivel az fiatalon valoacutedi hősoumlket laacutetva

csodaacutelkozik miacuteg a maacuter felnőtt Iasont egy festett keacutep keacuteszteti baacutemulaacutesra

58




KLEYWEGT 1991 225


48

Keacuterdeacuteses hogy Iason belső monoloacutegja előtt laacutetta-e maacuter mindkeacutet keacutepet mivel azokat

ha a hajoacute keacutet oldalaacuten voltak nem lehetett egyszerre megneacutezni eacutes ha a veszeacutelyek jutnak

eszeacutebe akkor lehetseacuteges hogy meacuteg csak a maacutesodik keacutepet laacutetta amely a szoumlvegben is

koumlzelebb esik monoloacutegjaacutehoz Baacuter ennek ellentmond a 149 sorban toumlbbes szaacutemban aacutelloacute haec

neacutevmaacutes maacutesreacuteszt mivel Peleus mindkeacutet oldalon szerepel az egyik keacutep felideacutezi a maacutesikat Ha

felteacutetelezzuumlk hogy Iason mindkeacutet előre utaloacute funkcioacuteval rendelkező keacutepet laacutetta eacutes az első

keacutepet Thetis eacutes Peleus boldogan induloacute haacutezassaacutega miatt pozitiacutevnak miacuteg a maacutesodikat az

eskuumlvőn kitoumlrő harc miatt negatiacutevnak eacutertelmezte eacutes az első keacutep eseteacuteben figyelmen kiacutevuumll

hagyta a toumlrteacutenet tovaacutebbi esemeacutenyeit akkor nincs eseacutelye arra hogy joumlvőjeacutere koumlvetkeztessen

mert a keacutet keacutep egy haacutezassaacuteg keacutet lehetseacuteges kimenetelekeacutent is eacutertelmezhető62

Az ekphrasis

tehaacutet egy beacutekeacutes eacutes egy harcot aacutebraacutezoloacute keacutepet iacuter le azaz a keacutet keacutep megfeleltethető a homeacuterosi

eposzok fő tematikaacutejaacutenak is a szerelemnek eacutes tengeri utazaacutesnak illetve a haacuteboruacutenak63

A keacutepekkel kapcsolatban az is fontos hogy ki neacutezi őket mert miacuteg Iasonnak a

veszeacutelyek jutnak eszeacutebe addig a toumlbbi argonauta csodaacutelkozik rajtuk azaz az elteacuterő

neacutezőpontok maacutes-maacutes interpretaacutecioacutet eredmeacutenyeznek ndash ahogy a joacutesok is ugyanazt laacutetva elteacuterő

koumlvetkezteteacutesre jutnak (Arg 1 206ndash254)64

ndash eacutes ez a megaacutellapiacutetaacutes nemcsak a leiacuteraacutesra hanem

az egeacutesz eposz szoumlvegeacutere is vonatkoztathatoacute azaz a szereplők eacutertelmezeacutese maacutes lehet mint az

olvasoacutekeacute65

2 Phalerus pajzsa (eacutes Eribotes fegyverei)

Valerius Flaccus az Argonautica első koumlnyveacutenek kataloacutegusaacuteban keacutet szereplőnek Phalerusnak

eacutes Canthusnak iacuterja le a fegyvereit Elsőkeacutent Phalerus pajzsaacutera keruumll sor

insequeris casusque tuos expressa Phalere

arma geris vacua66

nam lapsus ab arbore parvum

ter quater ardenti tergo circumvenit anguis

stat procul intendens dubium pater anxius arcum

tum caelata metus alios gerit arma Eribotes

Arg 1 398ndash401

Az argonauta Apolloacutenios Rhodios eposzaacutenak kataloacutegusaacuteban is szerepel

62

SCHMITZER 1999 149 63


FERENCZI 2003 50 65

BAIER 2004 21 66

A szoumlveghagyomaacuteny e szoacute olvasataacuteban nem biztos a filoloacutegusok aacuteltal javasolt lehetseacuteges vaacuteltozatok laeva

patula nocua sacra vetula vidua Reacuteszletesebben ld GALLI 2007 224


49

τοῖσ δ ἐπὶ Κεκροπίθεν ἀρήιος ἤλυθε Βούτης

παῖς ἀγαθοῦ Τελέοντος ἐυμμελίης τε Φάληρος

AR 1 97ndash100

Az argonautaacutet valoacutesziacutenűleg a goumlroumlg koumlltő talaacutelta ki az attikai Phaleron kikoumltő neve

alapjaacuten67

A goumlroumlg eposzban csak annyit tudunk meg roacutela hogy Alkon az apja aki joacutellehet

oumlreg volt eacutes fia segiacutetseacutegeacutere szorult volna meacutegis elkuumlldte őt az argonautaacutek koumlzeacute hogy az

dicsőseacuteget szerezhessen magaacutenak Phalerus Apolloacutenios Rhodios eposzaacuteban maacuteshol nem

szerepel tehaacutet pajzsaacutenak leiacuteraacutesa eacutes a tovaacutebbi vele kapcsolatos Argonautica-beli jelenetek

valoacutesziacutenűleg Valerius Flaccus sajaacutet oumltletei ha csak nem volt maacutes raacutenk nem maradt forraacutesa

Phalerus toumlrteacuteneteacutet illetően az egyetlen koumlzoumlsnek tekinthető mozzanat a keacutet eposz jelenete

koumlzoumltt hogy Alkon toumlrődoumltt a fiaacuteval68

A Valerius Flaccusnaacutel talaacutelhatoacute ekphrasis szerint

ugyanis a pajzson az van aacutebraacutezolva ahogy apja a kis Phalerust megmenti egy kiacutegyoacutetoacutel amely

megtaacutemadta őt69

Valerius Flaccus tulajdonkeacuteppen megfordiacutetja a motiacutevumot mert miacuteg

Apolloacutenios Rhodiosnaacutel azt olvassuk hogy az oumlreg Alkonnak szuumlkseacutege lett volna fiaacutera addig

Valerius Flaccus szerint Phalerus szorult gyermekkeacutent apja segiacutetseacutegeacutere

A kiacutegyoacutek aacutebraacutezolaacutesa egyeacutebkeacutent nem ritka az oacutekori pajzsokon CHASE a goumlroumlg

pajzsokroacutel szoacuteloacute tanulmaacutenya kataloacutegusaacuteban70

hosszan sorolja a kiacutegyoacutet aacutebraacutezoloacutekat Mivel

Phalerus pajzsaacuten apja is laacutethatoacute volt uacutegy vehetjuumlk hogy az reacuteszben viselője szaacutermazaacutesaacutera is

utal ami szinteacuten az oacutekoriak pajzsaacutenak egyik jellemző funkcioacuteja volt71

A 401 sor maacuter nem a pajzsleiacuteraacuteshoz tartozik mivel az azt mondja hogy Eribotes maacutes

feacutelelmetes dolgokat aacutebraacutezoloacute fegyvereket viselt Ez utal az oacutekoriak pajzsaacutenak egy uacutejabb

funkcioacutejaacutera az ellenseacuteg megreacutemiacuteteacutesre72

A fennmaradt goumlroumlg műalkotaacutesok eacutes maacutes

pajzsleiacuteraacutesok alapjaacuten valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy Eribotes pajzsaacuten egy Gorgoacute-fő volt laacutethatoacute

mivel ez volt a leggyakoribb feacutelelemkeltőnek tartott aacutebraacutezolaacutes Baacuter CHASE a feacutelelemkeltő

aacutebraacutezolaacutesok koumlzeacute sorolja az egyeacuteb mitoloacutegiai szoumlrnyeket toumlbbek koumlzoumltt kentaurokat

szireacuteneket szfinxet griffmadarat szaacuternyas lovat vagy szaacuternyas oroszlaacutent aacutebraacutezoloacute pajzsokat

is hozzaacuteteacuteve hogy ezeknek gyakran inkaacutebb az lehetett a funkcioacuteja hogy egy isten kultuszaacutera

utaljanak73

Ez a sor termeacuteszetesen nem tekinthető ekphrasisnak mivel nem iacuterja le a fegyver

67

ASQUITH 2001 127 68

ASQUITH 2001 127 69

A latin szoumlveg nem reacuteszletezi az apa tetteacutet csak utal raacute de a toumlrteacutenetnek toumlbb maacutes forraacutesa is van Ecl 5 11

Sidon Carm 5 154 Man 5 304ndash10 Anth Pal 6 331 70

CHASE 1902 92ndash127 71

A pajzsok funkcioacutejaacutenak felsorolaacutesaacutehoz ld CHASE 1902 91ndash92 72

CHASE 1902 67 73

CHASE 1902 84


50

diacutesziacuteteacuteseacutet csak utal raacute Toumlbb filoloacutegus (LANGEN KRAMER COURNEY) azt felteacutetelezi hogy

Eribotes pajzsaacutenak diacutesziacuteteacutese azeacutert nincs leiacuterva mert Valerius Flaccus nem fejezte be a művet

de meacuteg visszateacutert volna raacute74

Eribotes Valerius Flaccusnaacutel meacuteg egy helyen egy evezőversenyt leiacuteroacute epizoacutedban

jelenik meg ahol mint baacutetor Eribotest (fortem Eriboten) emliacutetik tehaacutet ugyanazt a jelzőt kapja

mint Apolloacutenios Rhodios eposzaacutenak kataloacutegusaacuteban Εἳπετο δ Εὐρυτίων τε καὶ ἀλκήεις

Ἐριβώτης (AR 1 71) Naacutela egyeacutebkeacutent toumlbb szerep jut neki Oileost segiacuteti miutaacuten azt egy

stymphalosi madaacuter megsebesiacutetette Valerius Flaccus viszont csak feacutelelmetes fegyverei miatt

tartja fontosnak megemliacuteteni amiből az is koumlvetkezik hogy a Phalerus pajzsaacuten leacutevő keacutepet is

feacutelelmetesnek kell tekintenuumlnk mely valoacutesziacutenűleg nemcsak az ellenseacuteg hanem bizonyos

eacutertelemben sajaacutet maga szaacutemaacutera is feacutelelmetes volt mivel egy olyan esemeacuteny aacutebraacutezolaacutesaacutet laacutetta

ahol veszeacutely eseteacuten csak valaki maacutes segiacutetseacutegeacutevel menekuumllt meg

Gyermekeket megtaacutemadoacute kiacutegyoacutek a goumlroumlg mitoloacutegia maacutes toumlrteacuteneteiben is előfordulnak

A legismertebb ezek koumlzuumll minden bizonnyal az argonautaacutek vaacutellalkozaacutesaacuteban szinteacuten reacuteszt

vevő Herculeseacute aki megoumlli az őt megtaacutemadoacute kiacutegyoacutekat Talaacuten eacuterdemes Phalerus toumlrteacuteneteacutet az

oumlveacutehez viszonyiacutetva is eacutertelmezni Phalerus nem maga oumlli meg a kiacutegyoacutet mint Hercules ndash aki

isteni szaacutermazaacutesa eacutes ereje miatt volt erre keacutepes ndash hanem apja segiacutetseacutegeacutere szorul A szoumlvegben

a dubium arcum bdquohabozoacute iacutejrdquo kifejezeacutest olvassuk de a jelzőt ha nyelvtanilag az iacutej szoacutehoz

tartozik is eacutertelmileg nyilvaacutenvaloacutean az apaacutera kell vonatkoztatnunk Phalerus tehaacutet

oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute Herculesszel de őt az isteni szaacutermazaacutesuacute heacuteroszeacuteval ellenteacutetes emberi

tulajdonsaacutegok jellemzik a feacutelelem eacutes a maacutesokra utaltsaacuteg

Ezek a jellemvonaacutesai az eposz egy keacutesőbbi reacuteszeacuteben is hangsuacutelyosak A mozgoacute eacutes

oumlsszecsukoacutedoacute sziklaacuteknaacutel a Symplegadesnaacutel az argonautaacutek feacutelelmuumlkben eldobjaacutek evezőiket

Iason buzdiacutetoacute beszeacutede utaacuten azonban elszeacutegyellik magukat eacutes folytatjaacutek az evezeacutest Kiveacuteve

Phalerust akinek helyeacutet eacutes evezőjeacutet Iason veszi aacutet

hellip haec ubi fatus

corripit abiecti remumque locumque Phaleri

et trahit insequitur flammata pudore iuventus

Arg 4 653ndash655

Tehaacutet ugyanaz toumlrteacutenik vele mint ami pajzsaacuten is laacutethatoacute egy veszeacutelyhelyzetben valaki

maacutes segiacutetseacutegeacutere szorul Ott apjaacuteeacutera itt pedig egy maacutesik rangban foumlloumltte aacutelloacute de roacutela meacutegis

gondoskodoacute feacuterfieacutera

74

KLEYWEGT 2005 235


51

Egy maacutesik jelenetben (Arg 6 203ndash218) viszont ő az aki segiacutet Mikor a Perses elleni

haacuteboruacuteban Castor megoumlli Gelaacutet annak testveacutere Medores Castorra akar taacutemadni de Phalerus

laacutendzsaacutejaacuteval megoumlli őt Itt tehaacutet maacuter tuacutel tud leacutepni negatiacutev jellemvonaacutesain eacutes a pajzsaacuten laacutethatoacute

szereplők koumlzuumll apjaacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba mivel most megmentő szerepben laacutetjuk

Valerius Flaccus a pajzsroacutel mint Phalerus toumlrteacuteneteacutet kifejező (expressa) fegyverről

beszeacutel eacutes ez az igeneacutev aacutellhat megalkotott jelenteacutesben is (pl Tac Hist 3 74) de a szoacutebeli

kifejezeacutes megnevezeacuteseacutere is gyakori A koumlltő tehaacutet a szoumlveg aacuteltal leiacutert keacutep szoumlveg voltaacutet emeli

ki eacutes nem a leiacutert taacutergy megalkotottsaacutegaacutera utal ahogy az az ekphrasisoknaacutel neacuteha lenni szokott

A jelen idejű igeacutek hasznaacutelata viszont megfelel a keacutepleiacuteraacutes szokaacutesainak eacutes ezek adjaacutek meg a

jelenet realizmusaacutet is75

3 Castor eacutes Pollux koumlpenye76

A Dioskurosok Castor eacutes Pollux is ott voltak az argonautaacutek koumlzoumltt iacutegy Valerius Flaccus őket

is felsorolja a mű kataloacutegusaacuteban A szokaacutesostoacutel elteacuterően azonban nem fegyvereik eacutes az

azokon leacutevő aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacuteval hanem a ruhaacutejukon leacutevő diacutesziacuteteacutesek bemutataacutesaacuteval jellemzi

őket77

illis Taenario pariter tremit ignea fuco

purpura quod gemina mater spectabile tela

duxit opus bis Taygeton silvasque comantes

struxerat Eurotan molli bis fuderat auro

quemque suus sonipes niveo de stamine portat

et volat amborum patrius de pectore cycnus

Arg 1 427ndash432

A koumlpenyleiacuteraacutest megelőző sorokban (Arg 1 420ndash426) maacuter elkezdődik Castor eacutes

Pollux bemutataacutesa A koumlltő itt utal raacute hogy a testveacuterek koumlzuumll melyik miben jeleskedett Castor

75

GALLI 2007 225 76

Koumlszoumlnettel tartozom Pataki Elviraacutenak a 20132014 taneacutev tavaszi feacuteleacuteveacuteben tartott ekphrasis-

szeminaacuteriumaacuteeacutert amely a Valerius Flaccus-ekphrasisok de ezek koumlzuumll is legfőkeacutepp a koumlpenyleiacuteraacutesok

interpretaacutecioacutejaacutehoz sok impulzust adott 77

Baacuter rajtuk leacutevő keacutepek leiacuteraacutesa neacutelkuumll de Apolloacutenios Rhodios is alkalmazza a koumlpenyekkel valoacute jellemzeacutest

eposza kataloacutegusaacuteban (AR 1 324ndash326) ahol egy feacuterfias eacutes egy nőies hőstiacutepust aacutelliacutet egymaacutessal szembe

Valerius Flaccusnaacutel is van egy a rajta leacutevő keacutepek leiacuteraacutesa neacutelkuumlli de jellemzeacutesre szolgaacuteloacute koumlpeny Ez

Aeetes egy harcosaacutenak Aronnak a koumlpenye amely toumlbbszoumlr is meg lesz emliacutetve a mű soraacuten (Arg 5 587ndash592 eacutes

6 524ndash527) Ez abboacutel a szempontboacutel szolgaacutel a szereplő jellemzeacuteseacutere hogy Iason a keacutepektől szoumlrnyű koumlpeny

(horrida signis chlamys) alapjaacuten azonosiacutetja őt eacutes keacuterdezi meg Aeetestől hogy ki ez a harcos A koumlpenyre valoacute

utalaacutes tehaacutet koraacutebban toumlrteacutenik mint ahogy megtudnaacutenk a szereplő neveacutet A hatodik koumlnyv jelenteacuteben ahol Aron

megoumlli Armest a narraacutetor szinteacuten megemliacuteti Aron koumlpenyeacutet (barbara chlamys)


52

hiacuteres lovas miacuteg Pollux joacute oumlkoumllviacutevoacute volt Neki fontos szerep jut az eposz egy keacutesőbbi

reacuteszeacuteben mikor oumlkoumllharcban legyőzi a bebryxek kiraacutelyaacutet Amycust (Arg 4 133ndash314)78

A

Dioskurosok ezen kiacutevuumll sok maacutes jelenetben is szerepelnek Pollux peacuteldaacuteul Iason eacutes Medeia

eskuumlvőjeacuten is asszisztaacutel (Arg 8 243ndash6)

A szoumlveg toumlbbszoumlroumlsen kihangsuacutelyozza a koumlpeny sziacuteneacutet Valerius a ruhaacutera eleve a

bdquobiacutebor sziacutenű koumlntoumlsrdquo jelenteacutesű purpura szoacutet hasznaacutelja ennek a bdquolaacutengsziacutenűrdquo jelenteacutesű ignea

lesz a jelzője eacutes arra is utalaacutes toumlrteacutenik hogy a ruhaacutet taenarusi pirosiacutetoacute festeacutekkel festetteacutek Az

ignea jelző egyszerre utal a ruha eacutes a tűz sziacuteneacutere miacuteg a tremit ige a koumlpeny hullaacutemzaacutesaacutenak eacutes

a laacuteng lobogaacutesaacutenak a keacutepeacutet ideacutezi fel A biacutebor sziacuten a szereplők fontossaacutegaacutenak kiemeleacuteseacutere

szolgaacutel mivel a roacutemaiaknaacutel a magasabb rangban leacutevők hordtak ilyen sziacutenű koumlpenyt79

Az

ikrek szerepeacutenek fontossaacutegaacutet jelzi az is hogy az eposzban akkor van szoacute roacuteluk előszoumlr mikor

Iason felsorolja Acastesnek hogy kik azok akik ugyanolyan meacuteltoacutek az aranygyapjuacute

kereseacuteseacutere mint ő (Arg 1 164ndash167) Joacutellehet ott a Tyndareus puer kifejezeacutes egyes szaacutemban

aacutell eacutes nem lehet egyeacutertelműen eldoumlnteni hogy a Dioskurosok melyikeacutere vonatkozik de ez a

megnevezeacutes Castort eacutes Polluxot egyaraacutent eszuumlnkbe juttatja

A gemina tela ablativus toumlbbfeacutelekeacuteppen is eacutertelmezhető Egyreacuteszt jelentheti azt hogy

Leacuteda az ikreknek keacutet egyforma koumlpenyt keacutesziacutetett maacutesreacuteszt pedig azt hogy egy dupla

vastagsaacuteguacute szoumlvetről van szoacute80

Tovaacutebbaacute a a tela szoacutenak neacutemileg maacutes jelenteacutest tulajdoniacutetva azt

is hogy a Dioskurosok anyja kettős szoumlvőszeacutekkel dolgozott Baacutermelyik eacutertelmezeacutesi

lehetőseacuteget fogadjuk is el a szoumlveg kettősseacutegre az ikrek oumlsszetartozaacutesaacutera utal

A koumlpenyeken leacutevő aacutebraacutezolaacutesok Castor eacutes Pollux szuumlleteacuteseacutevel illetve szaacutermazaacutesaacuteval

aacutellnak kapcsolataban A Taugetos hegyseacuteg azeacutert szerepel mert Leacuteda itt szuumllte meg a

hattyuacutetojaacutesokat amelyekből gyermekei kikeltek Az Eurotas megjeleniacuteteacutese szinteacuten az ikrek

szaacutermazaacutesaacutera utal mivel ez az a folyoacute ahol Zeus elcsaacutebiacutetotta Leacutedaacutet81

A fuderat igealak

egyaraacutent vonatkozik a koumlpeny keacutesziacuteteacuteseacutere eacutes a haacuteromdimenzioacutes vilaacutegra mivel ez egyszerre

jeleniacuteti meg a folyoacute folyaacutesaacutet eacutes azt ahogy Leacuteda aranyszaacutellal belehiacutemezte azt a koumlpenybe82

A leiacuteraacutes szerint Castor eacutes Pollux koumlpenyeacuten meacuteg egy keacutep laacutethatoacute az ikrek amint feheacuter

lovon uumllnek eacutes mellkasukroacutel felszaacutell egy hattyuacute Ez szinteacuten isteni szaacutermazaacutesukat jeleniacuteti meg

mivel apjuk Zeus hattyuacute keacutepeacuteben csaacutebiacutetotta el Leacutedaacutet Az ekphrasisoknaacutel szokaacutesos moacutedon a

keacutepek pontos elrendezeacutese nincs megadva de a leiacuteraacutes alapjaacuten arra gondolhatunk hogy a keacutepen

78

Ez a jelent Apolloacutenios Rhodiosnaacutel is szerepel eacutes a goumlroumlg eposz megemliacuteti Pollux szeacutepen szőtt koumlpenyeacutet amit

a Tyndarida egy leacutemnosi nőtől kapott (AR 1 31ndash35) 79

GALLI 2007 236 80

GALLI 2007 237 81

GALLI 2007 237ndash238 82

ZISSOS 2005 227


53

az ikrek mellkasaacuteroacutel felszaacutelloacute hattyuacute a valoacutesaacutegban is a koumlpeny viselőjeacutenek mellkasaacutehoz keruumllt

SPALTENSTEIN szerint ez a keacutep egy optikai csaloacutedaacutes aacutebraacutezolaacutesa eacutes a leiacuteraacutest uacutegy kell

eacutertelmezni mintha a hattyuacute valoacuteban elrepuumllni laacutetszott volna83

Ha a koumlpenyen az ikrek maguk

is laacutethatoacutek voltak akkor elkeacutepzelhető hogy a keacutepen is az a koumlpeny volt rajtuk amelyet eacuteppen

viseltek eacutes amelyen ők is szerepeltek Ehhez hasonloacute ismeacutetlődő tuumlkroumlződeacuteses mise en abyme

jellegű technika az eposz egy keacutesőbbi reacuteszeacuteben is előfordul veluumlk kapcsolatban A harmadik

koumlnyvben a veacuteletlenuumll egymaacutesra taacutemadoacute argonautaacutek eacutes dolioacutenok harcaacutet jeleniacuteti meg Castor

Pollux elleni veacuteletlen taacutemadaacutesa eacutes ezeket a jeleneteket tuumlkroumlzi vissza kicsiben Itys ndash keacutesőbb

reacuteszletesen elemzett ndash kardsziacutejaacutenak diacutesziacuteteacutese (Arg 3 186ndash192)

4Canthus pajzsa

Valerius Flaccus az eposz első koumlnyveacuteben szereplő kataloacutegusban Phaleruseacuten kiacutevuumll Canthus

pajzsaacutet is leiacuterja

insurgit transtris et remo Nerea versat

Canthus in Aeaeo volvet quem barbara cuspis

pulvere at interea clari decus adiacet orbis

quem genitor gestabat Abas (secat aurea fluctu

tegmina Chalcidicas fugiens Euripus harenas

celsaque semiferum contorquens frena luporum

surgis ab ostrifero medius Neptune Geraesto)

Arg 1 450ndash456

Joacutellehet az ekphrasisoknak gyakran az a funkcioacutejuk hogy keacutesőbbi esemeacutenyeket

vetiacutetsenek előre itt Valerius Flaccus meacuteg a pajzs diacutesziacuteteacuteseinek leiacuteraacutesa előtt utal Canthus

keacutesőbbi sorsaacutera azaz arra hogy Aeaban (vagyis Kolchisban) fog meghalni a Perses elleni

haacuteboruacuteban Valerius Flaccus tehaacutet aacutetalakiacutetotta a fő forraacutesaacutenaacutel Apolloacutenios Rhodiosnaacutel

olvashatoacute toumlrteacutenetet Canthus ugyanis az ő műveacuteben is szerepel de naacutela Lybiaacuteban hal meg

miutaacuten elhajtja Kaphaurus juhait aki ezeacutert megoumlli őt (AR 4 1485ndash1501) Paacuterhuzam viszont a

keacutet eposz koumlzoumltt hogy Canthus halaacutelaacutet Apolloacutenios is előre bejelenti (AR 1 79ndash85)

Baacuter Valerius Flaccus azt iacuterja hogy Canthus a pajzsot apjaacutetoacutel oumlroumlkoumllte a mitoloacutegia nem

tud roacutela hogy annak az Abasnak aki Canthus apja (Apolloacutenios Rhodios elbeszeacuteleacutese szerint

83

ZISSOS 2005 432


54

nagyapja) volt lett volna baacutermifeacutele pajzsa Ő egyeacutebkeacutent Poseidoacuten eacutes Arethusa nimfa fia eacutes

Euboia kiraacutelya volt eacutes valoacutesziacutenűleg roacutela kapta neveacutet az abaacutesok euboiai toumlrzse is

οἳ δ Εὔβοιαν ἔχον μένεα πνείοντες Ἄβαντες

Χαλκίδα τ Εἰρέτριάν τε πολυστάφυλόν θ Ἱστίαιαν

Hom Il 2 537

A goumlroumlg mitoloacutegia eacutes a roacutemai irodalom toumlbb maacutesik Abast is ismer akiknek viszont

volt pajzsuk eacutes azt valaki megoumlroumlkoumllte vagy megszerezte tőluumlk A legismertebb ezek koumlzuumll az

az Abas aki annak a Hypermneacutestranak volt a fia aki a Danaidaacutek koumlzuumll egyeduumllikeacutent

megkiacutemeacutelte feacuterje eacuteleteacutet a naacuteszeacutejszakaacuten Keacutesőbb mikor Abas hiacuteruumll vitte apjaacutenak Lynkeusnak

(a megkiacutemeacutelt feacuterjnek) hogy Danaos meghalt Lynkeus oumlroumlmeacuteben megajaacutendeacutekozta őt Danaos

pajzsaacuteval amit koraacutebban Heacuteraacutenak szenteltek (Hyg Fab 170 273)

Vergilius Aeneiseacuteben is van egy jelenet ahol Aeneas egy olyan pajzsot ajaacutenl fel

Apolloacutennak Actiumnaacutel amelyet egy Abas nevű harcostoacutel vett el

aere cavo clipeum magni gestamen Abantis

postibus adversis figo et rem carmine signo

Aeneas haec de Danais victoribus arma

linquere tum portus iubeo et considere transtris

Verg A 3 286ndash289

Vergilius kommentaacutetorai toumlbbfeacutelekeacuteppen magyaraacutezzaacutek hogy ki lehetett ez az Abas

Servius szerint azoknak a goumlroumlgoumlknek az egyike akiket Aeneaseacutek Androgeosszal egyuumltt

megoumlltek majd magukra oumlltoumltteacutek fegyvereiket (Verg A 2 370ndash401) A Servius Danielis

kommentaacuter szerint Lynkeus fia de ez anakronizmus lenne mivel a Danaidaacutek toumlrteacutenete joacute

neacutehaacuteny generaacutecioacuteval megelőzi a troacutejai haacuteboruacutet Az a lehetőseacuteg is szoacuteba joumln hogy Lynkeus (eacutes

fia Abas) egy leszaacutermazottjaacuteroacutel van szoacute akit szinteacuten Abasnak hiacutevtak eacutes megoumlroumlkoumllte a

pajzsot84

Lynkeus fiaacutenak volt is egy deacutedunokaacuteja akit szinteacuten Abasnak hiacutevtak85

de ő az

argonauta Idmoacutennak volt az apja (AR 2 817ndash818)86

tehaacutet keacutet generaacutecioacuteval a troacutejai haacuteboruacute

előtt eacutelt azaz ha Aeneas tőle vette volna el a pajzsot az szinteacuten anakronizmus lenne87

A

Vergiliusnaacutel talaacutelhatoacute reacuteszletben valoacutesziacutenűleg nem is Abas pontos kileacutete a fontos ndash baacuter a

84

MILLER 1993 446 85

Abasnak ugyanis volt egy laacutenya Eidomeacuteneacute az ő fia volt Melampus eacutes az ő fia az az Abas aki az argonauta

Idmoacuten apja volt (Apd 2 2 2) Baacuter maacutes helyen azt olvassuk hogy Eidomeacuteneacutenek Phereacutes volt az apja eacutes nem Abas

(Apd 1911) 86

A toumlrteacutenet egy maacutesik vaacuteltozata szerint Idmoacutennak Apolloacuten vot az apja 87

Lynceus egy maacutesik deacutedunokaacuteja Perseus eacutes a Phineus eacutes Perseus koumlzti harcban Ovidiusnaacutel szinteacuten talaacutelhatoacute

egy Abas nevű szereplő (Ov Met 5 126)


55

magni Abantis szoacutekapcsolat arra utal hogy egy ismert szemeacutelyről van szoacute88

ndash hanem az hogy

Aeneas az ellenseacutegtől elvett fegyvereket ajaacutenl fel mert Vergilius ezzel a mozzanattal

Augustusnak az actiumi győzelme utaacuten tett felajaacutenlaacutesaacutera akart utalni

Ovidius imitaacutelja a vergiliusi jelenetet

Panthoides Euphorbus eram cui pectore quondam

haesit in adverso gravis hasta minoris Atridae

cognovi clipeum laevae gestamina nostrae

nuper Abanteis templo Iunonis in Argis

Ov Met 15 161ndash164

Ebben a jelenetben Pythagoras aki a mitoloacutegia szerint előző eacuteleteacuteben Euphorbos volt

laacutetja Iuno argosi templomaacuteban (tehaacutet abban a templomban ahol az argosi Abas pajzsaacutet is

ajaacutenlottaacutek) a tőle Menelaos aacuteltal elvett pajzsot Ovidius a 163 sorban a clipeum eacutes a

gestamina szavakat a verssorban ugyanoda helyezi ahol azok az Aeneis 286 soraacuteban

talaacutelhatoacutek A gestamen szoacutet egyeacutebkeacutent Vergilius hasznaacutelja előszoumlr fegyverzet jelenteacutesben

meacuteghozzaacute pontosan itt az Abastoacutel elvett pajzs emliacuteteacutesekor (OLD ad loc) Ovidius

ugyanakkor meg is fordiacutetja a vergiliusi jelenetet ott a troacutejai szaacutermazaacutesuacute Aeneas egy goumlroumlgtől

elvett pajzsot ajaacutenl fel miacuteg itt egy goumlroumlg aacuteltal troacutejaitoacutel elvett pajzsroacutel van szoacute89

Valerius Flaccus pajzsleiacuteraacutesa a Lynkeusroacutel szoacuteloacute mitoloacutegiai toumlrteacutenetet eacutes mindkeacutet

koumlltőelődjeacutenek ideacutezett reacuteszleteacutet eszuumlnkbe kell hogy jutassa Elsősorban termeacuteszetesen azeacutert

mert naacutela is egy Abastoacutel oumlroumlkoumllt pajzsaacuteroacutel van szoacute de itt is szerepelnek a Vergiliustoacutel eacutes

Ovidiustoacutel vett ideacutezetekben leacutevő szavakhoz hasonloacute kifejezeacutesek Baacuter Valerius Flaccus a

pajzsot nem a clipeum szoacuteval hanem a clari decus orbis szoacutekapcsolattal nevezi meg eacutes a

gestamen szoacutet sem hasznaacutelja90

de megtalaacutelhatoacute naacutela az ugyanabboacutel a tőből eredő gestabat ige

tovaacutebbaacute a vergiliusi reacuteszletben is szereplő transtris szoacutealak

A valeriusi pajzsleiacuteraacutes Aeneas pajzsaacutera is utal mindkettőben megtalaacutelhatoacute a tenger

aacutetszeleacuteseacutere vonatkoztathatoacute seco ige valamint az arany (auroque) eacutes a hullaacutemzaacutes (fluctus)

keacutepe (Verg A 8 671 8 677) Lehetseacuteges tehaacutet hogy a szaacuterazfoumlldet aacutetszelő tengerszoros

keacutepeacutet a tengert aacutetszelő delfinek vergiliusi leiacuteraacutesa ihlette91

A vergiliusi pajzsleiacuteraacutes szerepe az

uralkodoacute dicsőiacuteteacutese eacutes a Canthus pajzsaacuten leacutevő a tengert ideacutező keacutepek is eszuumlnkbe juttathatjaacutek

az Argonautica politikai ceacuteljaacutet Vespasianus dicsőiacuteteacuteseacutet az oacuteceaacutent a hajoacutezaacutes előtt megnyitoacute

88

MILLER 1993 445 89

MILLER 1994 480 90

Az Argonautica egy maacutesik helyeacuten Valerius Flaccus is hasznaacutelja fegyverzet eacutertelemben a gestamen szoacutet ld

Arg 3 344 91

KLEYWEGT 1988 363


56

hoacutediacutetaacutesai miatt A pajzson leacutevő keacutepeknek viszont nincs irodalmi mintaacutejuk mivel sem a

Vergiliusnaacutel sem az Ovidiusnaacutel leiacutert pajzs diacutesziacuteteacuteseacuteről nem tudunk eacutes az argosi Abas

pajzsaacutenak diacutesziacuteteacuteseacuteről sem esik szoacute a roacutela szoacuteloacute toumlrteacutenetekben

A neacutevazonossaacuteg hogy Canthus apjaacutet is Abasnak hiacutevtaacutek mint maacutes a pajzsuk miatt

hiacuteres feacuterfiakat joacute alkalmat szolgaacuteltatott tehaacutet a koumlltőnek arra hogy leiacuterja Canthus pajzsaacutet eacutes

ezzel a reacuteszlettel a latin irodalom koraacutebbi műveire is utaljon Valerius Flaccus Canthus

Apolloacutenios Rhodiosnaacutel olvashatoacute toumlrteacuteneteacutet is megvaacuteltoztatta eacutes Homeacuteros Iliasaacutet ideacutezve

Canthust egy Patroklosszal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute szereplőveacute tette akinek halaacutelakor szinteacuten

harcolnak testeacuteeacutert eacutes fegyvereieacutert92

A Perses elleni csataacuteban meghaloacute Canthus testeacutet Telamon uacutegy veacutedi mint egy oroszlaacuten

a koumllykeit eacutes az odarohanoacute ellenseacuteg elől heacutetreacutetegű pajzsaacuteval (septeno tegmine) takarja el

at vero ingentem Telamon procul extulit orbem

exanimem te Canthe tegens ceu saeptus in arto

dat catulos post terga leo sic comminus astat

Aeacides gressumque tenet contraque ruentem

septeno validam circumfert tegmine molem

Arg 6 345ndash349

A troacutejai haacuteboruacuteban majd Telamon fia Aias fogja veacutedeni pajzsaacuteval ndash ami szinteacuten

heacutetreacutetegű ndash az Achilleus fegyvereit viselő elesett Patroklos testeacutet eacutes az ezeket az

esemeacutenyeket leiacuteroacute jelentben Homeacuterosnaacutel is hasonloacute oroszlaacutenos hasonlatot talaacutelunk mint

Valerius Flaccusnaacutel

Αἴας δ ἀμφὶ Μενοτιάδῃ σάκος εὐρὺ καλύψας

ἑστήκει ὥς τίς τε λέων περὶ οἷσι τέκεσσιν

ᾧ ῥά τε νήπι ἄγοντι συναντήσονται ἐν ὕλῃ

ἄνδρες ἑπακτῆρες˙ ὅ δέ τε σθένεϊ βλεμεαίνει

πᾶν δέ τ ἐπισκύνιον κάτω ἕλκεται ὄσσε καλύπτωνmiddot

ὣς Αἴας περὶ Πατρόκλῳ ἥρωϊ βεβήκει

Hom Il 17 132ndash137

A Canthus hottesteacuteeacutert valoacute harcot az elbeszeacutelő egy bikabőr kifesziacuteteacuteseacutehez hasonliacutetja

ut bovis exuvias multo qui frangit olivo

dat famulis tendunt illi tractuque vicissim

taurea terga domant pingui fluit unguine tellus

92

WIJSMAN 2000[a] 64


57

talis utrimque labos raptataque limite in arto

membra viri miseranda meant hi tendere contra

hi contra alternaeque virum non cedere dextrae

Arg 6 358ndash363

Ennek a hasonlatnak szinteacuten Homeacuteros a mintaacuteja 93

ὠς δ ὅτ ἀνὴρ ταύροιο βοὸς μεγάλοιο βοείην

λαοῖσιν δώῃ τανύειν μεθύουσαν ἀλοιφῇmiddot

δεξάμενοι δ ἂρα τοί γε διαστάντες τανύουσι

κυκλός ἂφαρ δέ τε ἰκμὰς ἒβη δύνει δέ τ ἀλοιφὴ

πολλῶν ἑλκόντων τάνυται δέ τε πᾶσα διὰ πρόmiddot

ὣσ οἵ γ ἔνθα καὶ ἔνθα νέκυν ὀλίγῃ ἐνὶ χώρῃ

εἵλκεον ἀμφότεροιmiddot


A harcosokat tomboloacute szelekkeacutent bemutatoacute hasonlatnak ezzel szemben nincs konkreacutet

az Iliasban megtalaacutelhatoacute előkeacutepe94

Ha Canthus testeacuteeacutert ugyanuacutegy harcolnak halaacutela utaacuten mint Patrokloseacuteeacutert akkor

Canthusnak fontos szereplőnek kell lennie eacutes Valerius Flaccus toumlbb helyen hangsuacutelyozza is

Canthus fontossaacutegaacutet Roumlgtoumln első emliacuteteacutesekor (Arg 1 166) az aranygyapjuacute kereseacuteseacutere meacuteltoacute

hősoumlk koumlzoumltt sorolja fel őt Iason Acastusnak Telamonnal eacutes Idasszal egyuumltt aki egyeacutebkeacutent

szinteacuten veacutedeni fogja őt halaacutelakor (Arg 6 342) A pajzsleiacuteraacutest megelőző sorokban Canthus

neve hangsuacutelyos helyre keruumll a 450 sorban kezdődő tagmondat alanyakeacutent egy

enjambement utaacuten a 451 sor elejeacutere95

Ezen kiacutevuumll Valerius Flaccus egy a halaacutela utaacuteni

jelenetben is utal raacute Iason emliacuteti őt Medeanak felideacutezve hogy Canthus a Kolchiseacutert viacutevott

csataacuteban halt meg (Arg 7 422) Az ebben a sorban hasznaacutelt externa cuspide szoacutekapcsolat

visszautal az ekphrasis előtti sorokban talaacutelhatoacute barbara cuspis kifejezeacutesre A keacutet kifejezeacutes

tehaacutet keretet ad Canthus toumlrteacuteneteacutenek ami szinteacuten az argonauta fontossaacutegaacutenak kiemeleacuteseacutere

szolgaacutel96

Iason Medeanak megemliacuteti Iphist is aki ugyancsak Kolchiseacutert halt meg eacutes akinek

halaacutelaacutet a koumlltő szinteacuten előre jelezte az első koumlnyvben (Arg 1 441) A keacutet argonauta eseteacuteben

tovaacutebbi paacuterhuzam meacuteg hogy Iphist meggyaacuteszolta az Argo (Arg 1 443) eacutes Canthust is

93

BARNES 1981 368 BAIER 2001 146 94

BAIER 2001 94 95

GALLI 2007 ad Arg 1 450 96

ZISSOS 2005 289


58

megsiratta (Arg 6 317) Iphis az Argonautika kuumlloumlnboumlző szerzőkneacutel talaacutelhatoacute

toumlrteacutenetvaacuteltozatai koumlzuumll egyeduumll Valerius Flaccuseacuteban szerepel Az eposzban mindoumlssze a keacutet

ideacutezett helyen talaacutelkozunk vele ndash a kataloacutegusban halaacutelaacutenak megjoacutesolaacutesakor eacutes amikor Iason

megemliacuteti őt Medeaacutenak Tehaacutet a harc amelyben meghal nincs leiacuterva iacutegy szerepelteteacutese eacutes

Canthusszal valoacute paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacutesaacutega de a halaacutelaacutet leiacuteroacute jelenet hiaacutenya feltehetőleg arra

szolgaacutel hogy kiemelje Canthus halaacutelaacutenak jelentőseacutegeacutet Ezzel szemben Canthus gyilkosaacutenak

Gesandernek a meacuteltatlan szerepeacutere utalhat hogy roacutela nem esik szoacute előzetesen ő csak a

Canthus halaacutelaacutet leiacuteroacute jelenetben szerepel meacuteg a Perses embereit felvonultatoacute kataloacutegusban

sincs felsorolva

Canthus az eddig emliacutetetteken kiacutevuumll meacuteg egy helyen szerepel az eposzban a harmadik

koumlnyvben harcol Cyzicus emberei ellen mikor azok az eacutejszaka soumlteacutetjeacuteben az ellenseacutegeiknek

veacutelik a veacuteletlenuumll visszateacuterő argonautaacutekat de senki sem esik el koumlzvetlenuumll az ő kezeacutetől mert

az aacuteltala megsebzett Cydrust Pollux oumlli meg (Arg 3 189ndash192) Iacutegy neacutemi harci dicsőseacuteget is

tud szerezni aneacutelkuumll hogy baacuterkit is megoumllne a vendeacutegbaraacutet dolioacutenok koumlzuumll97

Valoacutesziacutenűleg Canthus fontossaacutegaacutet kiacutevaacutenja hangsuacutelyozni neveacutenek gyakori ismeacutetleacutese is

a halaacutelaacutet leiacuteroacute reacuteszben Raacuteadaacutesul a 6 koumlnyv 317 eacutes 346 soraacuteban a neacutev vocativusban szerepel

azaz az elbeszeacutelő megszoacuteliacutetja a szereplőt A testeacuteeacutert eacutes fegyvereieacutert viacutevott harc soraacuten meacuteg

haacuteromszor elhangzik Canthus neve egyszer a 364 sorban a 368-ban pedig keacutetszer is Ez az

ismeacutetleacutes valoacutesziacutenűleg a testeacutert folytatott harcot annak ide-oda valoacute raacutengataacutesaacutet fejezi ki98

Mivel Canthus halaacutela utaacuten nemcsak testeacuteeacutert hanem fegyvereieacutert is harcolnak (ahogy

az Iliasban Achilleuseacuteieacutert amelyeket Patroklos viselt) ezeknek fontos fegyvereknek kell

lenniuumlk Az eposz első koumlnyveacuteben Valerius Flaccus is hiacuteres pajzsroacutel (clari decus orbis) beszeacutel

amelyet Canthus apjaacutetoacutel Abastoacutel oumlroumlkoumllt A pajzs jelzőjekeacutent a clari nemcsak a pajzs

hiacuteresseacutegeacutere hanem annak eacuterteacutekesseacutegeacutere is utalhat ami szinteacuten magyaraacutezza hogy mieacutert

harcoltak eacuterte Canthus halaacutela utaacuten Joacutellehet a fegyvereket a hatodik koumlnyvben leacutevő harci

jelenetekneacutel Valerius Flaccus nem emliacuteti meg uacutejra ennek valoacutesziacutenűleg csak a koumlltő aacuteltal

alkalmazott bdquogazdasaacutegos megfogalmazaacutesrdquo az oka99

Ami meacutegis visszautalhat Canthus

fegyvereire az az hogy Valerius Flaccus a 6 koumlnyv 349 soraacuteban Telamon pajzsaacutet a tegimen

szoacuteval nevezi meg eacutes ugyanezt a szoacutet az első koumlnyvben szereplő ekphrasisban is hasznaacutelta

97

DINTER 2009 550 98

MILLER 1994 464 BAIER kommentaacuterjaacuteban egy Aeneis-paacuterhuzamot is feltaacuter Vergiliusnaacutel Lausus neve

szerepel hasonloacute elrendezeacutesben keacutetszer egy soron beluumll (Verg A 10 810) ndash BAIER 2001 149 99

WIJSMAN 2000[a] 68


59

pajzs jelenteacutesben100

Tovaacutebbi visszautalaacutesnak tekinthetjuumlk hogy Valerius Flaccus megemliacuteti

Canthus hazaacutejaacutet Euboiaacutet (Arg 6 321) amely pajzsaacuten laacutethatoacute volt

A pajzs viselője Canthus tehaacutet fontossaacutega reacuteveacuten is paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute

Patroklosszal aki halaacutelakor Achilleus fegyvereit viselte ezeacutert Canthus fegyverei is

paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacutek Achilleuseacuteival iacutegy az ő pajzsaacutenak is irodalmi jelentőseacutege van eacutes a

rajtuk leacutevő keacutepeknek megvan a maguk funkcioacuteja ndash meacuteg ha halaacutelakor Patroklosnaacutel nem is

Achilleus hiacuteres pajzsa volt hanem a hős első fegyverei A Valerius Flaccus-i leiacuteraacutes

fontossaacutegaacutet mutatja az is hogy roumlvidseacutege elleneacutere a maga haacuterom eacutes feacutel soraacuteval ez az egeacutesz

eposz leghosszabb pajzsleiacuteraacutesa Az Ilias pajzsleiacuteraacutesaacutenak elsődleges szerepe az adott kor

vilaacutegaacutenak bemutataacutesa Canthus pajzsa pedig a rajta leacutevő keacutepekkel ndash az Euripus

tengerszorossal eacutes Neptunusszal ndash az argonautaacutek vilaacutegaacutera a tengerre reflektaacutel Az hogy a

pajzson leacutevő keacutepek a vilaacutegot aacutebraacutezoljaacutek a szoumlvegben a pajzsra hasznaacutelt orbis szoacuteroacutel is

eszuumlnkbe juthat amely vilaacutegot ndash az orbis terrarum kifejezeacutesben foumlldkerekseacuteget ndash jelent

A leiacuteraacutes szerint a pajzson az Euripus laacutethatoacute amely az Euboiaacutet a goumlroumlg szaacuterazfoumlldtől

Boioacutetiaacutetoacutel elvaacutelasztoacute tengerszoros Chalkis vaacuterosaacutenaacutel Ez minden bizonnyal azeacutert keruumllt a

pajzsra hogy Canthus eredeteacutere utaljon hiszen apja Abas reacuteveacuten aki Euboia kiraacutelya volt ő is

onnan szaacutermazik Az oacutekoriak pajzsainak pedig gyakran az volt a funkcioacuteja hogy viselőjuumlk

szaacutermazaacutesaacutet jeloumllje101

Az Euripus uacutegy jelenik meg a pajzson ahogy gyors aacuteramlaacutesaacuteval

Boioacutetia feleacute folyik eacutes elhagyja (fugiens) Chalkist Canthus pedig szinteacuten elhagyja hazaacutejaacutet A

fugio eacutes a szoumlvegben szinteacuten az Euripusra vonatkozoacute secat (bdquoaacutetszelrdquo) igeacutek a sebesen vitorlaacutezoacute

eacutes a tengert aacutetszelő hajoacutera is alkalmazhatoacutek iacutegy a pajzson leacutevő keacutep leiacuteraacutesaacuteroacutel eszuumlnkbe juthat

az Euripust aacutetszelő hajoacute keacutepe is Az argonautaacutek viszont csak hazafeleacute gyakorlatilag uacutetjuk

utolsoacute szakaszakeacutent haladnak aacutet ezen a tengerszoroson tehaacutet a pajzsleiacuteraacutes ha csak aacutetteacutetelesen

is de utal a toumlrteacutenet veacutegeacutere az Argo hazaeacuterkezeacuteseacutere Canthus viszont ekkor maacuter nincs veluumlk

mivel ő Kolchisban meghal a pajzsleiacuteraacutesnak tehaacutet ebben az esetben nincs meg az a funkcioacuteja

hogy viselője sorsaacutet előre jelezze de erre nincs is szuumlkseacuteg mert Valerius Flaccus maacuter az

ekphrasis előtt utalt Canthus joumlvőjeacutere

A leiacuteraacutes szerint az Euripus aranyboacutel keacuteszuumllt pajzson (aurea tegmina) laacutethatoacute Az arany

egyreacuteszt a pajzs eacuterteacutekesseacutegeacutet jelzi (iacutegy meacuteg inkaacutebb eacuterthető hogy mieacutert harcolnak eacuterte Canthus

halaacutela utaacuten) maacutesreacuteszt utal a chalkisi foumlveny homokjaacutenak aranyloacute sziacuteneacutere is amely ellenteacutetbe

aacutelliacutethatoacute Kolchis poraacuteval102

Azaz a Canthus pajzsaacuten aacutebraacutezolt kellemes taacutej amely

100

GALLI 2007 ad Arg 1 453ndash456 101

CHASE 1902 92 102

ASQUITH 2001 127


60

szaacutermazaacutesaacutenak helye ellenteacutetben aacutell a barbaacuter taacutejjal ahol meg fog halni103

iacutegy az aacutebraacutezolt taacutej

szeacutepseacutege Canthus halaacutelaacutenak paacutetoszaacutet is előrevetiacuteti104

Aea pora nemcsak Chalkis homokjaacuteval

hanem mint szaacuterazfoumlld a tengerrel is szembeaacutelliacutethatoacute mert Canthus az Argoacuten evezve uralja a

tengert a szaacuterazfoumlldoumln viszont veszeacutelyek vaacuternak raacute eacutes eacuteleteacutet veszti A pajzsleiacuteraacutes keacutepein

Neptunus az aki uralja a tengert az Euripus pedig menekuumll (fugiens) Chalkis homokjaacutetoacutel a

szaacuterazfoumlldtől eacutes az euboiai vaacuteros neveacuteről sem neheacutez Kolchiseacutera asszociaacutelni mivel a kettő

csak egy magaacutenhangzoacuteban eacutes a K hangok hehezetesseacutegeacuteben teacuter el egymaacutestoacutel Ezeacutert a pajzs

keacutepei akaacuter arra is utalhatnak hogy a szaacuterazfoumlld illetve Kolchis veszeacutelyeket rejt Canthus

szaacutemaacutera

Az Euripuson kiacutevuumll a pajzson meacuteg Neptunus laacutethatoacute amint geraistosi szenteacutelyeacuteneacutel

feacutelig farkas feacutelig hal alakuacute leacutenyek huacutezta fogataacuten kiemelkedik a viacutezből Neptunus

nyilvaacutenvaloacutean azeacutert szerepel a pajzson mert Canthus tőle szaacutermazott apjaacutenak Abasnak a

tengeristen volt az apja az anyja pedig Arethusa nimfa aki egy Chalkis melletti forraacutes

istennője volt Iacutegy a pajzs nemcsak az argonauta foumlldrajzi szaacutermazaacutesaacutet jeloumlli hanem a

pajzsokon leacutevő aacutebraacutezolaacutesok egy maacutesik funkcioacutejaacutet a csalaacutedi eredet jeloumlleacuteseacutet is betoumllti105

Heacutesychios szoacutetaacutera szerint egyeacutebkeacutent az Eurip(e)ios szoacute Poseidoacuten (Neptunus) melleacuteknevekeacutent

is hasznaacutelhatoacute mivel ő volt ennek a tengerszorosnak is az istene (Hsch ad loc) Valerius

Flaccus a tengert a 450 sorban a Nerea szoacuteval nevezi meg eacutes a reacuteszlet e szavaacutet is tekinthetjuumlk

Canthus szaacutermazaacutesaacutera valoacute utalaacutesnak mivel Nereus Abas anyjaacutenak Arethusa nimfaacutenak volt

az apja

Neptunus a leiacuteraacutes szerint feacutelig vad farkasok (semiferum luporum) gyeplőjeacutet tartja

KLEYWEGT tanulmaacutenyaacuteban (NEISS egy koraacutebbi tanulmaacutenya nyomaacuten106

) sorra veszi hogy mi

mindent jelenthet a semifer szoacute Ez lehet a ferus melleacutekneacutevből keacutepzett oumlsszeteacutetel eacutes ebben az

esetben feacutelig vad feacutelig haacuteziasiacutetott jelenteacutessel biacuter de lehet a fera főneacutevből szaacutermazoacute oumlsszeteacutetel

is eacutes ekkor feacutelig aacutellat feacutelig ember a jelenteacutese Ennek toumlbb tiacutepusa van attoacutel fuumlggően hogy az

eacutelőleacuteny emberi reacuteszeacutehez milyen aacutellat kapcsoloacutedik ez lehet neacutegylaacutebuacute hal vagy madaacuter107

Olyan mitoloacutegiai leacutenyekről viszont amelyeknek egyik feluumlk farkas a maacutesik hal az ittenin

kiacutevuumll csak meacuteg egy helyen olvashatunk az oacutekori irodalomban Claudius Aelianus a De natura

animalium ciacutemű goumlroumlguumll iacutert munkaacutejaacuteban emliacutet olyan aacutellatokat amelyek az Indiai-oacuteceaacutenban

Taprobaneacute (a mai Sriacute Lanka) szigete koumlrnyeacutekeacuten eacuteltek eacutes haltestuumlkhoumlz valamilyen szaacuterazfoumlldi

103

DINTER 2009 548 104

ASQUITH 2001 129 105

CHASE 1902 92 106

NEISS 1961 498ndash502 107

KLEYWEGT 1988 365ndash366


61

aacutellat (oroszlaacuten paacuterduc kos vagy farkas) feje kapcsoloacutedott (Ael 16 18) ezek azonban nem

lehetnek azonosak a Neptunus fogataacutet huacutezoacute mitoloacutegiai leacutenyekkel Ezeacutert KLEYWEGT a semifer

szoacutet a spumiger szoumlvegromlaacutesaacutenak tekinti a frena luporum szoacutekapcsolatot pedig frena

lupatakeacutent fogakkal megrakott zablakeacutent eacutertelmezi108

Amenyiben meacutegsem szoumlvegromlaacutesroacutel

van szoacute akkor a farkasok szerepelteteacuteseacutenek esetleg az lehet az oka hogy a pajzs a csuacutef leacutenyek

aacutebraacutezolaacutesaacuteval az ellenseacutegben valoacute feacutelelemkelteacutes funkcioacutejaacutet is betoumlltse A Vergilius Aeneiseacutehez

iacutert kommentaacuterban az argosi Abas pajzsaacuteroacutel is olvashatoacute egy olyan toumlrteacutenet amely szerint Abas

halaacutela utaacuten egy maacutesik argosi hasznaacutelta a pajzsot eacutes azt meglaacutetva az ellenseacuteg elmenekuumllt

Neptunus a pajzson koumlzeacutepen (medius) helyezkedik el Az ekphrasison beluumll

gyakorlatilag a medius az egyetlen szoacute amely a pajzson leacutevő keacutepek elrendezeacuteseacutere utalva jelzi

hogy a szoumlveg itt keacutepekről beszeacutel Neptunus koumlzeacutepre helyezeacutese az isten fontossaacutegaacutet

hangsuacutelyozza aki a tenger istene tehaacutet befolyaacutessal van a tengert meghoacutediacutetani keacuteszuumllő

argonautaacutek sorsaacutera Maacutes eacutertelmezeacutes szerint a medius szoacute Neptunusnak nem a pajzson valoacute

elhelyezkedeacuteseacutere vonatkozik hanem arra utal hogy Neptunus a viacutezből csak feacutelig (a teste

koumlzepeacuteig) emelkedik ki Ezt az eacutertelmezeacutest az indokolhatja hogy Geraistos Euboia szeacuteleacuten

van eacutes neheacutez elkeacutepzelni hogy ez a pajzson koumlzeacutepre keruumllt volna109

A pajzsleiacuteraacutest bevezető secat szoacute a Canthusroacutel szoacuteloacute heacutetsoros reacutesznek majdnem

pontosan a koumlzepeacuten talaacutelhatoacute Nyelvtanilag az Euboiaacutet eacutes Boioacutetiaacutet egymaacutestoacutel elvaacutelasztoacute

Euripusra vonatkozik de ezt a heacutet sort is keacutet reacuteszre osztja eacutes e reacuteszek koumlzoumltt nyelvi eacutes keacutepi

paacuterhuzamok eacutes ellenteacutetek figyelhetők meg A pajzsleiacuteraacutest megelőző reacutesz mozgalmassaacutegaacuteval ndash

az evezőket forgatoacute Canthussal eacutes előre jelzett halaacutelaacuteval ndash ellenteacutetben aacutell az hogy a pajzsot

nyugalomban laacutetjuk eacutes a rajta leacutevő keacutepek is keveacutesbeacute dinamikus cselekmeacutenyeket aacutebraacutezolnak

A keacutepek nyugalmaacutet az is erősiacuteti hogy a koumlltő az alanyok aacuteltal veacutegzett cselekveacuteseket nem

igeacutekkel hanem igenevek segiacutetseacutegeacutevel iacuterja le Paacuterhuzam a keacutet reacutesz koumlzoumltt hogy Valerius

Flaccus a 450 eacutes 456 sorban Canthus illetve Neptunus mozgaacutesaacutet gyakorlatilag ugyanazzal az

egymaacutestoacutel csak egy prefixumban elteacuterő igeacutevel fejezi ki insurgit surgit (bdquofelemelkedikrdquo)

Tovaacutebbi paacuterhuzamnak tekinthetjuumlk Neptunus eacutes Canthus koumlzoumltt hogy mindketten egy viacutezi

jaacuterművoumln vannak Neptunus feacutelig farkas alakuacute leacutenyek huacutezta kocsijaacuten Canthus az Argoacuten

Neptunust uacutegy laacutetjuk amint a gyeplőt forgatva (contorquens) iraacutenyiacutetja a fogatot Canthus

pedig evezőlapaacutetjaacuteval forgatja (versat) a tengert A halandoacute ember aacutell tehaacutet itt paacuterhuzamban a

halhatatlan istennel de ellenteacutetben is mert Canthus el is szenvedi ugyanezt a mozdulatsort őt

egy barbaacuter laacutendzsa fogja majd ndash megint egy maacutesik igeacutevel kifejezve ndash forgatni (volvet) Aea

108

KLEYWEGT 1988 367 109

DAMSTEacute 1921 96


62

poraacuteban eacutes talaacuten az sem veacuteletlen hogy a fegyver amely majd halaacutelaacutet okozza egy laacutendzsa

(cuspis) ugyanis a cuspis szoacute Neptunus szigonyaacutet is jeloumllhette ndash Valerius Flaccus is hasznaacutelja

ebben az eacutertelemben a szoacutet (Arg 2 618) Eacuterdemes talaacuten meacuteg azt is megjegyezni hogy

Neptunus a pajzsleiacuteraacutes szerint egy kocsin laacutethatoacute halaacutela utaacuten pedig Canthus teste is egy

kocsira keruumll (Arg 6 370)

A Phalerus eacutes Canthus pajzsaacutet leiacuteroacute ekphrasisokat illetve a keacutet szereplőt eacuterdemes

egymaacutessal is oumlsszehasonliacutetani mivel az Argonautica kataloacutegusaacuteban csak kettejuumlk eseteacuteben

talaacutelhatoacute pajzsleiacuteraacutes A keacutet pajzsban koumlzoumls hogy mindkettő utal tulajdonosaacutenak szaacutermaacutezaacutesra

valamelyik előd ndash Phalerus eseteacuten apja Canthus eseteacuten nagyapja Neptunus ndash aacutebraacutezolaacutesaacuteval

Ezen a koumlzoumls ponton kiacutevuumll Phalerus eacutes Canthus minden maacutes szempontboacutel egymaacutes ellenteacutetei

Canthus a tengeren van biztonsaacutegban a kataloacutegusban is evezeacutes koumlzben laacutetjuk pajzsa pedig

mellette fekszik (adiacet) Phalerus ugyanakkor kezeacuteben tartja a pajzsaacutet (gerit) de az

evezeacutesben keveacutesbeacute sikeres a negyedik koumlnyv emliacutetett jeleneteacuteben feacutelelmeacuteben eldobja

evezőjeacutet eacutes Iasonnak kell eveznie helyette Tovaacutebbi ellenteacutet hogy Phalerus a Perses seregei

elleni csataacuteban megoumlli a Castort megtaacutemadoacute Medorest Canthus viszont ugyanebben a

csataacuteban meghal

5 Iason koumlpenye

Az argonautaacutek uacutetjaacutenak ismert aacutellomaacutesa Leacutemnos szigete ahol a nők koraacutebban minden feacuterfit

megoumlltek Egyeduumll a kiraacutely laacutenya Hypsipyle mentette meg titokban apjaacutet Thoast Az

Argonautica leacutemnosi epizoacutedot elbeszeacutelő reacuteszeacutenek veacutegeacuten talaacutelhatoacute egy ekphrasis ez azt a

koumlpenyt iacuterja le melyet Hypsipyle ad Iasonnak buacutecsuacuteajaacutendeacutekul

hellip dixit lacrimans haesuraque caro

dona duci promit chlamydem textosque labores

illic servati genitoris conscia sacra

pressit acu currusque pios stant saeva paventum

agmina dantque locum viridi circum horrida tela

silva tremit mediis refugit pater anxius umbris

pars et frondosae raptus expresserat Idae

inlustremque fugam pueri mox aethere laetus

adstabat mensis quin et Iovis armiger ipse

accipit a Phrygio iam pocula blanda ministro


63

Arg 2 408ndash417

Valerius Flaccus legfontosabb forraacutesa Apolloacutenios Rhodios műve Az ő eposzaacuteban is

van Iasoacutennak egy koumlpenye amelyet mitoloacutegiai esemeacutenyeket aacutebraacutezoloacute keacutepek diacutesziacutetenek (AR

1 730ndash767) de azt Pallas Atheacuteneacute keacutesziacutetette neki eacutes a rajta leacutevő keacutepek nem fuumlggnek oumlssze

szorosan az eposz cselekmeacutenyeacutevel110

AZ Apolloacuteniosnaacutel talaacutelhatoacute ekphrasis egyik

legmeacutervadoacutebb elemzeacuteseacutet megiacuteroacute H A SHAPIRO szerint a jelenetek egyreacuteszt magukba sűriacutetik

az eposz vilaacutegkeacutepeacutet maacutesreacuteszt az a ceacuteljuk hogy előrevetiacutetseacutek Iasoacuten mit fog tanulni az eposz

soraacuten de ő is uacutegy gondolja hogy Apolloacutenios Rhodios elsősorban azeacutert iacuter le az adott helyen

egy koumlpenyt ahol inkaacutebb fegyverleiacuteraacutest vaacuternaacutenk hogy beleilleszkedjen az irodalmi

tradiacutecioacuteba111

A goumlroumlg eposzban Iasoacutennak van keacutet olyan koumlpenye is amelyeket Hypsipyleacutetől

kapott Az egyiket Iasoacuten vendeacutegajaacutendeacuteknak szaacutenja Apsyrtos szaacutemaacutera mikor csapdaacuteba akarja

őt csalni (AR 4 421ndash434) a maacutesikat egy soumlteacutet koumlpenyt szerelmuumlk emleacutekekeacutent adja neki a

leacutemnosi kiraacutelynő (AR 3 1204ndash1206) viszont ezeknek a koumlpenyeknek az eseteacuteben nincs szoacute a

rajtuk leacutevő keacutepekről tehaacutet a Valerius Flaccusnaacutel szereplő Hypsipyleacutetől kapott eacutes keacutepekkel

diacutesziacutetett koumlpenynek nincs konkreacutet irodalmi előkeacutepe

A latin eposzban leacutevő koumlpenyen a leiacuteraacutes szerint keacutet keacutep van az egyik Hypsipyle

apjaacutenak Thoasnak a megmenteacuteseacutet a maacutesik Ganymeacutedeacutes elrablaacutesaacutet aacutebraacutezolja A koumlpenyt

Hypsipyle szerelme jelekeacutent adja Iasonnak hogy iacutegy fejezze ki eacuterte is megtenneacute amit

apjaacuteeacutert112

Hypsipyle maacutesik ajaacutendeacuteka apja kardja amelyet Vulcanus keacutesziacutetett (Arg 1 418ndash

421) Ennek odaajaacutendeacutekozaacutesa jelezheti a gyilkossaacutegtoacutel valoacute elaacutellaacutest is113

vagyis azt hogy a

leacutemnosi nők maacuter nem akarjaacutek toumlbbeacute megoumllni a feacuterfiakat de Hypsipyle szavai szerint a kard is

arra szolgaacutel hogy Iasont az ő hűseacutegeacutere emleacutekeztesse Ezek az ajaacutendeacutekok tehaacutet Hypsipyle

jellemeacutet fejezik ki eacutes ő Iason iraacutenti őszinte eacutes felteacutetlen szereteteacutevel Medea ellenteacutete Ez az

ellenteacutet toumlbbek koumlzoumltt abban is megnyilvaacutenul hogy Hypsipyle szerelme őszinte miacuteg Medea a

Venus segiacutetseacutegeacutet felhasznaacuteloacute Iuno koumlzbeleacutepeacuteseacutere szeret bele Iasonba Tovaacutebbi ellenteacutet

kettejuumlk koumlzoumltt hogy a leacutemnosi kiraacutelynő megmenti apjaacutet Medea viszont elaacuterulja Az ellenteacutetet

az eposz elbeszeacutelője a keacutet női szereplőnek szoacuteloacute megszoacuteliacutetaacutessal is eacuterzeacutekelteti mert az

egyikben (Arg 2 242ndash6) Hypsipyle dicső tetteit a maacutesikban (Arg 8 312ndash15) Medea

gonoszsaacutegaacutet emliacuteti114

110

VENINI 1971 600 111

SHAPIRO 1980 264ndash270 112

CARDERI 2008 220 113

ADAMIETZ 1976 36 114

ADAMIETZ 1976 35ndash36


64

A koumlpeny első keacutepeacutenek leiacuteraacutesa neacutehaacuteny szavaacuteval az eposz koraacutebbi reacuteszeacutet ideacutezi amely

azt beszeacuteli el hogy mi toumlrteacutent Leacutemnoson az argonautaacutek eacuterkezeacutese előtt Az ekphrasisban

olvashatoacute conscia sacra szoacutekapcsolat a Bacchus szenteacutelyeacutere vonatkozoacute ad conscia Bacchi

templa (Arg 2 254ndash255) kifejezeacutesre utal vissza mivel Hypsipyle ide rejtette apjaacutet (aki

Dionysos azaz Bacchus eacutes Ariadneacute fia) a feacuterfiakat megoumllő leacutemnosi nők elől

hellip tunc excipit artus

obnubitque caput tacitumque ad conscia Bacchi

templa rapit primoque manus a limine tendens

rdquoexime nos sceleri pater et miserere piorum

rursusrdquo ait tacita pavidum tunc sede locavit

sub pedibus dextraque dei latet ille receptus

veste sacra voces chorus et trieterica reddunt

aera sonum fixaeque fremunt in limine tigres

Arg 2 253ndash260

Az ekphrasisban talaacutelhatoacute currusque pios jelzős szerkezet pius jelzője egyreacuteszt a

szinteacuten atyjaacutet menekiacutető Aeneast ideacutezi maacutesreacuteszt arra a jelenetre emleacutekeztet amely szerint

Hypsipyle apjaacutet egy kocsin Bacchus istennek oumlltoumlztetve juttatta ki a vaacuterosboacutel

hellip regina ut roseis Auroram surgere bigis

vidit et insomni lassatas turbine tandem

conticuisse domos stabilem quando optima facta

dant animum maiorque piis audacia coeptis

serta patri iuvenisque comam vestesque Lyaei

induit et medium curru locat aeraque circum

tympanaque et plenas tacita formidine cistas

ipsa sinus hederisque ligat famularibus artus

pampineamque quatit ventosis ictibus hastam

respiciens teneat virides velatus habenas

ut pater ltegt nivea tumeant ut cornua mitra

et sacer ut Bacchum referat scyphus

Arg 2 259ndash272

Meacuteg az első keacutep leiacuteraacutesaacutehoz kapcsoloacutedik a koumlpeny szeacuteleacutet koumlrbevevő erdő emliacuteteacutese

amely tuumlskeacutes vagy toumlvises (horrida) eacutes remeg (tremit) Ez az ige utalhat arra hogy az

aacutebraacutezolaacuteson egy szelek fuacutejta erdő volt laacutethatoacute de az is elkeacutepzelhető hogy az erdő

remegeacuteseacutenek keacutepzeteacutet a koumlpeny mozgaacutesa okozta Enneacutel fontosabb azonban hogy mindkeacutet szoacute


65

a feacutelelemhez kapcsoloacutedik mivel a horridus melleacutekneacutev jelenti azt is hogy bdquorettenetesrdquo a

tremo ige pedig azt hogy bdquofeacutelelemtől reszketrdquo Baacuter a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutega nyelvtanilag

nem engedi meg ezt a jelenteacutest de az egymaacutes mellett szereplő horrida tela szavakroacutel az

olvasoacute a menekuumllő kiraacutelyt fenyegető felmeredő daacuterdaacutek erdejeacutere is asszociaacutelhat Az első keacutepet

tehaacutet a feacutelelem uralja mivel Thoas is feacutelve menekuumll (pater anxius) eacutes azok is remegnek akik

utat adnak az őt vivő kocsinak (saeva paventum agmina) Ugyanezek vagy ezekhez hasonloacute

jelzők a szinteacuten a paveo igeacuteből szaacutermazoacute pavidus (Arg 2 254) eacutes az anxius (Arg 2 300)

egyeacutebkeacutent a kiraacutely menekiacuteteacuteseacutet leiacuteroacute jelenetben is szerepelnek Thoasra vonatkoztatva Ez a

keacutep ugyanakkor a feacutelelem megjeleniacuteteacuteseacuten tuacutel Hypsipyle eacuterdemeit is mutatja mivel ő

kiragadta apjaacutet ebből a helyzetből

A koumlpeny maacutesik reacuteszeacuten Ganymeacutedeacutes elrablaacutesa laacutethatoacute Ennek előkeacutepe lehetne Vergilius

Aeneiseacutenek egy reacuteszlete az evezőverseny győzteseacutenek Cloanthusnak adott koumlpeny leiacuteraacutesa

(Verg A 5 250ndash257)115

de a keacutet ekphrasisban csak neacutehaacuteny a Ganymeacutedeacutes-toumlrteacutenethez

konvencionaacutelisan hozzaacutetartozoacute szoacute vagy szoacutekapcsolat a koumlzoumls uacutegy mint puer frondosa Ida eacutes

a sasra utaloacute Iovis armiger ez pedig tuacutel keveacutes ahhoz hogy az Argonautica koumlpenyleiacuteraacutesaacutet

intertextuaacutelis utalaacutesnak tekintsuumlk

A keacutepleiacuteraacutesnak nem az intertextualitaacutes az elsődleges szerepe hanem az eposzon beluumll

van funkcioacuteja116

A Ganymeacutedeacutest aacutebraacutezoloacute koumlpeny utalhatna a hős megistenuumlleacuteseacutere is117

de

ennek kicsi a valoacutesziacutenűseacutege az ilyen koumlpenyek ugyanis az eposzok toumlbbseacutegeacuteben keveacutesbeacute

jelentős szemeacutelyekre keruumllnek118

Cloanthus is csak melleacutekszereplő az Aeneisben eacutes sem

Iason sem a Silius Italicusnaacutel Ganymeacutedeacutest aacutebraacutezoloacute koumlpennyel megajaacutendeacutekozott Hasdrubal

istenneacute vaacutelaacutesaacuteroacutel nincs tudomaacutesunk Ez a keacutep inkaacutebb az első ellenpontozaacutesaacutera szolgaacutel mivel

toumlbb tekintetben szembeaacutelliacutethatoacute vele Ezt az ellenteacutetet a versritmus vaacuteltozaacutesa is jelzi mert

miacuteg az első keacutepet leiacuteroacute reacutesz utolsoacute soraacuteban a 413-ban oumlt dactylus van addig a koumlvetkező

keacutepet leiacuteroacute első soraacuteban a 414-ben oumlt spondeus Az első keacutep alkotoacuteja egyeacutertelműen

Hypsipyle mivel ő a pressit ige alanya a maacutesodik keacutepet viszont a szemeacutelytelenebb pars hellip

expresserat szoacutekapcsolat vezeti be baacuter az alany az első keacutep eseteacuteben sem a keacutepleiacuteraacutesboacutel deruumll

ki mivel Hypsipyle neve koraacutebban meacuteg Iasonhoz szoacuteloacute buacutecsuacuteszavai előtt maacuter a 400 sorban

megjelenik a koraacutebbi igeacutek alanyakeacutent

115

CARDERI 2008 220 116

HARRISON 2013 220 szerint Ganymeacutedeacutes elrablaacutesa Hylas keacutesőbbi elragadaacutesaacutet eacutes Medea szuumlleitől valoacute

elrablaacutesaacutet vetiacuteti előre 117

RIPOLL 2000 498 118

CARDERI 2008 220 n 3


66

Ehhez hasonloacutean a toumlbbi főszereplő neve sincs kimondva az ekphrasisban Thoasra ndash

akinek neve toumlrteacutenete elmeseacuteleacutese soraacuten sem szerepel ndash a genitor Ganymeacutedeacutesre az ezzel

szembeaacutelliacutethatoacute puer szoacute utal Koumlzoumls bennuumlk hogy mindketten menekuumllnek valami elől Ezt

megint keacutet hasonloacute szoacute fejezi ki Ganymeacutedeacutes eseteacuteben a fuga főneacutev miacuteg Thoasra vonatkozoacutean

a refugit ige Ellenteacutetes viszont hogy Thoas menekuumlleacutese sikeres Ganymeacutedeacutest viszont

elraboljaacutek

Ganymeacutedeacutes abboacutel a szempontboacutel is oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute Thoasszal hogy ő

elrablaacutesa utaacuten az istenek pohaacuternoka lett neacutemely toumlrteacutenetvaacuteltozat szerint Heacutebeacute helyeacutebe leacutepve

valamint Zeus szeretőjeacuteveacute vaacutelt azaz egy nő szerepeacutebe leacutepett Leacutemnos pedig szinteacuten a nemi

identitaacutes megvaacuteltozaacutesaacutenak sziacutentere a nők megoumllik feacuterjuumlket eacutes feacuterfikeacutent viselkednek

Hypsipyle viszont apjaacutet uacutegy menekiacuteti hogy Bacchusnak oumlltoumlzteti amely istenre jellemzők a

nőies attribuacutetumok Iason tehaacutet egy olyan koumlpenyt kap amelynek keacutepein női jelleget felvevő

szereplők laacutethatoacutek mikoumlzben ő maga sem nevezhető a feacuterfias hős megtestesiacutetőjeacutenek sőt a

koumlpenyen laacutethatoacute Thoashoz hasonloacutean ő is női segiacutetseacutegre fog szorulni a keacutesőbbiekben

Valamint maga a koumlpeny sem kifejezetten feacuterfias ajaacutendeacutek a maacutes eposzok főhősei aacuteltal kapott

fegyverekhez keacutepest

Az eposzban Hypsipyle egyeacutertelműen utal raacute hogy gyermeke fog szuumlletni Iasontoacutel

i memor i terrae quae vos amplexa quieto

prima sinu refer et domitis a Colchidos oris

vela per hunc utero quem linquis Iasona nostro

Arg 2 422ndash424

Iacutegy a feacuterfi eacutes női szerepek csereacutejekeacutent eacutertelmezhetjuumlk azt is hogy nem Iason hagy

ajaacutendeacutekot visszajoumlvetele zaacutelogaacuteul harcba induloacute joacute apa moacutedjaacutera hanem a leacutemnosi kiraacutelynő

ajaacutendeacutekozza meg őt egy olyan koumlpennyel amelyen egy apa eacutes egy gyermek keacutepe laacutethatoacute

emleacutekeztetve ezzel a hőst apasaacutegaacutera eacutes gyermekeacutere Mindezek alapjaacuten Iason paacuterhuzamba eacutes

egyben ellenteacutetbe aacutelliacutethatoacute az ekphrasisban leiacutert keacutepek főszereplőivel Thoas egy apa akit a

gyermeke elkuumlld hazaacutejaacuteboacutel eacutes ezzel megmenti Ganymeacutedeacutes pedig egy gyermek akit

elragadnak apjaacutetoacutel miacuteg Iason egy olyan apa aki otthagyja gyermekeacutet

Az ekphrasis keacutepeinek keacutet főszereplője a raacutejuk vonatkozoacute jelzők alapjaacuten is

szembeaacutelliacutethatoacute Thoas aggoacutedva menekuumll (anxius) Ganymeacutedeacutes viszont veacuteguumll belenyugszik

sorsaacuteba eacutes joacutekedvűen (laetus) szolgaacutel az istenek asztalainaacutel Az ő joacutekedve utalhat arra hogy

egy ilyen esemeacutenynek is lehet pozitiacutev veacutegkifejlete Hypsipyle az előszoumlr csak az erdőben

elrejtett apjaacutet veacuteguumll egy rozoga baacuterkaacutera teszi (Arg 2 279ndash289) iacutegy nem tudhatja tovaacutebbi

sorsaacutet de talaacuten azeacutert vaacutelasztotta Ganymeacutedeacutes joacutel veacutegződő toumlrteacuteneteacutet a koumlpeny maacutesik keacutepeacutenek


67

hogy jelezze biacutezik benne apja Leacutemnosroacutel elmenekuumllve maacuteshol is boldog tud lenni eacutes Thoas

toumlrteacutenete pozitiacutevan veacutegződik abboacutel a szempontboacutel hogy eacuteletben marad

Az eposz tovaacutebbi reacuteszeacuteben is vannak olyan jelenetek amelyekben Iason egy-egy

koumlpenyeacuteről van szoacute A koumlvetkező ilyen epizoacuted az amely az argonautaacutekat vendeacuteguumll laacutetoacute

Cyzicustoacutel valoacute buacutecsuacutezaacutest iacuterja le Itt Iason egy olyan koumlpenyt kap ajaacutendeacutekba a dolioacutenok

kiraacutelyaacutetoacutel amelyet annak feleseacutege Clite hiacutemzett

ipse agit Aesonidae iunctos ad litora gressus

Cyzicus abscessu lacrimans ~coniunx persocia vestes~

muneribus primas coniunx Percosia vestes

quas dabat et picto Clite variaverat auro

tum galeam et patriae telum insuperabile dextrae

addidit

Arg 3 8ndash12

Iason keacutesőbb ezt a koumlpenyt Idmonra a joacutesra teriacuteti mikor az meghal

Argolicus morbis fatisque rapacibus Idmon

labitur extremi sibi tum non inscius aevi

at memor Aesonides nimium iam vera locuti

Phineos hinc alios rapto pavet Idmone luctus

tum comiti pia iusta tulit caelataque multa

arte Dolionii donat velamina regis

hospes humum sedemque Lycus

Arg 5 2ndash8

A toumlrteacutenet szerint az argonautaacutekat egy vihar visszasodorja a dolioacutenokhoz eacutes teacutevedeacutesből

lemeacuteszaacuteroljaacutek őket koumlztuumlk Cyzicus kiraacutelyt is Az ő temeteacutesekor kideruumll hogy Iason egy

arannyal eacutes biacuteborral diacutesziacutetett koumlpenyt is kapott Hypsipyleacutetől ezt ugyanis a kiraacutely maacuteglyaacutejaacutera

teszi

hellip medio rex aggere longe

eminet hunc crebris quatiens singultibus ora

adlevat Aesonides celsoque reponit in ostro

dat pictas auro atque ardentes murice vestes

quas rapuit telis festina vocantibus Austris

Hypsipyle galeam dilectaque cingula regi

inicit

Arg 3 337ndash343


68

Elsőre talaacuten logikusnak tűnne ezt a koumlpenyt azzal azonosiacutetani amelyen Thoas

megmenteacutese eacutes Ganymeacutedeacutes elrablaacutesa szerepelnek tehaacutet azzal amelyet a leacutemnosi kiraacutelynő a

buacutecsuacutejelenetben ad Iasonnak de annak sziacuteneacutere egyeduumll a viridis jelző utal azaz azt a zoumlld sziacuten

jellemzi a Cyzicus maacuteglyaacutejaacutera keruumllőt viszont az arany eacutes a biacutebor iacutegy valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk

hogy keacutet kuumlloumlnboumlző ruhadarabroacutel van szoacute eacutes a most emliacutetettet Hypsipyle egyeacutebkeacutent is sietve

(festina) keacutesziacutetette miacuteg a maacutesik ekphrasisban leiacutert koumlpeny nem keacuteszuumllhetett gyorsan ha

kidolgozott aacutebraacutezolaacutesok voltak rajta A Cyzicusra teriacutetett diacutesziacuteteacutesek neacutelkuumlli koumlpenynek talaacuten

az az előkeacutepe amelyet Apolloacuteniosnaacutel Hypsipyle szerelme jelekeacutent ad Iasonnak de

megtalaacutelhatjuk a koumlpeny ajaacutendeacutekozaacutesaacutenak eacutes maacuteglyaacutera teriacuteteacuteseacutenek vergiliusi előzmeacutenyeacutet is

amikor Iuppiter parancsaacutera Mercurius felkeresi Aeneast hogy figyelmeztesse tovaacutebb kellene

mennie ő eacuteppen Carthago falait eacutepiacuteti eacutes egy Dido aacuteltal keacutesziacutetett aranyfonaacutellal aacutetszőtt

biacuteborral festett koumlpeny van rajta

Aenean fundantem arces ac tecta novantem

conspicit atque illi stellatus iaspide fulva

ensis erat Tyrioque ardebat murice laena

demissa ex umeris dives quae munera Dido

fecerat et tenui telas discreverat auro


Ez a koumlpeny keacutesőbb Pallas holttesteacutere fog keruumllni

tum geminas vestis auroque ostroque rigentis

extulit Aeneas quas illi laeta laborum

ipsa suis quondam manibus Sidonia Dido


harum unam iuveni supremum maestus honorem

induit arsurasque comas obnubit amictu

Verg A 11 72ndash77

Vergiliusnaacutel a keacutet ruhadarab azonossaacutegaacutet egyeacutertelműen jelzi a 4 264 eacutes 11 75 sorok

azonossaacutega viszont a 11 koumlnyvben maacuter Vergilius is keacutet koumlpenyt emliacutet Az Aeneis

eacutertelmezőinek (eacutes fordiacutetoacuteinak) toumlbbseacutege szerint az egyik koumlpeny Pallas holttesteacutere a maacutesik a

hajaacutera keruumllt Iacutegy eacutertelmezi a szoumlveget Vergilius oacutekori kommentaacutetora Servius is119

de lehet

119

Nicholas HORSFALL az Aeneis 11 koumlnyveacutehez iacutert kommentaacuterja szerint (HORSFALL 2003) a toumlbbes szaacutemnak

nem kell jelentőseacuteget tulajdoniacutetani mert peacuteldaacuteul a hatodik koumlnyvben Misenus temeteacuteseacuteneacutel (Verg A 6 221) is

kettős koumlpenyről van szoacute Ha nem szerepelne a koumlpenyek emliacuteteacutese utaacuten a harum unam (ezek koumlzuumll egyet)

kifejezeacutes akkor a toumlbbes szaacutemot valoacuteban figyelmen kiacutevuumll lehetne hagyni ahogy Valerius Flaccus műveacuteben a

Cyzicusra keruumllő koumlpeny emliacuteteacuteseacuteneacutel eacuten sem laacutetom jelentőseacutegeacutet a vestes (eacutes a raacute vonatkozoacute szavak pictas


69

olyan aacuteltalam is a legelfogadhatoacutebbnak tűnő interpretaacutecioacuteval is talaacutelkozni amely szerint a 77

sorban szereplő que magyaraacutezoacute eacutertelmű eacutes Aeneas csak egy koumlpenyt teriacutetett Pallasra a

maacutesikat ndash mely Ascaniusnak keacuteszuumllt volna ndash megtartotta120

Ezek alapjaacuten Iason eacutes Aeneas

paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacutek abboacutel a szempontboacutel hogy valoacutejaacuteban mindketten keacutet koumlpenyt kaptak

koraacutebban szeretőjuumlktől de ez csak egy temeteacutesi jelenetneacutel deruumll ki eacutes ott csak az egyik

koumlpenyt hasznaacuteljaacutek fel Ez a paacuterhuzam is azt a felteacutetelezeacutest erősiacuteti mely szerint a Cyzicusra

keruumllő koumlpeny nem azonos a Thoast eacutes Ganymeacutedeacutest aacutebraacutezoloacuteval

Iasoacuten Apolloacutenios Rhodiosnaacutel is keacutet koumlpenyt kap Hypsipyleacutetől valoacutesziacutenűleg ez

oumlsztoumlnoumlzte Valerius Flaccust arra hogy eposzaacuteban toumlbb koumlpenyt emliacutetsen A goumlroumlg eposzban

szerelmi emleacutekkeacutent kapott koumlpeny lehetett a Cyzicusra keruumllő mintaacuteja miacuteg az Apsyrtosnak

szaacutent koumlpenyről szoacuteloacute hosszabb ndash baacuter ekphrasist nem tartalmazoacute ndash reacuteszlet indiacutethatta Valerius

Flaccust arra hogy egy maacutesik Hypsipyleacutetől kapott koumlpenyről is iacuterjon eacutes azt az ekphrasis aacuteltal

egyediveacute tette Ugyanakkor az Apolloacuteniosnaacutel szerelmi emleacutekkeacutent adott koumlpeny paacuterhuzamba

aacutelliacutethatoacute a keacutepeket tartalmazoacute valeriusival is mivel a latin eposzban ez utoacutebbit adja Hypsipyle

szerelme jelekeacutent miacuteg az Apsyrtosnak szaacutent eacutes a Cyzicus maacuteglyaacutejaacutera tett koumlzoumltt koumlzoumls hogy

Iason azoktoacutel valamilyen ceacutelboacutel megvaacutelik121

Egy keacutesőbbi jelenetből megtudjuk hogy Iasonnak volt egy biacuteborkoumlpenye is melyet

anyja keacutesziacutetett Ezt a kolchisi uralkodoacutenak Aeetesnek ajaacutendeacutekozza egy karddal eacutes egy

zablaacuteval egyuumltt azt remeacutelve hogy csereacutebe megkapja az aranygyapjuacutet

munera tu contra victum mihi vecta per aequor

accipe Taenarii chlamydem de sanguine aeni

frenaque et accinctum gemmis fulgentibus ensem

hoc patrium decus haec materni texta laboris

his Lapithes adsuerat eques

Arg 5 511ndash515

A harci felszereleacutes eacutes egy diacuteszes taacutergy egyuumlttes ajaacutendeacutekozaacutesa gyakran előfordul az

eposzokban122

iacutegy Valerius Flaccusnaacutel is Cyzicus is egy sisak eacutes apjaacutenak egy fegyvere

kiacuteseacutereteacuteben adja oda a Clite aacuteltal keacutesziacutetett koumlpenyt Iasonnak csereacutebe pedig egy zablaacutet eacutes egy

ardentes quas) toumlbbes szaacutemuacute formaacuteban valoacute hasznaacutelataacutenak maacuter csak azeacutert sem mert Valerius Flaccus eleacuteg sok

esetben hasznaacutel pluralist olyan helyeken is ahol nem vaacuternaacutenk 120

FRATANTUONO 2004 862 121

Andrew ZISSOS 2013 szeptember 23-aacuten az ELTE BTK-n tartott Generic Attire Hypsipyles Cloaks in

Valerius Flaccus and Apollonius Rhodius ciacutemű előadaacutesa alapjaacuten 122

WIJSMAN 2000[b] 239 POORTVLIET kommentaacuterjaacutera hivatkozva


70

cseacuteszeacutet kap (Arg 3 8ndash13) Vergiliusnaacutel is toumlbb koumlpenyajaacutendeacutekozaacutesi jelenet talaacutelhatoacute123

de

maacuter az oacutekori irodalom első ilyen motiacutevuma eseteacuteben is a hazaeacuterkező de kileacuteteacutet meacuteg fel nem

fedő Odysseus is egy kard egy kettős biacuteborkoumlpeny eacutes egy khitoacuten ajaacutendeacutekozaacutesaacuteroacutel beszeacutel

(Hom Od 19 241ndash242) A koumlpenyajaacutendeacutekozaacutes motiacutevumaacutenak hagyomaacutenyozoacutedaacutesa az

irodalmi tradiacutecioacute aacutetadaacutesaacutet is jelkeacutepezheti a koumlpenyek leiacuteraacutesai pedig gyakran az azokat

tartalmazoacute eposzok szoumlvegeacutere mint alkotaacutesra reflektaacutelnak a goumlroumlg irodalmi hagyomaacuteny első

koumlpenykeacutesziacuteteacutesi jelelneteacuteben Heleneacute is csatajelenetet sző(Hom Il 3 121ndash131) majd utaacutena

laacutetja a csataacutet vagyis a bdquoszoumlveget szoumlvirdquo Valerius Flaccus is szőtt munkaacutenak (textosque

labores) nevezi a Hypsipyleacutetől Iasonnak ajaacutendeacutekozott koumlpenyt amely kifejezeacutesben ugyanaz a

szőni jelenteacutesű texo ige szerepel amelyből a bdquoszoumlvegrdquo-et jelentő textus szoacute is szaacutermazik

A cselekmeacuteny egy keacutesőbbi reacuteszeacuteben egy maacutesik ruhadarabnak Medea koumlpenyeacutenek is

fontos szerepe lesz A kolchisboacutel valoacute elhajoacutezaacutest nem sokkal koumlvető Iason eacutes Medea

haacutezassaacutegkoumlteacuteseacutet leiacuteroacute jelenet elejeacuten az elbeszeacutelő utalaacutest tesz Iason eacutes Medea rossz veacuteget eacuterő

kapcsolataacutera azzal hogy a kolchisi varaacutezsloacutenő ugyanuacutegy huacutezza szemeacutebe koumlpenyeacutet deiecta

residens in lumine palla (Arg 8 204) ahogy az eposz első ekphrasisaacuteban az Argo hajoacute

oldalaacutera festett keacutep leiacuteraacutesaacuteban a Peleusszal valoacute haacutezassaacutega miatt szomorkodoacute eacutes ezzel Medea

rosszul veacutegződő haacutezassaacutegaacutet (a keacutesőbbi joacutel ismert intertextuaacutelis utalaacutes aacuteltal is) előrevetiacutető

Thetis sedet deiecta in lumine palla (Arg 1 132)

A haacutezassaacutegkoumlteacutesi jelenet kezdősoraiban az elbeszeacutelő meacuteg egyszer utal Thoasra eacutes ezzel

Hypsipyleacutere is e szerint a reacutesz szerint ugyanis a taurisi Diana is megsiratta a Kolchisboacutel

taacutevozoacute Medeaacutet illa Thoanteae transit defleta Dianae (Arg 8 208) eacutes itt a taurisi Dianaacutera a

Diana Thoantea kifejezeacutes utal vagyis a teruumllet az uralkodoacute Thoas alapjaacuten van megnevezve ő

ugyanis miutaacuten laacutenya titokban hajoacutera tette a Chersoneacutesosra (a mai Krim-feacutelsziget) keruumllt a

Tauri neacuteptoumlrzshoumlz Baacuter vannak olyan mitoloacutegiai toumlrteacutenetek amelyek szerint a taurisi Thoas

egy maacutesik szemeacutely eacutes nem Hypsipyle apja124

eacutes van olyan neacutezet is amely szerint Thoas egy

maacutesik Taurisba egy hasonloacute nevű adriai-tengeri szigetre menekuumllt azeacutert a keacutet szemeacutely

azonosiacutetaacutesaacutera is talaacutelunk peacuteldaacutet az oacutekori irodalomban Orestem furiae cum exagitarent

Delphos sciscitatum est profectus quis tandem modus esset aerumnarum Responsum est ut

in terram Taurinam125

ad regem Thoantem patrem Hypsipyles iret (Hyg Fab 120)

123

1 643ndash650 Aeneas Didoacutenak 3 482ndash485 Andromache Ascaniusnak 4 261ndash264 Dido Aeneasnak 7 249ndash

254 Ilioneus Latinusnak 8 163ndash167 Anchises Euandernek 124

Antonius Liberalis Metamorhosesa szerint a taurisi Thoasnak Borysthenes volt az apja (Lib Met 27) 125

A Hyginus aacuteltal hasznaacutelt melleacutekneacutev ebben a formaacuteban a liguriai Taurini neacuteptoumlrzsre utal a Tauri neacutepcsoport

eseteacuteben inkaacutebb a Tauricus forma lenne megfelelő de elkeacutepzelhetőnek tartom hogy Hyginus egyszerűen csak

egy maacutesik melleacutekneacutevkeacutepzőt hasznaacutelt illetve szoumlvegromlaacutesroacutel is lehet szoacute eacutes a melleacutekneacutev formaacuteja egyeacutebkeacutent sem


71

Valerius Flaccus eposzaacuteboacutel az deruumll ki hogy ő is azonosnak tartja a keacutet Thoast

ille procul trunca fugit anxius alno

Taurorumque locos delubraque saeva Dianae

advenit hic illum tristi dea praeficis arae

ense dato mora nec terris tibi longa cruentis

iam nemus Egeriae iam te ciet altus ab Alba

Iuppiter et soli non mitis Aricia regi

Arg 2 300ndash305

Iason eacutes Medea haacutezassaacutegkoumlteacutese előtt tehaacutet a szoumlveg a Diana jelzőjekeacutent hasznaacutelt szoacuteval

Thoas kiraacutelyra utal Ezt az utalaacutest nyomateacutekossaacute teszi hogy a kiraacutely neve ndash ha most csak

melleacutekneacutevi formaacuteban is ndash itt hangzik el maacutesodszor (eacutes egyben utoljaacutera) az eposz soraacuten126

Thoas neveacutenek szerepelteteacutese eszuumlnkbe juttatja Hypsipyleacutet eacutes iacutegy a tőle kapott koumlpenyt is

amely az ő ndash Medea hűtlenseacutegeacutevel szembeaacutelliacutethatoacute ndash hűseacutegeacutere eacutes az argonautaacutek vezeacutereacutetől

szuumlletendő gyermekeacutere utal eacutes elvileg meacuteg mindig Iasonnaacutel van Ez utoacutebbi megaacutellapiacutetaacutest

taacutemasztja alaacute a koumlpeny diacutesziacuteteacuteseit leiacuteroacute ekphrasis előtt hasznaacutelt bdquomegmaradoacute ajaacutendeacutekokrdquo

(haesuraque hellip dona) szoacutekapcsolat is Itt (az eposzban egyeacutebkeacutent mindoumlssze keacutetszer

előforduloacute) haesura szoacutealakot esetleg lehetne Hypsipyleacutere vonatkoztatni eacutes a szoumlveget uacutegy

fordiacutetani hogy a bdquokedves vezeacutert megoumllelni keacuteszuumllő vett elő ajaacutendeacutekokatrdquo de sokkal

valoacutesziacutenűbb hogy a haesura szoacutealak ndash annak elleneacutere hogy Hypsipyle a koumlpeny aacutetadaacutesa utaacuten

a nyakaacuteba borul Iasonnak sic ait Haemonii labens in colla mariti (Arg 2 425) ndash a dona

jelzője mivel Valerius Flaccus a szoacutealak maacutesik előfordulaacutesi helyeacuten az argonautaacutek első

koumlnyvbeli buacutecsuacutejeleneteacuteneacutel is ebben az eacutertelemben hasznaacutelja Itt Alcimede Iason anyja keacuteri

fiaacutet hogy mondjon neki bdquofuumlleacuteben maradoacuterdquo szavakat

da precor amplexus haesuraque verba relinque

auribus et dulci iam nunc preme lumina dextra

Arg 1 333ndash334

Az eddigiek alapjaacuten tehaacutet Iason csak a Thoast eacutes Ganymeacutedeacutest aacutebraacutezoloacute Hypsipyleacutetől

kapott koumlpenyt tartja meg Az eposz veacutegeacutere a toumlbbi ndash a Clite aacuteltal hiacutemzett a Cyzicus

maacuteglyaacutejaacutera keruumllő eacutes az Aeetesnek ajaacutendeacutekozott ndash maacuter nincs naacutela Ezekről a koumlpenyekről alig

tudunk meg annaacutel toumlbbet mint hogy diacutesziacutetettek voltak viszont ndash a megtartott koumlpennyel

befolyaacutesolja az itteni Thoas kiraacutely eacutes Hypsipyle apjaacutenak azonosiacutetaacutesaacutet Hyginus e meseacuteje pedig Iphigeneiaacuteroacutel szoacutel

a toumlrteacutenetnek iacutegy mindenkeacuteppen Taurisban kell jaacutetszoacutednia 126

Thoas neveacutenek első előfordulaacutesa az Argonautica maacutesodik koumlnyveacuteben talaacutelhatoacute koumlzvetlenuumll a Iasonnak

ajaacutendeacutekozott koumlpeny leiacuteraacutesa utaacuten mikor Hypsipyle apja kardjaacutet is Iasonnak adja (Arg 2 418)


72

ellenteacutetben ndash a rajtuk leacutevő keacutepekről maacuter nem esik szoacute127

Lehetseacuteges hogy az ekphrasisok

elmaradaacutesaacutenak az eposz befejezetlenseacutege az oka de sokkal valoacutesziacutenűbb hogy Valerius

Flaccus nem is akart a koumlpenyeken leacutevő aacutebraacutezolaacutesokroacutel iacuterni hanem ezzel is ki szerette volna

emelni a Hypsipyleacutetől kapott koumlpeny fontossaacutegaacutet amely minden bizonnyal Iason szaacutemaacutera is a

legbecsesebb hiszen ő koumlpenyei koumlzuumll ettől az egytől nem vaacutelik meg tehaacutet ha nem is teacuter

vissza Hypsipyleacutehez a tőle kapott ajaacutendeacutek megőrzeacutese fontos szaacutemaacutera mert az a leacutemnosi

kiraacutelynő iraacutenta valoacute hűseacutegeacutere emleacutekezteti őt ndash eacutes az eposz olvasoacutejaacutet is

6 Cyzicus serlege

Az eposz maacutesodik koumlnyveacutenek veacutegeacuten olvashatoacute az a reacutesz mikor Iason Cyzicusnaacutel

vendeacutegeskedik eacutes a dolioacutenok kiraacutelya elmondja neki hogy mi laacutethatoacute egy a vendeacutegseacuteg soraacuten

az argonautaacutenak nyuacutejtott serlegen

stant gemmis auroque tori mensaeque paratu

regifico centumque pares primaeva ministri

corpora pars epulas manibus pars aurea gestant

pocula bellorum casus expressa recentum

atque ea prima duci porgens carchesia Graio

Cyzicus bdquohic portusrdquo inquit bdquomihi territat hostis

has acies sub nocte refert haec versa Pelasgum

terga vides meus hic ratibus qui pascitur ignisrdquo

subicit Aesonides bdquoutinam nunc ira Pelasgos

adferat et solitis temptet concurrere furtis

cunctaque se ratibus fundat manus arma videbis

hospita nec post hanc ultra tibi proelia noctemrdquo

127

Faacutebiaacuten Gaacutebor 1873-as fordiacutetaacutesaacuteban (FAacuteBIAacuteN G [ford] Argonauticon Cajus Valerius Flaccus hőskoumlltemeacutenye

nyolc eacutenekben Pest 1873) az Aeetesnek ajaacutendeacutekozott koumlpenyről szoacuteloacute reacuteszt a koumlvetkezőkeacuteppen fordiacutetja (feacutelre)

Vedd koumllcsoumlnbe miket hoztam nagy tengereken aacutet

Neacuteked ajaacutendokul itten im ezt a taenari menteacutet

E zablaacutekat ime gyeacutemaacutentos hűvelyű szablyaacutet

Ez nemzőm disze volt az meg keacutezműve anyaacutemnak

Hiacutemze lovas lapithaacutekat raacute

Argonauticon 5 512ndash516

A fordiacutetoacute tehaacutet ott is ekphrasist sejt ahol valoacutejaacuteban nincs A latin szoumlveg szerint csak annyiroacutel van szoacute

hogy a zablaacutet Lapithes ndash a lovakat elsőkeacutent meguumllő lapithaacutek (Verg G 3 115ndash117) ősatyja ndash hasznaacutelta

Lapithes neve maacuteshol is előfordul a szoumlvegben az elbeszeacutelő Iasont Lapitheshez hasonliacutetja abban a

jelenetben mikor a hős befogja a tűzokaacutedoacute kolchisi bikaacutekat (Arg 7 598ndash606) Ez felideacutezi az Argo hajoacute oldalaacutera

festett keacutepeket leiacuteroacute ekphrasist is ami Iason győzelmeacutet vetiacutetette előre iacutegy Lapithes emliacuteteacutese hősiesseacutegeacutet

nyomateacutekosiacutetja (RIPOLL 1998 33)


73

Arg 2 651ndash662

A fent ideacutezett reacuteszlet 656ndash658 sora nem szokvaacutenyos keacutepleiacuteraacutes mivel nem az elbeszeacutelő

mondja el hogy milyen keacutepek diacutesziacutetetteacutek a serleget hanem Cyzicus Ettől persze ugyanuacutegy

ekphrasisroacutel van szoacute mivel itt is aacutebraacutezolaacutes leiacuteraacutesaacutet olvashatjuk csak most a leiacuteraacutest nem az

elbeszeacutelőtől kapjuk meg hanem az egy szereplő szaacutejaacuteba van adva A keacutepet tehaacutet Cyzicus

neacutezőpontjaacuteboacutel ismerjuumlk meg mivel szavai nemcsak annak leiacuteraacutesaacutet hanem eacutertelmezeacuteseacutet is

magukban foglaljaacutek Elbeszeacuteleacutese nem is annyira keacutepeket hanem inkaacutebb cselekedeteket juttat

eszuumlnkbe amelyeknek sajaacutet magaacutet teszi meg főszereplőjeacuteveacute Ezeknek a tetteknek valamilyen

keacutephordozoacuten valoacute aacutebraacutezoltsaacutegaacutera a mutatoacute neacutevmaacutesok gyakori hasznaacutelata eacutes a vides igealak

utal128

Az elbeszeacutelő szerint az aranyboacutel keacuteszuumllt poharak nemreacuteg toumlrteacutent haacuteboruacutek (bellorum

recentum) esemeacutenyeit jeleniacutetik meg eacutes Cyzicus ezt meseacuteli el Iasonnak Baacuter a szoumlvegben az

ivoacuteedeacutenyekre vonatkozoacute szavak toumlbbes szaacutemban aacutellnak (pocula carchesia) valoacutesziacutenű hogy

az utoacutebbi esetben egy konkreacutet serlegre kell gondolnunk amelyet Cyzicus aacutetnyuacutejt Iasonnak eacutes

a carchesia szoacutealakot pluralia tantumnak kell eacutertelmeznuumlnk129

A szoacute meacuteg egy helyen

szerepel az eposzban abban a jelenetben mikor az argonautaacutek az indulaacutesuk előtti napon

aacuteldozatot mutatnak be Valerius Flaccus itt is a carchesia alakot hasznaacutelja ipse ter aequoreo

libans carchesia patri (Arg 1 193) Itt a megfogalmazaacutesboacutel nem egeacuteszen egyeacutertelmű de

azeacutert eleacuteg valoacutesziacutenű hogy Iason egy serlegből oumlntoumltt haacuteromszor eacutes nem haacuterom kuumlloumlnboumlző

kioumlnteacuteseacutevel aacuteldozott A toumlbbes szaacutemuacute carchesia alak tehaacutet itt is egyes szaacutemuacute eacutertelemben aacutell

Iacutegy hasznaacutelja egyeacutebkeacutent Vergilius is (Verg A 5 77)

Cyzicus uacutegy mutatja be a serleg keacutepeit mint egy maacuter lezajlott haacuteboruacute jeleneteit de az

eposz olvasoacuteja eacutes a toumlrteacutenet ismerője tudhatja hogy ez a leiacuteraacutes előre is utal eacutes a dolioacutenokat

teacutevedeacutesből megtaacutemadoacute argonautaacutek harcaacutet vetiacuteti előre a keacutepek tehaacutet egyszerre mutatjaacutek a

muacuteltat eacutes a joumlvőt is Az ekphrasisnak iacutegy fontos szerepe van az elbeszeacuteleacutesben iacutegy funkcioacuteja

retorikus is nem csak irodalmi130

A harc harmadik koumlnyvben szereplő elbeszeacuteleacutese

intertextuaacutelisnak tekinthető utalaacutesokkal is megerősiacuteti a kapcsolatot a serleg leiacuteraacutesaacuteval mivel

neacutehaacuteny mondata a serlegen laacutethatoacute jeleneteket ideacutezi vissza olyan szavak hasznaacutelataacutenak

segiacutetseacutegeacutevel amelyek a leiacuteraacutesban is szerepeltek A legerőteljesebb ezek koumlzuumll az a sor amely

bejelenti az eacutejszakai taacutemadoacutekat hostis habet portus soliti rediere Pelasgi (Arg 3 45) mivel

ennek szinte minden szava szerepel az ekphrasisban is Az egymaacutes felismereacutesekor elhangzoacute

128

RAVENNA 1981 346 129

RAVENNA 1981 346 130

RAVENNA 1981 342


74

sumus hospita turba (Arg 3 272) pedig az arma hellip hospita szoacutekapcsolatra valoacute utalaacuteskeacutent

eacutertelmezhető Ezen kiacutevuumll a has acies szintagma Iason keacutesőbbi panaszaacuteval hozhatoacute

oumlsszefuumlggeacutesbe talesne acies talesne triumphos sorte dabant (Arg 3 300)131

Cyzicus uacutegy mutatja be a serlegen leacutevő keacutepeket hogy egyben eacutertelmezi is azokat eacutes

joacutellehet a keacutepek egy koraacutebbi pelasgokkal viacutevott csataacutet aacutebraacutezolnak meacutegis megkeacuterdőjelezhető

hogy ki az ellenseacuteg mivel a pelasgok haacutetulroacutel laacutetszanak eacutes ha valakit haacutetulroacutel laacutetunk az nem

biztos hogy felismerhető A felismereacutes egyeacutebkeacutent is fontos szerepet jaacutetszik a toumlrteacutenetben az

argonautaacutek eacutes a dolioacutenok azeacutert taacutemadnak egymaacutesra mert nem ismerik fel egymaacutest eacutes

Cyzicusnak ebben a harcban azeacutert kell meghalnia mert koraacutebban nem ismerte fel Cybele

oroszlaacutenjaacutet (Arg 3 19ndash31)

Az ekphrasisok eseteacuteben maacuter koraacutebban is laacutettuk hogy maacutes neacutezőpontboacutel maacutes

megvilaacutegiacutetaacutesba keruumllnek Most sincs ez maacuteskeacutepp itt ugyanis Iason reakcioacutejaacutet eacutes eacutertelmezeacuteseacutet

olvashatjuk ő a keacutepeket laacutetva segiacuteteni akar Cyzicusnak a pelasgok legyőzeacuteseacuteben de ezzel

inkaacutebb sajaacutet magaacutenak szeretne harci dicsőseacuteget szerezni mivel azt kiacutevaacutenja baacutercsak akkor

eacuterkezneacutenek a pelasgok eacutes proacutebaacutelnaacutenak meg taacutemadni A 661 sorban az arma videbis hospita

tagmondat azonban maacuter nem kiacutevaacutensaacutegkeacutent jelenik meg mivel aacutelliacutetmaacutenya a videbis nem az

utinamtoacutel fuumlgg hanem joumlvő időben aacutell Iason tehaacutet ugyanazt az igeacutet hasznaacutelja iacutegeacuterete

kimondaacutesakor amelyet Cyzicus a serlegen laacutethatoacute keacutepek bemutataacutesakor Iason ezzel

tulajdonkeacuteppen ha oumlntudatlanul is de helyesbiacuteti a dolioacutenok kiraacutelyaacutenak eacutertelmezeacuteseacutet viszont ő

maga sem eacutertelmezi helyesen a sajaacutet maga aacuteltal mondottakat Azaz a keacutepeket laacutetva Iason nem

eacuterti meg hogy azok raacute vonatkoznak eacutes nem tudja kikoumlvetkeztetni hogy iacutegeacuterete majd

beteljesedik eacutes vendeacutegbaraacuteti fegyvereit Cyzicus taacutemadoacute fegyverekkeacutent fogja viszontlaacutetni Az

előbbihez hasonloacutean a tragikus iroacutenia taacutergykoumlreacutebe tartozik Iason maacutesik iacutegeacuterete is amely

szerint Cyzicusnak nem lesz toumlbb harca Iason ugyanis ezt az iacutegeacutereteacutet is beteljesiacuteti az aacuteltal

hogy megoumlli őt Az maacuter a harc elejeacuten kideruumll hogy az Cyzicus szaacutemaacutera az utolsoacute lesz (Arg 2

64) A tragikussaacutegot az is fokozza hogy ez Iason első harca az eposz soraacuten (Arg 3 81)132

A

keacutepeket tehaacutet tulajdonkeacuteppen mindkeacutet neacutező feacutelreeacutertelmezi mert mindketten győztesnek

keacutepzelik magukat veacuteguumll meacutegis mindketten vesztesek lesznek Cyzicus valoacutesaacutegosan a

csataacuteban eacuteleteacutet vesztve Iason pedig vendeacutegbaraacutetai megoumlleacutese miatt133

Raacuteadaacutesul maacutes fontos

argonautaacutek Hercules eacutes Idmon is megoumllik vendeacutegbaraacutetaikat (Arg 3 171ndash7) Ennek az lehet

131

RIOacute-TORRES 2007 87 Tovaacutebbi oumlsszefuumlggeacutesnek tekinthetjuumlk esetleg a Cliohoz inteacutezett koumlltői invokaacutecioacuteban

(Arg 3 14ndash19) szereplő proelia arma eacutes concurrere szavakat de ezek haacuteboruacutehoz kapcsoloacutedoacute alapvető szavak

ezeacutert szerintem tuacutelzaacutes lenne intertextuaacutelis utalaacuteskeacutent tekinteni raacutejuk 132


FERENCZI 2003 82


75

az oka hogy a tragikus teacutevedeacutes Valerius Flaccusnaacutel gyakran reacutesze a hősi leacutetnek Iason elől

viszont rejtve marad a toumlrteacutentek oka miacuteg Cyzicus halaacutela pillanataacuteban megismeri az

igazsaacutegot134

A hősoumlk nemcsak azeacutert buknak el mert nem keacutepesek megsejteni a joumlvőt hanem

azeacutert is mert nem megfelelő szerepet jeloumllnek ki maguk szaacutemaacutera Iason is iacutegy jaacuter mikor

epikus hőstettkeacutent eacuterteacutekelt tette gyaacuteszt eredmeacutenyez Cyzicus halaacutela aacuteltal135

A szinteacuten

győzelemre aacutehiacutetozoacute Cyzicus pedig nem epikus hanem tragikus hős lesz136

7 Itys kardsziacuteja

Az eposz harmadik koumlnyveacuteben talaacutelhatoacute az ismert eacutes Cyzicus serlegeacutenek leiacuteraacutesaacuteval

előrevetiacutetett epizoacuted mikor az argonautaacutekat egy eacutejszakai vihar visszasodorja az őket előzőleg

vendeacuteguumll laacutetoacute dolioacutenokhoz akik azt hiszik ellenseacutegeik a pelasgok taacutemadtak raacutejuk ezeacutert

megtaacutemadjaacutek az argonautaacutekat eacutes veacuteres harc kezdődik Ebben a csataacuteban Castor eacutes Pollux is

reacuteszt vesz

accessere nefas tenebris fallacibus acti

Tyndaridae in sese Castor prius ibat in ictus

nescius ast illos nova lux subitusque diremit

frontis apex tum Castor Ityn qua caerulus ambit

balteus et gemini committunt ora dracones

frater Hagen Thapsumque securigerumque Nealcen

transigit et Canthi pallentem vulnere Cydrum

Arg 3 186ndash192

A 189ndash190 sorok Itys kardsziacutejaacutet mutatjaacutek be eacutes ezt a roumlvid alig maacutesfeacutel sornyi reacuteszt is

ekphrasisnak tekinthetjuumlk mivel ez is aacutebraacutezolaacutes leiacuteraacutesa

A pajzsleiacuteraacutesokkal egyuumltt a kardsziacutejak diacutesziacuteteacuteseacutenek leiacuteraacutesa sem előzmeacutenyek neacutelkuumlli a

roacutemai irodalomban Vergilius Aeneiseacuteben peacuteldaacuteul Pallas kardsziacutejaacutenak leiacuteraacutesaacutet olvashatjuk

(Verg A 10 495ndash506) De maacuter Homeacuterosnaacutel is talaacutelunk hasonloacute reacuteszletet mikor Odysseus

beszaacutemol alvilaacutegjaacuteraacutesaacuteroacutel megemliacuteti hogy Heacuterakleacutest is laacutetta eacutes ekkor leiacuterja annak diacuteszes

kardtartoacute sziacutejaacutet (Hom Od 11 609ndash614)

Az Argonautica fent ideacutezett jelenete szerint Castor eacutes Pollux előszoumlr majdnem

egymaacutesra taacutemad de aztaacuten a homlokukroacutel aacuteradoacute feacuteny hataacutesaacutera felismerik egymaacutest Εzutaacuten

134


RIOacute-TORRES 2007 89 136

RIOacute-TORRES 2007 85


76

sebesiacuteti meg Castor Ityst ott ahol annak kardsziacuteja keacutet egymaacutes fejeacutebe harapoacute kiacutegyoacutet aacutebraacutezol

Valoacutesziacutenűleg az egeacutesz kardsziacutej kiacutegyoacutekat formaacutezott ezt igazolja annak keacutek sziacutene is a

caeruleus melleacutekneacutev ugyanis gyakran volt a kiacutegyoacutek jelzője (OLD ad loc 4) Azt a

mozzanatot hogy Castor Ityst ott uumlti aacutet laacutendzsaacutejaacuteval ahol kardsziacutejaacutenak csatja oumlsszeeacuter

Valerius Flaccus valoacutesziacutenűleg az Iliasboacutel meriacutetette ott Achilleus sebesiacuteti meg ezen a ponton

Hektor oumlccseacutet Polydoacuterost

τὸν βάλε μέσσον ἄκοντι ποδάρκης δῖος Ἀχιλλεὺς

νῶτα παραΐσσοντος ὃθι ζωστῆρος ὀχῆες

χρύσειοι σύνεχον καὶ διπλόος ἤντετο θώρηξmiddot

ἀντικρὺ δὲ διέσχε παρ ὀμφαλὸν ἔγχελος αἰχμή


A reacuteszlet alapjaacuten Achilleus haacutetulroacutel sebesiacuteti meg Polydoacuterost mivel a kardtartoacute sziacutej

csatjai haacutetul eacutertek oumlssze Ha Castor is ezen a helyen sebesiacuteti meg Ityst akkor abboacutel arra

koumlvetkeztethetuumlnk hogy nemcsak a soumlteacutet miatt nem ismerte fel őt hanem azeacutert sem mert csak

haacutetulroacutel laacutetta Az epizoacutedban tehaacutet tovaacutebbra is fontos szerep jut a felismereacutes motiacutevumaacutenak

A homeacuterosi reacuteszletben nincs utalaacutes a kardtartoacute sziacutej diacutesziacutetettseacutegeacutere csak annyit tudunk

meg roacutela hogy aranyboacutel volt A kiacutegyoacutek szerepelteteacutese tehaacutet Valerius Flaccus kiegeacutesziacuteteacutese eacutes

ennek a keacutepnek meg is van a maga funkcioacuteja A leiacuteraacutes szerint a kardsziacutej ikerkiacutegyoacutekat (gemini

dracones) jeleniacutet meg eacutes ez a kifejezeacutes eszuumlnkbe juttatja hogy Castor eacutes Pollux is ikrek A

jelenet elejeacuten ők is majdnem egymaacutesra taacutemadnak ahogy az aacutebraacutezolt kiacutegyoacutek de veacuteguumll nem

teszik sőt Castor az egymaacutesra taacutemadoacute kiacutegyoacutek keacutepeacutet gyakorlatilag megszuumlnteti az aacuteltal hogy

Ityst ott doumlfi aacutet ahol kardsziacutejaacuten ez az aacutebraacutezolaacutes laacutethatoacute Az egymaacutesra taacutemadoacute kiacutegyoacutek tehaacutet

utalhatnak Castor eacutes Pollux szembenaacutellaacutesaacutera de ez a keacutep eacutes ugyaniacutegy Tyndareus fiainak

szembenaacutellaacutesa is mise en abyme moacutedjaacutera magaacuteba foglalja az egymaacutest megtaacutemadoacute argonautaacutek

eacutes dolioacutenok epizoacutedjaacutet mivel ott is keacutet olyan feacutel aacutell egymaacutessal szemben akiknek nem keacutene

egymaacutes ellen harcolniuk Tovaacutebbi paacuterhuzam hogy Castort eacutes Polluxot is a feacuteny segiacuteti abban

hogy egymaacutesra ismerjenek eacutes az argonautaacutek is a kelő nap feacutenyeacuteneacutel ismernek raacute a dolioacutenokra

8 A kolchisi templom

Miutaacuten az argonautaacutek megeacuterkeznek Kolchisba Iason talaacutelkozik Medeaacuteval aki ad melleacute egy

szolgaacuteloacutelaacutenyt Iason az ő vezeteacuteseacutevel eleacuter Sol templomaacutehoz eacutes megcsodaacutelja annak diacutesziacuteteacuteseit

elsőkeacutent Atlas aacutebraacutezolaacutesaacutet


77

ille autem inceptum famula duce protinus urget

aere saeptus iter patitur nec regia cerni

Iuno virum prior Aeetae ne nuntius adsit

iamque inerat populo mediaeque incognitus urbi

cum comes orsa loqui bdquoPhoebi genitoris ad aras

ventumrdquo ait bdquohuc adytis iam se de more paternis

rex feret hic proceres audit populosque precantes

adloquiis facilis praesens pater admonet aequirdquo [406]

dixerat ast illi propere monstrata capessunt [426]

limina non aliter quam si radiantis adirent [407]

ora dei verasque aeterni luminis arces

tale iubar ltpergt tecta micat stat ferreus Atlans

Oceano genibusque tumens infringitur unda

at medii per terga senis rapit ipse nitentes

altus equos curvoque diem subtexit Olympo

pone rota breviore soror densaeque sequuntur

Pliades et madidis rorantes crinibus ignes

Arg 5 399ndash414

Iason a keacutepeken a koumlvetkezőket fogja meacuteg laacutetni Atlason eacutes laacutenyain a Pleiasokon eacutes

Hyasokon kiacutevuumll a napot a holdat Kolchis toumlrteacuteneti eacutes mitoloacutegiai muacuteltjaacutet Sesostris faacuteraoacute

haacuteboruacutejaacutet a getaacutek ellen eacutes neacutepeacutenek letelepiacuteteacuteseacutet Kolchisban valamint Phasis folyoacuteisten eacutes Aea

nimfa toumlrteacuteneteacutet Ezen kiacutevuumll Phaethon halaacutelaacutet tovaacutebbaacute sajaacutet toumlrteacuteneteacutet az Argoacutet kapcsolataacutet

Medeaacuteval haacutezassaacutegaacutet Glaukeacuteval eacutes Medea bosszuacutejaacutet A reacuteszlet elemzői sem a jelenetek

szaacutemaacuteban137

sem azok elhelyezkedeacuteseacuteben nem eacutertenek egyet Miacuteg MANUWALD a jelenetek

tartalmaacutenak fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozza eacutes nehezen elkuumlloumlniacutethető keacutepekről beszeacutel138

addig

CROISILLE uacutegy gondolja Valerius Flaccus egy pontos keacutepet laacutetott maga előtt eacutes a jelenetek

keacutetszer oumltoumls felosztaacutesaacutet adja amelyek szerinte az egymaacutessal szemben leacutevő ajtoacuteszaacuternyakon

helyezkedtek el139

Azt a megaacutellapiacutetaacutest a kutatoacutek toumlbbseacutege elfogadja hogy a mitoloacutegiai

esemeacutenyek aacutebraacutezolaacutesa az egyik miacuteg a Iasonhoz kapcsoloacutedoacutekeacute a maacutesik ajtoacuteszaacuternyon volt

laacutethatoacute Ezt az eacutertelmezeacutest az is alaacutetaacutemaszthatja hogy ez a keacutet reacutesz nagyjaacuteboacutel egyforma

hosszuacute Az ekphrasis szerint az ajtoacutekon leacutevő keacutepek leiacuteraacutesa csak a 417 sorban kezdődik ezeacutert

137

A kutatoacutek 5 6 8 9 10 vagy 12 keacuteppel szaacutemolnak ndash reacuteszletesebben laacutesd WIJSMAN 1996 203 138

MANUWALD 1998 308 139

CROISILLE 1982 319


78

nem egyeacutertelmű hogy a 411ndash414 sorokban szereplő Atlas eacutes Sol milyen moacutedon volt

aacutebraacutezolva de mivel az ajtoacutek megneacutezeacuteseacutehez koumlzelebb kell menni ezeacutert itt valamilyen

taacutevolabbi pontboacutel is laacutethatoacute dologroacutel vagy a templom előcsarnokaacuteban leacutevő

szoborcsoportroacutel140

vagy a templom oromzataacutenak diacutesziacuteteacuteseacuteről van szoacute amely az eacutepuumllet

kiemelt helyeacuten azt jeloumlli hogy kieacute a templom141

Sol ezen kiacutevuumll eacutertelemszerűen azeacutert is

szerepel mert Aeetes is az ő fia eacutes ez iacutegy az ő hatalmaacutet is hangsuacutelyozza A templomleiacuteraacutesban

a valoacutesaacutegosan jelenleacutevő nap (praesens) eacutes a nap moacutedjaacutera mindent halloacute (audit) kolchisi kiraacutely

szinte azonosulnak egymaacutessal Ebbe a korabeli csaacuteszaacuterkultuszban jellemző napszimbolika

megjeleneacuteseacutet is belelaacutethatjuk ami az Argonautica proloacutegusaacuteban is hangsuacutelyos mivel ott

Valerius Flaccus Vespasianust eacutes Phoebust teszi egyenlőveacute (Arg 1 15ndash20) eacutes miacuteg

Phoebushoz szoacuteloacute invokaacutecioacuteja csupaacuten neacutehaacuteny sorboacutel aacutell (Arg 1 5ndash7) addig Vespasianust

hosszan magasztalja (Arg 1 7ndash21) A csaacuteszaacuter lesz tovaacutebbaacute az is aki napistenkeacutent elragadja a

koumlltőt a foumlldi szfeacuteraacuteboacutel eacutes elterjeszti hangjaacutet a vilaacutegban (Arg 1 10 20)142

A leiacuteraacutes ihletője Apolloacutenios Rhodios (AR 3 210ndash246) aki Aieacuteteacutes palotaacutejaacutet iacuterja le de

azon kiacutevuumll hogy van ott neacutegy forraacutes melyeket Heacutephaistos aacutesott ki valamint a Pleiasok eacutes

Phaethon emliacuteteacuteseacuten kiacutevuumll nincs maacutes oumlsszefuumlggeacutes a keacutet jelenet koumlzoumltt Abban is kuumlloumlnbseacuteg van

hogy Valerius Flaccusnaacutel Iason egyeduumll neacutezi a keacutepeket iacutegy azokat az ő neacutezőpontjaacuteboacutel

ismerhetjuumlk meg ezeacutert azoknak a jelentőseacuteguumlk is maacutes143

Az első jelenet a Foumlldet a haacutetaacuten tartoacute Atlas keacutepe Az Atlasra vonatkozoacute ferreus jelző

meglepő eacutes egyeduumllaacutelloacute144

Elkeacutepzelhető hogy a szoacute nem az alkotaacutes anyagaacutera vonatkozik

hanem Atlas monumentalitaacutesaacutet akarja kifejezni de nem valoacutesziacutenű hogy egy leiacuteraacutes egy

metaforikusan eacutertelmezendő melleacutekneacutevvel kezdődik ezeacutert inkaacutebb szoumlvegromlaacutesroacutel lehet szoacute

ahol eredetileg a caelifer jelző aacutellhatott145

Az alkotaacutes Atlas kozmikus funkcioacutejaacutet jeleniacuteti meg

ahogy az Atlas Farnese szobor is146

Az Atlas leiacuteraacutesa előtti sorok szerint az argonautaacutek egy

olyan eacutepuumlletbe leacutepnek be amely uacutegy ragyog mintha maga a napisten lenne ott jelen Ez a

hasonlat Atlas leiacuteraacutesaacutet is eacutelethűveacute teszi amihez az is hozzaacutejaacuterul hogy csak a 417 sorban leacutevő

tuens igealakboacutel deruumll ki egyeacutertelműen hogy itt egy Iason aacuteltal laacutetott keacutepről van szoacute

Ezek utaacuten Iason maacuter az ajtoacutekat szemleacuteli (415ndash416) A rajtuk leacutevő jelenetek előszoumlr

Kolchis muacuteltjaacutet mutatjaacutek be (417ndash428) Az egyik jelenet Kolchis toumlrteacuteneti muacuteltjaacutet meseacuteli el

140

SCHMIZTER 1999 152 141

MANUWALD 1998 309 142

Koumlszoumlnettel tartozom Adorjaacuteni Zsoltnak amieacutert erre az interpretaacutecioacutes lehetőseacutegre (eacutes toumlbb maacutesik

oumlsszefuumlggeacutesre is) felhiacutevta a figyelmemet 143

MANUWALD 1998 307 144


WIJSMAN 1996 199 146

SCHMITZER 1999 152


79

nec minus hinc varia dux laetus imagine templi

ad geminas fert ora fores cunabula gentis

Colchidos hic ortusque tuens ut prima Sesostris

intulerit rex bella Getis ut clade suorum

territus hos Thebas patriumque reducat ad amnem

Phasidis hos imponat agris Colchosque vocari

imperet Arsinoen illi tepidaeque requirunt

otia laeta Phari pinguemque sine imbribus annum

et iam Sarmaticis permutant carbasa bracis

Arg 5 415ndash423

A bemutatott muacuteltbeli esemeacuteny Sesostris getaacutek elleni haacuteboruacuteja aki visszavonulva

neacutepeacutenek egy reacuteszeacutet a Phasis folyoacute koumlrnyeacutekeacuten telepiacutetette le eacutes elnevezte a teruumlletet Kolchisnak

Ennek a toumlrteacutenetnek a forraacutesa Heacuterodotos (Hdt 2 102ndash110) Az ekphrasisban Sesostris

ijedtseacutege (territus) van kihangsuacutelyozva ami talaacuten arra szolgaacutel hogy rossz feacutenyben tuumlntesse fel

a kolchisiakat ősuumlk negatiacutev tulajdonsaacutegaacutenak kiemeleacuteseacutevel A 423 sorban olvashatoacute

megjegyzeacutes szerint Sesostris emberei szarmata nadraacutegra csereacutelteacutek ruhaacutejukat ndash vagy egyenesen

hajoacuteik vitorlavaacutesznaacuteboacutel szabtak maguknak nadraacutegot hiszen a carbasa szoacute elsősorban

vitorlavaacutesznat jelent Valerius Flaccus is e jelenteacuteseacuteben hasznaacutelja a szoacutet eposza

invokaacutecioacutejaacuteban (Arg 1 8) A szarmata nadraacuteg mindenesetre a Kolchisban letelepedő

egyiptomiak barbaacutersaacutegaacutet jelkeacutepezi eacutes a koumlvetkező jelenetben amely Kolchis mitoloacutegiai

muacuteltjaacutet teremti meg Phasis meg is kapja a barbarus jelzőt

barbarus in patriis sectatur montibus Aean

Phasis amore furens pavidas iacit illa pharetras [425]

virgineo turbata metu discursibus et iam [427]

deficit ac volucri victam deus alligat unda

Arg 5 424ndash428

Mindez tehaacutet a kolchisiak barbaacutersaacutegaacutera kiacutevaacuten utalni147

Igaz ugyan hogy maga Sol is a

barbarus jelzőt hasznaacutelja a folyoacutera Iuppiterhez inteacutezett panaszaacuteban (Arg 1 505ndash527) A

mitoloacutegiai muacuteltat megteremtő keacutepen az laacutethatoacute amint Phasis szerelmesen uumlldoumlzi Aea nimfaacutet

akit Valerius Flaccus talaacutelt ki ennek a jelenetnek a kedveacuteeacutert A folyoacuteisten eacutes a nimfa harcaacutenak

aacutebraacutezolaacutesa Iason eacutes Medea kapcsolataacutet jelkeacutepezi148

mivel a tengerről eacuterkező eacutes iacutegy a viacutezhez

kapcsoloacutedoacute Iason megfeleltethető Phasis folyoacuteistennek miacuteg az adott teruumlleten lakoacute Medea

147

MANUWALD 1998 312 148

MANUWALD 1998 312


80

Aeaacutenak Ez a keacutep tehaacutet azt vetiacuteti előre hogy Iason megszerzi magaacutenak Medeat apjaacutetoacutel

Aeetestől elrabolva149

A koumlvetkező jelenet Phaethon halaacutelaacutet iacuterja le

flebant populeae iuvenem Phaethonta sorores

ater et Eridani trepidum globus ibat in amnem

at iuga vix Tethys sparsumque recolligit axem

et formidantem patrios Pyroenta dolores

Arg 5 429ndash432

Mivel az egeacutesz ekphrasis felfoghatoacute uacutegy mint Aeetes csalaacutedjaacutenak tagjaival

kapcsolatos jelenetek sora ez a jelenet toumlbbfeacutelekeacuteppen is eacutertelmezhető Egyreacuteszt mivel a

leiacuteraacutes soraacuten koraacutebban szerepelt Aeetes apja Sol keacutesőbb pedig szerepelni fog a laacutenya Medea

a generaacutecioacutes laacutenc kimaradt helyeacutet elfoglaloacute Phaethon paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Aeetesszel Iacutegy

Phaethon bukaacutesa Aeetes bukaacutesaacutet Iasonnal szembeni alulmaradaacutesaacutet fejezheti ki Erre akaacuter az

argonautaacutek keacutepeket neacutező vezetője is koumlvetkeztethetne mivel a Nap fia (amely jelző

Phaethonra eacutes Aeetesre egyaraacutent vonatkozhat) bukaacutesaacutenak aacutebraacutezolaacutesaacutet laacutetja Ebben az esetben

azonban nem tudjuk meg Iason reakcioacutejaacutet iacutegy az ekphrasis inkaacutebb a narraacutetor kommentaacuterja az

esemeacutenyekhez150

Phaethon halaacutela egy maacutesik a keacutep szemleacuteleacuteseacutehez keacutepest joumlvőbeli esemeacutenyre is utalhat

Ha Aeetes mint a hatalom birtokosa Sollal aacutelliacutetja paacuterhuzamba magaacutet akkor a nap fiaacuteval

Phaethonnal Aeetes fiaacutet Absyrtust lehet paacuterhuzamba aacutelliacutetani akit Medea megoumllt151

A

paacuterhuzam jogossaacutegaacutet taacutemasztja alaacute Apolloacutenios Rhodios megjegyzeacutese amely szerint a

Kolchisiak Apsyrtost Phaethoacutennak nevezteacutek (AR 3 245) Kettejuumlk halaacutelaacuteval kapcsolatban

valamelyest koumlzoumls vonaacutesnak tekinthetjuumlk hogy az ekphrasisban Phaethon szeacutetszoacuteroacutedott

kocsijaacuteroacutel olvasunk miacuteg Medea Absyrtus holttesteacutenek darabjait szoacuterta szeacutet Medea eacuterzelmeit

pedig az apai reakcioacutetoacutel feacutelő de Phaethon halaacutelaacuteban szerepet jaacutetszoacute Pyroeiseacuteval lehet

oumlsszevetni152

A jelenet fontossaacutegaacutet az is kiemeli hogy a hetedik koumlnyv sorainak szaacutemaacutet

figyelembe veacuteve ez a reacutesz aranymetszeacutesneacutel aacutell153

Az itteni templomleiacuteraacutes megelőzi Iason eacutes Aeetes talaacutelkozaacutesaacutet eacutes a leiacuteraacutesok maacutes

eposzokban is talaacutelkozaacutesokat keacutesziacutetenek elő Apolloacutenios Rhodiosnaacutel Iason eacutes Medea

talaacutelkozaacutesaacutet előzi meg Aeetes palotaacutejaacutenak leiacuteraacutesa miacuteg az Aeneisben a Latinusszal valoacute

149

HARRISON 2013 223 150


MANUWLAD 1998 313 152

MANUWLAD 1998 313 153

WIJSMAN 1999 208


81

talaacutelkozaacutes előtt olvashatoacute egy templomleiacuteraacutes (Verg A 7 170ndash86)154

Azaz Phaethon

halaacutelaacutenak eacutes maacutes negatiacutev kimenetelű esemeacutenyeknek az aacutebraacutezolaacutesa rossz omen lehet Iason eacutes

Aeetes talaacutelkozaacutesaacuteval kapcsolatban155

Az utoacutebbi keacutet mitoloacutegiai jelenet a Phasisroacutel eacutes Aeaacuteroacutel valamint a Phaethonroacutel szoacuteloacute a

Sesostrishoz kapcsoloacutedoacute utaacuten szerepel ezeacutert a toumlrteacuteneti esemeacutenyeket leiacuteroacute reacuteszt is a mitikus

ősidőbe helyezi A koumlvetkező keacutepeken (433ndash454 sorok) azonban Iason maacuter sajaacutet muacuteltjaacutet

jeleneacutet eacutes joumlvőjeacutet laacutetja eacutes ezek az esemeacutenyek a templom eacutepiacuteteacuteseacutehez viszonyiacutetva mind

joumlvőbeliek Mivel az eposz befejezetlenuumll maradt raacutenk nem tudjuk hogy a Iason joumlvőjeacutet

aacutebraacutezoloacute keacutepek toumlrteacuteneteacutenek mindegyike szerepelt volna-e keacutesőbb a cselekmeacutenyben vagy

Valerius Flaccus az eposz lezaacuteraacutesaacuten tuacuteli esemeacutenyekre is utalni kiacutevaacutent-e de az ekphrasis a

joumlvőre utalaacutessal felideacutezi az eposz maacutesik proleacuteptikus műleiacuteraacutesaacutet az Argo oldalaacuten leacutevő keacutepek

bemutataacutesaacutet hasonloacutean ahhoz ahogy az Aeneisben a cselekmeacutenyen tuacuteli esemeacutenyeket aacutebraacutezoloacute

pajzsleiacuteraacutes is oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute az eposz első koumlnyveacutenek templomleiacuteraacutesaacuteval156

A

kolchisi templomot diacutesziacutető aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesa a muacutelt- eacutes jelenbeli esemeacutenyek felsorolaacutesa aacuteltal

bdquomini-Argonauticakeacutentrdquo tuumlkroumlzi az egeacutesz eposz cselekmeacutenyeacutet a 435 sor texitur Argea pinus

kifejezeacutese pedig a texo ige toumlbbeacutertelműseacutege miatt egyszerre utalhat az Argo eacutes a cselekmeacuteny

feleacutepuumlleacuteseacutere157

Az is elmondhatoacute tovaacutebbaacute hogy ez az eposz egyetlen valoacuteban joumlvőbeli

esemeacutenyeket leiacuteroacute ekphrasisa mivel a toumlbbi nagyreacuteszt szereplők jellemzeacuteseacutere szolgaacutel eacutes az

aacutebraacutezolt mitoloacutegiai jelenetek vagy koraacutebbi esemeacutenyek leiacuteraacutesa alapjaacuten csak koumlvetkeztetni lehet

belőluumlk a joumlvőre A joumlvőbeli esemeacutenyek aacutebraacutezolaacutesa miatt a templomot egy isten kellett hogy

alkossa eacutes a 433 sor szerint ez az isten Vulcanus (Mulciber) volt A joumlvő ismereteacutere utal a

praesaga arte ablativus miacuteg a caelerat ige az első utalaacutes az ekphrasis soraacuten amelyből

kideruumll hogy itt egy mesterseacutegesen alkotott mű leiacuteraacutesaacutet olvassuk

A Iason toumlrteacuteneteacutehez kapcsoloacutedoacute keacutepek koumlzuumll az elsőn158

az Argo eacutepiacuteteacutese laacutethatoacute

aurea quin etiam praesaga Mulciber arte

vellera venturosque olim caelarat Achivos

texitur Argea pinus Pagasaea securi

ipse159

subit nudaque vocat dux agmina dextra

iamque eadem remos eadem dea flectit habenas

154

HEERINK 2014 89 155

CARDERI 2008 218 SCHMITZER 1999 153 156

HEERINK 2014 93 157

HEERINK 2014 87ndash88 158

A 436 eacutes 437 sor megcsereacuteleacuteseacuteről eacutes az ipsaipse olvasatokroacutel laacutesd WIJSMAN 1996 211ndash213 159

Az ipse alak indoklaacutesaacutet ipsa helyett laacutesd WIJSMAN 1996 211ndash212


82

exoritur Notus et toto ratis una profundo

cernitur Odrysio gaudebant carmine phocae

Arg 5 433ndash439

Ezt a keacutepet neacutezve Iason sajaacutet muacuteltjaacuteval szembesuumll ahogyan Aeneas a carthagoacutei Iuno-

templom megneacutezeacutesekor A keacutet jelenet koumlzoumltt az is koumlzoumls hogy a szereplők ellenseacuteges isten

templomaacuteban jaacuternak160

Aeneas reflektaacutel a laacutetottakra amiből egyeacutertelműen kideruumll hogy

tudja a keacutepek az ő toumlrteacuteneteacutehez kapcsoloacutednak (eacutes egyben az Aeneis maacutesodik feleacuteben leacutevő

harci cselekmeacutenyekre is utalnak) Az Argonautica nem iacuterja le Iason reakcioacutejaacutet de mivel az

adott időben az Argo volt az egyetlen hajoacute a tengeren (ratis una) eacutes az indulaacutes aacutebraacutezolaacutesakor

az argonautaacutekat segiacutető Pallasra is toumlrteacutenik utalaacutes (eadem dea) Iasonnak foumll kellene ismernie

sajaacutet magaacutet161

Ennek elleneacutere a szerencseacutetlen kimenetelű joumlvőbeli esemeacutenyeket meacutegsem

vonatkoztatja magaacutera vagy legalaacutebbis nem tanul belőluumlk pedig itt a valoacutes joumlvő jelenik meg

nem csak lehetseacuteges alternatiacutevaacutek ahogy peacuteldaacuteul az Argo hajoacutet diacutesziacutető keacutepek vagy Cyzicus

kupaacuteja eseteacuteben162

A koumlvetkező jelenetek maacuter a templom megtekinteacuteseacutehez viszonyiacutetva is joumlvőbeli

esemeacutenyeket aacutebraacutezolnak eacutes ezeket az elbeszeacutelő Medea szempontjaacuteboacutel iacuterja le mivel őt nevezi

coniunxnak eacutes Glaukeacutet paelexnek pedig barbaacuter szaacutermazaacutesuacute leacuteveacuten Medea nem lehetett Iason

toumlrveacutenyes feleseacutege Ezek a jelenetek azt aacutebraacutezoljaacutek hogy Medea elhagyja apjaacutet (440ndash441) eacutes

hogy Iason elhagyja Medeaacutet uacutej feleseacutege Glaukeacute (Kreoacuten laacutenya maacutesik neveacuten Kreusa) miatt

apparent trepidi ltpergt Phasidis ostia Colchi

clamantemque procul linquens regina parentem

urbs erat hinc contra gemino circumflua ponto

ludus ubi et cantus taedaeque in nocte iugales

regalique toro laetus gener ille priorem

deserit ultrices spectant a culmine Dirae

deficit in thalamis turbataque paelice coniunx

160

Sajaacutetsaacutegosnak tűnhet hogy az Apolloacuten szolgaacutelataacuteban aacutelloacute quindecemvir sacris faciundis papi testuumllet

tagjakeacutent Valerius Flaccus a napot ellenseacuteges istennek teszi meg mikoumlzben a mű prooemiumaacuteban Phoebushoz

inteacutez invokaacutecioacutet de egyreacuteszt koumltoumltte őt az apolloacutenios rhodiosi minta maacutesreacuteszt Sol (Helios) eredetileg Hyperion

titaacuten eacutes Thea fia eacutes csak keacutesőbb azonosiacutetottaacutek Apolloacutennal 161

A traacutek Orpheus eacutenekeacutenek (Odrysio carmine) oumlruumllő foacutekaacutek szinteacuten az Argoacutehoz kapcsoloacutednak ndash Apolloacutenios

Rhodiosnaacutel a halak oumlruumllnek hasonloacute moacutedon Orpheus eacutenekeacutenek (AR 1 559ndash580) WIJSMAN szerint Valerius

Flaccusnaacutel delfineknek keacutene szerepelniuumlk mert azokra jellemzőbb a muzikaacutelitaacutes eacutes Valerius Flaccust

megzavarta hogy a keacutet aacutellatot egyuumltt szoktaacutek emliacuteteni (WIJSMAN 1999 213) azt azonban nem vette figyelembe

hogy a maacutera suacutelyosan veszeacutelyeztetett fajkeacutent szaacutemon tartott mediterraacuten baraacutetfoacuteka (Monachus monachus) az

antikvitaacutesban meacuteg joacuteval elterjedtebb volt 162

SCZMIZTER 1999 154ndash155


83

pallam et gemmiferae donum exitiale coronae

apparat ante omnes secum dequesta labores

Arg 5 440ndash448

Az utoacutebbi jelenet elejeacuten aacutelloacute contra gyakori adverbium az ekphrasisokban egy uacutej

jelenet bevezeteacuteseacutere eacutes a keacutep elhelyezkedeacuteseacutere is utalhat de itt esetleg kifejezheti a Iasonnal

kapcsolatos eddigi pozitiacutev esemeacutenyek negatiacutevra fordulaacutesaacutet is Az ekphrasis haacutetraleacutevő reacutesze

Medea bosszuacutejaacutet iacuterja le

munere quo patrias paelex ornatur ad aras

infelix et iam rutilis correpta venenis

implicat igne domos haec tum miracula Colchis

struxerat Ignipotens nondum noscentibus ille

quis labor aligeris aut quae secet anguibus auras

caede madens odere tamen visusque reflectunt

Arg 5 449ndash454

Ennek a jelenetnek az utolsoacute soraiban azt olvassuk hogy Medea egy saacuterkaacutenyok huacutezta

fogaton taacutevozik Ez a reacuteszlet intertextuaacutelisan utal Mopsus joacuteslataacutenak utolsoacute mondataira (Arg

1 223ndash226) Joacutellehet az elbeszeacutelő szerint Vulcanus uacutegy alkotta meg a keacutepeket hogy a

kolchisiak nem tudtaacutek azok kit aacutebraacutezolnak Iasonnak viszont ha emleacutekezett Mopsus joacuteslataacutera

fel kellett volna ismernie hogy a joacuteslat egy szereplőjeacutet laacutetja vagy ha fel is ismerte nem tudta

a keacutepet eacutertelmezni eacutes abboacutel a joumlvőre koumlvetkeztetni163

Ez neacutemileg ironikussaacute teszi hogy az

argonautaacutek vezeacutere oumlroumlmmel (laetus) neacutezi az ajtoacuteszaacuternyakon leacutevő keacutepeket miacuteg a kolchisiak

gyűloumllik (odere) azokat164

9 A bisalta legio pajzsa eacutes Colaxes nyakeacuteke

Az Argonautica hatodik koumlnyveacuteben talaacutelhatoacute kataloacutegus Perses Aeetes ellen vonuloacute seregeacutet

mutatja be Ebben a kataloacutegusban is talaacutelhatoacutek ekphrasisok Ezek koumlzuumll az első a Colaxes aacuteltal

vezetett bisalta neacuteptoumlrzs leacutegioacutejaacutenak pajzsaacutet iacuterja le

cuncta phalanx insigne Iovis caelataque gestat

tegmina dispersos trifidis ardoribus ignes

163

MANUWALD 1998 314 164

Az itt talaacutelhatoacute reakcioacutekat is az Aeneis ihlette csak miacuteg az Argoacuten leacutevő keacutepek leiacuteraacutesa utaacuten emliacutetett

csodaacutelkozaacutesnak Aeneas tempombaacutemulaacutesa a mintaacuteja addig itt a pajzsleiacuteraacutes utaacuteni oumlrvendezeacutese (Aen 8 729ndash731)

HEERINK 2014 94


84

nec primus radios miles Romane corusci

fulminis et rutilas scutis diffuderis alas

Arg 6 53ndash56

Colaxesroacutel a pajzsleiacuteraacutes előtt megtudjuk hogy isteni szaacutermazaacutesuacute az apja Iuppiter az

anyja pedig a feacutelig ember feacutelig kiacutegyoacute testű Hora nimfa (Arg 6 48ndash51) A katonaacutek tehaacutet

nyilvaacutenvaloacutean azeacutert viseltek olyan pajzsot amelyen Iuppiter jelveacutenye egy haacutermas villaacutem volt

laacutethatoacute mert ez vezeacuteruumlk isteni szaacutermazaacutesaacutera utalt Az oacutekori pajzsokon talaacutelhatoacute aacutebraacutezolaacutesok

csoportosiacutetaacutesa alapjaacuten egyeacutebkeacutent is gyakoriak voltak azok a pajzsok amelyek valamely isten

attribuacutetumaacutet aacutebraacutezoltaacutek eacutes iacutegy az isten kultuszaacutera utaltak165

Az 55ndash56 sorban olvashatoacute

roacutemai katonaacutekhoz ciacutemzett bdquokiszoacutelaacutesrdquo valoacutesziacutenűleg a XII leacutegioacutera a legio fulminataacutera kiacutevaacuten

utalni amelynek jelveacutenye felteacutetelezhetően szinteacuten villaacutem volt166

Mivel a villaacutemmal diacutesziacutetett

pajzsot leiacuteroacute ekphrasis nem toumlrteacutenetet beszeacutel el hanem csak szimboacutelumot jeleniacutet meg ezeacutert a

fent emliacutetetteken kiacutevuumll nem kell neki maacutes funkcioacutet tulajdoniacutetanunk

A hatodik koumlnyv egy keacutesőbbi jeleneteacuteben Iuppiter hatalmas baacutetorsaacuteggal toumllti el

Colaxest amikor maacuter tudja hogy az nem keruumllheti el veacutegzeteacutet Colaxes ezutaacuten toumlbbeket

megoumll majd megtaacutemadja Iasont akit Iuno megveacuted Iuppiter viszont nem veacutedi meg fiaacutet Iason

taacutemadaacutesaacutetoacutel iacutegy az meghal (Arg 6 621ndash656) Colaxes tehaacutet hiaacuteba viseli az apjaacutera eacutes a főisten

kultuszaacutera utaloacute pajzsot a veacutegzetet Iupiter sem vaacuteltoztathatja meg Ennek a jelenetnek tovaacutebbi

funkcioacuteja is van mivel a Iason harci erejeacutet bemutatoacute reacutesz (Arg 6 602ndash656) az isteni

szaacutermazaacutesuacute Colaxes megoumlleacuteseacuteben csuacutecsosodik ki

A Iuppiter villaacutemait megjeleniacutető pajzs leiacuteraacutesa utaacuten koumlzvetlenuumll egy uacutejabb ekphrasist

talaacutelunk amely Colaxes nyakdiacuteszeacutet iacuterja le

insuper auratos collo gerit ipse dracones

matris Horae specimen linguisque adversus utrimque

congruit et tereti serpens dat vulnera167

gemmae

Arg 6 57ndash59

Ez Itys kardsziacutejaacutehoz hasonloacutean szinteacuten kiacutegyoacutekat aacutebraacutezol ami eben az esetben Colaxes

anyjaacutenak a feacutelig kiacutegyoacute testű Hora nimfaacutenak az ismertetőjele ahogyan azt a szoumlveg is mondja

Lehetseacuteges hogy azeacutert van szoacute keacutet kiacutegyoacuteroacutel mert a nimfa teste nem egy hanem keacutet kiacutegyoacuteban

veacutegződoumltt legalaacutebbis a Colaxes szaacutermazaacutesaacutet leiacuteroacute sorokban talaacutelhatoacute geminos angues

kifejezeacutes ezt teszi valoacutesziacutenűveacute (Arg 6 52) A keacutet iraacutenyboacutel egy draacutegakőbe harapoacute kiacutegyoacuteknak

165

CHASE 1902 91 166

BAIER 2001 137 167

A toumlbb kiadaacutesban is megtalaacutelhatoacute lectio difficiliornak tűnő vulnere szoacutealak uacutejkori nyomdahiba amely Ehlers

1980-as kiadaacutesa nyomaacuten kezdett el terjedni (WIJSMAN 2000[b] 41)


85

enneacutel fontosabb jelenteacutese is van a szembenaacutellaacutest a harcot testesiacutetik meg De miacuteg az Itys

kardsziacutejaacuten laacutethatoacute kiacutegyoacutek gyakorlatilag eacutertelmetlenuumll haraptak egymaacutesba (ahogy az

argonautaacutek eacutes a dolioacutenok is eacutertelmetlenuumll eacutes ok neacutelkuumll taacutemadtaacutek meg egymaacutest) addig itt a

draacutegakő aacutebraacutezolaacutesa jelzi hogy a harcnak ceacutelja is van A draacutegakő tehaacutet valoacutesziacutenűleg a hatalmat

szimbolizaacutelja amelyeacutert Aeetes eacutes az őt megtaacutemadoacute testveacutere Perses harcolnak a kolchisi

polgaacuterhaacuteboruacuteban

10 Phrixus seregeacutenek jelveacutenye

A Perses szoumlvetseacutegeseit felsoroloacute kataloacutegus koumlvetkező leiacuteraacutesa Phrixus seregeacutenek jelveacutenyeacutet

mutatja be

hellip Acesinaque laevo

omine fatidicae Phrixus movet agmina cervae

ipsa comes saetis fulgens et cornibus aureis

ante aciem celsi vehitur gestamine conti

maesta nec in saevae lucos reditura Dianae

Arg 6 69ndash73

A sereg vezetője nyilvaacutenvaloacutean nem Athamas eacutes Nepheleacute fia aki az aranygyapjas

koson utazva eacuterkezett Kolchisba hanem neacutevazonossaacutegroacutel van szoacute eacutes ő a taurikai (a mai

Kriacutem-feacutelsziget) Akeacutesinos-folyoacute mellett eacutelő neacutep vezetője168

A neacutevazonossaacutegon kiacutevuumll talaacuten

eacuterdemes neacutehaacuteny tovaacutebbi paacuterhuzamot is megfigyelni Phrixus egy aranyszőrű koson eacuterkezett

Kolchisba a hadvezeacuter Phrixus jelveacutenye pedig egy aranyszőrű szarvast aacutebraacutezol Phrixus

Kolchisba eacuterkezve felaacuteldozta a kost eacutes az aranygyapjat egy toumllgyfaacutera fuumlggesztette miacuteg a

jelveacutenyen laacutethatoacute szarvas szinteacuten a magasba van emelve

A szoumlveg szerint a szarvas joumlvendőmondoacute (fatidicae) eacutes baljoacuteslatuacute (laevo omine) ndash baacuter

neheacutez eldoumlnteni hogy a laevus szoacutet roacutemai vagy goumlroumlg szemleacutelet szerint kell-e eacutertelmezni

Ezek a jelzők maacutes szarvasokhoz kapcsoloacutedoacute toumlrteacuteneteket juttathatnak eszuumlnkbe peacuteldaacuteul

Sertorius szarvasaacuteeacutet aki uacutegy tett mintha a neki ajaacutendeacutekba adott szarvasborjuacute joacutestehetseacuteggel

rendelkezne (Plut Sart 11) Egy tovaacutebbi toumlrteacutenet a keryneiai szarvaseacute amelyet Herculesnek

kellett harmadik munkaacutejakeacutent Mykeacuteneacutebe Eurystheus eleacute vinnie Ezt az kapcsolja oumlssze a

jelveacutenyen laacutethatoacute szarvassal hogy a vaacutezaacutekon gyakran azt is diacuteszes agancsokkal aacutebraacutezoltaacutek eacutes

168

Silius 4 148 eacutes 4 151 alapjaacuten Heinsius a Chrixus nevet javasolja miacuteg WIJSMAN a gyakori -i-y vaacuteltozaacutesok

alapjaacuten Phryxus alakot felteacutetelez


86

az itteni szarvasnak is aranyboacutel vannak az agancsai Joacutellehet a nősteacutenyszarvasnak ndash eacutes az ipsa

neacutevmaacutes jelzi hogy itt arroacutel van szoacute ndash valoacutejaacuteban nincsenek is szarvai169

A keryneiai szarvas

megmenekuumllt mert Hercules nem oumllte meg őt Egy maacutesik szarvashoz kapcsoloacutedoacute toumlrteacutenetben

Iphigeneia menekuumllt meg a halaacuteltoacutel Apjaacutenak Agamemnoacutennak fel kellett volna őt aacuteldoznia

hogy kiengesztelje Dianaacutet amieacutert megoumllt egy szarvast az istennő szent aacutellataacutet de Diana veacuteguumll

megmentette a laacutenyt Aeneas is szarvasokat lő s huacutesukkal lakatja joacutel a tengeri vihar utaacuten

eacuteletben maradt taacutersait (Verg A 1 180 ndash 222)

A leiacuteraacutes szerint a jelveacutenyen laacutethatoacute szarvas szomoruacute (maesta) mert nem teacuter maacuter vissza

Diana ligeteacutebe eacutes ennek talaacuten az az oka hogy fel fogjaacutek aacuteldozni Phrixus minden bizonnyal

szerencseacutes megmenekuumlleacutese oumlroumlmeacutere aacuteldozta fel Kolchisban a kost Lehetseacuteges hogy az

Akeacutesinos-folyoacute menteacuten eacutelő neacutep a haacuteboruacute szerencseacutes kimeneteleacuteeacutert aacuteldozott szarvast eacutes ezeacutert

volt az a jelveacutenyuumlkoumln Egy enneacutel valoacutesziacutenűbb ok a szarvas aacutebraacutezolaacutesaacutera az hogy ezen a

teruumlleten jelentős volt Diana kultusza amit az istennő dea Taurica melleacutekneve is bizonyiacutet A

jelveacuteny diacutesziacuteteacutese tehaacutet a harcosok szaacutermazaacutesaacutera illetve az aacuteltaluk tisztelt isten kultuszaacutera utal

A taurikai Phrixusroacutel eacutes seregeacuteről nem esik toumlbb szoacute az Argonautica haacutetraleacutevő reacuteszeacuteben iacutegy

nem tudjuk megmenekuumlltek-e csak azt hogy a haacuteboruacuteban Aeetes győzedelmeskedett Perses

eacutes szoumlvetseacutegesei felett A nec reditura jelző viszont arra enged koumlvetkeztetni hogy a harci

jelveacuteny nem jutott haza eacutes iacutegy Phrixuseacutek sem Talaacuten Diana is reacuteszben170

azeacutert kapja itt a

saeva jelzőt mert tisztelőit nem segiacutetette meg a csataacuteban Ez az eacutertelmezeacutes azt is

megmagyaraacuteznaacute hogy a leiacuteraacutes mieacutert beszeacutel a joumlvőt megmutatoacute szarvasroacutel mint rossz előjelről

11 A Coralli neacuteptoumlrzs jelveacutenye

A hatodik koumlnyv kataloacutegusaacutenak koumlvetkező leiacuteraacutesa a Fekete-tenger mellett Moisiaban eacutelő

(Strab 7 5 12) Coralli nevű neacutep harci jelveacutenyeit iacuterja le

hellip densique levant vexilla Coralli

barbaricae quis signa rotae ferrataque dorso

forma suum truncaeque Iovis simulacra columnae

Arg 6 89ndash91

A kerekek (rotae) eseteacuteben diacutesziacuteteacutesről is lehet szoacute de azokroacutel neheacutez eldoumlnteni hogy a

zaacuteszloacuten voltak-e laacutethatoacutekndash ahogy azt egy illusztraacutetor is gondolta ndash vagy pedig a koraacutebban

169

WIJSMAN 2000[b] 46 170

A saeva jelző Dianaacutera vonatkoztatva Ovidiusnaacutel is előfordul Met 13 185


87

emliacutetett (Arg 6 83) harci kocsik kerekeire vonatkoznak171

Keacuterdeacuteses hogy eacuterdemes-e a

kereacuteknek szimbolikus jelentőseacuteget tulajdoniacutetani mivel az igen sok dolgot jelkeacutepezhet alakja

miatt az eacutelet koumlrforgaacutesaacutet a sors vaacuteltozaacutesaacutet a szerencse (eacutes iacutegy akaacuter a hadiszerencse)

vaacuteltozandoacutesaacutegaacutet az antikvitaacutesban azonban lehetett akaacuter Iuppiter jele is eacutes toumlbben az ő

villaacutemaacutenak megfelelőjeacutet laacutettaacutek benne

A ferrata dorso forma suum szavak eacutertelmezeacutese szinteacuten nem egyeacutertelmű MOZLEY a

Loeb 1928-as szoumlvegkiadaacutesaacutenak jegyzeteacuteben valamint Aegidius Maserius a Valerius Flaccus

eposzaacutehoz iacutert kommentaacuterjaacuteban a suum szoacutet tarajos suumllkeacutent eacutertelmezi utoacutebbi szerző abboacutel

kiindulva teszi ezt hogy Heacuterodotos szerint a szkiacutetaacutek nem aacuteldoztak eacutes nem is tartottak

serteacuteseket Θυσίαι μέν νυν αὗταί σφι κατεστᾶσι ὑσί δὲ οὗτοι οὐδὲν νομίζουσι οὐδὲ

τρέφειν ἐν τῇ χώρῃ τὸ παράπαν θέλουσι (Hdt 4 63) A ferrata dorso forma kifejezeacutes is

koumlnnyen eacutertelmezhető a tarajos suumll (Hystrix cristata) tuumlskeacuteikeacutent eacutes ez az aacutellat a barbaacutersaacutegnak

is joacute megtestesiacutetője lehet172

A csonka oszlopokkal (truncae columnae) kapcsolatban

ugyancsak toumlbb eacutertelmezeacutesi lehetőseacuteg meruumll fel Ezek vagy kis oszlopok a tetejuumlkoumln Iuppitert

aacutebraacutezoloacute szobrocskaacutekkal (ahogy MOZLEY gondolja) vagy ndash WIJSMAN szerint ndash Iupipter

jelkeacutepe azaz villaacutem aacuteltal megcsonkiacutetott faoszlopok173

Baacutermelyik eacutertelmezeacutest fogadjuk is el a fentiek koumlzuumll keacutetseacutegtelen hogy ezeknek a

soroknak a ceacutelja a Coralli neacutepcsoport jellemzeacutese Egyreacuteszt barbaacutersaacuteguk maacutesreacuteszt Iuppiter

iraacutenti tiszteletuumlk hangsuacutelyozaacutesa

12 Pallas aegise

A Perses szoumlvetseacutegeseit felsoroloacute kataloacutegus utaacuten Valerius Flaccus annaacutel joacuteval roumlvidebben

bemutatja Aeetes seregeacutet is amelyben isteni reacutesztvevők is vannak Ezek koumlzuumll a koumlltő Pallas

Atheacuteneacutet emliacuteti elsőkeacutent eacutes pajzsaacutet is leiacuterja

at circa Aesoniden Danaum manus ipsaque Pallas

aegide terrifica quam nec dea lassat habendo

nec pater horrentem colubris vultuque tremendam

Gorgoneo nec semineces ostendere crines

tempus adhuc primasque sinit concurrere pugnas

Arg 6 173ndash177

171

WIJSMAN 2000[b] 53 172

WIJSMAN 2000[b] 53 173

WIJSMAN 2000[b] 53


88

A leiacuteraacutesban hasznaacutelt aegis szoacute elsősorban Pallas Atheacuteneacute bőrpajzsaacutet (esetleg

mellveacutertjeacutet) jeloumlli amit az Ilias eacutes az Aeneis szerint rajta kiacutevuumll Zeus eacutes Apolloacuten is hasznaacutelt

Ennek a pajzsnak a koumlzepeacutet diacutesziacuteti a Gorgoacute azaz Medusa feje amelyet Perseus vaacutegott le

Pallas Atheacuteneacute segiacutetseacutegeacutevel Ebből kifolyoacutelag a pajzs leiacuteraacutesaacutet nem biztos hogy keacutepleiacuteraacutesnak

kell tekintenuumlnk mivel annak diacutesziacuteteacutese nem a Gorgoacute-fő aacutebraacutezolaacutesa hanem maga a levaacutegott

fej Az ideacutezett reacuteszlet viszont abboacutel a szempontboacutel meacutegis beleillik az ekphrasis fogalmaacuteba

hogy keacutepet ideacutez fel bennuumlnk A mitoloacutegiai elbeszeacuteleacutesek szerint ha valaki raacuteneacutezett Medusaacutera ndash

akinek hajaacutet kiacutegyoacutek alkottaacutek ndash az nyomban kőveacute vaacuteltozott Az ijesztő (horrendam) eacutes a

reacutemisztő (tremendam) szavak ezeacutert az aegis leiacuteraacutesaacutenak is szokaacutesos jelzői (ld pl Verg A 435ndash

438)174

Medusa hajaacutet azaz a kiacutegyoacutekat Valerius Flaccus feacutelholtnak (semineces) nevezi

aminek valoacutesziacutenűleg az az oka hogy a Gorgoacute feje el van vaacutelasztva a testeacutetől A seminex jelzőt

(amelynek alanyesete nem fordul elő) egyeacutebkeacutent a legtoumlbb esetben emberekre eacutertik de

Vergilius is hasznaacutelja kiacutegyoacutekra vonatkoztatva (Verg A 5 273ndash275)175

A gorgoacute-fős pajzs Pallas Atheacuteneacute szokaacutesos attribuacutetuma ezeacutert leiacuteraacutesaacutenak nem felteacutetlenuumll

kell irodalmi funkcioacutet tulajdoniacutetanunk Aacutebraacutezolaacutesaacuteroacutel elsősorban az istennő Perseusnak

nyuacutejtott segiacutetseacutege jut eszuumlnkbe eacutes Valerius Flaccus is valoacutesziacutenűleg azeacutert Pallas Atheacuteneacutet emliacuteti

elsőnek a csataacuteban reacutesztvevő istenek koumlzuumll mert ő Iasoneacutek legfőbb segiacutetője a harcban A

legkonkreacutetabb segiacutetseacuteget akkor nyuacutejtja mikor Ariasmenus serege raacutetaacutemad az argonautaacutekra

ekkor ugyanis koumlzbeavatkozik eacutes aegiseacutevel ndash amit akkor hasznaacutel előszoumlr a csataacuteban ndash

megreacutemiacuteti a hadvezeacuter harci szekereinek kocsisait akik iacutegy a nagy felfordulaacutesban egymaacutest oumllik

meg (Arg 6 386ndash426)

174

WIJSMAN 2000[b] 85 175

WIJSMAN 2000[b] 86


89

D) Statius Thebaisa eacutes Achilleise

Publius Papinius Statius Kr u 40 vagy 50 koumlruumll szuumlletett Naacutepolyban (vouml Stat Silv 1

2 260 3 5 12) Apja reacuteveacuten ndash aki a goumlroumlg irodalom tanaacutera volt taniacutetotta a keacutesőbbi csaacuteszaacutert

Domitianust is eacutes a Flavius-dinasztia tiszteleteacutere eposzt iacutert a 69 eacutev polgaacuterhaacuteboruacutejaacuteroacutel ndash hamar

megismerkedhetett a goumlroumlg kultuacuteraacuteval eacutes koraacuten eljutott a csaacuteszaacuteri udvarba ahol a koumlltői

versenyeken jelentős sikereket eacutert el176

Baacuter a koumlltői felolvasaacutesok hiacuternevet szereztek neki nem gazdagodott meg belőluumlk

Műveacuteszeteacutenek paacutertfogoacutei reacuteszben ugyanazok voltak mint Martialisnak a koumlltő Arruncius

Stella Atedius Melior Lucanus oumlzvegye Polla Argentaria eacutes maga Domitianus Statius a

Ludi Capitolini-n sikertelenuumll szerepelt (90-ben vagy 94-ben) utaacutena egeacuteszseacuteguumlgyi okokra

hivatkozva visszavonult Naacutepolyba Domitianus 96-ban bekoumlvetkező halaacutelaacutet maacuter valoacutesziacutenűleg

nem eacuterte meg177

Az Eteocles eacutes Polynices harcaacutet megeacuteneklő Thebais ciacutemű eposzaacuten tizenkeacutet eacuteven aacutet

dolgozott Roacutemaacuteban (kb 80ndash92-ig) Az oumlt koumlnyvbe foglalt főkeacutent hexameteres formaacutejuacute

alkalmi koumlltemeacutenyek gyűjtemeacutenye a Silvae darabjai 89 eacutes 95 koumlzoumltt keacuteszuumllhettek Az Achilles

teljes eacutelettoumlrteacuteneteacutet elmeseacutelni keacuteszuumllő Achilleisbe eacutelete utolsoacute eacuteveiben kezdett bele a mű

befejezetlen maradt178

A Thebais forraacutesai toumlbbnyire olyan művek amelyek nem maradtak raacutenk vagy csak

neacutehaacuteny toumlredeacuteket ismeruumlnk belőluumlk Ezek Antimachos Thebaisa a kuumlklikus Thebais eacutes

Ponticus Thebais ciacutemű munkaacuteja179

Ezeken kiacutevuumll forraacutesnak kell tekintenuumlnk a goumlroumlg

trageacutediakoumllteacuteszetet is A koumlltői mintaacutek eacutertelemszerűen Vergilius eacutes Homeacuteros de hatott

Statiusra Ovidius eacutes Valerius Flaccus is valamint a hellenisztikus koumllteacuteszet peacuteldaacuteul

Kallimachos180

A Thebaisban is megjelennek Vergilius eacutes Homeacuteros eposzainak fontos elemei de nem

a struktuacuteraacutek mechanikus aacutetveacuteteleacuteről van szoacute A mű első eacutes maacutesodik feleacutenek koumlnyvei koumlzoumltti

paacuterhuzamok a jelenetek koumlzoumltti fokozaacutes eacutes a maacutes-maacutes helyen talaacutelhatoacute de valamilyen

szempontboacutel egymaacutessal oumlsszefuumlggő epizoacutedok szilaacuterd szerkezete bizonyiacutetja hogy a műnek

176




VON ALBRECHT 2004 738ndash739 180

VON ALBRECHT 2004 739


90

sajaacutet belső struktuacuteraacuteja van181

azaz az egyes jelenetek beiktataacutesaacutenak nem az előkeacutepek utaacutenzaacutesa

az oka182

Habaacuter a Thebais mitoloacutegiai eposz utolsoacute koumlnyveacuteben Iuppiter eacutes az istenek haacutetteacuterbe

szorulnak Helyuumlket a Pietas eacutes a Clementia veszik aacutet Ezek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet fogja majd

segiacuteteni a csak a tizenkettedik koumlnyvben megjelenő Theseus A Thebais tehaacutet a csak az ember

aacuteltal veacuteghezvihető erkoumllcsoumls tett aacuteltal megtoumlrhető veacutegzetnek eacutes a humanitaacutes helyreaacutelliacutetaacutesaacutenak

az eposza183

A Thebais cselekmeacutenyeacutenek oumlsszefoglalaacutesa

1 koumlnyv Oedipus Tisiphone fuacuteriaacutet segiacutetseacuteguumll hiacutevva megaacutetkozza fiait Eteoclest eacutes Polynicest akik

megegyeznek hogy felvaacuteltva fognak uralkodni de mindketten vaacutegynak a hatalomra Iuppiter uacutegy doumlnt hogy

haacuteboruacuteval fogja megtisztiacutetani Theacutebaacutet eacutes Argost koraacutebbi bűneitől Polynices eacutejjel Argosba utazik ahol talaacutelkozik

Tydeusszal akivel oumlsszecsapnak Adrastus Argos kiraacutelya meghallja őket felismeri bennuumlk joumlvendő vejeit

kibeacutekiacuteti eacutes megvendeacutegeli őket A lakomaacuten Adrastus elmeseacuteli a Phoebus-uumlnnep okaacutet Linus eacutes Coroebus

toumlrteacuteneteacutet

2 koumlnyv Mercurius felhozza az alvilaacutegboacutel Oedipus apjaacutenak Laiusnak a szellemeacutet aki arra szoacuteliacutetja fel Eteoclest

hogy szegje meg a testveacutereacutevel koumltoumltt megaacutellapodaacutest Adrastus Tydeushoz eacutes Polyniceshez adja laacutenyait Deipyleacutet

eacutes Argiaacutet Tydeus elvaacutellalja hogy koumlvetseacutegbe megy Eteocleshez hogy megkeacuterje adja aacutet a hatalmat Eteocles

erre nem hajlandoacute Hazafeleacute Tydeus megoumlli az ellene kuumlldoumltt gyilkosokat kiveacuteve Maeont akivel haacuteboruacutet uumlzen

Eteoclesnek

3 koumlnyv Maeon megviszi a hiacutert Theacutebaacuteba ahol meggyaacuteszoljaacutek a halottakat Iuppiter haacuteboruacuteba kuumlldi Marsot

Venus megproacutebaacutel koumlzbeleacutepni Tydeus visszateacuterve beszaacutemol a toumlrteacutentekről A joacutes Amphiaraus figyelmezteti

Adrastust hogy kedvezőtlenek az előjelek a haacuteboruacutehoz Argia eacutes az isteneket megvető Capaneus meacutegis

raacutebeszeacutelik őt a harcra

4 koumlnyv A Theacuteba ellen induloacutek kataloacutegusa a Theacuteba ellen induloacute heacutet hadvezeacuter (Adrastus Polynices Tydeus

Hippomedon Capaneus Amphiaraus eacutes Parthenopaeus) bemutataacutesa Tiresias megideacutezi Laius szellemeacutet aki

Theacutebaacutenak joacutesol győzelmet Az argosiak eleacuterik Nemeaacutet Bacchus a nimfaacutekkal kiszaacuteriacutettatja a folyoacutekat Hypsipyle

segiacutet rajtuk elvezeti őket Langia forraacutesaacutehoz

5 koumlnyv Adrastus keacutereacuteseacutere Hypsipyle elmeseacuteli toumlrteacuteneteacutet a leacutemnosi feacuterjgyilkossaacutegtoacutel kezdve Lycurgusnaacutel valoacute

fogsaacutegaacuteig Miacuteg Hypsiyle beszeacutel Lycurgus raacutebiacutezott gyermekeacutet Opheltest megoumlli egy kiacutegyoacute Az argosiak

megakadaacutelyozzaacutek hogy Lycurgus bosszuacutet aacutelljon Hypsipyleacuten

6 koumlnyv A halottkeacutent maacuter Archemorusnak nevezett fiuacute tiszteleteacutere rendezik meg előszoumlr a nemeai jaacuteteacutekokat

ahol mind a heacutet Theacuteba ellen vonuloacute hadvezeacuter jeleskedik valamelyik versenyszaacutemban

181

A keacutetszer hat neacutegyszer haacuterom vagy haacuteromszor neacutegy koumlnyvre valoacute felosztaacutes melletti eacutes elleni eacuterveket laacutesd

SCHETTER 1960 FRANK 1965 VENINI 1968 182

VON ALBRECHT 2004 739 741 183



91

7 koumlnyv Iuppiter a haacuteboruacute keacuteslekedeacutese miatti haragjaacuteban elkuumlldi Mercuriust Mars thraacutekiai otthonaacuteba Mars

haacuteboruacutera indiacutetja a theacutebaiakat Bacchus hiaacuteba keacuter kegyelmet a vaacuteros szaacutemaacutera Iuppitertől Theacutebaacuteban keacuteszuumllnek a

harcra Phorbas a vaacuterosfalroacutel bemutatja Antigoneacutenak a harcosokat Az argosiak letaacuteboroznak eacutejszakaacutera

Hajnalban Iocasta Eteocles eacutes Polynices anyja aacutetmegy a taacuteborba beacutekeacutet keacuterni de Tydeus uacutejra felingerli a

harcosokat Megkezdődik a harc Phoebus is segiacuteti Amphiaraust akit veacuteguumll elnyel a foumlld

8 koumlnyv Amphiaraus eacutelve jut az alvilaacutegba a theacutebaiak meggyaacuteszoljaacutek majd uacutej joacutest vaacutelasztanak helyette

Thiodamast Folytatoacutedik a harc Melannipus megsebesiacuteti Tydeust aki duumlheacuteben eszik Melanippus fejeacuteből Ez

annyira elborzasztja Pallast hogy visszaveszi Tydeus halhatatlansaacutegaacutet

9 koumlnyv A theacutebaiak megszerzik Tydeus testeacutet A harc soraacuten Hippomedon megoumlli Crenaeust az Ismeacutenos folyoacute

isteneacutenek unokaacutejaacutet A folyoacuteisten harcol Hippomedonnal eacutes megoumlli őt Hypseus eacutes Capaneus harcolnak

Hippomedon testeacuteeacutert Parthenopeus is elesik

10 koumlnyv A harcosok eacutejszakaacutera visszavonulnak Az Aacutelom lakhelyeacutenek leiacuteraacutesa Adrastusnak megjelenik

Amphiaraus eacutes keacuteri hogy bosszuljaacutek meg a holtakat Az argosiak sok alvoacute theacutebait megoumllnek Hopleus eacutes Dymas

vissza akarjaacutek szerezni Parthenopeus eacutes Tydeus testeacutet de hajnalban megoumllik őket Capaneus biztataacutesaacutera nappal is

folytatoacutedik a harc Tiresias joacuteslata miatt Creon fia Menoeceus felaacuteldozza magaacutet Theacuteba győzelme eacuterdekeacuteben

Capaneus felmaacuteszik Theacuteba falaacutera ahol Iuppiter villaacutema halaacutelra suacutejtja

11 koumlnyv Eteocles eacutes Polynices testveacuterpaacuterbajra indulnak hiaacuteba proacutebaacuteljaacutek őket toumlbben is visszatartani A

paacuterbajban mindketten meghalnak Anyjuk Iocasta megoumlli magaacutet Creon leacutep troacutenra megtiltja a temeteacutest eacutes elűzi

Oedipust Az argosiak elvonulnak

12 koumlnyv Argia eacutes Antigone talaacutelkoznak Polynices holttesteacuteneacutel az Ismeacutenos partjaacuten eacutes Polynicest is Eteocles

maacuteglyaacutejaacutera fektetik Az argosi nők eleacuternek Atheacutenba Clementia oltaacuteraacutehoz A Theacutebaacuteba eacuterkező Theseus megoumlli

Creont helyreaacutelliacutetja a rendet eacutes elrendeli a holtak eltemeteacuteseacutet

1 Adrastus serlege

Miutaacuten az Eteoclesszel valoacute egyezseacuteg eacutertelmeacuteben Polynices elhagyja Theacutebaacutet (Theb 1 312ndash

314) eacutes Argosba megy eacutejjel oumlsszetalaacutelkozik a hazaacutejaacuteboacutel testveacutergyilkossaacuteg miatt szaacuteműzoumltt

Tydeusszal akivel egymaacutesra taacutemadnak (Theb 1 401ndash446) Adrastus Argos kiraacutelya meghallja

laacutermaacutejukat eacutes egy koraacutebbi joacuteslatnak koumlszoumlnhetően (Theb 1 391ndash400) a rajtuk leacutevő medve-

eacutes oroszlaacutenbőr miatt (Theb 1 482ndash490) felismeri bennuumlk leendő vejeit184

kibeacutekiacuteti majd

megvendeacutegeli őket Adrastus a lakoma veacutegeacuten bort aacuteldoz Apolloacutennak185

Az aacuteldozati edeacuteny

statikus leiacuteraacutesa keacutet dinamikus reacuteszt vaacutelaszt el egymaacutestoacutel a lakoma leiacuteraacutesaacutet eacutes az italaacuteldozat

184

Maacutes forraacutesok szerint (vouml pl Apd 3 6 1) az oroszlaacuten eacutes a medve Tydeus eacutes Polynices pajzsaacuten laacutethatoacute

aacutebraacutezolaacutesok voltak 185

Az aacuteldozati ital krateacuterboacutel valoacute kioumlnteacuteseacutenek esetleges homeacuterosi előkeacutepe lehet az Ilias egy jelenete Hom Il 16

220ndash230


92

bemutataacutesaacutenak elbeszeacuteleacuteseacutet186

Az aacuteldozati edeacuteny diacutesziacuteteacutese a leiacuteraacutes szerint keacutet keacutepet aacutebraacutezol

egyreacuteszt Perseust a megoumllt Gorgoacuteval maacutesreacuteszt Ganymeacutedeacutes elrablaacutesaacutet

hellip tenet haec operum caelata figuras

aureus anguicomam praesecto Gorgona collo

ales habet iam iamque vagas (ita visus) in auras

exilit illa graves oculos languentiaque ora

paene movet vivoque etiam pallescit in auro

hinc Phrygius fulvis venator tollitur alis

Gargara desidunt surgenti et Troia recedit

stant maesti comites frustraque sonantia lassant

ora canes umbramque petunt et nubila latrant

Theb 1 543ndash551

A leiacuteraacutesnak toumlbb előkeacutepe is lehet Euripideacutes Eacutelektraacutejaacutenak egy jelenete szerint Perseus

eacutes a Gorgoacute levaacutegott feje Achilleus pajzsaacuten laacutethatoacute (Eur El 459ndash462)187

A Ganymeacutedeacutes

elrablaacutesaacutet aacutebraacutezoloacute keacutepek leiacuteraacutesa eseteacuteben intertextuaacutelis előkeacutepnek szokaacutes tekinteni az

Aeneisnek azt a reacuteszleteacutet amely a hajoacuteverseny győzteseacutenek Cloanthusnak a koumlpenyeacutet iacuterja le


holott a keacutet reacuteszletnek csak neacutehaacuteny a toumlrteacutenet elmeseacuteleacutese soraacuten

elkeruumllhetetlen szava egyezik ndash ahogy a Valerius Flaccusnaacutel eacutes Silius Italicusnaacutel szereplő

Ganymeacutedeacutes elrablaacutesaacutet leiacuteroacute ekphrasisok eseteacuteben is ndash iacutegy nincs szoacute intertextualitaacutesroacutel

A Statius eposzaacuteban leacutevő ekphrasisnak tehaacutet nem a koraacutebbi művekre valoacute utalaacutes a

ceacutelja sokkal inkaacutebb magaacuten az eposzon beluumll van meg a funkcioacuteja Az ekphrasisban mindkeacutet

keacutep neacutegy-neacutegy sorban van leiacuterva de a maacutesodik keacutep keacutet jelenetből aacutell Ez a megkettőzoumlttseacuteg az

eposzra is jellemző mivel ebben a klasszikus eposzoktoacutel elteacuterően nem egyetlen hős szerepel

hanem egy testveacuterpaacuter a főszereplő189

Az aacuteldozati edeacutenyen aacutebraacutezolt keacutet mitoloacutegiai szereplő is

egy paacuter keacutet egymaacutest kiegeacutesziacutető fele Perseus győzteskeacutent viszi a Gorgoacute fejeacutet miacuteg Ganymeacutedeacutest

legyőzoumlttkeacutent viszi a sas Perseus aktiacutev cselekvő Ganymeacutedeacutes viszont elszenvedője a vele

toumlrteacutenteknek ndash amit a raacutejuk vonatkozoacute aktiacutev eacutes passziacutev igealakok is kifejeznek a leiacuteraacutes szerint

Perseus eacutepp kezd a levegőbe emelkedni miacuteg Ganymeacutedeacutes maacuter a levegőből laacutetja a taacutejat190

Ganymeacutedeacutes szerepelteteacuteseacutenek tovaacutebbi oka is lehet őt Iuppiter ragadta el eacutes Argos

186

PFAU 2002 278 187

TAISNE 1994 276 188

RIPOLL 2000 498 189

PFAU 2002 277 190

PFAU 2002 280


93

megtisztiacutetaacutesaacutet is a főisten tervezi azaz abboacutel hogy szomoruacutesaacutegot okozott Ganymeacutedeacutes

atyjaacutenak arra lehet koumlvetkeztetni hogy szomoruacutesaacutegot fog okozni Argos szaacutemaacutera is191

Az első keacutep leiacuteraacutesa toumlbbszoumlr is utal a vizualitaacutesra illetve a keacutepek eacutelethűseacutegeacutere Perseus

majdnem a levegőbe emelkedik (iam iamque vagas hellip in auras exsilit)192

a Gorgoacute csaknem

mozgatja (paene movet) szemeit eacutes szaacutejaacutet eacutes baacuter az arany eacuteleacutenk sziacutenű meacutegis elsaacutepad

(pallescit) Az első keacutep eacuteleacutenk sziacuteneacutevel az arannyal szembeaacutelliacutethatoacute a maacutesodik keacutep

homaacutelyossaacutega a felemelkedő Ganymeacutedeacutes szaacutemaacutera az Ida-hegy eacutes Troacuteja egyre taacutevolabbra

keruumll eacutes iacutegy egyre keveacutesbeacute lesz laacutethatoacute A kutyaacutek Ganymeacutedeacutesnek csak az aacuternyeacutekaacutet tudjaacutek

uumlldoumlzni eacutes a szinteacuten aacuternyeacutekot adoacute felhőket ugatjaacutek

Az ekphrasis soraacuten nincs kimondva a keacutepek főszereplőinek a neve csak a raacutejuk

vonatkozoacute kifejezeacutesek alapjaacuten lehet őket azonosiacutetani Perseus eseteacuteben ez a szaacuternyas sarujaacutera

utaloacute aureus ales szoacutekapcsolat miacuteg Ganymeacutedeacutesre a Phrygius venator jelzős szerkezet utal

Az őt elragadoacute sasra vonatkozik a fulvis alis kifejezeacutes eacutes mivel a fulvus szoacute az arany tipikus

jelzője ez visszautal az arany sziacutennel jellemzett Perseusra193

Azaz mindkeacutet keacutep eseteacuteben

arany sziacutenű szaacuternyai vannak annak a szereplőnek aki a legyőzoumlttet elragadja194

A keacutet keacutep főszereplőjeacuten kiacutevuumll a Gorgoacute valamint Ganymeacutedeacutes elrablaacutesaacutenak tanuacutei is

szembeaacutelliacutethatoacutek egymaacutessal a Gorgoacute az első keacutep maacutesodik feleacutenek egyeduumlli szereplője miacuteg

Ganymeacutedeacutes taacutersai a maacutesodik ndash eleve keacutet jelentből aacutelloacute ndash keacutep maacutesodik feleacutenek szereplői akik

toumlbben vannak Ez tehaacutet megint a megkettőződeacutesre utal195

Tovaacutebbi ellenteacutet koumlztuumlk hogy a

Gorgoacute szinte mozgatja (movet) szemeit miacuteg a taacutersak aacutellnak (stant) Mindkeacutet reacuteszben

megjelenik hangadaacutesra utalva az ora szoacute de miacuteg a Gorgoacute halottkeacutent csak proacutebaacutel kiabaacutelni

addig a kutyaacutek elevenen ugatjaacutek a Ganymeacutedeacutest elragadoacute sast196

Hasonloacutean ahhoz ahogy a mitoloacutegiai szereplők neve nincs kimondva az ekphrasisban

a joacuteslat alapjaacuten Adrastus is neacutev neacutelkuumll ismeri fel joumlvendőbeli vejeit Tydeust eacutes Polynicest Ők

pedig oumlsszehasonliacutethatoacutek Perseusszal eacutes Ganymeacutedeacutesszel ndash meacuteg neveik is felcsereacutelhetők

hasonloacutesaacuteguk illetve azonos szoacutetagszaacutemuk miatt (Perseus ndash Tydeus Ganymeacutedeacutes ndash

Polynices)197

Polynices eacutes Ganymeacutedeacutes koumlzoumltt az a hasonloacutesaacuteg hogy Ganymeacutedeacutest a sas

feluumllről taacutemadja meg eacutes Polynices is iacutegy fogja majd megtaacutemadni testveacutereacutet (Theb 11 539ndash

191

VESSEY 1973 100 192

Ez a mondat nem felteacutetlenuumll a keacutep eacutelethűseacutegeacutere utal jeloumllheti Perseusnak a keacutepen elfoglalt helyzeteacutet is 193

PFAU 2002 280 194

PFAU 2002 281 195

PFAU 2002 284 196

PFAU 2002 282ndash283 197

PFAU 2002 285 A Ganymeacutedeacutes eacutes Polynices neve koumlzoumltti hasonloacutesaacuteg jobban tetten eacuterhető ha az utoacutebbi neveacutet

szinteacuten goumlroumlgoumls formaacuteban Polyneikeacutesnek iacuterjuk


94

543)198

Perseus eacutes Tydeus koumlzoumltt pedig az az oumlsszefuumlggeacutes hogy Perseus szaacutemaacutera a Gorgoacute

levaacutegott feje dicsőseacuteget miacuteg Tydeus szaacutemaacutera Melannipus levaacutegott feje halaacutelt hoz mivel eszik

belőle eacutes ez annyira elborzasztja Pallast hogy visszaveszi halhatatlansaacutegaacutet (vouml Theb 8 734ndash

766) Tydeus nemcsak Perseushoz hasonliacutethatoacute hanem Eteocles megkettőzeacutese is mivel

Polynices harcol vele ahogy majd testveacutereacutevel is199

Ganymeacutedeacutes eacutes Polynices koumlzoumltt tovaacutebbi paacuterhuzam hogy Ganymeacutedeacutest nem Perseus

rabolta el hanem egy maacutesik szinteacuten szaacuternyakkal rendelkező leacuteny aki Perseushoz

hasonliacutethatoacute (tehaacutet nem az aranyszaacuternyuacute Perseus hanem a hozzaacute hasonliacutethatoacute aranyszaacuternyuacute

sas) ndash Polynices pedig nem a Tydeus elleni harcban esik el hanem valaki maacutes ellen harcolva

aki Tydeushoz hasonliacutethatoacute (vagyis nem Tydeus ellen hanem a Tydeushoz hasonliacutethatoacute

Eteocles ellen harcolva)200

A Ganymeacutedeacutes elrablaacutesaacutet veacutegigneacutező szomoruacute taacutersak (maesti

comites) szerepelteteacutese szinteacuten előreutal Polynices halaacutelaacutera mivel a testveacuterpaacuterbajt megelőző

sorokban is ez a kifejezeacutes fog majd szerepelni (Theb 11 246)201

Az ekphrasisnak tehaacutet az az elsődleges funkcioacuteja hogy előreutaljon a hősoumlk keacutesőbbi

sorsaacutera azaz halaacutelukra Ezt azonban ironikussaacute teszi hogy ez egy lakoma elbeszeacuteleacutese koumlzben

toumlrteacutenik egy olyan keacutep leiacuteraacutesa aacuteltal amely Perseus dicső tetteacutet aacutebraacutezolja202

2 Az argosi kiraacutelyszobrok

Adrastus a lakoma utaacuten amelyen megvendeacutegelte Polynicest eacutes Tydeust bejelenti hogy

hozzaacutejuk adja laacutenyait Argiaacutet eacutes Deipyleacutet (Theb 2 152ndash172) A menyegzőt Adrastus

palotaacutejaacuteban tartjaacutek amelyet az argosi ősoumlk eacutercszobrai diacutesziacutetenek

hellip diffuderat Argos

expectata dies laeto regalia coetu

atria complentur species est cernere avorum

comminus et vivis certantia vultibus aera

tantum ausae perferre manus pater ipse bicornis

in laevum prona nixus sedet Inachus urna

198

PFAU 2002 286 199

PFAU 2002 286 Ehhez hasonloacutean az apoacutes szerepeacutebe leacutepő Adrastus Oedipus megkettőzeacutese mivel ő is egy

apafigura illetve egyben egy anti-Oedipus is 200

PFAU 2002 286 201

VESSEY 1973 100 202

PFAU 2002 287


95

hunc tegit Iasiusque senex placidusque Phoroneus

et bellator Abas indignatusque Tonantem

Acrisius nudoque ferens caput ense Coroebus

torvaque iam Danai facinus meditantis imago

exin mille duces

Theb 2 213ndash223

A leiacuteraacutes toumlbb ekphrasishoz hasonloacutean hangsuacutelyozza az alkotaacutesok eacutelethűseacutegeacutet az

eacutercszobrok kidolgozottsaacutega az eacutelő arcokeacuteival vetekszik

A jelenet előkeacutepe Vergilius Aeneiseacutenek egy reacuteszlete Latinus kiraacutely palotaacutejaacutenak leiacuteraacutesa

(Verg A 7 170ndash191) mivel ott is ősoumlk szobrai laacutethatoacutek eacutes mivel ott szinteacuten egy joumlvendőbeli

apoacutes palotaacutejaacuteroacutel van szoacute Latinus ugyanis laacutenyaacutet Laviniaacutet Aeneashoz fogja adni Statius heacutet

argosi őst sorol fel előreutalva ezzel a Theacuteba ellen induloacute heacutet hadvezeacuterre A megjeleniacutetett

argosi kiraacutelyok eacutes a Theacuteba ellen induloacute vezeacuterek koumlzoumltt toumlbb paacuterhuzamot is lehet talaacutelni meacuteg

ha nem is feleltethető meg mindegyik kiraacutely egy konkreacutet vezeacuternek203

Az ősoumlk koumlzuumll az első Inachus Io atyja aki a folyoacuteistenekre jellemzően keacutet szarvval

aacutebraacutezoltak eacutes egy viacutezmeriacutető edeacutenyre taacutemaszkodik Talaacuten az argosiak szaacutemaacutera szerencseacutetlen

kimenetelű haacuteboruacutera toumlrteacutenő utalaacutes hogy Inachus a bal oldalon laacutethatoacute mivel a joacuteslaacuteskor

eacuteszak feleacute neacutező goumlroumlgoumlk szaacutemaacutera a nyugatroacutel azaz bal oldalroacutel joumlvő madarak

szerencseacutetlenseacuteget jelentettek A szerelemben szerencseacutetlen sorsuacute laacutenya Io miatt Inachus

paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Adrastusszal mivel ez utoacutebbi laacutenyai is szerencseacutetlenuumll jaacuternak hiszen

haacutezassaacutegkoumlteacutesuumlk utaacuten hamar megoumlzvegyuumllnek204

Az oumlreg Iasius205

szinteacuten Adrastushoz hasonliacutethatoacute abboacutel a szempontboacutel hogy

Adrastus is oumlreg (vouml Theb 4 39 11 296)206

Mivel egyes mitograacutefusok szerint Io apja nem

Inachus hanem Iasus volt (vouml pl Apd 2 1 3) iacutegy Iasusszal kapcsolatban is elmondhatoacute az

Inachus eseteacuteben felvetett paacuterhuzam

A felsorolt ősoumlk koumlzuumll Phoroneus a koumlvetkező aki Inachus fia volt eacutes neacutehaacutenyan az

első embernek tartottaacutek Ő volt Argos alapiacutetoacuteja Uralkodaacutesbeli utoacutedjaacuteroacutel laacutenyaacutenak Niobeacutenak

fiaacuteroacutel Argosroacutel kapta a neveacutet a teruumllet amit azelőtt csak Phoroneus vaacuterosaacutenak hiacutevtak

203

HARRISON 2013 224 204

HARRISON 2013 224 205

Iasius neveacutenek van Iasus alakvaacuteltozata is A Theacuteba ellen induloacute heacutet hadvezeacuter egyikeacutenek Parthenopaeusnak

Atalanta az anyja aki Iasus laacutenya de az ősoumlk koumlzoumltt valoacutesziacutenűleg egy koraacutebban eacutelt Iasus nevű szemeacutelyről van

szoacute eacutes kicsi az eseacutelye hogy a hangsuacutelyozottan fiatal Parhenopaeus nagyapja szerepelne az ősoumlk koumlzoumltt maacuter csak

azeacutert is mert a legtoumlbb mitoloacutegiai toumlrteacutenet szerint ez az Iasus nem Argos kiraacutelya volt hanem Arkadiaacuteboacutel

szaacutermazott iacutegy a keacutet Iasus azonosiacutetaacutesaacutenak keveacutes alapja van Az IasiusndashIasus probleacutema reacuteszletesebb kifejteacuteseacutet

laacutesd GERVAIS 2013 ad loc 206

HARRISON 2013 224


96

Az eddig csak egy-egy toumlbbnyire nyugalmat aacuterasztoacute jelzővel (bicornis senex

placidus) jellemzett ősoumlket harciasabbak koumlvetik eacutes jellemzeacutesuumlk is hosszabb egy kicsivel

Koumlzuumlluumlk az első Abas eacutes a raacute vonatkozoacute eacutertelmező a bellator szoacute maacuteris harcra utal Abas

gyermekeiről Acrisiusroacutel eacutes Proitosroacutel uacutegy tartjaacutek maacuter anyjuk meacuteheacuteben is veszekedtek

egymaacutessal keacutesőbb pedig harcban doumlntoumltteacutek el hogy kieacute legyen az Argos foumlloumltti uralom Ezt

Acrisius nyerte el majd mikor Proitos visszateacutert egy hadsereggel eacutes elfoglalta Tirynst a

testveacuterek Argost felosztva uralkodtak (Apd 2 2 1) Ez a testveacuterharc Eteocles eacutes Polynices

harcaacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba

Acrisius egyszer azt a joacuteslatot kapta hogy laacutenyaacutenak Danaeacutenak fia fogja megoumllni őt

ezeacutert Acrisius megproacutebaacutelta megakadaacutelyozni hogy laacutenyaacutenak gyermeke szuumllessen Iuppiter

azonban arany eső keacutepeacuteben meglaacutetogatta Danaeacutet iacutegy szuumlletett meg Perseus aki keacutesőbb baacuter

csak veacuteletlenseacutegből de valoacuteban megoumllte Acrisiust Acrisiusnak a sors illetve az istenek

akarata elleni kuumlzdelme Capaneus isteneket megvető magatartaacutesaacuteval vethető oumlssze207

ő

ugyanis Theacuteba ostromakor a vaacuterosfalra felmaacuteszva szaacutemon keacuteri az isteneket hogy mieacutert nem

veacutedik Theacutebaacutet mire Iuppiter villaacutema halaacutelra suacutejtja (Theb 10 837ndash939)

Az ősoumlk felsorolaacutesaacuteban Coroebus a koumlvetkező aki nem volt ugyan Argos kiraacutelya de

fontos szerepe volt a vaacuteros toumlrteacuteneteacuteben amikor Apollo fiaacutenak Linusnak halaacutela miatt

bosszuacuteboacutel Argosba kuumlldte Poeneacutet aki elragadta a gyermekeket anyjuktoacutel Coroebus volt az

aki Poeneacutet megoumllte Ennek toumlrteacuteneteacutet Adrastus maacuter koraacutebban elmeseacutelte az eposzban

meacuteghozzaacute azon a lakomaacuten amelyen vendeacuteguumll laacutetta Polynicest eacutes Tydeust (Theb 1 557ndash672)

A szobrok koumlzoumltt Coroebus kardjaacuten egy fejjel laacutethatoacute ami feltehetőleg az aacuteltala megoumllt Poene

feje A mondatot uacutegy is lehetne eacutertelmezni hogy a fej a kardot diacutesziacutetette de itt valoacutesziacutenűleg

nem a kardon leacutevő aacutebraacutezolaacutesroacutel hanem a szobor reacuteszekeacutent megfaragott fejről van szoacute

A neacutev szerint megemliacutetett ősoumlk koumlzuumll Danaus az utolsoacute akinek maacuter keacutepe is borzasztoacute

(torva) eacutes gaztetteacuten azaz leendő vejeinek a naacuteszeacutejszakaacuten toumlrteacutenő meggyilkolaacutesaacuten

gondolkozik Ez a mitoloacutegiai toumlrteacutenet ismeacutet feacuterjeiket elvesztő laacutenyokroacutel szoacutel iacutegy Adrastus ndash

feacuterjeiket hamarosan elvesztő laacutenyai miatt ndash Danausszal is paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Hasonloacute

paacuterhuzamot lehetett felfedezni Adrastus eacutes az elsőkeacutent megnevezett ős Inachus koumlzoumltt iacutegy

ezek a paacuterhuzamok keretet adnak az ekphrasisnak Az ősoumlk felsorolaacutesa nem Argosban valoacute

uralkodaacutesuk sorrendjeacuteben toumlrteacutenik ennek talaacuten eacuteppen az az oka hogy ez a keret leacutetrejoumlhessen

Danaust Polynicessel is oumlssze lehet hasonliacutetani mivel az argosi kiraacutely laacutenyait buzdiacutetja

feacuterjuumlk megoumlleacuteseacutere miacuteg Polynices szinteacuten rokonveacuter kiontaacutesaacutera keacuteszuumll eacutes a haacuteboruacutet a

207

HARRISON 2013 224


97

testveacutereacutevel viacutevott kuumlzdelemben akarja eldoumlnteni Ezt az oumlsszefuumlggeacutest az is alaacutetaacutemasztja hogy

az itt hasznaacutelt facinus szoacute a haacuteboruacutet lezaacuteroacute testveacuterpaacuterbajra vonatkoztatva is előfordul keacutesőbb

az eposzban (Theb 11 332 11 535)208

A leiacuteraacutes szerint a palotaacuteban meacuteg tovaacutebbi ősoumlk szobrai is laacutethatoacutek voltak (exin mille

duces) de csak heacutet van neacutev szerint megemliacutetve az eddigiek alapjaacuten azonban ennek a heacutet

ősnek mindegyike oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute valamilyen moacutedon a Thebais cselekmeacutenyeacutenek

valamelyik szereplőjeacutevel

3 Harmonia nyaklaacutenca

A haacutezassaacutegi szertartaacutes reacuteszekeacutent Adrastus laacutenyai elmennek Pallas templomaacutehoz Itt rossz

oacutemenkeacutent eleacutejuumlk esik egy Euhippus nevű harcostoacutel zsaacutekmaacutenyolt pajzs valamint rejteacutelyes

hangok hallatszanak a szenteacutely belsejeacuteből (Theb 2 251ndash261) Az elbeszeacutelő megjegyzi hogy

mindez nem csoda mivel Argia a feacuterjeacutetől ajaacutendeacutekba kapott eacutekszert Harmonia nyaklaacutencaacutet

viseli ami szerencseacutetlenseacutegeacutet hoz

nec mirum nam tu infaustos donante marito

ornatus Argia geris dirumque monile

Harmoniae

Theb 2 265ndash267

A leiacuteraacutes alapjaacuten a nyaklaacutencot Vulcanus keacutesziacutetette miutaacuten feleseacutege Venus megcsalta őt

a hadistennel Vulcanus a rontaacutest hozoacute eacutekszert Venus Marstoacutel szuumlletett laacutenyaacutenak

Harmoniaacutenak a Theacutebaacutet alapiacutetoacute Cadmus feleseacutegeacutenek adta naacuteszajaacutendeacutekul209

hogy iacutegy aacutelljon

bosszuacutet Venuson amieacutert az megcsalta őt

Lemnius haec ut prisca fides Mavortia longum

furta dolens capto postquam nil obstat amori

poena nec ultrices castigavere catenae

Harmoniae dotale decus sub luce iugali

struxerat

Theb 2 269ndash273

208

HARRISON 2013 225 209

A nyaklaacutenc toumlrteacuteneteacutenek ez az eleme egyeduumll Statiusnaacutel szerepel Eredete eacutes tovaacutebbajaacutendeacutekozaacutesa toumlrteacuteneteacutenek

egyeacuteb vaacuteltozatairoacutel ld Apd 2 4 3


98

A nyaklaacutenc keacutesziacuteteacuteseacutenek elsődleges oka tehaacutet Vulcanus bosszuacutevaacutegya210

A nyaklaacutenc

konkreacutet leiacuteraacutesaacutet megelőző reacutesz annak eredeteacutet taacutergyalja miacuteg a leiacuteraacutes utaacuteni sorok a nyaklaacutencot

valaha hordoacute nőket veszik sorra Maga a leiacuteraacutes bemutatja a nyaklaacutenc kineacutezeteacutet eacutes megemliacuteti

hogy aacutebraacutezolaacutesok is voltak rajta

hellip ibi arcano florentes igne zmaragdos

cingit et infaustas percussum adamanta figuras

Gorgoneosque orbes Siculaque incude relictos

fulminis extremi cineres viridumque draconum

lucentes a fronte iubas hic flebile germen

Hesperidum et dirum Phrixei velleris aurum

tum varias pestes raptumque interplicat atro

Tisiphones de crine ducem et quae pessima ceston

vis probat haec circum spumis lunaribus unguit

callidus atque hilari perfundit cuncta veneno

Theb 2 276ndash285

Ezzel a reacutesszel kapcsolatban keacuterdeacuteses hogy a figuras szoacute utaacuten felsorolt dolgokra mint

a figuras eacutertelmezőire kell-e tekintenuumlnk vagyis azokat aacutebraacutezolaacutesoknak kell-e elkeacutepzelnuumlnk

vagy uacutegy kell eacutertenuumlnk hogy mindazok valoacutesaacutegosan is a nyaklaacutenc reacuteszei voltak Vulcanus

isteni erejeacuteből eacutes lehetőseacutegeiből adoacutedoacutean az utoacutebbi a valoacutesziacutenűbb

A leiacuteraacutes elsőkeacutent titkos tűzzel ragyogoacute smaragdokat nevez meg a nyaklaacutenc

alkotoacutereacuteszeikeacutent211

A smaragd a latinban szokatlan maacutessalhangzoacute-torloacutedaacutessal kezdődő neve

miatt is a nyaklaacutenc kuumlloumlnlegesseacutegeacutet fejezi ki212

A smaragdok utaacuten gyeacutemaacutentba veacutesett

baljoacuteslatuacute figuraacutek emliacuteteacutese koumlvetkezik Ez a reacutesz Vulcanus termeacuteszetfeletti keacutepesseacutegeire

utalhat mivel csak egy isten lehet keacutepes arra hogy a minden maacutes anyagnaacutel kemeacutenyebb

gyeacutemaacutentot megmunkaacutelja eacutes figuraacutekat veacutessen bele213

A gyeacutemaacutent a latin irodalomban a legtoumlbb

esetben a haacuteboruacuteval a kiengesztelhetetlenseacuteggel a halaacutellal eacutes az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteggal aacutell

kapcsolatban214

Vagyis a negatiacutev asszociaacutecioacutek is noumlvelik a nyaklaacutenc baljoacuteslatuacutesaacutegaacutet

A gyeacutemaacutentba veacutesett figuraacutek utaacuten felsorolt dolgok eseteacuteben tovaacutebbra is keacuterdeacuteses hogy

azok aacutebraacutezolaacutesok-e vagy valoacutesaacutegos dolgok Ezek koumlzuumll az első a bdquoGorgoneos orbesrdquo ami az

eacutertelmezők eacutes fordiacutetoacutek toumlbbseacutege szerint Gorgoacute-szemeket jelent amelyekre raacuteneacutezve mindenki

210

MCNELIS 2008 275 211

Az istenek gyűleacutesekor a gyuumllekezeacutesuumlk helyeacuteuumll vaacutelasztott csarnok ajtajai ragyognak titkos feacutennyel eacutes ez ott a

smaragdok ragyogaacutesaacutet leiacuteroacute mondateacutehoz nagyon hasonloacute moacutedon van megfogalmazva (vouml Theb 1 210) 212

GERVAIS 2013 ad 276ndash88 213


GERVAIS 2013 ad loc


99

kőveacute vaacuteltozik Vulcanus isteni erejeacutet figyelembe veacuteve akaacuter az is elkeacutepzelhető hogy a

nyaklaacutencon valoacutedi Gorgoacute-szemek voltak Az orbis szoacute sokreacutetegű jelenteacutese miatt pedig az is

lehetseacuteges hogy a kifejezeacutes Gorgoacute-fős pajzsokat jelent amelyek mint aacutebraacutezolaacutesok voltak a

gyeacutemaacutentokon A kőveacute dermesztő Gorgoacute-szemek azonban ebben az esetben is megjelennek a

nyaklaacutencon A Gorgoacutekroacutel tudjuk hogy kiacutegyoacutehajuacuteak eacutes a kiacutegyoacutekroacutel szinteacuten a gonoszsaacutegra eacutes a

halaacutelra lehet asszociaacutelni (nem csak a keacutesőbb Opheltest megoumllő kiacutegyoacute miatt) raacuteadaacutesul a leiacuteraacutes

toumlbbi reacuteszeacutenek legtoumlbbje szinteacuten kapcsolatba hozhatoacute kiacutegyoacutekkal

A nyaklaacutenc koumlvetkező reacutesze neacutemi hamu amely rajta maradt Vulcanus uumlllőjeacuten miutaacuten

veacutegzett Iuppiter egyik villaacutemaacutenak elkeacutesziacuteteacuteseacutevel (talaacuten eacuteppen azeacuteval amellyel a főisten

keacutesőbb Capaneust fogja halaacutelra suacutejtani) A hamuroacutel neheacutez elkeacutepzelni hogy aacutebraacutezolaacuteskeacutent eacutes

nem valoacutesaacutegosan lenne jelen a nyaklaacutencon A villaacutem mindenesetre Iuppiter kezeacuteben a

bosszuacuteaacutellaacutes eszkoumlze ahogy Vulcanus szaacutemaacutera a nyaklaacutenc ndash tehaacutet valoacutesziacutenűleg azeacutert kell raacute ez

a hamu hogy az valoacuteban bosszuacuteaacutelloacute eszkoumlzkeacutent műkoumldjoumln

Iuppiter villaacutemaacutenak hamuja utaacuten kiacutegyoacutek tareacutejai koumlvetkeznek A minden bizonnyal

valoacutesaacutegosan jelenleacutevő hamu utaacuten nem lenne logikus ha az elbeszeacutelő aacutebraacutezolaacutesok

felsorolaacutesaacutehoz teacuterne vissza iacutegy a kiacutegyoacutetareacutejoknak is mindenkeacuteppen valoacutediaknak kell lenniuumlk

Itt tehaacutet a kiacutegyoacutek maacuter nemcsak asszociatiacutev szinten reacuteszei a nyaklaacutencnak hanem egy darabjuk

valoacutesaacutegosan is jelen van A tarajos kiacutegyoacutek egyeacutebkeacutent gyakori mitikus szoumlrnyek voltak baacuter

Plinius tagadta valoacutes leacutetezeacutesuumlket (Plin Nat 11 122)215

de ez termeacuteszetesen nem lehetett

akadaacutely a mitoloacutegiaacuteban leacutetező Vulcanus szaacutemaacutera hogy kiacutegyoacutetareacutejokat tegyen a nyaklaacutencra

A kiacutegyoacutek jelzőjekeacutent a viridum szoacute toumlbb mindent is kifejezhet Lehet sziacutenneacutevkeacutent

eacutertelmezni amely esetben azt jelenti hogy a kiacutegyoacutek sziacutene eacutes iacutegy reacuteszben a nyaklaacutenceacute is zoumlld

volt bdquoFrissrdquo eacutes bdquofiatalrdquo jelenteacutese miatt ugyanakkor a nyaklaacutenc elkeacuteszuumllte utaacuten nem sokkal uacutej

kiacutegyoacutekkaacute vaacuteloacute Cadmust eacutes Harmoniaacutet is eszuumlnkbe juttathatja216

A nyaklaacutenc koumlvetkező alkotoacuteeleme a Hesperidaacutek sirataacutesra meacuteltoacute (flebilis) gyuumlmoumllcse

azaz egy aranyalma A flebilis jelző hasznaacutelataacutet toumlbb dolog is magyaraacutezhatja egyreacuteszt a

Hesperidaacutek mikor az Argonautaacutek naacuteluk jaacutertak panaszkodtak a tőluumlk Hercules aacuteltal ellopott

aranyalmaacutek miatt (vouml AR 1 1396ndash1435) maacutesreacuteszt valoacutesziacutenűleg Hippomenes is a Hesperidaacutek

almaacuteit hasznaacutelta az Atalanta kezeacuteeacutert zajloacute futoacuteversenyen hogy elterelje a laacuteny figyelmeacutet

akinek gyermeke Parthenopaeus keacutesőbb eacuteleteacutet veszti ami miatt Atalanta vigasztalhatatlan

Mindezek mellett a testveacuterek viszaacutelykodaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute Thebais eacutes a Theacuteba elleni haacuteboruacute

215

GERVAIS 2013 ad loc 216

GERVAIS 2013 ad loc


100

kirobbanaacutesaacutehoz hozzaacutesegiacutető nyaklaacutenc kapcsaacuten eszuumlnkbe juthat Eris viszaacutelyt keltő aranyalmaacuteja

is217

Az aranyalmaacutekon kiacutevuumll a nyaklaacutencnak az aranygyapjuacute vagy legalaacutebbis annak egy

darabja218

is a reacutesze volt Az aranyalmaacutek eacutes az aranygyapjuacute koumlzoumltt anyagukon kiacutevuumll az is

koumlzoumls hogy azokat s ezt is egy-egy saacuterkaacuteny őrizte Az aranygyapjuacuteroacutel Iasoacutenra roacutela

Hypsipyleacutere majd a raacutebiacutezott gyermekre Opheltesre eacutes emiatt megint a fiuacutet megoumllő kiacutegyoacutera

lehet asszociaacutelni

Az aranygyapjuacute termeacuteszetesen a theacutebai mondakoumlrhoumlz is kapcsoloacutedik mivel Phrixos eacutes

Helleacute menekuumlltek azon az aranygyapjas koson Kolchisba amelynek bundaacutejaacuteboacutel az

aranygyapjuacute lett miutaacuten Phrixos felaacuteldozta Phrixos eacutes Helleacute Athamas eacutes Nepheleacute gyermekei

mostohaanyjuk Ino Cadmus laacutenya elől menekuumlltek ndash keacutetseacutegkiacutevuumll csak joacuteval az utaacuten hogy

Cadmus eacutes Harmonia oumlsszehaacutezasodtak Azaz a Harmoniaacutenak szaacutent naacuteszajaacutendeacutek keacutesziacuteteacutesekor

az aranygyapjuacutenak meacuteg nem szabadna leacuteteznie Keacuterdeacuteses hogy ezt Statius

koumlvetkezetlenseacutegeacutenek kell-e tekintenuumlnk vagy az aranygyapjuacute emliacuteteacutese szaacutendeacutekos a reacuteszeacuteről

eacutes ezzel akar utalni Vulcanus isteni leacuteteacutenek időn kiacutevuumlliseacutegeacutere De az is lehetseacuteges hogy

egyszerűen csak nem kell logikaacutet keresni a mitoloacutegiai kronoloacutegiaacuteban

Vulcanus az eddig felsorolt dolgokat egy Tisiphone hajaacuteboacutel szakiacutetott kiacutegyoacuteval vonja

koumlruumll Itt tehaacutet ismeacutet konkreacutetan eacutes most maacuter teljes egeacuteszeacuteben vaacutelik egy kiacutegyoacute a nyaklaacutenc

reacuteszeacuteveacute A kiacutegyoacute koumlruumllfonaacutesaacutet leiacuteroacute sorokban a szavak elrendezeacutese is utal a nyaklaacutenc alakjaacutera

a koumlrkoumlroumlsseacutegre219

Tisiphone megemliacuteteacuteseacutenek pedig azeacutert van jelentőseacutege mert neki fontos

szerep jut a Thebaisban a cselekmeacuteny megindulaacutesaacutenak legelejeacuten Oedipus őt hiacutevja segiacutetseacuteguumll

mikor megaacutetkozza fiait

A kiacutegyoacute utaacuten Venus vaacutegykeltő oumlve koumlvetkezik ndash ismeacutet egy olyan taacutergy amelyet valami

koumlreacute lehet fűzni Ezzel kapcsolatban keacuterdeacuteses hogy ha nem aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacuteroacutel van szoacute

akkor hogyan lehetett a nyaklaacutenc reacutesze Vulcanusnak hogyan sikeruumllt azt megszereznie

Venustoacutel Mindenesetre koumlltői lelemeacutenyesseacutegről aacuterulkodik hogy Vulcanus Venus sajaacutet

fegyvereacutet hasznaacutelja fel ellene220

Vulcanus az eddig felsorolt dolgokat bekeni holdhabbal eacutes meacutereggel Ezek

nyilvaacutenvaloacutean a laacutenc maacutegikus hataacutesaacutet erősiacutetik Ahogy valoacutesziacutenűleg a gonoszsaacutegot

szimbolizaacuteloacute kiacutegyoacutek is amelyek a kiacutegyoacutehajuacute Gorgoacutek a kiacutegyoacutetarajak a saacuterkaacutenykiacutegyoacutek aacuteltal

217




GERVAIS 2013 ad loc


101

őrzoumltt aranyalmaacutek eacutes az aranygyapjuacute valamint a Tisiphone hajaacuteboacutel kiteacutepett kiacutegyoacute

megemliacuteteacutese miatt szinte folyamatosan jelen vannak a nyaklaacutenc leiacuteraacutesaacuteban

A kiacutegyoacutekra jellemző a tekeredeacutes a csavarodaacutes ahogy a nyaklaacutencra is eacutes a

koumlrkoumlroumlsseacuteg a nyaklaacutencot leiacuteroacute reacutesz szerkezeteacuteben is kimutathatoacute az ugyanis a koumlvetkező

reacuteszekre feloszthatoacute keretes szerkezet Argia megszoacuteliacutetaacutesa (265ndash267) a nyaklaacutenc leiacuteraacutesaacutenak

bevezeteacutese (267ndash268) a nyaklaacutenc eredeteacutenek leiacuteraacutesa (269ndash275) a nyaklaacutenc leiacuteraacutesa (275ndash288)

a nők listaacuteja akik valaha hordtaacutek a nyaklaacutencot (289ndash293) Iocasta megszoacuteliacutetaacutesa (294ndash296)221

A nyaklaacutencroacutel szoacuteloacute sorok utaacuteni reacuteszből kideruumll hogy Amphiaraus feleseacutege Eriphyle

nagyon szerette volna ha oumlveacute lehet az eacutekszer (vouml Theb 2 299ndash305) Keacutesőbb amikor a joumlvőt

ismerő Amphiaraus a Theacuteba elleni harcban nem akar reacuteszt venni Argia ndash aki azt mondja nem

tartja illőnek hogy kicicomaacutezza magaacutet miacuteg feacuterje a haacuteboruacuteban van ndash uacutegy doumlnt odaadja a

nyaklaacutencot Eriphyleacutenek hogy az meggyőzze feacuterjeacutet a harcban valoacute reacuteszveacutetelről eacutes oumlruumllhessen

az eacutekszernek miacuteg a joacutes taacutevol van (Theb 4 187ndash210) Az elbeszeacutelő ezutaacuten megjegyzi hogy

mindez Tisiphoneacutet oumlroumlmmel toumlltoumltte el et grave Tisiphone risit gavisa futuris (Theb 4 213)

Tisiphone emliacuteteacutese itt eszuumlnkbe juttatja a nyaklaacutenc leiacuteraacutesaacutet hiszen az egyik hajszaacutela egy

kiacutegyoacute annak is reacutesze A gonoszsaacutegot megtestesiacutető kiacutegyoacute miatt tehaacutet a nyaklaacutencnak

szimbolikus jelentőseacutege van a theacutebai dinasztia oumlroumlkletes gonoszsaacutegaacutet jeleniacuteti meg ami most a

nyaklaacutenc tovaacutebbajaacutendeacutekozaacutesa aacuteltal Argosba is eleacuter222

Mindezek alapjaacuten a nyaklaacutenc szerepelteteacuteseacutenek eacutes leiacuteraacutesaacutenak megvan ugyan a maga

poeacutetikai funkcioacuteja viszont ndash baacuter műalkotaacutes leiacuteraacutesaacuteroacutel van szoacute ndash mivel a nyaklaacutencon leacutevő

aacutebraacutezolaacutesok csak emliacuteteacutes szintjeacuten jelennek meg nem beszeacutelhetuumlnk keacutepleiacuteraacutesroacutel eacutes mivel a

nyaklaacutencot alkotoacute dolgok oumlnmagukkeacutent vannak jelen eacutes nem valaminek a megismeacutetleacutesei

tehaacutet nem reprezentaacutecioacutek a nyaklaacutenc leiacuteraacutesa a disszertaacutecioacute bevezetőjeacuteben megfogalmazott

definiacutecioacute alapjaacuten nem ekphrasis Elemzeacuteseacutet meacutegis fontosnak tartottam egyreacuteszt mert sokan

ekphrasiskeacutent tekintenek erre a szoumlvegreacuteszletre is maacutesreacuteszt mert ez a leiacuteraacutes is

ekphrasisokeacutehoz nagyon hasonloacute szerepet toumllt be

4 Polynices kardja

Az eposz negyedik koumlnyveacutenek elejeacuten talaacutelhatoacute a Theacuteba ellen induloacute hősoumlk kataloacutegusa Ebben

Adrastus bemutataacutesa utaacuten Polynicesre keruumll sor aki ugyanazt a ruhaacutet viseli mint mikor

Tydeusszal talaacutelkozott kardjaacuten pedig a Sphinx laacutethatoacute

221

GEORGACOPOULOU 1996 346 alapjaacuten 222

VESSEY 1973 139


102

idem habitus eadem arma viro quae debitus hospes

hiberna sub nocte tulit Teumesius implet

terga leo et gemino lucent hastilia ferro

aspera vulnifico subter latus ense riget Sphinx

Theb 4 84ndash87

A Sphinx keacutepe a kardon a pajzsok diacutesziacuteteacuteseacutehez hasonloacute funkcioacuteval biacuter egyreacuteszt

Polynices szaacutermazaacutesaacutet jeloumlli maacutesreacuteszt a szoumlrny aacutebraacutezolaacutesa miatt az ellenseacuteg megreacutemiacuteteacuteseacutenek

szerepeacutet is betoumllti223

Ezen kiacutevuumll a Sphinx Theacuteba bűneire is emleacutekeztet mivel Heacutera azutaacuten

kuumlldte őt a vaacuterosba hogy Oedipus megoumllte apjaacutet Laiust eacutes Creoneacute lett az uralom (Apd 3 5

8 Hyg Fab 67) Aischylos trageacutediaacutejaacuteban a Theacuteba ellen vonuloacute vezeacutereket bemutatoacute hiacuternoumlk is

a vaacuteros gyalaacutezataacutenak nevezi a Sphinxet amely ott Parthenopaios pajzsaacutet diacutesziacuteti (vouml Ais Sep

540ndash544) A Sphinx emliacuteteacutese Eteocles hitszegeacuteseacutet is eszuumlnkbe juttathatja mivel a theacutebai

koumlvetseacutegből hazafeleacute tartoacute Tydeusra ott lesnek Eteocles emberei ahol koraacutebban a Sphinx volt

(Theb 2 496ndash526)

5 A Tydeus aacuteltal vezetett neacutepek sisakja

A kataloacutegusban Polynices utaacuten Tydeus koumlvetkezik Az aacuteltala vezetett neacutepek aranyozott

mellveacutertet viselnek kezuumlkben daacuterda van eacutes sisakjukon Mars laacutethatoacute

omnibus aeratae propugnant pectora crates

pilaque saeva manu patrius stat casside Mavors

Theb 4 110ndash111

A Mavorsra azaz Marsa vonatkozoacute patrius jelző a sisakon leacutevő keacutep eredetmegjeloumllő

funkcioacutejaacutera utal Mars őskeacutent valoacute megnevezeacuteseacutenek talaacuten az az oka hogy Meleagernek

Tydeus feacuteltestveacutereacutenek224

fogantataacutesa eacutejszakaacutejaacuten Tydeus apjaacuten Oeneuson kiacutevuumll Mars is egyuumltt

haacutelt a gyermek keacutesőbbi anyjaacuteval Althaeaacuteval (vouml Hyg Fab 171)

223

A fegyverek ilyen funkcioacutejaacutet Statius is tudatosan alkalmazza eacutes kihasznaacutelja leiacuteraacutesaiban amit toumlbbek koumlzoumltt az

is bizonyiacutet hogy meacuteg Mars is szoumlrnyaacutebraacutezolaacutesokkal diacutesziacutetett fegyvereket visel amikor Iuppiter felkeresi őt hogy

harcra buzdiacutetsa

hellipille furentes

Bistonas et Geticas populatus caedibus urbes

turbidus aetherias currus urguebat ad arces

fulmine cristatum galeae iubar armaque in auro

tristia terrificis monstrorum animata figuris

incutiens

Theb 3220ndash225 224

A forraacutesok ellentmondaacutesosak azzal kapcsolatban hogy ki volt Tydeus anyja eacutes ebben a keacuterdeacutesben Statius

nem foglal aacutellaacutest


103

6 Hippomedon pajzsa

A kataloacutegusban Tydeus utaacuten Hippomedon koumlvetkezik Az elbeszeacutelő felsorolja az aacuteltala

vezetett neacutepeket majd leiacuterja fegyvereit E leiacuteraacutes szerint a hős pajzsaacuten a Danaidaacutek toumlrteacuteneteacutenek

aacutebraacutezolaacutesa volt laacutethatoacute

hos agitat pulchraeque docet virtutis amorem

arduus Hippomedon capiti tremit aerea cassis

ter niveum scandente iuba latus omne sub armis

ferrea suta terunt umeros ac pectora late

flammeus orbis habet perfectaque vivit in auro

nox Danai sontes Furiarum lampade nigra

quinquaginta ardent thalami pater ipse cruentis

in foribus laudatque nefas atque inspicit enses

Theb 4 128ndash135

Az ekphrasis toumlbb szava is utal a keacutep eacuteleacutenkseacutegeacutere A pajzs feacutenyes (flammeus) a rajta

leacutevő keacutepet az arany sziacuten jellemzi (in auro) eacutes a Danaidaacutek naacuteszaacutegyai is ragyognak (ardent) Az

ardent eacutes a flammeus szavak ndash a Furiaacutek faacuteklyaacutejaacuteval egyuumltt ndash a tűz keacutepeacutet is megideacutezik a

flammeus szoacute ugyanakkor a flammeumot a menyasszony laacutengsziacutenű lakodalmi faacutetylaacutet is

eszuumlnkbe juttathatja Szinteacuten az eskuumlvőre utal hogy a Furiaacuteknaacutel faacuteklyaacutek vannak amelyek a

lakodalmi menetnek is kelleacutekei A keacutep eacuteleacutenkseacutegeacutevel eacutes az eskuumlvő vidaacutemsaacutegaacutera valoacute utalaacutessal

ellenteacutetben aacutell azonban hogy a Furiaacutek viszik a faacuteklyaacutekat amelyek raacuteadaacutesul soumlteacutetek (nigra) Ez

keacutetseacutegtelenuumll az aacutebraacutezolt eskuumlvő aacuternyoldalaacutet a Danaidaacutek gaztetteacutet hivatott kifejezni225

Az

ardent szoacute iacutegy aacutetvitt eacutertelemben is eacuterthető a Danaidaacutek a Furiaacutek hataacutesaacutera duumlhoumldnek fel eacutes oumllik

meg feacuterjuumlket

A leiacuteraacutes nemcsak a keacutep eacuteleacutenkseacutegeacutere hanem annak eacutelethűseacutegeacutere is utal a vivit eacutes a

perfecta szavakkal Az utoacutebbi egyszerre fejezheti ki a keacutep toumlkeacuteletesseacutegeacutet illetve a Danaidaacutek

tetteacutenek befejezettseacutegeacutet amit az is jelez hogy az ajtoacutek maacuter veacuteresek (cruentis in foribus)

A keacutepen maga Danaus is laacutethatoacute amint egyeteacutertőleg neacutezi laacutenyai tetteacutet Az ő aacutebraacutezolaacutesa

esetleg tekinthető szaacutermazaacutesjeloumllő funkcioacutejuacutenak mivel Hippomden Talausnak egy argosi

kiraacutelynak a fia eacutes Danaus is Argos kiraacutelya volt baacuter a keacutet kiraacutely koumlzoumltt nincs rokoni kapcsolat

Neacutemely eacutertelmezeacutes szerint az ekphrasis Hippomedon illetve a Theacuteba ellen induloacutek sorsaacutet

vetiacuteti előre eacutes az argosi laacutenyok aacuteltal elkoumlvetett gyilkossaacuteg az argosi hősoumlk veacutegső bukaacutesaacutera

225

Propertius egyik (a csataacuteban taacutevolleacutevő feacuterjeacutehez levelet iacuteroacute baacutenkoacutedoacute feleseacuteg szerepeacutebe belehelyezkedő)

eleacutegiaacutejaacuteban (Prop 4 3) is rossz oacutemenkeacutent jelenik meg a feketefeacutenyű faacuteklya (fax hellip lumina nigra)


104

utal226

Ezek alapjaacuten joacute neacutehaacuteny maacutesik ekphrasishoz hasonloacutean itt is fordiacutetott oumlntuumlkroumlző

jelentről lehet beszeacutelni mivel a keacutep neacutezőinek nem a gyilkosokkal hanem a meggyilkoltakkal

kellene azonosiacutetaniuk magukat227

Hippomedon eacutes a Danaidaacutek koumlzoumltt tovaacutebbi oumlsszefuumlggeacutest is lehet talaacutelni Hippomedon a

Theacuteba elleni harc soraacuten megoumlli az Ismeacutenos folyoacute isteneacutenek unokaacutejaacutet Crenaeust mire a

folyoacuteisten unokaacutejaacutet megbosszulandoacute megoumlli Hippomedont (Theb 9 315ndash539) a Danaidaacutek

pedig azzal bűnhődnek az alvilaacutegban feacuterjuumlk megoumlleacuteseacuteeacutert hogy vizet kell hordaniuk egy lyukas

hordoacuteba (Hyg Fab 168) vagyis a viacutez valamilyen formaacuteban Hippomedon eacutes a Danidaacutek

szaacutemaacutera is buumlnteteacutest jelent

7 Molorchus haacutezaacutenak ajtaja

A kataloacutegusban Hippomedon bemutataacutesa utaacuten a Tirynsből eacutes Nemeaacuteboacutel eacuterkező harcosok

felsorolaacutesa koumlvetkezik Ezek a vaacuterosok Herculeshez koumlthetők ahogy a Nemeaacutehoz koumlzeli

Kleoacutenai is ahol Molorchus228

szaacutellaacutest adott a heacuterosznak mikor az a nemeai oroszlaacuten

megoumlleacuteseacutere keacuteszuumllt Az eposzboacutel megtudjuk hogy Molorchus haacutezaacutenak ajtajaacutet a feacutelisten

fegyvereink aacutebraacutezolaacutesa diacutesziacutetette

dat Nemea comites et quas in proelia vires

sacra Cleonaei cogunt vineta Molorchi

gloria nota casae foribus simulata salignis

hospitis arma dei

Theb 4 159ndash162

Statiusi uacutejiacutetaacutes hogy miacuteg Kallimachos Molorchust szegeacutenykeacutent mutatja be (Aitioacuten 3

1) addig itt haacutezaacutenak domborművektől eacutekes kapuja van vagyis Statius azt sugallja hogy az

utoacutekor a kleoacutenai paraszt haacutezaacutet feleacutekesiacutetette eacutes Heacuterakleacutesre emleacutekeztető kegyhellyeacute tette

Aacutebraacutezolaacutes leiacuteraacutesaacuteroacutel leacuteveacuten szoacute ez a szoumlvegreacuteszlet is ekphrasiskeacutent eacutertelmezendő ami

elsősorban nyilvaacuten azeacutert szerepel itt hogy a Tirynsből eacutes Nemeaacuteboacutel eacuterkezők Herculeshez valoacute

hasonloacutesaacutegaacutet nyomateacutekosiacutetsa ndash ők ugyanis oroszlaacutenbőrt viselnek eacutes kard helyett fa buzogaacuteny

a fegyveruumlk (vouml Theb 4 152ndash156) ndash de a kataloacutegusban koumlvetkező Capaneus fegyvereinek

leiacuteraacutesaacuteval is oumlsszefuumlggeacutesbe lehet hozni

226

FABER 2006 113 227

Az ekphrasisok hasonoacute jellegű funkcioacutejaacutet mutatja be Alessandro PERUTELLI Lrsquoinversione speculare ciacutemű

tanulmaacutenyaacuteban (PERUTELLI 1978) Az aacuteltala hasznaacutelt kifejezeacutest bdquotuumlkoumlrkeacutepszerű megfordiacutetaacutesrdquo-nak lehetne

magyariacutetani de mivel a tuumlkoumlr az előtte leacutevő dolgoknak egyeacutebkeacutent is a fordiacutetottjaacutet mutatja az ilyen ekphrasisok

eseteacuteben pedig toumlbbnyire egy tovaacutebbi megfordiacutetaacutesroacutel is szoacute van eacuten a bdquofordiacutetott oumlntuumlkroumlzeacutesrdquo kifejezeacutest hasznaacutelom 228

A neacutev helyes iacuteraacutesmoacutedja valoacutesziacutenűleg inkaacutebb Molorcus (vouml MORGEN 1992)


105

8 Capaneus fegyverei

E hadvezeacuter fegyvereinek leiacuteraacutesaacuteboacutel az deruumll ki hogy pajzsaacuten a haldokloacute lernai Hydra volt

laacutethatoacute sisakjaacutet pedig egy gigaacutesz diacutesziacutetette

at pedes et toto despectans vertice bellum

quattuor indomitis Capaneus erepta iuvencis

terga superque rigens iniectu molis aenae

versat onus squalet triplici ramosa corona

Hydra recens obitu pars anguibus aspera vivis

argento caelata micat pars arte reperta

conditur et fulvo moriens nigrescit in auro

circum amnis torpens et ferro caerula Lerna

at laterum tractus spatiosaque pectora servat

nexilis innumero Chalybum subtemine thorax

horrendum non matris opus galeaeque corusca

prominet arce Gigans atque uni missilis illi

cuspide praefixa stat frondibus orba cupressus

Theb 4 165ndash177

A pajzson leacutevő aacutebraacutezolaacutes leiacuteraacutesa előtti sorokboacutel megtudjuk hogy Capaneus gyalogos

a toumlbbiekneacutel egy fejjel magasabb pajzsa neacutegy oumlkoumlr bőreacuteből keacuteszuumllt eacutes erős feacutem burkolattal

van megerősiacutetve Mivel Euripideacutes Phoinikiai nők ciacutemű trageacutediaacutejaacuteban Hippomedon a gyalogos

(Eur Phoe 1113ndash1118) eacutes Adrastos pajzsaacutet diacutesziacuteti a Hydra (Eur Phoe 1135ndash1138) kettejuumlk

alakja valoacutesziacutenűleg mintakeacutent szolgaacutelt Statius szaacutemaacutera Capaneus leiacuteraacutesakor229

de minta

kellett hogy legyen Kapaneus pajzsaacutenak euripideacutesi leiacuteraacutesa is mivel aszerint a pajzs egy

vaacutellain vaacuterost tartoacute gigaacuteszt aacutebraacutezolt (Eur Phoe 1142ndash1148)

Az Aeneisben Turnus az aki egy fejjel a toumlbbi harcos foumlleacute magaslik

Ipse inter primos praestanti corpore Turnus

vertitur arma tenens et toto vertice supra est


Ebből adoacutedoacutean Turnus alakjaacutera illetve fegyvereinek leiacuteraacutesaacutera szinteacuten mintakeacutent kell

tekintetnuumlnk230

Mindkeacutet leiacuteraacutes koumlzoumls forraacutesa lehet tovaacutebbaacute Agamemnoacuten fegyverzeteacutenek

Iliasban szereplő leiacuteraacutesa (Hom Il 11 15ndash46) Neacutehaacuteny szoacuteegyezeacutes miatt egyesek Turnus eacutes

229

FERNANDELLI 2000 89 230

HARRISON 1992 248


106

Capaneus fegyvereinek leiacuteraacutesa koumlzoumltt intertextuaacutelis kapcsolatot is felfedezni veacutelnek

Turnusnak haacuteromszoros tareacutej (triplici hellip iuba) van a sisakjaacuten miacuteg Capaneus pajzsaacuten a Hydra

haacuteromszorosan oumlsszetekeredve (triplici corona) laacutethatoacute Mindkeacutet hős pajzsaacuten szerepel viacutez

aacutebraacutezolaacutesa is amire az amnis szoacute utal Turnus pajzsaacuten Inachus az aki vizet oumlnt ki egy

edeacutenyből (amnem fundens pater Inachus urna ndash Verg A 7 792) Capaneus pajzsaacuten pedig

koumlrben a Lerna vize laacutethatoacute A pajzson leacutevő keacutepet koumlrbe fogoacute viacutez Achilleus pajzsaacutenak

homeacuterosi leiacuteraacutesaacutet is eszuumlnkbe juttathatja A viacutez eacutertelemszerűen keacutek sziacutenű az aacutebraacutezloaacuteson de

Statius maacutes ekphrasisaihoz hasonloacutean a leiacuteraacutesban szereplő toumlbbi sziacutennek is megvan a maga

jelentőseacutege A statiusi pajzsleiacuteraacutes szerint a haldoklaacutes koumlzben aacutebraacutezolt Hydra neacutemelyik feje

meacuteg eacutel (ami itt is eacutertelmezhető a keacutep megalkotottsaacutegaacutenak toumlkeacuteletesseacutegeacutere valoacute utalaacuteskeacutent)231

miacuteg toumlbbi feje maacuter eacutelettelen Ez az Euripideacutesneacutel Hippomedon pajzsaacuten megjeleniacutetett Argushoz

teszi őt hasonloacutevaacute akiről halaacutela utaacuten kideruumll hogy szaacutez szeme koumlzuumll neacutemelyek nyitva maacutesok

csukva vannak (Eur Phoe 1130ndash1133)232

A Hydra meacuteg eacutelő fejei ezuumlstoumlsek miacuteg a halottak

baacuter aranyba vannak veacutesve feketeacutellenek A nigrescit szoacute egyreacuteszt gyakori koumlltői terminus a

napnyugtaacutera vonatkozoacutean233

ami oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute az elmuacutelaacutessal maacutesreacuteszt mint soumlteacutet

sziacuten utalhat a gyaacuteszra eacutes az alvilaacutegra234

A Hydra azeacutert is szerepel a pajzson mert keacutesőbb Capaneus lesz az aki megoumlli azt a

kiacutegyoacutet amely Lycurgus Hypsipyleacutere biacutezott gyermekeacutenek Opheltesnek a halaacutelaacutet okozza

(Theb 5 534ndash587) A Hydra eacutes az Opheltest megoumllő kiacutegyoacute kapcsolataacutet Statius is

hangsuacutelyozza mivel a kiacutegyoacute megoumlleacuteseacutet leiacuteroacute jelenetben megjegyzi hogy azt Lerna is

meggyaacuteszolta (Theb 5 579ndash582) Capaneus iacutegy paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Herculesszel de ez a

paacuterhuzam ironikus az isteneket megvető Capaneusra neacutezve eacutes meacuteg ironikusabbaacute teszi hogy a

kataloacutegusban Capaneus emliacuteteacutese előtt a Herculeshez koumlthető vaacuterosokboacutel eacuterkező harcosok

felsorolaacutesa talaacutelhatoacute235

A kiacutegyoacute megoumlleacuteseacuteről szoacuteloacute jelenet veacutegeacuten utalaacutes toumlrteacutenik Capaneus keacutesőbbi buumlnteteacuteseacutere

illetve halaacutelaacutera a villaacutemcsapaacutesra is Most azonban meacuteg csak a megmozgatott villaacutem szele

eacuterinti meg Capaneus sisakjaacutenak tetejeacutet

ni minor ira deo gravioraque tela mereri

servatus Capaneus moti tamen aura cucurrit

fulminis et summas libavit vertice cristas

231

HARRISON 1992 249 232

FERNANDELLI 2000 97 HARRISON 1992 249 233


HARRISON 1992 250 235

HARRISON 1992 248


107

Theb 5 585ndash587

A fegyverleiacuteraacutesboacutel tudjuk hogy a sisak tetejeacuten egy gigaacutesz laacutethatoacute eacutes maga Capaneus

is hatalmas a leiacuteraacutes elejeacuten azt olvashatjuk hogy egy fejjel magasabb a toumlbbi harcosnaacutel

sisakjaacutenak diacutesze pedig keacutetseacutegtelenuumll meacuteg magasabbaacute teszi A leiacuteraacutes veacutegeacuten kideruumll hogy

fegyvere egy lombjaitoacutel megfosztott (az antik irodalomban a gyaacutesz szimboacutelumakeacutent is

hasznaacutelt) ciprusfaacuteboacutel keacuteszuumllt daacuterda amit csak ő tud elhajiacutetani eacutes ez a megaacutellapiacutetaacutes szinteacuten

nyomateacutekosiacutetja hogy Capaneus magasabb eacutes erősebb a toumlbbi harcosnaacutel Capaneust az is

hasonloacutevaacute teszi a gigaacuteszokhoz hogy azok koumlzuumll egyet (Porphyriont) Iuppiter villaacutema uumltoumltt

agyon (Apd 1 6 2)

Tovaacutebbi oumlsszefuumlggeacutes hogy egyes koumlltők a gigaacuteszokat kiacutegyoacutelaacutebuacute leacutenyeknek tartottaacutek

eacutes az Opheltes halaacutelaacutet okozoacute kiacutegyoacute elpusztiacutetaacutesa előtt Capaneus kijelenti akkor is megoumlli az

aacutellatot ha az tagjain egy gigaacuteszt hoz oda (Theb 5 565ndash570) Azaz a sisakjaacuten gigaacuteszt pajzsaacuten

kiacutegyoacutekat (bdquogigaacuteszok laacutebaitrdquo) aacutebraacutezoloacute fegyverekkel felszerelt gigaacuteszszerű hadvezeacuter gigaacuteszt

szeretne oumllni Ez maacutes ekphrasisokhoz hasonloacutean fordiacutetott oumlntuumlkroumlzeacuteskeacutent eacutertelmezhető mivel

veacuteguumll nem ő fog gigaacuteszt oumllni hanem ő lesz az akit megoumllnek meacuteg ha gigaacuteszi is Az

aacutebraacutezolaacuteshoz keacutepest szinteacuten megfordiacutetaacutes hogy a sisakjaacuten azaz feje tetejeacuten gigaacuteszaacutebraacutezolaacutest

hordoacute Capaneus lesz az aki halaacutelakor gigaacuteszkeacutent a vaacuterfal tetejeacutere keruumll Ezt az oumlsszefuumlggeacutest

erősiacuteti hogy a sisak tetejeacutet a vaacuterat is jelentő arce szoacutealak jeloumlli A megfordiacutetaacutes meacuteg

egyeacutertelműbb ha szem előtt tartjuk a valoacutesziacutenűleg forraacuteskeacutent hasznaacutelt euripideacutesi pajzsleiacuteraacutest

ahol egy vaacutellaacuten vaacuterost tartoacute gigaacutesz aacutebraacutezolaacutesaacuteroacutel van szoacute

A fordiacutetott oumlntuumlkroumlzeacutes a pajzson leacutevő Hydraacuteval kapcsolatban is eacuterveacutenyes mivel a

kiacutegyoacute megoumlleacutese miatt Capaneus nyilvaacuten a Hydra megoumllőjeacutevel Herculesszel aacutelliacutetja magaacutet

paacuterhuzamba pedig tovaacutebbra is ő az akit veacuteguumll megoumllnek236

Az ekphrasis tehaacutet ndash amely toumlbb

szavaacuteval egyeacutebkeacutent is utal a gyaacuteszra eacutes a halaacutelra ndash előrevetiacuteti Capaneus sorsaacutet azaz keacutesőbbi

halaacutelaacutet

9 Amphiaraus pajzsa

A kataloacutegusban Capaneus bemutataacutesa utaacuten Amphiarauseacute koumlvetkezik Ő a joacutesokra jellemző

ruhaacutezatot visel pajzsaacuten pedig a legyőzoumltt Pythoacuten laacutethatoacute

Taenariis hic celsus equis quam dispare coetu

Cyllarus ignaro generarat Castore prolem

236

HARRISON 1992 249


108

quassat humum vatem cultu Parnasia monstrant

vellera frondenti crinitur cassis oliva

albaque puniceas interplicat infula cristas

arma simul pressasque iugo moderatur habenas

hinc atque inde morae iaculis et ferrea curru

silva tremit procul ipse gravi metuendus in hasta

eminet et clipeo victum Pythona coruscat

Theb 4 214ndash222

Statius itt a pajzs diacutesziacuteteacuteseacutenek leiacuteraacutesaacutet tekintve elteacuter felteacutetelezett forraacutesaitoacutel mivel

Aischylos eacutes Euripideacutes trageacutediaacutejaacuteban hangsuacutelyos hogy Amphiaraus pajzsaacuten semmilyen

aacutebraacutezolaacutes sem volt Iacutegy Pythoacuten megjeleniacuteteacutese a pajzson Statius egyeacuteni lelemeacutenye is lehet de

Pindaros nyolcadik pythoacutei oacutedaacutejaacutenak esetleges hataacutesaacuteval is szaacutemolnunk kell mivel ott

Amphiaros fia Alkmaioacuten az epigonok hadjaacuterataacutenak vezetője visel saacuterkaacutenydiacuteszes pajzsot ami

ott Amphiaraos joacuteslataacuteboacutel deruumll ki (Pind P 8 46)

A goumlroumlgoumlkneacutel mindig kiacutegyoacutekeacutent aacutebraacutezolt Pythoacuten Gaia azaz a foumlld gyermeke A

feacutelteacutekeny Heacutera parancsaacutera sokaacuteig uumlldoumlzte a Zeustoacutel vaacuterandoacutes Leacutetoacutet akinek veacuteguumll sikeruumllt

megmenekuumllni eacutes megszuumllni gyermekeit Apolloacutent eacutes Artemist Apolloacuten keacutesőbb Delphoi

mellett megoumllte Pythoacutent eacutes aacutetvette a joacutesdaacutet (Apd 1 4 1)

A joacutes Amphiaraus pajzsaacuten tehaacutet koumlvetkezetesen a joacutesisten egyik cselekedete laacutethatoacute a

szoumlrnyaacutebraacutezolaacutes ugyanakkor az elrettentő funkcioacutet is betoumllti Pythoacuten megjeleniacuteteacutese a pajzson a

fordiacutetott oumlntuumlkroumlző jelenetek soraacuteba is beleillik A foumlldből szuumllető kiacutegyoacutenak Apolloacuten okozza a

halaacutelaacutet miacuteg Amphiaraust megveacutedi eacutes hogy a csataacuteban ne kelljen meghalnia eleacuteri hogy

elnyelje őt a foumlld eacutes eacutelve jusson az alvilaacutegba (Theb 7 723ndash823) A joacutes tehaacutet nem a

joacutesistennel hanem aacuteldozataacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba de azzal is fordiacutetottan mivel ő nem

aacuteldozat lesz hanem paacutertfogolt eacutes miacuteg Pythoacuten a foumlldből szuumlletett ő foumlldi eacutelete veacutegeacuten keruumll a

foumlldbe

A fordiacutetott oumlntuumlkroumlző jeleneteket aacutebraacutezoloacute pajzsok eseteacuteben gyakori hogy

tulajdonosuk feacutelreeacuterti a rajtuk leacutevő keacutepeket ez azonban csak reacuteszben igaz Amphiarausra

mivel ő joacuteskeacutent ismeri a joumlvőt eacutes a rossz előjelek miatt ellenzi a haacuteboruacutet (Theb 3 471ndash497

618ndash646) Amphiaraus talaacuten azeacutert vaacutelasztja a megoumllt Pythoacuten keacutepeacutet hogy ezzel sajaacutet koumlzelgő

halaacutelaacutet jelezze előre de annyiban valoacuteban teacuteved hogy ő veacuteguumll nem hal meg valoacutejaacuteban hiszen

a foumlld eacutelve nyeli őt el


109

10 Parthenopaeus pajzsa

A Thebais kataloacutegusa Amphiaraus utaacuten Parthenopaeust mutatja be Az ő pajzsaacuten anyja

Atalanta laacutethatoacute a calydoniai vadaacuteszat koumlzben

igneus ante omnes auro micat igneus ostro

undantemque sinum nodis inrugat Hiberis

imbelli parma pictus Calydonia matris

proelia trux laeva sonat arcus et aspera plumis

terga Cydonea gorytos harundine pulsat

electro pallens et iaspide clarus Eoa

Theb 4 265ndash270

Az emliacutetett vadaacuteszat ceacutelja egy hatalmas vadkan megoumlleacutese volt amelyet Diana kuumlldoumltt

buumlnteteacutesuumll a vaacuteros koumlrnyeacutekeacutere amieacutert Oineos a vaacuteros kiraacutelya egy aacuteldozatbemutataacutes

alkalmaacuteval megfeledkezett roacutela A hajtoacutevadaacuteszat soraacuten Atalanta volt az első a vadaacuteszok koumlzuumll

aki a vadaacutellatot nyilaacuteval eltalaacutelta ezeacutert keacutesőbb jutalmul megkapta az aacutellat bőreacutet (Apd 1 8 2)

Atalanta megjeleniacuteteacutese aacuteltal a pajzs Parthenopaeus szaacutermazaacutesaacutera utal Ha felteacutetelezzuumlk

hogy a vadaacuteszatot bemutatoacute jelenet reacuteszekeacutent a vadkan is rajta volt a pajzson akkor ndash

feacutelelmetes aacutellatroacutel leacuteveacuten szoacute ndash a pajzs az ellenseacuteg megrettenteacuteseacutenek funkcioacutejaacutet is betoumllti Ezen

kiacutevuumll a keacutepet fordiacutetott oumlntuumlkroumlző jelenetkeacutent is eacutertelmezhetjuumlk A pajzs leiacuteraacutesa előtti sorok

alapjaacuten Parthenopaeus szeacutegyelli hogy nyilai meacuteg nem ismerik az emberi veacutert (Theb 4 263ndash

264) azaz arra vaacutegyik hogy anyjaacutehoz hasonloacutean dicsőseacuteget szerezzen magaacutenak nyilaival Ő

azonban feacuterfias anyjaacuteval ellenteacutetben egy gyenge szinte laacutenyos ifjuacute akit anyja el sem akar

engedni a haacuteboruacuteba (Theb 4 309ndash344) eacutes a leiacuteraacutes szerint pajzsa is alkalmatlan a harcra

(imbelli parma) iacutegy anyjaacuteval nem paacuterhuzamba hanem csak ellenteacutetbe aacutelliacutethatoacute A halaacutelaacutet

elbeszeacutelő reacutesz elejeacuten a narraacutetor ismeacutet megemliacuteti a pajzsaacutet (Theb 9 693) eszuumlnkbe juttatva

ezzel a rajta leacutevő keacutepet a vadaacuteszatot (amelyre a leiacuteraacutes soraacuten a proelia azaz csata szoacute

vonatkozott előreutalva iacutegy a harcra) Parthenopaeus szaacutemaacutera azonban a nyilak nem

dicsőseacuteget hoznak mint anyjaacutenak hanem ő lesz az akit Dryas nyilai leteriacutetenek (Theb 9

841ndash876) ndash ahogy anyja a vadkant


110

11 Hypsipyle gyermekeinek kardja eacutes koumlpenye

Miacuteg az argosiakat segiacutető Hypsipyle Adrastus keacutereacuteseacutere elmeseacuteli eacuteleteacutenek toumlrteacuteneteacutet Lycurgus

raacutebiacutezott gyermekeacutet Opheltest megoumlli egy kiacutegyoacute Mikoumlzben Hypsipyle siratja őt megeacuterkeznek

Leacutemnosroacutel az anyjukat kereső ikrek Thoas eacutes Euneus Hypsipyle előszoumlr nem mer hinni a

szemeacutenek de veacuteguumll oumlroumlmkoumlnnyekben toumlr ki mikor felismeri gyermekei arcaacutet valamint az

Argo jeleacutet kardjukon eacutes Iasoacuten aacutebraacutezolaacutesaacutet koumlpenyuumlkoumln

illa velut rupes inmoto saxea visu

haeret et expertis non audet credere divis

ut vero et vultus et signa Argoa relictis

ensibus atque umeris amborum intextus Iason

cesserunt luctus turbataque munere tanto

corruit atque alio maduerunt lumina fletu

Theb 5 723ndash728

A keacutepek tehaacutet szaacutermazaacutesjeloumllő funkcioacutejuacuteak valamint az ikrek azonosiacutetaacutesaacutet is segiacutetik

mivel hozzaacutejaacuterulnak hogy Hypsipyle foumllismerje gyermekeit akiknek arca a kiraacutelynő

Leacutemnosroacutel valoacute szaacuteműzeteacutese oacuteta valoacutesziacutenűleg megvaacuteltozott A kardok eseteacuteben a rajtuk leacutevő

jelveacutenyek miatt nyilvaacutenvaloacutean az argonautaacutek aacuteltal Leacutemnoson hagyott fegyverekről van szoacute A

leiacuteraacutes szerint Iasoacuten aacutebraacutezolaacutesa az ikrek vaacutellaacutera volt szőve amit valoacutesziacutenűleg uacutegy kell eacuterteni

hogy a keacutep koumlpenyuumlk vaacutellreacuteszeacuten helyezkedett el A mondatot esetleg uacutegy is eacutertelmezhetjuumlk

hogy a koumlpenyekbe nem Iasoacuten keacutepe hanem neve volt beleszőve de ennek kicsi a

valoacutesziacutenűseacutege mert nem lenne logikus ha az ikrek koumlpenyeacuten apjuk neve szerepelne eacutes nem a

sajaacutetjuk Iasoacuten keacutepeacutenek megjeleniacuteteacutese viszont a pajzsok eseteacuteben szokaacutesos szaacutermazaacutesjeloumllő

funkcioacutehoz hasonliacutethatoacute meacuteg ha itt nem pajzsokroacutel hanem koumlpenyekről van is szoacute Ennek

talaacuten az az oka hogy a maacutes epikus hősoumlkhoumlz keacutepest keveacutesbeacute feacuterfias Iasoacutent is koumlpenyeinek eacutes

nem fegyvereinek leiacuteraacutesa szokta jellemezni a roacutela szoacuteloacute eposzokban Mindezek mellett a keacutepre

eacutes szoumlvegre egyaraacutent vonatkoztathatoacute intextus szoacute hasznaacutelata arra is utalhat ahogy Statius a

Thebais cselekmeacutenyeacutebe beleszőtte Iasoacuten toumlrteacuteneteacutet

12 Opheltes szemfedője

A Thebais hatodik koumlnyve a Hypsipyleacutere biacutezott fiuacute Opheltes temeteacuteseacutenek leiacuteraacutesaacuteval kezdődik

A szertartaacutes elejeacuten a gyermeket raacutehelyezik a gallyakboacutel eacutes ciprusfaacuteboacutel keacuteszuumllt maacuteglyaacutera


111

amelyre kuumlloumlnfeacutele noumlveacutenyeket viraacutegokat eacutes fűszereket tesznek Ezek foumlleacute keruumll egy

biacuteborsziacutenű eacutekkoumlvekkel diacutesziacutetett szemfedő melyen Linus eacutes az őt szeacutetteacutepő kutyaacutek laacutethatoacutek

summa crepant auro Tyrioque attollitur ostro

molle supercilium teretes hoc undique gemmae

inradiant medio Linus intertextus acantho

letiferique canes opus admirabile semper

oderat atque oculos flectebat ab omine mater

Theb 6 62ndash66

Linust Psamatheacute Krotoacutepos argosi kiraacutely laacutenya szuumllte Apolloacutennak A laacuteny apjaacutetoacutel valoacute

feacutelelmeacuteben kitette a gyermeket akire paacutesztorkutyaacutek talaacuteltak raacute eacutes szeacutetteacutepteacutek A gyermek

halaacutelaacutet megbosszulandoacute kuumlldte Apolloacuten Argosba Poineacutet aki elragadta a gyermekeket

anyjuktoacutel Ez a toumlrteacutenet szerepelt maacuter az eposzban Adrastus meseacutelte el a lakomaacuten amelyen

vendeacuteguumll laacutetta Polynicest eacutes Tydeust (Theb 1 557ndash672)

A leiacuteraacutes szerint Linus keacutepe akantuszlevelek koumlzeacute volt szőve (intertextus) a szemfedőn

A szoumlvegre is vonatkoztathatoacute intertextus szoacute hasznaacutelata miatt itt is elmondhatoacute ami

Hypsipyle ikreinek koumlpenye eseteacuteben vagyis hogy a mondat utalaacutes lehet arra ahogy Linus

toumlrteacutenete bele van szőve a Thebais szoumlvegeacutebe

A leiacuteraacutest koumlvető megjegyzeacutes alapjaacuten amely szerint Opheltes anyja Eurydice237

mindig

is gyűloumllte neacutezni az alkotaacutest arra lehet koumlvetkeztetni hogy a szemfedő nem a temeteacutesre

keacuteszuumllt hanem egy olyan takaroacuteroacutel van szoacute amelyet maacuter koraacutebban is toumlbbszoumlr a gyermekre

teriacutetettek A mondat maacutesik fele szerint az anya mindig elfordiacutetotta tekinteteacutet az előjelről (ab

omine) A Thebais elbeszeacutelője ezzel tehaacutet arra utal hogy egy gyermek halaacutelaacutet aacutebraacutezoloacute keacutep

egy gyermek halaacutelaacutenak megtoumlrteacutenteacutet vetiacutetheti előre azaz elismeri hogy a keacutepeknek lehet

proleptikus funkcioacutejuk

13 Opheltes siacuteremleacuteke

Az elbeszeacuteleacutes szerint Opheltes halaacutela utaacuten kilenc nappal maacuter keacuteszen van a gyermek emleacutekeacutere

eacutepiacutetett templom A leiacuteraacutes templum szava alatt itt azonban valoacutesziacutenűleg inkaacutebb siacuteremleacuteket mint

templomot kell eacutertenuumlnk Habaacuter az is lehetseacuteges hogy teacutenyleg templomroacutel van szoacute eacutes iacutegy

valoacuteban csodaacutelatos hogy az mindoumlssze kilenc nap alatt elkeacuteszuumllt

237

Opheltes anyja nem azonos Orpheus szerelmeacutevel csak nevuumlk egyezik meg


112

A siacuteremleacuteken vagy templomon az argosiaknak segiacutető Hypsipyle maga Opheltes eacutes az

őt megoumllő kiacutegyoacute laacutethatoacutek diacutesziacuteteacuteskeacutent

mirum opus accelerasse manus stat saxea moles

templum ingens cineri rerumque effictus in illa

ordo docet casus fessis hic flumina monstrat

Hypsipyle Danais hic reptat flebilis infans

hic iacet extremum tumuli circum asperat orbem

squameus expectes morientis ab ore cruenta

sibila marmorea sic volvitur anguis in hasta

Theb 6 242ndash248

Ekphrasisra jellemző moacutedon a hic szavak ismeacutetleacutese jelzi hogy a siacuteremleacuteken toumlbb

kuumlloumlnaacutelloacute keacutep van A kiacutegyoacute aacutebraacutezolaacutesaacuteval kapcsolatban utalaacutes toumlrteacutenik annak eacutelethűseacutegeacutere is

mivel a leiacuteraacutes szerint a neacutező azt vaacuternaacute hogy hallja a sziszegeacuteseacutet

Az egyik keacutepen a gyermek maacuteszik (reptat) ami inkaacutebb a kiacutegyoacutera jellemző mozgaacutes Az

itt hasznaacutelt ige szerepelt maacuter az eposzban a kiacutegyoacutera vonatkoztatva (Theb 5 581) A leiacuteraacutesnak

a kiacutegyoacutet bemutatoacute reacuteszeacuteben toumlbb maacutes szoacute is van amely előfordult maacuter koraacutebban a kiacutegyoacuteval

kapcsolatban ezek a squameus (Theb 5 556) a sibila (Theb 5 528) eacutes a volvitur (Theb 5

523) Az ekphrasis szerint a kiacutegyoacute koumlrben az aacutebraacutezolaacutes szeacuteleacuten laacutethatoacute Ennek leiacuteraacutesa csaknem

haacuterom sort miacuteg a Hypsipyleacutet eacutes a gyermeket aacutebraacutezoloacute haacuterom keacutepeacute alig keacutet sort vesz igeacutenybe

azaz ha magaacutet a siacuteremleacuteket nem is de annak leiacuteraacutesaacutet a kiacutegyoacute keacutepe uralja

A kiacutegyoacute azeacutert is szerepelhet koumlrben a siacuteremleacutek szeacuteleacuten mert koumlrbe tud tekeredni de

ahogy maacutes aacutebraacutezolaacutesok elsősorban pajzsokon laacutethatoacute keacutepek szeacuteleacuten a viacutez (ami itt az

argosiaknak viacutezforraacutest mutatoacute Hypsipyle aacuteltal szinteacuten jelen van) a vilaacuteg hataacuteraacutet jeloumlli uacutegy itt a

kiacutegyoacute Opheltes vilaacutegaacutenak illetve eacuteleteacutenek hataacuteraacutet jeloumlli azaz a kiacutegyoacute toumlbbszoumlroumlsen is utal a

halaacutelra

A gyermek halaacutela illetve a halaacutel aacutebraacutezolaacutesa felfoghatoacute uacutegy mint egy előreutalaacutes az

argosiak keacutesőbbi halaacutelaacutera Hasonloacutean ahhoz ahogy a haacuteboruacute kirobbanaacutesa előtt szinteacuten egy

gyermek Linus halaacutelaacutenak toumlrteacutenete talaacutelhatoacute A gyermekek halaacutelaacutet leiacuteroacute jelenetek tehaacutet a

veacutegzet előhiacuternoumlkei238

238

VESSEY 1973 105


113

14 A nemeai jaacuteteacutekok megkezdeacutesekor felvonultatott ősszobrok

Opheltes temeteacutese utaacuten az argosi vezeacuterek jaacuteteacutekokat rendeznek a gyermek tiszteleteacutere A

versenyszaacutemok megkezdeacutese előtt felvonulaacutest tartanak amelyben viszik őseik szobrait is

exin magnanimum series antiqua parentum

invehitur miris in vultum animata figuris

primus anhelantem duro Tirynthius angens

pectoris attritu sua frangit in ossa leonem

haud illum impavidi quamvis et in aere suumque

Inachidae videre decus pater ordine iuncto

laevus harundineae recubans super aggere ripae

cernitur emissaeque indulgens Inachus urnae

Io post tergum iam prona dolorque parentis

spectat inocciduis stellatum visibus Argum

ast illam melior Phariis erexerat arvis

Iuppiter atque hospes iam tunc Aurora colebat

Tantalus inde parens non qui fallentibus undis

inminet aut refugae sterilem rapit aera silvae

sed pius et magni vehitur conviva Tonantis

Theb 6 268ndash282

A konkreacutet ősoumlk felsorolaacutesa előtt az elbeszeacutelő most is utal a szobrok eacutelethű voltaacutera

(miris in vultum animata figuris) hasonloacute moacutedon ahhoz mint ahogy ezt az Adrastus

palotaacutejaacuteban talaacutelhatoacute argosi kiraacutelyszobrok leiacuteraacutesaacutenaacutel tette (vivis certantia vultibus aera ndash

Theb 2 216)

A felvonulaacutesban vitt szobrok koumlzuumll az első Herculest aacutebraacutezolja Ő az argosiak hősi

szaacutermazaacutesaacutenak igazolaacutesaacuteul szerepel a menetben Igaz keacutesőbb a Theacuteba elleni harc soraacuten

Haemon oldalaacuten fog megjelenni A Thebais szereplői koumlzuumll sokan szeretneacutenek Herculeshez

hasonloacutevaacute vaacutelni hősiesseacuteg szempontjaacuteboacutel Ehhez Tydeus jut a legkoumlzelebb eacutes majdnem

elnyeri az apotheoacutesist de kannibalizmusa miatt veacuteguumll elvesziacuteti Annyiban azonban ez is

Herculeshez kapcsolja hogy a szoumlrnyeket oumllő heacuterosznak is van bestiaacutelis oldala (meacuteg szobra is

annyira feacutelelmetes hogy a felvonuloacutek feacutelnek tőle) eacutes Tydeus is kegyetlenseacutege miatt vesziacuteti el

veacuteguumll a megistenuumlleacutes lehetőseacutegeacutet 239

239

LOVATT 2002 79


114

Hercules utaacuten Inachus koumlvetkezik aki most is mint az Adrastus palotaacutejaacuteban leacutevő

ősszobrok leiacuteraacutesaacutenaacutel (vouml Theb 2 218) a goumlroumlg joacutesok szemleacutelete szerint kedvezőtlen bdquobalrdquo

(laevus) jelzőt kapja A koraacutebbi ekphrasisban Inachust a szerelemben szerencseacutetlen laacutenya Io

miatt Adrastusszal lehetett paacuterhuzamba aacutelliacutetani iacutegy most is őt kell hogy eszuumlnkbe jutassa

Adrastus palotaacutejaacuteban csak a kiraacutelyok voltak laacutethatoacutek Io viszont nem most azonban az ő

szobraacutet is ott viszik a menetben Egyes eacutertelmezeacutesek szerint kettőt is egyet amely uumlszőkeacutent

aacutebraacutezolja s egy maacutesikat amely maacuter ismeacutet emberi formaacuteban ndash baacuter keacuterdeacuteses hogy a 278ndash279

sorok alatt egy kuumlloumln aacutebraacutezolaacutes leiacuteraacutesaacutet kell-e eacutertenuumlnk vagy ez a mondat csak az elbeszeacutelő

megjegyzeacutese Io keacutesőbbi sorsaacuteval kapcsolatban A kettősseacuteg mindenesetre utalhat arra hogy

Adrastus mindkeacutet laacutenyaacutenak haacutezassaacutega szerencseacutetlenuumll veacutegződik

A szobrok meneteacuteben Ioacutet Tantalus koumlveti Az elbeszeacutelő hangsuacutelyozza hogy nem a

gaztetteieacutert bűnhődő hanem a meacuteg kegyes Tantalus aki Iuppiter asztalvendeacutege volt A

vendeacutegseacuteg emliacuteteacutese Polynices eacutes Tydeus Adrastus aacuteltali megvendeacutegeleacuteseacutet ideacutezi foumll Raacuteadaacutesul

Tantalushoz hasonloacutean keacutesőbb Adrastus vendeacutegei is gaztettek elkoumlvetőiveacute vaacutelnak Polynices a

testveacutereacutet oumlli meg Tydeus pedig kannibalizmushoz folyamodik majd meg is bűnhődnek

tettuumlkeacutert az előbbi sajaacutet halaacutelaacuteval miacuteg az utoacutebbi a megistenuumlleacutes lehetőseacutegeacutenek elveszteacuteseacutevel

Az ősszobrok bemutataacutesaacutenak koumlvetkező reacuteszeacutet az ekphrasisokban gyakori parte alia

fordulat vezeti be ami azeacutert eacuterdekes mert ez aacuteltalaacuteban egy keacutep maacutes reacuteszeacuten elhelyezkedő

aacutebraacutezolaacutest szokott jeloumllni most viszont azt jelzi hogy a koumlvetkezőkben leiacutert szobrok a menet

egy maacutesik reacuteszeacuteben voltak laacutethatoacutek

parte alia victor curru Neptunia tendit

lora Pelops prensatque rotas auriga natantes

Myrtilos et volucri iam iamque relinquitur axe

et gravis Acrisius speciesque horrenda Coroebi

et Danae culpata sinus et in amne reperto

tristis Amymone parvoque Alcmena superbit

Hercule tergemina crinem circumdata luna

iungunt discordes inimica in foedera dextras

Belidae fratres sed vultu mitior astat

Aegyptus Danai manifestum agnoscere ficto

ore notas pacisque malae noctisque futurae

mille dehinc species tandem satiata voluptas

praestantesque viros vocat ad sua praemia virtus

Theb 6 283ndash295


115

A menet e reacuteszeacutenek leiacuteraacutesakor az elbeszeacutelő Pelopsot emliacuteti elsőkeacutent aki baacuter Tantalus

fia a parte alia kifejezeacutes alapjaacuten meacutegsem az apjaacuteeacute moumlgoumltt hanem a menet egy maacutes reacuteszeacuteben

viszik a szobraacutet Pelops mellett ott van Myrtilos is aki segiacutetette őt az Oinomaos laacutenyaacuteeacutert

Hippodameiaeacutert folyt kocsiversenyben Nyilvaacuten ennek a toumlrteacutenetnek a felideacutezeacutese sem veacuteletlen

a kocsiversennyel induloacute nemeai jaacuteteacutekok előtt Az a verseny egy laacuteny kezeacuteeacutert folyik miacuteg a

nemeai jaacuteteacutekokon győztes kocsihajtoacute Amphiaraus egy krateacutert kap majd jutalmul A kocsijaacuteroacutel

leeső eacutes iacutegy ceacutelba nem eacuterő Polynices viszont maacuter magaacuteeacutenak tudhatja Adrastus laacutenyaacutenak kezeacutet

de meacuteg egy akhaacutej szolgaacuteloacutelaacutenyt is kap tőle vigaszdiacutejul (vouml Theb 6 549)

A tovaacutebbiakban Acrisius eacutes Coroebus koumlvetkeznek azaz neacutehaacuteny olyan ős akiknek

szobra Adrastus palotaacutejaacuteban is megtekinthető volt iacutegy az ottani leiacuteraacuteshoz hasonloacute

asszociaacutecioacutekat keltenek Az uacutejdonsaacuteg mindoumlssze annyi hogy ndash mivel most nem csak Argos

kiraacutelyai vannak megjeleniacutetve ndash Danae szobra is ott van a menetben

Danae utaacuten Amymone koumlvetkezik Ő a Danaidaacutek egyike eacutes arroacutel hiacuteres hogy mikor

Argosban nem volt viacutez Poseidon megmentette egy szatiacutertoacutel majd ő tette magaacuteeacutevaacute eacutes ezeacutert

csereacutebe felfedte szaacutemaacutera Lerna maga fakasztotta forraacutesait (Apd 2 1 4) A szoumlvegben

Amymone a tristis azaz bdquoszomoruacuterdquo jelzőt kapja Ez talaacuten megbecsteleniacuteteacuteseacutenek

elkeruumllhetetlenseacutegeacutet fejezi ki Neve viszont a bdquofeddhetetlenrdquo jelenteacutesű goumlroumlg szoacuteboacutel

szaacutermazik ezeacutert neacutemelyek Hypermneacutestraacuteval a feacuterjeacutet egyeduumllikeacutent meg nem oumllő Danaidaacuteval

azonosiacutetjaacutek A feacuterjeacutet megkiacutemeacutelő eacutes forraacutest talaacuteloacute Danaida az apjaacutet megmentő eacutes az

argosiaknak forraacutest mutatoacute Hypsipyleacutevel aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba aki keacutetseacutegtelenuumll szinteacuten

szomoruacute a raacutebiacutezott gyermek Opheltes halaacutela miatt

Amymoneacutet a kis Herculesszel buumlszkeacutelkedő anyja Alcmena koumlveti Ezek alapjaacuten tehaacutet

a kis Hercules is reacutesze volt az aacutebraacutezolaacutesnak A hősnek ettől a keacutepmaacutesaacutetoacutel nyilvaacutenvaloacutean nem

feacuteltek az argosiak Keacutetszeres jelenleacutete hangsuacutelyozhatja a hősseacute vaacutelaacutes fontossaacutegaacutet utalhat a

maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett megkettőződeacutesre eacutes mivel most anyjaacuteval egyuumltt van jelen eszuumlnkbe

juttathatja a Thebaisban egyeacutebkeacutent haacutetteacuterbe szoruloacute nők szerepeacutet az eposz cselekmeacutenyeacutenek

alakiacutetaacutesaacuteban

A szobrok meneteacuteben az utolsoacute neacutev szerint emliacutetett ős Danaus ugyanuacutegy mint az

Adrastus palotaacutejaacuteban laacutethatoacute ősszobrok leiacuteraacutesakor Ahogy az ott is emliacutetett eacutes most is leiacutert

szereplők neacutemelyikeacutenek eseteacuteben az ő aacutebraacutezolaacutesa is kiegeacuteszuumll a hozzaacute kapcsoloacutedoacute toumlrteacutenet

egy tovaacutebbi szereplőjeacutevel testveacutereacutevel Aegyptusszal Ő szeliacutedebb arccal laacutethatoacute miacuteg Danaus

arcaacuteroacutel leolvashatoacute a koumlvetkező eacutejszakaacutera előkeacutesziacutetett gaztett azaz a Danaida laacutenyok

feacuterjgyilkossaacutega Danaust mint az argosi kiraacutelyszobrok leiacuteraacutesaacutenaacutel most is paacuterhuzamba lehet

aacutelliacutetani Adrastussal de az egyet nem eacutertő testveacuterek ellenseacuteges szoumlvetseacutegkoumlteacuteseacutenek keacutepe most


116

inkaacutebb Eteocles eacutes Polynices viszaacutelykodaacutesaacutet ideacutezi Ezt az oumlsszefuumlggeacutest nyomateacutekosiacutetja

valamelyest hogy mikor Tisiphone arra buzdiacutetja testveacutereacutet Megaeraacutet hogy eacutebressze fel

Polynicesben a testveacuterpaacuterbaj vaacutegyaacutet az ő beszeacutedeacuteben is előfordulnak a mostani ekphrasisban

a Danaus eacutes Aegyptus szoumlvetseacutegkoumlteacutesre vonatkozoacute discors eacutes inimicus melleacuteknevek (Theb

11 100 11 112)

A leiacuteraacutes az argosi kiraacutelyszobrokeacutehoz nagyon hasonloacutean fejeződik be az elbeszeacutelő

megjegyzi hogy a felsoroltakon kiacutevuumll meacuteg bdquoezerrdquo (mille) maacutesik keacutepmaacutest is vittek a menetben

Azaz az egeacutesz ekphrasis olyan egy kicsit mintha az Adrastus palotaacutejaacuteban leacutevő ősszobrok

leiacuteraacutesaacutenak kibőviacutetett vaacuteltozata lenne ezeacutert toumlbbnyire az ottanihoz hasonloacute asszociaacutecioacutekat

eacutebreszt az olvasoacuteban

A leiacuteraacutes utaacuten az elbeszeacutelő megjegyzi hogy a feacuterfiak kigyoumlnyoumlrkoumldteacutek magukat

(halvaacutenyan utalva ezzel ismeacutet a szobrok szeacutepseacutegeacutere hiszen gyoumlnyoumlrkoumldni csak szeacutep

szobrokban lehet) majd a virtus mindegyikuumlket sajaacutet feladataacutera pontosabban jutalmaacutehoz

(praemia) szoacuteliacutetotta ami alatt nyilvaacuten a most koumlvetkező nemeai jaacuteteacutekokon szerzett jutalmakat

kell eacuterteni Ezzel a mondattal tehaacutet egymaacutes melleacute illetve egymaacutessal szembe keruumll a keacutet

egymaacutessal ellenteacutetes fogalom a virtus eacutes a voluptas

15 A kocsiverseny győzteseinek adott diacutejak

A halottkeacutent maacuter Archemorusnak nevezett Opheltes tiszteleteacutere rendezett nemeai jaacuteteacutekokat a

kocsiverseny nyitja A versenyen Polynices Adrastus lovaacuteval a Neptunustoacutel szaacutermazoacute

Arionnal vesz reacuteszt aki elsőkeacutent eacuter a ceacutelba de uumlres fogatot huacutezva mivel Polynices a verseny

koumlzben leesik A győzelem iacutegy Amphiarauseacute a maacutesodik hely pedig Admetuseacute lesz (Theb 6

410ndash530) A jaacuteteacutekokon a futaacutes a koumlvetkező versenyszaacutem (Theb 6 550ndash645) de azt

megelőzően a kocsiverseny győzteseinek adott diacutejak leiacuteraacutesaacutet olvashatjuk Amphiaraus egy

krateacutert kap amelynek diacutesziacuteteacutese a kentaurok eacutes lapithaacutek harcaacutet aacutebraacutezolja miacuteg Admetus jutalma

egy koumlpeny amelyen Hero eacutes Leander laacutethatoacutek

huic pretium palmae gemini cratera ferebant

Herculeum iuvenes illum Tirynthius olim

ferre manu sola spumantemque ore supino

vertere seu monstri victor seu Marte solebat

Centauros habet arte truces aurumque figuris

terribile hic mixta Lapitharum caede rotantur


117

saxa faces (aliique iterum crateres) ubique

ingentes morientum irae tenet ipse furentem

Hylaeum et torta molitur robora barba

at tibi Maeonio fertur circumflua limbo

pro meritis Admete chlamys repetitaque multo

murice Phrixei natat hic contemptor ephebus

aequoris et picta tralucet caerulus unda

in latus ire manu mutaturusque videtur

bracchia nec siccum speres in stamine crinem

contra autem frustra sedet anxia turre suprema

Sestias in speculis moritur prope conscius ignis

Theb 6 531ndash547

Homeacuteros Iliasaacuteban a Patroklos halaacutelakor rendezett jaacuteteacutekokon a futoacuteverseny győztese

kap krateacutert (Hom Il 23 740ndash747) Vergilius Aeneiseacuteben pedig egy mellveacutertet a hajoacuteverseny

maacutesodik helyezettjeacutenek diacutejaacutet hozza uacutegy keacutet ifjuacute (Verg A 5 257ndash262) mint itt a

keverőedeacutenyt Az Aeneisben a hajoacuteverseny győztese kap koumlpenyt (Verg A 5 250ndash257) ami

itt a maacutesodik diacutej Azaz Statiust ha szoumlvegileg nem is mindenhol a motiacutevumok szintjeacuten a

homeacuterosi eacutes vergilius mintaacutek befolyaacutesoltaacutek A versenyek diacutejaikeacutent Homeacuterosra eacutes Vergiliusra

utaloacute taacutergyak vaacutelasztaacutesa az irodalmi hagyomaacutennyal valoacute versengeacutest is kifejezheti a

Homeacuterosnaacutel jutalmul adott krateacuter szerepelteteacutese első diacutejkeacutent pedig arra is utalhat hogy Statius

uacutegy gondolja ő megelőzte Vergiliust Homeacuteros imitaacutelaacutesaacuteban240

A krateacuter Statiusnaacutel olvashatoacute leiacuteraacutesa szerint a kentuarok eacutes a lapithaacutek a harc soraacuten

koumlveken eacutes faacuteklyaacutekon kiacutevuumll krateacuterokat is dobaacutelnak241

Az iterum szoacute hasznaacutelata megerősiacuteti a

keacutep mise en abyime jellegeacutet Ez kifejezheti a versenydiacutejak leiacuteraacutesaacutenak folyamatos ismeacutetlődeacuteseacutet

az irodalmi hagyomaacutenyban242

A leiacuteraacutest megelőző sorok szerint a krateacutert ikerfiuacutek (gemini

iuvenes) hozzaacutek ami szinteacuten ismeacutetlődeacutes megkettőződeacutes Ez az Adrastus kupaacutejaacuten leacutevő

aacutebraacutezolaacutesokhoz hasonloacutean szinteacuten utalhat arra hogy a Thebais nem egyetlen hősről hanem

egy testveacuterpaacuterroacutel szoacutel Ezen kiacutevuumll a kocsiversenynek is keacutet győztese van valoacutejaacuteban a hajtoacute

neacutelkuumll elsőkeacutent ceacutelba eacuterő loacute Arion eacutes Amphiaraus iacutegy a győzelem egyikuumlk szaacutemaacutera sem

teljes eacuterteacutekű Ehhez hasonloacutean a Theacuteba elleni kuumlzdelem is valoacutedi győzelem neacutelkuumllinek

tekinthető mert Eteocles eacutes Polynices is meghal Azaz Polynices hasonloacutean az itteni

240

LOVATT 2002 75 241

Ez a mozzanat Valerius Flaccusnaacutel is szerepel az Argo hajoacute oldalaacutera festett kentaurok eacutes lapithaacutek harcaacutet

aacutebraacutezoloacute keacutep eseteacuteben (Arg 1 142ndash143) 242

LOVATT 2002 76


118

versenyhez testveacutere megoumlleacutese aacuteltal csak eacutertelmetlen győzelmet eacuter el sajaacutet bukaacutesa aacuteraacuten

Eteocles eacutes Polynices harca nemcsak a kocsiversennyel hanem a kentaurok eacutes lapithaacutek

harcaacuteval is paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute mivel az aacutebraacutezolaacutes leiacuteraacutesa szerint a bdquomeghaloacutek hatalmas

haragjardquo (igentes morientium irae) is laacutethatoacute eacutes Oedipus gyermekei eseteacuteben is egymaacutesra

haragvoacute testveacuterek halaacutelaacuteroacutel van szoacute

A leiacuteraacutesboacutel kideruumll hogy a krateacutert amelyet Amphiaraus kap koraacutebban Hercules

hasznaacutelta ha legyőzoumltt egy szoumlrnyet vagy ha egy harcban győzedelmeskedett243

Hercules eacutes

Amphiaraus koumlzoumltt toumlbb paacuterhuzamot is lehet vonni Hercules egyik munkaacuteja soraacuten eacutelve ment

le az alvilaacutegba eacutes Amphiaraus sem hal meg a Theacuteba elleni csataacuteban hanem miutaacuten elnyeli a

foumlld eacutelve jut az alvilaacutegba244

A hősies Herculesnek negatiacutev tulajdonsaacutegai is vannak mint

szoumlrnyek megoumllője maga is bestiaacutelis ndash a nemeai jaacuteteacutekok elejeacuten tartott felvonulaacutesban az

argosiak meacuteg szobraacutetoacutel is feacutelnek (Theb 6 270ndash273) Vadsaacutega kialakulaacutesaacutehoz az ivaacutes is

hozzaacutejaacuterulhat amire a kentaurok lereacuteszegedeacutese miatt bekoumlvetkező harc aacutebraacutezolaacutesaacuteval a krateacuter

is figyelmeztet245

Mindez utalhat Amphiaraus keacutesőbbi harci duumlheacutere illetve az eltűneacutese utaacuten

helyette vaacutelasztott Thiodamas aacuteltal vezetett eacutejszakai veacuterengzeacutesre amit az is oumlsszekapcsol a

reacuteszegseacuteguumlkben harcoloacute kentaurokkal eacutes lapithaacutekkal hogy az argosiak is lereacuteszegedett

theacutebaiakat gyilkolnak246

Mivel a kentaurok eacutes lapithaacutek az egeacutesz Thebaisban az őruumlletet eacutes a

vadsaacutegot testesiacutetik meg eacutes koraacutebban Hippomedont is Hylaeus kentaurhoz hasonliacutetotta az

elbeszeacutelő (Theb 4 139ndash144) a jelenet utalhat Hippomedon keacutesőbbi mereacuteszseacutegeacutere is hogy

harcolni mer egy folyoacuteisten leszaacutermazottjaacuteval illetve majd magaacuteval a folyoacuteistennel is247

A nemeai jaacuteteacutekok elejeacuten tartott felvonulaacuteson Hercules szobra az argosiak hősi

szaacutermazaacutesaacutet hivatott bizonyiacutetani akik koumlzuumll toumlbben megproacutebaacutelnak Herculeshez hasonliacutetani

hősiesseacutegben de elbuknak Tydeus akaacuter meacuteg az apotheoacutesist is eleacuterhetneacute de veacuteguumll

kannibalizmusa miatt elvesziacuteti A krateacuteron leacutevő keacutep iacutegy a meg nem istenuumlleacutesre utalhat amely

utalaacutest az is nyomateacutekosiacutetja hogy a diacutejak koumlzuumll a koumlpeny csak a maacutesodik helyre keruumll pedig

az Vergiliusnaacutel a hajoacuteverseny első helyezettjeacutenek jutalma volt eacutes ott Ganymeacutedeacutest aacutebraacutezolta

akinek keacutepe illetve toumlrteacutenete utalhat az istenneacute vaacutelaacutesra248

A Tydeusszal kapcsolatos

eacutertelmezeacutes lehetőseacutegeacutet az is alaacutetaacutemasztja hogy őt oumlsszefuumlggeacutesbe lehet hozni a krateacuteron is

243

Hogy ez mikor toumlrteacutent azt az olim hataacuterozoacuteszoacute a meghataacuterozatlan muacuteltba helyezi (RIPOLL 1998 145) 244

HARRISON 2013 226 245

LOVATT 2002 79 246

LOVATT 2002 80 247

VESSEY 1973216 248

LOVATT 2002 79 89 n 53


119

aacutebraacutezolt kentaurokkal az eposz egy koraacutebbi pontjaacuten ugyanis amikor egy hatalmas koumlvet

emelt fel egy krateacutert felemelő kentaurhoz hasonliacutetotta őt az elbeszeacutelő (Theb 2 561ndash563)249

A maacutesodik diacutejat kapoacute Admetusszal kapcsolatban felmeruumll a keacuterdeacutes hogy ő azonos-e a

Hypsipyle aacuteltal is emliacutetett (Theb 5 435) eacutes Valerius Flaccusnaacutel is szereplő (Arg 1 445)

argonautaacuteval a thessaliai Pherai kiraacutelyaacuteval aki helyett feleseacutege Alkeacutestis oumlnkeacutent vaacutellalta a

halaacutelt hogy Admetos tovaacutebbeacutelhessen (Apd 1 9 15) A kocsiverseny soraacuten Apollo megjegyzi

egy belső monoloacutegban hogy Amphiaraus ismeri sajaacutet sorsaacutet Admetusnak viszont hosszuacute

oumlregseacuteg eacutes keacutesői halaacutel jut osztaacutelyreacuteszuumll (Theb 6 380ndash381) A mitoloacutegia nem beszeacutel arroacutel

hogy Admetosnak Alkeacutestis oumlnfelaacuteldozaacutesa utaacuten egy keacutesőbbi időpontban meg kellett-e halnia

de Statius valoacutesziacutenűleg erre gondolt a keacutesői halaacutel emliacuteteacuteseacutevel A keacutet Admetus azonosiacutetaacutesaacutet az

is alaacutetaacutemasztja hogy az argonautaacutehoz hasonloacutean a versenyben reacutesztvevő Admetus is

Thessaliaacuteboacutel eacuterkezett (Theb 6 332 6 432 6 475) 250

eacutes meacuteg lovairoacutel is az a hiacuter jaacuterta hogy a

Thessalia hegyeiben eacutelő kentaurok leszaacutermazottai (Theb 6 333ndash334)

Az Admetusnak adott koumlpenyen leacutevő keacutep Hero eacutes Leandrer toumlrteacuteneteacutet pontosabban

annak egy jeleneteacutet aacutebraacutezolja A monda szerint Hero Venus papnője volt Seacutestosban (innen a

szoumlvegben raacute vonatkozoacute bdquoseacutestosi laacutenyrdquo jelenteacutesű Sestias szoacute) akihez szerelme Leander

eacutejszakaacutenkeacutent aacutetuacuteszott a Helleacutespontoson Abydosboacutel Egy viharos eacutejszakaacuten mikor a Hero

ablakaacuteban leacutevő Leander taacutejeacutekozoacutedaacutesaacutet segiacutető faacuteklyaacutet elfuacutejta a szeacutel az ifjuacute a tengerbe veszett

Holttesteacutet reggelre a viacutez Heroacutehoz sodorta mire ő is a tengerbe oumllte magaacutet (Ov Her 18 19)

Az ekphrasisoknaacutel megszokott moacutedon az aacutebraacutezolaacutes leiacuteraacutesaacutenak toumlbb kifejezeacutese is

hangsuacutelyozza a keacutep eacutelethűseacutegeacutet a szemleacutelő szaacutemaacutera uacutegy tűnhet mintha Leander uacuteszna illetve

uacuteszaacutes koumlzben kezet akarna vaacuteltani valamint hajaacuteroacutel sem lehet azt gondolni hogy szaacuteraz Ez az

utoacutebbi megjegyzeacutes az aacutebraacutezolaacutesnak nemcsak keacutepi hanem maacutes eacuterzeacutekszervekkel felfoghatoacute

eacutelethűseacutegeacutere utal mivel a haj nedvesseacutegeacuteről csak eacuterinteacutes aacuteltal lehet meggyőződni A haj

nedvesseacutegeacutenek emliacuteteacutese a toumlrteacutenet ovidiusi forraacutesaacutet is felideacutezi mivel a Heroides szerint

Leander akkor szeretett bele Heroacuteba amikor laacutetta őt hajat szaacuteriacutetani (Ov Her 18 104)

Leander azeacutert uacuteszik Heroacutehoz hogy megeacuterinthesse de ahogy ez a vaacutegya halaacutela miatt nem

teljesuumllhet ugyanuacutegy az olvasoacute sem eacuterintheti meg a Statius aacuteltal leiacutert alkotaacutest Az elbeszeacutelő

249

LOVATT 2002 88 n 35 250

Egy esetben Admetus a Haemonius jelzőt kapja ami termeacuteszetesen nem a theacutebai Haemonnal valoacute

kapcsolataacutera utal hanem a Haemonia szoacuteboacutel Thessalia maacutesik elnevezeacuteseacuteből keacutepzett melleacutekneacutev A keacutet

tulajdonneacutev koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg azeacutert is egyeacutertelmű mert a Haemonia szoacuteban roumlvid o szerepel miacuteg Haemon

neveacutenek goumlroumlgoumls formaacutejaacuteban oacutemega


120

tehaacutet ugyanolyan remeacutenytelenseacutegben hagyja az olvasoacutet amilyen remeacutenytelenseacutegben van

maga Leander is251

Hero eacutes Leander aacutebraacutezolaacutesaacutet a Thebais gyakorlatilag egyetlen feacuterfi-nő paacuterjaacuteval

Polynicesszel eacutes feleseacutegeacutevel Argiaacuteval szoktaacutek oumlsszefuumlggeacutesbe hozni Hero eacutes Argia koumlzoumltt

kapcsolatot teremt hogy az utoacutebbi is egy magas toronyboacutel (turre suprema) neacutezi harcba induloacute

kedveseacutet (Theb 4 88ndash92) eacutes az ekphrasisban is ugyanez a kifejezeacutes szerepel a Hero lakta

toronyra vonatkoztatva Egy maacutesik intertextuaacutelis jellegű oumlsszefuumlggeacutes hogy Hero in speculis

neacutezi Leandert miacuteg Dido e speculis laacutetja Aeneas taacutevozaacutesaacutet Vergiliusnaacutel (Verg A 4 586) A

reacuteszlet tehaacutet Heroacuten keresztuumll oumlsszekapcsolja Didoacutet Argiaacuteval Hero eacutes Dido szerelmuumlkben

oumlngyilkossaacutegot koumlvetnek el a Thebaisban viszont a feacuterfiak sorsa a tragikus Az ekphrasis

előreutal arra a reacuteszre is amikor Argia Theacutebaacuteba indul Polynices holttesteacutenek kereseacuteseacutere eacutes

kiacuteseacuterője figyelmezteti hogy maacuter koumlzel vannak a vaacuteroshoz A kiacuteseacuterő ugyanis ugyanazokat a

szavakat hasznaacutelja amelyek ndash Hero kialvoacute faacuteklyaacutejaacutera vonatkozva ndash a koumlpenyleiacuteraacutesban is

szerepeltek

cernis ut ingentes murorum porrigat umbras

campus et e speculis moriens intermicet ignis

Theb 12 251ndash252

A kettős halaacutellal veacutegződő toumlrteacutenet iacutegy Polynices halaacutelaacutet is sejtetheti de a keacutet halott

miatt akaacuter a keacutet egymaacutes ellen harcoloacute fiuacutetestveacuter bukaacutesaacutera is utalhat252

A kettős halaacutel

aacutebraacutezolaacutesaacutet meacuteg tragikusabbaacute teszi hogy ez egy olyan koumlpenyen laacutethatoacute amelynek

elnyerőjeacuteeacutert Admetuseacutert feleseacutege Alkeacutestis eacuteleteacutet adta de veacuteguumll ő is visszajoumlhetett az

alvilaacutegboacutel (Apd 1 9 15) eacutes talaacuten magaacutenak a tulajdonosnak Admeacutetosnak sem kellett

meghalnia

A koumlpenyen laacutethatoacute keacutep eacutes az eposz szereplői koumlzuumll nem csak Hero eacutes Argia aacutelliacutethatoacute

paacuterhuzamba Leander eacutes Polynices koumlzoumltt is lehet oumlsszefuumlggeacuteseket felfedezni Leander

Ovidiusnaacutel gyakran hajoacutehoz hasonliacutetja magaacutet (Ov Her 18 148 18 207 18 215 19 185)

Polynicesre pedig hasznaacutelhatoacute a naufragus (hajoacutetoumlroumltt) szoacute mivel ezt a kifejezeacutest a kocsival

balesetet szenvedőkre is alkalmaztaacutek253

A Thebais elbeszeacutelője az argosiakat is sok helyen

hajoacutesokhoz hasonliacutetja254

Amikor harcba indulnak egy hasonlat szerint uacutegy buacutecsuacuteznak mint

akik tengerre szaacutellnak (Theb 4 24ndash30) A verseny soraacuten a kocsija feletti uralmat elvesztő

Polynices egy a hajoacuteja iraacutenyiacutetaacutesa feletti uralmat elvesztő kormaacutenyosra emleacutekeztet (Theb 6

251

LOVATT 2002 77 252

LOVATT 2002 80ndash81 253

LOVATT 2002 82 254

LOVATT 2002 83


121

451ndash453) Sőt az elbeszeacutelő szerint Eteocles eacutes Polynices paacuterharca is keacutet egyszerre elsuumlllyedő

hajoacutehoz hasonliacutet

hellip ut nocte rates quas nubilus Auster

implicuit frangunt tonsas mutantque rudentes

luctataeque diu tenebris hiemique sibique

sicut erant imo pariter sedere profundo

haec pugnae facies

Theb 11 520ndash524

Polynices tehaacutet minthogy meghal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a suumlllyedő hajoacuteval de

kocsihajtoacutekeacutent egy hajoacutessal is eacutes a hajoacute pusztulaacutesaacutet okozoacute viharral is mivel a Theacuteba elleni

hadjaacuterataacuteban minden baraacutetja eacutes segiacutetője meghal255

Baacuter maacuter nem az aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacutenak reacutesze eacuterdemes figyelmet fordiacutetani az

ekphrasist koumlvető keacutet sorra is

has Adrastus opes dono victoribus ire

imperat at generum famula solatur Achaea

Theb 6 548ndash549

A szoumlveg alapjaacuten tehaacutet a versenyben ceacutelba nem eacuterő Polynices egy akhaacutej szolgaacuteloacutelaacutenyt

kap vigaszdiacutejul Adrastustoacutel Amphiaraus egy olyan krateacutert kapott amelyen kentaurok is

laacutethatoacutek eacutes Admetus lovai feltehetőleg a kentauroktoacutel szaacutermaznak Az ő jutalma egy koumlpeny

amelyen Hero tehaacutet egy nő is laacutethatoacute Polynices pedig egy nőt kap Azaz a versenydiacutejakon

leacutevő aacutebraacutezolaacutesok valamilyen moacutedon mindig a koumlvetkezőleg emliacutetett diacutejazotthoz

kapcsoloacutednak Polynices vigaszdiacuteja azonban nem aacutebraacutezolaacutes hanem egy valoacutes szolgaacuteloacutelaacuteny

Egy nő ismeacutetelt szerepelteteacuteseacutere talaacuten azeacutert van szuumlkseacuteg hogy nyomateacutekosiacutetsa a koumlpenyen

leacutevő aacutebraacutezolaacutest valoacuteban Polynicesre eacutes Argiara vonatkoztatva kell eacutertelmezni eacutes kiemelje a

nők pontosabban Argia szerepeacutet eacutes felelősseacutegeacutet a haacuteboruacute eacutes Polynices halaacutela miatt hiszen a

harc reacuteszben az ő kezdemeacutenyezeacutese miatt indult meg (Theb 3 678ndash721)256

16 Mars haacuteza

A 7 koumlnyv elejeacuten a Theacuteba elleni harc megindulaacutesaacutenak keacuteslekedeacutese miatt bosszankodoacute

Iuppiter Mercuriust kuumlldi el Marshoz hogy megsuumlrgesse a haacuteboruacutet Mercurius az utasiacutetaacutest

255

LOVATT 2002 84 256

Igaz a motiacutevumnak megvan a vergiliusi mintaacuteja is az Aeneisben elbeszeacutelt hajoacuteversenyben a ceacutelhoz

utolsoacutekeacutent eacuterő Sergestus is kap egy rabnőt (Verg A 5 281ndash285)


122

koumlvetve elmegy Thraciaacuteba Mars haacutezaacutehoz amelyet az istenek hiacuternoumlkeacutenek laacutetoacuteszoumlgeacuteből

ismeruumlnk meg257

A leiacuteraacutes első reacutesze a haacutez kuumllsejeacutet eacutes elhelyezkedeacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyeit

mutatja be

hic steriles delubra notat Mavortia silvas

(horrescitque tuens) ubi mille furoribus illi

cingitur averso domus inmansueta sub Haemo

ferrea compago laterum ferro arta teruntur

limina ferratis incumbunt tecta columnis

laeditur adversum Phoebi iubar ipsaque sedem

lux timet et durus contristat sidera fulgor

Theb 7 40ndash46

A leiacutertak alapjaacuten a haacutez koumlrnyezete Mars illetve a haacuteboruacute embertelenseacutegeacutere

feacutelelmetesseacutegeacutere utal meacuteg az erdők is termeacuteketlenek A haacutezra ugyanakkor a delubra szoacute utal

elsőkeacutent azaz ha a hely feacutelelmetes is az isten jelenleacutete szent hellyeacute teszi A haacutezat ezer duumlh

veszi koumlruumll (mille furoribus illi cingitur) eacutes a Furor a leiacuteraacutesban keacutesőbb emliacutetett a haacutezat őrző

megszemeacutelyesiacutetett alakok koumlzoumltt is szerepelni fog majd

A haacutez fontos jellemzője hogy bizonyos reacuteszei (az oldalakat oumlsszefogoacute ereszteacutekek a

kuumlszoumlboumlk eacutes a tetőt tartoacute oszlopok) vasboacutel vannak amit a leiacuteraacutes a ferr- szoacutető haacuteromszori

ismeacutetleacuteseacutevel eacuterzeacutekeltet hasonloacutean ahhoz ahogy Vergilius az eacutercből keacuteszuumllt carthagoi Dido-

templom leiacuteraacutesaacuteban ahol az aereus szoacute ismeacutetlődik (vouml Verg A 1 448ndash449)258

A nagyreacuteszt

vasboacutel keacuteszuumllt haacutez joacutel illik a haacuteboruacute isteneacutehez elsősorban a vas ridegseacutege miatt (egyeacutebkeacutent

gyakran az alvilaacuteg kapui is vasboacutel vannak)259

de azeacutert is mert a vasra hasznaacutelt latin szoacute a

ferrum aacutetvitt eacutertelemben kardot is jelent

A haacutez feacutelelmetesseacutegeacutehez jaacuterul hozzaacute a termeacuteszetes feacuteny hiaacutenya A feacutenyt ugyanis a

feacutemből keacuteszuumllt haacutez bdquodurva ragyogaacutesardquo (durus fulgor) adja amely meacuteg a csillagok feacutenyeacutet is

elhomaacutelyosiacutetja260

Az is a haacuteboruacute aacutertalmassaacutegaacutet szimbolizaacutelja hogy Phoebus Apollo feacutenye

nem juthat el seacutertetlenuumll a haacutezhoz261

A leiacuteraacutes koumlvetkező reacutesze a haacutezat őrző megszemeacutelyesiacutetett alakokat mutatja be

digna loco statio primis salit Impetus amens

e foribus caecumque Nefas Iraeque rubentes

257

SMOLENAARS 1983 24 258



A contristat szoacute ilyen eacutertelemben vett hasznaacutelataacutehoz ld Hor Sat 1 1 36 Verg G 3 78 Verg A 10 273

stb (SMOLENAARS 1994 29) 261

SMOLENAARS 1994 28


123

exanguesque Metus occultisque ensibus astant

Insidiae geminumque tenens Discordia ferrum

innumeris strepit aula Minis tristissima Virtus

stat medio laetusque Furor vultuque cruento

Mors armata sedet bellorum solus in aris

sanguis et incensis qui raptus ab urbibus ignis

Theb 7 47ndash54

A megszemeacutelyesiacutetett alakok szerepelteteacuteseacutenek talaacuten Ovidius a mintaacuteja Naacutela a nap

palotaacutejaacuteban veszik koumlruumll allegorikus alakok Phoebust (Ov Met 2 23ndash30) A Metamporhoses

ezen kiacutevuumll abboacutel a szempontboacutel is minta lehet hogy ott is eacutes itt is egy vendeacuteg (ott Phaethon

miacuteg itt Mercurius) megeacuterkezeacutese utaacuten koumlvetkezik az eacutepuumllet leiacuteraacutesa262

Statiusnaacutel a megszemeacutelyesiacutetett alakok majdnem mindegyike egy hozzaacuteillő jelzőt kap

miacuteg neacutemelyek tulajdonsaacutegaacutet egy raacute jellemző cselekveacutes fejezi ki Iacutegy peacuteldaacuteul Discordia keacuteteacutelű

kardot tart szimbolizaacutelva ezzel hogy akik nem eacutertenek egyet egymaacutessal azok keacutet ellenteacutetes

oldalon aacutellnak

A megszemeacutelyesiacutetet alakok koumlzuumll szinte mindegyik (az Indulat az Igazsaacutegtalansaacuteg a

Harag a Feacutelelem a Csalaacuterdsaacuteg a Viszaacutely a Fenyegeteacutes a Duumlh eacutes a Halaacutel) a haacuteboruacute negatiacutev

aspektusaacutehoz kapcsoloacutedik Az egyetlen kiveacutetel a koumlzeacutepen aacutelloacute Virtus amely azonban igen

szomoruacute (tristissima) Szomoruacutesaacutegaacutet talaacuten a haacuteboruacutek borzalmai okozzaacutek de koumlzeacutepen valoacute

elhelyezeacutese mutatja hogy a harcban is a baacutetorsaacutegnak eacutes az ereacutenynek van a legnagyobb

jelentőseacutege

A leiacuteraacutes e reacuteszeacutenek utolsoacute soraiboacutel kideruumll hogy a haacutezban oltaacuterok is vannak

amelyeken haacuteboruacutekboacutel szaacutermazoacute veacuter folyik eacutes olyan tűz eacuteg rajtuk amely felgyuacutejtott

vaacuterosokboacutel szaacutermazik Az oltaacuterok jelenleacutete miatt tehaacutet a haacutez szenteacutelykeacutent is funkcionaacutel vagyis

megvan az oka a leiacuteraacutes elejeacuten talaacutelhatoacute delubra megnevezeacutesnek

A leiacuteraacutes toumlbbi reacutesze a haacutez diacutesziacuteteacuteseit mutatja be

terrarum exuviae circum et fastigia templi

captae insignibant gentes caelataque ferro

fragmina portarum bellatricesque carinae

et vacui currus protritaque curribus ora

paene etiam gemitus adeo vis omnis et omne

vulnus ubique ipsum sed non usquam ore remisso

262

KEITH 2007 21ndash22


124

cernere erat talem divina Mulciber arte

ediderat nondum radiis monstratus adulter

foeda catenato luerat conubia lecto

Theb 7 55ndash63

A diacutesziacutetmeacutenyek elsősorban hadizsaacutekmaacutenyok263

valamint a most maacuter templomnak

nevezett haacutez oromzataacutet diacutesziacutető leigaacutezott neacutepeket aacutebraacutezoloacute domborművek A leiacuteraacutes alapjaacuten

tehaacutet uacutegy tűnik az elbeszeacutelő neacuteha valoacutes dolgokat neacuteha aacutebraacutezolaacutesokat iacuter le iacutegy a

zsaacutekmaacutenytaacutergyakroacutel nem lehet egyeacutertelműen eldoumlnteni hogy azok neacutemelyike nem csak

aacutebraacutezolaacuteskeacutent van-e jelen Mars haacutezaacuteban Az aacutebraacutezolaacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutes mellett szoacutel az 59

sorban talaacutelhatoacute megjegyzeacutes amely szerint szinte hallhatoacute a haacuteboruacuteban meghaloacutek jajgataacutesa

azaz a leiacuteraacutes az ekphrasisokra időnkeacutent jellemző moacutedon az eacutelethűseacutegre utal habaacuter az is igaz

hogy a jajgataacutes keacutepzeteacutet a valoacutesan jelenleacutevő taacutergyak is felideacutezhetik Tovaacutebbi eacuterv az aacutebraacutezolaacutes

mellett hogy Marsot a harci zsaacutekmaacutenyok koumlzoumltt mindenhol laacutetni lehetett mivel Vulcanus iacutegy

keacutesziacutetette el a haacutezaacutet eacutes ha a hadisten aacutebraacutezolaacutesokon jelenik meg akkor talaacuten az ő aacutebraacutezolaacutesaacutet

koumlruumllvevő hadizsaacutekmaacutenyok is csak aacutebraacutezolaacutesok Ennek koumlvetkezteacuteben keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel az

is hogy a haacutezat őrző allegorikus alakok vajon nem szobrokkeacutent eacutertelmezendők-e

A leiacuteraacutes szerint az aacutebraacutezolaacutesokon Mars ndash a haacuteboruacute isteneacutehez illő moacutedon ndash sohasem

jelenik meg szeliacuted arccal eacutes ez Vulcanus isteni műveacuteszeteacutenek eacuterdeme aki azeacutert keacutesziacutethetett

ennyire toumlkeacuteletes Marshoz ennyire illő eacutepuumlletet mert feleseacutege Venus meacuteg nem csalta meg őt

a hadistennel Mars haacuteza tehaacutet koraacutebban keacuteszuumllt mint a maacutesodik koumlnyvben leiacutert Harmoniaacutenak

keacutesziacutetett nyaklaacutenc amely Theacuteba szerencseacutetlenseacutegeacutenek mitologikus oka iacutegy bizonyos

meacuterteacutekig az eposz cselekmeacutenyeacutenek mozgatoacuteja is A nyaklaacutencnaacutel koraacutebban keacuteszuumllt de az

eposzban csak keacutesőbb emliacutetett eacutepuumllet leiacuteraacutesa ezeacutert a koraacutebbi ekphrasis paacuterjaacutenak tekinthető

mert miacuteg a nyaklaacutenc az egeacutesz theacutebai mondakoumlr esemeacutenyeinek mitologikus oka addig az

eacutepuumlletleiacuteraacutes a Thebais maacutesodik feleacutenek elejeacuten aacutell eacutes ha maga az eacutepuumllet nem is oka a

hamarosan megkezdődő harcnak a benne zajloacute esemeacutenyek annak tekinthetők

17 Haemon sisakja

Amikor a theacutebaiak megtudjaacutek hogy Polynices eacutes az argosiak meg fogjaacutek őket taacutemadni ők is

felkeacuteszuumllnek a harcra azaz a vaacuteros veacutedelmeacutere Antigone eacutes Phorbas a fal tetejeacuteről neacutezik a

263

Ezek leiacuteraacutesaacutenak mintaacuteja Latinus kiraacutely palotaacutejaacutenak bemutataacutesa Vergilius Aeneiseacuteben (Verg A 7 183ndash186)

de tulajdonkeacuteppen az egeacutesz eacutepuumlletleiacuteraacutes struktuacuteraacutejaacutenak a vergiliusi leiacuteraacutes a mintaacuteja ugyanakkor sok szempontboacutel

Alkinoos palotaacutejaacutenak leiacuteraacutesa (Hom Od 7 86ndash132) is előkeacutepnek tekinthető (SMOLENAARS 1994 22)


125

vaacuteros kapuit veacutedeni keacuteszuumllő harcosokat eacutes az ő paacuterbeszeacuteduumlk alkotja a theacutebai sereg

kataloacutegusaacutet Antigone az elsők koumlzoumltt (Menoeceus eacutes Creon utaacuten) emliacuteti Haemont akinek

sisakjaacutet a Sphinx diacutesziacuteti

hellip quam celsus aena

Sphinge per ingentes Homoloidas exeat Haemon

Theb 7 251ndash252

A leiacuteraacutes nem teszi egyeacutertelműveacute hogy a jelveacutenykeacutent hasznaacutelt Sphinx valoacuteban a

sisakon volt-e de a bdquoSphinx aacuteltal kimagasloacute Haemonrdquo (celsus Sphinge Haemon) fordulat

alapjaacuten erre lehet koumlvetkeztetni eacutes az oacutekorban egyeacutebkeacutent is konvencionaacutelis volt a Sphinx

aacutebraacutezolaacutesa a harcosok sisakjaacuten (vouml Paus 1 24 5) Megjeleniacuteteacuteseacutenek itt is hasonloacute funkcioacuteja

van mint Polynices kardjaacuten jelzi Haemon theacutebai szaacutermazaacutesaacutet betoumllti az ellenseacuteg

megreacutemiacuteteacuteseacutenek feladataacutet de ugyanuacutegy utal Theacuteba bűneire is

18 Dryas fegyverei

Az Antigone utaacuten megszoacutelaloacute Phorbas elsőkeacutent Dryast mutatja be aki a Tanagraacuteboacutel eacuterkező

iacutejaacuteszokat vezeti eacutes hoacutefeheacuter fegyvereit egy haacuteromaacuteguacute szigony eacutes egy aranysziacutenű villaacutem diacutesziacuteti

mille sagittiferos gelidae de colle Tanagrae

promovet ecce Dryas hic cui nivea arma tridentem

atque auro rude fulmen habent Orionis alti

non falsus virtute nepos procul oro paternum

omen et innuptae vetus excidat ira Dianae

Theb 7 254ndash258

Phorbastoacutel megtudjuk hogy Dryas aki keacutesőbb majd megoumlli Parthenopaeust Orion

leszaacutermazottja A mitoloacutegiai toumlrteacutenetek toumlbbfeacutelekeacuteppen meseacutelik Orion halaacutelaacutet de annak

mindegyik vaacuteltozataacuteban Diana az oka Ezeacutert keacuteri Phorbas hogy Dryast keruumllje el az atyai

rossz omen Diana haragja A fegyverein leacutevő Neptunusra utaloacute haacuteromaacuteguacute szigony eacutes a

Iuppiterre utaloacute villaacutem szaacutermazaacutesjeloumllő funkcioacutejuacuteak mivel Orion istenek gyermeke A

mitoloacutegiai toumlrteacuteneteket elmeseacutelő forraacutesok szerint apja Iuppiter vagy Neptunus vagy Mercurius

esetleg mindhaacuterman egyszerre (Hyg Fab 195 Ov Fast 493ndash536)264

A Parthenopaeus halaacutelaacutet leiacuteroacute reacutesz elejeacuten az elbeszeacutelő ismeacutet megjegyzi majd hogy

Dryasnak Orion az őse eacutes tőle oumlroumlkoumllte a Diana koumlvetői elleni gyűloumlleteacutet (Theb 9 841ndash844)

264

SMOLENAARS 1994 128


126

Ez az oka annak is hogy meg akarja oumllni Parthenopaeust hiszen annak anyja Atalanta Diana

tisztelője (Theb 9 602ndash637)

A Parthenopaeus halaacutelaacutet leiacuteroacute reacuteszben mikor Dryas felemeli pajzsaacutet az elbeszeacutelő

Atalanta fiaacutenak halaacutelfeacutelelmeacutet egy hattyuacuteeacutehoz hasonliacutetja amely meglaacutetja maga felett a Iuppiter

villaacutemaacutet vivő sast

cum torva clipei metuendus obarsit

luce Dryas tremor ora repens ac viscera torsit

Arcados utque feri vectorem fulminis albus

cum supra respexit olor cupit hiscere ripam

Strymonos et trepidas in pectora contrahit alas

sic iuvenem saevi conspecta mole Dryantis

iam non ira subit sed leti nuntius horror

Theb 9 856ndash862

A sas szoacute nem szerepel az ideacutezett reacuteszben de a bdquovad villaacutem hordozoacutejardquo (feri vectorem

fulminis) kifejezeacutes egyeacutertelműveacute teszi hogy Iuppiter madaraacuteroacutel van szoacute Az ideacutezett reacuteszben

azonban nem a sas hanem a villaacutem emliacuteteacutese a fontos mivel a hetedik koumlnyvben szereplő

ekphrasisboacutel tudjuk hogy az diacutesziacutetette Dryas fegyverzeteacutet A hasonlat alapjaacuten tehaacutet Dryas

megfeleltethető a sasnak miacuteg a Parthenopaeus halaacutelaacutet okozoacute fegyvere a nyiacutel Iuppiter

villaacutemaacutenak azaz a hasonlat eacutes iacutegy valamelyest az ekphrasis is utalhat arra hogy Dryas

Iuppiter eszkoumlze

A hasonlatban feheacuter hattyuacuteroacutel (albus olor) van szoacute eacutes a haldokloacute Parthenopaeusnak is

a hoacutefeheacuter mellkasaacuteboacutel folyik a veacuter ibat purpureus niveo de pectore sanguis (Theb 9 883)

Ezzel szemben az ekphrasisban Dryas fegyvereit jellemzi a hoacutefeheacuter sziacuten iacutegy ebből az egy

szempontboacutel őt is oumlsszefuumlggeacutesbe lehet hozni a halaacuteltoacutel feacutelő hattyuacuteval Dryasra ugyan nem

jellemző a halaacutelfeacutelelem de Parthenopaeus megoumlleacutese utaacuten ő is meghal meacuteghozzaacute uacutegy hogy

nem lehet tudni ki sebesiacutetette meg

tum cadit ipse Dryas (mirum) nec vulneris umquam

conscius olim auctor teli causaeque patebant

Theb 9 875ndash576

Az elbeszeacutelő azt iacutegeacuteri egyszer ki fog deruumllni ki okozta Dryas halaacutelaacutet ez az iacutegeacuteret

azonban nem teljesuumll Dryas neve a tovaacutebbiakban maacuter csak egyszer fordul elő az eposzban

Oedipus emliacuteti őt meg mikor megeleacutegelve a harcot jobbnak laacutetja ha fiai paacuterbaja doumlnt Theacuteba

sorsaacuteroacutel eacutes felsorolja Eteoclesnek hogy kik haltak meg eddig a vaacuteroseacutert (Theb 11 281) Az


127

olvasoacute szaacutemaacutera ugyanakkor egyeacutertelmű hogy Dryas halaacutelaacutet ha koumlzvetve is de Diana okozza

bosszuacuteboacutel Parthenopaeus megoumlleacuteseacuteeacutert265

19 A phoacutekisi vaacuterosokboacutel eacuterkező harcosok fegyverei

A phoacutekisi vaacuterosokboacutel eacuterkező harcosokat az argonautaacutek koumlzoumltt is szaacutemon tartott (Arg 1 362ndash

363 Hyg Fab 14 97) Iphitus vezeti Fegyvereiken Tityos vagy Deacutelos vagy az Apolloacuten aacuteltal

Theacutebaacutenaacutel hasznaacutelt tegezek laacutethatoacutek

omnibus inmixtas cono super aspice laurus

armaque vel Tityon vel Delon habentia vel quas

hic deus innumera laxavit caede pharetras

Iphitus asper agit genitor cui nuper ademptus

Naubolus Hippasides

Theb 7 351ndash355

A fegyvereken leacutevő aacutebraacutezolaacutesok mindegyike Apolloacutenhoz kapcsoloacutedik Tityos meg

akarta erőszakolni Leacutetoacutet Apolloacuten eacutes Artemis anyjaacutet akik ezeacutert megoumllteacutek őt (Apd 1 4 1)

Deacutelos Apolloacuten szuumlleteacuteseacutenek helye a nyilakat pedig Apolloacuten a vaacuterost eacutepiacutető Amphion eacutes neje

Niobeacute gyermekeinek megoumlleacuteseacutere hasznaacutelta Theacutebaacutenaacutel amieacutert Niobeacute sok gyermeke266

miatti

buumlszkeseacutegeacuteben kijelentette hogy őt nagyobb aacuteldaacutes eacuterte mint Leacutetoacutet (Apd 3 5 6) Mivel

Apolloacuten legfőbb joacuteshelye Delphi is Phoacutekisban van ezeacutert a Phoacutekisboacutel eacuterkezők fegyverein az

istenhez kapcsoloacutedoacute keacutepek megjeleniacuteteacutese a harcosok szaacutermazaacutesaacutenak jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel

Minthogy Iphitus eacutes emberei az eposz tovaacutebbi reacuteszeacuteben nem szerepelnek az ekphrasisban

leiacutert keacutepeknek nincs maacutes funkcioacutejuk

20 Crenaeus pajzsa

Tydeus kannibalizmusa eacutes halaacutela utaacuten harc alakul ki a testeacuteeacutert A harc legfőbb reacutesztvevője

Hippomedon aki Tisiphone koumlzbeleacutepeacutese miatt eltaacutevolodik a testtől eacutes az Ismeacutenos folyoacute

partjaacuten fog harcolni ahol megoumlli a folyoacuteisten unokaacutejaacutet a theacutebai Crenaeust Crenaeus

bemutataacutesaacutenak reacuteszekeacutent le van iacuterva pajzsa is amelyen Euroacutepeacute elrablaacutesa laacutethatoacute

265


A forraacutesok ellentmondaacutesosak Niobe gyermekeinek szaacutemaacuteval kapcsolatban de Statius egyeacutertelműen tizenkeacutet

gyermekről tud (vouml Theb 6 124)


128

arma decent umeros clipeusque insignis et auro

lucidus Aoniae caelatur origine gentis

Sidonis hic blandi per candida terga iuvenci

iam secura maris teneris iam cornua palmis

non tenet extremis adludunt aequora plantis

ire putes clipeo fluctusque secare iuvencum

adiuvat unda fidem pelago nec discolor amnis

Theb 9 332ndash338

A leiacuteraacutes egyeacutertelműen jelzi hogy az aranyboacutel keacuteszuumllt pajzs keacutepei a theacutebai nemzet

eredeteacutet aacutebraacutezoltaacutek azaz a pajzs elsősorban szaacutermazaacutesjeloumllő funkcioacutejuacute

Az Euroacutepeacute elrablaacutesaacutet aacutebraacutezoloacute keacutep bemutataacutesaacutenak elejeacuten ott talaacutelhatoacute a hic

hataacuterozoacuteszoacute amely az ekphrasisokban a keacutepek elrendezeacuteseacutere szokott utalni Ez alapjaacuten az

olvasoacute azt vaacuterhatja hogy tovaacutebbi hataacuterozoacuteszoacutek uacutejabb keacutepek leiacuteraacutesaacutet fogjaacutek majd bevezetni

ezzel szemben az ekphrasis az Euroacutepeacute elrablaacutesaacutet aacutebraacutezoloacute keacutep leiacuteraacutesaacuteval veacuteget eacuter Azaz ha

voltak is tovaacutebbi aacutebraacutezolaacutesok a pajzson az elbeszeacutelő csak az ekphrasisban leiacutertat tartotta

fontosnak megemliacuteteni Crenaeusszal kapcsolatban

A keacutepleiacuteraacutes tanuacutesaacutega szerint Euroacutepeacute az őt elrabloacute bika haacutetaacuten uumllve maacuter nem feacutel a

tengertől eacutes olyannyira biacutezik a bika-istenben hogy maacuter a szarvaacutet sem fogja Euroacutepeacutenak a

főisten eacutes a tenger iraacutenti bizalma iacutegy paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Crenaeusnak a viacutez eacutes nagyapja

iraacutenti bizalmaacuteval267

A szarvakkal rendelkező bika eacutes Ismenos koumlzoumltt kapcsoloacutedaacutesi pont lehet

az is hogy a folyoacuteisteneket gyakran szarvakkal aacutebraacutezoltaacutek aminek az is oka lehetett hogy a

bdquoszarvrdquo jelenteacutesű cornu szoacute a folyamok aacutegait is jelentette

Euroacutepeacute bizalmaacutenak tovaacutebbi jele hogy hagyja a laacutebainaacutel jaacutetszadozni a tenger hullaacutemait

Ennek a keacutepnek az egyik mintaacuteja az Arachne aacuteltal keacutesziacutetett szőttes leiacuteraacutesa Ovidius

Metamorphoseseacuteben ahol Europa meacuteg feacutelve huacutezza el laacutebait a hozzaacuteeacuterő viacuteztől (Ov Met 6

103ndash107) A maacutesik előkeacutep Catullus 64 carmenje amelynek egyik jeleneteacuteben Ariadne a

tenger partjaacuteroacutel neacutezi az őt Naxos szigeteacuten hagyoacute Theseus hajoacutejaacutet eacutes koumlzben a viacutez nyaldossa a

laacutebait (Cat Carm 64 60ndash67) Euroacutepeacute toumlrteacuteneteacutenek tovaacutebbi forraacutesa lehet meacuteg Moschos

Euroacutepeacute elrablaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute epyllionja mivel abban is szerepel egy ekphrasis Libyeacute eacutes

Posiedon naacuteszajaacutendeacuteka Euroacutepeacute kosara amely Ioacute toumlrteacuteneteacutet aacutebraacutezolja Ez hathatott Vergiliusra

is mivel ő Aeneiseacuteben Turnus pajzsaacutera helyezi Ioacute elrablaacutesaacutenak toumlrteacuteneteacutet (Verg A 7 789ndash

792) Statiusnaacutel azonban a kerettoumlrteacutenetből lesz ekphrasis iacutegy a vergiliusi eacutes a statiusi

267

FABER 2006 110


129

ekphrasisban is egy a főhőssel ellenteacutetes oldalon aacutelloacute szereplő pajzsaacuten aacutebraacutezolt Iuppiter aacuteltal

toumlrteacutent nőrablaacutesroacutel van szoacute268

Az ekphrasis utolsoacute keacutet sora a leiacuteraacutes eacutelethűseacutegeacutet hangsuacutelyozza mivel a 337 sor szerint

a keacutep neacutezője uacutegy eacuterzeacutekeli mintha a bika haladna a pajzson eacutes szelneacute a hullaacutemokat A pajzson

leacutevő jelenet mozgaacutesa tehaacutet ugyanolyan eacuteleacutenk mint a cselekmeacutenyeacute269

A 338 sor eacutertelmezeacutese

elteacuterő lehet attoacutel fuumlggően hogy a pelago szoacute eleacute vagy moumlgeacute teszuumlnk-e vesszőt A

legelfogadhatoacutebb eacutertelmezeacutes a koumlvetkező bdquoa hullaacutem segiacuteti a bizalmat eacutes a folyoacute sziacutene nem teacuter

el270

a tengereacutetőlrdquo illetve ha a sor maacutesodik feleacutet nem tekintjuumlk uacutejabb tagmondatnak hanem

felsorolaacutesnak vesszuumlk akkor a mondatot iacutegy is fordiacutethatjuk bdquosegiacuteti a bizalmat a hullaacutem eacutes a

tengertől nem elteacuterő sziacutenű folyoacuterdquo Ezzel a fordiacutetaacutessal kapcsolatban felmeruumllhet kritikakeacutent

hogy az aranyboacutel keacuteszuumllt pajzson hogyan lehet a keacutep haacutettereacutet adoacute tenger az Ismeacutenos folyoacuteeacuteval

azonos sziacutenű aneacutelkuumll hogy a pajzsot ne a folyoacute sziacutene hanem tovaacutebbra is az arany

jellemezze271

A leiacuteraacutes elejeacuten talaacutelhatoacute hic hataacuterozoacuteszoacute azonban azt valoacutesziacutenűsiacuteti hogy a

pajzson nemcsak ez a keacutep volt laacutethatoacute hanem tovaacutebbiak is amelyek lehettek aranyboacutel

valamint ndash ahogy maacuter toumlbb leiacuteraacutes elemzeacutesekor is laacutettuk ndash egy ekphrasis eseteacuteben soha nem

vaacuterhatoacute el hogy az alapjaacuten a leiacutert dolog toumlkeacuteletesen rekonstruaacutelhatoacute legyen

A 338 sorban talaacutelhatoacute fidem szoacute eacutertelmezeacuteseacutevel kapcsolatban keacuterdeacuteses hogy kinek

mi iraacutenti bizalmaacuteroacutel van szoacute Az egyik eacutertelmezeacutesi lehetőseacuteg az hogy a fidem szoacute a

befogadoacutenak a keacutepek eacutelethűseacutegeacutebe vetett bizalmaacutera vonatkozik eacutes a hullaacutem aacutebraacutezolaacutesa meacuteg

eacutelethűbbeacute teszi a keacutepet a szemleacutelő szaacutemaacutera272

A maacutesik lehetőseacuteg szerint Euroacutepeacute koraacutebban

maacuter emliacutetett tenger iraacutenti bizalmaacuteroacutel van szoacute eacutes iacutegy az unda szoacute az Euroacutepeacute laacutebainaacutel leacutevő

hullaacutemokat jelenti A 338 sor jelenteacutese ebben az esetben bdquoa hullaacutem segiacuteti a tenger iraacutenti

bizalmat a tenger (amnis) nem ijesztő (non discolor) (tudniillik Euroacutepeacute szaacutemaacutera)rdquo273

Mivel az eposzon beluumll a pajzson leacutevő keacutepnek Hippomedon illetve maga a pajzs

tulajdonosa Crenaeus is szemleacutelői lehetnek ezeacutert a mondat az ő viacutez iraacutenti bizalmukra is

utalhat274

Kettőjuumlk pajzsaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesa ellenteacutetes szerepuumlket is kifejezheti mert miacuteg

268

CHINN 2011 151ndash152 269

FABER 2006 112 270

Az eredetileg bdquotarkardquo jelenteacutessel is biacuteroacute discolor szoacute alatt itt egyeacutertelműen bdquoelteacuterő sziacutenűrdquo-t kell eacutertenuumlnk

CHINN 2011 159 271

CHINN 2011 155 272

CHINN 2011 153 273

CHINN 2011 154 Az amnis eacutes a nec discolor szavak fordiacutetaacutesban megadott eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeinek

kifejteacuteseacutet ld CHINN 2011 154 n 22 274

CHINN 2011 153


130

Hippomedoneacuten a Danaidaacutek aacutebraacutezolaacutesa utalhat arra hogy ő veacutetkes addig Crenaeuseacuten a viacuteztől

nem feacutelő Euroacutepeacute aacutebraacutezolaacutesa jelezheti Crenaeus aacutertatlansaacutegaacutet275

A pajzsleiacuteraacutest megelőző sorokban Crenaeus bemutataacutesaacutenak reacutesze nagyapjaacuteval azaz az

Ismeacutenos folyoacuteval valoacute joacute viszonyaacutenak megemliacuteteacutese raacuteadaacutesul ebben a reacuteszben az ekphrasisban

is megtalaacutelhatoacute unda eacutes amnis szavak jeloumllik a vizet

ergo ratus nihil Elysias ibi posse Sorores

laetus adulantem nunc hoc nunc margine ab illo

transit avum levat unda gradus seu defluus ille

sive obliquus eat nec cum subit obvius ullas

stagna dedere moras pariterque revertitur amnis

Theb 9 323ndash327

Ebből a reacuteszből az is kideruumll Crenaeus uacutegy gondolta a paacuterkaacuteknak nincs rajta

hatalmuk azaz halhatatlannak hitte magaacutet Crenaeus bizalmaacuteroacutel hamar kideruumll azonban hogy

valoacutejaacuteban tuacutelzott elbizakodottsaacuteg mivel Hippomedon megoumlli őt (Theb 9 340ndash350)

Joacutellehet az eposz szoumlvegeacuteből nem deruumll ki de ha megproacutebaacuteljuk elkeacutepzelni

valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy Crenaeus a pajzsaacuten leacutevő szereplők koumlzuumll sziacutevesebben aacutelliacutetja magaacutet

paacuterhuzamba az Euroacutepeacutet elrabloacute bika-istennel mint az elrabolt Euroacutepeacuteval Az olvasoacute azonban

a motivikus eacutes intertextuaacutelis utalaacutesok alapjaacuten tudja hogy Crenaeust Euroacutepeacutehoz lehet eacutes kell

hasonliacutetani vagyis a pajzsleiacuteraacutes beilleszthető a fordiacutetott oumlntuumlkroumlzeacutes kategoacuteriaacutejaacuteba Ha

tekintetbe vesszuumlk hogy a cselekmeacutenyből nem deruumll ki hogy Crenaeus baacuterkihez is

hasonliacutetanaacute magaacutet eacutes nem fogadjuk el a fordiacutetott oumlntuumlkroumlzeacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutest azt akkor is

el kell ismernuumlnk hogy Euroacutepeacute eacutes Crenaeus a viacutez eacutes a viacutezben leacutevő isten iraacutenti bizalmuk miatt

paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacutek eacutes ezeacutert a pajzsleiacuteraacutes Crenaeus sorsaacutera utal mivel Euroacutepeacute elrablaacutesa

eseteacuteben az isten beavatkozaacutesa erőszakos eacutes Crenaeus is erőszak aacuteldozataacutevaacute vaacutelik276

21 A Iunoacutenak ajaacutendeacutekba adott peplosz

Mikoumlzben az argosi harcosok Parthenopaeus halaacutela utaacuten visszavonulnak eacutejszakaacutera asszonyaik

otthon Iunoacutehoz imaacutedkoznak segiacutetseacutegeacuteeacutert eacutes a feacuterfiak szerencseacutes hazateacutereacuteseacuteeacutert (sceptriferae

Iunonis opem reditumque suorum exposcunt ndash Theb 10 51ndash52) Meacuteg ajaacutendeacutekot is visznek

az istennőnek egy peploszt amely Iuppitert eacutes magaacutet Iunoacutet aacutebraacutezolja

275

DEWAR 1991 ad 9 332 276

FABER 2006 110


131

peplum etiam dono cuius mirabile textum

nulla manu sterilis nec dissociata marito

versarat calathis castae velamina divae

haud spernenda ferunt variis ubi plurima floret

purpura picta modis mixtoque incenditur auro

ipsa illic magni thalamo desponsa Tonantis

expers conubii et timide positura sororem

lumine demisso pueri Iovis oscula libat

simplex et nondum furtis offensa mariti

Theb 6 56ndash64

A leiacuteraacutes szerint sem gyermektelen sem feacuterjeacutet elhagyoacute nő nem vett reacuteszt a peplosz

keacutesziacuteteacuteseacuteben ahogy ez illendő is egy haacutezassaacuteg istennőjeacutenek szaacutent ajaacutendeacutek eseteacuteben Az

elbeszeacutelő a peplosz szoumlveteacutere a textum szoacutet hasznaacutelja amely toumlbb maacutesik ekphrasishoz

hasonloacutean most is eacutertelmezhető a szoumlveg megalkotottsaacutegaacutera valoacute utalaacuteskeacutent

A peplosz sok arannyal aacutetszőtt biacutebor sziacutenben aacutebraacutezolt keacutepe koumlzuumll az egyiken a meacuteg

hajadon Iuppiternek menyasszonykeacutent odaiacutegeacutert Iuno laacutethatoacute amint nőveacuteri szerepeacuteből kileacutepve

lesuumltoumltt szemmel csoacutekolja a fiatal főistent aki meacuteg nem csalta meg őt A nők keacutetseacutegtelenuumll

azeacutert vaacutelasztottak olyan keacutepet a peplosz diacutesziacuteteacuteseacuteuumll amelyen Iuno eacutes Iuppiter boldognak

laacutetszanak mert ők maguk is boldogok szeretneacutenek lenni feacuterjuumlkkel A keacutepbe azonban ha

tudatlanul is de beleszőtteacutek sajaacutet sorsukat hiszen toumlbbnyire Iunoacutehoz hasonloacutean

boldogtalansaacuteg vaacuter raacutejuk mivel a feacuterfiak koumlzuumll sokan nem teacuternek vissza a Theacuteba elleni

haacuteboruacuteboacutel Talaacuten erre a sors- illetve toumlrteacutenetfordulatra is utal az itt a szoumlvet varraacutesaacutera

vonatkozoacute de elsősorban bdquofordiacutetrdquo bdquoforgatrdquo bdquomegvaacuteltoztatrdquo jelenteacutesű verso ige hasznaacutelata

Meggondolatlan keacutereacutesuumlk miatt reacuteszben maguk a nők is okai boldogtalansaacuteguknak Azt

keacuterik ugyanis Iunoacutetoacutel miutaacuten a peploszt szobraacutera teriacutetetteacutek hogy mint egykor Semele miatt

csapjon le most is Theacutebaacuteban Iuppiter villaacutema

aspice sacrilegas Cadmeae paelicis arces

siderei regina poli tumulumque rebellem

disice et in Thebas aliud (potes) excute fulmen

Theb 10 67ndash69

Keacutereacutesuumlk hamarosan be is teljesuumll csakhogy Iuppiter villaacutema egy argosira az

istenkaacuteromloacute Capaneusra suacutejt le (Theb 10 907ndash939)

Eacuterdekes megfigyelni hogy a Thebaisban a nők felleacutepeacutese sok esetben

szerencseacutetlenseacuteget von maga utaacuten Argia szorgalmazza a haacuteboruacutet Theacuteba ellen eacutes ezzel


132

gyakorlatilag a halaacutelba kuumlldi Polynicest A Hypsipyleacutere biacutezott Opheltest megoumlli egy kiacutegyoacute

ironikus moacutedon eacutepp azalatt miacuteg a lemnosi kiraacutelynő apja iraacutenti pietasaacuteroacutel meseacutel A testveacuterpaacuter

halaacutelaacuteval veacutegződő veacutegső paacuterharc előtti jelenetekben szinteacuten nők szerepelnek Iocasta

Eteoclest miacuteg Antigone Polynicest proacutebaacuteljaacutek lebeszeacutelni a testveacuterpaacuterbajroacutel Ebbe a sorba illik

be a nők mostani villaacutemot keacuterő imaacuteja is azzal a kuumlloumlnbseacuteggel hogy most Iuno kegyeacuteből a

szerencseacutetlenseacuteget argosi sikerek is megelőzik

22 Az Aacutelom lakhelye

A peplosszal megajaacutendeacutekozott Iuno segiacuteteni akar az argosiakon ezeacutert a megszemeacutelyesiacutetett

Aacutelomhoz Somnushoz kuumlldi Irist hogy az adja aacutet keacutereacuteseacutet Somnus bocsaacutesson aacutelmot a

theacutebaiakra Az Iris megeacuterkezeacuteseacutet elbeszeacutelő jelenet előtti leiacuteraacutesboacutel megismerjuumlk Somnus

lakoacutehelyeacutet A leiacuteraacutes első reacutesze a lakhely elhelyezkedeacuteseacutet eacutes koumlruumllmeacutenyeit iacuterja le

stat super occiduae nebulosa cubilia Noctis

Aethiopasque alios nulli penetrabilis astro

lucus iners subterque cavis grave rupibus antrum

it vacuum in montem qua desidis atria Somni

securumque larem segnis Natura locavit

limen opaca Quies et pigra Oblivio servant

et numquam vigili torpens Ignavia vultu

Otia vestibulo pressisque Silentia pennis

muta sedent abiguntque truces a culmine ventos

et ramos errare vetant et murmura demunt

alitibus non hic pelagi licet omnia clament

litora non ullus caeli fragor ipse profundis

vallibus effugiens speluncae proximus amnis

saxa inter scopulosque tacet nigrantia circum

armenta omne solo recubat pecus et nova marcent

germina terrarumque inclinat spiritus herbas

Theb 10 84ndash99

A leiacuteraacutesboacutel nem teljesen egyeacutertelmű hogy barlangban elhelyezett eacutepuumlletről vagy

lakaacuteskeacutent hasznaacutelt barlangroacutel van-e szoacute Az eacutepuumlletkeacutent valoacute eacutertelmezeacutes mellett szoacutel az

eacutepiacuteteacuteszeti elemeknek eacutes eacutepuumlletreacuteszeknek a kuumlszoumlbnek (limen) az előcsarnoknak (vestibulum)

eacutes a fedeacutel tetejeacutenek (culmen) a megemliacuteteacutese valamint az hogy a leiacuteraacutes soraacuten Somnus


133

lakhelyeacutet az atria szoacute jeloumlli legelsőkeacutent Mindezek elleneacutere meacutegis az a valoacutesziacutenűbb hogy itt

egy lakaacuteskeacutent hasznaacutelt barlangroacutel van szoacute mivel a felsorolt szavak mindegyike a barlang egy-

egy reacuteszeacutet is jeloumllheti Ezt az eacutertelmezeacutest taacutemasztja alaacute az is hogy a lakhelyet a lomha

termeacuteszet (segnis Natura) keacutesziacutetette eacutes a termeacuteszet valoacutesziacutenűleg nem eacutepuumlletreacuteszekből hanem

termeacuteszeti elemekből eacutepiacutetkezik Tovaacutebbi eacuterv a lakaacuteskeacutent hasznaacutelt barlang mellett hogy

Ovidius is leiacuterja az Aacutelom lakhelyeacutet (Ov Met 11 592ndash615) ndash amely leiacuteraacutes egyeacutebkeacutent az egeacutesz

statiusi jelenetnek a mintaacuteja277

ndash eacutes Somnus lakhelye naacutela is barlang (vouml Ov Met 11 592)

Statiusnaacutel az Aacutelom lakhelyeacutet Mars haacutezaacutehoz hasonloacutean megszemeacutelyesiacutetett alakok őrzik

de itt termeacuteszetesen nem a harchoz hanem az aacutelomhoz kapcsoloacutedoacutek iacutegy a Nyugalom (Quies)

a Felejteacutes (Oblivio) a Tunyasaacuteg (Ignavia) a Dologtalansaacuteg (Otium)278

eacutes a Csend (Silentium)

A megszemeacutelyesiacutetett alakok szerepelteteacutese uacutejdonsaacuteg az ovidiusi leiacuteraacuteshoz keacutepest ez inkaacutebb a

Mars haacutezaacutet leiacuteroacute ekphrasishoz kapcsolja az elemzett reacuteszletet A keacutet reacutesz paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute

egymaacutessal mindkettőben egy isten (ott Iuppiter itt Iuno) kuumlldi az istenek valamely koumlveteacutet

(ott Mercuriust itt Irist) a leiacutert helyen lakoacute istenhez hogy adjanak aacutet neki egy keacutereacutest eacutes

mindkeacutet keacutereacutesnek harc illetve halaacutel lesz a koumlvetkezmeacutenye koraacutebban főkeacutent argosiak most

elsősorban theacutebaiak halaacutela

Ahogy Mars haacutezaacutet a feacuteny uacutegy az Aacutelom lakhelyeacutet a hang hiaacutenya jellemzi de miacuteg ennek

a koumlruumllmeacutenynek is Ovidius a mintaacuteja addig az ovidiusi negatiacutev felsorolaacutes helyett (vouml Ov

Met 11 597ndash607) Statiusnaacutel a csend leiacuteraacutesa dinamikus279

Ha a leiacuteraacutesnak a barlangot mint lakoacutehelyet bemutatoacute reacuteszeacutet nem is tartjuk

ekphrasisnak a lakoacutehely belsejeacuteben Mulciber aacuteltal keacutesziacutetett aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacutet mindenkeacutepp

annak kell tekintenuumlnk

mille intus simulacra dei caelaverat ardens

Mulciber hic haeret lateri redimita Voluptas

hic comes in requiem vergens Labor est ubi Baccho

est ubi Martigenae socium pulvinar Amori

obtinet interius tecti in penetralibus altis

et cum Morte iacet nullique ea tristis imago

cernitur hae species

Theb 10 100ndash106

277

DELARUE 1989 405 DELARUE tanulmaacutenya reacuteszletesen elemzi az Ovidius eacutes Statius leiacuteraacutesa koumlzoumltti

oumlsszefuumlggeacuteseket eacuten itt elsősorban a Thebais egy maacutesik reacuteszleteacutevel a Mars haacutezaacutenak leiacuteraacutesaacuteval valoacute

hasonloacutesaacutegokra helyezem a hangsuacutelyt 278

Az otium termeacuteszetesen annaacutel sokkal oumlsszetettebb fogalom hogy egy szoacuteval le lehetne fordiacutetani de az

aacutelomhoz valoacute kapcsoloacutedaacutesa eseteacuten talaacuten a dologtalansaacuteg raacute a legmegfelelőbb szoacute 279

DELARUE 1989 408ndash409


134

Sem az aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacutenak elejeacuten hasznaacutelt simulacra sem a leiacuteraacutes veacutegeacuten szereplő

species szoacuteboacutel nem deruumll ki egyeacutertelműen hogy itt keacutepekről vagy szobrokroacutel van-e szoacute habaacuter

ennek nincs is igazaacuten jelentőseacutege Az oumlsszes aacutebraacutezolaacutes Somnust mutatja egy hozzaacute

kapcsoloacutedoacute megszemeacutelyesiacutetett alakkal vagy egy istennel a megszemeacutelyesiacutetett alakok koumlzuumll a

Gyoumlnyoumlr (Voluptas) eacutes a Munka (Labor) miacuteg az istenek koumlzuumll Bacchus eacutes Amor vannak

megjeleniacutetve Ezek mindegyike olyan figura akik valamilyen moacutedon aacutelmot hoznak

Nyilvaacuten nem veacuteletlen hogy a sok genealoacutegiavaacuteltozat koumlzuumll Statius azt taacutemogatja

amely szerint Amornak Mars az apja (erre utal a Martigenae jelző)280

mert a leiacuteraacutes iacutegy ismeacutet

kapcsoloacutedik Marshoz Az ekphrasis abboacutel a szempontboacutel is paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Mars

haacutezaacutenak leiacuteraacutesaacuteval hogy a haacutez tulajdonosa ott is eacutes itt is toumlbbszoumlroumlsen laacutethatoacutek A mostani

leiacuteraacutes utolsoacutekeacutent emliacuteti az Aacutelomnak a Halaacutellal egyuumltt toumlrteacutent aacutebraacutezolaacutesaacutet eacutes a Halaacutel a Mars

haacutezaacutet őrző megszemeacutelyesiacutetett alakok koumlzoumltt is utolsoacutekeacutent van felsorolva A leiacuteraacutes szerint az

Aacutelom eacutes a Halaacutel egyuumlttes aacutebraacutezolaacutesa Somnus haacutezaacutenak belső reacuteszeacuteben volt ahol nem laacutetta

senki ami talaacuten arra utal hogy az aacutelomban eacuterkező halaacutel keveacutesbeacute feltűnő A leiacuteraacutes a

cselekmeacuteny koumlvetkező reacuteszeacutevel is oumlsszefuumlgg mivel a tovaacutebbiakban Somnus elaltatja a

theacutebaiakat akiket az argosiak aacutelmukban meacuteszaacuterolnak le tehaacutet az ekphrasis maacuter a koumlvetkező

epizoacutedot keacutesziacuteti elő

23 Menoeceus sisakja

Miutaacuten az argosiak megtaacutemadjaacutek Theacuteba kapuit a vaacuteros veacutedői joacuteslatot keacuternek Tiresiastoacutel Az ő

proacutefeacuteciaacuteja szerint csak akkor eacuterhető el a győzelem ha meghal a legfiatalabb theacutebai harcos

(Theb 10 580ndash627) Ő Menoeceus Creon fia Haemon oumlccse akit Antigone a szaacutejaacuteba adott

kataloacutegusban elsőkeacutent emliacutetett meg mikor a vaacuterosfalroacutel szemleacutelte a harcba induloacutekat (Theb 7

250) Menoeceust most mint Theacuteba egyik kapujaacutenak veacutedőjeacutet laacutetjuk viszont

sed neque te indecorem sacris dignumque iuberi

talia Dircaea stantem pro turre Menoeceu

invenit inmensae reserato limine portae

sternebas Danaos pariter Mavortius Haemon

sed consanguinei quamvis atque omnia fratres

280

Az uacutejkori mitoloacutegiai keacutezikoumlnyvek Amor (vagy maacutes neacuteven Cupido goumlroumlg neveacuten Eroacutes) szuumlleikeacutent a legtoumlbbszoumlr

Marsot (Areacutes) eacutes Venust (Aphroditeacute) nevezik meg pedig azt hogy Eroacutesnak Areacutes volt az apja csupaacuten neacutehaacuteny

goumlroumlg iacuteraacutesos forraacutes mondja iacutegy Simonides (vouml Simon frag 575 in Greec Lyric III LCL 1991) eacutes a Statiusnaacutel

keacutesőbbi Nonnos (vouml Nonn D 5 88) Ezeken kiacutevuumll a Cupido genealoacutegiaacutejaacutet kisseacute megbonyoliacutetoacute Ciceroacutenaacutel

olvashatjuk meacuteg hogy a bdquoharmadik Cupidordquo-nak (Cupido tertius) aki Anterosszal azonos Mars volt az apja (vouml

Cic ND 3 60)


135

tu prior exanimes circum cumulantur acervi

omne sedet telum nulli sine caedibus ictus

(necdum aderat Virtus) non mens non dextra quiescit

non avida arma vacant ipsa insanire videtur

Sphinx galeae custos visoque animata cruore

emicat effigies et sparsa orichalca renident

Theb 10 650ndash660

Az ideacutezett reacutesz utolsoacute haacuterom sora szerint Menoeceus sisakjaacuten a Sphinx laacutethatoacute ami

ismeacutet felideacutezi a hetedik koumlnyv kataloacutegusaacutet mivel az ottani leiacuteraacutes szerint Haemon sisakjaacutet is a

Sphinx diacutesziacutetette Eacuterdemes megfigyelni hogy Statius meacuteg ebben a roumlvid ekphrasisban is

hangsuacutelyozza az aacutebraacutezolaacutes eacutelethű voltaacutet a szemleacutelő szaacutemaacutera uacutegy tűnik mintha a harc soraacuten

maga a Sphinx is duumlhoumlngene eacutes megeacuteleacutenkuumllne a veacuter laacutettaacuten hasonloacutean mint Menoeceus

A Sphinx-aacutebraacutezolaacutesroacutel ugyanaz mondhatoacute el itt is mint ami Polynices kardjaacutenaacutel eacutes

Haemon sisakjaacutenaacutel azaz elsősorban szaacutermazaacutesjeloumllő eacutes apotropaikus funkcioacuteja van de

Menoeceus eseteacuteben egy tovaacutebbi oumlsszefuumlggeacutest is lehet talaacutelni Az ifjuacute miutaacuten a Virtus

Tiresias laacutenya Manto keacutepeacuteben buzdiacutetja (Theb 10 628ndash685) engedelmeskedve a joacuteslatnak

felaacuteldozza magaacutet eacutes leveti magaacutet a vaacuterosfalroacutel (Theb 10 756ndash782) A Sphinx pedig mint

ismeretes miutaacuten Oedipus megfejtette a talaacuteloacutes keacuterdeacuteseacutet a meacutelybe vetette magaacutet (Apd 3 5

8) Azaz Menoeceus a Sphinx ellenteacutete mert miacuteg a szoumlrny Theacuteba ellenseacutegekeacutent legyőzetve

veti magaacutet a meacutelybe addig Menoeceus Theacuteba eacuterdekeacuteben erkoumllcsi győzelmet szerezve veti le

magaacutet a falroacutel Mivel a Virtus figyelmezteti az ifjuacutet hogy az ő feladata nem a veacuterengzeacutes

(Theb 10 662ndash665) ami a Sphinxre jellemző eacutes Menoeceus veacuteguumll valoacuteban nem veacuterengző

harcossaacute hanem egy Theacutebaacuteeacutert eacuteleteacutet adoacute aacuteldozattaacute vaacutelik ezeacutert ez az ekphrasis is felfoghatoacute

fordiacutetott oumlntuumlkroumlzeacuteskeacutent

24 Clementia oltaacutera

Miutaacuten az argosi sereg elvonul Theacuteba falai aloacutel Argia eacutes Antigone Creon parancsaacutet

megszegve maacuteglyaacutera helyezik Eteoclest eacutes Polynicest Ekoumlzben az argosi nők Iuno

koumlzbenjaacuteraacutesaacutera eleacuternek Atheacutenba Clementia oltaacuteraacutehoz (Theb 12 464ndash480) Az oltaacutert leiacuteroacute

reacuteszt (Theb 12 481ndash518) neacutehaacutenyan ekphrasiskeacutent elemzik281

holott ndash baacuter műalkotaacutesnak

281

BURGESS 1972 BAIER 2007 BERNSTEIN 2013


136

tekinthető eacutepiacutetmeacutenyről azaz reprezentaacutecioacuteroacutel van szoacute ndash a leiacuteraacutes nem az oltaacuter kineacutezeteacutet hanem

elsősorban Clementia kultuszaacutenak jellemzőit mutatja be

A leiacuteraacutes neacutehaacuteny szempontot tekintve rokonsaacutegban aacutell az ekphrasisokkal egyreacuteszt a

Vergiliusnaacutel talaacutelhatoacute Iuno-templom leiacuteraacutesaacutehoz hasonloacutean az urbe fuit media fordulattal

kezdődik maacutesreacuteszt egy felsorolaacutesboacutel megtudhatjuk hogy mik nem jellemezteacutek Clementia

kultuszaacutet eacutes ez a negatiacutev felsorolaacutes neacutemileg Lucanus templomleiacuteraacutesaacutera emleacutekeztet

urbe fuit media nulli concessa potentum

ara deum mitis posuit Clementia sedem

et miseri fecere sacram sine supplice numquam

illa novo nulla damnavit vota repulsa

auditi quicumque rogant noctesque diesque

ire datum et solis numen placare querelis

parca superstitio non turea flamma nec altus

accipitur sanguis lacrimis altaria sudant

maestarumque super libamina secta comarum

pendent et vestes mutata sorte relictae

Theb 12 481ndash490

Az oltaacutert Pausanias (Paus 1 17 1) eacutes Tacitus (Tac Ann 4 74) is emliacutetik282

de a leiacuteraacutes

nem ezekre a lehetseacuteges irodalmi mintaacutekra taacutemaszkodik tartalma eacutes elrendezeacutese inkaacutebb

olyan mintha retorikai keacutezikoumlnyvek tanaacutecsait koumlvetneacute283

Ha a leiacuteraacutes nem is ekphrasis az mindenkeacutepp elmondhatoacute roacutela hogy a mű

sarokpontja284

mivel az eposz utolsoacute koumlnyveacuteben Iuppiter haacutetteacuterbe szorul eacutes uacutej hatalmak

leacutepnek a helyeacutebe a Pietas eacutes a Clementia Ezeknek az eszmeacutenyeknek a megvaloacutesiacutetaacutesa az

emberek feladata Ezeacutert van szuumlkseacuteg Theseus megjeleneacuteseacutere mivel ő az aki ezeket az

eacuterteacutekeket eacuterveacutenyre juttatja285

Az asszonyok jajgataacutesaacutet feacutelbeszakiacutetoacute nyugvoacutepontot jelentő

oltaacuterleiacuteraacutes tehaacutet a bűnoumlk sorozataacutenak elbeszeacuteleacuteseacutet eacutes Theseus megjeleneacuteseacutet vaacutelasztja el

egymaacutestoacutel286

282

BURGESS 1972 342 283

BERNSTEIN 2013 147 284

BURGESS 1972 339 285


BAIER 2007 163


137

25 Theseus pajzsa

Eteocles eacutes Polynices halaacutela utaacuten az argosi nők Atheacutenba mennek ahol oumlsszetalaacutelkoznak

Theseusszal Capanaus feleseacutege Euadne elpanaszolja neki a Theacutebaacuteban toumlrteacutenteket mire

Theseus sereget gyűjt maga melleacute Creon ellen E sereg kataloacutegusaacuteban talaacutelhatoacute Theseus

pajzsaacutenak leiacuteraacutesa

at procul ingenti Neptunius agmina Theseus

angustat clipeo propriaeque exordia laudis

centum urbes umbone gerit centenaque Cretae

moenia seque ipsum monstrosi ambagibus antri

hispida torquentem luctantis colla iuvenci

alternasque manus circum et nodosa ligantem

bracchia et abducto vitantem cornua vultu

Theb 12 665ndash671

Az első maacutesfeacutel sort toumlbbfeacutelekeacuteppen is lehet eacutertelmezni mivel jelentheti azt is hogy

Theseus hatalmas pajzsa mellett eltoumlrpuumll a sereg eacutes azt is hogy a sereg a pajzson leacutevő

aacutebraacutezolaacutes reacutesze Azaz nem egyeacutertelmű hogy ez a maacutesfeacutel sor reacutesze-e maacuter az ekphrasisnak287

A pajzson Theseus kreacutetai hőstette a Minotaurus legyőzeacutese laacutethatoacute Ez a toumlrteacutenet a

roacutemai irodalom maacutes műveiben is megjelenik mint aacutebraacutezolaacutes Egyreacuteszt az Aeneisben a

Daedalus aacuteltal keacutesziacutetett kymeacutei templom ajtoacuteinak (Verg A 6 25ndash26) maacutesreacuteszt Catullus 64

carmenjeacuteben a Peleus eacutes Thetis eskuumlvőjeacutere keacuteszuumllt aacutegytakaroacutenak a leiacuteraacutesaacuteban (Cat Carm 64

112ndash113) A toumlrteacutenet elbeszeacuteleacuteseacutenek seacutemaacutejaacuteban Statius ez utoacutebbit koumlveti mivel Catullusnaacutel a

Minotaurus hiaacuteba doumlf szarvaacuteval a levegőbe (Cat Carm 64 112) a Thebaisban pedig eltartja a

fejeacutet az uumlteacutes elől (Theb 12 671)288

Az Aeneisszel is lehet azonban kapcsoloacutedaacutesi pontot

talaacutelni ott Daedalus keacutetszer is megproacutebaacutelta aacutebraacutezolni Icarust de nem sikeruumllt neki (Verg A

6 32ndash33) a Thebaisban viszont keacutetszeresen laacutetjaacutek a neacutezők Theseust289

terror habet populos cum saeptus imagine torva

ingreditur pugnas bis Thesea bisque cruentas

caede videre manus veteres reminiscitur actus

287

KOZAacuteK 2012[b] 65 288


KOZAacuteK 2012[b] 68


138

ipse tuens sociumque gregem metuendaque quondam

limina et absumpto pallentem Cnosida filo

Theb 12 672ndash676

A Thebais neacutehaacuteny ekphrasisaacuteban a kettősseacuteg ez epikus hős megkettőződeacuteseacutere illetve

keacutet hősre osztoacutedaacutesaacutera utalt A koraacutebbiakkal ellenteacutetben most ugyanazt a hőst laacutetjuk

keacutetszeresen Ez valoacutesziacutenűleg azt fejezi ki a mű utolsoacute ekphrasisaacuteban hogy Theseus egymaga

veszi aacutet a koraacutebbi keacutet hős helyeacutet eacutes szerepeacutet

Konkreacutet utalaacutes ugyan most nincs raacute de ha Theseus keacutetszeresen jelenleacutevőkeacutent laacutethatoacute

akkor az aacutebraacutezolaacutesnak toumlkeacuteletesnek kell lennie Emellett a neacutezők reakcioacuteja alapjaacuten (terror

habet populos) a pajzs feacutelelemkeltő funkcioacuteja is műkoumldik nemcsak a szoumlrny megjeleniacuteteacutese

hanem legyőzőjeacutenek aacutebraacutezolaacutesa illetve jelenleacutete miatt is 290

A neacutep reakcioacutejaacuten kiacutevuumll Theseuseacutet is megismerjuumlk a sereget neacutezve felideacutezi magaacuteban

reacutegi tetteit eacutes Ariadneacute megmenteacuteseacutet Ez a mondat megint ugyanazt a probleacutemaacutet veti fel mint

az ekphrasis elejeacuten leacutevő maacutesfeacutel sor mivel most sem lehet egyeacutertelműen eldoumlnteni hogy a

Theseust kiacuteseacuterő vagy egy pajzson aacutebraacutezolt seregről van-e szoacute Probleacutemaacutes tovaacutebbaacute hogy az

utolsoacute keacutet sor a tuens taacutergya-e vagy pedig a veteres actus eacutertelmezője291

Mivel a pajzs

oumlnreprezentaacutecioacutes eszkoumlz iacutegy Theseus feltehetőleg csak azt hirdeti rajta ami hiacuterneve

szempontjaacuteboacutel kedvező a szaacutemaacutera292

Ezeacutert keacuterdeacuteses hogy Theseus emleacutekszik-e Ariadneacute

iraacutenti hűtlenseacutegeacutere eacutes ez reacutesze-e hiacuterneveacutenek valamint hogy az argosi nők ndash meacuteg ha a pajzson

ez nincs is rajta ndash tudnak-e erről a hűtlenseacutegről eacutes biacutezhatnak-e iacutegy Theseusban aki Clementia

oltaacuteraacutenaacutel tett ugyan iacutegeacuteretet (Theb 12 482) de Ariadne pontosan a clementia hiaacutenyaacuteval

vaacutedolta (Cat Carm 64 137ndash138)293

26 Az Achilleis pajzsleiacuteraacutesa

Statius befejezetlenuumll maradt eposzaacutenak az Achilleisnek az volt a ceacutelkitűzeacutese hogy Achilles

teljes eacutelettoumlrteacuteneteacutet elmeseacutelje (vouml Ach 1 1ndash14) a műből azonban csak az első koumlnyv eacutes a

maacutesodik koumlnyv első 167 sora keacuteszuumllt el Ezek cselekmeacutenye a koumlvetkező

Thetis egy laacutetomaacutes miatt elrabolja gyermekeacutet nevelőjeacutetől Chirontoacutel eacutes nőnek

oumlltoumlztetve elrejti őt Skyros szigeteacuten Lycomedes kiraacutely laacutenyai koumlzoumltt hogy iacutegy Achillesnek ne

290




KOZAacuteK 2012[b] 72ndash73


139

kelljen reacuteszt vennie a Troacuteja elleni haacuteboruacuteban Ekoumlzben a goumlroumlgoumlk fegyverkeznek majd

Calchas joacuteslataacuteboacutel megtudjaacutek hol van Achilles akire szuumlkseacuteguumlk van a haacuteboruacute

megnyereacuteseacutehez Ezutaacuten Ulixes eacutes Diomedes elindulnak hogy megkeresseacutek eacutes magukkal

vigyeacutek Achillest Ő ezalatt Skyroson elnyeri Lycomedes laacutenyaacutenak Deidamianak szerelmeacutet

aki gyermeket is fogan tőle Veacuteguumll Ulixes eacutes Diomedes megeacuterkeznek Skyrosra leleplezik

Achillest eacutes magukkal viszik őt a haacuteboruacuteba

Ulixes meacuteg mielőtt uacutetra kelneacutenek megjegyzi Diomedesnek hogy Achilles

leleplezeacuteseacutehez egy pajzsra eacutes egy harci kuumlrtre lesz szuumlkseacuteg294

haec tibi virginea modo si Lycomedis in aula est

fraude latens ultro confessum in proelia ducent

Peliden tu cuncta citus de puppe memento

ferre ubi tempus erit clipeumque his iungere donis

qui pulcher signis auroque asperrimus astat

nec sat erit tecum lituo bonus adsit Agyrtes

occultamque tubam tacitos adportet in usus

Ach 1 719ndash725

Keacutesőbb amikor Ulixeseacutek megeacuterkeznek Skyrosra ajaacutendeacutekokat visznek Lycomedes

laacutenyainak koumlztuumlk egy pajzsot eacutes egy laacutendzsaacutet is eacutes Achilles valoacuteban elaacuterulja magaacutet azzal

hogy a laacutenyokkal ellenteacutetben nem a nőknek valoacute ajaacutendeacutekokat hanem a fegyvereket neacutezi Sőt

a harci kuumlrt hangjaacutenak hallataacutera meg is ragadja azokat (Ach 1 841ndash885)

Az ajaacutendeacutekok koumlzoumltt leacutevő pajzsot az elbeszeacutelő roumlviden le is iacuterja illetve megismerjuumlk

Achilles reakcioacuteit is amelyet a pajzs laacutetvaacutenya vaacutelt ki belőle

at ferus Aeacides radiantem ut comminus orbem

caelatum pugnas ndash saevis et forte rubebat

bellorum maculis ndash adclinem conspicit hastae

infremuit torsitque genas et fronte relicta

surrexere comae nusquam mandata parentis

nusquam occultus amor totoque in pectore Troia est

Ach 1 852ndash857

A leiacuteraacutes tulajdonkeacuteppen csak annyit mond hogy a pajzsra csataacutek keacutepei voltak veacutesve

de mivel maacuter iacutegy is aacutebraacutezolaacutesroacutel van szoacute ezt a roumlvid szakaszt is ekphrasisnak kell

tekintenuumlnk

294

Ovidius Metamorphoseseacutenek van egy reacuteszlete amelyben Ulixes roumlviden elmeseacuteli Achilles leleplezeacuteseacutenek

toumlrteacuteneteteacutet de ott a pajzsra nem a clipeus hanem a parma szoacutet hasznaacutelja (Ov Met 13 162ndash169)


140

A pajzs nemcsak mint fegyver szimbolizaacutelja eacutes a raacuteveacutesett csatajelenetekkel aacutebraacutezolja a

haacuteboruacutet hanem a rajta leacutevő veacuterfoltok aacuteltal annak materiaacutelis nyoma is295

Ez alapjaacuten tehaacutet egy

maacuter hasznaacutelt pajzsroacutel van szoacute ami ndash a pajzson leacutevő aacutebraacutezolaacutes reacuteszletes leiacuteraacutesaacutenak

elmaradaacutesaacuteval egyuumltt ndash arra is utalhat hogy az ezuumlstkorra az ekphrasis eszkoumlze a leiacutert

pajzshoz hasonloacutean maacuter elhasznaacuteloacutedott elcseacutepeltteacute vaacutelt296

eacutes a korszak pajzsleiacuteraacutesai (neacutehaacuteny

kiveacuteteltől eltekintve) valoacuteban roumlvidek

A harcok aacutebraacutezolaacutesa keacutetseacutegkiacutevuumll azeacutert keruumll a pajzsra mert ez az ami leginkaacutebb

Achilleshez koumlthető Akaacuter előreutalaacutesnak is tekinthetjuumlk hiszen tudjuk hogy Skyrosroacutel

elmenve Achilles reacuteszt fog venni a Troacuteja elleni harcban ndash meacuteg ha erről az Achilleis elkeacuteszuumllt

reacuteszeacuteben nincs is szoacute Ez a mozzanat az ekphrasist az Aeneis pajzsleiacuteraacuteshoz kapcsolja mivel

az Aeneas joumlvőjeacutet vetiacuteti előre miacuteg ez Achilleseacutere utal297

Ha az Achilleist mint egeacutesz egyseacuteget szemleacuteljuumlk ami befejezetlenseacutege elleneacutere nem

előzmeacutenyek neacutelkuumlli megkoumlzeliacuteteacutes298

akkor a pajzs leiacuteraacutesa oumlsszevethető az Ilias

pajzsleiacuteraacutesaacuteval Meacuteghozzaacute abboacutel a szempontboacutel hogy az ottani ekphrasis a harcon tuacuteli azaz a

műben maacuteshol meg nem jeleniacutetett vilaacutegot mutatja be miacuteg az Achilleis pajzsleiacuteraacutesa a harcra

utal amiről a műben egyeacutebkeacutent nincs szoacute

A pajzs leiacuteraacutesaacuten tuacutel az Achillesben kivaacuteltott reakcioacute bemutataacutesa is fontos Őbenne

ugyanis harci duumlh eacutebred amikor meglaacutetja a pajzsot Az elbeszeacutelő szeliacutediacutetett oroszlaacutenhoz

hasonliacutetja őt amelyik egy fegyver csillogaacutesaacutetoacutel ismeacutet vaddaacute vaacutelik eacutes maacuter megszeliacutediacutetőjeacutet is

ellenseacutegeacutenek tekinti

ut leo materno cum raptus ab ubere mores

accepit pectique iubas hominemque vereri

edidicit nullasque rapi nisi iussus in iras

si semel adverso radiavit lumine ferrum

eiurata fides domitorque inimicus in illum

prima fames timidoque pudet servisse magistro

Ach 1 858ndash863

Ez a hasonlat elkezdi Achillest bevezetni a harc vilaacutegaacuteba hiszen az epikus hősoumlket

szoktaacutek oroszlaacutenokhoz hasonliacutetani299

raacuteadaacutesul maacuter a pajzs bemutataacutesa utaacuten leiacutert reakcioacutek is az

oroszlaacutenos hasonlatot keacutesziacutetik elő mivel az infremo ige aacutellati hangadaacutesra is eacuterthető eacutes mert az

295

KOZAacuteK 2012[a] 158ndash159 296

KOZAacuteK 2012[a] 142 145 297

KOZAacuteK 2012[a] 149 298


KOZAacuteK 2012[a] 161


141

et fronte relicta surrexere coma tagmondatroacutel egy soumlreacutenyeacutet felborzoloacute oroszlaacuten juthat

eszuumlnkbe

Achilles reakcioacutejaacutenak leiacuteraacutesa a hasonlat utaacuten meacuteg folytatoacutedik A pajzshoz koumlzelebb

leacutepve meglaacutetja benne magaacutet visszatuumlkroumlződni ekkor elszoumlrnyed eacutes elpirul

ut vero accessit propius luxque aemula vultum

reddidit et simili talem se vidit in auro

horruit erubuitque simul

Ach 1 864ndash866

Keacuterdeacuteses hogy itt mire vonatkozik a talem se vidit kifejezeacutes Milyennek laacutetja magaacutet Achilles

Olyannak amilyennek az előző hasonlat leiacuterja vagyis szeliacutediacutetett oroszlaacutennak vagy pedig

olyannak amilyen valoacutejaacuteban nőnek oumlltoumlztetett feacuterfinak300

Baacutermelyik esetről legyen is szoacute

koumlzoumls bennuumlk hogy Achilles olyan keacutepet laacutet magaacuteroacutel ami nem az ő valoacutedi eacutenjeacutet mutatja

vagyis reacuteszben egy hamis tuumlkoumlrkeacutep segiacuteti hozzaacute hogy veacuteguumll oumlnmaga legyen Maacutes epikus

hősoumlkkel ellenteacutetben tehaacutet ndash akik koumlzuumll neacutehaacutenyan szinteacuten laacutetjaacutek magukat ekphrasisokban leiacutert

keacutepekben301

(ha nem is tuumlkroumlkben) ndash Achilles eseteacuteben nincs roacutela szoacute hogy ne eacuterteneacute meg a

keacutepet hanem eacutepp ellenkezőleg a torz teacuteves keacutep segiacuteti hozzaacute hogy megeacutertse oumlnmagaacutet

Ha arra gondolunk hogy a pajzson csataacutek keacutepei vannak Achilles pedig

visszatuumlkroumlződve laacutetja magaacutet a pajzson akkor tulajdonkeacuteppen Achilles a pajzs segiacutetseacutegeacutevel

mint a csata reacutesze laacutetja oumlnmagaacutet eacutes ez is magyaraacutezhatja hogy mieacutert csataacutek keacutepeinek kellett a

pajzsra keruumllniuumlk Tovaacutebbaacute a laacutetvaacuteny is hozzaacutesegiacutetheti Achillest hogy veacuteguumll valoacuteban oumlnmaga

legyen hiszen a harcban nem vehet reacuteszt jelenlegi formaacutejaacuteban nőkeacutent hanem csak

leleplezetten feacuterfikeacutent

300




E) Silius Italicus Punicaacuteja

Silius Italicus (teljes neveacuten Tiberius Catius Asconius Silius Italicus) eacuteleteacuteről a legfőbb

forraacutesunk Plinius egyik levele (Plin Ep 3 7 5) melyet baraacutetjaacutenak Caniniusnak iacutert mikor

tudomaacutesaacutera jutott hogy a koumlltő gyoacutegyiacutethatatlan betegseacutege miatt koplalaacutessal vetett veacuteget

eacuteleteacutenek A leveacutelből megtudjuk hogy Silius Nero alatt 68-ban elnyerte a consuli ciacutemet s

hogy ebben az időszakban sokat aacutertott joacute hiacuterneveacutenek a roacutela elterjedt pletyka amely szerint

embereket oumlnkeacutent feljelentett Keacutesőbb Vitellius csaacuteszaacuter bizalmasa lett (vouml Tac Hist 3 65)

Proconsuli ciacutemet is viselt Asiaacuteban 77-ben Idős koraacuteban főkeacutent az irodalomnak eacutelt Koumlltői

raacutetermettseacutegeacutet Plinius iacutegy eacuterteacutekeli scribebat carmina maiore cura quam ingenio azaz

verseket is iacutert nagyobb műgonddal mint tehetseacuteggel Veacuteguumll otthagyva Roacutemaacutet Campaniaacuteban

telepedett le Hatalmas koumlnyvtaacutera volt eacutes rajongott a műkincsekeacutert leginkaacutebb annak a

Vergiliusnak a szobraacuteeacutert akit a flavius-kori eposzkoumlltőkhoumlz hasonloacutean ő is irodalmi

peacuteldakeacutepeacutenek tartott s akinek szuumlleteacutesnapjaacutet is meguumlnnepelte Erről a szokaacutesaacuteroacutel Martialistoacutel

tudunk

Silius haec magni celebrat monumenta Maronis

iugera facundi qui Ciceronis habet

Heredem dominumque sui tumulive larisve

non alium mallet nec Maro nec Cicero1

Mart 11 48

Silius Italicus szuumlleteacutesi eacuteveacutet Kr u 23 eacutes 35 koumlzeacute szoktaacutek helyezni Plinius leveleacuteből

tudjuk roacutela hogy felolvasaacutesokon is reacuteszt vett (non numquam iudicia hominum recitationibus

experiebatur) eacutes valoacutesziacutenűleg Nero irodalmi koumlreacutehez tartozott Ismeretes meacuteg az a teacuteny is

hogy a sztoikus Cornutus neki ajaacutenlotta Vergiliusroacutel szoacuteloacute munkaacutejaacutet Ezekből az adatokboacutel

kiindulva bebizonyiacutethatoacute hogy Silius Italicus a harmincas eacutevek első feleacuteben szuumlletett2

Halaacutelaacutenak időpontja pedig Kr u 101-re tehető

Punica ciacutemű toumlrteacuteneti eposzaacutenak jelentős reacuteszeacutet minden bizonnyal idős koraacuteban a

politikai eacuteletből valoacute visszavonulaacutesa utaacuten iacuterta meg A tizenheacutet koumlnyvből aacutelloacute mű a maacutesodik

pun haacuteboruacute esemeacutenyeit dolgozza fel Hannibal eskuumljeacutetől egeacuteszen Scipio3 Zamanaacutel aratott

győzelme utaacuteni diadalmeneteacuteig Silius Italicus toumlrteacuteneti forraacutesa elsősorban Livius volt ezeacutert

1 Martialis toumlbb maacutesik epigrammaacutejaacuteban is iacuter Silius Italicusroacutel 63 8 66 9 9 86 11 48


3 Disszertaacutecioacutem Silius Italicus ekphrasisairoacutel szoacuteloacute reacuteszeacuteben Scipio alatt mindig Publius Cornelius Scipio

Africanust eacutertem apjaacutera mindig teljes neacuteven Publius Cornelius Scipioacutekeacutent hivatkozom


143

gyakran nem tartottaacutek őt igazi koumlltőnek csak bdquoerőtlen eacutes szellemtelen versifiacator Liviirdquo-nek

ndash ahogy Scaliger fogalmazott4 pedig a koumlltői szabadsaacutegot kihasznaacutelva sokszor el is teacuter

Liviustoacutel koumlltői talaacuteleacutekonysaacutegaacutet is bebizonyiacutetva ezzel Igaz ugyanakkor hogy a Liviustoacutel valoacute

elteacutereacutesei gyakran megfelelnek a toumlrteacutenetiacuteroacute aacuteltal a fő esemeacutenyek elbeszeacuteleacutese utaacuten megemliacutetett

toumlrteacutenetvaacuteltozatoknak iacutegy nem zaacuterhatjuk ki hogy ezeknek az elteacutereacuteseknek is Livius az alapja

A Liviustoacutel vett toumlrteacutenetek azonban messze nem teszik ki az eposz egeacuteszeacutet5 Kutataacutesok

kimutattaacutek hogy Silius valoacutesziacutenűleg forraacuteskeacutent hasznaacutelt tovaacutebbi szerzőket is uacutegy mint

Valerius Antiast6 Diodoros Siculust eacutes Plutarchost

7

Silius Italicus legfőbb koumlltői mintaacuteja Vergilius volt abboacutel a szempontboacutel is hogy a

haacuteboruacute oka Vergiliusnaacutel eacutes Siliusnaacutel is Iuno Roacutema elleni haragja8 A koumlltői mintaacutek koumlzeacute

tartozott tovaacutebbaacute Homeacuteros Iliasa ndash peacuteldaacuteul az istenek viszaacutelyaacutet eacutes oumlsszecsapaacutesaacutet tekintve9 ndash

valamint Ennius Annalese is Ez utoacutebbi miatt sok kutatoacute uacutegy gondolta hogy a Punica

befejezetlen eacutes valoacutejaacuteban tizennyolc koumlnyvből kellett volna aacutellnia az enniusi mű mintaacutejaacutera de

ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak a teacuteves voltaacutet azoacuteta maacuter toumlbben bebizonyiacutetottaacutek A szerző eposzaacutet az

Aeneis toumlrteacuteneti folytataacutesaacutenak tekinti ott Dido kijelenti hogy oumlroumlkoumls lesz a viszaacutely a roacutemaiak

eacutes a carthagoacuteiak koumlzoumltt eacutes hogy valaki majd bosszuacutet fog aacutellni az ő halaacutelaacuteeacutert (vouml Verg A 4

622ndash629) Innen indul a Punica cselekmeacutenye amely szerint Hannibal lesz Dido

megbosszuloacuteja Mivel az eposz koumlnyveinek keacutetharmadaacuteban Hannibalhoz kapcsoloacutednak az

esemeacutenyek iacutegy ő uralja az eposzt elkeruumllhetetlenuumll főszereplőveacute vaacutelik eacutes szinte főhősseacute is

baacuter igaz hogy a veacutegső eacutes erkoumllcsi győzelem a roacutemaiakeacute eacutes Scipioeacute lesz Akaacuter uacutegy is

fogalmazhatunk hogy Hannibal eacutes Scipio koumlzoumltt megoszlik a hősszerep10

Vergilius eposzaacutenak esemeacutenyei az egeacutesz mű szerkezeteacutere is hataacutessal voltak de

felfedezhetők az Aeneisben mellőzoumltt homeacuterosi jelenetek is11

valamint Lucanus is jelentős

minta volt Silius Italicus szaacutemaacutera egyreacuteszt eposzaacutenak moraacutelfilozoacutefiai eacutertelmezeacutesi lehetőseacutege

miatt maacutesreacuteszt mint foumlldrajzi exkurzusok szerzője12

Foumlldrajzi teacutemaacutek tekinteteacuteben

valoacutesziacutenűleg sok maacutes forraacutest is hasznaacutelt13

Irodalmi modell lehetett meacuteg Apollonius Rhodius

Argonauticaacuteja eacutes az eposzban kimutathatoacutek Statius Thebaisaacutenak reminiszcenciaacutei is14

4 BURCK 1979 258

5 BURCK 1979 259

6 BURCK 1979 259

7 WALLACE 1957 160

8 BURCK 1979 284


10 JUHNKE 1972 22

11 laacutesd JUHNKE 1972


13 WALLACE 1957 160 szerint ezek a koumlvetkezők Iustinius Philistos Cato Gellius Varro

14 MALCOVATTI 1969 780


144

A Punica cselekmeacutenyeacutenek oumlsszefoglalaacutesa

1 koumlnyv A maacutesodik pun haacuteboruacute oka Iuno Roacutema elleni haragja Iuno tervei veacuteghezviteleacutenek eszkoumlzeacuteuumll vaacutelasztja

Hannibalt A meacuteg gyermek Hannibalt apja Hamilcar elviszi Dido templomaacuteba ahol megesketi hogy le fogja

rombolni Roacutemaacutet Hasdrubal halaacutela utaacuten Hannibal lesz a hispaniai csapatok vezeacutere eacutes megtaacutemadja Saguntumot

A saguntumiak koumlveteket kuumlldenek Roacutemaacuteba hogy segiacutetseacuteget keacuterjenek A Roacutemaiak Fabius vezeteacuteseacutevel

koumlvetseacutegbe indulnak hogy fegyverszuumlnetet keacuterjenek Hannibaltoacutel

2 koumlnyv Hannibal nem hallgatja meg a koumlveteket akik ezeacutert tovaacutebbmennek Carthagoacuteba Itt Hanno Hannibal

visszahiacutevaacutesaacutet Gestar a harc folytataacutesaacutet javasolja Mivel a senatus Gestart taacutemogatja Fabius kinyilvaacuteniacutetja a

haduumlzenetet Ekoumlzben Hannibal tovaacutebb folytatja Saguntum ostromaacutet A hispaniaiaktoacutel egy fegyverzetet kap

ajaacutendeacutekba amelynek reacutesze egy keacutepekkel diacutesziacutetett pajzs is Mikor a saguntumiak laacutetjaacutek hogy vereseacuteg fenyegeti

őket toumlmeges oumlngyilkossaacutegot koumlvetnek el iacutegy Hannibal egy uumlres vaacuterosba vonul be

3 koumlnyv Hannibal Africaba kuumlldi Bostart hogy joacuteslatot keacuterjen ő maga pedig Gadesbe megy ahol megcsodaacutelja

Hercules templomaacutet Aacutelmaacuteban meglaacutetogatja őt Mercurius Ez utaacuten koumlvetkezik Hannibal csapatainak kataloacutegusa

Hannibal aacutetkel a Pireneusokon eacutes az Alpokon majd miutaacuten letaacuteborozik megeacuterkezik Bostar aki Hannibal

győzelmeacutet joacutesloacute proacutefeacuteciaacutekkal teacuter vissza

4 koumlnyv A roacutemai consul Publius Cornelius Scipio Ticinusnaacutel eacutes a Trebia-folyoacutenaacutel elveszti a csataacutekat eacutes

megsebesuumll Megeacuterkezik egy uacutej sereggel az uacutej consul C Flaminius Hannibal letaacuteborozik a Trasimennus-toacutenaacutel

Ekoumlzben Carthagoacuteban Hannibal fiaacutet fel akarjaacutek aacuteldozni de Hannibal nem ad raacute engedeacutelyt

5 koumlnyv A rossz előjelek eacutes a joacutes Corvinus figyelmezteteacutese elleneacutere C Flaminius belekezd a harcba A

Trasimennus-tavi csata leiacuteraacutesa

6 koumlnyv A sebesuumllt Serranusnak Marus elmeseacuteli az első pun haacuteboruacute egyik hőseacutenek Regulusnak toumlrteacuteneteacutet Q

Fabiust dictatorraacute vaacutelasztjaacutek Hannibal koumlzben Campaniaacuteba megy eacutes Liternumban megneacutez egy templomot

amelynek falaacuten az első pun haacuteboruacute esemeacutenyeit aacutebraacutezoloacute keacutepek laacutethatoacutek

7 koumlnyv Fabius halogatoacute hadvezeteacuteseacutenek elbeszeacuteleacutese Minucius a dictatoreacutehoz hasonloacute hatalmat kap

8 koumlnyv Hannibal Apuliaacuteba megy Roacutemaacuteban consullaacute vaacutelasztjaacutek Q Terentius Varroacutet eacutes L Aemilius Paulust A

keacutet consul Cannaeba vezeti csapatait A roacutemai sereg kataloacutegusa koumlvetkezik A csataacutet rossz omenek előzik meg

9 koumlnyv Varro harcolni szeretne Paulus hiaacuteba proacutebaacutelja visszatartani Hannibal eacutes Varro harcra buzdiacutetjaacutek

embereiket majd megkezdődik a csata

10 koumlnyv A csataacuteban Paulus meghal Hannibal szeretne bevonulni Roacutemaacuteba amire Iuno is buzdiacutetja aacutelmaacuteban de

Hannibal veacuteguumll lemond erről A roacutemaiaik megtalaacuteljaacutek eacutes eltemetik Paulus testeacutet Varro visszateacuter Roacutemaacuteba

11 koumlnyv Hannibal bevonul Capuaacuteba ahol lakomaacuten vesz reacuteszt eacutes itt szaacutellaacutesolja el csapatait teacutelre Mago hiacuteruumll

viszi Hannibal sikereacutet Carthagoacuteba ahol Hanno beacutekeacutet szeretne de a szenaacutetus nem eacutert vele egyet eacutes erősiacuteteacutest

kuumlldenek Hispaniaacuteba eacutes Italiaacuteba is

12 koumlnyv Marcellus legyőzi Nolaacutenaacutel Hannibalt aki ezutaacuten Roacutema feleacute indul de az istenek megakadaacutelyozzaacutek

abban hogy megtaacutemadja a vaacuterost

13 koumlnyv Hannibal elveszti Capuaacutet Scipio apja eacutes nagybaacutetyja elesnek Hispaniaacuteban Scipio leszaacutell az alvilaacutegba

hogy talaacutelkozzon apjaacuteval aki elmeseacuteli halaacutelaacutenak koumlruumllmeacutenyeit A Sibylla elmondja Scipioacutenak Hannibal joumlvőjeacutet


145

14 koumlnyv Marcellus meghoacutediacutetja Syrakusait Az uumltkoumlzet elbeszeacuteleacuteseacutet Syrakusai eacutes Roacutema szoumlvetseacutegeseinek

kataloacutegusa előzi meg

15 koumlnyv Scipio sikereket eacuter el Hispaniaacuteban eacutes megfutamiacutetja Hasdrubalt Ezutaacuten Claudius Nero csatlakozik a

maacutesik consulhoz Livius Salinatorhoz eacutes a metaurusi csataacuteban megoumllik Hasdrubalt

16 koumlnyv Legyőzik Magoacutet Hanno fogsaacutegba keruumll Hasdrubal fiaacutenak Gisgoacutenak hadseregeacutet megsemmisiacutetik A

numidiai Masinissa csatlakozik Scipioacutehoz Scipio Hispaniaacuteban halotti jaacuteteacutekokat rendez apja eacutes nagybaacutetyja

tiszteleteacutere Roacutemaacuteba hazateacuterve consullaacute vaacutelasztjaacutek A senatus engedeacutelyt ad raacute hogy kiterjessze a haacuteboruacutet

Africaacutera

17 koumlnyv Scipio aacutetkel Africaacuteba ezeacutert Hannibalt visszahiacutevjaacutek Italiaacuteboacutel Iuppiter eacutes Iuno vitatkoznak Hannibal

sorsaacuteroacutel Iuno beleegyezik Hannibal vereseacutegeacutebe de azt keacuteri hogy maradhasson eacuteletben Scipio

győzedelmeskedik a zamai csataacuteban eacutes diadalmenetben teacuter vissza Roacutemaacuteba

1 Dido temploma

Az eposz első koumlnyveacuteben a haacuteboruacute okainak eacutes Hannibal jellemeacutenek leiacuteraacutesaacutet koumlvető jelenet

Hannibal gyermekkori a carthagoacutei Dido-templomban tett eskuumljeacutet beszeacuteli el A templom

leiacuteraacutesa a mű első ekphrasisa Az ekphrasis előtti neacutehaacuteny sor a templom elhelyezkedeacuteseacutet eacutes

koumlruumllmeacutenyeit mutatja be

urbe fuit media sacrum genetricis Elissae

manibus et patria Tyriis formidine cultum

quod taxi circum et piceae squalentibus umbris

abdiderant caelique arcebant lumine templum

Sil 1 81ndash84

A reacuteszlet kezdősora Vergilius Aeneiseacutenek első ekphrasisaacutet a carthagoacutei Iuno-templom

leiacuteraacutesaacutet ideacutezi fel mivel azt is az urbe fuit media szavak vezetik be (vouml Verg A 1 441) Ezek

alapjaacuten akaacuter azt is felteacutetelezhetjuumlk hogy ez ugyanaz a templom Ezt az elkeacutepzeleacutest az is

megerősiacuteti hogy a Vergiliusnaacutel leiacutert templom is aacuternyas helyen van eacutes a Silius Italicus aacuteltal

bemutatott is el van zaacuterva a feacutenytől Ugyanakkor a leiacuteraacutesok alapjaacuten a keacutet templomban

talaacutelhatoacute aacutebraacutezolaacutesok teljesen elteacuterőek az Aeneisben leiacutert templom falain a troacutejai haacuteboruacute

esemeacutenyei laacutethatoacutek miacuteg a Punica-beli templomban Dido ősei iacutegy az a valoacutesziacutenűbb hogy keacutet

kuumlloumlnboumlző eacutepiacutetmeacutenyről van szoacute valamint az Aeneis szerint a vaacuterosban talaacutelhatoacute Sychaeus-

szenteacutellyel (Verg A 4 457ndash465) valoacute azonosiacutetaacutesnak sincs meg az alapja15

Az azonossaacuteg

eldoumlnteacuteseacutetől fuumlggetlenuumll biztosak lehetuumlnk abban hogy ez nem egy valoacutes templom leiacuteraacutesa

15

AHLndashDAVISndashPOMEROY 1986 2495


146

mivel Carthagoacuteban nem volt Dido-kultusz16

A Punica toumlrteacutenete szerint azeacutert vaacutelt volna a hely

Dido templomaacutevaacute mert ő itt oumllte meg magaacutet

hoc sese ut perhibent curis mortalibus olim

exuerat regina loco hellip

Sil 1 85ndash86

Az Aeneis szerint azonban Dido sajaacutet palotaacutejaacuteban keacutesziacutettetett maacuteglyaacutet Annaacuteval eacutes ott

lett oumlngyilkos (Verg A 4 494ndash497)

A templom koumlruumllmeacutenyeinek bemutataacutesa utaacuten az ősoumlk szobrainak leiacuteraacutesa koumlvetkezik

hellip stant marmore maesto

effigies Belusque parens omnisque nepotum

a Belo series stat gloria gentis Agenor

et qui longa dedit terris cognomina Phoenix

Sil 1 86ndash89

Ezek a sorok ndash maacutes eposzokban talaacutelhatoacute ősszobrok leiacuteraacutesaacutehoz hasonloacutean ndash szinteacuten

oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek az Aeneis egyik reacuteszleteacutevel Latinus kiraacutely palotaacutejaacutenak

bemutataacutesaacuteval mivel ott is ősszobrok leiacuteraacutesa talaacutelhatoacute (Verg A 7 170ndash191) A carthagoacutei

templomban az ősoumlk koumlzoumltt volt laacutethatoacute Belus aki Poseidon eacutes Libya fia volt Belus testveacutere

(vagy maacutes miacutetoszvaacuteltozat szerint fia) Agenor aki Kadmos eacutes Europeacute atyja Phoenix akiről

Foumlniacutecia kapta a neveacutet valamint maga Dido is

ipsa sedet tandem aeternum coniuncta Sychaeo

ante pedes ensis Phrygius iacet hellip

Sil 1 90ndash91

A leiacuteraacutes itt emleacutekeztet Dido feacuterjeacutehez Sychaeushoz valoacute oumlroumlkoumls hűseacutegeacutere ndash amelyet

Dido meacuteg az alvilaacutegban sem szeg meg (vouml Verg A 6 472ndash474) ndash eacutes ez egyben Aeneas

hűtlenseacutegeacutere Dido halaacutelaacutenak egyben a pun haacuteboruacutenak a mitoloacutegiai okaacutera is utal17

Tovaacutebbi

vergiliusi paacuterhuzam hogy Aeneas a Iuno-templom falaacuten a troacutejai haacuteboruacute esemeacutenyeit tehaacutet

sajaacutet illetve neacutepe muacuteltjaacutet laacutetja miacuteg a Dido-templomban Hannibal szinteacuten ősei aacutebraacutezolaacutesaacuteval

szembesuumll18

Dido laacutebaacutenaacutel ott van a kard is amelyet Aeneastoacutel kapott eacutes amellyel megoumllte

magaacutet (vouml Verg A 646ndash647 663ndash665) A kard tehaacutet egyszerre emleacutekeztet Dido halaacutelaacutera eacutes a

harcra is amely aacuteltal Hannibalnak foumll kell vennie a bosszuacuteaacutelloacute szerepeacutet19

16

HARRISON 2009 279 n 9 FEENEY 1991-re hivatkozva 17

MANUWALD 2009 50 18

AHLndashDAVISndashPOMEROY 1986 2495 19

HARRISON 2009 281


147

A koumlvetkezőkből kideruumll hogy a templom alvilaacutegi isteneknek szentelt feacutelelmetes hely

volt

hellip ordine centum

stant arae caelique deis Ereboque potenti

hic crine effuso atque Hennaeae numina divae

atque Acheronta vocat Stygia cum veste sacerdos

immugit tellus rumpitque horrenda per umbras

sibila inaccensi flagrant altaribus ignes

tum magico volitant cantu per inania manes

exciti vultusque in marmore sudat Elissae

Sil 1 91ndash98

Oltaacutera volt tehaacutet Erebusnak azaz Haacutedeacutesnek a papnő Proserpinaacutet eacutes az alvilaacutegi folyoacutet

az Acheront ideacutezte az oltaacuteron magaacutetoacutel gyulladt meg a tűz eacutes ott voltak a levegőben a holtak

lelkei is Ez a koumlruumllmeacuteny meacuteg nyomateacutekosabbaacute teszi Hannibal eskuumljeacutet mivel az ősoumlk iacutegy

nemcsak keacutepmaacutesuk aacuteltal hanem gyakorlatilag szemeacutelyesen is jelen vannak20

A maacutegikus

esemeacutenyek leiacuteraacutesa azzal fejeződik be hogy Dido maacutervaacutenyszobra izzad Baacuter a szoumlveget uacutegy is

lehetne eacutertelmezni hogy a szobor Didoacutet izzadva aacutebraacutezolja de itt keacutetseacutegtelenuumll nem erről

hanem valoacuteban a maacutervaacutenyszobor izzadaacutesaacuteroacutel van szoacute A marmore szoacutealak szerepelt maacuter

koraacutebban az ekphrasis elejeacuten a marmore maesto (szomoruacute maacutervaacuteny) szoacutekapcsolatban ezeacutert

uacutejboacuteli hasznaacutelata ndash amely iacutegy keretbe foglalja az aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacutet ndash felideacutezi a szoacute koraacutebbi

jelzőjeacutet is ami talaacuten arra akar utalni hogy Dido szomoruacute megbosszulatlansaacutega miatt

A gyermek Hannibalt apja Hamilcar ebbe a templomba hozza hogy a roacutemaiak ellen

eskuumldjoumln oumlroumlk gyűloumlletet amit meg is tesz (Sil 1 112ndash119) Az ekphrasisok utaacuten gyakori az

aacutebraacutezolaacutest neacutező reakcioacutejaacutenak leiacuteraacutesa eacutes ez itt is sorra keruumll Joacutellehet itt elsősorban

Hannibalnak nem a keacutepekre hanem a templom feacutelelmetesseacutegeacutere adott reakcioacutejaacuteroacutel van szoacute

Hannibal haec patrio iussu ad penetralia fertur

ingressique habitus atque ora explorat Hamilcar

non ille euhantis Massylae palluit iras

non diros templi ritus aspersaque tabo

limina et audito surgentis carmine flammas

Sil 1 99ndash103

20

MANUWALD 2009 51


148

A jelenet tulajdonkeacuteppen egy beavataacutesi szertartaacutes Hannibal szaacutemaacutera21

akinek a

templomban tanuacutesiacutetott viselkedeacutese azaz hogy nem ijed meg semmitől egybevaacuteg a

jellemzeacuteseiben szereplő tulajdonsaacutegokkal baacutetorsaacutegaacuteval eacutes veacuterszomjassaacutegaacuteval főkeacutepp abban

az esetben ha a diros ritus kifejezeacutest ember- illetve gyermekaacuteldozatkeacutent eacutertjuumlk amely szokaacutes

volt Carthagoacuteban (vouml Sil 4 765ndash767) eacutes amelyet keacutesőbb Hannibal mikor sajaacutet gyermekeacutenek

felaacuteldozaacutesaacuteroacutel lenne szoacute meacutegis elutasiacutet (Sil 4 808ndash829)

Hannibal magatartaacutesa szembeaacutelliacutethatoacute Aeneasnak a Iuno-templomban mutatott

reakcioacutejaacuteval mivel ott Aeneas neacutehaacuteny keacutepet laacutetva eleacuterzeacutekenyuumll eacutes siacuter miacuteg Hannibal a

reacutemisztő templomban is higgadt eacutes eacuterzeacutektelen marad Ez a jelenet tehaacutet Hannibal roacutemaiakhoz

viszonyiacutetott vadsaacutegaacutet peacuteldaacutezza Dido megjeleniacuteteacutese miatt eacutes az ő halaacutelaacutenak megbosszulaacutesaacutera

utalva pedig előreutal az eposzon beluumll eacutes előkeacutesziacuteti a haacuteboruacutes esemeacutenyeket22

2 Bagrada pajzsa

A maacutesodik pun haacuteboruacute kezdeteacuten Hannibal ostrom alaacute vette Saguntumot A Punica első

koumlnyveacutenek egy reacutesze a vaacuteros elleni harcot iacuterja le Az elbeszeacutelő itt felsorolja a vaacuterost veacutedő

Murrus aacuteldozatait akiket egy-egy mondattal be is mutat Az első aacuteldozatok egyike Bagrada

akit pajzsaacutenak leiacuteraacutesa jellemez a koumlnyv 407 soraacuteban

tum frontem Chremelttegts intonsam umbrante capillo

saeptus et horrentis effingens crine galeros

tum Masulis crudaque virens ad bella senecta

Kartalo non pavidus fetas mulcere leaenas

flumineaque urna caelatus Bagrada parmam

et vastae Nasamon Syrtis populator Hiempsal

audax in fluctu laceras captare carinas

una omnes dextraque cadunt iraque perempti

Sil 1 403ndash410

Bagrada eredetileg egy folyoacute Carthago koumlrnyeacutekeacuten (ma Medjerda) a harcos tehaacutet

szaacutermazaacutesi helyeacuteről kapta a neveacutet eacutes pajzsaacutenak diacutesziacuteteacutese is erre utal egy folyoacute megjeleniacuteteacutese

pedig viszonylag gyakori motiacutevum az ekphrasisok eseteacuteben23

A szoumlveg alapjaacuten a pajzsra a

folyoacute forraacutesa volt raacuteveacutesve baacuter a pajzsra hasznaacutelt parma szoacute alapjaacuten ez inkaacutebb faragaacutes lehetett

21

MANUWALD 2009 50 22

HARRISON 2009 281 23

MANUWALD 2009 52 n 52


149

de Silius Italicus idejeacuteben maacuter bizonyaacutera volt faragaacutesra vonatkozoacute jelenteacutese is az eredetileg

csak feacutemmegmunkaacutelaacutesra vonatkozoacute caelo igeacutenek A caelatus szoacutealak nyelvtanilag

participium perfectum passivi de az itteni szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesben eacutertelemszerűen aktiacutev

jelenteacutesben aacutell mivel Bagrada volt az aki koraacutebban a pajzsaacutera faragta a folyoacute forraacutesaacutet

A fluminea urna szoacutekapcsolat urna szava alatt elsődlegesen a folyoacute forraacutesa eacutertendő de

a szoacute egyeacuteb jelenteacutesei miatt toumlbb maacutes dolgot is felideacutezhet az olvasoacuteban Az urna viacutezmeriacutető

edeacutenyen kiacutevuumll sorshuacutezoacute edeacutenyt is jelent ebből koumlvetkezően a sorsra vagy veacutegzetre is utalhat

hamvveder jelenteacutese miatt pedig a halaacutel fogalmaacutet juttatja eszuumlnkbe A szoacute sok jelenteacutese a

leiacuteraacutes roumlvidseacutege eacutes az urna szoacute aacutetvitt eacutertelemben valoacute hasznaacutelata miatt nehezen tudjuk

elkeacutepzelni a pajzson leacutevő keacutepet de mivel a leiacuteraacutes alapjaacuten valoacute rekonstruaacutelhatoacutesaacuteg egy

ekphrasis eseteacuteben nem koumlvetelmeacuteny eacutes mivel aacutebraacutezolaacutes leiacuteraacutesaacuteroacutel van szoacute ezt az egy sornyi

szoumlvegreacuteszt is ekphrasisnak kell tekintenuumlnk

A Bagrada nevű folyoacuteroacutel a Punicaacuteban keacutesőbb is szoacute esik meacuteghozzaacute abban a reacuteszben

amely azt meseacuteli el ahogyan Regulus legyőzte a folyoacuteban lakoacute saacuterkaacutenyt (Sil 6 140ndash293)

Valoacutesziacutenűleg az eposz e reacuteszeacutenek is Livius volt a mintaacuteja de az Ab urbe condita e toumlrteacutenetet

leiacuteroacute fejezeteit csak Valerius Maximus kivonataacuteboacutel ismerjuumlk (vouml V Max 1 8 ext 19) A

folyoacutehoz kapcsoloacutedoacute toumlrteacutenet tehaacutet maacuter ismert volt a Punica oacutekori olvasoacuteja szaacutemaacutera is iacutegy a

pajzsaacuten a folyoacute keacutepeacutet viselő Bagrada szerepelteteacutese egy erre a toumlrteacutenetre valoacute előreutalaacuteskeacutent

is eacutertelmezhető

Az eposzban meacuteg egy Bagrada nevű szereplő van aki egy afrikai neacutep vezetője Roacutela

csak annyit tudunk meg hogy egy Carmelus nevű harcos megoumlli egy csataacuteban Campaniaacuteban

at non tam tristi sortitus proelia Marte

Phoebei Soractis honor Carmelus agebat

sanguine quippe suo iam Bagrada tinxerat ensem

dux rectorque Nubae populihellip

Sil 7 661ndash664

A Bagrada neacutev uacutejboacuteli szerepelteteacutese itt is felideacutezheti az olvasoacuteban a folyoacuteban lakoacute

saacuterkaacutenyroacutel szoacuteloacute toumlrteacutenetet amely alapjaacuten a saacuterkaacuteny veszeacutelyes a roacutemaiak szaacutemaacutera ahogy a

folyoacute mellől joumlvő hasonloacute nevű harcos is de megoumlleacutese jelzi hogy a veszeacutely legyőzhető azaz

az ekphrasis ebben az esetben eacutertelmezhető uacutegy hogy az a pozitiacutev veacutegkifejletre a haacuteboruacute

megnyereacuteseacutere utal


150

3 A templom ahol a senatus fogadja a Saguntumboacutel eacuterkező koumlveteket

Miutaacuten Hannibal ostromolni kezdte Saguntumot a vaacuteros lakoacutei koumlvetseacuteget kuumlldtek Roacutemaacuteba

hogy segiacutetseacuteget keacuterjenek Silius Italicus roumlviden bemutatja a templomot (amelyet a Curiaacuteval

lehet azonosiacutetani)24

ahol a senatus fogadta a koumlveteket

in foribus sacris primoque in limine templi

captivi currus belli decus armaque rapta

pugnantum ducibus saevaeque in Marte secures

perfossi clipei et servantia tela cruorem

claustraque portarum pendent hic Punica bella

Aegatis cernas fusaque per aequora classe

exactam ponto Libyen testantia rostra

hic galeae Senonum pensatique improbus auri

arbiter ensis inest Gallisque ex arce fugatis

arma revertentis pompa gestata Camilli

hic spolia Aeacidae hic Epirotica signa

et Ligurum horrentes coni parmaeque relatae

Hispana de gente rudes Alpinaque gaesa

Sil 1 618ndash929

A szoumlvegreacuteszlet szerint a templomban a koraacutebbi haacuteboruacutekban zsaacutekmaacutenyolt fegyverek

voltak laacutethatoacutek Ezek leiacuteraacutesaacutenak Vergilius Aeneiseacutenek neacutehaacuteny sora a Latinus kiraacutely

templomaacutet bemutatoacute reacuteszlet a mintaacuteja

multaque praeterea sacris in postibus arma

captivi pendent currus curvaeque secures

et cristae capitum et portarum ingentia claustra

spiculaque clipeique ereptaque rostra carinis


A Silius Italicusnaacutel szereplő leiacuteraacutes tartalmaz ugyan az ekphrasisok eseteacuteben

megszokott elemeket eacutes fordulatokat25

de a disszertaacutecioacute bevezeteacuteseacuteben talaacutelhatoacute

meghataacuterozaacutes alapjaacuten nem tekinthető annak mivel a fegyverek nem reprezentaacutecioacutek

műalkotaacutesok vagy keacutepek azaz nem tudnak megfelelni annak az ekphrasisok eseteacuteben

szuumlkseacuteges kriteacuteriumnak hogy a felsorolt kategoacuteriaacutek koumlzuumll legalaacutebb kettőbe beletartozzanak

24

MANUWALD 2009 51 n 50 25

Gesine MANUWALD is elemzi Silius Italicus ekphrasisairoacutel iacutert tanulmaacutenyaacuteban (MANUWALD 2009 51ndash52)


151

Itt pusztaacuten taacutergyak leiacuteraacutesaacuteroacutel van szoacute azaz ha ezt a leiacuteraacutest ekphrasisnak tekinteneacutenk akkor

minden taacutergyleiacuteraacutest annak kellene tekintetuumlnk A templomleiacuteraacutest eacutepuumlletet leiacuteroacute ekphrasisnak

sem fogadhatjuk el mivel nem maga az eacutepuumllet hanem az azt diacutesziacutető zsaacutekmaacutenyok vannak

leiacuterva

Az ekphrasisok jellemzőinek megjeleneacutese miatt meacutegis eacuterdemes roumlviden foglalkozni a

szoumlvegreacuteszlettel Az egyik ilyen jellemző az ideacutezett reacutesz elejeacuten szereplő in foribus

szoacutekapcsolat amely Vergiliusnaacutel is toumlbbszoumlr ekphrasist vezet be (Verg A 6 20 Verg G 3

26) eacutes Silius Italicus is e szavakkal kezdi a Hercules gadesi templomaacutenak ajtajaacuten leacutevő keacutepek

bemutataacutesaacutet (Sil 3 33) Tovaacutebbi jellemző a hic (itt) hataacuterozoacuteszoacute ismeacutetelgeteacutese amely egy

ekphrasis eseteacuten a keacutepek elrendezeacuteseacutere valoacute utalaacuteskeacutent szokott szerepelni miacuteg itt arra utal

hogy a fegyverek a templom falaacutenak kuumlloumlnboumlző reacuteszein voltak laacutethatoacutek

Az első pun haacuteboruacute veacutegeacutet a roacutemaiak tengeri győzelmeacutet leiacuteroacute mondatban a cernas ige

hasznaacutelata szinteacuten azt a benyomaacutest kelti mintha keacutepről lenne szoacute de a coniunctivusi igealak

miatt a mondatnak inkaacutebb az a helyes eacutertelmezeacutese hogy a falon loacutegoacute fegyverek ideacutezik fel a

haacuteboruacutet a szemleacutelőben A tovaacutebbiakban Roacutema maacutes győztes haacuteboruacuteira toumlrteacutenik utalaacutes

Elsőkeacutent a Roacutemaacutet megtaacutemadoacute de Camillus aacuteltal levert gall toumlrzsre a senonokra akiknek

toumlrteacutenete az eposz egy maacutesik helyeacuten a Boius neacutepcsoportot vezető Crixus pajzsaacutet leiacuteroacute

ekphrasisban is szerepel (Sil 4 148ndash156) A koumlvetkezőkben az epirusi kiraacutely Pyrrhus keruumll

megemliacuteteacutesre veacuteguumll pedig az első pun haacuteboruacuteban szinteacuten reacuteszt vevő illetve a roacutemaiak aacuteltal

leigaacutezott neacutepek a liguacuterok a hispaacuteniaiak eacutes az Alpok lakoacutei

Silius Italicus tehaacutet felideacutezi Roacutema neacutehaacuteny koraacutebbi győztes haacuteboruacutejaacutet illetve az előző

pun haacuteboruacuteban reacuteszt vett neacutepcsoportok neveit (ellenteacutetben a vergiliusi mintaacuteval ahol csak

tipikus zsaacutekmaacutenyok vannak leiacuterva aneacutelkuumll hogy konkreacutet haacuteboruacutekhoz vagy neacutepekhez lenneacutenek

kapcsolva) A neacutepcsoportok felsorolaacutesa miatt a szoumlvegreacuteszlet uacutegy is eacutertelmezhető hogy a

roacutemaiak megszerzik a Hannibal aacuteltal uralt teruumlleteket eacutes megveacutedik vaacuterosukat baacutermilyen

koumlzel joumljjoumln is az ellenseacuteg26

Az azonos vergiliusi minta miatt a senatus tanaacutecskozaacutesi helyeacutenek leiacuteraacutesa a Dido

templomaacutet leiacuteroacute ekphrasis paacuterjaacutenak tekinthető eacutes iacutegy a keacutet szoumlvegreacuteszlet keretbe foglalja az

első koumlnyvet Tovaacutebbi koumlzoumls pont a keacutet reacuteszletben hogy mindkettő az adott neacutep muacuteltjaacutet

mutatja be illetve annak az adott neacutep aacuteltali interpretaacutelaacutesaacutet A templomleiacuteraacutesok ugyanakkor a

neacutepeket is jellemzik a carthagoacuteiakat (a feacutelelmetes templom miatt) negatiacutevan a roacutemaiakat (a

26

MANUWALD 2009 51


152

győztes haacuteboruacutek miatt) pozitiacutevan ami ndash az ekphrasisok gyakori szerepeacutehez hasonloacutean ndash a

roacutemaiak veacutegső győzelmeacutere valoacute előreutalaacuteskeacutent is eacutertelmezhető27

4 Theron pajzsa

A Punica maacutesodik koumlnyveacuteben a Saguntum ostromaacutet leiacuteroacute jelenet fontos szereplője Theron

Hercules papja akit az elbeszeacutelő első megjeleneacutesekor iacutegy mutat be

dum cadit externo Gortynius advena bello

iam nova molitus stimulato milite Theron

Alcidae templi custos araeque sacerdos

non expectatum Tyriis effuderat agmen

et fera miscebat reserata proelia porta

atque illi non hasta manu non vertice cassis

sed fisus latis umeris et mole iuventae

agmina vastabat clava nihil indigus ensis

exuviae capiti impositae tegimenque leonis

terribilem attollunt excelso vertice rictum

centum angues idem Lernaeaque monstra gerebat

in clipeo et sectis geminam serpentibus Hydram

Sil 2 148ndash159

A leiacuteraacutes alapjaacuten Theront Hercules attribuacutetumai a furkoacutesbot (clava) eacutes az oroszlaacutenbőr

jellemzik28

valamint a pajzsaacutet leiacuteroacute roumlvid ekphrasis szerint azon is Hercules egyik munkaacuteja a

lernai Hydra megoumlleacutese laacutethatoacute

A leiacuteraacutesnak Vergilius a mintaacuteja29

ő az Aeneisben hasonloacutean jellemzi Turnus egyik

szoumlvetseacutegeseacutet Aventinust aki Hercules fia30

Ő is oroszlaacutenbőrt visel

ipse pedes tegimen torquens immane leonis

terribili impexum saeta cum dentibus albis

indutus capiti sic regia tecta subibat

horridus Herculeoque umeros innexus amictu


27

MANUWALD 2009 52 28

TIPPING 2011 19 29

MARKS 2014 137 alapjaacuten neacutehaacuteny sor (Sil 2 155-156) a Thebais egy reacuteszleteacutevel is oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute

(Stat Theb 153ndash155) de ezek feltehetőleg visszavezethetők a koumlzoumls vergiliusi előkeacutepre 30

A hasonloacutesaacutegokat UCCELLINI 2006 alapjaacuten ismertetem


153

Valamint az ő pajzsaacuten is a Hydra keacutepe jelenik meg

post hos insignem palma per gramina currum

victoresque ostentat equos satus Hercule pulchro

pulcher Aventinus clipeoque insigne paternum

centum anguis cinctamque gerit serpentibus Hydram


Mindezeken az oumlsszefuumlggeacuteseken tuacutel a vergiliusi reacuteszletek neacutehaacuteny szava illetve

kifejezeacutese Siliusnaacutel is megtalaacutelhatoacute toumlbb esetben a sornak ugyanarra a reacuteszeacutere helyezve mint

ahol Vergiliusnaacutel szerepelt Az Aeneisben a 7 koumlnyv 666 soraacutenak veacutegeacuten a leonis szoacutealak aacutell

a 667 pedig a terribili szoacuteval kezdődik Ehhez hasonloacutean a Punica 2 koumlnyveacutenek 156 sora

veacutegeacuten illetve a 157 sor elejeacuten a leonis eacutes terribilem szavak talaacutelhatoacutek Tovaacutebbaacute az Aeneisben

leacutevő pajzsleiacuteraacutes egyik soraacutenak a 7 koumlnyv 658 soraacutenak elejeacuten eacutes veacutegeacuten leacutevő szavak is

megismeacutetlődnek a Siliusnaacutel talaacutelhatoacute ekphrasisban a vergiliusi ndash szinteacuten taacutergyesetben aacutelloacute ndash

centum anguis szoacutekapcsolatnak a Punica 2 koumlnyveacutenek 158 sora elejeacuten talaacutelhatoacute centum

angues kifejezeacutes felel meg a 159 sor sorzaacuterlata pedig ugyanuacutegy serpentibus Hydram mint az

Aeneis 7 koumlnyveacutenek 658 soraacuteban

A Punica ekphrasisaacuteban ndash de tulajdonkeacuteppen az Aeneiseacuteben is ndash a szaacutez kiacutegyoacutet (centum

angues) a lernai szoumlrnyet (Lernaea monstra) eacutes a megkettőződő Hydraacutet (geminam Hydram)

jelentő kifejezeacuteseket kapcsolatos koumltőszoacutek que eacutes et vaacutelasztjaacutek el egymaacutestoacutel de mivel a

Hydra megegyezik a lernai szoumlrnnyel amelynek szaacutez kiacutegyoacutefeje volt ndash legalaacutebbis a mitoloacutegiai

toumlrteacutenetek egyes vaacuteltozatai szerint (vouml pl Eur HF 1190)31

ndash ezeket explicativusi funkcioacuteban

aacutelloacute azaz kifejtő-magyaraacutezoacute koumltőszavakkeacutent kell eacutertelmezni Az Aeneisben az Aventinus

pajzsaacuten leacutevő aacutebraacutezolaacutesnak elsősorban az a funkcioacuteja hogy jelezze viselője szaacutermazaacutesaacutet Silius

Italicusnaacutel viszont egyben Theron sorsaacutet is reprezentaacutelni fogja

Az Aeneis-paacuterhuzamokon tuacutel a Theronroacutel szoacuteloacute epizoacutednak statiusi mintaacuteja is van

hasonloacutean ahhoz ahogy Hannibal megoumlli Saguntum veacutedisteneacutenek papjaacutet Theront a

Thebaisban Capaneus Euanaeust oumlli meg (Stat Theb 7 649ndash987) Az elbeszeacutelő mindkeacutet

eposzban bemutatja a vaacuterosveacutedő fegyverzeteacutet is eacutes miacuteg a Punicaacuteban Theron halaacutela utaacuten nem

sokkal Hannibal pajzsaacutenak leiacuteraacutesa koumlvetkezik addig a Thebaisban is fontos szerep jut

Capaneus pajzsa ekphrasisaacutenak32

31

Maacutes vaacuteltozat szerint a Hydraacutenak kilenc feje volt amelyből csak egy volt halhatatlan (Apd 2 5 2 Hyg Fab

30) Megint maacutes elkeacutepzeleacutes szerint szaacutemtalan feje volt a Hydraacutenak (Paus 2 37 4) a keacutesői szerzők szerint pedig

csak egy 32

MARKS 2014 134ndash135


154

A Saguntum ostromaacutet leiacuteroacute reacuteszben meacuteg Theron feltűneacutese előtt megjelenik egy

Asbyte nevű amazon Hannibal seregeacuteben akinek genealoacutegiaacutejaacutet Silius reacuteszletesen leiacuterja (Sil 2

56ndash89)33

A cselekmeacuteny ezutaacuten azzal folytatoacutedik hogy Saguntum egyik veacutedője Mopsus raacutelő

a vaacuterfalroacutel Asbyteacutere34

de annak egy taacutersa egy maacutesik amazon Harpe35

eleacute aacutell iacutegy ő hal meg

Asbyte Harpeacutet megbosszulandoacute leloumlvi Dorylast Mopsus fiaacutet Ekkor Dorylas testveacutere Icarus

proacutebaacutel Asbyteacutere taacutemadni de Hannibal megoumlli őt (Sil 2 90ndash137) Ezutaacuten Mopsus keacutet fia

halaacutela miatti elkeseredettseacutegeacuteben leveti magaacutet a vaacuterfalroacutel (Sil 2 138ndash147) Az Icarus neacutevnek

koumlszoumlnhetően ez felideacutezi a fia halaacutela miatt baacutenkoacutedoacute Daidalost de Mopsus Daidalos

ellenpeacuteldaacuteja is lesz mivel ő nem repuumll hanem csak zuhan36

A jelenetben a toumlbbi szereplő neveacutenek is megvan a maga jelentőseacutege Harpe neve a

goumlroumlg bdquoelragadrdquo jelenteacutesű ἀρπάζω igeacutere emleacutekeztet mivel ő keacuteslelteti azaz elragadja

Asbyteacutetől a halaacutelt mikor eleacute aacutell eacutes meghal helyette A latin szoumlvegben is a bdquohalaacutelt elragadtardquo

(praeripuit laetum) kifejezeacutes szerepel (Sil 2 118)37

Theron neve a θηρεύω (bdquovadaacuteszikrdquo) igeacuteből szaacutermazik A mitoloacutegiai toumlrteacutenetekben eacutes

irodalmi művekben toumlbb maacutesik szereplő is viselte ezt a nevet eacutes koumlzuumlluumlk neacutehaacutenyan szinteacuten

oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a vadaacuteszattal iacutegy hiacutevtaacutek a Dianaacutet meztelenuumll meglaacutetoacute eacutes emiatt

szarvassaacute vaacuteltoztatott majd sajaacutet kutyaacutei aacuteltal szeacutetteacutepett Actaeon egyik vadaacuteszkutyaacutejaacutet (Ov

Met 3 206 Hyg Fab 181) valamint a Thebaisban Theba egyik veacutedőjeacutet akiről Statius

megemliacuteti hogy ő Diana taacutersa (Stat Theb 9 304) A Thebais egy maacutesik szereplőjeacutenek is

Theron a neve ő azok egyike akik lesben aacutellnak hogy megoumlljeacutek a koumlvetseacutegből hazateacuterő

Tydeust de veacuteguumll ő oumlli meg azokat (Stat Theb 2 572)38

Az Aeneisben is van egy Theron

nevű szereplő ő Turnus szoumlvetseacutegese akit Aeneas oumll meg (Verg A 10 312)39

33

Asbyteacutet Silius Italicus a Vergiliusnaacutel szereplő amazon Camilla mintaacutejaacutera alkotta meg (Verg A 7 803ndash17

11 498ndash900) Theron eacutes Asbyte Liviusnaacutel nem szerepelnek 34

Ez nemi szerepcserekeacutent eacutertelmezhető abboacutel a szempontboacutel hogy toumlbbnyire a nők szoktak a vaacuterfalon aacutellni eacutes

a feacuterfiak kint harcolni (LOVATT 2013 305) 35

Egy Harpe nevű amazon Valerius Flaccusnaacutel is szerepel (vouml Arg 6 375) 36

LOVATT 2013 n 123 37

AUGOUSTAKIS 2005 223 38

Saguntum veacutedői tehaacutet ugyanazokat a neveket kapjaacutek mint Theacuteba veacutedői eacutes a nevek koumlzoumltt tovaacutebbi

oumlsszecsengeacutesek fedezhetők fel A Tydeusra lesből raacutetaacutemadoacutek koumlzoumltt Statius egy Dorylas nevű harcost is

megemliacutet egy sorral koraacutebban mint ahogy Theront (Stat Theb 2 571) a Thebais 9 koumlnyveacuteben pedig talaacutelhatoacute

egy Mopsus nevű szereplő (Stat Theb 9 126) Ezek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy Silius Italicus a Saguntum

ostromaacutet leiacuteroacute jelenet szereplőinek neveit Statiustoacutel vette meacuteg ha a befolyaacutesolaacutes valoacutesziacutenűleg keacutetiraacutenyuacute is a keacutet

koumlltő koumlzoumltt (MARKS 2014 137 n 37) A nevek koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest MARKS 2014 is feltaacuterja azonban ndash

teacutevesen ndash azt aacutelliacutetja hogy Dorylas eacutes Theron nevű szereplő csak egyszer jelenik meg az adott eposzokban vagyis

figyelmen kiacutevuumll hagyja a Punica 16 koumlnyveacuteben szereplő Theront 39

A Theron neacutev az emliacutetetteken kiacutevuumll maacutes oacutekori irodalmi művekben is szerepel Apuleiusnaacutel iacutegy hiacutevjaacutek egy traacutek

rabloacutevezeacuter Haemus apjaacutet (Ap Met 7 5) Pausanias szerint a boeotiai Theron keacutesziacutetette el Gorgusnak egy

futoacuteverseny győzteseacutenek a szobraacutet (Paus 6 14 11) Diodorus Siculus szerint pedig iacutegy hiacutevtaacutek Acragas egyik

tyrannosaacutet (D S 4 79 4)


155

Theron Mopsus oumlngyilkossaacutegaacutet koumlvetően leacutep sziacutenre eacutes toumlbb ellenseacuteges harcos

megoumlleacutese utaacuten Asbyteacutere taacutemad (Sil 2 149ndash187) vagyis egy uacutej Hercules fog harcolni egy uacutej

amazonnal40

Mikor Asbyte harci kocsijaacuteval elmenekuumllne Theron a rajta leacutevő oroszlaacutenbőrrel

megijeszti a lovakat iacutegy Asbyte leesik Theron pedig a tőle elragadott baltaacuteval levaacutegja az

amazon fejeacutet41

majd laacutendzsaacutera tűzi azt (Sil 2 188ndash205) Az oroszlaacutenbőr hasznaacutelata miatt ndash

mivel iacutegy olyan ijesztő lesz mint egy oroszlaacuten ndash az epikus hasonlatok oroszlaacutenjaacutevaacute vaacutelik42

de

a Herculesre emleacutekeztető oroszlaacutenbőr a heacuterosz első munkaacutejaacutera a nemeai oroszlaacuten megoumlleacuteseacutere

is utal Az oroszlaacutenkeacutent megjelenő Theront itt tehaacutet nemcsak Herculesszel hanem annak

egyik aacuteldozataacuteval is paacuterhuzamba lehet aacutelliacutetani Ugyanakkor Theron aki apotropaikus pajzsaacuten

a lernai Hydra keacutepeacutet hordozza Herculeshez is hasonliacutethatoacute mivel ő is ugyanuacutegy levaacutegja az

amazon fejeacutet ahogy Hercules a Hydraacuteeacutet de a hőshoumlz hasonloacutean ndash akinek a Hydra uacutejabb eacutes

uacutejabb fejeivel kellett megkuumlzdenie ndash ő is egy nagyobb ellenseacuteggel Hanniballal talaacutelja

szemben magaacutet (Sil 2 209) A mű harmadik koumlnyveacuteben Hannibal is kiacutegyoacutekeacutent gondol

oumlnmagaacutera amikor aacutelmaacuteban Mercurius Itaacutelia feleacute vezeti eacutes egy pusztiacutetaacutesait szimbolizaacuteloacute kiacutegyoacute

koumlveti őt (Sil 3 158ndash213)43

A Hanniballal folytatott kuumlzdelem soraacuten Theron menekuumllni keacutenyszeruumll a pun vezeacuter

elől (Sil 2 210ndash232) eacutes iacutegy a neveacutevel a vadaacuteszatra utaloacute harcos Hercules hamis imitaacutetora

lesz egy vadaacutesz akire vadaacutesznak44

Theron ekkor mikoumlzben a nők neacutezik a falroacutel szeretne

bemenekuumllni Saguntumba de a veacutedők nem merik kinyitni a kaput nehogy Hannibal is

bemenjen vele egyuumltt45

Veacuteguumll Hannibal leszuacuterja (Sil 2 256ndash263)46

Hannibal tehaacutet veacutegez a

Saguntum mitikus eredeteacutet szimbolizaacuteloacute Theronnal hasonloacutean ahhoz ahogy az első koumlnyvben

a vaacuteros toumlrteacutenelmi eredeteacutet jelkeacutepező Murrust is megoumllte Halaacutela előtt Murrus is Herculeshez

fohaacuteszkodott gyakorlatilag hiaacuteba (Sil 1 505ndash507) eacutes Theron is annak elleneacutere hogy

Hercules papja nem reacuteszesuumll az isten segiacutetseacutegeacuteben (Sil 2 206ndash207)47

A Theron megoumlleacuteseacutet koumlvető jelenetben Asbyte taacutersai maacuteglyaacutera teszik az amazon testeacutet

valamint a tűzbe dobjaacutek Theron furkoacutesbotjaacutet eacutes az oroszlaacutenbőrt is de őt magaacutet nem eacutegetik el

miutaacuten arca eleacutegett a holttestet otthagyjaacutek a madaraknak (Sil 2 264ndash270) A taacutersai tehaacutet

40

UCCELLINI 2006 250ndash251 41

A fej levaacutegaacutesaacutenak Silius Italicus műveacuteben gyakran metaforikus jelenteacutese van erről bővebben ld MARKS

2008 42

LOVATT 2013 306 43

Koumlszoumlnettel tartozom Kozaacutek Daacutenielnek amieacutert a XII Magyar Oacutekortudomaacutenyi Konferenciaacuten tett

hozzaacuteszoacutelaacutesaacuteban felhiacutevta a figyelmemet erre a paacuterhuzamra 44


Ennek a jelenetnek is Vergilius a mintaacuteja (vouml Verg A 11 876ndash886) 46

Hannibal Theronhoz inteacutezett mondata mely szerint Theronnak Asbyte halaacutelaacuteeacutert kell bűnhődnie (Sil 2 258)

statiusi reminiszcencia (Stat Theb 9 885) ndash MARKS 2014 133 47

RIPOLL 1998 114ndash115


156

megadjaacutek a veacutegtisztesseacuteget Asbyte (levaacutegott fejű) testeacutenek Theronnak viszont ndash Asbyte

levaacutegott fejeacuteeacutert bosszuacuteboacutel ndash csak a fejeacutet eacutegetik el a testeacutet meggyalaacutezzaacutek A Hydra keacutepe

Theron pajzsaacuten iacutegy nemcsak harci dicsőseacutegeacutere hanem halaacutelaacutera is utal Theront tehaacutet itt megint

Hercules egyik aacuteldozataacuteval lehet paacuterhuzamba aacutelliacutetani A fej eleacutegeteacuteseacutenek motiacutevuma is

alaacutetaacutemasztja ezt az eacutertelmezeacutesi lehetőseacuteget mivel Hercules is uacutegy győzte le a Hydraacutet hogy

segiacutetőtaacutersa Iolaos leeacutegette a levaacutegott fejek helyeacutet (Apd 2 5 2) Theront abboacutel a szempontboacutel

lehetne meacuteg Herculeshez hasonliacutetani hogy a heacuterosz toumlrteacuteneteacutenek is a maacuteglya az utolsoacute

aacutellomaacutesa ami a megistenuumlleacutest jelenti szaacutemaacutera Theronnak viszont csak Herculesre utaloacute

kelleacutekeit a furkoacutesbotot eacutes az oroszlaacutenbőrt eacutegetik el testeacutet nem iacutegy szaacutemaacutera nemcsak a

megistenuumlleacutes hanem (ami Herculeshez hasonloacutevaacute tehetneacute) a maacuteglyaacuten valoacute eleacutegeacutes is

meghiuacutesul

A 2 koumlnyv veacutegeacuten az elbeszeacutelő előreutal Hannibal halaacutelaacutera eacutes holttesteacutet a deformata

membra szavakkal iacuterja le (Sil 2 707) ez ugyanakkor visszautalaacutes Theronra is mivel az ő

madaraknak otthagyott tetemeacutet a deforme cadaver kifejezeacutessel nevezi meg a szoumlveg (Sil 2

269) Ezek alapjaacuten Theront Hannibalhoz is lehet hasonliacutetani mivel mindketten ruacutet holttestkeacutent

veacutegezteacutek Tovaacutebbaacute mindkettőjuumlkre igaz hogy amikor egy Hercules munkaacutejaacutet aacutebraacutezoloacute keacutepet

neacuteznek előszoumlr uacutegy tűnik a heacuterosszal aacutelliacutethatoacutek paacuterhuzamba de keacutesőbb kideruumll hogy inkaacutebb

a hős valamely aacuteldozataacutenak kell őket megfeleltetni Hannibal ugyanis Gadesben a Hercules

munkaacuteit aacutebraacutezoloacute templomajtoacutekat neacutezve (Sil 3 1ndash60) a győzedelmeskedő hőssel azonosiacutetja

magaacutet de veacuteguumll meacutegis ő lesz a vesztes

Theronroacutel nem esik toumlbb szoacute az eposz soraacuten48

de mikor Scipio jaacuteteacutekokat rendez

Hispaniaacuteban apja eacutes nagybaacutetyja tiszteleteacutere ott iacutegy hiacutevjaacutek a futoacuteverseny egyik reacutesztvevőjeacutet

(Sil 16 465ndash526) Erről a Theronroacutel az elbeszeacutelő azt aacutelliacutetja hogy ivott a Lethe folyoacuteboacutel (Sil

16 476ndash477) ami a hispaniai Oblivio folyoacutera valoacute utalaacutes melynek neve a latin felejteacutes

jelenteacutesű szoacutera emleacutekeztet A Theron neacutev eacutes az alvilaacutegi folyoacute neveacutenek emliacuteteacutese az olvasoacuteban

felideacutezi a 2 koumlnyv Theronjaacutet A keacutet Theron termeacuteszetesen nem lehet azonos mivel a maacuteglyaacuten

csak feacutelig eleacutegetett Theron temetetlennek szaacutemiacutet iacutegy nem ihatott a Lethe folyoacuteboacutel eacutes

egyeacutebkeacutent sem valoacutesziacutenű hogy Silius Italicusnak baacutermi oka lett volna raacute hogy a

futoacuteversenyen egy temetetlen halott szellemeacutet szerepeltesse A 16 koumlnyv Theronja a

futoacuteversenyen az utolsoacute helyről vaacuteratlanul feljoumln a harmadik helyre az első eacutes maacutesodik helyen

aacutelloacute Eurytus eacutes Hesperos moumlgeacute majd Hesperost is megelőzi eacutes fej fej mellett halad

Eurytusszal Ekkor Hesperos meghuacutezza Theron hajaacutet iacutegy Eurytus nyeri a versenyt A diacuteja egy

48

Asbyte neve az eposz egy keacutesőbbi reacuteszeacuteben is meg lesz emliacutetve a 3 koumlnyvben a carthagoacutei seregek

kataloacutegusaacuteban az elbeszeacutelő megjegyzi hogy az amazon testveacutere vezet egy csapatot (Sil 3 298ndash299)


157

sisak a toumlbbiek koszoruacutet kapnak (Sil 16 521ndash526) Meacuteg ha sok reacuteszletnek az Aeneisben leiacutert

Aeneas apja Anchises tiszteleteacutere zajloacute halotti jaacuteteacutekok reacuteszekeacutent rendezett futoacuteverseny is a

mintaacuteja (Verg A 5 286ndash361) a haj meghuacutezaacutesa a fejre helyezett koszoruacute eacutes a sisak is felideacutezi

a fej motiacutevumaacutet aminek fontos szerepe volt a 2 koumlnyvben szereplő Theron eseteacuteben Az

elbeszeacutelő tehaacutet itt a 16 azaz utolsoacute előtti koumlnyvben is ndash amely szerkezetileg a 2 paacuterjaacutenak

tekinthető ndash a neacutev ismeacutetelt szerepelteteacuteseacutevel illetve a haacuteboruacutet veacuteguumll elveszető Hanniballal

esetleg szinteacuten paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a futoacuteversenyt meg nem nyerő Theron alakjaacuteval eacutes a

toumlbbi emliacutetett motiacutevummal is emleacutekeztet a saguntumi Theronra amit az eddigiekben feltaacutert

oumlsszefuumlggeacutesek alapjaacuten szinteacuten Hannibal vereseacutegeacutere toumlrteacutenő utalaacuteskeacutent eacutertelmezhetuumlnk

5 Hannibal pajzsa

A Theron halaacutelaacutet leiacuteroacute jelenet utaacuten a roacutemai koumlvetek reacuteszveacuteteleacutevel zajloacute carthagoacutei

tanaacutecskozaacutes leiacuteraacutesa koumlvetkezik ahol Hanno Hannibal hazahiacutevaacutesaacutet javasolja miacuteg Gestar

taacutemogatja a harc folytataacutesaacutet Miutaacuten a carthagoacutei szenaacutetus elutasiacutetja Hanno javaslataacutet Fabius

hadat uumlzen Carthagoacutenak Ezalatt Hannibal Hispaniaacuteban megfeacutekez neacutehaacuteny zenduumllő csapatot

majd egy hispaniai toumlrzstől uacutej fegyverzetet kap ajaacutendeacutekba egy pajzsot egy sisakot egy

kardot egy laacutendzsaacutet eacutes egy mellveacutertet

ecce autem clipeum saevo fulgore micantem

Oceani gentes ductori dona ferebant

Callaicae telluris opus galeamque coruscis

subnixam cristis vibrant quae vertice coni

albentis niveae tremulo nutamine pennae

ensem unam ac multis fatalem milibus hastam

praeterea textam nodis auroque trilicem

loricam nulli tegimen penetrabile telo

haec aere et duri chalybis perfecta metallo

atque opibus perfusa Tagi per singula laetis

lustrat ovans oculis et gaudet origine regni

Sil 2 395ndash405

Az uacutejrafegyverzeacutes forduloacutepont Hannibal sorsaacuteban ahogy Achilleuseacuteban eacutes

Aeneasaacuteban is akik hasonloacute ajaacutendeacutekokat kapnak49

Veluumlk ellenteacutetben azonban Hannibal

49

VESSEY 1975 391


158

fegyverzeteacutet nem egy isten keacutesziacuteti hanem emberektől kapja ami utalhat arra hogy nem aacutell

moumlgoumltte az istenek taacutemogataacutesa50

Azaz Hannibalt ez alapjaacuten negatiacutev szereplőkeacutent kell

eacutertelmezni ahogy Turnust az Aeneisben akinek pajzsa szinteacuten emberi alkotaacutes51

Tehaacutet a

heroikus aacutellapot kuumllső szimboacutelumaacutenak a pajzsnak a birtoklaacutesa nem kap isteni

taacutemogatottsaacutegot52

Az ajaacutendeacutekozoacutek az Oceanus neacutepei Ők a roacutemaiakat fenyegető nyugati

neacutepeket szimbolizaacuteljaacutek53

Hispania nyugati teruumllete egyeacutebkeacutent aranyban eacutes nemesfeacutemekben

gazdag videacutek volt (vouml Strab 3 2 8) ezeacutert is keacutesziacutethettek a teruumllet lakoacutei vadul ragyogoacute (saevo

fulgore) pajzsot Hannibal szaacutemaacutera A saevus melleacutekneacutev hasznaacutelata meglepő a fulgor szoacute

jelzőjekeacutent elsősorban talaacuten inkaacutebb a pajzson laacutethatoacute haacuteboruacutes keacutepek vadsaacutegaacutera utal de

eszuumlnkbe juttathatja Hannibal kegyetlenseacutegeacutet is54

A pajzson talaacutelhatoacute keacutepeket a Punica

elbeszeacutelője egy hosszas ekphrasisban iacuterja le A keacutepek neacutezőikben kivaacuteltotta reakcioacutenak leiacuteraacutesa

gyakori az ekphrasisok eseteacuteben itt azonban sajaacutetos moacutedon maacuter a keacutepleiacuteraacutes előtt megtudjuk

hogy Hannibal oumlroumlmmel eacutes ujjongva szemleacutelte ajaacutendeacutekait Ez Achilleushoz teszi őt hasonloacutevaacute

mivel ő is oumlruumll uacutej fegyverzeteacutenek igaz hogy ez a mozzanat az Iliasban is csak a pajzsot diacutesziacutető

keacutepek leiacuteraacutesa utaacuten keruumll sorra55

Hannibal minden bizonnyal azeacutert neacutezi oumlrvendezve a pajzson

leacutevő aacutebraacutezolaacutesokat mert azok szaacutemaacutera kedves muacuteltbeli esemeacutenyeket jeleniacutetettek meg Ezek

koumlzuumll az első Carthago alapiacutetaacutesa volt

condebat primae Dido Carthaginis arces

instabatque operi subducta classe iuventus

molibus hi claudunt portus his tecta domosque

partiris iustae Bitia venerande senectae

ostentant caput effossa tellure repertum

bellatoris equi atque omen clamore salutant

Sil 2 406ndash411

Az ekphrasis első soraacuteba viszonylag hangsuacutelyos helyre a sor koumlzepeacutere keruumll Dido

neve56

aki a mitikus magyaraacutezat szerint a pun haacuteboruacutek oka mivel aacutetkaacuteval oumlroumlkoumls viszaacutelyt

vetett a roacutemaiak eacutes a carthagoacuteiak koumlzeacute eacutes az ő megbosszuloacuteja lenne Hannibal A leiacuteraacutesban

megjelenik a Carthago jelkeacutepeacutenek tekintett loacutefej amelynek kiaacutesaacutesaacutet a monda szerint joacute

oacutemennek tekintetteacutek a vaacuteros alapiacutetaacutesakor A toumlrteacutenetet Vergilius is emliacuteti (vouml Verg A 1 441ndash

50

LOVATT 2013 177 51

DEVALLETT 1992 191 52

VESSEY 1974 28 53

VESSEY 1975 391 54

VESSEY 1975 391 55


VESSEY 1975 394


159

445) A harci loacute feje a haacuteboruacutet oacutehajtoacute Dido mellett szinteacuten a haacuteboruacutera toumlrteacutenő utalaacuteskeacutent

eacutertelmezhető

A leiacuteraacutes szerint a koumlvetkező keacutep Aeneas eacutes Dido toumlrteacuteneteacutet aacutebraacutezolta

has inter species orbatum classe suisque

Aenean pulsum pelago dextraque precantem

cernere erat fronte hunc avide regina serena

infelix ac iam vultu spectabat amico

hinc et speluncam furtivaque foedera amantum

Callaicae fecere manus it clamor ad auras

latratusque canum subitoque exterrita nimbo

occultant alae venantum corpora silvis

nec procul Aeneadum vacuo iam litore classis

aequora nequiquam revocante petebat Elissa

ipsa pyram super ingentem stans saucia Dido

mandabat Tyriis ultricia bella futuris

ardentemque rogum media spectabat ab unda

Dardanus et magnis pandebat carbasa fatis

Sil 2 412ndash425

Ez a reacutesz meacuteg mindig Carthago mitikus muacuteltjaacutenak bemutataacutesaacutehoz tartozik A toumlrteacutenet

mintaacuteja itt is Vergilius amit Silius Italicus azzal is hangsuacutelyoz hogy a 422 sorban Dido

jelzője a saucia (bdquomegsebzettrdquo) szoacute lesz amely az Aeneis negyedik Aeneas eacutes Dido toumlrteacuteneteacutet

elmeseacutelő koumlnyveacutenek első soraacuteban is szerepel Aeneas Dido iraacutenti hűtlenseacutege miatt itt is

negatiacutev szituaacutecioacuteban jelenik meg57

de mivel itt Dido kezdettől fogva szerelmes beleacute eacutes nem

isteni mesterkedeacutes gyullasztja őt szerelemre mint az Aeneisben ez csoumlkkenti Aeneas

felelősseacutegeacutet58

Talaacuten ennek kiemeleacuteseacutere szolgaacutel a spectabat ige ismeacutetleacutese is az eacutegő maacuteglyaacutet

neacutező Aeneasra vonatkoztatva mivel az koraacutebban az Aeneast szerelmesen neacutező Didoval

kapcsolatban szerepelt59

Aeneas ilyen felmenteacutese egy Hannibalnak ajaacutendeacutekozott pajzs

diacutesziacuteteacutese eseteacuteben meglepő lehet de ennek valoacutesziacutenűleg az az oka hogy Silius Italicus

elbeszeacuteleacutes-technikaacutejaacuteban mindenhez roacutemai neacutezőpontboacutel koumlzeliacutet60

Az egykor az eacutegő Troacutejaacutet

57

VESSEY 1975 396 58


VESSEY 1975 399 60

FOWLER 2000 99


160

elhagyoacute Aeneas most az eacutegő maacuteglyaacutet hagyja el61

eacutes az hogy ő az oka egy carthagoacutei tudniillik

Dido oumlngyilkossaacutegaacutenak előreutalhat Hannibal oumlngyilkossaacutegaacutera is62

Az ekphrasis szerint a koumlvetkező keacutepen Hannibal eacutes Hamilcar volt laacutethatoacute

parte alia supplex infernis Hannibal aris

arcanum Stygia libat cum vate cruorem

et primo bella Aeneadum iurabat ab aevo

at senior Siculis exultat Hamilcar in arvis

spirantem credas certamina anhela movere

ardor inest oculis torvumque minatur imago

Sil 2 426ndash431

Hannibal gyermekkoraacuteban tett eskuumljeacutenek bemutataacutesa mely szerint harcolni fog a

roacutemaiak ellen szorosan kapcsoloacutedik az előző keacutephez az aacuteltal hogy a roacutemaiakra az Aeneadum

szoacute utal Ez a keacutep Hannibal aacutebraacutezolaacutesaacuteval a haacuteboruacute mitikus okai mellett annak valoacutes okaacutera is

utal Hamilcar ndash meacuteg mindig a haacuteboruacutehoz kapcsoloacutedva ndash a Roacutema eacutes Carthago koumlzti

ellenseacutegesseacuteg folytonossaacutegaacutet szimbolizaacutelja63

Itt a pajzs maacutesik feleacuten leacutevő keacutepek leiacuteraacutesa előtt

az elbeszeacutelő az ekphrasisokra egyeacutebkeacutent időnkeacutent jellemző moacutedon a keacutepek

megalkotottsaacutegaacutera utalva megjegyzi hogy Hamilcar aacutebraacutezolaacutesa mennyire eacutelethű volt

Megjeleniacuteteacutese a pajzson a mitikus muacuteltra utaloacute keacutepekkel egyuumltt tulajdonkeacuteppen az oacutekori

pajzsok egyik jellemző funkcioacutejaacutet a viselő szaacutermazaacutesaacutera valoacute utalaacutest is betoumllti Hannibal

szerepelteteacutese tovaacutebbaacute aacutetvezet a pajzs maacutesik oldalaacuten laacutethatoacute koumlzelmuacuteltbeli eacutes jelenbeli

esemeacutenyek aacutebraacutezolaacutesaacutenak bemutataacutesaacutehoz Ott ugyanis a keacutepleiacuteraacutes szerint elsőkeacutent Regulus

volt laacutethatoacute

necnon et laevum clipei latus aspera signis

implebat Spartana cohors hanc ducit ovantem

Ledaeis veniens victor Xanthippus Amyclis

iuxta triste decus pendet sub imagine poenae

Regulus et fidei dat magna exempla Sagunto

Sil 2 433ndash 36

Tulajdonkeacuteppen csak itt a 433 sor laevum clipei kifejezeacuteseacuteből deruumll ki egyeacutertelműen

az olvasoacute szaacutemaacutera hogy a leiacutert keacutepek a pajzsot diacutesziacutetik Mivel a keacutepek bemutataacutesa előtt a

Hannibalnak adott ajaacutendeacutekok koumlzuumll utoljaacutera egy mellveacutertről van szoacute azt is gondolhatnaacutenk

61

VESSEY 1975 399 62


VESSEY 1975 401


161

hogy a keacutepek azon laacutethatoacutek Sajaacutetos hogy az első pun haacuteboruacute esemeacutenyei koumlzuumll Regulus

toumlrteacutenete lesz kiemelve amelyet Silius Italicus keacutesőbb reacuteszletesen is elmeseacutel az eposzban (Sil

6 101ndash511) Hannibal a legyőzoumltt majd kiveacutegzett Regulust laacutetva keacutetseacutegtelenuumll sajaacutet

győzelmeacutenek lehetőseacutegeacutere gondol Regulus ugyanakkor erkoumllcsi peacuteldakeacutep is a roacutemai oldalon

harcoloacutek illetve a saguntumiak szaacutemaacutera ndash az ekphrasis szoumlvege szerint is Regulus eseteacuteben

tovaacutebbra is azt laacutethatjuk hogy Silius roacutemai neacutezőpontboacutel koumlzeliacutet az esemeacutenyekhez mivel a

triste decus szoacutekapcsolattal utal raacute eacutes a Regulusszal toumlrteacutentek csak a roacutemaiak szaacutemaacutera voltak

szomoruacuteak

A koumlvetkezőkben az eacuteszak-afrikai mindennapi eacuteletből vett jelenetek leiacuteraacutesai

koumlvetkeznek 64

laetior at circa facies agitata ferarum

agmina venatu et caelata mapalia fulgent

nec procul usta cutem nigri soror horrida Mauri

adsuetas mulcet patrio sermone leaenas

it liber campi pastor cui fine sine ullo

invetitum saltus penetrat pecus omnia Poenum

armenti vigilem patrio de more secuntur

gaesaque latratorque Cydon tectumque focique

in silicis venis et fistula nota iuvencis

Sil 2 337ndash445

Az eposz egy keacutesőbbi hasonlata szerint Hannibal uacutegy harcolt mint Achilleus akinek

pajzsa az egeacutesz vilaacutegot aacutebraacutezolta65

talia vociferans volucri rapit agmina cursu

ac praevectus equo nunc dextra provocat hostem

nunc voce increpitat missa nunc eminus hasta

fertur ovans pugnaeque agitat simulacra futurae

ut Thetidis proles Phrygiis Vulcania campis

arma tulit clipeo amplexus terramque polumque

maternumque fretum totumque in imagine mundum

Sil 7 116ndash123

64

Ennek a reacutesznek is megvan a vergiliusi mintaacuteja meacuteghozzaacute a Georgicaacuteban Verg G 3 339ndash348 65

Az egeacutesz vilaacutegot lekeacutepező pajzs emliacuteteacuteseacutevel Silius nemcsak a homeacuterosi pajzsleiacuteraacutesra hanem annak sztoikus

eacutertelmezeacuteseacutere is utal


162

Azaz Hannibal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Achilleusszal eacutes ha az ő pajzsaacutenak leiacuteraacutesa az

Iliasban arra szolgaacutel hogy bemutassa a haacuteboruacuten kiacutevuumlli vilaacutegot akkor a Hannibal pajzsaacuten leacutevő

keacutepek Carthago mitikus muacuteltjaacutenak eacutes az eacuteszak-afrikai mindennapi eacutelet neacutehaacuteny idillikus

jeleneteacutenek leiacuteraacutesaacuteval itt is eacutertelmezhetők uacutegy mint amelyek Hannibal haacuteboruacuten kiacutevuumlli

vilaacutegaacutenak bemutataacutesaacutera szolgaacutelnak

A pajzson a haacuteboruacuten kiacutevuumlli esemeacutenyeket bemutatoacute keacutepek koumlzuumll az első vadaacuteszjelenetet

aacutebraacutezol ami bizonyos eacutertelemben szinteacuten harc tehaacutet meacuteg ez is utalhat a haacuteboruacutera illetve a

gladiaacutetorjaacuteteacutekok is eszuumlnkbe juthatnak mivel Afrika volt az ezek soraacuten hasznaacutelt aacutellatok

elsődleges beszerzeacutesi helye Ebből koumlvetkezően a pajzs amelyen az aacutellatok vannak az areacutena

de mivel a haacuteboruacute is megjelenik rajta ezeacutert az egy olyan gladiaacutetorviadalhoz hasonliacutethatoacute ahol

nem egyenlő felek kuumlzdenek egymaacutessal66

Az eacuteszak-afrikai mindennapi eacuteletet leiacuteroacute jelenetek koumlzuumll a koumlvetkező egy pun (ebben a

jelenteacutesben aacutell most a szoumlvegben a Maurus melleacutekneacutev) nőt aacutebraacutezol aki szeliacuted oroszlaacutenokkal

beszeacutel meacuteghozzaacute anyanyelveacuten Itt uacutegy tűnik mintha Silius Italicus megfeledkezett volna roacutela

hogy keacutepet iacuter le hiszen a pajzs diacutesziacuteteacutesekeacutent szereplő nő nem adhat ki hangot (esetleg egy a

pajzsra iacutert feliratboacutel deruumllhetne ki hogy milyen nyelven beszeacutel) Ez a keacutep Aeneas pajzsaacutenak

egyik jeleneteacutet is eszuumlnkbe juttathatja az ikreket szoptatoacute farkaseacutet mivel ott is ember eacutes

vadaacutellat baraacutetsaacutegaacuteroacutel van szoacute De miacuteg ott az ikrek szaacutemaacutera pozitiacutevum hogy farkashoz lesznek

hasonloacutek eacutes olyan baacutetor harcosokkaacute vaacutelnak mint egy farkas addig itt az asszony baraacutetkozaacutesa

az oroszlaacutenokkal inkaacutebb negatiacutev eacutes feacutelelmetes (jelzője is horrida) Mindezek valoacutesziacutenűleg a

punok vadsaacutegaacutenak kifejezeacuteseacutere szolgaacutelnak67

A koumlvetkező a pajzson valoacutesziacutenűleg kuumlloumlnaacutelloacute keacutepnek tekintendő reacutesz paacutesztorjelenetet

mutat be Ez az ekphrasis egyik legbeacutekeacutesebb keacutepe ndash meacuteg ha a hajiacutetoacutedaacuterdaacutek (gaesa) miatt itt is

lehet a harcra asszociaacutelni Ilyen alapon ez a keacutep az elsővel a Carthago alapiacutetaacutesaacutet bemutatoacuteval

aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba mivel az is beacutekeacutes jelenetet mutat Ha a pajzson leacutevő keacutepeket koumlrkoumlroumls

elrendezeacutesűnek keacutepzeljuumlk akkor ezek a keacutepek lehettek foumlluumll jobb eacutes bal oldalon Alul a keacutet

haacuteboruacutehoz kapcsoloacutedoacute keacutep a Hannibalt eacutes Hamilcart illetve a Xanthippust eacutes Regulust

aacutebraacutezoloacute Koumlzeacutepen pedig mindkeacutet oldalon egy beacuteke eacutes haacuteboruacute koumlzti aacutetmeneti keacutep talaacutelhatoacute a

Dido eacutes Aeneas toumlrteacuteneteacutet bemutatoacute illetve az afrikai vadaacuteszatot aacutebraacutezoloacute68

A leiacuteraacutes

ugyanakkor keacutet keacutepenkeacutent is feloszthatoacute keacutet beacutekeacutes keacutet haacuteboruacutet megjeleniacutető eacutes uacutejabb keacutet

66

LOVATT 2013 194 67

LOVATT 2013 193 68

DEVALLETT 1992 194


163

beacutekeacutehez kapcsoloacutedoacute69

Ez tovaacutebbra is a koumlrkoumlroumlsseacuteg eacuterzeacuteseacutet erősiacuteti eacutes azt indikaacutelja hogy

megint haacuteboruacutenak kell koumlvetkeznie A keacutepek tovaacutebbaacute nagyjaacuteboacutel kronologikus rendben is

haladnak70

leszaacutemiacutetva hogy Regulus vereseacutege Hannibal gyermekkori eskuumljeacuteneacutel koraacutebban

toumlrteacutent Iacutegy mind a kronologikussaacuteg mind a ciklikussaacuteg szempontjaacuteboacutel eacuterthető hogy a

koumlvetkező keacutep a jelenbeli haacuteboruacutet Saguntum ostromaacutet aacutebraacutezolja

eminet excelso consurgens colle Saguntos

quam circa immensi populi condensaque cingunt

agmina certantum pulsantque trementibus hastis

Sil 2 446ndash448

A leiacuteraacutes szerint ez a keacutep a pajzs koumlzepeacuten volt laacutethatoacute ami a jelenet fontossaacutegaacutet

hangsuacutelyozza71

Hannibal saguntumi sikereinek laacutetvaacutenya miatt valoacutesziacutenűleg bizakodoacutean tekint

haacutetraleacutevő harcaira is ezt igazoljaacutek a keacutepleiacuteraacutes utaacuten talaacutelhatoacute szavai is a roacutemai olvasoacute szaacutemaacutera

azonban Saguntum az ereacuteny mintakeacutepe Baacuter a saguntumaik toumlmeges oumlngyilkossaacutegaacutet leiacuteroacute

jelenet csak a Punica maacutesodik koumlnyveacutenek keacutesőbbi reacuteszeacuteben olvashatoacute (Sil 2 650ndash695) mivel

maacuteglyaacutera vetik magukat paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacutek a szinteacuten maacuteglyaacutera leacutepő Didoacuteval72

Az ő

halaacutelaacutenak Aeneas az oka iacutegy a Saguntum pusztulaacutesaacuteeacutert felelősseacute tehető Hannibal hozzaacute

hasonliacutethatoacute de mivel ő inkaacutebb csak anti-Aeneas lehet73

iacutegy Aeneas ellenseacutegeacutehez Turnushoz

is A Punica toumlbb helyen is utal raacute hogy Saguntum egy uacutej Troacuteja iacutegy Hannibal Troacuteja

ellenseacutegeacutevel Achilleusszal is oumlsszevethető Nem veacuteletlen tehaacutet hogy mindezen szereplők

pajzsainak leiacuteraacutesa mintakeacutent szolgaacutelt Hannibal pajzsaacutenak ekphrasisaacutehoz Achilleuseacute toumlbbek

koumlzoumltt abboacutel a szempontboacutel is hogy Homeacuteros szerint annak peremeacuten az oacuteceaacuten volt laacutethatoacute eacutes

Hannibaleacutet is viacutez aacutebraacutezolaacutesa vette koumlrbe meacuteghozzaacute a Hiberus folyoacuteeacute

extrema clipei stagnabat Hiberus in ora

curvatis claudens ingentem flexibus orbem

Hannibal abrupto transgressus foedere ripas

Poenorum populos Romana in bella vocabat

Sil 2 449ndash452

Hannibal jelentőseacutegeacutet azonban csoumlkkenti hogy miacuteg Achilleus pajzsaacutenak szeacuteleacuten az

egeacutesz univerzumot koumlrbevevő Oacuteceaacuten van addig Hannibaleacuten csak egy folyoacute ami iacutegy

69


CAMPUS 2003 30 71

VESSEY 1974 28 72

VESSEY 1975 405 73

STUumlRNER 2006 183


164

vilaacutegaacutenak behataacuteroltsaacutegaacutet jelkeacutepezi74

A folyoacute aacutetleacutepeacuteseacutevel megszegett szoumlvetseacuteg pedig

Lucanus Caesarjaacutehoz teszi Hannibalt hasonloacutevaacute mivel a Pharsaliaban is a rupto foedere

kifejezeacutes szerepel (Luc 1 4)75

Joacutellehet a pajzsleiacuteraacutes előtt az elbeszeacutelő maacuter utalt raacute hogy Hannibal oumlruumll az

ajaacutendeacutekoknak az ekphrasis utaacuteni neacutehaacuteny sor is az ő reakcioacutejaacuteroacutel szoacutel

tali sublimis dono nova tegmina latis

aptat concutiens umeris celsusque profatur

rdquoHeu quantum Ausonio sudabitis arma cruore

quas belli viltngtdex poenas mihi Curia pendesrdquo

Sil 2 453ndash456

Az ideacutezett reacuteszben Hannibal jelzői sublimis eacutes celsus ezek azonban csak buumlszkeseacutegeacutere

eacutes ambiacutecioacutejaacutera nem nemesseacutegeacutere utalnak76

Az oumlrvendezeacutes motiacutevuma a vergiliusi pajzsleiacuteraacutes

eseteacuteben az ekphrasis előtt hangsuacutelyos miacuteg itt az ekphrasis utaacuten Vergilius pajzsa isteni

Hannibaleacute emberi alkotaacutes ebből adoacutedoacutean a pajzson csak muacuteltbeli esemeacutenyeket aacutebraacutezoloacute

jelenetek szerepelhetnek miacuteg Aeneaseacuten proacutefeacutetikus keacutepek laacutethatoacutek77

Vagyis Aeneas

leszaacutermazottai veacutegzeteacutet laacutetja miacuteg Hannibal csak muacuteltjaacutet eacutes sajaacutet ideig tartoacute sikereit78

Hannibal tehaacutet mindenfeacutele szempontboacutel Aeneas ellenteacutete ami megint csak arra utal hogy ő a

negatiacutev hős az eposzban Sajaacutetos moacutedon meacutegis az ő pajzsa van hosszan leiacuterva a Punica igazi

hőseacutenek Scipionak pajzsaacutet pedig csak neacutehaacuteny sor mutatja majd be (Sil 17 396ndash398) ahogy

az Aeneisben Turnuseacutet

Hannibal pajzsa megjelenik a Punica egy keacutesőbbi jeleneteacuteben is (Sil 4 324-354)

eszeacutebe juttatva iacutegy az olvasoacutenak a rajta leacutevő aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacutet Ezek koumlzoumltt nincsenek

joumlvőre utaloacute keacutepek aminek elsősorban a pajzs emberek aacuteltali megalkotottsaacutega az oka

ugyanakkor ez azt is jelzi hogy Hannibalra nem vaacuter dicsőseacuteges joumlvő Joacutellehet abban a

csataacuteban melyben pajzsaacuteroacutel szoacute esik Hannibal sikereket eacuter el az olvasoacute tudhatja hogy nem

az oumlveacute a veacutegső győzelem

74

VESSEY 1975 404 75

VESSEY 1974 29 76

VESSEY 1974 29 77


VESSEY 1974 29


165

6 Hercules gadesi temploma

A Punica harmadik koumlnyveacutenek legfontosabb cselekmeacutenye Hannibal aacutetkeleacutese az

Alpokon eacutes meneteleacutese Itaacuteliaacuteba A koumlnyv azzal indul hogy Hannibal Bostart Africaacuteba kuumlldi

hogy joacuteslatot keacuterjen Hammontoacutel a haacuteboruacute kimeneteleacuteről Ez keretjelenetnek is tekinthető

mivel a koumlnyv veacutegeacuten Bostar visszateacuter eacutes ott uacuteti beszaacutemoloacutejaacutet olvashatjuk A Bostar Africaacuteba

kuumlldeacutese utaacuteni reacutesz iacuterja le Hercules gadesi templomaacutet eacutes Hannibal ottani aacuteldozatbemutataacutesaacutet

Ezek a jelenetek toumlbb eacutertelmező szerint is fontos helyet foglalnak el az eposz struktuacuteraacutejaacuteban

mivel a haacuteboruacute eposzbeli esemeacutenyeit a koumlvetkezőkeacuteppen lehet tagolni az első keacutet koumlnyvben a

pusztulaacutes jaacutetszik koumlzponti szerepet a 3ndash10 koumlnyv a roacutemaiak hanyatlaacutesaacutet iacuterja le ndash koumlzeacuteppontba

helyezve iacutegy cannae-i vereseacuteguumlket mint a szaacutemukra kijutoacute legnehezebb megproacutebaacuteltataacutest ndash

miacuteg a 11ndash17 koumlnyv a roacutemaiak ismeacutetelt felemelkedeacuteseacutet mutatja be79

Iacutegy tehaacutet a harmadik

koumlnyv a koumlzeacutepső egyseacuteg bevezeteacutese

Szinteacuten uacutej egyseacuteg kezdeteacutet bizonyiacutetja hogy Silius a harmadik koumlnyvet postquammal

vezeti be Vergilus Aeneiseacutehez hasonloacutean (vouml Verg A 3 1) ahol szinteacuten a maacutesodik koumlnyv

tartalmazza egy vaacuteros ndash tudniillik Troacuteja ndash pusztulaacutesaacutenak leiacuteraacutesaacutet80

A Punica maacutesodik

koumlnyveacuteben pedig Saguntum elesteacuteről olvashatunk eacutes iacutegy Saguntumot egy uacutej Troacuteja

megtestesiacutetőjekeacutent eacutertelmezhetjuumlk81

Ezt a megaacutellapiacutetaacutest taacutemasztja alaacute az is hogy a harmadik

koumlnyv első soraiban Silius Italicus is fuumlstoumllgő Saguntumroacutel beszeacutel eacutes az Aeneisben is azt

olvashatjuk Ilium et omnis humo fumat Neptunia Troia (Verg A 3 3)

A harmadik koumlnyv elejeacutenek első hatvan soraacutet amely a gadesi templomot bemutatoacute

szakaszt is tartalmazza a koumlvetkező kisebb egyseacutegekre lehet felosztani Hannibal elkuumlldi

Bostart Iuppiter Hammonhoz (1ndash13) Hannibal aacuteldozatbemutataacutesa (14ndash16) a templom

szerkezete (17ndash20) az isten kultuszaacutenak jellemzői eacutes a szertartaacutest veacutegzők leiacuteraacutesa (21ndash31) az

ajtoacutek diacuteszei (32ndash44) eacutes a dagaacutely (45ndash60)

Gades ndash mai neveacuten Caacutediz ndash vaacuterosaacutet a Foumlldkoumlzi-tenger keleti partjaacuteroacutel a mai Libanon

teruumlleteacuten fekvő Tyrosboacutel eacuterkező foumlniacuteciai telepesek alapiacutetottaacutek az Ibeacuteriai-feacutelsziget deacutelnyugati

reacuteszeacuten a Kr e II eacutevezred veacutege feleacute Gadir neacuteven A goumlroumlgoumlk a vaacuterost keacutesőbb Gadeira neacuteven

ismerteacutek eacutes uacutegy tartottaacutek hogy azt maga Hercules alapiacutetotta Maacutes hagyomaacuteny szerint itt

voltak eltemetve Hercules csontjai82

A vaacuterostoacutel nem messze aacutellt a foumlniacuteciai istenseacuteg Melkart

79

BURCK 1979 260 ideacutezi NIEMANNT 80



Cur sit sanctum ossa eius ibi sita efficiunt (Mela 3 39)


166

temploma melyet a Kr e VIII szaacutezadban eacutepiacutethettek83

Ez ugyanaz a templom amelyet Silius

Italicus Hercules templomakeacutent iacuter le a Punicaacuteban mivel a keacutet istent a keacutesőbbi szaacutezadok soraacuten

azonosiacutetottaacutek egymaacutessal

Gades vaacuterosa Kr e 500 koumlruumll carthagoacutei uralom alaacute keruumllt iacutegy tudott keacutesőbb Hannibal

ibeacuteriai hadjaacuteratainak kiinduloacutepontjaacutevaacute vaacutelni Carthago alapiacutetoacutei Tyrosboacutel magukkal hoztaacutek a

vaacuteros isteneacutet Melkartot eacutes tisztelete az ő uralmuk alatt terjedt el Gadesben is A foumlniacuteciaiak

terjeszkedeacutese folytaacuten az isten tisztelete a ciprusi Kition vaacuterosaacuteba is eljutott Valoacutesziacutenűleg itt

kezdődoumltt meg legkoraacutebban Melkart oumlsszeolvasztaacutesa Herculesszel Melkart idővel aacutetalakult

tyrosi Herculesszeacute amely azonosiacutetaacutes a keacutet isten ciprusi oumlsszeolvadaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően Tyros

hanyatlaacutesa utaacuten is neacutepszerű tudott maradni84

Azaz veacuteguumll a goumlroumlgoumlk eacutes roacutemaiak is uacutegy

tekintettek raacute mint az egyikre sajaacutet isteneik koumlzuumll85

Az templom ajtoacuteit diacutesziacutető keacutepeket leiacuteroacute

ekphrasis eacutertelmezeacuteseacuteben fontos szerepe van annak hogy a templomra Melkart vagy Hercules

templomakeacutent tekintuumlnk-e

Egyeduumll Silius Italicus szaacutemol be arroacutel hogy melyek voltak a gadesi Hercules-

kultuszhoz kapcsoloacutedoacute szertartaacutes legfontosabb elemei Ezek mindegyike alaacutetaacutemasztja a

kultusz keleti eredeteacutet mivel foumlniacuteciai eacutes seacutemita vonaacutesok fedezhetők fel bennuumlk Azaz Melkart

kultusza uacutegy alakult aacutet Hercules-kultusszaacute hogy legfőbb jellemzőit megtartotta majd az

antikvitaacutes legtartoacutesabb Hercules-kultuszaacutevaacute vaacutelt86

Az eposz egeacuteszeacuteben a cselekmeacuteny mellett a jelentős szemeacutelyek jellemeacutenek

legfontosabb oumlsszetevői Liviustoacutel szaacutermaznak de ezeken termeacuteszetesen Silius is alakiacutetott87

Livius iacutegy jellemzi Hannibalt Has tantas viri virtutes ingentia vitia aequabant inhumana

crudelitas perfidia plus quam Punica nihil veri nihil sancti nullus deum metus nullum ius

iurandum nulla religio (Liv 21 4) Az ezt megelőző sorokban katonai ereacutenyeit is felsorolja

ezekkel aacutellnak szemben hibaacutei eacutes bűnei amelyek megvetendő emberreacute teszik88

Livius

jellemzeacuteseacutevel ellenteacutetben Hannibalra mint carthagoacuteira jellemző kellene hogy legyen a

mindenhatoacute eacutes szeszeacutelyes istenek előtti megalaacutezkodaacutes eacutes a toumlrekveacutes azok minden aacuteron toumlrteacutenő

kiengeszteleacuteseacutere

Silius Italicus eposza első koumlnyveacuteben keacutet alkalommal is ad egy jellemzeacutest Hannibalroacutel

akinek hibaacutei elsősorban abboacutel fakadnak hogy pun vagyis a roacutemaiak aacuteltal moraacutelis vilaacutegnak

83

MIERSE 2004 545 84

DUSSAUD 1946ndash48 227 85

BERCHEM 1967 82ndash84 86


BURCK 1979 258 88

KISSEL 1979 103


167

tekintett teruumlleten kiacutevuumllről szaacutermazik89

Az első koumlnyvben szereplő maacutesodik jellemzeacutes

eseteacuteben (Sil 1 239ndash267) nem esik szoacute Hannibal vallaacutesossaacutegaacuteroacutel hanem csak katonai

ereacutenyeiről olvashatunk ahhoz hasonloacute dolgokat mint Liviusnaacutel az Ab urbe condita 21

koumlnyveacutenek 4 fejezeteacuteben (vouml Sil 1242ndash246 257ndash260)

A maacutesik jellemzeacutes Hannibal gyermekkori fogadalmaacutet előzi meg

ingenio motus avidus fideique sinister

is fuit exuperans astu sed devius aequi

armato nullus divum pudor

Sil 1 56ndash59

Itt tehaacutet maacuter megjelenik a pun hadvezeacuter isteneket leneacutező magatartaacutesa Livius nullus

deum metus fordulataacutehoz egeacuteszen hasonloacute megfogalmazaacutesban Az eposzban ennek elleneacutere

uacutegy laacutetszik Hannibal meacutegiscsak hajlandoacute volt odafordulni egy istenhez a hadiszerencse

eacuterdekeacuteben meacuteghozzaacute tisztelettel illetve koumlnyoumlroumlgve (veneratus) amiből arra lehet

koumlvetkeztetni hogy keacutereacutese valoacuteban nemcsak puszta gesztus volt hanem egy őszinte

cselekedet Ezt talaacuten az is alaacutetaacutemaszthatja hogy seregestuumll elment nyugat feleacute Gadesbe90

eacutes

csak ez utaacuten fordult keletnek az Alpok illetve Roacutema iraacutenyaacuteba

Azt is tudjuk hogy Hannibal aacuteldozatbemutataacutesa a gadesi templomban nem csupaacuten

Silius Italicus fantaacuteziaacutejaacutenak szuumllemeacutenye ugyanis ez a jelenet Liviusnaacutel is szerepel Hannibal

cum recensuisset omnium gentium auxilia Gades profectus Herculi vota exsolvit novisque se

obligat votis si cetera prospera evenissent (Liv 21 21)

Az eddig elmondottak alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes az eposz cselekmeacutenye szerint kihez

imaacutedkozott Hannibal a gadesi templomban Melkarthoz ndash ami logikusabb lenne mivel ő

tyrosi eredete miatt tulajdonkeacuteppen hazai istennek kellett szaacutemiacutetson Hannibal szaacutemaacutera vagy

pedig Herculeshez aki egy graeco-romaacuten istenseacuteg azaz Hannibal neacutezőpontjaacuteboacutel tekintve az

ellenseacuteg istene Valoacutesziacutenű hogy Silius Italicus nem Melkart hanem Hercules templomakeacutent

tekintett a gadesi templomra habaacuter igaz hogy az ő elbeszeacuteleacutestechnikaacuteja az ellenseacuteg aacuteltal

szemleacutelt vagy veacutegbevitt dolgokat is gyakran roacutemai neacutezőpontboacutel mutatja be Hasonloacutekeacuteppen az

ellenseacuteg isteneacutenek kiacutevaacutent aacuteldozatot bemutatni Tyros ostroma előtt Alexandros Curtius Rufus

elbeszeacuteleacuteseacuteben Herculi quem praecipue Tyrii colerent sacrificare velle se dixit (Curt Ruf

4 2) de meacuteg ha Heacuterakleacutest a makedoacutenok kuumlloumlnoumlsen tisztelteacutek is Alexandros oacutehajaacutenak oka

nem vagy nemcsak vallaacutesos buzgoacutesaacutega volt hanem az hogy megnyissaacutek előtte a vaacuterost

Tovaacutebbi eacutervek lehetnek amellett hogy Silius ndash baacuter a templomot leiacuteroacute reacuteszletben nem nevezi

89

VESSEY 198182 322 90

Ab Gadibus Carthaginem ad hiberna exercitus rediit (Liv 21 22)


168

meg ezen a neacuteven ndash Herculesre gondolt hogy az istenseacutegre a claviger azaz buzogaacutenyviselő eacutes

az Alcides (bdquoAlceus leszaacutermazottjardquo) melleacutekneveket hasznaacutelja amelyek a roacutemai irodalomban

eacutes mitoloacutegiaacuteban eacutes iacutegy Silius Italicusnaacutel is egyeacutertelműen Hercules jelzői Keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel

az is Silius Italicus tudhatott-e egyaacuteltalaacuten arroacutel hogy a templom eredetileg nem Herculesnek

eacutepuumllt de ez eleacuteg valoacutesziacutenű mivel az aacuteltala forraacuteskeacutent hasznaacutelt Straboacuten megemliacuteti Gades

alapiacutetaacutesaacutenak egyik legendaacutejaacutet eacutes a tyrosiakat (vouml Str 3 5 5) Siliusroacutel mivel hatalmas

koumlnyvtaacutera volt joggal felteacutetelezhetjuumlk hogy ismerte Cicero De nautra deorum ciacutemű

munkaacutejaacutet amelyből kideruumll hogy a roacutemaiak is tisztaacuteban voltak azzal hogy toumlbb kuumlloumlnboumlző

isten oumlsszeolvadaacutesaacuteboacutel joumltt leacutetre az akit ők Hercules neve alatt tisztelnek Quamquam quem

potissimum Herculem colamus scire sane velim (hellip) Alter traditur Nilo natus Aegyptius

quem aiunt Phrygias litteras conscripsisse (hellip) Quartus Iovis est et Asteriae Latonae

sororis qui Tyri maxime colitur cuius Carthaginem filiam ferunt (Cic N D 3 42) Tehaacutet

veacuteguumll maacuter csak a tyrosi eacutes egyiptomi jelző kuumlloumlnboumlzteti meg Melkartot Herculestől

Az eddigieket figyelembe veacuteve keacutetseacutegtelen hogy Hannibal az eposz cselekmeacutenyeacuteben

nem ok neacutelkuumll fordul Herculeshez ahelyett hogy sajaacutet isteneacutehez Melkarthoz imaacutedkozna

Hogy ez mieacutert toumlrteacutenik iacutegy az eposzban arra termeacuteszetesen a vaacutelaszokat is az eposzon beluumll

kell keresni vagyis meg kell vizsgaacutelni Hannibal jellemeacutenek eposzbeli aacutebraacutezolaacutesaacutet hogy

jobban megeacuterthető legyen cselekedeteacutenek oka valamint ennek fontossaacutega

jellemaacutebraacutezolaacutesaacuteban abban ugyanis Siliusnaacutel fontos szerepet jaacutetszik ereacutenyeinek eacutes hibaacuteinak

szembeaacutelliacutetaacutesa91

Nem vitathatoacute hogy a Punica szereplői szaacutemaacutera Hercules erkoumllcsi meacutercekeacutent

szolgaacutel92

Eszmeacutenyi megtestesiacutetője termeacuteszetesen a roacutemai Scipio de Hannibal is hozzaacute meacuteri

magaacutet eacutes az eposz olvasoacutejaacutenak is hozzaacute kell őt viszonyiacutetania de ő gyakran mint Hercules

furens jelenik meg93

Jelleme miatt azonban Hannibal sorsaacuteban nem tuumlkroumlződhet az ahogy

Hercules furens isteni Herculesszeacute vaacuteltozik aacutet94

Az hogy Hannibal tiszteletlenuumll paacuterhuzamba

aacutelliacutetja magaacutet Herculesszel kideruumll abboacutel a reacuteszből is mikor azt keacuteri az istentől legyen

segiacutetseacutegeacutere s ugyanuacutegy rombolhassa le Roacutemaacutet ahogy egykor Hercules Troacutejaacutet (Sil 1 508ndash

514) Keacutereacuteseacutet a Hercules-paacuterhuzam miatt akaacuter erőfitogtataacuteskeacutent is eacutertelmezhetjuumlk hiszen iacutegy

azt keacutepzeli hogy az istenseacuteg segiacutetseacutegeacutevel olyan erős lehet mint maga Hercules95

91

KISSEL 1979 103 92

KISSEL 1979 159 93

LAUDIZI 1989 112 94

VESSEY 198182 323 95

KISSEL 1979 156


169

Hannibal aacuteldozatbemutataacutesaacutet szinteacuten tiszteletlenseacutege reacuteszekeacutent eacutertelmezhetjuumlk Livius

azt mondja hogy baacuter a saguntumiak eacuterteacutekeik nagy reacuteszeacutet maacuteglyaacutera vetetteacutek ndash erre utal

Siliusnaacutel a fumantis eacutes a semusta jelző ndash hogy ne kelljen aacutetadniuk azokat a beacutekefelteacutetel

reacuteszekeacutent (vouml Liv 21 14) Hannibal meacutegis hatalmas mennyiseacutegű zsaacutekmaacutenyt szerzett Captum

oppidum est cum ingenti praeda (Liv 21 15) keacutesőbb viszont szeacutetosztotta ami ebből

megmaradt Hannibal Sagunto capto Carthaginem Novam in hiberna concesserat ibique (hellip)

partitis divenditisque reliquiis praedae nihil ultra differendum ratus Hispani generis milites

convocat (Liv 21 21) Ez a mozzanat azonban nem szerepel Silius Italicusnaacutel sőt az ő

szoacutehasznaacutelataacuteboacutel arra lehet koumlvetkeztetni hogy Hannibal a zsaacutekmaacutenyboacutel aacuteldoz Herculesnek

aras captivis onerat donis (Sil 3 15) ezt a zsaacutekmaacutenyt pedig egyeacutertelműen Saguntum

ostromaacutenaacutel szerezte nuper ab arce victor fumantis rapuit semusta Sagunti (Sil 3 15ndash16)

Tiszteletlenseacutege itt abban mutatkozik meg hogy az istenseacuteg szaacutemaacutera olyan vaacuterosboacutel szaacutermazoacute

kincseket ajaacutenl fel amely vaacuterost maga Hercules alapiacutetotta eacutes proacutebaacutelta megveacutedeni a

pusztulaacutestoacutel (vouml Sil 2 475ndash512)

Az eddig taacutergyalt jelenetekből belaacutethatjuk hogy az irodalmi jellemaacutebraacutezolaacutes is

alaacutetaacutemasztja annak a felteveacutesnek a jogossaacutegaacutet miszerint Hannibal Herculeshez eacutes nem

Melkarthoz imaacutedkozik mivel iacutegy az istenekkel ndash elsősorban Herculesszel ndash szemben mutatott

arcaacutetlansaacutega sokkal egyeacutertelműbben tetten eacuterhető mintha sajaacutet neacutepeacutenek isteneacutehez

koumlnyoumlroumlgne

A kuumlloumlnboumlző leiacuteraacutesok szerint a gadesi templomban toumlbb istent tiszteltek ndash vagy

legalaacutebbis ugyanazt toumlbbfeacutelekeacuteppen toumlbbfeacutele neacuteven Ezt bizonyiacutetja az is hogy a templomban

toumlbb oltaacuter volt Erről Silius Italicus is tud hiszen ő is oltaacuterokat (aras) emliacutet eacutes ezt nyilvaacuten

nem csak metrikai okokboacutel teszi hiszen a verssornak azon a helyeacuten az aram alak is

megfelelne Valamivel alaacutebb maacuter Silius Italicus is a toumlbbes szaacutemuacute bdquoistenek keacutepmaacutesa vagy

szobrairdquo (nulla effigies simulacrave deorum) kifejezeacutest hasznaacutelja toumlbb istenre utalva ezzel

Philostratos a Tyanai Apollonios eacuteleteacuteről iacutert műveacuteben viszont reacuteszletezi haacutenyfeacutele oltaacuter volt

Gadesben Azt iacuterja a vaacuteros lakoacutei olyannyira vallaacutesosak voltak hogy oltaacutert emeltek az

oumlregkornak a szegeacutenyseacutegnek eacutes a műveacuteszetnek is Ezeken kiacutevuumll baacuter semmilyen keacutepmaacutesa nem

volt laacutethatoacute egyiknek sem meacutegis tisztelteacutek ott mindkeacutet Herculest iacutegy volt oltaacutera az

egyiptominak eacutes toumlbb maacutesik a theacutebainak is Silius Italicus megemliacuteti ugyan az oltaacuterokat de

ezen kiacutevuumll semmi toumlbbet nem iacuter roacuteluk ahogy felteacutetelezett forraacutesa Straboacuten sem az ő

Geoacutegraphikaacutejaacuteban

Az oltaacuterokon kiacutevuumll Gades hiacuteres lehetett meacuteg az ott leacutevő oszlopokroacutel ha ezek leacuteteztek

Straboacuten a Geoacutegraphikaacuteban reacuteszletesen taacutergyalja hogy mi mindenre vonatkozhatott az oszlop


170

megnevezeacutes (Str 3 5 3) Gades taacutergyalaacutesakor sok szerző szaacutemaacutera fontos az oszlopok

megemliacuteteacutese Silius Italicus meacutegsem mond roacuteluk semmit ahogy a templomban leacutevő

viacutezforraacutesokroacutel sem amelyekről fő forraacutesa Straboacuten szinteacuten reacuteszletesen eacutertekezik Mindezek

alapjaacuten valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy Silius Italicus a gadesi templomroacutel szoacuteloacute reacuteszlet iacuteraacutesakor nem

vette figyelembe Straboacuten műveacutet hanem az eposz ceacuteljaacutenak megfelelően alakiacutetotta a Gadesről

elmondottakat Azaz Silius nem beszeacutel sok olyan dologroacutel amelyeket forraacutesai reacuteszletesen

elemeznek megemliacutet viszont toumlbb mindent amikről forraacutesai nem mondanak semmit Ezek

koumlzzeacute tartoznak a templom kapuit diacutesziacutető domborművek is amelyek leiacuteraacutesa sehol maacuteshol nem

talaacutelhatoacute meg egyeduumll a Punicaacuteban

in foribus labor Alcidae Lernaea recisis

anguibus hydra iacet nexuque elisa leonis

ora Cleonaei patulo caelantur hiatu

at Stygius saevis terrens latratibus umbras

ianitor aeterno tum primum tractus ab antro

vincla indignatur metuitque Megaera catenas

iuxta Thraces equi pestisque Erymanthia et altos

aeripedis ramos superantia cornua cervi

nec levior vinci Libycae telluris alumnus

matre super stratique genus deforme bimembres

Centauri frontemque minor nunc amnis Acarnan

inter quae fulget sacratis ignibus Oete

ingentemque animam rapiunt ad sidera flammae

Sil 1 32ndash44

Silius Italicus leiacuteraacutesa szerint tehaacutet a templom kapuin Hercules munkaacutei koumlzuumll a

koumlvetkező kilenc volt laacutethatoacute a lernai hydra eacutes a nemeai oroszlaacuten elpusztiacutetaacutesa Cerberus

Diomeacutedeacutes lovai az erymanthosi vadkan Artemis keryneiabeli szarvasa Antaeus a kentaurok

eacutes az Acheloos-folyoacute Ezeken kiacutevuumll tizedik jelenetkeacutent szerepelt meacuteg a maacuteglya az Oiteacute

hegyeacuten ahol az istenseacuteg lelke az eacutegbe emelkedett

Az első haacuterom munkaacuteval kapcsolatban elsőkeacutent azt eacuterdemes megjegyezni hogy a

lernai hydra a nemeai oroszlaacuten eacutes Cerberus a goumlroumlg mitoloacutegia szerint Typhon eacutes Echidna

gyermekei voltak (vouml Hes Th 307ndash316) azaz mindhaacuterom leacuteny a feacutelelmetes tuacutelvilaacutegi erőkhoumlz

kapcsolhatoacute A foumlniacuteciaiaknaacutel a kiacutegyoacute vagy saacuterkaacuteny a kiaacuteradoacute vizet szimbolizaacutelja Toumlbb neacutep

uacutegy veacutelte a kutya kapcsolatban aacutell a halaacutellal eacutes a holtak lelkeacutevel Vagyis a haacuterom szoumlrny a

tuacutelvilaacutegi erők haacuterom megjeleneacutesi formaacutejaacutet testesiacuteti meg a hydra a vizet az oroszlaacuten a


171

szaacuterazfoumlldi szoumlrnyeket miacuteg Cerberus a foumlldalattiakat A Mediterraacuteneumban a lovakat szinteacuten

kapcsolatba hoztaacutek a tuacutelvilaacuteggal iacutegy Diomeacutedeacutes lovai tuacutelvilaacutegi leacutenyeknek tekinthetők E lovak

tuacutelvilaacuteggal valoacute kapcsolataacutera utal az a tulajdonsaacuteguk is hogy emberevők A vadkan

szimbolizaacutelhatja a foumlldi erőket ugyanuacutegy ahogy az előbbi haacutermasban az oroszlaacuten A szarvast

pedig neacutehaacuteny neacutep a viacutezszimboacutelummal azonosiacutetotta Tehaacutet ez a haacuterom munka is Hercules egy

viacutezhez egy szaacuterazfoumlldhoumlz eacutes egy alvilaacuteghoz kapcsoloacutedoacute leacuteny elleni harcaacutet mutatja be A Silius

Italicusnaacutel szereplő utolsoacute haacuterom feladat koumlzuumll Anteusroacutel tudjuk hogy a foumlld gyermeke ezeacutert

ő egyeacutertelműen a foumlldhoumlz kapcsolhatoacute Ha elfogadjuk a lovak koraacutebban emliacutetett alvilaacuteghoz

valoacute koumltődeacuteseacutet akkor ugyanez a loacute formaacutejuacute kentaurokroacutel is elmondhatoacute Az Acheloos-folyoacute

ellen folytatott harc pedig vitathatatlanul az istenseacuteg viacutez feletti győzelmeacutet peacuteldaacutezza A

jelenetek ezek szerint haacuterom hasonloacute teacutemaacutet ismeacutetelnek meg haacuteromszor egymaacutes utaacuten eacutes ezzel

a kiemeleacutessel hangsuacutelyozva azok fontossaacutegaacutet96

A Silius aacuteltal bemutatott keacutepekkel kapcsolatban fontos meacuteg elmondani hogy ez ugyan

tiacutez ismert jelenet Hercules eacuteleteacuteből de ezek nem egyeznek meg hagyomaacutenyosan elfogadott

tizenkeacutet munkaacutejaacuteval Azok ugyanis elveacutegzeacutesuumlk sorrendje szerint a koumlvetkezők a nemeai

oroszlaacuten a lernai hydra a keryneiai szarvas az erymanthosi vadkan Augeiaacutes istaacutelloacutejaacutenak

kitakariacutetaacutesa a stymphalosi huacutesevő madarak megoumlleacutese a kreacutetai bika megszeliacutediacuteteacutese Diomeacutedeacutes

lovai Hippolyteacute oumlveacutenek megszerzeacutese Geacuteryoacuten marhaacuteinak elhajtaacutesa a hesperisek almaacuteja eacutes

Kerberos felhozatala az alvilaacutegboacutel Hercules munkaacuteinak ezt a sorrendjeacutet egyeacutebkeacutent

Apollodoacuteros hagyta raacutenk de maacutesoknaacutel ettől reacuteszben elteacuterő sorrenddel is lehet talaacutelkozni Az

eposz szerint tehaacutet a gadesi templom kapuin hat olyan munka volt laacutethatoacute amely a hős

munkaacuteinak kataloacutegusaacuteban is szerepelt eacutes haacuterom olyan ami nem Ezeken kiacutevuumll pedig az

istenseacuteg apotheoacutesisa szerepelt meacuteg rajta Az aacutebraacutezolt munkaacutekkal kapcsolatban arra eacuterdemes

meacuteg felfigyelnuumlnk hogy Hercules azok koumlzuumll majdnem mindet elsősorban testi ereje

segiacutetseacutegeacutevel oldotta meg miacuteg a kimaradt munkaacutek toumlbbseacutegeacutehez lelemeacutenyesseacutegeacutet is fel kellett

hasznaacutelnia ez pedig talaacuten elősegiacutethette azt hogy Hannibal koumlnnyedeacuten a helyeacutebe tudta

keacutepzelni magaacutet ndash baacuter ez valoacutesziacutenűleg a lelemeacutenyes Hercules aacutebraacutezolaacutesa eseteacuten sem lett volna

gond szaacutemaacutera

Hercules tehaacutet egeacutesz eacuteleteacutet a gonosz elleni harcnak szentelte Hannibal pedig az eposz

cselekmeacutenye szerint azt laacutetja hogy az akivel paacuterhuzamba aacutelliacutetja magaacutet minden harcaacuteban

győzedelmeskedik Hercules győzelmeit az is egyeacutertelműveacute teszi hogy a keacutepeken a leiacuteraacutes

96

TSIRKIN 1981 25ndash26 Anteus foumllldel valoacute kapcsolat szempontjaacuteboacutel TSIRKIN magyaraacutezata koumlruumllmeacutenyesebb ő

paacuterhuzamba aacutelliacutetja Anteust a Gilgames-eposzban szereplő oacuteriaacutessal Humbabaacuteval aki a foumlldből noumlvő toumllgyfaacutehoz

koumltődik


172

szerint ellenfelei maacuter legyőzoumltt formaacuteban laacutethatoacutek Raacuteadaacutesul ott van a veacutegső győzelmeacutet

megistenuumlleacuteseacutet szimbolizaacuteloacute keacutep is tehaacutet a keacutepek nem a faacuteradozoacute hanem a maacuter győztes

Herculest mutatjaacutek97

Ezek alapjaacuten Hannibal valoacutesziacutenűleg azt felteacutetelezi hogy az ő

vaacutellalkozaacutesai is ugyanolyan sikerrel fognak jaacuterni mint Herculeseacutei hiszen koraacutebban is azt

keacuterte hogy ugyanuacutegy győzhessen mint Hercules Csakhogy Hannibal harc iraacutenti vaacutegya nem

jogos mivel ő nem egy nemes ceacutel eacuterdekeacuteben harcol hanem szemeacutelyes dicsőseacutegre toumlrekszik98

Hannibal abboacutel kifolyoacutelag hogy nagykeacutepűen paacuterhuzamba aacutelliacutetja magaacutet az istenseacuteggel

megfeledkezik arroacutel illetve valoacutesziacutenűleg nem is tud roacutela igazaacuten hogy annak valoacutedi eacutes igaz

megtestesiacutetője eacutes koumlvetője Scipio akinek ő az ellenfele Emiatt Hannibal inkaacutebb Hercules

ellenseacutegeinek megfelelője azaz a legyőzoumlttekeacute amelyek koumlzoumltt ott van a nemeai oroszlaacuten is

eacutes Silius Hannibalt egy helyen lybiai oroszlaacutennak nevezi (Sil 7 401)99

Ennek az

eacutertelmezeacutesnek az elfogadhatoacutesaacutegaacutet erősiacuteti meg hogy a roacutemaiak Hannibal elleni harca is egy

herculesi munka horderejű vaacutellalkozaacutesnak tekinthető100

maacuter csak azeacutert is mert az eposzban

bizonyos szempontboacutel minden roacutemai hős Hercules tuumlkre101

Mindezek alapjaacuten a templom

kapuin bemutatott keacutepeket fordiacutetott oumlntuumlkroumlző jelenetkeacutent eacutertelmezhetjuumlk amelyet Hannibal

feacutelreeacutert s ez aacuteltal Hercules iraacutenti tiszteletlenseacutege meacuteg nyilvaacutenvaloacutebbaacute vaacutelik102

A kapukon aacutebraacutezolt keacutepek koumlzuumll Silius Italicus utolsoacutekeacutent emliacuteti azt amely Hercules

megistenuumlleacuteseacutet lelkeacutenek eacutegbe emelkedeacuteseacutet mutatja be az Oiteacute hegyeacuten Az istenseacuteg szaacutemaacutera

ezt a dicső veacuteget az biztosiacutetotta hogy egeacutesz eacuteleteacutet a gonosz elleni harcnak szentelte Hannibal

mint magaacutet Herculeshez meacuterő figura ezek alapjaacuten nyilvaacuten uacutegy gondolta hogy a veacutegső

győzelem is az oumlveacute lesz azonban ha a kapukon leacutevő keacutepeket fordiacutetott oumlntuumlkroumlző jelenetkeacutent

eacutertelmezzuumlk akkor tudhatjuk hogy Hannibal fog veacuteguumll a vesztes oldalon aacutellni hiszen ahogy a

mindenkori olvasoacute szaacutemaacutera nem keacuterdeacuteses Hercules győzelme ugyanuacutegy nem az a haacuteboruacute

kimenetele sem Hannibal viszont nem eacuterti meg ezt a győzelemmel kapcsolatos előreutalaacutest

szaacutemaacutera ugyanis hiaacuteba van meacuterhetetlen oumlnbizalma tovaacutebbra is keacuterdeacuteses hogy ki nyeri majd

meg a haacuteboruacutet amit az is bizonyiacutet hogy embereacutet Bostart elkuumlldte hogy erről szoacuteloacute joacuteslatot

szerezzen

A kapuk leiacuteraacutesaacutenak a mintaacuteja Aeneis hatodik koumlnyveacutenek eleje ahol Aeneas a

Sibyllaacuteval valoacute talaacutelkozaacutes előtt neacutezi a cumaei Apollo-templom bejaacuterataacutenak ajtoacuteszaacuternyait

melyeket domborművek diacutesziacutetenek Ezeken a templom mondabeli eacutepiacutetőjeacutenek Daidalosnak

97

KISSEL 1979 153 98

BURCK 1979 279 99

HARRISON 2009 286 100



LAUDIZI 1989 113


173

eacuteleteacuteből vett jelenetek laacutethatoacutek melyeket a legenda szerint maga az eacutepiacutetőmester keacutesziacutetett

Hercules templomaacuteval kapcsolatban is ismert olyan legenda amely uacutegy tartja hogy azt maga

a hős alapiacutetotta iacutegy akaacuter azt is a templomok koumlzoumltti hasonloacutesaacutegnak vehetjuumlk hogy az

ajtoacuteszaacuternyaikon leacutevő keacutepek az alapiacutetoacutek eacuteleteacutet mutatjaacutek be Intertextuaacutelis kapcsolat a keacutet reacuteszlet

koumlzoumltt hogy a kapukon leacutevő domborművek bemutataacutesa mindkeacutet helyen az in foribus

fordulattal kezdődik (vouml Verg A 6 14) A Punica eacutes az Aeneis e jelenetei koumlzoumltt tovaacutebbi

paacuterhuzamokat eacutes ellenteacuteteket is fel lehet fedezni Aeneas itaacuteliai harcai előtt megy Cumaeba

miacuteg Hannibal Gadesbe saguntumi győzelme utaacuten ndash baacuter igaz hogy raacute is vaacuternak meacuteg harcok

ahogy Hannibal Aeneas is belemeruumll a templomajtoacutek diacuteszeinek szemleacuteleacuteseacutebe de őt a Sibylla

figyelmezteti

bdquonon hoc ista sibi tempus spectacula poscit

nunc grege de intacto septem mactare iuvencos

praestiterit totidem lectas ex more bidentisrdquo

Verg A 6 37ndash39

Hannibalnak azonban a keacutepek elvonjaacutek a figyelmeacutet belemeruumll azok neacutezegeteacuteseacutebe

(oculos varia implevit virtutis imago) illetve keacutesőbb a dagaacutely megcsodaacutelaacutesaacuteba iacutegy arra is

gondolhatunk hogy figyelmetlenseacutege miatt imaacuteja eacutes Herculesnek bemutatott aacuteldozata nem

igazaacuten őszinte inkaacutebb csak formasaacuteg reacuteszeacuteről Raacuteadaacutesul tudjuk hogy a Saguntumnaacutel szerzett

zsaacutekmaacutenyt aacuteldozza fel amit tulajdonkeacuteppen Herculestől vett el tehaacutet az eleve őt illetneacute meg

vagyis gyakorlatilag nem ad neki semmit csak visszaadja azt ami amuacutegy is az istenseacutegeacute

kellene hogy legyen Ezzel szemben Aeneaseacutek szabaacutelyos aacuteldozatot mutatnak be Aeneas

Cumaeban a joumlvőt szeretneacute megtudni ezeacutert ez a jelenet Bostar Iuppiter Hammonnaacutel tett

laacutetogataacutesaacuteval is kapcsolatba hozhatoacute amely viszont szembe aacutelliacutethatoacute Hannibal gadesi

laacutetogataacutesaacuteval mindkeacutet helyen talaacutelhatoacute ugyanis egy Itaacuteliaacuteban zajloacute haacuteboruacuteroacutel szoacuteloacute joumlvendoumlleacutes

(Verg A 6 83ndash97 Sil 3 700ndash12) Talaacuten keveacutesbeacute fontos kapcsolat de mindkeacutet helyen szoacute

esik a joacuteshely ajtajaacutenak kinyitaacutesaacuteroacutel (Verg A 6 83ndash97 Sil 3 669ndash72) Hannibal eacutes Bostar is

egy-egy istent keresnek fel ez utazaacutesuk ceacutelja ezeacutert ezek a jelenetek is reflektaacutelnak egymaacutesra

A joacuteslat szoumlvegeacuteben elhangzik hogy tenditis in Latium (Sil 3 700) eacutes az Aeneisben is

talaacutelhatoacute egy mondat amelyben ez a kifejezeacutes szerepel kisseacute elteacuterő formaacuteban tendimus in

Latium alakban (Verg A 1 205) Itt roumlgtoumln ezutaacuten Troacuteja feltaacutemadaacutesaacutenak iacutegeacuterete aacutell miacuteg a

Punica reacuteszlete ezzel ellenteacutetes mivel Hannibal ott Roacutema lerombolaacutesaacutera keacuteszuumll103

Ezen kiacutevuumll

Bostar is laacutet uacutetja soraacuten olyasmit ami megszemleacuteleacutesre eacuterdemes meacuteghozzaacute egy csodaacutelatos

103

ARIEMMA 2007 22 25


174

forraacutest amelynek vize a napszakoktoacutel fuumlggően maacutes-maacutes hőmeacuterseacutekletű (Sil 3 669ndash72) A

koumlvet azonban nem tulajdoniacutet ennek nagy jelentőseacuteget ellenteacutetben azzal ahogy Hannibal a

templom keacutepeinek vagy a dagaacutelynak Bostar tehaacutet nem hagyja hogy kuumllső koumlruumllmeacutenyek

megzavarjaacutek őt az istenekkel kapcsolatos cselekedeteinek elveacutegzeacuteseacuteben Ez a jelenet is

peacuteldaacutezhatja Hannibal impietasaacutet mivel ebből laacutethatjuk hogy ő keveacutesbeacute veszi komolyan az

isteneket mint beosztottja104

Az ekphrasist koumlvetően a dagaacutely leiacuteraacutesa koumlvetkezik (Sil 3 45ndash60) Az aacuterapaacutely

jelenseacutegekor a viacutezszint vaacuteltozaacutesaacutet kuumllső erő iraacutenyiacutetja a Hold mozgatja (Luna movet) Ha

elfogadjuk azt az eacutertelmezeacutest hogy az aacuterapaacutely vaacuteltozaacutesa Hannibal hadiszerencseacutejeacutenek

vaacuteltozaacutesaacutera utal akkor a hold iraacutenyiacutetoacute szerepeacutet is eacutertelmezhetjuumlk metaforikusan azaz a

haacuteboruacutet is kuumllső erő iraacutenyiacutetja meacutegpedig az egymaacutessal szemben aacutelloacute istenek Az aacuterapaacutely

vaacuteltozaacutesa viszont kiszaacutemiacutethatoacute tehaacutet ez is peacuteldaacutezhatja azt hogy a haacuteboruacute kimenetele nem

keacutetseacuteges ahogy ezt maacuter az oiteacutei jelenet eacutertelmezeacuteseacuteneacutel is laacutettuk

7 Crixus pajzsa

Az eposz negyedik koumlnyve Hannibal Itaacuteliaacuteba eacuterkezeacuteseacutevel kezdődik ahol a pun vezeacuter maga

melleacute aacutelliacutetja az eacuteszak-itaacuteliai gallokat Miutaacuten ő is eacutes a Massiliaacuteboacutel visszaeacuterkező Publius

Cornelius Scipio is buzdiacutetoacute beszeacutedet mond seregeacutenek elkezdődik a harc A csatajeleneteknek

csaknem az elejeacuten az elbeszeacutelő bemutatja a Po-folyoacute voumllgyeacuteben eacutelő Boiusok vezeacutereacutet Crixust

Boiorum ante alias Crixo duce mobilis ala

arietat in primos obicitque immania membra

ipse tumens atavi Brenni se stirpe ferebat

Crixus et in titulos Capitolia capta trahebat

Tarpeioque iugo demens et vertice sacro

pensantes aurum Celtas umbone gerebat

colla viri fulvo radiabant lactea torque

auro virgatae vestes manicaeque rigebant

ex auro et simili vibrabat crista metallo

Sil 4 148ndash156

Az ideacutezett reacutesz szerint Crixus a Roacutemaacutet egykor elfoglaloacute gall vezeacuter Brennus toumlrzseacuteből

szaacutermaztatta magaacutet eacutes egy a Capitolium elfoglalaacutesaacutera utaloacute jelveacuteny volt naacutela Az ezt jeloumllő

104

GIBSON 2005 a tanulmaacuteny Interneten eleacuterhető kivonata alapjaacuten


175

Capitolia capta szoacutekapcsolat toumlbbes szaacutema meglepő lehet de maacutes koumlltők toumlbbek koumlzoumltt

Vergilius Ovidius eacutes Lucanus is hasznaacuteljaacutek a toumlbbes szaacutemuacute Capitolia alakot Silius Italicusnaacutel

pedig csak ebben a formaacuteban szerepel A leiacuteraacutes szerint Crixus pajzsa is Roacutema gallok aacuteltali

elfoglalaacutesaacutenak egy jeleneteacutet aacutebraacutezolta Nevezetesen az amikor a gallok lemeacuterteacutek a vaacuteroseacutert

vaacuteltsaacutegdiacutejkeacutent adott ezer font aranyat A roacutemaiak reacuteszeacuteről ugyanis Q Sulpicius katonai

tribunus megegyezett a gall vezeacuterrel Brennusszal hogy a gallok vaacuteltsaacutegdiacutej fejeacuteben

felhagynak a koumlruumllzaacutert Capitolium ostromlaacutesaacuteval Az arany lemeacutereacuteseacutehez a gallok hamis

suacutelyokat hasznaacuteltak ezeacutert a roacutemaiak eacutes a gallok oumlsszeszoacutelalkoztak A vita koumlzben megeacuterkezett

a koraacutebban szaacuteműzoumltt majd taacutevolleacuteteacuteben dictatorraacute vaacutelasztott Camillus aki seregeacutevel elűzte a

gallokat (Liv 5 48ndash49)

Az aranymeacutereacutes jelenete Crixus pajzsaacuten a harcos szaacutermazaacutesaacutera is utalhat mivel a keacutepen

egy őse laacutethatoacute ugyanakkor a roacutemaiak szaacutemaacutera szerencseacutetlen esemeacuteny aacutebraacutezolaacutesaacutenak

elrettentő funkcioacuteja is lehet mint ahogy az apotropaikus pajzsokon a mitoloacutegiai szoumlrnyek

megjeleniacuteteacuteseacutenek A pajzsleiacuteraacutest koumlvető neacutehaacuteny sorboacutel az deruumll ki hogy Crixus teljes oumlltoumlzeacuteke

aranyozott volt

A gall vezeacuter bemutataacutesa utaacuteni reacuteszben kezdődik a csata valoacutedi leiacuteraacutesa amelyben

Crixus megoumlli Picenst Laurust Venulust Farfarust Tullust Remulust Metaurust eacutes Claniust

(Sil 4 157ndash188) A roacutemai harcosoknak tehaacutet Silius neacutehaacuteny esetben a roacutemai toumlrteacutenelem

valamely koraacutebbi szereplőjeacutenek neveacutet adja de a legtoumlbbszoumlr szaacutermazaacutesukra utaloacute foumlldrajzi

nevek leginkaacutebb folyoacutenevek alapjaacuten nevezi el őket A csata koumlvetkező reacuteszeacuteben a roacutemai

Quirinius Sarmens eacutes Teutalus megoumlleacutese utaacuten (akinek neve Teutates gall hadistent juttathatja

eszuumlnkbe) Crixusra taacutemad de Ligaurus eacutes Vosegus megoumllik őt (Sil 4 189ndash215) Ezutaacuten

Publius Cornelius Scipio is beszaacutell a harcba eacutes megoumlli Labarust Padust Caunust Breucust

Larust Leponticust eacutes Batust (Sil 4 216ndash247) Ezek a szemeacutelynevek is toumlbbnyire foumlldrajzi

nevekből keacutepződtek de a Crixus aacuteltal megoumllt harcosok neveivel ellenteacutetben nemcsak itaacuteliai

helyekre hanem a birodalom kuumlloumlnboumlző reacuteszein talaacutelhatoacute taacutejakra eacutes neacutepekre utalnak Ez talaacuten

Publius Cornelius Scipio harcaacutenak jelentősebb voltaacutet kiacutevaacutenja kifejezni

A koumlvetkezőkben (Sil 4 248ndash311) Crixus egy Tarius nevű harcos megoumlleacutese utaacuten

raacutetaacutemad Publius Cornelius Scipiora aki ezt laacutetva lovaacutenak iacutegeacuteri a gall vezeacuter lovaacuten leacutevő arany

loacuteszerszaacutemot105

visszautalva ezzel Crixus aranyozott oumlltoumlzeteacutenek leiacuteraacutesaacutera A consul lova

szinteacuten foumlldrajzi nevet visel az Apuliaacuteban talaacutelhatoacute Garganus-hegyről van elnevezve

105

A loacute megszoacuteliacutetaacutesaacutenak mintaacuteja lehet az Aeneis egy reacuteszlete ahol Mezentius szoacuteliacutetja meg lovaacutet Rhaebust

(Verg A 10 861ndash866)


176

A leiacuteraacutes tumens szava is tovaacutebbi eacutertelmet nyer abban a reacuteszben amikor Crixus

megkeacuterdezi Publius Cornelius Scipioacutetoacutel hogy Roacutema egykori elfoglalaacutesa utaacuten maradt-e valaki

aki elmondja hogy milyen erős karjai vannak a Brennus toumlrzseacuteből szaacutermazoacuteknak Ezutaacuten

bebizonyiacutetja hogy igaz az amivel dicsekszik csakhogy ez nem hasznaacutera hanem kaacuteraacutera vaacutelik

mivel akkoraacutet dob gerelyeacutevel hogy az tuacutelmegy Publius Cornelius Scipioacuten A pajzsaacuten az

aranyat hamisan meacuterő keltaacutek keacutepeacutet viselő Crixus tehaacutet rosszul meacuteri fel a taacutevolsaacutegot Csakhogy

miacuteg a keltaacutek a sajaacutet eacuterdekuumlkben szaacutendeacutekosan meacutertek rosszul addig Crixus teacutevedeacutesből a sajaacutet

kaacuteraacutera A consul ezek utaacuten azt vaacutelaszolja Crixusnak utalva az annak pajzsaacuten leacutevő

aacutebraacutezolaacutesokra mondja meg őseacutenek az alvilaacutegban hogy ő a Tarpeii-sziklaacutetoacutel taacutevol esett el eacutes

nem laacutethatta a Capitoliumot majd megoumlli őt

A Capitolium elfoglalaacutesaacutera valoacute utalaacutes (Capitolia capta) tehaacutet tuacutelzott gőgoumlsseacuteg Crixus

reacuteszeacuteről hiszen az meacuteg őseacutenek Brennusnak sem sikeruumllt ő maga pedig meacuteg a pajzsaacuten laacutethatoacute

Tarpeii-sziklaacuteig sem jut el Azaz ha az olvasoacute ismeri Brennus toumlrteacuteneteacutet aki szaacutemaacutera Roacutema

elfoglalaacutesa veacuteguumll vereseacuteggel veacutegződoumltt akkor maacuter a pajzsleiacuteraacutes olvasaacutesakor sejtheti hogy

Crixus sem fog győzedelmeskedni a csataacuteban Ezt az előfelteveacutest erősiacutetheti meg a szereplő

neve is ndash a neveknek pedig az eddigiek alapjaacuten megvan a maguk funkcioacuteja ebben az

epizoacutedban ndash mivel azon kiacutevuumll hogy a Crixus neacutev gall nyelven goumlndoumlr hajuacutet jelent ugyaniacutegy

hiacutevtaacutek a Spartacus neveacutevel feacutemjelzett rabszolgafelkeleacutes egy maacutesik vezeacutereacutet eacutes mint tudjuk az a

felkeleacutes is vereseacuteggel veacutegződoumltt

8 Corvinus sisakja

Az Punica oumltoumldik koumlnyve a Trasimennus-toacutenaacutel lezajlott esemeacutenyeket meseacuteli el A csataacutet baljoacutes

előjelek előzik meg valamint Corvinus kedvezőtlen joacuteslata (Sil 5 24ndash100)

A joacutes sisakjaacuten egy holloacute laacutethatoacute iacutegy a sisak leiacuteraacutesaacutet ndash aacutebraacutezolaacutesleiacuteraacutesroacutel leacuteveacuten szoacute ndash

ekphrasisnak kell tekinteni

atque hic egregius linguae nomenque superbum

Corvinus Phoebea sedet cui casside fulva

ostentans ales proavitae insignia pugnae

Sil 5 77ndash79

Az aacutebraacutezolaacutes Corvinus egyik őseacutenek M Valeriusnak toumlrteacuteneteacutere utal akit a gallok

elleni harc soraacuten egy paacuterbajban egy holloacute segiacutetett győzelemhez amely utaacuten M Valerius

megkapta a Corvinus cognoment azaz a sisak eredetmegjeloumllő funkcioacutejuacute A holloacutera hasznaacutelt


177

Phoebea ales kifejezeacutes ugyanakkor Phoebus neveacutenek szerepelteteacuteseacutevel Corvinus

joacutestudomaacutenyaacutera is utal tovaacutebbaacute a kedvezőtlen joacuteslatra is (vouml Call fr Hec 73 15ndash20) mivel

a holloacutet Apolloacuten vaacuteltoztatja feketeacuteveacute mikor meghozza neki Koroacutenis hűtlenseacutegeacutenek hiacutereacutet

9 C Flaminus consul fegyverzete

Flaminius a kedvezőtlen előjeleket eacutes Corvinus joacuteslataacutet figyelmen kiacutevuumll hagyja eacutes

harcra biztatja embereit (Sil 101ndash129) A buzdiacutetoacute beszeacuted koumlzben oumllti magaacutera fegyverzeteacutet

melyet Silius Italicus reacuteszletesen leiacuter

nec mora iam medio coetu signisque sub ipsis

postrema aptabat nulli exorabilis arma

aere atque aequorei tergo flavente iuvenci

cassis erat munita viro cui vertice surgens

triplex crista iubas effundit crine Suebo

Scylla super fracti contorquens pondera remi

instabat saevosque canum pandebat hiatus

nobile Gargeni spolium quod rege superbus

Boiorum caeso capiti inlacerabile victor

aptarat pugnasque decus portabat in omnis

Sil 5 130ndash139

A 131 sor nulli exorabilis (bdquomindenki szaacutemaacutera keacuterlelhetetlenrdquo) kifejezeacutese Flaminius

hajthatatlansaacutegaacutera utal az arma jelzőjekeacutent hasznaacutelt postrema (veacutegső) pedig előrejelzi hogy a

consul a csataacuteban eacuteleteacutet fogja vesziacuteteni Talaacuten ezt hangsuacutelyozza az apto ige megismeacutetleacutese is a

139 sorban ami uacutejboacutel felideacutezi a 131 sor utalaacutesait

A fegyverzet első darabja egy eacutercből eacutes foacutekabőrből106

leacutevő haacutermas tarajuacute sisak Ezen ndash

eacutes ez a tulajdonkeacuteppeni ekphrasis ndash a tengeri szoumlrny Scylla laacutethatoacute amint kitaacutetja kutyaszaacutejait

eacutes egy toumlroumltt evezőt loacutebaacutel A veacutedőfegyveren megjeleniacutetett szoumlrnyaacutebraacutezolaacutes a szokaacutesos

elrettentő funkcioacutet toumllti be A sisakroacutel megtudjuk hogy azt Flaminius Gargenustoacutel a boiusok

kiraacutelyaacutetoacutel zsaacutekmaacutenyolta a gall toumlrzs legyőzeacutesekor A gall harcosnak Silius Italicus olyan nevet

ad amely csak egy betűben teacuter el a Garganus-hegy neveacutetől amely szoacute az eposz előző

koumlnyveacuteben Publius Cornelius Scipio lovaacutenak nevekeacutent szerepelt

106

A tergo flavente iuvenci szavak alapjaacuten talaacuten borjuacutefoacutekaacuteroacutel (Phoca vitulina) van szoacute


178

A consul a boiusok elleni győzelmeacutere bizonyaacutera nagyon buumlszke volt ha a sisakot

minden csataacuteba (pugnasque in omnes) magaacuteval vitte A kedvezőtlen joacutesjelek miatti

figyelmezteteacutesre adott vaacutelaszbeszeacutedeacutet is ennek a harcnak a megemliacuteteacuteseacutevel kezdi (Sil 5 107ndash

109) Silius Italicus annyiban elferdiacuteti a valoacutesaacutegot hogy Flaminius sikereit nem a boiusok

hanem egy maacutesik kelta toumlrzs az insuberek felett aratta Ennek a csereacutenek valoacutesziacutenűleg az az

oka hogy a roacutemaiak a boiusokat harciasabb neacutepcsoportnak tartottaacutek mint az insubereket107

Eposzbeli első szerepelteteacutesekor szinteacuten a boiusok elleni győzelmeacutenek megemliacuteteacuteseacutevel

jellemzi Silius a consult (Sil 4 704ndash707) valamint egy hasonlattal mely szerint consulsaacutega

kezdeteacuten inteacutezkedeacutesei olyanok mint annak aki a tengert nem ismerve kormaacutenyoz egy hajoacutet

eacutes ezzel veszeacutelyeknek teszi azt ki108

inde ubi prima dies iuris clavumque regendae

invasit patriae ac sub nutu castra fuere

ut pelagi rudis et pontum tractare per artem

nescius accepit miserae si iura carinae

ventorum tenet ipse vicem cunctisque procellis

dat iactare ratem fertur vaga gurgite puppis

ipsius in scopulos dextra impellente magistri

Sil 4 711ndash717

A hasonlat szerint tehaacutet a consult tengeri veszeacutelyek fenyegetik eacutes ugyanerre utal a

sisakjaacuten laacutethatoacute Scylla is az oumlsszetoumlrt evezővel A nem megfelelő kormaacutenyzaacutes ezen kiacutevuumll

Flaminiusnak a Trasimennus-toacutenaacutel elszenvedett vereseacuteg miatti felelősseacutegeacutet is

szimbolizaacutelhatja109

Az invasit ige szinteacuten kifejezheti hogy Flaminiustoacutel kormaacutenyzaacutesa alatt

nem sok joacutet lehet vaacuterni110

A fegyverzet bemutataacutesa utaacuteni reacuteszben folytatoacutedik Flaminius buzdiacutetaacutesa majd a csata

leiacuteraacutesa koumlvetkezik A harc soraacuten a consul megoumlli Sychaeust Szeacutep Hasdrubal111

eacutes Hannibal

nőveacutereacutenek fiaacutet (Sil 5 517ndash529) Hannibal mikor ezt megtudja bosszuacutet eskuumlszik (Sil 5 594ndash

602) Szavait illetve hangjaacutet az elbeszeacutelő a koumlvetkező moacutedon jellemzi

sic memorans torquet fumantem ex ore vaporem

iraque anhelatum proturbat pectore murmur

107

KOPECZKY 2012 3 Koumlszoumlnettel tartozom Kopeczky Ritaacutenak amieacutert a 2012-es X Magyar Oacutekortudomaacutenyi

Konferenciaacuten tartott C Flaminiusroacutel szoacuteloacute előadaacutesaacutenak szoumlvegeacutet eacutes prezentaacutecioacutejaacutet rendelkezeacutesemre bocsaacutetotta 108

Ez a jellemzeacutes neacutemileg meglepő mivel C Flaminius Nepos Kr e 217-es consulsaacutegaacuteroacutel van most szoacute eacutes ő

neacutehaacuteny eacutevvel ezelőtt Kr e 223-ban volt maacuter consul 109

FRANK 1974 842 110

KOPECZKY 2012 3 111

Hasdrubalis proles (Sil 3 246)


179

ut multo accensis fervore exuberat undis

clausus ubi exusto liquor indignatur aeno

Sil 5 603ndash606

Joacutellehet a mondat maacutesodik feleacuteből kideruumll hogy egy viacutez forraacutesaacuteroacutel szoacuteloacute hasonlatroacutel

van szoacute a szaacutejboacutel kigőzoumllgő paacutera eacutes a mellkas lihegő morajlaacutesa akaacuter egy tengeri szoumlrny leiacuteraacutesa

is lehetne Ezt a keacutepzetet csak megerősiacuteti hogy a hasonlat a viacutezhez kapcsoloacutedik Ezek alapjaacuten

eacutertelmezhetjuumlk uacutegy hogy Hannibal a Flaminius szaacutemaacutera előre jelzett bdquotengerirdquo veszedelem A

(forraacutesban leacutevő) viacutez eacutes a veszeacutely keacutepzeteacutenek oumlsszekapcsolaacutesa a cselekmeacutenynek maacuter egy

koraacutebbi pontjaacuten is megtoumlrteacutenik a csataacutet megelőző kedvezőtlen előjelek egyike hogy villaacutemok

csapnak a Trasimennus-toacuteba (Sil 5 70ndash74) eacutes helyenkeacutent felforraljaacutek annak vizeacutet fumavit

lacus Ez az előjel csak Silius Italicusnaacutel szerepel Liviusnaacutel eacutes Silius maacutesik forraacutesaacuteban

Cicero De divinatione ciacutemű munkaacutejaacuteban nem112

Hannibal duumlhoumls beszeacutedeacutenek kigőzoumllgő

paacuteraacutehoz (fumantem ex ore vaporem) azaz forraacutesban leacutevő viacutezhez valoacute hasonliacutetaacutesa ndash a fumo ige

ismeacutetlődeacutese miatt is ndash ezt az oacutement is felideacutezi

A consul halaacutelaacutet koumlzvetlenuumll megelőző reacuteszben meacuteg egyszer előkeruumll a tenger Silius

Italicus leiacuterja a csata ideje alatt toumlrteacutent foumlldrengeacutest113

A foumlldrengeacutes jellemzeacuteseacutenek fokozaacutesa

abban csuacutecsosodik ki hogy megfordulnak a tenger hullaacutemai retro fluctus torsit mare (Sil 5

625) vagyis a veszeacutely megint tenger formaacutejaacuteban jelenik meg

Flaminiust veacuteguumll egy Ducarius nevű harcos oumlli meg aki arcroacutel is ismeri őt (Sil 5 648ndash

649)114

de a consult minden bizonnyal az ellenseacutegtől elvett sisakroacutel valamint fegyverzeteacuteről is

fel lehetett ismerni ndash ezt Livius szinteacuten emliacuteti insignemque armis (Liv 22 5) Az ellenseacuteges

harcos fegyverzeteacutenek viseleacutese rossz oacutemen egy eposz szereplője szaacutemaacutera hiszen az Iliasban

az Achilleus (Patroklostoacutel elvett) fegyverzeteacuteben harcoloacute Hektoacuter eacutes az Aeneisben a Pallas

kardoumlveacutet magaacutera oumlltő Turnus is meghal A consul megoumlleacutese előtt Ducarius azt mondja neacutepe

tagjainak ne habozzanak Flaminius fejeacutet az aacuternyaknak aacuteldozni illetve levaacutegni (a macto ige

mindkettőt jelenti) hiszen ő az az ember aki egykor legyőzte őket gallokat

hellip bdquotunerdquo inquit bdquomaximus ille

Boiorum terror libet hoc cognoscere telo

corporis an tanti manet de vulnere sanguis

nec vos paeniteat populares fortibus umbris

112

KOPECZKY 2012 4 113

Ez a mozzanat valoacutes toumlrteacutenelmi esemeacuteny Livius is emliacuteti fors conglobat et animus suus cuique ante aut post

pugnandi ordinem dabat tantusque fuit ardor animorum adeo intentus pugnae animus ut eum motum terrae qui

multarum urbium Italiae magnas partes prostravit avertitque cursu rapidos amnes mare fluminibus invexit

montes lapsu ingenti proruit nemo pugnantium senserit (Liv 22 5) 114

Livius szavaival facies quoque noscitans consulem (Liv 22 5)


180

hoc mactare caput nostros hic curribus egit

insistens victos alta ad Capitolia patres

ultrix hora vocatrdquo

Sil 5 649ndash655

Vagyis a gall harcos a consulroacutel beszeacutelve annak fejeacutet emliacuteti aminek elsősorban az az

oka hogy arcroacutel ismerte őt de a fej emliacuteteacutese felideacutezi a Flaminius fejeacuten leacutevő a boiusok

kiraacutelyaacutetoacutel elvett sisakot is

A sisak leiacuteraacutesaacuteval nincs veacutege a fegyverzet leiacuteraacutesaacutenak A 140ndash141 sorok Flaminius

mellveacutertjeacutet iacuterjaacutek le

loricam induitur tortos huic nexilis hamos

ferro squama rudi permixtoque asperat auro

Sil 5 140ndash141

Hasonloacute aranyozott mellveacutertet kap Hannibal is ajaacutendeacutekba (Sil 2 401ndash405) amelynek

megvan az Aeneisben is a mintaacuteja (Verg A 5 258ndash262) ott egy hajoacuteverseny maacutesodik

helyezettje kap ilyen paacutenceacutelt jutalomkeacutent Joacutellehet a consul mellveacutertjeacutet leiacuteroacute sorok keveacutes eacutes

egy paacutenceacutelzat leiacuteraacutesaacutenaacutel egyeacutebkeacutent is elkeruumllhetetlen szoacuteban egyeznek csak a maacutesik keacutet

leiacuteraacutessal talaacuten meacutegis elkeacutepzelhető hogy ezek az előzmeacutenyek hataacutessal voltak Siliusra

Flaminius fegyverzeteacutenek bemutataacutesakor

A mellveacutert utaacuten a consul pajzsaacutenak eacutes kardjaacutenak leiacuteraacutesa koumlvetkezik

tum clipeum capit aspersum quem caedibus olim

Celticus ornarat cruor umentique sub antro

ceu fetum lupa permulcens puerilia membra

ingentem Assaraci caelo nutribat alumnum

hinc ensem lateri dextraeque accommodat hastam

Sil 5 142ndash146

A pajzsot egykor kelta veacuter bdquodiacutesziacutetetterdquo valamint annak aacutebraacutezolaacutesa amint a

nősteacutenyfarkas sajaacutet kicsinyekeacutent szoptatta Assaracus utoacutedaacutet azaz Romulust egy barlangban

Ez a keacutep a koraacutebbi ekphrasisok carthagoacuteiak szaacutermazaacutesaacutet leiacuteroacute keacutepeit (Sil 1 81ndash92 Sil 2

406ndash425) egyenliacuteti ki valamint megvan vergiliusi előkeacutepe is Aeneas pajzsaacuten (Verg A 8 630ndash

634)115

Tovaacutebbaacute a szaacutermazaacutesra valoacute utalaacutes funkcioacutejaacutet is betoumllti mivel Flaminius roacutemai

eredeteacutet jelzi

115

MANUWALD 2009 52


181

A keacutep azonban bizonyos eacutertelemben nagykeacutepűseacutegnek tekinthető mivel nem Flaminius

egy koumlzvetlen őseacutet hanem minden roacutemaieacutet aacutebraacutezolja raacuteadaacutesul a keacutepen az laacutethatoacute ahogy az

anyafarkas az eacuteg szaacutemaacutera (caelo) taacuteplaacutelja a kis Romulust ami a kiraacutely keacutesőbbi

megistenuumlleacuteseacutere utal Iacutegy ennek a keacutepnek a vaacutelasztaacutesa a consul reacuteszeacuteről dicsőseacutegvaacutegyaacutet is

jelezheti Roacutema alapiacutetoacutejaacutenak aacutebraacutezolaacutesa tehaacutet ironikus feszuumlltseacuteget kelt a consul hamarosan

bekoumlvetkező halaacutela előtt116

Silius Italicus toumlbbszoumlr is emliacuteti hogy Flaminius milyen buumlszke volt a gallok felett

aratott győzelmeacutere Erre utalhat a pajzzsal kapcsolatos maacutesik megjegyzeacutes hogy kelta veacuter volt

rajta de a fegyverzet reacuteszekeacutent szereplő sisak leiacuteraacutesakor is azt olvashatjuk hogy azt Flaminius

mint buumlszke győztes (superbus victor) viselte eacutes Ducariusnak a consul megoumlleacuteseacutere buzdiacutetoacute

szavai előtt is ez a kifejezeacutes szerepel abban a mondatban amely szerint a gall harcos arcroacutel

ismerte őt noscensque superbi victoris vultus (Sil 5 648ndash649)

Ezeket a tulajdonsaacutegait figyelembe veacuteve Flaminius a Punica előző koumlnyveacuteben

szereplő szinteacuten ekphrasisban leiacutert pajzsaacuteval jellemzett gall harcos Crixus paacuterjaacutevaacute

tuumlkoumlrkeacutepeacuteveacute vaacutelik Mindketten buumlszkeacutek egy koraacutebban a maacutesik neacutepe ellen eleacutert győzelem

miatt melyet fegyverzetuumlk reprezentaacutel ndash meacuteg ha Crixus eseteacuteben nem is sajaacutet maga hanem

őse győzelmeacuteről van szoacute Crixustoacutel Publius Cornelius Scipio elveszi fegyverzeteacutet eacutes lovaacutenak

Garganusnak adja miacuteg Flaminius fegyverzeteacutenek egy reacuteszeacutet ndash a koraacutebbi consul lovaacutenak

neveacutetől csak egy betűben elteacuterő nevű ndash Gargenustoacutel szerzi Crixus eacutes Flaminius is aranyozott

ruhaacutet viselnek fegyverzetuumlk aacutebraacutezolaacutesai szaacutermazaacutesukat jelzik eacutes valamilyen moacutedon előre

utalnak keacutesőbbi sorsukra eacutes megfelelő eacutertelmezeacutes eseteacuten a raacutejuk leselkedő veszeacutelyre illetve

halaacutelukra

10 A liternumi templom

A Punica hatodik koumlnyve a Trasimennus-toacutenaacutel elszenvedett vereseacuteg utaacuteni csatamező

leiacuteraacutesaacuteval eacutes a roacutemaiak menekuumlleacuteseacutenek elbeszeacuteleacuteseacutevel kezdődik A menekuumllők egyike

Serranus Regulus fia Ő Marushoz menekuumll aki elmondja neki Regulus toumlrteacuteneteacutet a hadvezeacuter

első pun haacuteboruacuteban veacuteghez vitt tetteit (Sil 6 101ndash551) A hatodik koumlnyv veacutegeacuten Hannibal

Umbriaacuten eacutes Picenumon keresztuumll Campaniaacuteba menetel eacutes uacutetkoumlzben Liternumban megneacutez egy

templomot melynek falaacuten az első pun haacuteboruacute esemeacutenyeit aacutebraacutezoloacute keacutepek laacutethatoacutek

116

FRANK 1974 842ndash843


182

hic dum stagnosi spectat templumque domosque

Literni ductor varia splendentia cernit

pictura belli patribus monumenta prioris

exhausti nam porticibus signata manebant

quis inerat longus rerum et spectabilis ordo

Sil 6 653ndash657

A szoumlveg templumque domosque fordulata alapjaacuten nem egyeacutertelmű hogy a keacutepek egy

templomban vagy egy koumlzeacutepuumlletben voltak-e Silius Italicuson kiacutevuumll maacutes oacutekori szerző nem is

emliacuteti hogy Liternumban lett volna egy ilyen aacutebraacutezolaacutesokkal diacutesziacutetett eacutepuumllet tehaacutet a leiacuteraacutes

nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Silius poeacutetikai ceacuteljait szolgaacuteja Tovaacutebbaacute arra sincs toumlrteacutenelmi

bizonyiacuteteacutek hogy Hannibal jaacutert volna Liternumban A helysziacuten viszont azeacutert fontos mert a

maacutesodik pun haacuteboruacuteban győzedelmeskedő Scipio itt toumlltoumltte eacuteleteacutenek utolsoacute eacuteveit117

Halaacutela

utaacuten villaacuteja csaknem szenteacutellyeacute vaacutelt eacutes vallaacutesos tisztelet oumlvezte Seneca is megemliacuteti egyik

leveleacuteben hogy jaacutert itt eacutes tisztelettel adoacutezott Scipio lelkeacutenek (Sen Ep 86 1) A templom

leiacuteraacutesa a hozzaacute tartozoacute isten megnevezeacutese neacutelkuumll szinteacuten utalhat arra hogy egy keacutesőbb

Scipionak szentelt eacutepuumlletről van szoacute118

A haacuteboruacutes keacutepeket leiacuteroacute jelenetek utaacuten a 698 sorban

szereplő Venusra utaloacute laeta Dione kifejezeacutes alapjaacuten a helyet akaacuter egy Venusnak szentelt

templomnak is gondolhatnaacutenk de mivel ez a sor meacuteg az ekphrasishoz tartozik a haacuteboruacute

esemeacutenyeit bemutatoacute keacutepeket neacutező Venust szinteacuten az aacutebraacutezolaacutes reacuteszeacutenek kell tekintenuumlnk

Az első pun haacuteboruacute jeleneteit aacutebraacutezoloacute keacutepeket Hannibal neacutezi ugyanakkor meacutegis egy

mindentudoacute roacutemai neacutezőpontboacutel vannak leiacuterva119

Az első keacutepek Regulust Appius Claudius

Caudexet eacutes C Duiliust aacutebraacutezoljaacutek

primus bella truci suadebat Regulus ore

bella neganda viro si noscere fata daretur

at princeps Poenis indicta more parentum

Appius astabat pugna lauroque revinctus

iustum Sarrana ducebat caede triumphum

aequoreum iuxta decus et navale tropaeum

rostra gerens nivea surgebat mole columna

exuvias Marti donumque Dultigtlius alto

ante omnis mersa Poenorum classe dicabat

117

MANUWALD 2009 41 118

HARRISON 2009 289 119

MANUWALD 2009 42


183

cui nocturnus honos funalia clara sacerque

post epulas tibicen adest castosque penatis

insignis laeti repetebat murmure cantus

Sil 6 658ndash669

A koumlvetkező sorok aacutelliacutetmaacutenyai (cernit videt) ismeacutet hangsuacutelyozzaacutek hogy a keacutepeket

Hannibal neacutezi Ezek az igeacutek egyben arra is utalnak hogy a leiacutert jelenetek keacutepkeacutent laacutethatoacutek

cernit et extremos defuncti civis honores

Scipio ductoris celebrabat funera Poeni

Sardoa victor terra videt inde ruentem

litoribus Libycis dispersa per agmina pubem

Sil 6 670ndash673

Az itt leiacutert keacutep első reacutesze azt jeleniacuteti meg ahogy Scipio eltemet egy pun hadvezeacutert

azaz megadja valakinek a veacutegtisztesseacuteget Elsősorban tehaacutet nem harci dicsőseacutege hanem

pietasa lesz hangsuacutelyos

A koumlvetkező keacutepek Regulus győzelmeit a Bagrada folyoacuteval viacutevott kuumlzdelmeacutet

Xanthippust eacutes annak halaacutelaacutet valamint Lutatiust aacutebraacutezoljaacutek

instabat crista fulgens et terga premebat

Regulus Autololes Nomadesque et Maurus et Hammon

et Garamas positis dedebant oppida telis

lentus harenoso spumabat Bagrada campo

viperea sanie turmisque minantibus ultro

pugnabat serpens et cum duce bella gerebat

necnon proiectum puppi frustraque vocantem

numina Amyclaeum mergebat perfida ponto

rectorem manus et seras tibi Regule poenas

Xanthippus digni pendebat in aequore leti

addiderant geminas medio consurgere fluctu

Aegatis lacerae circum fragmenta videres

classis et effusos fluitare in gurgite Poenos

possessor pelagi pronaque Lutatius aura

captivas puppis ad litora victor agebat

Sil 6 674ndash688

Ezeknek a jeleneteknek neacutemelyike maacuter az eposz koraacutebbi ekphrasisaiban is szerepelt A

Regulus toumlrteacuteneteacutere utaloacute Bagrada folyoacute az eposz első pajzsleiacuteraacutesaacuteban a folyoacuteeacuteval azonos


184

nevű harcos pajzsaacutet bemutatoacute egysoros ekphrasisban is megjelent eacutes az ellenseacuteg

legyőzhetőseacutegeacutere utalt Xanthippus Regulus legyőzője Hannibal pajzsaacuten volt koraacutebban

laacutethatoacute eacutes ott is ugyanuacutegy ahogy Regulusnak a hatodik koumlnyv első feleacuteben elmeseacutelt

toumlrteacuteneteacuteben a roacutemaiak erkoumllcsi győzelmeacutet szimbolizaacutelta A 684 sor elejeacuten szereplő

addiderant ige ismeacutet a keacutepek megalkotottsaacutegaacutera utal

Az utolsoacute keacutepen Hamilcar Hannibal apja mint hadifogoly laacutethatoacute

haec inter iuncto religatus in ordine Hamilcar

ductoris genitor cunctarum ab imagine rerum

totius in sese vulgi converterat ora

sed Pacis faciem et pollutas foederis aras

deceptumque Iovem ac dictantis iura Latinos

cernere erat strictas trepida cervice securis

horrebat Libys ac summissis ordine palmis

orantes veniam iurabant inrita pacta

haec Eryce e summo spectabat laeta Dione

Sil 6 689ndash697

A ductoris genitor megnevezeacutes Hannibal szemeacutelyes eacuterintettseacutegeacutet erősiacuteti meg

ugyanakkor a 692 sorboacutel kideruumll hogy a keacutepeket nemcsak ő neacutezi hanem minden carthagoacutei

Hamilcarra fordiacutetja tekinteteacutet Ez talaacuten azt szimbolizaacutelja hogy a jeleneteket nemcsak

Hannibalnak hanem embereinek is tudnia kellene eacutertelmezni

A templomban talaacutelhatoacute keacutepek megneacutezeacutese ndash a gadesi Hercules-templom keacutepeinek

szemleacuteleacuteseacutehez hasonloacutean ndash olyan jelenet amelyből Hannibal koumlvetkeztethetne sajaacutet joumlvőjeacutere

de ő meacutegsem fogja fel a laacutetottak jelentőseacutegeacutet Azeacutert tekinthetjuumlk ezeket a keacutepeket is

előrevetiacuteteacutesnek mert Silius Italicus a Punica hatodik koumlnyveacutenek veacutegeacutere betoldja Regulus

toumlrteacuteneteacutet amely elmondja hogy Roacutema Regulus eacutes serege megsemmisuumlleacutese elleneacutere is

megnyerte az előző punokkal viacutevott haacuteboruacutet Ez pedig peacutelda lehet arra hogy ez most is a

Cannaenaacutel eacutes Trasimennus-toacutenaacutel elszenvedett vereseacuteg elleneacutere is iacutegy lesz vagyis az első

hexaacuted utolsoacute koumlnyveacutenek zaacuteroacute jelenetei a maacutesodik hexaacuted esemeacutenyeire utalnak előre120

Regulus

toumlrteacuteneteacutenek tovaacutebbi funkcionaacutelis szerepe is van az eposz egeacuteszeacuteben egyreacuteszt szuumlnet a harcok

elbeszeacuteleacutesei koumlzoumltt (meacuteg ha az előző pun haacuteboruacute csataacuteinak esemeacutenyeiről van is szoacute) maacutesreacuteszt

az előző haacuterom vesztes csata erkoumllcsi kiegyensuacutelyozaacutesa121

120

BURCK 1979 266 121

BURCK 1979 262


185

Hősiesseacutege miatt Regulus is paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Herculesszel akihez Hannibal

hasonliacutetja magaacutet122

Ennek koumlvetkezteacuteben a liternumi templom megneacutezeacuteseacutet is eacutertelmezhetjuumlk

olyan fordiacutetott oumlntuumlkroumlzeacuteskeacutent mint amilyennek koraacutebban a gadesi templomkapukon leacutevő

keacutepeket tekintettuumlk Hannibal mindkeacutet alkalommal templomot diacutesziacutető keacutepeket neacutez meg Ezt a

keacutet reacuteszt ezen kiacutevuumll az is egymaacuteshoz kapcsolja hogy ennek a jelenetnek is megtalaacutelhatoacute az

előkeacutepe az Aeneisben amit intertextuaacutelis kapcsolatok is megerősiacutetenek123

a 655 sor

monumenta szava akaacuter erre is utalhat mivel a szoacute szoumlvegemleacuteket is jelent124

Vergilius

eposzaacuteban Aeneas neacutezi a Dido aacuteltal eacutepiacutettetett carthagoacutei Iuppiter-templom falaacuten a muacuteltbeli

esemeacutenyeket meacuteghozzaacute Troacuteja ostromaacutet (Verg A 1 453ndash493) Aeneas tehaacutet egy koraacutebbi

neacutepeacutet eacuterintő vesztes haacuteboruacute emleacutekeit neacutezi ahogyan Hannibal is akinek jelleme viszont

Aeneaseacuteval ellenteacutetes125

Ezt az is bizonyiacutetja hogy a keacutepeket laacutetva Aeneas eleacuterzeacutekenyuumll (sunt

hic etiam sua praemia laudi sunt lacrimae rerum et mentem mortalia tangunt) Hannibal

ezzel szemben nem laacutetja meg a szenvedeacutes eacuterteacutekeacutet eacutes tovaacutebbra is csak a dicsőseacuteget keresi eacutes

egy a liternumihoz hasonloacute az ő győzelmeit bemutatoacute emleacutekművet szeretne aacutelliacutetani

Carthagoacuteban ami kegyetlenseacutegeacutet eacutes elbizakodottsaacutegaacutet mutatja126

quae postquam infesto percensuit omnia vultu

adridens Poenus lenta proclamat ab ira

rdquoNon leviora dabis nostris inscribere tectis

acta meae dextrae captam Carthago Saguntum

da spectare simul flamma ferroque ruentem

perfodiant patres natorum membra nec Alpes

exiguus domitas capiet locus ardua celsis

persultet iuga victor equis Garamasque Nomasque

addes Ticini spumantis sanguine ripas

et nostrum Trebiam et Trasimenni litora Tusci

clausa cadaveribus ruat ingens corpore et armis

Flaminius fugiat consul manante cruore

Scipio et ad socios nati cervice vehatur

haec mitte in populos et adhuc maiora dabuntur

122

BURCK 1979 284 123

vouml ARIEMMA 2007 25ndash27 124

FOWLER 2000 94 125

FOWLER 2000 94 126

MANUWALD 2009 47


186

flagrantem effinges facibus Carthago Libyssis

Romam et deiectum Tarpeia rupe Tonantemrdquo

Sil 6 698ndash713

Eacuterdekes hogy Hannibal az első pun haacuteboruacute esemeacutenyeit bemutatoacute keacutepeket haragosan

meacutegis mosolyogva (adridens) neacutezi A mosolygaacutes azonban valoacutesziacutenűleg nem az aacutebraacutezolt

esemeacutenyeknek hanem talaacuten a műveacuteszi kidolgozottsaacutegnak szoacutel Igaz a non leviora fordulattal

Hannibal a bemutatott esemeacutenyek jelentőseacutegeacutet is elismeri127

A Carthagoacuteban keacutesziacutetendő emleacutekmű jelenetei mise en abyme szerűen bemutatjaacutek a pun

hadvezeacuter eddigi győzelmeit128

Hasonloacutekeacuteppen fogjaacutek az eposz veacutegeacuten bemutatni Scipio

győzelmeit a triumphusa soraacuten vitt keacutepek amelyek koumlzoumltt a visszavonuloacute Hannibal is laacutethatoacute

(Sil 17 643ndash644) A keacutet keacutepleiacuteraacutes koumlzoumltt fontos kuumlloumlnbseacuteg hogy Hannibal csak elkeacutepzeli az

emleacutekművet amelyen az is szerepel ahogyan a sebesuumllt Publius Cornelius Scipio menekuumll

illetve taacutersaihoz viszik miacuteg Scipio a valoacutesaacutegban is viheti a menekuumllő Hannibal keacutepeacutet129

A

megoumlroumlkiacutetendő dicsőseacuteges tettek koumlzoumltt Hannibal megemliacutet keacutet olyan esemeacutenyt is amelyek az

ő Herculesszel szemben tanuacutesiacutetott tiszteletlenseacutegeacutet peacuteldaacutezzaacutek Saguntum elfoglalaacutesaacutet eacutes az

Alpokon valoacute aacutetkeleacutest eacutes ezek megemliacuteteacutese aacuteltal a jelenet felideacutezi az eposz harmadik

koumlnyveacutet130

Hannibal veacuteguumll haragra gerjed eacutes foumlleacutegetteti a templomot

bdquointerea vos ut dignum est ista (ocius ite)

o iuvenes quorum dextris mihi tanta geruntur

in cineres monumenta date atque involvite flammisrdquo

Sil 6 714ndash716

A keacutepek foumlleacutegeteacutese eacutertelmezhető uacutegy is hogy azoknak azeacutert kell pusztulniuk mert az

elfogadhatatlan joumlvőt mutatjaacutek131

illetve Hannibal vaacutegyaacutenak kivetiacuteteacutesekeacutent is amely arra

iraacutenyul hogy majd Roacutemaacutet is feleacutegethesse132

Tovaacutebbaacute ha az eacutepuumlletet Scipio-szenteacutelynek

tekintjuumlk akkor lerombolaacutesa Scipio elpusztiacutetaacutesaacutenak vaacutegyaacutet is szimbolizaacutelhatja

127


HARRISON 2009 288 129

FOWLER 2000 106 130

ARIEMMA 2007 27 131

HARRISON 2009 288 132

MANUWALD 2009 47


187

11 Scaevola pajzsa

A Punica 8 koumlnyve a cannaei csataacutet megelőző esemeacutenyeket iacuterja le Miutaacuten a keacutet consul Q

Terentius Varro eacutes L Aemilius Paulus elindul a sereg eacuteleacuten Cannaeba egy kataloacutegus mutatja

be a roacutemai csapatokat A Latium teruumlleteacuteről eacuterkezőket az elődje neveacutet viselő Scaevola vezeti

akinek pajzsaacuten is őse toumlrteacutenete laacutethatoacute

at quos ipsius mensis seposta Lyaei

Setia et incelebri miserunt valle Velitrae

quos Cora quos spumans immiti Signia musto

et quos pestifera Pomptini uligine campi

qua Saturae nebulosa palus restagnat et atro

liventis caeno per squalida turbidus arva

cogit aquas Ufens atque inficit aequora limo

ducit avis pollens nec dextra indignus avorum

Scaevola cui dirae caelatur laudis honora

effigie clipeus flagrant altaribus ignes

Tyrrhenum valli medio stat Mucius ira

in semet versa saevitque in imagine virtus

tanta ictus specie finire hoc bella magistro

cernitur effugiens ardentem Porsena dextram

Sil 8 376ndash389

A pajzs leiacuteraacutesaacutet a Silius Italicusnaacutel talaacutelhatoacute roumlvidebb pajzsot leiacuteroacute ekphrasisoktoacutel nem

megszokott moacutedon a keacutepiseacuteg hangsuacutelyozaacutesa jellemzi A diacutesziacutetettseacutegre itt is az ilyenkor

megszokott caelo ige utal valamint az effigies főneacutev A leiacuteraacutes soraacuten az in imagine kifejezeacutes is

kiemeli hogy a toumlrteacutenet ezuacutettal egy keacutepen laacutethatoacute eacutes Mucius Scaevola tette is bdquolaacutetvaacutenyrdquo

(species) Porsena szaacutemaacutera

Mucius Scaevola toumlrteacuteneteacutenek elsődleges forraacutesa Livius műve (Liv 2 12) A legenda

szerint Scaevola bejutott a Roacutemaacutet ostromloacute etruszk kiraacutely Porsena taacuteboraacuteba eacutes az volt a terve

hogy megoumlli a kiraacutelyt de teacutevedeacutesből az iacuternokot szuacuterta le Mikor elfogtaacutek eacutes a kiraacutely eleacute vitteacutek

Scaevola kijelentette hogy haacuteromszaacutez hozzaacute hasonloacute baacutetorsaacuteguacute roacutemai ifjuacute van meacuteg akik meg

akarjaacutek oumllni a kiraacutelyt majd baacutetorsaacutegaacutet bizonyiacutetandoacute az aacuteldozati oltaacuteron eacutegő tűzbe tette a jobb


188

kezeacutet Porsenaacutet annyira megdoumlbbentette Scaevola tette hogy szabadon engedte az ifjuacutet eacutes

veacuteguumll ő maga ajaacutenlott beacutekeacutet Roacutemaacutenak

Silius Italicus feltehetőleg az egyeacutebkeacutent is fő forraacutesakeacutent hasznaacutelt Liviustoacutel ismerte

Mucius Scaevola toumlrteacuteneteacutet aacutem a tőle megszokottoacutel elteacuterően ezuacutettal nincsenek intertextuaacutelis

utalaacutesok Ennek valoacutesziacutenűleg az az oka hogy Mucius Scaevola toumlrteacuteneteacutehez Siliusnak nem

volt szuumlkseacutege az elsődleges forraacutes szoumlvegeacutenek ismereteacutere mivel a toumlrteacutenet eleve nagyon

ismert volt

Mucius Scaevola aacutebraacutezolaacutesa a pajzson Scaevola csalaacutedi szaacutermazaacutesaacutet is jeloumlli de enneacutel

sokkal fontosabb hogy a legenda főszereplője a hazaszeretet eacutes a hazaacuteeacutert valoacute aacuteldozatkeacuteszseacuteg

roacutemai mintakeacutepe hiszen a cannaei csataacuteban Scaevola is meghal a hazaacutejaacuteeacutert A kataloacutegus utaacuten

Silius Italicus nem is emliacuteti őt a halaacutelaacutet leiacuteroacute jelenetig amelyet viszont reacuteszletesen kidolgoz

Ebből a reacuteszből megtudjuk hogy Scaevola szerette a veszeacutelyt eacutes amikor laacutetta hogy a

csata aznapra maacuter elveszett elődjeacutehez meacuteltoacute halaacutera vaacutegyva belevetette magaacutet a harcba ott

ahol Hannibal toumlrt magaacutenak utat jobbjaacuteval (Sil 9 370ndash379) A koumlvetkezőkben Scaevola

megoumlli Caralist (Sil 9 380ndash384) majd Gabart is akinek a harc soraacuten levaacutegja jobb kezeacutet A

Gabar segiacutetseacutegeacutere siető Siccha elesik egy kardban raacute haldokloacute baraacutetja levaacutegott jobbjaacutera (Sil

9 385ndash391) Veacuteguumll Scaevola Nealcesre taacutemad aki egy szikladarabbal arcon dobja eacutes iacutegy

halaacutelra sebesiacuteti (Sil 9 392ndash400)

A Scaevola halaacutelaacutet leiacuteroacute mintegy harminc soros reacuteszben haacuteromszor toumlrteacutenik utalaacutes a

jobb keacutezre Az elbeszeacutelő egyszer Hannibal magaacutenak utat toumlrő jobbjaacutet emliacuteti meg keacutetszer

pedig Gabar levaacutegott jobb kezeacutet Teszi mindezt egy olyan szereplő eseteacuteben akinek pajzsaacuten

egy jobb kezeacutet a tűzbe tartoacute feacuterfi laacutethatoacute Iacutegy ha a pajzsroacutel itt nem is esik szoacute az utalaacutes

eszuumlnkbe juttatja azt eacutes a rajta leacutevő keacutep leiacuteraacutesaacutet Aacutem miacuteg Mucius Scaevola jobb kezeacutet a tűzbe

teacuteve megmenti a hazaacutejaacutet eacutes a sajaacutet maga eacuteleteacutet is addig a pun haacuteboruacuteban harcoloacute Scaevola

valaki maacutes jobb kezeacutet veszi el eacutes egy vesztes csataacuteban eacuteleteacutet kell adnia hazaacutejaacuteeacutert Vagyis maacutes

Silius Italicusnaacutel szereplő pajzsleiacuteraacutesokhoz hasonloacutean itt is a keacutepen laacutethatoacute esemeacutenyekkel

ellenteacutetes dolgok toumlrteacutennek az adott szereplővel

Scaevola neve halaacutela utaacuten meacuteg egyszer szerepel az eposzban amikor a vesztes cannaei

csata utaacuten a roacutemaiak siratjaacutek elesett vezeacutereiket Scaevolaacutet Galbaacutet Pisoacutet eacutes Curioacutet (Sil 10

403ndash404) Silius mindhaacuterom maacutesik hadvezeacutert is megemliacuteti a roacutemai seregeket leiacuteroacute

kataloacutegusban eacutes leiacuterja mindhaacutermuk halaacutelaacutet is Galba egy Amorgus nevű harcos kardjaacutetoacutel hal

meg (Sil 10 194ndash201) Curio a megaacuteradt Aufidus folyoacuteba fullad (Sil 10 202ndash209) Pisoacutet

pedig Hannibal oumlli meg (Sil 10 250ndash255) Igaz ugyan hogy ezeket a vezeacutereket csak


189

kevesebben siratjaacutek (Sil 10 405ndash406) miacuteg Paulust mindannyian de Scaevola iacutegy is a

magukat hazaacutejukeacutert felaacuteldozoacute vezeacuterek koumlzeacute keruumll amely tetteacutere pajzsa is utal

12 Phorcys pajzsa

A cannaei csata esemeacutenyeinek elbeszeacuteleacutese a Punica 9 koumlnyveacuteben kezdődik eacutes a 10 koumlnyvben

folytatoacutedik Paulus hőstetteinek eacutes halaacutelaacutenak leiacuteraacutesaacuteval Paulus tettei koumlzoumltt szerepel egy

Phorcys nevű harcos megoumlleacutese akinek Gorgoacute-fős pajzsa szaacutermazaacutesaacutera utal

atque ea dum iuxta Tyrius stagna Aufida ductor

molitur Paulus numerosa caede futuram

ultus iam mortem ceu victor bella gerebat

inter mille viros iacet ingens Plthgtorcys ab antris

Herculeae Calpes caelatus Gorgone parmam

unde genus tristique deae manabat origo

hunc obiectantem sese atque antiqua tumentem

nomina saxificae monstrosa e stirpe Medusae

dum laevum petit incumbens violentius inguen

detrahit excelsi correptum vertice coni

adflictumque premens tergo qua balteus imo

sinuatur coxaltegtque sedet munimen utrique

coniecto fodit ense super vomit ille calentem

sanguinis effundens per hiantia viscera rivum

et subit Aetolos Atlanticus accola campos

Sil 10 170ndash184

Maacuter koraacutebban Hannibal seregeinek kataloacutegusaacuteban is olvashatunk egy Phorcys nevű

szereplőről akiről megtudjuk hogy egy Arauricus nevű harcossal egyuumltt ő vezette a deacutel-

hispaniai Baetica provincia vaacuterosaiboacutel Castuloacuteboacutel Hispalboacutel Nebrissaacuteboacutel Carteiaacuteboacutel

Tartessosboacutel Mundaacuteboacutel eacutes Cordubaacuteboacutel eacuterkező csapatokat (Sil 3 391ndash405) Silius Italicus itt

utalaacutest tesz Phorcys szaacutermazaacutesaacutera is

hos duxere viros flaventi vertice Phorcys

spiciferisque gravis bellator Arauricus oris

aequales aevi genuit quos ubere ripa

Palladio Baetes umbratus cornua ramo


190

Sil 3 402ndash405

A szoumlvegreacuteszlet alapjaacuten tehaacutet Arauricus eacutes Phorcys is a Baetis-folyoacute mellől

szaacutermazott miacuteg a Paulus aacuteltal megoumllt Phorcys a Calpe-hegy koumlrnyeacutekeacuteről azaz a Gibraltaacuteri-

szoros koumlzeleacuteből Vagyis annak elleneacutere hogy keacutet egymaacuteshoz koumlzel leacutevő deacutel-hispaniai

helyről van szoacute valoacutesziacutenűleg a keacutet Phorcys nevű szereplő nem azonos egymaacutessal Hasonloacute

keacuterdeacutes meruumll fel egyeacutebkeacutent Arauricusszal kapcsolatban is a Trasimennus-tavi csataacuteban

ugyanis egy ugyanilyen nevű szereplő hal meg (Sil 5 551ndash564) de semmilyen utalaacutes nem

toumlrteacutenik raacute hogy az ott emliacutetett harcos azonos-e a deacutel-hispaniaiak vezetőjeacutevel

A cannaei csataacuteban megoumllt Phorcys pajzsaacuten a Gorgoacute-fő megjeleniacuteteacuteseacutenek toumlbb oka is

van egyreacuteszt ez az egyik legtipikusabb bajelhaacuteriacutetoacute pajzsokon talaacutelhatoacute aacutebraacutezolaacutes maacutesreacuteszt a

keacutep a harcos csalaacutedi eredeteacutere is utal mivel ő a Phorcystoacutel valoacute Medusa toumlrzseacuteből

szaacutermaztatta magaacutet

A Phorcys neacutev az emliacutetetteken kiacutevuumll meacuteg egy helyen fordul elő az eposzban a Theron

aacuteltal lefejezett Asbyte genealoacutegiaacutejaacuteban Ő ugyanis a (Iuppiter) Hammon nemzette Hiarbas

leszaacutermazottja volt aki az elbeszeacutelő szerint Phorcys laacutenyaacutenak a Medusaacutenak a barlangjait is

uralta (Sil 2 56ndash64)

Ha a Phorcys neacutev miatt Asbyte eacutes ebből koumlvetkezően a diacutesziacutetett pajzsot viselő Theron

jut eszuumlnkbe akkor az asszociaacutecioacutes laacutenc koumlvetkező leacutepeacutesekeacutent a szinteacuten pajzsa aacuteltal jellemzett

Bagrada is eszuumlnkbe kell hogy jusson Egyreacuteszt azeacutert mert az Asbyteacutevel kapcsolatban

emliacutetett Hiarbaseacuteval azonos nevű ndash tehaacutet szinteacuten Hiarbasnak nevezett ndash harcos is szerepel

Bagrada mellett Murrus aacuteldozatai koumlzoumltt (Sil 1 417) de meacuteginkaacutebb azeacutert mert a Bagrada

pajzsaacuten leacutevő aacutebraacutezolaacutesra is a caelatus hellip parmam szoacutekapcsolat utal ahogy Phorcyseacutera is

Phorcys Crixusszal is oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute amieacutert mindketten buumlszkeacutek szaacutermazaacutesukra eacutes

ezt mindkettejuumlk eseteacuteben a tumens szoacute fejezi ki A Phorcys pajzsaacutet bemutatoacute ekphrasisnak

tehaacutet ebben az esetben a szereplő jellemzeacuteseacuten eacutes a szaacutermazaacutesaacutera valoacute utalaacuteson kiacutevuumll az is a

funkcioacuteja hogy eszuumlnkbe juttasson maacutes Punica-beli pajzsleiacuteraacutesokat amelyek mind Hannibal

veacutegső vereseacutegeacutere utalnak

13 Grosphus pajzsa

A Punica 14 koumlnyve a maacutesodik pun haacuteboruacute sziciacuteliai esemeacutenyeit meseacuteli el a haacuteboruacute soraacuten

ugyanis Syrakusai vaacuterosa Hannibal melleacute aacutellt Az eposz mind Roacutema mind a punok

szoumlvetseacutegeseit bemutatja egy-egy kisebb kataloacutegusban A Sziciacutelia kuumlloumlnboumlző vaacuterosaiboacutel


191

Syrakusai szoumlvetseacutegeseikeacutent eacuterkező seregeknek egy Grosphus nevű harcos a vezeacutere akinek

pajzsaacuten egy bika aacutebraacutezolaacutesa laacutethatoacute

ductor Grosphus erat cuius caelata gerebat

taurum parma trucem poenae monimenta vetustae

ille ubi torreret subiectis corpora flammis

mutabat gemitus mugitibus actaque veras

credere erat stabulis armenta effundere voces

haud impune quidem nam dirae conditor artis

ipse suo moriens immugit flebile tauro

Sil 14 211ndash217

A pajzs emliacuteteacuteseacutet koumlvető sorokboacutel (amelyeket maacuter nem kell az ekphrasis reacuteszeacutenek

tartanunk mivel azokban az ille neacutevmaacutes ndash meacuteg ha a taurus szoacutera is utal vissza ndash nem a

pajzson leacutevő hanem a valoacutedi bikaacutera vonatkozik) kideruumll hogy arroacutel az eacutercbikaacuteroacutel van szoacute

amelyet Perilaos keacutesziacutetett az acragasi zsarnok Phalaris szaacutemaacutera hogy az abban eacutegesse halaacutelra

aacuteldozatait akiknek ordiacutetaacutesa azt a benyomaacutest keltette mintha maga a bika bőgne Az ekphrasis

utaacuteni sorokban az elbeszeacutelő utal raacute hogy a kiveacutegzőeszkoumlz feltalaacuteloacuteja is a sajaacutet maga aacuteltal

kioumltloumltt moacutedon halt meg A toumlrteacutenetet Ovidius is elmeseacuteli a Tristiaacuteban (Ov Tr 3 11 40ndash54)

eacutes az oumlveacuteihez hasonloacute fordulatok szerepelnek Silius Italicusnaacutel is amelyeket iacutegy intertextuaacutelis

utalaacutesnak tarthatunk133

Ovidiuson kiacutevuumll Horatius is eszuumlnkbe juthat mivel ő egyik koumlltemeacutenyeacuteben (Hor Od

2 16) a sziciacuteliai nagybirtokost Pompeius Grosphust szoacuteliacutetja meg Elkeacutepzelhető hogy a

neacutevvaacutelasztaacutesban is Horatius oacutedaacuteja befolyaacutesolta Silius Italicust eacutes a Grosphus nevű sziciacuteliai

foumllbirtokos miatt lett a sziciacuteliai hadvezeacuter neve is Grosphus

Az Acragas (Agrigentum) vaacuterosaacutehoz kapcsoloacutedoacute bika aacutebraacutezolaacutesa a pajzson itt is

betoumlltheti a szereplő szaacutermazaacutesaacutera valoacute utalaacutes funkcioacutejaacutet Tovaacutebbaacute mivel a pajzson leacutevő keacutep

olyan toumlrteacutenetre utal ahol az egyik főszereplő Perilaos a bika keacutesziacutetője veacuteguumll aacuteldozattaacute

vaacutelik ez az ekphrasis is beilleszkedik a kisebb pajzsleiacuteraacutesok soraacuteba amelyek mind

eacutertelmezhetők a keacutepet viselő hős halaacutelaacutera toumlrteacutenő előreutalaacuteskeacutent

Syrakusai vaacuterosa veacuteguumll roacutemai keacutezre keruumll Ekkor a Punica elbeszeacutelője leiacuterja a vaacuteros

gazdagsaacutegaacutet eacutes kincseit ezek koumlzoumltt olyan kelyheket is megemliacutetve amelyeken istenek keacutepei

voltak

133

BRUERE 1959 237ndash238


192

iam simul argento fulgentia pocula mixta

quis gemma quaesitus honos simulacra deorum

numen ab arte datum servantia

Sil 14 661ndash663

A kelyheken laacutethatoacute istenek emliacuteteacutese miatt aacutebraacutezolaacutesleiacuteraacutesroacutel (pontosabban szoacutelva

aacutebraacutezolaacutesemliacuteteacutesről) van ugyan szoacute de mivel nem tudjuk meg hogy konkreacutetan mely istenek

aacutebraacutezolaacutesairoacutel eacutes mert a kelyhek emliacuteteacuteseacutenek az eposz haacutetraleacutevő reacuteszeacuteben nem lesz tovaacutebbi

jelentőseacutege a leiacuteraacutesnak nincs maacutes szerepe Syrakusai gazdagsaacutegaacutenak bemutataacutesaacuten kiacutevuumll

14 Hasdrubal koumlpenye

A Punica 15 koumlnyveacutenek maacutesodik fele tartalmazza az eposz egyetlen koumlpenyleiacuteraacutesaacutet Valerius

Flaccus eposzaacutet vizsgaacutelva Iason koumlpenyeivel kapcsolatban maacuter laacutettuk hogy a koumlpenyek

tovaacutebbajaacutendeacutekozaacutesaacutenak nagy epikus hagyomaacutenya van A Punica szerint itt is ilyen

tovaacutebbajaacutendeacutekozott koumlpenyről van szoacute mivel azt Hasdrubal baacutetyjaacutetoacutel Hannibaltoacutel kapta neki

pedig Syrakusai uralkodoacuteja adta maacutes ajaacutendeacutekokkal egyuumltt szoumlvetseacuteguumlk zaacutelogakeacutent134

miutaacuten

maacuter maacutes siciliai tyrannosok is viselteacutek

hellip fraternum laena nitebat

demissa ex umeris donum quam foederis arti

Trinacrius Libyco rex inter munera pignus

miserat Aeoliis gestatum insigne tyrannis

Sil 15 421ndash424

A koumlpenyt Hasdrubal egy uumlnnepi szertartaacutes soraacuten viselte amelyen Carthago alapiacutetaacutesaacutera

emleacutekeztek

forte dies priscum Tyriis sollemnis honorem

rettulerat quo primum orsi Carthaginis altae

fundamenta novam coepere mapalibus urbem

et laetus repetens gentis primordia ductor

festa coronatis agitabat gaudia signis

pacificans divos

Sil 15 416ndash421

134

A szoumlvetseacutegkoumlteacutes emliacuteteacuteseacutet laacutesd Sil 14 96ndash98


193

Az ekphrasis szerint a koumlpenyen keacutet mitoloacutegiai jelenet laacutethatoacute ezek koumlzuumll az egyik

Ganymeacutedeacutes elrablaacutesa

aurata puerum rapiebat ad aethera penna

per nubes aquila intexto librata volatu

Sil 15 425ndash426

Ganymeacutedeacutes elrablaacutesaacutenak leiacuteraacutesa majdnem mindegyik ezuumlstkori latin eposzban eacutes az

Aeneisben is megtalaacutelhatoacute ekphrasis formaacutejaacuteban (vouml Verg A 250ndash277 Arg 2 414ndash417

Stat Theb 1 548ndash551) Ezekben a szoumlvegreacuteszletekben azonban csak az azonos toumlrteacutenet

elmeseacuteleacutese miatt szerepel neacutehaacuteny megegyező kulcsszoacute de ez keveacutes ahhoz hogy baacutermelyiket

is a maacutesikra valoacute intertextuaacutelis utalaacutesnak tekintsuumlk A Ganymeacutedeacutest aacutebraacutezoloacute ekphrasisok

eacutertelmezeacutese soraacuten aacuteltalaacuteban felmeruumll annak lehetőseacutege hogy ez a keacutep a hős megistenuumlleacuteseacutere

utal135

Ez az interpretaacutecioacute azonban mindig caacutefolhatoacute azzal az eacutervvel hogy a Ganymeacutedeacutes

elrablaacutesaacutet bemutatoacute koumlpeny toumlbbnyire keveacutesbeacute jelentős szemeacutelyekre keruumll136

vagy ha

valamivel jelentősebbekre is mint a mostani ekphrasis eseteacuteben Hasdrubalra akkor azok

toumlrteacuteneteacutet semmikeacuteppen sem lehet megistenuumlleacuteskeacutent eacutertelmezni Ennek a keacutepnek minden

esetben iacutegy a mostaniban is az ekphrasisban leiacutert maacutesik keacutephez viszonyiacutetva van funkcioacuteja

A leiacuteraacutes szerint a maacutesik keacutep ezuacutettal Odysseuseacutek laacutetogataacutesaacutet aacutebraacutezolja az emberevő

kykloacuteps Polyphemus barlangjaacuteban Ezt a keacutepet a koumlpeny siciliai eredete is magyaraacutezhatja

mivel a mitikus hagyomaacuteny szerint a kykloacutepsok Sicilia szigeteacuten eacuteltek

antrum ingens iuxta quod acus simulavit in ostro

Cyclopum domus hic recubans manantia tabo

corpora letifero sorbet Polyphemus hiatu

circa fracta iacent excussaque morsibus ossa

ipse manu extenta Laertia pocula poscit

permiscetque mero ructatos ore cruores

Sil 15 427ndash432

A keacutet keacutep leiacuteraacutesaacutenak hataacuteraacuten az első ndash mindoumlssze keacutetsoros ndash reacutesz utolsoacute soraacuteban eacutes a

maacutesodik ndash az elsőneacutel haacuteromszor hosszabb hat soros ndash reacutesz első soraacuteban utalaacutes toumlrteacutenik arra az

intexto eacutes acus szavak aacuteltal hogy ezeket a keacutepeket valaki alkotta Az ekphrasisokban leiacutert

keacutepekkel diacutesziacutetett taacutergyaknak sokszor egy isten az alkotoacutejuk a Hasdrubalon leacutevő koumlpeny

eseteacuteben azonban ez valoacutesziacutenűleg nem iacutegy van mert akkor a koumlpenyt az eredeti viselőjuumlknek

a siciliai tyrannosoknak alkotoacute isten minden bizonnyal meg lenne nevezve Az ember aacuteltal

135

RIPOLL 2000 498 136



194

toumlrteacutenő alkotaacutes itt is eacutertelmezhető uacutegy ahogy Hannibal pajzsaacutenak eseteacuteben hogy Roacutema

ellenseacutege moumlgoumltt elsősorban emberek aacutellnak eacutes az istenektől nem kap hateacutekony segiacutetseacuteget137

A Polyphemus eacutes az őt koumlruumllvevő veacuteres emberi csontok szinte maacuter horrorisztikus

leiacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a koumlpeny viselőjeacutenek Hasdrubalnak esetleg koraacutebbi tulajdonosaacutenak

Hannibalnak kegyetlenseacutegeacutere138

vagy az aacuteltala okozott veszteseacutegekre utal Ezt az eacutertelmezeacutest

az is alaacutetaacutemasztja hogy a leiacuteraacutes e reacuteszeacuteben szereplő szavak toumlbbseacutege a Punica 10 koumlnyveacuteben

a Cannae-i csata esemeacutenyeinek leiacuteraacutesa soraacuten is megtalaacutelhatoacute A Paulus halaacutelaacutet megelőző

hasonlatban (Sil 10 293ndash297) talaacuteljuk a letifero (294 sor) eacutes a hiatum (295 sor) szavakat

ahol az elbeszeacutelő egy halaacutelos sebtől (laetifero vulnere) eleső de meacuteg szaacutejaacutet (hiatum)

harapaacutesra nyitoacute tigrishez hasonliacutetja Paulust A manantia corpora tabo szoacutekapcsolat pedig a

Paulus temeteacuteseacutet leiacuteroacute reacuteszben (Sil 10 524ndash577) szerepel (542 sor) igaz meacuteg a consul

temeteacutese előtt a carthagoacutei oldalon elesett harcosokra vonatkoztatva Ugyanakkor a kykloacuteps

leiacuteraacutesaacutet valoacutesziacutenűleg Polyphemus Aeneis-beli leiacuteraacutesa ihlette (Verg A 3 570ndash654) ahol

szinteacuten megtalaacutelhatoacute azoknak a kulcsszavaknak egy reacutesze amelyek Silius Italicus

ekphrasisaacuteban is szerepelnek

A kykloacuteps toumlrteacuteneteacutet bemutatoacute reacutesz utolsoacute keacutet sora azt az epizoacutedot iacuterja le amely szerint

Odysseus leitatta Polyphemust borral eacutes iacutegy meg tudta menteni embereit Raacuteadaacutesul

Polyphemus sietteti sajaacutet veacutegzeteacutet mert a poharat nemcsak elfogadja hanem koumlveteli (poscit)

is Odysseustoacutel Eacuterdekes megfigyelni hogy ide keruumll a pocula szoacute amely inkaacutebb Ganymeacutedeacutes

toumlrteacuteneteacutenek illetve az ő toumlrteacuteneteacutet leiacuteroacute ekphrasisoknak a jellemzője (vouml Ov Met 1 160

Arg 2 417) A Ganymeacutedeacutes-toumlrteacutenet tehaacutet ebben az ekphrasisban is a maacutesik keacutephez

viszonyiacutetva nyeri el eacutertelmeacutet mert iacutegy Odysseus pohaacuternokkaacute vaacutelva paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute

Ganymeacutedeacutesszel Ugyanakkor az egyszemű oacuteriaacutes legyőzeacutese a feacutelszemű Hannibal Scipio aacuteltali

legyőzeacuteseacutere is utalhat139

Ezeacutert a roacutemai hadvezeacuter is paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Odysseusszal eacutes iacutegy

aacutetteacutetelesen Ganymeacutedeacutesszel is ami arra utalhat hogy Scipioacutet a keacutet mitoloacutegiai szereplő egy-egy

fontos jellemzője segiacuteti Hannibal felett aratott győzelmeacuteben az odysseusi lelemeacutenyesseacuteg eacutes

az hogy Iuppiter paacutertfogaacutesaacuteba vette ahogyan Ganymeacutedeacutest is

Viszont mivel a koumlpenyt Hasdrubal viseli a kykloacuteps (ki nem mondott) legyőzeacutese az ő

vereseacutegeacutere eacutes halaacutelaacutera is utalhat Ezt toumlbb szaacutemaacutera kedvezőtlen esemeacuteny is megelőzi illetve

előrejelzi az ellenseacuteg eacuterkezeacutese miatt a Carthago alapiacutetaacutesaacutet feleleveniacutető szertartaacutes befejezetlen

marad imperfectusque deorum cessit honos (Sil 15 437ndash738) Hasdrubalnak fegyvereit

137

LOVATT 2013 177 138

A mű elejeacuten talaacutelhatoacute jellemzeacutese szerint Hannibal ndash a kykloacutepshoz hasonloacutean ndash emberveacuterre szomjazik

penitusque medullis sanguinis humani flagrat sitis (Sil 1 59ndash60) 139

HARRISON 2009 291


195

eldobva kell menekuumllnie (Sil 15 474ndash481)140

pajzsaacutet Scipio győzelmi jelkeacutent fel is ajaacutenlja

Marsnak (Sil 15 491ndash492) Hasdrubalt veacuteguumll Livius eacutes Nero consulok egyesuumllt serege győzi

le miutaacuten Nero tudomaacutest szerez roacutela hogy Hasdrubal megsebesiacutetette az idős Liviust (Sil 15

750ndash760) raacutetaacutemad a pun vezeacuterre eacutes megoumlli majd levaacutegja a fejeacutet (Sil 15 778ndash808) amelyet

ezutaacuten laacutendzsaacutera tűzve elvisznek Hannibalnak (Sil 15 809ndash823)

Ezaacuteltal Hasdrubal feje is laacutetvaacutenyossaacuteggaacute megneacutezni valoacute bdquotaacuterggyaacuterdquo vaacutelik ahogy ő

maga pontosabban a rajta leacutevő koumlpeny is az volt a szertartaacutes soraacuten az ekphrasist koumlvető keacutet

sor tanuacutesaacutega szerint141

conspicuus Siculi Tyrius subteminis arte

gramineas pacem superum poscebat ad aras

Sil 15 433ndash434

Az ekphrasisok eseteacuteben egyeacutebkeacutent is gyakori a keacutepek aacuteltal kivaacuteltott reakcioacute leiacuteraacutesa

baacuter itt most a neacutezeacutesre egyeduumll a conspicuus szoacute utal Ilyenkor jellemző szokott lenni a

feacutelreeacutertő neacutezeacutes is amikor a keacutep szemleacutelője a keacutepen laacutethatoacute szereplők valamelyikeacutevel aacutelliacutetja

paacuterhuzamba magaacutet de teacutevesen Itt is eacuterdekes lenne tudni hogy a szertartaacutest neacutező punok kinek

feleltetik meg magukat Ganymeacutedeacutesnek akit Iuppiter tehaacutet egy nem pun hanem goumlroumlg-

roacutemai azaz ellenseacuteges isten oltalmaz a veacuterengző Polyphemusnak vagy az őt keacutesőbb legyőző

Odysseusnak Mivel a punok győzelemre vaacutegynak ezeacutert ez utoacutebbi a legvaloacutesziacutenűbb ami

termeacuteszetesen teacuteves eacutertelmezeacutes hiszen veacuteguumll ők lesznek a legyőzoumlttek ndash Hasdrubal tehaacutet hiaacuteba

hiacutevja segiacutetseacuteguumll az isteneket Ennek tudataacuteban ironikussaacute vaacutelik az hogy az elbeszeacutelő erre az

epkhrasis előtt eacutes utaacuten is felhiacutevja a figyelmet előszoumlr a pacificans divos (Sil 15 421)

maacutesodszor a pacem superum poscebat (Sil 15 434) szavakkal

15 Scipio pajzsa

Az eposz utolsoacute koumlnyveacuteben a zamai csata megkezdeacutese előtt Silius Italicus a harcosok

kataloacutegusa helyett a keacutet hadvezeacutert Hannibalt eacutes Scipiot jellemzi neacutehaacuteny sorban mivel főkeacutent

rajtuk muacutelt a csata kimenetele

sub tanta cunctis vi telorumque virumque

in ducibus stabat spes et victoria solis

Sil 17 399ndash400

140

A 474 sor Italiam profugus szoacutekapcsolat akaacuter vergiliusi reminiszcenciakeacutent is eacutertelmezhető de miacuteg Aeneas a

sorstoacutel űzve hazaacutet alapiacutetani eacuterkezett Italiaacuteba addig Hasdrubal oumlnszaacutentaacuteboacutel keacuteszuumll oda annak leigaacutezaacutesaacutera 141

LOVATT 2013 185


196

Hannibalt akinek pajzsaacutet Silius Italicus maacuter hosszan bemutatta a Punica maacutesodik

koumlnyveacuteben a biacutebor sziacuten a sisakforgoacuteja eacutes a kardja jellemzi

ibat Agenoreus praefulgens ductor in ostro

excelsumque caput penna nutante levabat

crista rubens saevus magno de nomine terror

praecedit Latioque micat bene cognitus ensis

Sil 17 391ndash394

Scipio jellemzeacuteseacutere pajzsaacutenak leiacuteraacutesa szolgaacutel melyen apja eacutes nagybaacutetyja aacutebraacutezlaacutesa volt

laacutethatoacute

at contra ardenti radiabat Scipio cocco

terribilem ostentans clipeum quo patris et una

caelarat patrui spirantis proelia dira

effigies flammam ingentem frons alta vomebat

Sil 17 395ndash398

A pajzs roumlvid leiacuteraacutesa előtt Scipioacutet is egy sziacuten a skarlaacutet sziacuten (cocco) jellemzi Ezt is

eacutertelmezhetjuumlk Scipio apjaacutera eacutes nagyapjaacutera toumlrteacutenő utalaacutesnak mivel ez a szoacutealak illetve a

radiabat cocco szoacutekapcsolat meacuteg egy helyen fordul elő a műben amikor Scipio Hispaniaacuteban

jaacuteteacutekokat rendez halott apja eacutes nagyapja tiszteleteacutere a kocsiversenyen skarlaacutet sziacutenű

koumlpenyben van az egyik hajtoacute Hiberus Cinyphio rector cocco radiabat Hiberus (Sil 16

354)

A szoumlveg szerint Scipio pajzsa feacutelelmetes volt ami eacutertelmezhető uacutegy mint egy utalaacutes

a pajzsok gyakori funkcioacutejaacutera a bajelhaacuteriacutetaacutesra Scipio apjaacutenak eacutes nagybaacutetyjaacutenak aacutebraacutezolaacutesa

pedig a csalaacutedi szaacutermazaacutes jeloumlleacuteseacutenek szerepeacutet is betoumllti A pajzson talaacutelhatoacute aacutebraacutezolaacutesra a

caelarat igealak utal eacutes mivel ennek Scipio az alanya az ige pedig nem passziacutev formaacuteban

szerepel ahogy ezt inkaacutebb vaacuterni lehetne a mondat uacutegy is eacutertelmezhető mintha Scpio maga

diacutesziacutetette volna a pajzsaacutet Ehhez hasonloacute megfogalmazaacutest a pajzson leacutevő aacutebraacutezolaacutes

keacutesziacuteteacuteseacuteről ezen kiacutevuumll egyeduumll Ovidius Metamorphosesaacuteban olvashatunk Perseus eacutes Phineus

toumlrteacuteneteacuteben ahol az elbeszeacutelő szerint a Gorgoacute-fő megpillantaacutesa miatt keacutesőbb kőveacute dermedő

Nileus sajaacutet maga veacuteste a pajzsaacutet

at Nileus qui se genitum septemplice Nilo

ementitus erat clipeo quoque flumina septem

argento partim partim caelaverat auro



197

Azonban miacuteg Nileus hazug moacutedon veacuteste a Niacutelust a pajzsaacutera hogy a folyoacutetoacutel

szaacutermazoacutenak hitesse magaacutet addig Scipio pajzsaacuten valoacutedi ősei voltak laacutethatoacutek akiknek

aacutebraacutezolaacutesa muacuteltbeli esemeacutenyekre is utal elsősorban a hispaniai hadjaacuteratra ahol mindketten

meghaltak Valoacutesziacutenűleg erre utal a proelia dira kifejezeacutes eacutes az hogy Scipio apja eacutes

nagybaacutetyja a csataacutekroacutel soacutehajtoznak (spirantis) A spiro ige ugyanakkor az aacutebraacutezolaacutes eacutelethű

voltaacutera is vonatkozhat mivel soacutehajtani csak eacutelő emberek tudnak eacutes toumlbb maacutesik ekphrasisban

is szerepel az bdquoolyan mintha eacutelnerdquo fordulat a spiro igeacutevel kifejezve toumlbbek koumlzoumltt peacuteldaacuteul

Hannibal pajzsaacutenak leiacuteraacutesaacuteban Hamilcarral kapcsolatban (vouml Sil 2 430) Ezt a jelenteacutest

erősiacuteti meg a szoumlveghagyomaacutenyban szinteacuten előforduloacute spirantes alak is amely ebben a

formaacuteban nyelvtanilag az effigies szoacute jelzője lenne eacutes meacuteg egyeacutertelműbben fejezneacute ki azt

hogy a keacutepek soacutehajtoznak

Mivel a spiro igeacutenek toumlbb jelenteacutese is van eacutes Scipio pajzsaacuten nem felteacutetlenuumll csak ősei

vesztes harcaacutera toumlrteacutenhetett utalaacutes ezeacutert a spirantis proelia dira fordulat uacutegy is eacutertelmezhető

hogy a bdquovad csataacutektoacutel lelkesuumllnekrdquo A spiro szoacutet ehhez hasonloacute jelenteacutesben hasznaacutelja Silius

Italicus Hasdruballal kapcsolatban is akit testveacutere cselekedetei toumlltenek el buumlszkeseacuteggel

proximus applicito saxosis aggere silvis

tendebat fratris spirans ingentia facta

Hasdrubal

Sil 15 410ndash412

Az ekphrasis veacutegeacuten a 398 sorban nem teljesen egyeacutertelmű hogy a keacutep valamely

szereplője homlokaacutenak ragyogaacutesaacuteroacutel van-e szoacute vagy ez a tagmondat maacuter magaacutera Scipiora

vonatkozik-e Utoacutebbi esetben a flammam ingentem frons alta vomebat szavak Scipio

sisakjaacutenak csillogaacutesaacutet fejezik ki Mindenesetre a homlok ragyogaacutesa mindenkeacuteppen dicsőseacutegre

utal Hasonloacute moacutedon ragyog Augustus halaacutenteacuteka is Vergiliusnaacutel Aeneas pajzsaacutenak

leiacuteraacutesaacuteban

hinc Augustus agens Italos in proelia Caesar

cum patribus populoque penatibus et magnis dis

stans celsa in puppi geminas cui tempora flammas

laeta vomunt patriumque aperitur vertice sidus


Valoacutesziacutenűleg a siliusi eacutes a vergiliusi reacuteszletnek is Homeacuteros Iliasa a forraacutesa ott ugyanis

Diomeacutedeacutes pajzsaacutenak eacutes sisakjaacutenak ragyogaacutesaacuteroacutel olvashatunk (Hom Il 5 1ndash8) Ez a ragyogaacutes

feltehetőleg azt hivatott kifejezni hogy a zamai csataacuteban eacutes tulajdonkeacuteppen az egeacutesz

Punicaacuteban Scipioeacute a veacutegső dicsőseacuteg


198

16 Scipio triumphusa

A Punica cselekmeacutenye Scipio zamai győzelmeacutevel Hannibal visszavonulaacutesaacuteval (Sil 17 597ndash

617) a beacutekefelteacutetelek roumlvid ismerteteacuteseacutevel (Sil 17 618ndash624) eacutes Scipio triumphusaacutenak

leiacuteraacutesaacuteval (Sil 17 625 ndash654) zaacuterul A diadalmenetben amint az szokaacutes volt a legyőzoumltt

neacutepek eacutes vezetőik utaacuten a meghoacutediacutetott vaacuterosok folyoacutek eacutes hegyek keacutepeit vitteacutek

mox victas tendens Carthago ad sidera palmas

ibat et effigies orae iam lenis Hiberae

terrarum finis Gades ac laudibus olim

terminus Herculeis Calpe Baetesque lavare

solis equos dulci consuetus fluminis unda

frondosumque apicem subigens ad sidera mater

bellorum fera Pyrene nec mitis Hiberus

cum simul inlidit ponto quos attulit amnes

sed non ulla magis mentesque oculosque tenebat

quam visa Hannibalis campis fugientis imago

Sil 17 635ndash644

Mivel itt aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacuteroacutel van szoacute ezeacutert erre a reacuteszletre eacutertelemszerűen

ekphrasiskeacutent kell tekintenuumlnk A keacutepek koumlzoumltt Carthago az első amelyet imaacutedkozoacute

mozdulattal tenyereacutet eacuteg feleacute fordiacutetva aacutebraacutezoltak A leiacuteraacutes soraacuten ez az egyetlen olyan

megjegyzeacutes amely a hely megszemeacutelyesiacuteteacuteseacutere eacutes nem foumlldrajzi elhelyezkedeacuteseacutere utal

Carthago utaacuten Hispania koumlvetkezik majd a vilaacutegveacutegi (terrarum finis) Gades A vaacuterost

ugyancsak ezzel a tulajdonsaacutegaacuteval jellemzi Silius a Punica harmadik koumlnyveacutenek elejeacuten finiti

cardine mundi (Sil 3 3) ezaacuteltal a diadalmenetbeli leiacuteraacutes nemcsak a vaacuterost hanem az eposz

cselekmeacutenyeacuteben koraacutebban hozzaacutekapcsoloacutedoacute esemeacutenyeket is feleleveniacuteti Calpe szinteacuten

Hispaniaacuteban talaacutelhatoacute ez egy hegycsuacutecs a Gibraltaacuteri-szorosnaacutel amelyet Hercules oszlopaacutenak

is neveztek Ezt az elbeszeacutelő Hercules munkaacuteinak egykori hataacuterakeacutent jellemzi Ez a

megjegyzeacutes azeacutert fontos mert a roacutemaiak Hannibal elleni haacuteboruacuteja egy herculesi munkaacuteval

feleacuterő vaacutellalkozaacutesnak tekinthető eacutes Scipio is oumlsszemeacuterhető Herculesszel Calpe utaacuten a Baetis-

folyoacute koumlvetkezett majd a Pyrene-hegy csuacutecsa eacutes az Iberus-folyoacute vagyis tovaacutebbra is az

Ibeacuteriai-feacutelszigeten talaacutelhatoacute foumlldrajzi helyekről van szoacute

Az elbeszeacutelő szerint azonban a triumphus szemleacutelőire az a keacutep volt a legnagyobb

hataacutessal amely a menekuumllő Hannibalt aacutebraacutezolta Ez tehaacutet egy minden tekintetet magaacutera vonzoacute

keacutep volt hasonloacutean az egykor a liternumi templom falaacuten leacutevőhoumlz amely Hannibal apjaacutet


199

Hamilacart aacutebraacutezolta hadifogolykeacutent Ezt a paacuterhuzamot figyelembe veacuteve megaacutellapiacutethatjuk

hogy Hannibal valoacuteban nem keruumllhette el azt a sorsot amelyet maacuter a liternumi templom

keacutepeit szemleacutelve is kikoumlvetkeztethetett volna

Hamilcar majd Hannibal megjeleniacuteteacutese a a liternumi tempom leiacuteraacutesaacuteban eacutes az itteni

keacutepleiacuteraacutesok soraacuten az olvasoacuteban a toumlrteacutenet ismeacutetlődeacuteseacutenek eacuterzeacuteseacutet kelti az ekphrasisokban az

ellenseacuteges hadvezeacuterek jelennek meg miacuteg a cselekmeacutenyben a felettuumlk aratott győzelem

alkalmaacuteboacutel tartott diadalmenetek142

A hispaniai helyek leiacuteraacutesaacutet keretbe foglalja Hannibal vaacuterosaacutenak Carthagoacutenak eacutes

magaacutenak Hannibalnak a megjeleniacuteteacutese A neacutezők tekinteteacutet bizonyaacutera azeacutert ez a keacutep vonzotta

leginkaacutebb mert Hannibal legyőzeacutese volt a roacutemaiak szaacutemaacutera a legnagyobb siker ugyanakkor

megkoumlnnyebbuumlleacutes is hogy megszabadultak a veszeacutelytől ndash baacuter Hannibal mielőtt elmenekuumllne

bosszuacutet eskuumlszik hogy amiacuteg eacutel Roacutema nem lesz tőle biztonsaacutegban (Sil 17 606ndash615) Ez utaacuten

az eskuumlje utaacuten vegyuumll el a menekuumllők egy kis csoportjaacuteval sic rapitur paucis fugientum

mixtus (Sil 17 616) A diadalmenetben vitt keacutep tehaacutet erre a menekuumlleacuteseacutere utal vissza mivel

ott is a fugio ige szerepel Joacutellehet Hannibal veszteskeacutent eacutes menekuumllőkeacutent szerepel

megjeleniacuteteacutese a haacuteboruacute koraacutebbi roacutemaiak szaacutemaacutera kedvezőtlen esemeacutenyeit is felideacutezi

A triumphusa soraacuten kocsiban aacutelloacute Scipio is magaacutera vonja a roacutemai polgaacuterok figyelmeacutet

ipse astans curru atque auro decoratus et ostro

Martia praebebat spectanda Quiritibus ora

Sil 17 645ndash646

A Hannibal menekuumlleacuteseacutet megjeleniacutető keacuteppel kapcsolatban azonban sokkal

hangsuacutelyosabb hogy az a figyelem koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll Ez a teacuteny eacutes az hogy a pun vezeacuter

aacutebraacutezolaacutesaacutenak leiacuteraacutesa megelőzi Scipio bemutataacutesaacutet neacutemileg csorbiacutetja a roacutemai hadvezeacuter

dicsőseacutegeacutet ndash ahogy az eposz soraacuten is gyakran Hannibal vaacutelik főszereplőveacute ndash meacuteg ha a Punica

egy Scipio isteni szaacutermazaacutesaacutera valoacute utalaacutessal is zaacuterul (Sil 17 651ndash654)

142

TIPPING 2011 70


200

III Oumlsszefuumlggeacutesek eacutes veacutegkoumlvetkezteteacutesek

E zaacuteroacutefejezet ceacutelkitűzeacutese nem az eddig mondottak oumlsszefoglalaacutesa hanem az egyes

szoumlvegreacuteszletek elemzeacutese soraacuten eacuterveacutenyesiacutetett vizsgaacutelati szempontok alapjaacuten neacutehaacuteny az

ezuumlstkori ekphrasisokra eacuterveacutenyes oumlsszefuumlggeacutes levonaacutesa eacutes tendencia felaacutelliacutetaacutesa Az előzetes

remeacutenyekkel ellenteacutetben de a reaacutelis vaacuterakozaacutesoknak tulajdonkeacuteppen megfelelően veacuteguumll azt

kell mondanunk hogy nincs olyan jellemző amely minden ezuumlstkori ekphrasisra aacuteltalaacutenosan

eacuterveacutenyes lenne ha csak az nem hogy minden egyes leiacuteraacutesnak megvan a maga funkcioacuteja az

adott eposzban amelyben szerepel ndash ez az aacutelliacutetaacutes azonban nem csak az ezuumlstkori eposzok

ekphrasisaira igaz

Ha minden ezuumlstkori ekphrasisra egyetemesen fennaacutelloacute tulajdonsaacuteg nincs is az

elemzeacutesek vizsgaacutelati szempontjai alapjaacuten azeacutert le lehet vonni koumlvetkezteteacuteseket eacutes fel lehet

mutatni jellemző tendenciaacutekat amelyek vagy az ekphrasisok bizonyos tiacutepusaira vagy az egyes

szerzők ekphrasisaira eacuterveacutenyesek

Az ezuumlstkori eposzokban szereplő ekphrasisok legtoumlbbje valamilyen fegyver

leginkaacutebb pajzs leiacuteraacutesa de talaacutelunk neacutehaacuteny kard- eacutes sisakleiacuteraacutest is Mivel a fegyvereken leacutevő

aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacutenak aacuteltalaacuteban az a funkcioacuteja hogy a fegyver tulajdonosaacuteroacutel mondjon el

valamit eacutes mivel a fegyverek viselőit a kataloacutegusok mutatjaacutek be ezeacutert ezek a leiacuteraacutesok az

eposzok kataloacutegust tartalmazoacute koumlnyveire koncentraacuteloacutednak Azaz Valerius Flaccusnaacutel az első

eacutes hatodik miacuteg Statiusnaacutel a negyedik koumlnyvet jellemzik a fegyverleiacuteraacutesok A toumlbb csataacutet is

bemutatoacute Silius Italicusnaacutel a fegyverleiacuteraacutesok nem sűrűsoumldnek egy koumlnyvbe hanem a

cselekmeacuteny kuumlloumlnboumlző pontjain aacuteltalaacuteban egy-egy nagyobb csata elbeszeacuteleacutese előtt

talaacutelkozhatunk veluumlk Ennek koumlvetkezteacuteben Silius Italicus eposzaacuteban van a legtoumlbb

pajzsleiacuteraacutes Az oumlsszes harchoz kapcsoloacutedoacute taacutergyat figyelembe veacuteve ezek leiacuteraacutesai sokkal

nagyobb szaacutemban fordulnak elő a Thebaisban eacutes a Punicaacuteban mint a toumlbbi eposzban de ez az

eposzok tematikaacutejaacutet figyelembe veacuteve tulajdonkeacuteppen nem meglepő A szinteacuten haacuteboruacutes

toumlrteacutenetet elbeszeacutelő Lucanusnaacutel azonban nem talaacutelunk pajzsleiacuteraacutest Igaz az ő eposzaacutera az

ekphrasis eszkoumlzeacutenek hasznaacutelata egyeacutebkeacutent sem jellemző Szinte uacutegy tűnik mintha Lucanus

szaacutendeacutekosan keruumllneacute az aacutebraacutezolaacutesok leiacuteraacutesaacutet Műveacuteben mindoumlssze haacuterom olyan

szoumlvegreacuteszletet talaacutelunk melyet ekphrasisnak tekinthetuumlnk s ezek is mind eacutepuumlletleiacuteraacutesok

Ennek feltehetőleg az eposzműfaj meguacutejiacutetaacutesaacutera valoacute toumlrekveacutese az oka azaz Lucanus

valoacutesziacutenűleg fontosabbnak tartotta az eacuterzeacutekletes elbeszeacuteleacutest mint a keacutepek vagy aacutebraacutezolaacutesok

leiacuteraacutesaacutet


201

Sajaacutetos helyzetuumlk miatt keveacutesbeacute van eacutertelme bevonni a tendenciaacutek vizsgaacutelataacuteba a

Homeacuteros Iliasaacutet oumlsszefoglaloacute Ilias Latinaacutet eacutes Statius befejezetlenuumll maradt Achilleiseacutet de

annyit ezekről a művekről is elmondhatunk hogy a bennuumlk szereplő egy-egy aacutebraacutezolaacutesleiacuteraacutes

az eposzokban legtipikusabb ekphrasis vagyis pajzsleiacuteraacutes

Az aacutebraacutezolaacutest leiacuteroacute ekphrasisok koumlzoumltt előfordul meacuteg neacutehaacuteny koumlpeny- eacutes serlegleiacuteraacutes

illetve talaacutelkozhatunk meacuteg egy-egy nyaklaacutenc- szemfedő- eacutes hajoacuteleiacuteraacutessal is Toumlbbnyire ezek is

a taacutergy tulajdonosaacutenak vagy a rajta leacutevő keacutep neacutezőjeacutenek valamely tulajdonsaacutegaacuteval esetleg

sorsaacuteval hozhatoacutek oumlsszefuumlggeacutesbe Aacuteltalaacuteban hasonloacute funkcioacuteja van a szoborleiacuteraacutesoknak is

Az eacutepuumlletleiacuteraacutesok leggyakrabban templomokat mutatnak be de ezekből oumlsszesseacutegeacuteben

joacuteval kevesebb van mint az aacutebraacutezolaacutesokat leiacuteroacute ekphrasisokboacutel Ugyanakkor az is igaz hogy

az eacutepuumlletleiacuteraacutesok toumlbbseacutege valoacutejaacuteban az eacutepuumlletekben vagy az eacutepuumlleteken leacutevő aacutebraacutezolaacutesok

leiacuteraacutesa Eacuterdekes megfigyelni hogy a legtoumlbb eacutepuumlletleiacuteraacutes is Silius Italicusnaacutel talaacutelhatoacute

(oumlsszesen neacutegy) habaacuter ebben ndash ahogy a pajzsleiacuteraacutesok nagy szaacutemaacuteban is ndash keacutetseacutegtelenuumll

szerepet jaacutetszik az eposz hossza is

Az aacutebraacutezolaacutesokat bemutatoacute ekphrasisok eseteacuteben a leiacutert keacutep toumlbbnyire valamilyen

mitoloacutegiai toumlrteacutenetet jeleniacutet meg Ez a mitoloacutegiai teacutemaacutejuacute eposzok eseteacuteben nem meglepő de a

toumlrteacuteneti taacutergyuacute Punicaacuteban is csak keveacutessel toumlbb a toumlrteacutenelmi mint a mitoloacutegiai esemeacutenyt

bemutatoacute keacutep leiacuteraacutesa Iacutegy feltehető hogy Silius Italicust a koraacutebbi eposzok mitoloacutegiai teacutemaacutet

feldolgozoacute leiacuteraacutesai is befolyaacutesoltaacutek abban hogy joacute neacutehaacuteny esetben ő is mitoloacutegiai taacutergyuacute

aacutebraacutezolaacutest iacuterjon le a Punica egyes ekphrasisaiban

Amint sok pajzsleiacuteraacutes eseteacuteben emliacutetettuumlk az oacutekori pajzsok diacutesziacuteteacuteseinek egyik

gyakori funkcioacuteja volt a viselője szaacutermazaacutesaacutera valoacute utalaacutes Ezt a funkcioacutet az esetek

toumlbbseacutegeacuteben az eposzokban leiacutert pajzsok is betoumlltik Valerius Flaccusnaacutel eacutes Statiusnaacutel

elsősorban a kataloacutegusban bemutatott pajzsok (vagy sisakok harci jelveacutenyek) szaacutermazaacutesjeloumllő

funkcioacutejuacuteak miacuteg Silius Italicusnaacutel szinte az oumlsszes

Az oacutekori pajzsokon leacutevő aacutebraacutezolaacutesok tovaacutebbi funkcioacuteja lehetett az ellenseacuteg

megreacutemiacuteteacutese Erről az eposzok fegyverleiacuteraacutesaiban a szaacutermazaacutesjeloumlleacutesneacutel csak joacuteval kevesebb

Valerius Flaccusnaacutel mindoumlssze kettő Statiusnaacutel eacutes Silius Italicusnaacutel pedig csak oumlt vagy hat

ekphrasisban van szoacute Az apotropaikusnak leiacutert fegyverek ha nem is mindig de legtoumlbbszoumlr a

szaacutermazaacutesjeloumllő kategoacuteriaacuteba is beletartoznak

Neacutehaacuteny esetben az ekphrasisban leiacutert keacutepen kiacutevuumll a keacutepet neacutező szereplő reakcioacutejaacutet is

megismerjuumlk Elsősorban akkor ha a neacutező főszereplő vagy az eposz fontos szereplője Iacutegy

Valerius Flaccusnaacutel az Argo hajoacutet neacutező Iason reakcioacutejaacuteroacutel olvashatunk eacutes ugyanő eacutertelmezi

majd a Cyzicus kiraacutely serlegeacuten laacutethatoacute keacutepeket is A Thebaisban Theseus az Achilleisben


202

pedig Achilles pajzsaacutenak leiacuteraacutesaacutenaacutel tudjuk meg hogy az adott szereplő hogyan viszonyult a

pajzson laacutethatoacute keacutephez (ami Achilles eseteacuteben sajaacutet maga tuumlkoumlrkeacutepe) A Punicaacuteban Hannibal

reakcioacutejaacuteroacutel toumlbbszoumlr is szoacute esik a carthagoacutei Dido-templom a pun vezeacuternek ajaacutendeacutekozott

pajzs a gadesi templom eacutes a liternumi templom leiacuteraacutesaacutenaacutel Silius Italicus ezeken kiacutevuumll Scipio

triumphusa elbeszeacuteleacutesekor azt is megemliacuteti hogy a neacutezőkre milyen nagy hataacutessal volt a

menekuumllő Hannibal diadalmenetben vitt keacutepe

Az ekphrasisokban leiacutert keacutepek (vagy keacutepkeacutent leiacutert toumlrteacutenetek) nagyon gyakran

proleptikus azaz előreutaloacute szerepűek Ezeacutert a leiacutert keacutep szemleacutelőjeacutenek sok esetben az a

reakcioacuteja hogy megproacutebaacutelja eacutertelmezni is amit laacutet A szereplők iacutegy bizonyos esetekben

magukra is vonatkoztatjaacutek az aacutebraacutezoltakat eacutes akaacuter koumlvetkeztethetneacutenek vagy koumlvetkeztetnek

is sorsukra de toumlbbnyire nem eacutertelmezik helyesen vagy feacutelreeacutertik a laacutetottakat

Valerius Flaccus eacutes Statius ekphrasisainak valamivel toumlbb mint fele Silius

Italicuseacuteinak kb keacutetharmada eacutertelmezhető proleacutepsziskeacutent Az előreutalaacutes toumlbb esetben a

fordiacutetott oumlntuumlkroumlzeacutesnek elnevezett moacutedon toumlrteacutenik azaz az ekphrasisban leiacutert keacutep a szereplő

sorsaacuteval ellenteacutetes toumlrteacutenetet jeleniacutet meg (ezeacutert is fordulhat elő hogy neacutezője feacutelreeacuterti) Az

Argonauticaacuteban csak a Cyzicus kelyheacuten talaacutelhatoacute aacutebraacutezolaacutes leiacuteraacutesa eacutertelmezhető ilyen moacutedon

a Thebaisban eacutes a Punicaacuteban viszont oumlt vagy hat ekphrasis is előbbiben ezek mindegyike

fegyverleiacuteraacutes (elsősorban a negyedik koumlnyv kataloacutegusaacutenak pajzsleiacuteraacutesai tartoznak ide) miacuteg az

utoacutebbiban neacutehaacuteny templomleiacuteraacutesban bemutatott keacutepet is fordiacutetott oumlntuumlkroumlzeacutesnek tekinthetuumlnk

Az aacutebraacutezolaacutesokat leiacuteroacute ekphrasisok eseteacuteben alig jellemző a keacutepiseacutegre a keacutep keacutep

voltaacutera toumlrteacutenő utalaacutes A haacuterom aacutebraacutezolaacutesleiacuteraacutest tartalmazoacute nagyeposz (az Argonautica a

Thebais eacutes a Punica) mindegyikeacuteben csak egy-keacutet alkalommal lehet ezzel a jelenseacuteggel

talaacutelkozni Ehhez hasonloacutean csak egyszer vagy keacutetszer fordul elő a leiacutert keacutep eacutelethűseacutegeacutenek

hangsuacutelyozaacutesa Valerius Flaccusnaacutel eacutes Silius Italicusnaacutel utoacutebbinaacutel ndash feltehetőleg nem

veacuteletlenuumll ndash eacuteppen a keacutet főszereplő Hannibal eacutes Scipio pajzsaacutenak leiacuteraacutesa eseteacuteben

Mindezekkel szemben a vizualitaacutest fontosnak tartoacute Statius Thebaisaacuteban tiacutez alkalommal azaz

az eposz ekphrasisainak csaknem feleacuteben (ha csak az aacutebraacutezolaacutesokat leiacuteroacutekat vesszuumlk

figyelembe akkor azoknak toumlbb mint feleacuteben) talaacutelhatoacute utalaacutes a leiacutert keacutep eacutelethűseacutegeacutere

Ahogy az egyes szoumlvegreacuteszletek elemzeacutese soraacuten maacuter toumlbbszoumlr laacutettuk az ekphrasisok

alapjaacuten a leiacutert keacutepek elrendezeacutese aacuteltalaacuteban nem rekonstruaacutelhatoacute Ennek elleneacutere toumlbb

ekphrasis is utal valamilyen szoacuteval vagy kifejezeacutessel a keacutepek elrendezettseacutegeacutere Ez az utalaacutes

toumlbbnyire neacutevmaacutesokkal (leginkaacutebb a hic mutatoacute neacutevmaacutessal) vagy kuumlloumlnfeacutele

hataacuterozoacuteszavakkal (pl ubi contra) toumlrteacutenik neacuteha pedig olyan fordulatokkal amelyek

neacutemelyike az Aeneis egy-egy ekphrasisaacuteban szerepelt ilyen kifejezeacutesek peacuteldaacuteul az urbe fuit


203

(media) az in foribus illetve a parte alia Ezek a szavak eacutes kifejezeacutesek aacuteltalaacuteban toumlbb

ezuumlstkori eposzban is előfordulnak Azaz ha az elbeszeacutelők utalni akarnak a leiacutert keacutepek

elhelyezkedeacuteseacutere akkor ahhoz toumlbbnyire ezeket a Vergilius oacuteta bevett fordulatokat

hasznaacuteljaacutek

A nagy koumlltőelődoumlk Homeacuteros Vergilius eacutes Ovidius eposzai eacutertelemszerűen

ekphrasisok tekinteteacuteben is mintaacuteul szolgaacuteltak az ezuumlstkori szerzőknek Valerius Flaccus

eseteacuteben a lista kiegeacutesziacutetendő Apollonios Rhodios Argonauticaacutejaacuteval A pajzsleiacuteraacutesok koumlzuumll joacute

neacutehaacuteny a homeacuterosi pajzsleiacuteraacutessal illetve Aeneas vagy Turnus pajzsaacutenak leiacuteraacutesaacuteval hozhatoacute

oumlsszefuumlggeacutesbe miacuteg a templomok leiacuteraacutesaacutenak gyakran valamelyik Aeneisben talaacutelhatoacute

templomleiacuteraacutes a mintaacuteja az ősszobrok vagy ősoumlk szobrait is tartalmazoacute templomok

bemutataacutesa pedig toumlbbszoumlr is az Aeneisben szereplő Latinus kiraacutely palotaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacuteval

mutat hasonloacutesaacutegot Az előkeacuteppel valoacute oumlsszefuumlggeacutes intertextuaacutelis utalaacutesok formaacutejaacuteban is

megnyilvaacutenulhat de sokkal gyakoribb hogy csak motivikus szinten vannak meg a

hasonloacutesaacutegok eacutes az ekphrasisok nagy toumlbbseacutege nem koumlthető konkreacutet előkeacutephez Az ezuumlstkori

eposzszerzőknek tehaacutet az elődoumlk koumlveteacuteseacuten tuacutel illetve koumlveteacutese mellett sokkal fontosabb volt

az hogy a műveikben leacutevő ekphrasisokat a sajaacutet maguk eacutes eposzaik irodalmi igeacutenyeihez eacutes

ceacuteljaihoz igaziacutetsaacutek


204

Bibliograacutefia

Az ideacutezett eacutes emliacutetett antik auctorok bibliograacutefiaacuteja

ANTONIUS LIBERALIS Les Meacutetamorphoses ed PAPATHOMOPOULOS M Paacuterizs 1968

APOLLODORUS Bibliotheca Vol 1ndash2 ed FRAZER J G Cambridge ndash London 1921

APOLLONIOS RHODIOS Argonautica ed RACE W H Cambridge ndash London 2008

BAEBII ITALICI Ilias Latina Introduzione edizione critica traduzione italiana e commento

ed SCAFFAI M Bologna 1982

BAEBIUS ITALICUS Ilias Latina In BAEHRENS A ndash VOLLMER F ed Poetae Latini Minores

Vol 3 Lipsiae 1913 3ndash59

CALPURNIUS SICULUS Eclogae In DUFF I J V ndash DUFF A M ed Minor Latin Poets

Cambridge ndash London 1982

CICERO MARCUS TULLIUS De natura deorum Academica with an English translation by H

RACKHAM Cambridge ndash London 1979

CICERO MARCUS TULLIUS De ratione dicendi ad C Herennium ed ACHARD G Paris 1989

CURTIUS RUFUS QUINTUS Historiae ed LUCARINI C M Berlin 2009

HERODOTI Historiae Vol 1ndash2 recognovit brevique adnotatione critica instruxit Carolus

HUDE Oxford 1930

HOMEROS Odyssey 1 and 2 translation introduction and commentary by Peter JONES Oxford

1991

HOMEROS The Iliad with an English translation by A T MURRAY Vol 1ndash2 Cambridge ndash

London 1960ndash1963

HORATIUS FLACCUS QUINTUS Satires epistles and ars poetica with an English translation by

H Rushton FAIRCLOUGH Cambridge ndash London 1991

HYGINUS CAIUS IULIUS Fabularum liber ed MARSHALL P K Stutgardiae 1993

LUCANUS MARCUS ANNAEUS The civil war Pharsalia with an English translation by J D

DUFF Cambridge ndash London 1969

MARTIALIS MARCUS VALERIUS Epigrams ed BAILEY D R S Cambridge ndash London 1993

NIKOLAOS Progymnasmata ed FELTEN J Leipzig 1913 Rhaetores Graeci Vol 11

OVIDIUS NASO PUBLIUS Tristia with an English translation by Arthur Leslie WHEELER



205

OVIDIUS NASO PUBLIUS Metamorphoses with an English translation by Frank Justus

MILLER Vol 1ndash2 Cambrdige ndash London 1933ndash1936

PAUSANIAS Graeciae descriptio with an English translation by W H S JOHNS ndash H A

OMEROD Cambridge ndash London 1918

PLINIUS CAECILIUS SECUNDUS Epistularum libri decem ed MYNORS R A B Oxford 1963

QUINTILIANUS MARCUS FABIUS The institutio oratoria of Quintilian with an English

translation by H E BUTLER Vol 1ndash4 Cambridge ndash London 1953ndash1960

SILIUS ITALICUS Punica ed DELZ J Stutgardiae 1987

STATIUS PUBLIUS PAPINIUS Silvae ed BAILEY D R S Cambridge ndash London 2003

STATIUS PUBLIUS PAPINIUS Thebaid 1ndash7 ed BAILEY D R S Cambridge ndash London 2003


STATIUS PUBLIUS PAPINIUS Thebaid IX edited with an English translation and commentary

by Michael DEWAR Oxford 1991

STRABON The geography of Strabo with an English translation by Horace Leonard JONES

Vol 1ndash8 Cambridge ndash London 1949ndash1955

TACITUS PUBLIUS CORNELIUS Historiae recognovit brevique adnotatione critica instruxit C

D FISHER aedis Christi alumnus Oxford 1982

THEON AILIOS Progymnasmata ed PATILLON M Paris 1997

TITI LIVI Ab urbe condita Vol 1ndash6 recognovit brevique adnotatione critica instruxit P G

Walsh Oxford 1964ndash1999

VALERI MAXIMI Facta et dicta memorabilia Vol 1ndash2 ed BRISCOE J Stutgardiae 1998

VALERIUS FLACCUS Argonautica with an English translation by J H MOZLEY Cambridge ndash

London 1928

VERGILIUS MARO PUBLIUS Virgil Vol 1ndash2 ed GOOLD G P Cambridge ndash London 2001ndash

2002

A Bevezeteacutesben ideacutezett vagy emliacutetett irodalmi művek bibliograacutefiai adatai

Beowulf ELTE Anglisztika Tanszeacutek Budapest 1994 Fordiacutetotta SZEGŐ Gyoumlrgy

Csokonai Viteacutez Mihaacutely Dorottya vagyis a daacutemaacutek diadalma a Faacutersaacutengon In Uő Vaacutelogatott

versek Az oumlzvegy Karnyoacuteneacute Dorottya Euroacutepa Diaacutekkoumlnyvtaacuter Euroacutepa Budapest 2001

203

ECO Umberto A roacutezsa neve Euroacutepa Budapest 2012 Fordiacutetotta BARNA Imre


206

FARKAS Peacuteter Johanna (Cold song) Magvető Budapest 2011

GYURKOVICS Tibor Extaacutezis 107 keacutep ndash 107 vers Kraacuteter Műhely Egyesuumllet Budapest 2001

HALE Benjamin Bruno Littlemore fejlődeacutestoumlrteacutenete Magvető 2012 Fordiacutetotta GAacuteLLA Noacutera

KAFKA Franz A per Budpaest 1968 Fordiacutetotta SZABOacute Ede

KRASZNAHORKAI Laacuteszloacute ndash Max NEUMANN AacutellatVanBent Magvető Budapest 2010

LATIMER Tom A test bűnei Fapadoskoumlnyv Kiadoacute Budapest 2013

TASSO Torquato A megszabadiacutetott Jeruzsaacutelem Szent Istvaacuten Taacutersulat Budapest 2013

Fordiacutetotta HAacuteRS Ernő

Szakirodalom

ADAMIETZ 1976 =

ADAMIETZ J Zur Komposition der Argonautica des Valerius Flaccus Muumlnchen 1976

ADAMIK 2002 =

ADAMIK T A roacutemai irodalom az ezuumlstkorban Budapest 2002

AHL ndash DAVIS ndash POMEROY 1986 =

AHL F M ndash DAVIS M A ndash POMEROY A Silius Italicus ANRW II 324 (1986) 2492ndash2561

AHL 1976=

AHL F M Lucan an introduction Ithaca and London 1976

ARANY 1962=

ARANY J Zriacutenyi eacutes Tasso In ARANY Jaacutenos Proacutezai művek 1 (sar KERESZTURY M) Arany

Jaacutenos oumlsszes művei 10 Budapest 1962 330ndash439

ARIEMMA 2007=

ARIEMMA E Visitare i templi ripensamenti virgiliani (e lucanei) nei Punica di Silio Italico

CentoPagine 1 (2007) 18ndash29

ASQUITH 2001=


207

ASQUITH H C A Silver epic catalogues Diss Durham 2001

AUGOUSTAKIS 2005 =

AUGOUSTAKIS A Two Greek Names in Silius Italicus Punica RhM 148 (2005) 222ndash224

AUGOUSTAKIS 2010 =

AUGOUSTAKIS A Motherhood and the Other Fashioning Female Power in Flavian Epic

Oxford 2010

AUMONT 1968 =

AUMONT J Caton en Libye (Lucain Pharsale IX 294-949) REA 70 (1968) 304ndash320

BAEHRENS A Poetae Latini Minores Lipsiae 1879ndash1881

BAIER 2001 =

BAIER T Valerius Flaccus Argonautica Buch VI Einleitung und Kommentar Muumlnchen

2001

BAIER 2004 =

BAIER T Ekphraseis und Phantasiai bei Valerius Flaccus Die Werbung der Argonauten

und der Bau der Argo (Arg 1100ndash155) In SPALTENSTEIN F (ed) Untersuchungen zu

den Argonautica des Valerius Flaccus Ratis omnia vincet III Muumlnchen 2004 11ndash23

BAIER 2007 =

BAIER T LAra Clementiae nella Tebaide di Stazio (XII 481ndash518) Aevum 81 (2007) 159ndash

70

BAL 1998 =

BAL M A leiacuteraacutes mint narraacutecioacute In THOMKA B (ed) Narratiacutevaacutek 2 Toumlrteacutenet eacutes fikcioacute

Budapest 1998 135ndash171

BARNES 1981 =


208

BARNES W R The Trojan War in Valerius Flaccus Argonautica Hermes 109 (1981) 360ndash

370

BASTET 1970 =

BASTET FL Lucain et les Arts In DURRY M (ed) Lucain VandoeuvresndashGenegraveve 1970

119ndash158

BERCHEM 1967 =

BERCHEM D Sanctuaires drsquoHercule-Melqart Syria 44 (1967) 73ndash109

BERNSTEIN 2013 =

BERNSTEIN N W Distat opus nostrum sed fontibus exit ab isdem Declamation and Flavian

epic In MANUWALD G ndash VOIGT A (ed) Flavian Epic Interactions Berlin 2013

139ndash156

BOEHM 1998 =

BOEHM G A keacutepleiacuteraacutes A keacutep eacutes a nyelv hataacuterairoacutel In THOMKA B (ed) Narratiacutevaacutek 1

Keacutepleiacuteraacutes keacutepi elbeszeacuteleacutesKeacutepelemzeacutes Budapest 1998 19ndash37

BRENNAN 1969=

BRENNAN DB Cordus and the Burial of Pompey CPh 64 (1969) 103ndash104

BROCCIA 1992 =

BROCCIA G Prolegomeni allOmero Latino Macerata 1992

BRUERE 1959 =

BRUERE R T Color Ovidianus in Silius Punica 8ndash17 CPh 54 (1959) 228ndash245

BURCK 1979 =

BURCK E Das roumlmische Epos Darmstadt 1979

BURGESS 1972 =

BURGESS J F Statius Altar of Mercy CQ 22 (1972) 339ndash349

CAMPUS 2003 =


209

CAMPUS A Silius Italicus Punica II 391ndash456 lo scudo di Annibale RAL 14 (2003) 13ndash42

CANCIKndashSCHNEIDER =

CANCIKndashSCHNEIDER (ed) Der neueu Pauly Stuttgart 1996ndash2003

CARDERI 2008 =

CARDERI F Le ekphraseis di Valerio Flacco tra novitagrave e tradizione Hermes 136 (2008)

214ndash226

CARRIER 1987 =

CARRIER D Ekphrasis and Interpretation Two Modes of Art History Writing BJA 27

(1987) 20ndash31

CHASE 1902 =

CHASE G H The shield devices of the Greeks HSCPh 13 (1902) 61ndash127

CHINN 2011=

CHINN C Nec discolor amnis Intertext and Aesthetics in Statiusrsquo Shield of Crenaeus (Theb

9332ndash338) Phoenix 64 (2011) 148ndash169

COMOTTI 1989 =

COMOTTI G Musik in Greek and Roman Culture Baltimore 1989

CORSANO 2013 =

CORSANO D A keacutep fogalma Első Szaacutezad 2013 nyaacuter 305ndash316 a tanulmaacuteny eleacuterhetőseacutege a

csak online megjelenő folyoacuteiratban

httpepaoszkhu016000163900010pdfEPA01639_elso_szazad_2013_nyar_305-

316pdf

CROISILLE 1982 =

CROISILLE J M Poeacutesie et Art Figureacute de Neacuteron aux Flaviens Recherches sur lIconographie

et la Correspondance des Arts agrave lEacutepoque Imperiale Bruxelles 1982

DAMSTEacute 1921 =


210

DAMSTEacute PH Ad C Valerii Flacci Argonautica Mnemosyne 49 (1921) 82ndash101 118ndash135

261ndash268 383ndash405

DE JONG 2014 =

DE JONG I J F Narratology and Classics Oxford 2014

DELARUE 1989 =

DELARUE F Le palais de Sommeil dOvide aacute Stace Lalies 10 (1989) 405ndash410

DEVALLET 1992 =

DEVALLET G La description du bouclier dHannibal chez Silius Italicus (Punica 2395ndash456)

In WORONOFF M (ed) Lunivers eacutepique Rencontres avec lAntiquiteacute classique 2

Paris 1992 189ndash199

DEWAR 1991 =

DEWAR M Thebaid IX edited with an English translation and commentary Oxford 1991

DEacuteZSI 1932 =

DEacuteZSI L (ed) Vilaacutegirodalmi lexikon Budapest 1932

DICK 1965 =

DICK B F The Role of the Oracle in Lucanrsquos De bello civili Hermes 93 (1965) 460ndash466

DINTER 2009 =

DINTER M T Epic from Epigram The Poetics of Valerius Flaccus Argonautica AJPh 130

(2009) 533ndash566

DUSSAUD 1946ndash48 =

DUSSAUD R Melkart Syria 25 (1946ndash48) 205ndash230

ELSNER 1995 =

ELSNER J Art and the Roman Viewer Cambridge 1995

ELSNER 2002 =


211

ELSNER J The Genres of Ekphrasis Ramus 31 (2002) 1ndash18

FABER 2006 =

FABER R A The Description of Crenaeus Shield in Thebais IX 332ndash338 and the theme of

divine deception Latomus 65 (2006) 108ndash114

FEENEY 1991 =

FEENEY D C The gods in epic poets and critics of the classical traditon Oxford 1991

FERENCZI 2003 =

FERENCZI A Valerius Flaccus eacutes az epikus hagyomaacuteny Budapest 2003

FERNANDELLI 2000 =

FERNANDELLI M Statius Thebaid 4165ndash72 and Euripides Phoenissae 1113ndash18 SO 75

(2000) 89ndash98

FONESCA 1992 =

FONESCA A L La Ilias Latina en los manuscritos S III 16 Biblioteca del Monasterio de San

Lorenzo de El Escorial 122 Archivo Capitular de Burgo de Osma 72 Biblioteca

Universitaria de Salamanca CFC(L) 2 (1992) 41ndash56

FOWLER 1991 =

FOWLER D P Narrate and Describe The Problem of Ekphrasis JRS 81 (1991) 25ndash35

FOWLER 2000 =

FOWLER Don Even Better than the Real Thing A Tale of Two Cities In UŐ Roman

Constructions Readings in Postmodern Latin Oxford University Press Usa 2000 86ndash

107

FRANK 1965 =

FRANK E La composizione della Tebaide di Stazio RIL 99 (1965) 309ndash318

FRANK 1974 =


212

FRANK E Works of Art in the Epics of Valerius Flaccus and Silius Italicus RIL 108 (1974)

837ndash844

FRATANTUONO 2004 =

FRATANTUONO L Harum Vnam Didos Requiem for Pallas Latomus 63 (2004) 857ndash863

FUCHS 1967 =

FUCHS H Apollo in der Schildbeschreibung der Ilias Latina MH 24 (1967) 57ndash58

GALLI 2007

GALLI D Valerii Flacci Argonautica I Muumlnchen 2007

GEORGACOPOULOU 1996 =

GEORGACOPOULOU S A Argia e il monile di Armonia secondo Stazio PP 51 (1996) 345ndash

350

GERVAIS 2013 =

GERVAIS K Statius Thebaid 2 Diss Dunedin 2013

GETTY 1936 =

GETTY R J The Date of Composition of the Argonautica of Valerius Flaccus CPh 31 (1936)

53ndash61

GIBSON 2005 =

GIBSON B Hannibal at Gades Silius Italicus 31ndash60 Papers of the Langford Latin Seminar

12 (2005) 177ndash195

GOODMAN 1988 =

GOODMAN N Languages of Art IndianapolisndashCambridge 1988

GRAF 1995 =


213

GRAF F Ekphrasis Die Entstehung der Gattung in der Antike In BOEHM G ndash

PFOTENHAUER H (ed) Beschreibungskunst ndash Kunstbeschreibung Ekphrasis von der

Antike bis zur Gegenwart Muumlnchen 1995 143ndash155

HAGSTRUM 1958 =

HAGSTRUM J H The Sister Arts The Tradition of Literary Pictorialism Chicago 1958

HARRISON 2009 =

HARRISON S J Picturing the Future Again Proleptic Ekphrasis in Siliusrsquo Punica In

AUGOUSTAKIS A (ed) Brills Companion to Silius Italicus LeidenndashBoston 2009

279ndash292

HARRISON 2013 =

HARRISON S J Proleptic Ekphrasis in Flavian Epic Statius and Valerius In MANUWALD

G ndash VOIGT A (ed) Flavian Epic Interactions Berlin 2013 215ndash228

HARRISON 1992 =

HARRISON SJ The Arms of Capaneus Statius Thebaid 4165ndash77 CQ 42 (1992) 247ndash252

HEFFERNAN 1993 =

HEFFERNAN J Museum of Words The Poetics of Ekphrasis from Homer to Ashbery

Chicago 1993

HEERINK 2014 =

HEERINK M Valerius Flaccus Virgil and the Poetics of Ekphrasis In HEERINK M ndash

MANUWALD G (ed) Brillrsquos Companion to Valerius Flaccus LeidenndashBoston 2014 72ndash

95

HERMANN 1947 =

HERMANN L Recherches sur lIlias Latina AC 16 (1947) 247ndash251

HORSFALL 2003 =

HORSFALL N Virgil Aeneid 11 a commentary Leiden 2003

JUHNKE 1972 =


214

JUHNKE H Homerisches in roumlmischer Epik Flavischer Zeit Muumlnchen 1972

KEITH 2007 =

KEITH A M Imperial Building Projects and Architectural Ecphrases in Ovidrsquos

Metamorphoses and Statiusrsquo Thebaid Mouseion 7 (2007) 1ndash26

KIRAacuteLY I (ed) Vilaacutegirodalmi lexikon Budapest [koumltetenkeacutent elteacuterő eacutevben]

KISSEL 1979 =

KISSEL W Das Geschichstbild des Silius Italicus Frankfunt am Main 1979

KLEYWEGT 1986 =

KLEYWEGT A J Praecursoria Valeriana I Mnemosyne 39 (1986) 313ndash349

KLEYWEGT 1988 =

KLEYWEGT A J Praecursoria Valeriana III Mnemosyne 41 (1988) 355ndash372

KLEYWEGT 1991 =

KLEYWEGT A J Die anderen Argonauten In KORN M ndash TSCHIEDEL H J (ed) Ratis

omina vincet Untersuchungen zu den Argonautica des Valerius Flaccus Hildesheim

1991 225ndash237

KLEYWEGT 2005 =

KLEYWEGT A J Valerius Flaccus Argonautica Book I a commentary LeidenndashBoston

2005

KOPECZKY 2012 =

KOPECZKY R C Flaminius alakja Silius Italicusnaacutel A Piliscsabaacuten 2012-ben a X Magyar

Oacutekortudomaacutenyi Konferenciaacuten elhangzott előadaacutes publikaacutelatlan szoumlvege

KOZAacuteK 2012[a] =

KOZAacuteK D Achilles maacutesik pajzsa Hagyomaacuteny eacutes eacutertelmezeacutes Statius Achilleiseacuteben Budapest

2012

KOZAacuteK 2012[b] =


215

KOZAacuteK D Emleacutekezet eacutes (oumln)reprezentaacutecioacute Theseus pajzsaacutenak ekphrasisa Statius

Thebaisaacuteban In Irodalom eacutes keacutepzőműveacuteszet a korai csaacuteszaacuterkorban Debrecen 2012

63ndash74

KRIEGER 1992 =

KRIEGER M Ekphrasis The Illusion of the Natural Sign Baltimore 1992

KRUumlGER 1998 =

KRUumlGER P Bevezeteacutes a műveacuteszettoumlrteacuteneti elbeszeacuteleacuteskutataacutesba a festeacuteszet eacutes koumllteacuteszet

hataacuterai In THOMKA B (ed) Narratiacutevaacutek 1 Keacutepleiacuteraacutes keacutepi elbeszeacuteleacutesKeacutepelemzeacutes


KURMAN 1974 =

KURMAN G Ecphrasis in Epic Poetry Comparative Literature 26 (1974) 1ndash13

LAUDIZI 1989 =

LAUDIZI G Silio Italico Il passato tra mito e restaurazione etica Galatina 1989

LESSING 1999 =

LESSING G E Laokooacuten Budapest 1999

LOVATT 2002 =

LOVATT H Statius Ecphrastic Games Thebais 6531ndash47 Ramus 31 (2002) 73ndash90

LOVATT 2013 =

LOVATT H The Epic Gaze Vision Gender and Narrative in Ancient Epic Cambridge 2013

MAKOWSKI 1977 =

MAKOWSKI J F Oracula Mortis in the Pharsalia CPh 72 (1977) 193ndash202

MALCOVATTI 1969 =

MALCOVATTI E Silio Italcio e il mito tebano RIL 103 (1969) 778ndash783

MANUWALD 1998 =


216

MANUWALD G Die Bilder am Tempel in Kolchis In EIGLER U (ed) Ratis omina vincet

neue Untersuchungen zu den Argonautica des Valerius Flaccus (Zetemata 98)

Muumlnchen 1998 307ndash319

MANUWALD 2009 =

MANUWALD G History in Pictures Commemorative Ecphrases in Silius Italicus Punica

Phoenix 63 (2009) 38ndash57

MARKS 2014 =

MARKS R Statio-Silian Relations in the Thebaid and Punica 1ndash2 CP 109 (2014) 130ndash139

MAROacuteT 1964 =

MAROacuteT K Az epopeia helye a hősi epikaacuteban Budapest 1964

MCNELIS 2008 =

MCNELIS C Ut Sculptura Poesis Statius Martial and the Hercules Epitrapezios of

Novius Vindex AJPh 129 (2008) 255ndash276

MIERSE 2004 =

MIERSE W E The Architecture of the Lost Temple of Hercules Gaditanus and Its Levantine

Associations AJA 108 (2004) 545ndash576

MILIAacuteN 2009[a] =

MILIAacuteN-BOGYAI R O Az ekphraszisz fikcioacutei Elmeacuteleti toumlrteacuteneti eacutes diszciplinaacuteris

aacutetrendeződeacutesek az ekphraszisz teoretikus diszkurzusaiban Diss Szeged 2009

MILIAacuteN 2009[b] =

MILIAacuteN O Keacutepes beszeacuted Budapest 2009

MILLER 1994 =

MILLER J F The Memories of Ovids Pythagoras Mnemosyne 47 (1994) 437ndash487

MILLER 1993 =


217

MILLER J F The Shield of Argive Abas at Aeneid 3 286 CQ 43 (1993) 445ndash450

MITCHELL 1986 =

MITCHELL W J T Iconology Chicago 1986

MORGEN 1992 =

MORGEN J D The origin of Molorc[h]us CQ 42 (1992) 533ndash538

MURRAY 1999 =

MURRAY C (ed) Encyclopedia of Litterary Critics and Criticism London 1999

NAGYILLEacuteS 2012 =

NAGYILLEacuteS J Keacutepzőműveacuteszet eacutes epikus koumllteacuteszet a mimeacutesis mimeacutesise In GESZTELYI T

(ed) Irodalom eacutes keacutepzőműveacuteszet a korai csaacuteszaacuterkorban Debrecen 2012 37ndash61

NEISS 1961 =

NEISS K Semifer Capricornus Hermes 89 (1961) 498ndash502

PERUTELLI 1978 =

PERUTELLI A Lrsquoinversione speculare per una retorica dellrsquoekphrasis MD 1 (1978) 87ndash98

PFAU 2002 =

PFAU O Le double doubleacute Une ekphrasis comme miroir (Stace La Thebaide I 544ndash551)

LEC 70 (2002) 277ndash287

PREISWERK 1934 =

PREISWERK R Zeitgeschichtliches bei Valerius Flaccus Philologus 89 (1934) 433ndash442

RAVENNA 1981 =

RAVENNA G Giasone e lenargheia ekphrasis ed economia narrativa (Val Fl 2629 ndash fine)

Orpheus 2 (1981) 340ndash349

RESCH 1902 =


218

RESCH A Az Ilias Latina Budapest 1902

RIacuteO TORRES-MURCIANO 2006 =

RIacuteO TORRES-MURCIANO A Lekphrasis della nave Argo (Val Fl 1 121ndash155) inversione

speculare ed evidentia AampR 51 (2006) 145ndash156


RIacuteO TORRES-MURCIANO A Meus hic ratibus qui pascitur ignis (Val Flacc 2658) CFC(L)

272 (2007) 81ndash92

RIPOLL 1998 =

RIPOLL F La morale heacuteroiumlque dans les eacutepopeacutees latines drsquoeacutepoque flavienne tradition et

innovation Paris 1998

RIPOLL 2000 =

RIPOLL F Variations eacutepiques sur un motif decphrasis lenleacutevement de Ganymede REA 102

(2000) 497ndash500

RITOOacuteK 1975 =

RITOOacuteK ZS Fokozatok a goumlroumlg epika fejlődeacuteseacuteben Neacutepi kultuacutera ndash Neacutepi taacutersadalom 8 (1975)

107ndash116

SCAFFAI 1972 =

SCAFFAI M Aspetti compositivi e stilistici dellIlias Latina SIFC 44 (1972) 89ndash121

SCAFFAI 1979 =

SCAFFAI M Pindarus seu Homerus Unipotesi sul titolo dellIlias Latina Latomus 38 (1979)

932ndash939

SCAFFAI 1982 =

SCAFFAI M Baebii Italici Ilias Latina Introduzione edizione critica traduzione italiana e

commento Bologna 1982

SCHEDA 1965 =


219

SCHEDA G Zur Datierung der Ilias Latina Gymnasium 72 (1965) 303ndash307

SCHEDA 1966 =

SCHEDA G Planeten und Sphaumlrenmusik in der neronischen Kaiserideologie Hermes 94

(1966) 381ndash384

SCHETTER 1959 =

SCHETTER W Die Buchzahl der Argonautica des Valerius Flaccus Philologus 103 (1959)

297ndash308

SCHETTER 1960 =

SCHETTER W Untersuchungen zur epischen Kunst des Statius Wiesbaden 1960

SCHMIDT 1986 =

SCHMIDT MG Caesar und Cleopatra Philologischer und historischer Kommentar zu Lucan

10 1ndash171 Frankfurt am Mein 1986

SCHMITZER 1999 =

SCHMITZER U Praesaga ars zur litterarischen Technik der Ekphrasis bei Valerius Flaccus

WJA 23 (1999) 143ndash160

SEEWALD 2002 =

SEEWALD M Lucan 9 1ndash604 ein Kommentar Goumlttingen 2002

SHAPIRO 1980 =

SHAPIRO H A Jasons Cloak TAPhA 110 (1980) 263ndash286

SMOLENAARS 1983 =

SMOLENAARS J J L P Papinus Statius Thebaid a commentary on book VII 1ndash451

Amsterdam 1983

SMOLENAARS 1994 =

SMOLENAARS J J L Statius Thebaid VII a commentary Leiden 1994

SPITZER 1955 =


220

SPITZER L The bdquoOde on a Grecian Urn or Content vs Metagrammar Comparative

Literature 7 (1955) 203ndash225

STEINTHAL 1868 =

STEINTHAL H Das Epos Zeitschrift fuumlr Voumllkerpsychologie und Sprachwissenschaft 5

(1868) 1ndash57

STROIA 2008 =

STROIA L Homer icircn Roma lui Nero Iliada latină Un studiu de caz Timişoara 2008

STUumlRNER 2006 =

STUumlRNER F Ut poesis pictura Hannibals Schild bei Silius Italicus Aevum Antiquum 6

(2006) 171ndash195

SZAacuteSZ 1882 =

SZAacuteSZ K A vilaacutegirodalom nagy eacuteposzai Budapest 1882

TAISNE 1994 =

TAISNE A-M Lestheacutetique de Stace la peinture des correspondances Paris 1994

TAKAacuteCS 2003 =

TAKAacuteCS L Irodalmi eacutelet a Nero-kori roacutemaacuteban Piliscsaba 2003

THIIS-EVENSEN 1989 =

THIIS-EVENSEN T Archetypes in Architecture Oxford 1989

TIPPING 2011 =

TIPPING B Exemplary Epic Silius Italicus Punica Oxford 2011

TSIRKIN 1981 =

TSIRKIN Ju B The Labours Death and Resurrection of Melqart as Depicted on the Gates of

the Gades Herakleion RStudFen 9 (1981) 21ndash27

UCCELLINI 2006 =


221

UCCELLINI R Soggetti eccentrici Asbyte in Silio Italico (e altre donne pericolose delmito

GIF 58 (2006) 229ndash253

VARGA 2003 =

VARGA T Keacutepszoumlvegek In KULCSAacuteR SZ E ndash SZIRAacuteK P (ed) Toumlrteacutenelem ndash Kultuacutera ndash

Medialitaacutes Budapest 2003 202ndash210

VARGA 2004 =

VARGA T Keacuteptelen keacutepzelet Keacutep eacutes keacutepzelőerő az ekphrasis troacutepusaiban In JENEY Eacute ndash

SZEGEDY-MASZAacuteK M (ed) (Teacutev)eszmeacutek bűvoumllete Budapest 2004 11ndash37

VENINI 1968 =

VENINI P A proposito di alcuni recenti studi sulla composizione della Tebaide staziana

Athenaeum 46 (1968) 131ndash38

VENINI 1983 =

VENINI P A proposito di una recente edizione dellIlias Latina RFIC 111 (1983) 234ndash245

VENINI 1971 =

VENINI P Sulla struttura di Argonautiche di Valerio Flacco RIL 105 (1971) 597ndash620

VESSEY 1974 =

VESSEY D W T C Silius Italicus on the Fall of Saguntum CPh 49 (1974) 28ndash36

VESSEY 1975 =

VESSEY D W T C Silius Italicus The shield of Hannibal AJPh 96 (1975) 391ndash405

VESSEY 1973 =

VESSEY D W T C Statius and the Thebaid Cambridge 1973

VESSEY 198182 =

VESSEY D W T C The Dupe of Destiny Hannibal in Siliusrsquo Punica III CJ 77 (198182)

321ndash335

VOLLMER F K Poetae Latini Minores Lipsiae 1910ndash1923


222

VON ALBRECHT 1964 =

VON ALBRECHT M Silius Italicus Freiheit und Gebundenheit roumlmischer Epik Amsterdam

1964

VON ALBRECHT 2004 =

VON ALBRECHT M A roacutemai irodalom toumlrteacutenete II Budapest 2004

WALLACE 1957 =

WALLACE M V T The Epic Technic of Silius Italicus HSCPh 62 (1957) 159ndash162

WEBB 1999 =

WEBB R Ekphrasis Ancient and Modern The Invention of a Genre Word and Image 15

(1999) 7ndash18

WEBB 2009 =

WEBB R Ekphrasis imagination and persuasion in ancient rhetorical theory and practice

Farnham 2009

WIJSMAN 1996 =

WIJSMAN H J W Valerius Flaccus Argonautica Book V a commentary Leiden 1996

WIJSMAN 2000[a] =

WIJSMAN H J W Gesander alter Mezentius Valerius Flaccus 6 279ndash385 Mnemosyne 51

(2000) 58ndash70

WIJSMAN 2000[b] =

WIJSMAN H J W Valerius Flaccus Argonautica Book VI a commentary Leiden 2000

WITTGENSTEIN 1998 =

WITTGENSTEIN L Filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok Budapest 1998

ZANKER 1981 =


223

ZANKER G Enargeia in the Ancient Critiscism of Poetry RhM 124 (1981) 297ndash311

ZISSOS 2005 =

ZISSOS A Valerius Flaccusrsquo Argonautica a commentary Book I Oxford 2005


224

Oumlsszefoglaloacute

Disszertaacutecioacutemban a roacutemai irodalom ezuumlstkoraacuteban (Kr u 14 ndash Kr u 117) keletkezett

eposzokban az Ilias Latinaacuteban a Pharsaliaacuteban az Argonauticaacuteban a Thebaisban eacutes az

Achilleisben valamint a Punicaacuteban talaacutelhatoacute ekphrasisokat vizsgaacuteltam

Elmeacuteleti bevezeteacuteskeacutent kiacuteseacuterletet tettem az ekphrasis fogalmaacutenak (uacutejra)definiaacutelaacutesaacutera

melyet uacutegy hataacuteroztam meg mint szeacutepirodalmi szoumlveg vagy szoumlvegreacuteszlet amely egy olyan

valoacutes vagy kitalaacutelt dolog leiacuteraacutesa amely a reprezentaacutecioacute keacutep eacutes műalkotaacutes kategoacuteriaacutek koumlzuumll

legalaacutebb kettőbe beletartozik Tovaacutebbaacute amellett eacuterveltem hogy ha az ekphrasis maacuter az oraacutelis

koumllteacuteszet idejeacuten is leacutetezett eacutes ha azokat a jellemzőket tartjuk eposzi kelleacutekeknek amelyek a

szoacutebeli hagyomaacutenyra visszavezethetők akkor az ekphrasis is eposzi kelleacutek

A dolgozat fő reacuteszeacuteben az ezuumlstkori eposzok ekphrasisait elemeztem elsősorban arra a

keacuterdeacutesre keresve a vaacutelaszt hogy mieacutert eacuteppen a bemutatott keacutep illetve dolog van leiacuterva eacutes mi

ennek a funkcioacuteja az adott művoumln beluumll Az elemzeacutes tovaacutebbi vizsgaacutelati szempontjai voltak az

ekphrasis neacutezőpontja az eposzbeli neacutező reakcioacutejaacutenak eacutertelmezeacutese valamint hogy a leiacuteraacutes utal-

e a leiacutert dolog eacutelethűseacutegeacutere Keacutepleiacuteraacutesok eseteacuteben vizsgaacuteloacutedaacutesi szempont volt az is hogy a

keacutep mitoloacutegiai vagy toumlrteacutenelmi teacutemaacutejuacute-e pajzsleiacuteraacutesoknaacutel pedig hogy a leiacutert aacutebraacutezolaacutes

teljesiacuteti-e a pajzsok oacutekorban betoumlltoumltt szerepeacutenek valamelyikeacutet utalaacutest a csalaacutedi vagy foumlldrajzi

szaacutermazaacutesra vagy az ellenseacuteg megreacutemiacuteteacuteseacutenek funkcioacutejaacutet Szempont volt tovaacutebbaacute hogy az

ekphrasisnak van-e előreutaloacute vagy bdquofordiacutetott oumlntuumlkroumlzőrdquo-nek elnevezett azaz az

ekphrasishoz kapcsoloacutedoacute szereplőeacutevel ellenteacutetes toumlrteacutenetet bemutatoacute funkcioacuteja

A disszertaacutecioacute zaacuteroacutefejezeteacuteben az ezuumlstkori ekphrasisokra eacuterveacutenyes oumlsszefuumlggeacuteseket eacutes

tendenciaacutekat vettem sorra megaacutellapiacutetva hogy baacuter nincs olyan jellemző amely mindegyikre

aacuteltalaacutenosan eacuterveacutenyes elmondhatoacute roacuteluk hogy legtoumlbbjuumlk pajzsleiacuteraacutes s ezek tuacutelnyomoacutereacuteszt az

eposzok kataloacutegusaacuteban talaacutelhatoacutek az eacutepuumlletleiacuteraacutesok toumlbbseacuteguumlkben templomleiacuteraacutesok az

aacutebraacutezolaacutesleiacuteraacutesok gyakran mitoloacutegiai jeleneteket mutatnak be s a leiacutert keacutepek sokszor

proleptikus funkcioacutejuacuteak ami toumlbb esetben fordiacutetott oumlntuumlkroumlzeacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutenik Az

elemzett ekphrasisokban alig jellemző a keacutepiseacutegre eacutes a keacutep eacutelethűseacutegeacutere toumlrteacutenő utalaacutes Ha az

elbeszeacutelő utal a leiacutert keacutep elrendezeacuteseacutere akkor javareacuteszt tipikus neacutevmaacutesokat illetve vergiliusi

ekphrasisokboacutel ismert fordulatokat hasznaacutel A leiacuteraacutesok irodalmi mintaacutei eacutertelemszerűen

Homeacuteros Vergilius eacutes Ovidius de az ezuumlstkori szerzőknek a mintaacutek koumlveteacuteseacuten tuacutel sokkal

fontosabb hogy a műveikben leacutevő ekphrasisokat eposzaik irodalmi ceacuteljaihoz igaziacutetsaacutek


225

Summary

My PhD thesis examines the ekphraseis in the silver latin epics (written between AD 14ndash117)

such as the Ilias Latina the Pharsalia the Argonautica the Achilleid the Thebaid and the

Punica

The theoretical introduction tries to (re)define ekphrasis as a literary text or passage

which is a description of something real or fictious included at least in two of the categories of

representation picture and art It argues furthermore that if ekphrasis was already used in oral

poetry and if the main charasteristics of an epic which can be originated from the oral

tradition then ekphrasis is also one of those

The main chapters analyse the ekphraseis of the epics and the prior questions are

always why the given picture or object is chosen and described and what itrsquos function is in the

poem Further aspects of the analysis are the viewpoint of the ekphrasis the interpretation of

the viewerrsquos reaction and whether the description alludes to the lifelikeness of the described

object Concerning the picture descriptions it is also an aspect if the theme of the picture is

mythological or historical Regarding the shield descriptions it is examined too if the

representation on the shield fulfils some function of ancient shields like alluding to family or

geographical origin of the wearer or terrify the enemy A further aspect is if the ekphrasis has

a proleptic function or is a so-called bdquoinverted self-reflectionrdquo ie it presents an inverted story

compared to that of the character related to the representation

In the final chapter there are enumerated relationships and tendencies pertaining to the

ekphraseis of silver latin epics Even though there is not a charachteristic that can be applied

to all of them it can be said that most of the ekphraseis are shield descriptions which are

predominantly in the catalogues of the epics the building descriptions are mostly temple

descriptions the picture descriptions frequently represent mythological scenes and the

pictures are often proleptic in most cases in the form of inverted self-reflection Very few

ekphraseis allude to the lifelikeness If the narrator refers to the arrangement of the picture it

makes mainly by typical pronouns or by phrases used in Vergilrsquos ekphraseis The literary

patterns come logically from Homer Vergil and Ovid but the silver latin poets prefer

adjusting the ekphraseis to their poemsrsquo literary purpose to following models


2

I BEVEZETEacuteS 4

II AZ EZUumlSTKORI EPOSZOK EacuteS EKPHRASISAIK 21

A) Achilles pajzsa az Ilias Latinaacuteban 21

B) Lucanus Pharsaliaacuteja 29 1 Pompeius siacuteremleacuteke 31

2 Iuppiter Hammon temploma 32

3 Cleopatra palotaacuteja 34

C) Valerius Flaccus Argonauticaacuteja 37 1 Az Argo hajoacutet diacutesziacutető keacutepek 38

2 Phalerus pajzsa (eacutes Eribotes fegyverei) 48

3 Castor eacutes Pollux koumlpenye 51

4Canthus pajzsa 53

5 Iason koumlpenye 62

6 Cyzicus serlege 72

7 Itys kardsziacuteja 75

8 A kolchisi templom 76

9 A bisalta legio pajzsa eacutes Colaxes nyakeacuteke 83

10 Phrixus seregeacutenek jelveacutenye 85

11 A Coralli neacuteptoumlrzs jelveacutenye 86

12 Pallas aegise 87

D) Statius Thebaisa eacutes Achilleise 89 1 Adrastus serlege 91

2 Az argosi kiraacutelyszobrok 94

3 Harmonia nyaklaacutenca 97

4 Polynices kardja 101

5 A Tydeus aacuteltal vezetett neacutepek sisakja 102

6 Hippomedon pajzsa 103

7 Molorchus haacutezaacutenak ajtaja 104

8 Capaneus fegyverei 105

9 Amphiaraus pajzsa 107

10 Parthenopaeus pajzsa 109

11 Hypsipyle gyermekeinek kardja eacutes koumlpenye 110

12 Opheltes szemfedője 110

13 Opheltes siacuteremleacuteke 111

14 A nemeai jaacuteteacutekok megkezdeacutesekor felvonultatott ősszobrok 113

15 A kocsiverseny győzteseinek adott diacutejak 116

16 Mars haacuteza 121

17 Haemon sisakja 124

18 Dryas fegyverei 125

19 A phoacutekisi vaacuterosokboacutel eacuterkező harcosok fegyverei 127

20 Crenaeus pajzsa 127

21 A Iunoacutenak ajaacutendeacutekba adott peplosz 130

22 Az Aacutelom lakhelye 132


3








4 Theron pajzsa 152



7 Crixus pajzsa 174














Szakirodalom 206


SUMMARY 225


4

I Bevezeteacutes

































5


































6 WEBB 1999 12

7 WEBB 2009 194

8 ELSNER 1995 24




12 WEBB 2009 168

13 ELSNER 1995 27



6



Ha meacutegis













szakirodalomban21



A



Herenn 4 39 51)24












azaz az ekphrasis

15

BOEHM 1998 32 16

WEBB 2009 186 17

WEBB 2009 168 18

WEBB 2009 194 19


ZANKER 1981 298 21

ZANKER 1981 304 22





WEBB 1999 13 26

ZANKER 1981 301 27

ELSNER 2002 3 28

ELSNER 2002 4


7





jellemzőit31









A modern
















de ő maga sem




29

ELSNER 2002 8 30

ELSNER 2002 9 31

ELSNER 2002 13 32




SPITZER 1955 206 35

HEFFERNAN 1993 1 36

HEFFERNAN 1993 3 37




8































39

KRIEGER 1992 7 40

KRIEGER 1992 265 41







9






aacutebra)

1 a aacutebra

1 b aacutebra

43







10















aacutebra)

2 aacutebra


11






alkotjaacutek44




























44

THIIS-EVENSEN 1989


12













Ede)
















45

CARRIER 1987 21 46












VARGA 2003 209


13


































50


BOEHM 1998 26 52

VARGA 2003 209 53

VARGA 2004 23


14




























(Ezeket a 2





54





15













A mai



viszont egy



Az oacutekori

















56

GOODMAN 1988 21 57


LESSING 1999 62 59



BAL 1998 140 62

BAL 1998 160 63

KURMAN 1974 13 64

FOWLER 1991 25


16


































65

FOWLER 1991 31 66

DE JONG 2014 120


17





amelyek az epikus





























67





SZAacuteSZ 1882


18































72








19

































77



20


















Amellett is














78






















Ilias 899ndash902

















22










utal11



















Ilias 854ndash861

6 SCHEDA 1965 307


8 SCAFFAI 1972 89

9 RESCH 1902 15

10 FONESCA 1992 43


12 SCAFFAI 1972 91


23



eacutes ő
















4 6 7 148)









Ilias 875ndash876





Ov Met 2 15ndash16

13

RESCH 1902 41


24















parte alia14






Ilias 880ndash884





Az azonban






14








SCAFFAI 1982 390


25


























huacuteron








17


SCHEDA 1966 383 19

FUCHS 1967 58


26







kiemelhesse21


























20

SCAFFAI 1982 391 21

SCAFFAI 1982 391 22

SCAFFAI 1982 391 23

COMOTTI 1989 72 24



27

eacutertuumlk25










Ilias 889ndash891












Ezeknek




de az anguineis








25


SCAFFAI 1982 395 27

SCAFFAI 1982 395 VENINI 1983 238 28

BROCCIA 1992 57 29


SCAFFAI 1982 396 31

BROCCIA 1992 57


28












tulajdonsaacutegai













15 70)3























30





































31


























Luc 8 806ndash822








figyelmemet


32

























megtudtuk






33















Luc 9 511ndash521













A




11






SEEWALD 2002 267 15

SEEWALD 2002 267


34


(ahogy


Azaz egy


















Catonak ezt a











16


SEEWALD 2002 266 18

BASTET 1970 136 19

SEEWALD 2002 267 20

SEEWALD 2002 22 21


DICK 1965 466 23


SEEWALD 2002 265 25

SEEWALD 2002 259


35


642)26


















Luc 10 111ndash126













26

SCHMIDT 1987 198


36















143)30


27

BASTET 1970 143 28

BASTET 1970 141 29

BASTET 1970 125 30

AHL 1976 227 31


SCHMIDT 1987 19)


37
































32





38


kiraacutelyhoz



































39

mutatja be34





talaacutelhatunk35

















Arg 1 121ndash126






Arg 1 127ndash129





34

SCHMITZER 1999 146 n 24 35

HEERINK 2014 78 36

HEERINK 2014 83 37



40














hic sperata lt gt39











Arg 1 130ndash139







38






41






















tehaacutet ha



alkotott



meacuteghozzaacute







40




KLEYWEGT 2005 91 43

BAIER 2004 18 44






42

































47

BAIER 2004 19 48

ZISSOS 2005 153 49

SCHMITZER 1999 149


43

































50




44


















Arg 1 140ndash148
















52

KLEYWEGT 2005 95


45



















ilyen nevű lapitha






van szoacute55










53

BARNES 1981 370 54

ADAMIETZ 1976 11 55

ZISSOS 2005 163


46











keacutepeket








Arg 1 149ndash155




Aeneasszal az






Iason itt egy




56

HEERINK 2014 76 57






47























Arg 2 426ndash427





az Aeneisszel61





58




KLEYWEGT 1991 225


48











Az ekphrasis














arma geris vacua66





Arg 1 398ndash401


62



FERENCZI 2003 50 65

BAIER 2004 21 66




49



AR 1 97ndash100


alapjaacuten67




























utaljanak73


67

ASQUITH 2001 127 68

ASQUITH 2001 127 69





CHASE 1902 67 73

CHASE 1902 84


50





























Arg 4 653ndash655




74

KLEYWEGT 2005 235


51















őket77







Arg 1 427ndash432



75

GALLI 2007 225 76













52



A









Az
















A fuderat igealak







78



GALLI 2007 236 80

GALLI 2007 237 81


ZISSOS 2005 227


53











4Canthus pajzsa










Arg 1 450ndash456










83

ZISSOS 2005 432


54





Hom Il 2 537




















pajzsot84


de ő az




A


84

MILLER 1993 446 85



(Apd 1911) 86





55


ndash hanem az hogy
































88

MILLER 1993 445 89

MILLER 1994 480 90


Arg 3 344 91

KLEYWEGT 1988 363


56

















Arg 6 345ndash349
















92

WIJSMAN 2000[a] 64


57




Arg 6 358ndash363
























szolgaacutel96




93

BARNES 1981 368 BAIER 2001 146 94

BAIER 2001 94 95

GALLI 2007 ad Arg 1 450 96

ZISSOS 2005 289


58









sincs felsorolva






















97

DINTER 2009 550 98



WIJSMAN 2000[a] 68


59



































100


CHASE 1902 92 102

ASQUITH 2001 127


60











szaacutemaacutera











az apja












103

DINTER 2009 548 104

ASQUITH 2001 129 105

CHASE 1902 92 106

NEISS 1961 498ndash502 107



61


































108

KLEYWEGT 1988 367 109

DAMSTEacute 1921 96


62

















5 Iason koumlpenye
















63

Arg 2 408ndash417























vagyis azt hogy a










110

VENINI 1971 600 111


CARDERI 2008 220 113




64














Arg 2 253ndash260
















Arg 2 259ndash272






65





















de













115

CARDERI 2008 220 116



RIPOLL 2000 498 118



66






elraboljaacutek















Arg 2 422ndash424















67












addidit

Arg 3 8ndash12









Arg 5 2ndash8




teszi







inicit

Arg 3 337ndash343


68


























Verg A 11 72ndash77





de lehet

119







69


























Arg 5 511ndash515


eposzokban122










70


de































123








71








Arg 2 300ndash305


















Arg 1 333ndash334










72









6 Cyzicus serlege
















127
















73

Arg 2 651ndash662









utal128
























128

RAVENNA 1981 346 129

RAVENNA 1981 346 130

RAVENNA 1981 342


74



























A






131





FERENCZI 2003 82


75



igazsaacutegot134




A szinteacuten







reacuteszt vesz








Arg 3 186ndash192










134





76

































77


















Arg 5 399ndash414









addig



helyezkedtek el139





137


MANUWALD 1998 308 139

CROISILLE 1982 319


78



































140


MANUWALD 1998 309 142



MANUWALD 1998 307 144


WIJSMAN 1996 199 146

SCHMITZER 1999 152


79










Arg 5 415ndash423
















Arg 5 424ndash428









147

MANUWALD 1998 312 148

MANUWALD 1998 312


80








Arg 5 429ndash432













A






oumlsszevetni152






149

HARRISON 2013 223 150


MANUWLAD 1998 313 152

MANUWLAD 1998 313 153

WIJSMAN 1999 208


81


Azaz Phaethon













A

















ipse159



154

HEERINK 2014 89 155


HEERINK 2014 93 157





82



Arg 5 433ndash439


























160













83



Arg 5 440ndash448











Arg 5 449ndash454
















163

MANUWALD 1998 314 164



HEERINK 2014 94


84



Arg 6 53ndash56

























gemmae

Arg 6 57ndash59






165

CHASE 1902 91 166

BAIER 2001 137 167




85









mutatja be






Arg 6 69ndash73
















168




86



A keryneiai szarvas


























Arg 6 89ndash91



169

WIJSMAN 2000[b] 46 170



87






















12 Pallas aegise









Arg 6 173ndash177

171

WIJSMAN 2000[b] 53 172

WIJSMAN 2000[b] 53 173

WIJSMAN 2000[b] 53


88










438)174













174

WIJSMAN 2000[b] 85 175

WIJSMAN 2000[b] 86


89
























Kallimachos180





176







90



az oka182





az eposza183












Eteoclesnek














181



VON ALBRECHT 2004 739 741 183



91























1 Adrastus serlege










184




220ndash230


92













Theb 1 543ndash551





















186

PFAU 2002 278 187

TAISNE 1994 276 188

RIPOLL 2000 498 189

PFAU 2002 277 190

PFAU 2002 280


93






























Polynices)197



191

VESSEY 1973 100 192


PFAU 2002 280 194

PFAU 2002 281 195

PFAU 2002 284 196

PFAU 2002 282ndash283 197




94

543)198




























198

PFAU 2002 286 199



PFAU 2002 286 201

VESSEY 1973 100 202

PFAU 2002 287


95





exin mille duces

Theb 2 213ndash223

























203

HARRISON 2013 224 204

HARRISON 2013 224 205







HARRISON 2013 224


96














ő




















207

HARRISON 2013 224


97
















Harmoniae

Theb 2 265ndash267










struxerat

Theb 2 269ndash273

208

HARRISON 2013 225 209




98


A nyaklaacutenc














Theb 2 276ndash285















kapcsolatban214





210

MCNELIS 2008 275 211





GERVAIS 2013 ad loc


99

































215


GERVAIS 2013 ad loc


100


is217


darabja218





























217




GERVAIS 2013 ad loc


101



























4 Polynices kardja




221


VESSEY 1973 139


102





Theb 4 84ndash87
















Theb 4 110ndash111






223




hellipille furentes





incutiens





103

6 Hippomedon pajzsa












Theb 4 128ndash135









Az











225




104

utal226




















hospitis arma dei

Theb 4 159ndash162









226

FABER 2006 113 227







105

















Theb 4 165ndash177






de minta








tekintetnuumlnk230



229


HARRISON 1992 248


106

































231

HARRISON 1992 249 232



HARRISON 1992 250 235

HARRISON 1992 248


107

Theb 5 585ndash587








agyon (Apd 1 6 2)

















halaacutelaacutet

9 Amphiaraus pajzsa





236

HARRISON 1992 249


108








Theb 4 214ndash222


















foumlldbe








109










Theb 4 265ndash270




















110













Theb 5 723ndash728



















111








Theb 6 62ndash66











mindig












237



112










Theb 6 242ndash248















halaacutelra





238

VESSEY 1973 105


113



















Theb 6 268ndash282




Theb 2 216)









239

LOVATT 2002 79


114


































Theb 6 283ndash295


115




































116





11 100 11 112)




























117












Theb 6 531ndash547






















240

LOVATT 2002 75 241



LOVATT 2002 76


118








Hercules eacutes








is figyelmeztet245


















243


HARRISON 2013 226 245

LOVATT 2002 79 246

LOVATT 2002 80 247

VESSEY 1973216 248

LOVATT 2002 79 89 n 53


119






























249

LOVATT 2002 88 n 35 250






120


maga Leander is251












szerepeltek



Theb 12 251ndash252







meghalnia











251

LOVATT 2002 77 252


LOVATT 2002 82 254

LOVATT 2002 83


121







haec pugnae facies

Theb 11 520ndash524








Theb 6 548ndash549











16 Mars haacuteza



255

LOVATT 2002 84 256




122


ismeruumlnk meg257


mutatja be








Theb 7 40ndash46










A nagyreacuteszt













257






SMOLENAARS 1994 28


123







Theb 7 47ndash54








oldalon aacutellnak






jelentőseacutege












262



124




Theb 7 55ndash63
























17 Haemon sisakja



263





125






Theb 7 251ndash252







18 Dryas fegyverei








Theb 7 254ndash258










264

SMOLENAARS 1994 128


126













Theb 9 856ndash862







Iuppiter eszkoumlze









Theb 9 875ndash576






127











Naubolus Hippasides

Theb 7 351ndash355





miatti






20 Crenaeus pajzsa





265





128








Theb 9 332ndash338


























267

FABER 2006 110


129









el270






jellemezze271















utalhat274


268

CHINN 2011 151ndash152 269

FABER 2006 112 270


CHINN 2011 159 271

CHINN 2011 155 272

CHINN 2011 153 273



CHINN 2011 153


130











Theb 9 323ndash327



















275

DEWAR 1991 ad 9 332 276

FABER 2006 110


131










Theb 6 56ndash64




















Theb 10 67ndash69






132




























Theb 10 84ndash99






133
































Theb 10 100ndash106

277








134






























280






Cic ND 3 60)


135







Theb 10 650ndash660
























281



136

















Theb 12 481ndash490






sarokpontja284








282

BURGESS 1972 342 283


BURGESS 1972 339 285


BAIER 2007 163


137

25 Theseus pajzsa












Theb 12 665ndash671

















287





138



Theb 12 672ndash676














Mivel a pajzs














290






139
















Ach 1 719ndash725













Ach 1 852ndash857



tekintenuumlnk

294




140






























Ach 1 858ndash863





295


KOZAacuteK 2012[a] 142 145 297





141


eszuumlnkbe






Ach 1 864ndash866








keacutepekben301









300

















tudunk





Mart 11 48
















143









7























4 BURCK 1979 258

5 BURCK 1979 259

6 BURCK 1979 259

7 WALLACE 1957 160

8 BURCK 1979 284


10 JUHNKE 1972 22






144







































145








Africaacutera




1 Dido temploma









Sil 1 81ndash84










Az azonossaacuteg


15



146






Sil 1 85ndash86








Sil 1 86ndash89









Sil 1 90ndash91




Tovaacutebbi



szembesuumll18




16


MANUWALD 2009 50 18


HARRISON 2009 281


147


volt









Sil 1 91ndash98





A maacutegikus
















Sil 1 99ndash103

20

MANUWALD 2009 51


148


akinek a











2 Bagrada pajzsa













Sil 1 403ndash410






21

MANUWALD 2009 50 22




149


























Sil 7 661ndash664







150



















Sil 1 618ndash929















24

MANUWALD 2009 51 n 50 25



151




leiacuterva




























26

MANUWALD 2009 51


152



4 Theron pajzsa















Sil 2 148ndash159


jellemzik28












27

MANUWALD 2009 52 28

TIPPING 2011 19 29





153
































31



csak egy 32



154



56ndash89)33
























33






LOVATT 2013 n 123 37















155



amazonnal40



amazon fejeacutet41



de

























40



2008 42

LOVATT 2013 306 43









156











meghiuacutesul























48




157










5 Hannibal pajzsa


















Sil 2 395ndash405




49

VESSEY 1975 391


158





Tehaacutet a

























Sil 2 406ndash411


neve56





50

LOVATT 2013 177 51


VESSEY 1974 28 53

VESSEY 1975 391 54

VESSEY 1975 391 55


VESSEY 1975 394


159


eacutertelmezhető
















Sil 2 412ndash425
















57

VESSEY 1975 396 58


VESSEY 1975 399 60

FOWLER 2000 99


160











Sil 2 426ndash431



















Sil 2 433ndash 36




61

VESSEY 1975 399 62


VESSEY 1975 401


161








szomoruacuteak


koumlvetkeznek 64










Sil 2 337ndash445










Sil 7 116ndash123

64





162






























A leiacuteraacutes


66

LOVATT 2013 194 67

LOVATT 2013 193 68

DEVALLETT 1992 194


163




haladnak70







Sil 2 446ndash448


hangsuacutelyozza71






Az ő













Sil 2 449ndash452



69


CAMPUS 2003 30 71

VESSEY 1974 28 72

VESSEY 1975 405 73

STUumlRNER 2006 183


164











Sil 2 453ndash456







Vagyis Aeneas












74

VESSEY 1975 404 75

VESSEY 1974 29 76

VESSEY 1974 29 77


VESSEY 1974 29


165


































79






166




























Livius






83

MIERSE 2004 545 84




BURCK 1979 258 88

KISSEL 1979 103


167










Sil 1 56ndash59







eacutes


















89

VESSEY 198182 322 90



168






















szolgaacutel92











91

KISSEL 1979 103 92

KISSEL 1979 159 93

LAUDIZI 1989 112 94

VESSEY 198182 323 95

KISSEL 1979 156


169



















koumlnyoumlroumlgne

















170























Sil 1 32ndash44













171
































96



koumltődik


172













Ennek az


















szerezzen




97

KISSEL 1979 153 98

BURCK 1979 279 99

HARRISON 2009 286 100



LAUDIZI 1989 113


173










figyelmezteti




Verg A 6 37ndash39


















Ezen kiacutevuumll


103

ARIEMMA 2007 22 25


174














7 Crixus pajzsa














Sil 4 148ndash156



104



175















aranyozott volt


















105




176




















8 Corvinus sisakja








Sil 5 77ndash79





177


















Sil 5 130ndash139













106



178


















Sil 4 711ndash717









eacutes Hannibal





107





FRANK 1974 842 110

KOPECZKY 2012 3 111



179



Sil 5 603ndash606



















649)114












112

KOPECZKY 2012 4 113







180




Sil 5 649ndash655








Sil 5 140ndash141













Sil 5 142ndash146





634)115


eredeteacutet jelzi

115

MANUWALD 2009 52


181






















halaacutelukra








116



182






Sil 6 653ndash657







Halaacutela






















117


HARRISON 2009 289 119

MANUWALD 2009 42


183




Sil 6 658ndash669







Sil 6 670ndash673





















Sil 6 674ndash688




184
















Sil 6 689ndash697













Regulus




120

BURCK 1979 266 121

BURCK 1979 262


185








a 655 sor


Vergilius
























122

BURCK 1979 284 123


FOWLER 2000 94 125

FOWLER 2000 94 126

MANUWALD 2009 47


186



Sil 6 698ndash713












A




koumlnyveacutet130





Sil 6 714ndash716







127


HARRISON 2009 288 129

FOWLER 2000 106 130

ARIEMMA 2007 27 131

HARRISON 2009 288 132

MANUWALD 2009 47


187

11 Scaevola pajzsa



















Sil 8 376ndash389












188







ismert volt




























189



12 Phorcys pajzsa



















Sil 10 170ndash184











190

Sil 3 402ndash405



























13 Grosphus pajzsa





191










Sil 14 211ndash217





















voltak

133



192




Sil 14 661ndash663











miutaacuten






Sil 15 421ndash424


emleacutekeztek






pacificans divos

Sil 15 416ndash421

134



193





Sil 15 425ndash426







utal135



vagy ha













Sil 15 427ndash432







135

RIPOLL 2000 498 136



194


































137

LOVATT 2013 177 138



HARRISON 2009 291


195












Sil 15 433ndash434












15 Scipio pajzsa






Sil 17 399ndash400

140



LOVATT 2013 185


196







Sil 17 391ndash394


laacutethatoacute





Sil 17 395ndash398






354)















197


















Hasdrubal

Sil 15 410ndash412

















198
















Sil 17 635ndash644



















199




















Sil 17 645ndash646






142

TIPPING 2011 70


200









ekphrasisaira igaz

























201




































202




































203



















204

Bibliograacutefia
















HUDE Oxford 1930


1991













205























London 1928


2002





203



206









Szakirodalom

ADAMIETZ 1976 =


ADAMIK 2002 =




AHL 1976=


ARANY 1962=



ARIEMMA 2007=



ASQUITH 2001=


207


AUGOUSTAKIS 2005 =


AUGOUSTAKIS 2010 =


Oxford 2010

AUMONT 1968 =



BAIER 2001 =


2001

BAIER 2004 =




BAIER 2007 =


70

BAL 1998 =



BARNES 1981 =


208


370

BASTET 1970 =


119ndash158

BERCHEM 1967 =


BERNSTEIN 2013 =



139ndash156

BOEHM 1998 =



BRENNAN 1969=


BROCCIA 1992 =


BRUERE 1959 =


BURCK 1979 =


BURGESS 1972 =


CAMPUS 2003 =


209




CARDERI 2008 =


214ndash226

CARRIER 1987 =


(1987) 20ndash31

CHASE 1902 =


CHINN 2011=



COMOTTI 1989 =


CORSANO 2013 =




316pdf

CROISILLE 1982 =



DAMSTEacute 1921 =


210



DE JONG 2014 =


DELARUE 1989 =


DEVALLET 1992 =




DEWAR 1991 =


DEacuteZSI 1932 =


DICK 1965 =


DINTER 2009 =


(2009) 533ndash566



ELSNER 1995 =


ELSNER 2002 =


211


FABER 2006 =



FEENEY 1991 =


FERENCZI 2003 =


FERNANDELLI 2000 =


(2000) 89ndash98

FONESCA 1992 =




FOWLER 1991 =


FOWLER 2000 =



107

FRANK 1965 =


FRANK 1974 =


212


837ndash844

FRATANTUONO 2004 =


FUCHS 1967 =


GALLI 2007




350

GERVAIS 2013 =


GETTY 1936 =


53ndash61

GIBSON 2005 =


12 (2005) 177ndash195

GOODMAN 1988 =


GRAF 1995 =


213




HAGSTRUM 1958 =


HARRISON 2009 =



279ndash292

HARRISON 2013 =



HARRISON 1992 =


HEFFERNAN 1993 =


Chicago 1993

HEERINK 2014 =



95

HERMANN 1947 =


HORSFALL 2003 =


JUHNKE 1972 =


214


KEITH 2007 =




KISSEL 1979 =


KLEYWEGT 1986 =


KLEYWEGT 1988 =


KLEYWEGT 1991 =



1991 225ndash237

KLEYWEGT 2005 =


2005

KOPECZKY 2012 =





2012



215



63ndash74

KRIEGER 1992 =


KRUumlGER 1998 =




KURMAN 1974 =


LAUDIZI 1989 =


LESSING 1999 =


LOVATT 2002 =


LOVATT 2013 =


MAKOWSKI 1977 =


MALCOVATTI 1969 =


MANUWALD 1998 =


216




MANUWALD 2009 =



MARKS 2014 =


MAROacuteT 1964 =


MCNELIS 2008 =



MIERSE 2004 =








MILLER 1994 =


MILLER 1993 =


217


MITCHELL 1986 =


MORGEN 1992 =


MURRAY 1999 =





NEISS 1961 =


PERUTELLI 1978 =


PFAU 2002 =


LEC 70 (2002) 277ndash287

PREISWERK 1934 =


RAVENNA 1981 =



RESCH 1902 =


218







272 (2007) 81ndash92

RIPOLL 1998 =



RIPOLL 2000 =


(2000) 497ndash500

RITOOacuteK 1975 =


107ndash116

SCAFFAI 1972 =


SCAFFAI 1979 =


932ndash939

SCAFFAI 1982 =



SCHEDA 1965 =


219


SCHEDA 1966 =


(1966) 381ndash384

SCHETTER 1959 =


297ndash308

SCHETTER 1960 =


SCHMIDT 1986 =



SCHMITZER 1999 =


WJA 23 (1999) 143ndash160

SEEWALD 2002 =


SHAPIRO 1980 =


SMOLENAARS 1983 =


Amsterdam 1983

SMOLENAARS 1994 =


SPITZER 1955 =


220



STEINTHAL 1868 =


(1868) 1ndash57

STROIA 2008 =


STUumlRNER 2006 =


(2006) 171ndash195

SZAacuteSZ 1882 =


TAISNE 1994 =


TAKAacuteCS 2003 =




TIPPING 2011 =


TSIRKIN 1981 =



UCCELLINI 2006 =


221


GIF 58 (2006) 229ndash253

VARGA 2003 =



VARGA 2004 =



VENINI 1968 =



VENINI 1983 =


VENINI 1971 =


VESSEY 1974 =


VESSEY 1975 =


VESSEY 1973 =


VESSEY 198182 =


321ndash335



222

VON ALBRECHT 1964 =


1964

VON ALBRECHT 2004 =


WALLACE 1957 =


WEBB 1999 =


(1999) 7ndash18

WEBB 2009 =


Farnham 2009

WIJSMAN 1996 =


WIJSMAN 2000[a] =


(2000) 58ndash70

WIJSMAN 2000[b] =


WITTGENSTEIN 1998 =


ZANKER 1981 =


223


ZISSOS 2005 =



224

































225

Summary



Punica



























3








4 Theron pajzsa 152



7 Crixus pajzsa 174














Szakirodalom 206


SUMMARY 225


4

I Bevezeteacutes

































5


































6 WEBB 1999 12

7 WEBB 2009 194

8 ELSNER 1995 24




12 WEBB 2009 168

13 ELSNER 1995 27



6



Ha meacutegis













szakirodalomban21



A



Herenn 4 39 51)24












azaz az ekphrasis

15

BOEHM 1998 32 16

WEBB 2009 186 17

WEBB 2009 168 18

WEBB 2009 194 19


ZANKER 1981 298 21

ZANKER 1981 304 22





WEBB 1999 13 26

ZANKER 1981 301 27

ELSNER 2002 3 28

ELSNER 2002 4


7





jellemzőit31









A modern
















de ő maga sem




29

ELSNER 2002 8 30

ELSNER 2002 9 31

ELSNER 2002 13 32




SPITZER 1955 206 35

HEFFERNAN 1993 1 36

HEFFERNAN 1993 3 37




8































39

KRIEGER 1992 7 40

KRIEGER 1992 265 41







9






aacutebra)

1 a aacutebra

1 b aacutebra

43







10















aacutebra)

2 aacutebra


11






alkotjaacutek44




























44

THIIS-EVENSEN 1989


12













Ede)
















45

CARRIER 1987 21 46












VARGA 2003 209


13


































50


BOEHM 1998 26 52

VARGA 2003 209 53

VARGA 2004 23


14




























(Ezeket a 2





54





15













A mai



viszont egy



Az oacutekori

















56

GOODMAN 1988 21 57


LESSING 1999 62 59



BAL 1998 140 62

BAL 1998 160 63

KURMAN 1974 13 64

FOWLER 1991 25


16


































65

FOWLER 1991 31 66

DE JONG 2014 120


17





amelyek az epikus





























67





SZAacuteSZ 1882


18































72








19

































77



20


















Amellett is














78






















Ilias 899ndash902

















22










utal11



















Ilias 854ndash861

6 SCHEDA 1965 307


8 SCAFFAI 1972 89

9 RESCH 1902 15

10 FONESCA 1992 43


12 SCAFFAI 1972 91


23



eacutes ő
















4 6 7 148)









Ilias 875ndash876





Ov Met 2 15ndash16

13

RESCH 1902 41


24















parte alia14






Ilias 880ndash884





Az azonban






14








SCAFFAI 1982 390


25


























huacuteron








17


SCHEDA 1966 383 19

FUCHS 1967 58


26







kiemelhesse21


























20

SCAFFAI 1982 391 21

SCAFFAI 1982 391 22

SCAFFAI 1982 391 23

COMOTTI 1989 72 24



27

eacutertuumlk25










Ilias 889ndash891












Ezeknek




de az anguineis








25


SCAFFAI 1982 395 27

SCAFFAI 1982 395 VENINI 1983 238 28

BROCCIA 1992 57 29


SCAFFAI 1982 396 31

BROCCIA 1992 57


28












tulajdonsaacutegai













15 70)3























30





































31


























Luc 8 806ndash822








figyelmemet


32

























megtudtuk






33















Luc 9 511ndash521













A




11






SEEWALD 2002 267 15

SEEWALD 2002 267


34


(ahogy


Azaz egy


















Catonak ezt a











16


SEEWALD 2002 266 18

BASTET 1970 136 19

SEEWALD 2002 267 20

SEEWALD 2002 22 21


DICK 1965 466 23


SEEWALD 2002 265 25

SEEWALD 2002 259


35


642)26


















Luc 10 111ndash126













26

SCHMIDT 1987 198


36















143)30


27

BASTET 1970 143 28

BASTET 1970 141 29

BASTET 1970 125 30

AHL 1976 227 31


SCHMIDT 1987 19)


37
































32





38


kiraacutelyhoz



































39

mutatja be34





talaacutelhatunk35

















Arg 1 121ndash126






Arg 1 127ndash129





34

SCHMITZER 1999 146 n 24 35

HEERINK 2014 78 36

HEERINK 2014 83 37



40














hic sperata lt gt39











Arg 1 130ndash139







38






41






















tehaacutet ha



alkotott



meacuteghozzaacute







40




KLEYWEGT 2005 91 43

BAIER 2004 18 44






42

































47

BAIER 2004 19 48

ZISSOS 2005 153 49

SCHMITZER 1999 149


43

































50




44


















Arg 1 140ndash148
















52

KLEYWEGT 2005 95


45



















ilyen nevű lapitha






van szoacute55










53

BARNES 1981 370 54

ADAMIETZ 1976 11 55

ZISSOS 2005 163


46











keacutepeket








Arg 1 149ndash155




Aeneasszal az






Iason itt egy




56

HEERINK 2014 76 57






47























Arg 2 426ndash427





az Aeneisszel61





58




KLEYWEGT 1991 225


48











Az ekphrasis














arma geris vacua66





Arg 1 398ndash401


62



FERENCZI 2003 50 65

BAIER 2004 21 66




49



AR 1 97ndash100


alapjaacuten67




























utaljanak73


67

ASQUITH 2001 127 68

ASQUITH 2001 127 69





CHASE 1902 67 73

CHASE 1902 84


50





























Arg 4 653ndash655




74

KLEYWEGT 2005 235


51















őket77







Arg 1 427ndash432



75

GALLI 2007 225 76













52



A









Az
















A fuderat igealak







78



GALLI 2007 236 80

GALLI 2007 237 81


ZISSOS 2005 227


53











4Canthus pajzsa










Arg 1 450ndash456










83

ZISSOS 2005 432


54





Hom Il 2 537




















pajzsot84


de ő az




A


84

MILLER 1993 446 85



(Apd 1911) 86





55


ndash hanem az hogy
































88

MILLER 1993 445 89

MILLER 1994 480 90


Arg 3 344 91

KLEYWEGT 1988 363


56

















Arg 6 345ndash349
















92

WIJSMAN 2000[a] 64


57




Arg 6 358ndash363
























szolgaacutel96




93

BARNES 1981 368 BAIER 2001 146 94

BAIER 2001 94 95

GALLI 2007 ad Arg 1 450 96

ZISSOS 2005 289


58









sincs felsorolva






















97

DINTER 2009 550 98



WIJSMAN 2000[a] 68


59



































100


CHASE 1902 92 102

ASQUITH 2001 127


60











szaacutemaacutera











az apja












103

DINTER 2009 548 104

ASQUITH 2001 129 105

CHASE 1902 92 106

NEISS 1961 498ndash502 107



61


































108

KLEYWEGT 1988 367 109

DAMSTEacute 1921 96


62

















5 Iason koumlpenye
















63

Arg 2 408ndash417























vagyis azt hogy a










110

VENINI 1971 600 111


CARDERI 2008 220 113




64














Arg 2 253ndash260
















Arg 2 259ndash272






65





















de













115

CARDERI 2008 220 116



RIPOLL 2000 498 118



66






elraboljaacutek















Arg 2 422ndash424















67












addidit

Arg 3 8ndash12









Arg 5 2ndash8




teszi







inicit

Arg 3 337ndash343


68


























Verg A 11 72ndash77





de lehet

119







69


























Arg 5 511ndash515


eposzokban122










70


de































123








71








Arg 2 300ndash305


















Arg 1 333ndash334










72









6 Cyzicus serlege
















127
















73

Arg 2 651ndash662









utal128
























128

RAVENNA 1981 346 129

RAVENNA 1981 346 130

RAVENNA 1981 342


74



























A






131





FERENCZI 2003 82


75



igazsaacutegot134




A szinteacuten







reacuteszt vesz








Arg 3 186ndash192










134





76

































77


















Arg 5 399ndash414









addig



helyezkedtek el139





137


MANUWALD 1998 308 139

CROISILLE 1982 319


78



































140


MANUWALD 1998 309 142



MANUWALD 1998 307 144


WIJSMAN 1996 199 146

SCHMITZER 1999 152


79










Arg 5 415ndash423
















Arg 5 424ndash428









147

MANUWALD 1998 312 148

MANUWALD 1998 312


80








Arg 5 429ndash432













A






oumlsszevetni152






149

HARRISON 2013 223 150


MANUWLAD 1998 313 152

MANUWLAD 1998 313 153

WIJSMAN 1999 208


81


Azaz Phaethon













A

















ipse159



154

HEERINK 2014 89 155


HEERINK 2014 93 157





82



Arg 5 433ndash439


























160













83



Arg 5 440ndash448











Arg 5 449ndash454
















163

MANUWALD 1998 314 164



HEERINK 2014 94


84



Arg 6 53ndash56

























gemmae

Arg 6 57ndash59






165

CHASE 1902 91 166

BAIER 2001 137 167




85









mutatja be






Arg 6 69ndash73
















168




86



A keryneiai szarvas


























Arg 6 89ndash91



169

WIJSMAN 2000[b] 46 170



87






















12 Pallas aegise









Arg 6 173ndash177

171

WIJSMAN 2000[b] 53 172

WIJSMAN 2000[b] 53 173

WIJSMAN 2000[b] 53


88










438)174













174

WIJSMAN 2000[b] 85 175

WIJSMAN 2000[b] 86


89
























Kallimachos180





176







90



az oka182





az eposza183












Eteoclesnek














181



VON ALBRECHT 2004 739 741 183



91























1 Adrastus serlege










184




220ndash230


92













Theb 1 543ndash551





















186

PFAU 2002 278 187

TAISNE 1994 276 188

RIPOLL 2000 498 189

PFAU 2002 277 190

PFAU 2002 280


93






























Polynices)197



191

VESSEY 1973 100 192


PFAU 2002 280 194

PFAU 2002 281 195

PFAU 2002 284 196

PFAU 2002 282ndash283 197




94

543)198




























198

PFAU 2002 286 199



PFAU 2002 286 201

VESSEY 1973 100 202

PFAU 2002 287


95





exin mille duces

Theb 2 213ndash223

























203

HARRISON 2013 224 204

HARRISON 2013 224 205







HARRISON 2013 224


96














ő




















207

HARRISON 2013 224


97
















Harmoniae

Theb 2 265ndash267










struxerat

Theb 2 269ndash273

208

HARRISON 2013 225 209




98


A nyaklaacutenc














Theb 2 276ndash285















kapcsolatban214





210

MCNELIS 2008 275 211





GERVAIS 2013 ad loc


99

































215


GERVAIS 2013 ad loc


100


is217


darabja218





























217




GERVAIS 2013 ad loc


101



























4 Polynices kardja




221


VESSEY 1973 139


102





Theb 4 84ndash87
















Theb 4 110ndash111






223




hellipille furentes





incutiens





103

6 Hippomedon pajzsa












Theb 4 128ndash135









Az











225




104

utal226




















hospitis arma dei

Theb 4 159ndash162









226

FABER 2006 113 227







105

















Theb 4 165ndash177






de minta








tekintetnuumlnk230



229


HARRISON 1992 248


106

































231

HARRISON 1992 249 232



HARRISON 1992 250 235

HARRISON 1992 248


107

Theb 5 585ndash587








agyon (Apd 1 6 2)

















halaacutelaacutet

9 Amphiaraus pajzsa





236

HARRISON 1992 249


108








Theb 4 214ndash222


















foumlldbe








109










Theb 4 265ndash270




















110













Theb 5 723ndash728



















111








Theb 6 62ndash66











mindig












237



112










Theb 6 242ndash248















halaacutelra





238

VESSEY 1973 105


113



















Theb 6 268ndash282




Theb 2 216)









239

LOVATT 2002 79


114


































Theb 6 283ndash295


115




































116





11 100 11 112)




























117












Theb 6 531ndash547






















240

LOVATT 2002 75 241



LOVATT 2002 76


118








Hercules eacutes








is figyelmeztet245


















243


HARRISON 2013 226 245

LOVATT 2002 79 246

LOVATT 2002 80 247

VESSEY 1973216 248

LOVATT 2002 79 89 n 53


119






























249

LOVATT 2002 88 n 35 250






120


maga Leander is251












szerepeltek



Theb 12 251ndash252







meghalnia











251

LOVATT 2002 77 252


LOVATT 2002 82 254

LOVATT 2002 83


121







haec pugnae facies

Theb 11 520ndash524








Theb 6 548ndash549











16 Mars haacuteza



255

LOVATT 2002 84 256




122


ismeruumlnk meg257


mutatja be








Theb 7 40ndash46










A nagyreacuteszt













257






SMOLENAARS 1994 28


123







Theb 7 47ndash54








oldalon aacutellnak






jelentőseacutege












262



124




Theb 7 55ndash63
























17 Haemon sisakja



263





125






Theb 7 251ndash252







18 Dryas fegyverei








Theb 7 254ndash258










264

SMOLENAARS 1994 128


126













Theb 9 856ndash862







Iuppiter eszkoumlze









Theb 9 875ndash576






127











Naubolus Hippasides

Theb 7 351ndash355





miatti






20 Crenaeus pajzsa





265





128








Theb 9 332ndash338


























267

FABER 2006 110


129









el270






jellemezze271















utalhat274


268

CHINN 2011 151ndash152 269

FABER 2006 112 270


CHINN 2011 159 271

CHINN 2011 155 272

CHINN 2011 153 273



CHINN 2011 153


130











Theb 9 323ndash327



















275

DEWAR 1991 ad 9 332 276

FABER 2006 110


131










Theb 6 56ndash64




















Theb 10 67ndash69






132




























Theb 10 84ndash99






133
































Theb 10 100ndash106

277








134






























280






Cic ND 3 60)


135







Theb 10 650ndash660
























281



136

















Theb 12 481ndash490






sarokpontja284








282

BURGESS 1972 342 283


BURGESS 1972 339 285


BAIER 2007 163


137

25 Theseus pajzsa












Theb 12 665ndash671

















287





138



Theb 12 672ndash676














Mivel a pajzs














290






139
















Ach 1 719ndash725













Ach 1 852ndash857



tekintenuumlnk

294




140






























Ach 1 858ndash863





295


KOZAacuteK 2012[a] 142 145 297





141


eszuumlnkbe






Ach 1 864ndash866








keacutepekben301









300

















tudunk





Mart 11 48
















143









7























4 BURCK 1979 258

5 BURCK 1979 259

6 BURCK 1979 259

7 WALLACE 1957 160

8 BURCK 1979 284


10 JUHNKE 1972 22






144







































145








Africaacutera




1 Dido temploma









Sil 1 81ndash84










Az azonossaacuteg


15



146






Sil 1 85ndash86








Sil 1 86ndash89









Sil 1 90ndash91




Tovaacutebbi



szembesuumll18




16


MANUWALD 2009 50 18


HARRISON 2009 281


147


volt









Sil 1 91ndash98





A maacutegikus
















Sil 1 99ndash103

20

MANUWALD 2009 51


148


akinek a











2 Bagrada pajzsa













Sil 1 403ndash410






21

MANUWALD 2009 50 22




149


























Sil 7 661ndash664







150



















Sil 1 618ndash929















24

MANUWALD 2009 51 n 50 25



151




leiacuterva




























26

MANUWALD 2009 51


152



4 Theron pajzsa















Sil 2 148ndash159


jellemzik28












27

MANUWALD 2009 52 28

TIPPING 2011 19 29





153
































31



csak egy 32



154



56ndash89)33
























33






LOVATT 2013 n 123 37















155



amazonnal40



amazon fejeacutet41



de

























40



2008 42

LOVATT 2013 306 43









156











meghiuacutesul























48




157










5 Hannibal pajzsa


















Sil 2 395ndash405




49

VESSEY 1975 391


158





Tehaacutet a

























Sil 2 406ndash411


neve56





50

LOVATT 2013 177 51


VESSEY 1974 28 53

VESSEY 1975 391 54

VESSEY 1975 391 55


VESSEY 1975 394


159


eacutertelmezhető
















Sil 2 412ndash425
















57

VESSEY 1975 396 58


VESSEY 1975 399 60

FOWLER 2000 99


160











Sil 2 426ndash431



















Sil 2 433ndash 36




61

VESSEY 1975 399 62


VESSEY 1975 401


161








szomoruacuteak


koumlvetkeznek 64










Sil 2 337ndash445










Sil 7 116ndash123

64





162






























A leiacuteraacutes


66

LOVATT 2013 194 67

LOVATT 2013 193 68

DEVALLETT 1992 194


163




haladnak70







Sil 2 446ndash448


hangsuacutelyozza71






Az ő













Sil 2 449ndash452



69


CAMPUS 2003 30 71

VESSEY 1974 28 72

VESSEY 1975 405 73

STUumlRNER 2006 183


164











Sil 2 453ndash456







Vagyis Aeneas












74

VESSEY 1975 404 75

VESSEY 1974 29 76

VESSEY 1974 29 77


VESSEY 1974 29


165


































79






166




























Livius






83

MIERSE 2004 545 84




BURCK 1979 258 88

KISSEL 1979 103


167










Sil 1 56ndash59







eacutes


















89

VESSEY 198182 322 90



168






















szolgaacutel92











91

KISSEL 1979 103 92

KISSEL 1979 159 93

LAUDIZI 1989 112 94

VESSEY 198182 323 95

KISSEL 1979 156


169



















koumlnyoumlroumlgne

















170























Sil 1 32ndash44













171
































96



koumltődik


172













Ennek az


















szerezzen




97

KISSEL 1979 153 98

BURCK 1979 279 99

HARRISON 2009 286 100



LAUDIZI 1989 113


173










figyelmezteti




Verg A 6 37ndash39


















Ezen kiacutevuumll


103

ARIEMMA 2007 22 25


174














7 Crixus pajzsa














Sil 4 148ndash156



104



175















aranyozott volt


















105




176




















8 Corvinus sisakja








Sil 5 77ndash79





177


















Sil 5 130ndash139













106



178


















Sil 4 711ndash717









eacutes Hannibal





107





FRANK 1974 842 110

KOPECZKY 2012 3 111



179



Sil 5 603ndash606



















649)114












112

KOPECZKY 2012 4 113







180




Sil 5 649ndash655








Sil 5 140ndash141













Sil 5 142ndash146





634)115


eredeteacutet jelzi

115

MANUWALD 2009 52


181






















halaacutelukra








116



182






Sil 6 653ndash657







Halaacutela






















117


HARRISON 2009 289 119

MANUWALD 2009 42


183




Sil 6 658ndash669







Sil 6 670ndash673





















Sil 6 674ndash688




184
















Sil 6 689ndash697













Regulus




120

BURCK 1979 266 121

BURCK 1979 262


185








a 655 sor


Vergilius
























122

BURCK 1979 284 123


FOWLER 2000 94 125

FOWLER 2000 94 126

MANUWALD 2009 47


186



Sil 6 698ndash713












A




koumlnyveacutet130





Sil 6 714ndash716







127


HARRISON 2009 288 129

FOWLER 2000 106 130

ARIEMMA 2007 27 131

HARRISON 2009 288 132

MANUWALD 2009 47


187

11 Scaevola pajzsa



















Sil 8 376ndash389












188







ismert volt




























189



12 Phorcys pajzsa



















Sil 10 170ndash184











190

Sil 3 402ndash405



























13 Grosphus pajzsa





191










Sil 14 211ndash217





















voltak

133



192




Sil 14 661ndash663











miutaacuten






Sil 15 421ndash424


emleacutekeztek






pacificans divos

Sil 15 416ndash421

134



193





Sil 15 425ndash426







utal135



vagy ha













Sil 15 427ndash432







135

RIPOLL 2000 498 136



194


































137

LOVATT 2013 177 138



HARRISON 2009 291


195












Sil 15 433ndash434












15 Scipio pajzsa






Sil 17 399ndash400

140



LOVATT 2013 185


196







Sil 17 391ndash394


laacutethatoacute





Sil 17 395ndash398






354)















197


















Hasdrubal

Sil 15 410ndash412

















198
















Sil 17 635ndash644



















199




















Sil 17 645ndash646






142

TIPPING 2011 70


200









ekphrasisaira igaz

























201




































202




































203



















204

Bibliograacutefia
















HUDE Oxford 1930


1991













205























London 1928


2002





203



206









Szakirodalom

ADAMIETZ 1976 =


ADAMIK 2002 =




AHL 1976=


ARANY 1962=



ARIEMMA 2007=



ASQUITH 2001=


207


AUGOUSTAKIS 2005 =


AUGOUSTAKIS 2010 =


Oxford 2010

AUMONT 1968 =



BAIER 2001 =


2001

BAIER 2004 =




BAIER 2007 =


70

BAL 1998 =



BARNES 1981 =


208


370

BASTET 1970 =


119ndash158

BERCHEM 1967 =


BERNSTEIN 2013 =



139ndash156

BOEHM 1998 =



BRENNAN 1969=


BROCCIA 1992 =


BRUERE 1959 =


BURCK 1979 =


BURGESS 1972 =


CAMPUS 2003 =


209




CARDERI 2008 =


214ndash226

CARRIER 1987 =


(1987) 20ndash31

CHASE 1902 =


CHINN 2011=



COMOTTI 1989 =


CORSANO 2013 =




316pdf

CROISILLE 1982 =



DAMSTEacute 1921 =


210



DE JONG 2014 =


DELARUE 1989 =


DEVALLET 1992 =




DEWAR 1991 =


DEacuteZSI 1932 =


DICK 1965 =


DINTER 2009 =


(2009) 533ndash566



ELSNER 1995 =


ELSNER 2002 =


211


FABER 2006 =



FEENEY 1991 =


FERENCZI 2003 =


FERNANDELLI 2000 =


(2000) 89ndash98

FONESCA 1992 =




FOWLER 1991 =


FOWLER 2000 =



107

FRANK 1965 =


FRANK 1974 =


212


837ndash844

FRATANTUONO 2004 =


FUCHS 1967 =


GALLI 2007




350

GERVAIS 2013 =


GETTY 1936 =


53ndash61

GIBSON 2005 =


12 (2005) 177ndash195

GOODMAN 1988 =


GRAF 1995 =


213




HAGSTRUM 1958 =


HARRISON 2009 =



279ndash292

HARRISON 2013 =



HARRISON 1992 =


HEFFERNAN 1993 =


Chicago 1993

HEERINK 2014 =



95

HERMANN 1947 =


HORSFALL 2003 =


JUHNKE 1972 =


214


KEITH 2007 =




KISSEL 1979 =


KLEYWEGT 1986 =


KLEYWEGT 1988 =


KLEYWEGT 1991 =



1991 225ndash237

KLEYWEGT 2005 =


2005

KOPECZKY 2012 =





2012



215



63ndash74

KRIEGER 1992 =


KRUumlGER 1998 =




KURMAN 1974 =


LAUDIZI 1989 =


LESSING 1999 =


LOVATT 2002 =


LOVATT 2013 =


MAKOWSKI 1977 =


MALCOVATTI 1969 =


MANUWALD 1998 =


216




MANUWALD 2009 =



MARKS 2014 =


MAROacuteT 1964 =


MCNELIS 2008 =



MIERSE 2004 =








MILLER 1994 =


MILLER 1993 =


217


MITCHELL 1986 =


MORGEN 1992 =


MURRAY 1999 =





NEISS 1961 =


PERUTELLI 1978 =


PFAU 2002 =


LEC 70 (2002) 277ndash287

PREISWERK 1934 =


RAVENNA 1981 =



RESCH 1902 =


218







272 (2007) 81ndash92

RIPOLL 1998 =



RIPOLL 2000 =


(2000) 497ndash500

RITOOacuteK 1975 =


107ndash116

SCAFFAI 1972 =


SCAFFAI 1979 =


932ndash939

SCAFFAI 1982 =



SCHEDA 1965 =


219


SCHEDA 1966 =


(1966) 381ndash384

SCHETTER 1959 =


297ndash308

SCHETTER 1960 =


SCHMIDT 1986 =



SCHMITZER 1999 =


WJA 23 (1999) 143ndash160

SEEWALD 2002 =


SHAPIRO 1980 =


SMOLENAARS 1983 =


Amsterdam 1983

SMOLENAARS 1994 =


SPITZER 1955 =


220



STEINTHAL 1868 =


(1868) 1ndash57

STROIA 2008 =


STUumlRNER 2006 =


(2006) 171ndash195

SZAacuteSZ 1882 =


TAISNE 1994 =


TAKAacuteCS 2003 =




TIPPING 2011 =


TSIRKIN 1981 =



UCCELLINI 2006 =


221


GIF 58 (2006) 229ndash253

VARGA 2003 =



VARGA 2004 =



VENINI 1968 =



VENINI 1983 =


VENINI 1971 =


VESSEY 1974 =


VESSEY 1975 =


VESSEY 1973 =


VESSEY 198182 =


321ndash335



222

VON ALBRECHT 1964 =


1964

VON ALBRECHT 2004 =


WALLACE 1957 =


WEBB 1999 =


(1999) 7ndash18

WEBB 2009 =


Farnham 2009

WIJSMAN 1996 =


WIJSMAN 2000[a] =


(2000) 58ndash70

WIJSMAN 2000[b] =


WITTGENSTEIN 1998 =


ZANKER 1981 =


223


ZISSOS 2005 =



224

































225

Summary



Punica



























Documents

HAMVAS GÁBOR EKPHRASISOK AZ EZÜSTKORI EPOSZIRODALOMBAN · 2017. 6. 23. · Doktori (PhD) értekezés HAMVAS GÁBOR EKPHRASISOK AZ EZÜSTKORI EPOSZIRODALOMBAN Témavezető: DR.TAKÁCS