3. A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc

6. osztály

1541: Budát elfoglalja a török.1550-51. Szolnokon felépül a palánkvár.1552. A török túlerő elől megszökik a várvédők zöme.Nyáry Lőrinc maroknyi csapatát felkoncolják. Nyáry fogságba esik.

Előzmények…

Buda a mohamedán templomokkal

Szolnok a budai vilajethez tartozó szandzsáksági székhely (középszintű igazgatási terület) lett.

Az ország középsőrésze közel150 évre a TörökBirodalom része lesz.

A várban jelentős őrség állomásozott, valamint itt volt a törökök tiszai naszádos flottájának északi támaszpontja.

Feladat: tanulmányozd a könyv 31. oldalán lévő táblázatot!

• Mit mutat a táblázat? • Milyen fegyvernemekből állt a várőrség?

• A martalócok: • a török szolgálatában álló keresztény zsoldosok, akiket a török

rendesen csak várőrizetre használt, s akik sokat sanyargatták a közeli magyar helységeket. Más szóval: rablók.

• Vajon miért állomásoztatott ekkora helyőrséget a török Szolnokon?

Megoldás

• A táblázat a szolnoki török várőrség megoszlását mutatja.

• Fegyvernemek: gyalogosok, lovasok, tüzérek és martalócok.

• A nagy helyőrség indokai:

Szolnok szandzsáki székhely volt, fontos középszintű közigazgatási központ.

A török ebből a központból terjesztette ki hatalmát a

környékre.

Katonailag is fontos, hiszen a tiszai török flotta fontos támaszpontja.

A tiszai átkelőhely (fahíd) védelmét is biztosítani kellett.

Török sereg tereli a kirabolt magyar falu lakosságát.

Török tisztségek

• szandzsákbég a szandzsák katonai és polgári vezetője

• kajmakám a szandzsákbég általános katonai helyettese

• kádi a szandzsákbég polgári helyettese• alajbég a hűbérbirtokos szpáhik katonai

vezetője • dizdár a várőrség parancsnoka

Párosítsd össze a török tisztségeket a meghatározásokkal!

• Kajmakám a szandzsák vezetője

• Kádi a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője

• Alajbég a szandzsákbég általános katonai helyettese

• Szandzsákbég a várőrség parancsnoka

• Dizdár a szandzsákbég polgári helyettese

Megoldás• szandzsákbég a szandzsák katonai és

polgári vezetője• kajmakám a szandzsákbég

általános katonai helyettese • kádi a szandzsákbég polgári helyettese• alajbég a hűbérbirtokos szpáhik

katonai vezetője • dizdár a várőrség parancsnoka

A lakosság összetétele– Jelentős számú muzulmán népesség telepedett le, a

magyarok kisebbségbe kerültek.

– A fogyatkozó magyar lakosság vallásilag megoszlott: katolikusok és reformátusok is éltek itt.

– A város legfőbb birtokosa a szultán volt, de a budai pasának is jelentős birtokai voltak a területen.

Szolnok 1666 körül• Evlia Cselebi török

világutazó leírásaiból tudjuk, hogy 500 fős őrség védte a várat.

• Volt a várban egy főmecset (dzsámi),

• valamint a városban egy kisebb dzsámi, fürdő, iskola és kolostor.

Ilyen lehetett a várban álló dzsámi.

A török kút: a téglával bélelt várkút 1970-ben készített kútfővel. (Papi Lajos alkotása)

Minaret: magas, keskeny torony, amelyből naponta ötször imára hívjaa muzulmánokat a müezzin.

Dzsámi: mohamedán főtemplom

Szegedi Kis István (1505-1572)

• A híres református prédikátor Szolnokon raboskodott.

• Könyvünk 38-39 oldala alapján mutassátok be élettörténetét!

Szolnok híres volt a korszakban török rabszolgapiacáról

• A hatéves Geleji Katona Istvánt itt váltotta ki édesanyja a rabszolgaságból.

• Szolnok könyve 39-41. oldalán többet is megtudtok a sorsáról! Kiselőadásban mutassátok be életművét!

Mi lett a sorsuk az elrabolt keresztény kisfiúknak?

Törökök rabszíjra fűzött gyermekekkel

Adóbevételek – A város bevételének nagyobb részét a tiszai

átkelőhely adta: itt állt az első állandó Tisza-híd

– a kisebbet a magyar lakosság feudális adója1541-ben 40 ház, 53 adófizetővel1591-ben 12 adófizető!

– Az 1570-es évektől jellemző volt a kettős adóztatás (a törökök mellett a magyarok is beszedték az adót)

A 15 éves háború (1591-1606)

– 1595-ben Miksa főherceg csapatai megostromolták a várat, de

– bevenni nem tudták. – A megrongálódott várat a törökök a 17.

század elején kijavították.

A 17. században Török-kuruc összecsapások helyszíne volt

Szolnok.

Számos erdélyi főúr és Thököly Imre is gyakranmegfordult itt csapataival. 

Bécs 1683-as ostroma után I. Lipót hadai megkezdték  Magyarország felszabadítását.

Szolnok felszabadítása: 1685. október 18-án

• Mercy  és Heissler tábornokok az ellenséges vonalak mögé behatolva elfoglalták Szolnokot.

• Ezzel elvágták a még török uralom alatt lévő Buda utánpótlási vonalait.

• A törökök 1686-ban és 1687-ben is tervezték Szolnok visszafoglalását, de nem jártak sikerrel.

A város elnéptelenedik

• A mohamedán lakosság elmenekült.• Szolnok a császári hadak fontos hadműveleti

bázisa lett. A folyamatosan erősített várőrségét német és magyar csapatok alkották

• A felszabadulás után Szolnok a Magyar Kamara (a Kincstár) birtoka lett.

• A karlócai béke (1699) után számos kiszolgált katona telepedett ide családjával.

Szolnok elveszíti közigazgatási rangját

• Nem megyeszékhely,mert a nemesi vármegye intézményei az elnéptelenedés miatt nem tarthatók fenn.

• Mezővárosként került Heves és Külső-Szolnok vármegye joghatósága alá.  

A kurucok már 1703. szeptember 21-én bevették a várost, fontos stratégiai szerepet szántak Szolnoknak.

A Rákóczi-szabadságharc kezdetén

1703.

• A kurucok igyekeztek megerősíteni a várat,

• hadműveleti és utánpótlási, valamint sószállítási bázissá tenni.

1706.• 1706-ban Rabutin

császári tábornok 15-20 ezres seregével megindult a félkész vár ellen, ezért Károlyi Sándor kuruc tábornok Rákóczi parancsára a várat és a várost felégette, a kurucok elhagyták a várost.

1706.

• A császáriak alig egy hét alatt a várat megerősítették, és jelentős helyőrséget tettek bele.

1707-10-ig

• 1707 elején Rabutin ellátási nehézségek miatt kivonta csapatait Szolnokról, és a várat elpusztította.

• Három évig jórészt lakatlan a város.

1710.

• 1710: Rákóczi féléves munkával helyreállíttatja a várat.

• 400 fős helyőrséget,• kuruc lovasezredeket

rendel ide.

• Cusani császári tábornok két nap alatt beveszi a várat.

• Csajághy János kuruc várparancsnok leteszi a fegyvert a túlerő előtt.