HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS...A megye legjelentősebb turisztikai vonzerőinek továbbfejlesztése mellett a három folyóban rejlő turisztikai lehetőség integrált,

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat

Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

1

Grants Europe Consulting Kft. H-1124 Budapest, Németvölgyi út 84. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: Website: www.grantseurope.eu

Tér-Idő Műterem Bt. H-6721 Szeged, Arany János u. 7. Iroda: Budapest VII. Akácfa u. 37-39. Tel: +36-70-5566-032 Fax: +36-62-670-818 E-mail: [email protected]

Témafelelős: Szemerey Márta okl. építészmérnök

Területrendezés: Nagy Imre okl. építészmérnök (Relief Art Bt. Szeged)

Településtervezés: Szemerey Márta okl. építészmérnök

Városépítészet, városi környezet: Kiss Lajos okl. építészmérnök (Tér-Idő Műterem Bt.)

Épített örökség, műemlékek: Szemerey-Kiss Balázs PhD okl. műemlékvédelmi

szakértő (Tér-Idő Műterem Bt.)

Régészet: Lőrinczy Gábor régész

Táj-, természet: Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök

(TOPO PLAN Kft. Budapest)

Közlekedés: Bombolya Erzsébet okl. építőmérnök (Deltaterv Kft. Szeged)

Víziközművek: Vargáné Patkós Margit okl. vízépítő mérnök

Energia, hírközlés: Somogyi János okl. villamosmérnök (Jakab és Soma Bt.

Szeged)

Környezetvédelem: Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök,

környezetvédelmi szakértő



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

2

Tartalomjegyzék

1. A vizsgált településhálózati, területfejlesztési, -rendezési tényezők elemzése, egymásra hatásuk

összevetése 4

1.1.Településhálózati összefüggések elemzése: A térségfejlődéssel kialakult városhálózati

adottsága 4

1.2. A Város fejlődésének az Országos Terület-fejlesztési Koncepció általi meghatározottsága 5

1.3. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, mint az OTK „kibontása”, területi értelemben

vett konkretizálása 6

1.4. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Operatív Program általi meghatározottság Vásárhely

fejlődésére nézve 8

2. A Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek összevetése

(Hódmezővásárhelyre vonatkozóan) 9

3. Az Országos Területrendezési Terv (2013) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (2012)

összevetése (Vásárhelyre vonatkozóan) 10

4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek átfogó elemzése 11

5.-6. Településfejlesztési, -rendezési jellemzők 12

7. Hódmezővásárhely társadalma 13

7.1.Demográfia, népesség 13

7.2.Képzettség 13

7.3.Foglalkoztatás 14

7.4.Jövedelmi viszonyok 14

8. Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája 15

8.1.Oktatás 15

8.2.Egészségügy 17

8.3.Szociális ellátás 18

8.4.Kultúra 19

9. Hódmezővásárhely gazdasága 20

9.1.Mezőgazdaság 20

9.2.Ipar 21

9.3.Építőipar 22

9.4.Szolgáltatás 22

9.5.Gazdasági szervezetek főbb jellemzői 23

9.6.Turizmus 23

10. Táji és természeti adottságok 25

11. Zöldfelületi rendszer 26

12. Az épített környezet elemzése 28



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

3

12.1. Területfelhasználás 28

12.2. Telekstruktúra, tulajdonjog 31

12.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 31

12.4. Geodéziai felmérés 31

12.5. Építmények 31

12.6. Az épített környezet értékei 33

12.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 37

13. Közlekedés 38

13.1.Hálózatok és hálózati kapcsolatok 38

13.2.Közúti közlekedés 38

13.3.Közösségi közlekedés 39

13.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 40

13.5.Parkolás 40

14. Közművesítés 41

14.1.Víziközművek 41

14.2.Energia 43

14.3.Elektronikus hírközlés 46

15. Környezetvédelem, településüzemeltetés 47

15.1.Talaj és termőföld 47

15.2.Felszíni és felszín alatti vizek 47

15.3.Levegőtisztaság 48

15.4.Zaj- és rezgésterhelés 49

15.5.Hulladékkezelés 49

15.6.Vizuális környezetterhelés 50

15.7.Árvízvédelem 50

15.8.Fennálló környezetvédelmi konfliktusok 51

16. Katasztrófavédelem 53

16.1.Építésföldtani korlátok 53

16.2.Vízrajzi veszélyeztetettség 53

16.3.Egyéb katasztrófavédelmi kockázat 53

17. Ásványi nyersanyag lelőhely 53

18. Városi klíma 53



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

4

1. A vizsgált településhálózati,

területfejlesztési, -rendezési tényezők

elemzése, egymásra hatásuk összevetése

Az elemezendő - összevetendő tényezők:

– A térségfejlődéssel eddig kialakult városhálózati adottság (Helyzetfeltárás 1. fejezet).

– A város fejlődésének országos és térségi területfejlesztési dokumentumok általi való

meghatározottsága (1., 2. és 3. fejezetek).

– A város fejlődésének országos és térségi területrendezési dokumentumokkal való

meghatározottsága, összevetésük.

– A szomszédos települések rendezési tervei általi meghatározottság.

1.1.Településhálózati összefüggések elemzése: A

térségfejlődéssel kialakult városhálózati adottság

Korábban Hódmezővásárhely városhálózatban betöltött szerepét az egykori természeti környezet

határozta meg, és erre az adottságra alapozva az organikus városfejlődés jellemezte. A Tisza folyó

menti, észak-déli irányú településhálózathoz kapcsolódott a később mezővárosi, illetve vásárvárosi

funkciójú település és az erre alapozódó, domináns mezőgazdasági kultúra. Ezzel szemben napjainkra

a térségi műszaki infrastruktúra, ezen belül a közlekedési kapcsolatrendszer, mint művi struktúra lett

a meghatározó a város számára is. Ez egyben kitágította a várost érintő térbeli hálózatot: míg a múlt

század elejéig a város társadalma (gazdasága) a közvetlen szomszédos településekkel és közelebbi

városokkal „kommunikált”, addig mára ez a térség kitágult a közlekedési hálózat révén. Ennek

következtében Vásárhely jelentőségét, és jelenlegi városhálózati kapcsolatait gyakorlatilag a Dél-

alföldre, mint regionális térségre kell értelmezni, bizonyos vonatkozásokban ennél jóval távolabbra,

eurorégiós távlatokra. Ez az új viszonyrendszer jelenleg félperiferikus helyzetet jelent; a várost a nagy

közlekedési folyosók elkerülik. Vásárhely és szűkebb várostérsége Magyarország agyonközpontosított

térszerkezetében a déli periférián helyezkedik el; a sugárirányú főúthálózat és a nagy európai

korridorok elkerülik. Ezen old egyértelműen a Szeged-Vásárhely várospár viszony (a végig kiépített

2x2 sávos kvázi autóúttal). A szomszédos délalföldi mezővárosokkal (Orosháza, Makó, Szentes) való

kapcsolat relatíve gyenge, amelynek egyik oka és egyben okozata a kevésbé korszerű közlekedési

hálózat. A város kistérsége településeinek hagyományokon alapulóan erős a kötődése Vásárhelyhez,

de még a hivatalosan Makóhoz, Szenteshez tartozó szomszédos kistelepüléseknek is. A vasúti hálózat

százéves lemaradásban van; ez meghatározó a jelenlegi településhálózati kapcsolatrendszerre nézve.

A légiközlekedést tekintve pedig egyértelmű a periférikus helyzet; a nyomasztó fővárosi

centrumpozíció dominánsan meghatározó a településhálózatra nézve.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

5

1.2. A Város fejlődésének az Országos Terület-

fejlesztési Koncepció általi meghatározottsága

Az OTK üzenete egyértelmű Hódmezővásárhely számára: a gazdaságfejlesztés elsődlegessége a

városnak is prioritás kell legyen. Ezen belül a hazai tulajdonú vállalatok termelési láncba történő

mélyebb integrálása, belső piacon történő megerősítése, a feldolgozóipar újrateremtése, a magas

hozzáadott értékű, tudásra épülő speciális iparágak, az innovatív gazdaság, az élelmiszergazdaság

támogatása mind-mind Vásárhelyre is érvényes megállapítás.

A Szeged-Vásárhely várospár a történetileg kialakult, túlcentralizált térstruktúra periférikus területén

helyezkedik el, mint regionális központ – a többi nagyvárossal együtt sem tudják ellensúlyozni a

főváros növekvő dominanciáját. Felismert ugyan, hogy „az ország kettészakadásával a globális

versenyben hatalmas erőforrások mennek veszendőbe”; ugyanakkor óriási ellentmondásként ezt az

állapotot konzerválja az, hogy „hosszú távú feladatban jelentkezik Budapest makroregionális vezető

szerepének erősítése”. Így nehezen hihető az az általános célkitűzés, hogy „célirányos térségi

beavatkozásokkal az ország területi különbségei nem nőnek tovább”, és a vidéki elvándorlás megáll.

A helyi gazdaság erősítése, a vidéki települések könnyebb elérhetősége, korszerű és versenyképes

családi gazdaságok támogatása, részben autonóm helyi közösségek megvalósítása Vásárhely és

térsége számára reális célkitűzés.

Hódmezővásárhely szerepe felértékelődik a „többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat

fejlesztés” célkitűzéssel. Fontos megállapítás, hogy a várostérségeknek – így a Szeged-Vásárhely-

Makó városhármasnak is – kiemelkedően hozzá kell járulniuk az ország gazdasági növekedéséhez. E

célkitűzéshez a városnak „befogadó” szerepet kell vállalnia.

A városfejlesztés és városrendezés tekintetében a területfejlesztési koncepciókban megfogalmazott,

Vásárhely számára is kiemelten fontos célkitűzések:

város és vonzáskörzete közötti együttműködés,

a város szétterülésének megakadályozása,

a beépített területek összenövésének megakadályozása,

a központi belterületek vonzóvá tétele,

a zöldfelületek hálózatba szervezése,

a városi közösségi szolgáltatások kiterjesztése,

többközpontúság kiépítése,

az urbanizált területek terjeszkedésének korlátozása,

a környezetbarát közlekedési eszközök fejlesztése,

a barnamezős fejlesztések előnyben részesítése,

komplex örökségvédelmi beavatkozások ösztönzése.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

6

Kedvező lehet Vásárhely számára, hogy a többközpontú fejlődés célkitűzés elérése érdekében

növekedési színtérként került lehatárolásra, mint megyei jogú város. Azaz a kiemelt fejlesztési

célterület, az ún. „külső városi gyűrű” fontos eleme: „Hódmezővásárhely az alföldi művészváros és a

„dél-alföldi Sophia Antipolis” innovatív központ pozícióit célozza meg, melyben jelenlegi húzóágazatai

mellett (építőipar, mezőgazdasági termelés, gépgyártás, textilipar, kerámiaipar, kiskereskedelem) a

kreatív ipar, kulturális ipar, kerámiaipar, textilipar, innovatív iparágak, és a turizmus kitörési pontjai

kerülhetnek fókuszba. Természetes szorosabban együttműködő térségét a Szeged-Makó-Orosháza-

Szentes-Csongrád városnégyszög jelöli ki.”

A vásárhelyi és Vásárhely környéki tanyás térségek számára kedvező, hogy külön fejlesztési

célkitűzés-sor (tanya-program) jelenik meg az OTK-ban: célkitűzés többek között a meglévő tanyák

termelésbe való visszaintegrálása, a tanyás külterületek fejlesztési-, és rendezési tervezése, a

szolgáltatások, az elérhetőség javítása, a tanyai birtokrendezés, a tanyai termelés segítése.

Az OTK hangsúlyos eleme a gazdaságfejlesztés, ezen belül kifejezetten a Szeged-Vásárhely

várospárnak szól: a K+F+I (vagyis kutatás+ fejlesztés+innováció) komplex tevékenység támogatása, a

gazdasági termelésbe való integrálása,a kreatív gazdaság és a kulturális gazdaság, tudásgazdaság

elősegítése; mindehhez a szakképzés és a felsőoktatás szükségszerű fejlesztése.

Az OTK Csongrád megye fejlesztési irányainak leírásában Hódmezővásárhelyre is vonatkoztatható:

A meglévő kapcsolatok korszerűsítése révén (kis)városok összekapcsolása a megyén belül és a

szomszédos (határon túli) megyékkel összefogva az Alföld sokpólusú vidéki térséggé fejlesztése

érdekében;

Szomszéd városok közötti gazdaságfejlesztési kooperáció kialakítása;

A biotech-mezőgazdaság-élelmiszeripari klaszter nemzetközi versenyképességének javítása, a

tanyafejlesztés révén a mezőgazdasági foglalkoztatás radikális bővítése;

A megyének a geotermikus és a napenergia hazai kutatási, termelési és hasznosítási fellegvárává

fejlesztése;

A megye legjelentősebb turisztikai vonzerőinek továbbfejlesztése mellett a három folyóban rejlő

turisztikai lehetőség integrált, összehangolt, programozott fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek

megteremtése.

1.3. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója,

mint az OTK „kibontása”, területi értelemben vett

konkretizálása

A CsMTK a megye jövőképét tudásrégióként fogalmazza meg; e szerepkörben a szegedi ELI

megépítéséhez kötődően Hódmezővásárhely is innovatív vállalkozások célpontja lehet; emellett a

Vásárhely-Orosháza-Kunszentmárton-Mezőtúr együttműködő városnégyszög kreatív ipari klaszter

színhelyeként nevesíti. Ez a helyi gazdaságfejlesztés egyértelműen támogatott iránya.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

7

A CsMFK Hódmezővásárhely városának a Szeged–Makó–Arad–Temesvár–Szabadka városhálózati

pólustérségben – arányos feladatmegosztáson alapulóan – közreműködői feladatot szab:

nevezetesen a határon átnyúló infrastrukturális rendszerek megerősítésében, és a közlekedési-,

energetikai-, informatikai-, vízgazdálkodási hálózatok kialakításában és összekapcsolásában, továbbá

az intézményi keretek megteremtésében, ezzel egy jelentős befektetésvonzó képességű és

kisugárzású agglomerálódó, együttműködő térség alakulhat ki. Ezen együttműködő pólusrégió

kialakulásának előfeltételeként a belső hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépülése az elsődleges cél.

Meghatározó jelentőségű, hogy a közlekedési kapcsolatok fejlesztése konkrét leírással szerepel. A

határon átnyúló városhálózati csomópont felépítését a következő közlekedési kapcsolatjavító

intézkedések segítik elő (a Koncepció által konkrétan említve): a IV. Helsinki folyosó (M5-M43) Arad

irányú továbbépítése, a rákapcsolódást biztosító M47 kiépítése, hiányzó-leromlott vasúti szakaszok

rekonstrukciója, a Tisza-híd bővítése a 47 sz. főúton, elővárosi vasút, intermodális eszközváltó

pontok, a városok térségi elérhetőségének javítása.

A tágabb, határon átnyúló településhálózaton belül lehatárolva a CsMFK rögzíti a támogatandó

fejlesztési célokat: egyrészt a Szentes-Makó-Vásárhely városhármast összehangoltan fejlesztendő

mezőváros-térségként nevesíti, a több lábon álló gazdaság támogatásával. A Szegeddel való

kapcsolatrendszert kiemelten taglalja; ezen belül fontos elem az egyetemi képzés kiteljesítése,

bővítése; az üzleti, kereskedelmi szolgáltatások (vásárok, gazdasági katalizátorszervezetek,

pénzintézeti központok, üzleti tanácsadás‐szervezés, kreatív ipar stb.) támogatása.

A városok elérhetőségének javítása terén – az eddig említetteken túlmenően - a Szentes-Vásárhely-

Makó, illetve a Szeged-Vásárhely-Orosháza kapcsolat fejlesztése, továbbá az intermodalitásra

törekvő közösségi közlekedés kiemelendő fejlesztési célkitűzés, a többi támogatandó

közlekedésfejlesztési cél mellett.

Nagyon fontos, hogy a CsMFK 5. területi prioritása kiemelten Hódmezővásárhely város „belső”

fejlesztési célkitűzéseit rögzíti; ezek között abszolút domináns a gazdaságfejlesztés:

kerámia és textiliparhoz kapcsolódó kreatív ipari arculat erősítése,

üzleti szolgáltatások, kreatív ipari inkubáció, kapcsolódó innováció,

kulturális központ szerepek további megerősítése, kreatív ipari interszektorális lehetőségek

kihasználása,

szilikátipari és/vagy kreatív klaszterek, a tanyák és kistelepülések innovatív bekapcsolása a kreatív

gazdaságba (alapanyag‐előállítás, bedolgozás).

Tulajdonképpen a gazdaságfejlesztést szolgálják a továbbiakban deklarált, egyéb támogatandó

szektoriális célkitűzések:

kihelyezett felsőfokú ipari formatervezői mérnökképzés és célirányos középfokú szakképzés,

a térségi elővárosi közlekedés fejlesztése.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

8

1.4. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Operatív

Program általi meghatározottság Vásárhely

fejlődésére nézve

A Csongrád Megyei Fejlesztési Koncepcióban rögzített célkitűzések Csongrád Megye Területfejlesztési

Operatív Programja tervdokumentumban (munkaanyagában) – az egyes operatív programokba

besorolva – mind szerepelnek. Vásárhely nevesítve szerepel a következő operatív programokban:

AZ ÁTFOGÓ CÉLOK KÖZÖTT:

Hármashatár menti városhálózati csomóponti térség: tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás (A1.)

Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése (T1.)

A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési

pontokra építő helyi gazdaság‐ és vállalkozásfejlesztés (S4.)

A PRIORITÁSOK KÖZÖTT:

Az üzleti környezet javítása (3.2)

A beavatkozás keretében elsősorban a KKV szektorra alapozó gazdaságfejlesztési programok

megvalósítására nyílik lehetőség, az ipari infrastruktúra kulcságazatainak megújítása, a barnamezős

területek fejlesztése, a kreatív gazdaság a kiemelt cél ágazat.

Közlekedési kapacitások fejlesztése (3.4)

A tervezett beavatkozások a határon átnyúló városhálózat (Szeged-Vásárhely-Makó-Arad-Temesvár-

Szabadka) belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztését célozzák, a koncepciókban leírtak szerint.

Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése (3.5)

A tervezett intézkedéssor a koncepciókban szereplő oktatásfejlesztés, egyetemi és szakképzés

bővítése, a célokhoz igazodóan.

Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében (3.11)

Ez a programcsomag Szeged-Hódmezővásárhely nagyvárosi település-együttesre vonatkozik. Mivel

nem szerepel a koncepciókban, ezért érdemes bővebben értékelni, és koncepcionális javaslatként

továbbfogalmazva beépíteni.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

9

2. A Területfejlesztési koncepciók, programok

és a területrendezési tervek összevetése

(Hódmezővásárhelyre vonatkozóan)

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (CsMTrT),

illetve ezek szerkezeti tervei rögzítik azokat a tervezett térségi, nagytérségi műszaki infrastruktúrális

hálózati elemek nyomvonalait, amelyek fejlesztése a koncepciókban (OTK, CsMTFK) nevesítve

szerepelnek. Ez Hódmezővásárhely esetében dominánsan a közúti fejlesztéseket jelenti:

A IV-es európai korridorra (M5-M43 autópálya) ráhordó közúti hálózati elemek fejlesztése >> M47

gyorsforgalmi út nyomvonala a tervezett M4 (Berettyóújfalu térsége) az és M5 (Algyő térsége) között

Fontos megjegyzés: a tervezett nyomvonal azonos a várost északról elkerülő úttal, amely első

ütemben főúti jellemzőkkel épül ki, távlatosan (2030-ig) 2x2 sávos gyorsforgalmi útként valósul meg.

Megoldandó probléma, hogy az OTrT és a CsMTrT eltérő nyomvonalat rögzít. (Bővebb kifejtés és

értékelés a következő fejezetben)

A Szabadka-Szeged-Szentes-Hódmezővásárhely-Orosháza-Makó-Arad-Temesvár-várostérség belső

közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése >> Hódmezővásárhely-Makó és, Hódmezővásárhely-

Kübekháza, hármashatár-(Nagykikinda, Temesvár) új főúti nyomvonalak rögzítése. Fontos

megjegyzés, hogy előbbi nyomvonala teljes hosszában meglévő mellékút nyomvonalával azonos,

ugyanakkor az utóbbi északi szakasza eltérő módon van rögzítve az OTrT-ben és a CsMTrT-ben.

Elővárosi vasutak kiépítése (Hódmezővásárhely-Szeged elővárosi vasút) >> Nincs külön

nyomvonal rögzítve; Úgy értelmezhető, hogy a fejlesztés meglévő Békéscsaba-Szeged vasúti

törzshálózati nyomvonallal azonos.

Infrastrukturális beruházások a nagytérségi és regionális szolgáltatások minőségének javítása

érdekében >> Logisztikai központ rögzítése a város belterületén, térségi közforgalmú kikötő rögzítése

a Tiszán. Megjegyzés: Bár konkrétabb megnevezés nincs, a területrendezési tervben rögzített

objektumokra értelmezhető.

Kiemelt turisztikai fejlesztések >> személykikötők rögzítése a Tiszán, ill. az országos és térségi

kerékpárút hálózat kiépítése. Megjegyzés: Bár konkrétabb megnevezés nincs, a területrendezési

tervben rögzített objektumokra értelmezhető.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

10

3. Az Országos Területrendezési Terv (2013) és

Csongrád Megye Területrendezési Terve

(2012) összevetése (Vásárhelyre vonatkozóan)

Új gyorsforgalmi út nyomvonala:

M47: a tervezett elkerülő út egyben a gyorsforgalmi úti szakasz mindkét tervben; az országos tervben

Szeged irányában és Székkutas-Orosháza irányában a jelenlegi 47-es nyomvonalán vezet az M47; a

megyei tervben viszont új nyomvonalon: Orosháza belterületét északról elkerülve, illetve a

Kübekháza-(Nagykikinda-Temesvár) irányú új közúti kapcsolat az M47 része az M43 autópályáig (a

déli szakasz főút mindkét tervben). Ha az OTrT érvényesülne, így Vásárhely közigazgatási területén az

M47 venné át a 47-es főút szerepét, ez esetben nincs gyorsforgalmi út melletti alternatív útvonal,

ami havária esetén kaotikus helyzetet jelentene, ill. a lassú járművek számára + nyomvonal kiépítése

vetődik fel. Ezért a CsMTrT kedvezőbb nyomvonalváltozatot rögzít, ezt kellene érvényesíteni.

Új főúti kapcsolatok:

Hódmezővásárhely-Kübekháza, illetve Hódmezővásárhely –Makó lényegében azonos a nyomvonallal

szerepelnek mindkét tervben, de előbbi a megyei tervben az M43 csomóponttól délre főút. A 47-es

főút Vásárhelyt érintő szakasza nem szerepel az országos tervben felsorolt főutak között. A megyei

tervben a meglévő 47-es főút Vásárhely déli elkerülő útjaként épül ki, és párhuzamos útvonalként

szolgál (ezt kellene érvényesíteni!), az országos terv ezt nem tartalmazza.

Térségi jelentőségű vasúthálózat:

A megyei terv rögzíti a Hódmezővásárhely-Mindszent-Szentes és a Hódmezővásárhely-Makó

nyomvonalat (az országos terv melléklete ezt nem tartalmazza).

Egyéb országos jelentőségű elemek:

Lényegében azonosak a két tervben; ezen felül többletként jelennek meg a megyei tervben a térségi

jelentőségű kerékpárutak: (Nagymágocs–Hódmezővásárhely, a Hódmezővásárhely–Mártély, a

Makó–Hódmezővásárhely–Szentes--Kunszentmárton) kerékpárutak; illetve további többlet-elemek a

térségi jelentőségű logisztikai központ, a térségi jelentőségű közforgalmú- és személyforgalmi

kikötők (Mártély), továbbá a térségi jelentőségű kiserőmű, és a térségi jelentőségű hulladéklerakó

(mind Vásárhelyen nevesítve).



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

11

Térségi területfelhasználás elemei:

Mindkét tervben a külterület nagy része a jellemzően mezőgazdasági térség kategóriába tartozik.

Jelentős ellentmondás, hogy a megyei tervben szerepel a belterülettől északra egy nagy kiterjedésű

erdőgazdálkodási térség, az országos terv ugyanakkor nem tartalmazza. A megyei terv rögzíti a

belterülettől délre egy nagy kiterjedésű „építmények által igénybe vett térséget”, az országos terv

ugyanakkor nem tartalmazza. A megyei övezetek között e terület „kiemelt fontosságú honvédelmi

terület” övezeteként szerepel.

Összefoglalva:

Az eltérések nyomán felvetődött kérdéseket tisztázni kell, és azt követően biztosítani kell a települési

és területi tervek harmóniáját, figyelembe véve az OTrT törvény által meghatározott összhang-

teremtési lehetőségeket.

4. A szomszédos települések hatályos

településszerkezeti terveinek átfogó elemzése

Hódmezővásárhely nagyhatárú település (az egyik legnagyobb közigazgatási területtel rendelkezik az

országban), ebből fakadóan viszonylag sok (12 db) kistelepüléssel érintkezik.

A települések rendezési tervei 2004-2011 között készültek, illetve kerültek módosításra.

A szomszédos települések rendezési terveiben a tervezett területfelhasználás összhangban van a

térségi tervekben foglaltakkal.

A térségi tervekben szereplő térségi műszaki infrastruktúra hálózatok egyes esetekben kisebb-

nagyobb eltérést mutatnak a települések szerkezeti terveiben, szabályozási terveiben szereplő tervei

elemek tekintetében, ezeket az aktuális települési tervezéskor kell korrigálni.

A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a szomszédos kistelepülések rendezési tervei nem

rögzítenek olyan fejlesztési területet, vagy objektumot, amely hatással lenne Vásárhely megyei jogú

város koncepcióalkotására, illetve a rendezési terv felülvizsgálatát befolyásolná. Algyő esetében a

közigazgatási határon átnyúló „bányászattal érintett terület” néhányszáz hektáron érinti Vásárhely

területét, de ez csak a szabályozási tervben megjelenő korlátozást/egyeztetési kötelezettséget

jelenthet.

A 2.1.8 fejezetben szereplő kérdéskört, vagyis az M47 nyomvonalának végleges eldöntését, és ennek

területi/települési tervekben való harmonizációját meg kell teremteni. Az érintett települések: Algyő,

Hódmezővásárhely, Székkutas (Orosháza).



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

12

5.-6. Településfejlesztési, -rendezési jellemzők

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990-es évek közepétől hangsúlyosan

foglalkozott a településfejlesztéssel, illetve a településrendezési eszközök megújításával.

A 2008-ban elfogadott fejlesztési koncepció nem csupán a források megszerzését előkésztő és segítő

IVS megalapozásához készült, hanem a településrendezési eszközök elkészítéséhez is irányt mutatott.

A 2008-2009-ben készült Integrált Fejlesztési Stratégia (IVS), az Antiszegregációs Tervvel és az

Akciótervvel a Regionális Operatív Program által 2007–2013 között finanszírozott városrehabilitációs

célú támogatások elnyerésének volt az alapja és előfeltétele.

Az IVS komplex stratégiai összegzése és továbbfejlesztése alapján több – a város fejlődésében

meghatározó jelentőségű – program valósulhatott meg a legutóbbi években.

Hódmezővásárhely településrendezési eszközei (továbbiakban: Terv) az ezredfordulón készültek. A

Településszerkezeti terv (1998), illetve a Helyi Építési Szabályzat és mellékletei (2000) papír alapúak.

Ez a ma már „hagyományosnak” is nevezhető formai, illetve technikai adottság feltétlenül

korszerűsítést – digitalizálást – igényel. Bár eleve alapvetően „rugalmas” szabályozás készült, az eltelt

évek, és a többszöri módosítások következtében számítani kell a Terv teljes-körű megújítására.

A Terv rugalmassága egyrészt az egyes területfelhasználási egységek "átjárhatóságát", azaz bizonyos

funkciók keveredési lehetőségét jelenti. Mindemellett a jelenlegi városszerkezeti, területfelhasználási

adottságok maximális tiszteletben tartása a város polgárainak jogbiztonságához nélkülözhetetlen,

stabil – lényegét tekintve állandó – társadalmi-jogi háttér megteremtésének lehetőségét szolgálja.

A városrészek – adottságaik alapján – különböző védettségi fokozatú besorolást kaptak.

A Terv megvalósult elemeit elsősorban a városi közterek, illetve a városközpont rehabilitációja és

forgalmi tehermentesítése, a műszaki, higiénés és szociális követelményeknek nem megfelelő

lakóterületek felszámolása, a közlekedéshálózat fejlesztése és az infrastrukturális beruházások

jelentik.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

13

7. Hódmezővásárhely társadalma

7.1. Demográfia, népesség

A megye városai között egykor jelentős súlyú Hódmezővásárhely népessége a 80-as évektől

folyamatosan és kissé gyorsuló ütemben csökken, aminek következményeként lakónépessége 2011-

ben az 1980. évinek csupán a 84,5%-a, azaz három évtized alatt közel hatodával csökkent. A 2003-

ban készült demográfiai prognózisban a szakértők 46.861 fős népességszámot jeleztek előre 2011-re

és 45.910 fős értéket 2016-ra. Tehát a valóságban a népességcsökkenés nagyobb mértékű, mint azt a

prognózis jelezte.

A népességfogyás tekintetében a város a polarizálódó hazai településhálózatban a megyei jogú

városok között átlagosnak mondható az elmúlt 10 évet tekintve. Bár minden megyei jogú város

természetes népmozgalma negatív volt, pár város népességszáma (a pozitív vándorlási

különbözetnek köszönhetően) nőtt. Hódmezővásárhelyen a probléma fő forrását az alacsony

természetes szaporodás jelenti: noha az ezer lakosra jutó élveszületések száma megegyezik a megyei

jogú városok azonos értékeinek átlagával, a halálozási arányszám relatíve magas, erőteljes

természetes fogyást okozva. A város vándorlási különbözete 1% alatti, így a bevándorlás majdnem

teljesen tudta eddig ellensúlyozni az elvándorlást.

A döntő többségében magyar nemzetiségűek alkotta település korszerkezete – a 15 év alattiak, a 15-

59 év közötti és a 60 év feletti korcsoport egymáshoz viszonyított aránya – relatíve kedvezőnek

mondható. A legfiatalabb korcsoportok (0-2 és 3-5 évesek) létszáma és aránya stabil, a gazdasági

válság gyermekvállalási hajlandóságra gyakorolt hatása nem észlelhető. Nagyon jelentős azonban a 6

és 13 évesek, valamint a 14-17 évesek számának és arányának a csökkenése. A legtöbb magyar

városhoz hasonlóan az időskorú népesség aránya nő, a fiatalok aránya pedig csökken, azaz a város

népessége folyamatosan öregszik, ami a jövőben könnyen eltartottsági problémák forrása lehet.

7.2. Képzettség

A városban a szinte teljeskörűvé vált általános iskolai végzettség mellett jelentősen megemelkedett a

középiskolai bizonyítvánnyal és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is, bár ezek a mutatók

elmaradnak a régióbeli Szeged, Kecskemét és Békéscsaba értékeitől. Gyakori, hogy részben a helyi

továbbtanulási lehetőségek szűkössége gerjesztette tanulási célú migrációban részt vevő fiatalok a

diploma megszerzése után sem térnek vissza Hódmezővásárhelyre. Ez további gátló tényezőt jelent a

nagyszámú képzett munkaerőt igénylő tőkeerős és versenyképes vállalatok megtelepedése

szempontjából, ami a folyamat fennmaradásához vezet.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

14

7.3. Foglalkoztatás

Hódmezővásárhely gazdaságilag aktív népességének a 15-74 éves korú lakosságon belüli részaránya

56,6%, ami mind az országos, mind pedig a megyei jogú városok átlagánál alacsonyabb. A város

dolgozó lakosságának 10%-át a mezőgazdaság foglalkoztatja (ez a megyei jogú városok között

kimagasló érték), amire magyarázatul Hódmezővásárhely mélyen gyökerező agrártradíciói szolgálnak.

A városban foglalkoztatottak jelentős része a környező településekről érkezik: a falvakból bejárók

többsége legfeljebb 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik, míg a szegedi ingázók közel 57%-a

felsőfokú végzettségű. Hódmezővásárhely 2001 óta kismértékben megnövekedett – 2011-ben 11,0%-

os – munkanélküliségi arányától eltér a regisztrált álláskeresők aránya: ők a város munkavállalási

korú lakosságának 6,7%-át alkotják, akik közül minden harmadik lakos tartós álláskereső státuszban

van. Ezen adatokban a 2000-es évek második felében országosan tapasztalt gazdasági konjunktúra

nem tükröződik, és a megyei jogú városokon belül Hódmezővásárhely a középmezőnybe tartozik. A

pályakezdő álláskeresők száma is növekedést mutatott az elmúlt években.

7.4. Jövedelmi viszonyok

A városban az ezer lakosra jutó adózók száma (442 fő) más megyei jogú városokkal és az országos

értékkel összehasonlítva alacsony, ráadásul ez 3,4%-al csökkent 2001-2011 között. Mindezen felül a

vizsgált 23 megyei jogú város között Vásárhelyen messze a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó

adóalapot képező jövedelem; ráadásul nem csak a megyei jogú városokénál, de az országos átlagnál

is alacsonyabb. Erre az sem nyújt gyógyírt, hogy ezen összeg több megyei jogú városhoz képest is

relatíve nagyobb mértékben nőtt a vizsgált 10 éves intervallumban. Ágazati lebontásban vizsgálva

ugyancsak feltűnő, hogy a városban elérhető jövedelmek az országos átlagot csak az agrárium és az

építőipar esetében haladják meg (az agrárium esetében – nem meglepő módon – a megyei jogú

városok átlagát is).

A jövedelmi helyzetről az SZJA alapot képező jövedelem alapján kialakult képet kiegészíti a

nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők aránya: ez érték

Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok átlagánál magasabb. Ugyancsak az alacsony

jövedelmekre utal az ezer főre jutó személygépkocsik száma is.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

15

8. Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája

8.1. Oktatás

Az oktatási-nevelési intézmények férőhelyeinek tervezése kapcsán megállapítható, hogy amennyiben

nem következik be számottevő változás a demográfiai folyamatokban, valamint az elvándorlás

mértékében, az elkövetkezendő években az óvodai, az általános iskolai és a középiskolai férőhelyek

száma megfelel az adott korcsoporthoz tartozó gyermekek, tanulók számának. 2001-2011 között a 0-

2 éves korúak aránya csekély mértékben növekedett, miközben az óvodai férőhelyek száma

összességében szintén kis mértékben bővült. Jelentős változást a kapacitások kihasználtságában az

sem fog eredményezni, hogy 2015. szeptembertől kötelező lesz a 3. évüket betöltött gyermekek

óvodai beíratása, mivel a városban már eddig is közel 100%-os volt az óvodába járó gyermekek

aránya. Az általános iskolai kapacitástervezéshez a most 5 év alatti gyermekek számának alakulását

szükséges vizsgálni, ez 2001 óta stabilnak mondható. A 6-13 éves korcsoport a 2001-2009 közötti

csökkenést követően minimális mértékben növekedett. Erre, valamint a fiatalabb korcsoportok

fentebb ismertetett alakulására tekintettel a középfokú oktatásba bekerülők száma várhatóan nem

változik számottevően.

A 2006-ban meghirdetett reformprogram sikeresnek bizonyult: az iskolákban nem éri el a 20%-ot a

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya és létrejött egy olyan intézményi struktúra, amely

igazodik a demográfiai változások következtében lecsökkent tanulói, illetve gyermek létszámhoz. Az

országos kompetenciamérések eredményei azt tükrözik, hogy csökkentek az iskolák közötti

különbségek és több esetben javultak az intézmények eredményei. A városban számos pedagógiai

programot valósítottak meg az integrált nevelés-oktatás elősegítése érdekében, továbbá az egyházi

intézményfenntartók együttműködési megállapodást kötöttek a KLIK-kel és az Önkormányzattal,

amelyben vállalták az együttműködést az integrált oktatás-nevelés és az esélyegyenlőségi törekvések

megvalósítása érdekében. Az óvodák esetében ezzel együtt nem kiegyensúlyozott az arány az

önkormányzati és az egyházi fenntartású intézmények között. Az általános iskolák esetében

egyenletesebb a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megoszlása, néhány intézmény esetén

figyelhető meg, hogy az arány valamivel erősebben meghaladja a városi átlagot.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet jogszabályi meghatározása 2013. szeptember 1-től

megváltozott, amelynek következtében az érintett gyermekek, tanulók száma statisztikailag csökken.

Ez hatással lesz az integrációs programokra is, hiszen bár a gyermekek egy része már nem tartozik a

jogszabály által meghatározott körbe, továbbra is kiemelt figyelmet igényel. Az integrált formában

oktatható sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában valamennyi iskola részt vesz, bár az arányok

ebben az esetben sem egyenletesek. Az óvodák tekintetében hasonló a kép, mint a halmozottan

hátrányos gyermekek ellátása esetén. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlődésének

segítésében, integrált módon történő nevelésében, oktatásában fontos szerepet játszik az utazó

gyógypedagógus hálózat, a megkérdezett szakemberek észrevételei alapján azonban szükséges a

gyógypedagógusok számának növelése. Az oktatási-nevelési intézmények közötti együttműködés



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

16

hatékony, mind az azonos szintű oktatásban, mind pedig az egyes oktatási szintek között, ami

nagymértékben segíti a gyermekek, tanulók beilleszkedését az óvodából az általános iskolába, illetve

innen a középiskolába. Szintén szoros az együttműködés a szociális ellátást biztosító intézményekkel.

Bár az általános iskolát sikerrel elvégzők aránya folyamatosan emelkedik, továbbra is problémát

jelent, hogy a városban nincs lehetőség az általános iskolai tanulmányok befejezésére. A HÍD II.

program azoknak a 6. évfolyamot sikeresen elvégző diákoknak nyújt segítséget, akik betöltötték 15.

életévüket. A program keretében a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Kalmár

Zsigmond Tagintézményben folytathatják tanulmányaikat a tanulók, a program sikeres elvégzése

esetén pedig szakiskolai végzettséget szerezhetnek. Ez előmozdítja a törvényben meghatározott

korosztály tanulmányainak folytatását, azonban az alapfokú oktatásból már korábban kiesetteknek

nem nyújt segítséget.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 80%-a érettségit adó középiskolában tanul

tovább, azonban a középfokú oktatásban komoly problémát jelent a lemorzsolódás magas aránya,

amely egyes intézményekben eléri a 8-13%-ot is. Ez azért is kiemelten kezelendő probléma, mert

Hódmezővásárhely a legalább érettségivel, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát

tekintve egyaránt elmarad a régió megyei jogú városaitól és az országos átlagtól is.

A helyzetfeltárás során a szakképzést illetően hangsúlyos problémaként jelezték a megkérdezett

szakemberek, hogy a vállalkozások sokszor azzal kénytelenek szembesülni, hogy nem áll

rendelkezésre megfelelő képzettségű szakember, ami elsősorban a középfokú műszaki végzettségű

szakemberek hiányában mutatkozik meg. Az egyes szakképzések és a kapcsolódó keretszámok

meghatározására a városnak kevesebb ráhatása van, mint korábban, ami nehézséget okoz a városban

és a térségben jelentkező munkaerő-piaci igények követésében. Szintén problémát jelent, hogy az

egyes szakmákat jellemző gyors technológiai változásokat követő eszközmegújításhoz nem állnak

rendelkezésre a szükséges források.

Az intézmények infrastrukturális feltételei a visszajelzések alapján összességében megfelelőek,

elsősorban a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégiummal és a Kalmár Zsigmond Tagintézménnyel

kapcsolatban fogalmazódott meg igény korszerűsítésre, felújításra. Emellett a szakképzés

vonatkozásában szükséges az eszközpark bővítése, megújítása, különösen a gyorsan fejlődő

informatikai eszközök tekintetében. Néhány intézmény esetében az akadálymentesítés részlegesen,

illetve nem megoldott, így ennek pótlása szükséges.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2009-ben történt elfogadása óta eltelt időben

drasztikusan lecsökkent a felsőoktatási hallgatói létszám, még azzal együtt is, hogy új felsőoktatási

intézmény kezdte meg a működését a városban. Pozitív változás azonban, hogy a Mezőgazdasági Kar

szorosabban bekapcsolódott a város életébe és mind az intézmény, mind pedig az Önkormányzat

keresi a lehetőséget az együttműködés kiszélesítésére. A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző

Iskola és a Mezőgazdasági Kar együtt lefedi a közép- és felsőfokú mezőgazdasági képzést, amely

ösztönözheti az itt élő, ezen a területen elhelyezkedni kívánó fiatalok városban maradását. Az elmúlt

időszakban újabb intézménnyel bővült Hódmezővásárhelyen a felsőoktatás a Budapesti

Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpontjának megjelenésével.

Az intézmény a tervezetthez képest szűkebb képzési struktúrát tudott kialakítani, de keresik a

lehetőségeket a képzési kínálat bővítésére, elsősorban a helyi szükségletekre koncentrálva. Az általuk



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

17

biztosított turizmus-vendéglátás alapképzés hiánypótló a térségben, azonban kérdéses, hogy a város

és a térség turisztikai lehetőségei mennyiben biztosítanak munkalehetőséget a diákoknak.

8.2. Egészségügy

Hódmezővásárhelyen az egészségügyi alapellátást az Önkormányzat az egészségügyi szolgáltatókkal

kötött feladat-ellátási szerződéseken keresztül biztosítja. A városban az egyes ellátási körzetek a

lakosságszám figyelembevételével kerültek kialakításra, a többihez képest túlterhelt körzet nincs. A

városban nincs betöltetlen praxis.

Hódmezővásárhelyen a vezető halálozási okok megegyeznek az országos szinten is jellemzőkkel, ezen

belül a férfiak esetében kiemelkedik a keringési rendszer betegségeinek száma, míg a nők esetében

egy kivétellel valamennyi betegségcsoport esetében kedvezőtlenebbek a mutatók az országosnál. A

Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely – Makó ellátási körzetébe tartozó

kistelepüléseken a két városhoz képest rosszabb a lakosság általános egészségi állapota, ami részben

annak tudható be, hogy a lakosok nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, de szerepet

játszik az alacsonyabb orvoshoz fordulási hajlandóság is. Hódmezővásárhelyen és a kistérségben az

Egészséges Vásárhely Program már eddig is nagymértékben hozzájárult az egészségtudatos életmód

népszerűsítéséhez és a prevenció hangsúlyosabbá tételéhez. A hódmezővásárhelyi és a makói kórház

integrációjának eredményeként tovább bővül a programba bevonható lakosság köre. A prevencióra

koncentráló megközelítés azért is fontos, mert a helyzetfeltárásban ismertetett demográfiai

folyamatok tükrében az idősek aránya egyre magasabb a lakosságon belül. Ez önmagában is fokozott

terhet jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszerre, de ha az életkorral járó egészségügyi

problémákat tovább súlyosbítja a lakosság rossz egészségi állapota, az megnehezíti az ellátó

rendszerek fenntarthatóságát, így kiemelt a betegségek megelőzésének szerepe.

A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ hódmezővásárhelyi tagkórházában jelenleg több

beruházás van folyamatban, melyek közül ki kell emelni a városi és a makói tagkórház integrációját

elősegítő, valamint a tömbkórházzá alakulás első szakaszát megvalósító TIOP projekteket. A két

kórház 2013. február 1-től működik egy intézményként, amely lehetővé teszi az infrastruktúra

optimálisabb, gazdaságosabb működést biztosító használatát és enyhíti a szakemberhiányból adódó

nehézségeket. A tömbkórház a jelenlegi pavilonos struktúrát váltja fel hosszú távon, amely a

betegutak elkülönülését, a diagnosztikai és terápiás egységek megfelelő elhelyezkedését, a

gazdaságosabb üzemeltetést és a jelenleg több helyen megvalósuló járóbeteg ellátás egy épületben

történő elhelyezését teszi lehetővé. A kórház szakmai terveinek megvalósításához, valamint az EVP

tevékenységeinek bővítéséhez szükségesek a tervezett infrastrukturális és eszközbeszerzések. A

kórház működésében a helyzetfeltárásban ismertetett szakterületek vonatkozásában továbbra is

nehézséget okoz a korábbi ágyszám-csökkentések hatása.

A helyzetfeltárás során igényként merült fel az ortopédiai szűrések megvalósítása, mivel ezzel számos

későbbi egészségügyi probléma megelőzhető lehetne.

A kórház tervezi hospice ellátás kialakítását, mert ez jelenleg nem biztosított a városban.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

18

8.3. Szociális ellátás

Az intézményrendszer kapacitásainak vizsgálata kapcsán elmondható, hogy a bölcsődei férőhelyek

száma a demográfiai folyamatokat figyelembe véve elegendő lesz az elkövetkezendő években. Az

elmúlt időszak felújításainak köszönhetően az intézmények állapota megfelelő a feladatellátáshoz.

A szociális intézményrendszer városi és kistérségi szinten működő intézményei számára az egyik

legmeghatározóbb feladatot már most is az időskorúak ellátása jelenti. Mivel az országos

folyamatokhoz hasonlóan Hódmezővásárhelyen is a lakosság öregedése figyelhető meg, az idősödő

korosztály ellátása a jövőben még hangsúlyosabb szerepet kap. A férőhelyek száma bővítésre szorul

mind a bentlakásos ellátást, mind pedig a nappali ellátást biztosító intézményekben. A növekvő

életkor sok esetben erőteljesen leromlott egészségügyi állapottal jár együtt, ami szintén kihívást

jelent, hiszen egyrészt komplex ellátást, másrészt a gondozók részéről fokozottabb fizikai

igénybevételt kíván. A Kovács-Küry Időskorúak Otthonába bekerülő idősek gyakran nagyon rossz

egészségi állapotban vannak, gyakorlatilag kórházi szintű orvosi ellátására lenne szükségük, aminek

az ehhez kapcsolódó felszereltség hiányosságai és a szakemberek korlátozott száma mellett akadálya

az is, hogy a jogszabályi háttér a bentlakásos otthonokban az ilyen típusú orvosi ellátást nem teszi

lehetővé. Gyakori nehézséget jelent az időskorúak leromlott mentális állapota, hiszen a demens

személyek ellátása ugyancsak speciális követelményeket támaszt. Az elmúlt időszak fejlesztési

lehetőségeit korlátozta, hogy a pályázatok alapvetően a kisebb intézményeket célozták meg, így a

hódmezővásárhelyi időskorúak otthona nem tudott ezeken keresztül forrásokhoz jutni. Kérdéses,

hogy a kis intézményeket előnyben részesítő fejlesztési törekvés a jövőben változik-e, hiszen a

gazdaságos működés szempontjából a nagyobb intézmények kialakítása a kedvezőbb (ez a probléma

megjelenik a Kovács-Küry Időskorúak Otthona és a Mindszenten működő Időskorúak Otthona

vonatkozásában is). A helyzetfeltárásban ismertetett infrastrukturális fejlesztési igények és az

eszközállomány bővítésével, megújításával kapcsolatos szükségletek mellett a megfelelő számú és

képzettségű szakember biztosítása is elengedhetetlen, az intézmények számára ezért kiemelkedő

feladatot jelent dolgozóik megtartása, „kiégésük” megakadályozása.

A bentlakásos otthonok mellett a nappali ellátás is fontos szerepet tölt be, azonban a városban

korábban működő három ilyen jellegű intézményből már csak egy maradt, így a 70 helyett 35

férőhely áll rendelkezésre, miközben folyamatosan növekszik az igény az ellátásra. Szintén

hangsúlyos a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szerepe, mivel sok idős

ember igényli, hogy saját otthonában maradhasson, és ott kapja meg a szükséges segítséget. Az

ellátásnak ez a formája egyúttal csökkenti az intézményrendszer leterheltségét is. Összességében

elmondható, hogy az időskorúakat ellátó-gondozó intézmények, szolgáltatások kapacitásbővítése

szükséges, mind a férőhelyek számának, mind pedig az intézmények felszereltségének

vonatkozásában.

A halmozottan sérült gyermekek nappali ellátásában két intézmény is részt vesz. A Kapcsolat Központ

2013. évi működéséről szóló szakmai beszámoló szerint szükséges a tevékenységek eddiginél

hatékonyabb összehangolása, tekintettel arra is, hogy a kistérségben viszonylag alacsony a

halmozottan sérült gyermekek létszáma. A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetben történő

támogatását egyrészt a már fent említett házi segítségnyújtás, másrészt a Badalik Bertalan Szociális



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

19

Szolgáltató támogató szolgáltatása biztosítja. Utóbbi nem kötelező feladat, azonban a fogyatékkal

élők számára kiemelten fontos mindennapi életük segítéséhez, továbbá a városban élő, halmozottan

sérült gyermekek szállításáról is gondoskodik. A támogató szolgáltatás jelenleg pályázati forrásból

finanszírozott 2014 végéig, ezt követően működése kétséges, ami komoly problémát jelent az

ellátottak számára.

Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok átlagánál magasabb a rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményben részesülők aránya, emellett a veszélyeztetett kiskorúak számát tekintve is a

kedvezőtlen mutatókkal rendelkező városok közé sorolható a település. A Kagylóhéj Gyermekjóléti

Központ által ellátott gyermekek száma összességében csökkent az elmúlt három évben, ez azonban

döntően azzal magyarázható, hogy a jogszabályi változások értelmében nem kell javaslatot tenni a

védelembe vételre az 50 órát meghaladó iskolai hiányzások esetében, ha a kiskorú betöltötte a 16.

életévét. A beszámolók alapján a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat munkatársai

egyre súlyosabb esetekkel és nagyobb fokú agresszióval találkoznak munkájuk során.

A szociális ellátásban fontos szempont Hódmezővásárhely speciális városszerkezete, hiszen a

külterületekkel együtt a város nagy kiterjedésű, ami ezt figyelembe vevő ellátási formákat is igényel.

A városban a szociális ellátást biztosító intézményrendszer magas színvonalon végzi tevékenységét,

nagyon jó az együttműködés az ellátásban résztvevő intézmények, szervezetek között. Működésük

elősegítéséhez további eszközbeszerzések, illetve egyes esetekben kapacitásbővítés, állagmegőrzési

és akadálymentesítési munkák elvégzése lenne szükséges. A külterületek megfelelő ellátása

érdekében a Kapcsolat Központ újra kívánja indítani a tanyagondnoki szolgálatot, ehhez gépjármű

beszerzése és fenntartásának biztosítása is indokolt lenne.

Hódmezővásárhelyen az országos átlagnál valamivel alacsonyabb volt a munkanélküliség, azonban

kiemelt figyelmet érdemel az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munkanélküliek és a

pályakezdő munkanélküliek helyzete. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában

történtek pozitív változások, a vizsgált időszakban bővült a munkalehetőségek köre és a város

bekapcsolódott egy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő TÁMOP

programba, azonban így is korlátozottak a lehetőségek. További problémát jelent, hogy a meglévő

munkalehetőségek sok esetben alacsony képzettséget igénylő munkák, így nem feltétlenül felelnek

meg az állást keresők képzettségének, képességeinek. A megváltozott munkaképességűek

végzettségéről, képzettségéről nincsenek adatok, ami megnehezíti a foglalkoztatás bővítésével

kapcsolatos koncepciók kidolgozását.

8.4. Kultúra

Hódmezővásárhely az előző időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiájában

megfogalmazott kulturális célú fejlesztéseket megvalósította. Ennek – valamint a korábban már

lebonyolított intézményi átalakítás eredményeként – jelentősen nőtt a kulturális kínálat, mennyiségi

és minőségi értelemben is. Az intézmények megújítását követően kiemelt feladat az intézmények

hatékony működtetése, a kultúra iránti igény erősítése.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

20

A város életében tehát továbbra is fontos szerepet játszik a kultúra, a helyi értékek

megkérdőjelezhetetlen tényezői a vásárhelyi identitásnak. Ugyanakkor a kultúrának a helyi

gazdaságra, különösen a turizmusra gyakorolt pozitív hatása elmaradni látszik a korábban remélttől:

bár az intézmények és a városközpont fejlesztése fontos szerepet játszott a felújítással érintett

területekhez kapcsolódó üzlethelyiségek megújulásában, a turisztikai mutatók nem mutatnak olyan

mértékű fejlődést, és a turizmus szerepe a város gazdaságában továbbra is csekély.

9. Hódmezővásárhely gazdasága

A város gazdasági erejére utal a város iparűzési adó bevétele. Hódmezővásárhelyen ez a bevétel a

többi megyei jogú városhoz képest alacsony: az iparűzési adó bevétel csak Salgótarján, az egy főre

jutó bevétel pedig csak Érd esetében alacsonyabb.

A Vásárhelyen működő vállalatok számát vizsgálva egyértelmű a szolgáltató szektor dominanciája.

Bár a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások száma relatíve magas a többi megyei jogú

városhoz képest, a vállalkozások többsége a kereskedelem és gépjárműjavítás, a szakmai,

tudományos, műszaki tevékenységek, feldolgozóipar és az építőipar területén tevékenykedik.

9.1. Mezőgazdaság

A város gazdasági alapjait a mezőgazdaság teremtette meg, aminek hagyományai tovább élnek: a

legnagyobb adózó és legnagyobb foglalkoztató vállalatok között is jelentős a mezőgazdasági

vállalkozások súlya. A kistérségben – és a városban – magas aranykorona-értékű termőterületek

találhatók, ennek jelentős részében szántóföldi művelés zajlik.

A birtokszerkezetre az elaprózottság volt jellemző, de az elmúlt években egyértelműen

megkezdődött a koncentráció.

A mezőgazdasági művelési ágak közül a szántóművelés részaránya meghaladja a 75%-ot (mintegy

24% a kistáblás szántók és 51% a nagytáblás szántók aránya). A termelési struktúrában az egyéb

művelési ágak részaránya és súlya (kert, gyümölcs, szőlő) térségi szinten nagyon alacsony.

Az állattenyésztés mennyiségileg visszaesett a rendszerváltás óta, bár a színvonala ugyanakkor – a

minőség és hozam tekintetében is – országos szintű, sőt néhány hódmezővásárhelyi nagyüzem

esetében országosan kiemelkedő.

A megtermelt mezőgazdasági javakat jellemzően a térségen kívül dolgozzák fel és értékesítik. A

takarmánynövényeket főként a saját állatállomány takarmányozására használják, kivéve a Hód-

mezőgazda Rt. takarmánykeverő üzemét, amely a piac számára (nagyrészt belföldi értékesítésre) is

nagy volumenben állít elő minőségi takarmányokat.

Az értékesítést elsősorban a térségi nagy integrátorok (KITE, Hód-Mezőgazda) végzik. Bár a kertészeti

kultúrákban sikeresen megindult a TÉSZ-ek működése a Dél-alföldön, Vásárhelyen alig van valódi

együttműködés a termelők között. A kicsik számára a fennmaradást, jobb jövedelmezőség



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

21

feltételrendszereit – pl. raktározási lehetőséget – csak az ilyen típusú együttműködés teremthetné

meg.

Alacsony hányadban dolgozzák fel a kistérségben az állati eredetű termékeket is. Ez azt jelenti, hogy

az élelmiszerlánc legelején álló, helyben megtermelt alapanyag zömmel kikerül a térség határain

kívülre, a szomszédos kistérségekben adódik hozzá a feldolgozás során a magasabb érték, és ott

jelenik meg ennek foglalkoztatási hatása is. Az előállított állati termékek feldolgozása és értékesítése

– a térségben működő néhány kisüzemet leszámítva – főként Szegeden történik.

9.2. Ipar

Az iparon belül Hódmezővásárhelyen a vállalatszámot tekintve a feldolgozóipar, azon belül a

kerámia-ipar, a textilipar és a gépipar a meghatározó.

Az ipar legnagyobb vállalatai a mára stabilizálódott, s jelentős fejlődési potenciállal rendelkező

kerámiaiparhoz kötődnek. Az évszázados hagyományokhoz kapcsolódó ipar története a 20. század

elején alapított Majolikagyárig nyúlik vissza, de a város az 1960-as években lett az ország kerámia-

gyártó központja, az Alföldi Porcelángyárnak otthont adó város. 1965-ben kezdődött el a szanitergyár

építése, az első termékek 1967-ben jelentek meg, megépült az Edénygyár és az Égetési Segédeszköz

Üzem. Az 1970-es évek elején a Csempegyárral, majd egy padlóburkoló üzemmel vált teljessé az

Alföldi Porcelángyár épületkerámia aktivitása, ekkor lett része az Alföldi Porcelángyárnak a

Majolikagyár. A rendszerváltást követően az egyes gyárak privatizációjával új nevek jelentek meg a

hódmezővásárhelyi kerámiaiparban: a Villeroy & Boch, az Alföldi Porcelán Rt., az Imerys

Magyarország Tűzállóanyag-gyártó Kft a legjelentősebb hódmezővásárhelyi vállalkozások közé

tartoznak. Mellettük fontos szerepet játszanak a kisebb vállalkozások is, mint a Szilikátipari Kft, a

Thermokerámia Kft. Velük együtt a kerámiaipar, mely az „aranykorban” 6000 főt foglalkoztatott, ma

is legalább 2000 embernek ad munkát és évi több mint 26 milliárd forintnyi értékben hoz létre

kerámia termékeket. Az alkalmazottak egy jelentős része nehéz fizikai munkát, másik meghatározó

hányada betanított munkát végez, viszonylag kisebb hányad a szakképzettséget, felsőfokú

végzettséget igénylő állások száma. A gyárak ezen foglalkoztatási struktúrájuk mellett is hiányolják a

műszaki középvezetői képzettséggel rendelkező szakembereket a térségben. A mára stabilizálódott

ágazat további fejlődését teheti lehetővé a szereplők szorosabb együttműködése, a kerámia-

művészethez való kapcsolódásuk további erősítése, a klaszteresedés.

A gépgyártás terén kiemelendő a precíziós műszergyártás, ezen belül a mérleggyártás, mely a nagy-

múltú Metripond Mérleggyár szétesését követően kialakult, a valamikor ott dolgozó mérnökök

szakmai tudására alapuló majd tucatnyi új vállalkozásban testesül meg (Metripond Plus, METRISoft

Mérleggyártó kft, Metripond M 93 kft, Micra-Metripond kft). A cégek jellemzően 500–1.000 millió

forint árbevétel mellett egyenként 20–60 főt foglalkoztatnak, alkalmazottaik között mérnökök,

informatikusok, felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek vannak.

A Fémipari Vállalat nyomdokán jöttek létre az alumínium-feldolgozó cégek, élükön az Altrad Alucon

Fémszerkezeteket Előállító és Forgalmazó, az Alustart, a Fémtechnika, a Vas-Fém Zrt. cégek,

jellemzően 30–70 fő közötti foglalkoztatott létszámokkal, viszonylag stabil forgalommal.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

22

A városban az orvosi műszergyártásban dolgozó cégek végeznek jelentős kutatási tevékenységet, a

METRImed Orvosi Műszergyártó, a Protetim Orvosi Műszergyártó csípő és térdprotézisek gyártását

végzik, a Technomed Orvosi Műszergyártó sebészeti implantátumokat gyárt folyamatos kutató

munka mellett.

A 2007-ben szerveződött HÓD-Iparos klaszter / ipari szövetkezés tagjai 20 – 25 éve a gépipar

területén dolgozó kisvállalkozások. A vállalati csoport gépipari szolgáltatásokat nyújt, vállalja

célgépek, célszerszámok gyártását, tervezését és telepítését.

A gépgyártási ágazat a foglalkoztatás szempontjából a legigényesebb, képviselői hiányolják a

megfelelően képzett munkaerőt. A vállalatok egyenként nem olyan jelentős méretűek, de nagyon

fontos a foglalkoztatási hatásuk, és benne vannak a legnagyobb adózók körében.

Hódmezővásárhely szintén hagyományokon nyugvó iparága a textilipar, amely az 1980-as évek vége

óta az országban mindenhol többé-kevésbé válságban van vagy meg is szűnt. Vásárhelyen a textil

életben maradt, bár a HÓDIKÖT kötöttáru-gyár által foglalkoztatott nők csak töredékének ad munkát.

A vállalat nyomdokaiba lépő cégek a síkkötött, síkhurkolt ruházati cikkek gyártására szakosodva

végeznek elsősorban bérmunkát (pl. a März Fashion Kft. vagy az EUROTEX Ipari és Szolgáltató Kft), de

jelentős szerepet játszik a körkötött ruházati cikkek egyik hazai piacvezetője az EUROHÓD Textil kft,

melynek gyártó részlege az EASTON Kelmegyár 300 főnek ad munkát.

A hódmezővásárhelyi textil fejlődésének egyik lehetősége a klaszteresedés, és ennek megfelelően a

Dél-alföldi Regionális Textilipari Klaszter élére állt az EUROTEX kft.

9.3. Építőipar

A 2011-ben hódmezővásárhelyi székhellyel nyilvántartott 2.869 működő vállalkozás 9,3%-a, szám

szerint 268 db cég volt építőipari tevékenységű. A város gazdasági életében az építőipari cégek

(CSOMIÉP, HÓDÚT, ASA Építőipari Zrt, Bodrogi Bau, Építészmester Zrt) szerepe jelentős, annál is

inkább, mivel egy meghatározó részük a helyben és a környező településeken felmerült igények

mellett regionális, sőt határon túli megrendelések teljesítését is végzi.

Az építőiparral foglalkozó szervezetek között vannak ugyanakkor kisvállalatok, de magas az egyéni

vállalkozások részesedése is. A munkavállalók háromnegyede fizikai munkát végez a magyarországi

építőiparra általánosságban jellemző alacsony bérért.

9.4. Szolgáltatás

A működő vállalkozásokon belül Vásárhelyen is a szolgáltatási ágazat dominál, 75%-uk ebben a

szektorban működik (2011). A szolgáltatási szektor a munkavállalóknak ugyanakkor csak a 44%-át

foglalkoztatja, aminek oka elsősorban a szektor versenyszférához tartozó cégein belül a kisvállalati

méret meghatározó súlya. A szolgáltató cégek jelentős része egy-két főt foglalkoztató mikro-

vállalkozás, jelentős részük a fogyasztási cikkek kereskedelme és javítása területén működik.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

23

Jellemző ugyanakkor, hogy a város legnagyobb foglalkoztatói közül több közszolgáltató van: az

Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, a Polgármesteri Hivatal, a Zsigmondy Béla közmű cég, a Kapcsolat

Központ. Speciális, de ehhez a csoporthoz tartozó vállalat a 62%-ban a spanyol – osztrák anyavállalat

tulajdonában lévő A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft, mely egyben a vállalatcsoport

magyarországi leányvállalatának a dél-keleti régióban tevékenykedő operatív leányvállalata. A

legnagyobb foglalkoztató a Magyar Honvédség V. Bocskai István Lövészdandárjának

hódmezővásárhelyi helyőrsége.

A versenyszféra nagyobb vagy közepes foglalkoztató szolgáltatói is az alacsonyabb képzettséggel

betölthető – alacsonyabb jövedelmeket biztosító - állásokat nyújtó kereskedelmi vagy lakossági

szolgáltató cégek, pl. a TESCO és az Interspar.

Hódmezővásárhely ma lehetőségei alatt teljesít a turizmus területén, ennek megfelelően a

szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágazat az összes működő vállalkozásból mindössze 5,1%-ot

képvisel.

Vásárhelyen 2011-ben 98 vállalkozást regisztráltak a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági

ágban, amelyek a városban nyilvántartottak 3,4%-át képviselték. A szervezeti struktúrában betöltött

súlyuk területi viszonylatban nem mutat számottevő eltérést a megyei átlagtól.

9.5. Gazdasági szervezetek főbb jellemzői

Hódmezővásárhelyen az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 146, a működő

vállalkozásoké pedig 61,8; ezek az ország megyei jogú városaival összehasonlítva lakosságarányosan a

legalacsonyabb számok. A működő vállalkozások száma az előző évtized közepe óta csökkent, és a

regisztrált vállalkozásokhoz viszonyított részarányuk is nem sokkal haladja meg a 40%-ot, a 2005-ös

60% fölötti értékhez képest.

A hódmezővásárhelyi vállalkozások döntő részét a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató

mikrovállalkozások teszik ki (94,6%), a 10-49 fős kisvállalkozások részaránya pedig 4,3%. 50-249 főt

foglalkoztató középvállalkozásból 29 db található Hódmezővásárhelyen, míg a 250 főt meghaladó

létszámmal működő nagyvállalatok száma mindössze 4 db. A vállalatméret-kategóriák

lakosságarányos értékeit vizsgálva megállapítható, hogy a tízezer főre jutó kisvállalkozások és

középvállalkozások száma alapján Hódmezővásárhely a megyei jogú városok rangsorának

középmezőnyében található, de alacsony a nagyvállalatok aránya.

Feltűnően alacsony a többi megyei jogú városhoz képest a jogi személyiségű társas vállalkozások

aránya is, bár a külföldi tőke jelenlétét tekintve a város mutatói viszonylag jók.

9.6. Turizmus

Hódmezővásárhely nem tekinthető országos jelentőségű idegenforgalmi központnak, mégis számos

turistacsalogató látványosságot és kulturális emléket felvonultat. A keresleti adatok azonban azt



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

24

mutatják, hogy bár érzékelhető az utóbbi években a javulás, jelenleg mégsem elég erősek a város

turisztikai szempontból fontos vonzerői.

A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként a város két irányt

körvonalazott: kultúra/kulturális turizmus, illetve az egészség és kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus

területe. E célokat elérendő több fejlesztés is megvalósult a 2000-es évektől kezdődően (pl. Tornyai

János Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütem).

A város turisztikai szakemberei több dokumentumban rögzítették a város turisztikai adottságait,

lehetőségeit, azonban a városnak nincs ma is érvényes, stratégiai típusú idegenforgalmi koncepciója .

A kereskedelmi szálláshelyek jelentős növekedése mellett Hódmezővásárhely a megyei jogú városok

középmezőnyének végére ugrott, ám a vendégéjszakák száma nem változott ilyen jelentősen: az

átlagos kihasználtság 10% alatti, az egy főre jutó vendégéjszakák száma pedig nem éri el az 1 főt.

Azon városok esetében, ahol az idegenforgalom érezhető hatással van a város gazdaságára (Sopron,

Eger, Budapest), ez a mutató 4-6 fő körül található.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

25

10. Táji és természeti adottságok

Hódmezővásárhely mezőgazdasági területein belül az egyes művelési ágak átlag aranykorona értékei

egy kivételével mind a Dél-Alföld, mind az országos adatokat meghaladóak, ami igen kedvező a kiváló

termőhelyi adottságok, termesztési feltételek szempontjából. Ebből következően a termőföld

mennyiségi és minőségi védelme a város területének tájhasználata során is kiemelten fontos. A város

külterületének jelentős részén, mozaikosan kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek

találhatók. A mezőgazdasági tájhasználat alapját jelentő földterület a végleges más célú

hasznosításból, a beépített területek növeléséből eredően folyamatosan csökken.

A táji adottságokhoz igazodó ökologikus szemléletű tájhasználat, gazdálkodás lehetőségei alapján az

aktuális támogatási projektek, pályázatok felhasználásával a természet védelme szempontjából is

kedvező legeltetéses állattartás fellendülése, ennek kapcsán a gyepterületek arányának kismértékű

növekedése várható.

A városkörnyéki kertes területek kiemelkedő értékű tájalkotó elemek, amelyek meghatározóak a

városkörnyéki tájkarakter alakulásában. A városkörnyéki kertek korábbi területhasználatának

változása, átalakulása, a lakó- és üdülési funkció megjelenése a település táji-, természeti értékeinek

csökkenését okozhatja.

Erősségek Gyengeségek

- közösségi jelentőségű természeti értékek (Ramsari és

Natura 2000 területek)

- országos jelentőségű természetvédelmi területek

- az országos ökológiai hálózat területei

- tájképvédelmi értékek

- ex lege védett kunhalmok

- a gazdasági, társadalmi és

tájszerkezeti, tájképi értéket jelentő

tanyás térség, sajátos tanyás

tájhasználat gyengülése, felhagyása;

- külterületen elszórtan létesített

gazdasági területek működésének,

látványának sajátos hatása a táji,

természeti értékekre

- a terület alacsony területarányú

erdősültsége

Lehetőségek Veszélyek

- idegenforgalmi-turisztikai vonzerő növelése

- a környezeti nevelés lehetőségei az értékvédelem és a

szelíd turizmus, rekreáció kapcsán

- a város környezetét jellemző, védelemre érdemes

tradicionális tájhasználat (tanyás/családi gazdálkodás)

megőrzése, támogatása; a beszűkült állattartás

- a tájképi értéket jelentő, felhagyott

művelésű tanyás területek

szlömösödése,

- a termőföld művelésének

elmaradása, spontán funkcióváltás a

területhasználatban, a változást

kísérő szabálytalan építés, illetve



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

26

környezetkímélő fejlesztése

- Mártély – a természetvédelem, a hullámtéri erdő-, mező-

és vadgazdálkodás, valamint a természetbarát turizmus

lehetőségeinek, érdekeinek összehangolt érvényesítése

- a természeti értékek körében a helyi értékvédelem

bővítése

- a terület biodiverzitásának javítása a táji adottságoknak

megfelelő fafaj összetételű új erdőterületek telepítésével,

a meglévő erdőterületek megújításával

- a táj természeti értékét növelő (új élőhelyek lehetőségei,

új értékes tájképi elemek), a környezetvédelemben (talaj,

felszíni vizek, környezeti levegő, épített környezet) jelentős

szerepet játszó tájfásítás, a zöldfelületi rendszer vonalas

elemeinek, zöldfolyosóinak kialakítása

- a helyi értékvédelmi rendelettel védett természeti

területek, természeti értékek körének bővítése

- tiszai hajókikötő fejlesztése

ellenkezőleg a tanyák pusztulása

- a hulladékkezelő telep

környezetének a hatályos rendezési

tervekben meghatározott

lehetőségei a természetvédelmi

érdekű területi szabályozás (Natura

2000 területek, ökológiai hálózat

területei) következtében

ellentmondásosak, ill. korlátozottak

11. Zöldfelületi rendszer

A város zöldfelületi rendszerére a jó ellátottság és a zöldfelületi elemek arányos eloszlása jellemző. A

közcélú zöldfelületeket (zöldterületek) jól kiegészítik a magántulajdonú és az intézményi zöldfelületek

(lakókertek és intézménykertek).

A meglévő közparkok, közterek nagy része, a Szent István téri sporttelep, a Népkert és a termálstrand

mindegyike kisebb-nagyobb mértékű rekonstrukciót, kertépítészeti fejlesztést igényel.

Az egyéb belterületeken mértéktartó zöldfelületi fejlesztés keretében indokolt a meglévő zöldfelületi

elemek, kertek rekonstrukciója:

Batida: közpark és sportpálya felújítása,

Erzsébet: az iskola melletti sportpálya átalakítása,

Kútvölgy: egykori szanatórium kertjének rekonstrukciója, új sportpálya, valamint az iskolával

szemben új szabadidőpark kialakítása,

Szikáncs: a vízmű körüli park, az iskolakert és a sportpálya felújítása.

Meggondolandó a Dilinka és Izraelita temetők kegyeleti parkká átalakítása. Lezárás esetén a

létesítmények kegyeleti használata 20 évig fennmarad, ezt követően a lakosság igényeitől függően

lehet dönteni a temetők kegyeleti parkká átalakításáról.

Az erdőterületek mennyiségének növelését gazdasági, környezetvédelmi és ökológiai indokok

egyaránt alátámasztják. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeket – ahol versenyképes

mezőgazdasági termelést nem lehet folytatni – erdőtelepítéssel, talajvédő gyepesítéssel lehet

hasznosítani. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek meghatározását követően indokolt



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

27

elkészíteni a város hosszú távú erdőtelepítési programját, amely a mezőgazdasági fejlesztési

elképzelésekre alapozva pontosítja az erdőtelepítési igényt és lehetőségeket, hiszen új erdőket

túlnyomó részt magánterületen lehet megvalósítani.

A Kásaerdőt fejleszteni szükséges a közjóléti célú, rekreációs hasznosítási lehetőségek intenzitásának

növelése érdekében. Ehhez egyik elengedhetetlen előfeltétel a terület kullancs-mentesítése. Az erdő

terhelhetőségét figyelembe véve elsősorban a sport- és szabadidős tevékenységek céljára alkalmas

parkerdő kialakítása javasolható.

Az ország más területeihez hasonlóan a város területén is nőtt a zöldfelületek kullancsfertőzöttsége.

A kezeletlen zöldfelületeken különösen, de már a házi-kertekben is egyre növekszik a fertőzött

kullancsok száma, a lakosság számára súlyos egészségügyi problémát, veszélyeztetettséget okozva.


- a történelmi városmag jelentős dendrológiai és városképi

értékű, részben védett fasorai, zöldterületei, intézmény

kertjei;

- Kása erdő zöldfelületi, rekreációs lehetőségei – nagy

kiterjedésű, fejlesztési potenciállal bíró közjóléti erdő;

- az utcai fasorok, széles gyepes árkok, zöldsávok a

település arculatát, a kertvárosias lakókörnyezet jó

környezeti állapotát, a városklímát kedvezően

befolyásolják

- hiányos zöldfelületű új beépítésű

lakóterületek

- meglévő értékes, védendő

zöldfelületek fenntartási hiányosságai

- a zöldterületek egy része funkcionális

és kertépítészeti hiányosságai miatt

fejlesztésre szorul

- a Kásaerdő, mint közjóléti erdő

jellemzően kialakítatlan, tervezett

fejlesztése még várat magára


- a település arculatát, a kertvárosias lakókörnyezet jó

környezeti állapotát, a városklímát jelentősen befolyásoló

utcai fasorok, széles gyepes árkok, zöldsávok hálózatának,

zöldfelületi értékének fejlesztése

- a rekreációs zöldfelületek, zöldterületek fejlesztési

lehetőségeinek megvalósítása a hatályos

településszerkezeti terv szerint, illetve bővítése,

változtatása a módosuló igények, lehetőségek szerint

- a város fásítási-, erdőfejlesztési programjának

kidolgozása, ütemezett megvalósítása, a program

tartalmának áttekintése, esetleg bővítése

- a temetők zöldfelületeinek fejlesztése

- a rekultivációs rendezést igénylő bányagödrök

területének zöldfelületi-rekreációs célú rendezése

- zöldmezős beruházások bővülése

potenciálisan az igénybe vett terület

tényleges biológiai aktivitás értékének

átmeneti, vagy végleges csökkenését

okozhatja

- a kullancsirtás elmaradása a

zöldfelületek használatát is

veszélyeztetheti



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

28

12. Az épített környezet elemzése

12.1. Területfelhasználás

Hódmezővásárhely közigazgatási területét a súlypontban elhelyezkedő központi belterület,

valamint az ezt karéjozó egyéb belterületek: Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs és Mártély

üdülőterület képezi. A közel 49 ezer hektáros területből 95,25 %-ot a külterület és a volt zártkertek,

míg 4.75 %-ot a belterületek képviselnek.

A város legfőbb szerkezeti gerincét a 47 sz. főközlekedési út, és az azt kísérő Szeged-Békéscsaba

vasútvonal képezi. Az urbánus élet legfőbb színterét – a köznapi nyelv szerint a „várost” – a központi

belterület jelenti. A szomszédos településekről sugár-irányban ide vezető országutak összekötésével

kiépült úthálózat a gyűrűs-sugaras szerkezetet közelíti. Ez a rendszer a 47-es út un. várost elkerülő

északi szakaszainak megvalósításával teljesül ki.

A 47-es út négysávosításából eredő jó közlekedési lehetőségek következtében felerősödött a szegedi

irányú terjeszkedés igénye. Ezért következett be a központi belterület nyugati irányú bővülése, ami

meghatározó módon visszahat a város életének különböző területeire.

A kiterjedt külterület 77 %-a szántóföldi művelés alatt áll. Ezen területek közel kétharmada (65,1 %) a

2 és 3 minőségi osztályba tartozik. A művelési ágak közül a kivett területeken (8,6%) túl a legelő

(8,4%) és az erdő (4,4 %) érdemel említést, a továbbiak részaránya 1 % alatti.

Beépített és beépítésre szánt területek elsősorban a belterületeken helyezkednek el, azonban

további hasonló státuszú területek (majorok, stb.) helyezkednek el a külterületen is. Ezek a területek

– építési használatuk szerint – lakó, intézmény (korábban vegyes), gazdasági és különleges területek.

A város lakóterületei nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias és falusias besorolásúak.

Nagyvárosias, un. „telepszerű” beépítésű lakóterületek az 1950-es és 80-as évek között épültek. A

kilencvenes években a többszintes társasházak lakásainak döntő része magántulajdonba került. Ez a

tény jelentősen nehezíti az épületek egyre időszerűbbé váló rehabilitációját, korszerűsítését.

Kisvárosias jellemzőkkel épült a központi belterület döntő része. A Vásárhelyre napjainkig jellemző,

szinte egységes városszövetben az egyes telkek méretei ugyan eltérőek, ám a beépítés jellege szinte

mindenütt hasonló. A földszintes, féloldalas beépítést L alakú, un. hajlított házak váltják fel, majd

zártsorú, a központban emeletes beépítés a jellemző. A város karakterét elsősorban meghatározó

lakóépületeket olyan sokszínű változatosság jellemzi, ami összhatását tekintve mégis egységesnek

mondható. Ez a részleteiben eltérő, összességében mégis harmonizáló vizuális egység Vásárhely

egyik feltétlenül megőrzendő jellegzetessége.

Kertvárosias beépítés a Kertvárosi lakókörzet jellemzően földszintes-egyemeletes beépítésű déli

részein valósult meg. A körzet lakossági megítélése magas presztízsű, a város máig legvonzóbb része.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

29

Falusias lakóterületek a kishomoki és az öreg-kishomoki lakóterületeken, továbbá az egyéb

belterületeken találhatók. Ezek az ingatlanok szinte kivétel nélkül magántulajdonban állnak.

Intézményterületek a városközpontban, a Szt. István tér környezetében, a hódtói lakókörzet északi és

dél-nyugati részén, illetve a kertvárosi lakókörzet központjában helyezkednek el. Ezek a területek

adnak helyet a város igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű

intézményeinek.

A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató, ipari és agráripari besorolásúak. A gazdasági

területek esetében jelentős tartalékokkal lehet számolni. Ezt részben a megszűnt termelés miatt

üresen álló létesítmények, másrészt a kijelölt, és még fel nem használt tartalék-területek jelentik. A

47-es út mentén mintegy 60 hektár nagyságú terület áll a kereskedelmi, szolgáltató célú

fejlesztésekhez rendelkezésre. Ipari tevékenység részére a DK-i iparterületen létesült Ipari Park,

amelynek egy része még nem épült be, de a szabad területek elfogytak. A Szentesi, Kutasi, Rárósi,

Klauzál és Csomorkányi úton található iparterületeken kisebb-nagyobb mértékű bővítési lehetőség

szintén rendelkezésre áll. További, közel 18 hektár, részben un. barnamezős terület biztosított a

környezetre nézve zavaró hatású tevékenységek számára a DK-i iparterületen, a Makói út mentén (az

elmaradt bioetanol-üzem számára kijelölt helyen).

A mezőgazdasági központok (majorok) száma gyarapodott. Több beruházó földtulajdona egy

részének átminősítésével létesített új üzemközpontot. Ez a gyakorlat a város számára nem kedvező.

Az un. zöldmezős beruházások helyett az un. barnamezős területek (felhagyott majorok)

újrahasznosítása volna kívánatos. Ezek a területek azonban nem önkormányzati tulajdonban állnak,

így hasznosításra ajánlásukat ez az adottság jelentősen korlátozza.

Különleges terület a honvédelmi területek, sportterületek, szabadidő parkok, strandok és

kempingek, továbbá a temetők, kegyeleti parkok és a hulladék-gazdálkodás területeinek

(szennyvíztisztító-és szeméttelep) elhelyezésére szolgál.

Beépítésre nem szánt területek (közlekedés, közmű, stb.) a szakági elemzéseknél olvasható. Kivétel a

különleges beépítésre nem szánt területek: Öreg-Kishomokon, a Batidára vezető út két oldalán

kialakított vízi-sportterület, szabadidőközpont és horgásztelep, illetve két kisebb külterületi

létesítmény (a gorzsai városi sportlőtér és a paperei turisztikai terület). A szintén ide tartozó

bányaterületek elemzése a 18.1 pontban olvasható.

A vízgazdálkodási terület esetében is kiegészítés szükséges. Ugyanis a Tisza hullámterében

helyezkedik el Mártély üdülőterület, amelynek kialakulása a múlt század derekán kezdődött. A

korábbi üdülőterületi besorolás a 83/2014.(III.14.) Korm. rend. által hatályon kívül helyezett 21/2006.

(I.31.) Korm rend. értelmében nem volt tartható. Mártély egyéb belterületet 2006. óta kizárólag a

vízgazdálkodási terület övezeteként lehet kezelni. A kialakult helyzetre tekintettel a

területfelhasználási besorolás két övezetre bontva történt. Az üdülőtömbök övezetében új épület

nem építhető, kizárólag az életveszély elhárítása érdekében szükséges építési tevékenység

végezhető. Közösségi övezetben a vonatkozó szigorú szabályok betartásával létesíthető új épület.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

30

Összefoglalóan a különböző rendeltetésű területekről elmondható, hogy – elsősorban a

lakónépesség számának alakulására tekintettel – jelenlegi formájukban megfelelő nagyságúak, illetve

rendkívüli igények jelentkezése esetén átminősítéssel (funkciócserével) bővíthetők.

A hatályos településrendezési tervben lakóterületi felhasználásra kijelölt területek közül az északi – a

Béke-teleptől északra fekvő – mintegy 42 hektár nagyságú, jelenlegi hasznosítása szerint

szántóterület, továbbá Susán keleti szélén, a Kakasszéki csatorna mentén, közel 4 hektár nagyságú

kiskertes terület igénybevételére várhatóan nem lesz szükség.

A közterületek minőségének színvonala alapvetően meghatározza minden település arculatát és

vonzerejét. Vásárhelyen a Szent István térrel kezdődött és a Kossuth térrel folytatódott az igényes

és átfogó közterület rehabilitáció az 1990-es évek második felében. Ezt követően több, kisebb-

nagyobb tér és utcaszakasz újult meg átlag feletti minőségben, közöttük pl. a Kálvin tér, a Zrínyi

utca eleje (Keleti vége), a Hősök tere és a dr. Rapcsák András utca. Ez utóbbihoz szorosan

kapcsolódik a „Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program”, illetve az ennek részeként

megvalósult építészeti-kertészeti projekt a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban és

környezetében. A rendszerelvű és tervszerű városfejlesztés logikája az Andrássy út Kossuth tér és

Emlékpont közötti szakaszát „jelöli ki” akcióterületként. Különös tekintettel arra, hogy a Hód-áruház

és Szolgáltató-ház környéke nem csak műszaki-fizikai értelemben erodálódott napjainkra, de

építészeti értelemben is túlhaladottá vált, rászolgált a komplex megújításra.

A területi jellegű, jellemzően közterületekkel együtt kezelendő – városépítészeti léptékű – problémák

mellett néhány egyedi, illetve egy-egy épületre korlátozandó környezeti/építészeti „sebhely” is

megoldásra vár. Fontossági sorrend nélkül néhány példa: Városháza; lakóházak a Kossuth tér –

Andrássy út mindkét sarkán; Református Újtemplom (Kálvin tér); Simon-palota (Kinizsi – Deák Ferenc

utca sarok); Károlyi-kúria (Andrássy út), a volt Mérleggyári óvoda (Bajcsy-Zsilinszky u.).

A központi belterületen és közvetlen környékén földrajzilag is összefüggő, alulhasznosított,

barnamezős és/vagy degradálódott, több tíz hektár kiterjedésű, vegyes használatú területek

találhatók. Például a délkeleti, az északkeleti és az északi iparterületek, valamint a déli, volt

honvédségi gyakorló terület, mint szolgáltató-kereskedelmi övezet.

A keleti és az északkeleti ipari zónában túlnyomórészt övezetüknek megfelelő funkcióval rendelkező

gazdasági társaságok működnek. Ugyanakkor foghíjszerűen beékelődnek olyan telephelyek,

amelyek hosszabb-rövidebb ideje üresek, gazdátlan hatásúak. Pl. az egykori „Furfurol”- üzem és

környezete. Összességében a város területén kb. 45-50 hektár sorolható ebbe a kategóriába.

Az északi és a déli szolgáltató-kereskedelmi zónákban (a 45-ös út Ny-i és a 47-es főút D-i oldalán) az

alulhasznosítottság mást jelent: itt többnyire eredendően beépítetlen – részben (táj)rehabilitált –

értékes és kedvező fekvésű földterületekről van szó, amelyek távlati funkciójukat még nem nyerték

el. E két helyen összesen közel 100 hektárnyi tartalék területtel lehet számolni.

Mozaikszerűen, jellemzően lakóterületekbe ékelődve, vagy azokhoz csatlakozóan mára már kevés

egykori ipari, vagy ipari jellegű telephely maradt fenn, jelentőségük jelen elemzés szempontjából

elhanyagolható



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

31

A város alulhasznosított területekből mintegy 150 hektárnyi tartalékkal rendelkezik. Fejlesztési célú

igénybevételüket azonban nehezíti, illetve nehezítené, hogy döntő többségük nem önkormányzati

tulajdonú. Az ide sorolt területek nagyobb része infrastruktúrával már ellátott, vagy egyszerűen

ellátható.

Az elmúlt másfél évtized szociális és antiszegregációs intézkedéseinek köszönhetően súlyos

konfliktussal terhelt összefüggő területek nincsenek a városban. Az Újvároson, a Kincses és az

Endrei-telepen, valamint a Téglagyár mellett végrehajtott programok nyomán a problémák

mérséklődtek és az épített környezet színvonala is normalizálódott.

12.2. Telekstruktúra, tulajdonjog

A városi ingatlanok és földek tulajdonosi összetételben az önkormányzat aránya csekély.

A lakott lakások és üdülők közül a 2011. évi népszámlálás adatai szerint 95 % magántulajdonban van,

az önkormányzat tulajdonában mindössze 3,6 % áll.

A belterületi kivett művelési ágú földterületekből 45,15 % természetes személyek tulajdona, míg az

önkormányzaté 31,71 %. A belterületi termőföldek – a kivett területekhez hasonló arányban –

állnak önkormányzati és magántulajdonban.

A külterületi termőterületből 82,91 % természetes személyek tulajdona, 16,18 % állami tulajdon, míg

az önkormányzaté mindössze 0,22 %.

12.3. Önkormányzati tulajdon kataszter

A tulajdon-katasztert jelenleg 4345 db, több-oldalas táblázat tartalmazza, tartalmukat az

önkormányzat folyamatosan frissíti. Az adatok elsősorban az utakra és egyéb földrészletekre

vonatkoznak, a jelen munkához nem adnak releváns megalapozó információt.

12.4. Geodéziai felmérés

A felmérés elkészült, a város teljes igazgatási területét tartalmazó digitális térkép rendelkezésre áll.

12.5. Építmények

A rendelkezésre álló adatok (KSH 1990., 2001. és 2011. évi népszámlálások) alapján a város

építményeinek döntő részét képező lakásokra terjed ki az elemzés.

A vizsgált 20 évben a város lakásállománya – a lakónépesség folyamatos csökkenése ellenére – több

mint ezer lakással nőtt. Ugyanakkor a lakott lakások száma közel azonos (18.149-18.282) maradt.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

32

Ebből kikövetkeztethető, hogy az 1990. évi népszámlálás szerint 939 lakatlan lakás (4,9 %) az utóbbi

20 évben több mint duplájára nőtt. 2011-ben már 1908 lakás (9,45 %) volt lakatlan.

A Belváros és Tarján együttes lakosszáma a vizsgált 21 év alatt között közel ötöd részével (1936 fő)

csökkent, míg ugyanezen időszak alatt a körzet lakásszáma kismértékben (29 db) nőtt. Ezt meghaladó

átrendeződés csak Hódtó esetében következett be, ahol 25 %-os a népesség-csökkenés (1.172 fő), 17

db lakástöbblet mellett. Kertvárosban a jelentős népességcsökkenés ellenére 271 lakástöbblet

jelentkezett. Béketelepen a lakónépesség stagnálása mellett 171 új lakás épült. A vizsgált időszak

utolsó éveiben Kishomok és Öreg-kishomok népesség- és lakásszáma emelkedett. A többi városrész

lakosszámára a mérsékelt csökkenés, lakásszámára a stagnálás, vagy minimális növekedés volt

jellemző.

Fenti adatokból az is kiolvasható, hogy Belváros (Tarjánnal együtt) és Hódtó városrészekben található

a lakatlan lakások zöme.

A kishomoki részek lakóterületté minősítését várospolitikai, -fejlesztési döntések alapozták meg.

Most hasonló koncepcionális elhatározásokat és azt követő aktív beavatkozást igényel a már

korábban kialakult, hagyományos lakóterületek „foghíjasodása”, a belterületeken elhagyatva álló,

egyre romló, piacképtelen ingatlanok, továbbá a társasházi lakóközösségekre súlyos teherként

visszaható lakatlan lakások problémaköre.

A lakások komfortfokozata az utóbbi 20 évben jelentősen javult, a szobaszám emelkedett. A

lakásfelújításoknak köszönhetően a régi építésű családi házas területek nagy része megújult, a

lakások korszerűbbé váltak. Az egyéb belterületek lemaradása azonban jelentős.

Külterületen jellemző a gazdasági hasznosítású tanyák életképessége, illetve a kizárólag lakóházként

hasznosított tanyák fokozatos csökkenése. Jelenleg mintegy 800 lakott tanyával lehet számolni.

Hódmezővásárhely jellemzően földszintes város. A beépítés túlnyomó részét képező lakóházak 96,5

%-át a hagyományos családiházak jelentik. Ezek egy része ugyan un. tetőteres beépítésű, azonban ez

a beépítés nem változtatja meg lényegesen az épület karakterét. A lakóépületek zöme (92,6 %) egy-

lakásos.

Az intézmények és egyéb középületek általában magasságukkal is kiemelkednek a város

beépítéséből. A templomok, a főtéri intézmények (városháza, bank, stb.), továbbá a gazdasági jellegű

építmények (malmok, silók, stb.) a város sziluett meghatározó elemei.

Az egyes épületek magasságát a szintszámon túl az építés helye és ideje is befolyásolja. A XIX-XX.

század fordulóján mind az intézmények, mind a lakások belmagassága jelentős méretű volt. A

központban épült földszintes épületek magassága jellemzően 7-10 m közötti. Ez a magasság a

városközponttól távolodva, illetve az idő folyamán fokozatosan csökkent, így mára átlagosan 3,0 m-es

szintmagassággal lehet számolni.

Az épületek tetőidoma – a lakótelepek kivételével – döntően magas tetős, az alföldi tájra jellemző 30-

45° közötti hajlásszöggel kialakítva.

A lakásállomány néhány jellemzőjével a 10.5. fejezet is foglalkozik.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

33

12.6. Az épített környezet értékei

Hódmezővásárhely településszerkezete és területfelhasználási rendszere az elmúlt években

markánsan nem változott. A végrehajtott fejlesztések tervszerűen és arányosan, a hosszútávú

városfejlesztési koncepciónak megfelelően, a helyi építési szabályzat keretei között történtek.

Jelentősnek tekinthető területhasználati változások Hódtóban, Kishomokon, Öreg-Kishomokon és a

keleti iparterületen – a Makói út térségében – valósultak meg. Hódtóban – a Tóalj utcától délre, a

Kaszap u. két oldalán – új kereskedelmi központ alakult ki, elsősorban alulhasznosított és

hosszútávon egyéb célokra tartalékolt, részben gondozatlan területek felhasználásával.

A központi belterület nyugati irányú terjeszkedését vonta maga után az egykori zártkertek beépítésre

szánt területté – ezen belül lakóterületté – nyilvánítása (2006-ban) Kishomokon és Öreg-Kishomokon.

A HÉSZ teremtette legális feltételek mellett megindult a fokozatos funkció-váltás, azaz lakóházépítés.

Az együttesen mintegy 220 hektárnyi két területen – a közművesítés teljessé tételét követően –

hosszú távon akár 1.000 családiház megépítésére is lenne mód, teljes egészében magántulajdonban

álló ingatlanok igénybevételével.

A központi belterület összefüggő iparterületei a privatizációt és szerkezet-váltást követően

átrendeződtek, szűkültek és foghíjassá váltak. Az eredeti funkciójukat vesztett – és számos esetben

tulajdonost váltott – ipartelepek egy része még mindig keresi a racionális és gazdaságos hasznosítást.

Új és ígéretes irányt mutat az Ipari Park kialakítása a Makói út mentén. Az újabb betelepülőknek

átmeneti korlátot szab, hogy a még szabad területek mára elfogytak. A Park bővítésére déli irányban

– a tervezett bioetanol-üzem építésének elmaradására is tekintettel – lehetőség van.

Az egyéb belterületek fejlődése, ezzel együtt a rendelkezésre álló lakóterületek beépülése az elmúlt

években lelassult. Az ennek következtében feleslegessé vált lakótelkek átminősítése és más célú (pl.

erdő) hasznosítása Szikáncs, Batida, Erzsébet és Kútvölgy esetében megtörtént. Ezzel együtt a

felsorolt településrészek esetleges területi bővítéséhez elegendő építési terület áll rendelkezésre.

A város nagy kiterjedésű külterülete alapvetően nem változott. A kisebb mértékű beavatkozások – pl.

erdősítések, bányatelkek nyitása, új útszakaszok megépítése, vagy a kishomoki vízi-sporttelep

kialakítása sem a művelési ágak főbb arányait, sem az alapszerkezet több évtizedes/százados

karakterét nem módosították jelentősen.

Hódmezővásárhely művi, illetve épített környezete értékes egyedi örökség. Ezen belül a

városszerkezet a leghitelesebb, legtovább ható és legmarkánsabban átörökítő történeti és kulturális

hagyaték. Ezen még a „tömeges lakásépítés” jegyében végrehajtott gyökeres átépítések, illetve az

érzéketlen rekonstrukciók sem tudtak végzetes városépítészeti sebeket ejteni. Vagyis még a

legkorábbi, a Szabadság téren, majd később a Kertvárosban, Hódtóban, a Kistópart utca környékén és

a Városközpontban felépült lakótelepek – vagy annak jegyeit mutató „telepszerű” lakó-együttesek –

is többé-kevésbé igazodtak a városszövethez és az utcahálózat kialakult rendszeréhez, rendjéhez.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

34

A város kulturális örökségének fontos elemei a műemlékek. Mint az alföldi városok többsége, úgy

Vásárhely sem rendelkezik nagy számban ó- és középkori műemlékekkel. Összességében azonban

kedvező a kép: az elmúlt tíz évben 50 %-kal nőtt számuk, jelenleg 39 objektum tartozik a védett

kategóriába, ebből 7 külterületen áll. Több mint fele a Város tulajdonában van, míg a fennmaradó

részt az egyházak és magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok birtokolják azonos arányban.

Kétharmaduk klasszicista, eklektikus és szecessziós stílusjegyeket hordoz, figyelmet érdemlőek

azonban a népi építészeti emlékek is. A műemlékek helyi megbecsülését jellemzi, hogy az ide sorolt



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

35

épületek és műszaki létesítmények kb. 45-45 %-a jó és közepes állagú, míg mindössze 10 %-a igényli a

sürgős, állagmegőrző beavatkozást. Az utóbbiak között van a téglából készült árvédelmi fal („kőfal”)

is. (Ebben az évben hat külterületi objektum felújítását és állagjavítását végezteti az Önkormányzat.)

Az un. „műemléki környezet”-be sorolt területek száma ugyancsak nőtt, 2014-ben számuk 15.

Az építészeti környezet minőségét nem csak a legrégebbi, építészettörténetileg a legértékesebb,

állami védelem alatt álló épületek és műszaki alkotások határozzák meg. Legalább ennyire fontos és

meghatározó a további, Vásárhely városépítészeti arculatát, sajátos megjelenését, településképi

karakterét alakító emlékek (házak, szobrok, emlékművek, kertek, stb.) összessége. Azok, amelyek

valódi értékeit elsősorban „a hely szelleme” alapozza meg és teszi időtállóvá a helyi kollektív

tudatban. Az un. „helyi védelem” fogalomkörébe tartozó örökség felelős gondozója a városi

önkormányzat, amely 1995 óta rendelettel védi az ide sorolt objektumokat. Az önkormányzati

védettségű körből 12 időközben felértékelődött, „műemléki” kategóriába került át, míg közel 20

kiesett ebből a kategóriából (megsemmisült, elbontották, vagy szakszerűtlen átalakítás miatt vált

méltatlanná a státuszra). 2014-ben ténylegesen mintegy 230 tételből áll a lista. 2013-ban – lakossági

javaslatok alapul vételével – további közel 200, az előző oldalon látható térképrészleten is jelölt

épületet helyszíni bejáráson vizsgáltak és fényképekkel dokumentáltak szakértők. Előzetes

vélemények szerint a vizsgált objektumoknak alig harmada lehet érdemes helyi védelemre. (Döntés

csak az előírt részletes értékelés után, illetve alapján lehetséges.)

A régészeti lelőhelyek száma az utóbbi években nagymértékben nőtt. Az elmúlt évek

nagyberuházásai kapcsán végzett terepbejárások, feltárások, régészeti megfigyelések során számos

új lelőhelyet tártak fel, illetve a már korábban ismert lelőhelyek kiterjedése is sok esetben

pontosításra került. A nyilvántartott lelőhelyek a 2001. évi LXIV. törvény erejénél fogva általános

védelem alatt állnak. A város területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek közül 6 lelőhely területe

külön jogszabály által is kiemelt – országos jelentőségű – régészeti védelem alatt áll.

Vásárhely kiemelkedően értékes régészeti öröksége régóta közismert. Új fejlemény, hogy az OTrT

legutóbbi módosítása a város igazgatási területét a világörökség várományos területek közé sorolta.

Ennek egyik lehetséges indokaként a fellelt neolit, rézkori, kora és késő bronzkori – az emberi

kultúrák folyamatosságát őrző – kerámialeletek országhatárt is átlépő jelentőségű, világörökségi

szintű értékével lehet számolni.

Csomorkány A Hód-tóhoz kapcsolódó

vízrendszer területén, a Csomorkányi-

laposból kiemelkedő háton — a 11-12.

század fordulóján épített mesterséges

dombon — áll Csongrád megye egyik

legjelentősebb középkori falusi építészeti

emléke. A sokszög szentélyzáródású,

külső támpilléres, vegyes falazású, külső

toronnyal ellátott teremtemplom a 15.

század közepén épült. Nyugati végének

falmaradványai – megközelítően 3-5 m



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

36

magasan és 1-11 m hosszan – még ma is állnak. A rom tágabb környezetében – a föld alatt – van az

Árpád- és középkori Csomorkány település maradványa.

Gorzsa, Czukor-major Az igazgatási terület DNy-i határán, az egykori Kéró-ér partján fekvő halmon,

az i. e. 5. évezred első felében virágzó település nyomait őrzi 3–3,5 hektárnyi területen. A környező

kisebb, néhány házból álló „falvak” központja volt az alföldi újkőkor egyik legjelentősebb települése.

Gorzsa, Kökénydomb A Dél-Alföldön i. e. 4900 és 4400 között a tiszai kultúra népessége élt, sokszor

több hektárnyi kiterjedésű, évszázadokig lakott települési központokban. A népesség hitvilághoz

kapcsolódó emlékanyagának kiemelkedő darabjai: nő-alakú edények (Vénuszok), férfiakat ábrázoló

szobrok, valamint oltárok és kisplasztikák. A legszebb „istennők” közé tartoznak az itt előkerült,

trónuson ülő nőt formázó edények. A korszak egyedülálló, legnagyobb méretű kultusztárgya a

háromszögletű ún. kökénydombi oltár a termékenységkultusz jelképe, talán egy anyaistennő

ábrázolása lehet.

Szakálhát A területen a neolit korú

Szakálháti-kultúra névadó

településrészlete mellett többek között

rézkori, kora és késő bronzkori

teleprészleteket, temetkezéseket, valamint

a magyar honfoglalás és kora Árpád-kori

temető sírjait tárták fel. A Szakálháti-

kultúra vezérleletei világszerte ismerté vált

fazék alakú arcos kerámiaedények,

agyagszobrok.

Kotacpart, Vata-tanya A Körös-kultúra kisméretű, 3–10 évig használt vízparti települését leleteinek

gazdagságából ismerte meg a világ. A korszak egyik nagy vívmánya az állandó településeken való

tartós házforma építése. Itt 6,4×4,4 m méretű, nyeregtetős házmaradvány került elő, faragott

gerendákból építve. Innen kerültek elő hazánk legidősebb búzaszemei. A nagyméretű tárolóedények

igen gyakoriak, azonban a rajtuk levő reliefszerű állatábrázolások inkább a gazdálkodásban nagyobb

szerepet játszó állattartáshoz (juh és kecske) kapcsolódnak. Ezek az ember- és állatábrázolással

díszített hombárok világviszonylatban is páratlan darabok. Az ember és állat alakú domborművekkel

díszített edényeknek sajátos vallásos szerepe volt. A településen belüli kis területen történt

előkerülésük áldozati kertre utal.

Hódmezővásárhely-Kopáncs, Zsoldos-tanya A Körös-kultúra világszerte ismert települése. A 1,5-3,5

hektár közötti területen 25–35 kiscsaládi objektum állhatott. A településen azonos szinten élő, illetve

azonos törzshöz tartozó népesség élt. Olyan paraszti gazdálkodást folytattak, amelyben az uralkodó

állattartás mellett megkezdődött a gabonatermesztés, csökkent a vadászat és a gyűjtögetés aránya, a

halászat azonban az újkőkor végéig igen magas szinten maradt. Az élelem nyers vagy sütés útján

történő fogyasztása után a kerámiakészítéssel megnyílt a lehetőség a főzésre is. A nagyméretű, rátett

barbotinokkal, valamint ember és kecske plasztikus ábrázolásával díszített hombárok lehetővé tették

a gabonatárolást.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

37

12.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái

A város hivatalosan, illetve intézményesen nem védett, ám tömegesen jelen lévő műszaki-fizikai-

spirituális emlékanyaga összefoglalóan: a tégla architektúra. (Néhány épület természetesen

műemléki, vagy helyi védelem alatt áll, ám globális és tematizált védelemről jelenleg még nem

beszélhetünk.) A jellegzetes, helyi készítésű téglából épült

és díszített több száz lakó- és középület kiemelkedő

környezeti értéket képvisel. Az attraktív világi és egyházi

rendeltetésű épületek mellett példátlan mennyiségben és

variációs gazdagságban lelhetők fel a tipikus vásárhelyi

paraszt-polgár lakóházak. Többségük a városközpontban és

annak közelében áll, de szórtan szinte minden

városrészben megtalálhatók. Állaguk – az elvárható

tulajdonosi gondoskodás ellenére – drámai ütemben és

mértékben romlik. Javításuk, felújításuk és korszerűsítésük

alapvetően a kompatibilis téglák hiánya miatt szinte

lehetetlen. Hasonló veszélyforrásként értékelhető az

érvényes hőtechnikai előírások betartása is. Az épületek

általában szokásos „becsomagolása” az értékes

homlokzatok teljes eltűnését jelentené.

Hódmezővásárhely épített környezetének jelenleg ez az

egyik legnagyobb és a legsürgetőbb problémája. (A képen – jellemző példaként – a susáni templom

pusztuló részlete látható.) A hiteles és szakszerű megoldás pragmatikus és összehangolt közösségi

összefogást igényel.

Környezeti konfliktusok hordozói a lakótelepek és a lakótelepi modorban rekonstruált, átépített

városközpont egy része. A legkorábban épült Szabadság téri lakótelep társadalmi és gazdasági

leszakadása, lakóinak egyre hátrányosabb helyzete miatt 2013-ban itt indult meg az átfogó, szociális

szempontok alapján is motivált „Szt. István városrehabilitációs program” kivitelezése, amelynek

befejezése még ebben az évben várható. Három további városrészben – Kertvárosban, Hódtóban és

Susánban (a Kistópart utca környékén) kirívó környezeti konfliktusok nem jellemzőek. Ezeken a

helyeken az időarányos, tervszerű, értéknövelő és energiatudatos felújítások elvégzése, valamint a

mikrokörnyezet aktuális megújítása és humanizálása jelentheti a hosszú távú egyensúly

fennmaradását.

A városközpontban összetettebb a probléma. Itt ugyanis az általában jellemző – pl. szociográfiai,

környezeti, esztétikai, energetikai, közbiztonsági – nehézségeken túlmenően strukturális hibák is

fennállnak. Ezek közül a legsúlyosabb a lépték-törés, illetve az aránytévesztés miatt bekövetkező

morfológiai torzulás, a túldimenzionált, sematikus épülettömegek halmaza, továbbá a zárt-jellegű,

utcavonalakat követő hagyományos beépítés eltűnése. Ezzel párhuzamosan érvényesül a történeti

városszövet részleges megsemmisülése miatti kulturális és érzelmi veszteség is.

Általános és többirányú problémát jelentenek az egyre szaporodó üres házak és lakások. Számuk

jelenleg megközelíti a 2000-t. A lakatlanná válás és a markáns állagromlás számos problémát – pl.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

38

vagyongazdálkodási, városképi, közegészségügyi, biztonsági, stb. – vet fel, és komplex megoldást

sürget.

13. Közlekedés

13.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Az M43 autópálya Makóig megépült szakasza az országos, illetve a Nyugat- és Kelet-Európai

gyorsforgalmi főúthálózathoz való kapcsolódás – az év végéig Nagylakig megvalósuló szakasz

következtében – biztosított lesz. A város ezzel a fejlesztéssel kedvező helyzetbe kerül Dél-Európa,

illetve a Balkán felé irányuló közlekedés tekintetében.

A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját és nagytávú tervét az 1222/2011

(VI.29) Kormányhatározat tartalmazza. A határozatban Hódmezővásárhely nagytérségi közúti

kapcsolataira vonatkozóan a Bánáti főút és a Szt. Gellért híd nem szerepel.

Az OTrT 2013. évi módosításában már fellelhető a Bánáti főút nyomvonala, amelynek

megvalósításával nemzetközi főúthálózati kapcsolat jöhet létre a térségben.

Hódmezővásárhely nagy- és kistérségi közúti közlekedési kapcsolatai figyelembe véve a folyamatban

lévő és várható fejlesztéseket, megyei jogú városhoz mérten jónak ítélhető.

13.2. Közúti közlekedés

A közeljövőben épülő 47. sz. főút északi elkerülő szakasza a Szeged-Békéscsaba és Szeged-Szentes

tranzitforgalomtól jelentős mértékben mentesíti a város központi belterületét.

A város központjának tehermentesítése a korábbi tervekben előirányzott megoldástól részben

eltérően – a Dr. Rapcsák András útutca déli szakaszának gépjárműforgalom előli lezárásával és a

főtérhez kapcsolásával – megvalósult. Erre tekintettel a közlekedési rendszer felülvizsgálatára épülő

koncepcionális módosítás időszerűvé vált.

Elsődleges közútfejlesztési célként kell tekinteni a déli tehermentesítő út kiépítését, mint a

közúthálózat egyik hiányzó elemét.

Az ipari létesítmények a város délkeleti részén, a 4421, 4415 és 4414 jelű országos közutak mentén

helyezkednek el. A felsorolt közutak átkelési szakaszai jórészt intenzív beépítésű lakóterületeken

haladnak. Az iparterület északi és keleti irányú forgalma a belterületi úthálózatot terheli (Bajcsy-

Zsilinszky, Síp és Csomorkányi utcák).



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

39

Az önkormányzati beruházásban – szűkített paraméterekkel – épült Ipartelepi út a keleti irányú

forgalom szempontjából kedvezőbb helyzetet eredményez, de hosszú távon mindenképpen indokolt

a déli tehermentesítő út kiépítése is.

Az önkormányzati úthálózat minőségének további javítása, illetve a jelenlegi állapot megőrzése

fontos feladat.

13.3. Közösségi közlekedés

Közúti

Helyi autóbusz hálózat: A város közigazgatási területén 10 viszonylat üzemel, az igényeknek

megfelel. Üzemeltető a Tisza Volán.

Helyközi autóbusz közlekedés: a várost munkanapokon 318 járat érinti. Az átszállás nélkül elérhető

magyar városok száma 10.

Kötöttpályás

A várost napi 52 vasúti járat érinti. A vasúti közlekedés viszonylatai sem menetidőben, sem

kényelemben nem felelnek meg a ma elvárható színvonalnak. További kedvezőtlen adottság az

intermodális kapcsolatok hiánya.

Ugrás-szerű minőségi változást jelenthet a tram-train tervezett vonalának megvalósítása. Az integrált

villamos és vasúti közlekedés Nyugat-európai pozitív példái ismertek. Szeged és Hódmezővásárhely

közötti alkalmazására "Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány" készült 2012-ben.

Az előzetes vizsgálatok igazolták, hogy a vasúton utazók száma az ütemes menetrend ellenére a

kapacitáshoz képest alacsony, melynek oka az utazási idő hossza, a városközpontok állomásoktól való

nagy távolsága, stb. A helyközi autóbuszjáratok sűrűsége megfelelő, menetideje kedvezőbb a

vasúténál, ugyanakkor nem érintik közvetlenül a városközpontokat.

Mindhárom kidolgozott változat a Népkert állomás és a Nagyállomás között, az Ady Endre utcán, az

Andrássy utca ÉK-i szakaszán és a Bajcsy-Zsilinszky utcán halad, az eltérést az Ady Endre és az

Andrássy utcák közötti szakasz nyomvonala jelenti: Az "A" változat a Tóalj u. - Szőnyi u.; a "B"

változat a Városház u. - Kossuth tér; a "C" változat a Tóalj u. - Kaszap u. vonalán csatlakozik az

Andrássy utcára.

Az értékelések az "A" változatot helyezték az első helyre, így a nyomvonal áthalad a városközponton,

elkerülve az átszállást, rövidítve a menetidőt, növelve az utazás biztonságát és kényelmét.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

40

13.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés

A meglévő, különböző kategóriába besorolt kerékpárutak különböző műszaki paraméterekkel, valós

igények alapján épültek. Kedvező időjárás esetén a közlekedők mintegy harmada ezt a közlekedési

formát választja, ezeket az utakat veszi igénybe.

A rendszer – kiterjedésénél fogva – új hálózati koncepciót igényelne. Ezt időszakonkénti

forgalomszámlálás alapján lehetne elkészíteni, figyelembe véve a legutóbbi "Kerékpárutak tervezése"

c. Útügyi Műszaki Előírásban is fellelhető új műszaki megoldásokat.

A közúti csomópontok kerékpáros átvezetései nem egyértelműek, mindenképpen indokolt azok

felülvizsgálata.

A gyalogos belváros egy része megvalósult a dr. Rapcsák András u. Lázár u. - Kossuth tér - Szőnyi utca

(Oldalkosár utcáig) közötti szakaszán. Az Andrássy u. bevonása az övezetbe a tervezett Tram-train

megvalósulásának függvénye.

13.5. Parkolás

A belvárosban és környékén a legjelentősebb a cél- és hivatásforgalomhoz kapcsolható parkolási

igény. A díjköteles parkolás bevezetésével a korábban „megoldhatatlan” gépjármű-elhelyezési igény

megoldódott, minden gépjárművel megközelíthető helyen, a nap minden szakaszában lehet szabad

parkolóhelyet találni. A városban 2 fizetési zóna létesült: a belvárosban 42 parkolójegy automata 1300

parkolóhelyet, a 2. zónában 3 parkolójegy automata 200 helyet szolgál ki.

A jelenlegi helyzetet tovább javítja a térszint alatti parkolóhelyek kialakítása. Elkészült a Mária Valéria

utcáról megközelíthető Balogh Imsi Sportcsarnok terepszint alatti személygépkocsi tárolója, a

közeljövőben pedig a Hódi Pál utcáról nyíló létesítmény valósulhat meg.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

41

14. Közművesítés

14.1. Víziközművek

Vízellátás

Hódmezővásárhely és az un. kiskertes övezetek vezetékes vízellátása 100 %-ban megoldott. A város

vízbázisa mélyfúrású kutakra támaszkodik, búvárszivattyús vízkivételekkel. A két vízműtelep 16 db

termelő kúttal közel 18 300 m3/d kapacitással rendelkezik.

Az egységes városi vízellátó rendszer része a 2552 m3 tározótérfogat és a 212 km hosszúságú

közüzemi vízelosztó hálózat. Átlagos víztermelés 6000 m3/d

A városi víztermelő kapacitás és a napi kitermelés ismeretében megállapítható: a városi vízmű hosszú

távon kielégíti a jelenlegi és távlati vízigényeket is. A termelt és értékesített víz közötti különbség 28

% (hálózati veszteség /saját vízfelhasználás) kissé magas, de a régi vezetékek folyamatos cseréjével és

a hálózat-üzemeltetés gondos felügyeletével javítható.

Az egyéb belterületek – Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs – vízellátása az ott kiépített kis vízművek

üzemeltetésével szintén megoldott. Ezek kapacitása is lényegesen meghaladja a felmerülő napi-,

illetve csúcsigényeket is. Mártély üdülőterület is rendelkezik vezetékes vízellátással.

A tűzivíz igény a kiépült tűzcsapok útján biztonsággal kielégíthető. A városi hálózat méretezése a

tűzivíz-igény kielégíthetősének figyelembevételével történt.

A külterületi lakosok és a mezőgazdasági nagyüzemek vízellátása egyedi kutakkal történik.

A város egész területén lehetőség van – fejlesztési igények esetén – további vízbeszerzésre, új kutak

fúrására. A rétegvíz készlet további fejlesztéseket tesz lehetővé. Fontos feladat a régebbi – már nem

használt – artézi kutak felkutatása és a rétegvíz készlet minőségi védelme érdekében, azok szakszerű

megszüntetése.

Vízminőség

A város víztermelése mélyfúrású kutakból történik. A rétegvíz sajátosságaiból adódóan néhány

komponens koncentrációja meghaladja a 201/2001 Korm. rendeletben előírtakat. (As, Fe, NH3 )

Hódmezővásárhely is részt vesz a KEOP ivóvízminőség javító programban, amely keretében vízkezelő

berendezéseket telepítenek és helyeznek üzembe, a fenti komponensek határérték alá csökkentése

érdekében.

Szennyvízelvezetés



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

42

Hódmezővásárhely belterületén részben egyesített, részben elválasztó rendszerű csatornahálózat

üzemel. A város központi belterülete – ahol elvezetendő szennyvíz keletkezik – ellátott

szennyvízelvezető csatornával.

Összes csatorna hossz : 263,0 km (ebből bekötővezeték 92,8 km)

Elválasztó rendszerű: 226,5 km

Egyesített rendszerű: 36,5 km

Gravitációs : 252,2 km

Nyomás alatti: 12,8 km

Átemelők száma: 19 db

A csatornahálózat kiépítésével megszűnt a város alatti első talajvízréteg szennyezése és a szennyvíz

szikkasztása következtében előállt „talajvízdomb” vízutánpótlása. A talajvízszint jellemzően 3 m

alatti. Ezzel együtt javultak a központi belterület csapadékvíz-elvezetési körülményei is. A további

lakóterületek közül csak Öreg-.Kishomok csatornázása van napirenden, a többi helyen a zárt gyűjtés

és – egyedi tisztítási módok alkalmazása után – a talajba történő elhelyezés az elfogadható megoldás.

Szennyvíztisztítás

A városi szennyvíztisztító telep a jelen formájában 1993-ban készült el.

Tisztító kapacitása : mechanikai tisztító egység 20.000 m3/nap

biológiai tisztító egység 15.000 m3/nap

A szennyvíztisztítási technológia típusa 2 AB (kétfokozatú eleveniszapos teljes biológiai). A telep

körül a részben véderdővel ellátott 300 m védőtávolság kialakítása megtörtént. A tisztított szennyvíz

befogadója a Hódtó-Kistiszai csatorna, amely VI. vízminőségi kategóriába tartozik.

Tisztított szennyvíz mennyisége: 2.043.700 m3/év ( 2012-ben )

Ebből lakossági: 1.476.400 m3/ év

intézményi : 164.000 m3/ év

ipari: 403.300 m3/ év

települési folyékony hulladék: 4.600.000 m3/ év

A telepen a tisztítás folyamán keletkező iszapot kirothasztják, víztelenítik, majd a városi szemétlerakó

helyre szállítják. A keletkező biogáz hasznosítás a telepen belől történik, az iszapkezelés

folyamatában.

A telep hidraulikai terhelése – a városi csatornahálózat teljes kiépítése után – elérte a maximumot.

(2012-ben 19 630 m3/nap volt)

A tervezési időszak adataihoz viszonyítottan az érkező szennyvizek szennyezettsége is magasabb, így

a telep a számított 68.000 lakosegyenérték terhelés helyett 84.564 LE terhelést kap. A BOI5 terhelés is

magasabb, mint amit tervezés idején számításba vettek.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

43

A telep korszerűsítésére, bővítésére a műszaki tervek elkészültek, illetőleg folyamatban vannak.

A bővítés 5.000 m3/nap kapacitás-növelést eredményez. Ezzel együtt denitrifikáció és

foszforeltávolítás is végbemegy a technológiai korszerűsítés folyamán. Az iszapkezelési technológia is

bővül a komposztálás, továbbá az iszap mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá tétele révén, a

környezetvédelmi követelmények betartása mellett.

Belterületi csapadékvíz elvezetés

A város központi belterületén kiépített zárt csapadékvíz elvezető rendszer működik. A belvárosban

egyesített gravitációs, a település nagyobb részén elválasztott rendszerű. Jellemzően nyílt szelvényű

csapadékvíz elvezető hálózat épült ki, amelynek 30%-a burkolt felületű.

A város folyamatosan fejlesztette csapadékvíz csatorna rendszerét, de a beépítés mértékének

növekedése, az utak-járdák-udvarok burkolatának növekedése miatt további korszerűsítésre van

szükség. Az előző tényezők megváltozásán kívül az időjárás szélsőségessé válása is sürgeti a

belvízcsatorna hálózat további fejlesztését.

A csapadékvíz-hálózat fejlesztésén túl a folyamatos karbantartás is elengedhetetlen. Néhány utcában

a csatorna-rendszer egyes részei szikkasztó elemeket is tartalmaznak. Itt fontos cél ezen szakaszok

gravitációs rendszerbe való bekötése.

A csapadékvíz elvezető rendszer 8 öblözetre tagozódik a befogadók szerint, és 5 átemelő segíti a

belvizek elvezetését.

A csatornafejlesztésekre vonatkozó tervek rendelkezésre állnak, kivitelezésük fokozatosan valósul

meg. A város belvízelvezető rendszere még nem oldja meg 100%-osan a vízelvezetést, de

folyamatosan javul. Az elvezetés feltétele, hogy a befogadó külterületi belvízelvezető csatornák

kapacitása, karbantartottsági állapota megfelelő legyen. A korábbi kezelői széttagoltság ezt nem

mindig tudta összhangba hozni. Az egységes kezelői szervezet várhatóan kedvező változást hoz ezen

a területen.

14.2. Energia

Elektromos energiaellátás

Nagyfeszültségű (120 - 400 kV) hálózat

A MAVIR Zrt. két 400 kV-os légvezetékes hálózata részben a hazai 400 kV-os körhálózat részeként,

másrészt nemzetközi rendszerben üzemel. Mindkét hálózat jó állagú, fejlesztésük, vagy új hálózat

építése nem várható.

Az EDF DHE Kft. Szeged – Békéscsaba 120 kV-os légvezetékes hálózata megfelelő, új 120 kV-os

légvezeték építésére a körzetben nincs szükség.

Középfeszültségű (20 kV) hálózat



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

44

A 120/20 kV-os alállomás korszerűsítése néhány évvel ezelőtt megtörtént. Az állomásban új,

épületben elhelyezett lemeztokozott 20 kV-os elosztó berendezés került beüzemelésre.

Az alállomásból induló légvezetékes hálózatok többsége régi építésű, azonban állaguk megfelelő,

átépítésük, vagy bővítésük nem szükséges. A meglevő 20 kV-os légvezeték hálózat a környezet

igényeit biztonsággal kiszolgálja. Csak abban az esetben van szükség új hálózat megépítésére, ha

olyan koncentrált nagy teljesítmény igényű (5- 10 MVA) fogyasztó jelentkezik, amelynek ellátását a

meglevő rendszer már biztosítani nem tudja. Ebben az esetben új – lehetőség szerint – földkábeles

20 kV-os hálózatot kell építeni. A 2007. évi LXXXVI. Villamos Energia Törvény 2013. 04. 11.-én történt

módosítása értelmében belterületen 120 kV alatti új hálózat csak földkábellel építhető.

Transzformátorállomások

A mellékelt táblázatban szereplő 20/0,4 kV-os transzformátorállomások a jelenleg felmerülő

elektromos energiaigényeket biztosítani tudják. Korszerűsítésre, illetve átépítésre néhány,

elsősorban a belváros területén levő pince állomások szorulnak.

Új, nagy teljesítmény igény jelentkezése esetén a meglevő 20 kV-os hálózatra telepített új

betonházas vagy épületbe telepített 250 kVA – 1600 kVA teljesítmény transzformátorállomások

építése válhat szükségessé.

Kisfeszültségű hálózat

A kisfeszültségű hálózat csak a belvárosban földkábeles. A 2007. évi LXXXVI. Villamos Energia Törvény

2013. 04. 11-i módosítása értelmében ezentúl belterületen 120 kV alatti új hálózat csak földkábellel

építhető.

Közvilágítás

A közvilágítás korszerűsítése – a központi belterület, a két Kishomok és Szikáncs területén – „LED”

lámpás fényforrásokkal 2011. évben megtörtént, a közvilágítást ellátó légvezetékes és

földkábeles hálózatok felújítására azonban nem került sor. A hálózatok többsége 30-40 éves.

Korszerűsítésük indokolt, hasonlóan a fejlesztésből kimaradt – Batida, Erzsébet, Kútvölgy,

Mártély és Barattyos – városrészek hez.

Gázellátás

A város gázellátása a MOL által üzemeltetett országos 60 bar nagynyomású, Kardoskút-Algyő

gázszállító vezetékről, az Erzsébeti út melletti gázátadó állomáson keresztül történik. Itt a nyomást 6

bar-ra csökkentik. A teljesítmény jelenleg 20.000 m3/h alatt van. Fogyasztási, ellátási gondok

nincsenek. A gázátadó állomáson 6 bar nyomáson kiadható teljesítmény 24.000 m3/h

A Város közigazgatási területén három gázfogadó állomás van, amelyeket gázelosztó vezetékek

kötnek össze. Az összekötések nagy üzembiztonságot jelentenek.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

45

Az Erzsébeti úti gázátadó állomást követően a gázellátó rendszert az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.

üzemelteti.

A központi belterület, továbbá Szikáncs és Kútvölgy egyéb belterületek vezetékes gázzal ellátottak, a

lakossági igények teljes mértékben kielégíthetők, hasonlóan az iparterületen jelentkező igényekhez.

Az egyéb belterületek közül Erzsébet és Batida, valamint a tanyavilág területén nincs kiépített

gázvezeték, itt PB gáz használata jellemző.

Távhőellátás, termálvíz hasznosítás

Hódmezővásárhely kedvező helyzetben van a hévíz feltárási lehetőségek szempontjából. A város

alatti felső-pannóniai rétegek 800-2500 m mélységi szintek között nagy mennyiségű 40-100 oC

hőmérsékletű hévizet tartalmaznak.

A geotermikus energia hasznosítása már 1954-ben megkezdődött, a strand és a kórház fűtési célú

melegvíz ellátásával.

Jelenleg 10 termálkút áll a város szolgálatában, amelyből 8 termelő, 2 visszasajtoló célú.

A kutak vízminősége

A kutak sótartalma a mélységgel arányosan növekszik. Jellemzően nátrium-hidrogénkarbonátos

vizek. A legnagyobb sótartalma a Kakasszéki kútnak van (3939 mg/l ). Felhasználásuk is összefügg a

sótartalommal)

A használati melegvíz ellátást a kis sótartalmú, a gyógyászati célokat a nagy sótartalmú vizek

szolgálják. A kutak – a kakasszéki kút kivételével – a város központi belterületén helyezkednek el. Itt

találhatók azok az objektumok is, amelyek gazdaságosan bevonhatók a geotermikus

energiahasznosításba (strand, kórház, városi intézmények, lakótelepek). Itt épültek ki a hőközpontok

és fűtőművek is.

Termál energiával 2725 lakás és 185 közületi, illetve egyéb fogyasztó van ellátva. Itt a használati

melegvíz is termálvíz, kihasználva a hévizek kedvező kémiai és fizikai tulajdonságát.

A termál energia felhasználással nagymennyiségű földgáz-megtakarítás érhető el. Az évek

tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a gázenergia költsége közel kétszerese a geotermikus

energia költségének.

Ezen kívül a termálenergia felhasználásból származó gázfelhasználás csökkenésének nemcsak

költségmegtakarítási vonzata van, hanem a széndioxid kibocsátás is kevesebb.

A város geotermikus energia tartalékai fokozatosan kimerülnek. Újabb fejlesztések esetén számítani

kell további vízfeltárásra és a kutak számának növelésére.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

46

Megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrásokra épülő erőművek –biogáz-, szél- naperőmű – telepítését az

Energiahivatal koordinálja.

Biogáz erőművek telepítése a véges alapanyag-ellátás miatt csak a régióval egyeztetett módon

történhet. Nem fordulhat elő, hogy a környezetben keletkezett hulladékok, és az esetleg

mezőgazdasági termeléssel megtermelt alapanyagok kevésnek bizonyuljanak.

Szélerőmű rendszer telepítésére a város dél-keleti részén van lehetőség, azonban az országos

villamos-energia rendszer jelenleg műszakilag nem alkalmas a hektikusan jelentkező energiatermelés

miatt további szélerőművek fogadására. A fenti indokok miatt 2009 óta nem írtak ki pályázatot

szélerőművek telepítésre, és azóta új engedélyeket sem adtak ki.

Napelemes rendszerek megjelenésére a megye minden településén számítani lehet. A napelemek

megépítésének felső korlátját jelenti, hogy az országosan megépülő napelemes rendszerek

hullámvölgyében (téli hosszú borult időszakok, éjszakai üzem) a napelemek kiesését más

erőművekkel pótolni kell. A magyarországi naperőművek jelenlegi teljesítménye még igen messze

van a kritikus értéktől, vagyis jelentős fejlesztési tartalékokkal lehet számolni.

A dél-Alföldi földrajzi környezet – a napsütéses órák számát tekintve – rendkívül alkalmas 500 kW-nál

nem nagyobb teljesítményű naperőművek telepítésére. Ezen a területen komoly lehetőségek vannak

a megújuló energiaforrások hasznosítása terén.

14.3. Elektronikus hírközlés

Távbeszélő ellátás

A város távbeszélő ellátása a jelenlegi szolgáltatókkal és alaphálózatokkal – mind a vezetékes, mind a

vezeték nélküli rendszerben – biztosított. Érdemi fejlesztésekkel a tervezés távlatában nem kell

számolni.

Kábeltelevíziós (KTV) ellátás

A teljes város KTV ellátása megoldott. Az ellátás minőségi fejlesztése egyrészt a digitális technikák

bővülését, másrészt a nagysebességű optikai rendszerre történő csatlakozás lehetőségét jelenti. Az

informatikai igények bővülésével minden fogyasztónak biztosítani kell a korszerűbb technikai

színvonalat, ezért a hálózat kiépítése (FTTH rendszer) a közeljövő feladata.

Hódmezővásárhely Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. (HVSZ) hálózata

A HVSZ kezelésében levő megépített hálózat Hódmezővásárhely minden utcájában megépült,

azonban a rendszer fogyasztói leágazásokkal nem rendelkezik. Ezért átalakítás, illetve bővítés nélkül a

fogyasztó-hálózat részére nem használható. A rendszerhez történő hozzáférés csak az utcasarkokon

biztosított.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

47

Mikrohullámú rendszer

A mikrohullámú rendszerek kiépültnek tekinthetők, bővítésükkel reálisan nem lehet számolni.

GSM telefon antennarendszerek

A GSM antenna rendszerek kiépítése jórészt befejeződött. Elsősorban a meglevő rendszerek

technológiai fejlesztése várható.

15. Környezetvédelem, településüzemeltetés

15.1. Talaj és termőföld

A talaj jó állapotát, minőségét potenciálisan veszélyeztető, intézkedést igénylő környezeti hatások és

használati problémák:

– a felszíni vízelvezetés közműlétesítményeinek karbantartási hiányosságai, ami az időszakos

vízállások okán talajszerkezet romlást okoz,

– az ivóvízzel ellátott, szennyvíz-csatorna közművel azonban nem rendelkező, szabálytalanul

kialakított, illetve szabálytalanul használt közműpótló berendezések okozta talajterhelés

beépített területeken,

– szennyvíziszapok, híg- és almos trágyák kezelése, mezőgazdasági területen történő

ártalmatlanítása,

– a rendszeresen jelentkező illegális hulladéklerakások.

A településszerkezet alakításakor – a racionális területhasználat elveinek érvényesítése mellett – a

termőtalaj mennyiségi védelméről is gondoskodni kell. A beépítésre szánt területek fejlesztésénél a

már a hatályos tervekben kijelölt, de még nem hasznosított területeket, illetve a rehabilitációs

fejlesztéssel megújítható un. barnamezős területeket kell igénybe venni. (A hatályos

településrendezési tervek szerint a város területén vannak még kijelölt tartalékterületek.)

15.2. Felszíni és felszín alatti vizek

A központi belterületen a szennyvízelvezetés rendszere a 100%-hoz közeli, 2010-ben az

ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások 87,8 %-a a csatornahálózatra is rácsatlakozott. A rákötések aránya

Kishomok városrész nélkül 92%, ami országosan is kiemelkedően kedvező. Belső-Kishomok

területének rendszerbe kapcsolása is indokolt.

A sajátos településszerkezetből adódóan a külterületen elszórtan, a központi belterület

szennyvízhálózatától távoli egyéb belterületeken, és különböző címen beépített területrészeken



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

48

(egyéni gazdaságok, mezőgazdasági üzemi területek, rekreációs célú és üdülőterületek, stb.)

keletkező szennyvizeknek az elvezetése a központi szennyvíztisztítóra környezetvédelmi és

gazdaságossági szempontból is kedvezőtlen megoldás. A közműhálózattól távoli beépített területek

esetén a hatóságilag engedélyezett technológiájú helyi kis szennyvíztisztítók, egyéb közműpótlók

alkalmazása továbbra is megoldás lehet.

A mezőgazdasági tevékenység a földprivatizáció, az EU-csatlakozás új gazdasági szabályozói és a

gazdasági válság következtében átalakult az országban és a város térségében is. A területet jellemző

nagytáblás szántóföldi művelést jellemzően a kis- és középüzemi művelés váltotta fel. A haszon-

állattartás visszaesett, az állatlétszám lecsökkent. A költséges kemikália használat (műtrágyák,

növényvédő szerek) is csökkent. Mindezek következtében a talajok tápanyag utánpótlása átalakult,

szintén csökkent és egyben nehezen ellenőrizhetővé vált. A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek

potenciális veszélyeztetettsége ebből a folyamatból eredően kissé megnőtt, illetve átalakult.

A város vízellátását mélyfúrású kutak biztosítják. A 250-620 m talpmélységű ivóvíztermelő kutak a

pleisztocén rétegvíz tartóra települtek. A településen 10 termálkút található. A város területén két

helyen történik termálvíz visszasajtolás. A kórházi kút vize „gyógyvíz”, összes oldott anyagtartalma

2200 mg/l. A mélyebb szintekben található rétegvizek megfelelően védettek a felszíni eredetű

szennyezésekkel szemben.

15.3. Levegőtisztaság

Hódmezővásárhely a kevéssé szennyezett levegőjű városok közé tartozik. Az országos fő- és

mellékutak belterületi szakaszai és a városi főutak mentén a közúti közlekedésből eredő

légszennyezőanyag kibocsátás is jelentősebb, mint a város kevésbé forgalmas területein.

Az országos közutak városi átkelő szakasza mentén és egyes nagyforgalmú városi főutak

környezetében a környezeti levegő jó állapotát csúcsidőben kedvezőtlenül befolyásolhatja az ezen

utakon folyó közúti közlekedésből eredő légszennyező anyag kibocsátás (kipufogó gázok, felverődő

por). A 47. sz. főút belterülettől É-ra tervezett városi elkerülő szakaszának megvalósulásával a

beépített területek közúti közlekedésből eredő környezeti terhelése (légszennyezés, zajterhelés)

jelentősen csökkenni fog.

A mezőgazdasági tevékenységeken belül az állattartás és az állati eredetű hulladékok (trágya, hullott

állatok) ártalmatlanítása, hasznosítása jelentős bűzkibocsátással jár. A város külterületén több

nagylétszámú állattartó telep (sertés, szarvasmarha) is működik. A Dél-Alföldi régióban keletkező

állati eredetű hulladékok hasznosítása, ártalmatlanítása az ATEV 47-es főút melletti, a

lakóterületektől 1000 m-t meghaladó távolságra lévő telephelyén történik. Az ammónia-kibocsátás és

az állati fehérje feldolgozásból, ártalmatlanításból eredő sajátosan összetett bűz – bizonyos

meteorológiai viszonyoktól függően – a város egyes részein másokat korlátozó, lakossági

panaszokatt generáló, zavaró mértékű környezeti hatást okoz.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

49

A város területén az állattartásra is lehetőséget adó falusias beépítésű lakóterületen, az

állattartásnak a közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartása mellett is, jelentős zavaró

hatása lehet a lakófunkcióra.

A szomszédos, illetve közeli területek eltérő területhasználatából eredő környezeti konfliktusok

feloldására a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi előírások betartása mellett a

településszerkezet és a helyi építésszabályozás lehetőségeit, eszközrendszerét is következetesen

alkalmazni szükséges.

15.4. Zaj- és rezgésterhelés

Az országos főutak és mellékutak belterületi szakaszai és a városi főutak mentén, a zajtól védendő

területhasználatú területek, védendő épületek környezeti zaj- és rezgésterhelése időszakosan

meghaladja a főút mellett alkalmazható 65/55 dB nappal/éjjel határértékeket. A kialakult beépítésű

belső városi területeknél a zajterhelések elleni aktív védelem eszközei lehetnek a forgalom-

csökkentés, az egyenletes haladást biztosító forgalomirányítás melletti sebességkorlátozás, korszerű

“csendes” útburkolat alkalmazása, egyes területrészeken a közúti forgalom korlátozása

(súlykorlátozás, engedélyhez kötött behajtás, stb.).

Az iparterületek túlnyomó része a város DK-i részén, Újvárostól délre koncentráltan helyezkedik el. Az

iparterületek fekvése mind levegőtisztaság-védelmi, mind zajvédelmi szempontból kedvező.

A vasúti közlekedésből eredő zajterheléseknél, elsősorban az éjszakai időszakban kismértékű

határérték-túllépések alakulnak ki. A vasútvonalhoz, pályaudvarhoz közeli egyes épületeknél nem

teljesülnek a zajterhelési határértékek. A vasútvonal átépítésekor, vagy új épület esetén a vonatkozó

jogszabályi előírásoknak megfelelő műszaki zajvédelemről gondoskodni kell.

15.5. Hulladékkezelés

A szilárd és a folyékony hulladék gyűjtése szempontjából a város lefedettsége közel teljes.

A mezőgazdasági területeken, illetve létesítményekben keletkező hulladékok döntő részét helyben

kezelik, hasznosítják (pl. talajerő-gazdálkodás, biogáz előállítása).

A hulladékgazdálkodás általános elveivel összhangban a város hulladékgazdálkodási stratégiájában

alapvető szempont a keletkező hulladékok mennyiségének lehetőség szerinti csökkentése, az

újrahasznosítás arányának növelése, amihez alapvetően szükséges a tudatos és rendszerelvű

szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek biztosítása.

A meglévő kommunális szilárdhulladék lerakóhely, hulladékkezelő létesítése lehetőséget nyújt arra,

hogy Hódmezővásárhelyen és térségében keletkező települési szilárd hulladék ártalommentes,

szakszerű és hosszú távú elhelyezése korszerű technológia alkalmazásával biztosított legyen.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

50

A regionális hulladéklerakó, illetve a körülötte meghatározott különleges terület szomszédságában

mezőgazdasági művelésű, természeti területeket jelölnek a hatályos tervek. A Körös-Maros

Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint ezen természeti területek és a hulladéklerakó

területét kivéve a különleges terület is közösségi jelentőségű, különleges madárvédelmi (SPA) Natura

2000 területek, illetve az országos ökológiai hálózaton belüli „ökofolyosó” és „puffer területek”

övezetéhez tartozó területek. A hulladékkezelő környezetében meghatározott területek fejlesztése

esetén ennek tükrében a természetvédelem érdekeivel kiemelten szükséges foglalkozni a

megvalósíthatóság érdekében.

15.6. Vizuális környezetterhelés

Az előzőekhez képest számottevő, vagy kiemelkedően veszélyes vizuális környezetterhelés nem

jellemzi a várost. Ugyanakkor néhány általános és egy-két speciálisan helyben jelentkező

veszélyforrás említést érdemel. A közterületi rendetlenség és reklámozás, az illegális graffiti, a

gondozatlan út menti zöldsávok, vagy az egyre növekvő fényszennyezés szinte „globális” jelenség,

sajnos nem csak vásárhelyi tünet.

A lakatlan, pusztuló, gyakran romos épületek, továbbá a vasúti pályákat és a közutak egy-egy

szakaszát kísérő, méltatlan megjelenésű, gondozatlan területsáv nem csak zavaró látvány, de

„városmarketing” hatása is negatív, az un. szlömösödés forrása, melegágya. Egyidejűleg pazarlással

egyenértékű, területhasználati-területhasznosítási mulasztás is.

15.7. Árvízvédelem

A város a Körös-Tisza-Maros közti árvízi öblözetben helyezkedik el, teljes egészében árvízveszélynek

kitett területen. Az öblözet elöntési szintje gátszakadás esetén 82,35 mBf körüli. Katasztrófa ellen a

központi belterületet – másodrendű árvízvédelmi műként – a hódmezővásárhelyi körtöltés védi,

melynek magassága 82,83 mBf. Vagyis mintegy fél méterrel magasabb, mint az elsőrendű védmű.

Helyenként azonban ez a töltés magassághiányos és mint „alvógát” itt-ott rejtett hibákkal is

rendelkezhet. A köröltésen kívüli iparterületet a 45 évvel ezelőtt készített un. lokalizációs töltés

hivatott megvédeni.

A külterületi belvíz-veszélyeztetettség reális, az öblözeti rendszerben kiépített csatornahálózatok és

átemelő szivattyútelepek – átlagosat jelentősen meghaladó és a vizsgált időszakban egyre

gyakrabban jelentkező – csapadékmennyiség esetén nem elegendőek, illetve megbízhatatlanok. A

központi belterületen a csapadékvíz-elvezető hálózat – kevés kivétellel – mennyiségi, illetve

lefedettség tekintetében megfelelő, ám műszaki színvonaluk és állaguk változó. Helyenként teljes-

körű rekonstrukció indokolt, új átemelő szivattyútelepekkel együtt. A külterületbe ékelődő öt „egyéb

belterületen” megoldatlan a biztonságos csapadékvíz elvezetés.



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

51

15.8. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok

- A beépített területek közelében folytatott nagylétszámú állattartás és a nem megfelelő

technológiájú állattartás jelentős környezeti zavaró hatása (pl. az állattartáshoz kötődő szállítási,

tárolási, feldolgozási, hulladékkezelési tevékenységek zavaró környezeti hatásai - bűzhatás, szerves-

trágya és szennyvízkezelési, elhelyezési problémák, hullott állatok tetemeinek kezelése, stb.).

- Az ATEV üzemeléséből eredően – bizonyos légköri viszonyok esetén, alkalomszerűen –

jelentős bűzhatás éri az előírás szerint kialakított 1.000 m-es védőtávolságon kívüli lakóterületeket is.

- A központi belterülettől, ezzel együtt a szennyvíz közműcsatorna hálózattól távol fekvő,

vezetékes ivóvízzel ellátott területeken a szennyvizek kezelése problémás. Közműpótló zárt

szennyvízgyűjtő akna, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása indokolt a szennyvíz

összegyűjtésére, kezelésére (első esetben rendszeres szippantás, elszállítás vagy engedélyezett

kezelés; utóbbi esetben gyűjtés, helyi kezelés, tisztítás, a tisztított szennyvíz befogadóba juttatása,

vagy a szennyvíziszap és a tisztított szennyvíz engedélyezett hasznosítása a talajerő-gazdálkodásban.)

- A felszíni vízelvezető-rendszer bővítésre szorul a település mélyfekvésű területein, a

csapadékvíz rendezett elvezetése, az időszakos vízállások elkerülése, árvízi veszélyeztetettség

megszüntetése érdekében. A felszíni vizek vízgyűjtőjeként az összefolyó csapadékvizeket befogadó

árkok, csatornák medrét a biztonságos vízelvezetés érdekében helyenként – a meder és környezete

természeti értékeinek megőrzését szolgáló mérnökbiológiai módszerekkel – rendezni kell.

- Az országos közutak városi átkelő szakaszai és a városi gyűjtőutak mentén lévő védendő

területeket (lakó- és rekreációs területek, intézmények, stb.) időszakosan határérték körüli, illetve

határérték feletti zaj- és rezgésterhelés éri. Az országos főutak (47. sz., 45. sz. főút) belterületet

elkerülő szakaszainak kiépülése a belterület védendő területeit tehermentesítheti a közúti

közlekedésből eredő zavaró mértékű zajterheléstől, légszennyező hatástól.

- A térségi hulladékkezelő mű környezete a településrendezési eszközökben meghatározott

fejleszthetőségének és a természetvédelmi érdekű területek védelmi korlátozásainak potenciális

területhasználati konfliktusa.

- A szennyvíztisztító mű és a tőle ÉK-i irányban lévő lakóterület közelsége technológiai

üzemzavar, vagy kedvezőtlen széljárás esetén zavaró környezeti hatásokat okozhat a lakóterületen.

- A külterület több részén találhatók olyan korábbi anyagnyerő helyek, amelyek területét

rekultiválni kell.

- A területen rendszeresen megjelenő illegális hulladéklerakásokat a környezet védelme

érdekében fel kell számolni.

- A város erdősültsége rendkívül alacsony szintű. A mezővédő tájfásítás elemei, az utak és

csatornák menti zöldsávok, fasorok hiányosak, kialakítatlanok.


- a térségi hulladékgazdálkodás - a csatorna közműhálózattal nem rendelkező, illetve



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

52

rendszerének kiépülése

- az M47 gyorsforgalmi út kiépítése, illetve

a 47-es főútnak a város beépített területeit

tehermentesítő/elkerülő szakaszának a

kiépítése

a közműhálózattól távoli fekvésű, beépített

területeknél a hiányos közműellátás, illetve a

közműpótlók szabálytalan üzemeltetése

következtében nő a környezet (talaj, felszíni és

felszín alatti vizek szennyezése, erózió) terhelése,

veszélyeztetése

- a tehermentesítő és elkerülő utak megvalósulásáig

a gépjármű közlekedés terheli a beépített

környezetet

- A termőföld jelentős nagyságú csökkenése várható

a tervezett beépítésre szánt területek, a

közúthálózat tervezett elemeinek megvalósításával,

egyes külszíni bányák nyersanyag kitermelésével.


- megújuló energiaforrások hasznosítása

- a városi közösségi közlekedés

racionalizálását, ezzel együtt várhatóan a

közlekedésből eredő zavaró környezeti

hatások csökkenését eredményező

fejlesztések megvalósítása

- a szennyvíz csatornahálózat bővítése a

falusias beépítésű Kishomok és Öreg-

Kishomok területére, a közműolló

minimalizálása

- a zöldfelületi rendszer elemeinek

bővítésével, minőségi fenntartásával, az

erdőfejlesztési program támogatásával a

környezeti levegő minősége javítható, jó

állapota kondicionálható

- a kerékpárút hálózat és a közösségi

közlekedés fejlesztésével csökkenhet a

közúti közlekedésből eredően a beépített

területeket érintő légszennyező hatás és

zajterhelés

- a szilárd tüzelőanyag használata, illetve a városi

gépjármű-közlekedés növelheti a környezeti levegő

szilárd és CO2 szennyezőanyag tartalmát

- hiányos szennyvíz-, illetve szennyvíz-iszapkezelés,

illegális hulladéklerakás veszélyeztetheti az

ivóvízbázist, illetve a talaj- és a felszíni vizek

minőségét

- A klímaváltozás kedvezőtlen lokális hatásai

felerősödhetnek a beépített környezet és a

biológiailag aktív zöldfelületek kedvezőtlen aránya, a

klímaberendezések növekvő energiafogyasztása,

valamint a nem megújuló, fosszilis tüzelőanyagok

elsődleges használata, illetve a megújuló alternatív

energiaforrások bevonásának elmaradása,

késedelme esetén



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

53

16. Katasztrófavédelem

16.1. Építésföldtani korlátok

Bányászati szakmai, illetve hatósági megítélés szerint Hódmezővásárhely területén „földtani

veszélyforrás” nincs. A közel 30 legális homok- és agyagbánya fekvése indifferens, kiterjedése

elhanyagolható, lakó-, ipari- vagy intézmény területeket nem érint, területigénnyel járó

városfejlesztési elképzelést belátható távon belül nem gátol. A jelenlegi négy szénhidrogén

bányatelek az igazgatási területnek több mint felét lefedi. A nyilvános és közhiteles adatok szerint

ezek a lakosságra nézve veszélyt nem jelentenek, potenciális fejlesztési területet nem érintenek.

Egyéb földtani veszélyforrásról sincs információ, a földrengés veszélyeztetettségi fokozat közepesnél

jobb, a szeizmikus zónatérképen a 2-es és a 3-as határán fekszik (az 5-ös skálán).

16.2. Vízrajzi veszélyeztetettség

Mint a 17.7. fejezetben

16.3. Egyéb katasztrófavédelmi kockázat

Hódmezővásárhely katasztrófavédelmi kockázati besorolása: I. Tevékenységből adódó kockázattal

mindössze egy telephely esetén kell számolni (Szikáncs, IKR Bábolna Zrt.). Minden további kül- és

belterületi üzem védőövezetét a hatályos helyi építési szabályzat jelöli ki, a katasztrófavédelmi

hatóság előírásai alapján.

17. Ásványi nyersanyag lelőhely

Csongrád megye hatályos területrendezési terve Hódmezővásárhely teljes területét „Ásványi

nyersanyag-gazdálkodási övezet”-be sorolja. Ez mai ismeretek szerint szénhidrogének és építőipari

nyersanyagok (homok és agyag) jelenlétét, illetve bányászatát jelenti. Földrajzi helyét, mértékét,

védőterületeit és biztonsági előírásait az illetékes Bányakapitányság hatósági egyedi eljárásban, míg a

településrendezési szabályokat a HÉSZ rögzíti.

18. Városi klíma

Hódmezővásárhely a Tisza, a Körösök és a Maros által határolt Csongrádi-síkon fekszik, tengerszint

feletti magassága 80-101 m. A leíró klimatológia ezt a régiót a „közepes földrajzi szélességek



Helyzetelemzés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

54

sztyeppéghajlata” megnevezésű kategóriába sorolja. Fő jellegzetessége a hideg tél és forró nyár,

valamint a relatíve kevés csapadék. Ez utóbbi éves átlaga 500-550 mm, jelentős – 160-200 mm –

vízmérleg hiánnyal. A párolgási veszteség egy része a külterületi művelt földeken ugyan öntözéssel

pótolható, ám ennek költségei és technikai akadályai szinte állandósítják az aszály miatti termelési

veszteségeket. A belterületeken tavasztól őszig fennálló csapadékvíz hiány is aggasztó, a városi

mikroklímát közvetlenül és hátrányosan befolyásolja. Az egymást követő esős és hűvösebb években

viszont átmeneti vízfölösleg képződik, ami mértékű belvizek megjelenésével jár.

A kistájon jellemző „sztyeppklíma” másik jellegzetessége a jelentős hőmérsékleti ingadozás. A

legmelegebb és leghidegebb hónapok középhőmérséklete közti különbség évtizedek óta lassú

ütemben nő, jelenleg 24,5-26 C fokos tartományban mozog. Emiatt Vásárhely országunk

legszélsőségesebb hőmérséklet-ingadozású térségeihez sorolható.

A napi, valamint az évi hőmérsékleti értékek pozitív és negatív irányban is nagy kilengésűek.

Legkifejezőbb jellemzője a tartós, forró nyár: évente átlagosan 33 olyan napra számíthatunk, amikor

a hőmérsékleti maximum 30 fok fölé emelkedik (ez az un. „hőségnap”). Figyelmeztető az is, hogy

évente átlagban további 90 napon éri el a 25 fokot (ez a „nyári nap”). 2013-ban négyszer rendeltek el

hőségriadót!

További jellegzetesség még a korai tavaszodás és a hosszan tartó, viszonylag meleg ősz. Az un.

„fagyos napok” (amikor a hőmérséklet minimuma 0 fok, vagy az alatti) száma évente átlagosan 90-

92. Itt is érvényesül az Alföld egyik jellegzetessége, az un. medence-hatás: vagyis a nyár jóval

derültebb, a tél pedig valamivel borultabb, mint országunk más tájain. A napfény besugárzási

időtartamban (2100-2150 óra) és energiában egyaránt magas, ugyanakkor nagy a napi és évi felszíni

kisugárzási-hőveszteség is. (Hódmezővásárhely és térsége hazánk egyik legjobb napfény-ellátottságú

területének számít. A földfelszínre érkező UV sugárzás összdózisa közepesnek tekinthető, hivatalos

mérések szerint az elmúlt húsz évben egyszer sem érte el 7,5 UVI értéket.

A szűkebb térség szélviszonyai jellegzetesek: az uralkodó északnyugati és északkeleti légáramlás

általában a Tisza vonalán találkozik, ahol északivá alakul. Ugyanakkor gyakoriak a déli-délnyugati

szelek, amelyek keveredése jellegzetessé teszi város-környéki szélrendszert. A mérsékelt erősségű

széljárás jellemzően és átlagban 3,3 m/sec. A meteorológiai anomáliákkal összefüggésben az elmúlt

években megszaporodtak az egyre hevesebb szélviharok is.

A városok mikro- és mezoklímája a globális változások nélkül is eltér a kevésbé urbanizált területek

éghajlati jellemzőitől. A városiasodás klímamódosító hatásai Vásárhelyen is tetten érhetők. A

városközpont mellett Hódtó és Kertváros egy része mutat többé-kevésbé nagyvárosias jegyeket,

annak negatív mikroklimatikus következményeivel együtt. Ezen városrészekben a nyári többlet-

felmelegedés akár 3-5 C fokot is elérhet. Ez pedig már érzékelhető és mérhető kedvezőtlen hatások

egész sorát generálja: nyári túlmelegedés, lassuló éjszakai lehűlés, lassú és nehezebb átszellőzés,

drága klimatizálás és közterület öntözés, egészségügyi kockázatok növekedése, stb.

Documents

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS...A megye legjelentősebb turisztikai vonzerőinek továbbfejlesztése mellett a három folyóban rejlő turisztikai lehetőség integrált,