Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Vidékfejlesztési KE

Budapest, 2009 November 26.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Vidékfejlesztési KE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Tudás alapú, piacképes és diverzifikált gazdaság létrehozása a környezeti állapot megőrzésével, térségi összefogással.

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Nyírség Vidékfejlesztési KE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 16 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 16 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 35 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 35 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Nyírség Vidékfejlesztési KE területe 18 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 71,554 fő, a városokban élő lakosok száma 37,012 főA(z) Nyírség Vidékfejlesztési KE területe 18 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 71,554 fő, a városokban élő lakosok száma 37,012 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

71,554

18

5

8

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Újfehértó 13,768 fő

9,026 fő

7,134 fő

6,803 fő

Nyíregyháza

Nyírtelek

Balkány

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

2

0

0

2

Fő fejlesztési prioritások száma 10

Fejlesztési intézkedések száma 35

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 27

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

16

Nyírség Vidékfejlesztési KE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 2,541,114 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve

Nyírség Vidékfejlesztési KE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 8 ▪ 2,541,114

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 2 ▪ 1,244,446

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 2 ▪ 977,446

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 4 ▪ 529,223

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 2 ▪ 55,230

▪ Leader képzés ▪ 6 ▪ 254,050

▪ Leader rendezvény ▪ 2 ▪ 441,825

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 2 ▪ 88,360

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 154,646

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok ▪ 2 ▪ 110,450

6

Nyírség Vidékfejlesztési KE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A működőképes mikor-, kis-, és középvállalkozások hiánya olyan alapvető probléma, mely a gazdasági és társadalmi élet valamennyi területére kihat.

▪ A térség hosszú távú fejlődésének, versenyképességének legnagyobb akadálya, hogy a gazdasági szerkezet nem optimális. A megyeszékhelyen összpontosuló nagyvállalkozások mellett nincsenek jelen a vidéki településeken azok a kis vállalkozások, melyek egyrészről beszállítói kapacitást jelenthetnének a nagyvállalatok számára, másrészt gazdasági eredményeikből forrásokat tudnának biztosítani a helyi közélet élénkítésére, aktív résztvevői lennének a helyi közösségek fejlesztéseinek.

▪ A térség természeti erőforrásai, földrajzi adottságai a jelenkor viszonyai között megfelelő teret képesek biztosítani a felzárkózásnak, a versenyképesség megteremtésének. Az EU források és lehetőségek kihasználásának legfontosabb eszköze – ma már egyértelműen látszik – a minőségileg is megfelelő humán erőforrás jelenléte a térségben.

▪ A térségben megfelelő létszámú és alapképzettségű munkaerő áll rendelkezésre, mely a munkaerőpiac igényeihez szükséges képzésekkel és átképzésekkel alkalmassá tehető egy prosperáló gazdaság igényeinek kielégítésére, melyhez a képzési kapacitások helyben rendelkezésre állnak.

7

A Nyírség Helyi Közösség legfontosabb célja a helyi gazdaság megerősítése, annak érdekében, hogy az itt élő emberek életminősége javuljon, a fejlett térségekhez hasonló szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez jusson. A vidékfejlesztés eszközrendszere alapvetően a helyi mikro-, és kisvállalkozások erősítésén keresztül tudja ezt biztosítani, oly módon, hogy segíti e vállalkozások alapítását, a meglévők piacképességének javítását, azok diverzifikálásával és a gazdálkodás feltételeinek javításával.E célok eredményes végrehajtása csak a térségben rejlő humánerőforrás kihasználásával, folyamatos, a gazdasági igényekhez alkalmazkodó fejlesztésével lehetséges.Egy széles alapokon nyugvó gazdasági fejlődés, és életminőség javulás elképzelhetetlen a leszakadó rétegek, periférián élők és halmozottan hátrányos helyzetűek problémáinak kezelése, programba való bevonása nélkül.A HVS komoly figyelmet szentel a nyírségi táj sajátosságainak – épített örökségünk, természeti értékeink és kulturális hagyományaink - megőrzésére, bemutatására a környezeti állapot fenntartására és javítására.Építünk arra a partnerségben rejlő erőre, mely a helyi közösség szereplőinek összefogásában rejlik, és reményeink szerint hosszútávon életformává, a gondolkodás meghatározójává válik.

A Nyírség Helyi Közösség legfontosabb célja a helyi gazdaság megerősítése, annak érdekében, hogy az itt élő emberek életminősége javuljon, a fejlett térségekhez hasonló szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez jusson. A vidékfejlesztés eszközrendszere alapvetően a helyi mikro-, és kisvállalkozások erősítésén keresztül tudja ezt biztosítani, oly módon, hogy segíti e vállalkozások alapítását, a meglévők piacképességének javítását, azok diverzifikálásával és a gazdálkodás feltételeinek javításával.E célok eredményes végrehajtása csak a térségben rejlő humánerőforrás kihasználásával, folyamatos, a gazdasági igényekhez alkalmazkodó fejlesztésével lehetséges.Egy széles alapokon nyugvó gazdasági fejlődés, és életminőség javulás elképzelhetetlen a leszakadó rétegek, periférián élők és halmozottan hátrányos helyzetűek problémáinak kezelése, programba való bevonása nélkül.A HVS komoly figyelmet szentel a nyírségi táj sajátosságainak – épített örökségünk, természeti értékeink és kulturális hagyományaink - megőrzésére, bemutatására a környezeti állapot fenntartására és javítására.Építünk arra a partnerségben rejlő erőre, mely a helyi közösség szereplőinek összefogásában rejlik, és reményeink szerint hosszútávon életformává, a gondolkodás meghatározójává válik.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Nyírség Vidékfejlesztési KE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Nyírség Helyi Közösség az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyugati részén helyezkedik el. A közösség két statisztikai kistérség (nagykállói, nyíregyházi) területét fedi le, és annak valamennyi települését magába foglalja. A Helyi Közösség települései: Nyíregyháza, Nyírtelek, Kálmánháza, Kótaj, Napkor, Nagycserkesz, Sényő, Nyírpazony, Nyírtura, Nagykálló, Újfehértó, Balkány, Kállósemjén, Szakoly, Geszteréd, Bököny, Biri és Érpatak. A térségben 18 település, azon belül 5 város helyezkedik el. A megye sajátosságaitól eltérően nem az apró falvas település szerkezet a jellemző, hisz valamennyi település mérete meghaladja az 1500 fős lélekszámot – kivéve Sényő és Biri, de ezek lakossága is 1450 fő felett van.Négy olyan nagy település van, melynek lélekszáma meghaladja az 5000 főt, ezek között megtaláljuk Nyíregyházát – a megye székhelyét – melynek lakossága meghaladja a 110 ezer főt, de e mellet van két olyan városa is a közösségnek (Újfehértó, Nagykálló), ahol több mint 10 ezer ember él.Nyíregyháza és Nagykálló népsűrűsége meghaladja a 120 fő/km2-t így ezek a települések, bár a Helyi Közösség tagjai, de csak tanyás területeikkel tudnak részt venni a programban.Az akcióterület nagysága, mint egy 1139 km2, melyen 192 ezer ember él, ebből – Nyíregyháza és Nagykálló lakosságának jelentős része – 120 ezer ember nem érintett az EMVA 3-4 tengelyének programjai kapcsán.Összességében a lakóterület népsűrűsége 168 fő/km2, de a támogatható célterület népsűrűsége nem éri el a 80 fő/km2-t.A térség fekvése rendkívül kedvező, hisz itt halad át az V. számú Európai Korridor, melynek köszönhetően komoly közlekedési infrastruktúrák haladnak át a térségen (M3 autópálya, 4-es, 41-es, 36-os, 38-as főútvonalak, Győr-Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhogy vasúti fővonal).Nyíregyháza, mint megyeszékhely a helyi közösségnek is meghatározó gazdasági társadalmi formáló ereje.

A Nyírség Helyi Közösség az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyugati részén helyezkedik el. A közösség két statisztikai kistérség (nagykállói, nyíregyházi) területét fedi le, és annak valamennyi települését magába foglalja. A Helyi Közösség települései: Nyíregyháza, Nyírtelek, Kálmánháza, Kótaj, Napkor, Nagycserkesz, Sényő, Nyírpazony, Nyírtura, Nagykálló, Újfehértó, Balkány, Kállósemjén, Szakoly, Geszteréd, Bököny, Biri és Érpatak. A térségben 18 település, azon belül 5 város helyezkedik el. A megye sajátosságaitól eltérően nem az apró falvas település szerkezet a jellemző, hisz valamennyi település mérete meghaladja az 1500 fős lélekszámot – kivéve Sényő és Biri, de ezek lakossága is 1450 fő felett van.Négy olyan nagy település van, melynek lélekszáma meghaladja az 5000 főt, ezek között megtaláljuk Nyíregyházát – a megye székhelyét – melynek lakossága meghaladja a 110 ezer főt, de e mellet van két olyan városa is a közösségnek (Újfehértó, Nagykálló), ahol több mint 10 ezer ember él.Nyíregyháza és Nagykálló népsűrűsége meghaladja a 120 fő/km2-t így ezek a települések, bár a Helyi Közösség tagjai, de csak tanyás területeikkel tudnak részt venni a programban.Az akcióterület nagysága, mint egy 1139 km2, melyen 192 ezer ember él, ebből – Nyíregyháza és Nagykálló lakosságának jelentős része – 120 ezer ember nem érintett az EMVA 3-4 tengelyének programjai kapcsán.Összességében a lakóterület népsűrűsége 168 fő/km2, de a támogatható célterület népsűrűsége nem éri el a 80 fő/km2-t.A térség fekvése rendkívül kedvező, hisz itt halad át az V. számú Európai Korridor, melynek köszönhetően komoly közlekedési infrastruktúrák haladnak át a térségen (M3 autópálya, 4-es, 41-es, 36-os, 38-as főútvonalak, Győr-Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhogy vasúti fővonal).Nyíregyháza, mint megyeszékhely a helyi közösségnek is meghatározó gazdasági társadalmi formáló ereje.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Emellett vannak olyan mikro központjai is a térségnek, melyek szintén rendelkeznek gazdasági potenciállal, és hagyományosan meghatározói közvetlen környezetüknek (Nagykálló, Újfehértó, Balkány, Nyírtelek).Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy az Észak-Alföldi régió központja (Debrecen) is egy 50 km-es körön belül van, így a két nagyváros gazdasági és társadalmi hatása erőteljesen érvényesülhet az elkövetkező években.A térség többi települése azonban erőteljesen mutatja az elmaradott térségek sajátosságait, magas munkanélküliség, kis- és középvállalkozások hiánya, alacsony jövedelem szint, infrastrukturális hiányosságok, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság magas aránya, etnikai és kisebbségi problémák.A megye egészéhez hasonlóan jellemző erre a térségre is a műemléki és kulturális örökség magas aránya, melyre az elmúlt években csak kevés figyelmet és befektetést sikerült fordítani.

Emellett vannak olyan mikro központjai is a térségnek, melyek szintén rendelkeznek gazdasági potenciállal, és hagyományosan meghatározói közvetlen környezetüknek (Nagykálló, Újfehértó, Balkány, Nyírtelek).Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy az Észak-Alföldi régió központja (Debrecen) is egy 50 km-es körön belül van, így a két nagyváros gazdasági és társadalmi hatása erőteljesen érvényesülhet az elkövetkező években.A térség többi települése azonban erőteljesen mutatja az elmaradott térségek sajátosságait, magas munkanélküliség, kis- és középvállalkozások hiánya, alacsony jövedelem szint, infrastrukturális hiányosságok, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság magas aránya, etnikai és kisebbségi problémák.A megye egészéhez hasonlóan jellemző erre a térségre is a műemléki és kulturális örökség magas aránya, melyre az elmúlt években csak kevés figyelmet és befektetést sikerült fordítani.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A Nyírség Helyi Közösség környezeti állapotát alapvetően az adottságai, az itt folytatott emberi tevékenység hatásai és az éghajlati tényezők határozzák meg. A térséget a nyírségi síkság alapvetően homokos területei jellemzik, melyeket természetes képződmények (hegyek, nagy vízfolyások) nem szabdalnak fel.Ennél fogva jelentős tevékenységet kell kifejteni a talajerózió megakadályozására, melyet elsősorban a szél, és a csapadék idéz elő.Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években az országos átlagot meghaladó erdősítés indult meg, de az is igaz, hogy a rendszerváltást követő privatizáció és a megélhetési bűnözés következtében hosszú időre eltűntek a fasorok az utak, vízfolyások és vasutak mentén.Ezek helyreállítása már megkezdődött, de még jelentős adósságunk van a természettel szemben.A térség jelentős mezőgazdasági tevékenységet folytat, melyen belül kimagaslóan nagy a zöldség és gyümölcstermesztés aránya.A gyümölcs ültetvények (alma, meggy) hosszú időre meghatározzák a környezet állapotát és a térség képét.Ma már viszonylag kevés az elhanyagolt ültetvény, és ugyan ez mondható el a szántóföldek művelésével kapcsolatban is. Az is jellemzővé vált, hogy a termelők – talán a támogatási rendszereknek köszönhetően is – törekszenek a környezettudatos gazdálkodási formák alkalmazására.Azonban az elmúlt évtizedek nagyüzemi technológiái jelentős és maradandó károkat okoztak a természetben. A műtrágyák, és növényvédő szerek szakszerűtlen használata tartósan fertőzte és mérgezte a talajt és a viszonylag magasan fekvő talajvíz készleteinket is.Az állatállomány drasztikus csökkenése, nem csupán az ágazatot gyengítette, hanem természetre gyakorolt kedvezőtlen hatása is tapasztalható. A rét, legelő hasznosítás - ezáltal művelése – minimálisra csökkent, így ezek a területek elhanyagolt képet mutatnak, mind esztétikai szempontból mind környezetvédelmi szempontból művelésük elengedhetetlen lenne.

A Nyírség Helyi Közösség környezeti állapotát alapvetően az adottságai, az itt folytatott emberi tevékenység hatásai és az éghajlati tényezők határozzák meg. A térséget a nyírségi síkság alapvetően homokos területei jellemzik, melyeket természetes képződmények (hegyek, nagy vízfolyások) nem szabdalnak fel.Ennél fogva jelentős tevékenységet kell kifejteni a talajerózió megakadályozására, melyet elsősorban a szél, és a csapadék idéz elő.Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években az országos átlagot meghaladó erdősítés indult meg, de az is igaz, hogy a rendszerváltást követő privatizáció és a megélhetési bűnözés következtében hosszú időre eltűntek a fasorok az utak, vízfolyások és vasutak mentén.Ezek helyreállítása már megkezdődött, de még jelentős adósságunk van a természettel szemben.A térség jelentős mezőgazdasági tevékenységet folytat, melyen belül kimagaslóan nagy a zöldség és gyümölcstermesztés aránya.A gyümölcs ültetvények (alma, meggy) hosszú időre meghatározzák a környezet állapotát és a térség képét.Ma már viszonylag kevés az elhanyagolt ültetvény, és ugyan ez mondható el a szántóföldek művelésével kapcsolatban is. Az is jellemzővé vált, hogy a termelők – talán a támogatási rendszereknek köszönhetően is – törekszenek a környezettudatos gazdálkodási formák alkalmazására.Azonban az elmúlt évtizedek nagyüzemi technológiái jelentős és maradandó károkat okoztak a természetben. A műtrágyák, és növényvédő szerek szakszerűtlen használata tartósan fertőzte és mérgezte a talajt és a viszonylag magasan fekvő talajvíz készleteinket is.Az állatállomány drasztikus csökkenése, nem csupán az ágazatot gyengítette, hanem természetre gyakorolt kedvezőtlen hatása is tapasztalható. A rét, legelő hasznosítás - ezáltal művelése – minimálisra csökkent, így ezek a területek elhanyagolt képet mutatnak, mind esztétikai szempontból mind környezetvédelmi szempontból művelésük elengedhetetlen lenne.


A térség környezeti állapota 1/2

12

Az ipari termelés alapvetően a két nagyváros Nyíregyháza és Nagykálló térségébe összpontosult, így ez csupán kisebb károkat okozott a természetben. Egyébként is olyan tevékenységek működnek, melyek káros anyag kibocsátása minimális.Összességében elmondható, hogy – ha nem is egy érintetlen környezetről van szó – az emberek számára élhető és hosszútávon fenntartható környezetet örököltünk, és tudunk tovább adni.Természeti értékeink igen nagy számban vannak, melyek megőrzése, fejlesztése és bemutatása nagyon fontos feladat.Jelentős a közösség területén a NATURA-2000 területek aránya, melyre a termelők és önkormányzatok is nagy figyelmet fordítanak. Vannak olyan természeti értékeink, melyek szakmai és turisztikai értéke is felbecsülhetetlen – Újfehértói orchideás rét, jégkorszaki löszfal, Kállósemjéni Mohos tó, Napkori erdők, Nagykállói Harangod, Nyíregyházi Sóstó, Császárszállási Nagyvadasi tó, balkányi ezeréves mamut fenyő, bokortanyák stb. –ezzel együtt ezek megőrzése és bemutatása kötelességünk.Jelentős a mélyrétegi édesvíz készlet is, mely Újfehértó, Geszteréd és Érpatak területei alatt található.

Az ipari termelés alapvetően a két nagyváros Nyíregyháza és Nagykálló térségébe összpontosult, így ez csupán kisebb károkat okozott a természetben. Egyébként is olyan tevékenységek működnek, melyek káros anyag kibocsátása minimális.Összességében elmondható, hogy – ha nem is egy érintetlen környezetről van szó – az emberek számára élhető és hosszútávon fenntartható környezetet örököltünk, és tudunk tovább adni.Természeti értékeink igen nagy számban vannak, melyek megőrzése, fejlesztése és bemutatása nagyon fontos feladat.Jelentős a közösség területén a NATURA-2000 területek aránya, melyre a termelők és önkormányzatok is nagy figyelmet fordítanak. Vannak olyan természeti értékeink, melyek szakmai és turisztikai értéke is felbecsülhetetlen – Újfehértói orchideás rét, jégkorszaki löszfal, Kállósemjéni Mohos tó, Napkori erdők, Nagykállói Harangod, Nyíregyházi Sóstó, Császárszállási Nagyvadasi tó, balkányi ezeréves mamut fenyő, bokortanyák stb. –ezzel együtt ezek megőrzése és bemutatása kötelességünk.Jelentős a mélyrétegi édesvíz készlet is, mely Újfehértó, Geszteréd és Érpatak területei alatt található.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A Nyírség Helyi Közösség 18 települése két statisztikai kistérséget fed le. A Nagykállói kistérség 2007. december 31.-ig teljes egészében a leghátrányosabb 48 kistérség közé tartozott. A kistérségek besorolásáról szóló 2007. évi 67/2007. (VI. 28.) számú Országgyűlési Határozat alapján elfogadott 311/2007. (XI. 17.) számú Kormány rendelet értelmében azonban ez a kistérség is kikerült a kedvezményezetti körből. Természetesen, mindkét statisztikai kistérségben vannak olyan társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű települések melyek, ha nem is a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatási forrásaiból, de felzárkóztatásra szorulnak. Ilyen települések: Szakoly, Geszteréd, Bököny, Biri, Érpatak, Balkány, Sényő, Nagycserkesz. Gazdaságukra a mezőgazdaság túlsúlya jellemző, a kevés helyi mikor-, és kisvállalkozás 90%-át e tevékenység adja. Más típusú tevékenység alig-alig található, lakossági szolgáltatások nem működnek, piacra termelő ipari üzemek elvétve vannak. Az első hat település a nagykállói kistérség része, ahol a kistérség leghátrányosabb kategóriába való besorolását Nagykálló elmúlt években bekövetkezett rohamos fejlődése akadályozta meg. Sényő és Nagycserkesz a nyíregyházi kistérségben lévő két olyan település ahol jelentős lemaradás tapasztalható még a térség többi településéhez is. A városi ranggal rendelkező Balkány bár az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztéseket indított el, lemaradását még így sem volt képes behozni, munkanélküliségi gondjairól már nem is beszélve. A többi település munkanélküliségi helyzete jelen gazdasági körülmények között csak hosszú távon és céltudatos munkával lesz kezelhető, és ehhez kell az is, hogy a térség nagy településeinek munkahelyteremtő képessége jelentősen javuljon. E hátrányos helyzetű települések infrastrukturális lemaradása igen jelentős, még is célszerű átgondolni, hogy milyen jellegű épített infrastruktúrák kerüljenek fejlesztésre, milyen szolgáltatások működjenek a településeken. Ehhez elengedhetetlen egy ésszerű kistérségi együttműködés kialakítása, kistérségi és vidékfejlesztési stratégia kidolgozása, és annak céltudatos végrehajtása. Balkány kivételével a településeken nem működnek funkcionálisan alkalmas közösségi terek, és a köz-, és közösségi szolgáltatásokat biztosítani képes intézmények. A kistérségek települései közötti feladatmegosztás alapján létrejövő stratégia szellemében ezeket az intézményeket és létesítményeket kell haladéktalanul megépíteni annak érdekében, hogy az itt élő emberek érezzék a település helyét és szerepét, és ez által a települések lakosságmegtartó ereje nőjön és megmaradjon.

A Nyírség Helyi Közösség 18 települése két statisztikai kistérséget fed le. A Nagykállói kistérség 2007. december 31.-ig teljes egészében a leghátrányosabb 48 kistérség közé tartozott. A kistérségek besorolásáról szóló 2007. évi 67/2007. (VI. 28.) számú Országgyűlési Határozat alapján elfogadott 311/2007. (XI. 17.) számú Kormány rendelet értelmében azonban ez a kistérség is kikerült a kedvezményezetti körből. Természetesen, mindkét statisztikai kistérségben vannak olyan társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű települések melyek, ha nem is a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatási forrásaiból, de felzárkóztatásra szorulnak. Ilyen települések: Szakoly, Geszteréd, Bököny, Biri, Érpatak, Balkány, Sényő, Nagycserkesz. Gazdaságukra a mezőgazdaság túlsúlya jellemző, a kevés helyi mikor-, és kisvállalkozás 90%-át e tevékenység adja. Más típusú tevékenység alig-alig található, lakossági szolgáltatások nem működnek, piacra termelő ipari üzemek elvétve vannak. Az első hat település a nagykállói kistérség része, ahol a kistérség leghátrányosabb kategóriába való besorolását Nagykálló elmúlt években bekövetkezett rohamos fejlődése akadályozta meg. Sényő és Nagycserkesz a nyíregyházi kistérségben lévő két olyan település ahol jelentős lemaradás tapasztalható még a térség többi településéhez is. A városi ranggal rendelkező Balkány bár az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztéseket indított el, lemaradását még így sem volt képes behozni, munkanélküliségi gondjairól már nem is beszélve. A többi település munkanélküliségi helyzete jelen gazdasági körülmények között csak hosszú távon és céltudatos munkával lesz kezelhető, és ehhez kell az is, hogy a térség nagy településeinek munkahelyteremtő képessége jelentősen javuljon. E hátrányos helyzetű települések infrastrukturális lemaradása igen jelentős, még is célszerű átgondolni, hogy milyen jellegű épített infrastruktúrák kerüljenek fejlesztésre, milyen szolgáltatások működjenek a településeken. Ehhez elengedhetetlen egy ésszerű kistérségi együttműködés kialakítása, kistérségi és vidékfejlesztési stratégia kidolgozása, és annak céltudatos végrehajtása. Balkány kivételével a településeken nem működnek funkcionálisan alkalmas közösségi terek, és a köz-, és közösségi szolgáltatásokat biztosítani képes intézmények. A kistérségek települései közötti feladatmegosztás alapján létrejövő stratégia szellemében ezeket az intézményeket és létesítményeket kell haladéktalanul megépíteni annak érdekében, hogy az itt élő emberek érezzék a település helyét és szerepét, és ez által a települések lakosságmegtartó ereje nőjön és megmaradjon.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

Természetesen ehhez elengedhetetlen a helyi vonalas infrastruktúrák fejlesztése is, amely szintén igen hiányos elsősorban a szennyvízkezelés, és helyi úthálózat vonatkozásában. Bár a települések alapvetően víz, villany és gáz ellátása megoldott, de sok esetben a földrajzi és társadalmi perifériákon élő lakosság számára még ma sem elérhető. Ezért az esélyegyenlőség megteremtése ezeken a településeken fokozott súllyal esik latba.

Természetesen ehhez elengedhetetlen a helyi vonalas infrastruktúrák fejlesztése is, amely szintén igen hiányos elsősorban a szennyvízkezelés, és helyi úthálózat vonatkozásában. Bár a települések alapvetően víz, villany és gáz ellátása megoldott, de sok esetben a földrajzi és társadalmi perifériákon élő lakosság számára még ma sem elérhető. Ezért az esélyegyenlőség megteremtése ezeken a településeken fokozott súllyal esik latba.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

6%

10%

28%

6%

6%

18%

10%

0%

11%

4%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,741

5,087

1,206

2,925

499

1,248

219

874

550

4,457

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

9%

27%

16%

3%

7%

5%

3%

24%

6%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 12.0%, ami 3.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 12.0%

▪ Változás 2003-hoz képest 3.7 százalékpont

20

A térség foglalkoztatási helyzetét alapvetően meghatározza a mikro-, kis-, és középvállalkozások gyenge állapota, valamint azok térbeli elhelyezkedése.A munkaképes lakosság egy jelentős része Nyíregyházára és Nagykállóba ingázik naponta, sőt a lakosság egy része az 50 km távolságra lévő regionális központot, Debrecent választja megélhetése színhelyéül.A kis települések vállalkozásainak munkaerő felszívó ereje minimális, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat.A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 10% alatti aránya messze elmarad az ágazat térségben betöltött szerepétől.A foglalkoztatás nagyságrendileg három területen összpontosul megközelítően 25-25%-os arányban. A feldolgozóipar, a kereskedelem és szolgáltatások, valamint a közigazgatás (önkormányzati szféra) területén a foglalkoztatottak több mint 80%-a tevékenykedik.Mindezen lehetőségek azonban csak arra elegendőek, hogy az átlagos munkanélküliség éppen 13% alá csökkenjen, de a rendszer tartósan nem képes kezelni a halmozottan hátrányos helyzetűek problémáit.Különösen nagy probléma, hogy a térségben ma már generációs tényezővé vált a munkanélküliség, a rendszerváltozás óta felnőtt egy nemzedék, aki már mintaként éli meg a szülők munkahely nélküli, esetleg alkalmi vagy feketemunkából tengetett életét, és társadalmi helyzete, képzettségi szintje miatt maga is képtelen kitörni ebből.Ezt az állapotot fokozza a térségben élő kisebbségek 12-15 %-os aránya, akiknél ezek a problémák még súlyosabb formában jelentkeznek.Az egyetlen megoldásnak számukra - még tartósan - a köz és közhasznú munkák látszanak, de ezek a programok sem tudják kezelni a tartós munkanélküliek egyre növekvő számát.A foglalkoztatási gondok másik szegmense az alulképzettség, mely a rendszerben lévő munkanélküliek közel 70%-át hozzák hátrányos helyzetbe a munkaerőpiacon. Az egyetemet, főiskolát végzettek aránya csupán 5% körüli az országos 10%-os átlaggal szemben.

A térség foglalkoztatási helyzetét alapvetően meghatározza a mikro-, kis-, és középvállalkozások gyenge állapota, valamint azok térbeli elhelyezkedése.A munkaképes lakosság egy jelentős része Nyíregyházára és Nagykállóba ingázik naponta, sőt a lakosság egy része az 50 km távolságra lévő regionális központot, Debrecent választja megélhetése színhelyéül.A kis települések vállalkozásainak munkaerő felszívó ereje minimális, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat.A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 10% alatti aránya messze elmarad az ágazat térségben betöltött szerepétől.A foglalkoztatás nagyságrendileg három területen összpontosul megközelítően 25-25%-os arányban. A feldolgozóipar, a kereskedelem és szolgáltatások, valamint a közigazgatás (önkormányzati szféra) területén a foglalkoztatottak több mint 80%-a tevékenykedik.Mindezen lehetőségek azonban csak arra elegendőek, hogy az átlagos munkanélküliség éppen 13% alá csökkenjen, de a rendszer tartósan nem képes kezelni a halmozottan hátrányos helyzetűek problémáit.Különösen nagy probléma, hogy a térségben ma már generációs tényezővé vált a munkanélküliség, a rendszerváltozás óta felnőtt egy nemzedék, aki már mintaként éli meg a szülők munkahely nélküli, esetleg alkalmi vagy feketemunkából tengetett életét, és társadalmi helyzete, képzettségi szintje miatt maga is képtelen kitörni ebből.Ezt az állapotot fokozza a térségben élő kisebbségek 12-15 %-os aránya, akiknél ezek a problémák még súlyosabb formában jelentkeznek.Az egyetlen megoldásnak számukra - még tartósan - a köz és közhasznú munkák látszanak, de ezek a programok sem tudják kezelni a tartós munkanélküliek egyre növekvő számát.A foglalkoztatási gondok másik szegmense az alulképzettség, mely a rendszerben lévő munkanélküliek közel 70%-át hozzák hátrányos helyzetbe a munkaerőpiacon. Az egyetemet, főiskolát végzettek aránya csupán 5% körüli az országos 10%-os átlaggal szemben.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

A szakképzett, képzésre és átképzésre alkalmas lakosok száma alig éri el a 36%-ot, ami további problémákat fog generálni az elkövetkező időkben. A 8 általánost, vagy attól kevesebbet elvégzők aránya 58%, a 46%-os országos átlaggal szemben. Az ő foglalkoztatásuk és képzésük a jelenlegi rendszerben lehetetlennek látszik.A magas munkanélküliség, és alacsony képzettség mellett további gondot jelent a családi jövedelmek mélyen országos átlag alatti szintje, amit tovább ront, hogy az egy keresőre jutó eltartottak száma viszont igen magas.Egy ilyen munkanélküliségi szint mellett erősebben érvényesül a szegregáció, az esélyegyenlőség hiánya, különösen hátrányos helyzetbe kerülnek olyan munkavállaló kategóriák, mint a nők, kisebbségek, 45 év felettiek, megváltozott munkaképességűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, illetve a tanyán és külterületen élők. Az ő érdekeikért való küzdelem, megélhetési feltételeik megteremtése a Helyi Közösség egyik fontos feladata kell, hogy legyen az elkövetkező években.

A szakképzett, képzésre és átképzésre alkalmas lakosok száma alig éri el a 36%-ot, ami további problémákat fog generálni az elkövetkező időkben. A 8 általánost, vagy attól kevesebbet elvégzők aránya 58%, a 46%-os országos átlaggal szemben. Az ő foglalkoztatásuk és képzésük a jelenlegi rendszerben lehetetlennek látszik.A magas munkanélküliség, és alacsony képzettség mellett további gondot jelent a családi jövedelmek mélyen országos átlag alatti szintje, amit tovább ront, hogy az egy keresőre jutó eltartottak száma viszont igen magas.Egy ilyen munkanélküliségi szint mellett erősebben érvényesül a szegregáció, az esélyegyenlőség hiánya, különösen hátrányos helyzetbe kerülnek olyan munkavállaló kategóriák, mint a nők, kisebbségek, 45 év felettiek, megváltozott munkaképességűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, illetve a tanyán és külterületen élők. Az ő érdekeikért való küzdelem, megélhetési feltételeik megteremtése a Helyi Közösség egyik fontos feladata kell, hogy legyen az elkövetkező években.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Nyíregyháza székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

9 db

5 db

6,443 fő

34%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 34%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás





Fogl. száma (fő)

▪ 2,000

▪ 1,933

▪ 900

▪ 381

▪ 297

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Nyíregyháza

▪ Nyíregyháza

▪ Nyíregyháza

▪ Nagykálló

▪ Nyíregyháza

Főtevékenység

▪ 2524 Egyéb műanyag termék gyártása

▪ 2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása

▪ 2524 Egyéb műanyag termék gyártása

▪ 1822 Felsőruházat gyártása

▪ 2125 Egyéb papírtermék gyártása

Név

▪ Flextronics International Nyíregyházi Üzem

▪ Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft.

▪ Electrolux Lehet Kft. Nyíregyházi Üzem

▪ Benetton Ungheria Kft.

▪ Dunapack Zrt.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység





▪ Egyéb szolgáltatás

▪ 231

▪ 213

▪ 210

▪ 147

▪ 131

▪ Nyírtelek

▪ Nyíregyháza

▪ Kálmánháza

▪ Nyírtelek

▪ Nagykálló

▪ 2851 Fém felületkezelése

▪ 2513 Egyéb gumitermék gyártása

▪ 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása

▪ 1571 Haszonállat-eledel gyártása

▪ 9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ HM Arzenál

Név

▪ Kálmánházi Baromfifeldolgozó Kft.

▪ ISV ZRT.

▪ TESZOVÁL KFT.

▪ Phoenix Légrugó Technológia Kft.

6

7

8

9

10

25

A térség gazdasági potenciálját, alapvetően a két kistérségi központ Nyíregyháza és Nagykálló határozza meg, akik nem célterületei a Helyi Vidékfejlesztési Közösségnek. E két településen működik az a néhány nagy és középvállalkozás, mely meghatározó szerepet tölt be a térség jövedelem termelésében és a foglalkoztatásában. A Benetton Ungheria (Nagykálló), a Flextronic, a Michellin és az Elektrolux (Nyíregyháza) azok a vállalkozások, melyek jelentős beszállítói kapacitást is képesek indukálni. A térség kis-, és közép vállalkozásainak állapotára jellemző, hogy sajnálatos módon nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, így e vállalatok beszállítói igényeit térségen kívüli vállalkozások oldják meg.Tradicionálisan érvényes, hogy a megélhetés legfőbb forrása a megyében a mezőgazdaság, melyre az elaprózódott birtokszerkezet jellemző, így jövedelem termelő képessége is minimális. A 200 körüli mezőgazdasági vállalkozás – és a hozzá kapcsolódó 22 708 őstermelő - a vállalkozói szektor 8%-át teszi ki, és igen magas arányban gyümölcs-, zöldség- és dohánytermesztéssel foglalkozik. Sajnos az ágazatra jellemző, hogy kedvezőtlen a faj, és fajta összetétel, és az alkalmazott technológia jelentősen csökkenti a piaci versenyképességet.Az 1980-as évek kimagasló állatállománya minimálisra csökkent, különösen a szarvasmarha esetében. Ez a tény a szántóföldi növénytermesztés piaci pozícióit is meggyengítette, és a legeltetés visszaszorulásával a környezet állapotát is lerontotta.A mezőgazdasági feldolgozóipar alapvetően a zöldség, gyümölcstermesztésre épült, de az innovatív termelési technológiák hiánya, a K+F tevékenység alacsony szintje csak kevés hozzáadott értéket képes realizálni. Az Újfehértói Kutató Intézet, a Nyíregyházi Főiskola, valamint a szaktanácsadói hálózat lehet az a bázis, mely összefogva a termelőkkel változtathat ezen a helyzeten.Az ipari termelés szerkezeti állapotára is jellemző, hogy nagyon kevés a hatékonyan működő mikro-, és kisvállalkozás, és nagyszámban vannak jelen azok a kényszervállalkozások, melyek még tulajdonosaik számára sem képesek megélhetést biztosítani. A kevés kisvállalkozás összetételére az élelmiszer feldolgozás, az építőipar, a fémfeldolgozás és a kereskedelem a jellemző.

A térség gazdasági potenciálját, alapvetően a két kistérségi központ Nyíregyháza és Nagykálló határozza meg, akik nem célterületei a Helyi Vidékfejlesztési Közösségnek. E két településen működik az a néhány nagy és középvállalkozás, mely meghatározó szerepet tölt be a térség jövedelem termelésében és a foglalkoztatásában. A Benetton Ungheria (Nagykálló), a Flextronic, a Michellin és az Elektrolux (Nyíregyháza) azok a vállalkozások, melyek jelentős beszállítói kapacitást is képesek indukálni. A térség kis-, és közép vállalkozásainak állapotára jellemző, hogy sajnálatos módon nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, így e vállalatok beszállítói igényeit térségen kívüli vállalkozások oldják meg.Tradicionálisan érvényes, hogy a megélhetés legfőbb forrása a megyében a mezőgazdaság, melyre az elaprózódott birtokszerkezet jellemző, így jövedelem termelő képessége is minimális. A 200 körüli mezőgazdasági vállalkozás – és a hozzá kapcsolódó 22 708 őstermelő - a vállalkozói szektor 8%-át teszi ki, és igen magas arányban gyümölcs-, zöldség- és dohánytermesztéssel foglalkozik. Sajnos az ágazatra jellemző, hogy kedvezőtlen a faj, és fajta összetétel, és az alkalmazott technológia jelentősen csökkenti a piaci versenyképességet.Az 1980-as évek kimagasló állatállománya minimálisra csökkent, különösen a szarvasmarha esetében. Ez a tény a szántóföldi növénytermesztés piaci pozícióit is meggyengítette, és a legeltetés visszaszorulásával a környezet állapotát is lerontotta.A mezőgazdasági feldolgozóipar alapvetően a zöldség, gyümölcstermesztésre épült, de az innovatív termelési technológiák hiánya, a K+F tevékenység alacsony szintje csak kevés hozzáadott értéket képes realizálni. Az Újfehértói Kutató Intézet, a Nyíregyházi Főiskola, valamint a szaktanácsadói hálózat lehet az a bázis, mely összefogva a termelőkkel változtathat ezen a helyzeten.Az ipari termelés szerkezeti állapotára is jellemző, hogy nagyon kevés a hatékonyan működő mikro-, és kisvállalkozás, és nagyszámban vannak jelen azok a kényszervállalkozások, melyek még tulajdonosaik számára sem képesek megélhetést biztosítani. A kevés kisvállalkozás összetételére az élelmiszer feldolgozás, az építőipar, a fémfeldolgozás és a kereskedelem a jellemző.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

Nem működnek a településeken azok a kisipari szolgáltatások, melyek a lakosság igényeinek kielégítése mellett egy biztos megélhetést jelenthetnének az ott élők számára. Mindezen anomáliák egyik legfőbb oka, hogy a szakképzés területén komoly lemaradásaink vannak, és a hiányszakmákra koncentrált rugalmas képzési rendszer nem működik.A turisztikai ágazatban működő vállalkozások alapvetően Nyíregyházára koncentrálódnak, a vidéki területek turisztikai kínálata minimális, pedig jelentős tartalékaink mutatkoznak a vadász, lovas, horgász, egészség és gasztronómiai turizmus területén, melyeknek szintén leggyengébb láncszemei a jól képzett turisztikai szakemberek.A banki szolgáltatások a városokra koncentrálódnak, valamennyi településünkön működik valamilyen pénzintézet, az ATM szolgáltatás területi lefedettsége minimális.

Nem működnek a településeken azok a kisipari szolgáltatások, melyek a lakosság igényeinek kielégítése mellett egy biztos megélhetést jelenthetnének az ott élők számára. Mindezen anomáliák egyik legfőbb oka, hogy a szakképzés területén komoly lemaradásaink vannak, és a hiányszakmákra koncentrált rugalmas képzési rendszer nem működik.A turisztikai ágazatban működő vállalkozások alapvetően Nyíregyházára koncentrálódnak, a vidéki területek turisztikai kínálata minimális, pedig jelentős tartalékaink mutatkoznak a vadász, lovas, horgász, egészség és gasztronómiai turizmus területén, melyeknek szintén leggyengébb láncszemei a jól képzett turisztikai szakemberek.A banki szolgáltatások a városokra koncentrálódnak, valamennyi településünkön működik valamilyen pénzintézet, az ATM szolgáltatás területi lefedettsége minimális.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12

Vallással kapcsolatos tevékenység 4

Sporttal kapcsolatos tevékenység 39

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

50

Oktatással kapcsolatos tevékenység 30

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

2

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

8

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

30

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

9

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

4

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

17

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

4

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

4

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

17

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

1

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

10

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

Általánosan megállapítható az a tény, mely a Nyírség Helyi Közösség területére is jellemző, hogy a magyar társadalmi berendezkedés elmúlt évtizedei nem igen szolgálták a magyarországi non-profit szektor kialakulását és fejlődését. Ennek megfelelően jelen állapotában még nem tudja betölteni azokat a szerepköröket, melyeket a társadalom ma már egyre jobban elvárna tőle.A Nyírség Helyi Közösség 18 településén (Nyíregyháza és Nagykálló belterületei nélkül) 230 – 250 civil szervezet működik, melyek a társadalmi gazdasági élet szinte valamennyi területét lefedik.Ezek a szervezetek azonban, olyan nehéz anyagi körülmények között végzik munkájukat, hogy az eltelt 10-15 évben nem voltak képesek meghatározó szereplőivé válni szakterületeiknek. Finanszírozásukat alapvetően az önkormányzatok vállalták fel.A valóban nagyobb hatásfokkal, és érdekérvényesítéssel rendelkező szervezeteink elsősorban Nyíregyházán működnek, és reményeink szerint fejtenek ki majd olyan hatást, mely a vidéki szervezetek megerősödéséhez vezethet.Számos olyan civil szervezetünk működik, melyek alapvetően a tanyás térségek hagyományainak megőrzését, a tanyai élet megújítását tűzték zászlajukra.A Környezetvédelem, az egészségügy, a szociális ellátás, és oktatás területén működő szervezeteink száma közel 70, akik alapvetően az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásában vesznek részt, sőt ezen szervezetek jelentős része önkormányzati alapítású szervezet.A kutatásfejlesztéssel, település-, és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezeteink talán a legjelentősebbek, hisz ők a többcélú önkormányzati társulások munkájában résztvevő társadalmi szervezetek, illetve az Újfehértói Kutató Intézethez kapcsolódnak és jelentős hozzáadott értéket tudnak felmutatni a térségi innováció területén.A polgárvédelem és közbiztonság területén tevékenykedő szervezetek az önkéntes tűzoltó, polgárőr és polgárvédelmi feladatokat ellátó civilekből tevődnek össze.Még is a non-profit szektor legnagyobb hányadát –közel 100 szervezet- a kultúra, sport és szabadidő területén működő szervezetek teszik ki, akik képesek ma már megmozgatni a társadalom valamennyi szereplőjét, gyerektől a nyugdíjasig.

Általánosan megállapítható az a tény, mely a Nyírség Helyi Közösség területére is jellemző, hogy a magyar társadalmi berendezkedés elmúlt évtizedei nem igen szolgálták a magyarországi non-profit szektor kialakulását és fejlődését. Ennek megfelelően jelen állapotában még nem tudja betölteni azokat a szerepköröket, melyeket a társadalom ma már egyre jobban elvárna tőle.A Nyírség Helyi Közösség 18 településén (Nyíregyháza és Nagykálló belterületei nélkül) 230 – 250 civil szervezet működik, melyek a társadalmi gazdasági élet szinte valamennyi területét lefedik.Ezek a szervezetek azonban, olyan nehéz anyagi körülmények között végzik munkájukat, hogy az eltelt 10-15 évben nem voltak képesek meghatározó szereplőivé válni szakterületeiknek. Finanszírozásukat alapvetően az önkormányzatok vállalták fel.A valóban nagyobb hatásfokkal, és érdekérvényesítéssel rendelkező szervezeteink elsősorban Nyíregyházán működnek, és reményeink szerint fejtenek ki majd olyan hatást, mely a vidéki szervezetek megerősödéséhez vezethet.Számos olyan civil szervezetünk működik, melyek alapvetően a tanyás térségek hagyományainak megőrzését, a tanyai élet megújítását tűzték zászlajukra.A Környezetvédelem, az egészségügy, a szociális ellátás, és oktatás területén működő szervezeteink száma közel 70, akik alapvetően az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásában vesznek részt, sőt ezen szervezetek jelentős része önkormányzati alapítású szervezet.A kutatásfejlesztéssel, település-, és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezeteink talán a legjelentősebbek, hisz ők a többcélú önkormányzati társulások munkájában résztvevő társadalmi szervezetek, illetve az Újfehértói Kutató Intézethez kapcsolódnak és jelentős hozzáadott értéket tudnak felmutatni a térségi innováció területén.A polgárvédelem és közbiztonság területén tevékenykedő szervezetek az önkéntes tűzoltó, polgárőr és polgárvédelmi feladatokat ellátó civilekből tevődnek össze.Még is a non-profit szektor legnagyobb hányadát –közel 100 szervezet- a kultúra, sport és szabadidő területén működő szervezetek teszik ki, akik képesek ma már megmozgatni a társadalom valamennyi szereplőjét, gyerektől a nyugdíjasig.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

Az ő tevékenységük az egészséges életmód, a hagyomány ápolás és turisztikai tevékenység fejlesztésében mutatkozik meg.Érdekes a helyzetük az egyházaknak, akiknek a helyét a társadalom nem nagyon tudja még megtalálni és maguk is keresik a szerepüket. Erőteljes részükről az igény, hogy aktív részesei lehessenek térségünk társadalmi gazdasági felzárkóztatásának, az alapvetően hátrányos helyzetű és rászoruló lakosság problémái kezelésének, kulturális feladatok ellátásának.

Az ő tevékenységük az egészséges életmód, a hagyomány ápolás és turisztikai tevékenység fejlesztésében mutatkozik meg.Érdekes a helyzetük az egyházaknak, akiknek a helyét a társadalom nem nagyon tudja még megtalálni és maguk is keresik a szerepüket. Erőteljes részükről az igény, hogy aktív részesei lehessenek térségünk társadalmi gazdasági felzárkóztatásának, az alapvetően hátrányos helyzetű és rászoruló lakosság problémái kezelésének, kulturális feladatok ellátásának.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 123 fővel csökkent, ami arányosítva 0%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 123 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

71,678 71,417 71,488 71,634 71,554

-260 71 146 -80


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

65%

17%

12%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

11%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

13%

32%

6%

5%

19%

9%

26%

12%

10%

17%

33

A Helyi Közösség 18 településén élő 192 ezer ember, illetve a kedvezményezett térségben élő 72 ezer ember vonatkozásában általánosan elmondható, hogy az elmúlt öt évben számuk jelentősen nem változott, egyes évek között ingadozó, eredőjét tekintve stagnáló állapot a jellemző. Elsősorban a kistelepüléseken tapasztalható a lakosság fogyása.A ’90-es évek nagy migrációs folyamatai megálltak, nem jellemző ma már a térségből történő elvándorlás, viszont a magasan képzett szakemberek egy jelentős része az ország fejlettebb részein kedvezőbb feltételeket talál, ezért ők nagy számban hagyják el a térséget.A humánerőforrás ilyen irányú mozgása kedvezőtlenül hat a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére, a versenyképesség alakulására.A térségen belüli lakossági mozgás iránya is megváltozni látszik, hisz a városokból egyre többen költöznek ki a kertvárosi, elővárosi területekre, a nyíregyházi tanyabokrok iránti érdeklődés egyre nagyobb. De a nyíregyháza agglomerációjához tartozó települések iránti érdeklődés is egyre növekszik.A lakosság, kor szerinti összetétele az országos átlaghoz hasonló, sőt attól valamivel kedvezőbbnek mondható, hisz a munkaképes lakosság aránya az átlagtól magasabb, viszont képzettségi szintje jelentősen elmarad attól.Az összlakosság kevesebb, mint fele munkaképes, és belőlük több mint 12% munkanélküli, így az eltartó – eltartotti arány rendkívül kedvezőtlen, bár az elöregedés nem igazán a térség jellemzője. Viszont az iskoláskorúak átlagot meghaladó aránya az eltartottak számát jelentősen növeli.Az élve születések magas arányában különösen a kisebbségek és a leszakadó rétegek nagy száma a jellemző, ami azért komoly gond, mert ők azok akik, nem tudják megfelelő színvonalon felnevelni és taníttatni gyerekeiket, így a perifériára szorultak, halmozottan hátrányos helyzetűek számának további növekedése várható.Ezek a demográfiai jellemzők komoly társadalmi és gazdasági konfliktusok kiinduló pontjává válhatnak, és kezelésük nagy erőfeszítéseket igényel.

A Helyi Közösség 18 településén élő 192 ezer ember, illetve a kedvezményezett térségben élő 72 ezer ember vonatkozásában általánosan elmondható, hogy az elmúlt öt évben számuk jelentősen nem változott, egyes évek között ingadozó, eredőjét tekintve stagnáló állapot a jellemző. Elsősorban a kistelepüléseken tapasztalható a lakosság fogyása.A ’90-es évek nagy migrációs folyamatai megálltak, nem jellemző ma már a térségből történő elvándorlás, viszont a magasan képzett szakemberek egy jelentős része az ország fejlettebb részein kedvezőbb feltételeket talál, ezért ők nagy számban hagyják el a térséget.A humánerőforrás ilyen irányú mozgása kedvezőtlenül hat a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére, a versenyképesség alakulására.A térségen belüli lakossági mozgás iránya is megváltozni látszik, hisz a városokból egyre többen költöznek ki a kertvárosi, elővárosi területekre, a nyíregyházi tanyabokrok iránti érdeklődés egyre nagyobb. De a nyíregyháza agglomerációjához tartozó települések iránti érdeklődés is egyre növekszik.A lakosság, kor szerinti összetétele az országos átlaghoz hasonló, sőt attól valamivel kedvezőbbnek mondható, hisz a munkaképes lakosság aránya az átlagtól magasabb, viszont képzettségi szintje jelentősen elmarad attól.Az összlakosság kevesebb, mint fele munkaképes, és belőlük több mint 12% munkanélküli, így az eltartó – eltartotti arány rendkívül kedvezőtlen, bár az elöregedés nem igazán a térség jellemzője. Viszont az iskoláskorúak átlagot meghaladó aránya az eltartottak számát jelentősen növeli.Az élve születések magas arányában különösen a kisebbségek és a leszakadó rétegek nagy száma a jellemző, ami azért komoly gond, mert ők azok akik, nem tudják megfelelő színvonalon felnevelni és taníttatni gyerekeiket, így a perifériára szorultak, halmozottan hátrányos helyzetűek számának további növekedése várható.Ezek a demográfiai jellemzők komoly társadalmi és gazdasági konfliktusok kiinduló pontjává válhatnak, és kezelésük nagy erőfeszítéseket igényel.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A lakosság egészségügyi állapotát tekintve az ország térségei között a legrosszabb mutatókat produkálja, hisz az élettartam itt a legrövidebb, a szív és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, és az ilyen okból történő elhalálozások magasan az országos átlag felett vannak, ami a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokra, az ebből fakadó életmódra és a túlhajszoltságra vezethető vissza. Nem igazán jellemző erre a térségre a prevenció, a szabadidő egészségtudatos eltöltése.A magasan kvalifikál fiatalok elvándorlása, illetve a magas fiatal kori elhalálozás miatt sok az egyedül élő, gondozásra szoruló idős ember, akiknek csak egy részét tudja felkarolni a szociális ellátórendszer.

A lakosság egészségügyi állapotát tekintve az ország térségei között a legrosszabb mutatókat produkálja, hisz az élettartam itt a legrövidebb, a szív és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, és az ilyen okból történő elhalálozások magasan az országos átlag felett vannak, ami a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokra, az ebből fakadó életmódra és a túlhajszoltságra vezethető vissza. Nem igazán jellemző erre a térségre a prevenció, a szabadidő egészségtudatos eltöltése.A magasan kvalifikál fiatalok elvándorlása, illetve a magas fiatal kori elhalálozás miatt sok az egyedül élő, gondozásra szoruló idős ember, akiknek csak egy részét tudja felkarolni a szociális ellátórendszer.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

2

0

0

14

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

11%

0%

0%

78%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

A térség elérhetőségét biztosító nagy vonalas infrastruktúrák tekintetében az M3-as autópálya megépítésével kedvező helyzet alakult ki. A 4-es, 41-es, 36-os és 38-as főutak további kapcsolódási pontokat biztosítanak a térség szereplői számára, bár ezek minősége már kívánnivalókat hagy maga után.A Győr-Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal megléte, valamint 2013-ig megvalósuló korszerűsítése minőségi feltételeket képes biztosítani, mind a személy, mind az árú szállítás számára.Nyíregyháza rendelkezik egy olyan repülőtérrel, mely minimális befektetéssel alkalmassá tehető árú-, és személyszállítást bonyolító gépek fogadására.Nyíregyházának köszönhetően térségünkben összpontosulnak mindazok az infrastruktúrák, melyek pozitív hatással lehetnek a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére.Korántsem ilyen kedvező a helyzet a térség belső közlekedési infrastruktúrája tekintetében, hisz a települések közötti közvetlen összeköttetést biztosító utak sem teljesen kiépítettek, a meglévő úthálózat minősége pedig nagyon rossz állapotú. Sajnálatos módon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének ez az a térsége – bár meglepő – ahol a legalacsonyabb a portalanított utak aránya.A gazdasági célokat szolgáló mezőgazdasági utak rossz állapotúak és hiányosak, de hasonló a helyzet a az ipari területek megközelítését szolgáló infrastruktúra tekintetében is.A térség belső vasúthálózata csak a fővonalak mentén működik, számos település a vasúti közlekedésből ki van zárva.A turisztikai és foglalkoztatási célokat is segítő kerékpárutak csak szórványban épültek meg, elengedhetetlen lenne azok hálózatszerű megépítése, minőségi kerékpárutak létesítése.Általánosan elmondható, hogy a térségben a lakossági szolgáltatásokat biztosító ivóvíz, gáz és elektromos hálózat kiépítettsége megfelelő, bár a tanyástérségekben vannak még lefedetlen területek.Szennyvízkezelés területén még a nagyobb településeinken is hiányzik a vezetékes hálózat (Napkor, Nagycserkesz, Kálmánháza), bár az is megállapítható, hogy a lakossági rákötések arányán is lenne javítani való.

A térség elérhetőségét biztosító nagy vonalas infrastruktúrák tekintetében az M3-as autópálya megépítésével kedvező helyzet alakult ki. A 4-es, 41-es, 36-os és 38-as főutak további kapcsolódási pontokat biztosítanak a térség szereplői számára, bár ezek minősége már kívánnivalókat hagy maga után.A Győr-Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal megléte, valamint 2013-ig megvalósuló korszerűsítése minőségi feltételeket képes biztosítani, mind a személy, mind az árú szállítás számára.Nyíregyháza rendelkezik egy olyan repülőtérrel, mely minimális befektetéssel alkalmassá tehető árú-, és személyszállítást bonyolító gépek fogadására.Nyíregyházának köszönhetően térségünkben összpontosulnak mindazok az infrastruktúrák, melyek pozitív hatással lehetnek a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére.Korántsem ilyen kedvező a helyzet a térség belső közlekedési infrastruktúrája tekintetében, hisz a települések közötti közvetlen összeköttetést biztosító utak sem teljesen kiépítettek, a meglévő úthálózat minősége pedig nagyon rossz állapotú. Sajnálatos módon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének ez az a térsége – bár meglepő – ahol a legalacsonyabb a portalanított utak aránya.A gazdasági célokat szolgáló mezőgazdasági utak rossz állapotúak és hiányosak, de hasonló a helyzet a az ipari területek megközelítését szolgáló infrastruktúra tekintetében is.A térség belső vasúthálózata csak a fővonalak mentén működik, számos település a vasúti közlekedésből ki van zárva.A turisztikai és foglalkoztatási célokat is segítő kerékpárutak csak szórványban épültek meg, elengedhetetlen lenne azok hálózatszerű megépítése, minőségi kerékpárutak létesítése.Általánosan elmondható, hogy a térségben a lakossági szolgáltatásokat biztosító ivóvíz, gáz és elektromos hálózat kiépítettsége megfelelő, bár a tanyástérségekben vannak még lefedetlen területek.Szennyvízkezelés területén még a nagyobb településeinken is hiányzik a vezetékes hálózat (Napkor, Nagycserkesz, Kálmánháza), bár az is megállapítható, hogy a lakossági rákötések arányán is lenne javítani való.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

A telekommunikáció területén sajnos még mindig vannak olyan települések, ahol a vonalas telefonhálózat nem épült ki, és ez még akkor is gond, ha a mobil hálózatok teljesen lefedik szolgáltatásukkal a térséget (kivéve néhány tanyás területet).Teljesen hiányzik a valóban széles sávot biztosító internet hálózat, és komoly feladatot jelentenek az E-Magyarország pontok hálózatának bővítése is.Valóban működő, a gazdaság fejlesztését elősegítő ipari park csak Nyíregyházán működik, a vidéki területeken jelzett 14 kis ipari terület (ipari park címmel nem rendelkeznek) a gazdaságélénkítés szempontjából nem számottevő.

A telekommunikáció területén sajnos még mindig vannak olyan települések, ahol a vonalas telefonhálózat nem épült ki, és ez még akkor is gond, ha a mobil hálózatok teljesen lefedik szolgáltatásukkal a térséget (kivéve néhány tanyás területet).Teljesen hiányzik a valóban széles sávot biztosító internet hálózat, és komoly feladatot jelentenek az E-Magyarország pontok hálózatának bővítése is.Valóban működő, a gazdaság fejlesztését elősegítő ipari park csak Nyíregyházán működik, a vidéki területeken jelzett 14 kis ipari terület (ipari park címmel nem rendelkeznek) a gazdaságélénkítés szempontjából nem számottevő.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.00

0.02 0.04

12% 4%

0.16 0.03

1.81 0.68

9% 4%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...

▪ Közszféra




▪ Közszféra


Települések főbb jellemzői 1/3

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 6,803

▪ Község ▪ 1,473

▪ Község ▪ 3,438

▪ Község ▪ 1,791

▪ Község ▪ 1,922

▪ Nagyközség ▪ 4,039

▪ Község ▪ 2,001

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Balkány

Biri

Bököny

Érpatak

Geszteréd

Kállósemjén

Kálmánháza

Munkanél-küliség (%)

▪ 16.22%

▪ 12.00%

▪ 16.46%

▪ 14.90%

▪ 14.46%

▪ 13.60%

▪ 7.20%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 271,454

▪ 292,018

▪ 193,290

▪ 196,564

▪ 253,711

▪ 326,032

▪ 293,554

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.047

42



▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 4,531

▪ Község ▪ 1,904

▪ Város ▪ 281

▪ Község ▪ 3,819

▪ Város ▪ 9,026

▪ Község ▪ 3,338

▪ Város ▪ 7,134


Kótaj

Nagycserkesz

Nagykálló

Napkor

Nyíregyháza

Nyírpazony

Nyírtelek


▪ 12.32%

▪ 17.46%

▪ 11.99%

▪ 12.60%

▪ 5.47%

▪ 6.78%

▪ 8.97%


▪ 366,641

▪ 205,404

▪ 427,866

▪ 347,738

▪ 633,514

▪ 478,772

▪ 404,228


▪ 0.006

▪ 0.000

▪ 0.065

▪ 0.595

▪ 0.860

▪ 0.000

▪ 0.194


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.008

▪ 0.189

▪ 0.016

▪ 0.000

43


▪ Közszféra

▪ Közszféra




Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,844

▪ Község ▪ 1,468

▪ Község ▪ 2,974

▪ Város ▪ 13,768


Nyírtura

Sényő

Szakoly

Újfehértó


▪ 8.46%

▪ 15.42%

▪ 14.10%

▪ 8.38%


▪ 410,008

▪ 334,759

▪ 316,092

▪ 326,537


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

44

Települések egy mondatos jellemzése 1/9

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Balkány ▪ „A munkanélküliek magas részaránya a település kereső korú lakossága körében. A település 24 élő tanyáján az infrastruktúra részleges, vagy helyenként teljes hiánya.”

▪ Biri ▪ „Munkahelyek teremtése”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A településen hagyománnyal rendelkező fémipari üzemek nagyfokú és képzett humánerőforrással rendelkező szakemberei és üzemei által képviselt nagyfokú gazdasági potenciál.A létrejött ipari park kedvező fekvése, jó szakemberellátottsága,nagy szakértelemmel rendelkező vállalkozásvezetők az ipari park területén. Élelmiszerfeldolgozó ipar fejlesztési lehetősége.”

▪ „Az autópálya 10 km-re van, s a leendő vállalkozások számára előnyös feltételek mellett terület biztosítása.”

45





▪ Bököny ▪ „Szennyvíz-hálózat kiépítetlensége, infrastruktúra-hiány, a lakosság elöregedése, munkaerő-hiány, munkahely-hiány, a kisebbségek lélekszámának emelkedése, szociálisan rászorultak létszámának emelkedése, a pályázatok nem arányos támogatása.”

▪ Érpatak ▪ „Munkanélküliség, bűnözés, a leromlott infrastruktúra, valamint a hiányos tömegközlekedés.”


▪ „Munkahely-teremtés, infrastruktúra-fejlesztés, átképzések az alulképzett lakosság részére.”

▪ „A két megyeszékhely közelségéből és a két kistérségi központ közelségéből adódó lehetőségek, a turizmus-fejlesztés, valamint a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése.”

46





▪ Geszteréd ▪ „Önkormányzat épületeinek állaga nem megfelelő. Civil szervezetek fentarthatósága nehezen megoldható. Nincs ipari tevékenység. Magas a unkanélküliek száma. Településen magas a HHH családok száma.”

▪ Kállósemjén ▪ „A foglalkoztatók hiánya, azaz a munkanélküliség.”


▪ „Ipari tevékenység szorgalmazása, munkahelyek teremtése.”

▪ „A mezőgazdasági termelő tevékenység, és az arra épülő élelmiszer-feldolgozás nyíregyházi, nyírbátori termelő vállalatoknak bedolgozói (alvállalkozói) háttér biztosítása. A Kállay kastély és park hasznosítása. A Mohos-tó természetvédelmi területének turisztikai célú hasznosítása.”

47





▪ Kálmánháza ▪ „Az elavult panel iskolaépület felújítása. Bentlakásos szociális intézmény létrehozása, ezzel munkahelyteremtés. Külterületi szennyvízhálózat fejlesztése. Intézmények akadálymentesítése. Polgármesteri Hivatal számítógépparkjának korszerűsítése.”

▪ Kótaj ▪ „Oktatási intézmény infrastruktúrájának elmaradottsága.”


▪ „EU pályázati lehetőségek kihasználása tekintettel arra, hogy saját erő fejlesztési lehetőségünk nincs.”

▪ „Uniós pályázatokon való részvétel.”

48





▪ Nagycserkesz ▪ „Munkanélküliségi és gazdasági elmaradottság, mély szegénység, szociális segélyezés magas szintje, külterületi portalanított utak hiánya, kevés vállalkozás, munkahelyhiány, önkormányzati földterület-hiány, önkormányzat működési hiánya, fejlesztések sajáterő hiánya, óvoda férőhely-hiány, önkorányzati épületek leamortizálódása (egészségház, kultúrház, óvoda, temető, sportpálya, EMO.).”

▪ Nagykálló ▪ „Nagy átmentő forgalom, kiaknázatlan turisztikai lehetőségek, alacsony foglalkoztatottság, inaktívak magas aránya.”


▪ „Rendelkezésre álló, szabad munkaerő, kiváló minőségű földterület a gazdák tulajdonában.”

▪ „M3-as autópálya közelsége miatt logisztikai kistérségi képzőközpont. Ipari park, és benne vállalkozások letelepedése, a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése. Gyógyvíz-turizmus, Harangodon nemzetközi rendezvények.”

49





▪ Napkor ▪ „Szennyvíz-elhelyezés és kezelés megoldatlansága, az általános iskola épületeinek rossz műszaki állapota. Településközpont rendezetlensége, idősek otthona épületének és környezetének rossz állaga. Ravatalozó rossz állapota.”

▪ Nyíregyháza ▪ „Bokortanyák infrastrukturális elmaradottsága. Külterületek megközelíthetősége. Munkanélküliség növekedése.”


▪ „Rendezvényeink népszerűsége, településünk turisztikai vonzereje, Nyíregyházához való közelség.”

▪ „Falusi turizmus fejlesztése, kereskedelem fejlesztése, logisztikai szerepkör erősítése, repülőtér kihasználása.”

50





▪ Nyírpazony ▪ „Nem tartozik a leghátrányosabb települések közé, ezért nem áll rendelkezésünkre a legnagyobb támogatási forma és emiatt sok pályázatott nem tudunk beadni,saját fórrás híánya miatt és ezek miatt az elkébzelt vidéki fejlesztéseinket nem tudjuk megvalósítani.”

▪ Nyírtelek ▪ „VEZETÉKES SZENNYVÍZ ÉS IVÓVÍZHÁLÓZAT TELJES KIÉPÍTETTSÉGÉNEK HIÁNYA. HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK MAGAS ARÁNYA. ALACSONY SZAKKÉPZETTSÉGŰ MUNKANÉLKÜLIEK.”


▪ „A község számára olyan pályázati lehetőség, melyeken sikeresen részt vehet, ahol csak 10 %-os önerő szükséges és nem kizáró ok az, hogy a település nem tartozik a leghátrányosabb települések közzé.”

▪ „TÉRSÉGI ÉS KOORDINÁCIÓS SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE. KERESKEDELMI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE. SZABAD MUNKAERŐ KAPACITÁS. GAZDASÁGI TERÜLETEK ELŐKÉSZÍTÉSE KIALAKÍTÁSA.”

51





▪ Nyírtura ▪ „Nyírtura nem tartozik a leghátrányosabb települések közé, ezért nem áll rendelkezésünkre a legnagyobb támogatási forma és emiatt sok pályázatot nem tudunk beadni,saját forrás hiánya miatt és ezek miatt az elképzelt vidéki fejlesztéseinket nem tudjuk megvalósítani.”

▪ Sényő ▪ „Beépíthető ingatlanok előtti közművek hiánya.”


▪ „Minél több pályázat beadása és nyerése segítene a problémákon, vagyis a fejlesztéseken.”

▪ „Minél több pályázat benyújtása.”

52





▪ Szakoly ▪ „A településen magas a munkanélküliek száma. Lakónépesség csökken, elöregszik. A lakosság egészségügyi állapota rossz, különös tekintettel a férfiakra. Infrastrukturális beruházások hiánya, az állami feladatok finanszírozásának alacsony szintje.”

▪ Újfehértó ▪ „Munkanélküliség, kihasználatlan lehetőségek, szennyvíz- csapadékvíz elvezetése, burkolatlan utak.”


▪ „Az ipari park által nyújtott lehetőségek kiaknázása. A bio-erőmű létesítésével más vállalkozások letelepedése a településen, amely a helyi vállalkozások helyzetének javításában is lehetőséget nyújtana.”

▪ „Turizmus, ipari park létrehozása, városfejlesztés, rehabilitálás.”

53

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



54

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2

A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 35 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Gazdasági környezet fejlesztése”

▪ „Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése”

▪ „Megújuló energiaágazat fejlesztése”

▪ „Helyi turisztikai ágazat fejlesztése”

▪ „Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás”

▪ „Helyi zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztése”

▪ „Humán erőforrás fejlesztése”

54

6 db

3 db

2 db

3 db

6 db

10,539,182

9,216,975

6,923,076

5,178,959

2,899,249

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

3 db

3 db

3 db

1,852,838

508,223

110,460

55

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2

A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 35 db fejlesztési intézkedés tartozik


▪ „Helyi erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése”

▪ „Állattenyésztési és állati termékek termelésének fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

55

3 db

3 db

55,230

0

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

56

▪ Kisebbségek, halmozottan hátrányos helyzetűek bevonásának támogatása


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/10

A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Információhoz és tanácsadói szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása

▪ Munkahelyek elérhetőségének fejlesztése

▪ Helyi vállalkozások képzésének támogatása

▪ Stratégiák és tanulmányok készítése

▪ Nemzetközi, szakmai kapcsolatok, együttműködések

Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése

Allokált forrás (EUR)

807,692

4,770,882

4,551,922

154,646

143,590

110,450

57

▪ Helyi lakosság igényeit kielégítő tevékenységek fejlesztése





▪ Mikro- és kisvállalkozások általános piacra jutását segítő fejlesztések támogatása

▪ A környezet állapotának megőrzését szolgáló technológiák fejlesztésének támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése


762,334

762,334

7,692,307

58

▪ Partnerségen alapuló takarékos energetikai eljárások kidolgozásának támogatása





▪ Helyi adottságokra épülő megújuló energiahasznosítás

Fő fejlesztési prioritás: Megújuló energiaágazat fejlesztése


3,846,153

3,076,923

59

▪ Belső turizmus feltételeinek megteremtése





▪ Vidéki szálláshelyek kialakítása, minőségének javítása

▪ Tematikus turisztikai célok attrakcióinak támogatása, és infrastrukturális feltételeinek megteremtése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése


88,360

3,846,153

1,244,446

60

▪ Helyi közösségi terek kialakítása





▪ Önkormányzati kötelező szolgáltatások tanyás térségekbe, perifériális területekre való eljuttatása

▪ Természeti örökségek megőrzésének és bemutatásának támogatása

▪ Kulturális értékek megőrzése, szabadidős sporttevékenységek és a helyi civil szervezetek támogatása

▪ Helyi közösség igényeit kielégítő szolgáltatások színvonalának javítása

▪ Épített örökség védelme, eredeti állapotának visszaállítása, funkcióval történő megtöltése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése


977,446

950,755

79,384

449,839

441,825

0

61

▪ Meglévő feldolgozó üzemek technológiai fejlesztése, európai uniós elvárásoknak való megfeleltetés





▪ Helyi termékeken és tradíciókon alapuló mikro- és kisvállalkozások feldolgozó kapacitásának fejlesztése

▪ Piacra jutást segítő innovatív eljárások, K+F tevékenység fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás


960,000

508,223

384,615

62

▪ Innovatív eljárások kidolgozása





▪ Termelési színvonalat növelő infrastuktúra-fejlesztés

▪ Tájspecifikus fajták megőrzése, biotermelés feltételeinek megteremtése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztése


508,223

0

0

63

▪ Hátrányos helyzetűek képzettségi szintjének növelése





▪ Környezettudatos életmódra nevelés bevezetése az oktatásba

▪ Munkahelyteremtéshez kötött szakképzés támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése


55,230

55,230

0

64

▪ Vadgazdálkodás piaci célú hasznosításának támogatása





▪ Az erdő értékének növelése, és a fenntartható erdőgazdálkodás támogatása

▪ Erdőállapot javítás támogatása, az erdő többcélú funkciójának erősítése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése


55,230

0

0

65

▪ Innovatív eljárások kidolgozása





▪ Termelési színvonalat növelő infrastrukturális fejlesztés

▪ Tájspecifikus fajták megőrzése, biotermelés feltételeinek megteremtése

Fő fejlesztési prioritás: Állattenyésztési és állati termékek termelésének fejlesztése


0

0

0

66

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

67Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

6%

10%

28%

6%

6%

18%

10%

0%

11%

4%

12%

35%

20%

3%

9%

6%

4%

0%

8%

2%

0%

90%

0%

0%

0%

0%

10%

0%

0%

0%

15%

15%

0%

4%

0%

0%

33%

33%

0%

0%

15%

15%

0%

4%

0%

0%

33%

33%

0%

0%

68

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

▪ „A Nyíregyházi Főiskola, valamint a kedvezményezett településeken működő kutatóintézetek a termelőkkel közös kutatási programok indításának támogatása, a kutatások során elért eredmények minél szélesebb körben történő megismertetésének segítése.

▪ Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A termelők az új eljárások bevezetésével javítani tudják termelésük eredményességét, a programban résztvevők árbevételének mintegy 10 %-os növelése várható.”

2

69




Szektor


▪ „A Nyíregyházi Főiskola, valamint a kedvezményezett településeken működő kutatóintézetek a termelőkkel közös kutatási programok indításának támogatása, a kutatások során elért eredmények minél szélesebb körben történő megismertetésének segítése az ÚMVP 1-ből nem támogatott tevékenységek esetében.



▪ „A termelők az új eljárások bevezetésével javítani tudják termelésük eredményességét, a programban résztvevők árbevételének mintegy 10 %-os növelése várható.”

70



Szektor



3▪ „A vadgazdálkodás céljait szolgáló

vadásztatás népszerűsítésének támogatása az erdőtulajdonosok összefogásával, tematikus vadászati útvonalak kialakításának segítése azokon a területeken, melyeket az ÚMVP I-III-as tengely nem támogat.”


▪ „Jelentősen nő az erdőtulajdonosok kiegészítő árbevétele, elsősorban a külföldi vadásztatás fellendülésével.”


4▪ „A vadgazdálkodás céljait szolgáló

vadásztatás népszerűsítésének támogatása az erdőtulajdonosok összefogásával, tematikus vadászati útvonalak kialakításának segítése azokon a területeken, melyeket az ÚMVP I-III-as tengely nem támogat.”

▪ „Jelentősen nő az erdőtulajdonosok kiegészítő árbevétele, elsősorban a külföldi vadásztatás fellendülésével.”

71



Szektor



72



Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”


5▪ „A térségben előállított termékek

feldolgozásának segítése mikro-, illetve kisvállalkozások létrehozásának támogatásával a termelői hálózatokkal közösen. Helyi tradíciókra alapozott feldolgozási eljárások elterjesztésének, illetve alkalmazásának segítése.



▪ „A feldolgozottság fokának javításával nő a programban résztvevők árbevétele, többletfoglalkoztatás valósulhat meg, egyedi, speciális helyi termékek kerülnek előállításra.”


6▪ „A térségben előállított termékek

feldolgozásának segítése mikro-, illetve kisvállalkozások létrehozásának támogatásával a termelői hálózatokkal közösen. Helyi tradíciókra alapozott feldolgozási eljárások elterjesztésének, illetve alkalmazásának segítése.


▪ „A feldolgozottság fokának javításával nő a programban résztvevők árbevétele, többletfoglalkoztatás valósulhat meg, egyedi, speciális helyi termékek kerülnek előállításra.”

73




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

74





7▪ „A helyi mezőgazdasági termékek

feldolgozására létrejött üzemek technológiája korszerűsítésének támogatása, kapacitásfejlesztés segítése, a piaci kereslethez igazodó minőségi termékek előállításának támogatása.”


▪ „EU elvárásoknak megfelelő feldolgozó üzemek alakulnak ki, piacképesebb termékek kerülnek előállításra, így a programban résztvevő üzemek 15-20 %-os árbevétel növekedést érhetnek el.”

Szektor


8▪ „A térségben működő vállalkozások piacra

jutást segítő, innovatív eljárásai kidolgozásának támogatása, ezen innovatív tevékenység végzéséhez szükséges tudásbázis megteremtésének támogatása, az innováció szereplői közötti együttműködés elősegítése.”

▪ „A vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására válnak képessé, valamint integrálódni tudnak a térségben működő nagyvállalatok beszállítói hálózatába.”

75



Szektor



76



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


9▪ „A helyi megújuló energetikai lehetőségek

feltárásának támogatása, a hasznosítási lehetőségek kutatásának segítése, a hasznosítás alapinfrastruktúrája kialakításának támogatása.”


▪ „Jelentősen csökken a térségben a lakosság, az önkormányzatok és a vállalkozások energetikai kiadása, nagysága elérheti a 30 %-ot.”

▪ „Egyéb tevékenység”10▪ „Települési szintű tanulmányok készítése,

vertikális és horizontális partnerségben megvalósuló eljárások kidolgozása, megújuló energiaforrásokra támaszkodva.


▪ „A programban résztvevők fűtéssel, világítással kapcsolatos kiadásai 20 %-os megtakarítási szintet is elérhetnek.”

77



Szektor



78

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






79

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A vállalkozások és önkormányzatok

összefogásával szükséges fejleszteni a munkahelyek megközelítését segítő úthálózat fejlesztését, szolgálati célú kerékpárutak létesítését. A tanyás térségek és perifériás területek településekhez, és munkahelyekhez való közelítése érdekében utak, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés fejlesztését kell megvalósítani. A mezőgazdasági területek megközelítése érdekében szükséges mezőgazdasági utak létesítése, folyamatos karbantartása.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi vállalkozások gazdálkodási feltételei jelentősen javulnak, ezáltal nő a foglalkoztatási képességük, csökkentve ezzel a helyi munkanélküliséget. A városok, nagy vállalkozások megközelítésének javítása első sorban a periférián élők, halmozottan hátrányos helyzetűek munkaerő piaci pozícióit javítja, növelve esélyegyenlőségüket, biztonságosabb megélhetésüket. A mezőgazdaságból élők költségei csökkennek, gazdálkodásuk hatékonyabbá válik, jövedelmük növekszik.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

80




2▪ „A vállalkozások és önkormányzatok

összefogásával szükséges fejleszteni a munkahelyek megközelítését segítő úthálózat fejlesztését, szolgálati célú kerékpárutak létesítését. A tanyás térségek és perifériás területek településekhez, és munkahelyekhez való közelítése érdekében utak, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés fejlesztését kell megvalósítani. A mezőgazdasági területek megközelítése érdekében szükséges mezőgazdasági utak létesítése, folyamatos karbantartása.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi vállalkozások gazdálkodási feltételei jelentősen javulnak, ezáltal nő a foglalkoztatási képességük, csökkentve ezzel a helyi munkanélküliséget. A városok, nagy vállalkozások megközelítésének javítása első sorban a periférián élők, halmozottan hátrányos helyzetűek munkaerő piaci pozícióit javítja, növelve esélyegyenlőségüket, biztonságosabb megélhetésüket. A mezőgazdaságból élők költségei csökkennek, gazdálkodásuk hatékonyabbá válik, jövedelmük növekszik.”


▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

81




3▪ „Gazdasági életbe való bevonásuk érdekében

olyan programokat kell indítani, melyek egyrészről ösztönzik a foglalkoztatókat alkalmazásuk irányába, tréningek szervezésén keresztül csökkentik az előítéletet, és nagyobb toleranciát teremtenek. Foglalkoztatotti oldalról a speciális képzések, mentálhigiénés és viselkedési tréningek és a szaktanácsadás jelenthet megoldást. Mindez valójában csak akkor lehet hatékony, ha ezeket a feladatokat komplex programok keretében tudjuk megoldani, azaz a foglakoztatás, képzés, életmód és viselkedés javítás egy program keretében tud megvalósulni.”

Megoldási javaslat

▪ „Ilyen komplex programok sorozatának megvalósítása, hosszú távon vezethet eredményre, ahol már mérhetővé válik ezen rétegek foglalkoztatásának növekedése, életkörülményeik javulása, társadalmi integrációja. Csökken a térség tartós munkanélkülisége, javul a nők a perifériákon élők, kisebbségek, alacsonyan képzettek és 45 év felettiek foglalkoztatási mutatója.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

82




4▪ „A helyi marketing tevékenység erősítésével,

szervezett programok támogatásával meg kell ismertetni a lakossággal az igénybe vehető szolgáltatásokat. Fontos a viszonosságon alapuló együttműködések erősítése a helyi szervezetek között közös programok kidolgozásában.”

Megoldási javaslat

▪ „A külső turizmus mellett megélénkül és jelentős bevételt realizál a belső turisztikai tevékenység is. A helyi források nem vándorolnak más térségekbe, a helyi gazdaságot erősítik. Az itt élők egyre jobban megismerik környezetüket, javul identitásuk, illetve a szervezetek közötti együttműködések megerősödnek és általánossá válnak.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

83




5▪ „A helyi marketing tevékenység erősítésével,

szervezett programok támogatásával meg kell ismertetni a lakossággal az igénybe vehető szolgáltatásokat. Fontos a viszonosságon alapuló együttműködések erősítése a helyi szervezetek között közös programok kidolgozásában.”

Megoldási javaslat

▪ „A külső turizmus mellett megélénkül és jelentős bevételt realizál a belső turisztikai tevékenység is. A helyi források nem vándorolnak más térségekbe, a helyi gazdaságot erősítik. Az itt élők egyre jobban megismerik környezetüket, javul identitásuk, illetve a szervezetek közötti együttműködések megerősödnek és általánossá válnak.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Természeti adottságok”

84




6▪ „Olyan képzési programok támogatása,

melyben kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelem kérdései. Azon létesítmények bővítésének, létesítésének támogatása, mely a természet- és környezetvédelem iránti igény erősítését, annak szakmai elsajátítását szolgálja, és folyamatos lehetőséget biztosít az érdeklődők fogadására és képzésére.”

Megoldási javaslat

▪ „A társadalom egyre szélesebb rétegei értik meg a természet- és környezetvédelem fontosságát, munkahelyükön alkalmazzák mindazokat az ismereteket, melyek csökkentik az adott tevékenység környezetromboló hatásait, mindezek eredményeként javul az egészségi állapot, az általános közérzet, ami hosszú távon az élettartam növekedéséhez vezet.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

85




7▪ „Olyan képzési programok támogatása,

melyben kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelem kérdései. Azon létesítmények bővítésének, létesítésének támogatása, mely a természet- és környezetvédelem iránti igény erősítését, annak szakmai elsajátítását szolgálja, és folyamatos lehetőséget biztosít az érdeklődők fogadására és képzésére.”

Megoldási javaslat

▪ „A társadalom egyre szélesebb rétegei értik meg a természet- és környezetvédelem fontosságát, munkahelyükön alkalmazzák mindazokat az ismereteket, melyek csökkentik az adott tevékenység környezetromboló hatásait, mindezek eredményeként javul az egészségi állapot, az általános közérzet, ami hosszú távon az élettartam növekedéséhez vezet.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

86




8▪ „Kidolgozott programok alapján olyan

falunapok, rendezvények támogatása, mely a helyi közösségi tevékenységre építve a település a térség kulturális és egyéb sajátosságainak bemutatását tűzi ki céljául. Olyan kulturális és szabadidős tevékenységek támogatása, mely jelentős tömegeket mozgat meg, hozzájárul a település, a térség identitásának növeléséhez, sajátosságainak bemutatásához.”

Megoldási javaslat

▪ „A közösen megvalósított programok által megerősödnek a civil szervezetek, növekszik a térségi összefogás, nő a térségben élők helyi kötődése, javul közérzete, szívesebben marad a térség lakója.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

87




9▪ „Kidolgozott programok alapján olyan

falunapok, rendezvények támogatása, mely a helyi közösségi tevékenységre építve a település a térség kulturális és egyéb sajátosságainak bemutatását tűzi ki céljául. Olyan kulturális és szabadidős tevékenységek támogatása, mely jelentős tömegeket mozgat meg, hozzájárul a település, a térség identitásának növeléséhez, sajátosságainak bemutatásához.”

Megoldási javaslat

▪ „A közösen megvalósított programok által megerősödnek a civil szervezetek, növekszik a térségi összefogás, nő a térségben élők helyi kötődése, javul közérzete, szívesebben marad a térség lakója.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

88




▪ „A helyi, illetve országos védelem alatt álló építmények esetén lehetőséget kell biztosítani – az egyébként költséges – feltáró munka elvégzésére. A szakmai civil szervezeteket tudatosan be kell vonni a ebbe a munkába, és akár a tulajdonjog átruházásával, vagy tartós bérlettel meg kell oldani ezen létesítmények felújítását, a térség érdekeit, és szakmai céljait szolgáló hasznosítását.

▪ Kedvezményezett település: Érpatak, Balkány, Nagycserkesz.”

Megoldási javaslat

▪ „Jelentősen javul a települések arculat, és alkalmasabbá válnak a térség turisztikai elképzeléseinek megvalósítására, a térség vonzóbbá tételére. A civil szervezetek teret és lehetőséget kapnak elképzeléseik megvalósítására, céljaik kiteljesítésére.

▪ Számos olyan közösségi funkció találja meg a helyét, melyek eddig hely hiányában nem működhettek, vagy nem megfelelő színvonalon működhettek.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

10

89

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

90Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/43 Kód: ÉA-9-GF-A-09 Sorszám: 1944Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése

Intézkedés: Információhoz és tanácsadói szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A telekommunikáció területén még most is vannak olyan települése, ahol a vonalas telefonhálózat nem épült ki, és ez még akkor is gond, ha a mobil hálózatok a teljesen lefedik szolgáltatásukkal a térséget (kivéve néhány tanyás terület). Teljesen hiányzik a valóban szélessávú, nagy gyorsaságú internet hálózat, az E-Magyarország pontok még nem alkotnak igazi hálózatot. Kevés a térségben a jól képzett tanácsadói szolgáltatás, és a vállalkozások és egyéb szervezetek még ezeket sem veszik szükség szerint igénybe.

Helyzet/ adottság

▪ A gazdaság fejlődésének, az EU-s források elérésének egyik komoly akadálya az információk időben való elérésének, valamint a megfelelő humánkapacitásnak a hiánya. Ebből következően a helyi szereplők még a rendelkezésre álló kapacitásokat sem veszik megfelelően igénybe, mert nem tudott eddig gyakorlattá válni a szakértői szolgáltatások igénybe vétele.

Probléma/ lehetőség

▪ A helyi társadalmi, gazdasági szereplők támogatásán keresztül elő kell segíteni a legmodernebb infokommunikációs eszközök elterjesztését és használatát. Különösen a tanyás, perifériális területeken. Létre kell hozni, és meg kell erősíteni a mikor-, és kisvállalkozások fejlődését szolgáló tanácsadói szolgáltatásokat, támogatni kell az azokhoz való hozzáférést, és azok igénybevételét, valamint az innovatív eljárások használatát és elterjesztését.

Megoldási javaslat

▪ Az időben megszerzett információk és a tanácsadói szolgáltatások alkalmassá teszik a helyi vállalkozásokat arra, hogy megtalálják a fejlesztéseik helyes irányát, és sikeres pályázatok benyújtását, ez által növelve a térségbe érkező fejlesztési forrásokat. A mind ezekhez társuló innovatív eljárások bevezetésével nő a mikro-, és kisvállalkozások piaci versenyképessége, jövedelme. Megélénkül a helyi gazdaság. Az információhoz való hozzáféréssel csökken a tanyás térségeken élők hátrányos helyzete, növekszik esélyegyenlősége.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

▪ - eszközbérlés, - oktatók javadalmazása, - képzéshez kapcsolódó anyagköltség (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - oktatás alatt biztosított étel-italfogyasztás max. 20 %-ig, - oktatói segédanyagok (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - terembérlet, - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - képzéshez kapcsolódó utazási költségek, Képzés/Oktatás

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 192307 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

4770882 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 100%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 4770882 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 100%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 38461 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 30 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/43 Kód: ÉA-9-GF-A-09 Sorszám: 1944

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó

▪ ÚMVP, de nem LEADER



Megoldási javaslatok 2/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-07 Sorszám: 1593Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése

Intézkedés: Munkahelyek elérhetőségének fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség külső megközelíthetőségét biztosító infrastruktúra viszonylag jól kiépített, azonban a belső kapcsolatokat (településközi, településen belüli) biztosító közlekedési infrastruktúra mind mennyiségében, mind minőségében sok hiányosságot mutat. Fokozottan igaz ez a tanyás és perifériás térségekre, ahova eddig is kevesebb figyelmet fordítottak az önkormányzatok.

Helyzet/ adottság

▪ A magas munkanélküliséggel, a vállalkozások hiányával, a mezőgazdaság hatékonyságának alacsony szintjével küszködő térség a megfelelő infrastrukturális háttér hiányában nem képes megoldani ezeket a problémákat. A halmozottan hátrányos helyzetűek, periférián élők komoly hátránnyal küzdenek a munkaerőpiacon, ők azok, akik nagy számban élnek a perifériákon, a munkahelyek megközelítése számukra a legnehezebb.


▪ A vállalkozások és önkormányzatok összefogásával szükséges fejleszteni a munkahelyek megközelítését segítő úthálózat fejlesztését, szolgálati célú kerékpárutak létesítését. A tanyás térségek és perifériás területek településekhez, és munkahelyekhez való közelítése érdekében utak, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés fejlesztését kell megvalósítani. A mezőgazdasági területek megközelítése érdekében szükséges mezőgazdasági utak létesítése, folyamatos karbantartása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi vállalkozások gazdálkodási feltételei jelentősen javulnak, ezáltal nő a foglalkoztatási képességük, csökkentve ezzel a helyi munkanélküliséget. A városok, nagy vállalkozások megközelítésének javítása első sorban a periférián élők, halmozottan hátrányos helyzetűek munkaerő piaci pozícióit javítja, növelve esélyegyenlőségüket, biztonságosabb megélhetésüket. A mezőgazdaságból élők költségei csökkennek, gazdálkodásuk hatékonyabbá válik, jövedelmük növekszik.

Várható eredmény


Forrás ▪ EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése









Allokáció

Megoldási javaslatok 2/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-07 Sorszám: 1593


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly, Újfehértó

▪ Nem ÚMVP

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat




Intézkedés: Munkahelyek elérhetőségének fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség külső megközelíthetőségét biztosító infrastruktúra viszonylag jól kiépített, azonban a belső kapcsolatokat (településközi, településen belüli) biztosító közlekedési infrastruktúra mind mennyiségében, mind minőségében sok hiányosságot mutat. Fokozottan igaz ez a tanyás és perifériás térségekre, ahova eddig is kevesebb figyelmet fordítottak az önkormányzatok.

Helyzet/ adottság

▪ A magas munkanélküliséggel, a vállalkozások hiányával, a mezőgazdaság hatékonyságának alacsony szintjével küszködő térség a megfelelő infrastrukturális háttér hiányában nem képes megoldani ezeket a problémákat. A halmozottan hátrányos helyzetűek, periférián élők komoly hátránnyal küzdenek a munkaerőpiacon, ők azok, akik nagy számban élnek a perifériákon, a munkahelyek megközelítése számukra a legnehezebb.


▪ A vállalkozások és önkormányzatok összefogásával szükséges fejleszteni a munkahelyek megközelítését segítő úthálózat fejlesztését, szolgálati célú kerékpárutak létesítését. A tanyás térségek és perifériás területek településekhez, és munkahelyekhez való közelítése érdekében utak, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés fejlesztését kell megvalósítani. A mezőgazdasági területek megközelítése érdekében szükséges mezőgazdasági utak létesítése, folyamatos karbantartása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi vállalkozások gazdálkodási feltételei jelentősen javulnak, ezáltal nő a foglalkoztatási képességük, csökkentve ezzel a helyi munkanélküliséget. A városok, nagy vállalkozások megközelítésének javítása első sorban a periférián élők, halmozottan hátrányos helyzetűek munkaerő piaci pozícióit javítja, növelve esélyegyenlőségüket, biztonságosabb megélhetésüket. A mezőgazdaságból élők költségei csökkennek, gazdálkodásuk hatékonyabbá válik, jövedelmük növekszik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő

▪ Nem ÚMVP

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat




Intézkedés: Kisebbségek, halmozottan hátrányos helyzetűek bevonásának támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A képzettségi szint tekintetében a 8 általánost, vagy attól kevesebb iskolát végzők aránya nagyon magas (58%). A kisebbségek aránya a térségben 12-14%, ami magasan az országos átlag felett van. Ezen rétegek képezik a térségben regisztrált munkanélküliek közel 70%át. Ők a munkaerőpiacon oly annyira nem versenyképesek, hogy már évtizedes nagyságrendben nem tudnak munkalehetőséghez jutni, megélhetésük mélyen a létminimum alatt van. Minimális kereseti lehetőséget az időszakosan rendelkezésre álló köz-, és közhasznú foglalkoztatás jelent számukra.

Helyzet/ adottság

▪ A legnagyobb problémát mind társadalmi, mind gazdasági szempontból ezen rétegek munka világába való visszaintegrálása jelenti. Alacsony képzettségi szintjük, korösszetételük, a társadalomban erőteljesen működő előítéletek miatt a foglalkoztatók nem alkalmazzák őket. Lehetőséget számukra a képzettségi szint növelése, életvitelük, gondolkodásuk megváltoztatása, illetve a társadalmi előítélet csökkentése jelenthet.


▪ Gazdasági életbe való bevonásuk érdekében olyan programokat kell indítani, melyek egyrészről ösztönzik a foglalkoztatókat alkalmazásuk irányába, tréningek szervezésén keresztül csökkentik az előítéletet, és nagyobb toleranciát teremtenek. Foglalkoztatotti oldalról a speciális képzések, mentálhigiénés és viselkedési tréningek és a szaktanácsadás jelenthet megoldást. Mindez valójában csak akkor lehet hatékony, ha ezeket a feladatokat komplex programok keretében tudjuk megoldani, azaz a foglakoztatás, képzés, életmód és viselkedés javítás egy program keretében tud megvalósulni.

Megoldási javaslat

▪ Ilyen komplex programok sorozatának megvalósítása, hosszú távon vezethet eredményre, ahol már mérhetővé válik ezen rétegek foglalkoztatásának növekedése, életkörülményeik javulása, társadalmi integrációja. Csökken a térség tartós munkanélkülisége, javul a nők a perifériákon élők, kisebbségek, alacsonyan képzettek és 45 év felettiek foglalkoztatási mutatója.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP



Megoldási javaslatok 5/43 Kód: ÉA-9-GF-6-01 Sorszám: 7013Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése

Intézkedés: Nemzetközi, szakmai kapcsolatok, együttműködések

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A helyi közösség települései igen jelentős testvérváros kapcsolatokat alakítottak ki az elmúlt évtizedekben, szinte Európa valamennyi térségében, ezek a kapcsolatok azonban alapvetően formálisak, kevés belső tartalommal bírnak. A vállalkozások, és civil szervezetek esetében még formális kapcsolatokról is csak elvétve beszélhetünk. Mind az önkormányzati, mind a vállalkozói területen hiányzik a társadalmi, gazdasági hasznosság megjelenése.

Helyzet/ adottság

▪ A térség szereplőinek nagy szüksége lenne olyan kapcsolatok, kapcsolatrendszerek kiépítésére, melyek a formális együttműködésen túl jó gyakorlatok, "know how" bevezetését eredményezhetné. A Helyi Vidékfejlesztési Közösség sem rendelkezik jelen pillanatban a tevékenységéhez igazodó nemzetközi és hazai olyan vidékfejlesztési és LEADER jellegű kapcsolatokkal, melyek segíthetnék az ésszerű szervezetépítést, és tevékenységi kör kialakítását.


▪ A LEADER program - de más források bevonásával is - ösztönöznünk kell a helyi szereplőket arra, hogy tevékenységüket, és működésük eredményességét javítsák az által, hogy olyan kapcsolatokat építenek, melyek jó gyakorlatok, új eljárások, technológiák bevezetését eredményezhetik. A Helyi Közösség saját kapcsolatainak bővítése nem nem csupán azt a célt szolgálja, hogy saját tevékenységét fejlessze, hanem e kapcsolatrendszereken keresztül találhat megfelelő partnereket a térség szereplői számára.

Megoldási javaslat

▪ A hazai és nemzetközi kapcsolatok bővítése, és tartalommal való megtöltése eredményeként javulhat térségünk ismertsége, adottságaink és lehetőségeink széles körű megismertetése, mely már rövid távon is befektetőket vonzhat a térségbe. A jó gyakorlatok, újszerű technológiák, "know how-k" bevezetése jelentősen javíthatná a térség gazdasági potenciáját, élénkítené és színesítené a közösség társadalmi életét. A Helyi Közösség pedig több évtizedes LEADER és vidékfejlesztési tapasztalatokat szerezhetne, és a most szerveződő térségekben (pl.: Erdély) segíthetné a közösségek kialakulását.

Várható eredmény


▪ Útiköltség, Kommunikációs költségek, Repülőjegy, napidíj, szállás, étkezés, Tolmácsolás, Kapcsolattartás költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció

Megoldási javaslatok 5/43 Kód: ÉA-9-GF-6-01 Sorszám: 7013


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly

▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: Nemzetközi, szakmai kapcsolatok, együttműködések


▪ A helyi közösség települései igen jelentős testvérváros kapcsolatokat alakítottak ki az elmúlt évtizedekben, szinte Európa valamennyi térségében, ezek a kapcsolatok azonban alapvetően formálisak, kevés belső tartalommal bírnak. A vállalkozások, és civil szervezetek esetében még formális kapcsolatokról is csak elvétve beszélhetünk. Mind az önkormányzati, mind a vállalkozói területen hiányzik a társadalmi, gazdasági hasznosság megjelenése.

Helyzet/ adottság

▪ A térség szereplőinek nagy szüksége lenne olyan kapcsolatok, kapcsolatrendszerek kiépítésére, melyek a formális együttműködésen túl jó gyakorlatok, "know how" bevezetését eredményezhetné. A Helyi Vidékfejlesztési Közösség sem rendelkezik jelen pillanatban a tevékenységéhez igazodó nemzetközi és hazai olyan vidékfejlesztési és LEADER jellegű kapcsolatokkal, melyek segíthetnék az ésszerű szervezetépítést, és tevékenységi kör kialakítását.


▪ A LEADER program - de más források bevonásával is - ösztönöznünk kell a helyi szereplőket arra, hogy tevékenységüket, és működésük eredményességét javítsák az által, hogy olyan kapcsolatokat építenek, melyek jó gyakorlatok, új eljárások, technológiák bevezetését eredményezhetik. A Helyi Közösség saját kapcsolatainak bővítése nem nem csupán azt a célt szolgálja, hogy saját tevékenységét fejlessze, hanem e kapcsolatrendszereken keresztül találhat megfelelő partnereket a térség szereplői számára.

Megoldási javaslat

▪ A hazai és nemzetközi kapcsolatok bővítése, és tartalommal való megtöltése eredményeként javulhat térségünk ismertsége, adottságaink és lehetőségeink széles körű megismertetése, mely már rövid távon is befektetőket vonzhat a térségbe. A jó gyakorlatok, újszerű technológiák, "know how-k" bevezetése jelentősen javíthatná a térség gazdasági potenciáját, élénkítené és színesítené a közösség társadalmi életét. A Helyi Közösség pedig több évtizedes LEADER és vidékfejlesztési tapasztalatokat szerezhetne, és a most szerveződő térségekben (pl.: Erdély) segíthetné a közösségek kialakulását.

Várható eredmény


▪ Útiköltség, Kommunikációs költségek, Repülőjegy, napidíj, szállás, étkezés, Tolmácsolás, Kapcsolattartás költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó

▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: Helyi vállalkozások képzésének támogatása


▪ A helyi mikro- és kisvállalkozások száma alacsony a térségben, gazdasági potenciáljuk mélyen az átlag alatt van. A lakosság számára nem érhetők el helyben azok a kisipari szolgáltatások, melyekre igény lenne. Magas a tartósan munkanélküli, alulképzett hátrányos helyzetűek aránya. A helyi vállalkozások anyagi okok miatt nem tudnak megfelelő összeget fordítani a humán politikára, a számukra fontos betanított, illetve szakmunkás képzésre.

Helyzet/ adottság

▪ Az alapvető problémát a megfelelően képzett szakmunkások hiánya, valamint a szolgáltatások területén az önállóan dolgozni tudó szakemberek hiánya jelenti. Az oktatási intézmények által kibocsátott különböző képzettségű emberek végzettsége sok esetben nem igazodik a valós piaci, illetve egyedi speciális igényekhez. Hiányos a kapcsolat a vállalkozások és a képző intézetek között. Jelentős növekedés érhető el, ha szakképzésre, átképzésre alkalmas munkaerőt a gazdasági érdekek mentén képeznénk.


▪ A helyi gazdaság szereplőivel egyeztetve az ÚMVP I-III. tg-ből nem támogatott képzési programokat kell indítani, ahol célzott munkahelyekre, a gazdaság várható igényeire alapozott képzések valósulnak meg. Speciális, egyedi igények kielégítése valósul meg, kizárólag olyan esetekben, amelyek munkahelymegtartásra, illetve új munkahelyek teremtésére irányulnak.

Megoldási javaslat

▪ A képzési programok eredménye, hogy nagy számban jelennek meg a térség munkaerőpiacán keresett szakmák képviselői, növekszik, élénkül a gazdaság, csökken a munkanélküliek aránya. Az új és innovatív eljárások bevezetésének személyi akadálya megszűnik. Ezen képzések nagyban hozzájárulnak új munkahelyek létesítése mellett a meglévő munkahelyek megtartásába is.

Várható eredmény



Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés





Intézkedés: Helyi vállalkozások képzésének támogatása


▪ A helyi mikro- és kisvállalkozások száma alacsony a térségben, gazdasági potenciáljuk mélyen az átlag alatt van. A lakosság számára nem érhetők el helyben azok a kisipari szolgáltatások, melyekre igény lenne. Magas a tartósan munkanélküli, alulképzett hátrányos helyzetűek aránya. A helyi vállalkozások anyagi okok miatt nem tudnak megfelelő összeget fordítani a humán politikára, a számukra fontos betanított, illetve szakmunkás képzésre.

Helyzet/ adottság

▪ Az alapvető problémát a megfelelően képzett szakmunkások hiánya, valamint a szolgáltatások területén az önállóan dolgozni tudó szakemberek hiánya jelenti. Az oktatási intézmények által kibocsátott különböző képzettségű emberek végzettsége sok esetben nem igazodik a valós piaci, illetve egyedi speciális igényekhez. Hiányos a kapcsolat a vállalkozások és a képző intézetek között. Jelentős növekedés érhető el, ha szakképzésre, átképzésre alkalmas munkaerőt a gazdasági érdekek mentén képeznénk.


▪ A helyi gazdaság szereplőivel egyeztetve az ÚMVP I-III. tg-ből nem támogatott képzési programokat kell indítani, ahol célzott munkahelyekre, a gazdaság várható igényeire alapozott képzések valósulnak meg. Speciális, egyedi igények kielégítése valósul meg, kizárólag olyan esetekben, amelyek munkahelymegtartásra, illetve új munkahelyek teremtésére irányulnak.

Megoldási javaslat

▪ A képzési programok eredménye, hogy nagy számban jelennek meg a térség munkaerőpiacán keresett szakmák képviselői, növekszik, élénkül a gazdaság, csökken a munkanélküliek aránya. Az új és innovatív eljárások bevezetésének személyi akadálya megszűnik. Ezen képzések nagyban hozzájárulnak új munkahelyek létesítése mellett a meglévő munkahelyek megtartásába is.

Várható eredmény


▪ - oktatók javadalmazása, - képzéshez kapcsolódó anyagköltség (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - eszközbérlés, - oktatás alatt biztosított étel-italfogyasztás max. 20 %-ig, - oktatói segédanyagok (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - terembérlet, - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - képzéshez kapcsolódó utazási költségek, Képzés/Oktatás










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Stratégiák és tanulmányok készítése


▪ A közösség települései, civil szervezetei finanszírozási szempontból rendkívül kedvezőetlen helyzetben vannak. Az önkormányzatok kötelező feladataik ellátásához sem rendelkeznek megfelelő forrásokkal, a térség alacsony vállalkozó szintje, és jövedelemtermelő képessége miatt adóbevételekből sem számíthatnak forrásokra.

Helyzet/ adottság

▪ Mind az UMVP, mind az UMFT pályázati rendszereiben számos olyan támogatási lehetőség van, mely megfelelően képes szolgálni az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások fejlesztési elképzeléseit, azonban nem rendelkeznek azokkal a stratégiai anyagokkal, konkrét tervekkel, melyek elengedhetetlenek ezen pályázatok benyújtásához, és nem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy megelőlegezzék ezek elkészítését.


▪ Meg kell találni annak lehetőségét, hogy mindazok a szervezetek, akik konkrét fejlesztési elképzeléssel rendelkeznek, reális célokat tűznek ki, és az elképzeléseik társadalmi gazdasági hasznossága megfelelően szolgálja a térség érdekeit, támogatást kapjanak azon tervdokumentumaik elkészítéséhez, melyek megvalósulása igazolhatóan megtörténik. Különösen célszerű támogatni az olyan elképzeléseket, ahol partneri összefogással térségi elképzelések valósulhatnak meg.

Megoldási javaslat

▪ Az elkészített tervek alapján számos nyertes pályázat valósulhat meg, melynek eredményeként javulhat az önkormányzatok gazdálkodása, nő a vállalkozások versenyképessége, és jövedelemtermelő képessége,megélénkülhet a civil szervezetek fejlődése, tevékenységük bővülése. Partneri összefogással települések közös fejlesztéseinek ösztönzésével javulhat a térségi összefogás, egységesebb arculatot mutathat a közösség.

Várható eredmény


▪ Tanulmányösszeállítás költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Tervek és tanulmányok





Intézkedés: Stratégiák és tanulmányok készítése


▪ A közösség települései, civil szervezetei finanszírozási szempontból rendkívül kedvezőetlen helyzetben vannak. Az önkormányzatok kötelező feladataik ellátásához sem rendelkeznek megfelelő forrásokkal, a térség alacsony vállalkozó szintje, és jövedelemtermelő képessége miatt adóbevételekből sem számíthatnak forrásokra.

Helyzet/ adottság

▪ Mind az UMVP, mind az UMFT pályázati rendszereiben számos olyan támogatási lehetőség van, mely megfelelően képes szolgálni az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások fejlesztési elképzeléseit, azonban nem rendelkeznek azokkal a stratégiai anyagokkal, konkrét tervekkel, melyek elengedhetetlenek ezen pályázatok benyújtásához, és nem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy megelőlegezzék ezek elkészítését.


▪ Meg kell találni annak lehetőségét, hogy mindazok a szervezetek, akik konkrét fejlesztési elképzeléssel rendelkeznek, reális célokat tűznek ki, és az elképzeléseik társadalmi gazdasági hasznossága megfelelően szolgálja a térség érdekeit, támogatást kapjanak azon tervdokumentumaik elkészítéséhez, melyek megvalósulása igazolhatóan megtörténik. Különösen célszerű támogatni az olyan elképzeléseket, ahol partneri összefogással térségi elképzelések valósulhatnak meg.

Megoldási javaslat

▪ Az elkészített tervek alapján számos nyertes pályázat valósulhat meg, melynek eredményeként javulhat az önkormányzatok gazdálkodása, nő a vállalkozások versenyképessége, és jövedelemtermelő képessége,megélénkülhet a civil szervezetek fejlődése, tevékenységük bővülése. Partneri összefogással települések közös fejlesztéseinek ösztönzésével javulhat a térségi összefogás, egységesebb arculatot mutathat a közösség.

Várható eredmény


▪ Tanulmányösszeállítás költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Tervek és tanulmányok




Megoldási javaslatok 11/43 Kód: ÉA-9-GF-B-05 Sorszám: 1767Prioritás: Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése

Intézkedés: A környezet állapotának megőrzését szolgáló technológiák fejlesztésének támogatása


▪ A térségre jellemző nagyarányú gyümölcstermesztés, illetve annak ültetvényei hosszú távon meghatározzák a környezet állapotát, a táj képét. Az elmúlt évtizedek nagyüzemi technológiái jelentős károkat okoztak a természetben. A nagyipar elsősorban Nyíregyházára és Nagykállóra összpontosul, a kevés mikro-, és kisvállalkozás pedig viszonylag kismértékben rontja a vidéki környezet állapotát. A térség jelentős természeti értékekkel és NATURA-2000 területekkel rendelkezik.

Helyzet/ adottság

▪ A gazdaság erősítésére irányuló törekvések, a mezőgazdasági tevékenység és ipari termelés hatékonyságának növelése nem megfelelő odafigyelés mellett komoly károkat okoz a természeti környezetbe. A tájsebek helyreállításának elmulasztása tovább ronthatja a természet állapotát, csökkenti az életteret, az itt élők közérzetét. A keletkezett hulladékok hasznosítása egy lehetséges kitörési pontot jelenthet.


▪ A gazdaság fejlesztését, átalakítását szolgáló fejlesztések esetében meg kell követelni, és támogatni kell a környezet kímélő eljárások bevezetését. Támogatni kell azokat az eljárásokat, melyek a keletkezett hulladékok újrahasznosításával, megújuló energiaforrások bevezetésével képesek megoldani a gazdálkodás igényeinek kielégítését.

▪ Forrást kell biztosítani a már meglévő környezeti károk felszámolására, területük csökkentésére, hatásuk mérséklésére.

Megoldási javaslat

▪ A gazdaság növekedése mellett csökken a környezet károsodás, a szennyezőanyag kibocsátás mértéke. Meglévő természeti értékeink állapota állandósul, nőnek azok a területek, melyek az egészséges élet feltételeit képesek biztosítani. Turisztikai célokat is szolgáló területeink vonzóbbá válhatnak az ide látogatók számára. Javul az itt élő emberek közérzete, egészségi állapota, nő az élettartam és a munkaerő fizikai állapota.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése









Allokáció

Megoldási javaslatok 11/43 Kód: ÉA-9-GF-B-05 Sorszám: 1767


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP



Megoldási javaslatok 12/43 Kód: ÉA-9-GF-A-11 Sorszám: 1633Prioritás: Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése

Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások általános piacra jutását segítő fejlesztések támogatása


▪ A helyi mikro-, és kisvállalkozások száma és gazdasági ereje, mélyen az országos átlag alatti a térségben. Igen magas a mezőgazdasági vállalkozások és őstermelők aránya ahol elsősorban zöldség és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A mezőgazdasági feldolgozóipar is alapvetően erre épül. A kisvállalkozások tevékenysége főként az építőipar, fémfeldolgozás és kereskedelem területére irányul. Kevés a valóban innovatív tevékenységet folytató vállalkozás, alacsony a hozzáadott érték.

Helyzet/ adottság

▪ A problémát az jelenti, hogy a helyi vállalkozások nem tudnak a térségben működő nagy vállalatok beszállítóivá válni. Az innovatív termelési technológiák hiánya, a K+F tevékenység alacsony szintje kevés hozzáadott érték realizálását teszi lehetővé. Gazdálkodásuk áttekintése, a már nem piacképes termékek termelésének átalakítása biztosíthat lehetőséget számukra.


▪ A hosszú távú perspektivikus működés a gazdálkodás diverzifikálásán, új termékek, új eljárások bevezetéséhez szükséges infrastrukturális háttér támogatásán keresztül lehetséges.

▪ Különösen fontos segíteni azokat az együttműködéseket, ahol a helyi mikro-, és kisvállalkozások oktatási és kutatási bázisokkal működnek együtt, közös K+F tevékenységeket végezve a gazdasági hatékonyság növelése, szakemberek képzése céljából.

▪ Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő.

Megoldási javaslat

▪ A változó gazdasági környezet hatására nő a mikro-, és kisvállalkozások száma, nő gazdasági hatékonysága a térség GDP-jéhez való hozzájárulása. A helyi vállalkozók mind nagyobb számban tudnak megjelenni, mint beszállítók a térségben működő nagyüzemek igényeinek kielégítésében. A K+F tevékenység hatására nő a hozzáadott érték, új termékekkel és eljárásokkal jelennek meg a piacon ami növeli a piaci biztonságot és versenyképességet, és nem utolsó sorban a vállalkozás jövedelmét.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó






Intézkedés: Helyi lakosság igényeit kielégítő tevékenységek fejlesztése


▪ A térségre jellemző, hagyományos népi mesterségek lassan kihalnak, infrastrukturális feltételei megszűnnek. Nem működnek a településeken azok a kisipari szolgáltatások, melyek a lakossági igények kielégítése mellett biztos megélhetést jelentenének az ezen tevékenységekkel foglalkozók számára. Ilyen jellegű tevékenységek elsősorban a két központi településen Nyíregyházán és Nagykállóban találhatók meg.

Helyzet/ adottság

▪ Alapvető probléma, hogy a szakképzés területén komoly lemaradásaink vannak, és a hiányszakmákra koncentrált, rugalmas képzési rendszer nem működik. Az anyagi háttér, infrastrukturális szükségletek, valamint a szakmai képzettség hiánya miatt nincs potenciális vállalkozó, aki ezen a területen keresné a vállalkozás lehetőségét, pedig a lakossági szükséglet, valamint a hagyományok felélesztése iránti igény ezt indokolná.


▪ Hagyományos népi mesterségek felelevenítésének, lakossági igényeket kielégítő kisipari szolgáltatásoknak a támogatása, mely elsősorban a vállalkozni szándékozók infrastrukturális feltételeinek megteremtésére, az indulás anyagi szükségleteinek megteremtésére, valamint a szükségletek felmérésére irányul.


Megoldási javaslat

▪ A szolgáltatások bevezetésével javul a lakosság igényeinek helyben történő kielégítése, a képzettségi szint növelésével, a vállalkozóvá válással, önfoglalkoztatással csökken a térség munkanélkülisége. A hagyományos népi mesterségek felelevenítése mellett, a lakossági szolgáltatások körét is szélesíti segítheti a térség turisztikai céljainak megvalósulását is, hisz turisztikai attrakcióként is eladható az idelátogatók részére. A szakmák jellegéből adódóan számos halmozottan hátrányos helyzetű ember is megtalálhatja a megélhetés útját.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi lakosság igényeit kielégítő tevékenységek fejlesztése


▪ A térségre jellemző, hagyományos népi mesterségek lassan kihalnak, infrastrukturális feltételei megszűnnek. Nem működnek a településeken azok a kisipari szolgáltatások, melyek a lakossági igények kielégítése mellett biztos megélhetést jelentenének az ezen tevékenységekkel foglalkozók számára. Ilyen jellegű tevékenységek elsősorban a két központi településen Nyíregyházán és Nagykállóban találhatók meg.

Helyzet/ adottság

▪ Alapvető probléma, hogy a szakképzés területén komoly lemaradásaink vannak, és a hiányszakmákra koncentrált, rugalmas képzési rendszer nem működik. Az anyagi háttér, infrastrukturális szükségletek, valamint a szakmai képzettség hiánya miatt nincs potenciális vállalkozó, aki ezen a területen keresné a vállalkozás lehetőségét, pedig a lakossági szükséglet, valamint a hagyományok felélesztése iránti igény ezt indokolná.


▪ Hagyományos népi mesterségek felelevenítésének, lakossági igényeket kielégítő kisipari szolgáltatásoknak a támogatása, mely elsősorban a vállalkozni szándékozók infrastrukturális feltételeinek megteremtésére, az indulás anyagi szükségleteinek megteremtésére, valamint a szükségletek felmérésére irányul.


Megoldási javaslat

▪ A szolgáltatások bevezetésével javul a lakosság igényeinek helyben történő kielégítése, a képzettségi szint növelésével, a vállalkozóvá válással, önfoglalkoztatással csökken a térség munkanélkülisége. A hagyományos népi mesterségek felelevenítése mellett, a lakossági szolgáltatások körét is szélesíti segítheti a térség turisztikai céljainak megvalósulását is, hisz turisztikai attrakcióként is eladható az idelátogatók részére. A szakmák jellegéből adódóan számos halmozottan hátrányos helyzetű ember is megtalálhatja a megélhetés útját.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások általános piacra jutását segítő fejlesztések támogatása


▪ A helyi mikro-, és kisvállalkozások száma és gazdasági ereje, mélyen az országos átlag alatti a térségben. Igen magas a mezőgazdasági vállalkozások és őstermelők aránya ahol elsősorban zöldség és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A mezőgazdasági feldolgozóipar is alapvetően erre épül. A kisvállalkozások tevékenysége főként az építőipar, fémfeldolgozás és kereskedelem területére irányul. Kevés a valóban innovatív tevékenységet folytató vállalkozás, alacsony a hozzáadott érték.

Helyzet/ adottság

▪ A problémát az jelenti, hogy a helyi vállalkozások nem tudnak a térségben működő nagy vállalatok beszállítóivá válni. Az innovatív termelési technológiák hiánya, a K+F tevékenység alacsony szintje kevés hozzáadott érték realizálását teszi lehetővé. Gazdálkodásuk áttekintése, a már nem piacképes termékek termelésének átalakítása biztosíthat lehetőséget számukra.


▪ A hosszú távú perspektivikus működés a gazdálkodás diverzifikálásán, új termékek, új eljárások bevezetéséhez szükséges infrastrukturális háttér támogatásán keresztül lehetséges.

▪ Különösen fontos segíteni azokat az együttműködéseket, ahol a helyi mikro-, és kisvállalkozások oktatási és kutatási bázisokkal működnek együtt, közös K+F tevékenységeket végezve a gazdasági hatékonyság növelése, szakemberek képzése céljából.


Megoldási javaslat

▪ A változó gazdasági környezet hatására nő a mikro-, és kisvállalkozások száma, nő gazdasági hatékonysága a térség GDP-jéhez való hozzájárulása. A helyi vállalkozók mind nagyobb számban tudnak megjelenni, mint beszállítók a térségben működő nagyüzemek igényeinek kielégítésében. A K+F tevékenység hatására nő a hozzáadott érték, új termékekkel és eljárásokkal jelennek meg a piacon ami növeli a piaci biztonságot és versenyképességet, és nem utolsó sorban a vállalkozás jövedelmét.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 16/43 Kód: ÉA-9-GF-B-06 Sorszám: 1865Prioritás: Megújuló energiaágazat fejlesztése

Intézkedés: Partnerségen alapuló takarékos energetikai eljárások kidolgozásának támogatása


▪ A településeken található köz- és magánépületek döntő többsége hagyományos építőanyagból épült az elmúlt évtizedek során.Helyzet/ adottság

▪ Ezen épületek hőszigetelése hiányzik, rendkívül energiapazarló a fenntartásuk.Probléma/ lehetőség

▪ Települési szintű tanulmányok készítése, vertikális és horizontális partnerségben megvalósuló eljárások kidolgozása, megújuló energiaforrásokra támaszkodva.


Megoldási javaslat

▪ A programban résztvevők fűtéssel, világítással kapcsolatos kiadásai 20 %-os megtakarítási szintet is elérhetnek.Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP



Megoldási javaslatok 17/43 Kód: ÉA-9-GF-B-04 Sorszám: 1375Prioritás: Megújuló energiaágazat fejlesztése

Intézkedés: Helyi adottságokra épülő megújuló energiahasznosítás


▪ A Helyi Közösség településein több ezer tonna mennyiségben keletkezik a szántóföldi növénytermesztés, illetve gyümölcstermesztés során hasznosítható melléktermék.

Helyzet/ adottság

▪ A lakosság, a vállalkozások, illetve az önkormányzatok nem ismerik ezen melléktermékek megújuló energiaforrásként történő hasznosítási lehetőségét.


▪ A helyi megújuló energetikai lehetőségek feltárásának támogatása, a hasznosítási lehetőségek kutatásának segítése, a hasznosítás alapinfrastruktúrája kialakításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Jelentősen csökken a térségben a lakosság, az önkormányzatok és a vállalkozások energetikai kiadása, nagysága elérheti a 30 %-ot.Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP



Megoldási javaslatok 18/43 Kód: ÉA-9-GF-B-03 Sorszám: 1784Prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése

Intézkedés: Vidéki szálláshelyek kialakítása, minőségének javítása

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ Minőségi szálláshelyek a helyi közösség területén Csak Nyíregyházán vannak. Kisebb létszámot befogadó vidéki szálláshelyek csupán néhány helyen, konkrét turisztikai attrakcióhoz kapcsolódva találhatók. E szálláshelyek és turisztikai kínálatok minőségét nem csupán az infrastrukturális hiányosságok rontják, hanem a nyelvtudással és szakmai ismeretekkel rendelkező turisztikai szakemberek hiánya is.

Helyzet/ adottság

▪ Nem képzelhető el olyan hosszú távon működő, gazdaságos turisztikai tevékenység, melyhez nem társítható megfelelő méretű és színvonalú szálláshely, mely jelen pillanatban nem áll rendelkezésre. A térség szereplőinek turisztikai szándékai egyrészről lehetőséget biztosítanak, másrészről jogos igényként merülnek fel turisztikai szálláshelyek létesítésére. Problémát jelent a turisztikai szakemberek hiánya is.


▪ A turisztikai kínálatok, és a várható turisztikai fejlesztésekhez igazodó turisztikai célú minőségi szálláshelyek létesítésének, a meglévők fejlesztésének támogatása. Olyan marketing tevékenység kifejtésével, mely megfelelő kihasználtságot képes biztosítani. A minőségi szolgáltatások biztosítása érdekében turisztikai szakemberek helyi képzése, illetve helyben nem képezhetők alkalmazása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi turisztikai attrakciókhoz és piaci igényekhez méretezett minőségi szálláshelyek rendelkezésre állásával nő az idelátogatók száma, növekszik a vidéki térségekben eltöltött vendégéjszakák száma és aránya. Ez az ágazatban dolgozók számára jelentős árbevétel növekedéssel, a foglalkoztatás növekedésével párosul. A turisztikai szakemberek helyi képzése a szakképzés erősödése mellett javítja a szolgáltatások minőségét, az ide, illetve növeli a visszalátogatók számát.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nagykálló, Nyíregyháza, Nyírtelek

▪ Nem ÚMVP



Megoldási javaslatok 19/43 Kód: ÉA-9-GF-A-08 Sorszám: 1659Prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése

Intézkedés: Tematikus turisztikai célok attrakcióinak támogatása, és infrastrukturális feltételeinek m...


▪ A turisztikai ágazatban működő vállalkozások alapvetően Nyíregyházán koncentrálódnak, a vidéki területek turisztikai kínálata jelenleg minimális. Minőségi szálláshelyek is csak a megyeszékhelyen vannak, a vidéki vendéglátás feltételei is nagyon korlátozottak.

▪ A térség más településein kiváló feltételek vannak a horgász, vadász, lovas, kerékpáros, gasztronómiai és rekreációs egészségügyi turizmus meghonosítására, sőt sok helyen már működnek is a horgász, vadász, és lovas turisztikai szolgáltatások.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai szolgáltatások vidéki elterjesztésének legnagyobb akadálya az infrastrukturális feltételek hiánya, olyan minőségi szolgáltatások bevezetése, mely az egyébként már működő turisztikai attrakciókat vonzóbbá tudná tenni az érdeklődők számára. Nincs olyan kínálat a térségben, mely több napos elfoglaltságot tudna jó minőségben biztosítani, így a turisztikai vendégéjszakák száma nagyon alacsony.


▪ A horgász, vadász, lovas, kerékpáros, gasztronómiai és egészség turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása, egybe kötve az ezekhez kapcsolódó rendezvények támogatásával.

▪ Olyan kezdeményezések támogatása, mely horizontális és vertikális együtt működések keretei között több napos turisztikai attrakciókat kínálnak, a térség szereplőinek összefogásával.

▪ Kedvezményezett települések: Szakoly, Biri, Napkor, Nyírtura.

Megoldási javaslat

▪ A térség turisztikai kínálata kiszélesedik, az idelátogatók minőségi, és több napra szóló szolgáltatásokat kapnak, ezáltal az itt töltött vendégéjszakák száma a vidéki területeken jelentősen megnő. Számos egyéni vállalkozó és turisztikai kisvállalkozás jut bevételhez, mely hosszútávon képes megélhetést és további fejlesztéseket generálni.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 20/43 Kód: ÉA-9-GF-A-07 Sorszám: 1652Prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése

Intézkedés: Tematikus turisztikai célok attrakcióinak támogatása, és infrastrukturális feltételeinek m...


▪ A turisztikai ágazatban működő vállalkozások alapvetően Nyíregyházán koncentrálódnak, a vidéki területek turisztikai kínálata jelenleg minimális. Minőségi szálláshelyek is csak a megyeszékhelyen vannak, a vidéki vendéglátás feltételei is nagyon korlátozottak.

▪ A térség más településein kiváló feltételek vannak a horgász, vadász, lovas, kerékpáros, gasztronómiai és rekreációs egészségügyi turizmus meghonosítására, sőt sok helyen már működnek is a horgász, vadász, és lovas turisztikai szolgáltatások.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai szolgáltatások vidéki elterjesztésének legnagyobb akadálya az infrastrukturális feltételek hiánya, olyan minőségi szolgáltatások bevezetése, mely az egyébként már működő turisztikai attrakciókat vonzóbbá tudná tenni az érdeklődők számára. Nincs olyan kínálat a térségben, mely több napos elfoglaltságot tudna jó minőségben biztosítani, így a turisztikai vendégéjszakák száma nagyon alacsony.


▪ A horgász, vadász, lovas, kerékpáros, gasztronómiai és egészség turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása, egybe kötve az ezekhez kapcsolódó rendezvények támogatásával.

▪ Olyan kezdeményezések támogatása, mely horizontális és vertikális együtt működések keretei között több napos turisztikai attrakciókat kínálnak, a térség szereplőinek összefogásával.

▪ Kedvezményezett települések: Szakoly, Biri.

Megoldási javaslat

▪ A térség turisztikai kínálata kiszélesedik, az idelátogatók minőségi, és több napra szóló szolgáltatásokat kapnak, ezáltal az itt töltött vendégéjszakák száma a vidéki területeken jelentősen megnő. Számos egyéni vállalkozó és turisztikai kisvállalkozás jut bevételhez, mely hosszútávon képes megélhetést és további fejlesztéseket generálni.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 21/43 Kód: ÉA-9-SzF-5-01 Sorszám: 1770Prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése

Intézkedés: Belső turizmus feltételeinek megteremtése

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A horgász, a vadász, a lovas és a gasztronómiai turisztikai tevékenység a térség számos településén és tanyáján működik. A helyi lakosság egy igen széles rétege igényli a hétvégi kikapcsolódást, sokan az éves nyaralásukat elsősorban anyagi okokból belföldön igyekszenek megszervezni.

Helyzet/ adottság

▪ Komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy a helyi lakosság egy jelentős rétegét megnyerjük a helyi turisztikai lehetőségek igénybevételére, szabadidejük helyben történő eltöltésére. A problémát a szolgáltatások színvonalának javítása, körének szélesítése jelenti. A helyi lakosok kevéssé ismerik a rendelkezésre álló lehetőségeket, így másutt költik el a pihenésre, nyaralásra szánt pénzeiket.


▪ A helyi marketing tevékenység erősítésével, szervezett programok támogatásával meg kell ismertetni a lakossággal az igénybe vehető szolgáltatásokat. Fontos a viszonosságon alapuló együttműködések erősítése a helyi szervezetek között közös programok kidolgozásában.

Megoldási javaslat

▪ A külső turizmus mellett megélénkül és jelentős bevételt realizál a belső turisztikai tevékenység is. A helyi források nem vándorolnak más térségekbe, a helyi gazdaságot erősítik. Az itt élők egyre jobban megismerik környezetüket, javul identitásuk, illetve a szervezetek közötti együttműködések megerősödnek és általánossá válnak.

Várható eredmény


▪ Marketing eszközbeszerzés, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció

Megoldási javaslatok 21/43 Kód: ÉA-9-SzF-5-01 Sorszám: 1770


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések




Megoldási javaslatok 22/43 Kód: ÉA-9-SzF-5-02 Sorszám: 1773Prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése

Intézkedés: Belső turizmus feltételeinek megteremtése


▪ A horgász, a vadász, a lovas és a gasztronómiai turisztikai tevékenység a térség számos településén és tanyáján működik. A helyi lakosság egy igen széles rétege igényli a hétvégi kikapcsolódást, sokan az éves nyaralásukat elsősorban anyagi okokból belföldön igyekszenek megszervezni.

Helyzet/ adottság

▪ Komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy a helyi lakosság egy jelentős rétegét megnyerjük a helyi turisztikai lehetőségek igénybevételére, szabadidejük helyben történő eltöltésére. A problémát a szolgáltatások színvonalának javítása, körének szélesítése jelenti. A helyi lakosok kevéssé ismerik a rendelkezésre álló lehetőségeket, így másutt költik el a pihenésre, nyaralásra szánt pénzeiket.


▪ A helyi marketing tevékenység erősítésével, szervezett programok támogatásával meg kell ismertetni a lakossággal az igénybe vehető szolgáltatásokat. Fontos a viszonosságon alapuló együttműködések erősítése a helyi szervezetek között közös programok kidolgozásában.

Megoldási javaslat

▪ A külső turizmus mellett megélénkül és jelentős bevételt realizál a belső turisztikai tevékenység is. A helyi források nem vándorolnak más térségekbe, a helyi gazdaságot erősítik. Az itt élők egyre jobban megismerik környezetüket, javul identitásuk, illetve a szervezetek közötti együttműködések megerősödnek és általánossá válnak.

Várható eredmény


▪ Marketing eszközbeszerzés, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések




Megoldási javaslatok 23/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-15 Sorszám: 1932Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése

Intézkedés: Helyi közösségi terek kialakítása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség kedvezményezett települései művelődési és közösségi házak tekintetében komoly hiányosságokkal küzdenek, ahol ilyen létesítmények vannak állapotuk nem kielégítő. A jelentős tanyás térségben csak elvétve van hasonló létesítmény, de ezek felszereltsége az elemi működés feltételeit sem biztosítja.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi közélet élénkítésének, a közösségi szolgáltatások fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya ezen közösségi terek hiánya, melyek kialakítására elsősorban a kis településeken nincsenek források, és más támogatási rendszerek sem elérhetők számukra.

▪ A fejlesztés területei az elsősorban önkormányzati tulajdonban lévő elhanyagolt épületek felújítása, a meglévő nyilvános terek, parkok felújítása, újak létesítése.


▪ A helyi szereplők vertikális és horizontális összefogásával, olyan térségi programok kialakítása, mely a települések létesítményeinek felújítására, funkcióval történő ellátására irányul. Az önkormányzatok kezelésében lévő parkok, nyilvános terek felújítása, új terek kialakítása, szem előtt tartva a térség egységes arculatának kialakítását is.

▪ A feladat megoldásában előnyt élveznek azok akik a megvalósításban, és üzemeltetésben partneri kapcsolatokat hoznak létre.▪ Kedvezményezett települések: Bököny, Kálmánháza.

Megoldási javaslat

▪ A források ésszerű felhasználása, jelentősen növelheti a közösségi élet élénkülését, új szervezetek létrehozását, a meglévő civil szervezetek működési feltételeinek javulását, feladataik, tevékenységi területeik kiszélesítését. A hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását és szegregációjának megállítását is jelentheti egy tudatos közösségi tér hasznosítás.

▪ A társadalmi fejlődés mellett a program az egységes térségi arculat kialakításához, a településkép javulásához is hozzájárul.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció

Megoldási javaslatok 23/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-15 Sorszám: 1932


Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi közösségi terek kialakítása


▪ A térség kedvezményezett települései művelődési és közösségi házak tekintetében komoly hiányosságokkal küzdenek, ahol ilyen létesítmények vannak állapotuk nem kielégítő. A jelentős tanyás térségben csak elvétve van hasonló létesítmény, de ezek felszereltsége az elemi működés feltételeit sem biztosítja.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi közélet élénkítésének, a közösségi szolgáltatások fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya ezen közösségi terek hiánya, melyek kialakítására elsősorban a kis településeken nincsenek források, és más támogatási rendszerek sem elérhetők számukra.

▪ A fejlesztés területei az elsősorban önkormányzati tulajdonban lévő elhanyagolt épületek felújítása, a meglévő nyilvános terek, parkok felújítása, újak létesítése.


▪ A helyi szereplők vertikális és horizontális összefogásával, olyan térségi programok kialakítása, mely a települések létesítményeinek felújítására, funkcióval történő ellátására irányul. Az önkormányzatok kezelésében lévő parkok, nyilvános terek felújítása, új terek kialakítása, szem előtt tartva a térség egységes arculatának kialakítását is.

▪ Kedvezményezett település:Bököny▪ A feladat megoldásában előnyt élveznek azok akik a megvalósításban, és üzemeltetésben partneri kapcsolatokat hoznak létre.

Megoldási javaslat

▪ A források ésszerű felhasználása, jelentősen növelheti a közösségi élet élénkülését, új szervezetek létrehozását, a meglévő civil szervezetek működési feltételeinek javulását, feladataik, tevékenységi területeik kiszélesítését. A hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását és szegregációjának megállítását is jelentheti egy tudatos közösségi tér hasznosítás.

▪ A társadalmi fejlődés mellett a program az egységes térségi arculat kialakításához, a településkép javulásához is hozzájárul.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 25/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-10 Sorszám: 1941Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése

Intézkedés: Önkormányzati kötelező szolgáltatások tanyás térségekbe, perifériális területekre való elj...


▪ A Helyi Közösség lakosságának közel 20%-a tanyás térségekben él. Ezek a területek elsősorban Nyíregyháza, Nagykálló, és Nyírtelek, Balkány települések közigazgatási területéhez kapcsolódnak, de a térség kisebb települései is rendelkeznek perifériákon élő lakossággal.

Helyzet/ adottság

▪ Ezeken a területeken, hiányoznak a legalapvetőbb ellátási és infrastrukturális szolgáltatások, melyek biztosítása ma már elemi elvárása a lakosságnak. A vonalas infrastruktúrák esetében a víz, a villany a gáz és szennyvíz kezelés feltételeinek bővítése és biztosítása szükséges. A szolgáltatások tekintetében a bolti és köz-, és közösségi szolgáltatásokat szükséges fejleszteni.


▪ Az infrastrukturális fejlesztések alapvetően az önkormányzatok pályázati lehetőségeinek bevonásával, lakossági hozzájárulással oldható meg.

▪ A helyi szolgáltatások megoldása a helyi kis és mikro vállalkozások támogatásával kezelhető, míg a köz és közösségi szolgáltatások egy része a tanyás térségekben történő építési beruházásokkal, más része pedig a tanyagondnoki hálózat fejlesztésével, a tanyán élők közlekedési gondjainak megoldásával válik megoldhatóvá.

Megoldási javaslat

▪ Az intézkedések hatására javul az itt élők életminősége, megszűnhet a tanyás térségekből való elvándorlás. Az itt élő emberek esélyegyenlősége jelentősen javul a szolgáltatások igénybevétele, információkhoz való hozzáférése és a munkavállalás területén egyaránt.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Épített örökség védelme, eredeti állapotának visszaállítása, funkcióval történő megtöltése


▪ Valamennyi településünk rendelkezik – legalább – helyi védettséget élvező épülettel. Ezek jelentős része önkormányzati tulajdonban van, de az egyházi védett létesítmények nagysága is jelentős. Elenyésző a magán, illetve vállalkozások tulajdonában lévő műemlékek mértéke.

Helyzet/ adottság

▪ A források hiányában, sok esetben már lemondtak a tulajdonosok a műemlékek megóvásáról, ezért ezek állapota már komoly szakmai feltáró munkát igényel, és sok esetben elégségesnek látszik első körben a további romlás megelőzése(pl. Nyírpazonyi Kúria).

▪ Civil szervezetek sok esetben átvállalnák a műemlékek felújítását és hasznosítását amennyiben az anyagi feltételek biztosítottak lennének.


▪ A helyi, illetve országos védelem alatt álló építmények esetén lehetőséget kell biztosítani – az egyébként költséges – feltáró munka elvégzésére. A szakmai civil szervezeteket tudatosan be kell vonni a ebbe a munkába, és akár a tulajdonjog átruházásával, vagy tartós bérlettel meg kell oldani ezen létesítmények felújítását, a térség érdekeit, és szakmai céljait szolgáló hasznosítását.

▪ Kedvezményezett települések:Érpatak, Balkány, Nyírtelek, Kállósemjén, Nyírtura, Nagycserkesz.

Megoldási javaslat

▪ Jelentősen javul a települések arculat, és alkalmasabbá válnak a térség turisztikai elképzeléseinek megvalósítására, a térség vonzóbbá tételére. A civil szervezetek teret és lehetőséget kapnak elképzeléseik megvalósítására, céljaik kiteljesítésére.

▪ Számos olyan közösségi funkció találja meg a helyét, melyek eddig hely hiányában nem működhettek, vagy nem megfelelő színvonalon működhettek.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Épített örökség védelme, eredeti állapotának visszaállítása, funkcióval történő megtöltése


▪ Valamennyi településünk rendelkezik – legalább – helyi védettséget élvező épülettel. Ezek jelentős része önkormányzati tulajdonban van, de az egyházi védett létesítmények nagysága is jelentős. Elenyésző a magán, illetve vállalkozások tulajdonában lévő műemlékek mértéke.

Helyzet/ adottság

▪ A források hiányában, sok esetben már lemondtak a tulajdonosok a műemlékek megóvásáról, ezért ezek állapota már komoly szakmai feltáró munkát igényel, és sok esetben elégségesnek látszik első körben a további romlás megelőzése(pl. Nyírpazonyi Kúria).

▪ Civil szervezetek sok esetben átvállalnák a műemlékek felújítását és hasznosítását amennyiben az anyagi feltételek biztosítottak lennének.


▪ A helyi, illetve országos védelem alatt álló építmények esetén lehetőséget kell biztosítani – az egyébként költséges – feltáró munka elvégzésére. A szakmai civil szervezeteket tudatosan be kell vonni a ebbe a munkába, és akár a tulajdonjog átruházásával, vagy tartós bérlettel meg kell oldani ezen létesítmények felújítását, a térség érdekeit, és szakmai céljait szolgáló hasznosítását.

▪ Kedvezményezett település: Érpatak, Balkány, Nagycserkesz.

Megoldási javaslat

▪ Jelentősen javul a települések arculat, és alkalmasabbá válnak a térség turisztikai elképzeléseinek megvalósítására, a térség vonzóbbá tételére. A civil szervezetek teret és lehetőséget kapnak elképzeléseik megvalósítására, céljaik kiteljesítésére.

▪ Számos olyan közösségi funkció találja meg a helyét, melyek eddig hely hiányában nem működhettek, vagy nem megfelelő színvonalon működhettek.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 28/43 Kód: ÉA-9-SzF-4-01 Sorszám: 1841Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése

Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése, szabadidős sporttevékenységek és a helyi civil szervezetek t...

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség kulturális hagyományai igen gazdagok, gyökereik feltárása, azok bemutatása azonban csak az utóbbi években indult el tudatos tevékenységként. E területen elsősorban a civil szervezetek tevékenysége lehet eredményes, mely szervezetek Nyíregyháza, Nagykálló és Újfehértó kivételével kis létszámban és hatékonysággal vannak jelen. A civil szektor ereje a kultúra, szabadidő és sport területén a legerősebb, ahol közel száz civil szervezet tevékenykedik és mozgatja a társadalmi élet valamennyi szereplőjét a gyerektől a nyugdíjasig.

Helyzet/ adottság

▪ AA helyi közélet és helyi sajátosságok bemutatásának legjobb lehetősége az önkormányzatok és civilek által közösen szervezett falunapok, melyek anyagi támogatásához a vállalkozások is hozzájárulnak. Rendezvények finanszírozására támogatási forrásokat csekély mértékben lehet találni. Hasonló a helyzet azokkal a kulturális és szabadidős tevékenységekkel is, melyek a társadalom széles rétegeit mozgatják meg.


▪ Kidolgozott programok alapján olyan falunapok, rendezvények támogatása, mely a helyi közösségi tevékenységre építve a település a térség kulturális és egyéb sajátosságainak bemutatását tűzi ki céljául. Olyan kulturális és szabadidős tevékenységek támogatása, mely jelentős tömegeket mozgat meg, hozzájárul a település, a térség identitásának növeléséhez, sajátosságainak bemutatásához.

Megoldási javaslat

▪ A közösen megvalósított programok által megerősödnek a civil szervezetek, növekszik a térségi összefogás, nő a térségben élők helyi kötődése, javul közérzete, szívesebben marad a térség lakója.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (max. 10 %), - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - fellépők költségei (max. 30 %), - sátrak, szabadtéri bemutatóhelyek bérlési, telepítési, ill. üzemeltetési költségei, - rendezvényszervezők költségei, - étel- italfogyasztás költségei (max. 15 %), - eszközök- és terembérlet költsége, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény




Megoldási javaslatok 29/43 Kód: ÉA-9-SzF-4-02 Sorszám: 1848Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése

Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése, szabadidős sporttevékenységek és a helyi civil szervezetek t...

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség kulturális hagyományai igen gazdagok, gyökereik feltárása, azok bemutatása azonban csak az utóbbi években indult el tudatos tevékenységként. E területen elsősorban a civil szervezetek tevékenysége lehet eredményes, mely szervezetek Nyíregyháza, Nagykálló és Újfehértó kivételével kis létszámban és hatékonysággal vannak jelen. A civil szektor ereje a kultúra, szabadidő és sport területén a legerősebb, ahol közel száz civil szervezet tevékenykedik és mozgatja a társadalmi élet valamennyi szereplőjét a gyerektől a nyugdíjasig.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi közélet és helyi sajátosságok bemutatásának legjobb lehetősége az önkormányzatok és civilek által közösen szervezett falunapok, melyek anyagi támogatásához a vállalkozások is hozzájárulnak. Rendezvények finanszírozására támogatási forrásokat csekély mértékben lehet találni. Hasonló a helyzet azokkal a kulturális és szabadidős tevékenységekkel is, melyek a társadalom széles rétegeit mozgatják meg.


▪ Kidolgozott programok alapján olyan falunapok, rendezvények támogatása, mely a helyi közösségi tevékenységre építve a település a térség kulturális és egyéb sajátosságainak bemutatását tűzi ki céljául. Olyan kulturális és szabadidős tevékenységek támogatása, mely jelentős tömegeket mozgat meg, hozzájárul a település, a térség identitásának növeléséhez, sajátosságainak bemutatásához.

Megoldási javaslat

▪ A közösen megvalósított programok által megerősödnek a civil szervezetek, növekszik a térségi összefogás, nő a térségben élők helyi kötődése, javul közérzete, szívesebben marad a térség lakója.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (max. 10 %), - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - fellépők költségei (max. 30 %), - sátrak, szabadtéri bemutatóhelyek bérlési, telepítési, ill. üzemeltetési költségei, - rendezvényszervezők költségei, - étel- italfogyasztás költségei (max. 15 %), - eszközök- és terembérlet költsége, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény





Intézkedés: Természeti örökségek megőrzésének és bemutatásának támogatása


▪ A térség környezeti állapota – ha nem is érintetlen, de – élhető, és hosszútávon fenntartható. Jelentős a térségben a NATURA-2000 területek aránya. Vannak olyan természeti értékeink, melyek szakmai és turisztikai értéke is felbecsülhetetlen – Újfehértói orchideás rét, jégkorszaki löszfal, Kállósemjéni Mohos tó, Nagykállói Harangod, Nyíregyházi Sóstó, Császárszállási Nagyvadasi tó, balkányi ezeréves mamut fenyő, bokortanyák stb. – ezek megőrzése és bemutatása kötelességünk.

Helyzet/ adottság

▪ Nem sikerült természeti értékeinket megfelelően kezelni, olyan fejlesztéseket megvalósítani, melyek a biztonságos megőrzés, és a szakmai és turisztikai célú bemutatás feltételeit bemutathatnák. Az iparosodás, és civilizáció olyan tájsebeket ejtett, melyek kezelése mára szükségszerűvé vált. A helyi szereplőkben megvan az akarat, mely természeti környezetünk, értékeink megóvására irányul.


▪ A területek tulajdonosainak, kezelőinek és a tudományos élet szereplőinek közreműködésével olyan beruházások, felújítások, s a hozzájuk kapcsolódó tanulmányok kidolgozása, mely elősegíti a már ismert természeti értékek megóvását és bemutatását, és hozzájárul még nem ismert, vagy csak részben ismert értékeink feltárásához, a keletkezett tájsebek okozta változások helyreállításához.

▪ Kedvezményezett települések:Érpatak, Balkány, Nagycserkesz.

Megoldási javaslat

▪ A környezeti értékeink megfelelő feltárása és fejlesztése hozzájárul a térség tudományos és turisztikai központi szerepének erősödéséhez. Egy hosszú távon élhető környezet javíthatja az itt élők pozitív életérzését, térségben történő megtartását, esetleg a gazdaság és a magán szféra más szereplőinek térségben történő megjelenését. A turisztikai és tudományos élet megerősödését a természeti értékek feltárása és bemutatása területén.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Természeti örökségek megőrzésének és bemutatásának támogatása


▪ A térség környezeti állapota – ha nem is érintetlen, de – élhető, és hosszútávon fenntartható. Jelentős a térségben a NATURA-2000 területek aránya. Vannak olyan természeti értékeink, melyek szakmai és turisztikai értéke is felbecsülhetetlen – Újfehértói orchideás rét, jégkorszaki löszfal, Kállósemjéni Mohos tó, Nagykállói Harangod, Nyíregyházi Sóstó, Császárszállási Nagyvadasi tó, balkányi ezeréves mamut fenyő, bokortanyák stb. – ezek megőrzése és bemutatása kötelességünk.

Helyzet/ adottság

▪ Nem sikerült természeti értékeinket megfelelően kezelni, olyan fejlesztéseket megvalósítani, melyek a biztonságos megőrzés, és a szakmai és turisztikai célú bemutatás feltételeit bemutathatnák. Az iparosodás, és civilizáció olyan tájsebeket ejtett, melyek kezelése mára szükségszerűvé vált. A helyi szereplőkben megvan az akarat, mely természeti környezetünk, értékeink megóvására irányul.


▪ A területek tulajdonosainak, kezelőinek és a tudományos élet szereplőinek közreműködésével olyan beruházások, felújítások, s a hozzájuk kapcsolódó tanulmányok kidolgozása, mely elősegíti a már ismert természeti értékek megóvását és bemutatását, és hozzájárul még nem ismert, vagy csak részben ismert értékeink feltárásához, a keletkezett tájsebek okozta változások helyreállításához.

▪ Kedvezményezett települések:Érpatak, Balány, Nyírtelek, Kállósemjén, Nagycserkesz, Nyírtura.

Megoldási javaslat

▪ A környezeti értékeink megfelelő feltárása és fejlesztése hozzájárul a térség tudományos és turisztikai központi szerepének erősödéséhez. Egy hosszú távon élhető környezet javíthatja az itt élők pozitív életérzését, térségben történő megtartását, esetleg a gazdaság és a magán szféra más szereplőinek térségben történő megjelenését. A turisztikai és tudományos élet megerősödését a természeti értékek feltárása és bemutatása területén.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 32/43 Kód: ÉA-9-GF-B-01 Sorszám: 1373Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás

Intézkedés: Meglévő feldolgozó üzemek technológiai fejlesztése, európai uniós elvárásoknak való megfel...

Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A térség több településén találhatók helyi mezőgazdasági termékek feldolgozására alakult üzemek.Helyzet/ adottság

▪ A térségben működő feldolgozóüzemek technológiája elavult, nem EU kompatibilis, termelői kapacitásuk nem elegendő.Probléma/ lehetőség

▪ A helyi mezőgazdasági termékek feldolgozására létrejött üzemek technológiája korszerűsítésének támogatása, kapacitásfejlesztés segítése, a piaci kereslethez igazodó minőségi termékek előállításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ EU elvárásoknak megfelelő feldolgozó üzemek alakulnak ki, piacképesebb termékek kerülnek előállításra, így a programban résztvevő üzemek 15-20 %-os árbevétel növekedést érhetnek el.

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagycserkesz, Nagykálló, Sényő, Szakoly, Újfehértó

▪ Nem ÚMVP



Megoldási javaslatok 33/43 Kód: ÉA-9-GF-A-04 Sorszám: 1372Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás

Intézkedés: Helyi termékeken és tradíciókon alapuló mikro- és kisvállalkozások feldolgozó kapacitásána...


▪ A kedvezményezett térségben a helyben előállított mezőgazdasági termékek (zöldség, gyümölcs), vágóállatok (sertés, juh, baromfi, illetve szarvasmarha) elsősorban kisüzemekben, illetve magángazdaságokban kerül előállításra. Ezek értékesítése alapanyag formájában történik.

Helyzet/ adottság

▪ Az előállított termékek feldolgozatlan formában történő értékesítése kisebb árbevételt és szezonális értékesítési lehetőséget biztosít, a kistermelőknek kevésbé éri meg egyénileg feldolgozó kapacitások kiépítése.


▪ A térségben előállított termékek feldolgozásának segítése mikro-, illetve kisvállalkozások létrehozásának támogatásával a termelői hálózatokkal közösen. Helyi tradíciókra alapozott feldolgozási eljárások elterjesztésének, illetve alkalmazásának segítése.


Megoldási javaslat

▪ A feldolgozottság fokának javításával nő a programban résztvevők árbevétele, többletfoglalkoztatás valósulhat meg, egyedi, speciális helyi termékek kerülnek előállításra.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 34/43 Kód: ÉA-9-GF-A-03 Sorszám: 1371Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás

Intézkedés: Helyi termékeken és tradíciókon alapuló mikro- és kisvállalkozások feldolgozó kapacitásána...


▪ A kedvezményezett térségben a helyben előállított mezőgazdasági termékek (zöldség, gyümölcs), vágóállatok (sertés, juh, baromfi, illetve szarvasmarha) elsősorban kisüzemekben, illetve magángazdaságokban kerül előállításra. Ezek értékesítése alapanyag formájában történik.

Helyzet/ adottság

▪ Az előállított termékek feldolgozatlan formában történő értékesítése kisebb árbevételt és szezonális értékesítési lehetőséget biztosít, a kistermelőknek kevésbé éri meg egyénileg feldolgozó kapacitások kiépítése.


▪ A térségben előállított termékek feldolgozásának segítése mikro-, illetve kisvállalkozások létrehozásának támogatásával a termelői hálózatokkal közösen. Helyi tradíciókra alapozott feldolgozási eljárások elterjesztésének, illetve alkalmazásának segítése.


Megoldási javaslat

▪ A feldolgozottság fokának javításával nő a programban résztvevők árbevétele, többletfoglalkoztatás valósulhat meg, egyedi, speciális helyi termékek kerülnek előállításra.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 35/43 Kód: ÉA-9-GF-B-02 Sorszám: 1374Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás

Intézkedés: Piacra jutást segítő innovatív eljárások, K+F tevékenység fejlesztése


▪ A térségben működő vállalkozásokat az elaprózódott méret és a tőkeszegénység jellemzi, mindemellett korszerűtlen technológiai eszközökkel rendelkeznek.

Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozások többsége nem képes megfelelő hátteret biztosítani a piacra jutást segítő, innovatív eljárások kidolgozására. Mindezek mellett nem működik olyan kutatóintézet, amely ezzel a kérdéskörrel foglalkozna.


▪ A térségben működő vállalkozások piacra jutást segítő, innovatív eljárásai kidolgozásának támogatása, ezen innovatív tevékenység végzéséhez szükséges tudásbázis megteremtésének támogatása, az innováció szereplői közötti együttműködés elősegítése.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására válnak képessé, valamint integrálódni tudnak a térségben működő nagyvállalatok beszállítói hálózatába.

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 1. prioritás - K+F és innováció a versenyképességért









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP



Megoldási javaslatok 36/43 Kód: ÉA-9-GF-A-02 Sorszám: 42Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztése

Intézkedés: Innovatív eljárások kidolgozása

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A közösséghez tartozó településeken (Balkány, Nyíregyháza, Újfehértó, Nagykálló) működő felsőoktatási intézmény és kutatóintézetek a zöldség-gyümölcs ágazathoz kapcsolódóan a nagy jelentőségű alkalmazott kutatást folytatnak.

Helyzet/ adottság

▪ Az intézetek által elért eredmények a termelők számára kevésbé ismertek, a gyakorlatban nem elterjedtek.Probléma/ lehetőség

▪ A Nyíregyházi Főiskola, valamint a kedvezményezett településeken működő kutatóintézetek a termelőkkel közös kutatási programok indításának támogatása, a kutatások során elért eredmények minél szélesebb körben történő megismertetésének segítése az ÚMVP 1-ből nem támogatott tevékenységek esetében.


Megoldási javaslat

▪ A termelők az új eljárások bevezetésével javítani tudják termelésük eredményességét, a programban résztvevők árbevételének mintegy 10 %-os növelése várható.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 37/43 Kód: ÉA-9-GF-A-01 Sorszám: 41Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztése

Intézkedés: Innovatív eljárások kidolgozása


▪ A közösséghez tartozó településeken (Balkány, Nyíregyháza, Újfehértó, Nagykálló) működő felsőoktatási intézmény és kutatóintézetek a zöldség-gyümölcs ágazathoz kapcsolódóan a nagy jelentőségű alkalmazott kutatást folytatnak.

Helyzet/ adottság

▪ Az intézetek által elért eredmények a termelők számára kevésbé ismertek, a gyakorlatban nem elterjedtek.Probléma/ lehetőség

▪ A Nyíregyházi Főiskola, valamint a kedvezményezett településeken működő kutatóintézetek a termelőkkel közös kutatási programok indításának támogatása, a kutatások során elért eredmények minél szélesebb körben történő megismertetésének segítése.


Megoldási javaslat

▪ A termelők az új eljárások bevezetésével javítani tudják termelésük eredményességét, a programban résztvevők árbevételének mintegy 10 %-os növelése várható.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 38/43 Kód: ÉA-9-GF-3-03 Sorszám: 1801Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

Intézkedés: Hátrányos helyzetűek képzettségi szintjének növelése


▪ A lakosság 20 %-át is meghaladja a földrajzi periférián élők aránya. A létminimum alatt élők és kisebbséghez tartozók az itt élő lakosság egyharmadát teszik ki. A nyolc általánost, vagy még azt sem elvégzők a lakosság 58 %-át jelentik. A munkaerőpiacra visszakerülni szándékozó nők és 45 év felettiek aránya is magas. E kategóriák nagyon sok esetben halmozódnak és kilátástalanná teszik a helyzetet.

Helyzet/ adottság

▪ A földrajzi-társadalmi perifériára szorultak nem csupán a konkrét munkahelyszerzésben vannak hátrányban, az ehhez szükséges képességek megszerzését sem képesek maguknak biztosítani. Van olyan rétegük, aki már le is mondott a tanulásról, nem akar és nem is képes szakmát tanulni. Ezen rétegek gondolkodásmódjának megváltoztatása, képzési szintjének növelése komoly lehetőség a társadalmi felemelkedés irányába.


▪ Olyan komplex képzési, foglalkoztatási és mentálhigiénés program előkészítése és megvalósítása, mely a hátrányos helyzetűek speciális problémáit figyelembe véve valósítja meg a képzéseket, egyúttal támogatott munkahelyet is biztosít a számukra, felkészítve őket egy megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodásra, segítve beilleszkedésüket.

Megoldási javaslat

▪ A program eredményeként a kezdetben támogatott munkahelyek véglegessé válásával csökken a tartós munkanélküliek száma, a program értelmet ad a tanulásnak, ezáltal igényük is megnő az önképzés iránt. A földrajzi-társadalmi periférián élők létszáma jelentősen csökken, megnő az igényük a felemelkedésre, az anyagi biztonság megteremtésére. A képzettségi szint növekedésével munkaerőpiaci reintegrációjuk könnyebbé válik és esélyegyenlőségük az élet más területein is megvalósul.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 39/43 Kód: ÉA-9-SzF-3-05 Sorszám: 1812Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

Intézkedés: Környezettudatos életmódra nevelés bevezetése az oktatásba


▪ Az alap és középfokú oktatási rendszerben, de az oktatási rendszeren kívüli képzések területén sem kap kellő hangsúlyt a környezettudatos életmódra nevelés. A helyi vállalkozások kis számban alkalmaznak környezetvédelemben járatos szakembereket, és nem mérlegelik tevékenységük környezetre gyakorolt hatásait. A térség környezeti állapota még jónak mondható, de ennek megtartása és javítása közös gondunk és feladatunk.

Helyzet/ adottság

▪ Az oktatási programokat összeállító szervezetek kevés hangsúlyt fektetnek a hallgatók környezettudatos nevelésére. A vállalkozások - bár szükségük lenne környezetvédelmi szakemberekre - nem alkalmaznak, csak kis számban ilyeneket, ezért megoldást az jelentene a környezeti problémák megelőzésére, ha a gyermek- és felnőttoktatás tematikájába egyaránt bekerülne a környezettudatos nevelés.


▪ Olyan képzési programok támogatása, melyben kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelem kérdései. Azon létesítmények bővítésének, létesítésének támogatása, mely a természet- és környezetvédelem iránti igény erősítését, annak szakmai elsajátítását szolgálja, és folyamatos lehetőséget biztosít az érdeklődők fogadására és képzésére.

Megoldási javaslat

▪ A társadalom egyre szélesebb rétegei értik meg a természet- és környezetvédelem fontosságát, munkahelyükön alkalmazzák mindazokat az ismereteket, melyek csökkentik az adott tevékenység környezetromboló hatásait, mindezek eredményeként javul az egészségi állapot, az általános közérzet, ami hosszú távon az élettartam növekedéséhez vezet.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 40/43 Kód: ÉA-9-SzF-3-06 Sorszám: 1817Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

Intézkedés: Környezettudatos életmódra nevelés bevezetése az oktatásba


▪ Az alap és középfokú oktatási rendszerben, de az oktatási rendszeren kívüli képzések területén sem kap kellő hangsúlyt a környezettudatos életmódra nevelés. A helyi vállalkozások kis számban alkalmaznak környezetvédelemben járatos szakembereket, és nem mérlegelik tevékenységük környezetre gyakorolt hatásait. A térség környezeti állapota még jónak mondható, de ennek megtartása és javítása közös gondunk és feladatunk.

Helyzet/ adottság

▪ Az oktatási programokat összeállító szervezetek kevés hangsúlyt fektetnek a hallgatók környezettudatos nevelésére. A vállalkozások - bár szükségük lenne környezetvédelmi szakemberekre - nem alkalmaznak, csak kis számban ilyeneket, ezért megoldást az jelentene a környezeti problémák megelőzésére, ha a gyermek- és felnőttoktatás tematikájába egyaránt bekerülne a környezettudatos nevelés.


▪ Olyan képzési programok támogatása, melyben kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelem kérdései. Azon létesítmények bővítésének, létesítésének támogatása, mely a természet- és környezetvédelem iránti igény erősítését, annak szakmai elsajátítását szolgálja, és folyamatos lehetőséget biztosít az érdeklődők fogadására és képzésére.

Megoldási javaslat

▪ A társadalom egyre szélesebb rétegei értik meg a természet- és környezetvédelem fontosságát, munkahelyükön alkalmazzák mindazokat az ismereteket, melyek csökkentik az adott tevékenység környezetromboló hatásait, mindezek eredményeként javul az egészségi állapot, az általános közérzet, ami hosszú távon az élettartam növekedéséhez vezet.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 41/43 Kód: ÉA-9-GF-3-04 Sorszám: 1808Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

Intézkedés: Hátrányos helyzetűek képzettségi szintjének növelése


▪ A lakosság 20 %-át is meghaladja a földrajzi periférián élők aránya. A létminimum alatt élők és kisebbséghez tartozók az itt élő lakosság egyharmadát teszik ki. A nyolc általánost, vagy még azt sem elvégzők a lakosság 58 %-át jelentik. A munkaerőpiacra visszakerülni szándékozó nők és 45 év felettiek aránya is magas. E kategóriák nagyon sok esetben halmozódnak és kilátástalanná teszik a helyzetet.

Helyzet/ adottság

▪ A földrajzi-társadalmi perifériára szorultak nem csupán a konkrét munkahelyszerzésben vannak hátrányban, az ehhez szükséges képességek megszerzését sem képesek maguknak biztosítani. Van olyan rétegük, aki már le is mondott a tanulásról, nem akar és nem is képes szakmát tanulni. Ezen rétegek gondolkodásmódjának megváltoztatása, képzési szintjének növelése komoly lehetőség a társadalmi felemelkedés irányába.


▪ Olyan komplex képzési, foglalkoztatási és mentálhigiénés program előkészítése és megvalósítása, mely a hátrányos helyzetűek speciális problémáit figyelembe véve valósítja meg a képzéseket, egyúttal támogatott munkahelyet is biztosít a számukra, felkészítve őket egy megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodásra, segítve beilleszkedésüket.

Megoldási javaslat

▪ A program eredményeként a kezdetben támogatott munkahelyek véglegessé válásával csökken a tartós munkanélküliek száma, a program értelmet ad a tanulásnak, ezáltal igényük is megnő az önképzés iránt. A földrajzi-társadalmi periférián élők létszáma jelentősen csökken, megnő az igényük a felemelkedésre, az anyagi biztonság megteremtésére. A képzettségi szint növekedésével munkaerőpiaci reintegrációjuk könnyebbé válik és esélyegyenlőségük az élet más területein is megvalósul.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 42/43 Kód: ÉA-9-GF-2-01 Sorszám: 1365Prioritás: Helyi erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése

Intézkedés: Vadgazdálkodás piaci célú hasznosításának támogatása


▪ Az akcióterületünkön jelentős vadállomány található az erdőségekben, elsősorban őz, vaddisznó, dámszarvas, a ligetes részeken apróvadból fácán, mely jelentős piaci értékkel bír.

Helyzet/ adottság

▪ Ezen vadállomány megfelelő hasznosítása elsősorban a magántulajdonú erdőkben nem megoldott.Probléma/ lehetőség

▪ A vadgazdálkodás céljait szolgáló vadásztatás népszerűsítésének támogatása az erdőtulajdonosok összefogásával, tematikus vadászati útvonalak kialakításának segítése azokon a területeken, melyeket az ÚMVP I-III-as tengely nem támogat.

Megoldási javaslat

▪ Jelentősen nő az erdőtulajdonosok kiegészítő árbevétele, elsősorban a külföldi vadásztatás fellendülésével.Várható eredmény


▪ - hirdetési költségek, - kiadványok, szórólapok készítésének és terjesztésének költségei, - reklámfilmkészítés és terjesztés, - kiállításokon részvétel költségei, - termékkóstoltató költségei, - promóciós költségek (szja, tv szerint), - adatgyűjtés költségei, - adatbázis használati jog, - szerkesztés, terjesztés, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés




Megoldási javaslatok 43/43 Kód: ÉA-9-GF-2-02 Sorszám: 1863Prioritás: Helyi erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése

Intézkedés: Vadgazdálkodás piaci célú hasznosításának támogatása


▪ Az akcióterületünkön jelentős vadállomány található az erdőségekben, elsősorban őz, vaddisznó, dámszarvas, a ligetes részeken apróvadból fácán, mely jelentős piaci értékkel bír.

Helyzet/ adottság

▪ Ezen vadállomány megfelelő hasznosítása elsősorban a magántulajdonú erdőkben nem megoldott.Probléma/ lehetőség

▪ A vadgazdálkodás céljait szolgáló vadásztatás népszerűsítésének támogatása az erdőtulajdonosok összefogásával, tematikus vadászati útvonalak kialakításának segítése azokon a területeken, melyeket az ÚMVP I-III-as tengely nem támogat.

Megoldási javaslat

▪ Jelentősen nő az erdőtulajdonosok kiegészítő árbevétele, elsősorban a külföldi vadásztatás fellendülésével.Várható eredmény


▪ - hirdetési költségek, - kiadványok, szórólapok készítésének és terjesztésének költségei, - reklámfilmkészítés és terjesztés, - kiállításokon részvétel költségei, - termékkóstoltató költségei, - promóciós költségek (szja, tv szerint), - adatgyűjtés költségei, - adatbázis használati jog, - szerkesztés, terjesztés, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


176

A megoldási javaslatokban szereplő 10 fő prioritás, és az azok teljesítését szolgáló 33 intézkedés a helyzetelemzésben felvázolt problémák megoldására fókuszál, épít azokra az erőforrásokra, melyek a térségben rendelkezésre állnak. A térségre jellemző mezőgazdasági termelés területén a stratégiailag meghatározó zöldség-, gyümölcstermelés és állattenyésztés területére koncentrálunk. A két ágazat fejlesztési elképzelései a minőségi termelés céljait szolgáló infrastruktúra-fejlesztést, az innovatív eljárások bevezetését, a biotermelés feltételeinek megteremtését tartják fontosnak. A megtermelt mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése, a piacra jutás feltételeinek javítása érdekében kiemelt szerepet kap a helyi feldolgozó kapacitások fejlesztése. E területen a meglévő üzemek fejlesztését, új helyi termékekre alapozó mikrovállalkozások létrehozását, valamint az újszerű eljárások meghonosítását tartjuk fontosnak. A térség kimagasló (30 %-ot meghaladó) erdősültsége elengedhetetlenné teszi az erdő-, és vadgazdálkodással, illetve az erdők alternatív haszonvételével kapcsolatos elképzelések támogatását. Ez egyaránt jelenti az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a helyi közösségi kezdeményezések támogatását. A gazdasági környezet fejlesztése az infrastruktúra-fejlesztésen, a helyi vállalkozások igényeihez alkalmazkodó humánerőforrás-fejlesztésen, valamint a hátrányos helyzetűek gazdasági életbe való bevonásán keresztül kíván egy vállalkozásbarát környezetet létrehozni. A helyi ipari termelés és szolgáltatások fejlesztése nem a hagyományos ipar fejlesztését célozza meg, hanem olyan mikro-, és kisvállalkozásokat kíván segíteni, melyek a helyi lakossági szolgáltatások, hagyományos népi mesterségek felelevenítése területén kíván tevékenykedni. A megújuló energetikai fejlesztések bár nem igazán célterületei a III.-IV. tengelynek, de a vidék megélhetési gondjaira olyan megoldásokat adhatnak, amiért érdemes, és kell is ezzel foglalkozni. A helyi turisztikai ágazat fejlesztése a gazdaságfejlesztés fontos területe ebben a térségben is. A helyzetelemzésben megfogalmazott tematikus turisztikai elképzelések támogatása, a vidéki szálláshelyek kialakítása, valamint a belső turizmus élénkítése a vidéken élők fontos megélhetési területe, számos mikro-, és kisvállalkozás melegágya. Stratégiánk sarokköve a gazdaság igényeihez igazodó humánerőforrás fejlesztése.

A megoldási javaslatokban szereplő 10 fő prioritás, és az azok teljesítését szolgáló 33 intézkedés a helyzetelemzésben felvázolt problémák megoldására fókuszál, épít azokra az erőforrásokra, melyek a térségben rendelkezésre állnak. A térségre jellemző mezőgazdasági termelés területén a stratégiailag meghatározó zöldség-, gyümölcstermelés és állattenyésztés területére koncentrálunk. A két ágazat fejlesztési elképzelései a minőségi termelés céljait szolgáló infrastruktúra-fejlesztést, az innovatív eljárások bevezetését, a biotermelés feltételeinek megteremtését tartják fontosnak. A megtermelt mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése, a piacra jutás feltételeinek javítása érdekében kiemelt szerepet kap a helyi feldolgozó kapacitások fejlesztése. E területen a meglévő üzemek fejlesztését, új helyi termékekre alapozó mikrovállalkozások létrehozását, valamint az újszerű eljárások meghonosítását tartjuk fontosnak. A térség kimagasló (30 %-ot meghaladó) erdősültsége elengedhetetlenné teszi az erdő-, és vadgazdálkodással, illetve az erdők alternatív haszonvételével kapcsolatos elképzelések támogatását. Ez egyaránt jelenti az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a helyi közösségi kezdeményezések támogatását. A gazdasági környezet fejlesztése az infrastruktúra-fejlesztésen, a helyi vállalkozások igényeihez alkalmazkodó humánerőforrás-fejlesztésen, valamint a hátrányos helyzetűek gazdasági életbe való bevonásán keresztül kíván egy vállalkozásbarát környezetet létrehozni. A helyi ipari termelés és szolgáltatások fejlesztése nem a hagyományos ipar fejlesztését célozza meg, hanem olyan mikro-, és kisvállalkozásokat kíván segíteni, melyek a helyi lakossági szolgáltatások, hagyományos népi mesterségek felelevenítése területén kíván tevékenykedni. A megújuló energetikai fejlesztések bár nem igazán célterületei a III.-IV. tengelynek, de a vidék megélhetési gondjaira olyan megoldásokat adhatnak, amiért érdemes, és kell is ezzel foglalkozni. A helyi turisztikai ágazat fejlesztése a gazdaságfejlesztés fontos területe ebben a térségben is. A helyzetelemzésben megfogalmazott tematikus turisztikai elképzelések támogatása, a vidéki szálláshelyek kialakítása, valamint a belső turizmus élénkítése a vidéken élők fontos megélhetési területe, számos mikro-, és kisvállalkozás melegágya. Stratégiánk sarokköve a gazdaság igényeihez igazodó humánerőforrás fejlesztése.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

177

Ezen a területen a szakképzés támogatását, a hátrányos helyzetűek képzettségi szintjének emelését, valamint a környezettudatos nevelés társadalmi beágyazódását tartjuk fontosnak. Az önkormányzati fejlesztések, a lakossági jóléti intézkedések, valamint a helyi civil kezdeményezések támogatását összekötöttük a helyi kulturális értékek megőrzésével, épített örökségeink védelmével, valamint természeti értékeink megóvásával, közösségi terek létesítésével, perifériális területek szolgáltatásainak fejlesztésével. Prioritásaink és intézkedéseink számos területen kapcsolódnak egymáshoz, erősítik és kiegészítik egymást. Egyszerre szolgálnak gazdaságfejlesztési célokat, és segítik az esélyegyenlőség érvényesülését, a természeti környezet megóvását. A gazdaságfejlesztés egyes intézkedései, valamint a helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése egyúttal turisztikai célokat is szolgál. A stratégia egészét áthatja – mint horizontális cél - a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének segítése, a fenntarthatóság megteremtése, a természeti környezet védelme. A III-IV. tengelyben rendelkezésre álló források esetében fontosnak tartjuk azok gyors és hatékony felhasználását, a vidék arculatának és életminőségének javítása érdekében. A III. tengely forrásait 2008-2010 között, a IV. tengely forrásait pedig 2009-2010 között szeretnénk felhasználni. Más OP-ok, valamint az EMVA I-II. tengelyének forrásaival növeljük programunk hatékonyságát. E források felhasználása a rendelkezésre állás függvényében folyamatosan 2008-2013 között kerülne pályázásra és felhasználásra. A program keretében felhasználni kívánt 37.284.192 EURO támogatás felhasználásával 53.589.424 EURO fejlesztést valósítunk meg. A vidéki életminőség javításán túl, a helyi mikro-, és kisvállalkozások számának jelentős növekedésével, a térség gazdasági erejének fejlődésével számolunk. A képzettségi szint növekedése a munkanélküliség csökkenését, az esélyegyenlőség érvényesülését, valamint a környezet állapotának megőrzését segíti.

Ezen a területen a szakképzés támogatását, a hátrányos helyzetűek képzettségi szintjének emelését, valamint a környezettudatos nevelés társadalmi beágyazódását tartjuk fontosnak. Az önkormányzati fejlesztések, a lakossági jóléti intézkedések, valamint a helyi civil kezdeményezések támogatását összekötöttük a helyi kulturális értékek megőrzésével, épített örökségeink védelmével, valamint természeti értékeink megóvásával, közösségi terek létesítésével, perifériális területek szolgáltatásainak fejlesztésével. Prioritásaink és intézkedéseink számos területen kapcsolódnak egymáshoz, erősítik és kiegészítik egymást. Egyszerre szolgálnak gazdaságfejlesztési célokat, és segítik az esélyegyenlőség érvényesülését, a természeti környezet megóvását. A gazdaságfejlesztés egyes intézkedései, valamint a helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése egyúttal turisztikai célokat is szolgál. A stratégia egészét áthatja – mint horizontális cél - a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének segítése, a fenntarthatóság megteremtése, a természeti környezet védelme. A III-IV. tengelyben rendelkezésre álló források esetében fontosnak tartjuk azok gyors és hatékony felhasználását, a vidék arculatának és életminőségének javítása érdekében. A III. tengely forrásait 2008-2010 között, a IV. tengely forrásait pedig 2009-2010 között szeretnénk felhasználni. Más OP-ok, valamint az EMVA I-II. tengelyének forrásaival növeljük programunk hatékonyságát. E források felhasználása a rendelkezésre állás függvényében folyamatosan 2008-2013 között kerülne pályázásra és felhasználásra. A program keretében felhasználni kívánt 37.284.192 EURO támogatás felhasználásával 53.589.424 EURO fejlesztést valósítunk meg. A vidéki életminőség javításán túl, a helyi mikro-, és kisvállalkozások számának jelentős növekedésével, a térség gazdasági erejének fejlődésével számolunk. A képzettségi szint növekedése a munkanélküliség csökkenését, az esélyegyenlőség érvényesülését, valamint a környezet állapotának megőrzését segíti.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

178

Horizontális elemként a stratégia egészét áthatja az esélyegyenlőség és fenntarthatóság. A gazdaságfejlesztési célok mindegyike figyelmet fordít a természeti környezet védelmére és megőrzésére, a beruházások kapcsán keletkező környezeti kockázatok megelőzésére. A nem beruházás jellegű programok, valamint a humánerőforrás-fejlesztést szolgáló képzések fontos tartalmi eleme a környezeti nevelés, a környezettudatos életmód bevezetése. Számos intézkedésünk irányul az innovatív eljárások támogatására, a biotermesztés feltételeinek megteremtésére, természeti értékeink megóvására. Különös gondot fordítunk a térség erdősültségének fokozására, meglévő erdőterületeink és NATURA 2000 területeink védelmére. A megújuló energetikai fejlesztések támogatása egyszerre szolgálja a gazdasági és környezeti fenntarthatóság céljait is. A létrejövő és növekvő mikro-, és kisvállalkozások gazdasági fenntarthatósága érdekében csak olyan fejlesztési programokat indítunk, ahol az érintetteknek hitelt érdemlően igazolják a fejlesztés piaci hátterét, gazdasági számításokkal bemutatják az eredményes működést. Az önkormányzatok és civil szervezetek rendezvényeit olyan partnerségben szeretnénk támogatni, amely pluszforrásokat eredményez, és újabb lehetőségeket generál. A térségben különös hangsúlyt kap az esélyegyenlőség érvényesülésének biztosítása. Hisz a halmozottan hátrányos helyzetű réteg mellett a térségben megtalálható 12-15 % roma kisebbség, illetve a földrajzi perifériákon, tanyákon élő 20 % lakosság különös bánásmódot érdemel. Ezt tükrözi a megalakult Helyi Vidékfejlesztési Közösség összetétele is, ahol a kisebbségek számarányuknak megfelelő mértékben képviseltetik magukat a közösségben, de a tanyás térségek részönkormányzatai, civil szervezetei és vállalkozásai is tagjai a közösségnek. A közösség által szervezett előadás sorozaton külön előadóként lehetőséget biztosítottunk a roma kisebbségnek, hogy véleményt mondjon azokról a fejlesztési prioritásokról, melyeket megfogalmaztunk a térség fejlesztése érdekében. A közösség mellett működő hat munkabizottság mindegyikében részt vesznek a kisebbségi szervezetek. A megalakult egyesület elnökségében is van roma képviselő, így a döntéshozás folyamatában is közvetlenül képviseltetik magukat. Már a helyzetelemzés kapcsán is foglalkoztunk a kisebbségek, nők-férfiak, és perifériákon élők helyzetével, és a prioritások és intézkedések kapcsán számos konkrét programelem szól az ő esélyegyenlőségük megteremtéséről, életfeltételeik javításáról.

Horizontális elemként a stratégia egészét áthatja az esélyegyenlőség és fenntarthatóság. A gazdaságfejlesztési célok mindegyike figyelmet fordít a természeti környezet védelmére és megőrzésére, a beruházások kapcsán keletkező környezeti kockázatok megelőzésére. A nem beruházás jellegű programok, valamint a humánerőforrás-fejlesztést szolgáló képzések fontos tartalmi eleme a környezeti nevelés, a környezettudatos életmód bevezetése. Számos intézkedésünk irányul az innovatív eljárások támogatására, a biotermesztés feltételeinek megteremtésére, természeti értékeink megóvására. Különös gondot fordítunk a térség erdősültségének fokozására, meglévő erdőterületeink és NATURA 2000 területeink védelmére. A megújuló energetikai fejlesztések támogatása egyszerre szolgálja a gazdasági és környezeti fenntarthatóság céljait is. A létrejövő és növekvő mikro-, és kisvállalkozások gazdasági fenntarthatósága érdekében csak olyan fejlesztési programokat indítunk, ahol az érintetteknek hitelt érdemlően igazolják a fejlesztés piaci hátterét, gazdasági számításokkal bemutatják az eredményes működést. Az önkormányzatok és civil szervezetek rendezvényeit olyan partnerségben szeretnénk támogatni, amely pluszforrásokat eredményez, és újabb lehetőségeket generál. A térségben különös hangsúlyt kap az esélyegyenlőség érvényesülésének biztosítása. Hisz a halmozottan hátrányos helyzetű réteg mellett a térségben megtalálható 12-15 % roma kisebbség, illetve a földrajzi perifériákon, tanyákon élő 20 % lakosság különös bánásmódot érdemel. Ezt tükrözi a megalakult Helyi Vidékfejlesztési Közösség összetétele is, ahol a kisebbségek számarányuknak megfelelő mértékben képviseltetik magukat a közösségben, de a tanyás térségek részönkormányzatai, civil szervezetei és vállalkozásai is tagjai a közösségnek. A közösség által szervezett előadás sorozaton külön előadóként lehetőséget biztosítottunk a roma kisebbségnek, hogy véleményt mondjon azokról a fejlesztési prioritásokról, melyeket megfogalmaztunk a térség fejlesztése érdekében. A közösség mellett működő hat munkabizottság mindegyikében részt vesznek a kisebbségi szervezetek. A megalakult egyesület elnökségében is van roma képviselő, így a döntéshozás folyamatában is közvetlenül képviseltetik magukat. Már a helyzetelemzés kapcsán is foglalkoztunk a kisebbségek, nők-férfiak, és perifériákon élők helyzetével, és a prioritások és intézkedések kapcsán számos konkrét programelem szól az ő esélyegyenlőségük megteremtéséről, életfeltételeik javításáról.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

179

Az oktatás, képzés és foglalkoztatás területein egyaránt. A stratégiában megfogalmazott komplex HPME is az ő felzárkóztatásukról, helyzetük javításáról szól. A képzési és foglalkoztatási programjainkban megfogalmazott, az egyéb intézkedésekben horizontális célként megjelölt esélyegyenlőségi elképzelések megvalósulása esetén jelentősen csökkenhet a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli lakosság számaránya, a munkaerőpiacon javulnak pozícióik, a foglalkoztatók részéről csökken a társadalmi és földrajzi periférián élőkkel szembeni negatív megkülönböztetés.

Az oktatás, képzés és foglalkoztatás területein egyaránt. A stratégiában megfogalmazott komplex HPME is az ő felzárkóztatásukról, helyzetük javításáról szól. A képzési és foglalkoztatási programjainkban megfogalmazott, az egyéb intézkedésekben horizontális célként megjelölt esélyegyenlőségi elképzelések megvalósulása esetén jelentősen csökkenhet a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli lakosság számaránya, a munkaerőpiacon javulnak pozícióik, a foglalkoztatók részéről csökken a társadalmi és földrajzi periférián élőkkel szembeni negatív megkülönböztetés.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

180

A Nyírség Helyi Közösség területe két statisztikai kistérség területét fedi le. Mindkét kistérség önállóan elkészítette azokat a fejlesztési dokumentumokat, melyeket a térségre vonatkozóan fontosnak ítélt meg. Ennek megfelelően a kistérségek rendelkeztek átfogó fejlesztési programmal, és tematikus stratégiai tervekkel, melyek elsősorban a gazdaságfejlesztésre, turisztikára, kerékpárút-fejlesztésre, közoktatásra, valamint a szociális és egészségügyi kérdésekre irányultak. Emellett a LEADER+ programhoz kapcsolódóan is a térségek elkészítették vidékfejlesztési programjaikat.Általánosan elmondható az, hogy a programok megvalósítása kistérségi szinten csak azokon a területeken indult el, ahol konkrét intézkedések segítették a többcélú társulások feladatainak megvalósítását. Így közoktatás, egészségügy és szociális területen megfogalmazott elképzelések részbeni megvalósítása kezdődött meg. Más területeken az önkormányzatok elszigetelt, lokális fejlesztései a jellemzőek, melyeket nem a programok, hanem az éppen aktuális pályázati lehetőségek vezérelnek. A kerékpárút-hálózat kistérségi szintű fejlesztése az a terület, ahol komoly szándék látszik arra, hogy térségi összefogással valósuljanak meg fejlesztések.Ezeket a stratégiai programokat alapvetően az önkormányzatok készítették, és a társadalmasítás hiányában a térség más szereplői nem is ismerik részleteiben. Így különösen a vállalkozói szektor esetében nem jellemző a térségi stratégiák mentén történő összehangolt fejlesztés. Bár a stratégiákban megfogalmazódnak reális térségi érdekek, de a vertikális és horizontális partnerségi kapcsolatok hiányában tudatos gazdaságfejlesztésről, térségfejlesztésről nem beszélhetünk. A most létrejött Helyi Vidékfejlesztési Közösség egy olyan partnerséget alakított ki, melyben a tervezés során megszülettek azok az egyezségek, amelyek a támogatási források mentén biztosítani képesek a stratégiában megfogalmazott elképzelések megvalósítását, a partnerek önálló törekvéseinek egyeztetése kapcsán létrejövő összehangolt térségi fejlesztéseket. Így olyan gazdaságfejlesztési, infrastrukturális, humánerőforrás-fejlesztési, közösségfejlesztési programok valósulhatnak meg, melyek egymásra épülnek és erősítik egymás hatását.

A Nyírség Helyi Közösség területe két statisztikai kistérség területét fedi le. Mindkét kistérség önállóan elkészítette azokat a fejlesztési dokumentumokat, melyeket a térségre vonatkozóan fontosnak ítélt meg. Ennek megfelelően a kistérségek rendelkeztek átfogó fejlesztési programmal, és tematikus stratégiai tervekkel, melyek elsősorban a gazdaságfejlesztésre, turisztikára, kerékpárút-fejlesztésre, közoktatásra, valamint a szociális és egészségügyi kérdésekre irányultak. Emellett a LEADER+ programhoz kapcsolódóan is a térségek elkészítették vidékfejlesztési programjaikat.Általánosan elmondható az, hogy a programok megvalósítása kistérségi szinten csak azokon a területeken indult el, ahol konkrét intézkedések segítették a többcélú társulások feladatainak megvalósítását. Így közoktatás, egészségügy és szociális területen megfogalmazott elképzelések részbeni megvalósítása kezdődött meg. Más területeken az önkormányzatok elszigetelt, lokális fejlesztései a jellemzőek, melyeket nem a programok, hanem az éppen aktuális pályázati lehetőségek vezérelnek. A kerékpárút-hálózat kistérségi szintű fejlesztése az a terület, ahol komoly szándék látszik arra, hogy térségi összefogással valósuljanak meg fejlesztések.Ezeket a stratégiai programokat alapvetően az önkormányzatok készítették, és a társadalmasítás hiányában a térség más szereplői nem is ismerik részleteiben. Így különösen a vállalkozói szektor esetében nem jellemző a térségi stratégiák mentén történő összehangolt fejlesztés. Bár a stratégiákban megfogalmazódnak reális térségi érdekek, de a vertikális és horizontális partnerségi kapcsolatok hiányában tudatos gazdaságfejlesztésről, térségfejlesztésről nem beszélhetünk. A most létrejött Helyi Vidékfejlesztési Közösség egy olyan partnerséget alakított ki, melyben a tervezés során megszülettek azok az egyezségek, amelyek a támogatási források mentén biztosítani képesek a stratégiában megfogalmazott elképzelések megvalósítását, a partnerek önálló törekvéseinek egyeztetése kapcsán létrejövő összehangolt térségi fejlesztéseket. Így olyan gazdaságfejlesztési, infrastrukturális, humánerőforrás-fejlesztési, közösségfejlesztési programok valósulhatnak meg, melyek egymásra épülnek és erősítik egymás hatását.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

181

A Nyírség Helyi Közösség már alakulásának első pillanatától kezdve arra törekedett, hogy a teljes nyilvánosság, és a térség szereplőinek bevonása mellett végezze munkáját oly módon, hogy a térség szereplői megfelelő arányban vegyenek részt a közös munkában. A helyi közösségben közel azonos arányban vannak jelen a köz-, a vállalkozói-, és civil szféra képviselői. Emellett a kisebbségek, tanyás térségek és egyházak, nőszervezetek képviselői is jelen vannak a közösségben, illetve a létrehozott egyesületben. Már a stratégia alkotás folyamatában is alkalmaztuk azokat a technikákat, melyeken belül biztosítható volt a program társadalmasítása, a különböző érdekeltségű csoportok részvétele. Ezeket a struktúrákat és módszereket a stratégia készítést követően is fenn kívánjuk tartani, különös tekintettel a Civil-, Köz-, és Vállalkozói Fórumokra, szakmai bizottságokra, valamint a nyilvánosságot folyamatosan biztosító előadássorozatokra, ismeretterjesztő fórumokra. Tudatosan készülünk a LEADER közösségként való működésre, a közösség szereplői közötti összhang megtartására. A ránk háruló feladatok megoldása érdekében egyesületet hoztunk létre, melynek szervezeti felépítését úgy alakítottuk, hogy mindenki szerepet kapjon az irányításban, és az operatív feladatok végrehajtásában. A kilenctagú Elnökség és héttagú Felügyelő Bizottság lehetőséget biztosít arra, hogy valamennyi szféra azonos képviseletet kapjon, és emellett a nők, egyházak és kisebbségek is jelen legyenek a döntéshozó és felügyelő szervezetekben. A Fórumok tesznek javaslatot mind a személyi kérdésekben, mind a szakmai döntésekben. A hat szakmai bizottság minden rávonatkozó kérdést megtárgyal, javaslatot tesz a döntéshozónak az általa képviselt álláspont alapján. A szakmai bizottságokban is megtartottuk a három szféra arányát, és biztosítottuk a kisebbségek részvételét.Azért választottuk az egyesületi formát, mert működésénél fogva széleskörű nyilvánosságot képes biztosítani, döntési mechanizmusa átlátható, és nem egy személyre, hanem egy testületre épül, és a közpénzek kezelésének egy ilyen civil szervezet felel meg leginkább.Az egyesület önálló munkaszervezetet működtet, mely elvégzi az IH által az egyesületre delegált, valamint az egyesület Taggyűlése és Elnöksége által kijelölt feladatokat.

A Nyírség Helyi Közösség már alakulásának első pillanatától kezdve arra törekedett, hogy a teljes nyilvánosság, és a térség szereplőinek bevonása mellett végezze munkáját oly módon, hogy a térség szereplői megfelelő arányban vegyenek részt a közös munkában. A helyi közösségben közel azonos arányban vannak jelen a köz-, a vállalkozói-, és civil szféra képviselői. Emellett a kisebbségek, tanyás térségek és egyházak, nőszervezetek képviselői is jelen vannak a közösségben, illetve a létrehozott egyesületben. Már a stratégia alkotás folyamatában is alkalmaztuk azokat a technikákat, melyeken belül biztosítható volt a program társadalmasítása, a különböző érdekeltségű csoportok részvétele. Ezeket a struktúrákat és módszereket a stratégia készítést követően is fenn kívánjuk tartani, különös tekintettel a Civil-, Köz-, és Vállalkozói Fórumokra, szakmai bizottságokra, valamint a nyilvánosságot folyamatosan biztosító előadássorozatokra, ismeretterjesztő fórumokra. Tudatosan készülünk a LEADER közösségként való működésre, a közösség szereplői közötti összhang megtartására. A ránk háruló feladatok megoldása érdekében egyesületet hoztunk létre, melynek szervezeti felépítését úgy alakítottuk, hogy mindenki szerepet kapjon az irányításban, és az operatív feladatok végrehajtásában. A kilenctagú Elnökség és héttagú Felügyelő Bizottság lehetőséget biztosít arra, hogy valamennyi szféra azonos képviseletet kapjon, és emellett a nők, egyházak és kisebbségek is jelen legyenek a döntéshozó és felügyelő szervezetekben. A Fórumok tesznek javaslatot mind a személyi kérdésekben, mind a szakmai döntésekben. A hat szakmai bizottság minden rávonatkozó kérdést megtárgyal, javaslatot tesz a döntéshozónak az általa képviselt álláspont alapján. A szakmai bizottságokban is megtartottuk a három szféra arányát, és biztosítottuk a kisebbségek részvételét.Azért választottuk az egyesületi formát, mert működésénél fogva széleskörű nyilvánosságot képes biztosítani, döntési mechanizmusa átlátható, és nem egy személyre, hanem egy testületre épül, és a közpénzek kezelésének egy ilyen civil szervezet felel meg leginkább.Az egyesület önálló munkaszervezetet működtet, mely elvégzi az IH által az egyesületre delegált, valamint az egyesület Taggyűlése és Elnöksége által kijelölt feladatokat.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

182

Különös gondot fordít a térségben induló programok népszerűsítésére, hozzá kapcsolódó projektgenerálási tevékenység folytatására szorosan együttműködve a HVI-val. Az IH, illetve az MVH által átruházott feladatok keretében alaki ás tartalmi követelmények alapján befogadja és értékeli a beérkezett pályázatokat, majd az egyesületre ruházott döntési kompetencia alapján döntésre előkészíti a pályázatokat a döntéshozó számára.

Különös gondot fordít a térségben induló programok népszerűsítésére, hozzá kapcsolódó projektgenerálási tevékenység folytatására szorosan együttműködve a HVI-val. Az IH, illetve az MVH által átruházott feladatok keretében alaki ás tartalmi követelmények alapján befogadja és értékeli a beérkezett pályázatokat, majd az egyesületre ruházott döntési kompetencia alapján döntésre előkészíti a pályázatokat a döntéshozó számára.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Vidékfejlesztési KE