Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szinergia LK

Budapest, 2008 Október 22.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szinergia LK

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

SZINERGIA az élhető vidékért.

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Szinergia LK – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 41%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 41%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 32 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 11 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 32 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 11 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Szinergia LK területe 66 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 32,607 fő, a városokban élő lakosok száma 7,508 főA(z) Szinergia LK területe 66 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 32,607 fő, a városokban élő lakosok száma 7,508 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

32,607

66

2

61

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Szentlőrinc 7,059 fő

1,259 fő

1,065 fő

1,061 fő

Bükkösd

Királyegyháza

Bicsérd

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

27

15

1

1

Fő fejlesztési prioritások száma 5

Fejlesztési intézkedések száma 20

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 27

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

32

Szinergia LK – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,903,782 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve

Szinergia LK – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése

▪ Falumegújítás és -fejlesztés

▪ A kulturális örökség megőrzése

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

HPME-k száma (db)

▪ 5

▪ 5

▪ 3

▪ 6

▪ 14

▪ 6

▪ 5

▪ 4

▪ 1

Allokált forrás (EUR)

▪ 1,903,782

▪ 1,270,209

▪ 1,211,646

▪ 638,724

▪ 337,197

▪ 195,933

▪ 82,112

▪ 77,350

▪ 80,000

6

Szinergia LK - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A legnagyobb gondot a magas és tartós munkanélküliség jelenti; az aktív korú lakosság nagy része alulképzett és a korösszetétel kedvezőtlen.

▪ A munkanélküliség okai:

▪ - a perifériára került lakosság magas részaránya, ebből a magas roma kisebbségez tartozók száma.

▪ - a helyi vállalkozások és szolgáltatói szektor gyengesége, tőkehiánya.

▪ - az önkormányzatok és intézményei a legnagyobb kényszer-foglalkozatók

▪ - a települések infrastrukturális, közlekedési, ellátottsága elégtelen

▪ - a települések demográfiai és szociális gondokkal küzdenek, magas az időskorúak aránya.

▪ Munkahelyek teremtése következő az eszközökkel:▪ - a helyi vállalkozók, a szolgáltató szektor

megerősítése beruházásaik támogatásával, az infrastrukturális feltételek javításával, és humán erőforrás fejlesztéssel

▪ - a működő vállalkozások hálózatosodásának fejlesztése, integrátor szereplők bevonásával, ernyőszervezetek létrehozásával

▪ - képzések támogatása. ▪ - az önkormányzatok szolgáltatás szervező

szerepének erősítése.▪ - a turisztikai vonzerő fejlesztése: egységes

megjelenés, arculat kialakítása. A meglévő szálláshelyek fejlesztése, falusi vendégfogadók képzése, ökoturizmus fejlesztése

▪ - helyben élők identitásának fejlesztése

7

A helyben élhető vidék megteremtése a helyi foglalkoztatás bővítésével, a meglévő kulturális, környezeti, gazdasági adottságokra építetten. A stratégia megalkotása során a területen élők és tevékenykedők véleményére, elképzeléseire alapozottan, konszenzusos alapon történik a döntéshozatal.Az élhető vidék haszonélvezői között külön célcsoportként jelennek meg az alulképzettek, a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak, a zsáktelepüléseken élők, az etnikumhoz tartozók.Az élhető vidék önfenntartását a projektek megalapozottsága, egymásra épültsége, a szinergikus kapcsolatokból eredő értéktöbblet biztosítja.

A helyben élhető vidék megteremtése a helyi foglalkoztatás bővítésével, a meglévő kulturális, környezeti, gazdasági adottságokra építetten. A stratégia megalkotása során a területen élők és tevékenykedők véleményére, elképzeléseire alapozottan, konszenzusos alapon történik a döntéshozatal.Az élhető vidék haszonélvezői között külön célcsoportként jelennek meg az alulképzettek, a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak, a zsáktelepüléseken élők, az etnikumhoz tartozók.Az élhető vidék önfenntartását a projektek megalapozottsága, egymásra épültsége, a szinergikus kapcsolatokból eredő értéktöbblet biztosítja.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Szinergia LK – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Dél-Dunántúl szívében fekvő térség három kistáj, a Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásában helyezkedik el, földrajzi területe 940 km². Tagoltságánál fogva a térség domborzati éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek. A térség elhelyezkedésében meghatározó a 6-os főközlekedési út menti fekvés. A térség sajátosságai e tengelytől északra és délre eltérőek. A síksági területek kiváló agrárpotenciálja több erős mezőgazdasági termelő bázis kialakulását indukálta, míg az északi dombvidéki területeken fekvő települések kedvező turisztikai potenciállal rendelkeznek.A térség határos a barcsi, a kadarkúti, a kaposvári, a pécsi, a sásdi és a sellyei kistérségekkel, így a régió legfejlettebb és legfejletlenebb kistérségeivel is. Nem országhatár menti térség, de a legdélebben fekvő településtől, Zádoról légvonalban a horvát határ 7 km-re található.A településszerkezet máig megtartotta aprófalvas jellegét, ami különösen a zsáktelepülések tekintetében nehezíti az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, a tömegközlekedés gazdaságos megszervezését, az oktatási és szociális alapellátások helyben történő biztosítását. A helyi közösség területe két statisztikai kistérségből áll, melyek közül a szentlőrinci a hátrányos, a szigetvári pedig a 33 leghátrányosabb, helyzetű kistérségei közé tartozik. Ez jelentős egyenlőtlenségi problémák forrása.A közösséghez tartozó 66 település népessége megközelítőleg 32 ezer fő, ezen felül 11 ezer lakos él a közösség területéhez nem tartozó Szigetvár városában. A térség oktatási, kulturális, művészeti intézményei is zömmel a két városban tömörülnek.A térség gazdasági szerkezete a vegyes gazdasági struktúra jegyeit hordozza, ahol főként a mezőgazdasági ágazat jelentősége tekinthető meghatározónak, bár a mezőgazdasági és feldolgozóipari szerkezetváltás által okozott sokkhatás a mai napig rányomja bélyegét a térség településeinek vállalkozói szektorára.A terület több elemzés alapján a leszakadó térségek közé sorolódott be. A régión belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából sajátosnak és elmaradottnak tekinthető.

A Dél-Dunántúl szívében fekvő térség három kistáj, a Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásában helyezkedik el, földrajzi területe 940 km². Tagoltságánál fogva a térség domborzati éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek. A térség elhelyezkedésében meghatározó a 6-os főközlekedési út menti fekvés. A térség sajátosságai e tengelytől északra és délre eltérőek. A síksági területek kiváló agrárpotenciálja több erős mezőgazdasági termelő bázis kialakulását indukálta, míg az északi dombvidéki területeken fekvő települések kedvező turisztikai potenciállal rendelkeznek.A térség határos a barcsi, a kadarkúti, a kaposvári, a pécsi, a sásdi és a sellyei kistérségekkel, így a régió legfejlettebb és legfejletlenebb kistérségeivel is. Nem országhatár menti térség, de a legdélebben fekvő településtől, Zádoról légvonalban a horvát határ 7 km-re található.A településszerkezet máig megtartotta aprófalvas jellegét, ami különösen a zsáktelepülések tekintetében nehezíti az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, a tömegközlekedés gazdaságos megszervezését, az oktatási és szociális alapellátások helyben történő biztosítását. A helyi közösség területe két statisztikai kistérségből áll, melyek közül a szentlőrinci a hátrányos, a szigetvári pedig a 33 leghátrányosabb, helyzetű kistérségei közé tartozik. Ez jelentős egyenlőtlenségi problémák forrása.A közösséghez tartozó 66 település népessége megközelítőleg 32 ezer fő, ezen felül 11 ezer lakos él a közösség területéhez nem tartozó Szigetvár városában. A térség oktatási, kulturális, művészeti intézményei is zömmel a két városban tömörülnek.A térség gazdasági szerkezete a vegyes gazdasági struktúra jegyeit hordozza, ahol főként a mezőgazdasági ágazat jelentősége tekinthető meghatározónak, bár a mezőgazdasági és feldolgozóipari szerkezetváltás által okozott sokkhatás a mai napig rányomja bélyegét a térség településeinek vállalkozói szektorára.A terület több elemzés alapján a leszakadó térségek közé sorolódott be. A régión belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából sajátosnak és elmaradottnak tekinthető.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

A hátrányos helyzet legfontosabb oka az aprófalvas településszerkezet, mely a térség problémáit jelentősen meghatározó sajátosság.A térségi vállalkozások működésére a tőkehiány, illetve a térségi fizetőképes kereslet alacsony szintje jellemző. A hagyományokkal rendelkező nagy cégek megszűntek. A helyi termékek feldolgozóipara piaci nehézségekkel küzd, mivel nagymértékben csökkent a kereslet a saját előállítású termékek iránt.A 311/2007. Kormány Rendelet komplex mutatórendszere alapján a Szentlőrinci kistérség az 53., a Szigetvári kistérség a 23. helyet foglalja el az ország kistérségeinek rangsorában, ezek az értékek jól jellemzik a két kistérség különbözőségeit, valamint azt a tényt, hogy az értékek, mind az országos, mind a regionális, mind pedig a megyei átlag alatt vannak.

A hátrányos helyzet legfontosabb oka az aprófalvas településszerkezet, mely a térség problémáit jelentősen meghatározó sajátosság.A térségi vállalkozások működésére a tőkehiány, illetve a térségi fizetőképes kereslet alacsony szintje jellemző. A hagyományokkal rendelkező nagy cégek megszűntek. A helyi termékek feldolgozóipara piaci nehézségekkel küzd, mivel nagymértékben csökkent a kereslet a saját előállítású termékek iránt.A 311/2007. Kormány Rendelet komplex mutatórendszere alapján a Szentlőrinci kistérség az 53., a Szigetvári kistérség a 23. helyet foglalja el az ország kistérségeinek rangsorában, ezek az értékek jól jellemzik a két kistérség különbözőségeit, valamint azt a tényt, hogy az értékek, mind az országos, mind a regionális, mind pedig a megyei átlag alatt vannak.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A térség három földrajzi kistáj, a Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásánál helyezkedik el, területe 940 km2. Hármas tagoltságánál fogva a térség domborzati, éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek, felszínén a síkságok, dombságok és a középhegységi nyúlványok mindegyik típusa megtalálható. A gránitból, vagy helyenként kristályos palákból álló őshegység mindenütt fellelhető a mélyben. A térség kontinentális éghajlati viszonyaira jellemző, hogy a Földközi-tenger felől érkező enyhe légtömegek és a Mecsek védőövezete hatására a táj szubmediterrán klímajelleget mutat. Ez Magyarországon ennek a térségnek az egyedülálló sajátossága. Enyhe a tél, korai a tavasz, meleg a nyár, hosszú az ősz, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A csapadékmennyiség általában bő és egyenletes eloszlású. A hőmérséklet-ingadozások alacsonyak, a táj uralkodó szele északi, északnyugati irányú.A talajtakaró az éghajlati és kőzettani tulajdonságoknak megfelelően változik. A patakok völgyében a réti öntéstalaj, a hegylábfelszíneken réti talajba megy át. A dombvidékeken az erdőségi talajfajták jellemzők, míg a magasabb mecseki nyúlványokon a barna erdőtalajok uralkodnak. A lösztakarós tájakon barnaföldek találhatók, helyenként csernozjommá átalakulva. A zselici tájakon a kedvezőtlen talajviszonyokhoz az erőteljes erózió is hozzájárul.Jelentősebb vízfolyásai az Almás patak Bükkösdi -víz, a Pécsi-víz és az Okor patak. Állóvizei főként mesterséges tavak, amelyek közül kiemelkednek a csertői, somogyapáti, sumonyi, szentlászlói halastavak, valamint az almamelléki, a bicsérdi, bodai, boldogasszonyfai, bükkösdi, domolosi, hetvehelyi, kétújfalui, magyarlukafai és merenyei horgásztavak, illetve a most épülő helesfai tó. A térség gazdag termál- és ásványvíz-készlettel rendelkezik, az eddig feltárt hévforrások közül legjelentősebbek, szigetvári és szentlőrinci hévizek.A térségben a légszennyező anyagok döntő többsége a lakossági tüzelésből ered, a mezőgazdasági és ipari üzemek emissziója nem jelentős, a szálló por és nitrogénoxid mennyisége a 6-os főút mellett sem lépi túl a megengedett emissziós normákat. A térség felszíni, felszín alatti vizeinek minőségét a területen elhelyezkedő települések környezeti állapota befolyásolja. A talajvíz általában szennyezett, egyrészt a mezőgazdasági művelés, másrészt a szennyvízelhelyezés hiányosságai miatt.

A térség három földrajzi kistáj, a Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásánál helyezkedik el, területe 940 km2. Hármas tagoltságánál fogva a térség domborzati, éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek, felszínén a síkságok, dombságok és a középhegységi nyúlványok mindegyik típusa megtalálható. A gránitból, vagy helyenként kristályos palákból álló őshegység mindenütt fellelhető a mélyben. A térség kontinentális éghajlati viszonyaira jellemző, hogy a Földközi-tenger felől érkező enyhe légtömegek és a Mecsek védőövezete hatására a táj szubmediterrán klímajelleget mutat. Ez Magyarországon ennek a térségnek az egyedülálló sajátossága. Enyhe a tél, korai a tavasz, meleg a nyár, hosszú az ősz, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A csapadékmennyiség általában bő és egyenletes eloszlású. A hőmérséklet-ingadozások alacsonyak, a táj uralkodó szele északi, északnyugati irányú.A talajtakaró az éghajlati és kőzettani tulajdonságoknak megfelelően változik. A patakok völgyében a réti öntéstalaj, a hegylábfelszíneken réti talajba megy át. A dombvidékeken az erdőségi talajfajták jellemzők, míg a magasabb mecseki nyúlványokon a barna erdőtalajok uralkodnak. A lösztakarós tájakon barnaföldek találhatók, helyenként csernozjommá átalakulva. A zselici tájakon a kedvezőtlen talajviszonyokhoz az erőteljes erózió is hozzájárul.Jelentősebb vízfolyásai az Almás patak Bükkösdi -víz, a Pécsi-víz és az Okor patak. Állóvizei főként mesterséges tavak, amelyek közül kiemelkednek a csertői, somogyapáti, sumonyi, szentlászlói halastavak, valamint az almamelléki, a bicsérdi, bodai, boldogasszonyfai, bükkösdi, domolosi, hetvehelyi, kétújfalui, magyarlukafai és merenyei horgásztavak, illetve a most épülő helesfai tó. A térség gazdag termál- és ásványvíz-készlettel rendelkezik, az eddig feltárt hévforrások közül legjelentősebbek, szigetvári és szentlőrinci hévizek.A térségben a légszennyező anyagok döntő többsége a lakossági tüzelésből ered, a mezőgazdasági és ipari üzemek emissziója nem jelentős, a szálló por és nitrogénoxid mennyisége a 6-os főút mellett sem lépi túl a megengedett emissziós normákat. A térség felszíni, felszín alatti vizeinek minőségét a területen elhelyezkedő települések környezeti állapota befolyásolja. A talajvíz általában szennyezett, egyrészt a mezőgazdasági művelés, másrészt a szennyvízelhelyezés hiányosságai miatt.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A rétegvizek is csak előzetes vízkezelés után használhatók fel ivóvízként. A terület rendelkezik a távlati vízigényei kielégítésére elegendő felszín alatti vízkészlettel.A mediterrán jelleg hatására az országban egyedülálló növénytársulások élnek itt, melyek egyébként csak a Földközi Tenger környékén honosak. A térség háborítatlan természeti környezetét az itt található országos jelentőségű védett természeti területek jellemzik legjobban, főként a Zselici Tájvédelmi Körzet és a Szentegáti Erdő Természetvédelmi Terület, melyek a több mint egy tucatnyi helyi védettségű területtel együtt számos védet és fokozottan védett állat és növényfaj számára jelentenek élőhelyet.

A rétegvizek is csak előzetes vízkezelés után használhatók fel ivóvízként. A terület rendelkezik a távlati vízigényei kielégítésére elegendő felszín alatti vízkészlettel.A mediterrán jelleg hatására az országban egyedülálló növénytársulások élnek itt, melyek egyébként csak a Földközi Tenger környékén honosak. A térség háborítatlan természeti környezetét az itt található országos jelentőségű védett természeti területek jellemzik legjobban, főként a Zselici Tájvédelmi Körzet és a Szentegáti Erdő Természetvédelmi Terület, melyek a több mint egy tucatnyi helyi védettségű területtel együtt számos védet és fokozottan védett állat és növényfaj számára jelentenek élőhelyet.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A szigetvári statisztikai kistérség a Dél-dunántúli régióban, Baranya megyében helyezkedik el. Területe 669 km2 és Baranya megyének 15,1 %-át foglalja magába. Határos a barcsi, a kaposvári, a szentlőrinci, a sásdi és a sellyei kistérséggel. Közvetlenül nem országhatár menti kistérség, de a legdélebben fekvő településtől légvonalban a horvát határ 7 km-re található.A térségben az egyetlen városon, Szigetváron kívül 45 községet találunk, melyek közül mindössze kettő lélekszáma haladja meg – Mozsgó, Hobol – az 1000 főt, a települések 80%-a 500 fő alatti törpefalu. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A térségben mintegy 27 ezer ember él, közel 11 ezren Szigetváron, a fennmaradó népesség pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén.

A hivatalos adatok szerint a szigetvári a megye kilenc kistérsége közül a legrosszabb helyzetű térségei közé tartozik, hátrányos helyzete nemcsak a megyén, de a tágabb régión belül is kitűnik. A Központi Statisztikai Hivatal fejlettségi szint alapján kialakított térségtípusai közül a szigetvári kistérség a legrosszabb, lemaradó kategóriába tartozik. Baranyában a szigetvári kistérségen túl ebbe a térségtípusba tartozik még a sásdi és a sellyei kistérség. A KSH e térségkategóriáinak kialakításában felhasznált mutatók a népességmozgás, a foglalkoztatottság, a munkahelyek, a lakossági jövedelem, a fogyasztás, az infrastrukturális fejlettség, a gazdasági szerkezet állapotára vonatkoznak. A kistérség bekerült az ország 28 leghátrányosabb kistérségei közé, a zászlós hajó program kedvezményezettjei közé.

A szigetvári kistérség hátrányos helyzetének egyik fő összetevője az aprófalvas településszerkezet, amely a térség problémáit jelentősen meghatározó sajátosság. Az ilyen településszerkezet szerepet játszik abban, hogy adott térség hátrányos helyzetének egyéb összetevői is kialakulnak, fennmaradnak; legyen szó a munkahelyek hiányáról, a közlekedés okozta nehézségekről, s így akár a munkahelyekhez, akár az oktatáshoz, akár az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáiról, a településeken különböző intézmények, szolgáltatások és az infrastruktúra hiányosságairól, az önkormányzatok lakosságszám arányosan kialakított támogatásának elégtelenségéről.

A szigetvári statisztikai kistérség a Dél-dunántúli régióban, Baranya megyében helyezkedik el. Területe 669 km2 és Baranya megyének 15,1 %-át foglalja magába. Határos a barcsi, a kaposvári, a szentlőrinci, a sásdi és a sellyei kistérséggel. Közvetlenül nem országhatár menti kistérség, de a legdélebben fekvő településtől légvonalban a horvát határ 7 km-re található.A térségben az egyetlen városon, Szigetváron kívül 45 községet találunk, melyek közül mindössze kettő lélekszáma haladja meg – Mozsgó, Hobol – az 1000 főt, a települések 80%-a 500 fő alatti törpefalu. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A térségben mintegy 27 ezer ember él, közel 11 ezren Szigetváron, a fennmaradó népesség pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén.

A hivatalos adatok szerint a szigetvári a megye kilenc kistérsége közül a legrosszabb helyzetű térségei közé tartozik, hátrányos helyzete nemcsak a megyén, de a tágabb régión belül is kitűnik. A Központi Statisztikai Hivatal fejlettségi szint alapján kialakított térségtípusai közül a szigetvári kistérség a legrosszabb, lemaradó kategóriába tartozik. Baranyában a szigetvári kistérségen túl ebbe a térségtípusba tartozik még a sásdi és a sellyei kistérség. A KSH e térségkategóriáinak kialakításában felhasznált mutatók a népességmozgás, a foglalkoztatottság, a munkahelyek, a lakossági jövedelem, a fogyasztás, az infrastrukturális fejlettség, a gazdasági szerkezet állapotára vonatkoznak. A kistérség bekerült az ország 28 leghátrányosabb kistérségei közé, a zászlós hajó program kedvezményezettjei közé.

A szigetvári kistérség hátrányos helyzetének egyik fő összetevője az aprófalvas településszerkezet, amely a térség problémáit jelentősen meghatározó sajátosság. Az ilyen településszerkezet szerepet játszik abban, hogy adott térség hátrányos helyzetének egyéb összetevői is kialakulnak, fennmaradnak; legyen szó a munkahelyek hiányáról, a közlekedés okozta nehézségekről, s így akár a munkahelyekhez, akár az oktatáshoz, akár az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáiról, a településeken különböző intézmények, szolgáltatások és az infrastruktúra hiányosságairól, az önkormányzatok lakosságszám arányosan kialakított támogatásának elégtelenségéről.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

A térségi vállalkozások a talpon maradásukért küzdenek. A hagyományokkal rendelkező nagy cégek megszűntek. A bőrhöz kapcsolódó ipar nehézségekkel küzd, mivel nagymértékben csökkent a kereslet a saját előállítású termékek iránt, így a vállalkozások bérmunkában dolgoznak, mely hosszú távon nem jelent biztonságot. Mindemellett a mezőgazdaság is nehézségekkel küszködik. A konzervgyár korábban a helyi termelőkre épített, ma azonban import nyersanyagot dolgoz fel.

A térségi vállalkozások a talpon maradásukért küzdenek. A hagyományokkal rendelkező nagy cégek megszűntek. A bőrhöz kapcsolódó ipar nehézségekkel küzd, mivel nagymértékben csökkent a kereslet a saját előállítású termékek iránt, így a vállalkozások bérmunkában dolgoznak, mely hosszú távon nem jelent biztonságot. Mindemellett a mezőgazdaság is nehézségekkel küszködik. A konzervgyár korábban a helyi termelőkre épített, ma azonban import nyersanyagot dolgoz fel.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

15%

7%

23%

7%

6%

16%

6%

0%

15%

6%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,265

2,410

580

1,007

208

768

129

319

146

2,161

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

14%

27%

11%

2%

9%

4%

2%

24%

6%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 18.5%, ami 0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 18.5%

▪ Változás 2003-hoz képest 0.3 százalékpont

20

A gazdasági aktivitást vizsgálva megállapítható, hogy a Dél-Dunántúli Régió országos viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el 51,6%-os gazdasági aktivitással, ami az országos átlagnál (54,5%) alacsonyabb. A megyei szintű aktivitási arány összehasonlításakor megállapítható, hogy Baranya megye országos viszonylatban is az egyik legalacsonyabb aktivitási rátával rendelkezik, melyhez alacsony foglalkoztatási szint és magas munkanélküliségi arány párosul. A SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG által lefedett területen elmondható, hogy még a nem túl erős megyei átlagnál is lényeges kedvezőtlenebb mutatókat tapasztalhatunk. Ez a tény fokozottan igaz a Szigetvári kistérség aprófalvas területein, ahol az itt található számos zsáktelepülésen egészen kirívó munkanélküliségi arányokkal találkozhatunk. A statisztikai adatok világosan mutatják a kistérség települései és Szigetvár városa közötti szembetűnő különbséget (Szigetvár: 10,09%, kistérségi átlag: 25,94%; 2006). Ezt az elszomorító helyzetet a rendszerváltás után drámai módon összeomló feldolgozóipar okozta, mely traumát a térség a mai napig nem heverte ki. Az államszocializmus időszakában két jelentős gazdasági szervezet is működött Szigetváron, munkahelyet teremtve nemcsak a helybelieknek, hanem a környező településeken élők számára is. A 90-es évek elején a gazdasági átalakulás következtében a konzervgyártás és cipőgyártás volumene jelentősen visszaesett, amellyel a foglalkoztatás is mérséklődött. Azóta egyetlen vállalkozás sem tudta a környéken átvenni a konzervgyár és a cipőgyár szerepét.A Szentlőrinci kistérség általános foglalkoztatási helyzetéről is elmondható, hogy az alacsony foglakoztatási szinthez igen magas munkanélküliség párosul. A kistérség foglalkoztatottsági helyzetét érzékenyen érintették az 1990-es évek első felének bányabezárásai, mind az urán, mind pedig a szénbányászat, illetve háttérágazataik megszűnése. Emellett a mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, illetve átalakulása is növelte a munkanélküliek számát.

A Közösség teljes területén a foglalkoztatottsági lehetőségeket tovább rontotta, hogy jelentős beruházás, illetve külföldi tőkebeáramlás nem valósult meg a térségben.

A gazdasági aktivitást vizsgálva megállapítható, hogy a Dél-Dunántúli Régió országos viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el 51,6%-os gazdasági aktivitással, ami az országos átlagnál (54,5%) alacsonyabb. A megyei szintű aktivitási arány összehasonlításakor megállapítható, hogy Baranya megye országos viszonylatban is az egyik legalacsonyabb aktivitási rátával rendelkezik, melyhez alacsony foglalkoztatási szint és magas munkanélküliségi arány párosul. A SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG által lefedett területen elmondható, hogy még a nem túl erős megyei átlagnál is lényeges kedvezőtlenebb mutatókat tapasztalhatunk. Ez a tény fokozottan igaz a Szigetvári kistérség aprófalvas területein, ahol az itt található számos zsáktelepülésen egészen kirívó munkanélküliségi arányokkal találkozhatunk. A statisztikai adatok világosan mutatják a kistérség települései és Szigetvár városa közötti szembetűnő különbséget (Szigetvár: 10,09%, kistérségi átlag: 25,94%; 2006). Ezt az elszomorító helyzetet a rendszerváltás után drámai módon összeomló feldolgozóipar okozta, mely traumát a térség a mai napig nem heverte ki. Az államszocializmus időszakában két jelentős gazdasági szervezet is működött Szigetváron, munkahelyet teremtve nemcsak a helybelieknek, hanem a környező településeken élők számára is. A 90-es évek elején a gazdasági átalakulás következtében a konzervgyártás és cipőgyártás volumene jelentősen visszaesett, amellyel a foglalkoztatás is mérséklődött. Azóta egyetlen vállalkozás sem tudta a környéken átvenni a konzervgyár és a cipőgyár szerepét.A Szentlőrinci kistérség általános foglalkoztatási helyzetéről is elmondható, hogy az alacsony foglakoztatási szinthez igen magas munkanélküliség párosul. A kistérség foglalkoztatottsági helyzetét érzékenyen érintették az 1990-es évek első felének bányabezárásai, mind az urán, mind pedig a szénbányászat, illetve háttérágazataik megszűnése. Emellett a mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, illetve átalakulása is növelte a munkanélküliek számát.

A Közösség teljes területén a foglalkoztatottsági lehetőségeket tovább rontotta, hogy jelentős beruházás, illetve külföldi tőkebeáramlás nem valósult meg a térségben.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

Pécs közelsége Szentlőrinc városa esetében jelentősen javítja a munkaerő-piaci esélyeket, azonban a többi településen a földrajzi közelséget felülírja a tömegközlekedés fejletlensége, ellehetetlenítve az ingázást.A SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG két statisztikai kistérség teljes lefedésével jött létre. A két kistérségben a regisztrált munkanélküliek jellemzői hasonlóságot mutatnak, azonban a munkanélküliség aránya a Szigetvári kistérségben lényegesen magasabb, bár a Szentlőrinci kistérsgben is meghaladja a megyei átlagot. A regisztrált álláskeresők körében a férfiak túlreprezentáltak, a diplomás munkanélküliek száma alacsony, legnagyobb részül legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Igen magas az álláskeresők körében azok száma, akik már legalább egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban.

Pécs közelsége Szentlőrinc városa esetében jelentősen javítja a munkaerő-piaci esélyeket, azonban a többi településen a földrajzi közelséget felülírja a tömegközlekedés fejletlensége, ellehetetlenítve az ingázást.A SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG két statisztikai kistérség teljes lefedésével jött létre. A két kistérségben a regisztrált munkanélküliek jellemzői hasonlóságot mutatnak, azonban a munkanélküliség aránya a Szigetvári kistérségben lényegesen magasabb, bár a Szentlőrinci kistérsgben is meghaladja a megyei átlagot. A regisztrált álláskeresők körében a férfiak túlreprezentáltak, a diplomás munkanélküliek száma alacsony, legnagyobb részül legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Igen magas az álláskeresők körében azok száma, akik már legalább egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Botykapeterd székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

5 db

3 db

427 fő

5%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 5%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás




Fogl. száma (fő)

▪ 70

▪ 60

▪ 55

▪ 54

▪ 53

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Szabadszentkirály

▪ Nemeske

▪ Bicsérd


▪ Szentlőrinc

Főtevékenység

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 2010 Fűrészárugyártás

▪ 0121 Szarvasmarha-tenyésztés

▪ 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása


Név

▪ Szabadszentkirályi Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.

▪ ITAFA Felvásárló, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.

▪ Bicsérdi Arany-Mező Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.

▪ Szentkirály Kereskedelmi,Szolgáltató és Gyártó Kft.

▪ AGRO-LŐRINC Termelő-Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység



▪ Építőipar



▪ 35

▪ 26

▪ 26

▪ 25

▪ 23

▪ Szigetvár

▪ Botykapeterd

▪ Botykapeterd

▪ Botykapeterd

▪ Szentlőrinc

▪ 2010 Fűrészárugyártás


▪ 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése

▪ 2040 Tároló fatermék gyártása

▪ 1821 Munkaruházat gyártása

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Trust Hungary Fafeldolgozó és Kereskedő Zrt.

Név

▪ VAKON Építőipari és Szolgáltató Kft.

▪ "FLINK" Hordógyártó Kft.

▪ LŐRINCTEX Munka- és Védőruhaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

▪ SZABOLCSKI Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

6

7

8

9

10

25

A térség rendszerváltást követő gazdasági hanyatlása miatt, a foglalkoztatottság jelentősen csökkent, ami e körzetet Baranya egyik legnagyobb munkanélküliségi rátájú térségévé tette. A helyi ipar keleti piacainak drasztikus beszűkülése a körzet munkanélküliségének ugrásszerű emelkedéséhez vezetett, ami a 90-es években tetőződött, a munkanélküliségi ráta megközelítette a kritikus 30%-os értéket. Napjainkban átmeneti mérséklődés figyelhető meg, amely egyrészt a munkanélküli ellátás idejének kimerítését követő kapcsolat megszakításából, valamint a munkaügyi központ nyilvántartási rendszerének korszerűsítéséből ered. Az aktív keresők, mintegy fele dolgozik a szolgáltatások területén, egyharmad arány az iparban, egytizedük pedig a mezőgazdaságban. Összevont nemzetgazdasági ágak szerint a legjelentősebb fogyás országosan, a régió, így a térség vonatkozásában is a mezőgazdaságban mutatkozott. Az iparban megfigyelhető jelentős foglalkoztatás csökkenést, egyrészt a nagyipari struktúra teljes megszűnésének, másrészt pedig a az alacsonyan kvalifikált munkaerőt alkalmazó, tőkeszegény kisvállalkozások elsorvadása indukálta. Létszámnövekedés egyedül a szolgáltatási szektorban következett be, bár mértéke a szektor egészét tekintve nem volt túl jelentős. A szolgáltató ágazat arányának növekedését elsősorban a mezőgazdasági és ipari ágazatból felszabaduló foglalkoztatotti létszám átcsoportosulása táplálta. A térség vállalkozási aktivitása lényegesen elmarad mind a megyei, mind pedig az országos átlagtól (adatok kellenek: országos, régiós, megyei, PBKIK segít és adott is már adatokat).A vállalkozások döntő része mikro és kisvállalkozás, egyéni vállalkozó és őstermelő. A vállalkozásokból a foglalkoztatottak száma alapján mind a régióban, de különösen a térségben kevés a közép- és nagyméretű. A multinacionális cégek (Lidl, Penny Market, Plus) megjelenésével a helyi kereskedelmben érintett kisvállalkozói kör piaci pozíciói romlottak, a multik további betelepülése várható (Spar, Tesco, Aldi).A községi kisvállalkozások elsősorban mezőgazdasági, részben pedig kereskedelmi - személyi szolgáltató jellegűek, de találunk néhány országos piaci kapcsolatokkal is rendelkező, vagy exportorientált kisebb ipari, gazdasági vállalkozást is.

A térség rendszerváltást követő gazdasági hanyatlása miatt, a foglalkoztatottság jelentősen csökkent, ami e körzetet Baranya egyik legnagyobb munkanélküliségi rátájú térségévé tette. A helyi ipar keleti piacainak drasztikus beszűkülése a körzet munkanélküliségének ugrásszerű emelkedéséhez vezetett, ami a 90-es években tetőződött, a munkanélküliségi ráta megközelítette a kritikus 30%-os értéket. Napjainkban átmeneti mérséklődés figyelhető meg, amely egyrészt a munkanélküli ellátás idejének kimerítését követő kapcsolat megszakításából, valamint a munkaügyi központ nyilvántartási rendszerének korszerűsítéséből ered. Az aktív keresők, mintegy fele dolgozik a szolgáltatások területén, egyharmad arány az iparban, egytizedük pedig a mezőgazdaságban. Összevont nemzetgazdasági ágak szerint a legjelentősebb fogyás országosan, a régió, így a térség vonatkozásában is a mezőgazdaságban mutatkozott. Az iparban megfigyelhető jelentős foglalkoztatás csökkenést, egyrészt a nagyipari struktúra teljes megszűnésének, másrészt pedig a az alacsonyan kvalifikált munkaerőt alkalmazó, tőkeszegény kisvállalkozások elsorvadása indukálta. Létszámnövekedés egyedül a szolgáltatási szektorban következett be, bár mértéke a szektor egészét tekintve nem volt túl jelentős. A szolgáltató ágazat arányának növekedését elsősorban a mezőgazdasági és ipari ágazatból felszabaduló foglalkoztatotti létszám átcsoportosulása táplálta. A térség vállalkozási aktivitása lényegesen elmarad mind a megyei, mind pedig az országos átlagtól (adatok kellenek: országos, régiós, megyei, PBKIK segít és adott is már adatokat).A vállalkozások döntő része mikro és kisvállalkozás, egyéni vállalkozó és őstermelő. A vállalkozásokból a foglalkoztatottak száma alapján mind a régióban, de különösen a térségben kevés a közép- és nagyméretű. A multinacionális cégek (Lidl, Penny Market, Plus) megjelenésével a helyi kereskedelmben érintett kisvállalkozói kör piaci pozíciói romlottak, a multik további betelepülése várható (Spar, Tesco, Aldi).A községi kisvállalkozások elsősorban mezőgazdasági, részben pedig kereskedelmi - személyi szolgáltató jellegűek, de találunk néhány országos piaci kapcsolatokkal is rendelkező, vagy exportorientált kisebb ipari, gazdasági vállalkozást is.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

A településeken létrejött vállalkozások inkább a helyi – területi piacon érdekeltek, ezért fontos a területi gazdaság megerősítése, kimozdulása a holtpontból. A térségben jelentős a kkv-k számára alkalmassá tehető ingatlanok aránya.A helyi termékek népszerűsítésére, piacra jutásának segítésére, fontos lenne egy szervezet megalakítása, amely összefogná a vállalkozásokat, őstermelőket, vagyis a helyi terméket előállítókat, és egy egységes marketing stratégia mentén, egy egységes szakmai háttérrel, akár egy egységes technológiával, egy homogén végterméket állítana elő.A térség településeinek jelentős része rendelkezik falusi turizmus körébe tartozó szolgáltatással, de ezek komfortfokozata, szolgáltatások köre, színvonala fejlesztésre szorul.

A településeken létrejött vállalkozások inkább a helyi – területi piacon érdekeltek, ezért fontos a területi gazdaság megerősítése, kimozdulása a holtpontból. A térségben jelentős a kkv-k számára alkalmassá tehető ingatlanok aránya.A helyi termékek népszerűsítésére, piacra jutásának segítésére, fontos lenne egy szervezet megalakítása, amely összefogná a vállalkozásokat, őstermelőket, vagyis a helyi terméket előállítókat, és egy egységes marketing stratégia mentén, egy egységes szakmai háttérrel, akár egy egységes technológiával, egy homogén végterméket állítana elő.A térség településeinek jelentős része rendelkezik falusi turizmus körébe tartozó szolgáltatással, de ezek komfortfokozata, szolgáltatások köre, színvonala fejlesztésre szorul.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12

Vallással kapcsolatos tevékenység 3

Sporttal kapcsolatos tevékenység 25

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

28

Oktatással kapcsolatos tevékenység 15

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

1

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

6

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

1

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

3

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

22

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

0

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

2

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

9

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

6

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A térség non-profit szervezetei tevékenységük alapján túlnyomó részt településfejlesztéssel lakásüggyel, sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkoznak. Jelentős arányban jelennek meg a kulturális és oktatással foglalkozó szervezetek is a közösség területén. Nem elhanyagolható, de a fent említett szervezetek számához képest már nagyságrenddel kevesebb szervezet foglalkozik szociális ellátással, közbiztonság védelmével és szakmai gazdasági érdekképviselettel. Kutatással, környezetvédelemmel, jogvédelemmel, csekély számban foglalkoznak a térségben. A roma szervezetek száma növekszik: Hetvehelyi Beás Cigány Egyesület, Dél Zselici Cigányok Szövetsége). Természetesen egy szervezet több tevékenységet is folytat ezek a besorolások a fő tevékenység megjelölése alapján készültek. Bizonyos szervezetek, mint a köztestületek pl.: kamara, vagy más önkormányzati tulajdonú, vagy alapítású szervezetek kivételével, mint foglalkoztató nem jelentősek a térség civil szervezetei Az önkormányzatok és a civil szervezetek közti együttműködés jelentős, bár ennek konkrét önkormányzati feladatátvállalás formájában való megjelenése, még nem meghatározó. A legtöbb civil szervezet székhely településén fejti ki tevékenységét. A saját közösségében meghatározó a szerepe, és jelentős plusz erőforrást próbálnak feltárni, bár általánosan jellemzi őket a forráshiány. Jelen vannak olyan szervezetek is a térségben, amelyek foglalkoztatási programok bonyolítását is végezték már, illetve az NFT I. keretében erre a célra már sikeres pályázók voltak. Több olyan szervezet is működik a térségben, amely adott területen túlnyúlik településeinek határain, szakmai tevékenységűk több települést, adott esetben kistérséget is érint. Szakmai kapcsolataik nagyon fontosak, hisz a térségen túlnyúló kapcsolatrendszer erősíti a desztináció sikerességét. A civil szervezetek jelentős tapasztalattal rendelkeznek túrizmus, területfejlesztés, kultúra és közösségfejlesztés terén. Képesek LEADER programban bonyolítandó projektek megvalósítására.

A térség non-profit szervezetei tevékenységük alapján túlnyomó részt településfejlesztéssel lakásüggyel, sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkoznak. Jelentős arányban jelennek meg a kulturális és oktatással foglalkozó szervezetek is a közösség területén. Nem elhanyagolható, de a fent említett szervezetek számához képest már nagyságrenddel kevesebb szervezet foglalkozik szociális ellátással, közbiztonság védelmével és szakmai gazdasági érdekképviselettel. Kutatással, környezetvédelemmel, jogvédelemmel, csekély számban foglalkoznak a térségben. A roma szervezetek száma növekszik: Hetvehelyi Beás Cigány Egyesület, Dél Zselici Cigányok Szövetsége). Természetesen egy szervezet több tevékenységet is folytat ezek a besorolások a fő tevékenység megjelölése alapján készültek. Bizonyos szervezetek, mint a köztestületek pl.: kamara, vagy más önkormányzati tulajdonú, vagy alapítású szervezetek kivételével, mint foglalkoztató nem jelentősek a térség civil szervezetei Az önkormányzatok és a civil szervezetek közti együttműködés jelentős, bár ennek konkrét önkormányzati feladatátvállalás formájában való megjelenése, még nem meghatározó. A legtöbb civil szervezet székhely településén fejti ki tevékenységét. A saját közösségében meghatározó a szerepe, és jelentős plusz erőforrást próbálnak feltárni, bár általánosan jellemzi őket a forráshiány. Jelen vannak olyan szervezetek is a térségben, amelyek foglalkoztatási programok bonyolítását is végezték már, illetve az NFT I. keretében erre a célra már sikeres pályázók voltak. Több olyan szervezet is működik a térségben, amely adott területen túlnyúlik településeinek határain, szakmai tevékenységűk több települést, adott esetben kistérséget is érint. Szakmai kapcsolataik nagyon fontosak, hisz a térségen túlnyúló kapcsolatrendszer erősíti a desztináció sikerességét. A civil szervezetek jelentős tapasztalattal rendelkeznek túrizmus, területfejlesztés, kultúra és közösségfejlesztés terén. Képesek LEADER programban bonyolítandó projektek megvalósítására.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 684 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 684 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

33,291 32,989 32,916 32,807 32,607

-302 -73 -109 -200


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

66%

17%

11%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

3%

11%

4%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

11%

34%

8%

3%

20%

9%

26%

12%

10%

17%

32

Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is első helyen áll. 96 zsáktelepülés van a megyében, amely az összes települést tekintve 30%-ot tesz ki. A Szigetvári kistérségben 37 település lélekszáma alacsonyabb 500 főnél, vagyis a kistérség településeinek 80%-a 500 fő alatti. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben mintegy 27 ezer ember él, közülük mintegy 11 ezren Szigetváron, a fennmaradó lakosság pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén.A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél valamivel kiegyenlítettebb képet mutat, hiszen arányaiban több 1000 fő körüli települést találunk, illetve a kistérségi centrum, Szentlőrinc városa is lényegesen kisebb népességszámmal rendelkezik. A szentlőrinci kistérségben összesen mintegy 16 ezer ember él.A Közösség területén -mely Szigetvár városának csak külterületi részét fedi le – hozzávetőlegesen 32 ezren laknak.

A Szigetvári kistérség szinte mindegyik településéről elmondható, hogy csökken az élveszületések száma, illetve a lakosságszám szinte minden településen csökken, vagy stagnál. Ez nem mondható el a Szentlőrinci kistérség legtöbb településéről, hiszen itt sok helyütt a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet összegzése népességszám növekedést mutat. Ehhez hozzájárul az, hogy a Szentlőrinci kistérség bizonyos területei komoly migrációs vonzerővel rendelkeznek, amelyben természetesen szerepet játszik a Pécshez közeli fekvés, azonban a periférikus elhelyezkedésű zsáktelepüléseknél itt is népességcsökkenés figyelhető meg.A korösszetétel tekintetében feltétlenül meg kell említeni, hogy a Szentlőrinci kistérség Baranya megye átlagához képest fiatalabb népesség összetétellel rendelkezik. A 14 éven aluli korosztály aránya a kistérség lakónépességen belül 19 %-os, aránya jobb a 15,6 %-os megyei átlagnál, de a régiós, illetve országos értékeknél is (16-17 %). Komplex demográfiai mutatók alapján nyert általános helyzetkép alapján a Szentlőrinci kistérség regionális rangsorban is az élvonalban van.

Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is első helyen áll. 96 zsáktelepülés van a megyében, amely az összes települést tekintve 30%-ot tesz ki. A Szigetvári kistérségben 37 település lélekszáma alacsonyabb 500 főnél, vagyis a kistérség településeinek 80%-a 500 fő alatti. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben mintegy 27 ezer ember él, közülük mintegy 11 ezren Szigetváron, a fennmaradó lakosság pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén.A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél valamivel kiegyenlítettebb képet mutat, hiszen arányaiban több 1000 fő körüli települést találunk, illetve a kistérségi centrum, Szentlőrinc városa is lényegesen kisebb népességszámmal rendelkezik. A szentlőrinci kistérségben összesen mintegy 16 ezer ember él.A Közösség területén -mely Szigetvár városának csak külterületi részét fedi le – hozzávetőlegesen 32 ezren laknak.

A Szigetvári kistérség szinte mindegyik településéről elmondható, hogy csökken az élveszületések száma, illetve a lakosságszám szinte minden településen csökken, vagy stagnál. Ez nem mondható el a Szentlőrinci kistérség legtöbb településéről, hiszen itt sok helyütt a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet összegzése népességszám növekedést mutat. Ehhez hozzájárul az, hogy a Szentlőrinci kistérség bizonyos területei komoly migrációs vonzerővel rendelkeznek, amelyben természetesen szerepet játszik a Pécshez közeli fekvés, azonban a periférikus elhelyezkedésű zsáktelepüléseknél itt is népességcsökkenés figyelhető meg.A korösszetétel tekintetében feltétlenül meg kell említeni, hogy a Szentlőrinci kistérség Baranya megye átlagához képest fiatalabb népesség összetétellel rendelkezik. A 14 éven aluli korosztály aránya a kistérség lakónépességen belül 19 %-os, aránya jobb a 15,6 %-os megyei átlagnál, de a régiós, illetve országos értékeknél is (16-17 %). Komplex demográfiai mutatók alapján nyert általános helyzetkép alapján a Szentlőrinci kistérség regionális rangsorban is az élvonalban van.


A térség demográfiai helyzete 1/2

33

A Szigetvári kistérségben a mai demográfiai jellemzők legfontosabb eleme a kistérségi székhely meghatározó szerepe. A kistérségben a legnagyobb munkáltatók itt vannak, ebből következően jelentős a migráció a kistelepülésekről Szigetvár irányába. Ugyanakkor ezen folyamattal párhuzamosan jelentős elvándorlás is megfigyelhető a város esetében. A népességmegtartó erő szempontjából különösen a középiskolai korosztály és az értelmiség megtartása jelent komoly kihívást.Az akcióterületen élők több nemzetiségbe tartoznak, svábok, horvátok, romák. A közösség területének bizonyos részein rendkívül magas a roma lakosság részaránya.Összességében elmondható, hogy a SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG területén a demográfiai jellemzők tekintetében meglehetősen változatos a kép, kissé leegyszerűsítve azonban kijelenthetjük, hogy a Közösséget alkotó két kistérség egyikében erőteljes negatív tendenciák figyelhetőek meg, míg a másik esetében demográfiai szempontból pozitív trendek látszanak.

A Szigetvári kistérségben a mai demográfiai jellemzők legfontosabb eleme a kistérségi székhely meghatározó szerepe. A kistérségben a legnagyobb munkáltatók itt vannak, ebből következően jelentős a migráció a kistelepülésekről Szigetvár irányába. Ugyanakkor ezen folyamattal párhuzamosan jelentős elvándorlás is megfigyelhető a város esetében. A népességmegtartó erő szempontjából különösen a középiskolai korosztály és az értelmiség megtartása jelent komoly kihívást.Az akcióterületen élők több nemzetiségbe tartoznak, svábok, horvátok, romák. A közösség területének bizonyos részein rendkívül magas a roma lakosság részaránya.Összességében elmondható, hogy a SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG területén a demográfiai jellemzők tekintetében meglehetősen változatos a kép, kissé leegyszerűsítve azonban kijelenthetjük, hogy a Közösséget alkotó két kistérség egyikében erőteljes negatív tendenciák figyelhetőek meg, míg a másik esetében demográfiai szempontból pozitív trendek látszanak.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

27

15

1

64

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

41%

23%

2%

97%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely

▪Filmszínház


36

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Mentőállomás


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37

A meglévő infrastruktúra elemzése egy nagyon jellemző vonást mutat, a városi dominanciát. Legyen az közlekedési, humán, egészségügyi vagy akár telekommunikációhoz kapcsolódó infrastruktúra, a két kistérségi központ túlsúlya nyomasztó.A közlekedés adottságai közül kiemelendő, hogy a közösség területén két főút (6-os, 67-es sz.) halad át. A közutak rossz állapotúak. Ez igaz mind az alsórendű, mind a főutakra. A belterületi utak állapota sem kielégítő. A fő problémát az okozza, hogy a közösség mintegy egyharmada zsáktelepülés, amit csak közúton lehet megközelíteni. A közösségben hiányoznak a kerékpárutak, valamint a többfunkciós mezőgazdasági szervízutak. A vasút alárendelt jelentőségű, bár a Budapest-Pécs, a Pécs-Barcs vonal mind az utas, mind a teherforgalmat tekintve is meghatározó a Dél-Dunántúlon. Hátránya a közösségnek, hogy ezek a vonalak (kiegészülve a Sellye-Szentlőrinc szárnnyal) csak kevés települést érintenek. Vízi vagy légi közlekedési infrastruktúra nincs a térségben. A tömegközlekedés színvonala nem megfelelő.A közművesítés vegyes képet mutat. A vezetékes ivóvíz és az elektromos energia ellátás szinte teljes A közösség két városában, és mindössze néhány kis településen megoldott a csatornázott szennyvízelvezetés. A szennyvíz elvezetésének megoldása továbbra is várat magára több településen is, bár jelentős előrelépések történtek ebben, tervszintű előkészítettség általános. A vezetékes gázbekötések nagyobb arányban jellemzőek a szentlőrinci kistérségben.A telekommunikáció területén a vezetékes telefonszolgáltatás a nagy többség számára elérhető, a rákötések azonban a mobilkommunikáció térhódításával csökken. A mobiltelefonok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások egyes területeken a domborzati viszonyok miatt problémásak. A szélessávú internet-elérhetőség rohamosan nő a közösség településein belül, de egyes helységekben még nem adottak a megfelelő feltételek a kiépítéséhez. A kábeltévé-szolgáltatás is már megvalósult a települések többségében.Az említett túlsúly leginkább a pénzügyi-kereskedelmi-adminisztratív, illetve az egészségügyi-szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrában érhető nyomon. A közösség települései közül csak a nagyobb népességgel rendelkezők büszkélkednek bankfiókokkal vagy takarékszövetkezettel.

A meglévő infrastruktúra elemzése egy nagyon jellemző vonást mutat, a városi dominanciát. Legyen az közlekedési, humán, egészségügyi vagy akár telekommunikációhoz kapcsolódó infrastruktúra, a két kistérségi központ túlsúlya nyomasztó.A közlekedés adottságai közül kiemelendő, hogy a közösség területén két főút (6-os, 67-es sz.) halad át. A közutak rossz állapotúak. Ez igaz mind az alsórendű, mind a főutakra. A belterületi utak állapota sem kielégítő. A fő problémát az okozza, hogy a közösség mintegy egyharmada zsáktelepülés, amit csak közúton lehet megközelíteni. A közösségben hiányoznak a kerékpárutak, valamint a többfunkciós mezőgazdasági szervízutak. A vasút alárendelt jelentőségű, bár a Budapest-Pécs, a Pécs-Barcs vonal mind az utas, mind a teherforgalmat tekintve is meghatározó a Dél-Dunántúlon. Hátránya a közösségnek, hogy ezek a vonalak (kiegészülve a Sellye-Szentlőrinc szárnnyal) csak kevés települést érintenek. Vízi vagy légi közlekedési infrastruktúra nincs a térségben. A tömegközlekedés színvonala nem megfelelő.A közművesítés vegyes képet mutat. A vezetékes ivóvíz és az elektromos energia ellátás szinte teljes A közösség két városában, és mindössze néhány kis településen megoldott a csatornázott szennyvízelvezetés. A szennyvíz elvezetésének megoldása továbbra is várat magára több településen is, bár jelentős előrelépések történtek ebben, tervszintű előkészítettség általános. A vezetékes gázbekötések nagyobb arányban jellemzőek a szentlőrinci kistérségben.A telekommunikáció területén a vezetékes telefonszolgáltatás a nagy többség számára elérhető, a rákötések azonban a mobilkommunikáció térhódításával csökken. A mobiltelefonok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások egyes területeken a domborzati viszonyok miatt problémásak. A szélessávú internet-elérhetőség rohamosan nő a közösség településein belül, de egyes helységekben még nem adottak a megfelelő feltételek a kiépítéséhez. A kábeltévé-szolgáltatás is már megvalósult a települések többségében.Az említett túlsúly leginkább a pénzügyi-kereskedelmi-adminisztratív, illetve az egészségügyi-szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrában érhető nyomon. A közösség települései közül csak a nagyobb népességgel rendelkezők büszkélkednek bankfiókokkal vagy takarékszövetkezettel.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38

Az okmányirodák csak a közösség városaiban érhetők el, míg földhivatal csak Szigetvár városában található. Postát a jegyzőséggel rendelkező településeken találhatunk, ugyanakkor a jövőben számolnunk kell ezek visszafejlesztésével. A területen egy kórház és kettő járóbeteg-ellátást biztosító egészségügyi központ van (mindkettő városban elérhető) a háziorvosi rendelők mellett. A szociális infrastruktúra jellemzően a városokba települt, bár üdítő jelenség a falugondnoki szolgálatok, és egyéb szociális szolgáltatások jelenléte.Középfokú oktatási intézmény a városokban van A felnőttképzési intézmények csak Pécsett állnak rendelkezésre. A helyi képzés színvonalának emelése az oktatás minden szintjén elengedhetetlen.

Az okmányirodák csak a közösség városaiban érhetők el, míg földhivatal csak Szigetvár városában található. Postát a jegyzőséggel rendelkező településeken találhatunk, ugyanakkor a jövőben számolnunk kell ezek visszafejlesztésével. A területen egy kórház és kettő járóbeteg-ellátást biztosító egészségügyi központ van (mindkettő városban elérhető) a háziorvosi rendelők mellett. A szociális infrastruktúra jellemzően a városokba települt, bár üdítő jelenség a falugondnoki szolgálatok, és egyéb szociális szolgáltatások jelenléte.Középfokú oktatási intézmény a városokban van A felnőttképzési intézmények csak Pécsett állnak rendelkezésre. A helyi képzés színvonalának emelése az oktatás minden szintjén elengedhetetlen.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.01

0.02 0.04

39% 35%

0.18 0.12

1.81 0.68

10% 18%

40

Legnagyobb foglalkoztató szektor


▪ Közszféra

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...

▪ Közszféra




Települések főbb jellemzői 1/10

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 491

▪ Község ▪ 85



▪ Község ▪ 1,061



A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Almamellék

Almáskeresztúr

Bánfa

Basal

Bicsérd

Boda

Boldogasszonyfa

Munkanél-küliség (%)

▪ 23.86%

▪ 20.75%

▪ 24.64%

▪ 11.17%

▪ 7.65%

▪ 15.36%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 256,890

▪ 325,643

▪ 152,045

▪ 333,267

Magas** kat. (db/fő)

▪ 3.631

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.996

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 1.226

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 2.728

41



▪ Közszféra




▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,259







Botykapeterd

Bükkösd

Bürüs

Csebény

Cserdi

Csertő

Csonkamindszent


▪ 18.99%

▪ 16.00%

▪ 30.65%

▪ 24.88%

▪ 35.47%

▪ 16.34%

▪ 20.10%


▪ 229,855

▪ 176,912

▪ 162,765

▪ 384,632


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 4.122

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.319

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

42








▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)









Dencsháza

Dinnyeberki

Endrőc

Gerde

Gyöngyfa

Gyöngyösmellék

Helesfa


▪ 22.19%

▪ 21.62%

▪ 21.61%

▪ 14.85%

▪ 19.28%

▪ 20.70%

▪ 4.00%


▪ 296,325

▪ 214,164

▪ 194,056

▪ 135,338


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

43







▪ Építőipar

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,017

▪ Község ▪ 81






Hetvehely

Hobol

Horváthertelend

Ibafa

Kacsóta

Katádfa

Kétújfalu


▪ 21.51%

▪ 10.61%

▪ 25.78%

▪ 30.93%

▪ 18.40%

▪ 31.73%

▪ 12.81%


▪ 369,082

▪ 126,478

▪ 202,932

▪ 85,763

▪ 364,844


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.778

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.870

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.037

44


▪ Közszféra


▪ Közszféra


▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,065






▪ Község ▪ 1,004


Királyegyháza

Kisdobsza

Kistamási

Magyarlukafa

Merenye

Molvány

Mozsgó


▪ 12.38%

▪ 14.07%

▪ 25.52%

▪ 15.38%

▪ 28.24%

▪ 12.50%

▪ 14.83%


▪ 323,936

▪ 211,895

▪ 268,488

▪ 304,260

▪ 246,230

▪ 337,964

▪ 381,125


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 2.285

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.010

45


▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...





Jogállás


Lakosság (fő)






▪ Község ▪ 87



Nagydobsza

Nagypeterd

Nagyváty

Nemeske

Nyugotszenterzsébet

Okorvölgy

Patapoklosi


▪ 18.60%

▪ 11.37%

▪ 11.84%

▪ 16.22%

▪ 27.45%

▪ 20.00%

▪ 17.58%


▪ 286,804

▪ 411,210

▪ 253,425

▪ 363,684

▪ 154,973

▪ 174,118


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.087

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

46




▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)









Pécsbagota

Pettend

Rózsafa

Somogyapáti

Somogyhárságy

Somogyhatvan

Somogyviszló


▪ 17.07%

▪ 16.67%

▪ 16.32%

▪ 17.02%

▪ 23.73%

▪ 19.41%

▪ 26.95%


▪ 94,655

▪ 271,563

▪ 333,122

▪ 223,324

▪ 214,055

▪ 226,284


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

47






▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)







▪ Város ▪ 7,059


Sumony

Szabadszentkirály

Szentdénes

Szentegát

Szentkatalin

Szentlászló

Szentlőrinc


▪ 20.65%

▪ 6.61%

▪ 19.19%

▪ 19.46%

▪ 19.77%

▪ 13.22%

▪ 8.30%


▪ 207,317

▪ 308,076

▪ 261,361

▪ 368,683

▪ 559,105


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.161


▪ 0.000

▪ 0.030

▪ 0.000

▪ 0.160

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.047

48




▪ Közszféra

▪ Közszféra



▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 449

▪ Község ▪ 74







Szigetvár

Szörény

Szulimán

Teklafalu

Tótszentgyörgy

Várad

Vásárosbéc


▪ 9.91%

▪ 6.58%

▪ 14.71%

▪ 19.20%

▪ 16.32%

▪ 26.69%

▪ 22.70%


▪ 524,612

▪ 192,322

▪ 261,224

▪ 258,183

▪ 230,684

▪ 170,485

▪ 184,003


▪ 0.911

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.038

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

49


▪ Kereskedelem, javítás




Jogállás


Lakosság (fő)





Velény

Zádor

Zók


▪ 18.85%

▪ 20.82%

▪ 11.40%


▪ 304,526


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

50

Települések egy mondatos jellemzése 1/33

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Almamellék ▪ „Várostól és a főútvonaltól való nagy távolság és a rossz buszközlekedés.Ebből is adódóan munkalehetőség hiánya. Internet és mindenhol használható mobilszolgáltató hiánya.”

▪ Almáskeresztúr

▪ „Zsáktelepülés jelleg, rendkívül rossz minőségű közúton érhető csak el, mobil szolgáltatás rendkívül gyenge, szélessávú internetelérés nincs, szociális lemaradottság, munkanélküliség, lakosság elöregedése.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Szép természeti környezet. Erdei kisvasú léte.”

▪ „Táj szépsége, a környezet nyugalma és csendje.”

51





▪ Bánfa ▪ „Zsáktelepülési jelleg. Nem megfelelő a közlekedés, szombati napon nincs busz. Magas munkanélküliség, munkahelyek hiánya. vállalozások hiánya. Lakosság képzettsége nem megfelelő.”

▪ Basal ▪ „Basal-Szigetvár összekötőút nem épült meg a mai napig, szennyvízhálózat nem került kiépítésre.”


▪ „humánerőforrás fejlesztése.”

▪ „Szigetvár közelsége”

52





▪ Bicsérd ▪ „Úthálózat elmaradottsága, egységes közterületi arculat meglétének a hiánya.”

▪ Boda ▪ „magas munkanélküliség, munkalehetőségek teljes hiánya, infrastruktúra fejletlensége, tömegközlekedés elégtelensége, gazdasági szervezetek hiánya, elöregedő népesség, központi támogatások csökkenése - forráshiány”


▪ „Agrárturizmus (szakmai és laikus vendégek részére), horgásztó, esztétikus, rendezett falukép, hagyományos rendezvények. 15 éves Bicsérdi Nemzetközi Művésztelep.”

▪ „helyi, regionális és országos jelentőségű természeti értékek, megyeszékhely közelsége, falusi - rekreációs turizmus alapfeltételei adottak”

53





▪ Boldogasszonyfa

▪ „Magas munkanélküliség.”

▪ Botykapeterd ▪ „Országos átlagot jelentősen meghaladó képzetlen munkanélküli réteg, munkahelyek hiánya. Megfelelő faluközpont infrastruktúrájának hiánya. Országos védettségű műemléktemplom leromlott állapota. község határában illegális szemétlerakó léte. Kültéri közösségi terek és portpálya öltöző hiánya. Település rendezési terv hiánya. Kispeterdi összekötő út rossz állapota.”


▪ „Szép természeti környezet.”

▪ „kiváló mezőgazdasági termőterületek, jó minőségű termőföldek léte. kiváló minőségű borok. Jó közlekedési lehetőségek Pécs és Szigetvár irányába. Két étterem működik a településen, vállalkozások növekvő száma.”

54





▪ Bükkösd ▪ „”

▪ Bürüs ▪ „Magas munkanélküliség.”


▪ „”

▪ „Munkahelyek teremtésének lehetősége a környéken.”

55





▪ Csebény ▪ „Munkanélküliség, internetelérhetőség, nem megfelelő közúti viszonyok, a lakosság elöregedése, távolság a várostól.”

▪ Cserdi ▪ „Munkanélküliség és alacsony iskola végzetségből fakadó bűnözési hajlam.”


▪ „A táj turisztikai értékei, építészeti örökség, egészséges környezet.”

▪ „A Helesfai mikrotérség fellendülése az épülő tóval és az Európában egyedülálló első ROMA SKANZEN kialakítása hozhat a település számára pozítiv változásokat.”

56





▪ Csertő ▪ „munkanélküliség, helyi munkalehetőségek hiánya, közlekedés, úthálózat, szolgáltatók hiánya, nincs helyben óvoda, iskola, a gyerekekben nem alakul ki a kötődés a település iránt, közösség hiánya.”

▪ Csonkamindszent

▪ „Munkanélküliség, kis- és nagy vállalkozások hiánya, közlekedési infrastruktúra fejletlensége, közművelődési infrastruktúra hiánya.”


▪ „Turizmus, közösségfejlesztés.”

▪ „Munkahelyteremtő beruházások, közlekedést fejlesztő beruházások, biogazdálkodás, turizmust elősegítő beruházások.”

57





▪ Dencsháza ▪ „Magas munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság. Piac hiányában megszűnő háztáji állattartás és növénytermesztés, mint kiegészítő jövedelemszerző tevékenység megszűnése.”

▪ Dinnyeberki ▪ „- rossz munkanélküliségi mutatók, a kistérségre jellemzőknél magasabb munkanélküliség

▪ - vállalkozások (teljes) hiánya▪ - fiatalok elvándorlása”


▪ „Mezőgazdaságban (növénytermesztés, állattenyésztés) jártas munkaerő megléte, nyugodt falusias környezet, jelentős területű erdők, mezőgazdasági szerkezetváltásban lévő leheőségek kihasználása.”

▪ „- zsáktelepülésből adódó turisztikai lehetőségek (aktív- és szabadidős turizmus)”

58





▪ Endrőc ▪ „Zsáktelepülés, szennyvízhálózat, magas munkanélküliség, vasúti közlekedés megszüntetése, hétvégi buszjáratok sűrűsége.”

▪ Gerde ▪ „ZSÁKTELEPÜLÉS, ROSSZ KÖZLEKEDÉSI LEHETŐSÉG, MUKAHELYHIÁNY,MAGAS MUNKANÉLKÜLISÉG”


▪ „Rendelkezésre álló munkaerő.”

▪ „TERMÉSZETKÖZELI TELEPÜLÉSKÉP, OLCSÓ INGATLANÁRAK, OLCSÓ TELKEK ÉPÍTKEZNI SZÁNDÉKOZÓKNAK”

59





▪ Gyöngyfa ▪ „Magas a munkanélküliség aránya”

▪ Gyöngyösmellék

▪ „Magas munkanélküliség, zsáktelepülés, szennyvízhálózat hiánya.”


▪ „Munkahelyteremtés”

▪ „Nyugodt környezet, falusi turizmus.”

60





▪ Helesfa ▪ „Nem megfelelő közlekedési infrastruktúra, helyi foglalkoztatók hiánya.”

▪ Hetvehely ▪ „Települési szennyvízelvezetés hiánya, szélassávú Internethozzáférés hiánya.”


▪ „A település közigazgatási területén kiépülő tó és vízicentrum.”

▪ „Védett természeti területek, turisztikai adottságok, Kán üdülőfalu.”

61





▪ Hobol ▪ „Szennyvízhálózat hiánya, közösségi ház hiánya, templom rossz állapota, tornaterem hiánya, saját kút hiánya, Szigetvár-Hobol közötti kerékpárút hiánya, óvodát bővíteni kellene.”

▪ Horváthertelend

▪ „Munkanélküliség, rossz minőségű utak, romló tömegközlekedés, népesség fogyása.”


▪ „Melegvíz feltárása.”

▪ „A kiváló természeti adottságok kihasználásával, hosszú távon a turizmus fejlsztése.”

62





▪ Ibafa ▪ „Munkanélküliség, rossz minőségű utak, romló tömegközlekedés, népesség fogyása.”

▪ Kacsóta ▪ „Nagy vállalkozások hiánya, szennyvíz elvezetés nem megoldott, kerékpárút hiánya, szélessávú Internet hiánya”


▪ „A kiváló természeti adottságok kihasználásával hosszú távon a turizmus fejlesztése.”

▪ „Vállalkozások, életszínvonalat javító beruházások”

63





▪ Katádfa ▪ „Munkanélküliség.”

▪ Kétújfalu ▪ „Magas munkanélküliség, szennyvízhálózat hiánya.”


▪ „Munkahelyteremtés.”

▪ „Munkahelyteremtés lehetősége.”

64





▪ Királyegyháza ▪ „Magas a munkanélküliség aránya”

▪ Kisdobsza ▪ „Munkalehetőség hiánya, hiányos infrastruktúra.”



▪ „Környezeti előnyök és helyi adottságok jobb kihasználása.”

65





▪ Kistamási ▪ „Megfeleő minőségű járda hiánya, javításra szoruló országút, rossz állapotú sírház.”

▪ Magyarlukafa ▪ „Munkanélküliség.”


▪ „Nyugodt természeti környezet.”

▪ „Idegenforgalom.”

66





▪ Merenye ▪ „Belterületi összekötő utak, földutak elavultsága, csatornázás hiánya.”

▪ Molvány ▪ „Szennyvízelvezetés hiánya.”


▪ „Közösségi élet fejlesztése.”

▪ „Szálláslehetőség kihasználása.”

67





▪ Mozsgó ▪ „Szociális lemaradottság, munkanélküliség, lakosság elöregedése.”

▪ Nagydobsza ▪ „Magas munkanélküliség, a munkanélküliek nagy része alacsony iskolai végzettségű.”


▪ „Több kisebb volumenű fejlesztéssel munkahelyek teremtése, hagyományos mezőgazdasági biotermesztés, kézműipar. A csodálatos környezetben rejlő lehetőségek kiaknázása, erdei turizmus, íjászturizmus és ennek infrastruktúrája.”

▪ „A falusi turizmus lehetősége, szükséges felújítani a műemlék épületeket, és a faluközpontot.”

68





▪ Nagypeterd ▪ „Általános Iskola bővítésének és felújításának szükségessége. Országos műemléki védettség alatt lévő Református templom felújítása. Helyi védettség alatt álló Baksay Sándor szülőházának felújítása. Szennyvízhálózat kiépítése. Nagypeterd községet észak- déli irányban átszelő közút felújítása.”

▪ Nagyváty ▪ „Szennyvízcsatorna hiánya. Mivel a község zsáktelepülés, elégtelen a közlekedés. A községtől vasútállomás 4km távolságra található.”


▪ „Nagypeterd község területi elhelyezkedése miatt a térségben betöltött központi szerepének megerősítése. A település további fejlesztése érdekében új építési telkek kialakítása. Önkormányzati tulajdonú közösségi épületek további bővítése, korszerűsítése. Borturizmusba való bekapcsolódás, borutak kialakítása.”

▪ „Nagyváty község észak- keleti részén horgásztó található. Turisztikai fejlesztése a faluban lévő kemping kihasználásával, borút kialakítása. A település északi részén szabadidő park kialakítása. A község déli részén építési telkek kialakítása.”

69





▪ Nemeske ▪ „Magas munlanélküliség, lakosság elöregedése, fiatalok a városokba költöznek.”

▪ Nyugotszenterzsébet

▪ „Általános elszegényedés, munkanélküliek magas száma, zsáktelepülés, mezőgazdasági termelést szolgáló külterületi utak hiánya, a meglévőek rossz állapota.”


▪ „vállalkozások fejlődése, képzések beindítása.”

▪ „A község elhelyezkedéséből adódóan, dombok között erdős és zártkerti területek között helyezkedik el, falusi turizmusra, borút kialakítására alkalmas.”

70





▪ Okorvölgy ▪ „Munkanélküliség, szennyvíz megoldása, közlekedés nem megoldott, a lakosság elöregedése”

▪ Patapoklosi ▪ „hiányos infrastruktúra, magas munkanélküliség, hátrányos helyzetű családok nagy száma, zsáktelepülés.”


▪ „Infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtése”

▪ „Csendes környezet miatt sok külföldi (német, holland) vásárolt házat, kettő műemlék jellegű épülettel rendelkezik a falu.”

71





▪ Pécsbagota ▪ „ZSÁKFALU, A TÖMEGKÖZLEKEDÉS TELJESEN ELLEHETETLÍNITI A MUNKÁBAJÁRÁST,DE A TELEPÜLÉSEN NINCS SEMMILYEN MUNKALEHETŐSÉG, EMIATT MAGAS A MUNKANÉLKÜLISÉG ARÁNYA, FIATALOK SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉGE NEM MEGOLDOTT, SZAKORVOSI ELLÁTÁS ELLÉRÉSE A KÖZLEKEDÉS MIATT NAGYON NEHÉZKES.”

▪ Pettend ▪ „Szennyvízcsatorna hiánya, gyöngyösmelléki összekötő út hiánya, szélessávú internet hiánya.”


▪ „NAGYON SZÉP, TISZTA TELEPÜLÉS. OLCSÓ INGATLAN ÉS TELEKÁRAK, ÁLMOSVÖLGY KÖZELSÉGE MIATT A TURIZMUS FELLENDÍTÉSÉBEN LEHETŐSÉGEK VANNAK, MELYEK KIAKNÁZÁSA A FALU FEJLŐDÉSÉNEK MOZGATÓRUGÓJA LEHET.”

▪ „Nyugodt környezet.”

72





▪ Rózsafa ▪ „Rossz tömegközlekedési lehetőségek, magas munkanélküliség.”

▪ Somogyapáti ▪ „Magas munkanélküliség, szakképzetlenek és vállalkozások hiánya, önkormányzatnál hiányzik a pályázati önerő.”


▪ „Közösségi élet fellendítése különböző fejlesztésekkel : ifjúsági klub, rózsapark kialakítása.”

▪ „Jó szolgáltatások, erős civil szervezet.”

73





▪ Somogyhárságy

▪ „Munkanélküliség, rossz infrastruktúra.”

▪ Somogyhatvan

▪ „Munkahelyek hiánya, lakások állapota, falu népességének drasztikus fogyása.”


▪ „A táj érintetlensége, friss levegő, turizmus, vendéglátás.”

▪ „Horgászturizmus fejlesztése.”

74





▪ Somogyviszló ▪ „Magas a munkanélküliség a faluban, kicsi az esélye a kitörésnek, hiszen még Szigetváron sincs nagyon munkalehetőség. Alacsony képzettség.”

▪ Sumony ▪ „Magas a munkanélküliség aránya”


▪ „A falu rendbetétele megtörtént, ezáltal lehetőség van egy pihenő, alvó falu kialakítására, amennyiben akad vállalkozó. A faluban már évek óta sok holland és német állampolgár vásárol házat.”


75






▪ „Szakorvosi ellátás a közlekedési nehézségek miatt nem megoldott, ifjúsági szórakozási lehetőségek hiánya, kulturális rendezvények hiánya”

▪ Szentdénes ▪ „Magas munkanélküliség.”


▪ „Pécs 22 km-es távolsága miatt Pécs agglomerációhoz való kapcsolata-csatlakozása-annak kiaknázása, olcsó ingatlan és telekárak miatt a kitelepülőknek jó lehetőség, szép és gondozott településkép, emiatt vonzó a falura vágyóknak, 6-os sz. fő út közelsége”

▪ „Nyugodt környezet, Pécs közelsége.”

76





▪ Szentegát ▪ „Infrastrukturális elmaradottság, magas munkanélküliség.”

▪ Szentkatalin ▪ „Munkalehetőség nincs, aluliskolázottság, közlekedés hiánya az esetleges munkahelyek felé (város)”


▪ „Mezőgazdaságban jártas munkaerő léte, nyugodt környezet, jelentős területű erdők.”

▪ „Munkahely teremtés, infrastruktúra javítása”

77





▪ Szentlászló ▪ „Munkanélküliség. Szennyvízhálózat hiánya. Iskolaépület- felújítás. Faluház építése,játszóterek felújítása. Intézmények fűtéskorszerűsítése.”

▪ Szentlőrinc ▪ „A település legnagyobb problémája a folyamatosan romló demográfiai korösszetétel, egyre nő az időskorúak aránya a városban. Problémaként jelentkezik, hogy az országos és a régiós szinthez képest is magas a munkanélküliek aránya, időszakos foglalkoztatásra van csak lehetőség (pl. közmunka program). A város vállalkozói szférája a jelenlegi gazdasági helyzetet is figyelembe véve egyr”


▪ „Jó minőségű szolgáltatás nyújtása a lakosságnak: boltok, presszó, kocsma, bank, háziorvos, fogorvos, iskola, óvoda, védőnő, sportpályák.”

▪ „Az önkormányzat minden lehetőséget kihasznál a város fejlesztésére, részt vesz mind a hazai, mind az uniós pályázati kiírásokon. Szentlőrinc legnagyobb lehetőségét abban látja, hogy egy modern, nyugodt, jól kiépített kisváros képét, hangulatát teremti meg, ahol az itt élők hozzájutnak minden szolgáltatáshoz, lakókörnyezetük tiszta és rendezett, munkahelyük pedig a térségben találha”

78





▪ Szigetvár ▪ „Úthálózat minősége, közvilágítás hiányosságai.”

▪ Szörény ▪ „Folyamatos népességcsökkenés.”


▪ „Szőlőhegyben rejlő potenciál.”

▪ „nyugodt környezet.”

79





▪ Szulimán ▪ „Szociális lemaradottság, munkanélküliség, lakosság elöregedése.”

▪ Teklafalu ▪ „A település infrastruktúrálisan elmaradott, nincs kiépített csatornahálózat, illetve gázhálózat. Nagy gondot jelent a szennyvízkezelés megoldása. Jelenleg működik egy drén rendszeres ráhordással történő szennyvíz-ártalmatlanító rendszer, mely elavult, fejlesztésre szorul. A településen nincs igazán közösségi térnek nevezhető helyiség.”


▪ „Táj szépsége, a környezet nyugalma és csendje.”

▪ „A településen elismert rovarkiállítás tekinthető meg.”

80





▪ Tótszentgyörgy

▪ „Munkanélküliség.”

▪ Várad ▪ „Munkanélküliség.”


▪ „Turizmus. Szép környezet.”

▪ „Szép természeti környezet.”

81





▪ Vásárosbéc ▪ „Munkanélküliség, infrastruktúra, kiépítetlen út, szennyvíz, zsákfalu, mélyszegénység.”

▪ Velény ▪ „”


▪ „A táj érintetlensége, friss levegő, turizmus, vendéglátás.”

▪ „”

82





▪ Zádor ▪ „Munkanélküliség. Református templom felújításra szorul, temető bekerítése.”

▪ Zók ▪ „Úthálózat elmaradottsága, egységes közterületi arculat meglétének a hiánya. Csatornázatlanság”


▪ „Legelő védettsége, ami turisztikai vonzerő lehetne. A település csendes nyugalma.”

▪ „Zók-Várhegy régészeti lelőhely, helyi történelmi múlt, agráradottságok”

83

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



84

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 20 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztése”

▪ „Humán erőforrások fejlesztése”

▪ „Gazdaságfejlesztés”

▪ „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”

▪ „Közösségi szolgáltatások fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

84

3 db

4 db

5 db

4 db

4 db

6,668,729

4,503,598

3,427,796

2,385,637

2,078,101

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

85

▪ Természeti értékek védelme, értékmegőrző hasznosítása.


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5

A legtöbb forrás – 89,154 EUR – a(z) Feldolgozóipari tevékenységek fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ A népességmegtartó erő javítása a kulturális örökség és sokszínűség védelmével, terjesztésével. A múlt értékeinek megismerését célzó intézkedések.

▪ Épített örökség védelme és a helyi adottságoknak megfelelő fejlesztése.

Fő fejlesztési prioritás: Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztése


6,186,525

56,388

425,816

86

▪ Az információs társadalom követelményeihez való felzárkózás segítése.





▪ Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megteremtése, a helyben élők foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében.

▪ Civil közösségek fejlesztése, különös tekintettel a cigány származásúakra és a hátrányos helyzetű csoportokra.

▪ Komplex programok megvalósítása a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése érdekében.

Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrások fejlesztése


734,323

62,123

35,426

3,671,726

87

▪ Feldolgozóipari tevékenységek fejlesztése





▪ A működő mikro-, kis- és középvállalkozások piacra jutásának megkönnyítése.

▪ Induló vállalkozások támogatása, letelepedésének ösztönzése.

▪ Bio- és gyógynövénytermesztés fejlesztése, kiegészítő jövedelemszerzés támogatása.

▪ Termelő és értékesítő szövetkezetek kialakítása, szektorok összefogása.

Fő fejlesztési prioritás: Gazdaságfejlesztés


89,154

653,856

532,470

2,024,154

128,162

88

▪ Minőségi gasztro- és borturizmus megteremtése.





▪ Rendezvényturizmus színvonalának emelése a sokszínű hagyományok és a multikulturális hatások kiaknázása révén.

▪ Falusi turizmus átfogó fejlesztése, az egységes arculat megteremtése; a falusi turizmus népszerűsítése.

▪ Zöld turizmus termékkínálati fejlesztése (horgász-,vadász-,lovas-,bakancsos-,kerékpáros turizmus fejlesztése, tanösvények, erdei iskolák: öko-turisztikai élménylánc megteremtése).

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


321,484

30,364

275,938

1,757,851

89

▪ Nemzetközi kapcsolatok erősítése, LEADER közösségek közötti együttműködés kiépítése.





▪ Közösségi terek infokommunikációs szolgáltatásainak fejlesztése, a helyi média erősítése.

▪ A civil-gazdasági-önkormányzati szféra együttműködésének fejlesztése.

▪ Helyi identitást és lokálpatriotizmust fejlesztő szolgáltatások, helyi közösségfejlesztési intézkedések a kohézió megteremtése érdekében.

Fő fejlesztési prioritás: Közösségi szolgáltatások fejlesztése


77,350

29,521

29,521

1,941,709

90

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

91Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

15%

7%

23%

7%

6%

16%

6%

0%

15%

6%

19%

35%

15%

3%

11%

5%

2%

0%

8%

2%

40%

50%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

10%

0%

15%

19%

0%

7%

0%

0%

41%

19%

0%

0%

22%

22%

0%

22%

0%

0%

11%

22%

0%

0%

92

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

▪ „A valós igényeken alapuló magán szállás- és vendéglátó kapacitások mennyiségi és minőségi, valamint infrastrukturális fejlesztése.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A már működő magán szálláshelyek és falusi vendéglátóhelyek jobb körülmények közt működnek, kiszolgáló, szolgáltató helyek, új szálláshelyek létesülnek(30 db). A települések a turisztikai vérkeringés részeivé válnak, egymás szolgáltatásait erősítő kínálati csomag jön létre. Rendszerbe szervezve jelentős gazdasági tényezővé válnak.”

2

93




Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

▪ „A gasztro- és borturizmus infrastrukturális és műszaki fejlesztése, beruházási célú támogatások igénybevételével.”


▪ „30 db szálláshely, 8 db vendéglátó egység, 4 db borászat infrastrukturális és műszaki fejlesztése valósul meg, mely segítségével összehangolt, rendszerbe foglalt szolgáltatás nyújtható.”

94



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


3▪ „A helyben maradás elősegítése induló

mikrovállalkozások részére, beruházási támogatás biztosítása az érintettek számára.”


▪ „20-45 induló mikrovállalkozás részesül jövedelemtermelő beruházásához kapcsolódóan, vissza nem térítendő támogatásban, mellyel önfoglalkoztató vállalkozását útjára képes indítani.”

▪ „Egyéb tevékenység”4▪ „Termelő infrastruktúrális, technológiai

fejlesztési beruházás támogatása, működő mikrovállalkozások részére, hátrányos helyzetű településeken.”

▪ „15-22 működő mikrovállalkozás részesül jövedelemtermelő beruházásához kapcsolódóan, vissza nem térítendő támogatásban.”

95



Szektor



96



Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”


5▪ „Térségi minőségi védjegy (eredetvédelem)

bevezetése a hátrányos helyzetű településeken.Minősítő és kritériumrendszer kidolgozása, mely biztosítja a termékek besorolását, ismertetését. Ez pedig biztosítja a fogyasztó számára a helyi termékek származásának és minőségének azonosíthatóságát.”


▪ „Kidolgozásra és bevezetésre kerül egy, a térség élelmiszer-feldolgozóipari egyedi adottságait reprezentáló védjegy.”

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

6▪ „Fafeldolgozó értéklánc kialakítása műszaki-

technológiai fejlesztés révén, az erdőtulajdonosok, fafeldolgozók, faipari terméket felhasználó vállalkozások együttműködésére alapozottan.Az értéklánc résztvevői non-profit Kft létrehozásával tervezik a közös eszközbeszerzést lebonyolítani, majd azok használatát megszervezni.”

▪ „1 db fafeldolgozó értéklánc alakul ki”

97




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

98



▪ „Egyéb szolgáltatás”


7▪ „Horgásztavak infrastruktúrális elemeinek és a

hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése hátrányos településeken. Ugyanitt vadászturizmushoz kapcsolódó szolgáltatási és infrastrukturális elemek fejlesztésének támogatása.”


▪ „Több horgásztó és hozzájuk kapcsolódó fejlesztés valósul meg; a közösség területére érkező turisták száma 10 %-kal emelkedik. A térségben élők identitástudata, helyhez kötődése növekszik, környezettudatos gondolkodása javul.

▪ A fejlesztésekkel javul a térség vadászturisztikai megitélése, növekszik a visszatérő külső érdeklődők száma, ez pedig növeli a pénzbevételi lehetőségeket.Legalább 10 turisztikai fejlesztés zajlik le.”

Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

8▪ „Olyan ernyőszervezet létrehozása, amely

megteremti a térség bio- és gyógynövény termelési hálózatát. Felépítésében vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek vesznek részt. A szervezet végzi a résztvevők képzését, tájékoztatását, az előállítási tevékenységek ellenőrzését,valamint a beszerzések és értékesítések összehangolását. A szervezet végzi el a bio-minősítési eljárások megszervezését. A közösség ezen HPME-t az 5837-es HPME-vel közös ütemezésben tekinti összehangolt ütemezésű projektnek.”

▪ „A program megvalósításából várható eredmények:

▪ •1db ernyőszervezet létrehozása, mely szervezet felépítésében vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek vesznek részt.”

99



Szektor



100



Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”


9▪ „Hálózatok, klaszter, önálló szervezet

létrehozása a szolgáltatások és az értékesítés összehangolására. Az intézkedés szolgálja a térségi gazdasági élet szereplőinek közös adatbázis kiépítését. Ezt követően pedig az önkormányzati, valamint non profit szervezetekkel együtt működtetett információs bázisának fenntartását, mellyel a piaci versenyben a helyi szereplők előtérbe helyezése megvalósíthatóvá válik.”


▪ „1 db értékesítő háttérszervezetés, vagy 1 db klaszter jön létre.”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

101



Szektor



102

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






103

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Védelem alatt nem álló épületekben

közösségi házak-terek létrehozása, a hátrányos helyzetű településeken. Helyi igényeknek megfelelő szolgáltató terek kialakítása, meglévők újraélesztése.A HPME az 5302-es HPME-vel (Felnőttképzési helyszínek létrehozása)közösen alkotnak egységet, egymás hatásait kiegészítve.Az intézkedés azokat a településeket célozza meg, ahol az IKSZ kötelező feltételei nem adottak (pl. alkalmas épület), illetve bizonyos adottságok (pl. alacsony lakosságszám) miatt az IKSZT kritériumrendszere nem teljesíthető, viszont a közösségi szolgáltatások biztosítása jelenleg nem kielégítő.”

Megoldási javaslat

▪ „Legalább 20 projekt támogatása.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

104




2▪ „Integrált szolgáltató központok kialakítása,

meglévők újjáélesztése, új tartalommal való megtöltése az önkormányzati és / vagy a civil szféra bevonásával.”

Megoldási javaslat

▪ „Legalább 10 IKSZT létrejötte a Közösség területén.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

105




3▪ „Szabadidős parkok, sportolásra alkalmas

területek, faluképet meghatározó sportpályák, játszóterek kialakítása, felújítása, a hátrányos helyzetű településeken.”

Megoldási javaslat



▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

106




4▪ „Köz- és egyházi tulajdonban lévő műemlék

és műemlék jellegű, védett épületek (kivéve várak, kastélyok) értékmegőrző felújítása, fejlesztése, hátrányos helyzetű településeken.”

Megoldási javaslat



▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

107




5▪ „Fejlesztő szolgáltatások nyújtása a

hátrányos helyzetű gyermekek iskolai és munkaerő-piaci esélyegyenlőségének elősegítése érdekében.Különös tekintettel a gyermekek és a velük kapcsolatban álló felnőttek lelki egészségvédelmére. (mentálhigiénés prevenciós tevékenység, korrektív programok, önsegítés, kortárssegítés, szupervízió, családterápia,személyiségfejlesztés, stb.)”

Megoldási javaslat

▪ „Legalább 3 projekt megvalósítása.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Oktatás”

108




6▪ „Támogatni kell a faluképet (történelmi

tájképet,tájelemet) és a nem védett épületek fejlesztésén keresztül a közvetlen épített környezetet javító beruházásokat, a hátrányos helyzetű településeken.”

Megoldási javaslat



▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

109




7▪ „Projektelőkészítő tanulmányok, tematikus

koncepciók támogatása, a HVS céljainak megvalósulása érdekében.”

Megoldási javaslat



▪ „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások”

Fejlesztési téma

110




8▪ „Felnőttképzési helyszínek létrehozása, a

meglévő közösségi terek felhasználásával, ezek hálózattá szervezése.A HPME az 5310-es (Közösségi terek létrehozása)HPME-vel alkot egységet,az ott megfogalmazott elképzelések kiegészítéseként pályázható.Az intézkedés keretében eszközbeszerzés és szolgáltatás igénybevétele történik.”

Megoldási javaslat

▪ „Legalább 5 mikrotérségi képzési központ létrejötte.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

111




9▪ „A hátrányos helyzetű településeken

együttműködési formák gazdagítása, külföldi tapasztalatok átvételével.Kultúrális és sport csereprogramok támogatása.”

Megoldási javaslat



▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

112




▪ „Szélessávú Internet hozzáférés biztosítása a településeken és a mikrotérségekben.Továbbá olyan társadalmi csoportok Internethez való hozzájutásának támogatása, akik különböző okokból (pl. időskorúak, romák) eddig nem fértek hozzá. megoldási javaslat céljainak elérését a megvalósító mikroválalkozások támogatásával kívánjuk elérni. A vállalkozások ösztönzését és a komplex projekt megvalósítását többoldalú előkészítő munka fogja segíteni.Az intézkedés keretében eszközök beszerzése fog történni.”

Megoldási javaslat

▪ „A projekt keretében a térség településeinek 90 %-a rendelkezni fog szélessávú Internet eléréssel. Továbbá legalább 500 hátrányos helyzetű család juthat kedvezményesen számítógéphez.”


▪ „Telekommunikáció”

Fejlesztési téma

10

113

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






114Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/59 Kód: DD-93-SzF-B-03 Sorszám: 5797

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztéseIntézkedés: Természeti értékek védelme, értékmegőrző hasznosítása.Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A szentlőrinci és szigetvári kistérségekben jelentős elmaradás tapasztalható a csatornázás, szennyvízelvezetés területén. A települések jelentős hányadán nem megoldott a csatornázás, Az ellátottság a megyei és régiós átlagtól egyaránt elmarad. A talajvizek minőségének romlása, a környezet védelme megköveteli a téma kezelését.

Probléma/ lehetőség

▪ A csatornázottság hiánya, a nem megfelelően kezelt szennyvíz nagy környezeti kockázatot jelent. Ezt a kockázatot fokozza, hogy a terület egyik lehetséges kitörési pontja a horgászturizmus.

Megoldási javaslat

▪ Elengedhetetlen a csatornázatlan települések fenntartható szennyvíz kezelési rendszereinek hosszú távú kidolgozása.Ahol lehetőség van, ott természetesen csatornázással, ahol pedig nincs, ott gépjárműves elszállítást alkalmazva központi szennyvizkezelő telepekre.Természetközeli szennyvíz- tisztítók ( ahol gazdaságos) létesítésének előtérbe helyezésével. A fejlesztések projektgazdái az önkormányzatok.

▪ 2015-re a közösség településeinek 60%-án megoldottá válik a szennyvíz kezelése. Fenntartható, környezetkímélő módszerek elterjedése, melyek a felszíni és felszín alatti vizek védelmét szolgálják, kedvező hatásuk nem kérdőjelezhető meg. A beruházások a település élhetőségét is javítják.



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 400000 EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 5000000 EUR

5000000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

100%

%

%

%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 300000 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db

▪ Almamellék, Almáskeresztúr, Bánfa, Basal, Bicsérd, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Helesfa, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szabadszentkirály, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor, Zók

▪ Nem ÚMVP

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta településekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslatHátrányos helyzet



Megoldási javaslatok 2/59 Kód: DD-93-SzF-A-20 Sorszám: 5297


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztéseIntézkedés: Természeti értékek védelme, értékmegőrző hasznosítása.Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térség számos területén működnek mezőgazdasági vállalkozások, családi gazdaságok, melyek extenzív állattartással foglalkoznak.


▪ Ezeknek a gazdálkodási formáknak a felkarolása, bemutathatóságának fejlesztése az esetek nagy részében nem megoldott.

Megoldási javaslat

▪ Természetszerű gazdálkodási formák, bemutató gazdaságok támogatása.

▪ A támogatandó projektek alapján 5-15 gazdaság bemutathatóságának fejlesztése hozzájárul, e természetszerű gazdálkodási formák fennmaradásához.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%




▪ ÚMVP, de nem LEADER


▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214A Agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztéseIntézkedés: Természeti értékek védelme, értékmegőrző hasznosítása.Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség számos területén működnek mezőgazdasági vállalkozások, családi gazdaságok, melyek extenzív állattartással foglalkoznak. Így alkalmasak lehetnek, elsősorban őshonos állatfajok tartására.


▪ Ezeknek a gazdálkodási formáknak a felkarolása az esetek nagy részében nem megoldott. Az őshonos fajok gazdaságossági mutatói nem minden tartástechnológia esetén megfelelőek.

Megoldási javaslat

▪ Az őshonos háziállatok tartásának támogatása, bemutatásának megteremtése,

▪ A támogatandó projektek alapján 5-15 gazdaság bemutathatóságának fejlesztése hozzájárul az őshonos állatfajok genetikai célú megőrzéséhez, a természetszerű gazdálkodási formák fennmaradásához.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%






▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A leadertérség területén számos védett természeti terület, védendő objektum, természetközeli művelésre alkalmas erdő- és gyepterület, természetes és mesterséges tó, vízfolyás található. Az aprófalvas teleplésszerkezetnek köszönhetően a természeti és környezeti viszonyok alkalmasak a hagyományos mezőgazdasági termelési formákon és a háborítatlan természeti környezeten alapuló idegenforgalmi szolgáltatások működtetésére.


▪ A hagyományos termelési módok jövedelmezősége nem minden esetben versenyképes a korszerűbb, nem környezetkímélő termelési módokkal szemben. Természeti területek, fenntartható védelme nem megoldott, a térségben működő vállalkozók nagyrésze nem érdekelt a természeti értékek fenntartásában és bemutatásában.

Megoldási javaslat

▪ A védett természeti értékek fenntarthatóságának és bemutathatóságának támogatása a hátrányos helyzetű településeken.Tanösvények kialakítása, fejlesztése.

▪ A térségben támogatandó 15-25 projekt hozzájárul védett természeti értékek megőrzéséhez és azok bemutathatóságának kialakításához.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%



▪ Almamellék, Almáskeresztúr, Bánfa, Basal, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A leadertérség területén számos védett természeti terület, védendő objektum, természetközeli művelésre alkalmas erdő- és gyepterület, természetes és mesterséges tó, vízfolyás található. Az aprófalvas teleplésszerkezetnek köszönhetően a természeti és környezeti viszonyok alkalmasak a hagyományos mezőgazdasági formákon és a háborítatlan természeti környezeten alapuló idegenforgalmi szolgáltatások működtetésére.


▪ A hagyományos termelési módok jövedelmezősége nem minden esetben versenyképes a korszerűbb, nem környezetkímélő termelési módokkal szemben. Természeti területek, fenntartható védelme nem megoldott, a térségben működő vállalkozók nagyrésze nem érdekelt a természeti értékek fenntartásában és bemutatásában.

Megoldási javaslat

▪ A védett természeti értékek fenntarthatóságának és bemutathatóságának támogatása.Tanösvények kialakítása, fejlesztése.

▪ A térségben támogatandó 4-6 projekt hozzájárul védett természeti értékek megőrzéséhez és azok bemutathatóságának kialakításához.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 6/59 Kód: DD-93-SzF-2-06 Sorszám: 5294


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztéseIntézkedés: Természeti értékek védelme, értékmegőrző hasznosítása.Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térségben számos szervezet, magánszemély található, melyek foglalkoznak a helyi termékek előállításával.


▪ A helyi termékek értékesítése nem megoldott, az előállítás hatékonysága nem megfelelő az infrastrukturális hiányosságok miatt.

Megoldási javaslat

▪ A helyi termékek, tradícionális módon készített kézműves termékek előállításának támogatása.

▪ A térségben támogatandó 1-4 projekt hozzájárul a kiváló minőségű kézműves termékek iparának kialakulásához.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



65%

65%

%

65%

65%




▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztéseIntézkedés: Épített örökség védelme és a helyi adottságoknak megfelelő fejlesztése.Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A vidéki térség gazdag kulturális, épített öröksége, a települések képét alapvetően meghatározó történeti tájelemek fokozatosan eltűnnek, az elidegenedési és elvándorlási folyamatok felerősödnek. Az épített örökség infrastruktúráját tekintve leromlott állapotú, funkciót vesztett – ennél fogva kihasználatlanok a kulturális örökségünk megőrzésében és fejlesztésében rejlő gazdasági lehetőségek is.


▪ A térség települései – kivétel nélkül – rendelkeznek leromlott állapotban lévő, nem védett, de építészeti értékeket hordozó épületekkel, településszerkezeti egységekkel, melyeknek a jellemző stílusjegyek megtartásával történő külső felújítása hozzájárul a helyi örökség megőrzéséhez, megújításához, az egységes, rendezett településkép kialakításához, a vidék turisztikai vonzóerejének növeléséhez.

Megoldási javaslat

▪ Támogatni kell a faluképet (történelmi tájképet,tájelemet) és a nem védett épületek fejlesztésén keresztül a közvetlen épített környezetet javító beruházásokat, a hátrányos helyzetű településeken.

▪ Legalább 10 projekt támogatása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztéseIntézkedés: Épített örökség védelme és a helyi adottságoknak megfelelő fejlesztése.Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Hazánk történelmének, kultúrájának pótolhatatlan örökségét képezik a vidéki térségek arculatát jellegzetesen meghatározó védett építészeti alkotások, melyek kulturális hagyományaink hordozói, egyben történelmünk és nemzettudatunk formálói is. A vidéki térség gazdag kulturális, épített öröksége, a települések képét alapvetően meghatározó történeti tájelemek fokozatosan eltűnnek az elvándorlási folyamatok felerősödnek. Az épített örökség infrastruktúráját tekintve leromlott állapotú, funkciót vesztett – ennél fogva kihasználatlan.


▪ Nagy számban vannak jelen a térségben kihasználatlan potenciállal rendelkező, a településképet rontó, jelenleg nem közösségi és/vagy gazdasági célokat szolgáló épületek, melyek alkalmasak többfunkciós épületek létrehozása – a már meglévő funkció megtartásával, új funkciók betelepítésével.

Megoldási javaslat

▪ Köz- és egyházi tulajdonban lévő műemlék és műemlék jellegű, védett épületek (kivéve várak, kastélyok) értékmegőrző felújítása, fejlesztése, hátrányos helyzetű településeken.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztéseIntézkedés: Épített örökség védelme és a helyi adottságoknak megfelelő fejlesztése.Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Hazánk történelmének, kultúrájának pótolhatatlan örökségét képezik a vidéki térségek arculatát jellegzetesen meghatározó védett építészeti alkotások, melyek kulturális hagyományaink hordozói, egyben történelmünk és nemzettudatunk formálói is. A vidéki térség gazdag kulturális, épített öröksége, a települések képét alapvetően meghatározó történeti tájelemek fokozatosan eltűnnek az elvándorlási folyamatok felerősödnek. Az épített örökség infrastruktúráját tekintve leromlott állapotú, funkciót vesztett – ennél fogva kihasználatlan.


▪ Nagy számban vannak jelen a térségben kihasználatlan potenciállal rendelkező, a településképet rontó, jelenleg nem közösségi és/vagy gazdasági célokat szolgáló épületek, melyek alkalmasak többfunkciós épületek létrehozása – a már meglévő funkció megtartásával, új funkciók betelepítésével.

Megoldási javaslat

▪ Köz- és egyházi tulajdonban lévő műemlék és műemlék jellegű, védett épületek (kivéve várak, kastélyok) értékmegőrző felújítása, fejlesztése.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztéseIntézkedés: Épített örökség védelme és a helyi adottságoknak megfelelő fejlesztése.Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A vidéki térség gazdag kulturális, épített öröksége, a települések képét alapvetően meghatározó történeti tájelemek fokozatosan eltűnnek, az elidegenedési és elvándorlási folyamatok felerősödnek. Az épített örökség infrastruktúráját tekintve leromlott állapotú, funkciót vesztett – ennél fogva kihasználatlanok a kulturális örökségünk megőrzésében és fejlesztésében rejlő gazdasági lehetőségek is.


▪ A térség települései – kivétel nélkül – rendelkeznek leromlott állapotban lévő nem védett, de építészeti értékeket hordozó épületekkel, településszerkezeti egységekkel, melyeknek a jellemző stílusjegyek megtartásával történő külső felújítása hozzájárul a helyi örökség megőrzéséhez, megújításához, az egységes, rendezett településkép kialakításához, a vidék turisztikai vonzóerejének növeléséhez.

Megoldási javaslat

▪ Támogatni kell a faluképet (történelmi tájképet,tájelemet) és a nem védett épületek fejlesztésén keresztül, a közvetlen épített környezetet javító beruházásokat.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Természeti, kulturális és épített örökség fenntartható fejlesztéseIntézkedés: A népességmegtartó erő javítása a kulturális örökség és sokszínűség védelmével, terjesztés...Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség gazdag kulturális örökségének folyamatos fejlesztésére, működtetésére, feltárására, a népi és nemzetiségi hagyományok életben tartására, a kulturális értékek megőrzésére szükség van. A térséget elsődlegesen jellemzi a népesség fejlődő területekre való elvándorlása. A térségben kevés hagyományőrző egyesület működik, kiemelt szerepük a kulturális értékek összegyűjtésében és ápolásában lenne. A térségre jellemző apró falvas településszerkezet, hátrányos gazdasági helyzet a népesség elvándorlásának meghatározó okai.


▪ A térség hátrányos gazdasági helyzetéből eredően a természeti, kulturális és épített örökségünk állapota nem megfelelő. A települések népi, nemzetiségi és kulturális örökségének és hagyományainak koncentrált, újszerű bemutatása, s nem utolsó sorban új turisztikai vonzerő létrehozása szükséges.

Megoldási javaslat

▪ A vidéki örökség és a nemzetiségi(különösképpen a roma)hagyományok bemutatására szerveződő kezdeményezések támogatása.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%



▪ Almamellék, Almáskeresztúr, Bánfa, Basal, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Helesfa, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor

▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ A térség hátrányos gazdasági helyzetéből eredően a természeti, kulturális és épített örökségünk állapota nem megfelelő. A települések népi, nemzetiségi és kulturális örökségének és hagyományainak koncentrált, újszerű bemutatása, s nem utolsó sorban új turisztikai vonzerő létrehozása szükséges.

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű településeken ösztönözni kell a kulturális örökség bemutatásának innovatív módszereit.Lehetővé kell tenni ezen értékek biztonságos megőrzését, archiválását és újszerű bemutatását.

▪ Leaglább 5 projekt támogatása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ A térség hátrányos gazdasági helyzetéből eredően a természeti, kulturális és épített örökségünk állapota nem megfelelő. A települések népi, nemzetiségi, valamint kulturális örökségének és hagyományainak koncentrált, újszerű bemutatása, s nem utolsó sorban új turisztikai vonzerő létrehozása szükséges.

Megoldási javaslat

▪ Ösztönözni kell a kulturális örökség bemutatásának innovatív módszereit.Lehetővé kell tenni ezen értékek biztonságos megőrzését, archiválását és újszerű bemutatását.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%



▪ Almamellék, Almáskeresztúr, Bánfa, Basal, Bicsérd, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Helesfa, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szabadszentkirály, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szentlőrinc, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor, Zók




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrások fejlesztéseIntézkedés: Komplex programok megvalósítása a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőség...Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség területén az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzájutás színvonala nem egyenlő, a demográfiai folyamatok és a települési önkormányzatok finanszírozási nehézségei sok problémát okoznak.


▪ Szükséges lenne a térségben a közoktatási feladatellátás intézményintegráción alapuló infrastrukturális fejlesztésére, célirányos támogatására a közoktatási reformfolyamatoknak megfelelően, a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Alapvető cél kell, hogy legyen a mikrotérségi alapon, hatékonyan szervezett, mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító közoktatás.

Megoldási javaslat

▪ Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése. A hosszú távú működésre alkalmas közoktatási intézmények korszerűsítése, a helyi adottságok talaján létrejött, különböző jellegű helyi együttműködések révén a területi különbségek minimálisra csökkentése, valamint a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése, a régió hosszú távú versenyképessége érdekében.

▪ 2 darab megvalósult, integrált oktatási intézmény létrejötte.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



95%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ DDOP - 3. prioritás - Humán közszolgáltatások fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrások fejlesztéseIntézkedés: Komplex programok megvalósítása a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőség...Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikeressége messze elmarad a magasabb társadalmi helyzetű családokban felnövő fiatalokétól. Az alacsony társadalmi státuszú család és a települési hátrányból fakadó esélyegyenlőtlenség szinte teljes bizonyossággal meghatározza az egyéni életpályát. A SZINERGIA LEADER Közösség területén felnövő gyerekek sajnos igen magas arányban tartoznak az említett csoportba.


▪ Az iskola önmagában nem képes ezt a társadalmi problémát megoldani. (Sőt esetenként fokozza is.)A helyi civil szervezetek megerősödésük után fontos szerepet játszhatnának ezen hátrányok kompenzálásával, rugalmas és sokrétű szolgáltatások biztosításával.

Megoldási javaslat

▪ Fejlesztő szolgáltatások nyújtása a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai és munkaerő-piaci esélyegyenlőségének elősegítése érdekében.Különös tekintettel a gyermekek és a velük kapcsolatban álló felnőttek lelki egészségvédelmére. (mentálhigiénés prevenciós tevékenység, korrektív programok, önsegítés, kortárssegítés, szupervízió, családterápia,személyiségfejlesztés, stb.)

▪ Legalább 3 projekt megvalósítása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%




▪ LEADER - Komplex projekt



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrások fejlesztéseIntézkedés: Az információs társadalom követelményeihez való felzárkózás segítése.Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ Szélessávú Internet elérhetőség hiánya a térség területén jelentős arányú. Főként a hátrányos helyzetű családokban felnövő gyerekek számítógéphez való hozzájutása korlátozott.


▪ A térségben működő mikrovállalkozások alkalmasak a térségi lefedettséghez szükséges technológia biztosításához. A helyi önkormányzatok és civil szervezetek alkalmasak a folyamat koordinálásához.

Megoldási javaslat

▪ Szélessávú Internet hozzáférés biztosítása a településeken és a mikrotérségekben.Továbbá olyan társadalmi csoportok Internethez való hozzájutásának támogatása, akik különböző okokból (pl. időskorúak, romák) eddig nem fértek hozzá. megoldási javaslat céljainak elérését a megvalósító mikroválalkozások támogatásával kívánjuk elérni. A vállalkozások ösztönzését és a komplex projekt megvalósítását többoldalú előkészítő munka fogja segíteni.Az intézkedés keretében eszközök beszerzése fog történni.

▪ A projekt keretében a térség településeinek 90 %-a rendelkezni fog szélessávú Internet eléréssel. Továbbá legalább 500 hátrányos helyzetű család juthat kedvezményesen számítógéphez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

65%

%

%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrások fejlesztéseIntézkedés: Az információs társadalom követelményeihez való felzárkózás segítése.Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ Szélessávú Internet elérhetőség hiánya a térség területén jelentős arányú.Főként a hátrányos helyzetű családokban felnövő gyerekek számítógéphez való hozzájutása korlátozott.


▪ A térségben működő mikrovállalkozások alkalmasak a térségi lefedettséghez szükséges technológia biztosításához. A helyi önkormányzatok és civil szervezetek alkalmasak a folyamat koordinálására.

Megoldási javaslat

▪ Kedvezményes szélessávú Internet hozzáférés biztosítása a településeken és a mikrotérségekben, halmozottan hátrányos helyzetű családoknak. Továbbá olyan társadalmi csoportok számítógéphez és Internethez való hozzájutásának támogatása, akik különböző okokból (pl. időskorúak, romák) eddig nem fértek hozzá.E megoldási javaslat a célok elérését szolgáló fejlesztéseket kiszolgáló, koordináló önkormányzati, illetve civil részvételt támogatja. Továbbá az otthoni internethasználat hardveres feltételeinek megteremtését tartalmazza.

▪ A projekt keretében a térség településeinek 90 %-a rendelkezni fog szélessávú Internet eléréssel. Továbbá legalább 500 hátrányos helyzetű család juthat kedvezményesen számítógéphez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrások fejlesztéseIntézkedés: Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megteremtése, a helyben élők foglalkoztatási he...Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségben élők jellemzően alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ez nagymértékben hozzájárul a magas munkanélküliségi arányhoz. A jelenség főként a terület nagy részét kitevő,halmozottan hátrányos helyzetű aprófalvas területekre jellemző.


▪ A térségben élők képzettségi színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális háttér és megfelelően felkészített humánerőforrás nem áll rendelkezésre, a különböző felnőttképzési tevékenységek koordinálásához. A potenciális célcsoportot a jelenlegi képzési formák nem érik el.

Megoldási javaslat

▪ Felnőttképzési helyszínek létrehozása, a meglévő közösségi terek felhasználásával, ezek hálózattá szervezése.A HPME az 5310-es (Közösségi terek létrehozása)HPME-vel alkot egységet,az ott megfogalmazott elképzelések kiegészítéseként pályázható.Az intézkedés keretében eszközbeszerzés és szolgáltatás igénybevétele történik.

▪ Legalább 5 mikrotérségi képzési központ létrejötte.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrások fejlesztéseIntézkedés: Civil közösségek fejlesztése, különös tekintettel a cigány származásúakra és a hátrányos h...Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A közösség területén jelentős, visszatérő igény mutatkozik kulturális és szórakoztató rendezvények megtartására.


▪ A programok szervezői nagyrészt kisebb önkormányzatok, illetve civil szervezetek, melyeknek nincs anyagi lehetősége megfelelő szinvonalú hangosítás-technika biztosítására.

Megoldási javaslat

▪ A térségi rendezvények optimális feltételeinek megvalósításához szükséges egy, a mai kor technikai színvonalának megfelelő hangosítási és fény-technikai berendezés beszerzése és a térségi rendezvények részére történő biztosítása.

▪ A megfelelő hang és fénytechnika beszerzése révén a térség önkormányzatai és civil szervezetei elvárható színvonalon lesznek képesek rendezvényeket tartani, továbbá a rendezvények megvalósítási költségei jelentősen csökkeni fognak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrások fejlesztéseIntézkedés: Civil közösségek fejlesztése, különös tekintettel a cigány származásúakra és a hátrányos h...Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A mai társadalomban fokozottan megfigyelhető a hagyományos közösségek szétesése, az egyén atomizálódása. Ez a tendencia többé-kevésbé igaz a vidéki társadalomra is. Az együttműködés és a közösségi élet hiánya a szolgáltatáshiányos aprófalvas térségekben talán még súlyosabb probléma, hiszen az itt élőknek minimális esélye van különböző kulturális, rekreációs, ismeretterjesztő programokhoz való hozzájutáshoz. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű csoportokra. A kulturális javakhoz való hozzájutás alapvető feltétele a teljes életnek.


▪ A helyben lévő civil szervezetek megerősítése nagyban hozzájárulna a közösségi programszervezés fejlődéséhez. A települési szinten szervezett közös programok az egyéb jótékony hatásokon túl eredményesen járulnának hozzá az előítéletek csökkentéséhez is.

Megoldási javaslat

▪ Civil szervezetek koordinálásával létrejövő, az adott település határain túlnyúló megvalósuló kulturális, szabadidős rendezvényeken való közösségi részvétel támogatása. A pályázó szervezet által összeállított programsorozatot a település lakosságának meghatározott és elvárt része igénybe veszi (pl. színházlátogatás, koncert stb.). A cél, ösztönözni a közösség tagjait közös kulturális, szabadidős élmények megszerzésére.

▪ Legalább 8 programsorozat támogatása








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%




▪ LEADER - Rendezvény


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködésekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 21/59 Kód: DD-93-GF-A-01 Sorszám: 5666


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: Termelő és értékesítő szövetkezetek kialakítása, szektorok összefogása.Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség agrárpotenciáljának hasznosításában több mg-i termelő vállalkozás vesz részt, viszont ezek együttműködése korlátozott. Kevés számú bejegyzett TÉSZ szerveződés működik.

▪ A vállalkozások a meghatározó külső közgazdasági feltételek szempontjából jobbára fedezethiányosak és túlhitelezettek. Az előállított termékek alacsony feldolgozottságú tömegtermékek.


▪ Nagy kapacitású és nagy értékű beruházás létrehozásához az egyes gazdálkodó szervezetek kicsik, az előállított áruk mennyisége külön-külön nem számottevő. Fejlesztéshez szükséges tőkével, hitelképességgel nem rendelkeznek.

Megoldási javaslat

▪ Egy-egy térségben az előállított termék jelentős mennyiségének feldolgozására termelői összefogás alapján létrehozott feldolgozóüzemekben nyílik mód.Ez biztosítja az üzem termelői tulajdonlásából adódó beszállítói biztonságot.Szükséges e termelői szövetkezések ösztöntése, valamint a szövetkezésben tervezett beruházások előkészítő támogatása a termelők és a már meglévő szövetkezetek bevonásával.

▪ 2 új szövetkezet kialakulása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 22/59 Kód: DD-93-GF-2-03 Sorszám: 5801


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: Termelő és értékesítő szövetkezetek kialakítása, szektorok összefogása.Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A közösség számos kisvállalkozása önmagában nem képes helyt állni a piaci versenyben, elsősorban a volumen, az árak, az értékesítési csatornák okozta szűk keresztmetszet miatt.


▪ Értékesítési hálózat, háttérszervezet, klaszter kialakításával lehetőség van érdemi piaci súly elérésére, egységes fellépésre.

Megoldási javaslat

▪ Hátrányos helyzetű telepüéseken hálózatok, klaszter, önálló szervezet létrehozása a szolgáltatások és az értékesítés összehangolására.Az intézkedés szolgálja a térségi gazdasági élet szereplőinek közös adatbázis kiépítését. Ezt követően pedig az önkormányzati, valamint non profit szervezetekkel együtt működtetett információs bázisának fenntartását, mellyel a piaci versenyben a helyi szereplők előtérbe helyezése megvalósíthatóvá válik.

▪ 1 db értékesítő háttérszervezetés, vagy 1 db klaszter jön létre.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

65%

%

65%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: Termelő és értékesítő szövetkezetek kialakítása, szektorok összefogása.Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A közösség számos kisvállalkozása önmagában nem képes helyt állni a piaci versenyben, elsősorban a volumen, az árak, az értékesítési csatornák okozta szűk keresztmetszet miatt.


▪ Értékesítési hálózat, háttérszervezet, klaszter kialakításával lehetőség van érdemi piaci súly elérésére, egységes fellépésre.

Megoldási javaslat

▪ Hálózatok, klaszter, önálló szervezet létrehozása a szolgáltatások és az értékesítés összehangolására. Az intézkedés szolgálja a térségi gazdasági élet szereplőinek közös adatbázis kiépítését. Ezt követően pedig az önkormányzati, valamint non profit szervezetekkel együtt működtetett információs bázisának fenntartását, mellyel a piaci versenyben a helyi szereplők előtérbe helyezése megvalósíthatóvá válik.

▪ 1 db értékesítő háttérszervezetés, vagy 1 db klaszter jön létre.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



65%

65%

%

65%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: A működő mikro-, kis- és középvállalkozások piacra jutásának megkönnyítése.Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Számos mikrovállalkozás nem rendelkezik korszerű, alacsony energiafelhasználású műszaki-technológiai háttérrel, melynek segítségével tartósan képes a piacon maradni.


▪ A működő vállalkozások - forráshiányukból eredően -egyáltalán nem, vagy csak keveset költenek termelő infrastrukturális, technológiai fejlesztésekre.

Megoldási javaslat

▪ Termelő infrastruktúrális, technológiai fejlesztési beruházás támogatása, működő mikrovállalkozások részére, hátrányos helyzetű településeken.

▪ 15-22 működő mikrovállalkozás részesül jövedelemtermelő beruházásához kapcsolódóan, vissza nem térítendő támogatásban.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

65%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Számos mikrovállalkozás nem rendelkezik korszerű, alacsony energiafelhasználású műszaki-technológiai háttérrel, melynek segítségével tartósan képes a piacon maradni.


▪ A működő vállalkozások - forráshiányukból eredően -egyáltalán nem, vagy csak keveset költenek termelő infrastrukturális, technológiai fejlesztésekre.

Megoldási javaslat

▪ Termelő infrastruktúrális, technológiai fejlesztési beruházás támogatása, működő mikrovállalkozások részére.

▪ 2-7 működő mikrovállalkozás részesül jövedelemtermelő beruházásához kapcsolódóan, vissza nem térítendő támogatásban.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A közösség számos működő kisvállalkozása önmagában nem képes tartósan helyt állni a piaci versenyben, mivel reklám- és marketing tevékenységre, az értékesítési csatornák kialakítására nem képes anyagilag jelentős mértékben áldozni. Több vállalkozó nem bír naprakész piaci ismeretekkel.


▪ A működő vállalkozások keveset költenek marketing tevékenységre, imázs-építésre.

Megoldási javaslat

▪ Egységes térségi marketing kialakítása. Közös internetes portál kialakítása a hátrányos helyzetű településeken.Többnyelvű PR anyag készítése,az akciócsoprt területét lefedő kiadványok összeállítása, valamint web-oldal készítése.

▪ Elkészül a közösség stratégiai marketing tanulmánya. 1 db közös internetes vállalkozói portál kerül kialakításra.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

100%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: A működő mikro-, kis- és középvállalkozások piacra jutásának megkönnyítése.Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A közösség számos működő kisvállalkozása önmagában nem képes tartósan helyt állni a piaci versenyben, mivel reklám- és marketing tevékenységre, az értékesítési csatornák kialakítására nem képes anyagilag jelentős mértékben áldozni. Több vállalkozó nem bír naprakész piaci ismeretekkel, marketing ismeretük és tapasztalatuk nem elegendő a tartós fennmaradáshoz.


▪ A működő vállalkozások keveset költenek marketing tevékenységre, imázs-építésre. A vállalkozás vezetőinek gyakorlati marketing ismerete, tapasztalata hiányos.

Megoldási javaslat

▪ Marketing ismeretekkel kapcsolatos képzések támogatása.Rövid, intenzív (20-30 órás) képzések ágazatilag specifikát cégalkalmazottak számára. (cégenként 1-1fő)

▪ 15-35 működő mikrovállalkozás egy-egy munkavállalója részesül 20-30 órás, gyakorlatorientált marketing képzésben, csoportos képzés formájában.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

100%

%

%

100%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A közösség számos működő kisvállalkozása önmagában nem képes tartósan helyt állni a piaci versenyben, mivel reklám- és marketing tevékenységre, az értékesítési csatornák kialakítására nem képes anyagilag jelentős mértékben áldozni. Több vállalkozó nem bír naprakész piaci ismeretekkel.


▪ A működő vállalkozások keveset költenek marketing tevékenységre, imázs-építésre.

Megoldási javaslat

▪ Egységes térségi marketing kidolgozása. Közös internetes portál kialakítása.Többnyelvű PR anyag készítése,az akciócsoprt területét lefedő kiadványok összeállítása, valamint web-oldal készítése.

▪ Elkészül a közösség stratégiai marketing tanulmánya. 1 db közös internetes vállalkozói portál kerül kialakításra.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

100%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: Induló vállalkozások támogatása, letelepedésének ösztönzése.Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Számos induló vállalkozás nem rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges korszerű, alacsony energiafelhasználású műszaki-technológiai háttérrel, telekhatáron belül kiépített vezetékes infrastruktúrával, melyek hiánya meggátolja a vállalkozói tevékenység szabályszerű és költséghatékony végzését.


▪ Az induló vállalkozások forráshiányukból eredően egyáltalán nem, vagy csak keveset képesek költeni infrastrukturális, és technológiai fejlesztésekre.

Megoldási javaslat

▪ A helyben maradás elősegítése induló mikrovállalkozások részére, beruházási támogatás biztosítása az érintettek számára.

▪ 20-45 induló mikrovállalkozás részesül jövedelemtermelő beruházásához kapcsolódóan, vissza nem térítendő támogatásban, mellyel önfoglalkoztató vállalkozását útjára képes indítani.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

65%

%

%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: Induló vállalkozások támogatása, letelepedésének ösztönzése.Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Számos induló vállalkozás nem rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges korszerű, naprakész piaci ismeretekkel és információkkal, amely egyértelmű versenyhátrányt jelent számukra.


▪ Az induló vállalkozások forráshiányukból eredően egyáltalán nem, vagy csak keveset képesek költeni korszerű piaci ismeretek megszerzésére, szakmai rendezvényeken történő részvételre.

Megoldási javaslat

▪ Tájékoztató rendezvények igénybe vétele vállalkozók részére.

▪ 30-45 induló mikrovállalkozás részesül a szolgáltatásokban.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: Bio- és gyógynövénytermesztés fejlesztése, kiegészítő jövedelemszerzés támogatása.Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A háztáji kertek 65-70 %-ban kihasználatlanok.A hagyományos kistermelő mezőgazdasági próbálkozásoknak nincs értelme, és jelenleg ritka is ilyen próbálkozás.Viszont kezd kialakúlni egy olyan piaci igény – amely a nagyüzemileg megtermelt olcsó élelmiszeripari termékek helyett keresi a nagyüzemi módszerekkel nem megtermelhető SZERMARADVÁNYMENTES élelmiszert.Továbbá jelentős piaci igény mutatkozik a vadon szedett és termesztett gyógynövények felvásárlására is.


▪ Nem kis probléma, hogy a termelés beindításához kezdetben előlegezni kellene az átállás költségeit. Továbbá a termeléssel kapcsolatosan szükséges átalakítások,tárgyi eszközök beszerzése is akadélyokba ütközik.

Megoldási javaslat

▪ A bio- és gyógynövénytermeléshez, feldolgozáshoz szükséges tárgyi feltételek megteremtése.A HPME-t az 5292-es HPME-vel közössen tekintjük közös ütemezésű, egymás hatását erősítő projektnek.

▪ A térségi projekt végrehajtása során 20-80 személy válik önfoglalkoztatóvá , vagy munkavállalóvá.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: Bio- és gyógynövénytermesztés fejlesztése, kiegészítő jövedelemszerzés támogatása.Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Az iparból és a mezőgazdaságból kieső foglalkoztatottak a falvakban, munkanélküli segélyekből, alkalmi munkákból tengődnek, amelyhez a háztáji kert nyújt megélhetési segítséget, de gazdálkodni tőkehiány, és szervezetlenség miatt nem tudnak, holott az agroökológiai adottságok kedvezőek a bio- és gyógynövénytermesztés végzésére.


▪ Jelenleg nem működik egy olyan összefogó ernyőszervezet, amely a felsorolt vonatkozásokban segítséget nyújtana a potenciális termelők elhatározása esetén arra, hogy munkájuk befektetésével biogazdálkodókká váljanak.

Megoldási javaslat

▪ Olyan ernyőszervezet létrehozása, amely megteremti a térség bio- és gyógynövény termelési hálózatát. Felépítésében vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek vesznek részt. A szervezet végzi a résztvevők képzését, tájékoztatását, az előállítási tevékenységek ellenőrzését,valamint a beszerzések és értékesítések összehangolását. A szervezet végzi el a bio-minősítési eljárások megszervezését. A közösség ezen HPME-t az 5837-es HPME-vel közös ütemezésben tekinti összehangolt ütemezésű projektnek.

▪ A program megvalósításából várható eredmények:▪ •1db ernyőszervezet létrehozása, mely szervezet felépítésében vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek

vesznek részt.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



65%

65%

%

65%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: Feldolgozóipari tevékenységek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A közösség területén jelentős az erdőgazdasági potenciál, melynek hasznosítása jelentősen elmarad az adottságoktól. Az erdőségek jellemzően a szigetvári kistérség északi részén képeznek összefüggő állományt, és többségében magán, valamint önkormányzati/nemzeti tulajdonban állnak.


▪ Olcsó és minőségi alapanyag áll rendelkezésre a helyi fafeldolgozáshoz.

Megoldási javaslat

▪ Fafeldolgozó értéklánc kialakítása műszaki-technológiai fejlesztés révén, az erdőtulajdonosok, fafeldolgozók, faipari terméket felhasználó vállalkozások együttműködésére alapozottan.Az értéklánc résztvevői non-profit Kft létrehozásával tervezik a közös eszközbeszerzést lebonyolítani, majd azok használatát megszervezni.

▪ 1 db fafeldolgozó értéklánc alakul ki








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



65%

65%

%

65%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: Feldolgozóipari tevékenységek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A közösség területén számos őstermelő, egyéni és társas vállalkozás foglalkozik élelmiszeripari alapanyag termesztésével, állattenyésztéssel. Az általuk előállított termények, termékek minősége változó, és feldolgozottságuk alacsony szintje miatt a termelők jövedelmezősége csekély.


▪ Jelentős mennyiségű növényi termény és állati termék alapanyag áll rendelkezésre jó minőségű, minőségirányítási rendszer által ellenőrzött egységes, magas hozzáadott értékű, minőségi végtermék helyi előállítására.

Megoldási javaslat

▪ Térségi minőségi védjegy (eredetvédelem) bevezetése a hátrányos helyzetű településeken.Minősítő és kritériumrendszer kidolgozása, mely biztosítja a termékek besorolását, ismertetését. Ez pedig biztosítja a fogyasztó számára a helyi termékek származásának és minőségének azonosíthatóságát.

▪ Kidolgozásra és bevezetésre kerül egy, a térség élelmiszer-feldolgozóipari egyedi adottságait reprezentáló védjegy.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

100%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: GazdaságfejlesztésIntézkedés: Feldolgozóipari tevékenységek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A közösség területén számos őstermelő, egyéni és társas vállalkozás foglalkozik élelmiszeripari alapanyag termesztésével, állattenyésztéssel. Az általuk előállított termények, termékek minősége változó, és feldolgozottságuk alacsony szintje miatt a termelők jövedelmezősége csekély.


▪ Jelentős mennyiségű növényi termény és állati termék alapanyag áll rendelkezésre a jó minőségű, minőségirányítási rendszer által ellenőrzött egységes, magas hozzáadott értékű, minőségi végtermék helyi előállítására.

Megoldási javaslat

▪ Térségi minőségi védjegy (eredetvédelem) bevezetése.Minősítő és kritériumrendszer kidolgozása, mely biztosítja a termékek besorolását, ismertetését. Ez pedig biztosítja a fogyasztó számára a helyi termékek származásának és minőségének azonosíthatóságát.

▪ Kidolgozásra és bevezetésre kerül egy, a térség élelmiszer-feldolgozóipari egyedi adottságait reprezentáló védjegy.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

100%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Zöld turizmus termékkínálati fejlesztése (horgász-,vadász-,lovas-,bakancsos-,kerékpáros tu...Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A kerékpárutak kiépítettsége igen alulfejlett képet mutat a Közösség területén, kiemelten igaz ez a Szigetvári Kistérség aprófalvas településeire.


▪ A települések nagy része a centrumtelepülés, Szigetvár 10 kilométeres sugarán belül található, viszont igen nagy forgalmú utak mellett helyezkednek el (6-os, 67-es). A tömegközlekedés fejletlensége is fontos tényező. Hivatásforgalmú kerékpárutak létrehozása javítaná a helyben élők életminőségét, továbbá a turisztikai célokat is erősítené bizonyos területeken.

Megoldási javaslat

▪ Meg kell teremteni a térségben a kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeit, első lépésben célunk, hogy a hivatásforgalomban növekedjen a környezetbarát kerékpáros közlekedés. A kerékpáros közlekedés a legolcsóbb közlekedési mód, ezért ennek fejlesztése hozzájárul a társadalmi különbségek növekedésének csökkentéséhez, biztosítja az esélyegyenlőséget, hiszen növeli a szegényebb rétegek, a romák és a nők mobilitását is.

▪ Új kerékpárutak létrehozása a Közösség területén.2013-ig legalább 15 km bicigliút megépítése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

90%

%



▪ Almamellék, Almáskeresztúr, Bánfa, Basal, Bicsérd, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Helesfa, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szabadszentkirály, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szentlőrinc, Szigetvár, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor, Zók

▪ Nem ÚMVP


▪ DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Zöld turizmus termékkínálati fejlesztése (horgász-,vadász-,lovas-,bakancsos-,kerékpáros tu...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A kistérségi természeti környezet változatos; a terület erdőkben, természetes álló- és folyóvizekben gazdag; a meteorológiai adottságok kedveznek a szabadidő zöldben történő eltöltésének. Napjainkban előtérbe kerül a természetben töltött szabadidő hasznos és egészséges eltöltésének jelentősége, igényes kulturált körülmények között, a zöldterület megóvásával együtt. Fokozódó kereslet, igény van, az aktív turizmus által biztosított szolgáltatásokra, valamint a vidéki életforma megismerésére.


▪ A meglévő értékes természeti adottságok kihasználatlanok, az ebben rejlő lehetőségek részben ismeretlenek a turisták, turizmusszervező cégek számára. A természeti turizmus kiaknázása a lehetőségektől jelentősen elmarad.

Megoldási javaslat

▪ Horgásztavak infrastruktúrális elemeinek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése hátrányos településeken. Ugyanitt vadászturizmushoz kapcsolódó szolgáltatási és infrastrukturális elemek fejlesztésének támogatása.

▪ Több horgásztó és hozzájuk kapcsolódó fejlesztés valósul meg; a közösség területére érkező turisták száma 10 %-kal emelkedik. A térségben élők identitástudata, helyhez kötődése növekszik, környezettudatos gondolkodása javul.

▪ A fejlesztésekkel javul a térség vadászturisztikai megitélése, növekszik a visszatérő külső érdeklődők száma, ez pedig növeli a pénzbevételi lehetőségeket.Legalább 10 turisztikai fejlesztés zajlik le.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A természeti környezet változatos; a terület erdőkben, természetes álló- és folyóvizekben gazdag; a meteorológiai adottságok kedveznek a szabadidő zöldben történő eltöltésének. Napjainkban előtérbe kerül a természetben töltött szabadidő hasznos és egészséges eltöltésének jelentősége, igényes kulturált körülmények között, a zöldterület megóvásával együtt. Fokozódó kereslet, igény van, az aktív turizmus által biztosított szolgáltatásokra, valamint a vidéki életforma megismerésére.



Megoldási javaslat

▪ Erdei üdülőterületek, pihenők fejlesztése.Természetjáráshoz kapcsolódó és ökoturisztikai szolgáltatások fejlesztése. Lovasturisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása.

▪ Megújulnak az elhanyagolt erdei iskolák és pihenők, új, változatos programkínálatú, különböző turisztikai igényeknek megfelelő öko-turisztikai élménylánc alakul ki, valamint 5 db. komplex turisztikai programcsomag jön létre; a közösség területére érkező turisták száma 15 %-kal emelkedik. A térségben élők identitástudata, helyhez kötődése növekszik, környezettudatos gondolkodása javul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A kistérségi természeti környezet változatos; a terület erdőkben, természetes álló- és folyóvizekben gazdag; a meteorológiai adottságok kedveznek a szabadidő zöldben történő eltöltésének. Napjainkban előtérbe kerül a természetben töltött szabadidő hasznos és egészséges eltöltésének jelentősége, igényes kulturált körülmények között, a zöldterület megóvásával együtt. Fokozódó kereslet, igény van az aktív turizmus által biztosított szolgáltatásokra, valamint a vidéki életforma megismerésére.



Megoldási javaslat

▪ Horgásztavak infrastruktúrális elemeinek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.Vadászturizmushoz kapcsolódó szolgáltatási és infrastrukturális elemek fejlesztésének támogatása.

▪ Több horgásztó és hozzájuk kapcsolódó fejlesztés valósul meg; a közösség területére érkező turisták száma 10 %-kal emelkedik. A térségben élők identitástudata, helyhez kötődése növekszik, környezettudatos gondolkodása javul.

▪ A fejlesztésekkel javul a térség vadászturisztikai megitélése, növekszik a visszatérő külső érdeklődők száma, ez pedig növeli a pénzbevételi lehetőségeket.Legalább 4 turisztikai fejlesztés zajlik le.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség turisztikai adottságai jók, azonban elszórtan vannak jelen a kínálatban, egyedi elemekként gyenge a vonzerejük. Korunk fejlődő turizmusa egyre magasabban szervezett, akár nemzetközi tekintetben is figyelemfelkeltő termékcsomagok meglétét követeli meg, egyre igényesebb, változatosabb szolgáltatásokkal. A térségben a turisztikai vonzerőt jelentősen növelné tartalmas rendezvények, fesztiválok megtartása. Akár egyedi, máshol nem megkapható kínálattal összekapcsolva. (galériák, műhelyek, skanzen , kézműves termékek bemutatkozása)


▪ Élményláncok, tematikus utak, több napos, tartalmas kikapcsolódást ígérő programok hiánya miatt a nagyobb látogatottságú turisztikai célpontokhoz nem tudnak kapcsolódni az elszigetelt kínálati elemek. Önállóan nincs akkora vonzerejük, ami a turisztikára hatással lenne. A fenntartható, valódi igényeken alapuló rendezvények száma igen alacsony.

Megoldási javaslat

▪ Helyi termékhez kötődő (gasztro- kulturális vagy kézműves, stb) visszatérő és azonos időpontban szervezett rendezvények szervezése, fesztiválok létrehozása, vagy meglévők továbbfejlesztése szükségszerű.E tevékenységek szervezése szükségszerű, melyek turisztikai sokszínűséget mutatnak és a helyi közösségeket összekovácsolják.A HPME a már ismétlődő, több alkalommal megrendezésre került és a kistérségek hírnevének javítása miatt kiemelt jelentőségű rendezvények támogatását szolgálja.

▪ A térség turisztikai ismertsége növekszik, a kistelepülések kínálata beépül a nagyobb programcsomagokba, a térség kapcsolódni tud a nagyobb látogatottságú, közeli utazási célpontokhoz. A Leader célokat jól egészítik ki a tájegységre jellemző termékekre, kulturális népszokásokra, hagyományokra, kézműves termékek bemutatásra alapozott fesztiválok. A visszatérő rendezvények látogató számát növelni könnyebb, a rendezvényeken bemutatott specialitások népszerűsítése gazdaságélénkítő hatású.Legalább 5 rendezvény rendszerbe vonása és támogatása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Minőségi gasztro- és borturizmus megteremtése.Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség gasztro- és borturisztikai vonzerői jelen állapotukban nem alkalmasak arra, hogy önállóan jelentős számú látogatót vonzzanak. Ebből következően szükség van a gasztro- és borturisztikai vonzerők komplex, térségi alapú fejlesztésére.


▪ A gasztro- és borturizmus infrastrukturális és műszaki fejlesztésével lehetővé válik az egyes turisztikai terméktípusok, termékcsomagok kapcsolása, komplex turisztikai termékké való fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ A gasztro- és borturizmus infrastrukturális és műszaki fejlesztése, beruházási célú támogatások igénybevételével.

▪ 30 db szálláshely, 8 db vendéglátó egység, 4 db borászat infrastrukturális és műszaki fejlesztése valósul meg, mely segítségével összehangolt, rendszerbe foglalt szolgáltatás nyújtható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Minőségi gasztro- és borturizmus megteremtése.Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség nagy turisztikai potenciállal bír. A változatos és nyugodt természeti környezet kiváló lehetőséget biztosít a kikapcsolódáshoz. Ezt erősítik kulturális és egyéb értékek is. (Kiemelten Szigetvár értékei)


▪ A térségi turisztikai kínálata a kiváló lehetőségek ellenére is viszonylag szegényes. A helyzetet tovább rontja az egységes arculat és a közös megjelenés hiánya.

Megoldási javaslat

▪ Térségi turisztikai menedzsment létrehozása, mely kapcsolatot tart a térségen lévő, az ágazatban érintett szereplőkkel, és a régióban, valamint az országban működő szakmai szervezettekkel. Foglalkozik térségi turisztikai termékcsomagok összeállításával, termékfejlesztéssel és marketing eszközök fejlesztésével. A térség turisztikai kínálatát megjeleníti a régió turisztikai kínálatában. Koordinálja a vendégkísérő hálózatot,felméri a turisztika területén működő vállalkozások képzési igényét és megszervezi annak ellátását. Szakmai fórumokat szervez a helyi turisztikai szakemberek számára. Megjelenik országos és nemzetközi vásárokon képviselve a térséget.

▪ Legalább 1 térségi turisztikai menedzsment létrejötte, mely hatékonyan tudja javítani a térség turisztikai helyzetét








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Minőségi gasztro- és borturizmus megteremtése.Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség gasztro- és borturisztikai vonzerői jelen állapotukban nem alkalmasak arra, hogy önállóan jelentős számú látogatót vonzanak.Ebből következően szükség van a gasztro- és borturisztikai vonzerők térségi alapú fejlesztésére. A lehetőségek jobb kihasználásához szükség van a területhez köthető húzó, bevezetett termékek egyértelmű azonosítása.Ezekhez kötődően pedig egységes minősítési rendszer bevezetése javasolt.


▪ A szolgáltatások, szolgáltatók kínálatai nem összehasonlíthatók, hiányzik az egységes, objektív alapú külső minősítés.

Megoldási javaslat

▪ Minősítési rendszer bevezetésének, alkalmazásának támogatása.

▪ Objektív minősítésen alapuló, összehasonlítható termékkínálat jön létre,▪ amelynek segítségével összehangolt, rendszerbe foglalt szolgáltatás nyújtható. 1 db minősítési rendszer kiépítésre,

bevezetésre kerül.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



65%

65%

%

65%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Falusi turizmus átfogó fejlesztése, az egységes arculat megteremtése; a falusi turizmus né...Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség turisztikai adottságai kiválóak, műemlékekben és természeti látnivalókban gazdag. Ugyanakkor a falusi turizmusban rejlő lehetőségek nem felelnek meg a 21. század turistájának, sem a termékkínálat, sem az infrastruktúra vonatkozásában. A már meglévő szálláshelyek, kempingek csak részben felelnek meg az elvárásoknak; a fejlesztési lehetőségek forráshiány miatt kihasználatlanok.


▪ A falusi turizmus eredményességének javításához a turisztikai termékek és a turisztikát kiszolgáló infrastruktúra párhuzamos fejlesztésére van szükség. Az infrastruktúrán belül a meglévő szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szolgáltató-pontok színvonalát is javítani kell, emellett pedig szükség van a kapacitások növelésére is.

Megoldási javaslat

▪ A valós igényeken alapuló magán szállás- és vendéglátó kapacitások mennyiségi és minőségi, valamint infrastrukturális fejlesztése.

▪ A már működő magán szálláshelyek és falusi vendéglátóhelyek jobb körülmények közt működnek, kiszolgáló, szolgáltató helyek, új szálláshelyek létesülnek(30 db). A települések a turisztikai vérkeringés részeivé válnak, egymás szolgáltatásait erősítő kínálati csomag jön létre. Rendszerbe szervezve jelentős gazdasági tényezővé válnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Falusi turizmus átfogó fejlesztése, az egységes arculat megteremtése; a falusi turizmus né...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség turisztikai adottságai kiválóak, műemlékekben és természeti látnivalókban gazdag. Ugyanakkor a falusi turizmusban rejlő lehetőségek nem felelnek meg a 21. század turistájának, sem a termékkínálat, sem pedig turisztikai szakember ellátás vonatkozásában. A turisztikai vonzerők helyszínein többnyire a helyi lakosság nem rendelkezik elegendő számú képzett szakemberrel.


▪ A falusi turizmus eredményességének javításához a turisztikai termékek és a turisztikai kiszolgálló személyzet képzettségének párhuzamos fejlesztésére van szükség. Az infrastruktúrán belül a meglévő szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szolgáltató-pontok színvonalát is javítani kell, ezek működtetéséhez pedig jól képzett szakembergárda létrehozása elengedhetetlen.

Megoldási javaslat

▪ A turisztikában dolgozó munkaerő igény szerinti képzése és továbbképzése.

▪ A már működő magán szálláshelyek és falusi vendéglátóhelyek jobb körülmények közt működnek, kiszolgáló szolgáltató helyek, új szálláshelyek létesülnek. A települések a turisztikai vérkeringés részeivé válnak, egymás szolgáltatásait erősítő kínálati csomag jön létre. Rendszerbe szervezve jelentős gazdasági tényezővé válnak. Képzett munkaerő gondoskodik a turistákról.Legalább 30 turisztikában dolgozó személy kerül képzésbe vonásra.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

100%

%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rendezvényturizmus színvonalának emelése a sokszínű hagyományok és a multikulturális hatás...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség hátrányos helyzetű települései műemlékekben és természeti látnivalókban igen gazdagok, kultúrájuk miatt ritka építészeti örökséggel bírnak. Védett területei és a sok látnivaló az öko-turizmus fejlesztését és túraútvonalak kialakítását teszik lehetővé.


▪ A műemlékekről, a természeti látnivalókról kevés információ található, nehezen megközelíthetőek, általában csak a helyben lakók tudják pontos helyüket. Sok nevezetesség úgynevezett kulcsos emberekkel nyitható, akiket nehéz megtalálni. Az információk nem hozzáférhetőek, és nem jól kommunikáltak. A látnivalókról nagyon nehéz szóbeli tájékoztatást, idegenvezetést kapni.

Megoldási javaslat

▪ Marketingeszközök: táblák, szórólapok, információs prospektusok helyi informálásra.Turisztikai látnivalók,védett műemlékek, templomok, építészeti értékek kitáblázása.Minden jelentős tanösvény, természeti látnivaló kitáblázása, irányító táblák és feliratok, bemutató kiadvány készítése. Nyitva tartás módjának és idejének kitáblázása, egységes módon.A HPME azoknak a pályázóknak ad lehetőséget marketing eszközök beszerzésére, akik a Vidéki Örökség Megőrzése intézkedések közül egyik pályázati kiírásából sem végezték el információs táblák, arculati elemek beszerzését. Jelen támogatásból beszerzendő marketingeszközök, az előbbi, említett támogatási forrásokból beszerzett eszközökkel egységes arculati rendszert kell, hogy alkossanak.

▪ A fejlesztés megvalósulása révén minimum 15 műemlék, illetve természeti látnivaló esetében megoldódik a rendszeres látogathatóság.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rendezvényturizmus színvonalának emelése a sokszínű hagyományok és a multikulturális hatás...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség turisztikai adottságai jók, azonban elszórtan vannak jelen a kínálatban, egyedi elemekként gyenge a vonzerejük. Korunk fejlődő turizmusa egyre magasabban szervezett, akár nemzetközi tekintetben is figyelemfelkeltő termékcsomagok meglétét követeli meg, egyre igényesebb, változatosabb szolgáltatásokkal. A térségben a turisztikai vonzerőt jelentősen növelné tartalmas rendezvények, fesztiválok megtartása. Akár egyedi, máshol nem megkapható kínálattal összekapcsolva. (galériák, műhelyek, skanzen , kézműves termékek bemutatkozása)


▪ Élményláncok, tematikus utak, több napos, tartalmas kikapcsolódást ígérő programok hiánya miatt a nagyobb látogatottságú turisztikai célpontokhoz nem tudnak kapcsolódni az elszigetelt kínálati elemek. Önállóan nincs akkora vonzerejük, ami a turisztikára hatással lenne. A fenntartható, valódi igényeken alapuló rendezvények száma igen alacsony.

Megoldási javaslat

▪ Helyi termékhez kötődő (gasztro- kulturális vagy kézműves, stb) visszatérő és azonos időpontban szervezett rendezvények szervezése, fesztiválok létrehozása, vagy meglévők továbbfejlesztése. E tevékenységek szervezése szükségszerű a hátrányos helyzetű településeken, amelyek turisztikai sokszínűséget mutatnak és a helyi közösségeket összekovácsolják.A HPME a már ismétlődő, több alkalommal megrendezésre került és a kistérségek hírnevének javítása miatt kiemelt jelentőségű rendezvények támogatását szolgálja.

▪ A térség turisztikai ismertsége növekszik, a kistelepülések kínálata beépül a nagyobb programcsomagokba, a térség kapcsolódni tud a nagyobb látogatottságú közeli utazási célpontokhoz. A Leader célokat jól egészítik ki a tájegységre jellemző termékekre, kulturális népszokásokra, hagyományokra, kézműves termékek bemutatásra alapozott fesztiválok. A visszatérő rendezvények látogató számát növelni könnyebb, a rendezvényeken bemutatott specialitások népszerűsítése gazdaságélénkítő hatású.Legalább 10 rendezvény rendszerbe vonása és támogatása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségi szolgáltatások fejlesztéseIntézkedés: Helyi identitást és lokálpatriotizmust fejlesztő szolgáltatások, helyi közösségfejlesztési...Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség területén az önkormányzatok közösségi szolgáltatása meglehetősen hiányos. Ez nagy mértékben hozzájárul a lakosság életminőségének romlásához.


▪ A már meglévő közművelődési, közösségi központok infrastrukturális megújításával, funkcióinak bővítésével javítani lehetne a térség településeinek szolgáltatási színvonalát.

Megoldási javaslat

▪ Integrált szolgáltató központok kialakítása, meglévők újjáélesztése, új tartalommal való megtöltése az önkormányzati és / vagy a civil szféra bevonásával.

▪ Legalább 10 IKSZT létrejötte a Közösség területén.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben található közösségi terek állapota és szolgáltatásainak színvonala sok helyen rossz.


▪ Az aprófalvas települések önkormányzatai nem képesek az IKSZT elvárásait teljesíteni, azonban közösségi igény van bizonyos funkciók ellátására.

Megoldási javaslat

▪ Védelem alatt nem álló épületekben közösségi házak-terek létrehozása, a hátrányos helyzetű településeken. Helyi igényeknek megfelelő szolgáltató terek kialakítása, meglévők újraélesztése.A HPME az 5302-es HPME-vel (Felnőttképzési helyszínek létrehozása)közösen alkotnak egységet, egymás hatásait kiegészítve.Az intézkedés azokat a településeket célozza meg, ahol az IKSZ kötelező feltételei nem adottak (pl. alkalmas épület), illetve bizonyos adottságok (pl. alacsony lakosságszám) miatt az IKSZT kritériumrendszere nem teljesíthető, viszont a közösségi szolgáltatások biztosítása jelenleg nem kielégítő.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségi szolgáltatások fejlesztéseIntézkedés: Helyi identitást és lokálpatriotizmust fejlesztő szolgáltatások, helyi közösségfejlesztési...Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térségben található szabadidős infrastrukturális elemek állapota sok helyen leromlott.


▪ A rossz állapot miatt csökkent színvonalú a szolgáltatás.

Megoldási javaslat

▪ Szabadidős parkok, sportolásra alkalmas területek, faluképet meghatározó sportpályák, játszóterek kialakítása, felújítása, a hátrányos helyzetű településeken.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségi szolgáltatások fejlesztéseIntézkedés: Helyi identitást és lokálpatriotizmust fejlesztő szolgáltatások, helyi közösségfejlesztési...Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térségben található szabadidős infrastrukturális elemek állapota sok helyen leromlott.


▪ A rossz állapot miatt csökkent színvonalú a szolgáltatás.

Megoldási javaslat

▪ Szabadidős parkok, sportolásra alkalmas területek, faluképet meghatározó sportpályák, játszóterek kialakítása, felújítása.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A mai társadalomban fokozottan megfigyelhető a hagyományos közösségek szétesése, az egyén atomizálódása. Ez a tendencia többé-kevésbé igaz a vidéki társadalomra is. Az együttműködés és a közösségi élet hiánya a szolgáltatáshiányos aprófalvas térségekben talán még súlyosabb probléma, hiszen az itt élőknek minimális esélye van különböző kulturális, rekreációs, ismeretterjesztő programokhoz való hozzájutáshoz. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű csoportokra. A kulturális javakhoz való hozzájutás alapvető feltétele a teljes életnek.


▪ A helyben lévő civil szervezetek megerősítése nagyban hozzájárulna a közösségi programszervezés fejlődéséhez. A települési szinten szervezett közös programok, az egyéb jótékony hatásokon túl eredményesen járulnak hozzá az előítéletek csökkentéséhez is.

Megoldási javaslat

▪ Olyan közösségfejlesztő akciók támogatása, amelyek a helyi hagyományok fennmaradását szolgálják, különböző generációk aktív közreműködésével valósulnak meg, és innovatív megoldásokat tartalmaznak.Az intézkedés falunapokat, különböző tematikus rendezvényeket támogat.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségi szolgáltatások fejlesztéseIntézkedés: Nemzetközi kapcsolatok erősítése, LEADER közösségek közötti együttműködés kiépítése.Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Térségünkben a határ közelsége ellenére viszonylag fejletlenek a közelebbi és a távolabbi nemzetközi kapcsolatok is.


▪ Hasznos lenne különböző külföldi tapasztalatok átvétele, illetve átadása.

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű településeken együttműködési formák gazdagítása, külföldi tapasztalatok átvételével.Kultúrális és sport csereprogramok támogatása.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

90%

%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségi szolgáltatások fejlesztéseIntézkedés: Nemzetközi kapcsolatok erősítése, LEADER közösségek közötti együttműködés kiépítése.Szektor/fejlesztési téma: Oktatás




Megoldási javaslat

▪ Együttműködési formák gazdagítása külföldi tapasztalatok átvételével, a hátrányos helyzetű településeken.Tematikus szakmai utak, tanulmányutak támogatása.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

90%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségi szolgáltatások fejlesztéseIntézkedés: Nemzetközi kapcsolatok erősítése, LEADER közösségek közötti együttműködés kiépítése.Szektor/fejlesztési téma: Oktatás




Megoldási javaslat

▪ Együttműködési formák gazdagítása külföldi tapasztalatok átvételével.Tematikus szakmai utak, tanulmányi utak támogatása.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

90%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségi szolgáltatások fejlesztéseIntézkedés: Nemzetközi kapcsolatok erősítése, LEADER közösségek közötti együttműködés kiépítése.Szektor/fejlesztési téma: Kultúra




Megoldási javaslat

▪ Együttműködési formák gazdagítása, külföldi tapasztalatok átvételével.Kultúrális és sport csereprogramok támogatása.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

90%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségi szolgáltatások fejlesztéseIntézkedés: Közösségi terek infokommunikációs szolgáltatásainak fejlesztése, a helyi média erősítése.Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ A helyi írott és elektronikus sajtó meglehetősen fejletlen, néhány települést kivéve nem működnek helyi lapok sem. Térségi médium nem létezik.


▪ Fejlesztésre szorul a hálózati infrastruktúra, közösségi portálokat szükséges valamennyi településen kialakítani. A közösségi médiumok fejlesztésével hatékonyabb információ áramlás lenne megvalósítható, mely az élet több szegmensében is javítaná a térségben élők életminőségét, növelné a helyi identitástudatot.

Megoldási javaslat

▪ Közösségi médiumok létrejöttének támogatása, az elektronikus formák preferálásával.Újság, rádió, tv beindítása, fejlesztése. Eszközbeszerzés.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Közösségi szolgáltatások fejlesztéseIntézkedés: A civil-gazdasági-önkormányzati szféra együttműködésének fejlesztése.Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A civil – vállalkozói - önkormányzati szektor együttműködésének gyakorlati formái meglehetősen kialakulatlanok.


▪ Mindhárom szektor rendelkezik olyan projektötletekkel, melyek megvalósulása eredményesebb lenne szektorközi együttműködésben, multiplikatív hatást jelenthetne.

Megoldási javaslat

▪ Projektelőkészítő tanulmányok, tematikus koncepciók támogatása, a HVS céljainak megvalósulása érdekében.









▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 59/59 Kód: DD-93-GF-B-01 Sorszám: 5836


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A települések vállalkozásai által feldolgozott, és megtermelt termékek minősége gyenge, mennyisége alacsony, a mai kor követelményeinek nem felelnek meg, mert a használt technika és technológia elavult. A gépek, berendezések nem energiatakarékosak, magas az üzemeltetési költségük, ez miatt a környezetterhelésük magas.


▪ A működő vállalkozások tőkehiányosak, technológiai és technikai színvonaluk alacsony. A magas üzemeltetési költségek miatt, az előállított termék piaci versenyképessége gyenge.

Megoldási javaslat

▪ Technológiafejlesztés úgy, hogy a már meglévő gépek, eszközök felújítása és modernizálása történjen meg ,vagy új gépek, technológiák beszerzésének támogatásával növekedjen a minőségileg feldolgozott termékek mennyisége.

▪ Tervezési időszak végére a helyi vállalkozások versenyképességének növekedése 5%-al , a gazdasági mutatók javulása 6%-al nő, a támogatottak körében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek


Megoldási javaslatok 59/59 Kód: DD-93-GF-B-01 Sorszám: 5836

232

A SZINERGIA LEADER Közösség stratégiájában kiemelten célként szerepel az élhető vidék megteremtése, ebből eredően, minden prioritás és intézkedés ezen célt szolgálja, különféle konkrét beavatkozási lehetőségekkel, a vidéken élők minden célcsoportjára vonatkozóan. A közösség területén a munkanélküliség átfogó, hatékony és oki kezelése, a foglalkoztatottság bővítése legfontosabb megoldandó feladat, amelyet a vállalkozások fejlesztése, a turizmus fejlesztése, és speciális humánerőforrás-fejlesztési intézkedések mentén kerül megvalósításra. A beruházási jellegű elemek mellett a kapcsolódó képzési, szaktanácsadási, együttműködési elemekre is nagy hangsúlyt helyezünk, mivel önmagában egy beruházás önállóan nem minden esetben képezhet tartós fejlődést, sikert. A beruházási elemek összeállítása a meglévő, kedvező adottságokra épülten történt. A helyben élők életminőségét, a közösség településeinek élhetőségét, népességmegtartó erejét a helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és az örökségvédelmi intézkedések sorával kívánjuk javítani. Az egyes prioritások egymáshoz szervesen kapcsolódnak, egymás megvalósulását feltételezik. A prioritásokban szereplő intézkedések és HPME-k akkor hoznak érdemi áttörést, amennyiben azok döntő többsége rendben megvalósul.

A gazdaságfejlesztési és turizmusfejlesztési prioritásokban elsőként a szervezeti keretek kiépítését (menedzsment szervezet, ernyő-szervezet, klaszter), a képzéseket, a szaktanácsadási részt kívánjuk megvalósítani. Ezt követően ennek megállapításaira, iránymutatásaira, eredményeire építve az egyes konkrét fejlesztési célú intézkedések kiépítése következik sorban.

A közösségi szolgáltatások, a humánerőforrás fejlesztés és az örökségvédelem prioritásai sok tekintetben érdemi összefüggést mutatnak a megvalósulás tekintetében. Itt is bizonyos infrastrukturális beruházások előzik meg és alapozzák meg a későbbi soft elemek megvalósíthatóságát.

A SZINERGIA LEADER Közösség stratégiájában kiemelten célként szerepel az élhető vidék megteremtése, ebből eredően, minden prioritás és intézkedés ezen célt szolgálja, különféle konkrét beavatkozási lehetőségekkel, a vidéken élők minden célcsoportjára vonatkozóan. A közösség területén a munkanélküliség átfogó, hatékony és oki kezelése, a foglalkoztatottság bővítése legfontosabb megoldandó feladat, amelyet a vállalkozások fejlesztése, a turizmus fejlesztése, és speciális humánerőforrás-fejlesztési intézkedések mentén kerül megvalósításra. A beruházási jellegű elemek mellett a kapcsolódó képzési, szaktanácsadási, együttműködési elemekre is nagy hangsúlyt helyezünk, mivel önmagában egy beruházás önállóan nem minden esetben képezhet tartós fejlődést, sikert. A beruházási elemek összeállítása a meglévő, kedvező adottságokra épülten történt. A helyben élők életminőségét, a közösség településeinek élhetőségét, népességmegtartó erejét a helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és az örökségvédelmi intézkedések sorával kívánjuk javítani. Az egyes prioritások egymáshoz szervesen kapcsolódnak, egymás megvalósulását feltételezik. A prioritásokban szereplő intézkedések és HPME-k akkor hoznak érdemi áttörést, amennyiben azok döntő többsége rendben megvalósul.

A gazdaságfejlesztési és turizmusfejlesztési prioritásokban elsőként a szervezeti keretek kiépítését (menedzsment szervezet, ernyő-szervezet, klaszter), a képzéseket, a szaktanácsadási részt kívánjuk megvalósítani. Ezt követően ennek megállapításaira, iránymutatásaira, eredményeire építve az egyes konkrét fejlesztési célú intézkedések kiépítése következik sorban.

A közösségi szolgáltatások, a humánerőforrás fejlesztés és az örökségvédelem prioritásai sok tekintetben érdemi összefüggést mutatnak a megvalósulás tekintetében. Itt is bizonyos infrastrukturális beruházások előzik meg és alapozzák meg a későbbi soft elemek megvalósíthatóságát.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

233

Jelentős lépésnek tartjuk, hogy a humán erőforrások fejlesztésébe is sikerült a gazdasági szereplőket bevonni, tulajdonképpen gazdaságfejlesztő hatása is van több intézkedésnek.

10 éves időtávban az alábbi konkrét eredményekre számítunk:• A 2006. évi adatokhoz képest a közösség területén a munkanélküliség összességében 20,0 %-kal csökken (minden ötödik munkanélküli legalább egy évig munkába állhat)• A közösség területén 30-80 db (önfoglalkoztató) mikrovállalkozás kezdi meg tevékenységét• A közösség területén a helyi iparűzési és idegenforgalmi adóbevételek összességében 30,0 %-kal emelkednek• A közösség területén 20 településen a településkép rekonstrukciója valósul meg• 1 db integráló ernyőszervezet alakul ki a gyógy- és fűszernövény vertikumban• legalább 5 foglalkoztatási pont kezdi meg működését a felújított közösségi terekben• 3 komplex felzárkózató program indul, hátrányos helyzetű fiatalok bevonásával• 1 db roma skanzen épül• legalább 20 közösségi tér, továbbá legalább 20 játszótér, illetve sportpálya kerül felújításra• legalább 30 fő részesül helyi munkaerő-piaci igényekre épülő képzésben• A települések 90%-án elérhetővé válik a szélessávú Internet és várhatóan 500 hátrányos helyzetű család jut kedvezményesen informatikai eszközökhöz. • Térségi turisztikai menedzsment kerül felállításra• 5-10 falusi szálláshely szolgáltató támogatása valósul meg • A bor –és gasztroturizmus területén 10 vállalkozás valósít meg sikeres fejlesztést • Legalább 20 fejlesztés történik a horgász- és vadászturizmus területén • A védett természeti értékek területén 15-30 projekt valósulhat meg

Jelentős lépésnek tartjuk, hogy a humán erőforrások fejlesztésébe is sikerült a gazdasági szereplőket bevonni, tulajdonképpen gazdaságfejlesztő hatása is van több intézkedésnek.

10 éves időtávban az alábbi konkrét eredményekre számítunk:• A 2006. évi adatokhoz képest a közösség területén a munkanélküliség összességében 20,0 %-kal csökken (minden ötödik munkanélküli legalább egy évig munkába állhat)• A közösség területén 30-80 db (önfoglalkoztató) mikrovállalkozás kezdi meg tevékenységét• A közösség területén a helyi iparűzési és idegenforgalmi adóbevételek összességében 30,0 %-kal emelkednek• A közösség területén 20 településen a településkép rekonstrukciója valósul meg• 1 db integráló ernyőszervezet alakul ki a gyógy- és fűszernövény vertikumban• legalább 5 foglalkoztatási pont kezdi meg működését a felújított közösségi terekben• 3 komplex felzárkózató program indul, hátrányos helyzetű fiatalok bevonásával• 1 db roma skanzen épül• legalább 20 közösségi tér, továbbá legalább 20 játszótér, illetve sportpálya kerül felújításra• legalább 30 fő részesül helyi munkaerő-piaci igényekre épülő képzésben• A települések 90%-án elérhetővé válik a szélessávú Internet és várhatóan 500 hátrányos helyzetű család jut kedvezményesen informatikai eszközökhöz. • Térségi turisztikai menedzsment kerül felállításra• 5-10 falusi szálláshely szolgáltató támogatása valósul meg • A bor –és gasztroturizmus területén 10 vállalkozás valósít meg sikeres fejlesztést • Legalább 20 fejlesztés történik a horgász- és vadászturizmus területén • A védett természeti értékek területén 15-30 projekt valósulhat meg


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

234

A SZINERGIA LEADER Közösség által készített HVS hosszú távú célja, hogy csökkenjen a hátrányos helyzetű csoportokkal szembeni előítélet, valamint a településeken olyan közösségi kezdeményezések induljanak el, amik az abban bármilyen módon résztvevő személyek egyéni személyiségfejlődését is szolgálják, továbbá egy adott lakóhelyen az életminőség javulását okozzák. Célunk, hogy alulról szerveződő csoportosulások jöjjenek létre, minél több aktív, önkéntes alapon tevékenykedni képes helyi lakos tevékenykedjen a helyi közösség érdekében. Úgy véljük, éppen ez a fenntarthatóság egyik legfőbb garanciája.Hosszú távú célunk az is, hogy a hátrányos helyzetű családokban felnövő fiatalok képessé váljanak önmaguk kiteljesítésére, aktív állampolgárokká váljanak, életpályaesélyeik kiszélesedjenek. Továbbá megkíséreljük enyhíteni azt a negatív tendenciát, hogy a vidéki kistelepülésekről kizárólag az elvándorlás legyen a kiemelkedés egyetlen alternatívája. A szigetvári kistérségben a roma népesség aránya messze meghaladja az országos átlagot és jellemző rájuk, hogy leginkább az amúgy is aprófalvas terület legelmaradottabb zsáktelepülésein élnek. Ezek olyan „gettósodott” falvak, amelyekben főként az utóbbi évtizedek településpolitikája, továbbá az egyéb gazdasági és társadalmi folyamatok következtében szinte homogén társadalomszerkezet alakult ki, hiszen itt koncentrálódnak a minden szempontból leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok. A különböző megoldási kísérletek, melyek a területi kiegyenlítődést, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását hivatottak szolgálni sok esetben nem érik el céljukat. Úgy véljük a probléma kezelését egymástól függetlenül, sokszor bizonyos tüneteket pusztán önmagukban állónak tekintve próbálnak megoldani. Ezt a helyzetet tragikussá azt teszi, hogy a Közösség területének nagy részén gyakorlatilag a minimális gyermekjóléti, oktatási, közművelődési alapszolgáltatásokon kívül más nem található. A szétaprózódott önkormányzati rendszer következtében a település saját elemi működtetésén kívül más tevékenységet nem képes felvállalni. A településeken viszonylag kevés civil szervezet található, melyek elszigeteltségük és szűkös forrásaik miatt általában nem képesek a hiányzó szolgáltatások kompenzálására.

A SZINERGIA LEADER Közösség által készített HVS hosszú távú célja, hogy csökkenjen a hátrányos helyzetű csoportokkal szembeni előítélet, valamint a településeken olyan közösségi kezdeményezések induljanak el, amik az abban bármilyen módon résztvevő személyek egyéni személyiségfejlődését is szolgálják, továbbá egy adott lakóhelyen az életminőség javulását okozzák. Célunk, hogy alulról szerveződő csoportosulások jöjjenek létre, minél több aktív, önkéntes alapon tevékenykedni képes helyi lakos tevékenykedjen a helyi közösség érdekében. Úgy véljük, éppen ez a fenntarthatóság egyik legfőbb garanciája.Hosszú távú célunk az is, hogy a hátrányos helyzetű családokban felnövő fiatalok képessé váljanak önmaguk kiteljesítésére, aktív állampolgárokká váljanak, életpályaesélyeik kiszélesedjenek. Továbbá megkíséreljük enyhíteni azt a negatív tendenciát, hogy a vidéki kistelepülésekről kizárólag az elvándorlás legyen a kiemelkedés egyetlen alternatívája. A szigetvári kistérségben a roma népesség aránya messze meghaladja az országos átlagot és jellemző rájuk, hogy leginkább az amúgy is aprófalvas terület legelmaradottabb zsáktelepülésein élnek. Ezek olyan „gettósodott” falvak, amelyekben főként az utóbbi évtizedek településpolitikája, továbbá az egyéb gazdasági és társadalmi folyamatok következtében szinte homogén társadalomszerkezet alakult ki, hiszen itt koncentrálódnak a minden szempontból leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok. A különböző megoldási kísérletek, melyek a területi kiegyenlítődést, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását hivatottak szolgálni sok esetben nem érik el céljukat. Úgy véljük a probléma kezelését egymástól függetlenül, sokszor bizonyos tüneteket pusztán önmagukban állónak tekintve próbálnak megoldani. Ezt a helyzetet tragikussá azt teszi, hogy a Közösség területének nagy részén gyakorlatilag a minimális gyermekjóléti, oktatási, közművelődési alapszolgáltatásokon kívül más nem található. A szétaprózódott önkormányzati rendszer következtében a település saját elemi működtetésén kívül más tevékenységet nem képes felvállalni. A településeken viszonylag kevés civil szervezet található, melyek elszigeteltségük és szűkös forrásaik miatt általában nem képesek a hiányzó szolgáltatások kompenzálására.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

235

Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a Stratégia elsődleges céljainak megvalósításán túl hozzájáruljon a térségben található civil szervezetek megerősítéséhez. Hiszünk egy olyan alulról építkező fenntartható és komplex HVS megvalósításában, mely reflektál térségünk olyan fontos problémáira is, mint a közösségi együttműködések hiánya és a mindennapi szinten tapasztalható előítéletesség.

Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a Stratégia elsődleges céljainak megvalósításán túl hozzájáruljon a térségben található civil szervezetek megerősítéséhez. Hiszünk egy olyan alulról építkező fenntartható és komplex HVS megvalósításában, mely reflektál térségünk olyan fontos problémáira is, mint a közösségi együttműködések hiánya és a mindennapi szinten tapasztalható előítéletesség.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

236

A térségre vonatkoztatva 2000 évben készült el a Sapard program keretében kidolgozott Kistérségi Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program (2000-2006). A program jelenleg is fennálló, aktuális megállapításait mostani munkánk során figyelembe vettük. Az e tervben kidolgozásra került prioritások nagy többsége a térség gazdaságának fejlesztése témakör köré (mg.-i vállalkozások beruházási támogatása, alternatív jövedelemszerzési módok), a turisztikai fejlesztések megkezdése, valamint a humánerőforrás fejlesztése köré épültek. A tervben pontosan tükröződött az előző évtized fordulójának uniós csatlakozásra készülésének feladat-meghatározása és megmutatkoztak annak félelmei is.A Sapard- elemzésben kidolgozásra kerülő prioritások közül több, a mai napig érvényes megfogalmazást jelent, viszont néhány esetben az idő azt már meghaladta: ilyennek vehetők például az agrárvállalkozások gazdasági helyzetének megítélésében bekövetkezett változások, mivel az elmúlt időszak jelentős úniós támogatásai megerősítették a térségi agrárvállalkozói kört, mely így már nem az elsődlegesen támogatni tervezett gazdasági szereplő célcsoportunk. Helyettük ma elsősorban a falvakban élő, nem agrár, hanem egyéb tevékenységi körben dolgozó mikrovállalkozások körének szélesítése és megerősítése támogatandó. Célunk egy új gazdasági szereplő célcsoport létrehozása, támogatása, aki a feldolgozóipar és egyéb más ágazati szektor szereplői közül kerül ki. 2003-ban az Expertus Mérnöki Iroda elkészítette a Szigetvári Kistérség Komplex Térségfejlesztési Koncepcióját és Stratégiai Programját, melyben hangsúlyozásra került a turizmusfejlesztés, új elemként megjelent a térség egészére kidolgozott komplex környezetgazdálkodási szemléletmód, és ebben az anyagban is hangsúlyos megjelenítésre került a humánerőforrások szükséges fejlesztése. Az itt először megjelenő Komplex Környezetgazdálkodás prioritás hatására a térségben megkezdődött az intenzív mezőgazdálkodási gyakorlatot részben felváltó, tájvédő és fenntartható termelés módszereit elterjesztő gondolkodásmód. Ennek a gondolatnak továbbfolytatása és gazdaságfejlesztéssel való kombinálásának lehetősége megjelenik a HVS-ben, mint a biogazdálkodás komplex programjának megjelenítése külön intézkedésként.

A térségre vonatkoztatva 2000 évben készült el a Sapard program keretében kidolgozott Kistérségi Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program (2000-2006). A program jelenleg is fennálló, aktuális megállapításait mostani munkánk során figyelembe vettük. Az e tervben kidolgozásra került prioritások nagy többsége a térség gazdaságának fejlesztése témakör köré (mg.-i vállalkozások beruházási támogatása, alternatív jövedelemszerzési módok), a turisztikai fejlesztések megkezdése, valamint a humánerőforrás fejlesztése köré épültek. A tervben pontosan tükröződött az előző évtized fordulójának uniós csatlakozásra készülésének feladat-meghatározása és megmutatkoztak annak félelmei is.A Sapard- elemzésben kidolgozásra kerülő prioritások közül több, a mai napig érvényes megfogalmazást jelent, viszont néhány esetben az idő azt már meghaladta: ilyennek vehetők például az agrárvállalkozások gazdasági helyzetének megítélésében bekövetkezett változások, mivel az elmúlt időszak jelentős úniós támogatásai megerősítették a térségi agrárvállalkozói kört, mely így már nem az elsődlegesen támogatni tervezett gazdasági szereplő célcsoportunk. Helyettük ma elsősorban a falvakban élő, nem agrár, hanem egyéb tevékenységi körben dolgozó mikrovállalkozások körének szélesítése és megerősítése támogatandó. Célunk egy új gazdasági szereplő célcsoport létrehozása, támogatása, aki a feldolgozóipar és egyéb más ágazati szektor szereplői közül kerül ki. 2003-ban az Expertus Mérnöki Iroda elkészítette a Szigetvári Kistérség Komplex Térségfejlesztési Koncepcióját és Stratégiai Programját, melyben hangsúlyozásra került a turizmusfejlesztés, új elemként megjelent a térség egészére kidolgozott komplex környezetgazdálkodási szemléletmód, és ebben az anyagban is hangsúlyos megjelenítésre került a humánerőforrások szükséges fejlesztése. Az itt először megjelenő Komplex Környezetgazdálkodás prioritás hatására a térségben megkezdődött az intenzív mezőgazdálkodási gyakorlatot részben felváltó, tájvédő és fenntartható termelés módszereit elterjesztő gondolkodásmód. Ennek a gondolatnak továbbfolytatása és gazdaságfejlesztéssel való kombinálásának lehetősége megjelenik a HVS-ben, mint a biogazdálkodás komplex programjának megjelenítése külön intézkedésként.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

237

Programozási munkánk során hasznosítottuk a Szigetvári Kistérség Komplex Turizmusfejlesztési Programjában megfogalmazott elveket, irányokat is. E programban szerepelt a falusi turizmus, a falvak tárgyi, szellemi értékeinek megőrzésére vonatkozó stratégia, valamint a hobby turizmus népes ága is kidolgozandó tevékenységi körként került megállapításra.Az elkészült HVS teljes egészében igazodik a 2005-ben elkészült Szentlőrinci Kistérség Területfejlesztési Koncepciója 2006-2013 című anyaghoz is, melynek kijelölt fő fejlesztési prioritásai a gazdaságfejlesztés, a turizmusfejlesztés és a humánerőforrás fejlesztése. Továbbá összhang mutatkozik a mindkét kistérségben nemrég elkészült Középtávú Közoktatás Fejlesztési Tervvel is.

Programozási munkánk során hasznosítottuk a Szigetvári Kistérség Komplex Turizmusfejlesztési Programjában megfogalmazott elveket, irányokat is. E programban szerepelt a falusi turizmus, a falvak tárgyi, szellemi értékeinek megőrzésére vonatkozó stratégia, valamint a hobby turizmus népes ága is kidolgozandó tevékenységi körként került megállapításra.Az elkészült HVS teljes egészében igazodik a 2005-ben elkészült Szentlőrinci Kistérség Területfejlesztési Koncepciója 2006-2013 című anyaghoz is, melynek kijelölt fő fejlesztési prioritásai a gazdaságfejlesztés, a turizmusfejlesztés és a humánerőforrás fejlesztése. Továbbá összhang mutatkozik a mindkét kistérségben nemrég elkészült Középtávú Közoktatás Fejlesztési Tervvel is.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

238

A Közösség LEADER szerű működését szavatolja a megalakított Egyesületi forma felépítése. Az Egyesület vezetőségében a lehető legszélesebb körben képviseltetik magukat a helyi szereplők. Igyekeztünk egyrészt területi alapon, másrészt szektoronként is teljes lefedettséget biztosítani. Figyeltünk arra is, hogy a három alapvető szektoron belül további lényeges differenciálódás tapasztalható, így ezek figyelembevétele és képviselete is szükségszerű. Önkormányzatok esetében ez jelenti a különböző szempontból eltérő településtípusok megfelelő érdekképviseletét. Vállalkozások és civil szervezeteknél pedig többek között az eltérő tevékenység típusok közötti differenciálást tekintettük fő szempontnak. A Közösség területének földrajzi és településszerkezeti sajátosságai miatt már a kezdetektől fogva ügyelnünk kell a megfelelő területi részvétel, hiszen erősen aprófalvas területről van szó. Az Egyesületben a döntési mechanizmus világosan átlátható, demokratikus. A tagság számára biztosítja a lehető legszélesebb körű részvételt. Ezt segíti elő a különböző szekciók életre hívása, továbbá ilyen nagyszámú tag esetében maga az egyesületi forma választása is a LEADER szerű működés egyik legfontosabb eszköze.Ezen kívül már a tervezés során kidolgoztuk az a metódust, ami az alulról jövő kezdeményezések becsatornázását, illetve a helyi lakosság bevonását lehetővé teszi. Ennek letéteményese legfőképpen a rendszeresen megvalósuló mikrotérségi fórumok, workshopok és különböző interaktív formák preferálása. Fontosnak tartjuk, hogy ezt a folyamatot a későbbiekben is a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek segítsék, így elérhetővé válhat a különböző innovatív ötletek, projektkezdemények felkarolása, és megvalósítása.

A Közösség LEADER szerű működését szavatolja a megalakított Egyesületi forma felépítése. Az Egyesület vezetőségében a lehető legszélesebb körben képviseltetik magukat a helyi szereplők. Igyekeztünk egyrészt területi alapon, másrészt szektoronként is teljes lefedettséget biztosítani. Figyeltünk arra is, hogy a három alapvető szektoron belül további lényeges differenciálódás tapasztalható, így ezek figyelembevétele és képviselete is szükségszerű. Önkormányzatok esetében ez jelenti a különböző szempontból eltérő településtípusok megfelelő érdekképviseletét. Vállalkozások és civil szervezeteknél pedig többek között az eltérő tevékenység típusok közötti differenciálást tekintettük fő szempontnak. A Közösség területének földrajzi és településszerkezeti sajátosságai miatt már a kezdetektől fogva ügyelnünk kell a megfelelő területi részvétel, hiszen erősen aprófalvas területről van szó. Az Egyesületben a döntési mechanizmus világosan átlátható, demokratikus. A tagság számára biztosítja a lehető legszélesebb körű részvételt. Ezt segíti elő a különböző szekciók életre hívása, továbbá ilyen nagyszámú tag esetében maga az egyesületi forma választása is a LEADER szerű működés egyik legfontosabb eszköze.Ezen kívül már a tervezés során kidolgoztuk az a metódust, ami az alulról jövő kezdeményezések becsatornázását, illetve a helyi lakosság bevonását lehetővé teszi. Ennek letéteményese legfőképpen a rendszeresen megvalósuló mikrotérségi fórumok, workshopok és különböző interaktív formák preferálása. Fontosnak tartjuk, hogy ezt a folyamatot a későbbiekben is a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek segítsék, így elérhetővé válhat a különböző innovatív ötletek, projektkezdemények felkarolása, és megvalósítása.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szinergia LK