Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Borsodi LU HKE

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Borsodi LU HKE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Fiatalság, Innováció, XXI. század

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Észak-Borsodi LU HKE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 70%-a, 19 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 70%-a, 19 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 13 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 13 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Észak-Borsodi LU HKE területe 30 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 40,733 fő, a városokban élő lakosok száma 11,137 főA(z) Észak-Borsodi LU HKE területe 30 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 40,733 fő, a városokban élő lakosok száma 11,137 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

40,733

30

2

29

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Putnok 7,653 fő

4,170 fő

3,484 fő

3,313 fő

Arló

Borsodnádasd

Sajókaza

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

2

9

0

0

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 29

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 27

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

13

Észak-Borsodi LU HKE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,385,521 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve

Észak-Borsodi LU HKE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 7 ▪ 1,100,407

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 3 ▪ 850,000

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 2 ▪ 1,385,521

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 1 ▪ 300,000

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 6 ▪ 587,427

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés ▪ 5 ▪ 52,000

▪ Leader rendezvény ▪ 4 ▪ 159,516

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 112,000

▪ Leader komplex projekt ▪ 5 ▪ 569,109

▪ Leader tervek, tanulmányok ▪ 1 ▪ 36,000

6

Észak-Borsodi LU HKE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A működőképtelen gazdasági és társadalmi szerkezet, az alacsony képzettségűek magas aránya, a többszörösen hátrányos helyzetű rétegek problémáinak megoldatlansága, a fiatalok és szakemberek hiánya. A gazdaság általános feltételei nem alkalmasak a szükséges fejlesztések megvalósítására. A térség imázsa kedvezőtlen.

▪ A tenni akaró helyi közösségek és a korszerű tudással rendelkező a megfelelő feltételek esetén visszatérő fiatalok együttműködésével a helyi társadalom összefogásával újszerű fejlesztések megvalósítása (kulturális ipar, zöld infrastruktúra, kompetitív helyi képzések, nemzetközi kapcsolatok lehetőségeinek kihasználása stb), egyedi és egységes térségi arculat kialakítása, a fiatalság helyben tartása és a térségbe vonzása, a térségi tudásszint emelése, a térségi külső-belső kommunikáció és marketing javítása. A természeti és társadalmi tőke gazdasági tőkévé alakítása.

7

A helyi adottságokra építve olyan térségi szintű innovatív fejlesztések, újszerű vállalkozások megvalósítása, mely révén a fiatalok nemcsak helyben maradnak, de meghatározó erejévé, mozgatóivá válnak a gazdasági-társadalmi szerkezetváltásnak. Az Ifjúsági Innovációs Központ létrehozásával, fejlesztésével, ezen keresztül a kulturális és kreatív ipar megteremtésével, a zöld infrastruktúra fejlesztésével, a környezettudatos gazdálkodás beindításával térségi szinten olyan diverzifikált munkahelyek létrejötte a cél, melyek új pályára állítják a térség gazdasági – társadalmi szerkezetét, építve a hagyományokra, az évszázados tapasztalatokra, hosszabb távon is biztosítva a fenntartható fejlődést

A helyi adottságokra építve olyan térségi szintű innovatív fejlesztések, újszerű vállalkozások megvalósítása, mely révén a fiatalok nemcsak helyben maradnak, de meghatározó erejévé, mozgatóivá válnak a gazdasági-társadalmi szerkezetváltásnak. Az Ifjúsági Innovációs Központ létrehozásával, fejlesztésével, ezen keresztül a kulturális és kreatív ipar megteremtésével, a zöld infrastruktúra fejlesztésével, a környezettudatos gazdálkodás beindításával térségi szinten olyan diverzifikált munkahelyek létrejötte a cél, melyek új pályára állítják a térség gazdasági – társadalmi szerkezetét, építve a hagyományokra, az évszázados tapasztalatokra, hosszabb távon is biztosítva a fenntartható fejlődést

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Észak-Borsodi LU HKE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Az Észak-Borsodi Leader Unió Borsod megye nyugati részén a Bükk hegység lábánál és a Sajó völgyében az ózdi és kazincbarcikai kistérségben fekszik. Területén megtalálhatók a hegyvidék, a folyóvölgy és források valamint a dombság adta lehetőségek. A hely a múlt század elején híres volt a környezeti értékekre vigyázó kohászatról és bányászatról, a Magyar Semmeringhez tartozó turisztikai látványosságokról és értékekről, a Sajó-völgy mezőgazdaságáról, majd hírhedt lett a környezetet tönkretevő feszített iparosításról és tönkre tett természeti értékekről, végül a folyamat betetőzéseként - a tönkrement kohászat és bányászat következményeként - az ország egy egyik első és szinte megoldhatatlan problémát jelentő válságtérségeként kezelték. Híre így, vagy úgy mindig a köztudatban volt. Napjainkban a „dicső múlt” – természetesen kohászat nélküli - visszaállításáról kell gondolkodnunk.

A térség jelenleg keresi az új arculatát, a civilek, az önkormányzatok, a vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy csak közösen, új megoldásokat keresve, a rendelkezésre álló lehetőségeket a legjobban kihasználva lehet megújhodva kitörni, nemcsak a jelenlegi helyzetből, de a többi hasonló problémával küzdő térség közül is, jól meghatározva és megkülönböztetve magunkat.

Csak egy új, egyedi arculat, megújult társadalmi-gazdasági szerkezet, fiatalos, megújulni, fejlődni képes helyi társadalom és térség lehet vonzó mind az elvándorlást fontolgató fiatalok, mind a máshonnan útnak indulók számára. Minden településen találunk egyedi természeti értéket, néprajzi szempontból jelentős hagyományt, amelyeket jól átgondoltan közkincsé lehet és kell tenni.

Nem elég csak az egyedi természeti, társadalmi értékekre hagyatkozni, mert önmagukban ezek csak kevesek számára jelentenek unikumot, befogadhatóvá, élvezhetővé kell tenni a térséget, hogy olyan fogyasztói, befektetői igényt generáljunk, amely gazdaságilag jelentős potenciált jelenthet.

Az Észak-Borsodi Leader Unió Borsod megye nyugati részén a Bükk hegység lábánál és a Sajó völgyében az ózdi és kazincbarcikai kistérségben fekszik. Területén megtalálhatók a hegyvidék, a folyóvölgy és források valamint a dombság adta lehetőségek. A hely a múlt század elején híres volt a környezeti értékekre vigyázó kohászatról és bányászatról, a Magyar Semmeringhez tartozó turisztikai látványosságokról és értékekről, a Sajó-völgy mezőgazdaságáról, majd hírhedt lett a környezetet tönkretevő feszített iparosításról és tönkre tett természeti értékekről, végül a folyamat betetőzéseként - a tönkrement kohászat és bányászat következményeként - az ország egy egyik első és szinte megoldhatatlan problémát jelentő válságtérségeként kezelték. Híre így, vagy úgy mindig a köztudatban volt. Napjainkban a „dicső múlt” – természetesen kohászat nélküli - visszaállításáról kell gondolkodnunk.

A térség jelenleg keresi az új arculatát, a civilek, az önkormányzatok, a vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy csak közösen, új megoldásokat keresve, a rendelkezésre álló lehetőségeket a legjobban kihasználva lehet megújhodva kitörni, nemcsak a jelenlegi helyzetből, de a többi hasonló problémával küzdő térség közül is, jól meghatározva és megkülönböztetve magunkat.

Csak egy új, egyedi arculat, megújult társadalmi-gazdasági szerkezet, fiatalos, megújulni, fejlődni képes helyi társadalom és térség lehet vonzó mind az elvándorlást fontolgató fiatalok, mind a máshonnan útnak indulók számára. Minden településen találunk egyedi természeti értéket, néprajzi szempontból jelentős hagyományt, amelyeket jól átgondoltan közkincsé lehet és kell tenni.

Nem elég csak az egyedi természeti, társadalmi értékekre hagyatkozni, mert önmagukban ezek csak kevesek számára jelentenek unikumot, befogadhatóvá, élvezhetővé kell tenni a térséget, hogy olyan fogyasztói, befektetői igényt generáljunk, amely gazdaságilag jelentős potenciált jelenthet.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

A térség természeti, kulturális és társadalmi tőkéjét kell gazdasági tőkévé átváltani. Olyan projekteket, gazdasági konstrukciókat kell ki dolgoznunk, amelyek újszerűek, innovatívak, fenntarthatóak és egyediek.

A népesség a településeken a múlt századhoz képest 20-30%-kal kevesebb, ami egyben azt is jelenti, hogy a térség a jelenleginél mintegy 1/5-ével nagyobb népességet tudna eltartani, anélkül, hogy károsodás érné. Jelentős tartalékok miatt körülbelül ennyivel növekedhetne az itt élők illetve megfelelő feltételek mellett az ideiglenesen itt tartózkodó vendégek, turisták és rendezvények közönségének a száma.

A saját gazdasági potenciál jelenleg nem elégséges a szükséges gazdasági-társadalmi váltáshoz, ezért a szűkös lehetőségeket kihasználva törekedni kell a helyi szükségleteket, igényeket kielégítő megoldások kidolgozására. A térséget mit felvevő piacot kell tekinteni, tehát azokat az akár non-profit vállalkozásokat kell kezdetben támogatni, amelyek a térség átalakulását segítik, a későbbi for-profit fejlesztések előfeltételeit teremtik meg.

A térség természeti, kulturális és társadalmi tőkéjét kell gazdasági tőkévé átváltani. Olyan projekteket, gazdasági konstrukciókat kell ki dolgoznunk, amelyek újszerűek, innovatívak, fenntarthatóak és egyediek.

A népesség a településeken a múlt századhoz képest 20-30%-kal kevesebb, ami egyben azt is jelenti, hogy a térség a jelenleginél mintegy 1/5-ével nagyobb népességet tudna eltartani, anélkül, hogy károsodás érné. Jelentős tartalékok miatt körülbelül ennyivel növekedhetne az itt élők illetve megfelelő feltételek mellett az ideiglenesen itt tartózkodó vendégek, turisták és rendezvények közönségének a száma.

A saját gazdasági potenciál jelenleg nem elégséges a szükséges gazdasági-társadalmi váltáshoz, ezért a szűkös lehetőségeket kihasználva törekedni kell a helyi szükségleteket, igényeket kielégítő megoldások kidolgozására. A térséget mit felvevő piacot kell tekinteni, tehát azokat az akár non-profit vállalkozásokat kell kezdetben támogatni, amelyek a térség átalakulását segítik, a későbbi for-profit fejlesztések előfeltételeit teremtik meg.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A térség természeti kincsekben gazdag. Olyan egyedi értékek, mint a földtörténeti középkorból itt maradt Upponyi-rög, a legnagyobb melegben is jeges Damasa-szakadék, a suvadással kialakult Arlói tó, a csak Sajómercsén megtalálható lepkefajta és madarak a keleméri Mohos-tavak őslápja csak ízelítő a gazdag természeti értékekből. Minden településen található olyan természeti érték, forrás, folyó, hegy, tájkép, növény- vagy állatfajta, amely jelentős egyedi értéket képvisel. A térség jelentős része természetvédelmi terület.

A természeti környezet állapotát jelenleg a természetes regeneráció jellemzi. A kohászat, bányászat, vegyipar és cementgyártás nagy környezeti terhelést és jelentős károkat okozott. Ezeknek az iparágaknak a megszűnése a természetes regenerációt segítette. Korábban az ország legszennyezettebb folyója a Sajó ma már ismét halakban gazdag, újra tiszták a Hangony és Nádasd-völgye patakjai. A növények leveleit ma már nem lepi cementpor. A természet magára talált. A legjelentősebb gondot a földek parlagon tartása, az erdők kivágása és gondozásának elmaradása okozza, azonban ahol a természet nem képes begyógyítani a sebeket az ember tudatos, átgondolt cselekvéssel még segíthet. Szem előtt kell tartanunk a környezetgazdálkodás fontosságát és az élhetőbb környezetért ezt kiemelten kell kezelni.

Az épített környezet sajnos nem képes regenerálódni. Itt a korábbi romlás, rombolás tovább folytatódik. Meglátszik ez a faluképeken, a műemlékek illetve helyi védelem alatt lévő értékeken is. Ezek rendbehozatala jelentős forrásokat igényel, azonban mind az élhetőbb környezet, mind a térség fejlesztése szempontjából elodázhatatlan feladat. Sok esetben a kastélyok, kúriák, ipari- és más épületek funkcióváltással történő hasznosítását kell megoldani. Korábban több épületbe olyan tevékenységet telepítettek, amelyre alkalmatlanok, így a leromlásuk felgyorsult.

Az eddigi térségfejlesztési munka eredményeként már több épület megújult. Minden településen találunk felújított épületet, műemléket azonban az egységes települési, térségi arculat kialakításához ez kevés volt.

A térség természeti kincsekben gazdag. Olyan egyedi értékek, mint a földtörténeti középkorból itt maradt Upponyi-rög, a legnagyobb melegben is jeges Damasa-szakadék, a suvadással kialakult Arlói tó, a csak Sajómercsén megtalálható lepkefajta és madarak a keleméri Mohos-tavak őslápja csak ízelítő a gazdag természeti értékekből. Minden településen található olyan természeti érték, forrás, folyó, hegy, tájkép, növény- vagy állatfajta, amely jelentős egyedi értéket képvisel. A térség jelentős része természetvédelmi terület.

A természeti környezet állapotát jelenleg a természetes regeneráció jellemzi. A kohászat, bányászat, vegyipar és cementgyártás nagy környezeti terhelést és jelentős károkat okozott. Ezeknek az iparágaknak a megszűnése a természetes regenerációt segítette. Korábban az ország legszennyezettebb folyója a Sajó ma már ismét halakban gazdag, újra tiszták a Hangony és Nádasd-völgye patakjai. A növények leveleit ma már nem lepi cementpor. A természet magára talált. A legjelentősebb gondot a földek parlagon tartása, az erdők kivágása és gondozásának elmaradása okozza, azonban ahol a természet nem képes begyógyítani a sebeket az ember tudatos, átgondolt cselekvéssel még segíthet. Szem előtt kell tartanunk a környezetgazdálkodás fontosságát és az élhetőbb környezetért ezt kiemelten kell kezelni.

Az épített környezet sajnos nem képes regenerálódni. Itt a korábbi romlás, rombolás tovább folytatódik. Meglátszik ez a faluképeken, a műemlékek illetve helyi védelem alatt lévő értékeken is. Ezek rendbehozatala jelentős forrásokat igényel, azonban mind az élhetőbb környezet, mind a térség fejlesztése szempontjából elodázhatatlan feladat. Sok esetben a kastélyok, kúriák, ipari- és más épületek funkcióváltással történő hasznosítását kell megoldani. Korábban több épületbe olyan tevékenységet telepítettek, amelyre alkalmatlanok, így a leromlásuk felgyorsult.

Az eddigi térségfejlesztési munka eredményeként már több épület megújult. Minden településen találunk felújított épületet, műemléket azonban az egységes települési, térségi arculat kialakításához ez kevés volt.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A térségnek jelenleg nincs egységes térségi arculatfejlesztési terve. A térségnek jelenleg nincs egységes térségi arculatfejlesztési terve.


A térség környezeti állapota 2/2

13

Az Észak Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség települései közül 28 a 33 leghátrányosabb kistérség közé tartozó ózdi kistérségbe tartozik. Két település Sajókaza és Sajógalgóc a kazinbarcikai kistérség települései. Ózd és térsége a kohászat és bányászat fellegvára és később pedig áldozata lett. Az ózdi az ország egyik első és máig egyik legismertebb válságtérsége. A térség településeinek lakossága a nehézipar függőségében kétlaki életet élt. A fő megélhetési forrás a kohászat és bányászat volt. Kiegészítő jövedelmet jelentett a mezőgazdaság, azonban ez itt nem volt olyan színvonalú, hogy a kohászat csődje után megélhetést biztosított volna.

A válság a kistelepülések lakóit érintette először. A munkaképes lakosság jelentős része – ez elsősorban a fiatalabb korosztályokat jelenti – családostól elvándorolt, oda ahol munkát kapott, vagy kedvezőbb vállalkozási feltételeket talált. Az itt élők iskoláik bejezése után kénytelenek máshol munkát vállalni. A fiatalok elvándorlása miatt egyes korosztályok szinte teljesen hiányoznak, a térség elöregszik. A kis településeken az iskolák megszűntek, de a középfokú oktatási rendszer sem követte a változásokat, ami még tovább súlyosbította a helyzetet. A térség értékeit kihasználva olyan élet és munkafeltételeket kell teremteni, ami megállítja ezt a folyamatot.

Jelentősen csökkent a vásárlóerő, ami tovább rontotta más ágazatok vállalkozásait. Az ingatlanok elértéktelenedtek, így a szociális alapon folyósított támogatások segítségével sokan költöztek be a térségbe, ami jelentős társadalmi szerkezetváltást eredményezett. A hátrányos helyzetű rétegek növekedése, az amúgy is súlyos munkaerő helyzetben tovább csökkentette a munkaképes munkanélküliek arányát.

A kistelepülések így sem vásárlóerőt, sem tényleges munkaerőt nem jelentettek a még meglévő vállalkozások számára, amelyek még jobban ellehetetlenültek, fejlesztésekről és új vállalkozásokról szinte nem beszélhetünk.

Az Észak Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség települései közül 28 a 33 leghátrányosabb kistérség közé tartozó ózdi kistérségbe tartozik. Két település Sajókaza és Sajógalgóc a kazinbarcikai kistérség települései. Ózd és térsége a kohászat és bányászat fellegvára és később pedig áldozata lett. Az ózdi az ország egyik első és máig egyik legismertebb válságtérsége. A térség településeinek lakossága a nehézipar függőségében kétlaki életet élt. A fő megélhetési forrás a kohászat és bányászat volt. Kiegészítő jövedelmet jelentett a mezőgazdaság, azonban ez itt nem volt olyan színvonalú, hogy a kohászat csődje után megélhetést biztosított volna.

A válság a kistelepülések lakóit érintette először. A munkaképes lakosság jelentős része – ez elsősorban a fiatalabb korosztályokat jelenti – családostól elvándorolt, oda ahol munkát kapott, vagy kedvezőbb vállalkozási feltételeket talált. Az itt élők iskoláik bejezése után kénytelenek máshol munkát vállalni. A fiatalok elvándorlása miatt egyes korosztályok szinte teljesen hiányoznak, a térség elöregszik. A kis településeken az iskolák megszűntek, de a középfokú oktatási rendszer sem követte a változásokat, ami még tovább súlyosbította a helyzetet. A térség értékeit kihasználva olyan élet és munkafeltételeket kell teremteni, ami megállítja ezt a folyamatot.

Jelentősen csökkent a vásárlóerő, ami tovább rontotta más ágazatok vállalkozásait. Az ingatlanok elértéktelenedtek, így a szociális alapon folyósított támogatások segítségével sokan költöztek be a térségbe, ami jelentős társadalmi szerkezetváltást eredményezett. A hátrányos helyzetű rétegek növekedése, az amúgy is súlyos munkaerő helyzetben tovább csökkentette a munkaképes munkanélküliek arányát.

A kistelepülések így sem vásárlóerőt, sem tényleges munkaerőt nem jelentettek a még meglévő vállalkozások számára, amelyek még jobban ellehetetlenültek, fejlesztésekről és új vállalkozásokról szinte nem beszélhetünk.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

A települések képe leromlott, az infrastruktúra a szennyvíz kivételével lényegében teljesen kiépült, de a szolgáltatások egyéb területeken hiányoznak.

Települések három mikrotérséget alkotnak, ezek a Nádasd és Hangony völgye, a Gömöri települések és a Bükki Hegyhát települései, amelyek a korábbi időszakból adódó közös hagyományokon, társadalmi-gazdasági kapcsolatokon, együttműködéseken alapulnak. Szignifikáns eltérés gazdasági-társadalmi paraméterek tekintetében nincs a mikrotérségek között.

A települések képe leromlott, az infrastruktúra a szennyvíz kivételével lényegében teljesen kiépült, de a szolgáltatások egyéb területeken hiányoznak.

Települések három mikrotérséget alkotnak, ezek a Nádasd és Hangony völgye, a Gömöri települések és a Bükki Hegyhát települései, amelyek a korábbi időszakból adódó közös hagyományokon, társadalmi-gazdasági kapcsolatokon, együttműködéseken alapulnak. Szignifikáns eltérés gazdasági-társadalmi paraméterek tekintetében nincs a mikrotérségek között.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

8%

10%

28%

9%

4%

18%

8%

0%

11%

5%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 40%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

276

3,640

371

868

145

730

78

268

188

2,458

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

3%

40%

10%

2%

8%

3%

2%

27%

4%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 17.8%, ami 4.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 17.8%

▪ Változás 2003-hoz képest 4.3 százalékpont

20

A kohászat és bányászat csődjével a térség foglalkoztatási helyzete kezelhetetlenné vált. A munkanélküliség – amely lényegesen magasabb az országosnál - hirtelen olyan mértéket ért el a térségben, amely a gazdasági szerkezet szétesése mellett a helyi társadalmi szerkezet szétesését és kulturális válságot is okozott.

Korábban az egész térség foglalkoztatása az ózdi és borsodnádasdi kohászatra és a bányászatra valamint az ezeket kiszolgáló vállalkozásokra épült. Ezek kiesését azóta sem sikerült pótolni.

Nagyiparnak csak a városokban a korábbi nagyvállalatok helyén vannak meg a feltételei. Azonban nem sikerült olyan méretű vállalkozásokat a térségbe hozni, amelyek a kiesőket helyettesítenék.

A kistelepüléseken sok esetben az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A vállalkozások nagy része kényszervállalkozás.

A munkaerő összetétele kedvezőtlen. Magas a képzetlen munkaerő aránya, illetve a képzettek sem rendelkeznek olyan ismeretekkel, amely vonzóvá tenné a befektetőket. A gyors eredményhez meg kell oldani a helyi ismereteken és a helyi szükségletekhez igazodó kompetitív képzést, ami a hozzájárulhatna a saját piacon alapuló vállalkozások beindításához.

Külön oda kell figyelni az alacsony képzettségű roma kisebbség foglalkoztatására, hiszen problémáikat elsősorban a képzés majd a munkába állás oldhatja meg. Olyan fejlesztésekben kell gondolkodni, amely rövid távon nagy létszámban munkához segíti őket.Az aktív népesség elérése a cél, így a romáknál leginkább problémaként megjelenő inaktivitás megváltoztatására konkrét beavatkozás szükséges.

A kohászat és bányászat csődjével a térség foglalkoztatási helyzete kezelhetetlenné vált. A munkanélküliség – amely lényegesen magasabb az országosnál - hirtelen olyan mértéket ért el a térségben, amely a gazdasági szerkezet szétesése mellett a helyi társadalmi szerkezet szétesését és kulturális válságot is okozott.

Korábban az egész térség foglalkoztatása az ózdi és borsodnádasdi kohászatra és a bányászatra valamint az ezeket kiszolgáló vállalkozásokra épült. Ezek kiesését azóta sem sikerült pótolni.

Nagyiparnak csak a városokban a korábbi nagyvállalatok helyén vannak meg a feltételei. Azonban nem sikerült olyan méretű vállalkozásokat a térségbe hozni, amelyek a kiesőket helyettesítenék.

A kistelepüléseken sok esetben az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A vállalkozások nagy része kényszervállalkozás.

A munkaerő összetétele kedvezőtlen. Magas a képzetlen munkaerő aránya, illetve a képzettek sem rendelkeznek olyan ismeretekkel, amely vonzóvá tenné a befektetőket. A gyors eredményhez meg kell oldani a helyi ismereteken és a helyi szükségletekhez igazodó kompetitív képzést, ami a hozzájárulhatna a saját piacon alapuló vállalkozások beindításához.

Külön oda kell figyelni az alacsony képzettségű roma kisebbség foglalkoztatására, hiszen problémáikat elsősorban a képzés majd a munkába állás oldhatja meg. Olyan fejlesztésekben kell gondolkodni, amely rövid távon nagy létszámban munkához segíti őket.Az aktív népesség elérése a cél, így a romáknál leginkább problémaként megjelenő inaktivitás megváltoztatására konkrét beavatkozás szükséges.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

Mobilizálásuk önmaguktól nem megoldható, így az integráló tényezők beépítése nélkül a vidékfejlesztésből kimaradnak. Innovatív és háttértámogató programok alternatív lehetőségek megvalósításával lehet a roma közösségeket aktívan bevonni.

A magasan képzett munkaerő számára olyan feltételeket kell biztosítani, amely helyben tartja, illetve a fiatalokat tekintve beleértve a középfokú és a felsőfokú képzettségűeket is helyben helyezkedhetnek el, a térség javára hasznosíthatják a megszerzett tudásukat.

Mobilizálásuk önmaguktól nem megoldható, így az integráló tényezők beépítése nélkül a vidékfejlesztésből kimaradnak. Innovatív és háttértámogató programok alternatív lehetőségek megvalósításával lehet a roma közösségeket aktívan bevonni.

A magasan képzett munkaerő számára olyan feltételeket kell biztosítani, amely helyben tartja, illetve a fiatalokat tekintve beleértve a középfokú és a felsőfokú képzettségűeket is helyben helyezkedhetnek el, a térség javára hasznosíthatják a megszerzett tudásukat.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Putnok székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

10 db

4 db

1,026 fő

11%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) szektorban működik

SzektorFogl. száma (fő)

▪ 343

▪ 197

▪ 103

▪ 71

▪ 70

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Borsodnádasd

▪ Putnok

▪ Serényfalva

▪ Putnok

▪ Sajókaza

FőtevékenységNév

▪ PLES ZRT

▪ Airflyt Kft

▪ Észak Magyarországi Téglaipari ZRT

▪ Vekni Kft

▪ KVARTETT-M Kft

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ 70

▪ 53

▪ 44

▪ 41

▪ 34

▪ Csernely

▪ Borsodszentgyörgy

▪ Putnok

▪ Putnok

▪ Arló

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) szektorban működik

▪ Inter Italy Kft

Név

▪ Vass És Társa Kft

▪ UNIO COOP Kft

▪ ÓBÜKK Kft

▪ PI-PI Kft

6

7

8

9

10

25

A térségben működő vállalkozások a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb munkerőt tudnak foglalkoztatni. A 100-nál több embert foglalkoztaó vállalkozások száma nagyon kevés. Ezek nagy része is Ózdra csoportosul, a kohászat maradványaira épül. A térség szempontjából ezek a vállalkozások nincsenek nagy kihatással, mivel elsősorban ózdiakat foglalkoztatnak. A kistelepüléseken bár az infrastruktúra meg lenne, nincsenek meg azok a feltételek amelyek vonzanák a befektetőtet. A helyi vállalkozások nagy része kényszervállalkozás és lényegében lefedik saját területükön a piacot. A meglévő profilokban érdeksérelem nélkül nem lehet új vállalkozásokat indítani. A közgazdasági feltételek sem össztönzik a helyi ipar fejlesztését. Általános feltételek mellett egy halmozottan hátrányos környezetben nem lehet gazdaságosan fejleszteni. Olyan pozitív diszkriminációra van szükség, olyan feltételeket kell teremteni ami az új vállalkozások indulásakor segítséget jelent. Térségfejlesztési szempontból végig kell gondolni a non-profit vállalkozások támogatását.

A térségben lényegében húzó ágazat illetve vállalatok nincsenek. Általában fix és stabil speciális piacokkal rendelkeznek így lényeges bővülésükre nem lehet számítani.

Új ágazatok megteremtésével (kultúrális ipar, zöld infrastruktúra stb.)a térség megújításával kedvezőbb életfeltételek megteremtésével lehet hatékony szerkezetátalakítást elérni.

Kiemelten kell kezelni a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képzését és foglalkoztatását.

A térségben működő vállalkozások a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb munkerőt tudnak foglalkoztatni. A 100-nál több embert foglalkoztaó vállalkozások száma nagyon kevés. Ezek nagy része is Ózdra csoportosul, a kohászat maradványaira épül. A térség szempontjából ezek a vállalkozások nincsenek nagy kihatással, mivel elsősorban ózdiakat foglalkoztatnak. A kistelepüléseken bár az infrastruktúra meg lenne, nincsenek meg azok a feltételek amelyek vonzanák a befektetőtet. A helyi vállalkozások nagy része kényszervállalkozás és lényegében lefedik saját területükön a piacot. A meglévő profilokban érdeksérelem nélkül nem lehet új vállalkozásokat indítani. A közgazdasági feltételek sem össztönzik a helyi ipar fejlesztését. Általános feltételek mellett egy halmozottan hátrányos környezetben nem lehet gazdaságosan fejleszteni. Olyan pozitív diszkriminációra van szükség, olyan feltételeket kell teremteni ami az új vállalkozások indulásakor segítséget jelent. Térségfejlesztési szempontból végig kell gondolni a non-profit vállalkozások támogatását.

A térségben lényegében húzó ágazat illetve vállalatok nincsenek. Általában fix és stabil speciális piacokkal rendelkeznek így lényeges bővülésükre nem lehet számítani.

Új ágazatok megteremtésével (kultúrális ipar, zöld infrastruktúra stb.)a térség megújításával kedvezőbb életfeltételek megteremtésével lehet hatékony szerkezetátalakítást elérni.

Kiemelten kell kezelni a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képzését és foglalkoztatását.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 9

Vallással kapcsolatos tevékenység 3

Sporttal kapcsolatos tevékenység 15

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

21

Oktatással kapcsolatos tevékenység 13

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

0

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

7

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

10

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

2

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

22

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

16

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

2

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27

A térségben a civil szervezetek száma viszonylag alacsony. A szervezetek nagy részére jellemző hogy egy településre, egy tevékenységre alakulnak, leggyakoribbak a sport és polgárőr szervezetek. Gyakoriak az iskolákhoz kapcsolódó egyesületek, alapítványok.

A művészeti tevékenységre alakult szervezetek (színjátszó körök, tánckarok) jelentősen segítik a települések közötti együttműködéseket. A térségi szemléletre legnyitottabbak a települések fejlesztésére alakult egyesületek, baráti körök.

Térségi hatókörrel elsősorban az önkormányzatok együttműködésével létrejött szervezetek rendelkeznek, ilyenek a Sajó-völgyi települések kulturális együttműködését segítő egyesület, a Bükki Hegyhát Helyi Vidékfejlesztési Önkormányzati Társulás, Putnok és Térsége Társulás, a Sajó Rima Eurórégió, a Sajómenti Civilek Egyesülete, az Együtt Hétért, a Borsodbótai Önkéntes Tűzoltó és Településszépítő, Környezetvédő és Munkahelyteremtő Közhasznú Egyesület vagy az Őrhegy Egyesület az Emberért és a Térségért. Ez utóbbiak a leggyakoribb gazdái a térségi rendezvényeknek, térségfejlesztési programoknak.

A szervezett térségi programok gazdasági, ifjúsági, kulturális, környezetvédelmi és nemzetközi területen járulnak hozzá a térség fejlődéséhez.

A térségben a civil szervezetek száma viszonylag alacsony. A szervezetek nagy részére jellemző hogy egy településre, egy tevékenységre alakulnak, leggyakoribbak a sport és polgárőr szervezetek. Gyakoriak az iskolákhoz kapcsolódó egyesületek, alapítványok.

A művészeti tevékenységre alakult szervezetek (színjátszó körök, tánckarok) jelentősen segítik a települések közötti együttműködéseket. A térségi szemléletre legnyitottabbak a települések fejlesztésére alakult egyesületek, baráti körök.

Térségi hatókörrel elsősorban az önkormányzatok együttműködésével létrejött szervezetek rendelkeznek, ilyenek a Sajó-völgyi települések kulturális együttműködését segítő egyesület, a Bükki Hegyhát Helyi Vidékfejlesztési Önkormányzati Társulás, Putnok és Térsége Társulás, a Sajó Rima Eurórégió, a Sajómenti Civilek Egyesülete, az Együtt Hétért, a Borsodbótai Önkéntes Tűzoltó és Településszépítő, Környezetvédő és Munkahelyteremtő Közhasznú Egyesület vagy az Őrhegy Egyesület az Emberért és a Térségért. Ez utóbbiak a leggyakoribb gazdái a térségi rendezvényeknek, térségfejlesztési programoknak.

A szervezett térségi programok gazdasági, ifjúsági, kulturális, környezetvédelmi és nemzetközi területen járulnak hozzá a térség fejlődéséhez.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,500 fővel csökkent, ami arányosítva 4%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,500 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 4%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

42,233 41,903 41,569 41,192 40,733

-330 -334 -377 -459


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 60%, ami 0 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

4%

4%

60%

20%

12%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

3%

14%

5%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

12%

34%

8%

3%

17%

9%

26%

12%

10%

17%

31

A térség népessége csökkent, elsősorban a fiatal korosztály vándorolt el, ennek következtében a gyerekkorú lakosság száma is jelentősen csökkent. Lényegében a fiatal korosztályok hiányoznak, nagyon jelentős a térség elöregedése. Kedvezőtlen jelenség, hogy a még itt élő fiatalok is iskolai tanulmányaik elvégzése után (középiskolai és elsősorban felsőfokú) nem térnek vissza.

A fiatalokkal foglalkozó intézmények a kistelepüléseken bezárnak, az idősebb korosztály számára szükséges szolgáltatások helyben hiányoznak. Ez megindít egy a városokba történő vándorlást és a kistelepülések öngerjesztő eróziójához vezet.

A cigány lakosság állapotaira jellemző: a szegénység, a kirekesztettség, a megfosztottság, az alkalmi munkavállalás, kriminális veszélyeztetettség, s egyéb negatív szociális tendenciák. Jövedelmeik alkalmiak, iskolázottságuk alacsony. Látens és manifeszt feszültségek vannak jelen: a társadalmi együttélés hétköznapjaiban érezhetőek az előítéletek.

A térség népessége csökkent, elsősorban a fiatal korosztály vándorolt el, ennek következtében a gyerekkorú lakosság száma is jelentősen csökkent. Lényegében a fiatal korosztályok hiányoznak, nagyon jelentős a térség elöregedése. Kedvezőtlen jelenség, hogy a még itt élő fiatalok is iskolai tanulmányaik elvégzése után (középiskolai és elsősorban felsőfokú) nem térnek vissza.

A fiatalokkal foglalkozó intézmények a kistelepüléseken bezárnak, az idősebb korosztály számára szükséges szolgáltatások helyben hiányoznak. Ez megindít egy a városokba történő vándorlást és a kistelepülések öngerjesztő eróziójához vezet.

A cigány lakosság állapotaira jellemző: a szegénység, a kirekesztettség, a megfosztottság, az alkalmi munkavállalás, kriminális veszélyeztetettség, s egyéb negatív szociális tendenciák. Jövedelmeik alkalmiak, iskolázottságuk alacsony. Látens és manifeszt feszültségek vannak jelen: a társadalmi együttélés hétköznapjaiban érezhetőek az előítéletek.


A térség demográfiai helyzete 1/1


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

2

9

0

30

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

7%

30%

0%

100%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

33Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪Repülőtér

▪Ipari park

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely

▪Filmszínház


34

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet

▪Szülészeti ellátás▪Egészségügyi kommunikációs pont

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Gazdaságfejlesztési szervezet▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35

A lakossági infrastruktúra az energetikát, közüzemi szolgáltatásokat tekintve lényegében kiépült. A zárt szennyvíz hálózat és a szennyvíztisztítók hiánya jelent még gondot. Ez különösen a természetvédelmi területek miatt jelent problémát. A kommunális hulladék tárolása és kezelése a sajókazai lerakó megépülésével megoldott.

Az ipari infrastruktúra kiépült, bár az újonnan betelepítendő vállalkozások igényeihez igazítására szükség lesz.

A közúthálózat állapota nem megfelelő a helyi utakat fel kellene újítani, de alapvetően nem ez jelenti a fejlődés akadályát.

Hiányoznak a turista és kerékpárutak, azonban ezeket egy egységes fejlesztési koncepcióhoz kell igazítani. Az informatikai infrastruktúra jelenleg bővítésre szorul. A széles sávú Internet teljes kiépítése oldaná az elszigeteltséget, lehetővé tenné a hiányzó szolgáltatások (ATM stb.) településenkénti telepítését.

A szállások rendezvényhelyszínek infrastruktúrája is fejlesztésre szorul, azonban itt kistérségben és gazdaságilag átgondoltan kellene fejleszteni.

Az épített környezet romlását nem sikerült megállítani. Az itt található kastélyok, templomok és egyéb kiemelt épületek megvédése és új funkciókkal való ellátása a kitörést kell, hogy szolgálja. Az élhető környezet megteremtése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az egységes falukép, térségi arculat, közterek megteremtésére.

A lakossági infrastruktúra az energetikát, közüzemi szolgáltatásokat tekintve lényegében kiépült. A zárt szennyvíz hálózat és a szennyvíztisztítók hiánya jelent még gondot. Ez különösen a természetvédelmi területek miatt jelent problémát. A kommunális hulladék tárolása és kezelése a sajókazai lerakó megépülésével megoldott.

Az ipari infrastruktúra kiépült, bár az újonnan betelepítendő vállalkozások igényeihez igazítására szükség lesz.

A közúthálózat állapota nem megfelelő a helyi utakat fel kellene újítani, de alapvetően nem ez jelenti a fejlődés akadályát.

Hiányoznak a turista és kerékpárutak, azonban ezeket egy egységes fejlesztési koncepcióhoz kell igazítani. Az informatikai infrastruktúra jelenleg bővítésre szorul. A széles sávú Internet teljes kiépítése oldaná az elszigeteltséget, lehetővé tenné a hiányzó szolgáltatások (ATM stb.) településenkénti telepítését.

A szállások rendezvényhelyszínek infrastruktúrája is fejlesztésre szorul, azonban itt kistérségben és gazdaságilag átgondoltan kellene fejleszteni.

Az épített környezet romlását nem sikerült megállítani. Az itt található kastélyok, templomok és egyéb kiemelt épületek megvédése és új funkciókkal való ellátása a kitörést kell, hogy szolgálja. Az élhető környezet megteremtése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az egységes falukép, térségi arculat, közterek megteremtésére.


A térség infrastrukturális adottságai 1/1

36

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.01

0.02 0.04

7% 27%

0.02 0.14

1.81 0.68

1% 21%

37

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...

▪ Közszféra

▪ Közszféra





Települések főbb jellemzői 1/5

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Nagyközség ▪ 4,170

▪ Község ▪ 1,441

▪ Község ▪ 942

▪ Város ▪ 3,484

▪ Község ▪ 1,347



A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Arló

Bánréve

Borsodbóta

Borsodnádasd

Borsodszentgyörgy

Bükkmogyorósd

Csernely

Munkanél-küliség (%)

▪ 26.00%

▪ 9.00%

▪ 21.00%

▪ 14.00%

▪ 12.00%

▪ 17.00%

▪ 19.00%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 207,009

▪ 472,321

▪ 284,598

▪ 358,479

▪ 365,498

▪ 323,079

▪ 256,333

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.005

▪ 0.000

▪ 0.392

▪ 0.273

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

38










Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,007


▪ Község ▪ 2,008

▪ Község ▪ 88

▪ Község ▪ 1,834



Csokvaomány

Domaháza

Dubicsány

Farkaslyuk

Gömörszőlős

Hangony

Hét


▪ 15.00%

▪ 27.00%

▪ 20.00%

▪ 23.00%

▪ 17.00%

▪ 19.00%

▪ 17.00%


▪ 281,921

▪ 201,577

▪ 507,510

▪ 198,396

▪ 364,805

▪ 337,500

▪ 335,721


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 2.490

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.875

▪ 4.239

▪ 0.003

▪ 0.000

39






▪ Közszféra


▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,987






▪ Város ▪ 7,653


Járdánháza

Kelemér

Királd

Kissikátor

Lénárddaróc

Nekézseny

Putnok


▪ 20.00%

▪ 31.00%

▪ 15.00%

▪ 8.00%

▪ 18.00%

▪ 12.00%

▪ 18.00%


▪ 296,714

▪ 262,647

▪ 323,338

▪ 407,384

▪ 390,229

▪ 304,029

▪ 372,011


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.412

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.029

40










Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 3,313





▪ Község ▪ 1,389


Sajógalgóc

Sajókaza

Sajómercse

Sajónémeti

Sajópüspöki

Sajóvelezd

Sáta


▪ 14.00%

▪ 13.00%

▪ 23.00%

▪ 25.00%

▪ 17.00%

▪ 19.00%

▪ 16.00%


▪ 412,344

▪ 300,103

▪ 268,753

▪ 292,586

▪ 324,076

▪ 381,769

▪ 320,371


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.567

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.451

41



▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,104



Serényfalva

Uppony


▪ 18.00%

▪ 12.00%


▪ 351,740

▪ 270,230


▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 2.902

42

Települések egy mondatos jellemzése 1/15

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Arló ▪ „Közösségi szintér hiánya, tornaterem hiánya, foglalkoztatási paraméterek, szociális paraméterek.”

▪ Bánréve ▪ „Szenyvízcsatorna hálózat hiánya. munkanélküliség, illegális szemételhelyezés, közösségi terek hiánya (játszóterek, parkok).”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Arlói tóhoz kötődő beruházások.”

▪ „Aktív közösségek, Sajó turisztikai hasznosítása.”

43





▪ Borsodbóta ▪ „Magas munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség rossz anyagi körülmény, nagy arányú a segélyezettek száma, rossz úthálózat, autópálya távolsága, terjedő bűnözés, gondozatlan földterületek magas aránya.”

▪ Borsodnádasd

▪ „”


▪ „Idegenforgalom fejelesztésre alkalmas területek és ingatlanok, a táj szépsége, vendégszerető helyi lakosság, munkavállalás utáni vágy, fejlődő holland turizmus, kiépült önkormányzati intézményhálózat, művelésre alkalmas földterületek.”

▪ „”

44





▪ Borsodszentgyörgy

▪ „Érdektelenség és a fiatalok elvándorlása, a közösségi élet hiánya.”

▪ Bükkmogyorósd

▪ „Kevés munkalehetőség van, elöregedő kistelepülés”


▪ „A meglévő vállalkozások továbbfejlesztése, közösségi élet élénkítése, az elszigeteltség feloldása.”

▪ „”

45





▪ Csernely ▪ „Kevés munkalehetőség, közbiztonság, kisebbségi kérdés.”

▪ Csokvaomány ▪ „A település elöregedése, kevés munkalehetőség a térségben, rossz közlekedés, természeti adottságok kihasználatlansága. Az elöregedés ellen és a fiatalok itt tartása érdekében ipart kell létesíteni a településünkön és a környező régióban.”


▪ „Sturmann kastély hasznosítása”

▪ „Településünkön számos földterület van az ipari létesítményekre. Az elhelyezkedéséből adódóan az idegenforgalom egyik kulcsbázisa lehet a későbbiekben.”

46





▪ Domaháza ▪ „Önkormányzat finanszírozása.”

▪ Dubicsány ▪ „Munkanélküliség, sport létesítmény állapota, magtár épület állapota.”


▪ „Természeti adottságok kihasználása (ivóvíz palackozása).”

▪ „Szállás lehetőség, természeti környezet, jó települési infrastruktúra.”

47





▪ Farkaslyuk ▪ „Az álami támogatások nem nyújtanak fedezetet a növekvő működési kiadásokra.”

▪ Gömörszőlős ▪ „Munkanélküliség, szociális helyzet.”


▪ „A 2013-ig térségünkbe érkező fejlesztési források maximális kihasználásával fejleszteni a települést.”

▪ „A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tevékenységek (fenntartható falu), természeti környezet, hagyományőrzés.”

48





▪ Hangony ▪ „Munkanélküliség, sok képzetlen ember.”

▪ Hét ▪ „Érdektelenség, munkanélküliség”


▪ „Turizmus, vadászat, mezőgazdaság (energianövény termesztés).”

▪ „Biogazdálkodás lehetősége, települési infrastruktúra, a Sajó turisztikai hasznosítása”

49





▪ Járdánháza ▪ „Hátrányos helyzetűek nagy száma, munkanélküliség.”

▪ Kelemér ▪ „Munkanélküliség, szociális helyzet”


▪ „Idegenforgalom, falusi turizmus.”

▪ „Természeti adottságok, kultúrális értékek (Tompa Mihály Emlékház).”

50





▪ Királd ▪ „Munkahelyek létének hiánya, a közlekedés visszaszorítása a Volán buszok megszűnése.”

▪ Kissikátor ▪ „Nincs megfelelő és elégséges munkahely.”


▪ „A környezet tisztasága, a művelődési ház kihasználása.”

▪ „A falusi turizmus kifejlesztése.”

51





▪ Lénárddaróc ▪ „A falu elöregedése, a fiatalok elvándorlása, nincsenek munkahelyek.”

▪ Nekézseny ▪ „Iskolapolitika, önkormányzat alul finanszírozottsága. Munkanélküliség, elvándorlás, kiöregedés.”


▪ „Kultúrális hagyományok, természeti értékek kihasználása, fiatalok helybentartása.”

▪ „Munkahelyek, turizmus.”

52





▪ Putnok ▪ „Munkanélküliség. Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások hiánya, vállalkozások tőkehiánya, az aktí munkaerő egy része alacsony iskolai végzettségű. Környezettudatos szemlélet hiánya, romló közbiztonság, szociális ellátások köre nem teljes (bölcsőde, családi napközi).”

▪ Sajógalgóc ▪ „Sajógalgóc zsáktelepülés, ebből adódóan: hiányosak a lakossági szolgáltatások, közlekedés, munkahelyek. Az időssödő lakosság és a fiatalok itt tartása mellett a munkanélküliség amit az alacsony iskolázottság is növel. Csapadékvíz elvezető árkok hiánya, utak, természeti adottságok kihasználatlansága. Önkormányzat alulfinanszírozott.”


▪ „Természet és épített örökség, jól működő térségi programok, kihasználatlan humán erőforrások, fiatalok tenniakarása, gömöri kézműves hagyományok ápolása.”

▪ „Természeti adottságokra épülő fejlesztések, fiatalok helyben foglalkoztatására munkahelyteremtés, településkép továbbfejlesztése, térségi faipari termékgyártó és ellátó központ létrehozása. Helyi és térségi civil összefogások kezdeményezések támogatása.”

53





▪ Sajókaza ▪ „Magas munkanélküliség, nagycsaládosok, halmozottan hátrányosak. Óvoda, iskola fejlesztésre szorul. A településen lévő kastéyl funkcióváltásra szorul, fiatalok elvándorolnak, Nincs megfelelő sport infrastruktúra, faluközpont kialakítása szükséges.”

▪ Sajómercse ▪ „Munkanélküliség”


▪ „Kastély turisztikai célú hasznosítása, óvoda, iskola infrastruktúrájának fejlesztése. Eu szabványnak megfelelő vásártér kialakítása, vízi és falusi turizmus fejlesztése. Kastélypark pihenőparkká alakítása.”

▪ „Falusi turizmus”

54





▪ Sajónémeti ▪ „Az országos átlagot meghaladó munkanélküliségi arány. A településen élő munkaképes lakosság alacsony képzettségi szintje.”

▪ Sajópüspöki ▪ „Munkanélküliség, munkahelyteremtés”


▪ „Egyik lehetséges fejlesztési irány a turizmus lehet a jövőben, a másik kiugrási lehetőség a mezőgazdaság helyi sajátosságaira, múltjára alapozott fejlesztések lennének.”

▪ „Turisztika, turizmus fejlesztés”

55





▪ Sajóvelezd ▪ „Munkahelyteremtő beruházások, vállalkozások hiánya. Munkanélküliség, alulképzett emberek magas aránya, nyugdíjasok magas létszáma, rossz közlekedés, értelmiség elvándorlása.Infrastruktúrális hiányosságok.”

▪ Sáta ▪ „Halmozottan hátrányos kisebbség magas aránya, alacsony szakképzettsége. Munkahelyek hiánya.”


▪ „Élelmiszerfeldolgozó ipar fejlesztése, turizmus fejlesztése, szálláslehetőség megteremtése, infrastruktúrális beruházások.”

▪ „Kastély kihasználása, kultúrális és természeti értékek.”

56





▪ Serényfalva ▪ „Munkanélküliség, alulképzettség, szenyvízcsatorna hálózat hiánya.”

▪ Uppony ▪ „Település üzemeltetést szolgáló épület hiánya. Munkanélküliség, infrastruktúra fejletlensége, a szociális konyha fejlesztésre szorul.”


▪ „Természeti környezet.”

▪ „Turizmus fejlesztése, szálláshelyek, szolgáltatások bővítése.”

57

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



58

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 29 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Közösségi beruházások”

▪ „Általános vállalkozásösztönzés, a térségben új fejlesztési módszerek és vállalkozási formák meghonosítása”

▪ „Zöld infrastruktúra fejlesztése, környezettudatos gazdálkodás megteremtése”

▪ „Közösségi kultúrális programok, a kreatív és kultúrális ipar beindítása a helyi hagyományokra építve”

▪ „Adaptációs készség javítása és a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának segítése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Közösségfejlesztés, a fiatalságot kiemelten kezelve”

58

4 db

5 db

4 db

4 db

7 db

1,945,732

994,196

900,000

824,625

355,427

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

5 db 132,000

59

▪ A helyi örökség megőrzése, hasznosítása


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Ifjúsági programok fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ A helyi életminőség javítása

▪ Infrastruktúrális fejlesztések

▪ Faluképet javító beruházások

Fő fejlesztési prioritás: Közösségi beruházások

Allokált forrás (EUR)

300,000

260,211

100,000

1,285,521

60

▪ Térségi vállalkozások támogatása





▪ Non-profit vállalkozások támogatása

▪ Ifjúsági Innovációs Központ fejlesztése

▪ A térségi marketing erősítése

▪ Gazdasági környezet fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Általános vállalkozásösztönzés, a térségben új fejlesztési módszerek és vállalkozási formák meghonosítása


454,196

300,000

200,000

20,000

20,000

61

▪ Bio és megújuló energia (biomassza) felhasználás.





▪ Tájkarbantartás.

▪ Ökoturizmus.

▪ Helyi erdőgazdálkodás és faipar fejlesztése.

Fő fejlesztési prioritás: Zöld infrastruktúra fejlesztése, környezettudatos gazdálkodás megteremtése


300,000

200,000

200,000

200,000

62

▪ Helyi termékek termelésének támogatása





▪ Négy évszak rendezvények

▪ Turizmus fejlesztése.

▪ Fesztivál és konferencia turizmus

Fő fejlesztési prioritás: Közösségi kultúrális programok, a kreatív és kultúrális ipar beindítása a helyi hagyományokra építve


66,000

59,516

500,000

199,109

63

▪ Városi, mikrotérségi, térségi szintű fejlesztések előkészíítése, arculattervezés





▪ Tőke fogadó készség erősítése

▪ Felzárkóztató programok.

▪ Nemzetközi kapcsolatok erősítése

▪ Humánerőforrás fejlesztése.

▪ Helyi kompetitív képzések

▪ Térséségen belüli együttműködések erősítése

Fő fejlesztési prioritás: Adaptációs készség javítása és a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának segítése


36,000

20,000

167,427

12,000

100,000

10,000

10,000

64

▪ Ifjúsági programok





▪ Térségi kommunikáció erősítése.

▪ Leader elvű közösségfejlesztés

▪ A társadalmi tőke hasznosítása és erősítése

▪ A civil szféra erősítése

Fő fejlesztési prioritás: Közösségfejlesztés, a fiatalságot kiemelten kezelve


80,000

20,000

12,000

10,000

10,000

65

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

66Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

8%

10%

28%

9%

4%

18%

8%

0%

11%

5%

4%

55%

13%

2%

11%

4%

3%

0%

6%

1%

19%

0%

0%

4%

0%

0%

7%

70%

0%

0%

17%

0%

0%

8%

0%

0%

17%

58%

0%

0%

67

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „A nonprofit társaságként működő Ifjúsági Innovációs Központ fejlesztése, ami közreműködik a térség fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, a kapcsolódó LEADER- fejlesztések megvalósításában - kiemelten szem előtt tartva a fiatalság és a munkahelyteremtés szempontjait.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egy olyan központ fejlesztése valósul meg, melyhez kapcsolódhatnak a térségi kezdeményzések, ugyanakkor maga is kezdeményezőként lép fel, koordinálja azokat a civil és gazdasági szerveződéseket, amelyek a fejlesztési koncepció megvalósításához szükségek, ezáltal munkahelyeket teremt, növeli a lakosság képzettségi színvonalát javítva a térség adaptációs képességét.”

2

68




Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

▪ „Az egységes arculat érdekében tájkarbantartást ellátó és környezetvédelmi szolgáltató, a közhasznúság miatt nonprofit vállalkozások fejlesztése.”


▪ „Foglalkoztatás növekedése, rendezett környezet, egységes, szervezett tájrehabilitáció, megújuló energiaforrások hasznosítása.”

69



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


3▪ „Az Ifjúsági Innovációs központ szakmai

támogatásával és térségi koordinálásával segíti ezeket a kezdő non-profit vállalkozásokat, azonban emellett szükséges ezen vállalkozások fejlesztéséhez a pénzügyi támogatás biztosítása is.”


▪ „A térség gazdasága átalakul, hatékonyabbá válik, nő a foglalkoztatás.”

▪ „Egyéb tevékenység”4▪ „A nemzetközi kapcsolatokra egy viszonylag

jelentős rész elkülönítése, amelyek csak térségi vonatkozású kapcsolatfelvételek esetében vehetők igénybe az alábbi területeken: kultúra, oktatás, környezetvédelem, gazdaság, kommunikáció, stb. Résztvevők: mindhárom szféra képviselői.”

▪ „A térség nemzetközi kapcsolatainak megélénkülése, amelynek kedvező kihatása lesz mind a helyi társadalomra, mind a helyi gazdaságra.”

70



Szektor



71



Szektor



5▪ „Legalább egy térségi marketing konferencia

megszervezése kiállítással egybekötve, és egy kapcsolódó térségi kiadvány elkészítése.”


▪ „Használható tudás megjelenése a térségben és a térség ismertsége nő.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

6▪ „Új szálláshelyek kialakítása, a régiek

felújítása.”▪ „egységes szolgáltatási színvonal,

mennyiségi növekedés”

72




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

73



▪ „Egyéb szolgáltatás”


7▪ „Professzionális Fesztivál és Konferencia

Szervező Iroda fejlesztése szükséges.”


▪ „Foglalkoztatás és felvirágzó kulturális élet, mely vonza a turizmust és helyben tartja, valamint visszacsábítja a fiatalokat.”

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”8▪ „"túrista útvonalakat" kell kijelölni a térségben

úgy, hogy az ne menjen ki térségből és a vendég napokig találjon helyben programot.”

▪ „A turizmus fejlődése, foglalkoztatás a helyi ipar fejlődése.”

74



Szektor



75



Szektor



9▪ „kisüzemek fejlesztése”


▪ „3 kisüzem fejleszti a termelését, melyek számára induláskor a térség biztosítja a piacot és a megélhetést.”

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

10▪ „Az egységes arculat érdekében

tájkarbantartást ellátó és környezetvédelmi szolgáltató vállalkozások fejlesztése.”

▪ „Az alulképzett hátrányos helyzetű rétegnek egy folyammtos, kiszámíthetó foglalkoztatás biztosítása, növekedése, rendezett környezet, egységes, szervezett tájrehabilitáció. Az erdők, közterületek stb. karbantartása során keletkezett szerves hulladék hasznosításra kerül.”

76



Szektor



77

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






78

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Több település együttműködésével kell

megoldani a beruházásokat.”

Megoldási javaslat

▪ „Egységes faluképek, térségi elemek megjelenése, az összetartás szimbolizálása érdekében.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

79




2▪ „A modern kor igényeinek megfelelően meg

kell ismertetni a fiatalokkal, közösségekkel és attraktívan, érdekesen be kell mutatni a jelentős kulturális és természeti értékeket.”

Megoldási javaslat

▪ „Helyi kulturális és természeti értékeket bemutató, interaktív élő múzeumok kialakítása.”



Fejlesztési téma

80




3▪ „Védett épületek esetében közművek utólagos

pótlására lehet fehasználni a keretet.”

Megoldási javaslat

▪ „Konfortos látogathatóvá váló értékek.”



Fejlesztési téma

81




4▪ „A kezdeti időszakban támogatni kell az új

tipusú rendezvényeket.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség idegenforgalma fellendül. A helyiek igényeit is helyben ki lehet elégíteni.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

82




5▪ „Évente négy pályázat kiírása több település

(önkormányzat, vállakozás, civil szervezet) együttműködéshez kötve. Az évszakos kulturális hagyományokra (rabvágás, szentiván éjszakája, adventváró, szüreti mulatság, források napja, stb), helyi kézműves iparra, környezeti sajátosságokra, helyi társadalom minél szélesebb igényeire épülő, helyi és térségi identitást erősítő térségi rendezvények szervezése.”

Megoldási javaslat

▪ „A szomszédos települések összefognak, a közösség minden tagja számára vonzó, minőségi rendezvények valósulnak meg, térségi kohézió megerősödik, a térségi image kedvezően változik, a fiatalok helyben tartása javul. Térségi együttműködések száma növekszik, kb. 4000 látogató.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Kultúra”

83




6▪ „Az Innovációs Központ segítségével a

rádióadó és stúdió külső támogatással megvalósulhat, a bővítésre van szükség az első időkben támogatásra.A rádió a széles néprétegek bevonásával sokkal hatékonyabban tudná szolgálni az információ áramlást mint eddig bármilyen média. A térségen belül lehetőség nyílik az internetes rádiózásra a közösségi helyeken, amely kisegítheti a szórás átmeneti problémáit.”

Megoldási javaslat

▪ „Infrastruktúrával felszerelt kistérségi non-profit rádió. Kb 12000 lakoshoz jutnak el helyi és térségi hírek, rendezvények, információk, amely csökkenti a földrajzi elszigeteltséget, segíti a térségen belüli együttműködést, hozzájárul a térségi rendezvények sikeréhez, látogatottságához, térségi kommunikáció erősítéséhez.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

84




7▪ „Kistérségi vállalkozások olyan fejlesztéseihez

kapjanak támogatást, amelyekre igény merül fel térségi szinten, fenntartható hosszú távon., és összhangban áll a LEADER stratégiával. A csoport a stratégiába elkülönít forrásokat a helyben szükséges szolgáltatások megvalósításához.”

Megoldási javaslat

▪ „10 kistérségi szolgáltatás fejlesztheti tevékenységét, ezáltal munkahelyet teremtve és a helyi életminőséget javítva.”



Fejlesztési téma

85




8▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

86




9▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

87




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

88

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

89Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/40 Kód: ÉM-53-SzF-A-11 Sorszám: 4428Prioritás: Közösségi beruházások

Intézkedés: Faluképet javító beruházások

Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térség arculata változatos, vannak szépen felújított és elhanyagolt részei. Az egységes térségi kép hiányzik, erre szinte valamennyi település adott be igényt és erős a térségi együttműködés igény is

Helyzet/ adottság

▪ Mikrotérségenként az egységes képet megvalósítani tervezik a települések.Probléma/ lehetőség

▪ Több település együttműködésével kell megoldani a beruházásokat.Megoldási javaslat

▪ Egységes faluképek, térségi elemek megjelenése, az összetartás szimbolizálása érdekében.Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 50000 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

1300000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 65%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 1285521 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 10000 EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 15 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/40 Kód: ÉM-53-SzF-A-11 Sorszám: 4428

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Arló, Bánréve, Borsodbóta, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Dubicsány, Farkaslyuk, Gömörszőlős, Hangony, Hét, Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Putnok, Sajókaza, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat




Intézkedés: A helyi örökség megőrzése, hasznosítása


▪ A térség települései gazdagok védett épületekben, műemlékekben természeti értékekben de ezek elhanyagoltak.Helyzet/ adottság

▪ A fejlesztési koncepció szerint ezek szerves részei a programnak, az új elképzeléek mellett a "hagyományos" turisztikai értékeknek is jelentős szerepük van, bár ezek önmagukban nem teszik versenyképessé a térséget.

Probléma/ lehetőség

▪ A modern kor igényeinek megfelelően meg kell ismertetni a fiatalokkal, közösségekkel és attraktívan, érdekesen be kell mutatni a jelentős kulturális és természeti értékeket.

Megoldási javaslat

▪ Helyi kulturális és természeti értékeket bemutató, interaktív élő múzeumok kialakítása.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Arló, Bánréve, Borsodbóta, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Dubicsány, Farkaslyuk, Gömörszőlős, Hangony, Hét, Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Putnok, Sajógalgóc, Sajókaza, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony






Intézkedés: A helyi életminőség javítása


▪ A lakossági szolgáltatások hiányosságát vállalkozói alapon bővíteni a hátrányos helyzet miatt csak támogatás segítségével lehet.Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozások szükséges fejlesztései sok esetben nem valósulhatnak meg eredménytelen pályázatok miatt, valamint tőkehiány következtében önerőből sem lehetségesek.


▪ Kistérségi vállalkozások olyan fejlesztéseihez kapjanak támogatást, amelyekre igény merül fel térségi szinten, fenntartható hosszú távon., és összhangban áll a LEADER stratégiával. A csoport a stratégiába elkülönít forrásokat a helyben szükséges szolgáltatások megvalósításához.

Megoldási javaslat

▪ 10 kistérségi szolgáltatás fejlesztheti tevékenységét, ezáltal munkahelyet teremtve és a helyi életminőséget javítva.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása







▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Infrastruktúrális fejlesztések


▪ A faluképet javító beruházásokhoz és a turizmushoz kapcsolódnak kisebb infratruktúra beruházások, amely támogatási rendszeren kívül esnek

Helyzet/ adottság

▪ Kisbefektetésekkel, lényegesen meg lehet növelni a felújítandó vagy felújított berendezések értékét.Probléma/ lehetőség

▪ Védett épületek esetében közművek utólagos pótlására lehet fehasználni a keretet.Megoldási javaslat

▪ Konfortos látogathatóvá váló értékek.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 5/40 Kód: Sorszám: 4868Prioritás: Közösségi beruházások


Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A szenyvízhálózat kiépítetsége hiányos, a tisztítók térségi kapcitása nem elégségesHelyzet/ adottság

▪ A turizmust, a vállalkozásfejlesztést is gátoljaProbléma/ lehetőség

▪ A vezetékhálózat bővítése, tisztítók kapacitásának növelése, újak építéseMegoldási javaslat

▪ A turizmus fejlődése, a gazdasági vállalkozások megjelenése, a lakosság életkörülményeinek javulásaVárható eredmény


Forrás ▪ ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok %

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció

Megoldási javaslatok 5/40 Kód: Sorszám: 4868


Jogcímcs.

Hátrányos







▪ A térség úthálózata rossz minőségűHelyzet/ adottság

▪ Minőségi turizmushoz szükséges lenne az utak felújítása, az esetleges kátyúzás nem jelent megoldást.Probléma/ lehetőség

▪ A bel- és külterületi utak felújítása.Megoldási javaslat

▪ Fejlődő turizmus, a lakosság életkörülményei javulnak, a környezetszennyezés csökken.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








▪ Kül és belterületi csapadékviz elvezetésHelyzet/ adottság

▪ Nagy esőzések esetén az elvezető rendszerek nem elégségesek, így fennakadások lehetnek a települések életében és megközelíthetőségükben.


▪ Egységes, a település rendezéssel összekapcsolt csapadék elvezető rendszerek kiépítése.Megoldási javaslat

▪ Életminőség javulása, települések rendezettebbek lesznek.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





Megoldási javaslatok 8/40 Kód: ÉM-53-GF-A-05 Sorszám: 4338Prioritás: Általános vállalkozásösztönzés, a térségben új fejlesztési módszerek és vállalkozási formá...

Intézkedés: Térségi vállalkozások támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térséget elsősorban a kis elszigetelt kényszervállalkozások jellemzik, össztönözni kell a térségi összefogást ezen a területen is. Amennyiben több településre kiterjedő közös vállalkozások jönnének létre javulna a lakosság életminősége azáltal, hogy több szolgáltatáshoz könnyebben juthatnának hozzá, másrészt elősegítené a turizmus fejlesztését is.

Helyzet/ adottság

▪ Jelenleg alacsony az együttműködési készség, de ezeket a kapcsolódó programokkal (képzések, közösség építés, információ áramlás javítása) erősíteni lehet.


▪ A több települést lefedő válllakozások fokozott támogatása.Megoldási javaslat

▪ 25 térségi igényt kielégítő, több településen foglalkoztatást biztosító vállalkozás fejlesztéseVárható eredmény






▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 50000 EUR ▪ Önkormányzatok %


▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 400000 EUR ▪ Non-profit szervezetek %



Allokáció

Megoldási javaslatok 8/40 Kód: ÉM-53-GF-A-05 Sorszám: 4338


Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 9/40 Kód: ÉM-53-GF-A-02 Sorszám: 4484Prioritás: Általános vállalkozásösztönzés, a térségben új fejlesztési módszerek és vállalkozási formá...

Intézkedés: Térségi vállalkozások támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségben hiányoznak az újszerű, innovatív vállalkozások, melyek hozzájárulhatnának a gazdasági szerkezet megváltoztatásához.Helyzet/ adottság

▪ Az innovációk vállalkozásszintű mengtelepedése új tipusú munkahelyeket teremtene, mely a fiatalok helybentartását is elősegíti.Probléma/ lehetőség

▪ Ezen vállalkozások fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ Térségi igényeket megfelelően kielégítő, fejlett vállalkozások.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Sajógalgóc


▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 10/40 Kód: ÉM-53-GF-1-02 Sorszám: 4337Prioritás: Általános vállalkozásösztönzés, a térségben új fejlesztési módszerek és vállalkozási formá...

Intézkedés: Non-profit vállalkozások támogatása


▪ A térségben hiányzó szolgáltatások és vállalkozások, szállásadók és vendéglátók egyesülete, térségi szervíz szolgáltatás, mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek részére, a fejlesztési koncepció által igényelt helyi hagyományokra épülő vállalkozások fejlesztése.

Helyzet/ adottság

▪ Támogatások hiányában jelenlegi helyzetben még a non-profit vállalkozások sem tudnak működni, fejlődni.Probléma/ lehetőség

▪ Az Ifjúsági Innovációs központ szakmai támogatásával és térségi koordinálásával segíti ezeket a kezdő non-profit vállalkozásokat, azonban emellett szükséges ezen vállalkozások fejlesztéséhez a pénzügyi támogatás biztosítása is.

Megoldási javaslat

▪ A térség gazdasága átalakul, hatékonyabbá válik, nő a foglalkoztatás.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 10/40 Kód: ÉM-53-GF-1-02 Sorszám: 4337


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés





Intézkedés: Ifjúsági Innovációs Központ fejlesztése


▪ A térség fejlesztésében korábban több szereplő is megjelent, azonban az új elképzelések, a koncepció vezérelt vidékfejlesztés, az új ágazatok megteremtése, a kultúrális ipar, a zöld infrastruktúra stb. megvalósításán, illetve összefogására az alapvetően más küldetésű szervezetek nem alkalmasak. Ugyanakkor rendelkezésre áll helyi fiatalokból egy olyan szakembergárda, aki képzettsége folytán alkalmas a feladat megvalósítására és a folyamat levezénylésére. Koruknál fogva az ifjúság helybentartását, illetve ide vonzását könnyebben elláthatják.

Helyzet/ adottság

▪ Más szervezetek küldetésüknél fogva ezt a feladatot komplexen nem tudják ellátni, másrészt országos hálózattal rendelkező szervezetek nem rendelkeznek olyan helyi ismeretekkel, amelyek ehhez szükségesek lennének. A helyi tudással, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező és a felsőfokú végzettségű fiatalokkal működő Ifjúsági Innovációs Központ lehet a probléma feloldása, amelynek további fejlesztése a térség számára alapvető érdek.


▪ A nonprofit társaságként működő Ifjúsági Innovációs Központ fejlesztése, ami közreműködik a térség fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, a kapcsolódó LEADER- fejlesztések megvalósításában - kiemelten szem előtt tartva a fiatalság és a munkahelyteremtés szempontjait.

Megoldási javaslat

▪ Egy olyan központ fejlesztése valósul meg, melyhez kapcsolódhatnak a térségi kezdeményzések, ugyanakkor maga is kezdeményezőként lép fel, koordinálja azokat a civil és gazdasági szerveződéseket, amelyek a fejlesztési koncepció megvalósításához szükségek, ezáltal munkahelyeket teremt, növeli a lakosság képzettségi színvonalát javítva a térség adaptációs képességét.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Uppony

▪ LEADER - Komplex projekt





Intézkedés: A térségi marketing erősítése


▪ A térség marketingje nem elég erős, szükség van egy olyan jellegű programra, amely szakmai vonalon támogatja az itt folyó munkát (marketing konferencia a szakma vezető képviselőivel), és ennek eredményeként marketing kiadvány elkészítésére.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenlévő szakmai szervezetek esküsznek a saját módszereikre, de egy válságtérségben egy új egyedi megközelítésre van szükség. (koncepció vezérelt fejlesztés)


▪ Legalább egy térségi marketing konferencia megszervezése kiállítással egybekötve, és egy kapcsolódó térségi kiadvány elkészítése.Megoldási javaslat

▪ Használható tudás megjelenése a térségben és a térség ismertsége nő.Várható eredmény


▪ Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése


▪ A térségben alacsony színvonalú és nagyon hiányos a szolgáltatás, az elöregedő településeken a lakosság számára ez komoly problémákat okoz, de több szolgáltatás hiányzik mind a vállalkozások, mind a turizmus fejlődése terén is. A HVS-ben megfogalmazott fejlesztési célok kulturális ipar és zöld infrastruktúra megteremtéséhez alapvető szolgáltatásokat kell kifejleszteni.

▪ , ezek letelepítéséhez szükséges helyi támogatást nyújtani.

Helyzet/ adottság

▪ Az egyes szolgáltatások városközpontúsága sok esetben kiviszi a vállalkozót vagy a turistát a térségből. A helyi szolgáltatások bővítése vonzó lehetne az itt élők számára élhetőbb körülményeket teremtene, amely a fiataloknak a helybentartását is elősegítheti.


▪ Térségi szinten kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások fejlesztéseMegoldási javaslat

▪ Kedvezőbb életkörülmények alakulnak ki, mind az itt élők, mind az idelátogatók számára.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 14/40 Kód: ÉM-53-GF-7-02 Sorszám: 4465Prioritás: Zöld infrastruktúra fejlesztése, környezettudatos gazdálkodás megteremtése

Intézkedés: Bio és megújuló energia (biomassza) felhasználás.


▪ A térségben a tájkarbantartást végző vállalkozások nem rendelkeznek megfelelő eszközparkkal, felszereltséggel, hogy térségi szinten megfelelően tudják a tájkarbantartást megvalósítani, és el tudják látni a felmerülő igényeket.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő vállalkozások technikai felszereltségük és összehangolt működésüknek hiánya miatt rendszertelen a tájkarbantartás. A közhasznú munkával az önkormányzatok is csak a munkaerőt tudják biztosítani, ez is csak alkalomszerű, a technikai feltételekkel ők sem rendelkeznek.


▪ Az egységes arculat érdekében tájkarbantartást ellátó és környezetvédelmi szolgáltató vállalkozások fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ Az alulképzett hátrányos helyzetű rétegnek egy folyammtos, kiszámíthetó foglalkoztatás biztosítása, növekedése, rendezett környezet, egységes, szervezett tájrehabilitáció. Az erdők, közterületek stb. karbantartása során keletkezett szerves hulladék hasznosításra kerül.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Bio és megújuló energia (biomassza) felhasználás.


▪ A térség képe jelenleg elhanyagolt, rendezetlen. A tájkarbantartás megvalósulása eseti, nem szervezett formában történik. A meglévő vállalkozások tevékenysége kezdetleges.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő vállalkozások technikai felszereltségük és összehangolt működésük hiánya miatt rendszertelen a tájkarbantartás. Megoldás: a fejlesztéssel lehetőség nyílik a rendelkezésre álló alacsony képzettségű munkaerő foglalkoztatására.


▪ Az egységes arculat érdekében tájkarbantartást ellátó és környezetvédelmi szolgáltató, a közhasznúság miatt nonprofit vállalkozások fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ Foglalkoztatás növekedése, rendezett környezet, egységes, szervezett tájrehabilitáció, megújuló energiaforrások hasznosítása.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Hangony



▪ Térségi rendszerközpont jön létre.



Megoldási javaslatok 16/40 Kód: ÉM-53-GF-A-04 Sorszám: 4507Prioritás: Zöld infrastruktúra fejlesztése, környezettudatos gazdálkodás megteremtése

Intézkedés: Tájkarbantartás.

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Alacsony lakossági szolgáltatás, elszigetelt települések. Szerepe a falvak és a térség rendbentartása térségi szervezetek keretén belül. A rendezvény helyszinekért és turista útvonalakért is felel.

Helyzet/ adottság

▪ földrajzi elszigeteltség, valamint lakossági és turisztikai igényeket alacsony szinten kielégítő vállalkozások.Probléma/ lehetőség

▪ Lakossági és turisztikai igényeket kielégítő térségi szolgáltató vállalkozások fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ Térségi igényeket megfelelően kielégítő, fejlett szolgáltató vállalkozások, turisztikailag vonzóbb térség.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Ökoturizmus.


▪ A zöldinfrastruktúra a nemcsak az ökoturizmust jelenti, hanem a természetben megtalálható atrakciókat, programokat, ezeket akarjuk meghonosítani a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A környezet a tájkarbantartásnak köszönhetően alkalmas lesz a programhoz, az erre települő vállalkozások országosan új attrakciókkal fogják várni a turistákat.


▪ "túrista útvonalakat" kell kijelölni a térségben úgy, hogy az ne menjen ki térségből és a vendég napokig találjon helyben programot.Megoldási javaslat

▪ A turizmus fejlődése, foglalkoztatás a helyi ipar fejlődése.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi erdőgazdálkodás és faipar fejlesztése.


▪ A települések az arculatuk kialakítását egyedül oldják meg, ezek különböző szintűek, viszont a térségi turizmus fejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen az egységes egyedi térségi arculat.

Helyzet/ adottság

▪ A térség jövője szempontjából a kulturális turizmus és a zöld infrastruktúra meghatározó lesz, viszont ehhez szükséges az egyedi, egységes arculat kialakítása, amellyel ma csak részben rendelkezik a térség.


▪ Egyedi, piacon nem kapható és egységes arculati elemek beszerzése, telepítése, a kultúrális és a zöldinfrastruktúra jegyében. A térség jelenleg is rendelkezik olyan humán erőforrással, amellyel mindez megvalósítható.

Megoldási javaslat

▪ Egységes, egyedi arculattal rendelkező, vonzó térség, mely turisztikai atrakció és egyben munkahelyeket teremt, és hozzájárul a zöld infrastruktúra fejlődéséhez.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Kapcsolattartás költségei, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi erdőgazdálkodás és faipar fejlesztése.


▪ A tájkarbantartás része a megfelelő erdőgazdálkodás is, amely nékül az egységes arculat nem alakítható ki.Helyzet/ adottság

▪ A tájkarbantartás része a megfelelő erdőgazdálkodás is, amely nékül az egységes arculat nem alakítható ki.Probléma/ lehetőség

▪ A tájkarbantartás részeként újtípusú szolgáltatás megjelenése az erdőkben - specializálódott vállalkozás fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ Egészséges, gondozott, rendezett környezet, amely lehetővé teszi az egységes egydi arculat kialakítását.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 20/40 Kód: ÉM-53-GF-A-03 Sorszám: 4221Prioritás: Közösségi kultúrális programok, a kreatív és kultúrális ipar beindítása a helyi hagyományo...

Intézkedés: Turizmus fejlesztése.

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térségben jelenleg a turisztikai szálláshelyek száma nem elelgendő egy-egy nagyobb rendezvény esetén és a meglévő szállások is egyenetlenül szóródnak szét. Ezért növelni kell a szálláshelyek számát, és olyan térségi hálózatot kell létrehozni amely a rentábilis működtetési nagyságot is eléri illetve

Helyzet/ adottság

▪ A jelenlegi igényeket nem tudják kielégíteni a meglévő szálláshelyek sem mennyiségben sem minőségben.Probléma/ lehetőség

▪ Új szálláshelyek kialakítása, a régiek felújítása.Megoldási javaslat

▪ egységes szolgáltatási színvonal, mennyiségi növekedésVárható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 21/40 Kód: ÉM-53-SzF-A-08 Sorszám: 4426Prioritás: Közösségi kultúrális programok, a kreatív és kultúrális ipar beindítása a helyi hagyományo...

Intézkedés: Fesztivál és konferencia turizmus

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Az elvétve megrendezésre kerülő falunapokon kívül nincs kulturális program az új koncepció keretén belül el kell érni, hogy a térségben minden héten legyen program, attrakció, amelyre alapozható a vendéglátás, a szállások építése stb.

Helyzet/ adottság

▪ A fesztiválok felfuttatásához az első években szükség van támogatásra, csak a későbbiekben lehetnek önfenntartóak.Probléma/ lehetőség

▪ A kezdeti időszakban támogatni kell az új tipusú rendezvényeket.Megoldási javaslat

▪ A térség idegenforgalma fellendül. A helyiek igényeit is helyben ki lehet elégíteni.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 22/40 Kód: ÉM-53-GF-7-03 Sorszám: 4525Prioritás: Közösségi kultúrális programok, a kreatív és kultúrális ipar beindítása a helyi hagyományo...

Intézkedés: Fesztivál és konferencia turizmus

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A kulturális és kreatív ipar nincs meghonosodva a térségben. Az igényeknek megfelelő rendezvények megszervezésére jelenleg nincs szakmailag felkészült csapat.

Helyzet/ adottság

▪ A fejlesztési elképzelések megvalósításához a szervezet jelenlegi fejlettsége nem elégséges. Egy térségi méretű kultúrális fejlesztés (Négy Évszak, LEADER rendezvények, konferenciák, stb) megköveteli egy önálló, szakmailag felkészült iroda működését, amely az innovációs központtal együttműködik.


▪ Professzionális Fesztivál és Konferencia Szervező Iroda fejlesztése szükséges.Megoldási javaslat

▪ Foglalkoztatás és felvirágzó kulturális élet, mely vonza a turizmust és helyben tartja, valamint visszacsábítja a fiatalokat.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 23/40 Kód: ÉM-53-GF-1-06 Sorszám: 4526Prioritás: Közösségi kultúrális programok, a kreatív és kultúrális ipar beindítása a helyi hagyományo...

Intézkedés: Helyi termékek termelésének támogatása


▪ A helyi termékek, a kerámia, a textil és kézművesipari termékek jelenleg nem piacképesek, kis mennyiségben készülnek.Helyzet/ adottság

▪ Az új fejelesztési koncepció szerint ezeknek legalább a térség szükségleteit kell ellátni, illetve az ideérkezők igényeit. (népművészetet ne importáljunk)


▪ kisüzemek fejlesztéseMegoldási javaslat

▪ 3 kisüzem fejleszti a termelését, melyek számára induláskor a térség biztosítja a piacot és a megélhetést.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 24/40 Kód: ÉM-53-SzF-A-13 Sorszám: 4430Prioritás: Közösségi kultúrális programok, a kreatív és kultúrális ipar beindítása a helyi hagyományo...

Intézkedés: Helyi termékek termelésének támogatása


▪ A helyi termékek jelenleg nem meghatározók a piacon és a helyi turizmusban.Helyzet/ adottság

▪ Normál támogatás mellett kevés termék tehető piacképessé.Probléma/ lehetőség

▪ A legfejlettebb termékeket támogatjuk.Megoldási javaslat

▪ Gyapjú, szőtt, varrott, kerámia, stb helyi jellegzetes, egyedi termékek megjelenése a piacon.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 25/40 Kód: ÉM-53-SzF-4-03 Sorszám: 4533Prioritás: Közösségi kultúrális programok, a kreatív és kultúrális ipar beindítása a helyi hagyományo...

Intézkedés: Négy évszak rendezvények


▪ Hagyományápolás vagy megszűnt vagy egy-két településre, elsősorban az idősebb generációra korlátozódik, amelyek a fiatalok számára nem vonzóak. Térségi összefogásban nem valósulnak meg rendezvények, erre fejlesztést építeni a helyzet jelenlegi állapotában nem lehet.

Helyzet/ adottság

▪ Nincsenek olyan rendezvények, amelyek a térségben élő együttműködését ösztönöznék. Helyi és térségi identitástudat gyenge,a térségnek nincs kulturális megtartó ereje.


▪ Évente négy pályázat kiírása több település (önkormányzat, vállakozás, civil szervezet) együttműködéshez kötve. Az évszakos kulturális hagyományokra (rabvágás, szentiván éjszakája, adventváró, szüreti mulatság, források napja, stb), helyi kézműves iparra, környezeti sajátosságokra, helyi társadalom minél szélesebb igényeire épülő, helyi és térségi identitást erősítő térségi rendezvények szervezése.

Megoldási javaslat

▪ A szomszédos települések összefognak, a közösség minden tagja számára vonzó, minőségi rendezvények valósulnak meg, térségi kohézió megerősödik, a térségi image kedvezően változik, a fiatalok helyben tartása javul. Térségi együttműködések száma növekszik, kb. 4000 látogató.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció

Megoldási javaslatok 25/40 Kód: ÉM-53-SzF-4-03 Sorszám: 4533


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény




Megoldási javaslatok 26/40 Kód: ÉM-53-SzF-4-04 Sorszám: 4857Prioritás: Közösségi kultúrális programok, a kreatív és kultúrális ipar beindítása a helyi hagyományo...

Intézkedés: Négy évszak rendezvények


▪ Hagyományápolás vagy megszűnt vagy egy-két településre, elsősorban az idősebb generációra korlátozódik, amelyek a fiatalok számára nem vonzóak. Térségi összefogásban nem valósulnak meg rendezvények, erre fejlesztést építeni a helyzet jelenlegi állapotában nem lehet.

Helyzet/ adottság

▪ Nincsenek olyan rendezvények, amelyek a térségben élő együttműködését ösztönöznék. Helyi és térségi identitástudat gyenge,a térségnek nincs kulturális megtartó ereje.


▪ Évente négy pályázat kiírása több település (önkormányzat, vállakozás, civil szervezet) együttműködéshez kötve. Az évszakos kulturális hagyományokra (rabvágás, szentiván éjszakája, adventváró, szüreti mulatság, források napja, stb), helyi kézműves iparra, környezeti sajátosságokra, helyi társadalom minél szélesebb igényeire épülő, helyi és térségi identitást erősítő térségi rendezvények

Megoldási javaslat

▪ A szomszédos települések összefognak, és bitosítva lesznek azok a források, amelyek révén Sajógalgóc is kapcsolódhat a térségi rendezvényekhez mint a térségben egyetlen nem a leghátrányosabb települések közé tartozó falu.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Sajógalgóc


▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 27/40 Kód: ÉM-53-GF-A-06 Sorszám: 4354Prioritás: Adaptációs készség javítása és a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának segítése

Intézkedés: Felzárkóztató programok.


▪ A térségben magas a hátrányos helyzetű rétegek (elsősorban a roma származású) aránya, akiket megkülünböztett figyelemmel kel segíteni. A vállalkozás fejlesztés negyedét legalább el kell különíteni számukra, természtetesen a további területek is nyitottak számukra.

Helyzet/ adottság

▪ A profi vállalkozásfejlesztő szervezetek túl szigorúan kezelik a hátrányos helyzetűek kezdeményezéseit.Probléma/ lehetőség

▪ Egy elkülönített alap létrehozása, hogy amennyiben van rá valós igény rendelkezésre álljon.Megoldási javaslat

▪ Több hátrányos helyzetűek számára foglalkoztatási lehetőséget biztosító vállalkozás jön létre.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 28/40 Kód: ÉM-53-GF-1-05 Sorszám: 4355Prioritás: Adaptációs készség javítása és a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának segítése



▪ A térségben magas a hátrányos helyzetű rétegek (elsősorban a roma származású) aránya, akiket megkülünböztett figyelemmel kel segíteni. A vállalkozás fejlesztés negyedét legalább el kell különíteni számukra, természtetesen a további területek is nyitottak számukra.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben jelenlévő vállalkozásfejlesztő szervezetek túl szigorúan kezelik a hátrányos helyzetűek kezdeményezéseit.Probléma/ lehetőség

▪ Az innovációs központ közreműködésével és közvetlen segítségével pilot-programok kidolgozása és beindítása. Erre egy elkülönített összeg elhatárolása, hogy amennyiben van rá valós igény rendelkezésre álljon.

Megoldási javaslat

▪ Két a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására létrejövő pilot-program, amely foglalkoztatási lehetőséget is biztosít, javítva a hátrányos helyzetűek életkörülményeit és példát mutat a közösség többi tagja számára.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Képzés/Oktatás










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 29/40 Kód: Sorszám: 4875Prioritás: Adaptációs készség javítása és a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának segítése


Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségben magas a hátrányos helyzetű rétegek aránya, ami sok esetben kisebb feszültségekhez vezet.Helyzet/ adottság

▪ Integrálni kell Őket, csökkenteni kell a mindennapi elszigeteltségüket.Probléma/ lehetőség

▪ Általános és specifikus programokkal alkalmassá kell tenni őket, hogy önmagukon is tudjanak segíteni. Először településenkénti, majd mikro és kistérségi programokkal kell a társadalmi, gazdasági beilleszkedésüket segíteni.

Megoldási javaslat

▪ Csökken a feszültség, a kölcsönös elfogadás javul.Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 2. prioritás - Az alkalmazkodóképesség javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos






Intézkedés: Nemzetközi kapcsolatok erősítése


▪ A térség nemzetközi kapcsolati tőkéje igen jelentős, az itteni kezdeményezések sok esetben külföldön nagyobb elismertséget kapnak, mint itthon, azonban a kapcsolatok ápolása sok esetben az anyagi lehetőségek korlátozottsága és a térségi feltételek szegényessége miatt nehézségekbe ütközik.

Helyzet/ adottság

▪ Sok esetben nehézségbe ütközik a kiutazások költségeinek biztosítása, illetve az ide érkezők ellátási költségeinek biztosítása. A térség nem annyira tőkerős, hogy ezt támogatni tudja.


▪ A nemzetközi kapcsolatokra egy viszonylag jelentős rész elkülönítése, amelyek csak térségi vonatkozású kapcsolatfelvételek esetében vehetők igénybe az alábbi területeken: kultúra, oktatás, környezetvédelem, gazdaság, kommunikáció, stb. Résztvevők: mindhárom szféra képviselői.

Megoldási javaslat

▪ A térség nemzetközi kapcsolatainak megélénkülése, amelynek kedvező kihatása lesz mind a helyi társadalomra, mind a helyi gazdaságra.Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: Városi, mikrotérségi, térségi szintű fejlesztések előkészíítése, arculattervezés


▪ A hátrányos helyzető térségről számtalan tanulmány és stratégia készült, legtöbb esetben nem tükrözte az itt élők véleményét elképzeléseit, sőt a legnagyobb részük mebvalósíthatatlan volt.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenleg folyó vidékfejlesztési programok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a helyi közösségek a helyi adottságokra épülő terveket dolgozzanak ki és valósítsanak meg egyszerre.


▪ A közösség által megfogalmazott igényeknek megfelelő helyi koncepció által vezérelt fejlesztésekhez tervek, tanulmányok készítése.Megoldási javaslat

▪ A helyi adottságokra épülő és a helyi közösségtől nem idegen fejlesztési koncepciók kidolgozása.Várható eredmény


▪ Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Tervek és tanulmányok





Intézkedés: Tőke fogadó készség erősítése


▪ A térség tőkefogadó képessége nem elég erős, szükség van egy olyan jellegű programra, amely szakmai vonalon támogatja az itt folyó munkát vezető befektető cégek képviselőinek részvételével.

Helyzet/ adottság

▪ A befektetői igények nem ismertek a térségben. Az ismeretbővítésen és kapcsolatteremtésen túl úgy kell megváltoztatni a térségfejlesztési koncepciót, hogy az adott lehetőségeket a lehető legjobban ki lehessen használni.


▪ Befektetői kutatás és konferencia tartása a térségben.Megoldási javaslat

▪ A térség hazai és nemzetközi ismertsége növekszik új működő kapcsolatok születnek és megteremtődnek a tőkebefektetések feltételei.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Térséségen belüli együttműködések erősítése


▪ Az egyes mikrotérségek egymástól nagyon távol vannak, ezért szükséges a térségi kohéziót erősíteni, ugyanerre a folyamatra van szükség a régió más LEADER térségeivel.

Helyzet/ adottság

▪ Közös fesztiválokat és munka megbeszéléseket kell és lehet szervezni, így a szomszédos csoportok kistérségek erősíthetik egymást.Probléma/ lehetőség

▪ Fesztiválok szervezése a kapcsolatok erősítése érdekében.Megoldási javaslat

▪ 2 térségek közti bemutatkozó fesztivál.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: Humánerőforrás fejlesztése.


▪ A térség települései jelenleg nagyon elszigeteltek, mind gazdaságilag, mind társadalmilag. Nincs egy olyan csapat, aki az együttműködést segítené.

Helyzet/ adottság

▪ A településeken lakók közül azok számára, akik a térségi együttműködés bármely területén "húzó" emberek lehetnek és különösen a fiatalok számára térségi animátor képzést kell tartani, ahol megtanulhatják mindazokat az ismerteket és készségeket, amik ezt a tevékenységüket segíthetnék


▪ Egy csoport számára tréningsorozat (közösségfejlesztés, egyéni és közösség kompetenciák fejlesztése) indítása, témakörönként - lehetőleg a térségből származó - elismert szaktekintélyek, adott területen sikeres emberek előadóknak való felkérésével.

Megoldási javaslat

▪ A térségi kapcsolatrendszer erősödik, további kapcsolatok együttműködések generálódnak. Kb. 30 képzett résztvevő/képzés.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés





Intézkedés: Helyi kompetitív képzések


▪ Sok esetben a foglalkoztatást megnehezíti, hogy a programban résztvevők számára nincs olyan képzési forma amely éppen a szükséges és elégséges ismereteket biztosítaná. Az Innovációs Központhoz kapcsolódó képző központ éppen ezen kíván segíteni. Biztosítaná azokat az alapvető ismereteket, amelyek a munkába álláshoz szükséges. (A későbbiekben természetesen egyre bővülő ismeretekkel látná el a programok résztvevőit.)

Helyzet/ adottság

▪ A térségi képző központok csak késve vagy egyáltalán nem tudnak alkalmazkodni a pillanatnyi igényekhez. Legtöbbször csak azt tanítják amit tudnak.


▪ A HVS-ben megfogalmazott LEADER -fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó képzések biztosítása - egyéni és közösségi kompetenciák fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ A térségben a LEADER-fejlesztésekhez szükséges megfelelően képzett résztvevők, ezzel javítva a foglalkoztatás esélyeit, erősítve a térségi szemléletet is.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 36/40 Kód: ÉM-53-GF-4-02 Sorszám: 4392Prioritás: Közösségfejlesztés, a fiatalságot kiemelten kezelve

Intézkedés: Ifjúsági programok


▪ Jelenleg az ifjúságot tekintve két tendencia figyelhető meg. Van egy réteg, aki helyben akar maradni és tenni akar a térségért, a másik réteg az, aki közömbös. Az előző csoport jelenleg olyan szervezettségi fokon van, hogy a térség fejlesztését döntően tudja befolyasolni. Jelentős az egyetemet, főiskolát végzettek aránya, akik helyben akarnak maradni. A munkát azonban tizenéves kortól kell kezdeni és térségi szinten.

Helyzet/ adottság

▪ Az egyre fogyó iskolák ellenére a nagyobb fiatalok segítségével kistérségi szinten mindenképpen több településen kell összefogni a fiatalokat, és itt nagy szerepe lehet a nemhivatalos multidiszciplináris és kompetitív oktatásnak, amit a gyakorlati programokan lehet végezni. Így évek során kaphatunk egy a térséget meghatározó és fenntartó fiatalságot.


▪ Korosztályonként, alkalmanként közösen térségi ifjúsági rendezvényeket kell szervezni a fiatalok közreműködésével az Ő igényeik szerint és közreműködésükkel, erősítve bennük a kötelességtudatot és a jogaik iránti fogékonyságot, felelősség tudatukat és identitásérzetüket.

Megoldási javaslat

▪ Az a réteg aki megmentheti és fenntarthatja a térséget helyben marad.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 37/40 Kód: ÉM-53-SzF-7-05 Sorszám: 4407Prioritás: Közösségfejlesztés, a fiatalságot kiemelten kezelve

Intézkedés: Térségi kommunikáció erősítése.

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térségi kommunikáció gyenge. Az emberekhez csak késve és hiányosan jutnak el az információk a kapacitás miatt hiányosan az ózdi városi televízión keresztül. Egy térségi közszolgálati rádió lényegesen javíthatna a helyzeten. A domborzati viszonyok miatt ez csak nehezen több lépcsőben valósítható meg, de az innovációs központ révén megnyílik a lehetőség az indulásra.

Helyzet/ adottság

▪ Teljesen elszigetelt települések, helyben és térségi szinten információhiányban szenvednek - mindez hátráltatja a térségi társadalmi kohézió erősödését, és helyi és térségi közösségek aktivizálását.


▪ Az Innovációs Központ segítségével a rádióadó és stúdió külső támogatással megvalósulhat, a bővítésre van szükség az első időkben támogatásra.A rádió a széles néprétegek bevonásával sokkal hatékonyabban tudná szolgálni az információ áramlást mint eddig bármilyen média. A térségen belül lehetőség nyílik az internetes rádiózásra a közösségi helyeken, amely kisegítheti a szórás átmeneti problémáit.

Megoldási javaslat

▪ Infrastruktúrával felszerelt kistérségi non-profit rádió. Kb 12000 lakoshoz jutnak el helyi és térségi hírek, rendezvények, információk, amely csökkenti a földrajzi elszigeteltséget, segíti a térségen belüli együttműködést, hozzájárul a térségi rendezvények sikeréhez, látogatottságához, térségi kommunikáció erősítéséhez.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Leader elvű közösségfejlesztés


▪ Jellemző, hogy a fiatalok elmennek a térségből, egyelőre csak egy kisebb ifjúsági csoport alakított ki jó együttműködést a kistérség polgármestereivel.

Helyzet/ adottság

▪ A fiatalok szélesebb rétegét kell bevonni a fejlesztési elképzelések, a közösséget érintő döntések megvitatásába, szükséges a térségi döntéshozók és fiatalok együttműködése.


▪ Térségi Ifjúsági Fórum fejlesztése, térségi szerepének erősítése.Megoldási javaslat

▪ Aktívabb, erősebb helyi identitással, kötődéssel, nagyobb helyi tudással rendelkező fiatalok. fiatalok számára vonzóbb térség, mivel bevonják őket a fejlesztési elképzelésekbe.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A civil szféra erősítése


▪ A civil szféra gyengesége rányomja a bélyegét a társadalmi és gazdasági helyzetre. Olyan szakmánkénti szerveződések létrejöttét kell segíteni és megszervezni, amelyek később gazdasági együttműködésben is realizálódnak elősegítve a gazdaság fejlődését mikrotérségenként és a térség egészét tekintve is.

Helyzet/ adottság

▪ Először a legerősebb szakmákat kell összefogni, szállásadók és vendéglátók, mezőgazdasági kistermelők, helyi termékeket előállítók stb. és szerveződésüket mediálni szakmailag segíteni.


▪ Egyesületek, szférák közötti együttműködések, szakmai szerveződések létrejöttét előkészítő, támogató munka: szakmai fórum, megbeszélések+ képzés-sorozat és konferencia.

Megoldási javaslat

▪ A nagyobb szervezettség gazdasági együttműködésben és a hatékonyság növelésében testesül meg.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A társadalmi tőke hasznosítása és erősítése


▪ A társadalmi tőke térkép összeállításával elsősorban a fiatok bevonásával a térség értékeit lehetne feltárni, megtalálva azokat a személyeket, akik tudásukkal, tapasztalatukkal gazdagíthatják a térségről tudott információkat sok esetben lehetőséget adva a további fejlődésre.

Helyzet/ adottság

▪ Térségi "adattár" létrehozása társadalmi, természeti, kultúrális értékekről.Probléma/ lehetőség

▪ Az animátorokkal illetve a fiatalokkal adatgyűjtés végzése, így a különböző generációk együttműködése is megvalósul.Megoldási javaslat

▪ A gazdaságban és a társadalmi területen fejlesztési lehetőségek nyílnak meg.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





169

A fejlesztési prioritások és intézkedések összeállításakor a következőket vettük figyelembe:

A fejlesztési prioritások megfogalmazásakor a tervezési terület problémáira komplex módon kerestük a megoldást. Ennek értelmében a helyi adottságokra épülő, a meglévő humán erőforrás – kiemelt célként tekintve a hátrányos helyzetű rétegek, romák segítését, felzárkóztatását és a fiatalok helyben tartását - fejlesztését, újszerű vállalkozások, közösségi beruházások, kulturális programok megvalósulásán keresztül a kulturális ipar beindítását, a zöld infrastruktúra fejlesztését, ennek jegyében a környezettudatos gazdálkodás megteremtését tűztük ki célul.

Ezen prioritások megvalósulásához olyan intézkedéseket rendeltünk, melyek figyelembe veszik a térség jelenlegi gazdasági – társadalmi helyzetét, fogadóképességét, a fejlődéshez elengedhetetlen társadalmi-gazdasági szerkezetváltás előmozdítását és az érintett terület hosszú távú fejlődési pályára állítását.

Elsődleges feladatként az adaptációs készség javítását, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását és a fiatalok helyben tartásának elősegítését tűztük ki. Ennek előmozdítása érdekében szükségesnek tartjuk a meglévő humánerőforrás fejlesztését, hogy képessé váljanak az újszerű szemlélet, ismeretek befogadására, alkalmazására. A stratégia sikerességének egyik záloga a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének rendezése, felzárkóztatásuk elősegítése, munkahelyek teremtése, melyhez elengedhetetlen a helyi munkaerő piaci igényekre épül képzések beindítása. A térség magára találásához, felemelkedéséhez szükséges, hogy minél szélesebb kapcsolatrendszert alakítson ki mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, illetve a meglévőket tovább erősítse. Ennek előmozdítása érdekében a térség fogadóképességét - gazdasági/ tőke / - társadalmi értelemben – fejleszteni szükséges.

A térség fogadókészségének fejlesztésével együtt szükséges azokat a komplex projekteket is elindítani, melyek gerincét képezik az érintett terület hosszú távú fejlődésének.

A fejlesztési prioritások és intézkedések összeállításakor a következőket vettük figyelembe:

A fejlesztési prioritások megfogalmazásakor a tervezési terület problémáira komplex módon kerestük a megoldást. Ennek értelmében a helyi adottságokra épülő, a meglévő humán erőforrás – kiemelt célként tekintve a hátrányos helyzetű rétegek, romák segítését, felzárkóztatását és a fiatalok helyben tartását - fejlesztését, újszerű vállalkozások, közösségi beruházások, kulturális programok megvalósulásán keresztül a kulturális ipar beindítását, a zöld infrastruktúra fejlesztését, ennek jegyében a környezettudatos gazdálkodás megteremtését tűztük ki célul.

Ezen prioritások megvalósulásához olyan intézkedéseket rendeltünk, melyek figyelembe veszik a térség jelenlegi gazdasági – társadalmi helyzetét, fogadóképességét, a fejlődéshez elengedhetetlen társadalmi-gazdasági szerkezetváltás előmozdítását és az érintett terület hosszú távú fejlődési pályára állítását.

Elsődleges feladatként az adaptációs készség javítását, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását és a fiatalok helyben tartásának elősegítését tűztük ki. Ennek előmozdítása érdekében szükségesnek tartjuk a meglévő humánerőforrás fejlesztését, hogy képessé váljanak az újszerű szemlélet, ismeretek befogadására, alkalmazására. A stratégia sikerességének egyik záloga a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének rendezése, felzárkóztatásuk elősegítése, munkahelyek teremtése, melyhez elengedhetetlen a helyi munkaerő piaci igényekre épül képzések beindítása. A térség magára találásához, felemelkedéséhez szükséges, hogy minél szélesebb kapcsolatrendszert alakítson ki mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, illetve a meglévőket tovább erősítse. Ennek előmozdítása érdekében a térség fogadóképességét - gazdasági/ tőke / - társadalmi értelemben – fejleszteni szükséges.

A térség fogadókészségének fejlesztésével együtt szükséges azokat a komplex projekteket is elindítani, melyek gerincét képezik az érintett terület hosszú távú fejlődésének.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

170

o Jelenleg – mint az sok vidéki területre elmondható, - a települések elöregedése, kihalása, illetve leépülése, a fiatalok migrációja, a magas munkanélküliség a jellemző. A térség kilábalását, magára találását csak újszerű, innovatív vállalkozások létrehozásával, ezzel együtt a fiatalokra építve, a fiatalok helyben tartásával kell megvalósítani. Ezt célozza meg az Ifjúsági Innovációs Központ létrehozása, mely egyszerre innovatív, a jelen kor kihívásaira rugalmasan reagáló, de tiszteletben tartja a helyi hagyományokat, párbeszédet folytatva az idősebb generációval. Építve tudásukra, a velük folytatott együttműködésre ésszerűen kíván gazdálkodni a helyi – humán, társadalmi, természeti, gazdasági – adottságokkal. Ezek jegyében kezdődhet el a kulturális és kreatív ipar megteremtése, a helyi hagyományok, tudás gyakorlati felhasználásával és alkalmazásával az életminőség javítása.

o Az érintett terület az Aggtelek – Szilvásvárad által határolt térségben található, így a környezetvédelem, a környezettudatos gazdálkodás, életmód – különösen a kohászat, bányászat „örökségeként” megmaradt elhanyagolt környezet után - kiemelt prioritásként szerepel. Másrészt a világban tapasztalható energiaválság arra ösztönözte a helyi közösség tagjait, hogy a másik meghatározó projekt a zöld infrastruktúra fejlesztése, a környezettudatos gazdálkodás jegyében a bio- és megújuló energiafelhasználás és ökoturizmus legyen. Ennek megvalósulása hozzájárul az életminőség javításához. A létrejövő környezetvédelmi ipar további fejlődési lehetőséget rejt magában, a térség számára az egyik kitörési pont lehet.

Ütemezés: Az adaptációs készség javítását, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását, a közösségfejlesztést célzó projekteket és a beruházásokat egyszerre kell elindítani a megvalósulás első szakaszában. A humánerőforrást fejlesztő programok, képzések és beruházások befejeztével így biztosítható a hatékony munkahelyteremtés, a fiatalok helyben tartása, a vállalkozások beindítása.

o Jelenleg – mint az sok vidéki területre elmondható, - a települések elöregedése, kihalása, illetve leépülése, a fiatalok migrációja, a magas munkanélküliség a jellemző. A térség kilábalását, magára találását csak újszerű, innovatív vállalkozások létrehozásával, ezzel együtt a fiatalokra építve, a fiatalok helyben tartásával kell megvalósítani. Ezt célozza meg az Ifjúsági Innovációs Központ létrehozása, mely egyszerre innovatív, a jelen kor kihívásaira rugalmasan reagáló, de tiszteletben tartja a helyi hagyományokat, párbeszédet folytatva az idősebb generációval. Építve tudásukra, a velük folytatott együttműködésre ésszerűen kíván gazdálkodni a helyi – humán, társadalmi, természeti, gazdasági – adottságokkal. Ezek jegyében kezdődhet el a kulturális és kreatív ipar megteremtése, a helyi hagyományok, tudás gyakorlati felhasználásával és alkalmazásával az életminőség javítása.

o Az érintett terület az Aggtelek – Szilvásvárad által határolt térségben található, így a környezetvédelem, a környezettudatos gazdálkodás, életmód – különösen a kohászat, bányászat „örökségeként” megmaradt elhanyagolt környezet után - kiemelt prioritásként szerepel. Másrészt a világban tapasztalható energiaválság arra ösztönözte a helyi közösség tagjait, hogy a másik meghatározó projekt a zöld infrastruktúra fejlesztése, a környezettudatos gazdálkodás jegyében a bio- és megújuló energiafelhasználás és ökoturizmus legyen. Ennek megvalósulása hozzájárul az életminőség javításához. A létrejövő környezetvédelmi ipar további fejlődési lehetőséget rejt magában, a térség számára az egyik kitörési pont lehet.

Ütemezés: Az adaptációs készség javítását, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását, a közösségfejlesztést célzó projekteket és a beruházásokat egyszerre kell elindítani a megvalósulás első szakaszában. A humánerőforrást fejlesztő programok, képzések és beruházások befejeztével így biztosítható a hatékony munkahelyteremtés, a fiatalok helyben tartása, a vállalkozások beindítása.



171

A stratégia hatása:

Az érintett térségben kiemelten a fiatalokra építve, a hátrányos helyzetű csoportok hatékony felzárkóztatásával olyan innovatív fejlesztések valósulnak meg, melyek hozzájárulnak újszerű vállalkozások létrehozásához, a kulturális és kreatív ipar megteremtésével a gazdaság fellendítéséhez, a zöld infrastruktúra fejlesztésével és a környezettudatos gazdálkodás létrehozásával a modernkor legnagyobb kihívásának, a környezettudatos élet általánossá válásának, mely elengedhetetlen a hátrányos térség magára találásához, a fejlődés elindulásához.

A stratégia hatása:

Az érintett térségben kiemelten a fiatalokra építve, a hátrányos helyzetű csoportok hatékony felzárkóztatásával olyan innovatív fejlesztések valósulnak meg, melyek hozzájárulnak újszerű vállalkozások létrehozásához, a kulturális és kreatív ipar megteremtésével a gazdaság fellendítéséhez, a zöld infrastruktúra fejlesztésével és a környezettudatos gazdálkodás létrehozásával a modernkor legnagyobb kihívásának, a környezettudatos élet általánossá válásának, mely elengedhetetlen a hátrányos térség magára találásához, a fejlődés elindulásához.



172

Az Észak-Borsodi LEADER Unió Egyesület hazánk 33 leghátrányosabb térségében működik. A 90-es évek elején bekövetkezett válságon a mai napig nem tudott túljutni a helyi társadalom. Ma már a gazdasági-szociális válság mellett a legnagyobb problémát a kialakult és az emberek között elhatalmasodott negatív szemlélet, gondolkodásmód jelenti. A kiábrándultság, a kilátástalanság mellett ugyanis megszokottá és természetessé vált az állam gondoskodó szerepének természetessé válása, ennek következtében sokszor hiányzik az önálló cselekvési vágy és tett megléte.

A most készülő stratégiának alapvető feladata kell, hogy legyen ennek a szemléletnek a megváltoztatása.

o Ennek egyik záloga a fiatalok, mint erőforrás bevonása és aktív szerepvállalása az Ifjúsági Innovációs Központ megvalósulásán keresztül. Ez egyben a fenntarthatóság egyik alappillére is, hiszen a fiatalok helyben tartásával, és tanulmányaik utáni hazatérésükkel, egyben új, fiatalos szemlélet, lendület lesz a meghatározó. Ez egyúttal a legújabb ismeretek, tudás és módszerek megjelenését is jelenti. Mindez szükséges ahhoz, hogy a térségben visszafordíthatatlan pozitív folyamatok induljanak el, melyek újabb és újabb fejlesztéseket generálnak egymásra épülve és egymást erősítve, melyek következménye a hátrányok csökkenése és hosszabb távon megszűnése.o Másrészt kiemelt szerepet szánunk a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának, a LEADER típusú humán programoknak a közösségfejlesztés és humánerőforrás fejlesztés területén, illetve a térségi szemlélet, összefogás erősítésének. A meglévő problémákat csak közös összefogással, együttműködve lehet megoldani, elszigetelt, egyedi kezdeményezések eleve bukásra vannak ítélve. o A tervezett közösségi beruházások, az új típusú vállalkozások - többek között a helyi adottságokra épülő kulturális és kreatív ipar, a zöld infrastruktúra fejlesztése, a környezettudatos gazdálkodás megteremtése területén - beindítása olyan új, diverzifikált munkahelyek létrejöttét is jelenti, melyek a magasan képzett munkaerőtől kezdve az alacsony képzettségűek számára is biztos munkát, ezzel együtt biztos megélhetést fog nyújtani hosszabb távon is.

Az Észak-Borsodi LEADER Unió Egyesület hazánk 33 leghátrányosabb térségében működik. A 90-es évek elején bekövetkezett válságon a mai napig nem tudott túljutni a helyi társadalom. Ma már a gazdasági-szociális válság mellett a legnagyobb problémát a kialakult és az emberek között elhatalmasodott negatív szemlélet, gondolkodásmód jelenti. A kiábrándultság, a kilátástalanság mellett ugyanis megszokottá és természetessé vált az állam gondoskodó szerepének természetessé válása, ennek következtében sokszor hiányzik az önálló cselekvési vágy és tett megléte.

A most készülő stratégiának alapvető feladata kell, hogy legyen ennek a szemléletnek a megváltoztatása.

o Ennek egyik záloga a fiatalok, mint erőforrás bevonása és aktív szerepvállalása az Ifjúsági Innovációs Központ megvalósulásán keresztül. Ez egyben a fenntarthatóság egyik alappillére is, hiszen a fiatalok helyben tartásával, és tanulmányaik utáni hazatérésükkel, egyben új, fiatalos szemlélet, lendület lesz a meghatározó. Ez egyúttal a legújabb ismeretek, tudás és módszerek megjelenését is jelenti. Mindez szükséges ahhoz, hogy a térségben visszafordíthatatlan pozitív folyamatok induljanak el, melyek újabb és újabb fejlesztéseket generálnak egymásra épülve és egymást erősítve, melyek következménye a hátrányok csökkenése és hosszabb távon megszűnése.o Másrészt kiemelt szerepet szánunk a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának, a LEADER típusú humán programoknak a közösségfejlesztés és humánerőforrás fejlesztés területén, illetve a térségi szemlélet, összefogás erősítésének. A meglévő problémákat csak közös összefogással, együttműködve lehet megoldani, elszigetelt, egyedi kezdeményezések eleve bukásra vannak ítélve. o A tervezett közösségi beruházások, az új típusú vállalkozások - többek között a helyi adottságokra épülő kulturális és kreatív ipar, a zöld infrastruktúra fejlesztése, a környezettudatos gazdálkodás megteremtése területén - beindítása olyan új, diverzifikált munkahelyek létrejöttét is jelenti, melyek a magasan képzett munkaerőtől kezdve az alacsony képzettségűek számára is biztos munkát, ezzel együtt biztos megélhetést fog nyújtani hosszabb távon is.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

173

Ez egyúttal olyan fejlesztések megvalósulását is jelentik, melyek további fejlesztéseket, új munkahelyek teremtését vonják maguk után. o A II. világháború után kialakult erőszakos iparosítás következtében egysíkúvá vált helyi gazdasági és társadalmi szerkezetet új, a mai kornak megfelelő struktúra váltja fel, mely sokkal rugalmasabb, a helyi adottságokon alapuló új típusú vállalkozásokra épül és felkészült a nemzetközi kapcsolatok révén a külső hatások befogadására, ezekre való gyors reagálásra.

Ez egyúttal olyan fejlesztések megvalósulását is jelentik, melyek további fejlesztéseket, új munkahelyek teremtését vonják maguk után. o A II. világháború után kialakult erőszakos iparosítás következtében egysíkúvá vált helyi gazdasági és társadalmi szerkezetet új, a mai kornak megfelelő struktúra váltja fel, mely sokkal rugalmasabb, a helyi adottságokon alapuló új típusú vállalkozásokra épül és felkészült a nemzetközi kapcsolatok révén a külső hatások befogadására, ezekre való gyors reagálásra.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

174

A 90-es évek elején Ózd térségében egyszerre jelentkezett a nehézipar – kohászat, bányászat – világméretű válságának, és a rendszerváltással együtt járó piacgazdaságra való áttérésnek a negatív hatása. Az elavult technológiai háttérrel rendelkező kohászat és bányászat, mely az Ózd térségében élő embereknek a megélhetését biztosította, nem tudott alkalmazkodni az új kihívásoknak, így az ország első válságtérségeként sokként kellett, hogy megélje a tömeges elbocsátásokat, ezzel együtt a munkanélküliséget, a gyárak, bányák bezárását, a teljes leépülést.

Az elmúlt évek során számtalan válságterv született, melynek elsődleges célja a gyors tűzoltás volt, a hirtelen megjelent nagyszámú munkanélküliség kezelése. Ezen belül is az ózdi kohászat – mint legnagyobb munkaadó – problémáira próbáltak mind helyben, mind állami szinten megoldást találni. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy megnyugtató megoldást a mai napig nem sikerült találni, így a város húzó szerepét a térségben nem tudja betölteni, ezzel együtt megvalósítható stratégiát sem tudott és tud felkínálni a térségnek, a kisebb települések számára.

Az Ózd térségében található kistérségek települései elsősorban infrastruktúra fejlesztésére fogtak össze, valósítottak meg komplex projekteket, kisebb mértékben születtek helyi foglalkoztatást elősegítő, humánerőforrást fejlesztő programok. A három szféra közreműködése nem, vagy csak helyi, települési szinten jelentkezett.

Komplex, az érintett tervezési területet lefedő fejlesztési terv tehát eddig nem született. A kisebb helyi szinten létrejött projektek nincsenek és nem is volt feltétel, hogy összhangban legyenek egymással. Megvalósulásukkor nem volt cél, hogy térségi szinten és hosszabb távon érjenek el hatást, különböző időben, más-más feltételek között születtek, így stratégiai szempontból nem tudtuk figyelembe venni őket. Ezek alatt szerzett tudás és tapasztalat azonban katalizátor szerepet kell, hogy játsszon a megfogalmazott térségi közösségi munkában, a hátrányos helyzetű csoportok segítésében.

A 90-es évek elején Ózd térségében egyszerre jelentkezett a nehézipar – kohászat, bányászat – világméretű válságának, és a rendszerváltással együtt járó piacgazdaságra való áttérésnek a negatív hatása. Az elavult technológiai háttérrel rendelkező kohászat és bányászat, mely az Ózd térségében élő embereknek a megélhetését biztosította, nem tudott alkalmazkodni az új kihívásoknak, így az ország első válságtérségeként sokként kellett, hogy megélje a tömeges elbocsátásokat, ezzel együtt a munkanélküliséget, a gyárak, bányák bezárását, a teljes leépülést.

Az elmúlt évek során számtalan válságterv született, melynek elsődleges célja a gyors tűzoltás volt, a hirtelen megjelent nagyszámú munkanélküliség kezelése. Ezen belül is az ózdi kohászat – mint legnagyobb munkaadó – problémáira próbáltak mind helyben, mind állami szinten megoldást találni. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy megnyugtató megoldást a mai napig nem sikerült találni, így a város húzó szerepét a térségben nem tudja betölteni, ezzel együtt megvalósítható stratégiát sem tudott és tud felkínálni a térségnek, a kisebb települések számára.

Az Ózd térségében található kistérségek települései elsősorban infrastruktúra fejlesztésére fogtak össze, valósítottak meg komplex projekteket, kisebb mértékben születtek helyi foglalkoztatást elősegítő, humánerőforrást fejlesztő programok. A három szféra közreműködése nem, vagy csak helyi, települési szinten jelentkezett.

Komplex, az érintett tervezési területet lefedő fejlesztési terv tehát eddig nem született. A kisebb helyi szinten létrejött projektek nincsenek és nem is volt feltétel, hogy összhangban legyenek egymással. Megvalósulásukkor nem volt cél, hogy térségi szinten és hosszabb távon érjenek el hatást, különböző időben, más-más feltételek között születtek, így stratégiai szempontból nem tudtuk figyelembe venni őket. Ezek alatt szerzett tudás és tapasztalat azonban katalizátor szerepet kell, hogy játsszon a megfogalmazott térségi közösségi munkában, a hátrányos helyzetű csoportok segítésében.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

175

Az előkészítő munka során megerősödött a programban résztvevők között az a szemlélet, hogy az érintett térségében csak akkor érhetünk el átütő és hosszú távú eredményt, ha az infrastruktúrális beruházásokkal, fejlesztésekkel párhuzamosan a helyi adottságokra építve fejlesszük a humán erőforrást is – különös tekintettel a közösségfejlesztés, a hátrányos helyzetűek segítését, felzárkóztatását, a fiatalok helyben tartása témákban –.

Ez mindenképpen új szemléletet, új alapokon nyugvó stratégia kidolgozását jelenti, egyúttal szakítva az eddig elszigetelten megjelenő elképzelésekkel, közös cél, hogy csak összefogással, és térségi szintű gondolkozással építsük a jövőt.

Az előkészítő munka során megerősödött a programban résztvevők között az a szemlélet, hogy az érintett térségében csak akkor érhetünk el átütő és hosszú távú eredményt, ha az infrastruktúrális beruházásokkal, fejlesztésekkel párhuzamosan a helyi adottságokra építve fejlesszük a humán erőforrást is – különös tekintettel a közösségfejlesztés, a hátrányos helyzetűek segítését, felzárkóztatását, a fiatalok helyben tartása témákban –.

Ez mindenképpen új szemléletet, új alapokon nyugvó stratégia kidolgozását jelenti, egyúttal szakítva az eddig elszigetelten megjelenő elképzelésekkel, közös cél, hogy csak összefogással, és térségi szintű gondolkozással építsük a jövőt.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

176

A helyi közösség által kidolgozott stratégia csak akkor lehet sikeres, ha épít a helyi társadalom minél szélesebb összefogására, az alulról jövő kezdeményezések, ötletek megvalósulására.

A stratégia kialakításánál ez az elv érvényesült, hiszen a megfogalmazott prioritások, az ehhez szükséges intézkedések magukban hordozzák a három szféra összefogására és együttműködésére épülő helyi közösségi kezdeményezések, elképzelések megvalósulását.

A helyi közösség megalakulása, és egyesületté való átalakulása jelzi, hogy komoly szándék mozgatja a helyi szereplőket. A fiatalok kezdetektől való bevonása – Ifjúsági LEADER Bizottság létrehozásával – az egyik biztosíték, hogy az induláskor általában meglévő lendület nem fog ellaposodni, sőt egyre intenzívebb érdeklődés, aktivitás jellemzi őket. Egyre többen ismerik fel, hogy a megújuláshoz, az érintett terület magára találásához szükséges a helyi fiatalok minél szélesebb rétegének megmozgatása, érdeklődésének felkeltése. Rajtuk keresztül hathatósabb a felnőtt társadalom aktivizálása is.

o Mindezek figyelembe vételével fontos szerep jut a térségi kommunikáció erősítésének, azaz, hogy minél több emberhez jussanak el az információk, ezzel is elősegítve, hogy a megvalósuló kezdeményezések minél szélesebb réteg bevonásával valósuljanak meg. o Másik fontos tényező a három szféra folyamatos együttműködésének, ezzel együtt a térségi szemlélet meglétének erősítése. Ezt szolgálják a már létrejött fórumok, találkozások folytatása, melyek már eddig is komoly erőforrást jelentettek sok jövőbeni közös munka kialakulásához.o A különböző gazdasági-társadalmi háttérrel rendelkezők közötti együttműködés területén a fiatalok járnak jó példával. Tevékenységük pozitív hatásai már érezhetők a szülőkön keresztül a felnőtt társadalom tagjai között is. A stratégia kialakításánál és megvalósításánál komolyan építünk a fiatalok eddigi ez irányú tevékenységére.

A helyi közösség által kidolgozott stratégia csak akkor lehet sikeres, ha épít a helyi társadalom minél szélesebb összefogására, az alulról jövő kezdeményezések, ötletek megvalósulására.

A stratégia kialakításánál ez az elv érvényesült, hiszen a megfogalmazott prioritások, az ehhez szükséges intézkedések magukban hordozzák a három szféra összefogására és együttműködésére épülő helyi közösségi kezdeményezések, elképzelések megvalósulását.

A helyi közösség megalakulása, és egyesületté való átalakulása jelzi, hogy komoly szándék mozgatja a helyi szereplőket. A fiatalok kezdetektől való bevonása – Ifjúsági LEADER Bizottság létrehozásával – az egyik biztosíték, hogy az induláskor általában meglévő lendület nem fog ellaposodni, sőt egyre intenzívebb érdeklődés, aktivitás jellemzi őket. Egyre többen ismerik fel, hogy a megújuláshoz, az érintett terület magára találásához szükséges a helyi fiatalok minél szélesebb rétegének megmozgatása, érdeklődésének felkeltése. Rajtuk keresztül hathatósabb a felnőtt társadalom aktivizálása is.

o Mindezek figyelembe vételével fontos szerep jut a térségi kommunikáció erősítésének, azaz, hogy minél több emberhez jussanak el az információk, ezzel is elősegítve, hogy a megvalósuló kezdeményezések minél szélesebb réteg bevonásával valósuljanak meg. o Másik fontos tényező a három szféra folyamatos együttműködésének, ezzel együtt a térségi szemlélet meglétének erősítése. Ezt szolgálják a már létrejött fórumok, találkozások folytatása, melyek már eddig is komoly erőforrást jelentettek sok jövőbeni közös munka kialakulásához.o A különböző gazdasági-társadalmi háttérrel rendelkezők közötti együttműködés területén a fiatalok járnak jó példával. Tevékenységük pozitív hatásai már érezhetők a szülőkön keresztül a felnőtt társadalom tagjai között is. A stratégia kialakításánál és megvalósításánál komolyan építünk a fiatalok eddigi ez irányú tevékenységére.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

177

o A LEADER – szerű működést jelzik azok a közösségi beruházások – pl. helyi kulturális, természeti értékek felkutatása, megőrzése, hasznosítása, stb. -, mely csak a települések, kistérségek fiatal és felnőtt lakosainak összefogásával valósulhatnak meg, lehetnek eredményesek. Ezek a közösségi kezdeményezések, összefogások lehetnek csak a biztosítékai annak, hogy a térség újból magára talál. Ennek hiánya, illetve a támogatás elmaradása hosszú távon ellehetetleníti az érintett területet.o Az új gazdasági struktúra kialakításánál, a kreatív, kulturális ipar megteremtésekor, a zöld infrastruktúra erősítésénél kikerülhetetlen és szükséges azokra a tapasztalatokra építeni, melyeket az idősebb generáció még őriz, és készséggel átad a fiatalabb generáció számára.

o A LEADER – szerű működést jelzik azok a közösségi beruházások – pl. helyi kulturális, természeti értékek felkutatása, megőrzése, hasznosítása, stb. -, mely csak a települések, kistérségek fiatal és felnőtt lakosainak összefogásával valósulhatnak meg, lehetnek eredményesek. Ezek a közösségi kezdeményezések, összefogások lehetnek csak a biztosítékai annak, hogy a térség újból magára talál. Ennek hiánya, illetve a támogatás elmaradása hosszú távon ellehetetleníti az érintett területet.o Az új gazdasági struktúra kialakításánál, a kreatív, kulturális ipar megteremtésekor, a zöld infrastruktúra erősítésénél kikerülhetetlen és szükséges azokra a tapasztalatokra építeni, melyeket az idősebb generáció még őriz, és készséggel átad a fiatalabb generáció számára.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Borsodi LU HKE