Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hortobágy HK

Budapest, 2008 Szeptember 23.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hortobágy HK

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Az élhetőbb Hortobágy és térsége fejlődéséért

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Hortobágy HK – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2

A térségben összesen 23 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 48%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 23 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 48%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 29 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 29 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Hortobágy HK területe 11 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 55,187 fő, a városokban élő lakosok száma 41,357 főA(z) Hortobágy HK területe 11 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 55,187 fő, a városokban élő lakosok száma 41,357 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

55,187

11

4

9

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Balmazújváros 18,401 fő

9,377 fő

8,533 fő

5,829 fő

Nádudvar

Polgár

Egyek

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

1

1

0

1

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 23

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 23

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

29

Hortobágy HK – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,168,423 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve

Hortobágy HK – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése

▪ Falumegújítás és -fejlesztés

▪ A kulturális örökség megőrzése

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

HPME-k száma (db)

▪ 9

▪ 6

▪ 6

▪ 3

▪ 4

▪ 4

▪ 6

▪ 4

Allokált forrás (EUR)

▪ 1,168,423

▪ 1,010,613

▪ 848,509

▪ 741,565

▪ 558,809

▪ 618,680

▪ 498,938

▪ 319,318

6

Hortobágy HK - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A közösség települései egymástól távol helyezkednek el igazi együttműködés nehezen alakult ki,bár a problémák hasonlóak.Közös nehézség a munkalehetőségek hiánya,emiatt a képzett munkaerő elvándorlása,a lakosság elöregedése.A problémák megoldását sokszor az önkormányzatoktól várják.Több település esetében problémaként jelentkezik a külterületen élő lakosság életkörülményeinek javítása,hiszen a szétszórt szerkezet miatt még az alapellátás biztosítása is nehézséget jelent.A településközi együttműködés mellett hiányzik a településen belüli, szférák közötti összefogás is. A környezeti adottságok (HNP jelenléte)kihasználása nem általános.

▪ A települések többsége(8)a fejlődés lehetséges útjaként a turizmust jelölte meg.A közösség összefogásával van ennek reális esélye,ám ehhez a sajátos arculat, a specifikumok felmérése és „összeszervezése” feltétlenül szükséges.A térségi hálózatok szervezése,a települések közötti együttműködés a közös jövőt jelentheti.Ezt folyamatosan,minél szélesebb körben szemléletváltás,az érdekek felismerése és összehangolása útján lehet elérni.Különleges adottságokkal rendelkezik a közösség:természeti,kultúrális és épített értékek,hagyományos gazdálkodási formák,rendezvények,melyek a Hortobágy Helyi Közösséget egyedivé teszik.

7

A stratégia megvalósítása során szemléletváltás történik, mely nemcsak a települések szféráinak együttműködését javítja, de a közös programok, a hálózatosodás révén településközi összefogás, térségi együttműködés jön létre. A földrajzi elhelyezkedés és a természeti-környezeti adottságok előnyeire építő versenyképes, fenntartható gazdaság megteremtése az itt élők számára a minőségi életkörülményeket biztosítja. A térség értékeinek megismerése által erősödik az identitás. A megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak, hogy egyedi arculat alakuljon ki, javuljon a térségben élők életminősége, a térség vonzóbbá váljon a látogatók számára. A fiatalok is helyben maradnak, mert a térség perspektívát kínál számukra. A terség lakói megtanulnak gondoskodni magukról, felelősséget vállalni egymásért.A fenti célkitűzések elérése a közösség számára fontos, hiszen a helyzetlelmzésben megfogalmazott települési problémalánc szűnne meg: a munkalehetőség hiányában nehéz a megélhetés - a fiatalok elvándorolnak a településről - elöregedik a lakosság - csökken a lakónépesség - a település tőkevonzó képessége megszűnik - nő az elmaradottság.Fontos, hogy a települések által lehetőségnek tartott turizmus fejlődjön, ám ehhez meg kell találni a bemutatható értéket, a vonzerőt megszilárdítani. A hagyományokra és adottságokra alapozott mezőgazdasági termelést a feldolgozottsági szint emelésével és az előállított termék piacra jutásának segítésével lehet fenntarthatóvá tenni.

A stratégia megvalósítása során szemléletváltás történik, mely nemcsak a települések szféráinak együttműködését javítja, de a közös programok, a hálózatosodás révén településközi összefogás, térségi együttműködés jön létre. A földrajzi elhelyezkedés és a természeti-környezeti adottságok előnyeire építő versenyképes, fenntartható gazdaság megteremtése az itt élők számára a minőségi életkörülményeket biztosítja. A térség értékeinek megismerése által erősödik az identitás. A megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak, hogy egyedi arculat alakuljon ki, javuljon a térségben élők életminősége, a térség vonzóbbá váljon a látogatók számára. A fiatalok is helyben maradnak, mert a térség perspektívát kínál számukra. A terség lakói megtanulnak gondoskodni magukról, felelősséget vállalni egymásért.A fenti célkitűzések elérése a közösség számára fontos, hiszen a helyzetlelmzésben megfogalmazott települési problémalánc szűnne meg: a munkalehetőség hiányában nehéz a megélhetés - a fiatalok elvándorolnak a településről - elöregedik a lakosság - csökken a lakónépesség - a település tőkevonzó képessége megszűnik - nő az elmaradottság.Fontos, hogy a települések által lehetőségnek tartott turizmus fejlődjön, ám ehhez meg kell találni a bemutatható értéket, a vonzerőt megszilárdítani. A hagyományokra és adottságokra alapozott mezőgazdasági termelést a feldolgozottsági szint emelésével és az előállított termék piacra jutásának segítésével lehet fenntarthatóvá tenni.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Hortobágy HK – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Hortobágy Helyi Közösség a Balmazújvárosi,a Polgári és Püspökladányi kistérségek 11 települését foglalja magába, közülük 4 város. A települések összlakossága 55.187 fő. A természeti értékek – a Tisza folyó, a Tisza-tó közelsége és a Hortobágy- alapvetően meghatározzák a térség hangulatát.

A közösségben a kistérségi központok kiemelkednek és központi funkciókat töltenek be. Több munkalehetőség, nagyobb ipari, mezőgazdasági vállalkozás székhelye a két központ. Több szolgáltatáshoz lehet hozzá jutni, mint a rosszabb helyzetben lévő belső periféria területein (Egyek), illetve a pár száz lelket számláló kisközségekben (Folyás, Újtikos, Tiszagyulaháza).

A települések közötti kapcsot az országosan és nemzetközileg ismert Hortobágy tájegység jelenti. Itt alakult meg - hazánkban elsőként -1973-ban 52000 hektáron a Hortobágyi Nemzeti Park. Célja, hogy az egyedülálló természeti, néprajzi és épített értékeket megóvja, átörökítse.

Természetföldrajzi szempontból a másik integráló tényező a Tisza, melynek bal partján helyezkednek el a közösség települései. A Tisza mellett még élnek a szép és érintetlen - kiaknázásra váró - ártéri erdők.A tájegység hévizekben bővelkedő területen helyezkedik el : az 1000 méternél mélyebbről feltörő, 70 °C feletti vizeket nagy ásványi sótartalmuk és hőfokuk alkalmassá teszi gyógyfürdőben való alkalmazásra Balmazújvároson, Tiszacsegén, Polgáron, Egyeken és Nádudvaron.

A térségre a mezőgazdaság, - azon belül a szántóföldi termelés – dominál, alkalmazkodva a helyi talaj- és éghajlati adottságokhoz: a változó eloszlású és mennyiségű csapadék miatt néha aszályos éghajlat nehezíti a termelést. Az alacsony termőképességű szikes területek mellett kisebb kiterjedésben csernozjom (fekete föld) és ártéri talajok is találhatóak. A csernozjom talajokon folytatott termelés – kedvező időjárás mellett – magas minőségű termést ad.

A Hortobágy Helyi Közösség a Balmazújvárosi,a Polgári és Püspökladányi kistérségek 11 települését foglalja magába, közülük 4 város. A települések összlakossága 55.187 fő. A természeti értékek – a Tisza folyó, a Tisza-tó közelsége és a Hortobágy- alapvetően meghatározzák a térség hangulatát.

A közösségben a kistérségi központok kiemelkednek és központi funkciókat töltenek be. Több munkalehetőség, nagyobb ipari, mezőgazdasági vállalkozás székhelye a két központ. Több szolgáltatáshoz lehet hozzá jutni, mint a rosszabb helyzetben lévő belső periféria területein (Egyek), illetve a pár száz lelket számláló kisközségekben (Folyás, Újtikos, Tiszagyulaháza).

A települések közötti kapcsot az országosan és nemzetközileg ismert Hortobágy tájegység jelenti. Itt alakult meg - hazánkban elsőként -1973-ban 52000 hektáron a Hortobágyi Nemzeti Park. Célja, hogy az egyedülálló természeti, néprajzi és épített értékeket megóvja, átörökítse.

Természetföldrajzi szempontból a másik integráló tényező a Tisza, melynek bal partján helyezkednek el a közösség települései. A Tisza mellett még élnek a szép és érintetlen - kiaknázásra váró - ártéri erdők.A tájegység hévizekben bővelkedő területen helyezkedik el : az 1000 méternél mélyebbről feltörő, 70 °C feletti vizeket nagy ásványi sótartalmuk és hőfokuk alkalmassá teszi gyógyfürdőben való alkalmazásra Balmazújvároson, Tiszacsegén, Polgáron, Egyeken és Nádudvaron.

A térségre a mezőgazdaság, - azon belül a szántóföldi termelés – dominál, alkalmazkodva a helyi talaj- és éghajlati adottságokhoz: a változó eloszlású és mennyiségű csapadék miatt néha aszályos éghajlat nehezíti a termelést. Az alacsony termőképességű szikes területek mellett kisebb kiterjedésben csernozjom (fekete föld) és ártéri talajok is találhatóak. A csernozjom talajokon folytatott termelés – kedvező időjárás mellett – magas minőségű termést ad.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Annak feldolgozásával kiváló helyi termékekhez juthatunk. Fontos, hogy mezőgazdaságban a hagyományos termelési szerkezet konzerválódása jellemző, a gazdálkodók tevékenységét a tervezettség hiánya, ad hoc termelési döntések jellemzik. Az előnytelen birtokszerkezet (elaprózodottság, földrajzi kohézió hiánya) és a földpiac rugalmatlansága is lassítják a fejlődést.

A szikes területek jellemzője a legeltető állattartás. Ehhez köthető a Hortobágy legfőbb kulturális öröksége – egyben turisztikai attrakció is – a pásztorélet fennmaradása és továbbörökítése.

A pásztorépítmények a puszta ékszerei, a pásztoréletmódhoz kötődő hagyományok és a kézműves mesterségek hazánk különlegességét adó egyedi értékek, melyek bemutatását a térség településein megrendezett helyi, térségi, országos vagy nemzetközi jelentőségű rendezvények szolgálják.

Hortobágy nemcsak egy település az itt élő emberek számára. Sokkal inkább egy tájegység, amelyhez kötheti magát. Országos és nemzetközi szinten is ismerik a tájat az egyediségéről, az itt található természeti értékekről, az itt élő emberek vendégszeretetéről.

Annak feldolgozásával kiváló helyi termékekhez juthatunk. Fontos, hogy mezőgazdaságban a hagyományos termelési szerkezet konzerválódása jellemző, a gazdálkodók tevékenységét a tervezettség hiánya, ad hoc termelési döntések jellemzik. Az előnytelen birtokszerkezet (elaprózodottság, földrajzi kohézió hiánya) és a földpiac rugalmatlansága is lassítják a fejlődést.

A szikes területek jellemzője a legeltető állattartás. Ehhez köthető a Hortobágy legfőbb kulturális öröksége – egyben turisztikai attrakció is – a pásztorélet fennmaradása és továbbörökítése.

A pásztorépítmények a puszta ékszerei, a pásztoréletmódhoz kötődő hagyományok és a kézműves mesterségek hazánk különlegességét adó egyedi értékek, melyek bemutatását a térség településein megrendezett helyi, térségi, országos vagy nemzetközi jelentőségű rendezvények szolgálják.

Hortobágy nemcsak egy település az itt élő emberek számára. Sokkal inkább egy tájegység, amelyhez kötheti magát. Országos és nemzetközi szinten is ismerik a tájat az egyediségéről, az itt található természeti értékekről, az itt élő emberek vendégszeretetéről.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A kistérség jelenlegi állapota már a pleisztocén időszakban kialakult. Fokozatosan ellaposodó fátlan tájon a folyók között gyepek és mocsarak mozaikja jött létre. A legfontosabb élőhelyek: a pannon löszpusztagyepek (NATURA-2000-es kód: 6250) és a pannon szikes puszták és mocsarak (kód:1530) kiváló állapotban maradtak fenn. Itt alakult meg a Hortobágyi NP, és megkapta az UNESCO Világöröksége címet. A kistérség jelentős hányada a NATURA 2000-es területhez tartozik; hazánk egyik leggazdagabb biodiverzitású térsége. 340 madárfaj fordult elő; sok a speciális madárvédelmi terület, ahol sztyeppi eredetű fajok (kék vércse, túzok, csíkosfejű nádiposzáta) fészkelnek. A kistérség több millió vízimadár (nagy lilik, daru) pihenőhelye az európai-afrikai vonulási útvonalon. Emlősök közül ritka, sztyeppi faj az ürge és a pusztai görény.A terület vízellátottsága kiváló a Tisza folyó és belőle induló csatornák hálózata miatt. Az öntözővíz használat alacsony, a csatornák inkább a halastavakat táplálják. A védett területeken természetvédelmi célú csapadékvíz visszatartás folyik. Évenként folyamatosan csökkenő szennyezés csak a Hortobágy folyóban mutatható ki.A kistérség a mérsékelten kontinentális klímához tartozik, így aszályra hajlamos, amit a klímaváltozás tovább erősít. Magas a napsütéses órák száma, de ez nincs kihasználva napkollektorokkal. Szélenergia közepes, de a szélerőművek telepítése a tájképi értékek rombolása miatt nem kívánatos. A széndioxid kibocsátás a gyárak hiánya és kevés település miatt alacsony.Magyarország és Európa egyik legszebb tája a kanyargós Tiszával szegélyezett hortobágyi puszta. A kiterjedt legelőket és nádas mocsarakat apró szántók szabdalják, de a Hajdúhát csernozjom talaján nagyüzemi mezőgazdaság folyik. Turisztikai és természetvédelmi szempontból is fontos tájképi érték a Tisza folyó és árterei, a fátlan füves puszta, ahol a töretlen horizonton hodályok, gémeskutak és esztrengák remegnek a délibábban.A kistérségnek 80%-át borítják szikes talajok, ezek legeltetésre és takarmány előállításra használhatók. A csapadékvíz és legeltetés okozta eróziós tevékenységek hasznosak a szolonyec szikesek fenntartásában.

A kistérség jelenlegi állapota már a pleisztocén időszakban kialakult. Fokozatosan ellaposodó fátlan tájon a folyók között gyepek és mocsarak mozaikja jött létre. A legfontosabb élőhelyek: a pannon löszpusztagyepek (NATURA-2000-es kód: 6250) és a pannon szikes puszták és mocsarak (kód:1530) kiváló állapotban maradtak fenn. Itt alakult meg a Hortobágyi NP, és megkapta az UNESCO Világöröksége címet. A kistérség jelentős hányada a NATURA 2000-es területhez tartozik; hazánk egyik leggazdagabb biodiverzitású térsége. 340 madárfaj fordult elő; sok a speciális madárvédelmi terület, ahol sztyeppi eredetű fajok (kék vércse, túzok, csíkosfejű nádiposzáta) fészkelnek. A kistérség több millió vízimadár (nagy lilik, daru) pihenőhelye az európai-afrikai vonulási útvonalon. Emlősök közül ritka, sztyeppi faj az ürge és a pusztai görény.A terület vízellátottsága kiváló a Tisza folyó és belőle induló csatornák hálózata miatt. Az öntözővíz használat alacsony, a csatornák inkább a halastavakat táplálják. A védett területeken természetvédelmi célú csapadékvíz visszatartás folyik. Évenként folyamatosan csökkenő szennyezés csak a Hortobágy folyóban mutatható ki.A kistérség a mérsékelten kontinentális klímához tartozik, így aszályra hajlamos, amit a klímaváltozás tovább erősít. Magas a napsütéses órák száma, de ez nincs kihasználva napkollektorokkal. Szélenergia közepes, de a szélerőművek telepítése a tájképi értékek rombolása miatt nem kívánatos. A széndioxid kibocsátás a gyárak hiánya és kevés település miatt alacsony.Magyarország és Európa egyik legszebb tája a kanyargós Tiszával szegélyezett hortobágyi puszta. A kiterjedt legelőket és nádas mocsarakat apró szántók szabdalják, de a Hajdúhát csernozjom talaján nagyüzemi mezőgazdaság folyik. Turisztikai és természetvédelmi szempontból is fontos tájképi érték a Tisza folyó és árterei, a fátlan füves puszta, ahol a töretlen horizonton hodályok, gémeskutak és esztrengák remegnek a délibábban.A kistérségnek 80%-át borítják szikes talajok, ezek legeltetésre és takarmány előállításra használhatók. A csapadékvíz és legeltetés okozta eróziós tevékenységek hasznosak a szolonyec szikesek fenntartásában.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A Hajdúháton az erős szelek okozta talajeróziót erdősávok telepítésével kell megakadályozni. Jelentős talajszennyezés nincs a térségben.A kistérség települései két regionális hulladéklerakóba szállítják a kommunális hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtés közepesen kiépített. Megoldásra vár a régi hulladéklerakók felszámolása. A szennyvízkezelés a legtöbb településen megoldott. A kistérségre a tiszta levegő, a zaj és fényszennyezés hiánya jellemző, ezért kiválóan alkalmas ökoturisztika szolgáltatások fejlesztésére. A biodiverzitás erőforrások nincsenek kihasználva az itt élő lakosság teljes körében. Az ökoturisztikai szolgáltatások színvonala alacsony, nincs összhangban a természeti adottságokkal.A kistérség fenntartható hagyományos földhasználati módokat alkalmaz, mint külterjes legeltetés, hagyományos földművelés, biogazdálkodás, a peremeken az iparszerű mezőgazdaság jellemző.

A Hajdúháton az erős szelek okozta talajeróziót erdősávok telepítésével kell megakadályozni. Jelentős talajszennyezés nincs a térségben.A kistérség települései két regionális hulladéklerakóba szállítják a kommunális hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtés közepesen kiépített. Megoldásra vár a régi hulladéklerakók felszámolása. A szennyvízkezelés a legtöbb településen megoldott. A kistérségre a tiszta levegő, a zaj és fényszennyezés hiánya jellemző, ezért kiválóan alkalmas ökoturisztika szolgáltatások fejlesztésére. A biodiverzitás erőforrások nincsenek kihasználva az itt élő lakosság teljes körében. Az ökoturisztikai szolgáltatások színvonala alacsony, nincs összhangban a természeti adottságokkal.A kistérség fenntartható hagyományos földhasználati módokat alkalmaz, mint külterjes legeltetés, hagyományos földművelés, biogazdálkodás, a peremeken az iparszerű mezőgazdaság jellemző.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A közösség 11 településéből 9 hátrányos helyzetű.Balmazújváros: kistérségi székhely. Infrastrukturális ellátottsága megfelelő, a szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak. Jól működő civil szervezetekkel rendelkezik. Problémát jelent a munkahelyhiány, az elvándorlás, az egyre öregedő népesség.Tiszacsege: jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, ám ezek kihasználatlanok. A szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak. Magas a munkanélküliség, hiányoznak a munkahelyek.Egyek: fejlesztésre szorul az infrastrukturális ellátottság, az alapszolgáltatások elérhetőek. Magas a munkanélküliség aránya, jellemző a szakemberhiány. Hiányzik a települési szereplők közötti együttműködés.Hortobágy: természeti és kulturális értékekkel rendelkező, országos jelentőségű turisztikai központ, ám a lakosság 20%-a külterületen él. Ez is oka annak, hogy magas a munkanélküliség aránya. Jellemző az állami szektor jelenléte.Nádudvar: megfelelő infrastrukturális ellátottságú város, ahol a szolgáltatások jól elérhetőek. Jól működő civil szervezetekkel rendelkezik. Jellemző a mezőgazdaság és az ahhoz kötődő feldolgozóipar jelenléte.Újszentmargita: magas a munkanélküliség, vállalkozások számára nem vonzó település. A szolgáltatások hiányoznak, ill. fejlesztésre szorulnak. A lakosság korösszetétele elöregedésre utal.Folyás: jellemző a kisközségben a munkanélküliség és az ebből fakadó elszegényedés. Fiatalok számára nem vonzó a település, mivel hiányoznak a fejlődést lehetővé tevő adottságok. A szolgáltatások helyben nem elérhetőek.Újtikos: a munkalehetőségek korlátozottak, bár a vállalkozások számára jó területi adottságokkal rendelkezik a település és jól képzett a munkaerő. A szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak.Tiszagyulaháza: öregedő lakosság, a gyermekes családok hiánya jellemzi. Az infrastruktúra fejlesztése

A közösség 11 településéből 9 hátrányos helyzetű.Balmazújváros: kistérségi székhely. Infrastrukturális ellátottsága megfelelő, a szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak. Jól működő civil szervezetekkel rendelkezik. Problémát jelent a munkahelyhiány, az elvándorlás, az egyre öregedő népesség.Tiszacsege: jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, ám ezek kihasználatlanok. A szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak. Magas a munkanélküliség, hiányoznak a munkahelyek.Egyek: fejlesztésre szorul az infrastrukturális ellátottság, az alapszolgáltatások elérhetőek. Magas a munkanélküliség aránya, jellemző a szakemberhiány. Hiányzik a települési szereplők közötti együttműködés.Hortobágy: természeti és kulturális értékekkel rendelkező, országos jelentőségű turisztikai központ, ám a lakosság 20%-a külterületen él. Ez is oka annak, hogy magas a munkanélküliség aránya. Jellemző az állami szektor jelenléte.Nádudvar: megfelelő infrastrukturális ellátottságú város, ahol a szolgáltatások jól elérhetőek. Jól működő civil szervezetekkel rendelkezik. Jellemző a mezőgazdaság és az ahhoz kötődő feldolgozóipar jelenléte.Újszentmargita: magas a munkanélküliség, vállalkozások számára nem vonzó település. A szolgáltatások hiányoznak, ill. fejlesztésre szorulnak. A lakosság korösszetétele elöregedésre utal.Folyás: jellemző a kisközségben a munkanélküliség és az ebből fakadó elszegényedés. Fiatalok számára nem vonzó a település, mivel hiányoznak a fejlődést lehetővé tevő adottságok. A szolgáltatások helyben nem elérhetőek.Újtikos: a munkalehetőségek korlátozottak, bár a vállalkozások számára jó területi adottságokkal rendelkezik a település és jól képzett a munkaerő. A szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak.Tiszagyulaháza: öregedő lakosság, a gyermekes családok hiánya jellemzi. Az infrastruktúra fejlesztése


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

szükséges, a szolgáltatások részben elérhetőek, de fejlesztésre szorulnakszükséges, a szolgáltatások részben elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

11%

9%

26%

7%

8%

15%

8%

0%

13%

3%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

3,091

4,588

1,299

1,928

575

870

156

474

323

2,663

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

19%

29%

12%

4%

5%

3%

2%

17%

8%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.5%, ami 2.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.5%

▪ Változás 2003-hoz képest 2.0 százalékpont

20

A HORTOBÁGY Helyi Közösség területén, több gazdasági ág, illetve különböző nagyságú vállalkozás működik mezőgazdasági vállalkozások magas aránya figyelhető meg.

A vállalkozások nagy része kisvállalkozás, 1-9 fővel működik.A nagyobb településeken középvállalkozások foglalkoztatnak nagyobb számban szakképzett munkaerőt, azonban a kistelepüléseken, illetve a külterületi településrészeken súlyos problémaként jelentkezik a munkahelyhiány.Nagyon sok a kényszervállalkozás a településeken. A nagyvállalatok hiányoznak a közösség területéről, a tendencia azt mutatja, hogy ez nem fog megváltozni.Az állami szféra a meghatározó a foglalkoztatottságban.

A térségben 3 középfokú intézmény működik. Balmazújvároson a Veres Péter Gimnázium Szakközépiskola és Szakképző Iskola, Polgáron a Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, és Nádudvaron a Népi Kismesterségek, és Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája. A szakképzés területén nagy hagyományokkal rendelkezik az újvárosi szakképző, főleg fémmegmunkáló szakembereket képeznek magas színvonalon. A térség 3 felsőoktatási központ közelében található, Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, és Egri Főiskola.

HORTOBÁGY Helyi Közösség területén mind a 11 településen magas a munkanélküliség aránya, az országos átlagot jelentősen túllépi. A települések vonatkozásában a közcélú munka folyamatossá vált, s az önkormányzatok jelentős részben felhasználják a keretet. Mindez kevésnek bizonyul akkor, ha igazán nincs tartós munkahelyteremtés a településen, s az tapasztalható, hogy munkahelyek szűnnek meg, s a létrejött új munkahelyek nem pótolják a megszűnteket.

A HORTOBÁGY Helyi Közösség területén, több gazdasági ág, illetve különböző nagyságú vállalkozás működik mezőgazdasági vállalkozások magas aránya figyelhető meg.

A vállalkozások nagy része kisvállalkozás, 1-9 fővel működik.A nagyobb településeken középvállalkozások foglalkoztatnak nagyobb számban szakképzett munkaerőt, azonban a kistelepüléseken, illetve a külterületi településrészeken súlyos problémaként jelentkezik a munkahelyhiány.Nagyon sok a kényszervállalkozás a településeken. A nagyvállalatok hiányoznak a közösség területéről, a tendencia azt mutatja, hogy ez nem fog megváltozni.Az állami szféra a meghatározó a foglalkoztatottságban.

A térségben 3 középfokú intézmény működik. Balmazújvároson a Veres Péter Gimnázium Szakközépiskola és Szakképző Iskola, Polgáron a Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, és Nádudvaron a Népi Kismesterségek, és Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája. A szakképzés területén nagy hagyományokkal rendelkezik az újvárosi szakképző, főleg fémmegmunkáló szakembereket képeznek magas színvonalon. A térség 3 felsőoktatási központ közelében található, Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, és Egri Főiskola.

HORTOBÁGY Helyi Közösség területén mind a 11 településen magas a munkanélküliség aránya, az országos átlagot jelentősen túllépi. A települések vonatkozásában a közcélú munka folyamatossá vált, s az önkormányzatok jelentős részben felhasználják a keretet. Mindez kevésnek bizonyul akkor, ha igazán nincs tartós munkahelyteremtés a településen, s az tapasztalható, hogy munkahelyek szűnnek meg, s a létrejött új munkahelyek nem pótolják a megszűnteket.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

A munkanélküliek között a 26-45 éves korosztály adja a nagyobb hányadot. A szakképzetlen munkaerő magas aránya mutatja, hogy fontos, milyen iskolai végzettséggel rendelkezik az álláskereső. Ezen a téren előremozdulást eredményezhet a szakmai képzéseket, átképzéseket lebonyolító szervezetekkel az együttműködés. Meg kell azonban jegyezni nagy azon álláskeresők száma, akiknek felsőfokú végzettsége ellenére sincs munkája. Ez azt eredményezi, hogy a qvalifikáltabb munkaerő elhagyja a térség településeit a jobb megélhetési körülmények miatt.

Az álláskeresők megnövekedett a nők számaránya, nehezedik a munkaerőpiacon elhelyezkedésük is.A bértámogatási rendszer bevezetése térség területén élő hátrányos helyzetű rétegek munkába állítását segíti elő: tartós munkanélküliek, 50 év felettiek, szakképzetlenek, pályakezdők, illetve roma lakosságra.

A közösség területén a munkanélküliséggel továbbra is hosszú távon kell számolni. Munkahelyek teremtésével elsődleges és másodlagos munkaerő piaci kínálat bővítéssel lehet oldani a feszültségeket.

Fel kell hívni a munkáltatók intézmények figyelmét a pályázati lehetőségekre. Továbbra is szélesíteni kell a propagandát, mind a kirendeltség, mind az önkormányzat részéről.

A munkanélküliek között a 26-45 éves korosztály adja a nagyobb hányadot. A szakképzetlen munkaerő magas aránya mutatja, hogy fontos, milyen iskolai végzettséggel rendelkezik az álláskereső. Ezen a téren előremozdulást eredményezhet a szakmai képzéseket, átképzéseket lebonyolító szervezetekkel az együttműködés. Meg kell azonban jegyezni nagy azon álláskeresők száma, akiknek felsőfokú végzettsége ellenére sincs munkája. Ez azt eredményezi, hogy a qvalifikáltabb munkaerő elhagyja a térség településeit a jobb megélhetési körülmények miatt.

Az álláskeresők megnövekedett a nők számaránya, nehezedik a munkaerőpiacon elhelyezkedésük is.A bértámogatási rendszer bevezetése térség területén élő hátrányos helyzetű rétegek munkába állítását segíti elő: tartós munkanélküliek, 50 év felettiek, szakképzetlenek, pályakezdők, illetve roma lakosságra.

A közösség területén a munkanélküliséggel továbbra is hosszú távon kell számolni. Munkahelyek teremtésével elsődleges és másodlagos munkaerő piaci kínálat bővítéssel lehet oldani a feszültségeket.

Fel kell hívni a munkáltatók intézmények figyelmét a pályázati lehetőségekre. Továbbra is szélesíteni kell a propagandát, mind a kirendeltség, mind az önkormányzat részéről.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Balmazújváros székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

3 db

3 db

1,446 fő

9%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás


▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Fogl. száma (fő)

▪ 285

▪ 210

▪ 165

▪ 150

▪ 130

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Nádudvar

▪ Hortobágy

▪ Hortobágy

▪ Tiszacsege

▪ Balmazújváros

Főtevékenység

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 0502 Haltenyésztés

▪ 2830 Gőzkazán gyártása

Név

▪ KITE Zrt

▪ Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht

▪ Hortobágyi Halgazdaság Zrt

▪ NAGÉV Kft

▪ ACEX Acéltermékgyártó Kft

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység


▪ Építőipar


▪ Kereskedelem, javítás

▪ 127

▪ 103

▪ 100

▪ 95

▪ 81

▪ Balmazújváros

▪ Nádudvar

▪ Nádudvar

▪ Balmazújváros

▪ Polgár

▪ 2811 Fémszerkezet gyártása

▪ 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése

▪ 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás

▪ 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Hexa-Metal Kft

Név

▪ NÁDÉP Kft

▪ R-KO-N Húsipari Kft

▪ Polgár és Csege Coop Zrt

▪ MARK-Nagisz Kft

6

7

8

9

10

25

Térségben a külföldi, hazai tőkebefektetések száma alacsony.

A térségben az ipar és a mezőgazdaság az uralkodó gazdasági ágazat, a szolgáltató szektor térhódítása nem jellemző. Az iparban foglalkoztatottak nagy része nem a térségben talál munkát.

Az építőipari kivitelezés és építőipari szolgáltatások is jelen vannak, a fémipar acéltermék gyártásával, fémszerkezetek készítésével és orvosi műszergyártással kapcsolódik a térség iparához. A könnyűipart a textilipar képviseli legnagyobb részben, valamint élelmiszeripar, mezőgazdasági termékek feldolgozása található a térségben. Kézműiparát sokszínűség jellemzi, mely szorosan kötődik a népművészeti hagyományokhoz. Egyedi termékeket előállító mesterek (ostorkészítés, kalapkészítés, kézi szövés) és nagyobb mennyiségben termelő kisvállalkozások is megtalálhatóak a térség településein (fazekasság, mézeskalács-, kovácsoltvas készítés). A kézművesipar déli és keleti területeken a jelentős.

A térség ipari beruházásokban nem bővelkedik, iparfejlesztésre a térség északi és keleti területén Polgár környezetében, valamint Balmazújvárosban lehet tervezni, a délebbi területeken a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége miatt iparfejlesztés nem valószínűsíthető.

Valamennyi település érintett a Hortobágyi Nemzeti Park munkájában. A terület hasznosítás szempontjából továbbra is fontos az NVT agrár-környezetgazdálkodási programjaiban való részvétel. Fontos és fejlesztendő terület a legeltetéses állattartás, valamint a biogazdálkodás. Az állami cégek meghatározó foglalkoztató szerephez jutnak a térségben (Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht).

A térség mezőgazdaságára a markáns termelési profil hiánya, a gazdasági szereplők alacsony versenyképessége jellemző.

Térségben a külföldi, hazai tőkebefektetések száma alacsony.

A térségben az ipar és a mezőgazdaság az uralkodó gazdasági ágazat, a szolgáltató szektor térhódítása nem jellemző. Az iparban foglalkoztatottak nagy része nem a térségben talál munkát.

Az építőipari kivitelezés és építőipari szolgáltatások is jelen vannak, a fémipar acéltermék gyártásával, fémszerkezetek készítésével és orvosi műszergyártással kapcsolódik a térség iparához. A könnyűipart a textilipar képviseli legnagyobb részben, valamint élelmiszeripar, mezőgazdasági termékek feldolgozása található a térségben. Kézműiparát sokszínűség jellemzi, mely szorosan kötődik a népművészeti hagyományokhoz. Egyedi termékeket előállító mesterek (ostorkészítés, kalapkészítés, kézi szövés) és nagyobb mennyiségben termelő kisvállalkozások is megtalálhatóak a térség településein (fazekasság, mézeskalács-, kovácsoltvas készítés). A kézművesipar déli és keleti területeken a jelentős.

A térség ipari beruházásokban nem bővelkedik, iparfejlesztésre a térség északi és keleti területén Polgár környezetében, valamint Balmazújvárosban lehet tervezni, a délebbi területeken a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége miatt iparfejlesztés nem valószínűsíthető.

Valamennyi település érintett a Hortobágyi Nemzeti Park munkájában. A terület hasznosítás szempontjából továbbra is fontos az NVT agrár-környezetgazdálkodási programjaiban való részvétel. Fontos és fejlesztendő terület a legeltetéses állattartás, valamint a biogazdálkodás. Az állami cégek meghatározó foglalkoztató szerephez jutnak a térségben (Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht).

A térség mezőgazdaságára a markáns termelési profil hiánya, a gazdasági szereplők alacsony versenyképessége jellemző.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

A mezőgazdasági vállalkozások, eszközhiányosak, gazdálkodásuk egyensúlya törékeny. Az átalakult szövetkezetek, illetve néhány kft. és rt. gazdálkodása stabilabbnak látszik. A térségben az ágazat visszaesésének külső okai az exportlehetőségek beszűkülése, a szervezetlen termékkereskedelem és felvásárlás, térségen belüli oka pedig a szakképzett munkaerő hiánya, a hiányzó beszerzési és értékesítési önszerveződések, az átalakult mezőgazdasági üzemek foglalkoztató-képességének alacsony szintje, valamint a földhasználók megfelelő szakmai ismereteinek hiánya miatt fellépő hozamcsökkenés, minőségromlás. A térségre továbbra is elsősorban a nagytömegű alapanyag-termelés a jellemző. A feldolgozó kapacitások elégtelenek, az értékesítési lehetőségek szűkösek, a helyi kereslet szintje pedig alacsony. A térségben kevesen foglalkoznak turizmushoz kapcsolódó szolgáltatással, fejlesztésük után több munkahelyet is lehetne teremteni.A turisztikai szolgáltatók jellemzően 1-2 fővel működő családi vállalkozások. A megfelelő munkaerő még nem áll rendelkezésre, különféle képzésekre (nyelvi, marketing, falusi turizmus ismeretek) lenne szükség. A biodiverzitás (Hortobágy, Tisza völgy) erőforrások kihasználása nem megfelelő.

A mezőgazdasági vállalkozások, eszközhiányosak, gazdálkodásuk egyensúlya törékeny. Az átalakult szövetkezetek, illetve néhány kft. és rt. gazdálkodása stabilabbnak látszik. A térségben az ágazat visszaesésének külső okai az exportlehetőségek beszűkülése, a szervezetlen termékkereskedelem és felvásárlás, térségen belüli oka pedig a szakképzett munkaerő hiánya, a hiányzó beszerzési és értékesítési önszerveződések, az átalakult mezőgazdasági üzemek foglalkoztató-képességének alacsony szintje, valamint a földhasználók megfelelő szakmai ismereteinek hiánya miatt fellépő hozamcsökkenés, minőségromlás. A térségre továbbra is elsősorban a nagytömegű alapanyag-termelés a jellemző. A feldolgozó kapacitások elégtelenek, az értékesítési lehetőségek szűkösek, a helyi kereslet szintje pedig alacsony. A térségben kevesen foglalkoznak turizmushoz kapcsolódó szolgáltatással, fejlesztésük után több munkahelyet is lehetne teremteni.A turisztikai szolgáltatók jellemzően 1-2 fővel működő családi vállalkozások. A megfelelő munkaerő még nem áll rendelkezésre, különféle képzésekre (nyelvi, marketing, falusi turizmus ismeretek) lenne szükség. A biodiverzitás (Hortobágy, Tisza völgy) erőforrások kihasználása nem megfelelő.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 15

Vallással kapcsolatos tevékenység 3

Sporttal kapcsolatos tevékenység 22

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

28

Oktatással kapcsolatos tevékenység 22

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

1

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

13

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

5

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

10

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

19

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

9

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

3

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

6

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

16

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A HORTOBÁGY Helyi Közösség közigazgatási területének lakosságszáma 55187 fő, mely 11 településen terül el és mintegy 170 civil szervezet működik. A közösség területét két kistérség, - a balmazújvárosi és a polgári – földrajzilag teljesen lefedi, valamint a püspökladányi kistérségből egy település Nádudvar csatlakozott a helyi közösséghez.

A balmazújvárosi kistérségben 114, a polgári kistérségben 40 bejegyzett non profit szervezet végzi munkáját, Nádudvar városban 16 civil szerveződés tevékenykedik.

A non profit szervezetek döntő többsége a kulturális ( 8%), művészeti és szabadidős (15%) és sport (13%) területen működik. Az egyesületek, alapítványok nagyobbrészt az adott településen élők helyi érdekközösségei, közös érdeklődés alapján szerveződnek, vagy lokális célok megvalósításáért alakulnak. Ezek a csoportok nem feltétlenül tartanak kapcsolatot egymással, vagy más esetleg megyei, országos szervezetekkel. Ez a fajta együttműködés inkább azokra a civil szervezetekre jellemző, amelyeknek országos szövetségei vannak, mint például a Polgárőr Szövetség, Vöröskereszt, Nyugdíjasok Szövetsége, Falusi Turizmus Szövetség, Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület.

Viszonylag kevés azoknak az alapítványoknak, egyesületeknek a száma, amelyek különféle hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének növelésére szövetkeztek. Ugyanez vonatkozik a környezet és természetvédelem témakörére is, bár ezen a területen vannak nagyon jól működő szervezetek, mint például a Madárkórház Alapítvány Hortobágyon, Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület.

A LEADER program remek lehetőség lenne arra, hogy keretein belül ezek a szervezetek kapcsolatba lépjenek egymással és közösen dolgozzanak ki projekteket rövidebb és hosszabb távú célok megvalósításáért ezekben a témakörökben.

A HORTOBÁGY Helyi Közösség közigazgatási területének lakosságszáma 55187 fő, mely 11 településen terül el és mintegy 170 civil szervezet működik. A közösség területét két kistérség, - a balmazújvárosi és a polgári – földrajzilag teljesen lefedi, valamint a püspökladányi kistérségből egy település Nádudvar csatlakozott a helyi közösséghez.

A balmazújvárosi kistérségben 114, a polgári kistérségben 40 bejegyzett non profit szervezet végzi munkáját, Nádudvar városban 16 civil szerveződés tevékenykedik.

A non profit szervezetek döntő többsége a kulturális ( 8%), művészeti és szabadidős (15%) és sport (13%) területen működik. Az egyesületek, alapítványok nagyobbrészt az adott településen élők helyi érdekközösségei, közös érdeklődés alapján szerveződnek, vagy lokális célok megvalósításáért alakulnak. Ezek a csoportok nem feltétlenül tartanak kapcsolatot egymással, vagy más esetleg megyei, országos szervezetekkel. Ez a fajta együttműködés inkább azokra a civil szervezetekre jellemző, amelyeknek országos szövetségei vannak, mint például a Polgárőr Szövetség, Vöröskereszt, Nyugdíjasok Szövetsége, Falusi Turizmus Szövetség, Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület.

Viszonylag kevés azoknak az alapítványoknak, egyesületeknek a száma, amelyek különféle hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének növelésére szövetkeztek. Ugyanez vonatkozik a környezet és természetvédelem témakörére is, bár ezen a területen vannak nagyon jól működő szervezetek, mint például a Madárkórház Alapítvány Hortobágyon, Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület.

A LEADER program remek lehetőség lenne arra, hogy keretein belül ezek a szervezetek kapcsolatba lépjenek egymással és közösen dolgozzanak ki projekteket rövidebb és hosszabb távú célok megvalósításáért ezekben a témakörökben.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

Az együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a civil szervezetek növeljék erőforrásaikat.Az erőforrásokba a következők tartoznak bele:- pénzügyi erőforrás (tőke)- infrastrukturális erőforrás (pl. megfelelő iroda, kommunkációs eszközök stb.)- emberi erőforrás (az emberek a munkaerejükkel)- kulturális erőforrás (pl. szakmai ismeretek, önállóság, elkötelezettség stb.)- természeti környezet (egyes szervezeteknél)

Ezek az erőforrások összeadódnak az együttműködés során, így a célokat sokkal hatékonyabban valósíthatják meg.

Az együttműködés során a versengés nem kerülhető el. Fel kell tehát készülni a versenytársakkal való együttélésre és negatív hatásuk minimalizálására, valamint az együttműködésből adódó előnyök maximalizálására.Végül de nem utolsó sorban figyelemmel kell lenni a külső tényezőkre a társadalmi, gazdasági, kulturális, politikai és technikai hatásokra.

Az együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a civil szervezetek növeljék erőforrásaikat.Az erőforrásokba a következők tartoznak bele:- pénzügyi erőforrás (tőke)- infrastrukturális erőforrás (pl. megfelelő iroda, kommunkációs eszközök stb.)- emberi erőforrás (az emberek a munkaerejükkel)- kulturális erőforrás (pl. szakmai ismeretek, önállóság, elkötelezettség stb.)- természeti környezet (egyes szervezeteknél)

Ezek az erőforrások összeadódnak az együttműködés során, így a célokat sokkal hatékonyabban valósíthatják meg.

Az együttműködés során a versengés nem kerülhető el. Fel kell tehát készülni a versenytársakkal való együttélésre és negatív hatásuk minimalizálására, valamint az együttműködésből adódó előnyök maximalizálására.Végül de nem utolsó sorban figyelemmel kell lenni a külső tényezőkre a társadalmi, gazdasági, kulturális, politikai és technikai hatásokra.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 937 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 937 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

56,124 55,993 55,806 55,589 55,187

-131 -187 -217 -402


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

62%

20%

11%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

13%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

14%

31%

6%

4%

19%

9%

26%

12%

10%

17%

33

A demográfiai folyamatok alakulása már önmagában is utalhat egy térség társadalmi-gazdasági problémáira, illetve periférikus jellegére. A rendszerváltást követően felerősödő, illetve újonnan megjelenő gazdasági-társadalmi folyamatok azonban már egyértelműen jelzik egy-egy térség gazdaságának prosperitását. A szuburbanizáció felerősödése figyelhető meg. Balmazújvárosnak van a legnagyobb esélye a kistérségből arra, hogy egyfajta bolygóvárosként profitáljon a Debrecenből kiköltözők által generált vándorlási többlettel. Emellett a lakosságszám gyarapodása egyes területeken a magasabb reprodukcióval jellemezhető roma lakosság nagyobb arányú jelenlétének is betudható. Mindamellett a 3 kistérség esetében egy átlagérték adódik, mely több település –esetenként markáns és teljesen ellentétes – demográfiai folyamatainak átlagolásával jön létre.

A települések tényleges szaporodását, illetve fogyását a természetes szaporodás/fogyás(születések és halálozások különbsége), valamint a vándorlási különbözet (a településre oda és elvándorlók számának különbsége) összege adja ki. Emiatt érdemes megvizsgálni a demográfiai folyamatokat ezekre a komponensekre.

Ha azonban az elmúlt évek adatait ábrázoljuk, kirajzolódik az egyértelmű tendencia – egyre több településen jelenik meg a természetes fogyás – vagyis többen halnak meg, mint ahányan születnek. 2004-ben már a kistérség mindegyik településére negatív értékek adódtak. A nemek közötti arány a nők felé billen, több lánygyermek születik, mint fiú. Ez a korfa elemzések szerint az idősebb korosztályokra is igaz.

A lakosság etnikai megoszlása kapcsán elmondható, hogy napjainkra minimálisra csökkent a nemzeti kisebbségek száma a kistérség településein. Az egykor jelentős német kisebbség is alig képvisel említésre méltó részarányt Balmazújvárosban.

A demográfiai folyamatok alakulása már önmagában is utalhat egy térség társadalmi-gazdasági problémáira, illetve periférikus jellegére. A rendszerváltást követően felerősödő, illetve újonnan megjelenő gazdasági-társadalmi folyamatok azonban már egyértelműen jelzik egy-egy térség gazdaságának prosperitását. A szuburbanizáció felerősödése figyelhető meg. Balmazújvárosnak van a legnagyobb esélye a kistérségből arra, hogy egyfajta bolygóvárosként profitáljon a Debrecenből kiköltözők által generált vándorlási többlettel. Emellett a lakosságszám gyarapodása egyes területeken a magasabb reprodukcióval jellemezhető roma lakosság nagyobb arányú jelenlétének is betudható. Mindamellett a 3 kistérség esetében egy átlagérték adódik, mely több település –esetenként markáns és teljesen ellentétes – demográfiai folyamatainak átlagolásával jön létre.

A települések tényleges szaporodását, illetve fogyását a természetes szaporodás/fogyás(születések és halálozások különbsége), valamint a vándorlási különbözet (a településre oda és elvándorlók számának különbsége) összege adja ki. Emiatt érdemes megvizsgálni a demográfiai folyamatokat ezekre a komponensekre.

Ha azonban az elmúlt évek adatait ábrázoljuk, kirajzolódik az egyértelmű tendencia – egyre több településen jelenik meg a természetes fogyás – vagyis többen halnak meg, mint ahányan születnek. 2004-ben már a kistérség mindegyik településére negatív értékek adódtak. A nemek közötti arány a nők felé billen, több lánygyermek születik, mint fiú. Ez a korfa elemzések szerint az idősebb korosztályokra is igaz.

A lakosság etnikai megoszlása kapcsán elmondható, hogy napjainkra minimálisra csökkent a nemzeti kisebbségek száma a kistérség településein. Az egykor jelentős német kisebbség is alig képvisel említésre méltó részarányt Balmazújvárosban.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A térségben a külterületeken élők száma is nagy. Szociálisan hátrányos helyzetűek, és problémákat eredményez az alapfokú szolgáltatásokhoz való hozzáférésük a földrajzi elszigeteltségük miatt.

A legnagyobb etnikumnak a roma népesség tekinthető a kistérségben.

Elmondható, hogy a roma lakosság száma jelentős a térségben, meghaladja a 10 % -ot, és a demográfiai sajátosságok miatt – magasabb természetes reprodukció – tovább fog nőni arányuk az érintett településeken. A romák körében magasabb arányú az alacsonyabb és nem piacképes iskolai végzettség, mely sok esetben párosul szociális problémákkal. Emiatt szükséges tehát a roma lakosság szegregációját és leszakadását megállítani, felzárkózásukat és társadalmi beilleszkedésüket segíteni.A romák egy része a hagyományos megélhetési formák mellett (vályogvetés, gyógynövénygyűjtés) olyan területeken helyezkedik el, ahol szakképzettség nem szükséges.

A probléma összetettsége miatt átfogó és komplex programokra és forrásokra van szükség a kézzelfogható eredmények elérése érdekében.

A térségben a külterületeken élők száma is nagy. Szociálisan hátrányos helyzetűek, és problémákat eredményez az alapfokú szolgáltatásokhoz való hozzáférésük a földrajzi elszigeteltségük miatt.

A legnagyobb etnikumnak a roma népesség tekinthető a kistérségben.

Elmondható, hogy a roma lakosság száma jelentős a térségben, meghaladja a 10 % -ot, és a demográfiai sajátosságok miatt – magasabb természetes reprodukció – tovább fog nőni arányuk az érintett településeken. A romák körében magasabb arányú az alacsonyabb és nem piacképes iskolai végzettség, mely sok esetben párosul szociális problémákkal. Emiatt szükséges tehát a roma lakosság szegregációját és leszakadását megállítani, felzárkózásukat és társadalmi beilleszkedésüket segíteni.A romák egy része a hagyományos megélhetési formák mellett (vályogvetés, gyógynövénygyűjtés) olyan területeken helyezkedik el, ahol szakképzettség nem szükséges.

A probléma összetettsége miatt átfogó és komplex programokra és forrásokra van szükség a kézzelfogható eredmények elérése érdekében.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

1

1

0

10

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

9%

9%

0%

91%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Repülőtér

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás

▪Jelzett turistaút

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

Ivóvízellátás A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya megfelel az országos átlagnak, a vizsgált 11 település közül Balmazújváros, Görbeháza, Polgár, Tiszacsege és Újtikos emelkednek az országos mérték fölé.SzennyvízkezelésAz elmúlt évek beruházásainak köszönhetően épült meg a szennyvíz-gyűjtő, elvezető hálózat nagy része. A települések csatornázottsága általában eléri, de több helyen meg is haladja az országos átlagot, de vannak települések ahol még nem valósult meg. Gázellátás A településeken közel 100%-os a kiépült a vezetékes gázhálózat, egy-egy új utca van ahol még nincs, vagy a lakosság nem igényelte ez idáig. Gázszolgáltató a TIGÁZ Rt.Villamosenergia-ellátás A vizsgált térség áramellátását az E-On TITÁSZ Rt. végzi. A településeken kivétel nélkül 100%-os a villamos energia ellátottság. Polgáron 120 KV-os állomás van, a többi településen csak 20 KV-os a betáplálás.Telekommunikáció A vizsgált településeken mindenhol biztosított a telekommunikáció (vezetékes vagy mobil formában), elérhető a szélessávú internet, vagy jelenleg van kiépítés alatt. A szélessávú internet nagy lehetőséget biztosíthat a térségben a foglalkoztatottság növelésére, versenyképesség javítására, távmunkára.Közlekedési infrastruktúraA térség beruházás- és befektetésvonzó képességét jelentősen növeli az M3 autópálya. Emellett azonban a rossz állapotú mellékutak és a korszerűtlen vasútvonal rontja az elérhetőséget. A települések belterületi útjainak állapota is több településen rossz, a külterületi utak rossz állapota a mezőgazdaság versenyképességét rontja. A munkavállalók mobilitását elsősorban az autóbuszos tömegközlekedés, illetve az egyéni közlekedési módok (gyalog, kerékpár, személygépkocsi).

Ivóvízellátás A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya megfelel az országos átlagnak, a vizsgált 11 település közül Balmazújváros, Görbeháza, Polgár, Tiszacsege és Újtikos emelkednek az országos mérték fölé.SzennyvízkezelésAz elmúlt évek beruházásainak köszönhetően épült meg a szennyvíz-gyűjtő, elvezető hálózat nagy része. A települések csatornázottsága általában eléri, de több helyen meg is haladja az országos átlagot, de vannak települések ahol még nem valósult meg. Gázellátás A településeken közel 100%-os a kiépült a vezetékes gázhálózat, egy-egy új utca van ahol még nincs, vagy a lakosság nem igényelte ez idáig. Gázszolgáltató a TIGÁZ Rt.Villamosenergia-ellátás A vizsgált térség áramellátását az E-On TITÁSZ Rt. végzi. A településeken kivétel nélkül 100%-os a villamos energia ellátottság. Polgáron 120 KV-os állomás van, a többi településen csak 20 KV-os a betáplálás.Telekommunikáció A vizsgált településeken mindenhol biztosított a telekommunikáció (vezetékes vagy mobil formában), elérhető a szélessávú internet, vagy jelenleg van kiépítés alatt. A szélessávú internet nagy lehetőséget biztosíthat a térségben a foglalkoztatottság növelésére, versenyképesség javítására, távmunkára.Közlekedési infrastruktúraA térség beruházás- és befektetésvonzó képességét jelentősen növeli az M3 autópálya. Emellett azonban a rossz állapotú mellékutak és a korszerűtlen vasútvonal rontja az elérhetőséget. A települések belterületi útjainak állapota is több településen rossz, a külterületi utak rossz állapota a mezőgazdaság versenyképességét rontja. A munkavállalók mobilitását elsősorban az autóbuszos tömegközlekedés, illetve az egyéni közlekedési módok (gyalog, kerékpár, személygépkocsi).


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

Polgáron jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület áll rendelkezésre ipari és logisztikai beruházásokraVasúti közlekedésA térség vasútvonalain a szintfenntartáson kívül nem várható jelentősebb fejlesztés. Az eredeti kiépítési paraméterek visszaállítása és a mai kor követelményeknek megfelelő üzemvitel és szolgáltatási színvonal biztosítása is jelentős anyagi erőfeszítéseket igényel. Az ipari-logisztikai-kereskedelmi fejlesztések esetén csak a 108. sz. Debrecen – Füzesabony vonal alkalmas mai állapotában áruszállítás céljára. A 117. sz. Ohat-Pusztakócs – Görögszállás vonalon jelentős fejlesztéseket kellene végrehajtani az eredeti pályaállapotok helyreállítása érdekében.A térség déli szélén haladó Debrecen – Füzesabony vasútvonal lehetővé teszi a szállításigényes ipar telepítését...Vízi közlekedésA vízi áruszállításnak hiányoznak az infrastrukturális feltételei (kikötők), illetve jelen állapotában a vízi út sem alkalmas rendszeres hajózásra. A Tiszán a turisztikai célú személyhajózás is fejletlen, a térségben Tiszacsegén található ilyen célú kikötő.

A külterületi részek infrastruktúrális ellátottságának hiánya a jellemző ezen területekre, ezen a téren jelentős fejlesztésekre szorul a térség.

Polgáron jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület áll rendelkezésre ipari és logisztikai beruházásokraVasúti közlekedésA térség vasútvonalain a szintfenntartáson kívül nem várható jelentősebb fejlesztés. Az eredeti kiépítési paraméterek visszaállítása és a mai kor követelményeknek megfelelő üzemvitel és szolgáltatási színvonal biztosítása is jelentős anyagi erőfeszítéseket igényel. Az ipari-logisztikai-kereskedelmi fejlesztések esetén csak a 108. sz. Debrecen – Füzesabony vonal alkalmas mai állapotában áruszállítás céljára. A 117. sz. Ohat-Pusztakócs – Görögszállás vonalon jelentős fejlesztéseket kellene végrehajtani az eredeti pályaállapotok helyreállítása érdekében.A térség déli szélén haladó Debrecen – Füzesabony vasútvonal lehetővé teszi a szállításigényes ipar telepítését...Vízi közlekedésA vízi áruszállításnak hiányoznak az infrastrukturális feltételei (kikötők), illetve jelen állapotában a vízi út sem alkalmas rendszeres hajózásra. A Tiszán a turisztikai célú személyhajózás is fejletlen, a térségben Tiszacsegén található ilyen célú kikötő.

A külterületi részek infrastruktúrális ellátottságának hiánya a jellemző ezen területekre, ezen a téren jelentős fejlesztésekre szorul a térség.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.03

0.02 0.04

68% 85%

0.63 0.25

1.81 0.68

35% 37%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...







Települések főbb jellemzői 1/2

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 18,401

▪ Nagyközség ▪ 5,829

▪ Község ▪ 401

▪ Község ▪ 2,596

▪ Község ▪ 1,620

▪ Város ▪ 9,377

▪ Város ▪ 8,533

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Balmazújváros

Egyek

Folyás

Görbeháza

Hortobágy

Nádudvar

Polgár

Munkanél-küliség (%)

▪ 12.19%

▪ 15.56%

▪ 22.63%

▪ 12.35%

▪ 13.70%

▪ 12.05%

▪ 13.40%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 375,449

▪ 309,626

▪ 286,505

▪ 458,810

▪ 456,280

▪ 440,796

▪ 507,651

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.376

▪ 0.028

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 14.116

▪ 0.118

▪ 0.403

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.110

▪ 0.040

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.725

▪ 0.163

▪ 0.054

42

Legnagyobb foglalkoztató szektor





Települések főbb jellemzői 2/2

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 5,046


▪ Község ▪ 1,587


A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Tiszacsege

Tiszagyulaháza

Újszentmargita

Újtikos

Munkanél-küliség (%)

▪ 16.78%

▪ 14.70%

▪ 17.42%

▪ 9.00%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 314,166

▪ 480,881

▪ 376,247

▪ 439,102

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.062

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 1.370

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

43

Települések egy mondatos jellemzése 1/6

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Balmazújváros

▪ „Munkahelyhiány, elvándorlás, egyre öregedő népesség, rossz megközelíthetőség.”

▪ Egyek ▪ „Munkahelyek hiánya, munkanélküliség magas aránya, alacsony speciális képzettségi szint, elégtelen nyelvtudás és szakemberhiány, gyenge együttműködés az önkormányzati, civil és szakmai szervezetek között, természeti rendszer változékonysága, tőke- és forráshiány, hálózatos szolgáltatások és klaszterszemlélet hiánya.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Turisztikai beruházások, mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, lakófunkciók magas szintre emelése.”

▪ „Természeti és kulturális adottságokra épülő turizmus és kulturális rendezvények,vonalas és helyi infrastrukturális hálózat jelentős kiépülése, hagyományai vannak az állattartásnak”

44





▪ Folyás ▪ „A munkanélküliség és az ebből fakadó elszegényedés. A fiatalok elvándorlása.”

▪ Görbeháza ▪ „Munkanélküliség”


▪ „A település egyenlőre semmi olyan adottsággal nem rendelkezik, mely előrelendíthetné a helyzetét. Esetleg a horgász- és halastavak fejlesztése.”

▪ „A munkanélküliség problémájának megoldásában fontos szerepet játszhat a polgári ipari parkban létesülő beruházások és az M3 Outlet Center bevásárlóközpont létesítése.Jó és kedvező lehetőséget látunk a Leader programban is,egyrészt a helyi mezőgazdaság fejlődése,fejlesztése,ösztönzése,támogatása révén,másrészt az esetleges szolgáltatásbővítés és kisipari fejlesztések révén.”

45





▪ Hortobágy ▪ „A "kétarcúság": jelentős idegenforgalmat bonyolító, fejlett településközpont mellett külterületi tanyás településrészek, ahol a lakosság több, mint 20%-a él.”

▪ Nádudvar ▪ „munkanélküliség, a települési utak rossz minősége”


▪ „A természeti és kulturális értékekre alapozható gazdasági fellendülés.”

▪ „idegenforgalom fejlesztése, helyi termékek piacra jutásának elősegítése(kézművesség), városközpont rehabilitációja”

46





▪ Polgár ▪ „Az egyre növekvő lélekszámú hátrányos helyzetű alacsony munkakultúrájú(főleg roma származású)alulképzett munkaerő”

▪ Tiszacsege ▪ „Munkanélküliség magas létszámának jelenléte, munkahelyek hiánya, csökkenő lakossági létszám.”


▪ „Az autópálya-csomópont kínálta beruházói, vállalkozói kedv az ipari parkban és az azt övező területen”

▪ „Turisztikai adottságok kihasználása. Természeti kincseink ésszerű kihasználása. Vonzó településkép kialakítása.”

47





▪ Tiszagyulaháza

▪ „A lakosság elöregedése, fiatal, gyermekes családok hiánya”

▪ Újszentmargita

▪ „A település hátrányos helyzetű, elmaradott térségben fekszik. Magas a munkanélküliek aránya és vállalkozások számára sem bizonyult eddig vonzónak. A lakosság korösszetételének változása az elöregedésre utal, sajnos még kevés az itt letelepedni vágyó fiatal. Ebből adódóan a lakosságszám is csökken.”


▪ „Turisztika, idegenforgalom kiépítése”

▪ „Az M3 autópálya kiépítésével és a közelben levő ipari park fejlődésével javulhat a foglalkoztatás és a vállalkozások számára is vonzóbbá válhat a község. Ezen túl az elmúlt évek infrastruktúra-fejlesztései komfortosabbá és élhetőbbé tették településünket. A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége is lehetőséget adhat a turisztikai fejlesztésre.”

48





▪ Újtikos ▪ „Fogyó lakosság, munkalehetőségek korlátozottsága”


▪ „Turisztikai programok fejlesztése, vállalkozás-bővítés(területek adottak, jól képzett a munkaerő)”

49

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



50

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „A tájegység adottságainak megfelelő turisztikai termékfejlesztés”

▪ „Helyi életminőség fejlesztése”

▪ „Térségi együttműködés”

▪ „Gazdaság fejlesztése”

▪ „Társadalmi tőke fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Helyi örökség megőrzése”

50

3 db

4 db

4 db

5 db

4 db

1,510,613

1,478,196

1,461,380

1,456,878

598,726

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

3 db 577,271

51

▪ Turisztikai fogadókészség javítása


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 99,788 EUR – a(z) Környezettudatos oktatás és nevelés segítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Turisztikai termékcsomagok kialakítása, fejlesztése

▪ Tematikus túraútvonalak kiépítése

Fő fejlesztési prioritás: A tájegység adottságainak megfelelő turisztikai termékfejlesztés


670,679

613,786

226,148

52

▪ Rendezett településkép kialakítása





▪ Közösségi terek fejlesztése

▪ Táji és épített elemek rehabilitációja és új (szolgáltatási) funkcióval való megtöltése

▪ Alternatív energia felhasználásának támogatása, népszerűsítése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése


678,440

396,217

263,837

139,702

53

▪ Egységes térségmarketing kidolgozása, fejlesztése - Hortobágy márkaképzés





▪ Az egész térség lakosságát érintő helyi termékek fogyasztására ösztönző programok támogatása

▪ Leader-közösségek közötti együttműködés

▪ A teljes térséget, közösséget érintő fejlesztési tervek, megvalósíthatósági tanulmányok készítésének támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Térségi együttműködés


742,913

478,978

239,489

0

54

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása





▪ Helyi specifikumok, feldolgozott termékek előállítása és térségi piacra juttatása

▪ Biogazdálkodás komplex fejlesztése

▪ Ártéri gazdálkodás támogatása

▪ Biodiverzitást növelő természetvédelmi és ökoturisztikai célú állattartás, pásztorhagyományok ápolása

Fő fejlesztési prioritás: Gazdaság fejlesztése


501,424

414,602

263,837

157,813

119,202

55

▪ Környezettudatos oktatás és nevelés segítése





▪ Egészséges életmódra való felkészítés és nevelés

▪ Vállalkozói készségfejlesztés

▪ Közösségépítés - térségi identitás erősítése

Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke fejlesztése


99,788

99,788

99,788

299,362

56

▪ Helyi értékek kutatása, gyűjtése és publikálása





▪ Hagyományőrző létesítmények kialakításának támogatása

▪ Természet- és környezetvédelmi beruházások támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökség megőrzése


79,829

63,125

434,317

57

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

58Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

11%

9%

26%

7%

8%

15%

8%

0%

13%

3%

23%

34%

14%

4%

7%

4%

2%

0%

10%

1%

29%

43%

14%

0%

0%

0%

0%

0%

14%

0%

26%

0%

0%

9%

0%

0%

48%

17%

0%

0%

33%

0%

0%

8%

0%

0%

50%

8%

0%

0%

59

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

▪ „A termelés diverzifikációját segítené elő a bio- és ökogazdálkodási módszerek, termelési eljárások elterjesztése a kistérség mikrovállalkozói körében. Beleértve új és hagyományos módszerek terjesztését. Törekedni kell, hogy a térségben a mezőgazdaság által művelt területek minél nagyobb részén ökogazdálkodást folytassanak. A feldolgozottsági fok növelésének eszköze lehet biozöldség- és gyümölcsszárító üzemek létrehozása, az ezekhez kapcsolódó üzemkorszerűsítés, gépbeszerzés. A térség specialitása lehet egy öko-ipari park kialakítása. Lehetséges helyszínek: Tiszacsege, Hortobágy. Kulcsfontosságú a feldolgozóüzemekben az ökológiai minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók számára.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „Növekszik az ökogazdálkodással művelt területek aránya a térségben (10-15%). A biogazdálkodás fejlesztésével diverzifikálódik a térség gazdaságának szerkezete, várhatóan (5-10%-kal) nő a biogazdálkodással foglalkozó vállalkozók, termelők száma. Ugyanakkor az általuk termelt termékek - köszönhetően a minőségbiztosítási rendszereknek - versenyképesebbek lesznek a piacon. A mezőgazdasági és ipari fejlesztésekkel munkahelyek (20-30) jönnek létre, nő a foglalkoztatottság. Növekszik a települési önkormányzatok helyi adóbevétele.”

2

60




Szektor


▪ „A termelés diverzifikációját segítené elő a bio- és ökogazdálkodási módszerek, termelési eljárások elterjesztése a kistérségben működő mikrovállakozások körében. Beleértve új és hagyományos módszerek terjesztését. Törekedni kell, hogy a térségben a mezőgazdaság által művelt területek minél nagyobb részén ökogazdálkodást folytassanak. A feldolgozottsági fok növelésének eszköze lehet biozöldség- és gyümölcsszárító üzemek létrehozása, az ezekhez kapcsolódó üzemkorszerűsítés, gépbeszerzés. Kulcsfontosságú a feldolgozóüzemekben az ökológiai minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók számára.”


▪ „Növekszik az ökogazdálkodással művelt területek aránya a térségben (10-15%). A biogazdálkodás fejlesztésével diverzifikálódik a térség gazdaságának szerkezete, várhatóan (5-10%-kal) nő a biogazdálkodással foglalkozó vállalkozók, termelők száma. Ugyanakkor az általuk termelt termékek - köszönhetően a minőségbiztosítási rendszereknek - versenyképesebbek lesznek a piacon. A mezőgazdasági és ipari fejlesztésekkel munkahelyek (20-30) jönnek létre, nő a foglalkoztatottság. Növekszik a települési önkormányzatok helyi adóbevétele.”

61



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


3▪ „A vendégfogadóhelyek fejlesztése

infrastruktúra, szolgáltatások bővítése (aktív turizmushoz kapcsolódó eszközfejlesztés támogatása). A tematikus turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (horgász-, vadász-, lovas-, öko-, kerékpárturizmus) létrehozásának támogatása elősegítése. Az ezen tevékenységhez kapcsolódó szálláshelyek működését szolgáló berendezési tárgyak, telekhatáron belüli infrastrukturális és rekreációs fejlesztések.”


▪ „A térség egész területén fejlett, sűrű szövetű lesz a turisztikai háttérágazat, így a fogadókészség jelentősen növekedni fog, ugyanakkor a belső egyenlőtlenségek is csökkennek. Szálláshelyek (50-100) jönnek létre a turizmus által eddig csak kevéssé érintett településeken is. A gazdasági következmény a turisták számának 5-10%os növekedése, fajlagos tartózkodási idejük 10-20%os meghosszabbodása és fajlagos költésük megnövekedése lesz. Áttételesen növekednek a helyben képződött jövedelmek, illetve az önkormányzatok adóbevételei.”


4▪ „A helyi piacra termelő, a térségre jellemző

élelmiszeripari termékeket előállító vállalkozások technológiai- és eszközfejlesztése, az elvárt minőségi sztenderdek megszerzése, megfelelő telephelyek kialakítása. Kedvezményezettek lehetnek azok a helyi mikrovállalkozások (az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók), amelyek telephelyükön építési tevékenységet terveznek, kisléptékű infrastruktúrafejlesztést hajtanak végre, illetve gépbeszerzést szeretnének lebonyolítani.”

▪ „Növekszik a térségre jellemző termékeket gyártó vállalkozások száma, bővül a helyi piaci részesedésük, amivel nő a jövedelmezőségük. Nem utolsó sorban javul a térség lakosságának életminősége az egészséges termékek fogyasztásával.”

62



Szektor



63



Szektor



5▪ „A helyi piacra termelő, a térségre jellemző

élelmiszeripari termékeket előállító vállalkozások technológiai- és eszközfejlesztése, az elvárt minőségi sztenderdek megszerzése, megfelelő telephelyek kialakítása. Kedvezményezettek lehetnek azok a helyi mikroállalkozások (az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók), amelyek telephelyükön építési tevékenységet terveznek, kisléptékű infrastruktúrafejlesztést hajtanak végre, illetve gépbeszerzést szeretnének lebonyolítani.”


▪ „Növekszik a térségre jellemző termékeket gyártó vállalkozások száma, bővül a helyi piaci részesedésük, amivel nő a jövedelmezőségük.

▪ Nem utolsó sorban javul a térség lakosságának életminősége az egészséges termékek fogyasztásával.”

▪ „Egyéb tevékenység”6▪ „A térségre jellemző hagyományos termék

egységes minőségi és formai rendszer szerinti készítésének és terjesztésének támogatása, amik a térségen kívülre kerülve, illetve a térségen belül használatba kerülnek és hortobágyi, Tisza menti hangulatot sugároznak, növelik az épített örökség jellegzetességét, illetve emléktárgyként jelképezik a területet (tehát egy védjegy rendszer kialakítása egy szervezet által). Másrészt az ezen védjegy alatt készítendő kerámiából és más természetes anyagokból készült kézműves-termékek, részben a természetes alapanyagokból álló tartós élelmiszerek előállításának támogatása. Ehhez a termékek előállítását segítő műhelyek korszerűsítése mellett, a minőségi szabványoknak való megfelelés megteremtése és az eszközbeszerzés is támogatandó tevékenység.”

▪ „A térség fokozatosan fejlődő, bőséges kínálata, termékei egységes formai megjelenésének hatására 15-20%-kal növekszik a térségbe látogatók által vásárolt emléktárgyak és 10%-kal az itt eltöltött éjszakák száma. 20-30 új munkahely is teremthető az intézkedéssel. Az egységes Hortobágy márkához való igazodás miatti technológiai fejlesztések következtében pedig az nő a vállalkozások jövedelmezősége is.”

64




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

65



▪ „Egyéb szolgáltatás”


7▪ „A turisták számára a térség településeinek

különböző turisztikai termékeit, szálláshelyeket, utazási lehetőségeket egységes csomagban kínálni. Ezt elősegítő minőségi és komplex agro- és ökoturisztukai szolgáltatások kiépítése, egységesítése és a szolgáltatások marketingje.”


▪ „A turisták fajlagos itt tartózkodása és az egy főre jutó költések nagysága a projektek megvalósulását követő évben 5-10 %-kal megnő. A turizmusban dolgozó vállalkozások forgalma kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá válik, növekednek árbevételeik, 5%-kal nő a turisztikához kötődő munkahelyek száma. A térség egésze egységes identitással rendelkező desztinációként jelentkezik a hazai és nemzetközi turisztikai térségek között, így versenyképessége jelentősen javul hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.”

Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”8▪ „Mikrovállakozások indulásának és

fejlesztésének elősegítése, a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a mezőgazdaságon kívül végzett tevékenységekre (eszközökbeszerzés, a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, -korszerűsítés, épületgépészet, -kialakítás, -felújítás, -korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése).”

▪ „Várhatóan új mikrovállalkozások (25-30 db) jönnek létre a térségben,az önfoglalkoztatás növekedésén keresztül nő a térségben a foglalkoztatás szintje.A mikrovállalkozások egy része képes lesz 1-2 dolgozót is foglalkoztatni.A kis méretű helyi vállalkozások képesek lesznek a helyi erőforrásokra épülő fejlesztésekre,a helyi termékeket a piacon eladni.A támogatni tervezett mikrovállalkozások száma 25-30 db.Az ezer főre jutó vállalkozások száma a térségben (db) növekedni fog,minek köszönhetően nő a létrehozott vagy megtartott munkahelyek száma.”

66



Szektor



67



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


9▪ „Tematikus túraútvonalak kiépítése,

kialakítása. Az útvonalak egyes megállóit képező helyszínek fejlesztése, a hortobágyi települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, halgazdálkodási adottságaira, kulturális és gasztronómiai örökségére, tájházakra, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése és a marketing javítása.”


▪ „Olyan, komplex turisztikai termékek kialakulása, amelyek hosszabb ideig képesek a térségben tartani a turistákat.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”10▪ „Mikrovállakozások indulásának és

fejlesztésének elősegítése, a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a mezőgazdaságon kívül végzett tevékenységekre (eszközökbeszerzés, a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, -korszerűsítés, épületgépészet, -kialakítás, -felújítás, -korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése).”

▪ „Várhatóan új mikrovállalkozások (25-30 db) jönnek létre a térségben,az önfoglalkoztatás növekedésén keresztül nő a térségben a foglalkoztatás szintje.A mikrovállalkozások egy része képes lesz 1-2 dolgozót is foglalkoztatni.A kis méretű helyi vállalkozások képesek lesznek a helyi erőforrásokra épülő fejlesztésekre,a helyi termékeket a piacon eladni.A támogatni tervezett mikrovállalkozások száma 25-30 db.Az ezer főre jutó vállalkozások száma a térségben (db) növekedni fog,minek köszönhetően nő a létrehozott vagy megtartott munkahelyek száma.”

68



Szektor



69

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






70

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Legalább helyi védettséggel rendelkező,

szabadon álló épület külső és belső felújításának és korszerűsítésének, legalább helyi védettség alatt álló építmény bemutathatóvá tételének támogatása. Legalább helyi védettség alatt álló településszerkezeti egységek, épületek (minimum három elemből álló egység) külső felújítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség valamennyi településén felújított, rendezett településkép a centrumban. Az országos és helyi védettséget élvező épületek megújulnak. Áttételesen javulnak a lakókörülmények és erősödik a helyi identitás.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

71




2▪ „A közösséget teljesen átfogó integrált térségi

marketing és desztinációmenedzsment szervezet felállítása, hiszen a közös koordinációt egy TDM szervezet bonyolíthatja le legkönnyebben.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség fokozatosan fejlődő, bőséges kínálata, terméke, szolgáltatása és programja egységes megjelenésének (weboldal, kiadvány) hatására 15%-kal növekszik a térségbe látogatók és 10%-kal az eltöltött éjszakák száma. 2-3 új munkahely teremthető az intézkedéssel. A térségben élők számára ismertté válnak a szolgáltatások, programok, így növekszik ezek látogatása és igénybe vétele, ezzel együtt a lakosok és fiatalok helyben maradása is.Növekszik a települések hagyományos hangulata, ami potenciálisan mintegy 30%-kal növelheti a látogatók számát.”


▪ „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások”

Fejlesztési téma

72




3▪ „A közösséget teljesen átfogó integrált honlap,

kiadványhoz szükséges eszközök és szolgáltatások kialakításának támogatása, amely felhasználóbarát módon, csoportosítva megjeleníti az összes térségben működő hortobágyi, Tisza menti (térségi) jellegzetességet felvállaló turisztikai céget, szolgáltatást, terméket, bemutatóhelyet, látnivalót, programot, rendezvényt és szakértőt.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség fokozatosan fejlődő, bőséges kínálata, terméke, szolgáltatása és programja egységes megjelenésének (weboldal, kiadvány) hatására 15%-kal növekszik a térségbe látogatók és 10%-kal az eltöltött éjszakák száma. 2-3 új munkahely teremthető az intézkedéssel. A térségben élők számára ismertté válnak a szolgáltatások, programok, így növekszik ezek látogatása és igénybe vétele, ezzel együtt a lakosok és fiatalok helyben maradása is.Növekszik a települések hagyományos hangulata, ami potenciálisan mintegy 30%-kal növelheti a látogatók számát.”


▪ „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások”

Fejlesztési téma

73




4▪ „Igényes élettér kialakítása (parkok

rendezése, játszóterek kialakítása), valamint a környezet és megjelenés javítása, az alapvető szolgáltatásokhoz hozzáférés elérhetőségének javításával. A szolgáltatások bővítése mellett a térség népességmegtartó erejének visszaállításában meghatározó lehet a közösségi terek (a kulturális-szabadidős terek) fejlesztése a külterületi településrészeken is. A kisléptékű, telekhatáron belüli infrastrukturális fejlesztések lehetővé válna a hátrányos helyzetű rétegek számára is a rendezett lakókörnyezet megteremtése által a szocializáció megkönnyítése.”

Megoldási javaslat

▪ „Az intézkedés keretében szolgáltató teret kialakító települések száma megnő a térségben. A vidéki települések szolgáltatásokkal való ellátottságának javulása, hosszú távon az életminőség javulása.”



Fejlesztési téma

74




5▪ „Közös, vándor - rendezvények, konferenciák

szervezésének támogatása. A szférák (vállalkozói, állami, civil) közötti kapcsolatok erősítésének támogatása, Koordinációs tevékenység támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Térségi civil szervezetek megerősödése, a közösségi tudatra kifejtett hatásuk erősödik.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Kultúra”

75




6▪ „Egészségügyi szolgáltatások iránti igény

növelése, elérhetőségének javítása.▪ Személyes érintettséget feltáró programok

támogatása, megelőzési kampányok szervezése.

▪ Sport, és szabadidős tevékenység, mint az egészség megőrzés hatékony eszközének támogatása, terápiás jellegű testedzés hozzájutásának támogatása.

▪ Szociális, mentális szolgáltatások, programok létrehozásának, hozzájutásának segítése.”

Megoldási javaslat

▪ „Az egészséges életmód elérhetőségének javításával a térség megtartó ereje, turisztikai fogadókészsége növekszik. A káros szenvedélyek visszaszorításával nő a munkaképesek aránya, javul a várható élettartalmuk.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

76




7▪ „Funkciót (pl.: kiállítási hely, túracélpont,

pihenőhely) találni ezeknek a környezeti elemeknek, épített környezeti részleteknek stb. Felelős és alkalmas tulajdonost, aki a hasznosítást kellőképpen képes megvalósítani. Az ehhez kapcsolódó védelem alatt nem álló közparkok kialakítása, pihenőhelyek, sétautak, a helyszínekhez, mint helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek felújítása és zöld felületek; látvány és használati térelemek kialakítása a területek kezelőinek és tulajdonosainak támogatása által.”

Megoldási javaslat

▪ „Gazdája és funkciója lesz a természetes és mesterséges tájelemeknek, növekszik a helyi erőforrások kihasználtsága, a helyi önkormányzat vagyona és a lakosság, illetve a turisták komfortérzete.”



Fejlesztési téma

77




8▪ „A hagyományok megőrzésére létre kell hozni

olyan létesítményeket, amelyek biztosítják a tradíciók fennmaradását, a generációk közti átadását. A létesítményekben folyó tevékenységek a turizmusnak is fontos új vonzerejét jelenthetik. Az említett intézményeket országos vagy helyi védettséget élvező épületekben kell elhelyezni.”

Megoldási javaslat

▪ „A felépülő hagyományőrző intézmények eredményeképpen munkahelyek teremtődnek (helyszínenként 5-8), közvetve pedig emelkedik a turistaérkezések száma, nő az ágazat jövedelemtermelő képessége. A megőrzött tradíciók és az ezen keresztül erősödő helyi identitás nem számszerűsíthető, de felbecsülhetetlenül fontos fejlődési következmény.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

78




9▪ „Vállalkozói alapismeretek (informatikai,

idegen nyelvi), és aktuális ismeretekhez kapcsolódó rendezvények, tanfolyamok támogatása. A szakmai szervezetek (kamarák) és az oktatási intézmények támogatásával.”

Megoldási javaslat

▪ „Eredményes vállalkozások jönnek létre, és a szolgáltatások minősége javul. A munkanélküliek száma csökken.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

79




▪ „Egészségügyi szolgáltatások iránti igény növelése, elérhetőségének javítása.

▪ Személyes érintettséget feltáró programok támogatása, megelőzési kampányok szervezése.

▪ Sport, és szabadidős tevékenység, mint az egészség megőrzés hatékony eszközének támogatása, terápiás jellegű testedzés hozzájutásának támogatása.

▪ Szociális, mentális szolgáltatások, programok létrehozásának, hozzájutásának segítése.”

Megoldási javaslat

▪ „Az egészséges életmód elérhetőségének javításával a térség megtartó ereje, turisztikai fogadókészsége növekszik. A káros szenvedélyek visszaszorításával nő a munkaképesek aránya, javul a várható élettartalmuk.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

10

80

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






81Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/52 Kód: ÉA-56-GF-A-07 Sorszám: 2396

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A tájegység adottságainak megfelelő turisztikai termékfejlesztésIntézkedés: Turisztikai fogadókészség javításaSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség turisztikai adottságai eszményiek, az adottságok közül számos termékfejlesztésen keresztül már kedvelt turisztikai árucikké vált. Ugyanakkor a jelentősebb turisztikai vonzerők szétszórtan helyezkednek el a térségben. Sajnos még a kiépített termékek egy része sem rendelkezik elegendő kapacitású és jó minőségű háttérágazattal (elérhetőség, szálláshelyek, vendéglátóhelyek stb.) Több településen van tájház, közösségi tér, és vendégfogadóhelyek, másutt viszont az adottságok ellenére ezek hiányoznak.

Probléma/ lehetőség

▪ A kisebb településeken nincsenek turisztikai attrakciók, a település külső képe kívánni valót hagy maga után. A természeti értékek bemutathatósága eltérő (kevés tájház, múzeum,látogatható nyitott műhely,7 db Balmazújvároson és Hortobágyon),a turisták tájékoztatását segítő táblarendszer hiányzik.A helyek látogatóinak száma alacsony (2006-ban 17 ezer, de 90% Hortobágyon.A helyek színvonala változó,bővítésük fontos.

Megoldási javaslat

▪ A vendégfogadóhelyek fejlesztése infrastruktúra, szolgáltatások bővítése (aktív turizmushoz kapcsolódó eszközfejlesztés támogatása). A tematikus turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (horgász-, vadász-, lovas-, öko-, kerékpárturizmus) létrehozásának támogatása elősegítése. Az ezen tevékenységhez kapcsolódó szálláshelyek működését szolgáló berendezési tárgyak, telekhatáron belüli infrastrukturális és rekreációs fejlesztések.

▪ A térség egész területén fejlett, sűrű szövetű lesz a turisztikai háttérágazat, így a fogadókészség jelentősen növekedni fog, ugyanakkor a belső egyenlőtlenségek is csökkennek. Szálláshelyek (50-100) jönnek létre a turizmus által eddig csak kevéssé érintett településeken is. A gazdasági következmény a turisták számának 5-10%os növekedése, fajlagos tartózkodási idejük 10-20%os meghosszabbodása és fajlagos költésük megnövekedése lesz. Áttételesen növekednek a helyben képződött jövedelmek, illetve az önkormányzatok adóbevételei.



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 100000 EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 378752 EUR

600000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

100%

50%

100%

100%

50%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 8000 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 12 db

▪ Balmazújváros, Egyek, Folyás, Hortobágy, Nádudvar, Tiszacsege, Tiszagyulaháza, Újszentmargita, Újtikos

▪ ÚMVP, de nem LEADER

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslatHátrányos helyzet



Megoldási javaslatok 2/52 Kód: ÉA-56-SzF-B-03 Sorszám: 2402


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A tájegység adottságainak megfelelő turisztikai termékfejlesztésIntézkedés: Turisztikai fogadókészség javításaSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A számos potenciális turisztikai vonzerő létezik a térségben szétszórva, melyek kiaknázásában az elérhetőségnek kulcsszerepe van.


▪ A települések között a térségben nagyok a távolságok, az utak – főként az alacsonyabb rendűek – sokszor rossz minőségűek (pld. Nádudvar körzete). Hiányoznak a biztonságos, jó minőségű kerékpárutak.

Megoldási javaslat

▪ A hiányzó utak/kerékpárutak kiépítése, a rossz minőségű utak burkolatának felújítása.

▪ Megfelelően elérhető turisztikai vonzerők, gyorsabb megközelíthetőség.




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR




▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



85%

0%

0%

0%

0%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR


▪ Balmazújváros, Egyek, Folyás, Görbeháza, Hortobágy, Nádudvar, Polgár, Tiszacsege, Tiszagyulaháza, Újszentmargita, Újtikos

▪ Nem ÚMVP


▪ EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A tájegység adottságainak megfelelő turisztikai termékfejlesztésIntézkedés: Turisztikai fogadókészség javításaSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség turisztikai adottságai eszményiek, az adottságok közül számos termékfejlesztésen keresztül már kedvelt turisztikai árucikké vált. Ugyanakkor a jelentősebb turisztikai vonzerők szétszórtan helyezkednek el a térségben. Sajnos még a kiépített termékek egy része sem rendelkezik elegendő kapacitású és jó minőségű háttérágazattal (elérhetőség, szálláshelyek, vendéglátóhelyek stb.) Több településen van tájház, közösségi tér, és vendégfogadóhelyek, másutt viszont az adottságok ellenére ezek hiányoznak.


▪ A kisebb településeken nincsenek turisztikai attrakciók, a település külső képe kívánni valót hagy maga után. A természeti értékek bemutathatósága eltérő,a turisták tájékoztatását segítő táblarendszer hiányzik.A helyek látogatóinak száma alacsony (2006-ban 17 ezer, de 90% Hortobágyon.A helyek színvonala változó,bővítésük fontos.

Megoldási javaslat

▪ A vendégfogadóhelyek fejlesztése infrastruktúra, szolgáltatások bővítése (aktív turizmushoz kapcsolódó eszközfejlesztés támogatása). A tematikus turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (horgász-, vadász-, lovas-, öko-, kerékpárturizmus) létrehozásának támogatása elősegítése. Az ezen tevékenységhez kapcsolódó szálláshelyek működését szolgáló berendezési tárgyak, telekhatáron belüli infrastrukturális és rekreációs fejlesztések.

▪ A térség egész területén fejlett, sűrű szövetű lesz a turisztikai háttérágazat, így a fogadókészség jelentősen növekedni fog, ugyanakkor a belső egyenlőtlenségek is csökkennek. Szálláshelyek (50-100) jönnek létre a turizmus által eddig csak kevéssé érintett településeken is. A gazdasági következmény a turisták számának 5-10%os növekedése, fajlagos tartózkodási idejük 10-20%os meghosszabbodása és fajlagos költésük megnövekedése lesz. Áttételesen növekednek a helyben képződött jövedelmek, illetve az önkormányzatok adóbevételei.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

100%

100%

45%



▪ Görbeháza, Polgár




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 4/52 Kód: ÉA-56-GF-B-01 Sorszám: 2385


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A tájegység adottságainak megfelelő turisztikai termékfejlesztésIntézkedés: Turisztikai termékcsomagok kialakítása, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség valamennyi településén vannak (3-70 db/év) – eltérő jelentőségű (helyi, regionális, országos) – turisztikai rendezvények. A rendezvények közül ki kell emelni a népi hagyományokra, népművészetre épülő rendezvényeket, amelyek egyediséget kölcsönözhetnek a térségnek. Kiemelhető a Hortobágyhoz kötődő Hídivásár és Lovasnapok, amelyek évről évre jelentős számú látogatót vonzanak ide távolabbi térségekből is. Ezen kívül fontosak még az élő népi kismesterségek, képzőművészeti telepek és a népi gasztronómiai hagyományok is.


▪ Sok rendezvény meglátogatására lenne érdeklődés a környező térségek településeiből,de ezek szervezése nem rendszeres,a szervezettség hiánya miatt a látogatások esetlegesek.A programok szervezése sokszor nem folyamatos és az alkalomszerű rendezvények gátolják a jó minőségű vendégfogadást.A helyi rendezvények térségi szinten nincsenek összehangolva,éves szinten egy-egy időszakra koncentrálódnak.

Megoldási javaslat

▪ Ki kell alakítani egy térségi műsornaptárt, amelyben szereplő rendezvények előre lefixált helyen és időpontban kerüljenek megrendezésre, azoknak az eseményeknek kell prioritást adni, amelyek legalább térségi vonzáskörrel rendelkeznek.

▪ Növelni kell a nagyobb tömegeket vonzó, a hagyományteremtő, a (kiegészítő) programot jelentő rendezvények számát is. Szükséges, hogy a rendezvénynaptárban előre lefixált események a jelentőségüknek megfelelően támogatásokban részesüljenek.

▪ Fel kell kutatni és ki kell dolgozni a térségben lévő, eddig nem kellőképpen kihasznált kulturális értékek rendezvényeken keresztüli hasznosításának módjait.

▪ Az újabb rendezvények csökkenteni fogják a turizmus szezonalitását, ugyanakkor új célcsoportok megjelenését is eredményezik, végeredményben 3-5%-kal nő a turistaérkezések száma. Ez nem csak a rendezvényt szervezők, hanem a lakosság számára is gazdasági hasznot jelenthet, ugyanakkor javul a térség ismertsége. A térségben regisztrált vendégéjszakák számának kismértékű (1-3%-os) emelkedése, a rendezvényszervező vállalkozások forgalmának növekedése, illetve áttételesen az önkormányzatok bevételeinek növekedése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

90%

90%

50%



▪ Balmazújváros, Hortobágy, Nádudvar, Polgár, Tiszacsege

▪ Nem ÚMVP


▪ EAOP - 3. Prioritás - A turisztikai potenciál eTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség turisztikai adottságai sokszínűek, beleértve a természeti kincseket (Hortobágy, gyógyvizek, Tisza folyó, védett növények és állatok) és a társadalmi értékeket-szolgáltatásokat (épített környezet, népszokások, közösségi programok, kultúra, gasztronómia stb.).A régióban az alapvető turisztikai szolgáltatások számos településen (Balmazújváros, Hortobágy, Nádudvar, Tiszacsege stb.) megvannak, illetve észak-alföldi szinten a turisztikai kereslet szintje is jelentős.


▪ A turisztikai adottságok kihasználtsága nem megfelelő,a térségben a vendégéjszakák száma a jelentősebb turisztikai helyszíneken sem elég magas (1,3-1,9 éj/fő),így az egy főre jutó turista-költések nagysága is alacsony.A vendégek csak egy-egy vonzerőt látogatnak meg, így nem veszik elég intenzíven igénybe a turisztikai szolgáltatásokat.Érdeklődés van a terület megtekintésére de a szervezettség hiányában esetleges.

Megoldási javaslat

▪ A turisták számára a térség településeinek különböző turisztikai termékeit, szálláshelyeket, utazási lehetőségeket egységes csomagban kínálni. Ezt elősegítő minőségi és komplex agro- és ökoturisztukai szolgáltatások kiépítése, egységesítése és a szolgáltatások marketingje.

▪ A turisták fajlagos itt tartózkodása és az egy főre jutó költések nagysága a projektek megvalósulását követő évben 5-10 %-kal megnő. A turizmusban dolgozó vállalkozások forgalma kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá válik, növekednek árbevételeik, 5%-kal nő a turisztikához kötődő munkahelyek száma. A térség egésze egységes identitással rendelkező desztinációként jelentkezik a hazai és nemzetközi turisztikai térségek között, így versenyképessége jelentősen javul hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség turisztikai adottságai sokszínűek, beleértve a természeti kincseket (Hortobágy, gyógyvizek, Tisza folyó, védett növények és állatok) és a társadalmi értékeket-szolgáltatásokat (épített környezet, népszokások, közösségi programok, kultúra, gasztronómia stb.).A régióban az alapvető turisztikai szolgáltatások számos településen (Balmazújváros, Hortobágy, Nádudvar, Tiszacsege stb.) megvannak, illetve észak-alföldi szinten a turisztikai kereslet szintje is jelentős.


▪ A turisztikai adottságok kihasználtsága nem megfelelő,a térségben a vendégéjszakák száma a jelentősebb turisztikai helyszíneken sem elég magas (1,3-1,9 éj/fő),így az egy főre jutó turista-költések nagysága is alacsony.A vendégek csak egy-egy vonzerőt látogatnak meg, így nem veszik elég intenzíven igénybe a turisztikai szolgáltatásokat.Érdeklődés van a terület megtekintésére de a szervezettség hiányában esetleges.

Megoldási javaslat

▪ A turisták számára a térség településeinek különböző turisztikai termékeit, szálláshelyeket, utazási lehetőségeket egységes csomagban kínálni. Ezt elősegítő minőségi és komplex agro- és ökoturisztukai szolgáltatások kiépítése, egységesítése és a szolgáltatások marketingje.

▪ A turisták fajlagos itt tartózkodása és az egy főre jutó költések nagysága a projektek megvalósulását követő évben 5-10 %-kal megnő. A turizmusban dolgozó vállalkozások forgalma kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá válik, növekednek árbevételeik, 5%-kal nő a turisztikához kötődő munkahelyek száma. A térség egésze egységes identitással rendelkező desztinációként jelentkezik a hazai és nemzetközi turisztikai térségek között, így versenyképessége jelentősen javul hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

100%

100%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A tájegység adottságainak megfelelő turisztikai termékfejlesztésIntézkedés: Tematikus túraútvonalak kiépítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Számos olyan turisztikai potenciál van a településen, amely együttes termék-halmazként volna bemutatható.


▪ A térség nagyon kevés turisztikai vonzereje képes hosszabb időre idevonzani a turistákat, ugyanakkor lehetőség volna a hasonló adottságok egymás utáni bemutatására.

Megoldási javaslat

▪ Tematikus túraútvonalak kiépítése, kialakítása. Az útvonalak egyes megállóit képező helyszínek fejlesztése, a hortobágyi települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, halgazdálkodási adottságaira, kulturális és gasztronómiai örökségére, tájházakra, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése és a marketing javítása.

▪ Olyan, komplex turisztikai termékek kialakulása, amelyek hosszabb ideig képesek a térségben tartani a turistákat.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A tájegység adottságainak megfelelő turisztikai termékfejlesztésIntézkedés: Tematikus túraútvonalak kiépítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Számos olyan turisztikai potenciál van a településen, amely együttes termék-halmazként volna bemutatható.


▪ A térség nagyon kevés turisztikai vonzereje képes hosszabb időre idevonzani a turistákat, ugyanakkor lehetőség volna a hasonló adottságok egymás utáni bemutatására.

Megoldási javaslat

▪ Tematikus túraútvonalak kiépítése, kialakítása. Az útvonalak egyes megállóit képező helyszínek fejlesztése, a hortobágyi települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, halgazdálkodási adottságaira, kulturális és gasztronómiai örökségére, tájházakra, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése és a marketing javítása.

▪ Olyan, komplex turisztikai termékek kialakulása, amelyek hosszabb ideig képesek a térségben tartani a turistákat.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

100%

100%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 9/52 Kód: ÉA-56-SzF-A-21 Sorszám: 2445


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Rendezett településkép kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség bővelkedik kedvező természeti, turisztikai, épített környezeti adottságokban, így ezek kiaknázása mind a jövedelemforrás, mind a munkahelyteremtés alapjait képezhetik.A települések rendelkeznek olyan, a település képi megjelenésében jelentős szereppel bíró objektumokkal (templom, temető tájjellegű épület,park, piactér), településrészekkel melyek felújítása, korszerűsítése esetleg a betöltött funkció kiegészítése nemcsak a településkép javítását szolgálhatná, hanem a közösséghez tartozás érzését is erősíthetné.


▪ Az épített örökségek megőrzése, annak kulturális értéke, illetve a turizmusból származó anyagi haszon miatt is fontos.

Megoldási javaslat

▪ Legalább helyi védettséggel rendelkező, szabadon álló épület külső és belső felújításának és korszerűsítésének, legalább helyi védettség alatt álló építmény bemutathatóvá tételének támogatása. Legalább helyi védettség alatt álló településszerkezeti egységek, épületek (minimum három elemből álló egység) külső felújítása.

▪ A térség valamennyi településén felújított, rendezett településkép a centrumban. Az országos és helyi védettséget élvező épületek megújulnak. Áttételesen javulnak a lakókörülmények és erősödik a helyi identitás.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

70%



▪ Egyek, Folyás, Hortobágy, Tiszagyulaháza, Újszentmargita, Újtikos



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Rendezett településkép kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség bővelkedik kedvező természeti, turisztikai, épített környezeti adottságokban, így ezek kiaknázása mind a jövedelemforrás, mind a munkahelyteremtés alapjait képezhetik.A települések rendelkeznek olyan, a település képi megjelenésében jelentős szereppel bíró objektumokkal (templom, temető tájjellegű épület,park, piactér), településrészekkel melyek felújítása, korszerűsítése esetleg a betöltött funkció kiegészítése nemcsak a településkép javítását szolgálhatná, hanem a közösséghez tartozás érzését is erősíthetné.


▪ Az épített örökségek megőrzése, annak kulturális értéke, illetve a turizmusból származó anyagi haszon miatt is fontos.

Megoldási javaslat

▪ Legalább helyi védettséggel rendelkező, szabadon álló épület külső és belső felújításának és korszerűsítésének, legalább helyi védettség alatt álló építmény bemutathatóvá tételének támogatása. Legalább helyi védettség alatt álló településszerkezeti egységek, épületek (minimum három elemből álló egység) külső felújítása.

▪ A térség valamennyi településén felújított, rendezett településkép a centrumban. Az országos és helyi védettséget élvező épületek megújulnak. Áttételesen javulnak a lakókörülmények és erősödik a helyi identitás.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

70%



▪ Görbeháza




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Közösségi terek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség települései eltérő adottságokkal rendelkeznek: a kisebbek szolgáltatáshiányosak, hiányoznak bizonyos alapszolgáltatások, valamint a szocializációs és közösségi terek. Más települések esetében a szolgáltatások elérhetősége, koncentrált elhelyezése jelentkezik igényként. Integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek csak három településen léteznek (Polgár, Tiszacsege, Újszentmargita), de ezek is fejlesztésre szorulnak.


▪ A településeken tendencia a népességmegtartó erő csökkenése, az elvándorlás, a lakosság elöregedése. Ennek egyik oka a komfortérzet-javító szolgáltatások hiánya. A közösségek szétszóródtak, hiányzik az összefogás. A jobbítást kizárólag az önkormányzatoktól várják, az öntevékeny közösségek elszórtan találhatók a térségben.

Megoldási javaslat

▪ Igényes élettér kialakítása (parkok rendezése, játszóterek kialakítása), valamint a környezet és megjelenés javítása, az alapvető szolgáltatásokhoz hozzáférés elérhetőségének javításával. A szolgáltatások bővítése mellett a térség népességmegtartó erejének visszaállításában meghatározó lehet a közösségi terek (a kulturális-szabadidős terek) fejlesztése a külterületi településrészeken is. A kisléptékű, telekhatáron belüli infrastrukturális fejlesztések lehetővé válna a hátrányos helyzetű rétegek számára is a rendezett lakókörnyezet megteremtése által a szocializáció megkönnyítése.

▪ Az intézkedés keretében szolgáltató teret kialakító települések száma megnő a térségben. A vidéki települések szolgáltatásokkal való ellátottságának javulása, hosszú távon az életminőség javulása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Közösségi terek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség települései eltérő adottságokkal rendelkeznek: a kisebbek szolgáltatáshiányosak, hiányoznak bizonyos alapszolgáltatások, valamint a szocializációs és közösségi terek. Más települések esetében a szolgáltatások elérhetősége, koncentrált elhelyezése jelentkezik igényként. Integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek csak három településen léteznek (Polgár, Tiszacsege, Újszentmargita), de ezek is fejlesztésre szorulnak.


▪ A településeken tendencia a népességmegtartó erő csökkenése, az elvándorlás, a lakosság elöregedése. Ennek egyik oka a komfortérzet-javító szolgáltatások hiánya. A közösségek szétszóródtak, hiányzik az összefogás. A jobbítást kizárólag az önkormányzatoktól várják, az öntevékeny közösségek elszórtan találhatók a térségben.

Megoldási javaslat

▪ Igényes élettér kialakítása (parkok rendezése, játszóterek kialakítása), valamint a környezet és megjelenés javítása, az alapvető szolgáltatásokhoz hozzáférés elérhetőségének javításával. A szolgáltatások bővítése mellett a térség népességmegtartó erejének visszaállításában meghatározó lehet a közösségi terek (a kulturális-szabadidős terek) fejlesztése a külterületi településrészeken is. A kisléptékű, telekhatáron belüli infrastrukturális fejlesztések lehetővé válna a hátrányos helyzetű rétegek számára is a rendezett lakókörnyezet megteremtése által a szocializáció megkönnyítése.

▪ Az intézkedés keretében szolgáltató teret kialakító települések száma megnő a térségben. A vidéki települések szolgáltatásokkal való ellátottságának javulása, hosszú távon az életminőség javulása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

%



▪ Görbeháza




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Táji és épített elemek rehabilitációja és új (szolgáltatási) funkcióval való megtöltéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térségben számos, természetes táji (Egyek) és épített környezeti (Balmazújváros, Hortobágy) elem található, ezek egy része azonban elhagyatott, nem rendelkezik megfelelő funkcióval. Vannak olyan védendő elemek (elhagyott folyómedrek, kőkeresztek, külterületi épületek) amelyek hasznosíthatóak volnának a védettség megtartása mellett is.


▪ Mivel nem rendelkeznek megfelelő funkcióval, ezért a bennük rejlő értékek (piaci, eszmei stb.) nem kerülhetnek napvilágra. Mivel nincs funkciójuk, fennmaradásuk, fenntartásuk is nehézségekbe kerül. Ezen védendő elemek hasznosítása nem egyszerű, hiszen az épített és táji elemek hasznosítására volna igény, de nincs meg a megfelelő infrastruktúra, hogy ezeket a funkciókat elláthassák.

Megoldási javaslat

▪ Funkciót (pl.: kiállítási hely, túracélpont, pihenőhely) találni ezeknek a környezeti elemeknek, épített környezeti részleteknek stb. Felelős és alkalmas tulajdonost, aki a hasznosítást kellőképpen képes megvalósítani. Az ehhez kapcsolódó védelem alatt nem álló közparkok kialakítása, pihenőhelyek, sétautak, a helyszínekhez, mint helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek felújítása és zöld felületek; látvány és használati térelemek kialakítása a területek kezelőinek és tulajdonosainak támogatása által.

▪ Gazdája és funkciója lesz a természetes és mesterséges tájelemeknek, növekszik a helyi erőforrások kihasználtsága, a helyi önkormányzat vagyona és a lakosság, illetve a turisták komfortérzete.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

70%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Táji és épített elemek rehabilitációja és új (szolgáltatási) funkcióval való megtöltéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térségben számos, természetes táji (Egyek) és épített környezeti (Balmazújváros, Hortobágy) elem található, ezek egy része azonban elhagyatott, nem rendelkezik megfelelő funkcióval. Vannak olyan védendő elemek (elhagyott folyómedrek, kőkeresztek, külterületi épületek) amelyek hasznosíthatóak volnának a védettség megtartása mellett is.


▪ Mivel nem rendelkeznek megfelelő funkcióval, ezért a bennük rejlő értékek (piaci, eszmei stb.) nem kerülhetnek napvilágra. Mivel nincs funkciójuk, fennmaradásuk, fenntartásuk is nehézségekbe kerül. Ezen védendő elemek hasznosítása nem egyszerű, hiszen az épített és táji elemek hasznosítására volna igény, de nincs meg a megfelelő infrastruktúra, hogy ezeket a funkciókat elláthassák.

Megoldási javaslat

▪ Funkciót (pl.: kiállítási hely, túracélpont, pihenőhely) találni ezeknek a környezeti elemeknek, épített környezeti részleteknek stb. Felelős és alkalmas tulajdonost, aki a hasznosítást kellőképpen képes megvalósítani. Az ehhez kapcsolódó védelem alatt nem álló közparkok kialakítása, pihenőhelyek, sétautak, a helyszínekhez, mint helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek felújítása és zöld felületek; látvány és használati térelemek kialakítása a területek kezelőinek és tulajdonosainak támogatása által.

▪ Gazdája és funkciója lesz a természetes és mesterséges tájelemeknek, növekszik a helyi erőforrások kihasználtsága, a helyi önkormányzat vagyona és a lakosság, illetve a turisták komfortérzete.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

70%



▪ Görbeháza




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 15/52 Kód: ÉA-56-GF-2-03 Sorszám: 2455


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alternatív energia felhasználásának támogatása, népszerűsítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség bizonyos településein (pl.: Balmazújváros, Hortobágy) találhatók állattartó üzemek. A térség bizonyos településeihez kötötten (pl.: Egyek, Nádudvar) vannak területek, amelyek alkalmasak repce vagy kukorica termesztésére, a növényi olaj bioenergetikai felhasználásának. Vannak ugyanakkor nagy kiterjedésű nádasok (pl.: Hortobágy, Nádudvar), amelyek ugyancsak alkalmasak biomassza típusú energia előállítására.A termálvíz a térségben több településen jelen van (pld. Balmazújváros, Nádudvar, Tiszacsege).


▪ Bizonyos állattartó üzemek melléktermékei (pl.: hígtrágya) alkalmasak biogáz előállítására.A térségben vannak üzemek (pl.: KITE, NAGISZ), amelyek képesek lennének növényi olaj felhasználására, de nem áll rendelkezésre megfelelő technológia.A térség önkormányzatainak a fosszilis alapú energiával való fűtése jelentős költségeket emészt fel, ami kiváltható volna helyben előállított energiával (biomassza, termálvíz).

Megoldási javaslat

▪ A biogázt előállító és hőenergiává alakító üzemek létesítésének támogatása, a (pl.: Balmazújváros, Hortobágy) települések vállalkozásainak bevonásával.Növényi olajok sajtolására, és azok felhasználására alkalmas technológia beszerzésének támogatása, a (pl.: Nádudvar, Egyek) települések termelő és felhasználó vállalkozásainak bevonásával.A nád és a termélvíz energetikai felhasználásához szükséges technológiák beszerzésének támogatása, a (pl.: Tiszacsege, Nádudvar, Balmazújváros) települések termelő és felhasználó vállalkozásainak, önkormányzatainak bevonásával.

▪ A térség mezőgazdasági termelői alternatív energianövényeket termesztenek egyre nagyobb területen, ezzel nőnek bevételeik.

▪ A veszélyes hulladéknak számító állati trágyából értékes biogázt állítanak elő.▪ Az önkormányzati energia-kiadások csökkennek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



65%

65%

65%

65%

65%




▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alternatív energia felhasználásának támogatása, népszerűsítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség bizonyos településein (pl.: Balmazújváros, Hortobágy) találhatók állattartó üzemek. A térség bizonyos településeihez kötötten (pl.: Egyek, Nádudvar) vannak területek, amelyek alkalmasak repce vagy kukorica termesztésére, a növényi olaj bioenergetikai felhasználásának. Vannak ugyanakkor nagy kiterjedésű nádasok (pl.: Hortobágy, Nádudvar), amelyek ugyancsak alkalmasak biomassza típusú energia előállítására.A termálvíz a térségben több településen jelen van (pld. Balmazújváros, Nádudvar, Tiszacsege).


▪ Bizonyos állattartó üzemek melléktermékei (pl.: hígtrágya) alkalmasak biogáz előállítására.A térségben vannak üzemek (pl.: KITE, NAGISZ), amelyek képesek lennének növényi olaj felhasználására, de nem áll rendelkezésre megfelelő technológia.A térség önkormányzatainak a fosszilis alapú energiával való fűtése jelentős költségeket emészt fel, ami kiváltható volna helyben előállított energiával (biomassza, termálvíz).

Megoldási javaslat

▪ A biogázt előállító és hőenergiává alakító üzemek létesítésének támogatása, a (pl.: Balmazújváros, Hortobágy) települések vállalkozásainak bevonásával.Növényi olajok sajtolására, és azok felhasználására alkalmas technológia beszerzésének támogatása, a (pl.: Nádudvar, Egyek) települések termelő és felhasználó vállalkozásainak bevonásával.A nád és a termélvíz energetikai felhasználásához szükséges technológiák beszerzésének támogatása, a (pl.: Tiszacsege, Nádudvar, Balmazújváros) települések termelő és felhasználó vállalkozásainak, önkormányzatainak bevonásával.

▪ A térség mezőgazdasági termelői alternatív energianövényeket termesztenek egyre nagyobb területen, ezzel nőnek bevételeik.

▪ A veszélyes hulladéknak számító állati trágyából értékes biogázt állítanak elő.▪ Az önkormányzati energia-kiadások csökkennek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

60%

60%

60%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi együttműködésIntézkedés: Egységes térségmarketing kidolgozása, fejlesztése - Hortobágy márkaképzésSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Magyarországról Budapest után valószínűleg a Hortobágy neve a legismertebb a világon. A Hortobágy és a Tisza mente fejlődéstörténetéből és történelméből adódóan magában hordoz egy romantikus hangulatot, jellegzetes termékeket. A térségben működnek hortobágyi hagyományokat bemutató és tovább vivő turisztikával, hagyományőrzéssel, kézművességgel, biogazdálkodással, stb. foglalkozó társaságok, valamint léteznek természeti és kulturális értékeket bemutató helyszínek. Szinte minden településen készülnek a helyi életmódot jellemző termékek.


▪ A termékek kínálata megjelenik a piacon, nincs azonban térségi szintű megjelenítés,illetve formaképzés,mely termelők/kézművesek számára a meglévő stílusok egységes formákba öntését tenné lehetővé.A települések ajándékpiacán hiányzik markáns a „hortobágyi hangulat”,a többi alföldi térségtől való megkülönböztetést tenné lehetővé.Mindezek csökkentik a turisták, valamint a helyi és a kistérségen kívüli befektetők számát.

Megoldási javaslat

▪ A térségre jellemző hagyományos termék egységes minőségi és formai rendszer szerinti készítésének és terjesztésének támogatása, amik a térségen kívülre kerülve, illetve a térségen belül használatba kerülnek és hortobágyi, Tisza menti hangulatot sugároznak, növelik az épített örökség jellegzetességét, illetve emléktárgyként jelképezik a területet (tehát egy védjegy rendszer kialakítása egy szervezet által). Másrészt az ezen védjegy alatt készítendő kerámiából és más természetes anyagokból készült kézműves-termékek, részben a természetes alapanyagokból álló tartós élelmiszerek előállításának támogatása. Ehhez a termékek előállítását segítő műhelyek korszerűsítése mellett, a minőségi szabványoknak való megfelelés megteremtése és az eszközbeszerzés is támogatandó tevékenység.

▪ A térség fokozatosan fejlődő, bőséges kínálata, termékei egységes formai megjelenésének hatására 15-20%-kal növekszik a térségbe látogatók által vásárolt emléktárgyak és 10%-kal az itt eltöltött éjszakák száma. 20-30 új munkahely is teremthető az intézkedéssel. Az egységes Hortobágy márkához való igazodás miatti technológiai fejlesztések következtében pedig az nő a vállalkozások jövedelmezősége is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%




▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 18/52 Kód: ÉA-56-SzF-1-03 Sorszám: 2577


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi együttműködésIntézkedés: Egységes térségmarketing kidolgozása, fejlesztése - Hortobágy márkaképzésSzektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ Magyarországról Budapest után valószínűleg a Hortobágy neve a legismertebb a világon. A Hortobágy és a Tisza mente magában hordoz egy romantikus hangulatot (puszták,rónák,gémeskutak,pásztorok,gulyák,nyájak,ménesek,kanyargós Tisza). A térség településeinek egy-egy részében megmaradt az ősi építkezés hagyománya, a hortobágyi hangulat.A térségben működnek hortobágyi és tiszamenti hagyományokat bemutató társaságok,valamint léteznek természeti és kulturális értékeket bemutató helyszínek.Szinte minden településen szerveznek hagyományos rendezvényeket


▪ Nincs térségi szintű megjelenítése a rendezvényeknek,ahol minden együtt megtalálható,s kezeli a programokat,látnivalókat,szolgáltatásokat és termékeket,- egységes (térségi) megjelenítéssel.A településeken hiányzik a hortobágyi és Tisza menti hangulat,a többi alföldi településtől való megkülönböztetés és a hagyományos építkezések ápolása.

Megoldási javaslat

▪ A közösséget teljesen átfogó integrált honlap, kiadványhoz szükséges eszközök és szolgáltatások kialakításának támogatása, amely felhasználóbarát módon, csoportosítva megjeleníti az összes térségben működő hortobágyi, Tisza menti (térségi) jellegzetességet felvállaló turisztikai céget, szolgáltatást, terméket, bemutatóhelyet, látnivalót, programot, rendezvényt és szakértőt.

▪ A térség fokozatosan fejlődő, bőséges kínálata, terméke, szolgáltatása és programja egységes megjelenésének (weboldal, kiadvány) hatására 15%-kal növekszik a térségbe látogatók és 10%-kal az eltöltött éjszakák száma. 2-3 új munkahely teremthető az intézkedéssel. A térségben élők számára ismertté válnak a szolgáltatások, programok, így növekszik ezek látogatása és igénybe vétele, ezzel együtt a lakosok és fiatalok helyben maradása is.Növekszik a települések hagyományos hangulata, ami potenciálisan mintegy 30%-kal növelheti a látogatók számát.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Magyarországról Budapest után valószínűleg a Hortobágy neve a legismertebb a világon. A Hortobágy és a Tisza mente magában hordoz egy romantikus hangulatot (puszták,rónák,gémeskutak,pásztorok,gulyák,nyájak,ménesek,kanyargós Tisza). A térség településeinek egy-egy részében megmaradt az ősi építkezés hagyománya, a hortobágyi hangulat.A térségben működnek hortobágyi hagyományokat bemutató és továbbvivő társaságok,valamint léteznek természeti és kulturális értékeket bemutató helyszínek.Szinte minden településen szerveznek hagyományos rendezvényeket


▪ Nincs térségi szintű megjelenítése a rendezvényeknek,ahol minden együtt megtalálható,s kezeli a programokat,látnivalókat,szolgáltatásokat és termékeket,- egységes (térségi) megjelenítéssel.A településeken hiányzik a hortobágyi és Tisza menti hangulat,a többi alföldi településtől való megkülönböztetés és a hagyományos építkezések ápolása.

Megoldási javaslat

▪ A közösséget teljesen átfogó integrált térségi marketing és desztinációmenedzsment szervezet felállítása, hiszen a közös koordinációt egy TDM szervezet bonyolíthatja le legkönnyebben.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

90%

90%

60%




▪ Nem ÚMVP


▪ EAOP - 3. Prioritás - A turisztikai potenciál eTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi együttműködésIntézkedés: Egységes térségmarketing kidolgozása, fejlesztése - Hortobágy márkaképzésSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Magyarországról Budapest után valószínűleg a Hortobágy neve a legismertebb a világon. A Hortobágy és a Tisza mente fejlődéstörténetéből és történelméből adódóan magában hordoz egy romantikus hangulatot, jellegzetes termékeket. A térségben működnek hortobágyi hagyományokat bemutató és tovább vivő turisztikával, hagyományőrzéssel, kézművességgel, biogazdálkodással, stb. foglalkozó társaságok, valamint léteznek természeti és kulturális értékeket bemutató helyszínek. Szinte minden településen készülnek a helyi életmódot jellemző termékek.


▪ A termékek kínálata megjelenik a piacon, nincs azonban térségi szintű megjelenítés,illetve formaképzés,mely termelők/kézművesek számára a meglévő stílusok egységes formákba öntését tenné lehetővé.A települések ajándékpiacán hiányzik markáns a „hortobágyi hangulat”,a többi alföldi térségtől való megkülönböztetést tenné lehetővé.Mindezek csökkentik a turisták, valamint a helyi és a kistérségen kívüli befektetők számát.

Megoldási javaslat

▪ A térségre jellemző hagyományos termék egységes minőségi és formai rendszer szerinti készítésének és terjesztésének támogatása, amik a térségen kívülre kerülve, illetve a térségen belül használatba kerülnek és hortobágyi, Tisza menti hangulatot sugároznak, növelik az épített örökség jellegzetességét, illetve emléktárgyként jelképezik a területet (tehát egy védjegy rendszer kialakítása egy szervezet által). Másrészt az ezen védjegy alatt készítendő kerámiából és más természetes anyagokból készült kézműves-termékek, részben a természetes alapanyagokból álló tartós élelmiszerek előállításának támogatása. Ehhez a termékek előállítását segítő műhelyek korszerűsítése mellett, a minőségi szabványoknak való megfelelés megteremtése és az eszközbeszerzés is támogatandó tevékenység.

▪ A térség fokozatosan fejlődő, bőséges kínálata, termékei egységes formai megjelenésének hatására 15-20%-kal növekszik a térségbe látogatók által vásárolt emléktárgyak és 10%-kal az itt eltöltött éjszakák száma. 20-30 új munkahely is teremthető az intézkedéssel. Az egységes Hortobágy márkához való igazodás miatti technológiai fejlesztések következtében pedig az nő a vállalkozások jövedelmezősége is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségnek két egyértelmű földrajzi kötödése van más közösségekhez: egyik a Tisza folyó (Egyek, Tiszacsege, Újszentmargita, Folyás, Polgár), míg a másik a Hortobágy, mint kistáj, amiből még kettő található a Kárpát-medencében.A térségben élőknek van történelmi kötődése külföldi Leader-közösségekhez. Sváb származású német közösségek élnek a térségben (különösen Balmazújvároson). A Hortobágyról származó magyar szürke marhákat lábon hajtották eladásra Németországba az 1800-1900-as években. A térségben élő romaközösségek elszigetelten élnek.


▪ A Tisza, mint közösségek közötti természetes átjáró nincs kihasználva.A Kárpát-medencében erősíteni kell a közösségek kapcsolatát, amire jó lehetőség kínálkozik a három Hortobágy együttműködéséből,hiszen a különböző egyedi turisztika látnivalók jól felfűzhetők egy útvonalra.A régi történelmi kötődés, mint a térség sváb kisebbsége, és a szürke marha hajtóúton élő közösségek összefogása sincs kihasználva.

Megoldási javaslat

▪ A közösséget teljesen átfogó integrált honlap, kiadványhoz szükséges eszközök és szolgáltatások kialakításának támogatása, amely felhasználóbarát módon, csoportosítva megjeleníti az összes térségben működő hortobágyi, Tisza menti (térségi) jellegzetességet felvállaló turisztikai céget, szolgáltatást, terméket, bemutatóhelyet, látnivalót, programot, rendezvényt és szakértőt.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség 95%-a szikes gyep (Natura 2000, nemzeti park), a szántók többsége alacsony aranykorona értékű, ezért gazdaságosan csak hagyományos háziállattartással, vagyis biogazdálkodással hasznosítható. Ez jelentheti a térségben gazdálkodók kitörési pontját, mert a biotermékek piaca még mindig dinamikusan fejlődik, és az EU-ban hiány mutatkozik, különösen hústermékekre.A térség turisztikai adottsága (nemzeti park, Natura 2000-es területek, látogatóközpont, csárdák, fogadók) jó. Turisztikai erőforrásokban gazdag (puszták, pásztorkodás, rónák stb.)


▪ Az adottságok bio- és hagyományos termesztésre és tenyésztésre alkalmasak, csupán hiányzik a takarmánytermelés, állattenyésztés, feldolgozás és értékesítés egymásra épülő, gördülékenyen működő piaci rendszere.Nincs olyan térségi fejlesztési koncepció,amit mindenki ismer,kapcsolódási pontokat vázol,illetve kiszámítható piacon keresztül egy megélhetést biztosító modellt mutat be a térség gazdálkodóinak és lakosainak.

Megoldási javaslat

▪ A kistérség egészére kiterjedő bio és hagyományos mezőgazdasági koncepció kidolgozásának és széles körben való bemutatásának támogatása a térségben gazdálkodók véleménynyilvánításának feldolgozásával, amelyben egy gyakorlati és megvalósítható útmutató készül a biogazdálkodás fejlesztésére, mint a térség egyik legnagyobb megélhetést biztosító gazdasági formájára. A kistérség egészére vonatkozó turisztikai koncepció kidolgozásának és széles körben való bemutatásának támogatása a térség turizmusával foglalkozó társaságok véleménynyilvánításának figyelembe vételével, amelyben egy gyakorlati és megvalósítható útmutató készül turizmus fejlesztésére, mint a térség egyik legnagyobb megélhetést biztosító vállalkozására.

▪ A kidolgozott koncepció, megvalósíthatósági terv alapján, elindul egy térségi szervezett, modellértékű biogazdálkodás fejlesztés kiszámíthatóbb piaci lehetőségekkel.A kidolgozott koncepció alapján elindul egy fokozott turisztikai fejlesztés, amely kapcsolódási pontokkal illeszkedik a LEADER program által támogatott térségi intézkedésekhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

80%

80%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi együttműködésIntézkedés: Az egész térség lakosságát érintő helyi termékek fogyasztására ösztönző programok támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Állattenyésztés esetén a Hortobágyhoz kötődő őshonos állatok (hortobágyi racka, magyar szürke, mangalica) és a belőlük készült termékek specifikumnak számítanak.Ugyancsak helyi specifikumnak számít a halastavi haltenyésztés, illetve az 1.000 ha-os területen folytatott nádgazdálkodás.A térség kézművességére a sokszínűség és a népművészeti hagyományokhoz való kötődés a jellemző.A kistérség kézművesei között megtalálhatók a mesterségek elismert személyei, akik egyedi termékeket készítenek.


▪ Az előbb említett helyi specifikumokhoz köthető termékek (pl: mangalica szalonna) piacra jutása meglehetősen nehéz, a magas értékesítési ára miatt.Az élelmiszeriparban nagy versenyhátrányba kerültek a hazai termelők a magasabb magyarországi adó- és járulékterhek miatt a szomszédos országok hasonló cégeivel szemben.A lakosság egyre inkább csak a termékek ára alapján hozza meg vásárlási döntéseit.

Megoldási javaslat

▪ A helyi specifikumok térségi piacra jutásának elősegítése. A helyi cégek szigorú minőségbiztosítási rendszert kell, hogy bevezessenek, illetve ehhez kapcsolódóan eszközök beszerzése és épületek korszerűsítése szükségeltetik. A védjegy kialakításával lehetőség nyílik a termékek csoportos, márkanév alatti marketingjére. A kézműves mesterek megfelelő termékeinek gyártása, a térség önkormányzatai, turisztikai vállalkozásai számára tájspecifikus mikrokörnyezetet teremthet a települések közterületein és a vendégfogadó helyeken, így növelhetik turisztikai vonzerejüket. Kedvezményezett szereplők: érdekelt vállalkozások (termelők és kereskedők) Minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, ebben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatása.

▪ Növekszik a helyi specifikumnak számító termékek piaci forgalma, az érdekelt vállalkozások bevétele (5-10%). Azon támogatott gazdaságok száma, amelyek részt vesznek a minőségbiztosítási rendszerekben. A minőségbiztosítási rendszerben előállított mezőgazdasági termelés értéknövekedése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi együttműködésIntézkedés: Az egész térség lakosságát érintő helyi termékek fogyasztására ösztönző programok támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Állattenyésztés esetén a Hortobágyhoz kötődő őshonos állatok (hortobágyi racka, magyar szürke, mangalica) és a belőlük készült termékek specifikumnak számítanak.Ugyancsak helyi specifikumnak számít a halastavi haltenyésztés, illetve az 1.000 ha-os területen folytatott nádgazdálkodás.A térség kézművességére a sokszínűség és a népművészeti hagyományokhoz való kötődés a jellemző.A kistérség kézművesei között megtalálhatók a mesterségek elismert személyei, akik egyedi termékeket készítenek.


▪ Az előbb említett helyi specifikumokhoz köthető termékek (pl: mangalica szalonna) piacra jutása meglehetősen nehéz, a magas értékesítési ára miatt.Az élelmiszeriparban nagy versenyhátrányba kerültek a hazai termelők a magasabb magyarországi adó- és járulékterhek miatt a szomszédos országok hasonló cégeivel szemben.A lakosság egyre inkább csak a termékek ára alapján hozza meg vásárlási döntéseit.

Megoldási javaslat

▪ A helyi specifikumok térségi piacra jutásának elősegítése. A helyi cégek szigorú minőségbiztosítási rendszert kell, hogy bevezessenek, illetve ehhez kapcsolódóan eszközök beszerzése és épületek korszerűsítése szükségeltetik. A védjegy kialakításával lehetőség nyílik a termékek csoportos, márkanév alatti marketingjére. A kézműves mesterek megfelelő termékeinek gyártása, a térség önkormányzatai, turisztikai vállalkozásai számára tájspecifikus mikrokörnyezetet teremthet a települések közterületein és a vendégfogadó helyeken, így növelhetik turisztikai vonzerejüket. Kedvezményezett szereplők: érdekelt vállalkozások (termelők és kereskedők) Minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, ebben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatása.

▪ Növekszik a helyi specifikumnak számító termékek piaci forgalma, az érdekelt vállalkozások bevétele (5-10%). Azon támogatott gazdaságok száma, amelyek részt vesznek a minőségbiztosítási rendszerekben. A minőségbiztosítási rendszerben előállított mezőgazdasági termelés értéknövekedése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

60%

%

%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi együttműködésIntézkedés: Leader-közösségek közötti együttműködésSzektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások




Megoldási javaslat

▪ Azonos földrajzi névhasználat alatt működő közösségeket összekötő, turisztikai, gazdasági, hagyományteremtő programok teljes körű támogatása.Európai történelmi kötődésű kisebbségek közötti gazdasági, turisztikai vagy hagyományőrző és teremtő együttműködő programok támogatása.

▪ Növekvő gazdasági és turisztikai kapcsolatok. A részletesebb, látványosabb, több országot, földrajzi és kulturális változatosságot bemutató program vonzóbb lesz a külföldi, de elképzelhetően a kárpát-medencei turisták számára is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

90%

90%

60%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködésekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi együttműködésIntézkedés: Leader-közösségek közötti együttműködésSzektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások




Megoldási javaslat

▪ Azonos földrajzi névhasználat alatt működő közösségeket összekötő, turisztikai, gazdasági, hagyományteremtő programok teljes körű támogatása.Európai történelmi kötődésű kisebbségek közötti gazdasági, turisztikai vagy hagyományőrző és teremtő együttműködő programok támogatása.

▪ Növekvő gazdasági és turisztikai kapcsolatok. A részletesebb, látványosabb, több országot, földrajzi és kulturális változatosságot bemutató program vonzóbb lesz a külföldi, de elképzelhetően a kárpát-medencei turisták számára is. Növekvő gazdasági és turisztikai kapcsolatok, különösen német ajkú területek és a térség közösségei között.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

80%

80%

50%






▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködésekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdaság fejlesztéseIntézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség településeinek elmaradottsága miatt szükség van a lakosságmegtartó-képesség növelésére,a munkahelyteremtésre.Kevés a termelő nagyüzem,illetve a legnagyobbak sem foglalkoztatnak egyenként 300 embernél többet (KITE Nádudvar 285 fő),ezért az önfoglalkoztatás fontos. 1000 lakosra jutó vállalkozások száma az országos vidéki átlagnál (56) is kisebb (39).A mezőgazdasági termelők közül nagyon csekély az a réteg,amely megfelelne még csak a mikrovállalkozás kritériumainak is.


▪ A lakosság széles rétegei inaktívak, alacsony a foglalkoztatottság szintje, ugyanakkor elég jelentős a munkanélküliség (mintegy 13%-os (2006)). Az állami szektor elhúzódó válsága és a globális kapitalizmus jelenlegi, befektető-orientált jellege miatt várhatóan az önfoglalkoztatás lesz az egyik legfontosabb perspektíva.A vállalkozói attitűd hiánya a lakosság körében a helyi vidékfejlesztés egyik szűk keresztmetszete.

Megoldási javaslat

▪ Mikrovállakozások indulásának és fejlesztésének elősegítése, a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a mezőgazdaságon kívül végzett tevékenységekre (eszközökbeszerzés, a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, -korszerűsítés, épületgépészet, -kialakítás, -felújítás, -korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése).

▪ Várhatóan új mikrovállalkozások (25-30 db) jönnek létre a térségben,az önfoglalkoztatás növekedésén keresztül nő a térségben a foglalkoztatás szintje.A mikrovállalkozások egy része képes lesz 1-2 dolgozót is foglalkoztatni.A kis méretű helyi vállalkozások képesek lesznek a helyi erőforrásokra épülő fejlesztésekre,a helyi termékeket a piacon eladni.A támogatni tervezett mikrovállalkozások száma 25-30 db.Az ezer főre jutó vállalkozások száma a térségben (db) növekedni fog,minek köszönhetően nő a létrehozott vagy megtartott munkahelyek száma.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

50%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény





Megoldási javaslat

▪ Létre kell hozni a térségben egy inkubációs központot, ami a mikrovállalkozások számára képes biztosítani a folyamatos piac- és forrásfigyelést, illetve lehetőséget teremt a partneri kapcsolatok kiépítésére.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény





Megoldási javaslat

▪ Mikrovállakozások indulásának és fejlesztésének elősegítése, a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a mezőgazdaságon kívül végzett tevékenységekre (eszközökbeszerzés, a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, -korszerűsítés, épületgépészet, -kialakítás, -felújítás, -korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése).









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdaság fejlesztéseIntézkedés: Helyi specifikumok, feldolgozott termékek előállítása és térségi piacra juttatásaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség termelési hagyományai kedveznek a helyi, magasabb feldolgozottsági fokú termékek előállításának elsősorban az állattenyésztéshez kapcsolódó, de részben a növénytermelésből származó termékek esetében is. Ez lehetővé teszi a helyi piac ellátását élelmiszerrel.


▪ A belső piacra való eljutást elsősorban a vállalkozások gyenge eszközellátottsága és alacsony tőkeereje gátolja. Az helyi termékekhez kapcsolódó csatornák megszervezése és eszközök beszerzése jelentős mértékben javíthatná a a termelők piacra jutási esélyeit.

Megoldási javaslat

▪ A helyi piacra termelő, a térségre jellemző élelmiszeripari termékeket előállító vállalkozások technológiai- és eszközfejlesztése, az elvárt minőségi sztenderdek megszerzése, megfelelő telephelyek kialakítása. Kedvezményezettek lehetnek azok a helyi mikrovállalkozások (az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók), amelyek telephelyükön építési tevékenységet terveznek, kisléptékű infrastruktúrafejlesztést hajtanak végre, illetve gépbeszerzést szeretnének lebonyolítani.

▪ Növekszik a térségre jellemző termékeket gyártó vállalkozások száma, bővül a helyi piaci részesedésük, amivel nő a jövedelmezőségük. Nem utolsó sorban javul a térség lakosságának életminősége az egészséges termékek fogyasztásával.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdaság fejlesztéseIntézkedés: Helyi specifikumok, feldolgozott termékek előállítása és térségi piacra juttatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A helyi termékek térségi eladása részben a hagyományos helyi piacokon történik.


▪ A helyi piacok egy része nem rendelkezik a korszerű feltételekkel, amelyek segítségével megfelelő színvonalú és mértékű adás-vétel folyhatna területükön.

Megoldási javaslat

▪ Új piacterek megnyitása és a meglévők fejlesztése a helyi mezőgazdasági termékek jobb eladhatósága érdekében, valamint e piacterek megfeleltetése az érvényes jogszabályoknak.

▪ A helyi termékek infrastrukturális értékesítési feltételei javulnak, a helyi piacon eladott helyi termékek aránya nő. Áttételesen csökkennek a fajlagos szállítási költségek, így a környezetterhelés mértéke is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

70%



▪ Egyek, Folyás, Görbeháza, Hortobágy, Tiszagyulaháza, Újszentmargita, Újtikos




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdaság fejlesztéseIntézkedés: Helyi specifikumok, feldolgozott termékek előállítása és térségi piacra juttatásaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség termelési hagyományai kedveznek a helyi, magasabb feldolgozottsági fokú termékek előállításának , a jelzett két településnél elsősorban a növénytermelésből származó, de részben az állattenyésztésből eredő termékek esetében is. Ez lehetővé teszi a helyi piac ellátását élelmiszerrel.


▪ A belső piacra való eljutást elsősorban a vállalkozások gyenge eszközellátottsága és alacsony tőkeereje gátolja. Az helyi termékekhez kapcsolódó csatornák megszervezése és eszközök beszerzése jelentős mértékben javíthatná a a termelők piacra jutási esélyeit.

Megoldási javaslat

▪ A helyi piacra termelő, a térségre jellemző élelmiszeripari termékeket előállító vállalkozások technológiai- és eszközfejlesztése, az elvárt minőségi sztenderdek megszerzése, megfelelő telephelyek kialakítása. Kedvezményezettek lehetnek azok a helyi mikroállalkozások (az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók), amelyek telephelyükön építési tevékenységet terveznek, kisléptékű infrastruktúrafejlesztést hajtanak végre, illetve gépbeszerzést szeretnének lebonyolítani.

▪ Növekszik a térségre jellemző termékeket gyártó vállalkozások száma, bővül a helyi piaci részesedésük, amivel nő a jövedelmezőségük.

▪ Nem utolsó sorban javul a térség lakosságának életminősége az egészséges termékek fogyasztásával.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdaság fejlesztéseIntézkedés: Helyi specifikumok, feldolgozott termékek előállítása és térségi piacra juttatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A helyi termékek térségi eladása részben a hagyományos helyi piacokon történik.


▪ A helyi piacok egy része nem rendelkezik a korszerű feltételekkel, amelyek segítségével megfelelő színvonalú és mértékű adás-vétel folyhatna területükön.

Megoldási javaslat

▪ Új piacterek megnyitása és a meglévők fejlesztése a helyi mezőgazdasági termékek jobb eladhatósága érdekében, valamint e piacterek megfeleltetése az érvényes jogszabályoknak.

▪ helyi termékek infrastrukturális értékesítési feltételei javulnak, a helyi piacon eladott helyi termékek aránya nő. Áttételesen csökkennek a fajlagos szállítási költségek, így a környezetterhelés mértéke is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

70%



▪ Görbeháza




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdaság fejlesztéseIntézkedés: Biogazdálkodás komplex fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség mezőgazdasági adottságai jók. A térség egyes településein a szántóföldi művelés dominál, míg másutt inkább a legelők uralkodnak (73%). A szikes területekre a legeltető állattartás a jellemző, s az ország más tájaitól eltérően itt növekszik az állatállomány.A térség mezőgazdaságára a hagyományos termelési szerkezet konzerválódása jellemző, a gazdálkodók tevékenységét a tervezettség hiánya.Az előnytelen birtokszerkezet és a földpiac rugalmatlansága is lassítják a fejlődést.


▪ A biotermékek előállításának nagyobb a költségvonzata, mint a vegyszeres termesztésben előállított termékeknek.Ezért a piacon drágábban jelennek meg a biotermékek.A vásárlók leginkább a termékek árának függvényében döntenek.Ezért jelenleg a biotermékeknek nincs biztos piaca,amely bizonytalanságot kelt a termelők körében.A termékek előállítása során szigorú termesztési feltételeket kell betartani a gazdáknak.

Megoldási javaslat

▪ A termelés diverzifikációját segítené elő a bio- és ökogazdálkodási módszerek, termelési eljárások elterjesztése a kistérség mikrovállalkozói körében. Beleértve új és hagyományos módszerek terjesztését. Törekedni kell, hogy a térségben a mezőgazdaság által művelt területek minél nagyobb részén ökogazdálkodást folytassanak. A feldolgozottsági fok növelésének eszköze lehet biozöldség- és gyümölcsszárító üzemek létrehozása, az ezekhez kapcsolódó üzemkorszerűsítés, gépbeszerzés. A térség specialitása lehet egy öko-ipari park kialakítása. Lehetséges helyszínek: Tiszacsege, Hortobágy. Kulcsfontosságú a feldolgozóüzemekben az ökológiai minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók számára.

▪ Növekszik az ökogazdálkodással művelt területek aránya a térségben (10-15%). A biogazdálkodás fejlesztésével diverzifikálódik a térség gazdaságának szerkezete, várhatóan (5-10%-kal) nő a biogazdálkodással foglalkozó vállalkozók, termelők száma. Ugyanakkor az általuk termelt termékek - köszönhetően a minőségbiztosítási rendszereknek - versenyképesebbek lesznek a piacon. A mezőgazdasági és ipari fejlesztésekkel munkahelyek (20-30) jönnek létre, nő a foglalkoztatottság. Növekszik a települési önkormányzatok helyi adóbevétele.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdaság fejlesztéseIntézkedés: Biogazdálkodás komplex fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség mezőgazdasági adottságai jók. A térség egyes településein a szántóföldi művelés dominál, míg másutt inkább a legelők uralkodnak (73%). A szikes területekre a legeltető állattartás a jellemző, s az ország más tájaitól eltérően itt növekszik az állatállomány.A térség mezőgazdaságára a hagyományos termelési szerkezet konzerválódása jellemző, a gazdálkodók tevékenységét a tervezettség hiánya.Az előnytelen birtokszerkezet és a földpiac rugalmatlansága is lassítják a fejlődést.


▪ A biotermékek előállításának nagyobb a költségvonzata, mint a vegyszeres termesztésben előállított termékeknek.Ezért a piacon drágábban jelennek meg a biotermékek.A vásárlók leginkább a termékek árának függvényében döntenek.Ezért jelenleg a biotermékeknek nincs biztos piaca,amely bizonytalanságot kelt a termelők körében.A termékek előállítása során szigorú termesztési feltételeket kell betartani a gazdáknak.

Megoldási javaslat

▪ A termelés diverzifikációját segítené elő a bio- és ökogazdálkodási módszerek, termelési eljárások elterjesztése a kistérségben működő mikrovállakozások körében. Beleértve új és hagyományos módszerek terjesztését. Törekedni kell, hogy a térségben a mezőgazdaság által művelt területek minél nagyobb részén ökogazdálkodást folytassanak. A feldolgozottsági fok növelésének eszköze lehet biozöldség- és gyümölcsszárító üzemek létrehozása, az ezekhez kapcsolódó üzemkorszerűsítés, gépbeszerzés. Kulcsfontosságú a feldolgozóüzemekben az ökológiai minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók számára.

▪ Növekszik az ökogazdálkodással művelt területek aránya a térségben (10-15%). A biogazdálkodás fejlesztésével diverzifikálódik a térség gazdaságának szerkezete, várhatóan (5-10%-kal) nő a biogazdálkodással foglalkozó vállalkozók, termelők száma. Ugyanakkor az általuk termelt termékek - köszönhetően a minőségbiztosítási rendszereknek - versenyképesebbek lesznek a piacon. A mezőgazdasági és ipari fejlesztésekkel munkahelyek (20-30) jönnek létre, nő a foglalkoztatottság. Növekszik a települési önkormányzatok helyi adóbevétele.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdaság fejlesztéseIntézkedés: Biodiverzitást növelő természetvédelmi és ökoturisztikai célú állattartás, pásztorhagyomán...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Az elmúlt évtizedben Hortobágy térségében kialakult hazánk legnagyobb ellenőrzött bioterülete 20 ezer hektáron.A térségben az állattenyésztés hagyományai évszázadosak, a természeti adottságok lehetővé teszik a hungarikumnak számító fajták (pld. magyarszürke szarvasmarha) tenyésztését.A tradicionális mezőgazdaság tájba illő formái segítenek a Hortobágy mint kultúrtáj fenntartásában, a honos természetközeli ökoszisztéma megőrzésében.Ezek a tájhasználati módok unikális mivoltukból következően alkalmasak arra, hogy turisztikai vonzerőt jelentsenek.


▪ A területen az ökoturisztikai célú állattartás és a pásztorhagyományok őrzése sokkal csekélyebb mértékű, mint amekkora lehetőséget rejt magában a térség tájjellegéből adódóan.Állattartók többségének hozzáállása a kérdéshez eddig nem tette lehetővé az adottságok teljes kihasználását.Az ökoturisztikai célú állattartás az állattartóktól nemcsak a saját szakmájuk,hanem a turizmus kompetenciáinak meglétét is igényli.

Megoldási javaslat

▪ A pásztor–hagyományok felelevenítése és turisztikai hasznosítása a másik fontos feladat, az állattartók és a turisztikai szolgáltatók közötti kapcsolatrendszer megteremtésén, illetve egyes családi gazdálkodók vállalkozásfejlesztési célú fejlesztéseinek (eszközökbeszerzés, a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, -korszerűsítés, épületgépészet, -kialakítás, -felújítás, -korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése) segítésén keresztül, az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók számára.

▪ A felelevenített és a turizmusban felhasznált pásztor- hagyományok száma megnő, végeredményben a turisták száma is növekszik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

50%



▪ Balmazújváros, Hortobágy, Nádudvar




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdaság fejlesztéseIntézkedés: Ártéri gazdálkodás támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség határán folyik a Tisza, illetve számos egykori holtág is tarkítja a területet.


▪ A térség Tisza folyóhoz és az egykori holtágakhoz közeli részein a lakosságnak csak viszonylag kis része foglalkozik a vízhez köthető tevékenységekkel, ez táji erőforrás nem kellőképpen kiaknázott. A környezet sokoldalú hasznosítása lehetőséget teremthet a munkahelyek számának növelésére, a táji adottságoknak megfelelő mezőgazdasági művelés kialakítására.

Megoldási javaslat

▪ A korábbi évszázadokban bevált fokgazdálkodás felélesztése és elterjesztése az erre alkalmas települések határában, helyi erőforrásoknak megfelelő termelési kultúra kialakítása a vállalkozók körében. Egy megalapozott fokgazdálkodási rendszerhez szükség van jól kidolgozott minőségbiztosítási rendszerek kidolgozására. Támogatandó még a fokgazdálkodással összefüggő gépbeszerzés, illetve építés, az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók számára.

▪ A táji adottságoknak megfelelő mezőgazdasági kultúrák jönnek létre, hagyományos termékek élednek újjá, új munkahelyek jönnek létre, illetve a turizmus vonzerői is növekednek. Járulékos hatásként a mikroklíma kellemesebbé válik és csökken az árvizek veszélyessége.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

50%



▪ Egyek, Tiszacsege, Tiszagyulaháza




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdaság fejlesztéseIntézkedés: Ártéri gazdálkodás támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség határán folyik a Tisza, illetve számos egykori holtág is tarkítja a területet.


▪ A térség Tisza folyóhoz és az egykori holtágakhoz közeli részein a lakosságnak csak viszonylag kis része foglalkozik a vízhez köthető tevékenységekkel, ez táji erőforrás nem kellőképpen kiaknázott. A környezet sokoldalú hasznosítása lehetőséget teremthet a munkahelyek számának növelésére, a táji adottságoknak megfelelő mezőgazdasági művelés kialakítására.

Megoldási javaslat

▪ A korábbi évszázadokban bevált fokgazdálkodás felélesztése és elterjesztése az erre alkalmas települések határában, helyi erőforrásoknak megfelelő termelési kultúra kialakítása a vállalkozók körében. Egy megalapozott fokgazdálkodási rendszerhez szükség van jól kidolgozott minőségbiztosítási rendszerek kidolgozására, és annak bevezetésére. Támogatandó tehát a helyi vállalkozások fokgazdálkodással összefüggő gépbeszerzése, építése, illetve minőségbiztosítási rendszerének bevezetése, az egyéb fejlesztési tengelyek minimális követelményeit el nem érő vállalkozók számára.

▪ A táji adottságoknak megfelelő mezőgazdasági kultúrák jönnek létre, hagyományos termékek élednek újjá, új munkahelyek jönnek létre, illetve a turizmus vonzerői is növekednek. Járulékos hatásként a mikroklíma kellemesebbé válik és csökken az árvizek veszélyessége.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke fejlesztéseIntézkedés: Közösségépítés - térségi identitás erősítéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség 11 településén sok civilszervezet működik, sokszínű tevékenységi körrel. A 11 település között nagyok a földrajzi távolságok, amelyek nehezítik a kapcsolatok kialakulását. Ugyanakkor felbomlóban vannak a régi közösségek, eltűnőben a hagyományos értékek, a fiatalok elvándorlásával a közösség folytonossága, kontinuitása kérdőjeleződhet meg.


▪ A települések között és belül a civil szervezetek közötti együttműködés alacsony fokú,koordinálatlan.A civil szervezetek és a társdalom között a kapocs még nem elég erős,társadalmi beágyazottságuk alacsony.Infrastrukturális,és tőkehiányosok a szervezetek.A helyi kulturális értékek ápolásával,a közösségek közötti kapcsolatok építésével erősíthető a lokális identitás,amely hosszútávon csökkentheti az elvándorlást.

Megoldási javaslat

▪ Közös, vándor - rendezvények, konferenciák szervezésének támogatása. A szférák (vállalkozói, állami, civil) közötti kapcsolatok erősítésének támogatása, Koordinációs tevékenység támogatása.

▪ Térségi civil szervezetek megerősödése, a közösségi tudatra kifejtett hatásuk erősödik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%




▪ LEADER - Rendezvény



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke fejlesztéseIntézkedés: Közösségépítés - térségi identitás erősítéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség településein sok civilszervezet működik, sokszínű tevékenységi körrel. A 11 település között nagyok a földrajzi távolságok, amelyek nehezítik a kapcsolatok kialakulását. Ugyanakkor felbomlóban vannak a régi közösségek, eltűnőben a hagyományos értékek, a fiatalok elvándorlásával a közösség folytonossága, kontinuitása kérdőjeleződhet meg.


▪ A települések között és belül a civil szervezetek közötti együttműködés alacsony fokú,koordinálatlan.A civil szervezetek és a társdalom között a kapocs még nem elég erős,társadalmi beágyazottságuk alacsony.Infrastrukturális,és tőkehiányosok a szervezetek.A helyi kulturális értékek ápolásával,a közösségek közötti kapcsolatok építésével erősíthető a lokális identitás,amely hosszútávon csökkentheti az elvándorlást.

Megoldási javaslat

▪ Közös, "vándor" - rendezvények, konferenciák szervezésének támogatása. A szférák (vállalkozói, állami, civil) közötti kapcsolatok erősítésének támogatása, Koordinációs tevékenység támogatása.

▪ Térségi civil szervezetek megerősödése, a közösségi tudatra kifejtett hatásuk erősödik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke fejlesztéseIntézkedés: Környezettudatos oktatás és nevelés segítéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségben élőknél a környezet tudatos gondolkodás nem elterjedt el, nem vált a mindennapi életvitelük részévé. A Hortobágyi Nemzeti Park mentén élve sincs a természeti értékek ismerete kellő mélységben jelen a társadalomban.


▪ A környezetet terhelő hulladékok mennyisége számottevően nem csökkent a tudatosság hiánya miatt. Keletkezett hulladékok szelektív gyűjtése, megfelelő helyre történő összegyűjtése problémákat okoz (illegális hulladéklerakó helyek, tudatosság hiánya) a lakosság részére. Hortobágy, mint természeti érték ismerete hiányos.A környezettudatosság hiánya miatt a térség környezeti fenntarthatósága veszélybe kerülhet.

Megoldási javaslat

▪ Hortobágyhoz kapcsolódó környezettudatos oktatás fejlesztése, tanulói, szülői tájékoztatással, rendezvények, terepgyakorlatok szervezésével.

▪ Csökken a környezetterhelés, környezetkárosítás.▪ Nő a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége.▪ A térség lakosságában nyomatékosabban megjelenik a Hortobágy, mint természeti érték.▪ A környezeti gondolkodás, személyes felelősség érzete nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke fejlesztéseIntézkedés: Egészséges életmódra való felkészítés és nevelésSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Egészségtudatos (fizikális, mentális, szociális) gondolkodás hiányossága, és konzerválódása jellemző. Egészségügyi szolgáltatások hiánya, megközelíthetősége nem egyenlő a térségen belül. Civil szervezetek bővülő szerepvállalása jellemző.


▪ Egészséges életmódhoz kapcsolódó tevékenységek (sport, szabadidős tevékenységek) alacsony szintje. Helytelen egyoldalú táplálkozás egészségre gyakorolt káros hatása jellemző.

Megoldási javaslat

▪ Egészségügyi szolgáltatások iránti igény növelése, elérhetőségének javítása.▪ Személyes érintettséget feltáró programok támogatása, megelőzési kampányok szervezése.▪ Sport, és szabadidős tevékenység, mint az egészség megőrzés hatékony eszközének támogatása, terápiás jellegű

testedzés hozzájutásának támogatása.▪ Szociális, mentális szolgáltatások, programok létrehozásának, hozzájutásának segítése.

▪ Az egészséges életmód elérhetőségének javításával a térség megtartó ereje, turisztikai fogadókészsége növekszik. A káros szenvedélyek visszaszorításával nő a munkaképesek aránya, javul a várható élettartalmuk.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke fejlesztéseIntézkedés: Vállalkozói készségfejlesztésSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Információ hiány lép fel a vállalkozások körében, többféle szinten is. (vállalkozás indítása, kapcsolati tőke hiányossága). Nem megfelelő a vállalkozások ismertsége. Helyi gazdaságfejlesztési szervezet csak egy településen (Tiszacsege) működik a térségben. Pénzügyi-gazdasági tanácsadás csak Balmazújvároson, Nádudvaron és Polgáron folyik.


▪ A vállalkozók egy része hiányos alap-, és aktuál ismeretekkel rendelkezik.

Megoldási javaslat

▪ Vállalkozói alapismeretek (informatikai, idegen nyelvi), és aktuális ismeretekhez kapcsolódó rendezvények, tanfolyamok támogatása. A szakmai szervezetek (kamarák) és az oktatási intézmények támogatásával.

▪ Eredményes vállalkozások jönnek létre, és a szolgáltatások minősége javul. A munkanélküliek száma csökken.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 341 Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke fejlesztéseIntézkedés: Környezettudatos oktatás és nevelés segítéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségben élőknél a környezet tudatos gondolkodás nem elterjedt el, nem vált a mindennapi életvitelük részévé. A Hortobágyi Nemzeti Park mentén élve sincs a természeti értékek ismerete kellő mélységben jelen a társadalomban.


▪ A környezetet terhelő hulladékok mennyisége számottevően nem csökkent a tudatosság hiánya miatt. Keletkezett hulladékok szelektív gyűjtése, megfelelő helyre történő összegyűjtése problémákat okoz (illegális hulladéklerakó helyek, tudatosság hiánya) a lakosság részére. Hortobágy, mint természeti érték ismerete hiányos.A környezettudatosság hiánya miatt a térség környezeti fenntarthatósága veszélybe kerülhet.

Megoldási javaslat

▪ Hortobágyhoz kapcsolódó környezettudatos oktatás fejlesztése, tanulói, szülői tájékoztatással, rendezvények, terepgyakorlatok szervezésével.

▪ Csökken a környezetterhelés, környezetkárosítás.▪ Nő a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége.▪ A térség lakosságában nyomatékosabban megjelenik a Hortobágy, mint természeti érték.▪ A környezeti gondolkodás, személyes felelősség érzete nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke fejlesztéseIntézkedés: Egészséges életmódra való felkészítés és nevelésSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Egészségtudatos (fizikális, mentális, szociális) gondolkodás hiányossága, és konzerválódása jellemző. Egészségügyi szolgáltatások hiánya, megközelíthetősége nem egyenlő a térségen belül. Civil szervezetek bővülő szerepvállalása jellemző.


▪ Egészséges életmódhoz kapcsolódó tevékenységek (sport, szabadidős tevékenységek) alacsony szintje. Helytelen egyoldalú táplálkozás egészségre gyakorolt káros hatása jellemző.

Megoldási javaslat

▪ Egészségügyi szolgáltatások iránti igény növelése, elérhetőségének javítása.▪ Személyes érintettséget feltáró programok támogatása, megelőzési kampányok szervezése.▪ Sport, és szabadidős tevékenység, mint az egészség megőrzés hatékony eszközének támogatása, terápiás jellegű

testedzés hozzájutásának támogatása.▪ Szociális, mentális szolgáltatások, programok létrehozásának, hozzájutásának segítése.

▪ Az egészséges életmód elérhetőségének javításával a térség megtartó ereje, turisztikai fogadókészsége növekszik. A káros szenvedélyek visszaszorításával nő a munkaképesek aránya, javul a várható élettartalmuk.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke fejlesztéseIntézkedés: Vállalkozói készségfejlesztésSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Információ hiány tapasztalható a vállalkozások körében, többféle szinten is. (vállalkozás indítása, kapcsolati tőke hiányossága). Nem megfelelő a vállalkozások ismertsége. Helyi gazdaságfejlesztési szervezet csak egy településen (Tiszacsege) működik a térségben. Pénzügyi-gazdasági tanácsadás csak Balmazújvároson, Nádudvaron és Polgáron folyik.


▪ A vállalkozók egy része hiányos alap-, és aktuál ismeretekkel rendelkezik.

Megoldási javaslat

▪ Vállalkozói alapismeretek (informatikai, idegen nyelvi), és aktuális ismeretekhez kapcsolódó rendezvények, tanfolyamok támogatása. A szakmai szervezetek (kamarák) és az oktatási intézmények támogatásával.

▪ Eredményes vállalkozások jönnek létre, és a szolgáltatások minősége javul. A munkanélküliek száma csökken.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 341 Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökség megőrzéseIntézkedés: Természet- és környezetvédelmi beruházások támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A komplex vízgazdálkodás megvalósításának fontos lépése a csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése.


▪ Az időjárás szélsőségességei miatt a csapadékeloszlás nem egyenletes, ez időnként veszélyeztetheti a mezőgazdaságot és a településeket is-

Megoldási javaslat

▪ A bel- és árvízvédelmi kapacitások korszerűsítése a mezőgazdasági területeken, a csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartása és fejlesztése (Egyek) kiemelendő.

▪ Korszerűsödnek a csapadékvíz elvezető rendszerek, a bel- és árvízvédelmi kapacitások.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



70%

%

%

70%

%


▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

▪ Egyek, Folyás, Nádudvar



▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökség megőrzéseIntézkedés: Természet- és környezetvédelmi beruházások támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A térség településein az alapvető infrastruktúra kiépített, ugyanakkor a környezetvédelmi jellegű háttérágazat kiépültsége nem mindenütt megfelelő szintű. Különösen Folyás, Görbeháza, Nádudvar, Tiszacsege, Egyek, Hortobágy településeken magas a közműolló szintje.


▪ A kommunális infrastruktúra és a környezetvédelmi beruházások javítása kiemelt fontosságú a kistérség településein. Ennek keretében a szennyvíz-tisztító telepek korszerűsítését, és további alternatív megoldások keresését egyaránt célozza az prioritás, illetve a mai telepek rekultiválását, amely a turizmus és a környezetvédelem miatt elsőrendű fontosságú.

Megoldási javaslat

▪ Infrastruktúra és környezetvédelmi beruházások, ennek keretében ahol még hiányos ott az ivóvízrendszer fejlesztése (Hortobágy). A többi településen pedig elsősorban a szennnyvízkezelési rendszer fejlesztése jelenti a fő célt. A szennyvízhálózat további bővítését (Tiszacsege, Egyek, Balmazújváros) a csatornázott településeken a lakások hálózatra való csatlakozásának támogatását, a szennyvíz-tisztító telepek korszerűsítését és további alternatív megoldások keresését egyaránt célozza az intézkedés. A már kialakított hulladékgazdálkodási program működésének és szelektív irányúvá tétele (a hulladékgyűjtő szigetek, hulladékszállítás, szemléletformálás). Az elvégendő feladatok közé tartozik egyes településeken a közvilágítás fejlesztése is.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

90%

90%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta településekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökség megőrzéseIntézkedés: Természet- és környezetvédelmi beruházások támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség településein az alapvető infrastruktúra kiépített, ugyanakkor a környezetvédelmi jellegű háttérágazat kiépültsége nem mindenütt megfelelő szintű. Különösen Folyás, Görbeháza, Nádudvar, Tiszacsege, Egyek, Hortobágy településeken magas a közműolló szintje.


▪ A kommunális infrastruktúra és a környezetvédelmi beruházások javítása kiemelt fontosságú a kistérség településein. Ennek keretében a szennyvíz-tisztító telepek korszerűsítését, és további alternatív megoldások keresését egyaránt célozza az prioritás, illetve a mai telepek rekultiválását, amely a turizmus és a környezetvédelem miatt elsőrendű fontosságú.

Megoldási javaslat

▪ Infrastruktúra és környezetvédelmi beruházások, ennek keretében ahol még hiányos ott az ivóvízrendszer fejlesztése (Hortobágy). A többi településen pedig elsősorban a szennnyvízkezelési rendszer fejlesztése jelenti a fő célt. A szennyvízhálózat további bővítését (Tiszacsege, Egyek, Balmazújváros) a csatornázott településeken a lakások hálózatra való csatlakozásának támogatását, a szennyvíz-tisztító telepek korszerűsítését és további alternatív megoldások keresését egyaránt célozza az intézkedés.

▪ Csökken a közműolló mértéke (%), növekszik a szelektív hulladékgyűjtésben részt vevő háztartások száma, illetve az ilyen módon gyűjtött szemét mennyisége.

▪ Egészséges ivóvízhez jut a térség minden lakosa, illetve a közvilágítás is teljes mértékben kiépítésre kerül a lakott területeken.




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége


▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

%

%

%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db


▪ Nem ÚMVP


▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta településekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökség megőrzéseIntézkedés: Helyi értékek kutatása, gyűjtése és publikálásaSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térségben számos rejtett néprajzi, történelmi érték rejlik, tárgyiasult formában (nádudvari fekete kerámia), illetve a mentális-szellemi szférában is. Az épített emlékek közül kiemelkednek a népi építészeti emlékek, egykori csárdák, tájházak stb. A hortobágyi „kilenclyukú” híd szimbolikus ereje a térségen túlmutató, ugyanakkor vannak felderítetlen, vagy csak kevesek számára ismert helyi értékek (pld. Nádudvar török-kori hagyományai).


▪ A pásztorélet értékei mellett a korábbi történeti korok emlékei (kunhalom, régészeti leletek, legendák, mondák) mind potenciális „erőforrásai” a helyi közösség építésének, és a turisztikai fejlesztéseknek.A tárgyi emlékek összegyűjtése és feldolgozása szakmai hozzáértést és anyagi erőforrásokat igényel,a térség múzeumai, közgyűjteményei csak kevés mobilizálható forrással rendelkeznek ennek elvégzéséhez.

Megoldási javaslat

▪ A verbális értékek, szájhagyomány összegyűjtésére olyan néprajzi programot kell kiírni a térségi civil szféra és a múzeumok részvételével, amely segíti az eszközállomány fejlesztését. Az összegyűjtött anyagokat monográfiában, illetve az Interneten is elérhetővé kell tenni a szélesebb publikum számára.A tárgyi emlékek összegyűjtésére, tárolásához szükséges fejlesztések illetve a szükséges új kiállítóhelyek, raktárak építese. A gyűjtésbe célszerű bevonni a térség iskoláit, tanulóit, így az identitás generációkon átívelő szerepe biztosítható lesz.

▪ A térség szájhagyományai lejegyzésre kerülnek, tudományos és népszerűsítő kötetek és cikkek jelennek meg. Új kiállítóhelyek létesülnek a térség településein, gyarapszik a meglévő múzeumok állománya, javulnak a tárgyak bemutathatósági körülményei.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

90%

90%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökség megőrzéseIntézkedés: Helyi értékek kutatása, gyűjtése és publikálásaSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térségben számos rejtett néprajzi, történelmi érték rejlik, tárgyiasult formában (nádudvari fekete kerámia), illetve a mentális-szellemi szférában is. Az épített emlékek közül kiemelkednek a népi építészeti emlékek, egykori csárdák, tájházak stb. A hortobágyi „kilenclyukú” híd szimbolikus ereje a térségen túlmutató, ugyanakkor vannak felderítetlen, vagy csak kevesek számára ismert helyi értékek (pld. Nádudvar török-kori hagyományai).


▪ A pásztorélet értékei mellett a korábbi történeti korok emlékei (kunhalom, régészeti leletek, legendák, mondák) mind potenciális „erőforrásai” a helyi közösség építésének, és a turisztikai fejlesztéseknek.A tárgyi emlékek összegyűjtése és feldolgozása szakmai hozzáértést és anyagi erőforrásokat igényel,a térség múzeumai, közgyűjteményei csak kevés mobilizálható forrással rendelkeznek ennek elvégzéséhez.

Megoldási javaslat

▪ A verbális értékek, szájhagyomány összegyűjtésére olyan néprajzi programot kell kiírni a térségi civil szféra és a múzeumok részvételével, amely segíti az eszközállomány fejlesztését. Az összegyűjtött anyagokat monográfiában, illetve az Interneten is elérhetővé kell tenni a szélesebb publikum számára.A tárgyi emlékek összegyűjtésére, tárolásához szükséges fejlesztések illetve a szükséges új kiállítóhelyek, raktárak építese. A gyűjtésbe célszerű bevonni a térség iskoláit, tanulóit, így az identitás generációkon átívelő szerepe biztosítható lesz.

▪ A térség szájhagyományai lejegyzésre kerülnek, tudományos és népszerűsítő kötetek és cikkek jelennek meg. Új kiállítóhelyek létesülnek a térség településein, gyarapszik a meglévő múzeumok állománya, javulnak a tárgyak bemutathatósági körülményei.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

80%

80%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökség megőrzéseIntézkedés: Hagyományőrző létesítmények kialakításának támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség településein kihalóban vannak a tradicionális kultúra elemei, a fiatalok körében elvándorlás tapasztalható. A természeti adottságok mellett, a térség egyik legfőbb turisztikai speciális vonzerejét a népi hagyományok, mesterségek megőrzése jelenti. A térségben (Balmazújváros, Hortobágy, Nádudvar stb.) jelenleg több civil szervezet is őrzi a hagyományokat, tovább élnek a népi mesterségek. A települések egy részén fontos országos vagy helyi épületek és egyéb épített elemek találhatók.


▪ A népi tradíciók lassan eltűnőben vannak, illetve a kommercializálódás jegyében felhígul a piac, kontárok termékei jelennek meg, amelyek nem követik a hagyományos formákat.A globalizáció előretörésével párhuzamos lokalizáció megteremtette az autentikus tárgyak,szokások iránti igényt a társadalomban.Az identitásukat kereső tömegek számára a turizmuson keresztül ezek a hagyományok megfoghatóvá,átélhetővé válnak.

Megoldási javaslat

▪ A hagyományok megőrzésére létre kell hozni olyan létesítményeket, amelyek biztosítják a tradíciók fennmaradását, a generációk közti átadását. A létesítményekben folyó tevékenységek a turizmusnak is fontos új vonzerejét jelenthetik. Az említett intézményeket országos vagy helyi védettséget élvező épületekben kell elhelyezni.

▪ A felépülő hagyományőrző intézmények eredményeképpen munkahelyek teremtődnek (helyszínenként 5-8), közvetve pedig emelkedik a turistaérkezések száma, nő az ágazat jövedelemtermelő képessége. A megőrzött tradíciók és az ezen keresztül erősödő helyi identitás nem számszerűsíthető, de felbecsülhetetlenül fontos fejlődési következmény.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



85%

50%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek



185

Jelen stratégia törekedett a teljes tervezésre a támogatási források által érintett témakörökben, illetve a térség adottságainak, elvárásainak megfelelően. Ennek következtében némely esetben már önmagukban is komplex, természetesen a térség és lakóinak érdekeit figyelembe vevő intézkedések születtek. Összességében azonban az mondható el, hogy a térség két fő kitörési irányára, a turizmusra és az ökológiailag fenntartható agro-gazdasági termékek feldolgozottsági fokának emelésére fűzhető fel az intézkedések sora. Természetesen ezen két fő cél mellett megjelenik a helyi fejlesztésekben mindenhol szükséges, élhető településeket eredményező fejlesztés és a helyi lakosok képesség- és kézség-fejlesztése.A három fő vonal mentén szervezhető egységbe az intézkedések rendszere. A végső cél egy olyan fenntartható, az ökológiai adottságokkal törődő, azokra építő, lehetőség szerint önellátó térség megteremtése, amely biztosítja az itt élők számára a megfelelő és sikereket biztosító élet lehetőségét, ugyanakkor termékeivel (legyen az turisztikai vagy feldolgozott agrár- esetleg kézműves-termék) megfelelő jövedelmet is termel.Éppen ezért a kifejezetten a turizmusfejlesztési prioritás alatt megjelenő intézkedések mellett a turizmus fejlesztését szolgálják az egységes térségmarketinggel, hagyományőrző létesítmények kialakításának támogatásával, helyi értékek kutatása, gyűjtése, és publikálásával foglalkozó intézkedések mellett a településkép és a közösségi terek, táji elemek rehabilitációját biztosító beavatkozások. A cél egy egységes Hortobágy kép kialakítása (településen, termékben és viselkedésben is.)A feldolgozóipar-ökogazdálkodás fejlesztése a jövedelemtermelés mellett megint csak az egységes térségi identitás és közös gazdálkodás célját is szolgálja, de emellett tartalmaz idegenforgalmi jellegű elemeket is. Nyilvánvalóan mindkét fő iránynak a lényege a helyben élők jövedelemszintjének emelése, ami az elvándorlás megakadályozásának egyik fontos eleme. A másik ezt segítő tevékenységcsoport a helyi életminőség-, a helyben élők lehetőségeinek a fejlesztése, amely szintén a térség népességmegtartó képességét növeli.

Jelen stratégia törekedett a teljes tervezésre a támogatási források által érintett témakörökben, illetve a térség adottságainak, elvárásainak megfelelően. Ennek következtében némely esetben már önmagukban is komplex, természetesen a térség és lakóinak érdekeit figyelembe vevő intézkedések születtek. Összességében azonban az mondható el, hogy a térség két fő kitörési irányára, a turizmusra és az ökológiailag fenntartható agro-gazdasági termékek feldolgozottsági fokának emelésére fűzhető fel az intézkedések sora. Természetesen ezen két fő cél mellett megjelenik a helyi fejlesztésekben mindenhol szükséges, élhető településeket eredményező fejlesztés és a helyi lakosok képesség- és kézség-fejlesztése.A három fő vonal mentén szervezhető egységbe az intézkedések rendszere. A végső cél egy olyan fenntartható, az ökológiai adottságokkal törődő, azokra építő, lehetőség szerint önellátó térség megteremtése, amely biztosítja az itt élők számára a megfelelő és sikereket biztosító élet lehetőségét, ugyanakkor termékeivel (legyen az turisztikai vagy feldolgozott agrár- esetleg kézműves-termék) megfelelő jövedelmet is termel.Éppen ezért a kifejezetten a turizmusfejlesztési prioritás alatt megjelenő intézkedések mellett a turizmus fejlesztését szolgálják az egységes térségmarketinggel, hagyományőrző létesítmények kialakításának támogatásával, helyi értékek kutatása, gyűjtése, és publikálásával foglalkozó intézkedések mellett a településkép és a közösségi terek, táji elemek rehabilitációját biztosító beavatkozások. A cél egy egységes Hortobágy kép kialakítása (településen, termékben és viselkedésben is.)A feldolgozóipar-ökogazdálkodás fejlesztése a jövedelemtermelés mellett megint csak az egységes térségi identitás és közös gazdálkodás célját is szolgálja, de emellett tartalmaz idegenforgalmi jellegű elemeket is. Nyilvánvalóan mindkét fő iránynak a lényege a helyben élők jövedelemszintjének emelése, ami az elvándorlás megakadályozásának egyik fontos eleme. A másik ezt segítő tevékenységcsoport a helyi életminőség-, a helyben élők lehetőségeinek a fejlesztése, amely szintén a térség népességmegtartó képességét növeli.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

186

Ugyanakkor mindkét tevékenységkör természetesen turisztikai hatással is bír, s mint ilyen a gazdasági élet fellendítéséhez, a máshol termelt jövedelmek térségbe vonzásának egy eszköze. A hátrányos helyzetű települések száma a 11 térségbeli településből 9. a problémák azonban az egész térségben azonosak, ezért a tényleges beavatkozások (megoldási javaslatok) csak néhol térnek el, de külön HPME-ben szerepelnek

Az intézkedések fentebb említett komplex összefüggésrendszere miatt lényegében egy párhuzamos ütemezésű fejlesztés képzelhető el, tehát az intézkedések folyamatos egymással egy időben folyó kivitelezése (2008-13). Néhány, megalapozó intézkedés esetében (pl.: fejlesztési tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, márkaképzés, helyi értékek gyűjtése) indokolt a megvalósítási időtáv elejére (2008-11) helyezni a hangsúlyt, hiszen ezek eredményétől részben függ a többi intézkedés terméke.

A stratégiában foglaltak megvalósulása esetén arra számítunk, hogy a térség szerepvesztése megáll, s kialakul egy a saját környezeti erőforrásait ésszerűen használó, abból jövedelmet biztosító, a lakosai számára kedvező életminőséget teremtő kistérség. Ez azt jelentené, hogy:• a lakosok és a vállalkozások jövedelmezősége az országos szintet megközelíti, annál nagyobb mértékben növekszik a 2010-es évek végére• a térségbe érkező turisták száma (+15%) és költése (+20%) növekszik,• az országos átlagnál gyorsabban nő a turisztikai termékek és a fogadókészséget jelentő objektumok száma,• a régiós átlagnál gyorsabban nő a vállalkozások bevétele, ugyanakkor csökken a munkanélküli, illetve szociális segélyre szorulók részaránya,• az érintett települések mindegyikében jelentős településkép javulás következik be,• nő a helyben termelt alapanyagokból előállított termékek értéke (+20%),• olyan térségi közösség jön létre, amely az fogékony az öngondoskodásra és belső erőforrások közös hasznosítására (+20% több közös rendezvény, kiadvány).

Összességében egy olyan vidéki mintatérség kialakulására lehet számítani, amely a földrajzi fekvéséből adódó előnyöket kihasználva tud elindulni felzárkózás útján.

Ugyanakkor mindkét tevékenységkör természetesen turisztikai hatással is bír, s mint ilyen a gazdasági élet fellendítéséhez, a máshol termelt jövedelmek térségbe vonzásának egy eszköze. A hátrányos helyzetű települések száma a 11 térségbeli településből 9. a problémák azonban az egész térségben azonosak, ezért a tényleges beavatkozások (megoldási javaslatok) csak néhol térnek el, de külön HPME-ben szerepelnek

Az intézkedések fentebb említett komplex összefüggésrendszere miatt lényegében egy párhuzamos ütemezésű fejlesztés képzelhető el, tehát az intézkedések folyamatos egymással egy időben folyó kivitelezése (2008-13). Néhány, megalapozó intézkedés esetében (pl.: fejlesztési tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, márkaképzés, helyi értékek gyűjtése) indokolt a megvalósítási időtáv elejére (2008-11) helyezni a hangsúlyt, hiszen ezek eredményétől részben függ a többi intézkedés terméke.

A stratégiában foglaltak megvalósulása esetén arra számítunk, hogy a térség szerepvesztése megáll, s kialakul egy a saját környezeti erőforrásait ésszerűen használó, abból jövedelmet biztosító, a lakosai számára kedvező életminőséget teremtő kistérség. Ez azt jelentené, hogy:• a lakosok és a vállalkozások jövedelmezősége az országos szintet megközelíti, annál nagyobb mértékben növekszik a 2010-es évek végére• a térségbe érkező turisták száma (+15%) és költése (+20%) növekszik,• az országos átlagnál gyorsabban nő a turisztikai termékek és a fogadókészséget jelentő objektumok száma,• a régiós átlagnál gyorsabban nő a vállalkozások bevétele, ugyanakkor csökken a munkanélküli, illetve szociális segélyre szorulók részaránya,• az érintett települések mindegyikében jelentős településkép javulás következik be,• nő a helyben termelt alapanyagokból előállított termékek értéke (+20%),• olyan térségi közösség jön létre, amely az fogékony az öngondoskodásra és belső erőforrások közös hasznosítására (+20% több közös rendezvény, kiadvány).

Összességében egy olyan vidéki mintatérség kialakulására lehet számítani, amely a földrajzi fekvéséből adódó előnyöket kihasználva tud elindulni felzárkózás útján.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

187

Ahhoz, hogy a helyi fejlesztések ne éljék fel a hosszabb távú fejlődés erőforrásait, ezért a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a fenntarthatóság elvének környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. Ez a Hortobágy térségében kiemelten fontos tényező. A kistérség egyik legfőbb adottsága a természeti környezet, elsősorban a Tisza és a Hortobágy érintetlen térsége. Napjainkban nemcsak hazánkban, de Európa más területein is felértékelődik ezen területek szerepe. Ugyanakkor ez komoly veszélyt is jelenthet, hiszen a turisták számának növekedése éppen ezt a természet-közeliséget bonthatja meg. Ennek elkerülésére törekedni kell, meg kell teremteni az ökoturizmus és az idegenforgalom egyéb aktív ágazatainak fejlődési feltételeit, amelyek a helyi lakosság tudására, a Nemzeti Park ismereteire és hátterére és az önkormányzatok aktív szerepvállalására támaszkodik. Ehhez kell kapcsolódnia a mezőgazdasági termelés egyes formáinak, elsősorban a falusi és tanyai térségekben a biogazdálkodás és a turizmus kapcsolatát meg kell teremteni és erősíteni.A tervezett fejlesztések fenntarthatónak tekinthetőek, hiszen tekintettel vannak a természeti és emberi erőforrásokra (beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget, az emberi egészséget, a társadalmi kohéziót, a demográfiai jellemzőket is). Az egyes beavatkozások kiválasztása során figyeltünk a környezet terhelhetőségének degradációt nem okozó mértékére, az épített környezet és kulturális örökség megóvására. A stratégia a fejlesztést szabályozó feltételként figyelembe veszi az adott terület ökológiai rendszerének eltartó képességét. Így a helyi szinten is kiemelt figyelmet kap a fenntarthatóság, azon belül kiemelten a környezetvédelem kérdése, amely mind tervezési, mind pedig majdani megvalósítási szinten érvényesül.A helyi vidékfejlesztési rendszer egészében érvényesülnie kell az esélyegyenlőség szempontjainak, hogy a fejlesztések előnyei minél szélesebb körben érvényesüljenek, és egy társadalmi csoport se szenvedjen hátrányt pozitív hatásai kihasználásában. Az esélyegyenlőség érvényesítésére irányuló törekvések közvetlenül is szolgálják a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítését.

Ahhoz, hogy a helyi fejlesztések ne éljék fel a hosszabb távú fejlődés erőforrásait, ezért a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a fenntarthatóság elvének környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. Ez a Hortobágy térségében kiemelten fontos tényező. A kistérség egyik legfőbb adottsága a természeti környezet, elsősorban a Tisza és a Hortobágy érintetlen térsége. Napjainkban nemcsak hazánkban, de Európa más területein is felértékelődik ezen területek szerepe. Ugyanakkor ez komoly veszélyt is jelenthet, hiszen a turisták számának növekedése éppen ezt a természet-közeliséget bonthatja meg. Ennek elkerülésére törekedni kell, meg kell teremteni az ökoturizmus és az idegenforgalom egyéb aktív ágazatainak fejlődési feltételeit, amelyek a helyi lakosság tudására, a Nemzeti Park ismereteire és hátterére és az önkormányzatok aktív szerepvállalására támaszkodik. Ehhez kell kapcsolódnia a mezőgazdasági termelés egyes formáinak, elsősorban a falusi és tanyai térségekben a biogazdálkodás és a turizmus kapcsolatát meg kell teremteni és erősíteni.A tervezett fejlesztések fenntarthatónak tekinthetőek, hiszen tekintettel vannak a természeti és emberi erőforrásokra (beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget, az emberi egészséget, a társadalmi kohéziót, a demográfiai jellemzőket is). Az egyes beavatkozások kiválasztása során figyeltünk a környezet terhelhetőségének degradációt nem okozó mértékére, az épített környezet és kulturális örökség megóvására. A stratégia a fejlesztést szabályozó feltételként figyelembe veszi az adott terület ökológiai rendszerének eltartó képességét. Így a helyi szinten is kiemelt figyelmet kap a fenntarthatóság, azon belül kiemelten a környezetvédelem kérdése, amely mind tervezési, mind pedig majdani megvalósítási szinten érvényesül.A helyi vidékfejlesztési rendszer egészében érvényesülnie kell az esélyegyenlőség szempontjainak, hogy a fejlesztések előnyei minél szélesebb körben érvényesüljenek, és egy társadalmi csoport se szenvedjen hátrányt pozitív hatásai kihasználásában. Az esélyegyenlőség érvényesítésére irányuló törekvések közvetlenül is szolgálják a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítését.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

188

Így a tervezés, és a majdani végrehajtás, monitoring és értékelés során kiemelt figyelmet fordítunk a nemük, életkoruk, testi-lelki egészségük, szegénységük vagy lakhatási körülményeik, társadalmi helyzetük, illetve települési környezetük okán hátrányos helyzetbe kerülők esélyegyenlőségének biztosítására. Kiemelten kell érvényesülnie az esélyegyenlőség elvének olyan sokszoros hátrányokkal küzdő társadalmi rétegek esetében, mint amilyenek a roma vagy a fogyatékossággal élő emberek. A tervezett fejlesztések csak ezen csoportok érdekét figyelembe véve nyerhetnek támogatást. Ez a programban az egyenlő bánásmód betartását, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének, a gyermeket nevelők, valamint a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű emberek, különösen a romák speciális szempontjainak fokozott figyelembevételét jelenti.

Így a tervezés, és a majdani végrehajtás, monitoring és értékelés során kiemelt figyelmet fordítunk a nemük, életkoruk, testi-lelki egészségük, szegénységük vagy lakhatási körülményeik, társadalmi helyzetük, illetve települési környezetük okán hátrányos helyzetbe kerülők esélyegyenlőségének biztosítására. Kiemelten kell érvényesülnie az esélyegyenlőség elvének olyan sokszoros hátrányokkal küzdő társadalmi rétegek esetében, mint amilyenek a roma vagy a fogyatékossággal élő emberek. A tervezett fejlesztések csak ezen csoportok érdekét figyelembe véve nyerhetnek támogatást. Ez a programban az egyenlő bánásmód betartását, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének, a gyermeket nevelők, valamint a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű emberek, különösen a romák speciális szempontjainak fokozott figyelembevételét jelenti.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

189

A térség elmaradott, hátrányos helyzetű településekből áll többnyire. Ennek megfelelően kiemelt szerepet kapott korábban is a fejlesztési programokban. Ráadásul az elmaradott infrastruktúra és gazdasági-társadalmi helyzet miatt kiemelt célterületnek számított.Adottságai miatt kiemelt helyet foglal el bizonyos ágazati jellegű fejlesztési programokban is (agrár-, környezetvédelmi, turisztikai). Ezen fejlesztések hatásai erősen meghatározzák a térség karakterét továbbra is. A magasabb szintű fejlesztési dokumentumok területünkre meghatározott célja összhangban vannak jelen stratégia prioritásaival.A térség települései egy régióhoz-megyéhez, de három statisztikai kistérséghez, fejlesztési egységhez tartoznak. Ennek megfelelően a korábbi térségi jellegű programjaik részben különbözőek voltak. De mind a Polgári-, mind a Balmazújvárosi-, mind a Püspökladányi-kistérség (és az ezeket néhol lefedő önkormányzati társulások) fejlesztési koncepcióiban, programjaiban ugyanazokat a súlypontokat határozták meg (természetet kímélő, de az adottságokat kihasználó turizmus, a mezőgazdaságra alapozott feldolgozóipar, a helyi életkörülményeket javító infrastruktúra fejlesztés). Ezen súlypontokhoz kapcsolódik jelen stratégia is.Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervből vagy az ÚMFT-ből minden településen legalább egy támogatott projekt kikerült. A településeken összesen 2008. május 22-ig 101 darab ilyen módon támogatott projekttel találkozhatunk. A támogatás összértéke meghaladja az 5,2 milliárd forintot. A fejlesztések hatására elsősorban a mezőgazdasági gépállomány és a vállalkozói infrastruktúra korszerűsödése, a kerékpárút-hálózat és a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások és termékek korszerűsödtek. Ezek a fejlesztések azonban csak ahhoz voltak elegendőek, hogy a térség leszakadását lassítsák, éppen ezért jelen stratégiában megfogalmazott intézkedések mindenféleképp még aktuálisnak tekinthetőek, amelyek komplementer módon erősítik a korábbi programok hatásait.

A térség elmaradott, hátrányos helyzetű településekből áll többnyire. Ennek megfelelően kiemelt szerepet kapott korábban is a fejlesztési programokban. Ráadásul az elmaradott infrastruktúra és gazdasági-társadalmi helyzet miatt kiemelt célterületnek számított.Adottságai miatt kiemelt helyet foglal el bizonyos ágazati jellegű fejlesztési programokban is (agrár-, környezetvédelmi, turisztikai). Ezen fejlesztések hatásai erősen meghatározzák a térség karakterét továbbra is. A magasabb szintű fejlesztési dokumentumok területünkre meghatározott célja összhangban vannak jelen stratégia prioritásaival.A térség települései egy régióhoz-megyéhez, de három statisztikai kistérséghez, fejlesztési egységhez tartoznak. Ennek megfelelően a korábbi térségi jellegű programjaik részben különbözőek voltak. De mind a Polgári-, mind a Balmazújvárosi-, mind a Püspökladányi-kistérség (és az ezeket néhol lefedő önkormányzati társulások) fejlesztési koncepcióiban, programjaiban ugyanazokat a súlypontokat határozták meg (természetet kímélő, de az adottságokat kihasználó turizmus, a mezőgazdaságra alapozott feldolgozóipar, a helyi életkörülményeket javító infrastruktúra fejlesztés). Ezen súlypontokhoz kapcsolódik jelen stratégia is.Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervből vagy az ÚMFT-ből minden településen legalább egy támogatott projekt kikerült. A településeken összesen 2008. május 22-ig 101 darab ilyen módon támogatott projekttel találkozhatunk. A támogatás összértéke meghaladja az 5,2 milliárd forintot. A fejlesztések hatására elsősorban a mezőgazdasági gépállomány és a vállalkozói infrastruktúra korszerűsödése, a kerékpárút-hálózat és a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások és termékek korszerűsödtek. Ezek a fejlesztések azonban csak ahhoz voltak elegendőek, hogy a térség leszakadását lassítsák, éppen ezért jelen stratégiában megfogalmazott intézkedések mindenféleképp még aktuálisnak tekinthetőek, amelyek komplementer módon erősítik a korábbi programok hatásait.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

190

Ahogyan a tervezés során a megvalósításban is törekedni szeretnénk a közösségi jellegű, alulról induló, térségi összefogás támogatására. A cél, hogy a kidolgozásra kerülő projektek tükrözzék az együttműködésen alapuló, társulási formában működő fejlesztési szándékok irányait és arányait (elsősorban a mezőgazdálkodók, azon belül az állattartók, a kertészek, nádgazdálkodással foglalkozók és az ezeket a termékeket feldolgozó kis üzemek magasabb reprezentációját, a természet- és környezetvédelemben működő szervezetek, az önkormányzatok és a lakosság együttműködésében). Tehát a projektek tényleges kidolgozásának időszakában nagy hangsúlyt helyezünk a térségi kommunikációra.Ugyancsak cél, hogy a majdan megvalósuló fejlesztések olyanok legyenek, amelyek kifejezetten kistáj-térségi kihatásúak, és egyebek mellett a térségi identitás, kohézió megerősödését is szolgálják. Ehhez szükséges, hogy a térségben működő szervezetek, önkormányzatok és magánszemélyek tisztában legyenek egymás adottságaival, s az többiekhez kapcsolható fejlesztési céljaikkal. Ennek elősegítésére, az információáramlás fenntartására hírlevél rendszerben megfelelő csatornát kívánunk létrehozni.Természetesen törekedni kívánunk arra is, hogy minden szempontból megalapozott, a térség legnagyobb részének fejlesztést hozó szándékok valósuljanak meg, amelyekhez széleskörű társadalmi egyeztetést indítunk, hiszen csak a megfelelő minőségű „pályázat-előzetesek” közül valósulhatnak meg a célokat optimálisan szolgáló projektek.A megvalósítás mellett az ellenőrzés minden formájában is törekedni kell a helyi-térségi partnerség fenntartására.

Ahogyan a tervezés során a megvalósításban is törekedni szeretnénk a közösségi jellegű, alulról induló, térségi összefogás támogatására. A cél, hogy a kidolgozásra kerülő projektek tükrözzék az együttműködésen alapuló, társulási formában működő fejlesztési szándékok irányait és arányait (elsősorban a mezőgazdálkodók, azon belül az állattartók, a kertészek, nádgazdálkodással foglalkozók és az ezeket a termékeket feldolgozó kis üzemek magasabb reprezentációját, a természet- és környezetvédelemben működő szervezetek, az önkormányzatok és a lakosság együttműködésében). Tehát a projektek tényleges kidolgozásának időszakában nagy hangsúlyt helyezünk a térségi kommunikációra.Ugyancsak cél, hogy a majdan megvalósuló fejlesztések olyanok legyenek, amelyek kifejezetten kistáj-térségi kihatásúak, és egyebek mellett a térségi identitás, kohézió megerősödését is szolgálják. Ehhez szükséges, hogy a térségben működő szervezetek, önkormányzatok és magánszemélyek tisztában legyenek egymás adottságaival, s az többiekhez kapcsolható fejlesztési céljaikkal. Ennek elősegítésére, az információáramlás fenntartására hírlevél rendszerben megfelelő csatornát kívánunk létrehozni.Természetesen törekedni kívánunk arra is, hogy minden szempontból megalapozott, a térség legnagyobb részének fejlesztést hozó szándékok valósuljanak meg, amelyekhez széleskörű társadalmi egyeztetést indítunk, hiszen csak a megfelelő minőségű „pályázat-előzetesek” közül valósulhatnak meg a célokat optimálisan szolgáló projektek.A megvalósítás mellett az ellenőrzés minden formájában is törekedni kell a helyi-térségi partnerség fenntartására.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hortobágy HK