Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kiskunok Vidékéért Egyesület

Budapest, 2009 November 26.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kiskunok Vidékéért Egyesület

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Kiskunok Vidéke, a tanyás térség jövője.

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Kiskunok Vidékéért Egyesület – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 23 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 30%-a, 7 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 23 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 30%-a, 7 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 9 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 9 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Kiskunok Vidékéért Egyesület területe 24 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 61,184 fő, a városokban élő lakosok száma 24,589 főA(z) Kiskunok Vidékéért Egyesület területe 24 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 61,184 fő, a városokban élő lakosok száma 24,589 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

61,184

24

4

13

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Kiskunmajsa 11,974 fő

5,199 fő

4,769 fő

4,408 fő

Tiszaalpár

Tompa

Kiskunfélegyháza

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

2

1

1

6

Fő fejlesztési prioritások száma 7

Fejlesztési intézkedések száma 15

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 23

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

9

Kiskunok Vidékéért Egyesület – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,551,373 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve

Kiskunok Vidékéért Egyesület – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 2 ▪ 1,227,970

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 2 ▪ 1,181,927

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 2 ▪ 1,551,373

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 2 ▪ 1,058,569

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 5 ▪ 675,448

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 2 ▪ 132,754

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény ▪ 3 ▪ 280,500

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 3 ▪ 119,600

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Kiskunok Vidékéért Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térség jelenlegi foglalkoztatottsági szintje, a munkavállaló korú lakosság kedvezőtlen korstruktúrája, a helyben termelődő jövedelmek alacsony szintje a lakosság életminőségének tartós romlását okozza. A térség infrastrukturális ellátottsága hiányos (földutak, külterületi elektromos hálózat, közüzemi vízhálózat és zárt közcsatorna hálózat, hulladék elhelyezés), meglévő elemei elöregedettek, rossz műszaki állapotúak. A közösségi szolgáltató helyek állapota leromlott, a közterületek elhanyagoltak, a falvak intézményrendszereinek épületállománya elavult, rendeltetésszerű használatra csak korlátozottan alkalmas.

▪ A térség gazdag megújuló természeti erőforrásai (napfény, termőföld, gyógy- és termálvíz kincs), a kiváló természeti adottságai (tájkép, erdők, vizes élőhelyek) jelentős turisztikai vonzerővel bírnak, a speciális, sajátos tanyás térszerkezet, valamint a hagyományos kiskun vitalitás, szívósság, kitartás biztosítéka a kiskunok vidékének fejlődésére. A fenntartható gazdaság és szolgáltatásfejlesztés területén képződő többletjövedelmek módot- és lehetőséget biztosítanak a térségi együttműködések erősítésére, az életminőség javítására, a falvak és tanyás térségek megújítására.

7

A helyi vidékfejlesztési stratégia alapvető célja a Kiskunok Vidékének fenntartható fejlesztése, a belső feltételek megteremtésével és a külső feltételek hasznosításával. A gazdasági, környezetei fejlesztésekből, valamint a helyi turizmus ágazat fejlesztéséből képződő többletjövedelmek módot és lehetőséget adnak a helyi életminőség fejlesztésére, a társadalmi tőke erősítésére, a falumegújításra és fejlesztésre, valamint a helyi örökségek megőrzésére-, a tanyás térségek fejlesztésére egy fenntartható, jobb minőségű életteret biztosítva a közösség számára. A térség foglalkoztatási szintjének javítását a gazdasági környezet és a tanyás térségek, kiemelten a helyi turizmus ágazat fejlesztésében látjuk. A térségben tapasztalt hiányos infrastrukturális ellátottság a falumegújítás és fejlesztés valamint a tanyás térségek fejlesztése prioritások intézkedéseinek megvalósításával javítható. Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, és a társadalmi tőke erősítése komplementerei a terv többi prioritásának. A szférák közötti együttműködésen alapuló közösségi fejlesztések intézkedéseink integrált megvalósítása szolgálja, biztosítva ezzel a fejlettségi szintben tapasztalható egyenlőtlenségek kezelését és az esélyegyenlőség megteremtését.

A helyi vidékfejlesztési stratégia alapvető célja a Kiskunok Vidékének fenntartható fejlesztése, a belső feltételek megteremtésével és a külső feltételek hasznosításával. A gazdasági, környezetei fejlesztésekből, valamint a helyi turizmus ágazat fejlesztéséből képződő többletjövedelmek módot és lehetőséget adnak a helyi életminőség fejlesztésére, a társadalmi tőke erősítésére, a falumegújításra és fejlesztésre, valamint a helyi örökségek megőrzésére-, a tanyás térségek fejlesztésére egy fenntartható, jobb minőségű életteret biztosítva a közösség számára. A térség foglalkoztatási szintjének javítását a gazdasági környezet és a tanyás térségek, kiemelten a helyi turizmus ágazat fejlesztésében látjuk. A térségben tapasztalt hiányos infrastrukturális ellátottság a falumegújítás és fejlesztés valamint a tanyás térségek fejlesztése prioritások intézkedéseinek megvalósításával javítható. Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, és a társadalmi tőke erősítése komplementerei a terv többi prioritásának. A szférák közötti együttműködésen alapuló közösségi fejlesztések intézkedéseink integrált megvalósítása szolgálja, biztosítva ezzel a fejlettségi szintben tapasztalható egyenlőtlenségek kezelését és az esélyegyenlőség megteremtését.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Kiskunok Vidékéért Egyesület – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Kiskunok Vidékéért Akciócsoport Helyi Közösség a kiskunfélegyházi-, a kiskunhalasi-, valamint a kiskunmajsai statisztikai kistérségek 24 települési önkormányzatának közigazgatási területének összességét fedik le. A térség állandó népessége 61.184 fő, mely Bács-Kiskun megye állandó népességének 11 %-a. A helyi közösség által lefedett terület 2.029 km2, (a megye közigazgatási területének 24 %-a). A megye települési önkormányzatainak 1/5-e tartozik a helyi közösségünkhöz. A települések közül 4 városi- (Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Tompa), 2 nagyközségi- (Bugac, Tiszaalpár), 18 községi rangú. Lakónépességéből 22.060 fő külterületi lakos, az össznépesség 36 %-a él a térség tanyás területein. Három településen a lakosság többsége külterületen él, (Fülöpjakab, Petőfiszállás, Móricgát). Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városok kizárólag külterületükkel tartoznak az akciócsoporthoz, a 24 település közül 4. és 5. legnépesebb települések. A térség 12 községének állandó lakónépesség száma 2.000 fő alatti, ebből 5 település lakosságszáma 1.000 fő alatti. Az akciócsoport legnépesebb települése Kiskunmajsa 11.974 fővel, melyet Tiszaalpár (5.199 fő) és Tompa (4.769 fő) követ. Az átlagos népsűrűséges 30 fő/km2, a legritkábban lakott települések 10 fő/km2 alatti mutatóval Bugacpusztaháza, Zsana, a legsűrűbben lakott települések 50 fő/km2 feletti népsűrűséggel Kiskunmajsa, Kunszállás, Tiszaalpár, Tompa. Az akcióterület a Duna-Tisza közén, a Homokhátság területén helyezkedik el. A területre nagyobbrészt jellemző lösz és homokhátság átlag 100-120 m tengerszint feletti magasságú. A jellemző homoktalajok termőképességének korlátossága, a térség vízgazdálkodási problémái, a klimatikus és időjárási viszonyok okozta nehézségek. Az itt élők több évszázados küzdelme, vitalitása, szívóssága és kitartása a kiskunsági hagyományok öröksége, mely fundamentuma lehet térségünk jövőbeni fejlődésének. A helyi közösség választott szimbóluma a pusztai árvalányhaj (Stipa borysthenica), mely a homoki területek (tanyás térség) őshonos védett növénye. Az árvalányhaj szívósága és kitartása az itt élő emberek sajátja.Az akcióterület népességének közel 40%-a külterületen, tanyás térségben él, a települések fele 2000 fő alatti falu.

A Kiskunok Vidékéért Akciócsoport Helyi Közösség a kiskunfélegyházi-, a kiskunhalasi-, valamint a kiskunmajsai statisztikai kistérségek 24 települési önkormányzatának közigazgatási területének összességét fedik le. A térség állandó népessége 61.184 fő, mely Bács-Kiskun megye állandó népességének 11 %-a. A helyi közösség által lefedett terület 2.029 km2, (a megye közigazgatási területének 24 %-a). A megye települési önkormányzatainak 1/5-e tartozik a helyi közösségünkhöz. A települések közül 4 városi- (Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Tompa), 2 nagyközségi- (Bugac, Tiszaalpár), 18 községi rangú. Lakónépességéből 22.060 fő külterületi lakos, az össznépesség 36 %-a él a térség tanyás területein. Három településen a lakosság többsége külterületen él, (Fülöpjakab, Petőfiszállás, Móricgát). Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városok kizárólag külterületükkel tartoznak az akciócsoporthoz, a 24 település közül 4. és 5. legnépesebb települések. A térség 12 községének állandó lakónépesség száma 2.000 fő alatti, ebből 5 település lakosságszáma 1.000 fő alatti. Az akciócsoport legnépesebb települése Kiskunmajsa 11.974 fővel, melyet Tiszaalpár (5.199 fő) és Tompa (4.769 fő) követ. Az átlagos népsűrűséges 30 fő/km2, a legritkábban lakott települések 10 fő/km2 alatti mutatóval Bugacpusztaháza, Zsana, a legsűrűbben lakott települések 50 fő/km2 feletti népsűrűséggel Kiskunmajsa, Kunszállás, Tiszaalpár, Tompa. Az akcióterület a Duna-Tisza közén, a Homokhátság területén helyezkedik el. A területre nagyobbrészt jellemző lösz és homokhátság átlag 100-120 m tengerszint feletti magasságú. A jellemző homoktalajok termőképességének korlátossága, a térség vízgazdálkodási problémái, a klimatikus és időjárási viszonyok okozta nehézségek. Az itt élők több évszázados küzdelme, vitalitása, szívóssága és kitartása a kiskunsági hagyományok öröksége, mely fundamentuma lehet térségünk jövőbeni fejlődésének. A helyi közösség választott szimbóluma a pusztai árvalányhaj (Stipa borysthenica), mely a homoki területek (tanyás térség) őshonos védett növénye. Az árvalányhaj szívósága és kitartása az itt élő emberek sajátja.Az akcióterület népességének közel 40%-a külterületen, tanyás térségben él, a települések fele 2000 fő alatti falu.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

A területet gyenge termőtalaj, évszázadok alatt kialakult nagykiterjedésű tanyás térszerkezet jellemzi, melyből adódik a tanyás térség kiemelt fejlesztése (utak, tanyavillamosítás, tanyavédelem). Az itt élő jellemzően a mezőgazdaságban és az ágazathoz kapcsolódó feldolgozóiparban, kereskedelemben dolgoznak, mely további fejlesztéseket igényelnek. A térség valamennyi településén jelen vannak a hagyományőrző fesztiválok, rendezvények, melyek a térség fontos turisztikai vonzerejét jelentik, ennek fokozása érdekében azonban jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani a helyi turizmus ágazat területén (falusi turizmus, bor-és gasztronómia, rekreáció és szabadidős szolgáltatások). Nélkülözhetetlen a vonzó falukép kialakítása, a zöldfelületek, kulturális-és szabadidős szolgáltatások és az alapszolgáltatások fejlesztése.

A területet gyenge termőtalaj, évszázadok alatt kialakult nagykiterjedésű tanyás térszerkezet jellemzi, melyből adódik a tanyás térség kiemelt fejlesztése (utak, tanyavillamosítás, tanyavédelem). Az itt élő jellemzően a mezőgazdaságban és az ágazathoz kapcsolódó feldolgozóiparban, kereskedelemben dolgoznak, mely további fejlesztéseket igényelnek. A térség valamennyi településén jelen vannak a hagyományőrző fesztiválok, rendezvények, melyek a térség fontos turisztikai vonzerejét jelentik, ennek fokozása érdekében azonban jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani a helyi turizmus ágazat területén (falusi turizmus, bor-és gasztronómia, rekreáció és szabadidős szolgáltatások). Nélkülözhetetlen a vonzó falukép kialakítása, a zöldfelületek, kulturális-és szabadidős szolgáltatások és az alapszolgáltatások fejlesztése.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

Az akciócsoport működési területéből 346 km2 a természetvédelmi terület, mely a Kiskunsági Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A térség természetvédelmi területei közül a Bugac-Bócsa buckavidéke, Szikra és Alpári-rét, Péteri-tó, Marisi-tó, Fejeték-mocsár, Pirtói homokbuckák, Kiskunhalasi-mocsárciprusok, a Kiskunmajsa és Harkakötöny települések környékén található tartós szegfű és a Kunfehértói holdrutás erdő a jelentősebbek. A települések többsége NATURA 2000 területekkel rendelkezik, 5 településen különleges madárvédelmi területek-, 3 településen különleges természet-megőrzési területek-, 11 településen kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek találhatóak. Az akcióterület védett állat- és növényfajokban gazdag, a védett erdő, gyep és vizes élőhelyek többsége rehabilitációra és kiemelt védelemre szorulnak. A helyi közösség jelképének választott pusztai árvalányhaj e védett flóra meghatározó növénye. A térség magas biodiverzitása jelentős turisztikai vonzerővel bír. Az akcióterület Magyarország egyik legnapfényesebb területe, az évi napsütéses órák száma rendszerint meghaladja a 2100 órát. Ásványi nyersanyag nincs, a mélyszerkezeti viszonyok és a kőzettani adottságok viszont jelentős termálvíztárolók kialakulását tették lehetővé, az 1000-1500 m mélységben lévő termálvíz 35-65 C–os turisztikai- és gyógyászati célok mellett megújuló energiaként is hasznosítható. A természeti és termőhelyi adottságok (5-25 AK) következtében a hagyományos szántóföldi hasznosítás mellett jelentős az erdő (Balotaszállás, Bugac, Kiskunhalas, Kunfehértó) és gyepterületek (Zsana) aránya, e földhasználati módok határozzák meg a térség jellemző tájképét. Az akcióterület egyedi táji elemeit jelentik a Kiskunsági borvidékhez tartozó szőlőültetvények, valamint az utóbbi két évtizedben telepített csonthéjas gyümölcsösök. A térségre a löszös homoktalajok dominanciája jellemző. A talajokra káros hatást gyakorol a szél okozta defláció, valamint a jó vízbefogadó és felvevő képessége ellenére a gyenge vízmegtartó és raktározó tulajdonság. Ezen természeti adottságok, valamint a folyamatos aszály következtében az akcióterület felszíni tavainak vízfelülete folyamatosan csökken. Az akcióterület teljes egészét érinti a vízhiány, a több évtizede zajló talajvízszint csökkenés, az élővilág dinamikus elemeinek elvándorlása, élőhely-horizontok eltolódása, a térség agráriumát sújtó folyamatos aszálykár.

Az akciócsoport működési területéből 346 km2 a természetvédelmi terület, mely a Kiskunsági Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A térség természetvédelmi területei közül a Bugac-Bócsa buckavidéke, Szikra és Alpári-rét, Péteri-tó, Marisi-tó, Fejeték-mocsár, Pirtói homokbuckák, Kiskunhalasi-mocsárciprusok, a Kiskunmajsa és Harkakötöny települések környékén található tartós szegfű és a Kunfehértói holdrutás erdő a jelentősebbek. A települések többsége NATURA 2000 területekkel rendelkezik, 5 településen különleges madárvédelmi területek-, 3 településen különleges természet-megőrzési területek-, 11 településen kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek találhatóak. Az akcióterület védett állat- és növényfajokban gazdag, a védett erdő, gyep és vizes élőhelyek többsége rehabilitációra és kiemelt védelemre szorulnak. A helyi közösség jelképének választott pusztai árvalányhaj e védett flóra meghatározó növénye. A térség magas biodiverzitása jelentős turisztikai vonzerővel bír. Az akcióterület Magyarország egyik legnapfényesebb területe, az évi napsütéses órák száma rendszerint meghaladja a 2100 órát. Ásványi nyersanyag nincs, a mélyszerkezeti viszonyok és a kőzettani adottságok viszont jelentős termálvíztárolók kialakulását tették lehetővé, az 1000-1500 m mélységben lévő termálvíz 35-65 C–os turisztikai- és gyógyászati célok mellett megújuló energiaként is hasznosítható. A természeti és termőhelyi adottságok (5-25 AK) következtében a hagyományos szántóföldi hasznosítás mellett jelentős az erdő (Balotaszállás, Bugac, Kiskunhalas, Kunfehértó) és gyepterületek (Zsana) aránya, e földhasználati módok határozzák meg a térség jellemző tájképét. Az akcióterület egyedi táji elemeit jelentik a Kiskunsági borvidékhez tartozó szőlőültetvények, valamint az utóbbi két évtizedben telepített csonthéjas gyümölcsösök. A térségre a löszös homoktalajok dominanciája jellemző. A talajokra káros hatást gyakorol a szél okozta defláció, valamint a jó vízbefogadó és felvevő képessége ellenére a gyenge vízmegtartó és raktározó tulajdonság. Ezen természeti adottságok, valamint a folyamatos aszály következtében az akcióterület felszíni tavainak vízfelülete folyamatosan csökken. Az akcióterület teljes egészét érinti a vízhiány, a több évtizede zajló talajvízszint csökkenés, az élővilág dinamikus elemeinek elvándorlása, élőhely-horizontok eltolódása, a térség agráriumát sújtó folyamatos aszálykár.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A térség településein a szilárd kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott, de szervezett szelektív hulladékgyűjtés nem folyik. A folyékony szennyvíz tisztítása jelenleg 4 településen megoldott.

A térség gazdag természeti értékekkel rendelkezik, melyek környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltás szükségességét vetítik elő. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a természeti örökség megőrzésére (tájvédelem), a környezettudatosság erősítésére (megújuló energiaforrások felhasználása), a térség adottságaira épülő (bor, lovas, horgász, gasztronómia, fürdő, falusi turizmus) turisztikai fejlesztésekre.

A térség településein a szilárd kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott, de szervezett szelektív hulladékgyűjtés nem folyik. A folyékony szennyvíz tisztítása jelenleg 4 településen megoldott.

A térség gazdag természeti értékekkel rendelkezik, melyek környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltás szükségességét vetítik elő. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a természeti örökség megőrzésére (tájvédelem), a környezettudatosság erősítésére (megújuló energiaforrások felhasználása), a térség adottságaira épülő (bor, lovas, horgász, gasztronómia, fürdő, falusi turizmus) turisztikai fejlesztésekre.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A helyi közösség 24 települése közül, több mint fele a 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet szerint társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település (Balotaszállás, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Gátér, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kömpöc, Móricgát, Pálmonostora, Petőfiszállás, Zsana). A kiskunfélegyházi- kiskunhalasi kistérségekből 5-5, a kiskunmajsai kistérségből 3 település hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű települések lakónépessége csökken. A helyi közösség lakónépességének 33%-át a hátrányos települések adják, Bugacpusztaháza, Móricgát, Harkakötöny, Zsana, Kömpöc 1000 fő alatti lélekszámú, a térség valamennyi kistelepülése hátrányos helyzetű. Itt a legnagyobb az elvándorlás (2002-2006. közötti időszakban 3,4-7,5 %). A hátrányos helyzetű településeken élő lakosság 35%-a él külterületen. A lakosság több mint fele él tanyán Móricgáton, Zsanán, Petőfiszálláson, Pálmonostorán. A hátrányos helyzetű települések lakónépessége elöregedő, a 3-14 éves lakosság aránya az összlakossághoz képest mindössze 14,8%. A 13 település munkanélküliségi rátájának átlaga 6,13%, ezen értéket meghaladó a munkanélküliség Csólyospáloson, Kisszálláson, Móricgáton, Harkakötönyben, Gátéron és Pálmonostorán. A mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót (2537 fő), mellyel e szektor 36,2%-os legnagyobb részesedésű foglalkoztatottság szerint a szektorok között. A települések összesen 1394 munkavállalója dolgozik a bányászat, feldolgozóipar területén (szektor részesedése: 19,9%). A két legtöbb munkaerő foglalkoztató szektor a helyi közösség nem hátrányos településein fordított arányt mutat, a mezőgazdaság 17,1%-, a bányászat és feldolgozóipar 30,6% részesedésű. A hátrányos helyzetű településeken arányaiban kevesebb a foglalkoztatottság, a kereskedelem, javítás (9%), szálláshely szolgáltatás és vendéglátás (2,3%) szektorokban, mint a térség többi településein. A 13 településen 600 egyéni vállalkozó és gazdasági társaság működik a helyi közösség gazdasági szférájának 22%-át reprezentálva. A vállalkozások száma Móricgáton (20), Gátéron (26) és Zsanán (33). A 13 hátrányos helyzetű település közül 7 településen rendelkezik székhellyel- vagy telephellyel 50-nél több egyéni vállalkozó, valamint gazdasági társaság. A tervezést megalapozó felmérések alapján a legtöbb települési önkormányzat a hátrányos helyzet okaként a település kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetét (kevés működő vállalkozás) és az elmaradott gazdasági infrastruktúráját jelölte meg.

A helyi közösség 24 települése közül, több mint fele a 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet szerint társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település (Balotaszállás, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Gátér, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kömpöc, Móricgát, Pálmonostora, Petőfiszállás, Zsana). A kiskunfélegyházi- kiskunhalasi kistérségekből 5-5, a kiskunmajsai kistérségből 3 település hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű települések lakónépessége csökken. A helyi közösség lakónépességének 33%-át a hátrányos települések adják, Bugacpusztaháza, Móricgát, Harkakötöny, Zsana, Kömpöc 1000 fő alatti lélekszámú, a térség valamennyi kistelepülése hátrányos helyzetű. Itt a legnagyobb az elvándorlás (2002-2006. közötti időszakban 3,4-7,5 %). A hátrányos helyzetű településeken élő lakosság 35%-a él külterületen. A lakosság több mint fele él tanyán Móricgáton, Zsanán, Petőfiszálláson, Pálmonostorán. A hátrányos helyzetű települések lakónépessége elöregedő, a 3-14 éves lakosság aránya az összlakossághoz képest mindössze 14,8%. A 13 település munkanélküliségi rátájának átlaga 6,13%, ezen értéket meghaladó a munkanélküliség Csólyospáloson, Kisszálláson, Móricgáton, Harkakötönyben, Gátéron és Pálmonostorán. A mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót (2537 fő), mellyel e szektor 36,2%-os legnagyobb részesedésű foglalkoztatottság szerint a szektorok között. A települések összesen 1394 munkavállalója dolgozik a bányászat, feldolgozóipar területén (szektor részesedése: 19,9%). A két legtöbb munkaerő foglalkoztató szektor a helyi közösség nem hátrányos településein fordított arányt mutat, a mezőgazdaság 17,1%-, a bányászat és feldolgozóipar 30,6% részesedésű. A hátrányos helyzetű településeken arányaiban kevesebb a foglalkoztatottság, a kereskedelem, javítás (9%), szálláshely szolgáltatás és vendéglátás (2,3%) szektorokban, mint a térség többi településein. A 13 településen 600 egyéni vállalkozó és gazdasági társaság működik a helyi közösség gazdasági szférájának 22%-át reprezentálva. A vállalkozások száma Móricgáton (20), Gátéron (26) és Zsanán (33). A 13 hátrányos helyzetű település közül 7 településen rendelkezik székhellyel- vagy telephellyel 50-nél több egyéni vállalkozó, valamint gazdasági társaság. A tervezést megalapozó felmérések alapján a legtöbb települési önkormányzat a hátrányos helyzet okaként a település kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetét (kevés működő vállalkozás) és az elmaradott gazdasági infrastruktúráját jelölte meg.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

Összességében elmondható, hogy magas az elvándorlás, a lakosság elöregedő, a népesség csökkenő. A lakosság meghatározó része külterületen, tanyás térségben él, döntően a mezőgazdaságban dolgoznak. Magas a tartós munkanélküliség, a vállalkozások diverzifikációja és versenyképessége gyenge. A települések jövőbeni fejlesztési lehetőségeit a mikrovállalkozások fejlesztésének ösztönzésében, diverzifikációjában és a helyi infrastruktúra kiépítésében, a térség turisztikai vérkeringésébe történő bekapcsolásában látjuk.

Összességében elmondható, hogy magas az elvándorlás, a lakosság elöregedő, a népesség csökkenő. A lakosság meghatározó része külterületen, tanyás térségben él, döntően a mezőgazdaságban dolgoznak. Magas a tartós munkanélküliség, a vállalkozások diverzifikációja és versenyképessége gyenge. A települések jövőbeni fejlesztési lehetőségeit a mikrovállalkozások fejlesztésének ösztönzésében, diverzifikációjában és a helyi infrastruktúra kiépítésében, a térség turisztikai vérkeringésébe történő bekapcsolásában látjuk.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

10%

11%

28%

6%

6%

16%

8%

0%

11%

3%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

4,976

5,756

1,054

2,328

582

1,431

205

601

497

3,848

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

23%

27%

11%

3%

7%

3%

2%

18%

5%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.3%, ami 0.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.3%

▪ Változás 2003-hoz képest 0.8 százalékpont

20

A térségi foglalkoztatottak száma 21.280 fő, ami a teljes lakónépesség 35%-a. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6,29%, mely mutató 1%-kal magasabb a 2003. évhez képest. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 12 településen magasabb a térségi átlagnál, 7%-ot meghaladja Kiskunhalas, Gátér, Jászszentlászló, 8%-ot meghaladja Szank és Pálmonostora. A mutató Kiskunmajsán a legmagasabb (9,23%). Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül a legkisebb Kunszálláson (3,4%), 4 és 5% közötti Kiskunfélegyházán, Zsanán és Bugacon. A térségben 6,29% a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez képest, mely mutató megközelíti az országos 6,7%-os értéket, de 1,4%-kal alacsonyabb a Dél-alföldi régió és 1,2%-kal alacsonyabb Bács-Kiskun megye mutatójához. A több mint 21.000 foglalkoztatott 27%-a a feldolgozóiparban dolgozik. A térség munkavállalóinak 23,4%-a a mezőgazdaságban helyezkedett el. A közigazgatási szektor létszáma 3.848 fő (18%), a kereskedelemben 2.328 munkavállaló dolgozik (10,9%). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorában foglalkoztatott 582 munkavállaló (2,7%) elmarad a megye és az ország 3% feletti átlagától. A legkevesebb térségi foglalkoztatott állandó lakhelye az akciócsoport kistelepülésein van, Bugacpusztaháza (122 fő), Móricgát (229 fő), Kömpöc (284 fő), Harkakötöny (313 fő), Zsana (315 fő), Fülöpjakab (333 fő), Gátér (340 fő), Pirtó (411 fő). A térség 10 településén élő foglalkoztatottak száma 500 és 1.000 fő közötti, az akciócsoport működési területének 6 településén él több mint 1.000 foglalkoztatott. Kiskunmajsán állandó lakóhellyel rendelkező 4.227 fő foglalkoztatott, a térség összes foglalkoztatottságának 20%-át teszi ki. Az átlagos településenkénti foglalkoztatottsági mutató 886 fő. A térség személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 állandó lakosra vonatkozó átlagos mutatója 400.000 Ft (Kiskunhalas: 576.983 Ft-tal, Kiskunfélegyháza és Kunszállás 566.408 Ft). A legalacsonyabb jövedelemi mutató Kömpöc lakosaira számított 242.541 Ft-tal, melyet Móricgát követ 320.695 Ft-tal. Iskolai végzettség szerint a népesség 35%-a valamely középiskolát, 34%-a 8. általánost végzett. A középiskolások tekintetében 7%-kal elmarad az országos értéktől, szemben a 8.

A térségi foglalkoztatottak száma 21.280 fő, ami a teljes lakónépesség 35%-a. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6,29%, mely mutató 1%-kal magasabb a 2003. évhez képest. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 12 településen magasabb a térségi átlagnál, 7%-ot meghaladja Kiskunhalas, Gátér, Jászszentlászló, 8%-ot meghaladja Szank és Pálmonostora. A mutató Kiskunmajsán a legmagasabb (9,23%). Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül a legkisebb Kunszálláson (3,4%), 4 és 5% közötti Kiskunfélegyházán, Zsanán és Bugacon. A térségben 6,29% a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez képest, mely mutató megközelíti az országos 6,7%-os értéket, de 1,4%-kal alacsonyabb a Dél-alföldi régió és 1,2%-kal alacsonyabb Bács-Kiskun megye mutatójához. A több mint 21.000 foglalkoztatott 27%-a a feldolgozóiparban dolgozik. A térség munkavállalóinak 23,4%-a a mezőgazdaságban helyezkedett el. A közigazgatási szektor létszáma 3.848 fő (18%), a kereskedelemben 2.328 munkavállaló dolgozik (10,9%). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorában foglalkoztatott 582 munkavállaló (2,7%) elmarad a megye és az ország 3% feletti átlagától. A legkevesebb térségi foglalkoztatott állandó lakhelye az akciócsoport kistelepülésein van, Bugacpusztaháza (122 fő), Móricgát (229 fő), Kömpöc (284 fő), Harkakötöny (313 fő), Zsana (315 fő), Fülöpjakab (333 fő), Gátér (340 fő), Pirtó (411 fő). A térség 10 településén élő foglalkoztatottak száma 500 és 1.000 fő közötti, az akciócsoport működési területének 6 településén él több mint 1.000 foglalkoztatott. Kiskunmajsán állandó lakóhellyel rendelkező 4.227 fő foglalkoztatott, a térség összes foglalkoztatottságának 20%-át teszi ki. Az átlagos településenkénti foglalkoztatottsági mutató 886 fő. A térség személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 állandó lakosra vonatkozó átlagos mutatója 400.000 Ft (Kiskunhalas: 576.983 Ft-tal, Kiskunfélegyháza és Kunszállás 566.408 Ft). A legalacsonyabb jövedelemi mutató Kömpöc lakosaira számított 242.541 Ft-tal, melyet Móricgát követ 320.695 Ft-tal. Iskolai végzettség szerint a népesség 35%-a valamely középiskolát, 34%-a 8. általánost végzett. A középiskolások tekintetében 7%-kal elmarad az országos értéktől, szemben a 8.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

általános iskolát végzettek mutatójával, mely 8%-kal magasabb az országosnál. Az egyetemet vagy főiskolát végzett lakosok aránya mindössze 5%, mely érték az országos 12%-os mutatónál jelentősen kedvezőtlenebb.

A térségben kimutathatóan nőtt az álláskeresők száma (Kiskunmajsa 9,23%). A munkavállalók 61,3%-a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és kereskedelemben dolgozik. Kiemelt prioritásunk a gazdasági, környezeti fejlesztésen belül az új és meglévő mikrovállalkozások ösztönzése (mezőgazdaság, feldolgozóipar, kereskedelem) és a mezőgazdasági vállalkozások diverzifikációja. Az intézkedések végrehajtásával a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás bővítését, a vállalkozások innovációjának, versenyképességének növekedését kívánjuk elérni.

általános iskolát végzettek mutatójával, mely 8%-kal magasabb az országosnál. Az egyetemet vagy főiskolát végzett lakosok aránya mindössze 5%, mely érték az országos 12%-os mutatónál jelentősen kedvezőtlenebb.

A térségben kimutathatóan nőtt az álláskeresők száma (Kiskunmajsa 9,23%). A munkavállalók 61,3%-a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és kereskedelemben dolgozik. Kiemelt prioritásunk a gazdasági, környezeti fejlesztésen belül az új és meglévő mikrovállalkozások ösztönzése (mezőgazdaság, feldolgozóipar, kereskedelem) és a mezőgazdasági vállalkozások diverzifikációja. Az intézkedések végrehajtásával a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás bővítését, a vállalkozások innovációjának, versenyképességének növekedését kívánjuk elérni.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Kiskunmajsa székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

7 db

2 db

1,856 fő

9%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Kereskedelem, javítás



Fogl. száma (fő)

▪ 661

▪ 300

▪ 200

▪ 141

▪ 113

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Kiskunmajsa

▪ Kelebia

▪ Kiskunhalas

▪ Tiszaalpár

▪ Bugac

Főtevékenység

▪ 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása

▪ 0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás

▪ 5138 Egyéb élelmiszer-nagykereskedelem

▪ 2924 Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása

▪ 0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás

Név

▪ AGRIKON KAM KFT.

▪ KEFAG

▪ TESCO-GLOBAL ÁRUHÁZ RT.

▪ MATIC KFT.

▪ KEFAG ZRT.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 93

▪ 90

▪ 90

▪ 87

▪ 81

▪ Kiskunmajsa

▪ Jászszentlászló

▪ Szank

▪ Petőfiszállás

▪ Csólyospálos

▪ 1930 Lábbeligyártás

▪ 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása

▪ 2924 Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása

▪ 2420 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása

▪ 1587 Fűszer, ételízesítő gyártása

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ MAJSAI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET

Név

▪ PETROSZOLG KFT.

▪ PETŐFI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET

▪ D-PAPRIKA KFT.

▪ KUNSÁG- FENSTER

6

7

8

9

10

25

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a kecskeméti székhelyű, kiskunmajsai telephelyén 661 főt foglalkoztató Agrikon KAM Kft áll az 1. helyen. A gazdasági társaság 9,6 Md Ft-os 2006. évi nettó árbevételével a Dél-alföldi régió 37. legtöbb árbevételt realizáló vállalkozása. Az akciócsoport területén, Kelebián és Bugacon telephellyel rendelkező kecskeméti székhelyű KEFAG Zrt. 300 ill. 113 fős telephelyenkénti foglalkoztatotti állománnyal működik. Ezzel a második legtöbb munkavállalót alkalmazó vállalkozás a térségben. A zártkörű részvénytársaság 4,9 Md Ft 2006-os évi nettó árbevételével a Dél-alföldi régió 82. legtöbb árbevételt termelő gazdasági társasága. A térség 3. legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalkozása a budapesti székhelyű TESCO Zrt. kiskunhalasi telephelyével, ahol 200 fő dolgozik. A tiszaalpári székhelyű MATIC Kft. 141 fő foglalkoztatottal műszergyártással és lemezmegmunkálással foglalkozik. A nagyközségben térségi szinten is jelentős további feldolgozóipar található (fafeldolgozás, famegmunkálás, gumialkatrész gyártás, kosárfonás). A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül 4-4 gazdasági társaság fő tevékenysége mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás és bányászat, feldolgozóipar. A térség egyéni és társas vállalkozásainak száma 2.653. A vállalkozások közül két legjelentősebb szektort a kereskedelem (27,7 %) és gazdasági szolgáltatás, ingatlanügyletek (16,3 %) tesz ki. E fő tevékenységi körű vállalkozás minden településen működik a térségben. 11,1 %-os részesedésű az építőipar a térségi vállalkozások szektor szerinti megoszlásában, melyet 10,7 %-kal a bányászat és feldolgozóipar követ. Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás fő tevékenységi körű vállalkozások száma 264 az akciócsoport működési területén, az ágazat súlya a szektorok szerinti megoszlásban 9,7 %-os. 172 egyéni és társas vállalkozás fő tevékenysége szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (6,5 %), és 170 cég működik szállítás és raktározási (6,2 %) területen. A vállalkozások szektor szerinti megoszlásában a pénzügyi szolgáltatásúak szerepe a legkisebb, részesedésük 3,1 %. Mezőgazdasági fő tevékenységű vállalkozás nem végez tevékenységet Gátéron, bányászat és feldolgozóipar nincs Bugacpusztaházán, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátási tevékenység nem folyik Kömpöcön és Bugacpusztaházán, szállítás és raktározási, valamint posta és távközlési működési körű vállalkozás nincs Pálmonostorán, Csólyospáloson és Móricgáton.

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a kecskeméti székhelyű, kiskunmajsai telephelyén 661 főt foglalkoztató Agrikon KAM Kft áll az 1. helyen. A gazdasági társaság 9,6 Md Ft-os 2006. évi nettó árbevételével a Dél-alföldi régió 37. legtöbb árbevételt realizáló vállalkozása. Az akciócsoport területén, Kelebián és Bugacon telephellyel rendelkező kecskeméti székhelyű KEFAG Zrt. 300 ill. 113 fős telephelyenkénti foglalkoztatotti állománnyal működik. Ezzel a második legtöbb munkavállalót alkalmazó vállalkozás a térségben. A zártkörű részvénytársaság 4,9 Md Ft 2006-os évi nettó árbevételével a Dél-alföldi régió 82. legtöbb árbevételt termelő gazdasági társasága. A térség 3. legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalkozása a budapesti székhelyű TESCO Zrt. kiskunhalasi telephelyével, ahol 200 fő dolgozik. A tiszaalpári székhelyű MATIC Kft. 141 fő foglalkoztatottal műszergyártással és lemezmegmunkálással foglalkozik. A nagyközségben térségi szinten is jelentős további feldolgozóipar található (fafeldolgozás, famegmunkálás, gumialkatrész gyártás, kosárfonás). A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül 4-4 gazdasági társaság fő tevékenysége mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás és bányászat, feldolgozóipar. A térség egyéni és társas vállalkozásainak száma 2.653. A vállalkozások közül két legjelentősebb szektort a kereskedelem (27,7 %) és gazdasági szolgáltatás, ingatlanügyletek (16,3 %) tesz ki. E fő tevékenységi körű vállalkozás minden településen működik a térségben. 11,1 %-os részesedésű az építőipar a térségi vállalkozások szektor szerinti megoszlásában, melyet 10,7 %-kal a bányászat és feldolgozóipar követ. Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás fő tevékenységi körű vállalkozások száma 264 az akciócsoport működési területén, az ágazat súlya a szektorok szerinti megoszlásban 9,7 %-os. 172 egyéni és társas vállalkozás fő tevékenysége szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (6,5 %), és 170 cég működik szállítás és raktározási (6,2 %) területen. A vállalkozások szektor szerinti megoszlásában a pénzügyi szolgáltatásúak szerepe a legkisebb, részesedésük 3,1 %. Mezőgazdasági fő tevékenységű vállalkozás nem végez tevékenységet Gátéron, bányászat és feldolgozóipar nincs Bugacpusztaházán, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátási tevékenység nem folyik Kömpöcön és Bugacpusztaházán, szállítás és raktározási, valamint posta és távközlési működési körű vállalkozás nincs Pálmonostorán, Csólyospáloson és Móricgáton.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

Pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cég Móricgáton, Kömpöcön és Bugacpusztaházán nem tevékenykedik. A legtöbb vállalkozás székhelye Kiskunmajsán (723), Kiskunfélegyházán (262), Kiskunhalason (239) és Tiszaalpáron (196) van. Az akciócsoport települései közül 9 községben kevesebb, mint 50 vállalkozás működik. A térség vállalkozásainak szektor szerinti belső megoszlása mezőgazdaság tekintetében tér el legnagyobb mértékben az országos átlagtól, az ágazat térségi, közel 10 %-os részesedése több mint duplája az országos 3,4 %-os mutatónak és 3 %-kal magasabb a megyei 7 %-os átlaghoz képest.

Pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cég Móricgáton, Kömpöcön és Bugacpusztaházán nem tevékenykedik. A legtöbb vállalkozás székhelye Kiskunmajsán (723), Kiskunfélegyházán (262), Kiskunhalason (239) és Tiszaalpáron (196) van. Az akciócsoport települései közül 9 községben kevesebb, mint 50 vállalkozás működik. A térség vállalkozásainak szektor szerinti belső megoszlása mezőgazdaság tekintetében tér el legnagyobb mértékben az országos átlagtól, az ágazat térségi, közel 10 %-os részesedése több mint duplája az országos 3,4 %-os mutatónak és 3 %-kal magasabb a megyei 7 %-os átlaghoz képest.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 23

Vallással kapcsolatos tevékenység 5

Sporttal kapcsolatos tevékenység 31

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

53

Oktatással kapcsolatos tevékenység 32

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

3

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

21

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

3

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

6

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

18

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

3

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

2

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

21

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 2

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

15

Politikai tevékenység 2

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A térség civil szervezeteinek száma 240, melyből a szabadidővel kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek aránya a legmagasabb (22 %). A non-profit szervezetek tevékenységi körét vizsgálva számottevő a térség kultúrájával (23 db), sportjával (31 db), oktatásával (32 db), szociális ellátásával (21 db), településfejlesztéssel (18 db), közbiztonságával (21 db), valamint szakmai gazdasági érdekképviselettel (15 db) foglalkozók száma. Kevesebb, mint 5 civil szervezet tevékenykedik egészségügyi, jogvédelmi, nemzetközi kapcsolatok és politikai területen. A térségben nem foglalkozik non-profit szervezet kutatási-, tudományos-, környezetvédelmi valamint többcélú adományosztási feladatokkal. Jellemző a népesség idősebb korosztályát képviselő nyugdíjasklubok, egyesületek aktivitása és szervezettsége. A településeken szinte mindenütt jelen vannak a szabadidővel kapcsolatos tevékenységeket végző és sportolást támogató non-profit szervezetek. A térségben hangsúlyos a helyi oktatás és kultúra fejlesztésének igénye, ezért e tevékenységi köröket több mint 50 non-profit szervezet vállalta fel. Az akciócsoport 1 településén, Bugacpusztaházán nincs működő civil szervezet. A legtöbb non-profit szervezet (54 db) Kiskunmajsán található, 10 vagy annál több civil szervezet 9 településen működik. Térségi átlagban 10 szervezet működik 1 településen, a területi eloszlást vizsgálva azonban megállapítható, hogy a 3000 fő állandó lakosságszám feletti településeken tevékenykedik a kistérségi átlagnak megfelelő számú, vagy azt meghaladó non-profit szervezet. Az akciócsoport 72 alapító tagja közül 24 helyi civil szervezet reprezentálja a térség non-profit szektorát, tevékenységi körüket tekintve 6 tagnak falufejlesztés, a helyi hagyományok megőrzése, ápolása, 5 tagnak a szociális ellátás, 3-3 tagnak a polgárvédelem és tanyavédelem, helyi gazdálkodók érdekképviselete, sportolás, és 2-2 tagnak a hagyományőrzés és a helyi ifjúság összefogása a fő tevékenysége. A térség civil szférája aktívan részt vett a HVS kidolgozásában, ötleteikkel, javaslataikkal nagymértékben elősegítették a prioritások és intézkedések elkészítését.

Javaslataik alapján került tervezésre a szakmai és civil szervezetek együttműködésén alapuló tanácsadó szolgáltatások, a helyi életminőséget fejlesztő alapszolgáltatások, valamint jelentős mértékben segítették a rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turisztikai fejlesztéseket szolgáló ötletek kidolgozását (lovas, horgász, vadász).

A térség civil szervezeteinek száma 240, melyből a szabadidővel kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek aránya a legmagasabb (22 %). A non-profit szervezetek tevékenységi körét vizsgálva számottevő a térség kultúrájával (23 db), sportjával (31 db), oktatásával (32 db), szociális ellátásával (21 db), településfejlesztéssel (18 db), közbiztonságával (21 db), valamint szakmai gazdasági érdekképviselettel (15 db) foglalkozók száma. Kevesebb, mint 5 civil szervezet tevékenykedik egészségügyi, jogvédelmi, nemzetközi kapcsolatok és politikai területen. A térségben nem foglalkozik non-profit szervezet kutatási-, tudományos-, környezetvédelmi valamint többcélú adományosztási feladatokkal. Jellemző a népesség idősebb korosztályát képviselő nyugdíjasklubok, egyesületek aktivitása és szervezettsége. A településeken szinte mindenütt jelen vannak a szabadidővel kapcsolatos tevékenységeket végző és sportolást támogató non-profit szervezetek. A térségben hangsúlyos a helyi oktatás és kultúra fejlesztésének igénye, ezért e tevékenységi köröket több mint 50 non-profit szervezet vállalta fel. Az akciócsoport 1 településén, Bugacpusztaházán nincs működő civil szervezet. A legtöbb non-profit szervezet (54 db) Kiskunmajsán található, 10 vagy annál több civil szervezet 9 településen működik. Térségi átlagban 10 szervezet működik 1 településen, a területi eloszlást vizsgálva azonban megállapítható, hogy a 3000 fő állandó lakosságszám feletti településeken tevékenykedik a kistérségi átlagnak megfelelő számú, vagy azt meghaladó non-profit szervezet. Az akciócsoport 72 alapító tagja közül 24 helyi civil szervezet reprezentálja a térség non-profit szektorát, tevékenységi körüket tekintve 6 tagnak falufejlesztés, a helyi hagyományok megőrzése, ápolása, 5 tagnak a szociális ellátás, 3-3 tagnak a polgárvédelem és tanyavédelem, helyi gazdálkodók érdekképviselete, sportolás, és 2-2 tagnak a hagyományőrzés és a helyi ifjúság összefogása a fő tevékenysége. A térség civil szférája aktívan részt vett a HVS kidolgozásában, ötleteikkel, javaslataikkal nagymértékben elősegítették a prioritások és intézkedések elkészítését.

Javaslataik alapján került tervezésre a szakmai és civil szervezetek együttműködésén alapuló tanácsadó szolgáltatások, a helyi életminőséget fejlesztő alapszolgáltatások, valamint jelentős mértékben segítették a rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turisztikai fejlesztéseket szolgáló ötletek kidolgozását (lovas, horgász, vadász).


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

Célkitűzéseikből és feladataikból adódóan aktív részesei kívánnak lenni az olyan fenntartható fejlesztéseknek, mint az egyházi emlékek felújítása, a táj-és környezetvédelem, a kulturális értékek megőrzése. A társadalmi tőkét erősítő prioritások tekintetében a fenntartható együttműködési formák (hagyományőrző rendezvények-, civil szerezetek fejlesztése), a társadalmi felelősség (állatmenhelyek létrehozása, civil honlapok készítése) és a tanyás térség két kiemelt intézkedésében (polgárőrségek fejlesztése, tanyavédelem) természetes szövetségesünk a térség civil szférája.

Célkitűzéseikből és feladataikból adódóan aktív részesei kívánnak lenni az olyan fenntartható fejlesztéseknek, mint az egyházi emlékek felújítása, a táj-és környezetvédelem, a kulturális értékek megőrzése. A társadalmi tőkét erősítő prioritások tekintetében a fenntartható együttműködési formák (hagyományőrző rendezvények-, civil szerezetek fejlesztése), a társadalmi felelősség (állatmenhelyek létrehozása, civil honlapok készítése) és a tanyás térség két kiemelt intézkedésében (polgárőrségek fejlesztése, tanyavédelem) természetes szövetségesünk a térség civil szférája.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,478 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,478 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

62,663 62,253 61,928 61,694 61,184

-409 -325 -234 -510


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

63%

22%

10%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

11%

5%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

12%

34%

7%

4%

19%

9%

26%

12%

10%

17%

33

A térség állandó népessége 61.184 fő, az akciócsoport legnépesebb települése Kiskunmajsa (11.974 fő), a legkisebb állandó lakosságszámú település Bugacpusztaháza (309 fő). Az akciócsoport működési területének állandó lakónépességéből 22.060 fő külterületi lakos, az össznépesség 36 %-a él a térség tanyás területein. (Bács-kiskun megye lakosságának 12,5 %, a Dél-alföldi régiónak 9,2 %-a, az ország lakónépességének pedig mindösszesen 2,9 %-a él külterületen). A 24 település közül Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városok kizárólag külterületükkel vesznek részt a programban. A térség lakossága 2002. és 2006. között 1.478 fővel csökkent, ami 2,36 %-os változást jelent. A települések közül Jászszentlászló (1,7 %) és Pirtó (1,2 %) községekben a népességszám növekedett az elmúlt 4 évben. Az akciócsoport átlagán felül csökkent a lakosságszám 13 településen, 5 % feletti lakosságszám csökkenés 4 év alatt Bugacpusztaházán (7,5 %), Móricgáton (7,2 %), Harkakötönyben (6,5 %), Kisszálláson (6,1 %), Zsanán (6 %), Csólyospáloson (5,2 %), és Balotaszálláson (5,1 %). A lakosság kor szerinti összetételében 0-5 éves korosztály aránya az összlakossághoz képest 6 %, ami megegyezik az országos átlaggal. A térség 6-14 korú lakosainak száma 5.986 fő (10 %), 3 %-kal elmarad az országos átlagtól. A 15-59 éves aktív korú lakosság aránya a térség összlakosságának 63 %-a, mely 3 %-kal magasabb az országos átlagnál. Az 59 év feletti lakosok száma 13.420 fő a térségben, ami 22 %-a az össznépességnek. A térség öregedési indexe 143, 34 (59 év felettiek a 0-14 évesek %-ában), a lakónépességben nagyarányú az időskorúak száma. Állandósult természetes fogyás tapasztalható, mely kedvezőtlen demográfiai folyamat a térség népességmegtartó erejét csökkenti. Az 59 év felettiek magas aránya speciális vidéki szolgáltatásfejlesztési feladatokat támaszt a térségben. A legritkábban lakott települések 10 fő/km2 alatti, a legsűrűbben lakott települések 50 fő/km2 feletti népsűrűséget mutatnak. A térség átlagos népsűrűsége 30 fő/km2. A külterületi lakosok számát és arányát vizsgálva az összlakossághoz képest a Móricgát (67 %), Fülöpjakab (65 %), Petőfiszállás (54 %) településeken több lakos él külterületen, mint a község belterületén.

Az össznépesség 36%-a külterületen, tanyás térségben él (22.

A térség állandó népessége 61.184 fő, az akciócsoport legnépesebb települése Kiskunmajsa (11.974 fő), a legkisebb állandó lakosságszámú település Bugacpusztaháza (309 fő). Az akciócsoport működési területének állandó lakónépességéből 22.060 fő külterületi lakos, az össznépesség 36 %-a él a térség tanyás területein. (Bács-kiskun megye lakosságának 12,5 %, a Dél-alföldi régiónak 9,2 %-a, az ország lakónépességének pedig mindösszesen 2,9 %-a él külterületen). A 24 település közül Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városok kizárólag külterületükkel vesznek részt a programban. A térség lakossága 2002. és 2006. között 1.478 fővel csökkent, ami 2,36 %-os változást jelent. A települések közül Jászszentlászló (1,7 %) és Pirtó (1,2 %) községekben a népességszám növekedett az elmúlt 4 évben. Az akciócsoport átlagán felül csökkent a lakosságszám 13 településen, 5 % feletti lakosságszám csökkenés 4 év alatt Bugacpusztaházán (7,5 %), Móricgáton (7,2 %), Harkakötönyben (6,5 %), Kisszálláson (6,1 %), Zsanán (6 %), Csólyospáloson (5,2 %), és Balotaszálláson (5,1 %). A lakosság kor szerinti összetételében 0-5 éves korosztály aránya az összlakossághoz képest 6 %, ami megegyezik az országos átlaggal. A térség 6-14 korú lakosainak száma 5.986 fő (10 %), 3 %-kal elmarad az országos átlagtól. A 15-59 éves aktív korú lakosság aránya a térség összlakosságának 63 %-a, mely 3 %-kal magasabb az országos átlagnál. Az 59 év feletti lakosok száma 13.420 fő a térségben, ami 22 %-a az össznépességnek. A térség öregedési indexe 143, 34 (59 év felettiek a 0-14 évesek %-ában), a lakónépességben nagyarányú az időskorúak száma. Állandósult természetes fogyás tapasztalható, mely kedvezőtlen demográfiai folyamat a térség népességmegtartó erejét csökkenti. Az 59 év felettiek magas aránya speciális vidéki szolgáltatásfejlesztési feladatokat támaszt a térségben. A legritkábban lakott települések 10 fő/km2 alatti, a legsűrűbben lakott települések 50 fő/km2 feletti népsűrűséget mutatnak. A térség átlagos népsűrűsége 30 fő/km2. A külterületi lakosok számát és arányát vizsgálva az összlakossághoz képest a Móricgát (67 %), Fülöpjakab (65 %), Petőfiszállás (54 %) településeken több lakos él külterületen, mint a község belterületén.

Az össznépesség 36%-a külterületen, tanyás térségben él (22.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

060 fő), a lakosság száma csökkenő, elöregedő tendenciát mutat. Reális veszélynek mutatkozik a tanyás térség elnéptelenedése és az azzal járó káros hatások elmélyülése. Több, a kistelepülések – és különösen a tanyás térség – népességét érintő prioritást és intézkedést fogalmaztunk meg. Kiemelt prioritással bír a hozzá kapcsolódó intézkedésekkel a tanyás térség fejlesztése (földutak, tanyavillamosítás, tanyavédelem, fiatal gazdálkodók és a tanyai gazdaságok fejlesztése). A falumegújítás és fejlesztés (közterületek, épületek felújítása) a helyi életminőség javítását célzó fejlesztések (piacok, létesítmények, intézmények felújítása) a vidéki életmód javítását, megtartó- és vonzerejének erősödését eredményezik.

060 fő), a lakosság száma csökkenő, elöregedő tendenciát mutat. Reális veszélynek mutatkozik a tanyás térség elnéptelenedése és az azzal járó káros hatások elmélyülése. Több, a kistelepülések – és különösen a tanyás térség – népességét érintő prioritást és intézkedést fogalmaztunk meg. Kiemelt prioritással bír a hozzá kapcsolódó intézkedésekkel a tanyás térség fejlesztése (földutak, tanyavillamosítás, tanyavédelem, fiatal gazdálkodók és a tanyai gazdaságok fejlesztése). A falumegújítás és fejlesztés (közterületek, épületek felújítása) a helyi életminőség javítását célzó fejlesztések (piacok, létesítmények, intézmények felújítása) a vidéki életmód javítását, megtartó- és vonzerejének erősödését eredményezik.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

2

1

1

17

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

8%

4%

4%

71%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely


37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

A térség közösségi közlekedés tekintetében jól ellátott. Az akciócsoport területét több ezer km-nyi közút hálózza be, melyből több mint 90 % az önkormányzati tulajdonú és fenntartású földutak aránya. 5 település (Fülöpjakab, Pálmonostora, Csólyospálos, Kömpöc, Zsana) nem rendelkezik vasútállomással, a MÁV nyomvonalai ezen településeket elkerülik. Személyforgalmat bonyolító reptér nem található a térségben. A térség 19 településén nincs kiépített kerékpárút, Bugacpusztaháza-Bugac és Móricgát- Jászszentlászló- Kiskunmajsa települések jelenleg készítenek elő kerékpárút építési beruházást DAOP forrásból. Az EUROVELO hálózatnak nem része a térség. Postahivatal Bugacpusztaházán nem működik, irodai szolgáltatásokat a lakosok 3 településen nem tudnak igénybe venni szolgáltató hiányában, 8 településen pedig nincs rendszeresen megjelenő helyi újság. 10 településen nem rendeznek vásárokat és nem üzemeltetnek helyi piacot. Kábeltévé szolgáltatás a települések 1/3-án kiépítetlen. Könyvári szolgáltatás az akciócsoport teljes működési területén igénybe vehető. Filmszínház Kiskunmajsán és Pirtón, múzeum 4 településen üzemel. Legalább helyi védettség alatt lévő épület, ill. településszerkezeti egység a települések felénél nem regisztrált. Általános Művelődési Központ 5 településen üzemel. Közösségi célú tevékenységekhez, kiállításokhoz, rendezvényekhez valamennyi településen biztosított helyszín, melyek többsége felújításra-, átalakításra szorul. Szélessávú internet Bugacpusztaházán és Csólyospáloson nem elérhető, 8 községben működik teleház és 16 községben E-Magyarország pont. A vezetékes- és mobiltelefon hálózat ellátottsága megfelelő. Ipari park jogcímmel 7 települési önkormányzat rendelkezik, de infrastruktúra hiányában kevés számú betelepült vállalkozást szolgálnak ki. 14 településen nem üzemel bankfiók és 15 településen ATM sem működik. A térség közmű ellátottságában a legnagyobb problémát a külterületi tanyás térségek elektromos energiával való ellátottságának biztosítása jelenti. Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza városok külterületén a közüzemi vízhálózat, valamint a zárt közcsatorna hálózat a térség településeinek 80 %-án kiépítetlen. 9 település nem rendelkezik engedélyezett hulladéklerakóval, az állati hulladék elhelyezése 18 településen megoldatlan. Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason térségi kórház működik, melyek közül a kiskunhalasi súlyponti.

A térség közösségi közlekedés tekintetében jól ellátott. Az akciócsoport területét több ezer km-nyi közút hálózza be, melyből több mint 90 % az önkormányzati tulajdonú és fenntartású földutak aránya. 5 település (Fülöpjakab, Pálmonostora, Csólyospálos, Kömpöc, Zsana) nem rendelkezik vasútállomással, a MÁV nyomvonalai ezen településeket elkerülik. Személyforgalmat bonyolító reptér nem található a térségben. A térség 19 településén nincs kiépített kerékpárút, Bugacpusztaháza-Bugac és Móricgát- Jászszentlászló- Kiskunmajsa települések jelenleg készítenek elő kerékpárút építési beruházást DAOP forrásból. Az EUROVELO hálózatnak nem része a térség. Postahivatal Bugacpusztaházán nem működik, irodai szolgáltatásokat a lakosok 3 településen nem tudnak igénybe venni szolgáltató hiányában, 8 településen pedig nincs rendszeresen megjelenő helyi újság. 10 településen nem rendeznek vásárokat és nem üzemeltetnek helyi piacot. Kábeltévé szolgáltatás a települések 1/3-án kiépítetlen. Könyvári szolgáltatás az akciócsoport teljes működési területén igénybe vehető. Filmszínház Kiskunmajsán és Pirtón, múzeum 4 településen üzemel. Legalább helyi védettség alatt lévő épület, ill. településszerkezeti egység a települések felénél nem regisztrált. Általános Művelődési Központ 5 településen üzemel. Közösségi célú tevékenységekhez, kiállításokhoz, rendezvényekhez valamennyi településen biztosított helyszín, melyek többsége felújításra-, átalakításra szorul. Szélessávú internet Bugacpusztaházán és Csólyospáloson nem elérhető, 8 községben működik teleház és 16 községben E-Magyarország pont. A vezetékes- és mobiltelefon hálózat ellátottsága megfelelő. Ipari park jogcímmel 7 települési önkormányzat rendelkezik, de infrastruktúra hiányában kevés számú betelepült vállalkozást szolgálnak ki. 14 településen nem üzemel bankfiók és 15 településen ATM sem működik. A térség közmű ellátottságában a legnagyobb problémát a külterületi tanyás térségek elektromos energiával való ellátottságának biztosítása jelenti. Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza városok külterületén a közüzemi vízhálózat, valamint a zárt közcsatorna hálózat a térség településeinek 80 %-án kiépítetlen. 9 település nem rendelkezik engedélyezett hulladéklerakóval, az állati hulladék elhelyezése 18 településen megoldatlan. Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason térségi kórház működik, melyek közül a kiskunhalasi súlyponti.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

Térségi szintű mentőállomás és központi háziorvosi ügyelet kiskunfélegyházi-, kiskunmajsai- és kiskunhalasi központtal működik.

Az akcióterület infrastrukturális ellátottságának és a gazdasági környezet fejlesztése érdekében mezőgazdasági utak építését, a falumegújítás keretében közösségi terek, faluközpontok felújítását, falumúzeumok létrehozását tervezzük. A helyi életminőség javítását célozzák a helyi piacok fejlesztése, az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, a szabadidős-és sport intézmények felújítása. A tanyás térségek fejlesztése komplexen segítik elő a külterület infrastrukturális fejlesztését (tanyavillamosítás, földutak útnemesítése).

Térségi szintű mentőállomás és központi háziorvosi ügyelet kiskunfélegyházi-, kiskunmajsai- és kiskunhalasi központtal működik.

Az akcióterület infrastrukturális ellátottságának és a gazdasági környezet fejlesztése érdekében mezőgazdasági utak építését, a falumegújítás keretében közösségi terek, faluközpontok felújítását, falumúzeumok létrehozását tervezzük. A helyi életminőség javítását célozzák a helyi piacok fejlesztése, az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, a szabadidős-és sport intézmények felújítása. A tanyás térségek fejlesztése komplexen segítik elő a külterület infrastrukturális fejlesztését (tanyavillamosítás, földutak útnemesítése).


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.06

0.02 0.04

11% 155%

0.08 1.43

1.81 0.68

5% 210%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...







Települések főbb jellemzői 1/4

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,621

▪ Nagyközség ▪ 2,925

▪ Község ▪ 309

▪ Község ▪ 1,698

▪ Község ▪ 1,139

▪ Község ▪ 1,062


A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Balotaszállás

Bugac

Bugacpusztaháza

Csólyospálos

Fülöpjakab

Gátér

Harkakötöny

Munkanél-küliség (%)

▪ 5.12%

▪ 4.92%

▪ 5.35%

▪ 6.35%

▪ 5.32%

▪ 7.67%

▪ 6.79%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 401,511

▪ 366,812

▪ 325,682

▪ 336,583

▪ 407,735

▪ 444,446

▪ 425,443

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.271

▪ 0.550

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.025

▪ 0.051

▪ 0.000

▪ 0.148

▪ 0.218

▪ 0.000

▪ 0.000

42



▪ Közszféra


▪ Közszféra


▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,628

▪ Község ▪ 2,973

▪ Város ▪ 4,408

▪ Város ▪ 3,439

▪ Város ▪ 11,974

▪ Község ▪ 2,715



Jászszentlászló

Kelebia

Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas

Kiskunmajsa

Kisszállás

Kömpöc


▪ 7.89%

▪ 5.93%

▪ 4.11%

▪ 7.42%

▪ 9.23%

▪ 6.57%

▪ 5.94%


▪ 455,290

▪ 428,969

▪ 566,408

▪ 576,983

▪ 454,480

▪ 387,760

▪ 242,541


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.250

▪ 0.340

▪ 0.043

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.203

▪ 0.004

▪ 0.012

▪ 0.281

▪ 6.276

▪ 0.000

▪ 0.397

43










Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,268

▪ Község ▪ 1,719


▪ Község ▪ 2,011

▪ Község ▪ 1,626

▪ Község ▪ 1,017

▪ Község ▪ 2,621


Kunfehértó

Kunszállás

Móricgát

Pálmonostora

Petőfiszállás

Pirtó

Szank


▪ 5.76%

▪ 3.40%

▪ 6.78%

▪ 8.36%

▪ 5.38%

▪ 6.30%

▪ 8.30%


▪ 475,897

▪ 566,408

▪ 320,695

▪ 361,318

▪ 345,014

▪ 450,981

▪ 464,137


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 3.558

▪ 0.106

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.387

▪ 0.000

44



▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Nagyközség ▪ 5,199

▪ Város ▪ 4,769



Tiszaalpár

Tompa

Zsana


▪ 6.77%

▪ 6.80%

▪ 4.49%


▪ 398,720

▪ 411,576

▪ 329,051


▪ 0.000

▪ 0.065

▪ 0.000


▪ 0.228

▪ 0.030

▪ 0.000

45

Települések egy mondatos jellemzése 1/12

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Balotaszállás ▪ „A hiányos települési infrastruktúra megneheziti a gazdaság fejlődését.”

▪ Bugac ▪ „A hiányos gazdasági és települési infrastruktúra gátolja az új és meglévő vállalkozások fejlesztését.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A helyi vállalkozások nyitottak a diverzifikációra.”

▪ „A helyi természeti értékekre alapuló turisztikai fejlesztések.”

46





▪ Bugacpusztaháza

▪ „A hiányzó gazdasági és települési infrastuktura gátolja a helyi vállalkozások fejlődését, a foglalkoztatottság bővülését.”

▪ Csólyospálos ▪ „Környezetvédelmi infrastruktúra (szennyvíz és csapadékelvezető csatorna, szilárd hulladék hiánya) kiépítetlen, a lakosság részére nyújtandó alapszolgáltatások hiányosak.”


▪ „Kihasználatlan meglévő idegenforgalmi adottságokra épűlő integrált turisztikai fejlesztések.”

▪ „A mezőgazdasági vállalkozások (tanyai gazdaságok) fejlesztése és diverzifikációja.”

47





▪ Fülöpjakab ▪ „Az előregedő népesség és a kevés fiatal munkavállaló miatt a foglalkoztatottság folyamatosan csökken.”

▪ Gátér ▪ „Az alacsony számú gazdasági szereplő kevés helyi lakost foglalkoztat, mely a munkavállaló korú népesség növekvő ingázását eredményezi.”


▪ „Új helyi vállalkozások indításának ösztönzésével a fiatalok letelepedésének segítése, új kultúrális és szabadidős szolgálatatások megteremtésével, vonzó falusi lakókörnyezet kialakítása.”

▪ „Falusi vendéglátás, helyi szolgáltatások fejlesztése.”

48





▪ Harkakötöny ▪ „Az átalakuló agrár szektor munkaerő felvevő képessége folyamatosan csökken.”

▪ Jászszentlászló

▪ „A nem egységes faluközpont gátolja a helyi szolgáltatások fejlesztésést a falusi turizmus ágazat fellendűlését.”


▪ „A Harka tó mint természeti örökség köré szervezödő helyi turisztikai fejlesztések.”

▪ „A helyi civil szféra és vállalkozások együttműködése mintaértékű.”

49





▪ Kelebia ▪ „A hiányos tanyás térségi infrastruktúra gátolja a helyi vállalkozók (östermelők) fejlődését.”

▪ Kiskunfélegyháza

▪ „A tanyás térség alapvető infrastruktúrája (külterületi utak, ivóvíz, elektromos energia ellátás) hiányos, a külterületen élő lakosság szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférése korlátozott.”


▪ „A kiemelten értékes természeti adottságok (erdők, tavak) valamint a határmenti településekkel történő együttműködés közös gazdaságfejlesztést tesz lehetővé.”

▪ „A meglévő hagyományőrző és kultúrális tevékenység, a társadalmi tőke erősítése.”

50





▪ Kiskunhalas ▪ „A tanyás térség alapvető infrastruktúrája (külterületi utak, ivóvíz, elektromos energia ellátás) hiányos.”

▪ Kiskunmajsa ▪ „Tőkeszegény gazdasági szektor önállóan nem képes a foglalkoztatottság növelésére, új munkahelyek teremtésére.”


▪ „A népi iparművészetre (csipke)és a nemzetközi hírű lovashagyományokra épűlő turisztikai és kultúrális értékmegőrző fejlesztések.”

▪ „Termélvízre alapozott integrált (bor- és gasztronómia turizmus, rekreációs, szabadidő turizmus, falusi turizmus -magánszálláshely fejlesztés) gazdaságfejlesztés.”

51





▪ Kisszállás ▪ „Hiányos kül és belterületi infrastruktúra, kedvezőtlen gazdaságfejlesztési környezet”

▪ Kömpöc ▪ „A munkaképes korú lakosság alacsony képzettségű.”


▪ „A tanyás térség meglévő értékeire alapozott alap-, kultúrális-, és szabadidő szolgáltatásfejlesztések.”

▪ „Faluközpont integrált fejlesztése.”

52





▪ Kunfehértó ▪ „A hiányos infrastruktúra (úthálózat, kerékpárút, stb.) gátolja a vállakozások fejlődését.”

▪ Kunszállás ▪ „Tanyás térségek elmaradott infrastruktúra ellátottsága.”


▪ „A természeti adottságokra(tó-üdülő)épülő integrált gazdaságfejlesztés.”

▪ „Hagyományőrzésre, ősi mesterségek bemutatására alapuló turisztikai fejlesztések a hozzájuk kapcsolódó értékmegőrzéssel és rekreációs, szabadidős szolgáltatások fejlesztésével.”

53





▪ Móricgát ▪ „A település nehezen megközelíthető közúton.”

▪ Pálmonostora ▪ „Infrastruktúra hiányos, a meglévő állapot fejlesztésre, felújításra szorul.”


▪ „Gasztronómiai és vadászturisztikai beruházásokra épülő gazdaságfejlesztés.”

▪ „A helyi vállalkozások fejlesztése a települési infrastruktúra fejlesztése.”

54





▪ Petőfiszállás ▪ „Rendezetlen faluközpont, a tanyás térségek nehéz elérhetősége.”

▪ Pirtó ▪ „Helyi alapszolgáltatások hiányosak, közösségi színterek nem megfelelő állapotúak.”


▪ „Integrált falumegújítás, (falusi- és vallásturizmus, közterület felújítás a külterületi lakott területek (tanyás térség) bekapcsolásával.”

▪ „A természeti örökség megőrzése a kultúrális és szabadidős szolgáltatások fejlesztésével.”

55





▪ Szank ▪ „Kevés a közösségi szolgáltatás.”

▪ Tiszaalpár ▪ „A foglalkoztatottsági lehetőségek bővítését a települési és gazdaségi környezet elmaradottsága akadályozza.”


▪ „Integrált közösségfejlesztés, kultúrális és szabadidős szolgáltatások és közösségi színterek fejlesztésével.”

▪ „Természeti örökségre (Holt-Tisza), kultúrális örökségre (Templomdomb)és ősi mesterségekre (kosárfonás) építkező integrált falufejlesztés.”

56





▪ Tompa ▪ „Gazdasági infrastruktúra, hiányos.”

▪ Zsana ▪ „Elöregedő népesség, csökkenő munkaképes korú lakosság (ingázás és elvándorlás miatt).”


▪ „A Mezőgazdasági termelésre alapozott diverzifikált helyi vállakozás fejlesztés, a határmenti lehetőségek kihasználásával.”

▪ „Tanyás térségek integrált fejlesztése.”

57

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



58

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 15 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”

▪ „Helyi életminőség fejlesztése”

▪ „Tanyás térségek fejlesztése”

▪ „Gazdasági környezet fejlesztése”

▪ „Falumegújítás és fejlesztés”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Társadalmi tőke erősítése”

▪ „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”

58

1 db

2 db

4 db

3 db

1 db

13,890,527

5,070,948

2,579,754

2,492,970

1,551,373

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

3 db

1 db

1,299,553

1,058,569

59

▪ Turisztikai tevékenységek ösztönzése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7

A legtöbb forrás – 855,553 EUR – a(z) Közösségi színterek fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Allokált forrás (EUR)

13,890,527

60

▪ Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése





▪ Alapszolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése


510,948

4,560,000

61

▪ Tanyavillamosítás





▪ Külterületi utak fejlesztése

▪ Tanyavédelem

▪ Tanyai gazdaságok fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Tanyás térségek fejlesztése


735,000

132,754

112,000

1,600,000

62

▪ Tanácsadói szolgáltatások kialakítása





▪ Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése

▪ Helyi vállalkozások diverzifikációja

Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése


230,000

2,262,970

0

63

▪ Falumegújítás és fejlesztés





Fő fejlesztési prioritás: Falumegújítás és fejlesztés


1,551,373

64

▪ Közösségi színterek fejlesztése





▪ Fenntartható együttműködési formák támogatása

▪ Társadalmi felelősség erősítése

Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése


855,553

333,000

111,000

65

▪ Vidéki örökség megőrzése





Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése


1,058,569

66

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

67Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

10%

11%

28%

6%

6%

16%

8%

0%

11%

3%

29%

33%

13%

3%

8%

3%

3%

0%

6%

1%

20%

70%

10%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

30%

0%

0%

13%

0%

0%

30%

26%

0%

0%

50%

0%

0%

20%

0%

0%

10%

20%

0%

0%

68

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki- technológiai fejlesztésének támogatása, a nem hátrányos helyzetű településeken a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innováció ösztönzése meglévő munkahelyek megtartásával és újak létrehozásával. Kapcsolódás a 121 és 6797 jelű megoldási javaslatokhoz.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „14 mikrovállalkozás fejlesztése valósul meg 2009-2012 között.”

2

69




Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki- technológiai fejlesztésének támogatása, a hátrányos helyzetű településeken a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innováció ösztönzése meglévő munkahelyek megtartásával és újak létrehozásával. Kapcsolódás a 118 és 6797-es jelű megoldási javaslathoz.”


▪ „6 mikrovállalkozás fejlesztése valósul meg 2009-2012 között.”

70



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


3▪ „A térség nem hátrányos helyzetű településein

a meglévő turisztikához kapcsolódó munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása, fenntarható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastruktúrális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása. Kapcsolódás a 6414, 6442, 6448, 6450 jelű megoldási javaslatokhoz.”


▪ „3 magánszálláshely továbbfejlesztése, 3 nem szálláshelyhez kötött turisztikai szolgáltatás minőségi továbbfejlesztése és kialakítása valósul meg 2009-2012 között.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

4▪ „A térség hátrányos helyzetű településein a

meglévő turisztikához kapcsolódó munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása, fenntarható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastruktúrális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása. Kapcsolódás a 6415, 6443, 6449, 6451 jelű megoldási javaslatokhoz.”

▪ „1 magánszálláshely továbbfejlesztése, 2 nem szálláshelyhez kötött turisztikai szolgáltatás minőségi továbbfejlesztése és kialakítása valósul meg 2009-2012 között.”

71



Szektor



72



Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”


5▪ „A mezőgazdasági földutak változó szerkezetű

kőzúzalékkal történő javításával (útnemesítés) a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítható a tanyai gazdaságok megközelítése. A megoldás az aszfaltburkolat építéséhez képest költség-kímélőbb-, a gazdasági szükségleteket kielégítő javaslat. Az útnemesítés a jelenleginél magasabb szintű kiépítettséget eredményez, nagyobb kiterjedésű úthálózat fejlesztését teszi lehetővé a tanyai gazdaságok számára.

▪ Kapcsolódás a 116, 117, 6454, 6464 jelű megoldási javaslatokhoz.”


▪ „20 km nemesített külterületi földút kiépítése a nem hátrányos helyzetű településeken 3 éven belül. A nem a hátrányos helyzetű települések tanyai gazdaságainak infrastrukturális ellátottsága jelentős mértékben javul, biztosítottá válik a helyben termelt termékek piacra jutása. A magasabb szintű technológia alkalmazásával a fenntartási költségek 60%-kal csökkennek.”


6▪ „A mezőgazdasági földutak változó szerkezetű

kőzúzalékkal történő javításával (útnemesítés) a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítható a tanyai gazdaságok megközelítése. A megoldás az aszfaltburkolat építéséhez képest költség-kímélőbb-, a gazdasági szükségleteket kielégítő javaslat. Az útnemesítés a jelenleginél magasabb szintű kiépítettséget eredményez, nagyobb kiterjedésű úthálózat fejlesztését teszi lehetővé a tanyai gazdaságok számára.

▪ Kapcsolódás a 116, 117, 6455 jelű megoldási javaslatokhoz.”

▪ „30 km nemesített külterületi földút kiépítése a hátrányos helyzetű településeken 3 éven belül. A hátrányos helyzetű települések tanyai gazdaságainak infrastrukturális ellátottsága jelentős mértékben javul, biztosítottá válik a helyben termelt termékek piacra jutása. A magasabb szintű technológia alkalmazásával a fenntartási költségek 60%-kal csökkennek.”

73




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

74





7▪ „A mezőgazdasági üzemek és tanyák

energiaellátásának biztosítása, a technológia és kommunális vízellátás megvalósítása, valamint a szennyvízelvezetés megoldása.”


▪ „A térségben 10 új mezőgazdasági vállalkozás (tanyai gazdaság) kezdi meg tevékenységét 5 éven belül, ami 10 új munkahelyet teremt a térségben. Javul a térség mezőgazdasági üzemeinek és tanyáinak infrastruktúra ellátottsága.”

Szektor


8▪ „A mezőgazdasági mikro-, kis- és

középvállalkozások, valamint őstermelők és természetes személyek ösztönzése új, nem mezőgazdasági tevékenységek végzésére, kiemelten a tanyás térségekben. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6464, 117, 118, 121 megoldási javaslatokhoz.”

▪ „10 mezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint őstermelők és természetes személyek indítanak on-farm fejlesztés keretében új (nem mezőgazdasági) kiegészítő tevékenységet a tanyás térségekben, valamint 5 éven belül 15 munkahely kerül megtartásra a tanyai gazdaságokban.”

75



Szektor



76



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


9▪ „A nem hátrányos helyzetű települések

bevonásával egységes turisztikai megjelenést biztosító, az információáramlást elősegítő és a termékfejlesztést kiemelten kezelő, a települési turisztikai szereplőket összekapcsoló hálózatok támogatása közös rendezvények, képzések, a tervezési és kommunikációs tevékenységek, kiadványok, marketing tevékenység ösztönzésével.”


▪ „A turisztikai szereplők tevékenységének összehangolásával új partnerségi hálózat jön létre, a meglévők mellett az új termékek és vonzerők létrehozásához rendezvények, képzések kapcsolódnak, melyeket tervszerű kommunikációs és marketing kampányok, kiadványok fognak népszerűsíteni, növelve ezzel a célterület versenyképességét. A településeken a vendégéjszakák száma 15%-kal növekszik.”


10▪ „Az üzemek és tanyák közúthálózathoz való

csatlakozásának biztosítása a folyamatos gazdasági tevékenység végzésének alapfeltétele. A térség külterületi mezőgazdasági útjait szilárd burkolatúvá kell tenni, a meglévő utakat fel kell újítani. A fejlesztés nagyban növeli a tanyás térségben élők esélyegyenlőségét.”

▪ „A helyi közösség tanyás térségben 20 km új mezőgazdasági út épül ki 5 éven belül, a meglévő térségi mezőgazdasági úthálózat 10 km-es szakasza kerül felújításra. 5 éven belül 5 mezőgazdasági vállalkozás- és 50 tanya szilárd burkolaton való megközelítése valósul meg. A fejlesztés érezhetően javítja a tanyás térségben élő lakosság életkörülményeit.”

77



Szektor



78

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






79

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A településkép, a falvak és tanyás térségek

lakókörnyezetének- és közösségi tereinek-, valamint közterületeinek fejlesztése, megújítása, valamint a helyi piacok létrehozásának- és fejlesztésének támogatása. Kapcsolódás a 6419, 6452, 6450 jelű megoldási javaslatokhoz.”

Megoldási javaslat

▪ „9 település településképe újul meg (épület, közpark, játszótér, piac) 2009-2012 között.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

80




2▪ „A településkép, a falvak és tanyás térségek

lakókörnyezetének- és közösségi tereinek-, valamint közterületeinek fejlesztése, megújítása, valamint a helyi piacok létrehozásának- és fejlesztésének támogatása. Kapcsolódás a 6440, 6453, 6451 jelű megoldási javaslatokhoz.”

Megoldási javaslat

▪ „10 település településképe újul meg (épület, közpark, játszótér, piac) 2009-2012 között.”



Fejlesztési téma

81




3▪ „A kulturális örökség fenntartása,

helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és környezet állapotának javítása, az épített-, természeti- és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, vonzerőnövelés. Kapcsolódás a 6442, 6452, 6448 jelű megoldási javaslatokhoz.”

Megoldási javaslat

▪ „13 település épített-, természeti-, és kultúrális örökségvédelme valósul meg 2009-2012 között.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

82




4▪ „A kulturális örökség fenntartása,

helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és környezet állapotának javítása, az épített-, természeti- és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, vonzerőnövelés. Kapcsolódás a 6443, 6453, 6449 jelű megoldási javaslatokhoz.”

Megoldási javaslat

▪ „6 település épített-, természeti-, és kultúrális örökségvédelme valósul meg 2009-2012 között.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

83




5▪ „Az oktatási intézmények komplex, külső-

belső felújítása, új oktatási eszközök-, berendezések beszerzése.”

Megoldási javaslat

▪ „12 oktatási intézmény felújítása történik meg 4 éven belül. Több mint 1800 gyermek és tanuló részesül megújult környezetben magas szintű képzésben. A fejlesztési program hozzájárul a térség népességmegtartó képességének megőrzéséhez, mely különösen fontos cél a tanyavilág életben tartásához, a fiatalok helyben maradásához.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Oktatás”

84




6▪ „Tanyabusz szolgáltatás végzésére alkalmas

kisbuszok beszerzése a települési önkormányzatok és társulásaik számára. A megoldási javaslat kapcsolódik a 121, 118 jelű megoldási javaslatokhoz.”

Megoldási javaslat

▪ „24 új tanyabusz kerül beszerzésre 5 éven belül, a korszerűsített, térségi tanyabusz szolgáltatást igénybevevők száma (szociális ellátásra szoruló, időskorú, tanyán élő lakosok) 3 éven belül 15 %-kal növekszik.”


▪ „Szociális ellátás”

Fejlesztési téma

85




7▪ „A térségben meglévő tanácsadói hálózatok

integrálása, új tanácsadói irodák létrehozása, a rendelkezésre álló térségi erőforrások (technikai és humán) hatékony felhasználása érdekében az önkormányzatok-, azok társulásai- és a vállalkozások együttműködésével. A megoldási javaslat kapcsolódik a 845, 6454, 6455 jelű megoldási javaslatokhoz.”

Megoldási javaslat

▪ „A térségben 3 tanácsadói iroda kezdi meg működését 3 éven belül 3 új munkahelyet teremtve. A tanácsadói irodák működésével biztosítottá válik a térség lakossága- és vállalkozói számára a képzésekhez valamint a információhoz való hozzáférés, segíti a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését.”


▪ „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások”

Fejlesztési téma

86




8▪ „A javaslat a térség több funkciós kerékpárút

hálózatának kiépítése.”

Megoldási javaslat

▪ „5 éven belül térségi szintű kerékpárút hálózat épül ki. A hálózat hossza 100 %-al növekszik 2013. évre. A fejlesztés erősíti a térség turisztikai vonzerejét (szolgáltatás kínálatát). A kiépített hálózat 90 %-ban tanyás térségekben kerül megvalósításra, a tanyás térségek lakosai számára megteremtődik a biztonságos kerékpáros közlekedés feltétele. A térségbe látogató vendégek száma (kerékpáros turisták) 500 fővel nő 5 éven belül.”


▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

87




9▪ „Integrált kistelepülési szolgáltató terek

kialakítása elsősorban általános művelődési központok és művelődési házak, valamint mozgókönyvtári szolgáltató helyek integrált fejlesztésével, ezen új közösségi terek térségi szintű (informatikai) összekapcsolása. A tanyás térségekbe, tanyaközpontokba integrált tanyaszolgáltató terek kialakítása (elsősorban funkcióját vesztett, meglévő épületekben) az önkormányzati-, civil- és vállalkozói szféra bevonásával. Kapcsolódás a 6442, 6443, 6448, 6449 jelű megoldási javaslatokhoz.”

Megoldási javaslat

▪ „15 meglévő közösségi tér megújul, válik integrálttá 5 éven belül. 4 tanyaközpontban kerül kialakításra integrált közösségi tér 5 éven belül. A térségi közösségi terek igénybe vétele 5-5 %-kal növekszik (elsősorban a külterületi állandó lakosság körében) a következő 3 évben.”



Fejlesztési téma

88




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

89

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

90Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/32 Kód: DA-20-SzF-B-02 Sorszám: 820Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség kül- és belterületi kerékpárút hálózat kiépítettsége elmaradott, a meglévő kerékpárútak nem alkotnak térségi szintű összefüggő hálózatot. A kerékpáros turizmus iránt egyre nagyobb az érdeklődés a térségben, a tervezett turisztikai fejlesztések nem tudnak ráépülni a kerékpáros turizmusra.

Helyzet/ adottság

▪ A térség nem rendelkezik egységes, összefüggő, több funkciós kerékpárút hálózattal, a meglévő (kiépített) szakaszok nem csatlakoznak egymáshoz. A térségben több mint 100 km leendő kerékpárút műszaki tervei állnak rendelkezésre.

Probléma/ lehetőség

▪ A javaslat a térség több funkciós kerékpárút hálózatának kiépítése.Megoldási javaslat

▪ 5 éven belül térségi szintű kerékpárút hálózat épül ki. A hálózat hossza 100 %-al növekszik 2013. évre. A fejlesztés erősíti a térség turisztikai vonzerejét (szolgáltatás kínálatát). A kiépített hálózat 90 %-ban tanyás térségekben kerül megvalósításra, a tanyás térségek lakosai számára megteremtődik a biztonságos kerékpáros közlekedés feltétele. A térségbe látogató vendégek száma (kerékpáros turisták) 500 fővel nő 5 éven belül.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ DAOP - 3. prioritás - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 1150000 EUR ▪ Önkormányzatok 90%

7700000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 6900000 EUR ▪ Non-profit szervezetek 0%

▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 38500 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 6 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/32 Kód: DA-20-SzF-B-02 Sorszám: 820

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Balotaszállás, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kelebia, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kömpöc, Kunfehértó, Kunszállás, Móricgát, Pálmonostora, Petőfiszállás, Pirtó, Szank, Tiszaalpár, Tompa, Zsana

▪ Nem ÚMVP

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 2/32 Kód: DA-20-GF-B-01 Sorszám: 134Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A helyi közösség három kistérségi központjában üzemel gyógy-és termálfürdő, mely létesítmények növelik a térség turisztikai vonzerejét (szolgáltatás kínálatát). A három gyógyfürdő összes befogadóképessége 5000 fő/nap. A kiskunfélegyházi strand-és gyógyfürdő valamint a kiskunhalasi gyógy-és termálfürdő önkormányzati-, a kiskunmajsai gyógy-és termálfürdő vállalkozói tulajdonú.

Helyzet/ adottság

▪ A három gyógyfürdő az utóbbi öt évben komoly fejlesztési programokat indított, melyekkel elsősorban a minőségi higiéniai követelményeknek tett eleget. A létesítményeknek a jövőben elsősorban kapacitás-és élménynövelő beruházásokra van szüksége, a megszerzett vendégkör megtartásához és növeléséhez. A gyógyfürdők programelvű fejlesztései rendelkeznek a szükséges hatósági engedélyekkel.


▪ A javaslat a térség három gyógy-és termálfürdőjének szolgáltatás bővítése, új gyógy-, termál és élmény szolgáltatások létrehozásával, új egészségturisztikai szolgáltatások fejlesztésével.

Megoldási javaslat

▪ A térség három gyógy-és termálfürdőjének fejlesztésére kerül sor 2 éven belül, mely beruházások megvalósítását követően a térségbe látogató hazai és külföldi turisták száma 20%-kal nő. A vonzerő fejlesztés következtében meg növekedett idegenforgalom növeli a falusi turizmus szolgáltatóinak vendégkörét, a térségben eltöltött vendégéjszakák száma 10%-kal növekszik meg 2013-ra, elsősorban a tanyaturizmus területén.

Várható eredmény


Forrás ▪ DAOP - 2. prioritás - Turisztikai célú fejlesztések









Allokáció

Megoldási javaslatok 2/32 Kód: DA-20-GF-B-01 Sorszám: 134


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 3/32 Kód: DA-20-GF-A-06 Sorszám: 6452Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése



▪ A térségben 90 magánszálláshely működik közel 450 férőhely kapacitással, melyet 3 működő ifjúsági szálláshely-központ egészít ki. A térség természeti erőforrásaira épülő egyéb turisztikai szolgáltatások jelentős potenciállal rendelkeznek.

Helyzet/ adottság

▪ A nem hátrányos helyzetű településeken a magánszálláshelyek 2/3-a alacsony kategóriájú, az ifjúsági táborok felújításra szorulnak, kapacitásuk elmarad az igényektől. A szálláshelyhez nem kötött turisztikai kínálat minőségében és kapacitásában elmaradott, hiányos.


▪ A térség nem hátrányos helyzetű településein a meglévő turisztikához kapcsolódó munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása, fenntarható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastruktúrális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása. Kapcsolódás a 6414, 6442, 6448, 6450 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 3 magánszálláshely továbbfejlesztése, 3 nem szálláshelyhez kötött turisztikai szolgáltatás minőségi továbbfejlesztése és kialakítása valósul meg 2009-2012 között.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció

Megoldási javaslatok 3/32 Kód: DA-20-GF-A-06 Sorszám: 6452


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Fülöpjakab, Jászszentlászló, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunfehértó, Kunszállás, Pirtó, Szank, Tiszaalpár, Tompa

▪ ÚMVP, de nem LEADER




Megoldási javaslatok 4/32 Kód: DA-20-GF-A-07 Sorszám: 6453Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése



▪ A térség magánszálláshelyei közül a 13 hátrányos helyzetű településen a férőhelyek 40%-a található. A térség természeti erőforrásaira épülő egyéb turisztikai szolgáltatások jelentős potenciállal rendelkeznek.

Helyzet/ adottság

▪ A hátrányos helyzetű településeken a magánszálláshelyek 2/3-a alacsony kategóriájú, kapacitásuk elmarad az igényektől. A szálláshelyhez nem kötött turisztikai kínálat minőségében és kapacitásában elmaradott, hiányos.


▪ A térség hátrányos helyzetű településein a meglévő turisztikához kapcsolódó munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása, fenntarható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastruktúrális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása. Kapcsolódás a 6415, 6443, 6449, 6451 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 1 magánszálláshely továbbfejlesztése, 2 nem szálláshelyhez kötött turisztikai szolgáltatás minőségi továbbfejlesztése és kialakítása valósul meg 2009-2012 között.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balotaszállás, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Gátér, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kömpöc, Móricgát, Pálmonostora, Petőfiszállás, Zsana


▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 5/32 Kód: DA-20-GF-5-01 Sorszám: 6798Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A nem hátrányos helyzetű településeken 41 vállalkozás foglalkozik szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással, közel félszáz főt foglalkoztatva. A szálláshelyek száma eléri a 107-et, a vendégéjszakák meghaladják az évi 3750-et. A településeken 20 civil szervezet fő tevékenysége szerint szabadidő szervezéssel, kulturális szolgáltatással foglalkozik. A turizmusban érdekelt vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok tevékenységüket településenként elszigetelten végzik, nincsenek összehangolt térségi akciók/feladatellátások.

Helyzet/ adottság

▪ A nem hátrányos helyzetű települései jelentős turisztikai vonzerővel bírnak, de a szereplők között hiányzik az együttműködés, a naprakész információáramlás minimális, közös fejlesztési programok nincsenek. A térségi szintű turisztikai kínálat hiánya miatt csökken a települések versenyképessége, a marketing tevékenység alacsony hatékonyságú, az érdekképviselet gyenge


▪ A nem hátrányos helyzetű települések bevonásával egységes turisztikai megjelenést biztosító, az információáramlást elősegítő és a termékfejlesztést kiemelten kezelő, a települési turisztikai szereplőket összekapcsoló hálózatok támogatása közös rendezvények, képzések, a tervezési és kommunikációs tevékenységek, kiadványok, marketing tevékenység ösztönzésével.

Megoldási javaslat

▪ A turisztikai szereplők tevékenységének összehangolásával új partnerségi hálózat jön létre, a meglévők mellett az új termékek és vonzerők létrehozásához rendezvények, képzések kapcsolódnak, melyeket tervszerű kommunikációs és marketing kampányok, kiadványok fognak népszerűsíteni, növelve ezzel a célterület versenyképességét. A településeken a vendégéjszakák száma 15%-kal növekszik.

Várható eredmény


▪ Tervek és tanulmányok (15%), Kapcsolattartás költségei (10%), Képzés/Oktatás (5%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 5/32 Kód: DA-20-GF-5-01 Sorszám: 6798


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Fülöpjakab, Jászszentlászló, Kunfehértó, Kunszállás, Pirtó, Szank, Tiszaalpár

▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések




Megoldási javaslatok 6/32 Kód: DA-20-SzF-B-03 Sorszám: 823Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése

Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség oktatási intézményeinek állaga, felszereltsége leromlott, felújításra szorul. Az intézmények magas fenntartási költségét az elavult fűtésrendszerei és korszerűtlen nyílászárói okozzák. Az épületek többsége azonnali épületgépészeti felújításra szorul.

Helyzet/ adottság

▪ Az oktatási intézményekben található meglévő körülmények nem teszik lehetővé a színvonalas pedagógiai képzést, mely hozzájárul a fiatalkorú lakosság elvándorlásához.


▪ Az oktatási intézmények komplex, külső- belső felújítása, új oktatási eszközök-, berendezések beszerzése.Megoldási javaslat

▪ 12 oktatási intézmény felújítása történik meg 4 éven belül. Több mint 1800 gyermek és tanuló részesül megújult környezetben magas szintű képzésben. A fejlesztési program hozzájárul a térség népességmegtartó képességének megőrzéséhez, mely különösen fontos cél a tanyavilág életben tartásához, a fiatalok helyben maradásához.

Várható eredmény


Forrás ▪ DAOP - 4. prioritás - Humán-infrastruktúra fejlesztése









Allokáció

Megoldási javaslatok 6/32 Kód: DA-20-SzF-B-03 Sorszám: 823


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 7/32 Kód: DA-20-SzF-A-13 Sorszám: 839Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése

Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A térség 18 településén működik jelenleg tanyabusz szolgálat nagyon kedvező tapasztalatokkal. A térség külterületi lakónépessége elöregedő, folyamatosan növekszik a szociálisan hátrányos helyzetű, gondozást igénylő időskorúak száma.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő tanyabusz szolgáltatást végző gépjárművek többsége 8 évnél idősebb, nem megfelelő műszaki állapotú, cserére szorul.Probléma/ lehetőség

▪ Tanyabusz szolgáltatás végzésére alkalmas kisbuszok beszerzése a települési önkormányzatok és társulásaik számára. A megoldási javaslat kapcsolódik a 121, 118 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 24 új tanyabusz kerül beszerzésre 5 éven belül, a korszerűsített, térségi tanyabusz szolgáltatást igénybevevők száma (szociális ellátásra szoruló, időskorú, tanyán élő lakosok) 3 éven belül 15 %-kal növekszik.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció

Megoldási javaslatok 7/32 Kód: DA-20-SzF-A-13 Sorszám: 839


Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 8/32 Kód: DA-20-GF-1-05 Sorszám: 6440Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése

Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A hátrányos helyzetű települések 14,7%-a a lakosság 14 év alatti korosztályához tartozik, akiknek legfőbb bázisa a településeken működő tömegsport-, versenysport- és egyéb szabadidős szolgáltatást nyújtó szervezetek. A térség nem hátrányos helyzetű településeinek nonprofit szervezetei 23 %-a lát el sport-tevékenységet.

Helyzet/ adottság

▪ A kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat ellátó intézmények épületein kívüli sport- és szabadidős létesítmények 80%-a leromlott állagú, korszerűtlen, hiányos infrastruktúrával rendelkező, jelenlegi állapotában csak korlátozottan-, vagy egyáltalán nem teszi lehetővé a sportolást. A sportlétesítmények eszközellátottsága nem megfelelő. A közös szabadidős- és sport létesítmények fejlesztése erősíti a helyi közösség összetartását.


▪ A nem hátrányos helyzetű településeken meglévő (nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény épületeiben működő) szabadidős- és sport létesítmények felújítása, korszerűsítése, alapvető hiányzó kisléptékű infrastruktúra kiépítése valamint eszközbeszerzésre támogatott. A fejlesztések a helyi sportpálya funkciójú ingatlanokon megvalósítandó beruházások esetében támogatott, a meglévő épületek- és építmények külső-belső felújítására, valamint a hozzájuk kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra beruházások tárgykörben.Kapcsolódás a 6449 jelű megoldási javaslatokhoz

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű településeken 13 szabadidős- és sport létesítmény kerül felújításra 5 éven belül. A nem hátrányos helyzetű települések fiatalkorú lakossága számára teremtődik meg a kulturált (sportolásra épülő) szabadidő eltöltés lehetősége.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés




Megoldási javaslatok 9/32 Kód: DA-20-GF-1-04 Sorszám: 6419Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése

Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése


▪ A nem hátrányos helyzetű települések 15,8%-a a lakosság 14 év alatti korosztályához tartozik, akiknek legfőbb bázisa a településeken működő

▪ tömegsport-, versenysport- és egyéb szabadidős szolgáltatást nyújtó szervezetek. A térség nem hátrányos helyzetű településeinek nonprofit szervezetei 24 %-a lát el sport-tevékenységet.

Helyzet/ adottság

▪ A kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat ellátó intézmények épületein kívüli sport- és szabadidős létesítmények 80%-a leromlott állagú, korszerűtlen, hiányos infrastruktúrával rendelkező, jelenlegi állapotában csak korlátozottan-, vagy egyáltalán nem teszi lehetővé a sportolást. A sportlétesítmények eszközellátottsága nem megfelelő. A közös szabadidős- és sport létesítmények fejlesztése erősíti a helyi közösség összetartását.


▪ A nem hátrányos helyzetű településeken meglévő (nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény épületeiben működő) szabadidős- és sport létesítmények felújítása, korszerűsítése, alapvető hiányzó kisléptékű infrastruktúra kiépítése valamint eszközbeszerzésre támogatott. A fejlesztések a helyi sportpálya funkciójú ingatlanokon megvalósítandó beruházások esetében támogatott, a meglévő épületek- és építmények külső-belső felújítására, valamint a hozzájuk kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra beruházások tárgykörben.

▪ Kapcsolódás a 6448 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ A nem hátrányos helyzetű településeken 7 szabadidős- és sport létesítmény kerül felújításra 5 éven belül. A nem hátrányos helyzetű települések fiatalkorú lakossága számára teremtődik meg a kulturált (sportolásra épülő) szabadidő eltöltés lehetősége.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 10/32 Kód: DA-20-GF-A-04 Sorszám: 6796Prioritás: Tanyás térségek fejlesztése

Intézkedés: Tanyai gazdaságok fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség lakónépességéből több mint 22 ezer fő tanyás területen él, a munkavállalók 23%-a mezőgazdaságban dolgozik. A tanyai gazdaságok modernizációs-, infrastrukturális- és technológiai korszerűsítése elmaradottságot mutat a térség tőkeresősebb mezőgazdasági kis- és középvállalkozásaival szemben.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő tanyai gazdaságok elavult technológiákat alkalmaznak, melyek magas költség- és fenntartási igény mellett alacsony termelékenységet biztosítanak, illetve infrastruktúrájuk hiányos, korszerűtlen.


▪ A tanyai gazdaságokban megmutatkozó elmaradottság (infrastruktúra, technológia) csökkentésével jelentősen javul a tanyai gazdaságok jövedelemtermelő képessége, hosszú távú fenntarthatósága. A tanyai gazdaságok versenyképessé tétele érdekében a műszaki-, technológiai fejlesztésre és az innovációs képesség ösztönzésén alapuló eszközbeszerzések építése-, épületgépészeti kialakítások, felújítások, korszerűsítések támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A térség 10 tanyai gazdasága válik versenyképessé 5 éven belül, mely fejlesztés 10 munkahely megőrzését teszi lehetővé.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Intézkedés: Tanyai gazdaságok fejlesztése


▪ A térség lakónépességének 36%-a tanyás területen él, a munkavállalók (jellemzően az 50 év feletti korosztály) közel 1/5-e mezőgazdaságban dolgozik.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben kedvezőtlen a mezőgazdaságban dolgozók korstruktúrája. A térségre jellemzőek a technológiailag elmaradott-, elavult-, nem költséghatékony tanyai gazdaságok, melyek nem teszik lehetővé a versenyképes-, fenntartható gazdálkodást.


▪ A vidék népességmegtartó képességének növelése és az innováció ösztönzése érdekében a fiatal gazdálkodók kezdő gazdaság alapításának-, valamint birtokstruktúra átalakításának elősegítése, a mezőgazdasági termelőtevékenység feltételeinek kialakítására-, költségeinek fedezetére-, gazdaság megvásárlására-, korszerűsítésére nyújtott támogatással.

Megoldási javaslat

▪ A térségben összességében 15 új fiatal mezőgazdasági vállalkozó kezdi meg tevékenységét tanyai gazdaságban 5 éven belül, mely 15 új munkahely megteremtését teszi lehetővé.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Tanyavillamosítás


▪ A térség mezőgazdasági termelést végző szereplői (264 vállalkozás) külterületi telephelyen végzik tevékenységüket, melyek közmű ellátottsága hiányos, alulméretezett, gátja a további fejlesztések megvalósításának. A térségben több mint 100 tanya nincs bekötve a villamos energia hálózatba.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági üzemek és tanyák energiaellátása-, technológia és kommunális vízellátása-, a szakszerű szennyvízkezelés kiépítése elengedhetetlen feltétele a külterületi gazdasági egységek versenyképességének megőrzéséhez.


▪ A mezőgazdasági üzemek és tanyák energiaellátásának biztosítása, a technológia és kommunális vízellátás megvalósítása, valamint a szennyvízelvezetés megoldása.

Megoldási javaslat

▪ A térségben 10 új mezőgazdasági vállalkozás (tanyai gazdaság) kezdi meg tevékenységét 5 éven belül, ami 10 új munkahelyet teremt a térségben. Javul a térség mezőgazdasági üzemeinek és tanyáinak infrastruktúra ellátottsága.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 13/32 Kód: DA-20-GF-2-02 Sorszám: 121Prioritás: Tanyás térségek fejlesztése

Intézkedés: Külterületi utak fejlesztése


▪ A nem hátrányos helyzetű települések speciális térszerkezete (tanyás térség) miatt az úthálózat külterületi szakasza több ezer kilométernyi földúthálózatból áll, amely folyamatos karbantartást igényel. A térség speciális mezőgazdasági üzemei a tanyai gazdaságok, melyek megközelítése a térség földúthálózatról biztosított.

Helyzet/ adottság

▪ A nem hátrányos helyzetű települések földúthálózata rossz minőségű, folyamatos és hagyományos karbantartása (gléderezés) nagy költség-igényű, de alacsony hatékonyságú megoldást jelent. A tanyai gazdaságok fejlődéséhez elengedhetetlen feltétel az áruk piacra jutásához szükséges jó minőségű infrastruktúra hálózat. A térség mezőgazdasági úthálózat fejlesztése szilárd burkolatú utak kiépítésével, magas költségigényük miatt nem valósíthatók meg.


▪ A mezőgazdasági földutak változó szerkezetű kőzúzalékkal történő javításával (útnemesítés) a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítható a tanyai gazdaságok megközelítése. A megoldás az aszfaltburkolat építéséhez képest költség-kímélőbb-, a gazdasági szükségleteket kielégítő javaslat. Az útnemesítés a jelenleginél magasabb szintű kiépítettséget eredményez, nagyobb kiterjedésű úthálózat fejlesztését teszi lehetővé a tanyai gazdaságok számára.

▪ Kapcsolódás a 116, 117, 6454, 6464 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 20 km nemesített külterületi földút kiépítése a nem hátrányos helyzetű településeken 3 éven belül. A nem a hátrányos helyzetű települések tanyai gazdaságainak infrastrukturális ellátottsága jelentős mértékben javul, biztosítottá válik a helyben termelt termékek piacra jutása. A magasabb szintű technológia alkalmazásával a fenntartási költségek 60%-kal csökkennek.

Várható eredmény


▪ Útnemesítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


▪ Útnemesítés: kizárólag helyrajzi számmal rendelkező, külterületi, köz- vagy magánforgalmi földutak fejlesztése; változó szerkezetű kőzúzalékkal történő kialakítással. Az útnemesítés része a földút járófelületének megerősítése mellett az úthoz közvetlenül kapcsolódó csapadékelvezető árkok és rézsűk kialakítása is.




Intézkedés: Külterületi utak fejlesztése


▪ A hátrányos helyzetű települések speciális térszerkezete (tanyás térség) miatt az úthálózat külterületi szakasza több ezer kilométernyi földúthálózatból áll, amely folyamatos karbantartást igényel. A térség speciális mezőgazdasági üzemei a tanyai gazdaságok, melyek megközelítése a térség földúthálózatról biztosított.

Helyzet/ adottság

▪ A hátrányos helyzetű települések földúthálózata rossz minőségű, folyamatos és hagyományos karbantartása (gléderezés) nagy költség-igényű, de alacsony hatékonyságú megoldást jelent. A tanyai gazdaságok fejlődéséhez elengedhetetlen feltétel az áruk piacra jutásához szükséges jó minőségű infrastruktúra hálózat. A térség mezőgazdasági úthálózat fejlesztése szilárd burkolatú utak kiépítésével, magas költségigényük miatt nem valósíthatók meg.


▪ A mezőgazdasági földutak változó szerkezetű kőzúzalékkal történő javításával (útnemesítés) a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítható a tanyai gazdaságok megközelítése. A megoldás az aszfaltburkolat építéséhez képest költség-kímélőbb-, a gazdasági szükségleteket kielégítő javaslat. Az útnemesítés a jelenleginél magasabb szintű kiépítettséget eredményez, nagyobb kiterjedésű úthálózat fejlesztését teszi lehetővé a tanyai gazdaságok számára.

▪ Kapcsolódás a 116, 117, 6455 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 30 km nemesített külterületi földút kiépítése a hátrányos helyzetű településeken 3 éven belül. A hátrányos helyzetű települések tanyai gazdaságainak infrastrukturális ellátottsága jelentős mértékben javul, biztosítottá válik a helyben termelt termékek piacra jutása. A magasabb szintű technológia alkalmazásával a fenntartási költségek 60%-kal csökkennek.

Várható eredmény


▪ Útnemesítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


▪ Útnemesítés: kizárólag helyrajzi számmal rendelkező, külterületi, köz- vagy magánforgalmi földutak fejlesztése; változó szerkezetű kőzúzalékkal történő kialakítással. Az útnemesítés része a földút járófelületének megerősítése mellett az úthoz közvetlenül kapcsolódó csapadékelvezető árkok és rézsűk kialakítása is.




Intézkedés: Tanyavédelem


▪ A hátrányos helyzetű települések állandó népességéből több mint 3 ezer fő külterületen, szétszórt tanyás térségben él. A közbiztonság fokozása érdekében összesen 13 bűnmegelőzési és tanyavédelmi feladatokat ellátó nonprofit szervezet /polgárőr egyesület/ működik a térségben. Tevékenységük nagymértékben növeli a külterületi lakosság biztonságérzetét. A nonprofit szervezetek tevékenységüket településenként elszigetelten végzik, nincsenek összehangolt térségi akciók/feladatellátások, a szervezetek irodahelységei fejlesztésre szorulnak

Helyzet/ adottság

▪ A bűnmegelőzési és tanyavédelmi feladatokat ellátó nonprofit szervezet eszközparkja hiányos, elavult, cserére-, fejlesztésre szorul. A nonprofit szervezetek kommunikációs lehetősége nem biztosított kielégítő mértékben, sem a tagokkal, sem más azonos tevékenységű szervezetekkel, sem a rendőrséggel. A szervezetek iroda helységei kialakításukban és felszereltségükben elmaradottak.


▪ A hátrányos helyzetű települések bűnmegelőzési és tanyavédelmi feladatokat ellátó nonprofit szervezet számára a feladatellátás minőségét és mennyiségét, minőségfokozását és mennyiségi bővítését szolgáló eszközök beszerzése szükséges, a nonprofit szervezetek irodahelységeinek szükség szerinti felújítása mellett.Kapcsolódás a 6415 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű településeken, kiemelten a tanyás térségekben javul a közbiztonság. A fejlesztés hatására javulnak a bűnmegelőzés és tettenérés mutatói: a bűnelkövetések száma 10 %-kal csökken 3 éven belül.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Tanyavédelem: A bűnmegelőzés speciális területe; olyan bűnmegelőzési feladatellátás, melynek helyszíne 2%-ot maghaladó arányú állandó külterületi lakosságszámmal rendelkező település külterületén valósul meg.




Intézkedés: Tanyavédelem


▪ A nem hátrányos helyzetű települések állandó népességéből több mint 3 ezer fő külterületen, szétszórt tanyás térségben él. A közbiztonság fokozása érdekében összesen 7 bűnmegelőzési és tanyavédelmi feladatokat ellátó nonprofit szervezet /polgárőr egyesület/ működik a térségben. Tevékenységük nagymértékben növeli a külterületi lakosság biztonságérzetét. A nonprofit szervezetek tevékenységüket településenként elszigetelten végzik, nincsenek összehangolt térségi akciók/feladatellátások, a szervezetek irodahelységei fejlesztésre szorulnak.

Helyzet/ adottság

▪ A bűnmegelőzési és tanyavédelmi feladatokat ellátó nonprofit szervezet eszközparkja hiányos, elavult, cserére-, fejlesztésre szorul. A nonprofit szervezetek kommunikációs lehetősége nem biztosított kielégítő mértékben, sem a tagokkal, sem más azonos tevékenységű szervezetekkel, sem a rendőrséggel. A szervezetek iroda helységei kialakításukban és felszereltségükben elmaradottak.


▪ A nem hátrányos helyzetű települések bűnmegelőzési és tanyavédelmi feladatokat ellátó nonprofit szervezet számára a feladatellátás minőségét és mennyiségét, minőségfokozását és mennyiségi bővítését szolgáló eszközök beszerzése szükséges, a nonprofit szervezetek irodahelységeinek szükség szerinti felújítása mellett.


Megoldási javaslat

▪ A nem hátrányos helyzetű településeken, kiemelten a tanyás térségekben javul a közbiztonság. A fejlesztés hatására javulnak a bűnmegelőzés és tettenérés mutatói: a bűnelkövetések száma 10 %-kal csökken 3 éven belül.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Tanyavédelem: A bűnmegelőzés speciális területe; olyan bűnmegelőzési feladatellátás, melynek helyszíne 2%-ot maghaladó arányú állandó külterületi lakosságszámmal rendelkező település külterületén valósul meg.



Megoldási javaslatok 17/32 Kód: DA-20-GF-A-08 Sorszám: 6454Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése

Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése


▪ A térség nem hátrányos helyzetű településein a működő mikrovállalkozások száma meghaladja a 2000-et. A vállalkozások szolgáltatás kínálata és tevékenységi köre nem teljeskörű.

Helyzet/ adottság

▪ A mikrovállalkozások műszaki-technológiai ellátottsága alacsony szintű, versenyképességük alacsony. A nem hátrányos helyzetű települések mikrovállalkozásainak tevékenységi köre csak részben szolgálja ki a helyi igényeket. Új mikrovállalkozások megalakulása kizárólag saját tőkéből nem biztosítható.


▪ Új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki- technológiai fejlesztésének támogatása, a nem hátrányos helyzetű településeken a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innováció ösztönzése meglévő munkahelyek megtartásával és újak létrehozásával. Kapcsolódás a 121 és 6797 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 14 mikrovállalkozás fejlesztése valósul meg 2009-2012 között.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Fülöpjakab, Jászszentlászló, Kiskunmajsa, Kunfehértó, Kunszállás, Pirtó, Szank, Tiszaalpár, Tompa








▪ A térség mezőgazdasági üzemeit, tanyáit kiszolgáló mezőgazdasági úthálózat kiépítettsége (szilárd burkolat) nem éri el a 2%-ot, melyek 2/3-a felújításra szorul.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági utak jelenlegi állapota a térségben működő agrárvállalkozások többségének fejlődését, versenyképességét gátolja. A meglévő úthálózat használatát jelentősen befolyásolják az időjárási tényezők (belvíz, aszály). A rosszminőségű földutak a tanyás térségek állandó lakosságának esélyegyenlőségét nagyban gátoló tényező (munkába-, iskolába járás, szolgáltatások elérése stb.).


▪ Az üzemek és tanyák közúthálózathoz való csatlakozásának biztosítása a folyamatos gazdasági tevékenység végzésének alapfeltétele. A térség külterületi mezőgazdasági útjait szilárd burkolatúvá kell tenni, a meglévő utakat fel kell újítani. A fejlesztés nagyban növeli a tanyás térségben élők esélyegyenlőségét.

Megoldási javaslat

▪ A helyi közösség tanyás térségben 20 km új mezőgazdasági út épül ki 5 éven belül, a meglévő térségi mezőgazdasági úthálózat 10 km-es szakasza kerül felújításra. 5 éven belül 5 mezőgazdasági vállalkozás- és 50 tanya szilárd burkolaton való megközelítése valósul meg. A fejlesztés érezhetően javítja a tanyás térségben élő lakosság életkörülményeit.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









▪ A térség hátrányos helyzetű településein a működő mikrovállalkozások száma meghaladja a 600-at. A vállalkozások szolgáltatás kínálata és tevékenységi köre nem teljeskörű.

Helyzet/ adottság

▪ A mikrovállalkozások műszaki-technológiai ellátottsága alacsony szintű, versenyképességük alacsony. A hátrányos helyzetű települések mikrovállalkozásainak tevékenységi köre csak részben szolgálja ki a helyi igényeket. Új mikrovállalkozások megalakulása kizárólag saját tőkéből nem biztosítható.


▪ Új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki- technológiai fejlesztésének támogatása, a hátrányos helyzetű településeken a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innováció ösztönzése meglévő munkahelyek megtartásával és újak létrehozásával. Kapcsolódás a 118 és 6797-es jelű megoldási javaslathoz.

Megoldási javaslat

▪ 6 mikrovállalkozás fejlesztése valósul meg 2009-2012 között.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben a mezőgazdaságon belüli foglalkoztatottság folyamatosan csökken, az utóbbi 3 évben munkanélkülivé vált munkaképes korúak többsége az ágazatból kerül ki. A térség tanyás szerkezete-, a speciális tanyai gazdaságok komplexitása mind tárgyi-, mind személyi feltételében kedvező adottságokkal rendelkezik a nem mezőgazdasághoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek végzéséhez.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági-, vad-, erdő-, vagy halgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, őstermelők és természetes személyek mezőgazdasági tevékenységből származó éves nettó árbevétele évről- évre csökken, jobb esetben stagnál. A tanyai gazdaságok többsége nem folytat semmilyen kiegészítő tevékenységet a mezőgazdaságon kívül.


▪ A mezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint őstermelők és természetes személyek ösztönzése új, nem mezőgazdasági tevékenységek végzésére, kiemelten a tanyás térségekben. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6464, 117, 118, 121 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 10 mezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint őstermelők és természetes személyek indítanak on-farm fejlesztés keretében új (nem mezőgazdasági) kiegészítő tevékenységet a tanyás térségekben, valamint 5 éven belül 15 munkahely kerül megtartásra a tanyai gazdaságokban.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 21/32 Kód: DA-20-SzF-A-10 Sorszám: 821Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése

Intézkedés: Tanácsadói szolgáltatások kialakítása

Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A települési tanácsadói szolgáltatások (falugazdász hálózat) nem teljeskörűek, többnyire egy ágazatot (mezőgazdaság) érintenek, túlterheltek.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő tanácsadói hálózat nem képes teljesíteni a megnövekedett-, minden ágazati szinten megmutatkozó igényt. A területalapú lefedettség jó lehetőséget biztosít a hálózat bővítésére, fejlesztésére.


▪ A térségben meglévő tanácsadói hálózatok integrálása, új tanácsadói irodák létrehozása, a rendelkezésre álló térségi erőforrások (technikai és humán) hatékony felhasználása érdekében az önkormányzatok-, azok társulásai- és a vállalkozások együttműködésével. A megoldási javaslat kapcsolódik a 845, 6454, 6455 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ A térségben 3 tanácsadói iroda kezdi meg működését 3 éven belül 3 új munkahelyet teremtve. A tanácsadói irodák működésével biztosítottá válik a térség lakossága- és vállalkozói számára a képzésekhez valamint a információhoz való hozzáférés, segíti a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa





Megoldási javaslatok 22/32 Kód: DA-20-SzF-A-16 Sorszám: 6449Prioritás: Falumegújítás és fejlesztés

Intézkedés: Falumegújítás és fejlesztés

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség 13 hátrányos településének faluközpontja és tanyás térsége nem mutat egységes településképet, a falvak közterületei (parkok, játszóterek, stb.) kiépítettségükben hiányosak, megjelenésükben leromlott állapotúak.

Helyzet/ adottság

▪ A települések központjainak közterületei és a település megjelenésében szereppel bíró épületei felújításra szorulnak, a meglévő közparkok, pihenőhelyek, játszóterek leromlott állapotúak. A helyi piacok az alapvető lakossági igényeket sem elégítik ki.


▪ A településkép, a falvak és tanyás térségek lakókörnyezetének- és közösségi tereinek-, valamint közterületeinek fejlesztése, megújítása, valamint a helyi piacok létrehozásának- és fejlesztésének támogatása. Kapcsolódás a 6440, 6453, 6451 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 10 település településképe újul meg (épület, közpark, játszótér, piac) 2009-2012 között.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 23/32 Kód: DA-20-SzF-A-15 Sorszám: 6448Prioritás: Falumegújítás és fejlesztés

Intézkedés: Falumegújítás és fejlesztés


▪ A térség 11 nem hátrányos helyzetű települése közül Tompa, Kiskunhalas, Kiskunmajsa és Kiskunfélegyháza városok külterületükkel (tanyás térségeikkel) vesznek részt a programban. A települések faluközpontjai és tanyás térségei nem mutatnak egységes településképet.

Helyzet/ adottság

▪ A települések központjainak közterületei és a település megjelenésében szereppel bíró épületei felújításra szorulnak, a meglévő közparkok, pihenőhelyek, játszóterek leromlott állapotúak. A helyi piacok az alapvető lakossági igényeket sem elégítik ki.


▪ A településkép, a falvak és tanyás térségek lakókörnyezetének- és közösségi tereinek-, valamint közterületeinek fejlesztése, megújítása, valamint a helyi piacok létrehozásának- és fejlesztésének támogatása. Kapcsolódás a 6419, 6452, 6450 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 9 település településképe újul meg (épület, közpark, játszótér, piac) 2009-2012 között.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 24/32 Kód: DA-20-SzF-A-14 Sorszám: 845Prioritás: Társadalmi tőke erősítése

Intézkedés: Közösségi színterek fejlesztése


▪ A térség 5000 fő alatti településein (19 település) és a 4 város külterületi tanyás térségében nem található működő, integrált szolgáltató tér. A közigazgatási-, humán-, közösségszervezési szolgáltatásokat egyáltalán nem-, vagy csak hiányosan éri el a települések lakossága. Az érintett települések (külterületi tanyás területek) mindegyike rendelkezik korábbi funkcióját vesztett, kihasználatlan épülettel.

Helyzet/ adottság

▪ A lakosság az alapvető szolgáltatások egy részét helyben nem tudja igénybe venni annak kiépítetlensége miatt. A meglévő közigazgatási-, humán-, közösségszervezési szolgáltatások külön-külön intézményekben/épületekben vehetők igénybe.


▪ Integrált kistelepülési szolgáltató terek kialakítása elsősorban általános művelődési központok és művelődési házak, valamint mozgókönyvtári szolgáltató helyek integrált fejlesztésével, ezen új közösségi terek térségi szintű (informatikai) összekapcsolása. A tanyás térségekbe, tanyaközpontokba integrált tanyaszolgáltató terek kialakítása (elsősorban funkcióját vesztett, meglévő épületekben) az önkormányzati-, civil- és vállalkozói szféra bevonásával. Kapcsolódás a 6442, 6443, 6448, 6449 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 15 meglévő közösségi tér megújul, válik integrálttá 5 éven belül. 4 tanyaközpontban kerül kialakításra integrált közösségi tér 5 éven belül. A térségi közösségi terek igénybe vétele 5-5 %-kal növekszik (elsősorban a külterületi állandó lakosság körében) a következő 3 évben.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 25/32 Kód: DA-20-GF-4-02 Sorszám: 6415Prioritás: Társadalmi tőke erősítése

Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása


▪ A térség hátrányos helyzetű településein 153 az évről-évre megrendezésre kerülő elsősorban helyi, hagyományőrző rendezvények (falunapok, gasztronómiai-, lovassport-, és kulturális fesztiválok) száma. A rendezvények háromoldalú (civil, közszféra, vállalkozás) partnerségi együttműködésben valósulnak meg a nem hátrányos helyzetű településeken. A rendezvények színvonala jelentősen eltér egymástól, látogatottsága az elmúlt évek során stagnált, helyenként visszaesett. A látogatók jellemzően helyi lakosok.

Helyzet/ adottság

▪ A rendezvények éves mennyisége kevés, a rendezvényprogramok minőségi és kínálati elemei hiányosak. Az események többsége kizárólag településszintű, csekély idegenforgalmi vonzerővel. A programok időpontja a már kialakult térségi szintű egyeztetések miatt összehangolt, azonban az egyes települések rendezvényei nem kapcsolódnak egymáshoz.


▪ A már meglévő térségi együttműködés (közös éves rendezvénynaptár) továbbfejlesztése, a rendezvények beltartalmának sokszínűsítése, a szférák közötti együttműködések ösztönzése. A megoldási javaslat kapcsolódik a LEADER térségen belüli együttműködés jogcímen tervezett HPME-hez. Kapcsolódás a 6450 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ A projekt elindítását követő második évtől a hátrányos helyzetű településekre érkező látogatók száma 25 %-kal növekszik, a magánszálláshelyek kihasználtsága nő. A közös rendezvények erősítik a nem hátrányos helyzetű települések, valamint a szektorok közötti együttműködést. A helyi kulturális örökség fennmaradása hosszú távon biztosított.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény







▪ A hátrányos települések 67 nonprofit szervezetének 62%-a végez közösségi célú tevékenységet. E feladatok ellátása nagymértékben hozzájárul a helyi identitás erősítéséhez, a helyi értékek- és tudás megőrzéséhez és a helyi életminőség javításához. A nonprofit szervezetek tevékenységének többsége szorosan kötődik a helyi hagyományőrzéshez.

Helyzet/ adottság

▪ A közösségi célú tevékenység végzése valamennyi szervezet esetében jelentős eszközigényű, melynek folyamatos pótlása-, kiegészítése állandó problémát okoz a szervezeteknél. A tevékenységek ellátási helyei, ingatlanai, felújításra szorulnak.


▪ A hátrányos településeken működő közösségi tevékenységű nonprofit szervezetek feladatellátáshoz kötődő ingatlanainak felújítása és kisléptékű infrastruktúra fejlesztése támogatandó, a közösségi célú tevékenység ellátását segítő eszközfejlesztések mellett. A támogatott nonprofit szervezeteknek a beszerzést követően 5 évig évente legalább 2 alkalommal kötelező aktív szerepet vállalnia a HACS működési területének bármely településén megrendezett, hagyományőrző és/vagy kulturális és/vagy idegenforgalmi rendezvényen. A megoldási javaslat kapcsolódik a LEADER rendezvény jogcímen tervezett HPME-hez.


Megoldási javaslat

▪ 13 hátrányos településen működő nonprofit szervezet fejlesztése valósul meg 2009. évben. 2010-2014. közötti években a HACS működési területén 100 alkalommal vállalnak szerepet rendezvényeken nonprofit szervezetek.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Közösségi cél: A Közhasznú szervezetek tevékenységéről szóló 1997. évi CLVI. tv. V. fejezet 26. paragrafus c) pontja szerinti feladatok ellátásának elősegítése.






▪ A térség nem hátrányos helyzetű településein 57 az évről-évre megrendezésre kerülő elsősorban helyi, hagyományőrző rendezvények (falunapok, gasztronómiai-, lovassport-, és kulturális fesztiválok) száma. A rendezvények háromoldalú (civil, közszféra, vállalkozás) partnerségi együttműködésben valósulnak meg a nem hátrányos helyzetű településeken. A rendezvények színvonala jelentősen eltér egymástól, látogatottsága az elmúlt évek során stagnált, helyenként visszaesett. A látogatók jellemzően helyi lakosok.

Helyzet/ adottság

▪ A rendezvények éves mennyisége kevés, a rendezvényprogramok minőségi és kínálati elemei hiányosak. Az események többsége kizárólag településszintű, csekély idegenforgalmi vonzerővel. A programok időpontja a már kialakult térségi szintű egyeztetések miatt összehangolt, azonban az egyes települések rendezvényei nem kapcsolódnak egymáshoz.


▪ A már meglévő térségi együttműködés (közös éves rendezvénynaptár) továbbfejlesztése, a rendezvények beltartalmának sokszínűsítése, a szférák közötti együttműködések ösztönzése. A megoldási javaslat kapcsolódik a LEADER térségen belüli együttműködés jogcímen tervezett HPME-hez.Kapcsolódás a 6439 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ A projekt elindítását követő második évtől a nem hátrányos helyzetű településekre érkező látogatók száma 25 %-kal növekszik, a magánszálláshelyek kihasználtsága nő. A közös rendezvények erősítik a nem hátrányos helyzetű települések, valamint a szektorok közötti együttműködést. A helyi kulturális örökség fennmaradása hosszú távon biztosított.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A nem hátrányos települések 266 nonprofit szervezetének 65%-a végez közösségi célú tevékenységet. E feladatok ellátása nagymértékben hozzájárul a helyi identitás erősítéséhez, a helyi értékek- és tudás megőrzéséhez és a helyi életminőség javításához. A nonprofit szervezetek tevékenységének többsége szorosan kötődik a helyi hagyományőrzéshez.

Helyzet/ adottság

▪ A közösségi célú tevékenység végzése valamennyi szervezet esetében jelentős eszközigényű, melynek folyamatos pótlása-, kiegészítése állandó problémát okoz a szervezeteknél. A tevékenységek ellátási helyei, ingatlanai, felújításra szorulnak.


▪ A nem hátrányos településeken működő közösségi tevékenységű nonprofit szervezetek feladatellátáshoz kötődő ingatlanainak felújítása és kisléptékű infrastruktúra fejlesztése támogatandó, a közösségi célú tevékenység ellátását segítő eszközfejlesztések mellett. A támogatott nonprofit szervezeteknek a beszerzést követően 5 évig évente legalább 2 alkalommal kötelező aktív szerepet vállalnia a HACS működési területének bármely településén megrendezett, hagyományőrző és/vagy kulturális és/vagy idegenforgalmi rendezvényen. A megoldási javaslat kapcsolódik a LEADER rendezvény jogcímen tervezett HPME-hez.


Megoldási javaslat

▪ 7 nem hátrányos településen működő nonprofit szervezet fejlesztése valósul meg 2009. évben. 2010-2014. közötti években a HACS működési területén 100 alkalommal vállalnak szerepet rendezvényeken nonprofit szervezetek.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Közösségi cél: A Közhasznú szervezetek tevékenységéről szóló 1997. évi CLVI. tv. V. fejezet 26. paragrafus c) pontja szerinti feladatok ellátásának elősegítése.




Intézkedés: Társadalmi felelősség erősítése


▪ A hátrányos helyzetű településeken 67 nonprofit szervezet működik elsősorban kulturális-, hagyományőrző-, sport,- szabadidő-, oktatás- és szociális fő tevékenységeket ellátva. A több mint 2000 nonprofit aktivitásáról kevés a lakosság ismerete, mely hozzájárul ahhoz, hogy az utóbbi években nem gyarapodott (stagnált) a civil szervezetek száma a térségben. A nonprofit szervezetek és a települési önkormányzatok kapcsolatrendszere kiépült.

Helyzet/ adottság

▪ A nonprofit szervezetek közösségi tevékenységükről-, elért eredményeikről csak részben-, vagy egyáltalán nem tudják tájékoztatni a lakosságot, önkormányzatokat és gazdasági szereplőket, elsősorban a szükséges megjelenési felületek (írott- és elektronikus média) hiánya miatt, ami gátolja a szférák közötti együttműködést is. A nonprofit szervezetek 90%-a egyáltalán nem jelenik meg sem az interneten sem nyomtatott kiadványban.


▪ Nonprofit szervezetek számára a megjelenési lehetőség biztosítása önálló honlapok-, és önálló nyomtatott kiadványok készítésének és megjelentetésének támogatásával lehetséges térségen belüli szakmai együttműködések útján. A kérelmek bírálatakor előnyt élvez több kedvezményezett összefogása (közös honlap, közös kiadvány). A megoldási javaslat kapcsolódik a LEADER közösségi célú jogcímen tervezett HPME-hez.


Megoldási javaslat

▪ 6 elektronikus és 13 nyomtatott kiadvány készül el 2010. év végéig.Várható eredmény


▪ Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Közösségi tevékenység: azon tevékenységek melyek a Közhasznú szervezetek tevékenységéről szóló 1997. évi CLVI. törvény 5 fejezet 26.§ c) pontja szerinti feladatok ellátásának elősegítése.




Intézkedés: Társadalmi felelősség erősítése


▪ A nem hátrányos helyzetű településeken 66 nonprofit szervezet működik elsősorban kulturális-, hagyományőrző-, sport,- szabadidő-, oktatás- és szociális fő tevékenységeket ellátva. A több mint 2000 nonprofit aktivitásáról kevés a lakosság ismerete, mely hozzájárul ahhoz, hogy az utóbbi években nem gyarapodott (stagnált) a civil szervezetek száma a térségben. A nonprofit szervezetek és a települési önkormányzatok kapcsolatrendszere kiépült.

Helyzet/ adottság

▪ A nonprofit szervezetek közösségi tevékenységükről-, elért eredményeikről csak részben-, vagy egyáltalán nem tudják tájékoztatni a lakosságot, önkormányzatokat és gazdasági szereplőket, elsősorban a szükséges megjelenési felületek (írott- és elektronikus média) hiánya miatt, ami gátolja a szférák közötti együttműködést is. A nonprofit szervezetek 90%-a egyáltalán nem jelenik meg sem az interneten sem nyomtatott kiadványban.


▪ Nonprofit szervezetek számára a megjelenési lehetőség biztosítása önálló honlapok-, és önálló nyomtatott kiadványok készítésének és megjelentetésének támogatásával lehetséges térségen belüli szakmai együttműködések útján. A kérelmek bírálatakor előnyt élvez több kedvezményezett összefogása (közös honlap, közös kiadvány). A megoldási javaslat kapcsolódik a LEADER közösségi célú jogcímen tervezett HPME-hez.


Megoldási javaslat

▪ 3 elektronikus és 7 nyomtatott kiadvány készül el 2010. év végéig.Várható eredmény


▪ Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Közösségi tevékenység: azon tevékenységek melyek a Közhasznú szervezetek tevékenységéről szóló 1997. évi CLVI. törvény 5 fejezet 26.§ c) pontja szerinti feladatok ellátásának elősegítése.



Megoldási javaslatok 31/32 Kód: DA-20-SzF-A-11 Sorszám: 6450Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése

Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség nem hátrányos helyzetű települései gazdag kulturális-, épített- és természeti értékekkel rendelkeznek, melyeket a települések többsége helyi védelemben részesít. A településeken több mint 50 látnivaló (műemlék, kiállítóhely, múzeum, természeti érték) regisztrált.

Helyzet/ adottság

▪ A nagy számú kulturális-, épített- és természeti érték állapota leromlott, felújításra szorul. A helyi értékek bemutathatósága jelenleg korlátozott, az identitás fejlesztését és megőrzését-, a környezettudatosság fejlesztését szolgáló kezdeményezések nem jellemzőek.


▪ A kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és környezet állapotának javítása, az épített-, természeti- és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, vonzerőnövelés. Kapcsolódás a 6442, 6452, 6448 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 13 település épített-, természeti-, és kultúrális örökségvédelme valósul meg 2009-2012 között.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 32/32 Kód: DA-20-SzF-A-12 Sorszám: 6451Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése

Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség hátrányos helyzetű települései gazdag kulturális-, épített- és természeti értékekkel rendelkeznek, melyeket a települések többsége helyi védelemben részesít. A településeken több mint 50 látnivaló (műemlék, kiállítóhely, múzeum, természeti érték) regisztrált.

Helyzet/ adottság

▪ A nagy számú kulturális-, épített- és természeti érték állapota leromlott, felújításra szorul. A helyi értékek bemutathatósága jelenleg korlátozott, az identitás fejlesztését és megőrzését-, a környezettudatosság fejlesztését szolgáló kezdeményezések nem jellemzőek.


▪ A kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és környezet állapotának javítása, az épített-, természeti- és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, vonzerőnövelés. Kapcsolódás a 6443, 6453, 6449 jelű megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 6 település épített-, természeti-, és kultúrális örökségvédelme valósul meg 2009-2012 között.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





154

A Kiskunok Vidékéért Helyi Közösség helyi vidékfejlesztési stratégiáját 7 prioritás mentén 15 intézkedéscsoport kidolgozásával határozta meg. A prioritások és intézkedések alapján a HVS 32 HPME-t tartalmaz. Meghatározó helyzeti adottság a működési terület speciális, tanyás térség jellege. Ezen adottságra fűződnek a kidolgozott megoldási javaslatok, biztosítva ezzel a tanyás térség fenntartható működését és fejlesztését. A tervezés során a közösség nagy hangsúlyt fektetett a működési terület civil-, gazdasági-, és közszféra szereplői körében tervezett fejlesztési és beruházási szándékok megismerésére.A begyűjtött 330 db projekt-terv maradéktalanul feldolgozásra került, a javaslatok alapján került meghatározásra a terv 7 prioritása, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézkedések köre. A fejlesztési szándékok megismerése alapján a közösség a megfogalmazott 32 HPME-vel valós szándékokon alapuló, többségében már részben- vagy teljesen előkészített megoldási javaslatokból álló komplex tervet készített. A tervezés ezen technikája két meghatározó szakmai eredményt tárt fel: 1. A projekt-elképzelések illeszkednek az ÚMVP III. tengelyének 4 horizontálisan megvalósítandó intézkedéséhez és IV. intézkedéscsoportjához; így a helyi projektgazdák már a közösségi tervezés szakaszában megkezdhették a felkészülést a mikrovállalkozások, turisztika, falumegújítás és örökségvédelem körébe tartozó fejlesztéseik előkészítésére, a jogcímeknek maradéktalanul megfelelő támogatási kérelmek benyújtására. 2. A HVS és a megvalósítását részben szolgáló ÚMVP 312. számú intézkedése egy eddig soha nem látott esélyt adott a térség vállalkozásai számára azzal, hogy új mikrovállalkozások is lehetőséget kaphatnak az indulásra. A HVS 2008-2013. közötti megvalósítása két fő ütemre osztódik. A HVS Gazdaságfejlesztési intézkedéseinek tervezett határideje 2010. (2 év), a megvalósításukkal megteremtett többletjövedelmek részben történő felhasználásával megvalósított Szolgáltatásfejlesztési intézkedések megvalósításának határideje 2013. (6 év).A program 2013-as befejezéséig térségi szinten 15 meglévő, működő mikrovállalkozás versenyképességének növelését (ebből 4 vállalkozás hátrányos helyzetű településen van) eredményezi.

A Kiskunok Vidékéért Helyi Közösség helyi vidékfejlesztési stratégiáját 7 prioritás mentén 15 intézkedéscsoport kidolgozásával határozta meg. A prioritások és intézkedések alapján a HVS 32 HPME-t tartalmaz. Meghatározó helyzeti adottság a működési terület speciális, tanyás térség jellege. Ezen adottságra fűződnek a kidolgozott megoldási javaslatok, biztosítva ezzel a tanyás térség fenntartható működését és fejlesztését. A tervezés során a közösség nagy hangsúlyt fektetett a működési terület civil-, gazdasági-, és közszféra szereplői körében tervezett fejlesztési és beruházási szándékok megismerésére.A begyűjtött 330 db projekt-terv maradéktalanul feldolgozásra került, a javaslatok alapján került meghatározásra a terv 7 prioritása, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézkedések köre. A fejlesztési szándékok megismerése alapján a közösség a megfogalmazott 32 HPME-vel valós szándékokon alapuló, többségében már részben- vagy teljesen előkészített megoldási javaslatokból álló komplex tervet készített. A tervezés ezen technikája két meghatározó szakmai eredményt tárt fel: 1. A projekt-elképzelések illeszkednek az ÚMVP III. tengelyének 4 horizontálisan megvalósítandó intézkedéséhez és IV. intézkedéscsoportjához; így a helyi projektgazdák már a közösségi tervezés szakaszában megkezdhették a felkészülést a mikrovállalkozások, turisztika, falumegújítás és örökségvédelem körébe tartozó fejlesztéseik előkészítésére, a jogcímeknek maradéktalanul megfelelő támogatási kérelmek benyújtására. 2. A HVS és a megvalósítását részben szolgáló ÚMVP 312. számú intézkedése egy eddig soha nem látott esélyt adott a térség vállalkozásai számára azzal, hogy új mikrovállalkozások is lehetőséget kaphatnak az indulásra. A HVS 2008-2013. közötti megvalósítása két fő ütemre osztódik. A HVS Gazdaságfejlesztési intézkedéseinek tervezett határideje 2010. (2 év), a megvalósításukkal megteremtett többletjövedelmek részben történő felhasználásával megvalósított Szolgáltatásfejlesztési intézkedések megvalósításának határideje 2013. (6 év).A program 2013-as befejezéséig térségi szinten 15 meglévő, működő mikrovállalkozás versenyképességének növelését (ebből 4 vállalkozás hátrányos helyzetű településen van) eredményezi.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

155

30 új munkahely jön létre, és 50 munkahely kerül megtartásra 5 éven belül, melyből a hátrányos helyzetű települések munkavállalói 50% illetve 40%-ot reprezentálnak.A Falumegújítás és fejlesztés megvalósítása a közösség 20 faluközpontjának és a 4 város tanyás térségközpontjának felújítását eredményezi. 15 épület kerül felújításra (ebből 10 épület hátrányos helyzetű településen), mintegy 15 közterület felújítására illetve kialakítására kerül sor. A helyi életminőség fejlesztése címén 2 helyi piac, valamint 20 szabadidős- és sportlétesítmény kerül fejlesztésre. A helyi örökségvédelem - a szférák közötti összefogással - eredményeként 16 helyi védett épület és építmény újul meg, melyek 20 %-a a tanyás térségben található. A turisztikai prioritás 10 falusi- és tanyai turisztikai szolgáltatás fejlesztését (ebből 50% hátrányos helyzetű településen) eredményezi, melyet erősít a helyi hagyományőrző rendezvények támogatása. Ennek köszönhetően térségi hatásként a közösség működési területére látogató turisták száma 2013-ra 15%-al nő. A társadalmi tőke erősítése prioritás a civil szervezetek támogatását (eszközbeszerzés, honlap, kiadvány) teszi lehetővé, ösztönözve őket a helyi gazdaság és közszféra szereplőivel történő összefogásra, elsősorban a hagyományőrzés, valamint a természet- és környezetvédelem területén. A tanyás térségeket fejlesztő támogatások eredményeként 40 km földút kerül fejlesztésre, 10 tanya elektromos energia ellátása válik biztosítottá 2013-ra. A 20 polgárőr szervezetek támogatásának hatására a tanyás térség közbiztonsága nagymértékben javul, 25 tanyai gazdaság kap lehetőséget a piacképes fenntartható fejlődésre.

30 új munkahely jön létre, és 50 munkahely kerül megtartásra 5 éven belül, melyből a hátrányos helyzetű települések munkavállalói 50% illetve 40%-ot reprezentálnak.A Falumegújítás és fejlesztés megvalósítása a közösség 20 faluközpontjának és a 4 város tanyás térségközpontjának felújítását eredményezi. 15 épület kerül felújításra (ebből 10 épület hátrányos helyzetű településen), mintegy 15 közterület felújítására illetve kialakítására kerül sor. A helyi életminőség fejlesztése címén 2 helyi piac, valamint 20 szabadidős- és sportlétesítmény kerül fejlesztésre. A helyi örökségvédelem - a szférák közötti összefogással - eredményeként 16 helyi védett épület és építmény újul meg, melyek 20 %-a a tanyás térségben található. A turisztikai prioritás 10 falusi- és tanyai turisztikai szolgáltatás fejlesztését (ebből 50% hátrányos helyzetű településen) eredményezi, melyet erősít a helyi hagyományőrző rendezvények támogatása. Ennek köszönhetően térségi hatásként a közösség működési területére látogató turisták száma 2013-ra 15%-al nő. A társadalmi tőke erősítése prioritás a civil szervezetek támogatását (eszközbeszerzés, honlap, kiadvány) teszi lehetővé, ösztönözve őket a helyi gazdaság és közszféra szereplőivel történő összefogásra, elsősorban a hagyományőrzés, valamint a természet- és környezetvédelem területén. A tanyás térségeket fejlesztő támogatások eredményeként 40 km földút kerül fejlesztésre, 10 tanya elektromos energia ellátása válik biztosítottá 2013-ra. A 20 polgárőr szervezetek támogatásának hatására a tanyás térség közbiztonsága nagymértékben javul, 25 tanyai gazdaság kap lehetőséget a piacképes fenntartható fejlődésre.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

156

AA gazdasági környezet és a helyi turizmus ágazat fejlesztése teremtik meg a térség fenntartható gazdasági fejlesztését. A környezetkímélő, természetmegőrző mezőgazdasági szerkezetváltást elősegítő mikrovállalkozások fejlesztésére kidolgozott HPME-k megvalósítása csökkentik a területi különbségeket, növelik a gazdálkodás kiszámíthatóságát és stabilitását; a vállalkozások sokszínűségét és versenyképességét, diverzifikációját eredményezik. Az így képződő többletjövedelmek erősítik a vidék megtartó- és vonzerejét, lehetőséget teremtenek az életminőség javítására, a falvak és tanyás térségek fejlesztését, egy fenntartható és jobb minőségű élettér biztosítását.

Stratégiánk az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra összpontosít, melyet meglévő erőforrásainkra (természeti és épített értékek) alapozva kívánunk elérni. A terv ösztönző rendszere komplex kötelező feltételeket támaszt a társadalmi-, környezeti-, gazdasági fenntarthatóság biztosítására.

Kiemelten preferált terület a tanyán élő, külterületi állandó lakosság életminőségét javító kezdeményezések (közbiztonság, infrastruktúra), valamint piacképes és fenntartható fejlesztések (fiatal gazdák, új és meglévő vállalkozások) támogatása, így az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztése a minőségi agrártermelés érdekében, a helyi piacra jutást elősegítő-, a közösségi önellátást támogató-, a helyi élelmiszertermelést és forgalmazást célzó fejlesztések.

A környezettudatosan fejlesztő vállalkozásokat preferáljuk, a térség hagyományaira alapozott bor és gasztronómia, lovas-, horgász- termálfürdő szolgáltatásfejlesztésekkel. A tájmegőrző és fenntartó környezetvédelmi intézkedések erősítik a turisztikai beruházások létjogosultságát.

Támogatjuk a szférák együttműködésén alapuló, a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését célzó komplex programokat (hagyományőrző rendezvények és hagyományőrző civil szervezetek eszközbeszerzése).

AA gazdasági környezet és a helyi turizmus ágazat fejlesztése teremtik meg a térség fenntartható gazdasági fejlesztését. A környezetkímélő, természetmegőrző mezőgazdasági szerkezetváltást elősegítő mikrovállalkozások fejlesztésére kidolgozott HPME-k megvalósítása csökkentik a területi különbségeket, növelik a gazdálkodás kiszámíthatóságát és stabilitását; a vállalkozások sokszínűségét és versenyképességét, diverzifikációját eredményezik. Az így képződő többletjövedelmek erősítik a vidék megtartó- és vonzerejét, lehetőséget teremtenek az életminőség javítására, a falvak és tanyás térségek fejlesztését, egy fenntartható és jobb minőségű élettér biztosítását.

Stratégiánk az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra összpontosít, melyet meglévő erőforrásainkra (természeti és épített értékek) alapozva kívánunk elérni. A terv ösztönző rendszere komplex kötelező feltételeket támaszt a társadalmi-, környezeti-, gazdasági fenntarthatóság biztosítására.

Kiemelten preferált terület a tanyán élő, külterületi állandó lakosság életminőségét javító kezdeményezések (közbiztonság, infrastruktúra), valamint piacképes és fenntartható fejlesztések (fiatal gazdák, új és meglévő vállalkozások) támogatása, így az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztése a minőségi agrártermelés érdekében, a helyi piacra jutást elősegítő-, a közösségi önellátást támogató-, a helyi élelmiszertermelést és forgalmazást célzó fejlesztések.

A környezettudatosan fejlesztő vállalkozásokat preferáljuk, a térség hagyományaira alapozott bor és gasztronómia, lovas-, horgász- termálfürdő szolgáltatásfejlesztésekkel. A tájmegőrző és fenntartó környezetvédelmi intézkedések erősítik a turisztikai beruházások létjogosultságát.

Támogatjuk a szférák együttműködésén alapuló, a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését célzó komplex programokat (hagyományőrző rendezvények és hagyományőrző civil szervezetek eszközbeszerzése).


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

157

Az erőforrások hatékony felhasználása érdekében preferáljuk a szférák közötti együttműködést, erre építve megvalósul a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása (fogyatékkal élők, nagycsaládosok, romák, nők). A helyi kisebbségi önkormányzatok és a nagycsaládosok érdekeit védő civilekkel bevonásra kerültek a HVS kidolgozásába.

Az erőforrások hatékony felhasználása érdekében preferáljuk a szférák közötti együttműködést, erre építve megvalósul a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása (fogyatékkal élők, nagycsaládosok, romák, nők). A helyi kisebbségi önkormányzatok és a nagycsaládosok érdekeit védő civilekkel bevonásra kerültek a HVS kidolgozásába.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

158

A helyi közösség települési önkormányzatainak partnersége a Leader programban történő közös részvételt megelőzően már sikeres közös projektek megvalósításában bizonyította életképességét. A közös falusi turizmus fejlesztésére irányuló térségi program 2006. év januárjában indult. A térség helyi turisztikai értékeit, szolgáltatásait bemutató marketing program eredménye a www.turizmus.homokhatsag.hu honlap, melyen települési önkormányzatok, magánszálláshely tulajdonosok, tanyai gazdaságok (gazdálkodók) és kézművesek kaptak bemutatkozási lehetőséget. A turisztikai honlap működtetését a térség valamennyi partnerré vált turisztikai szereplője folyamatosan segíti, így az internetes felületen a szektor naprakész-, aktuális információi jelennek meg. A közös turisztikai projekt jellemző mutatója a másfél éves működtetés óta elért százezres látogatás. A HVS helyzetfeltáró szakaszában e közös együttműködés tapasztalatai felhasználásra kerültek a sikeres falusi turisztikai fejlesztések továbbfolytatása érdekében, a helyi turizmus ágazat prioritást kapott a helyi közösség tervében. A Leader+ kiegészítő források terhére tervezett hagyományőrző rendezvények tárgykörében kimunkált komplex HPME az eddigi térségi turisztikai együttműködéseket mint kiinduló helyzetet építette be a stratégiába. Az akciócsoport valamennyi települési önkormányzata részt vesz egy közös Európai Uniós projekt megvalósításában, melynek célja a térségi szilárd hulladékgazdálkodás megvalósítása. A több mint 10 milliárd forintos beruházás keretében a térség valamennyi lakosa számára biztosított lesz a szervezett szilárd hulladékgyűjtés és több mint 50 helyszínen (hulladékudvarok, kijelölt gyűjtőhely) a szelektív hulladékgyűjtés. A térségben egy modern, a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő szilárd hulladéklerakó és újrahasznosító épül. Az akciócsoport területén működő 3 többcélú társulás Kistérségi Fejlesztési Tanácsa 2004. óta folyamatosan gyűjti- és tartja karban a térség önkormányzatainak-, vállalkozóinak- és civil szervezeteinek fejlesztési elképzeléseit, a kistérségi projekteket a Kistérségi Cselekvési Tervek rendszerezik a szükséges szférák- és települések közötti kapcsolatok biztosításával. A helyi közösség 3 statisztikai kistérségére (kiskunfélegyházi, kiskunmajsai, kiskunhalasi) 2006-ban megvalósíthatósági tanulmánytervet készített a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Kecskeméti Igazgatósága és VÁTI Kht.

A helyi közösség települési önkormányzatainak partnersége a Leader programban történő közös részvételt megelőzően már sikeres közös projektek megvalósításában bizonyította életképességét. A közös falusi turizmus fejlesztésére irányuló térségi program 2006. év januárjában indult. A térség helyi turisztikai értékeit, szolgáltatásait bemutató marketing program eredménye a www.turizmus.homokhatsag.hu honlap, melyen települési önkormányzatok, magánszálláshely tulajdonosok, tanyai gazdaságok (gazdálkodók) és kézművesek kaptak bemutatkozási lehetőséget. A turisztikai honlap működtetését a térség valamennyi partnerré vált turisztikai szereplője folyamatosan segíti, így az internetes felületen a szektor naprakész-, aktuális információi jelennek meg. A közös turisztikai projekt jellemző mutatója a másfél éves működtetés óta elért százezres látogatás. A HVS helyzetfeltáró szakaszában e közös együttműködés tapasztalatai felhasználásra kerültek a sikeres falusi turisztikai fejlesztések továbbfolytatása érdekében, a helyi turizmus ágazat prioritást kapott a helyi közösség tervében. A Leader+ kiegészítő források terhére tervezett hagyományőrző rendezvények tárgykörében kimunkált komplex HPME az eddigi térségi turisztikai együttműködéseket mint kiinduló helyzetet építette be a stratégiába. Az akciócsoport valamennyi települési önkormányzata részt vesz egy közös Európai Uniós projekt megvalósításában, melynek célja a térségi szilárd hulladékgazdálkodás megvalósítása. A több mint 10 milliárd forintos beruházás keretében a térség valamennyi lakosa számára biztosított lesz a szervezett szilárd hulladékgyűjtés és több mint 50 helyszínen (hulladékudvarok, kijelölt gyűjtőhely) a szelektív hulladékgyűjtés. A térségben egy modern, a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő szilárd hulladéklerakó és újrahasznosító épül. Az akciócsoport területén működő 3 többcélú társulás Kistérségi Fejlesztési Tanácsa 2004. óta folyamatosan gyűjti- és tartja karban a térség önkormányzatainak-, vállalkozóinak- és civil szervezeteinek fejlesztési elképzeléseit, a kistérségi projekteket a Kistérségi Cselekvési Tervek rendszerezik a szükséges szférák- és települések közötti kapcsolatok biztosításával. A helyi közösség 3 statisztikai kistérségére (kiskunfélegyházi, kiskunmajsai, kiskunhalasi) 2006-ban megvalósíthatósági tanulmánytervet készített a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Kecskeméti Igazgatósága és VÁTI Kht.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

159

alkotta konzorcium. E tanulmányterv megállapításai alapján szerveződhetett a 3 kistérségből helyi közösség a tanyás térségek jövőjének közös biztosítására. alkotta konzorcium. E tanulmányterv megállapításai alapján szerveződhetett a 3 kistérségből helyi közösség a tanyás térségek jövőjének közös biztosítására.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

160

A Kiskunok Vidékért Akciócsoport Helyi Közösség a HVS-ének sikeres megvalósítására az Egyesületi Jogról szóló 1989 évi II. Törvény szerinti egyesületet hozott létre, mely civil szervezetnek a Helyi Közösség 66 tagja lett az alapítója. Az egyesület alapító tagjai közül 21 egyéni vállalkozás, illetve gazdasági társaság (gazdasági szféra képviselői), 22 települési önkormányzat (közszféra képviselői) és 23 civil szervezet (civil szféra képviselői) biztosítják a stratégia sikeres megvalósítását. Az egyesület célja: a vidéki területeken történő változások támogatása, a foglalkoztatás elősegítése, az alapszolgáltatások teljes körének javítása beruházások ösztönzésével, a tanyás térség gazdasági- és társadalmi visszaesésének- és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciáknak a visszafordítása.A Kiskunok Vidékéért Egyesület önálló munkaszervezetet hozott létre 6 fő alkalmazásával. A munkaszervezet feladata a FVM Miniszterének e tárgyban hozott rendelete alapján meghatározott térségi feladatok ellátása az EMVA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében működő helyi akciócsoport rendelkezésére álló fejlesztési források helyi szintű felhasználásának biztosítása. A munkaszervezet elsődleges feladata az ÚMVP III. és IV. tengelyének jogcímeire benyújtandó támogatási kérelmek befogadása, feldolgozása. A munkaszervezet szakmai munkája a támogatási kérelmek elbírálásának előkészítése a szervezet Elnöksége felé. Ezen alaptevékenységek mellett a szervezet partnerségi együttműködés alapján igénybe veszi a Kistérségi Koordinációs Hálózat szakembereinek segítségét, továbbá az Akciócsoport működési területén dolgozó 3 HVI szakmai munkáját. A helyi közösség napi szintű kapcsolatot tart fenn működési területének 3 többcélú társulásával, melyek munkaszervezeteinek tagjai közül 1-1 fő felelős (a tervezési csoportba delegáltak) a partnerségért. A helyi közösség 2008. január-március hónapban 330 db projektjavaslatot gyűjtött össze a térség vállalkozóitól, civil szervezeteitől és önkormányzataitól. Ezen fejlesztési javaslatok segítették - mint alulról jövő kezdeményezések - a stratégiai tervezést a projekt-ötletekből készített térségi adatbázis alapján a közösség számára ismertté váltak a stratégia megvalósításában résztvevő potenciális szereplők (leendő ügyfelek) többsége.

A Kiskunok Vidékért Akciócsoport Helyi Közösség a HVS-ének sikeres megvalósítására az Egyesületi Jogról szóló 1989 évi II. Törvény szerinti egyesületet hozott létre, mely civil szervezetnek a Helyi Közösség 66 tagja lett az alapítója. Az egyesület alapító tagjai közül 21 egyéni vállalkozás, illetve gazdasági társaság (gazdasági szféra képviselői), 22 települési önkormányzat (közszféra képviselői) és 23 civil szervezet (civil szféra képviselői) biztosítják a stratégia sikeres megvalósítását. Az egyesület célja: a vidéki területeken történő változások támogatása, a foglalkoztatás elősegítése, az alapszolgáltatások teljes körének javítása beruházások ösztönzésével, a tanyás térség gazdasági- és társadalmi visszaesésének- és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciáknak a visszafordítása.A Kiskunok Vidékéért Egyesület önálló munkaszervezetet hozott létre 6 fő alkalmazásával. A munkaszervezet feladata a FVM Miniszterének e tárgyban hozott rendelete alapján meghatározott térségi feladatok ellátása az EMVA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében működő helyi akciócsoport rendelkezésére álló fejlesztési források helyi szintű felhasználásának biztosítása. A munkaszervezet elsődleges feladata az ÚMVP III. és IV. tengelyének jogcímeire benyújtandó támogatási kérelmek befogadása, feldolgozása. A munkaszervezet szakmai munkája a támogatási kérelmek elbírálásának előkészítése a szervezet Elnöksége felé. Ezen alaptevékenységek mellett a szervezet partnerségi együttműködés alapján igénybe veszi a Kistérségi Koordinációs Hálózat szakembereinek segítségét, továbbá az Akciócsoport működési területén dolgozó 3 HVI szakmai munkáját. A helyi közösség napi szintű kapcsolatot tart fenn működési területének 3 többcélú társulásával, melyek munkaszervezeteinek tagjai közül 1-1 fő felelős (a tervezési csoportba delegáltak) a partnerségért. A helyi közösség 2008. január-március hónapban 330 db projektjavaslatot gyűjtött össze a térség vállalkozóitól, civil szervezeteitől és önkormányzataitól. Ezen fejlesztési javaslatok segítették - mint alulról jövő kezdeményezések - a stratégiai tervezést a projekt-ötletekből készített térségi adatbázis alapján a közösség számára ismertté váltak a stratégia megvalósításában résztvevő potenciális szereplők (leendő ügyfelek) többsége.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

161

A helyi közösség ezen leendő partnereit kívánja ötletei megvalósításában segíteni a kérelmek összeállításában történő szakmai segítség nyújtástól a sikeres, megvalósított projektek pénzügyi elszámolásáig. A közösség stratégiája nagyobb részt multi-szektorális, szférák közötti együttműködést ösztönző intézkedéseket tartalmaz, melyek megvalósítása az egyesület alapító tagjai által reprezentált térségi és település szintű partnerségen alapszik. Az ÚMVP III. tengely négy intézkedésére 98 kérelem érkezett be, az alábbi megoszlás szerint: falumegújítás (24 db), mikrovállalkozás (25 db), turisztika (27 db), örökségvédelem (22 db).

A helyi közösség ezen leendő partnereit kívánja ötletei megvalósításában segíteni a kérelmek összeállításában történő szakmai segítség nyújtástól a sikeres, megvalósított projektek pénzügyi elszámolásáig. A közösség stratégiája nagyobb részt multi-szektorális, szférák közötti együttműködést ösztönző intézkedéseket tartalmaz, melyek megvalósítása az egyesület alapító tagjai által reprezentált térségi és település szintű partnerségen alapszik. Az ÚMVP III. tengely négy intézkedésére 98 kérelem érkezett be, az alábbi megoszlás szerint: falumegújítás (24 db), mikrovállalkozás (25 db), turisztika (27 db), örökségvédelem (22 db).


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kiskunok Vidékéért Egyesület