Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgyi VKE

Budapest, 2009 November 26.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgyi VKE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

KOPPÁNYVÖLGY A 24. ÓRÁBAN – Összefogás a fenntartható vidék kialakításáért

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Koppányvölgyi VKE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 39 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 39 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 11 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 11 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 11 db fő fejlesztési prioritás és 26 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 11 db fő fejlesztési prioritás és 26 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Koppányvölgyi VKE területe 56 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 47,116 fő, a városokban élő lakosok száma 7,242 főA(z) Koppányvölgyi VKE területe 56 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 47,116 fő, a városokban élő lakosok száma 7,242 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

47,116

56

2

35

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Tab 4,947 fő

2,972 fő

2,599 fő

2,302 fő

Balatonszabadi

Zamárdi

Ádánd

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

12

17

0

0

Fő fejlesztési prioritások száma 11

Fejlesztési intézkedések száma 26

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 39

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

28

Koppányvölgyi VKE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 2,451,935 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Koppányvölgyi VKE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 4 ▪ 1,368,000

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 11 ▪ 2,451,935

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 5 ▪ 1,646,200

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 3 ▪ 332,000

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 8 ▪ 614,672

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 5 ▪ 623,292

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény ▪ 1 ▪ 11,000

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 2 ▪ 46,000

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 1 ▪ 90,000

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Koppányvölgyi VKE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A lakosság elöregedett, elszegényedett, a népességmegtartó képesség drasztikusan csökkent, mivel:

▪ - a fiatalok, főként a képzettebbek elvándorolnak a munkalehetőségek hiánya, az elmaradottság és a romló életminőség miatt;

▪ - a társadalom dezintegrálódott, a közösségek elsorvadtak, érdek artikulációs és érdek érvényesítő képességük megszűnt;

▪ - a helyi örökség turisztikai potenciált jelentő kulturális és természeti értékei pusztulnak és kihasználatlanok;

▪ - a domináló intenzív növénytermesztés környezetromboló, a háztáji gazdálkodás megszűnőben van, feldolgozás, helyi termékek nincsenek;

▪ - a térségnek nincs markáns identitása.

▪ A népességmegtartó erő növelése:▪ - a fiatalok helyben maradásának segítése a

jövedelemforrások és az életminőség fejlesztésével;▪ - az oktatás és a helyi közösségek fejlesztése,

érdekérvényesítő képességük erősítése, a romák felzárkóztatása;

▪ - a helyi örökség értékeinek megóvása, fejlesztése és turisztikai célú kihasználása;

▪ - a fosszilis energiafüggőség csökkentése;▪ - a mezőgazdaság paradigmaváltásának segítése az

öko-szociális agrárium kialakítása felé, a diverzifikáció, a feldolgozás fejlesztése;

▪ - a térség identitásának megerősítése.

7

Jövőnk a térség pusztulását okozó folyamatok megállításától függ:- népességfogyás, a fiatalok elvándorlása;- elszegényedés, csökkenő jövedelemtermelő képesség;- a természeti tőke, a biodiverzitás csökkenése;- a helyi kulturális örökség pusztulása;- a fosszilis energiahordozóktól való függőség nő;- egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzete romlik.

Alapvető céljaink ezért:A népességmegtartó erő növelése a helyi életminőség és a közösségek fejlesztésével, és a betelepedés segítése.A fiatalok kötődésének ösztönzése önrendelkezést, helyi szerepvállalást biztosító projektekkel, alkotó és szocializációs terek létrehozásával.A helyi jövedelemtermelő képesség fejlesztése: a vállalkozók erősítése, az agrárium öko-szociális átalakításának ösztönzése és a turisztika fejlesztése.A természeti tőke fejlesztése: a biodiverzitás növelése, a táj gazdagítása, a szennyezés és a fosszilis energiafüggőség csökkentése.Nemzeti és nemzetközi együttműködések kialakítása a jó fejlesztési gyakorlatok átvételére és közös projektek indítására.A kulturális örökség védelme és hasznosítása az értékek felújításával és bemutathatóvá tételével.A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítése és a térségen belüli fejlettségi különbségek mérséklése.

Jövőnk a térség pusztulását okozó folyamatok megállításától függ:- népességfogyás, a fiatalok elvándorlása;- elszegényedés, csökkenő jövedelemtermelő képesség;- a természeti tőke, a biodiverzitás csökkenése;- a helyi kulturális örökség pusztulása;- a fosszilis energiahordozóktól való függőség nő;- egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzete romlik.

Alapvető céljaink ezért:A népességmegtartó erő növelése a helyi életminőség és a közösségek fejlesztésével, és a betelepedés segítése.A fiatalok kötődésének ösztönzése önrendelkezést, helyi szerepvállalást biztosító projektekkel, alkotó és szocializációs terek létrehozásával.A helyi jövedelemtermelő képesség fejlesztése: a vállalkozók erősítése, az agrárium öko-szociális átalakításának ösztönzése és a turisztika fejlesztése.A természeti tőke fejlesztése: a biodiverzitás növelése, a táj gazdagítása, a szennyezés és a fosszilis energiafüggőség csökkentése.Nemzeti és nemzetközi együttműködések kialakítása a jó fejlesztési gyakorlatok átvételére és közös projektek indítására.A kulturális örökség védelme és hasznosítása az értékek felújításával és bemutathatóvá tételével.A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítése és a térségen belüli fejlettségi különbségek mérséklése.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Koppányvölgyi VKE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, 47.116 lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 2 város található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget és gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, egyrészt a Balatonhoz kötődően, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kapcsolódóan. A megkapó szépségű tájon már a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek.

A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik.

A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés dominál. A parti települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A partvonal sűrűn beépített, csak a szántódi rév környékén minősíthető természetközelinek. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének.

A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik.

A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, 47.116 lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 2 város található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget és gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, egyrészt a Balatonhoz kötődően, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kapcsolódóan. A megkapó szépségű tájon már a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek.

A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik.

A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés dominál. A parti települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A partvonal sűrűn beépített, csak a szántódi rév környékén minősíthető természetközelinek. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének.

A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, még az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is.

A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él.

Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virág kultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodásformák eltűnőben vannak. A térségben jelenleg nincsenek jellegzetes helyi termékek.

A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzetben (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) káros folyamatok (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés, stb) jelentek meg a fiatalok körében.

Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, még az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is.

A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él.

Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virág kultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodásformák eltűnőben vannak. A térségben jelenleg nincsenek jellegzetes helyi termékek.

A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzetben (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) káros folyamatok (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés, stb) jelentek meg a fiatalok körében.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A térségben a Balatonnak köszönhetően jelentős ipari szennyezőforrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken a nyári szezonban voltak jellemzőek, de az M7 új szakaszának átadásával a helyzet javult. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért:- a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást és talajvíz csökkenést okozott, az egykor erdők borította domboldalak visszaerdősítése sem lehetséges (kiv. az akác telepítést);- a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet;- a vízelvezetési, lecsapolási melioratív beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást;- a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez;- a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes hulladékok, fáradt olaj stb. felelőtlen, hanyag kezelése).Ezek a magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezet-érzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő „javítgatása” stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége és nagysága az elhibázott, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken:- a káros tarvágásos gazdálkodás uralkodik (meredek dombok tarvágása talajpusztulást, talajvízszint csökkenést, vízelvezetési problémákat, eróziót okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak (zöld juhar, bálványfa);- a telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek;- a tájidegen fajok (akác, stb) terjesztése tönkretette az őshonos flórát;- a vadgazdálkodás színvonala hanyatlóban van.

A térségben a Balatonnak köszönhetően jelentős ipari szennyezőforrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken a nyári szezonban voltak jellemzőek, de az M7 új szakaszának átadásával a helyzet javult. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért:- a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást és talajvíz csökkenést okozott, az egykor erdők borította domboldalak visszaerdősítése sem lehetséges (kiv. az akác telepítést);- a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet;- a vízelvezetési, lecsapolási melioratív beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást;- a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez;- a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes hulladékok, fáradt olaj stb. felelőtlen, hanyag kezelése).Ezek a magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezet-érzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő „javítgatása” stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége és nagysága az elhibázott, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken:- a káros tarvágásos gazdálkodás uralkodik (meredek dombok tarvágása talajpusztulást, talajvízszint csökkenést, vízelvezetési problémákat, eróziót okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak (zöld juhar, bálványfa);- a telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek;- a tájidegen fajok (akác, stb) terjesztése tönkretette az őshonos flórát;- a vadgazdálkodás színvonala hanyatlóban van.Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 1/2

12

A második legnagyobb környezeti kárforrás a természetes felszíni vízfolyások helytelen szabályozása, amellyel elpusztították az egykor legendásan gazdag vizes élőhelyeket, gyorsították a lefolyást, csökkentették a talajvízszintet és a vízkészleteket, ami a klímaváltozásra való felkészülés követelményeivel teljesen ellentétes hatású. Az M7 autópálya ökológiai izolációs hatása károsítja az ökoszisztémát, de térségünkben jelentős ökológiai korridorok (pl. a völgyhíd alatt) vannak. A tájhoz a Fekete Istvántól megismert gazdag élővilág társul, amit a 23 Natura 2000 terület is alátámaszt, de a fenti folyamatok miatt a biodiverzitás folyamatosan csökken.

A második legnagyobb környezeti kárforrás a természetes felszíni vízfolyások helytelen szabályozása, amellyel elpusztították az egykor legendásan gazdag vizes élőhelyeket, gyorsították a lefolyást, csökkentették a talajvízszintet és a vízkészleteket, ami a klímaváltozásra való felkészülés követelményeivel teljesen ellentétes hatású. Az M7 autópálya ökológiai izolációs hatása károsítja az ökoszisztémát, de térségünkben jelentős ökológiai korridorok (pl. a völgyhíd alatt) vannak. A tájhoz a Fekete Istvántól megismert gazdag élővilág társul, amit a 23 Natura 2000 terület is alátámaszt, de a fenti folyamatok miatt a biodiverzitás folyamatosan csökken.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A települések 62,5%-a, 35 település LHH besorolású (tabi kistérség, 2 falu a tamási, 6 a kaposvári, 2 a földvári és 1 a siófoki kistérségből). Jellemzőjük az 1000 fő alatti lakosság (átlag 300 fő), a szép fekvés, értékes természeti környezet (23 NATURA 2000-es terület) és gazdag kulturális örökség. Társadalmuk néhány kivétellel (a nagyobb roma népességgel rendelkező Értény, Koppányszántó, Büssü, Gölle, Teleki) természetes fogyást mutat, amit súlyosbít a fiatalok elvándorlása, különösen a magasabb iskolázottságúaké. Az így elöregedő népesség rossz egészségi állapotú, az országos átlagnál rövidebb várható élettartamú, alacsony iskolázottságú. Ezek az aprófalvak (sok zsákfalu) a főútvonalaktól távol esnek, közlekedési viszonyaik rendkívül rosszak. A vállalkozói szféra fejletlen, általában néhány őstermelőből áll, így a közszférán és néhány TSZ utódtársaságon kívül foglalkoztató a településeken nincs. A regisztrált munkanélküliség néhány faluban 40 % feletti, a valóságban ennek majdnem a kétszerese. A lakosság nagy része mélyszegénységben él, így a helyi szolgáltatások is elsorvadtak. A munkanélküliség a romákat még fokozottabban sújtja. A települések infrastruktúrája fejletlen, elmaradott, a közszolgáltatások hiányosak, a közösségi élet szegényes, a szocializációs lehetőségek megszűntek. Alig néhány település képes fenntartani iskoláját, postáját, sok faluban még vegyesbolt, kocsma sincs. Az elmaradottság ugyan sok épített értéket megőrzött, de a faluképek a hozzáépítésekkel, téves díszítő törekvésekkel és a hagyományos házak pusztulásával eljellegtelenedtek, a helyi kulturális örökség épített és tárgyi értékei folyamatosan pusztulnak. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a települések elszegényedtek, társadalmuk dezintegrálódott, a civil szféra ennek megfelelően fejletlen, így a legelmaradottabb falvak érdek érvényesítő ereje minimális. Képtelenek beleszólni saját sorsukat befolyásoló döntésekbe és nem tudják kihasználni a fejlesztési forrásokat sem. A másik problémakör a fő tevékenységet jelentő mezőgazdasággal, a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos, ami a tájat riasztó mértékben elpusztította, a biodiverzitást rohamosan csökkenti. A helyiek nem tudtak élni a rendszerváltozás lehetőségeivel, a kárpótlás, a privatizáció csak mélyítette a társadalmi feszültségeket. A TSZ utódtársaságok már nem jelentős foglalkoztatók, tulajdonosaik nem tagjai a helyi társadalomnak, nyereségük kiáramlik a térségből, azonban a stratégiai fontosságú kapacitásokat ők birtokolják (betakarító, szárító, raktározó).

A települések 62,5%-a, 35 település LHH besorolású (tabi kistérség, 2 falu a tamási, 6 a kaposvári, 2 a földvári és 1 a siófoki kistérségből). Jellemzőjük az 1000 fő alatti lakosság (átlag 300 fő), a szép fekvés, értékes természeti környezet (23 NATURA 2000-es terület) és gazdag kulturális örökség. Társadalmuk néhány kivétellel (a nagyobb roma népességgel rendelkező Értény, Koppányszántó, Büssü, Gölle, Teleki) természetes fogyást mutat, amit súlyosbít a fiatalok elvándorlása, különösen a magasabb iskolázottságúaké. Az így elöregedő népesség rossz egészségi állapotú, az országos átlagnál rövidebb várható élettartamú, alacsony iskolázottságú. Ezek az aprófalvak (sok zsákfalu) a főútvonalaktól távol esnek, közlekedési viszonyaik rendkívül rosszak. A vállalkozói szféra fejletlen, általában néhány őstermelőből áll, így a közszférán és néhány TSZ utódtársaságon kívül foglalkoztató a településeken nincs. A regisztrált munkanélküliség néhány faluban 40 % feletti, a valóságban ennek majdnem a kétszerese. A lakosság nagy része mélyszegénységben él, így a helyi szolgáltatások is elsorvadtak. A munkanélküliség a romákat még fokozottabban sújtja. A települések infrastruktúrája fejletlen, elmaradott, a közszolgáltatások hiányosak, a közösségi élet szegényes, a szocializációs lehetőségek megszűntek. Alig néhány település képes fenntartani iskoláját, postáját, sok faluban még vegyesbolt, kocsma sincs. Az elmaradottság ugyan sok épített értéket megőrzött, de a faluképek a hozzáépítésekkel, téves díszítő törekvésekkel és a hagyományos házak pusztulásával eljellegtelenedtek, a helyi kulturális örökség épített és tárgyi értékei folyamatosan pusztulnak. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a települések elszegényedtek, társadalmuk dezintegrálódott, a civil szféra ennek megfelelően fejletlen, így a legelmaradottabb falvak érdek érvényesítő ereje minimális. Képtelenek beleszólni saját sorsukat befolyásoló döntésekbe és nem tudják kihasználni a fejlesztési forrásokat sem. A másik problémakör a fő tevékenységet jelentő mezőgazdasággal, a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos, ami a tájat riasztó mértékben elpusztította, a biodiverzitást rohamosan csökkenti. A helyiek nem tudtak élni a rendszerváltozás lehetőségeivel, a kárpótlás, a privatizáció csak mélyítette a társadalmi feszültségeket. A TSZ utódtársaságok már nem jelentős foglalkoztatók, tulajdonosaik nem tagjai a helyi társadalomnak, nyereségük kiáramlik a térségből, azonban a stratégiai fontosságú kapacitásokat ők birtokolják (betakarító, szárító, raktározó).


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

A kisebb gazdálkodók kellő kapacitások híján kiszolgáltatottak, nyereségük jó része e társaságoknál csapódik le. A sok kihasználatlan legelő ellenére az állattenyésztés nem terjedt el, biogazdálkodásban, kertészeti fejlesztésekben stb. nem gondolkodnak. A falvak a gazdag kulturális és természeti örökségre, a térség jó megközelíthetőségére (az M7 új szakaszának átadásával a fővárosból 1,5 óra alatt elérhetők) és a Balaton közelségére való tekintettel jelentős turisztikai potenciállal rendelkeznek.

A kisebb gazdálkodók kellő kapacitások híján kiszolgáltatottak, nyereségük jó része e társaságoknál csapódik le. A sok kihasználatlan legelő ellenére az állattenyésztés nem terjedt el, biogazdálkodásban, kertészeti fejlesztésekben stb. nem gondolkodnak. A falvak a gazdag kulturális és természeti örökségre, a térség jó megközelíthetőségére (az M7 új szakaszának átadásával a fővárosból 1,5 óra alatt elérhetők) és a Balaton közelségére való tekintettel jelentős turisztikai potenciállal rendelkeznek.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

9%

8%

24%

12%

5%

15%

9%

0%

15%

3%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,785

3,699

1,216

1,830

1,194

1,049

181

596

448

3,191

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

12%

24%

12%

8%

7%

4%

3%

21%

8%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.9%, ami 2.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.9%

▪ Változás 2003-hoz képest 2.1 százalékpont

20

A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik.A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem).A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le.A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen.



A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van.Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas.A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget.A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg.



A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Tab székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

7 db

4 db

2,704 fő

18%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 18%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás





Fogl. száma (fő)

▪ 1,800

▪ 200

▪ 160

▪ 130

▪ 110

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Tab

▪ Igal

▪ Tab

▪ Tab

▪ Kapoly

Főtevékenység

▪ 3230 Híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása

▪ 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása

▪ 3120 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

▪ 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

▪ 3220 Ipari híradás-technikai termék gyártása

Név

▪ Flextronics International Kft

▪ Fornetti Pannon Kft

▪ SIME Kft

▪ MKB Hungária Kft

▪ EPRO Kft

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás




▪ Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ 71

▪ 70

▪ 60

▪ 55

▪ 48

▪ Balatonszabadi

▪ Tab

▪ Bábonymegyer

▪ Nágocs

▪ Balatonszemes

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 2821 Fémtartály gyártása

▪ 2513 Egyéb gumitermék gyártása

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 5510 Szállodai szolgáltatás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Siómente Zrt

Név

▪ BÉTA-ROLL Zrt

▪ Nágocsi Mg Zrt

▪ OTP Bank Nyrt Üdülője

▪ TAG Kft

6

7

8

9

10

25




A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26




A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 19

Vallással kapcsolatos tevékenység 9

Sporttal kapcsolatos tevékenység 37

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

59

Oktatással kapcsolatos tevékenység 23

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

8

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

7

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

48

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

6

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

6

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

21

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

22

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokéihoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt:- sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre);- a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre;- sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet;- sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet;- a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására;- az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdek artikulációs képessége elenyésző, így nincs érdek érvényesítő ereje sem;- a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája - Európában hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom;- különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős).

A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program egyik helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület.

Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokéihoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt:- sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre);- a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre;- sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet;- sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet;- a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására;- az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdek artikulációs képessége elenyésző, így nincs érdek érvényesítő ereje sem;- a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája - Európában hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom;- különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős).

A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program egyik helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

Az Egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja.

A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak.

Az Egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja.

A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 446 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 446 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

47,562 47,495 47,272 47,209 47,116

-67 -223 -63 -93


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

63%

23%

9%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

13%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

9%

31%

9%

5%

20%

9%

26%

12%

10%

17%

33

A Közösség területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám, az egyes rétegek számára vonzó olcsóbb lakás- és megélhetési lehetőségek miatti betelepedés és a fiatalok elvándorlása határozza meg.

A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói így népességfogyást mutatnak, néhány település kivételével a térség egészére az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népesség jellemző. Egy–egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint 5.500 fővel csökkent).

Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kisebb mértékű befelé történő migrációra inkább az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző.

A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosság csökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás (1970 – 2001) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték. 2001 és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára).

Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek.

A Közösség területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám, az egyes rétegek számára vonzó olcsóbb lakás- és megélhetési lehetőségek miatti betelepedés és a fiatalok elvándorlása határozza meg.

A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói így népességfogyást mutatnak, néhány település kivételével a térség egészére az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népesség jellemző. Egy–egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint 5.500 fővel csökkent).

Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kisebb mértékű befelé történő migrációra inkább az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző.

A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosság csökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás (1970 – 2001) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték. 2001 és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára).

Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is.

A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb) roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti.

A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. A képzésnek olyan tanfolyami formái is hiányoznak, amelyek a mai igényekhez igazodó és a mindennapokban hasznosítható ismereteket adnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola.

A térség jelenleg 10-25 éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben.

A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is.

A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb) roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti.

A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. A képzésnek olyan tanfolyami formái is hiányoznak, amelyek a mai igényekhez igazodó és a mindennapokban hasznosítható ismereteket adnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola.

A térség jelenleg 10-25 éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

12

17

0

56

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

21%

30%

0%

100%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪EUROVELO kerékpárút

▪Ipari park

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Agrárkamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a térség települései infrastrukturálisan elmaradottak. Legégetőbb problémának a szennyvízkezelés megoldatlanságát tartják. A csatornázottság aránya alacsony, közüzemi szennyvíz-csatorna hálózat csak Tabon és a parti településeken van a térségben. A települések szennyvízének egy részét nehezen ellenőrizhető egyedi szikkasztókban, illetve zárt rendszerű tartályokban gyűjtik és onnan szippantással szállítják el. A gyűjtött szennyvíztisztítás és a csatornázás az aprófalvas településszerkezet esetén ésszerűtlen alternazíva, inkább a kisebb léptékű, természetközeli szennyvízkezelési módszerek alkalmazása lenne indokolt, bár ez a csatornázáshoz fűződő gazdasági lobbiérdekek miatt egyelőre nehézkes.

A térség településeinek többsége rendelkezik vezetékes gázzal és néhány településrész kivételével minden településen van közüzemi vízhálózat, egységesen kiépített elektromos energia ellátása. Az elektromos ellátás színvonala (gyakori feszültségingadozások) és kapacitása nem mindenhol megfelelő.

A telefon lefedettség szinte teljes, azonban a szélessávú Internet hozzáférés nem kiépített, vagy korlátozott, és a mobilszolgáltatók közül sem mindegyik elérhető.

Általában jellemző, hogy az infrastrukturális ellátottság nagy eltéréseket mutat a part menti és a háttértelepülések vonatkozásában. Az LHH besorolású települések kivétel nélkül a háttértelepülések között találhatók.

A települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, de itt inkább a megelőző intézkedésekre (ésszerű vízgazdálkodás, mezőgazdasági és erdőművelés) kellene gondot fordítani.

Az utak minősége közepes, a háttértelepüléseket összekötő utak állapota rossz minőségű, hiányoznak a mezőgazdasági megközelítő utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel-, és külterületen egyaránt.

A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a térség települései infrastrukturálisan elmaradottak. Legégetőbb problémának a szennyvízkezelés megoldatlanságát tartják. A csatornázottság aránya alacsony, közüzemi szennyvíz-csatorna hálózat csak Tabon és a parti településeken van a térségben. A települések szennyvízének egy részét nehezen ellenőrizhető egyedi szikkasztókban, illetve zárt rendszerű tartályokban gyűjtik és onnan szippantással szállítják el. A gyűjtött szennyvíztisztítás és a csatornázás az aprófalvas településszerkezet esetén ésszerűtlen alternazíva, inkább a kisebb léptékű, természetközeli szennyvízkezelési módszerek alkalmazása lenne indokolt, bár ez a csatornázáshoz fűződő gazdasági lobbiérdekek miatt egyelőre nehézkes.

A térség településeinek többsége rendelkezik vezetékes gázzal és néhány településrész kivételével minden településen van közüzemi vízhálózat, egységesen kiépített elektromos energia ellátása. Az elektromos ellátás színvonala (gyakori feszültségingadozások) és kapacitása nem mindenhol megfelelő.

A telefon lefedettség szinte teljes, azonban a szélessávú Internet hozzáférés nem kiépített, vagy korlátozott, és a mobilszolgáltatók közül sem mindegyik elérhető.

Általában jellemző, hogy az infrastrukturális ellátottság nagy eltéréseket mutat a part menti és a háttértelepülések vonatkozásában. Az LHH besorolású települések kivétel nélkül a háttértelepülések között találhatók.

A települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, de itt inkább a megelőző intézkedésekre (ésszerű vízgazdálkodás, mezőgazdasági és erdőművelés) kellene gondot fordítani.

Az utak minősége közepes, a háttértelepüléseket összekötő utak állapota rossz minőségű, hiányoznak a mezőgazdasági megközelítő utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel-, és külterületen egyaránt.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

A térségben alapvető gond a déli irányú elzártság és néhány esetben a települések egymás-közti kapcsolatának nehézkessége.

A településen belüli és helyközi kerékpárút-hálózat kiépítetlen, pedig a munkába járás segítésén kívül a turisztikai fejlődés egyik alapfeltétele.

A parti sávban egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a lakossági szennyvíz kezelése és a kommunális szilárdhulladékok kezelése. A hulladékgyűjtés a kistérség minden településén megoldott, szervezett formában, szakipari gazdasági társaság végzi a gyűjtést. A keletkező hulladék mennyisége a nyári üdülési szezonban ötszöröse a szezonon kívüli mennyiségnek. A háztartási hulladékban egyre nagyobb arányban vannak veszélyes komponensek (elem, akkumulátor, festék, gyógyszer, olaj), amelyeknek külön kezelésére lenne szükség. Jelentős változást hoz a Siófok székhelyű Zöldfok Rt. és az önkormányzatok sikeres ISPA pályázata, amely a korszerű hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést hivatott bevezetni.

A térségben alapvető gond a déli irányú elzártság és néhány esetben a települések egymás-közti kapcsolatának nehézkessége.

A településen belüli és helyközi kerékpárút-hálózat kiépítetlen, pedig a munkába járás segítésén kívül a turisztikai fejlődés egyik alapfeltétele.

A parti sávban egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a lakossági szennyvíz kezelése és a kommunális szilárdhulladékok kezelése. A hulladékgyűjtés a kistérség minden településén megoldott, szervezett formában, szakipari gazdasági társaság végzi a gyűjtést. A keletkező hulladék mennyisége a nyári üdülési szezonban ötszöröse a szezonon kívüli mennyiségnek. A háztartási hulladékban egyre nagyobb arányban vannak veszélyes komponensek (elem, akkumulátor, festék, gyógyszer, olaj), amelyeknek külön kezelésére lenne szükség. Jelentős változást hoz a Siófok székhelyű Zöldfok Rt. és az önkormányzatok sikeres ISPA pályázata, amely a korszerű hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést hivatott bevezetni.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.11 0.56

0.02 0.04

619% 1391%

5.01 9.27

1.81 0.68

276% 1360%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Közszféra

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...


▪ Közszféra

▪ Közszféra


▪ Közszféra

Települések főbb jellemzői 1/8

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,302

▪ Község ▪ 1,163

▪ Község ▪ 896

▪ Község ▪ 1,414

▪ Város ▪ 2,295


▪ Község ▪ 2,972

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Ádánd

Andocs

Bábonymegyer

Balatonendréd

Balatonföldvár

Balatonőszöd

Balatonszabadi

Munkanél-küliség (%)

▪ 9.64%

▪ 15.00%

▪ 10.84%

▪ 6.86%

▪ 5.34%

▪ 4.76%

▪ 6.65%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 396,723

▪ 283,149

▪ 356,096

▪ 430,637

▪ 541,897

▪ 421,674

▪ 488,899

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 41.354

▪ 10.944

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.063

▪ 0.372

▪ 2.828

▪ 2.358

▪ 0.738

42


▪ Közszféra








Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Nagyközség ▪ 2,185

▪ Község ▪ 1,868







Balatonszárszó

Balatonszemes

Bálványos

Bedegkér

Bonnya

Büssü

Értény


▪ 6.64%

▪ 6.52%

▪ 13.01%

▪ 27.04%

▪ 20.32%

▪ 13.57%

▪ 21.45%


▪ 471,661

▪ 439,652

▪ 282,463

▪ 236,686

▪ 193,722

▪ 156,731

▪ 165,723


▪ 17.361

▪ 26.320

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 6.809

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 16.037

▪ 43.268

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

43





▪ Közszféra





Jogállás


Lakosság (fő)



▪ Község ▪ 1,075




▪ Község ▪ 66


Fiad

Gadács

Gölle

Igal

Kánya

Kapoly

Kára


▪ 12.93%

▪ 9.78%

▪ 15.43%

▪ 5.68%

▪ 12.21%

▪ 9.57%

▪ 11.63%


▪ 199,343

▪ 232,994

▪ 347,916

▪ 425,161

▪ 426,402

▪ 227,955

▪ 326,707


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 2.653

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 8.504

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

44







▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)






▪ Község ▪ 1,503



Kazsok

Kereki

Kisbárapáti

Kisgyalán

Koppányszántó

Kőröshegy

Kötcse


▪ 14.58%

▪ 7.77%

▪ 17.33%

▪ 11.94%

▪ 21.15%

▪ 7.51%

▪ 10.54%


▪ 198,853

▪ 364,954

▪ 262,260

▪ 347,559

▪ 181,407

▪ 387,209

▪ 284,120


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 2.282

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 2.601

▪ 0.258

45





▪ Közszféra





Jogállás


Lakosság (fő)




▪ Község ▪ 1,423





Lulla

Miklósi

Nágocs

Nagyberény

Nagycsepely

Nyim

Pusztaszemes


▪ 15.04%

▪ 12.84%

▪ 9.73%

▪ 12.17%

▪ 17.34%

▪ 6.51%

▪ 8.43%


▪ 274,667

▪ 428,651

▪ 408,699

▪ 383,160

▪ 283,900

▪ 351,683

▪ 430,689


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.618

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.027

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.335

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

46



▪ Kereskedelem, javítás


▪ Közszféra




Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,934







Ráksi

Ságvár

Sérsekszőlős

Siójut

Som

Somogyacsa

Somogydöröcske


▪ 11.28%

▪ 8.33%

▪ 9.35%

▪ 9.97%

▪ 8.58%

▪ 23.48%

▪ 15.13%


▪ 451,301

▪ 389,834

▪ 377,025

▪ 403,760

▪ 376,230

▪ 162,451

▪ 340,902


▪ 0.000

▪ 0.344

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.055

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.186

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

47





▪ Közszféra





Jogállás


Lakosság (fő)







▪ Város ▪ 4,947


Somogyegres

Somogymeggyes

Somogyszil

Szántód

Szólád

Szorosad

Tab


▪ 12.96%

▪ 18.33%

▪ 12.07%

▪ 4.47%

▪ 12.59%

▪ 14.29%

▪ 6.21%


▪ 402,305

▪ 117,860

▪ 281,617

▪ 693,734

▪ 315,499

▪ 417,092

▪ 572,041


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 21.223

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 8.876

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.243

48


▪ Közszféra



▪ Közszféra


▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)









Teleki

Tengőd

Torvaj

Törökkoppány

Zala

Zamárdi

Zics


▪ 12.95%

▪ 16.77%

▪ 11.85%

▪ 10.73%

▪ 6.43%

▪ 4.58%

▪ 16.28%


▪ 174,344

▪ 261,669

▪ 209,333

▪ 381,724

▪ 413,707

▪ 503,279

▪ 262,338


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 9.115

▪ 0.000


▪ 0.063

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 110.930

▪ 0.000

49

Települések egy mondatos jellemzése 1/28

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Ádánd ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok tanulmányaik befejeztével elvándorolnak a településről, elöregszik a lakosság.”

▪ Andocs ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a védett építészeti értékekre (ferences kolostor), alapozott turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

50





▪ Bábonymegyer

▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Balatonendréd

▪ „A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti, és a helyi kulturális örökség ( Endrédi Csipke )értékeire épülő turizmus fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.”

51





▪ Balatonföldvár ▪ „A nyári turisztikai szezon rövid: igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportok elérését nem biztosítja, a tömegturizmus hatására kialakult épített környezet jellegtelen, és hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok is.”

▪ Balatonőszöd ▪ „A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.”


▪ „A nyári turisztikai szezon meghosszabítása a programkínálat bővítésével, a különböző szektorok közötti összefogás megteremtésével a part életének megújítása érdekében ( bor-, lovas turizmus ), együttműködve a háttértelepülésekkel a helyi kulturális örökség bemutathatóvá tételében.”

▪ „A programkínálat bővítése a part életének megújítása, valamint az igényesebb célcsoportok elérése érdekében, amely lehetővé tehetné egyben az együttműködés kialakulását a háttértelepülésekkel.”

52





▪ Balatonszabadi

▪ „A település turisztikai vonzereje gyenge, fejlesztéséhez igényesebb belföldi társadalmi csoportokat is elérő programok és szolgáltatások, helyi termékek hiányoznak, mindehhez azonban nélkülözhetetlen a helyi, ill. a kistérségi közösségi kohéziót erősítő megfelelő szervezeti háttér, mely nyitott a háttértelepülések felé is.”

▪ Balatonszárszó

▪ „A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.”


▪ „A helyi jövedelemtermelő képesség növelése a természeti, kulturális örökség értékeire épülő turizmus fejlesztésével, helyi termékek előállításával, azok piacra jutásának segítésével.”

▪ „A szezon meghosszabítása érdekében a programkínálat bővítése, amelyben fontos szerepe van az együttműködésnek a háttértelepülésekkel, a helyi kulturális örökségük bemutathatóvá tételében és termékeik piacra jutásának segítésében.”

53





▪ Balatonszemes

▪ „A turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez hiányoznak a tó kínálta pihenési és szórakozási lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, magasabb színvonalú szolgáltatások, programok.”

▪ Bálványos ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „A programkínálat bővítése az igényesebb célcsoportok elérése érdekében, amelyhez elengedhetetlen a különböző szektorok közötti összefogás megteremtése, valamint az együttműködés a természeti, épített, és kulturális örökségben gazdag háttértelepülésekkel.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

54





▪ Bedegkér ▪ „Gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Bonnya ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus ( lovas turizmus ) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

55





▪ Büssü ▪ „A munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a népesség helyzete egyre nehezebb, különös tekintettel a nagyarányú etnikai kisebbségre.”

▪ Értény ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, és a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség miatti elszegényedés, különösen a magas arányú roma lakosság körében.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, valamint az etnikai kisebbség felzárkóztatása, közösségfejlesztés.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, a roma lakosság társadalmi-gazdasági felzárkóztatása érdekében.”

56





▪ Fiad ▪ „A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Gadács ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, különös tekintettel a biogazdálkodás elterjesztésére.”


57





▪ Gölle ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Igal ▪ „A gyógyfürdő és környezete fejlesztésre szorul, potenciálja kihasználatlan.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség növelése, a természeti tőkére és a kulturális örökség értékeire (Fekete István munkássága) épülő turizmus fejlesztésével.”

▪ „A gyógyfürdő vonzerejének jobb kihasználása a helyi és környékbeli turisztikai, vendéglátó szolgáltatások fejlesztésével, a geotermikus lehetőségek kihasználásával.”

58





▪ Kánya ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukrurális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Kapoly ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

59





▪ Kára ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Kazsok ▪ „Közösség-formáló szervező erő és az információszerzési lehetőségek ( szélessávú internet elérési lehetőség )

▪ hiánya.”



▪ „Közösségi tér kialakítása szélessávú internet elérési lehetőséggel.”

60





▪ Kereki ▪ „A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a közeli háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.”

▪ Kisbárapáti ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti értékekre és helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus (pl.Fehér-kő Vár)fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”

61





▪ Kisgyalán ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Koppányszántó



▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, és a helyi termékek fejlesztésével.”


62





▪ Kőröshegy ▪ „A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.”

▪ Kötcse ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a bor-, a lovas és a völgyhídra épülő turizmus fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: főként a bor- és lovas turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, valamint a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

63





▪ Lulla ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Miklósi ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus ( lovas turizmus) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”


64





▪ Nágocs ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Nagyberény ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, és helyi kulturális örökség értékeire ( Zichy kastély) épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti értékekre épülő turizmus ( a településen található termálvíz), a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, valamint a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

65





▪ Nagycsepely ▪ „A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Nyim ▪ „A munkalehetőségek hiánya, az infrastrukturális elmaradottság, és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok tanulmányaik befejezése után elhagyják a települést, ezáltal a lakosság elöregszik.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus (pl. horgász turizmus) és a helyi termékek fejlesztésével ( különös tekintettel a biogazdálkodásra ).”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, valamint a helyi termékek fejlesztésével.”

66





▪ Pusztaszemes


▪ Ráksi ▪ „Munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség hiánya, szocializációs lehetőségek hiánya.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus és a helyi termékek fejlesztésével ( különös tekintettel a biogazdálkodásra ).”

67





▪ Ságvár ▪ „A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.”

▪ Sérsekszőlős ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, rossz megközelíthetőség, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „A part életének megújítása érdekében a programkínálat bővítése, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának, megteremtve ezzel a parti és a hátttértelepülések közötti összefogást.”


68





▪ Siójut ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok a tanulmányaik befejeztével elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Som ▪ „A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti, és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, valamint a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

69





▪ Somogyacsa ▪ „A nagyfokú munkanélküliség ( a térségben legmagasabb ), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság ( a térségben a legmagasabb a népességfogyási ráta ).”

▪ Somogydöröcske

▪ „A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és helyi kulturális örökség értékeire (földvár, egyházi épületek)épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a védett építészeti értékű falura, művészeti alkotó közösségekre épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

70





▪ Somogyegres ▪ „A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Somogymeggyes

▪ „A nagyfokú munkanélküliség (nincs elérhető közelségben munkahely) , infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”


71





▪ Somogyszil ▪ „Közöségi terek, események, szocializációs lehetőségek hiányában a közösségi élet elsekélyesedett.”

▪ Szántód ▪ „A nyári turisztikai szezon rövid, valamint hiányoznak a tó kínálta pihenési és szórakozási lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok is.”


▪ „Közösségfejlesztés, közösségi terek ( életház ) létrehozása.”

▪ „A part életének megújítása érdekében együttműködés a háttértelepülésekkel a turisztikai kínálat bővítésében, a térség természeti és kulturális örökségeinek bemutathatóvá tételében.”

72





▪ Szólád ▪ „A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.”

▪ Szorosad ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „A part életének megújítása érdekében a programkínálat bővítése, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának, megteremtve ezzel a parti és a háttértelepülések közötti összefogás lehetőségét.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”

73





▪ Tab ▪ „Egy nagy foglalkotatótól függ a település foglalkoztatottsági helyzete, forráshiányos helyi vállalkozások miatt kevés munkahely, emiatt a fiatalok elvándorolnak a településről.”

▪ Teleki ▪ „A munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a népesség helyzete egyre nehezebb, különös tekintettel a nagyarányú roma kisebbségre.”


▪ „A helyi jövedelemtermelő képesség erősítése, az autópálya közelségének és a rendelekzésre álló geotermikus energia kihasználásával.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, valamint a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés, a roma lakosság társadalmi-gazdasági felzárkóztatása.”

74





▪ Tengőd ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Torvaj ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a védett építészeti értékű falura és a természeti tőkére épülő turizmus (vadász turizmus) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”


75





▪ Törökkoppány ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”

▪ Zala ▪ „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és kulturális örökség értékeire ( török hódoltság kori emlékek ) épülő turizmus fejlesztésével.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és az épített örökségre épülő turizmus (Zichy Mihály Múzeum) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

76





▪ Zamárdi ▪ „A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.”

▪ Zics ▪ „A nagyfokú munkanélküliség (nincs munkahely elérhető közelségben), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.”


▪ „A nyári turisztikai szezon meghosszabítása a programkínálat bővítésével, a különböző szektorok közötti összefogás megteremtésével a part életének megújítása érdekében, együttműködve a háttértelepülésekkel a helyi természeti, épített, és kulturális örökség bemutathatóvá tételében.”

▪ „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus (főként lovas turizmus ) és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

77

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



78

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2

A térségben 11 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése”

▪ „A természeti tőke védelme, gyarapítása”

▪ „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”

▪ „A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése”

▪ „A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése”

▪ „Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése”

▪ „A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”

78

2 db

3 db

3 db

2 db

2 db

12,272,000

5,039,172

3,661,435

2,400,000

1,592,492

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

3 db

2 db

3 db

1,380,000

979,000

394,000

79

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2

A térségben 11 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik


▪ „Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése”

▪ „Társadalmi tőke erősítése”

▪ „Humán erőforrás fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

79

2 db

3 db

1 db

95,000

90,000

0

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

80

▪ A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/11

A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Faluszépítés

Fő fejlesztési prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése

Allokált forrás (EUR)

10,860,000

1,412,000

81

▪ A természeti tőke gyarapítása





▪ A helyi társadalom környezettudatosságának erősítése

▪ A természeti környezet terhelésének csökkentése

Fő fejlesztési prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása


3,632,000

11,000

1,396,172

82

▪ Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés





▪ A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése, összehangolása

▪ Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


2,000,635

145,000

1,515,800

83

▪ Gazdasági környezet fejlesztése





▪ Helyi vállalkozások megerősítése

Fő fejlesztési prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése


400,000

2,000,000

84

▪ A mezőgazdasági és kertészeti ágazatban termelt hozzáadott érték növelése a helyi társadalom jövedelemteremtő képességének növelése érdekében





▪ A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemteremtő képességének növelése érdekében

Fő fejlesztési prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése


592,492

1,000,000

85

▪ Erdőterületek növelése





▪ Fafeldolgozás fejlesztése

▪ Az erdők értékének növelése és a fenntartható erdőgazdálkodás elterjesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése


960,000

60,000

360,000

86

▪ Nem biomassza alapú megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztése





▪ Biomassza alapú energiaforrások hasznosításának fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése


720,000

259,000

87

▪ Természeti örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése





▪ A helyi kulturális örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése

▪ A helyi örökség értékeinek számbavétele

Fő fejlesztési prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése


7,000

387,000

0

88

▪ Népességfogyás mérséklése





▪ Fiatalok helyben maradásának ösztönzése

Fő fejlesztési prioritás: Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése


50,000

45,000

89

▪ Nemzeti és nemzetközi szintű együttműködések fejlesztése





▪ Társadalmi felelősség erősítése

▪ Az LHH települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képességének növelése

Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése


90,000

0

0

90

▪ Szakmai és általános tudásfejlesztés





Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése


0

91

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

92Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

9%

8%

24%

12%

5%

15%

9%

0%

15%

3%

15%

31%

15%

10%

9%

5%

4%

0%

10%

2%

20%

70%

0%

10%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

21%

8%

3%

13%

0%

0%

33%

23%

0%

0%

0%

10%

0%

10%

0%

0%

60%

20%

0%

0%

93

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „Egy olyan, a teljes térségre vonatkozó, Internet alapú, turisztikai desztináció menedzsment rendszer (Völgykalauz) létrehozásának (szoftver és tartalomfejlesztés, rendszertervezés, honlap, stb) támogatása, amely a helyi örökségre, vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó információkat térképes tájékozódási rendszer alapján, strukturálva tartalmazza és lehetőséget nyújt a különböző turisztikai formák iránt érdeklődőknek programjaik megtervezésére és lefoglalására. A HPME összefügg az LHH falvak szállásfejlesztési (GF-A-12), a delizsánsz rendszer (GF-A-16), az öko-szolgálat (SZF-1-06) HPME-kkel.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „2011 végéig létrejön a teljes térséget lefedő Völgykalauz, amely hatékonyan katalizálja a térség turisztikai fejlesztéseit, és legalább 1 munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá.”

2

94




Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen non-profit projektek formájában, a háttértelepülések egyházai, civil szervezetei és önkormányzatai számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (GF-A-17).”


▪ „2012-ig legalább 10 színvonalas turisztikai vonzerő fejlesztési projekt jön létre, amely jelentősen emeli az érintett háttértelepülések vonzerejét és hozzájárulnak a parti turisztikai szezon kibővítéséhez.”

95



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


3▪ „A térség meglévő, eddig turisztikailag nem,

vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen profit orientált projektek formájában, a térség vállalkozói számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (GF-A-17).”


▪ „2012-ig legalább 10, színvonalas turisztikai szolgáltatást kínáló projekt jön létre, amelyhez kapcsolódóan legalább évi 600 vendégéjszaka többlet jön létre.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

4▪ „Helyi lakosok és vállalkozók által kiépítendő

minőségi falusi, illetve magánszálláshelyek létesítésének és a kapcsolódó szolgáltatások kiépítésének támogatása a leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken, különösen a lovaskocsis személyszállításhoz kapcsolódóan (GF-A-16), és a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03) HPME-kkel, amelyekkel komplex projektet alkot.”

▪ „2012-ig legalább 20 színvonalas, minőségi falusi magánszálláshely jön létre, összesen minimum 100 ágy kapacitással, amely nagyban segíti a háttértelepülések turisztikai fejlesztését.”

96



Szektor



97



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


5▪ „A térség egyes LHH településein különleges,

európai szinten is egyedi agro-, ill. ökoturisztikai és kult. szolg.-ként, visszatérő rendezvényként, olyan 5-15 db, egyenként 0,25-0,5 ha méretű, egynyári virágokból alkotott képek létrehozásának támogatása a meredek, művelésre kevésbé alkalmas domboldalakon, amelyeket a legnevesebb hazai kortárs művészek alkotnak az így létrejövő új land-art műfaj lehetőségeinek figyelembevételével. A képek minden év májusában készülnének el, az így létrejövő szabadtéri galéria egy egyhetes kulturális fesztivál keretében kerül megnyitásra nagy médianyilvánosság mellett. Komplex projektet alkot a rendezv.szervezési (GF-1-02), az ápolási, őrzési feladatot megoldó (SZF-1-06) HPME-kkel.”


▪ „2010-ben megrendezésre kerül az első PHYTOPIC fesztivál legalább 2.000 látogatóval, amely az országos sugárzású televíziós csatornákon is megjelenik. 2010-ben létrejön a második PHYTOPIC fesztivál. Az akció hatásaként évről-évre 10 emberhónapnyi helyi munkalehetőség jön létre és fellendül az egynyári virágpalánták nevelése mint helyi jövedelemkiegészítő tevékenység (évi 10-15 millió Ft összárbevétellel).”

▪ „Egyéb szolgáltatás”6▪ „A háttértelepülések turisztikai szolgáltatásait,

vonzerőit összekötő, a helyi lovas kapacitásokat kihasználó, egységes, non-profit, közösségi lovaskocsis személyszállító rendszer kialakításának támogatása a térség szállásadó vállalkozóinak bevonásával. A rendszer az M7 közelében kialakított pontokról a földutak hálózatát használva szállítja a látogatókat, így a táji szépség bemutatásán túl a fenntarthatóságot is segíti. A javaslat komplex egységet képez az Internet alapú TDM rendszert kialakító (GF-1-03 sz.), az LHH települések szálláskapacitását fejlesztő (GF-A-12 sz.) és az utak karbantartását biztosító ökológiai szolgálatot kialakító (SZF-1-06 sz.) HPME-kkel.”

▪ „2010-re min. létrejön egy min. 20 egységes megjelenésű és minőségű, korszerű, fedett, személyszállító kocsiállományból álló non-profit közösségi szállítórendszer, amely a Völgykalauz Internet alapú desztináció menedzsment rendszerhez kapcsolódik. A rendszerben részt vevő szolgáltatók bevétele 2011-re 15%-kal nő, és a rendszer 2010 végéig 3-4 munkahelyet hoz létre.”

98




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

99



▪ „Egyéb tevékenység”


7▪ „Az LHH településeken működő, vagy

létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a GF-B-03 számú HPME-vel.”


▪ „2011 végéig legalább 25 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 12 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.”

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”8▪ „Olyan meglévő és új, hazai és külföldi

kapcsolatokra épülő együttműködési projektek támogatása mikrotérségi szinten, amelyek meghatározott közösségek (Leader csoportok, egy adott mezőgazdasági termékhez, vagy tevékenységhez - pl. bor, sajt, gyümölcsfeldolgozás, stb – kötődő közösségek, kulturális hagyományőrző csoportok, stb) jól meghatározható céllal létrejött, vagy létrehozott együttműködését (tapasztalatcserék, termékcserék, környezeti fenntarthatóságot segítő célok, meghatározott célú fórumokon való részvétel, egyéb szakmai célok, stb) segítik. Összefügg a kulturális örökség bemutatását segítő SZF-5-10 sz. HPME-vel.”

▪ „2011 végéig legalább 2 új nemzetközi, konkrét együttműködési projekt indul el. A térségünk lakosságának identitástudata erősödik, Koppányvölgy nemzetközi ismertsége, elismertsége nő, nemzetközi civil és gazdasági kapcsolatai erősödnek.”

100



Szektor



101



Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”


9▪ „A helyben megtermelt, vagy vadon gyűjthető

termékekre (pl. gyümölcs, gomba, stb) alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését és előállítását lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások (pl. lekvár, szörp, aszalvány, illóolaj, alkoholos párlat, szárítmány előállítás) létrehozása a leghátrányosabb helyzetű települések lakossága és kisebb termelői számára. A HPME összefügg az értékesítést segítő GF-2-02, valamint a GF-A-11 HPME-vel.”


▪ „2011 végére legalább 1 új közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitás jön létre, amelyek beindítását követő második év végére legalább 1 új, helyi, tájjellegű termék jön létre és a kapacitásokat igénybevevők átlagos jövedelme 5%-kal nő.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”10▪ „A helyben megtermelt, vagy gyűjtött

termékekre alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését és előállítását lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokhoz kapcsolódó logisztikai kapacitások (szállítás, raktározás, elárusító-értékesítő helyek, stb). létrehozása a leghátrányosabb helyzetű települések lakossága számára. A HPME összefügg az értékesítést segítő GF-A-11 sz. HPME-vel.”

▪ „2010 végére legalább 1 raktározó, szállító vagy elárusító kapacitás jön létre a közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokhoz kapcsolódóan, amelyek beindításukat követő második év végére legalább 3- 4 munkahely létrehozásához, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá.”

102



Szektor



103

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






104

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Olyan integrált kistelepülési közösségi és

szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is. A HPME összefügg az SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-30, SZF-A-31, SZF-A-33 és a SZF-A-32 számú HPME-kel.”

Megoldási javaslat

▪ „2011 végéig legalább 15 településen jön létre integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely 15 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá, valamint legalább 15000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások”

Fejlesztési téma

105




2▪ „A településképet meghatározó, leromlott

állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken. A HPME összefügg az SZF-A-35, az SZF-A-36, és a SZF-A-38 számú HPME-vel.”

Megoldási javaslat

▪ „2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

106




3▪ „Az LHH falvak településképét meghatározó,

leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az SZF-A-35, az SZF-A-36, és a SZF-A-37 számú HPME-vel.”

Megoldási javaslat

▪ „2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

107




4▪ „A helyi önkormányzatok és/vagy civil

szervezetek által kezdeményezett, iskolákhoz kapcsolódó, a lakosság környezettudatosságát növelő, fenntartható, szemléletformáló kampányok megvalósításának támogatása, ezen belül: a térségre jellemző környezeti problémákat és megoldási lehetőségeiket tudatosító helyi vetélkedők, fórumok, képzések, kiadványok, rendezvények és egyéb akciók (pl. vonuló békák mentése, stb). Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.) HPME-vel.”

Megoldási javaslat

▪ „2012 végéig legalább 2 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 500 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

108




5▪ „Olyan kisebb léptékű (lakó, vagy kisebb

közösségi épületekben alkalmazható), kísérleti, bemutató célú szemléletformáló akciókhoz kapcsolódó, víz- és energiatakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (Gf-B-01 sz.), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01 sz) HPME-kkel.”

Megoldási javaslat

▪ „2012 végéig legalább 1 bemutató célú energiatakarékossági, vagy szennyezés megelőző, csökkentő és kezelő megoldást jelentő projekt megvalósításra kerül, ami a szemléletformáló hatás révén hozzájárul a lakossági környezetterhelés csökkenéséhez.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma


109




6▪ „Önkormányzatok, non profit szervezetek által

kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó eszközfejlesztések, rendszerek támogatása, amelyek ellátják a területükön létrehozott ökológiai menedékek, speciális élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, vízfolyások, levezetők, ösvények, megközelítő utak és jelzéseik karbantartása stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.) és a védendő értékek felmérését segítő (SZF-5-02 sz) HPME-kkel. Nem jövedelemtermelő, komplex projektet alkot a GF-1-01 sz. land art galéria HPME-vel és egy másik komplex projektet a GF-A-16 sz. delizsánsz rendszer HPME-vel.”

Megoldási javaslat

▪ „2011 végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez.”



Fejlesztési téma

110




7▪ „Az LHH településeken olyan művészeti

(képzőművészeti, iparművészeti, digitális fotó és film technikai, könnyűzenei, színjátszó stb) alkotóterek, műhelyek létrehozása, amelyek a helyben élő alkotók és a helyi fiatalok számára kreatív szocializációs teret biztosítanak. A HPME összefügg a kulturális szolgáltatásokat fejlesztő (SZF-A-30 sz)HPME-vel.”

Megoldási javaslat

▪ „2011 végéig legalább 1 alkotóműhely jön létre, amely 2012-től minimum 100 óra foglalkozást biztosít évente a helyi fiataloknak. Ez növeli a helyi kötődésüket és néhányuknak a pályaválasztásban is segítséget nyújt.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

111




8▪ „A lakosság számára nyújtott egyéb

szolgáltatások (ÚMVP 321) között kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-30, SZF-A-33 és a SZF-A-32 számú HPME-kel.”

Megoldási javaslat

▪ „2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 10000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.”


▪ „Telekommunikáció”

Fejlesztési téma

112




9▪ „A lakosság számára nyújtott egyéb

szolgáltatások (ÚMVP 321) között kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-31, SZF-A-33, SZF-A-32, valamint a SZF-1-05 számú HPME-kel.”

Megoldási javaslat

▪ „2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 10000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

113




▪ „A nem városi státuszú településeken lévő védett építmények szakszerű felújításának és környezetük rendezésének támogatása látogathatóvá és bemutathatóvá tételük érdekében. Előnyt élveznek azok az épületek, amelyeket eddig nem hasznosítottak és most új közösségi, turisztikai funkciót kapnak. Összefügg a turisztikai információs és TDM (GF-1-03 sz), és az értékeket védő, fejlesztő SZF-5-10 és SZF-A-29 sz. HPME-kkel.”

Megoldási javaslat

▪ „2011 végéig legalább 5 épület teljes, vagy részleges felújítása, látogathatóvá tétele történik meg, ami jelentősen növeli a települések turisztikai vonzerejét.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

10

114

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

115Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/67 Kód: DD-25-SzF-A-26 Sorszám: 1981Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése

Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db).

Helyzet/ adottság

▪ A térség népességmegtartó erejének meghatározó feltétele a falvakban elérhető életminőség milyensége, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. Jól jelzi ezt, hogy a térség településeinek majdnem kétharmada (63%) LHH besorolású. A helyi életminőség javításának alapvető módja a helyben elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése.

Probléma/ lehetőség

▪ Olyan integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is. A HPME összefügg az SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-30, SZF-A-31, SZF-A-33 és a SZF-A-32 számú HPME-kel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 15 településen jön létre integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely 15 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá, valamint legalább 15000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok %

2400000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 2160000 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/67 Kód: DD-25-SzF-A-26 Sorszám: 1981

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 2/67 Kód: DD-25-SzF-B-05 Sorszám: 3314Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A Tabi Kistérség több településén (Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, Tab, Tengőd) jelentős problémát jelent, hogy a településeken átvezető utak vonalvezetése miatt a településen átmenő forgalomban közlekedő személygépkocsik és tehergépjárművek vezetői nem tartják be a közlekedési sebességkorlátozásokat. Tab esetében a várost a Balaton-parttal összekötő út építése szerepel a kiemelt projektek között.

Helyzet/ adottság

▪ Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd települések esetében a megengedettnél nagyobb sebességgel haladó gépjárművek (elsősorban tehergépjárművek) miatt balesetveszélyes az úttesten való átkelés elsősorban az általános iskolások és az idős korúak számára. Tab esetében a várost a Balaton-parttal összekötő út jelenlegi kereszteződésének kialakítása nem megfelelő a várhatóan megnövekedő forgalom biztonsága szempontjából


▪ Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd településeken forgalomlassító szigetek építése a településeken átvezető utakon, Tab Város esetében a meglevő útkereszteződés helyett körforgalom kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ra Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd települések esetében a kerékpáros és gyalogos balesetek száma 25 %-al csökken, Tab Város esetében a megnövekedő forgalom mellett a balesetek száma nem haladja meg a jelenlegi értéket.

Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés









Allokáció

Megoldási javaslatok 2/67 Kód: DD-25-SzF-B-05 Sorszám: 3314


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, Tab, Tengőd

▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Kultúra


Helyzet/ adottság

▪ A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kulturális szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken.


▪ A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-31, SZF-A-33, SZF-A-32, valamint a SZF-1-05 számú HPME-kel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 10000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 4/67 Kód: DD-25-SzF-B-06 Sorszám: 3589Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A térség összes településén (kiépített vezetékes ivóvízhálózat található, azonban a térség 16 településén (Andocs, Ádánd, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kára, Koppányszántó, Lulla, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány, Kapoly, Miklósi) a víztisztító berendezések rossz állapota miatt a vezetékes ivóvíz vas és mangán tartalma meghaladja a 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben rögzített, az egészséges ivóvízre vonatkozó határértékeket.

Helyzet/ adottság

▪ A magas vas és mangán tartalom az ivóvíz több tulajdonságát (szín, szag) olyan mértékben lerontja, hogy az jelentős ront annak ivóvízként való felhasználhatóságán. A lakosság emiatt palackozott ásványvíz beszerzésére szorul.


▪ Az elavult és rossz állapotú víztisztító berendezések új, korszerű berendezésekre való cseréje a vezetékes ivóvíz vas és mangán tartalmának csökkentése érdekében Andocs, Ádánd, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kára, Koppányszántó, Lulla, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány, Kapoly és Miklósi településeken.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ra min. legalább 14 településen kerül felújításra a vezetékes ivóvízhálózat, amelynek köszönhetően az ivóvíz vas és mangán tartalma nem haladja meg az egészséges ivóvízre vonatkozó határértékeket.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ádánd, Andocs, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kapoly, Kára, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány

▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra


Helyzet/ adottság

▪ A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a szabadidős, rekreációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken.


▪ A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között szabadidős és rekreációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel a közösségi rendezvényterek kialakítására és működtetésére, kül- és beltéri sport és egyéb rekreációs létesítményekre. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZF-A-27, SZF-A-30, SZF-A-31, SZF-A-33, SZF-A-32, valamint a SZF-1-05 számú HPME-kel.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások


Helyzet/ adottság

▪ A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne az adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére, amelyek a helyi gazdasági szférát is erősítenék.


▪ Kereskedelmi és adminisztratív szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a következőkre: önkormányzati ügyintézés, vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás, posta, irodai szolgáltatások, kiskereskedelmi tevékenység (újság, helyi termékek, kávézó, teázó, stb), polgárőrség, stb. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZ-F-34, SZF-A-30, SZF-A-31, SZF-A-33 és a SZF-A-32 számú HPME-kel.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció


Helyzet/ adottság

▪ A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kommunikációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken és a gazdasági szférát is erősítenék.


▪ A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-30, SZF-A-33 és a SZF-A-32 számú HPME-kel.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás


Helyzet/ adottság

▪ A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Tekintettel az erősen elöregedett és rossz egészségi állapotú lakosságra és a jelentős roma etnikai kisebbségre, szükség lenne a szociális ellátó szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken.


▪ A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között a szociális ellátó szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel a gyermekjóléti, családsegítő, falugondnoki, gyermekfelügyeleti és idősek nappali ellátásához kapcsolódó szolgáltatásokra. A HPME összefügg a SZF-A-26 és a SZF-A-33 számú HPME-kel.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás


Helyzet/ adottság

▪ A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Tekintettel az erősen elöregedett és rossz egészségi állapotú lakosságra szükség lenne az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken.


▪ A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között egészségügyi szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel a megelőzést, szűrést és rehabilitációt segítő infrastruktúra megteremtésére és a fiókpatikák létrehozására. A HPME összefügg a SZF-A-26 és a SZF-A-32 számú HPME-kel.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Faluszépítés

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott.

Helyzet/ adottság

▪ A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése.


▪ A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken. A HPME összefügg az SZF-A-35, az SZF-A-36, és a SZF-A-38 számú HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 37500 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

400000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 400000 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 20 db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics


▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat







Helyzet/ adottság



▪ A településképet meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása a térség teljes területén, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az SZF-A-35, a SZF-A-37, és a SZF-A-38 számú HPME-vel.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ádánd, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi









Helyzet/ adottság



▪ A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek (pl. a településközpontban lévő, elavult, használaton kívüli infrastrukturális létesítmények, épületmaradványok) megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából a térség teljes területén. A HPME összefügg az SZF-A-36, a SZF-A-37, és a SZF-A-38 számú HPME-vel.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ádánd, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi









Helyzet/ adottság

▪ A 35 LHH besorolású falu népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése.


▪ Az LHH falvak településképét meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az SZF-A-35, az SZF-A-36, és a SZF-A-37 számú HPME-vel.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics





Megoldási javaslatok 14/67 Kód: DD-25-SzF-B-08 Sorszám: 3947Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása

Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség természeti tőkéjének fontos elemei a nagyobb felszíni vízfolyások és vízrendszereik (pl. a Koppány folyó). A térség egykor nagyon gazdag volt vizes, mocsaras élőhelyekben.

Helyzet/ adottság

▪ A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A felszíni vízfolyások hibás szabályozása (lecsapolások, egyenes trapézmedrek kialakítása, kotrás, stb) a lefolyás gyorsításával rontja a vízháztartást és csökkenti a biodiverzitást. A vízgyűjtők tavak, meder rehabilitációs intézkedések orvosolnák e problémákat, emellett jelentős turisztikai vonzerőt képeznének.


▪ A vízháztartás javítását, a biodiverzitás növelését, a turisztikai vonzerő, a helyi életminőség javítását célzó víztározók, tavak és rehabilitált (meanderező) mederszakaszok létrehozásának támogatása. Összefügg az öko-szolgálati (SZF-1-06), a túraútvonalak (GF-A-21) és az élőhelyek (SZF-B-07) kialakítását célzó HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2010 végéig legalább 3 víztározó, tó, vagy meder visszaállítási projekt terve készül , amelyből 2012 végéig legalább 1 megvalósul, jelentősen javítva a helyi vízháztartást, a biodiverzitást, a helyi életminőséget és a turisztikai vonzerőt.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul.

Helyzet/ adottság

▪ A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele.


▪ A biodiverzitás fenntartását és növelését segítő élőhelyek, menedékek, korridorok visszaállítása, újak létrehozása, a meglévők fejlesztése, karbantartása, védelme és az így létrejövő rendszer védelem alá helyezésének előkészítése az érintett önkormányzatok és civil szervezetek segítségével. Az élőhelyek kialakítása, védelme összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.), az öko-szolgálati (SZF-1-06 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (GF-A-21 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (SZF-5-02 sz) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 20 élőhely kerül kialakításra, vagy visszaállításra, amelyek jelentősen növelik a helyi biodiverzitást és javítják az érintett táj értékét. Ezen kívül legalább 5 élőhely kerül helyi védelem alá helyezésre.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 16/67 Kód: DD-25-SzF-A-40 Sorszám: 2007Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása




Helyzet/ adottság

▪ A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A térség legértékesebb természeti értékeit magába foglaló Natura 2000 területek kezelésének jövője tisztázatlan, kezelési/fejlesztési terveik nincsenek.


▪ Szakmai intézmények, non profit szervezetek által kidolgozott Natura2000 kezelési/fejlesztési tervek elkészítésének támogatása, amelyek az egyes területekre nézve tartalmazzák a természetvédelmi célkitűzéseket és kezelési előírásokat. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.), az öko-szolgálati (SZF-1-06 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (GF-A-21 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (SZF-5-02 sz) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2009 végéig legalább 5 Natura 2000 kezelési terv készül el, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 17/67 Kód: DD-25-SzF-A-39 Sorszám: 2004Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása




Helyzet/ adottság

▪ A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele.


▪ A táj arculatának javítását, értékének növelését célzó fejlesztések, beavatkozások támogatása, a természeti tájkép és az azt alkotó táji elemek (pl. löszformációk, útmenti jegenyesorok, stb) állapotának javítása, azok visszaállítása, kialakítása az érintett önkormányzatok és civil szervezetek segítségével nem NATURA 2000 besorolású területeken. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.), az öko-szolgálati (SZF-1-06 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (GF-A-21 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (SZF-5-02 sz) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 1 tájképi fejlesztési projekt kerül megvalósításra, amelyek jelentősen növelik a helyi biodiverzitást és javítják az érintett táj értékét.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics





Megoldási javaslatok 18/67 Kód: DD-25-SzF-1-06 Sorszám: 2006Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása




Helyzet/ adottság

▪ A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A további károk megelőzése és a kialakított élőhelyek védelmének és karbantartásának biztosítása érdekében speciális mikrotérségi szolgáltatásra van szükség.


▪ Önkormányzatok, non profit szervezetek által kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó eszközfejlesztések, rendszerek támogatása, amelyek ellátják a területükön létrehozott ökológiai menedékek, speciális élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, vízfolyások, levezetők, ösvények, megközelítő utak és jelzéseik karbantartása stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.) és a védendő értékek felmérését segítő (SZF-5-02 sz) HPME-kkel. Nem jövedelemtermelő, komplex projektet alkot a GF-1-01 sz. land art galéria HPME-vel és egy másik komplex projektet a GF-A-16 sz. delizsánsz rendszer HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez.

Várható eredmény


▪ Működés költségei ( bér, üzemanyag, egyenruházat ) (10%), Eszközbeszerzés (100%), Képzés/Oktatás (10%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 18/67 Kód: DD-25-SzF-1-06 Sorszám: 2006


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics

▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés





Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése


▪ A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken.

Helyzet/ adottság

▪ A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés. A keletkező háztartási szemét 20-30, helyenként 40%-a komposztálható szerves, vagy szervetlen (egyes papírfélék) hulladék.


▪ A településeken keletkező háztartási szemét jelentős mértékben csökkenthető lenne település szintű komposztálási rendszerek kialakításával, amelyekkel a szemét keletkezés megelőzésén, a szemétszállítási díjak csökkentésén kívül a helyi mezőgazdasági tápanyag visszapótlással, vagy ennek kereskedelmi célú hasznosításával jelentős haszon érhető el. A HPME közvetlenül a környezeti fenntarthatóság kialakítását segíti és összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01) és az öko-szolgálati (SZF-1-06) HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2012 végéig legalább 2 települési szintű komposztáló rendszer létesül, amely az érintett településen keletkező háztartási hulladék mennyiségét legalább 15%-kal csökkenti.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP








Helyzet/ adottság

▪ A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait.


▪ Olyan kisebb léptékű kísérleti, bemutató célú szemléletformáló akciókhoz kapcsolódó, energia és víztakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01 sz) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2012 végéig legalább 4 bemutató célú energiatakarékossági, vagy szennyezés megelőző, csökkentő és kezelő megoldást jelentő projekt megvalósításra kerül, ami a szemléletformáló hatás révén hozzájárul a lakossági környezetterhelés csökkenéséhez.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés








Helyzet/ adottság

▪ A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés.


▪ A települési, illetve tájképi látványt zavaró, illegális szemétlerakók, szórványszemét felszámolását és új funkciók (sportpályák, közösségi és kulturális rendezvényterek, ökológiai menedékek, leshelyek, stb) szerinti átalakítását célzó, valamint az illegális lakossági szemételhelyezés visszaszorítását eredményező, a helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett fejlesztések támogatása. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.), az öko-szolgálati (SZF-1-06 sz.), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01 sz) és mobil turisztikai szolgáltatási (GF-A-22 sz., pl. íjászat) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2012 végéig legalább 3 lerakó felszámolására és átalakítására kerül sor, amely javítja az érintett település-, illetve tájképet, növeli a turisztikai potenciált.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait.


▪ Olyan kisebb léptékű (lakó, vagy kisebb közösségi épületekben alkalmazható), kísérleti, bemutató célú szemléletformáló akciókhoz kapcsolódó, víz- és energiatakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (Gf-B-01 sz.), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01 sz) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2012 végéig legalább 1 bemutató célú energiatakarékossági, vagy szennyezés megelőző, csökkentő és kezelő megoldást jelentő projekt megvalósításra kerül, ami a szemléletformáló hatás révén hozzájárul a lakossági környezetterhelés csökkenéséhez.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A helyi társadalom környezettudatosságának erősítése



Helyzet/ adottság

▪ A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő. A lakosság környezettudatossági szintje alacsony, nem ismeri a szennyezési formák következményeit, veszélyeit és összefüggéseit.


▪ A helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett, iskolákhoz kapcsolódó, a lakosság környezettudatosságát növelő, fenntartható, szemléletformáló kampányok megvalósításának támogatása, ezen belül: a térségre jellemző környezeti problémákat és megoldási lehetőségeiket tudatosító helyi vetélkedők, fórumok, képzések, kiadványok, rendezvények és egyéb akciók (pl. vonuló békák mentése, stb). Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.) HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2012 végéig legalább 2 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 500 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (15%), Képzés/Oktatás (60%), Kiadvány készítés (20%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény




Megoldási javaslatok 24/67 Kód: DD-25-GF-B-01 Sorszám: 3520Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős.

Helyzet/ adottság

▪ A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, pedig különösen az ifjúsági, ismeretterjesztő turisztikai formák számára alkalmas terepet nyújthatna.


▪ Olyan erdei iskolai kapacitások és szolgáltatások kiépítésének támogatása, amelyek képesek a térség gazdag kulturális örökségét és természeti gazdagságának bemutatására és bevonják a helyi társadalom és gazdaság valós szereplőit, valamint a térségi általános iskolák környezettudatos szemléletformálási hálózatában résztvevő iskolákat. Összefügg a megújuló energiahasznosítási bemutatóhelyek (GF-B-02) és a környezettudatosságra nevelő kampányok (SZF-4-01) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2010-ig legalább 3 színvonalas erdei iskola szolgáltatási rendszer jön létre, amelyek 2012-ig legalább évi 500 diák környezeti nevelését végzik el és egyben népszerűsítik a Koppányvölgy kulturális és természeti örökségét.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 24/67 Kód: DD-25-GF-B-01 Sorszám: 3520


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 25/67 Kód: DD-25-GF-A-19 Sorszám: 2074Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás


Helyzet/ adottság

▪ A térség településein a Balatontól eltekintve és a háttértelepülések épített öröksége és természeti tőkéje által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nincs karakteres identitása, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, kihasználtsága nem megfelelő. Fontos e vonzerők fejlesztése és újak létrehozása.


▪ A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen profit orientált projektek formájában, a térség vállalkozói számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (GF-A-17).

Megoldási javaslat

▪ 2012-ig legalább 10, színvonalas turisztikai szolgáltatást kínáló projekt jön létre, amelyhez kapcsolódóan legalább évi 600 vendégéjszaka többlet jön létre.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció

Megoldási javaslatok 25/67 Kód: DD-25-GF-A-19 Sorszám: 2074


Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ Az LHH településeken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, kihasználtsága nem megfelelő. Az LHH települések számára kiutat jelenthet e vonzerők fejlesztése és újak létrehozása.


▪ A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen non-profit projektek formájában, a háttértelepülések egyházai, civil szervezetei és önkormányzatai számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (GF-A-17).

Megoldási javaslat

▪ 2012-ig legalább 10 színvonalas turisztikai vonzerő fejlesztési projekt jön létre, amely jelentősen emeli az érintett háttértelepülések vonzerejét és hozzájárulnak a parti turisztikai szezon kibővítéséhez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 27/67 Kód: DD-25-GF-1-01 Sorszám: 2069Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése




Helyzet/ adottság

▪ Az LHH településeken a helyi örökség által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással. Ez ugyanakkor előny is, hiszen így a fenntarthatósági elveknek megfelelően fejleszthetőek. Elsőként olyan innovatív vonzerők megteremtésére van szükség, amelyek az megismertetést, imázsépítést szolgálják.


▪ A térség egyes LHH településein különleges, európai szinten is egyedi agro-, ill. ökoturisztikai és kult. szolg.-ként, visszatérő rendezvényként, olyan 5-15 db, egyenként 0,25-0,5 ha méretű, egynyári virágokból alkotott képek létrehozásának támogatása a meredek, művelésre kevésbé alkalmas domboldalakon, amelyeket a legnevesebb hazai kortárs művészek alkotnak az így létrejövő új land-art műfaj lehetőségeinek figyelembevételével. A képek minden év májusában készülnének el, az így létrejövő szabadtéri galéria egy egyhetes kulturális fesztivál keretében kerül megnyitásra nagy médianyilvánosság mellett. Komplex projektet alkot a rendezv.szervezési (GF-1-02), az ápolási, őrzési feladatot megoldó (SZF-1-06) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2010-ben megrendezésre kerül az első PHYTOPIC fesztivál legalább 2.000 látogatóval, amely az országos sugárzású televíziós csatornákon is megjelenik. 2010-ben létrejön a második PHYTOPIC fesztivál. Az akció hatásaként évről-évre 10 emberhónapnyi helyi munkalehetőség jön létre és fellendül az egynyári virágpalánták nevelése mint helyi jövedelemkiegészítő tevékenység (évi 10-15 millió Ft összárbevétellel).

Várható eredmény


▪ Virágmag, virágpalánta, ültetés, ápolás, szoftverfejlesztés (100%), Eszközbeszerzés (25%), Építés, felújítás (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció

Megoldási javaslatok 27/67 Kód: DD-25-GF-1-01 Sorszám: 2069


Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre. A térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól megközelíthetővé vált. A háttértelepüléseken sok turisztikai vonzerő található elszórtan. A táj, éppen a sok évtizedes elmaradottság miatt változatos, vonzó képet mutat. A lótartás, lovas hagyományőrzés, szaktudás jelentős a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A háttértelepülések, különösen az LHH minősítésűek turisztikai potenciálja kihasználatlan. A háttértelepülések fenntartható turisztikai fejlesztése igényes, kisebb léptékű, a konkrét helyi vonzerőkre épülő formákban lehetséges. Ezek desztináció menedzsment (TDM) rendszerbe foglalása és egy önmagában is vonzerőt jelentő lovaskocsis személyszállító rendszerrel való összekötése erősítené a helyi turizmust.


▪ A háttértelepülések turisztikai szolgáltatásait, vonzerőit összekötő, a helyi lovas kapacitásokat kihasználó, egységes, non-profit, közösségi lovaskocsis személyszállító rendszer kialakításának támogatása a térség szállásadó vállalkozóinak bevonásával. A rendszer az M7 közelében kialakított pontokról a földutak hálózatát használva szállítja a látogatókat, így a táji szépség bemutatásán túl a fenntarthatóságot is segíti. A javaslat komplex egységet képez az Internet alapú TDM rendszert kialakító (GF-1-03 sz.), az LHH települések szálláskapacitását fejlesztő (GF-A-12 sz.) és az utak karbantartását biztosító ökológiai szolgálatot kialakító (SZF-1-06 sz.) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2010-re min. létrejön egy min. 20 egységes megjelenésű és minőségű, korszerű, fedett, személyszállító kocsiállományból álló non-profit közösségi szállítórendszer, amely a Völgykalauz Internet alapú desztináció menedzsment rendszerhez kapcsolódik. A rendszerben részt vevő szolgáltatók bevétele 2011-re 15%-kal nő, és a rendszer 2010 végéig 3-4 munkahelyet hoz létre.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre. A térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól megközelíthetővé vált. A háttértelepüléseken jelentős a lótartás, lovas hagyományőrzés, szaktudás és több évtizedes hagyományai vannak a fogathajtási versenykultúrának.

Helyzet/ adottság

▪ A Balatoni szezon szűk, a háttértelepülések turisztikai programkínálata szerény. A lovas sportokhoz kötődő szolgáltatási kapacitások szűkek, korszerűtlenek, a versenykultúrához kapcsolódó kapacitások (pályák, kiszolgáló építmények, eszközök, stb) szintén elavultak és nem képesek nagyobb szabású (regionális, országos, nemzetközi), színvonalasabb sportrendezvények kiszolgálására.


▪ A térségben megtalálható, önkormányzatok és civil szervezetek által fenntartott fogathajtó pályák és kapcsolódó kiszolgáló épületeik, létesítményeik és egyéb kiegészítő kapacitásaik felújításának, bővítésének és korszerűsítésének támogatása a turisztikai programkínálat bővítése érdekében.

Megoldási javaslat

▪ 2010-re legalább 8 pálya kerül felújításra, a versenyek látogatottsága a felújítást követő második év végére 20%-kal nő. A programkínálat bővítésével és minőségének javításával a térség lovas turisztikai imázsa és vonzereje jelentősen megerősödik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, amelyet a meglévő és új vonzerők fejlesztése sem orvosol, csak a vonzerők megfelelő rendezvényekkel történő promóciójával együtt.


▪ A Koppányvölgy turisztikai vonzerejének fejlesztése érdekében a helyi mezőgazdasági, népművészeti, kézműves tevékenységek és termékek turisztikai célú bemutatását megvalósító, önkormányzatok és helyi civil szervezetek által szervezett projektek támogatása. Összefügg a vonzerőfejlesztési (GF-A-19, GF-A-20 sz. HPME-kkel).

Megoldási javaslat

▪ 2012-ig legalább 20 bemutató projekt kerül megvalósításra, amelyek várhatóan legalább 20.000 fős összlátogatottságot vonzanak, amely nagyban hozzájárul a térség turisztikai imázsának erősödéséhez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése



Helyzet/ adottság

▪ A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz szükséges falusi magánszálláshelyek nem állnak rendelkezésre.


▪ Helyi lakosok és vállalkozók által kiépítendő minőségi falusi, illetve magánszálláshelyek létesítésének és a kapcsolódó szolgáltatások kiépítésének támogatása a leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken, különösen a lovaskocsis személyszállításhoz kapcsolódóan (GF-A-16), és a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03) HPME-kkel, amelyekkel komplex projektet alkot.

Megoldási javaslat

▪ 2012-ig legalább 20 színvonalas, minőségi falusi magánszálláshely jön létre, összesen minimum 100 ágy kapacitással, amely nagyban segíti a háttértelepülések turisztikai fejlesztését.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ A leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken a kiépítendő vonzerők és szálláshelyek mellett nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű vendéglátóipari kapacitás, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a turizmus fejlesztéséhez. Sok LHH településen még a turisztikai kívánalmaknak messze nem megfelelő kocsma sincsen.


▪ Az LHH településeken a helyi vállalkozók által létesítendő gasztronómiai szolgáltatások (hideg, vagy melegkonyhás vendéglő, kávézó, teázó, cukrászda és más hasonló kapacitások) létesítésének támogatása a kiépítendő turisztikai szálláshelyekhez és vonzerőkhöz kötődően, azok jellegének megfelelő minőségben. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment HPME-vel (GF-1-03).

Megoldási javaslat

▪ 2012-ig legalább 4 színvonalas vendéglátóhely jön létre, amely legalább 3 új munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá és növeli a település turisztikai potenciálját.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Sok a kihasználatlan önkormányzati és egyházi tulajdonú épület.

Helyzet/ adottság

▪ A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz (pl. kerékpáros turizmus) szükséges ifjúsági-, turistaház jellegű szálláshelyek nem állnak rendelkezésre.


▪ Az LHH státuszú háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok és egyházak tulajdonában lévő, arra alkalmas küllemű és állapotú épületek turisztikai hasznosításának (ifjúsági és diákszállások kialakítása) támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03), a lovaskocsis személyszállítás (GF-A-16) és az erdei iskola (GF-B-01) HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2012-ig legalább 4 színvonalas, minőségi falusi ifjúsági szálláshely jön létre összesen legalább 50 ágyas kapacitással, amely lehetővé teszi az iskolai csoportok fogadását, támogatva ezzel az erdei iskolákat és egyéb csoportos turisztikai formákat.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Sok a kihasználatlan önkormányzati és egyházi tulajdonú épület.

Helyzet/ adottság

▪ A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz (pl. kerékpáros turizmus) szükséges ifjúsági-, turistaház jellegű szálláshelyek nem állnak rendelkezésre.


▪ A háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok és egyházak tulajdonában lévő, arra alkalmas küllemű és állapotú épületek turisztikai hasznosításának (ifjúsági és diákszállások kialakítása) támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03), a lovaskocsis személyszállítás (GF-A-16) és az erdei iskola (GF-B-01) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2012-ig legalább 4 színvonalas, minőségi falusi ifjúsági szálláshely jön létre összesen legalább 50 ágyas kapacitással, amely lehetővé teszi az iskolai csoportok fogadását, támogatva ezzel az erdei iskolákat és egyéb csoportos turisztikai formákat.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi









Helyzet/ adottság

▪ A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a térség identitását erősítő, turisztikai vonzerejét növelő és az adott település adottságait, termékeit népszerűsítő vagy más tartalmakat kínáló szabadtéri rendezvényeket megfelelő eszközök hiányában nem tudják színvonalasan megrendezni.


▪ Az LHH háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok, civil szervezetek által szervezett szabadtéri rendezvényeket, különösen a land art galériát bevezető rendezvénysorozatot kiszolgáló közösségi eszközök beszerzése oly módon, hogy több település önkormányzatai és civil szervezetei működnek együtt egy közösen használható teljes felszerelés (színpad, színpadsátor, hang és fénytechnika, stb) beszerzésében. Ez lehetővé tenné, hogy turisztikai jelentőséggel bíró, színvonalas rendezvényeket, előadásokat rendezhessenek meg. Összefügg az utakat és a land art galériát karbantartó SZF-1-06 sz. HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2010 végéig legalább 2 nagyobb szabású szabadtéri rendezvények megtartására alkalmas közösségi berendezés kerül beszerzésre, amellyel 2012-ig összesen legalább 6 alkalommal, legalább összesen 1000 főt vonzó rendezvényt tartanak meg. Ez nagymértékben hozzájárul a települések ismertségének növeléséhez, imázsuk erősítéséhez.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (100%), Tradicionális eszközbeszerzés (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ Az LHH településeken a kiépítendő vonzerők és szálláshelyek mellett nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű kiegészítő szolgáltatások, amelyek a fejlesztendő turisztikai jellegnek megfelelőek.


▪ A háttértelepülések helyi vállalkozói, vagy lakosai által működtetett, nem helyhez kötött, a fejlesztendő turisztikai irányoknak megfelelő szolgáltatások (erdei-mezei sportok, pl íjászat, lovas íjászat, fotós-vadászat, madármegfigyelés, mezei-erdei piknik, siklóernyős csörlőzés, sporteszköz kölcsönzés, stb) beindításának támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03) és a lovaskocsis személyszállítás (GF-A-16) HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2010 végéig legalább 4 színvonalas kiegészítő szolgáltatással bővül a háttértelepülések kínálata, ami legalább 2 új munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá és növeli a település turisztikai potenciálját.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ A térség turisztikai potenciáljának teljes kihasználásához szükség lenne a meglévő, de elhanyagolt túraútvonal rendszer fejlesztésére és hasonló új ösvények létrehozására, amivel új célcsoportokat (ifjúsági, sport, ökoturizmus formák) vonzhatna.


▪ A meglévő túraútvonalak felújításának és újak kialakításának támogatása a megfelelő jelölőrendszerek, információs felületek létrehozásával és kihelyezésével együtt a nem városi státuszú településeken. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03) és a karbantartást végző öko-szolgálat (SZF-1-06) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2012-ig legalább 2 színvonalas túraútvonal jön létre, vagy kerül kiépítésre a megfelelő információs felületek és jelzések kihelyezésével, ami növeli a térség turisztikai vonzerejét.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A part vízi sportolásra alkalmas.

Helyzet/ adottság

▪ A parti települések vízi sportokhoz és egyéb rekreációs tevékenységeket segítő infrastruktúrája fejletlen. Fejlesztésével a minőségi szolgáltatást kereső célcsoportok elérése és a szűk szezon kibővítése is lehetővé válna.


▪ A parti települések vállalkozói által kezdeményezett, a vízi sportokhoz és egyéb rekreációs tevékenységeket segítő infrastruktúra minőségi fejlesztésének (eszközfejlesztés és felújítás, bővítés) támogatása, különös tekintettel az eddig a településen még nem létező, illetve a szezon kibővítésére alkalmas szolgáltatásokra.

Megoldási javaslat

▪ 2012-ig legalább 2 új, színvonalas, minőségi szolgáltatással bővül a Balaton-part turisztikai kínálata, amely legalább öt idényjellegű munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszárszó, Balatonszemes, Szántód, Zamárdi





Megoldási javaslatok 39/67 Kód: Sorszám: 3573Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése...


▪ A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával a fővárosból jól és gyorsan megközelíthetővé vált. A part hátterében elterülő dombvidék Balatoni Kiemelt üdülőkörzethez tartozó településeinek turisztikai potenciálja a táj szépsége, a gazdag természeti és kulturális helyi örökség folytán jelentős.

Helyzet/ adottság

▪ A balatoni turisztikai szezon szűk, a tömegturizmus kiszolgálására berendezkedett turisztikai szolgáltatásai az igényesebb célcsoportok kiszolgálására nem alkalmasak, a programkínálat szegényes. A Balaton imázsa a vitathatatlan potenciál ellenére megkopott, a tóhoz kötődő idegenforgalomnak teljes paradigmaváltásra van szüksége.


▪ A Pécs Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozathoz kapcsoltan létrehozni a Balaton Európa Kulturális Tava (BEKT) programot, ami elsőként egy imázsteremtő, minőségi védjegyrendszert létrehozó és működtető, valamint projekteket generáló tevékenység támogatásából állna. A tevékenység összefogná a tó körüli helyi társadalmi és gazdasági szereplőket, együttműködést alakítana ki közöttük és az új imázsnak megfelelő tartalmú és minőségű projekteket generálna és menedzselne.

Megoldási javaslat

▪ 2008 végéig létrejön a BEKT programiroda, amely megkezdi a 2010 év projektjeinek előkészítését és az új imázs megformálását.Várható eredmény


Forrás









Allokáció

Megoldási javaslatok 39/67 Kód: Sorszám: 3573


Jogcímcs.

Hátrányos







Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése...



Helyzet/ adottság

▪ A parti települések és a háttértelepülések turisztikai potenciáljához elengedhetetlen egy átfogó turisztikai desztináció menedzsment rendszer, amely tartalmazza a kulturális és természeti örökségre és egyéb vonzerőkre, valamint turisztikai vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó teljes körű információt és egyben program összeállítási, foglalási lehetőséget is kínál és a háttérben szervezi a helyi szolgáltatókat.


▪ Egy olyan, a teljes térségre vonatkozó, Internet alapú, turisztikai desztináció menedzsment rendszer (Völgykalauz) létrehozásának (szoftver és tartalomfejlesztés, rendszertervezés, honlap, stb) támogatása, amely a helyi örökségre, vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó információkat térképes tájékozódási rendszer alapján, strukturálva tartalmazza és lehetőséget nyújt a különböző turisztikai formák iránt érdeklődőknek programjaik megtervezésére és lefoglalására. A HPME összefügg az LHH falvak szállásfejlesztési (GF-A-12), a delizsánsz rendszer (GF-A-16), az öko-szolgálat (SZF-1-06) HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig létrejön a teljes térséget lefedő Völgykalauz, amely hatékonyan katalizálja a térség turisztikai fejlesztéseit, és legalább 1 munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá.

Várható eredmény


▪ Szoftver és tartalomfejlesztés ( grafikai tervezés, honlap szerkesztés és fenntartás ) (100%), Digitális térkép beszerzés (30%), Eszközbeszerzés (10%), Képzés/Oktatás (25%), Kiadvány készítés (50%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 41/67 Kód: DD-25-GF-B-03 Sorszám: 2015Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése

Intézkedés: Helyi vállalkozások megerősítése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A statisztikák a legnagyobb foglalkoztató (Flextronics 1800 fő) miatt a feldolgozóipar dominanciáját jelzik de a mikrovállalkozások körében inkább az építőipar, kiskereskedelem és kézműipar jellemző.

Helyzet/ adottság

▪ A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben változtatni. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termékeik piacrajutását segítő komplex marketing fejlesztések finanszírozására.


▪ A térségben működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások termékeik piacrajutását segítő fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: marketing tevékenységek és ehhez kapcsolódó, káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések. A HPME összefügg a GF-A-24 számú HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 40 mikrovállalkozás valósít meg a piacra jutást segítő fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 20 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 42/67 Kód: DD-25-GF-A-25 Sorszám: 3861Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése



▪ A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. Az LHH településeken csak kisszámú mikrovállalkozás működik, főleg a mezőgazdaság, építőipar, kiskereskedelem és kézműipar körében.

Helyzet/ adottság

▪ A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben javítani. Az LHH települések mikrovállalkozásai ugyanakkor a súlyos tőkehiány miatt nem képesek termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani.


▪ Az LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a GF-B-03 számú HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 25 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 12 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 43/67 Kód: DD-25-GF-A-24 Sorszám: 2014Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése



▪ A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balatonparti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A statisztikák a legnagyobb foglalkoztató (Flextronics 1800 fő) miatt a feldolgozóipar dominanciáját jelzik de a mikrovállalkozások körében inkább az építőipar, kiskereskedelem és kézműipar jellemző.

Helyzet/ adottság

▪ A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben javítani. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani.


▪ A térségben, a nem LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a GF-B-03 számú HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 15 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 8 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 44/67 Kód: DD-25-GF-B-04 Sorszám: 3870Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése

Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése


▪ A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balatonparti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A háttértelepülések, főként az LHH települések vállalkozói szférája rendkívül fejletlen, kevés az új vállalkozás.

Helyzet/ adottság

▪ A leghátrányosabb helyzetű településeken a vállalkozói aktivitást, az új vállalkozások alakulását és megerősödését az alapvető jogi és pénzügyi ismeretek hiánya is akadályozza, valamint az is, hogy nem értesülnek a pályázati lehetőségekről és technikákról.


▪ Az LHH településeken, önkormányzat, vagy civil szervezet által rendelkezésre bocsátott helységekben olyan vállalkozásfejlesztési non-profit ügyfélszolgálatok kialakításának támogatása, amelyek képesek a vállalkozások indításához és működtetéséhez szükséges alapvető pénzügyi, munkaügyi, adó és más eljárási ismeretek átadására és forráskoordinációs, illetve pályázati tanácsadást is végeznek az ügyfelek számára.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 3 településen létrejön LHH vállalkozásfejlesztési ügyfélszolgálat, amely legalább 3 félmunkaidős munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járul hozzá és növeli a térségbe áramló vállalkozásfejlesztési forrásokat.

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 45/67 Kód: DD-25-GF-A-01 Sorszám: 219Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése

Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte...

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség leghátrányosabb helyzetű településeinek meghatározó tevékenysége a gabonafélékre, kukoricára, napraforgóra és repcére alapozott szántóföldi növénytermesztés.

Helyzet/ adottság

▪ A termelési szerkezet elaprózott, sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító gazdálkodó. Megfelelő betakarító, szállító, szárító, tisztító és egyéb kapacitás hiányában termésminőségük, termésbiztonságuk és piaci kiszolgáltatottságuk nagyfokú, ami technológiai fejlesztéssel mérsékelhető lenne.


▪ A helyi mezőgazdasági kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését segítő technológiai fejlesztések támogatásával. Összefügg a feldolgozást segítő GF-A-09 sz. HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ A térség mezőgazdasági és kertészeti termelőinek jövedelmezősége a projektek elindítását követő harmadik év végére 15%-kal javul.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A parti és a part közeli településeken a különösen kedvező agro-ökológiai adottságok miatt jelentős a szőlő-gyümölcstermesztés, de a háttértelepülések adottságai és elaprózott birtokszerkezete is alkalmasak a kertészeti kultúrák számára.

Helyzet/ adottság

▪ Sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító termelő. Termésbiztonságuk erősen csapadékfüggő, piaci kiszolgáltatottságuk megfelelő gépi és egyéb kapacitás hiányában nagyfokú.


▪ A kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését és a piacra jutásukat segítő technológiai fejlesztések támogatásával. A HPME összefügg a GF-A-09, GF-2-01, GF-A-11, GF-2-02 számú HPME-kel.

Megoldási javaslat

▪ A térség kertészeti termelőinek jövedelmezősége a projektek indítását követő negyedik év végére 15%-kal javul.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben a szántóföldi növénytermesztés meghatározó tevékenység. A termelési szerkezet elaprózott, a termelői összefogások, új típusú szövetkezetek száma elenyésző.

Helyzet/ adottság

▪ Sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító kisebb, sőt szuboptimális birtokméreten termelő gazdálkodó. Termésbiztonságuk erősen csapadékfüggő, piaci kiszolgáltatottságuk megfelelő betakarító, szállító, szárító, tisztító és egyéb kapacitás hiányában nagyfokú. E problémákat enyhítő termelői összefogások, hálózatok nincsenek a térségben.


▪ A helyi mezőgazdasági és kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését és a piacra jutáshoz szükséges termelési volumen és minőség elérését célzó hálózatépítési fejlesztések támogatásával. Összefügg a GF-A-01 és GF-A-02 sz. HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ Az összefogásokban érintett mezőgazdasági és kertészeti termelők jövedelmezősége a csoportok megalakulását követő második év végére 15%-kal javul, valamint ugyanebben az időszakban legalább 5 új termelői összefogás/hálózat jön létre a minőség, termésbiztonság fokozására és a piacrajutás segítésére.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség változatos táji környezete ideális terepet kínál az őshonos állatfajták tenyésztésének. A háttértelepüléseken jelentős hagyományai vannak az őshonos állatfajták (szürke marha, mangalica, magyar tarka, baromfifélék) tartásának.

Helyzet/ adottság

▪ Az őshonos állatfajták szinte teljesen kiszorultak a termelésből, az élelmiszerek piacán ugyanakkor tartósan és jelentősen növekvő kereslet mutatkozik a különleges, egyedi, tájjellegű, eredetigazolt, márkázott, magasabb minőségű termékek iránt.


▪ Őshonos állatfajták génmegőrzését segítő fejlesztések támogatása a háttértelepülések mezőgazdasági termelőinek körében. Összefügg a „niche” piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével (GF-2-01 sz. HPME).

Megoldási javaslat

▪ A projektek indítását követő harmadik év végére az őshonos állatfajták génmegőrzéséhez kapcsolódó térségi jövedelmek mintegy 20%-kal nőnek és a génmegőrzésbe vont fajták száma legalább 2 új fajtával bővül és 2012 végéig legalább 1 őshonos állatfajtához kapcsolódó feldolgozott helyi termék jön létre.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonszabadi, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics








▪ A háttértelepüléseken, különösen a Koppány folyó mentén egykor jelentős volt az őshonos rostnövény, dohány és gyümölcsfajták termesztése, mivel a folyó menti teraszok és a domboldalak erre kiváló agro-ökológiai adottságokkal rendelkeznek.

Helyzet/ adottság

▪ Az őshonos növényfajtákból szinte teljesen kiszorultak a termelésből, alig lehet megfelelő génállományt fellelni. Az élelmiszerek piacán ugyanakkor tartósan és jelentősen növekvő kereslet mutatkozik a különleges, egyedi, tájjellegű, eredetigazolt, márkázott, magasabb minőségű termékek iránt.


▪ Őshonos növényfajták, különösen a helyi gyümölcs-tájfajták génmegőrzését segítő fejlesztések támogatása a háttértelepülések gazdálkodói körében. Összefügg a „niche” piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével (GF-2-01 sz. HPME).

Megoldási javaslat

▪ A projektek indítását követő ötödik év végére az őshonos növényfajták génmegőrzéséhez kapcsolódó térségi jövedelmek mintegy 20%-kal nőnek és a génmegőrzésbe vont fajták száma legalább 2 új fajtával bővül és 2012 végéig legalább 1 őshonos fajtához kapcsolódó feldolgozott helyi termék jön létre.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214C Genetikai erőforrások megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonszabadi, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics






Intézkedés: A mezőgazdasági és kertészeti ágazatban termelt hozzáadott érték növelése a helyi társadal...

Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térségben jelentős mennyiségben és jó minőségben termelnek mezőgazdasági, kertészeti termékeket, amelyek túlnyomó része kiáramlik a területről. A helyi kereskedelem a belső fogyasztást a térségbe kívülről behozott termékekkel elégíti ki.

Helyzet/ adottság

▪ A helyben megtermelt termékek túlnyomórészt elaprózottan, szervezetlen és ellenőrizetlen körülmények között kerülnek értékesítésre, a haszon nagy része nem a térségben csapódik le. A belső fogyasztási igényeket kívülről behozott drágább, hasonló, vagy rosszabb minőségű termékekkel elégítik ki. Az ellenőrzött, szervezett értékesítésre módot adó piacterek és kapcsolódó kapacitások hiányoznak.


▪ A helyi termelést és a belső fogyasztást harmonizáló, a térségben megtermelt, gyűjtött, feldolgozott termékek helyi és közvetítő értékesítését segítő, korszerű piacok, piacterek és járulékos kapacitások megteremtése a szomszéd települések viszonylatában központi szerepet játszó településeken (mikrotérségi központok, körjegyzőségi központok). A HPME összefügg a feldolgozást segítő GF-2-01, az értékesítést segítő GF-2-02 sz. HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2010 végére legalább 2 korszerű piactér jön létre, amellyel a termékek térségi ki- és beáramlása a fenntarthatósági szempontoknak megfelelően racionalizálható és a vonzáskörök településeinek lakossága körében kiegészítő jövedelemforrást kínál. A piacok beindítását követő évben a fejlesztések legalább 2 munkahely létrehozásához, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 51/67 Kód: DD-25-GF-2-01 Sorszám: 227Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése


Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A leghátrányosabb helyzetű településeken a kedvező agro-ökológiai adottságoknak köszönhetően sok jó beltartalmi értékű, sajátos élelmiszer alapanyagot (gabonafélék, gyümölcs, zöldség, méz, tej, baromfi, stb) állítanak elő a helyi gazdálkodók. A termelés szerkezete elaprózott, sok a háztáji termelő. Sok a helyben gyűjthető értékes termék (bodza, gomba, erdei gyümölcs, stb).

Helyzet/ adottság

▪ A megtermelt és gyűjtött termékeket feldolgozatlanul értékesítik, nincsenek tájjellegű, feldolgozott helyi termékek. Ilyen termékek kifejlesztéséhez nagyobb mennyiségű alapanyagra van szükség, amelyet csak megfelelő szervezéssel, hálózatépítéssel lehet összegyűjteni és közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokkal feldolgozni. Mindez jelentős kiegészítő jövedelemforrást jelenthetne a helyieknek.


▪ A helyben megtermelt, vagy vadon gyűjthető termékekre (pl. gyümölcs, gomba, stb) alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését és előállítását lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások (pl. lekvár, szörp, aszalvány, illóolaj, alkoholos párlat, szárítmány előállítás) létrehozása a leghátrányosabb helyzetű települések lakossága és kisebb termelői számára. A HPME összefügg az értékesítést segítő GF-2-02, valamint a GF-A-11 HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végére legalább 1 új közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitás jön létre, amelyek beindítását követő második év végére legalább 1 új, helyi, tájjellegű termék jön létre és a kapacitásokat igénybevevők átlagos jövedelme 5%-kal nő.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (50%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Kiadvány készítés (10%), Marketing tevékenység (5%), Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség egészére jellemző, kedvező agro-ökológiai adottságoknak köszönhetően sok jó beltartalmi értékű, sajátos élelmiszer alapanyagot (gabonafélék, gyümölcs, zöldség, méz, baromfi, stb) állítanak elő a gazdálkodók. A termelés szerkezete elaprózott.

Helyzet/ adottság

▪ A megtermelt mezőgazdasági termékeket szinte teljes mértékben feldolgozatlanul, ill. lédig formában értékesítik, a térségben nincsenek a tájra jellemző feldolgozott termékek. Ilyen termékek kifejlesztése jelentős hozzáadott értéket teremtene, növelné a helyi jövedelemteremtő képességet.


▪ A helyi szintű feldolgozást, új helyi termékek kialakítását célzó technológiai fejlesztések támogatása a térség mezőgazdasági termelőinek körében. Összefügg az alapanyagot előállító GF-A-01 és GF-A-02 sz HPME-kkel, a helyi és egyéb értékesítést segítő GF-2-02 és GF-A-11 sz. HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ A feldolgozási tevékenységet bevezető, vagy továbbfejlesztő termelők jövedelmezősége a projektek beindítását követő második év végére 20%-kal javul, a projektek ugyanebben az időszakban mintegy 3-5 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 53/67 Kód: DD-25-GF-2-02 Sorszám: 229Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése



▪ A leghátrányosabb helyzetű településeken a kedvező agro-ökológiai adottságoknak köszönhetően sok jó beltartalmi értékű, sajátos élelmiszer alapanyagot (gabonafélék, gyümölcs, zöldség, méz, tej, baromfi, stb) állítanak elő a helyi gazdálkodók. A termelés szerkezete elaprózott, sok a háztáji termelő. Sok a helyben gyűjthető értékes termék (bodza, gomba, erdei gyümölcs, stb).

Helyzet/ adottság

▪ A megtermelt és gyűjtött termékeket feldolgozatlanul értékesítik, nincsenek tájjellegű, feldolgozott helyi termékek. Ilyen termékek kifejlesztését és termelését segítik majd a közösségi feldolgozó kapacitások, de ezek sem oldják meg a piacra jutáshoz szükséges logisztikai hiányosságokat (szállítás,raktározás,elárusító-értékesítő helyek). E kapacitások megteremtése eredményesebbé tenné a helyi termékek előállítását.


▪ A helyben megtermelt, vagy gyűjtött termékekre alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését és előállítását lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokhoz kapcsolódó logisztikai kapacitások (szállítás, raktározás, elárusító-értékesítő helyek, stb). létrehozása a leghátrányosabb helyzetű települések lakossága számára. A HPME összefügg az értékesítést segítő GF-A-11 sz. HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2010 végére legalább 1 raktározó, szállító vagy elárusító kapacitás jön létre a közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokhoz kapcsolódóan, amelyek beindításukat követő második év végére legalább 3- 4 munkahely létrehozásához, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (80%), Építés, felújítás (80%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 54/67 Kód: DD-25-GF-A-08 Sorszám: 1902Prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése

Intézkedés: Erdőterületek növelése


▪ A térség teljes területe dombság, erdőborítottsága az országos átlagot meghaladja. Az egykor híres, legendás vadgazdagságú somogyi erdők értéke az elmúlt évtizedek hibás gazdálkodási gyakorlatának köszönhetően rendkívül lecsökkent.

Helyzet/ adottság

▪ A dombvidéki jellegből fakadóan a térségben nagy területet foglalnak el a meredek lejtésű, gyenge minőségű, erodálódott szántóterületek, amelyek művelése a vízháztartásra gyakorolt káros hatás és a folyamatos talajpusztulással járó erózió miatt fenntarthatatlan. Ezek erdősítésével a károk mérsékelhetők és a táj vonzereje jelentősen növelhető.


▪ A mezőgazdasági területek, de különösen a meredek lejtésű és/vagy gyengébb minőségű szántóterületek erdősítésének támogatása a helyi gazdálkodók, különösen a nagyobb gazdálkodók (TSZ utódtársaságok) körében, akiktől egyelőre teljesen idegen a fenntarthatóság kialakulását segítő öko-szociális látásmód. A HPME összefügg az SZF-A-30 és a SZF-4-01 HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2010 végéig legalább 300 hektár mezőgazdasági terület erdősítése történik meg, nagymértékben hozzájárulva ezzel a biodiverzitás növeléséhez, a tájkép javításához és a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 221 A mezőgazdasági földterület első erdősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Az erdők értékének növelése és a fenntartható erdőgazdálkodás elterjesztése


▪ A térség teljes területe dombság, erdőborítottsága az országos átlagot meghaladja. Az egykor híres, legendás vadgazdagságú somogyi erdők értéke az elmúlt évtizedek hibás gazdálkodási gyakorlatának köszönhetően rendkívül lecsökkent, ma már a legtöbb helyen csak gazdasági célú faültetvényekről beszélhetünk.

Helyzet/ adottság

▪ Az egykorú, egy fajú, sokszor idegenhonos faültetvények nem töltik be ökológiai szerepüket. Az egyre több európai ország által tiltott tarvágás is nagy károkat okoz (biodiverzitás csökkenés,inváziós fajok terjedése,talajpusztulás,stb), dombos vidéken a vízháztartásra gyakorolt káros hatás nagyfokú (kisebb retenció és beszivárgás, talajvízszint csökkenés, erózió. A klímaváltozás tükrében ez a helyzet fenntarthatatlan.


▪ Az erdők értékének, minőségének növelése érdekében támogatni kell az idegenhonos állományok visszaszorítását, a szálaló vágás, a Pro Silva módszer elterjedését, speciális erdőszerkezeti elemek, élőhelyek, közjóléti erdők létesítését, fenntartását, az invazív fajok visszaszorítását az erdőtulajdonosok, erdőkezelők körében. A HPME összefügg az SZF-A-30 és a SZF-4-01 sz. HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2010 végéig legalább 250 hektár területet érintő erdővédelmi fejlesztési projekt indul el, nagymértékben hozzájárulva ezzel a biodiverzitás növeléséhez, a vízháztartás javításához, a tájkép javításához és a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 225 Erdő-környezetvédelmi kifizetések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Az erdők értékének növelése és a fenntartható erdőgazdálkodás elterjesztése


▪ A térség teljes területe dombság, erdőborítottsága az országos átlagot meghaladja. Az egykor híres, legendás vadgazdagságú somogyi erdők értéke az elmúlt évtizedek hibás gazdálkodási gyakorlatának köszönhetően rendkívül lecsökkent, ma már a legtöbb helyen csak gazdasági célú faültetvényekről beszélhetünk.

Helyzet/ adottság

▪ Az erdők kor és fajszerkezete, természetessége leromlott: az alacsony értékű, egykorú, egy fajú, sokszor idegenhonos állományból álló faültetvények nem töltik be ökológiai és tájformáló szerepüket. A nagyobb biodiverzitású, természeteshez közel álló állományok jobban tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz és a közjóléti célok felértékelődése miatt turisztikai és tájformáló értékük is nagyobb.


▪ Az erdők értékének, minőségének növelése az erdők megfelelő irányú (őshonos fajok előtérbe helyezése) szerkezetátalakításának, állományszerkezet javításának támogatásával és a közjóléti beruházások (kirándulóhelyek, erdei iskolák, pihenők, stb) támogatásával. A HPME összefügg az SZF-A-30 és a SZF-4-01 sz. HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2010 végéig legalább 250 hektár területet érintő erdővédelmi fejlesztési projekt indul el, nagymértékben hozzájárulva ezzel a biodiverzitás növeléséhez, a tájkép javításához és a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 227 Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Fafeldolgozás fejlesztése


▪ A térség teljes területe dombság, erdőborítottsága az országos átlagot meghaladja, különösen az LHH települések külterületén. A térségben jelentős fafeldolgozó kapacitás nincs.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi fakincs 100%-a feldolgozatlanul hagyja el a térséget, meghatározóan tüzifa céljából történő értékesítési céllal. A környező országok vidéki gazdaságának példái, valamint a klímaváltozással és az energiaár emelkedéssel összefüggő jelenségek egyaránt indokolnák a helyi fakincs mind nagyobb mértékű helyi feldolgozását, különösen a fő keletkezési helyet jelentő LHH falvakban.


▪ A helyi fakincsre épülő elsődleges fafeldolgozó tevékenység (épületfa, kiszerelt tüzifa, stb), valamint nagyobb hozzáadott értéket teremtő fatermékek előállítását szolgáló eszközfejlesztések támogatása a térség vállalkozóinak körében az LHH településeken. Összefügg az erdőterületek nagyságát növelő GF-A-08 sz. HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2010 végéig legalább 3 olyan fafeldolgozó tevékenységet végző vállalkozás indul be, vagy fejleszti vállalkozását, amelyek a helyi fakincsre épülnek. Ezek a projektek az elindulásukat követő második év végéig legalább 2 munkahely létrejöttéhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 58/67 Kód: DD-25-GF-B-02 Sorszám: 1927Prioritás: Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése

Intézkedés: Nem biomassza alapú megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztése


▪ A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben rendelkezésre álló, nem biomassza alapú energiaforrások (nap-, földhő-, léghő-, szél-, és a Koppány folyó esetében kisebb mértékben a vízenergia) jelentősek.

Helyzet/ adottság

▪ A települési önkormányzatok számára a rohamosan növekvő energiaárak mellett egyre jelentősebb terhet jelentenek a fosszilis energiaköltségek, különösen a földgáz fogyasztás. A rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosításával ezek a költségek jelentősen csökkenthetők és használatukkal a környezet szennyezése is mérsékelhető.


▪ Olyan közösségi, bemutató célú megújuló energia (nap, földhő, léghő, szél, víz) hasznosítási rendszerek kiépítésének támogatása, amelyek az önkormányzatok, egyházak vagy civil szervezetek által fenntartott, közcélú épületek, épületegyüttesek részleges, vagy teljes energiaellátását oldják meg. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01) HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2010 végéig legalább 4 közösségi, nem biomassza alapú energiahasznosítási referencia rendszer épül ki, amelyek az érintett intézmények energia költségeit legalább 25%-kal csökkentik.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (60%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Kiadvány készítés (10%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)

Forrás ▪ KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 59/67 Kód: DD-25-GF-2-03 Sorszám: 1925Prioritás: Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése

Intézkedés: Biomassza alapú energiaforrások hasznosításának fejlesztése


▪ A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben nagy mennyiségű energiatermelésre alkalmas biomassza (nyesedék, vékonyfa, széna, szalma, egyéb mezőgazdasági melléktermék) keletkezik.

Helyzet/ adottság

▪ A települések, különösen az LHH települések állandó pénzhiánnyal küzdenek, ami a rohamosan növekvő energiaárak mellett lassan lehetetlenné teszi néhány közszolgáltatás fenntartásának finanszírozását, amelynek a fűtési és világítási költségek egyre nagyobb hányadát képezik. A helyben keletkező, energiatermelésre alkalmas biomassza hasznosításával ez az igény bőven fedezhető lenne.


▪ A leghátrányosabb helyzetű települések közintézményeinek, közösségi épületeinek fűtési energiaellátását megoldó komplex közösségi, akár több kistelepülés összefogására épülő biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek (pl. tároló, aprító, brikettáló, pelletáló és tüzelőberendezések) létrehozásának támogatása. A rendszereket a lakosság felé is értékesítenék az olcsóbb fűtőanyagot, kímélve ezzel a helyi fakincset és csökkentve a fosszilis energiahordozó függőséget. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01), és a szemléletformálást segítő (SZF-4-01) HPME-vel is.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 1 közösségi biomassza alapú energiahasznosítási referencia rendszer épül ki, amely az érintett intézmény fűtési költségeit legalább 20 %-kal csökkenti.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 60/67 Kód: DD-25-GF-2-04 Sorszám: 6973Prioritás: Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése

Intézkedés: Biomassza alapú energiaforrások hasznosításának fejlesztése


▪ A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben nagy mennyiségű energiatermelésre alkalmas biomassza (nyesedék, vékonyfa, széna, szalma, egyéb mezőgazdasági melléktermék) keletkezik.

Helyzet/ adottság

▪ A települések állandó pénzhiánnyal küzdenek, ami a rohamosan növekvő energiaárak mellett lassan lehetetlenné teszi néhány közszolgáltatás fenntartásának finanszírozását, amelynek a fűtési és világítási költségek egyre nagyobb hányadát képezik. A helyben keletkező, energiatermelésre alkalmas biomassza hasznosításával ez az igény bőven fedezhető lenne.


▪ A települések közintézményeinek, közösségi épületeinek fűtési energiaellátását megoldó komplex közösségi, akár több kistelepülés összefogására épülő biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek (pl. tároló, aprító, brikettáló, pelletáló és tüzelőberendezések) létrehozásának támogatása. A rendszereket a lakosság felé is értékesítenék az olcsóbb fűtőanyagot, kímélve ezzel a helyi fakincset és csökkentve a fosszilis energiahordozó függőséget. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01), és a szemléletformálást segítő (SZF-4-01) HPME-vel is.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 1 közösségi biomassza alapú energiahasznosítási referencia rendszer épül ki, amely az érintett intézmény fűtési költségeit legalább 20 %-kal csökkenti.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 61/67 Kód: DD-25-SzF-A-28 Sorszám: 1937Prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése

Intézkedés: A helyi kulturális örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése


▪ A térség kulturális és természeti öröksége nagyon gazdag, a terület szinte minden településén sok értékes, védett, vagy védendő épület, építmény található.

Helyzet/ adottság

▪ A térség fejlődésének meghatározó ága a turisztika, így a helyi örökség értékei fontos kiegészítő vonzerőként is szerepet kapnak. Ennek ellenére a térség épített örökségi értékei rendkívül rossz állapotúak, folyamatosan pusztulnak és sok bemutatásra érdemes épület jelenleg erre alkalmatlan. Felújításukkal, látogathatóvá tételükkel a helyi turisztikai vonzerő jelentősen növelhető.


▪ A nem városi státuszú településeken lévő védett építmények szakszerű felújításának és környezetük rendezésének támogatása látogathatóvá és bemutathatóvá tételük érdekében. Előnyt élveznek azok az épületek, amelyeket eddig nem hasznosítottak és most új közösségi, turisztikai funkciót kapnak. Összefügg a turisztikai információs és TDM (GF-1-03 sz), és az értékeket védő, fejlesztő SZF-5-10 és SZF-A-29 sz. HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 5 épület teljes, vagy részleges felújítása, látogathatóvá tétele történik meg, ami jelentősen növeli a települések turisztikai vonzerejét.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 62/67 Kód: DD-25-SzF-A-29 Sorszám: 1943Prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése



▪ A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, de a kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás élő hagyományait már csak az idős generáció ápolja.

Helyzet/ adottság

▪ A kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás a kulturális örökség fontos részét képezik, amelyek a fejlettebb társadalmakban a termék előállítás mellett a turisztikai bevételekből tartják fenn magukat. A térségben az idősek munkaképtelenné válásával, vagy halálával a műhelyek, eszközök és egyéb kellékek kidobásra, megsemmisítésre kerülnek, az adott mesterségbeli tudás kihal.


▪ A leghátrányosabb helyzetű településeken élő, ott saját tulajdonú, az adott mesterség, vagy művelet bemutatására alkalmas épülettel rendelkező helyi vállalkozók turisztikai szolgáltatásként témaudvarokat alakíthatnak ki. A témaudvarokban a „nyitott-porta” programokhoz hasonlóan egy-egy mesterség, gazdálkodási-feldolgozási művelet működő eszközrendszerét mutatják be, a kapcsolódó termékekkel együtt (pl. méz, tej, gyümölcs, dohány termelés-feldolgozás, kovács, bognár, kádár, stb műhelyek). A témaudvarok a helyi turisztikai kínálatot bővítik. Összefügg a turisztikai információs és TDM (GF-1-03 sz), és az értékeket védő, fejlesztő SZF-A-28, SZF-5-10 sz. HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 10 témaudvar létesül a helyi kismesterségi és paraszti hagyományok megőrzése és a turisztikai kínálat bővítése érdekében, amely a működtetők számára fontos jövedelemkiegészítő forrást is jelent.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 63/67 Kód: DD-25-SzF-5-01 Sorszám: 1940Prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése



▪ A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, különösen a történelmi és néprajzi vonatkozásokban. A történelmi és néprajzi szellemi kulturális örökség feldolgozottsága hiányos, az értékek nehezen hozzáférhetők.

Helyzet/ adottság

▪ A térség hagyományai elkopnak, elszíntelenednek, amelynek oka elsősorban a szellemi örökség megfelelő ápolásának hiánya. A hagyományok ápolása, gondozása és bemutatása segíti a közösségek fejlődését, a hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítését, az identitástudat erősödését, a térség imázsának kialakítását és kiegészítő turisztikai vonzerőként is szolgálhatnak.


▪ A háttértelepülések közösségeinek szellemi kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása. Hagyományőrző csoportok, közösségek (civil szervezetek, egyházak) történelmi és néprajzi hagyományok, szokások, ünnepek, receptek, mesék, mondák, dalok, táncok szakszerű leírását, mozgóképi és hangtechnikai rögzítését, begyakorlását és bemutatását célzó projektjeinek támogatása, különös tekintettel a leginkább veszélyeztetett helyi nemzetiségi (sváb) és etnikai (roma) kisebbség szellemi értékeire. Összefügg a turisztikai információs és TDM (GF-1-03 sz), és az értékeket védő, fejlesztő SZF-A-28 és SZF-A-29 sz. HPME-kkel.

Megoldási javaslat

▪ 2012 végéig legalább 4 db, csak az adott településre, vagy környékére jellemző szellemi érték kerül maradandó rögzítésre és/vagy bemutatásra, amelyek közül legalább 2 db nemzetiségi, vagy etnikai kisebbséghez kapcsolódik. Az értékek megőrzése és bemutatása jelentősen növeli a térség lakosságának identitástudatát.

Várható eredmény


▪ Mozgókép, hangfelvétel és szerkesztés (60%), Eszközbeszerzés (25%), Képzés/Oktatás (60%), Kiadvány készítés (25%), Rendezvény (20%), Tradicionális eszközbeszerzés (25%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések




Megoldási javaslatok 64/67 Kód: DD-25-SzF-5-02 Sorszám: 1949Prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése

Intézkedés: Természeti örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése


▪ A térség táji szépsége, viszonylagos természeti gazdagsága a helyi örökség fontos részét képezi és a helyi turisztika fejlődése szempontjából meghatározóan fontos tőke.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben számos olyan ritka, védett növény, vagy állatfaj előfordulás, élőhely, tájelem és egyéb természeti érték létezik, amelyek kisebb méretük, vagy felfedezetlenségük miatt eddig nem kerültek semmilyen természetvédelmi fokozat oltalma alá, pedig értékük és/vagy pusztulásuk, veszélyeztetettségük mértéke azt indokolná.


▪ Az eddig rejtett természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés kezdeményezéséhez szükséges dokumentációk elkészítése a helyi önkormányzatok, vagy civil szervezetek kezdeményezésére. Kapcsolódik az ökológiai szolgálat (SZF-1-06 sz), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01 sz), és az erdei iskolai (GF-B-01 sz) HPME-khez.

Megoldási javaslat

▪ 2012 végéig legalább 1 faj és/vagy élőhely felmérése és természetvédelmi védelem alá helyezése történik meg, ami hozzájárul a természeti örökség értékeinek megőrzéséhez és a térség turisztikai potenciáljának növeléséhez.

Várható eredmény


▪ Természettudományi felmérés ( laborvizsgálat, mintavétel, megfigyelés ) (60%), Szakmai tanulmány készítése (60%), Eszközbeszerzés (25%), Képzés/Oktatás (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések




Megoldási javaslatok 65/67 Kód: DD-25-GF-1-04 Sorszám: 2118Prioritás: Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése

Intézkedés: Népességfogyás mérséklése


▪ A térség népessége jelentősen fogy, a leghátrányosabb helyzetű települések között vannak olyan falvak, ahol az éves fogyás 2-4 % körüli. Ennek oka elsősorban a fiatalok elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. A településeken sok kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú lakóingatlan található.

Helyzet/ adottság

▪ A fiatalok, főként a magasabb iskolai végzettséggel, vagy szakmával rendelkezők elvándorlása súlyos következményekkel jár a helyi társadalomra nézve: visszaesik a gyermeklétszám, ami az óvodák, iskolák megszűnését okozza, az egyre nehezebbé váló finanszírozási körülmények között a fogyatkozó fejkvóta is hozzájárul a települések forráshiányához, az alacsony iskolázottsági szint miatt nő a tartós munkanélküliség.


▪ Az LHH településeken lehetőleg több gyermeket vállaló, pályakezdő fiatal párok helyben maradását, vagy betelepülését célzó olyan önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok kialakítása, ahol a beköltöző szakmájának megfelelő műhelykapacitás is épül, annak érdekében, hogy a településen ezzel új, hiányzó szolgáltatás (pék, cukrász, asztalos, lakatos, stb) is jöjjön létre. A lakó és műhelykapacitást pályázati alapon elnyerők meghatározott ideig a fenntartási költségek megfizetése mellett használhatnák azt, amíg tevékenységük meg nem erősödik anyagilag és bérleti díjat, vagy részletet nem tudnak fizetni.

Megoldási javaslat

▪ 2012 végéig legalább 1 család betelepítése, vagy helyben tartása történik meg ilyen módon, amellyel 1 új szolgáltatás (amely egyben minimum 1 új munkahelyet jelent) jelenik meg a helyi kínálatban és a gyermeklétszám is legalább 3 fővel gyarapodik.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 66/67 Kód: DD-25-SzF-1-05 Sorszám: 2121Prioritás: Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése

Intézkedés: Fiatalok helyben maradásának ösztönzése

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A leghátrányosabb helyzetű települések népessége jelentősen fogy, amelynek oka a fiatalok, elsősorban a magasabb végzettségűek elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. A településeken sok kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú lakóingatlan található. A szép táji környezet miatt több városi alkotóművész telepedett le a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A fiatalok a kistelepüléseken nem találnak megfelelő szocializációs és szórakozási lehetőséget, nincs lehetőségük olyan kreatív, kornak megfelelő tevékenységeket tanulni és végezni, amelyek egy városi fiatal számára elérhetőbbek. Ilyen lehetőségek megteremtésével csökkenthető lenne az elvágyódás, illetve növelhető lenne a fiatalok lakóhelyükhöz való kötődése.


▪ Az LHH településeken olyan művészeti (képzőművészeti, iparművészeti, digitális fotó és film technikai, könnyűzenei, színjátszó stb) alkotóterek, műhelyek létrehozása, amelyek a helyben élő alkotók és a helyi fiatalok számára kreatív szocializációs teret biztosítanak. A HPME összefügg a kulturális szolgáltatásokat fejlesztő (SZF-A-30 sz)HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 1 alkotóműhely jön létre, amely 2012-től minimum 100 óra foglalkozást biztosít évente a helyi fiataloknak. Ez növeli a helyi kötődésüket és néhányuknak a pályaválasztásban is segítséget nyújt.

Várható eredmény


▪ Működési kiadás (10%), Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (35%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Képzés/Oktatás (35%), Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 67/67 Kód: DD-25-GF-6-01 Sorszám: 1836Prioritás: Társadalmi tőke erősítése

Intézkedés: Nemzeti és nemzetközi szintű együttműködések fejlesztése


▪ A térségben számos a formális testvértelepülési kapcsolatokon kívül olyan közösség, civil szervezet működik, akik rendelkeznek jól meghatározott célú hazai és külföldi közösségi együttműködésekkel, kapcsolatokkal (sváb és felvidéki kitelepítésekhez kötődő kapcsolatok, környezetvédelmi és mezőgazdasági együttműködések, kulturális cserék, stb).

Helyzet/ adottság

▪ A hazai és külföldi közösségi kapcsolatok források hiányában nem tudnak kiteljesedni, sőt gyakran elsorvadnak. A helyi társadalom így nem tudja megélni az európaiság élményét, dimenzióját. Közösségeink, szervezeteink így nem tudnak részt venni olyan hazai és nemzetközi együttműködésekben, tapasztalatcserékben, amelyek erősítenék identitásukat.


▪ Olyan meglévő és új, hazai és külföldi kapcsolatokra épülő együttműködési projektek támogatása mikrotérségi szinten, amelyek meghatározott közösségek (Leader csoportok, egy adott mezőgazdasági termékhez, vagy tevékenységhez - pl. bor, sajt, gyümölcsfeldolgozás, stb – kötődő közösségek, kulturális hagyományőrző csoportok, stb) jól meghatározható céllal létrejött, vagy létrehozott együttműködését (tapasztalatcserék, termékcserék, környezeti fenntarthatóságot segítő célok, meghatározott célú fórumokon való részvétel, egyéb szakmai célok, stb) segítik. Összefügg a kulturális örökség bemutatását segítő SZF-5-10 sz. HPME-vel.

Megoldási javaslat

▪ 2011 végéig legalább 2 új nemzetközi, konkrét együttműködési projekt indul el. A térségünk lakosságának identitástudata erősödik, Koppányvölgy nemzetközi ismertsége, elismertsége nő, nemzetközi civil és gazdasági kapcsolatai erősödnek.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei (100%), Rendezvény (25%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


249

TársadalomA HVS legfontosabb hatása a 63%-ban LHH térség népességmegtartó erejének fokozása, a népességfogyás, a fiatalok elvándorlásának mérséklése, amelyet a VI. prioritáson kívül az életminőség fejlesztése (IV. prioritás), a társadalmi tőke és a helyi humán erőforrás fejlesztése (X. és XI. prioritások) segít.

A fiatalok kötődését, helyben maradását segíti helyi örökségük megismerése (1935), a helyi döntésekben való részvétel (2127), a szocializációs terek (1981, 1983, 1985), és kreatív műhelyek (2121). A településkép fejlesztése (1991, 1992) közérzetjavító.

Speciális intézkedés a többgyermekes, hiányzó kézműves szolgáltatást nyújtó fiatal párok betelepítése (2118).

Az LHH településeken erősítjük az iskolák színvonalát (1849), a lakosság digitális írástudását (1989, 1986, 1847), és animátor hálózat kiépítésével fejlesztjük a közösségek reorganizációját, érdek artikulációját, érdekérvényesítő képességét, és a közösségek közötti kapcsolatok fejlesztésével (1836) erősítjük identitástudatukat. A roma közösségekben szintén animátorok (1835) segítségével segítjük a felzárkóztatást.

GazdaságA Balaton, és a turizmus a térség meghatározó eleme, ami kizárja az iparcentrikus gazdaságfejlesztést, ezért az általános vállalkozásfejlesztés (III. prioritás - 2014, 3861, 215, 3870) mellett kiemelten kezeljük a turizmusfejlesztést (II. prioritás). A tömegturizmusra kiépült, szűk szezonú part óriási tömegeket vonz, de továbbfejlesztése változatlan formában nem lehetséges. A megoldás az elmaradottság miatt vonzó táji adottságokkal és helyi örökséggel rendelkező, aprófalvas háttérterület fenntartható turisztikai vonzerő (2074, 2076, 2017, 2116) és szolgáltatás (2018, 2079, 2083, 2090, 2097, 2102, 2106) fejlesztése.

TársadalomA HVS legfontosabb hatása a 63%-ban LHH térség népességmegtartó erejének fokozása, a népességfogyás, a fiatalok elvándorlásának mérséklése, amelyet a VI. prioritáson kívül az életminőség fejlesztése (IV. prioritás), a társadalmi tőke és a helyi humán erőforrás fejlesztése (X. és XI. prioritások) segít.

A fiatalok kötődését, helyben maradását segíti helyi örökségük megismerése (1935), a helyi döntésekben való részvétel (2127), a szocializációs terek (1981, 1983, 1985), és kreatív műhelyek (2121). A településkép fejlesztése (1991, 1992) közérzetjavító.

Speciális intézkedés a többgyermekes, hiányzó kézműves szolgáltatást nyújtó fiatal párok betelepítése (2118).

Az LHH településeken erősítjük az iskolák színvonalát (1849), a lakosság digitális írástudását (1989, 1986, 1847), és animátor hálózat kiépítésével fejlesztjük a közösségek reorganizációját, érdek artikulációját, érdekérvényesítő képességét, és a közösségek közötti kapcsolatok fejlesztésével (1836) erősítjük identitástudatukat. A roma közösségekben szintén animátorok (1835) segítségével segítjük a felzárkóztatást.

GazdaságA Balaton, és a turizmus a térség meghatározó eleme, ami kizárja az iparcentrikus gazdaságfejlesztést, ezért az általános vállalkozásfejlesztés (III. prioritás - 2014, 3861, 215, 3870) mellett kiemelten kezeljük a turizmusfejlesztést (II. prioritás). A tömegturizmusra kiépült, szűk szezonú part óriási tömegeket vonz, de továbbfejlesztése változatlan formában nem lehetséges. A megoldás az elmaradottság miatt vonzó táji adottságokkal és helyi örökséggel rendelkező, aprófalvas háttérterület fenntartható turisztikai vonzerő (2074, 2076, 2017, 2116) és szolgáltatás (2018, 2079, 2083, 2090, 2097, 2102, 2106) fejlesztése.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

250

Ezt segíti a helyi örökség bemutathatóságának javítása (1937, 1942, 1943) is. Kialakítjuk a térség karakteres turisztikai imázsát (3558, 3573) és komplex hatású, innovatív, kísérleti megoldásként egy olyan Internet alapú információs és turisztikai desztináció menedzsment rendszert fejlesztünk Völgykalauz néven (2117), amely összefogja a vonzerőket, szolgáltatásokat és működteti a térségi delizsánsz (2016) rendszert. Ilyen innovatív, komplex projekt az LHH települések számára új jövedelemforrást (virágkertészet) teremtő, új, műfajteremtő land-art galéria és a kísérő rendezvényrendszer, ami európai szintű turisztikai vonzerő.

Az elszegényedett LHH területek jövedelemtermelő képességének erősítése és a környezeti fenntarthatóság érdekében az öko-szociális mezőgazdasági tevékenységek és az erre épülő feldolgozás kialakulását segítjük (I. prioritás, 219 â013 230), és piacok fejlesztésével racionalizáljuk a belső termelést-fogyasztást. Az erdészet fenntarthatóvá tételét is segíteni kívánjuk (IX. prioritás), és a térség fosszilis energiahordozó függőségét is csökkentjük (VII. prioritás).

Természeti környezetA turisztika alapfeltételét jelentő természeti tőke jelentős, de az intenzív növénytermesztés, hibás erdőgazdálkodás és lakossági terhelés miatt rohamosan fogy, a biodiverzitás csökken. Ezt ellensúlyozzák a V. prioritás intézkedései: elsőként megkísérlik a helyi társadalmat megismertetni a kárt okozó tevékenységek valós következményeivel (2012, 1849, 3520) és segítik a helyi konszenzus kialakítását (1830, 1895, 2007). Ezt követően a védendő értékek felmérése, védelem alá helyezése (1949) és egy védelmet segítő szolgáltatás létrehozása (2006) következik, majd a fenntartható megoldást bemutató, referencia jellegű fejlesztések (2009, 2010, 2011, 3954) és a biodiverzitás megújulásához szükséges kiinduló és regenerációs élőhelyek kialakítása (2003, 2004) következik. A klímaváltozásra való felkészülésként a vízvisszatartást (3947) is növeljük, amely gazdasági szempontból is jelentős.

Összhatás

A HVS megvalósulásával 80 - 100 új munkahely jön létre (többet a HVS forrás fizetésekre fordításával sem lehet elérni), de a népességmegtartó erő növelése és társadalom megerősítése ennél fontosabb eredmény.

Ezt segíti a helyi örökség bemutathatóságának javítása (1937, 1942, 1943) is. Kialakítjuk a térség karakteres turisztikai imázsát (3558, 3573) és komplex hatású, innovatív, kísérleti megoldásként egy olyan Internet alapú információs és turisztikai desztináció menedzsment rendszert fejlesztünk Völgykalauz néven (2117), amely összefogja a vonzerőket, szolgáltatásokat és működteti a térségi delizsánsz (2016) rendszert. Ilyen innovatív, komplex projekt az LHH települések számára új jövedelemforrást (virágkertészet) teremtő, új, műfajteremtő land-art galéria és a kísérő rendezvényrendszer, ami európai szintű turisztikai vonzerő.

Az elszegényedett LHH területek jövedelemtermelő képességének erősítése és a környezeti fenntarthatóság érdekében az öko-szociális mezőgazdasági tevékenységek és az erre épülő feldolgozás kialakulását segítjük (I. prioritás, 219 â013 230), és piacok fejlesztésével racionalizáljuk a belső termelést-fogyasztást. Az erdészet fenntarthatóvá tételét is segíteni kívánjuk (IX. prioritás), és a térség fosszilis energiahordozó függőségét is csökkentjük (VII. prioritás).

Természeti környezetA turisztika alapfeltételét jelentő természeti tőke jelentős, de az intenzív növénytermesztés, hibás erdőgazdálkodás és lakossági terhelés miatt rohamosan fogy, a biodiverzitás csökken. Ezt ellensúlyozzák a V. prioritás intézkedései: elsőként megkísérlik a helyi társadalmat megismertetni a kárt okozó tevékenységek valós következményeivel (2012, 1849, 3520) és segítik a helyi konszenzus kialakítását (1830, 1895, 2007). Ezt követően a védendő értékek felmérése, védelem alá helyezése (1949) és egy védelmet segítő szolgáltatás létrehozása (2006) következik, majd a fenntartható megoldást bemutató, referencia jellegű fejlesztések (2009, 2010, 2011, 3954) és a biodiverzitás megújulásához szükséges kiinduló és regenerációs élőhelyek kialakítása (2003, 2004) következik. A klímaváltozásra való felkészülésként a vízvisszatartást (3947) is növeljük, amely gazdasági szempontból is jelentős.

Összhatás

A HVS megvalósulásával 80 - 100 új munkahely jön létre (többet a HVS forrás fizetésekre fordításával sem lehet elérni), de a népességmegtartó erő növelése és társadalom megerősítése ennél fontosabb eredmény.



251

A HVS után kialakulhat egy fenntartható, öko-szociális gazdaságra épülő, tudatos népességű térség. Fenntartható jövedelemforrásként 40 új termék keletkezik: 10% helyben termelt, feldolgozott élelmiszer, vagy kézműves termék, 90 % turisztikai szolgáltatás.

A várható hatást mérsékli, hogy az LHH falvak képtelenek a szükséges 20% saját erő előteremtésére. Tőkeszegény vállalkozóik számára 50% támogatás nehezen kihasználható.

A HVS után kialakulhat egy fenntartható, öko-szociális gazdaságra épülő, tudatos népességű térség. Fenntartható jövedelemforrásként 40 új termék keletkezik: 10% helyben termelt, feldolgozott élelmiszer, vagy kézműves termék, 90 % turisztikai szolgáltatás.

A várható hatást mérsékli, hogy az LHH falvak képtelenek a szükséges 20% saját erő előteremtésére. Tőkeszegény vállalkozóik számára 50% támogatás nehezen kihasználható.



252

Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontból a mintegy kétharmad részben LHH besorolású települések elszegényedett, alacsony iskolázottságú, dezintegrálódott és ennek következtében minimális érdek artikulációs és érdekérvényesítő képességgel rendelkező helyi társadalmának felzárkóztatása és népességmegtartó képességének fokozása a legnagyobb feladat, ez a HVS egyik alapmotívuma. Ezekben a falvakban többnyire nincs önkormányzati hivatal, nincsenek közszolgáltatások, adminisztratív, illetve szakmai kapacitások (tervezés, pályázatkészítés stb.). Az Interneten, vagy nyomtatott formában terjesztett információ nem éri el a lakosságot, így nem tudnak a felzárkóztatási, fejlesztési programok nyújtotta lehetőségekkel élni, lemaradásuk csak fokozódik. A LEADER+ tapasztalatok alapján a LEADER megközelítésmód tűnik az egyetlen hatékony fejlesztési eszköznek. Az LHH településeken élő, elszegényedett roma és nem roma lakosság helyzete között jelentős különbség nincs, de a munkaerőpiacon a roma származásúak hátrányos megkülönböztetése tapasztalható. A térségben öt településen van nagyobb arányú roma közösség, de telepszerű lakóhelyek, településrészek nem alakultak ki. Felzárkóztatásuk érdekében az FVM esélyegyenlőségi munkatársainak bevonásával helyi fórumokat rendeztünk, amelyeken megvitattuk a felmerülő fejlesztési elképzeléseket (közösségfejlesztés, fiatalok tehetséggondozása, kreatív műhelyek, állattartás fejlesztése). Arra a következtetésre jutottunk, hogy a roma közösségek érdekeinek hatékonyabb érvényesülése érdekében ezeken a településeken roma animátorokat fogunk képezni és munkába állítani, akik segítenék az információáramlást, a problémafeltárást, a közösségformálást, az érdekartikulációt és a pályázati tevékenységet. Különös gondot fordítottunk a fiatalok helyben tartására, olyan kreatív környezet kialakításával, amelyet a városokban sem érhetnének el. A fővárosból 1 óra alatt megközelíthető térség meghatározó eleme a turisztikai és ökológiai szempontból egyaránt jelentős nemzeti érték, a Balaton, ami egyben korlátozza a lehetséges fejlesztési irányokat (nagyobb ipari fejlesztések háttérbe szorulnak). Ez és az elmaradott települések, a viszonylag gazdag helyi kulturális és természeti örökség egyaránt abba az irányba mutató körülmények, hogy a helyes stratégiai irány a fenntartható, a helyi örökség megőrzésére épülő turisztikai formák fejlesztése és a természeti értékeket leginkább pusztító, intenzív növénytermesztésre alapozó mezőgazdaság öko-szociális szempontú átalakítása, diverzifikációja.

Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontból a mintegy kétharmad részben LHH besorolású települések elszegényedett, alacsony iskolázottságú, dezintegrálódott és ennek következtében minimális érdek artikulációs és érdekérvényesítő képességgel rendelkező helyi társadalmának felzárkóztatása és népességmegtartó képességének fokozása a legnagyobb feladat, ez a HVS egyik alapmotívuma. Ezekben a falvakban többnyire nincs önkormányzati hivatal, nincsenek közszolgáltatások, adminisztratív, illetve szakmai kapacitások (tervezés, pályázatkészítés stb.). Az Interneten, vagy nyomtatott formában terjesztett információ nem éri el a lakosságot, így nem tudnak a felzárkóztatási, fejlesztési programok nyújtotta lehetőségekkel élni, lemaradásuk csak fokozódik. A LEADER+ tapasztalatok alapján a LEADER megközelítésmód tűnik az egyetlen hatékony fejlesztési eszköznek. Az LHH településeken élő, elszegényedett roma és nem roma lakosság helyzete között jelentős különbség nincs, de a munkaerőpiacon a roma származásúak hátrányos megkülönböztetése tapasztalható. A térségben öt településen van nagyobb arányú roma közösség, de telepszerű lakóhelyek, településrészek nem alakultak ki. Felzárkóztatásuk érdekében az FVM esélyegyenlőségi munkatársainak bevonásával helyi fórumokat rendeztünk, amelyeken megvitattuk a felmerülő fejlesztési elképzeléseket (közösségfejlesztés, fiatalok tehetséggondozása, kreatív műhelyek, állattartás fejlesztése). Arra a következtetésre jutottunk, hogy a roma közösségek érdekeinek hatékonyabb érvényesülése érdekében ezeken a településeken roma animátorokat fogunk képezni és munkába állítani, akik segítenék az információáramlást, a problémafeltárást, a közösségformálást, az érdekartikulációt és a pályázati tevékenységet. Különös gondot fordítottunk a fiatalok helyben tartására, olyan kreatív környezet kialakításával, amelyet a városokban sem érhetnének el. A fővárosból 1 óra alatt megközelíthető térség meghatározó eleme a turisztikai és ökológiai szempontból egyaránt jelentős nemzeti érték, a Balaton, ami egyben korlátozza a lehetséges fejlesztési irányokat (nagyobb ipari fejlesztések háttérbe szorulnak). Ez és az elmaradott települések, a viszonylag gazdag helyi kulturális és természeti örökség egyaránt abba az irányba mutató körülmények, hogy a helyes stratégiai irány a fenntartható, a helyi örökség megőrzésére épülő turisztikai formák fejlesztése és a természeti értékeket leginkább pusztító, intenzív növénytermesztésre alapozó mezőgazdaság öko-szociális szempontú átalakítása, diverzifikációja.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

253

Ez a HVS másik alapmotívuma. Mindemellett a HVS készítésekor arra törekedtünk, hogy kizárólag a helyi társadalom érdekeit szolgáló intézkedéseket tervezzünk, lehetőleg olyanokat, amelyek a helyi közösségeket fejlesztik, az identitást és identitástudatot erősítik, a helyi örökséghez kapcsolódó érték tudatot is fejlesztik (beleértve a természeti értékek megóvását szolgáló környezettudatosságot is) és fenntartható vidéki életformák (racionális víz és energiahasználat, „zöld” építkezés), jövedelemforrások létrejöttét segítik.

Ez a HVS másik alapmotívuma. Mindemellett a HVS készítésekor arra törekedtünk, hogy kizárólag a helyi társadalom érdekeit szolgáló intézkedéseket tervezzünk, lehetőleg olyanokat, amelyek a helyi közösségeket fejlesztik, az identitást és identitástudatot erősítik, a helyi örökséghez kapcsolódó érték tudatot is fejlesztik (beleértve a természeti értékek megóvását szolgáló környezettudatosságot is) és fenntartható vidéki életformák (racionális víz és energiahasználat, „zöld” építkezés), jövedelemforrások létrejöttét segítik.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

254

A közösség két nyertes LEADER+ akciócsoport (Koppányvölgye, Balatonföldvár) és egy tapasztalatokkal nem rendelkező kistérség, valamint néhány perifériális település összefogásával jött létre. A jelenlegi tervezés irányítója és a közösség szervezésének összefogója a Völgy Hangja Egyesület, amely egyben LEADER+ gesztorszervezetként is működik, így jelentős vidékfejlesztési és közösségfejlesztési gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.A szakmai munkában a két előző térségi LEADER+ vidékfejlesztési stratégia tervezési és megvalósítási tapasztalatai nagyon hasznosak, hiszen a helyi LEADER+ program a megvalósítás utolsó szakaszában van, így értékes szakmai következtetések levonhatók le a fejlesztési irányokra és az alkalmazott módszertanra vonatkozólag is. Előnyként jelentkezik az is, hogy a két érintett térség önkormányzatai, civil szereplői és vállalkozói ismerik a programot és annak szakmai és adminisztratív követelményeit, hátrányos következménye pedig az, hogy a LEADER+ folyamat a forrásokhoz mérten ésszerűtlen mértékű és szigorú, a célokat torzító adminisztratív követelményrendszere, az ország többi részéhez hasonlóan, negatív imázs kialakulásához vezetett, különösen a gyengébb adminisztratív kapacitású vállalkozói és a civil szektorban.

A térséget érintően előzőleg a DDOP tervezésének kapcsán folyt kistérségi tervező munka (kistérségi cselekvési tervek, stb), de ennek társadalmasítása elégtelen szintű volt és szakmai tartalma is kifogásolható: inkább az egyes lobbiérdekek határozták meg, mint a térség valós szükségletei és a kistelepülések érdekei csak minimális mértékben jelentek meg benne. Mindez sajnos előrevetíti, hogy a térségfejlesztési források felhasználása, főleg a fejletlenebb, elmaradottabb térségekben nem jár majd kellő hatással, sőt lehetséges, hogy fokozza az elmaradott települések hátrányát, lemaradását. Ennek oka abban keresendő, hogy a kistelepüléseken elenyésző az iparűzési adóból származó jövedelem, így nincs meg a fejlesztésekhez szüksége saját erő, ezen kívül a dezintegrálódott helyi társadalom érdek érvényesítő képessége, szakmai felkészültsége, tájékozottsága és adminisztratív, illetve szakmai kapacitásai (tervezés, pályázatkészítés, menedzsment,) elégtelenek, így nem tudnak a fejlesztési források lehetőségeivel élni.

A közösség két nyertes LEADER+ akciócsoport (Koppányvölgye, Balatonföldvár) és egy tapasztalatokkal nem rendelkező kistérség, valamint néhány perifériális település összefogásával jött létre. A jelenlegi tervezés irányítója és a közösség szervezésének összefogója a Völgy Hangja Egyesület, amely egyben LEADER+ gesztorszervezetként is működik, így jelentős vidékfejlesztési és közösségfejlesztési gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.A szakmai munkában a két előző térségi LEADER+ vidékfejlesztési stratégia tervezési és megvalósítási tapasztalatai nagyon hasznosak, hiszen a helyi LEADER+ program a megvalósítás utolsó szakaszában van, így értékes szakmai következtetések levonhatók le a fejlesztési irányokra és az alkalmazott módszertanra vonatkozólag is. Előnyként jelentkezik az is, hogy a két érintett térség önkormányzatai, civil szereplői és vállalkozói ismerik a programot és annak szakmai és adminisztratív követelményeit, hátrányos következménye pedig az, hogy a LEADER+ folyamat a forrásokhoz mérten ésszerűtlen mértékű és szigorú, a célokat torzító adminisztratív követelményrendszere, az ország többi részéhez hasonlóan, negatív imázs kialakulásához vezetett, különösen a gyengébb adminisztratív kapacitású vállalkozói és a civil szektorban.

A térséget érintően előzőleg a DDOP tervezésének kapcsán folyt kistérségi tervező munka (kistérségi cselekvési tervek, stb), de ennek társadalmasítása elégtelen szintű volt és szakmai tartalma is kifogásolható: inkább az egyes lobbiérdekek határozták meg, mint a térség valós szükségletei és a kistelepülések érdekei csak minimális mértékben jelentek meg benne. Mindez sajnos előrevetíti, hogy a térségfejlesztési források felhasználása, főleg a fejletlenebb, elmaradottabb térségekben nem jár majd kellő hatással, sőt lehetséges, hogy fokozza az elmaradott települések hátrányát, lemaradását. Ennek oka abban keresendő, hogy a kistelepüléseken elenyésző az iparűzési adóból származó jövedelem, így nincs meg a fejlesztésekhez szüksége saját erő, ezen kívül a dezintegrálódott helyi társadalom érdek érvényesítő képessége, szakmai felkészültsége, tájékozottsága és adminisztratív, illetve szakmai kapacitásai (tervezés, pályázatkészítés, menedzsment,) elégtelenek, így nem tudnak a fejlesztési források lehetőségeivel élni.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

255

A térség érintett a Balaton fejlesztési kérdéseiben is, mivel területének több mint felel a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetben fekszik. Eddig azonban ennek többlet fejlesztési forrás, vagy egyéb formában megjelenő előnyei nem jelentkeztek, csupán a szigorúbb, védelmet szolgáló előírások érvényesek. Éppen a környezet védettségének, turisztikai hasznosításának okán a térség jövője szempontjából fontos a természetvédelmi tervezés. A térségben több mint 20 Natura 2000 és környezeti szempontból érzékeny terület került kijelölésre, de itt is tapasztalható a helyismeret hiánya, mert több értékes élőhely érdemelne még védelmet.

A térség érintett a Balaton fejlesztési kérdéseiben is, mivel területének több mint felel a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetben fekszik. Eddig azonban ennek többlet fejlesztési forrás, vagy egyéb formában megjelenő előnyei nem jelentkeztek, csupán a szigorúbb, védelmet szolgáló előírások érvényesek. Éppen a környezet védettségének, turisztikai hasznosításának okán a térség jövője szempontjából fontos a természetvédelmi tervezés. A térségben több mint 20 Natura 2000 és környezeti szempontból érzékeny terület került kijelölésre, de itt is tapasztalható a helyismeret hiánya, mert több értékes élőhely érdemelne még védelmet.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

256

A HVS tervezés irányítója és a HVK szervezésének összefogója a Völgy Hangja Egyesület, amely egyben LEADER+ gesztorszervezetként is működik, így jelentős vidékfejlesztési és közösségfejlesztési gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Az Egyesület részt vett az elmúlt 4 évben az EU által szervezett külföldi Leader szemináriumokon (Brüsszel, Voralberg, Skócia, Güssing, Cap Corse, Evora), így európai kitekintése, kapcsolatai és a Leader programokhoz kapcsolódó módszertani ismeretei is vannak. A HVK jogi személyiségű formájának, a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületnek (KVKE) székhelye és központja egy történelmi jelentőségű, ma a legelmaradottabb mikrotérség közepén fekvő, 400 lelkes falu, Törökkoppány. A források megosztásával a központ mellett négy alközpont működne (Igal,Ádánd,Balatonföldvár,Tab), amelyek így körülbelül azonos méretű és lakosságszámú területeken biztosítanák a program teljes ciklusát átfogó feladatok ellátását: projekt generálási és szaktanácsadási ügyfélszolgálat a projekt gazdák számára, helyi tájékoztatási és PR tevékenység és a pályázati ciklus többi feladatának menedzselése. A KVKE tagsága és vezetősége egyenletes megoszlásban képviseli a településeket és az önkormányzati-, civil- és vállalkozói szektort, így az alközpontokat egy-egy elnökségi tag felügyelheti, tehát nem alakulhatnak ki részterületi, vagy más természetű, egyenlőtlenséget okozó súlypontok, dominanciák. A program megvalósítását és az alulról jövő kezdeményezések erősítését segíti majd a 7 LHH településen a LEADER+ program keretében létrehozott közösségi informatikai és reorganizációs központ (KÖREINK), amelyek kiépítését a jelen programban is folytatunk és a legelmaradottabb települések hatékonyabb szereplése érdekében kiegészítünk egy LHH települési animátor hálózattal. A nagyobb arányú roma népességgel rendelkező településeken roma animátorok is segítik majd a megvalósítást. Erre azért van szükség, mert ezekben a falvakban többnyire nincs önkormányzati hivatal, vagy más információforrás, az Interneten, vagy nyomtatott formában terjesztett információ nem jut el a lakossághoz. Az animátorok nem csak egyirányú információáramlást tesznek lehetővé, hanem az információgyűjtést, problémafeltárást, szemléletformálást, közösségfejlesztést stb. is segítik majd.

A HVS tervezés irányítója és a HVK szervezésének összefogója a Völgy Hangja Egyesület, amely egyben LEADER+ gesztorszervezetként is működik, így jelentős vidékfejlesztési és közösségfejlesztési gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Az Egyesület részt vett az elmúlt 4 évben az EU által szervezett külföldi Leader szemináriumokon (Brüsszel, Voralberg, Skócia, Güssing, Cap Corse, Evora), így európai kitekintése, kapcsolatai és a Leader programokhoz kapcsolódó módszertani ismeretei is vannak. A HVK jogi személyiségű formájának, a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületnek (KVKE) székhelye és központja egy történelmi jelentőségű, ma a legelmaradottabb mikrotérség közepén fekvő, 400 lelkes falu, Törökkoppány. A források megosztásával a központ mellett négy alközpont működne (Igal,Ádánd,Balatonföldvár,Tab), amelyek így körülbelül azonos méretű és lakosságszámú területeken biztosítanák a program teljes ciklusát átfogó feladatok ellátását: projekt generálási és szaktanácsadási ügyfélszolgálat a projekt gazdák számára, helyi tájékoztatási és PR tevékenység és a pályázati ciklus többi feladatának menedzselése. A KVKE tagsága és vezetősége egyenletes megoszlásban képviseli a településeket és az önkormányzati-, civil- és vállalkozói szektort, így az alközpontokat egy-egy elnökségi tag felügyelheti, tehát nem alakulhatnak ki részterületi, vagy más természetű, egyenlőtlenséget okozó súlypontok, dominanciák. A program megvalósítását és az alulról jövő kezdeményezések erősítését segíti majd a 7 LHH településen a LEADER+ program keretében létrehozott közösségi informatikai és reorganizációs központ (KÖREINK), amelyek kiépítését a jelen programban is folytatunk és a legelmaradottabb települések hatékonyabb szereplése érdekében kiegészítünk egy LHH települési animátor hálózattal. A nagyobb arányú roma népességgel rendelkező településeken roma animátorok is segítik majd a megvalósítást. Erre azért van szükség, mert ezekben a falvakban többnyire nincs önkormányzati hivatal, vagy más információforrás, az Interneten, vagy nyomtatott formában terjesztett információ nem jut el a lakossághoz. Az animátorok nem csak egyirányú információáramlást tesznek lehetővé, hanem az információgyűjtést, problémafeltárást, szemléletformálást, közösségfejlesztést stb. is segítik majd.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

257

Mindemellett a teljesebb tájékoztatás érdekében a program folyamán erősíteni szeretnénk az Internet használatot, ezért az LHH településeken IT mentorszolgálatot hozunk létre és segítjük a digitális írástudás elterjesztését, mivel a nyilvánosság és átláthatóság biztosítása érdekében a komplex térségi honlapon végig nyomon követhető lesz a megvalósítás folyamata és visszajelzésekre is lehetőséget ad majd. A KVKE vezetősége az eddig kiépített hazai és nemzetközi partnerségeknek köszönhetően a kezdettől fogva részt vesz a hazai szakmai hálózatok munkájában (Leader H. Egyesület, Leader Szöv.), más hazai ACS-kal történő együttműködésekben (pl. a Balaton körül: Európa Kulturális Tava, stb) és a nemzetközi együttműködésekben (ELARD, Leader Observatory, más európai ACS-k).

Mindemellett a teljesebb tájékoztatás érdekében a program folyamán erősíteni szeretnénk az Internet használatot, ezért az LHH településeken IT mentorszolgálatot hozunk létre és segítjük a digitális írástudás elterjesztését, mivel a nyilvánosság és átláthatóság biztosítása érdekében a komplex térségi honlapon végig nyomon követhető lesz a megvalósítás folyamata és visszajelzésekre is lehetőséget ad majd. A KVKE vezetősége az eddig kiépített hazai és nemzetközi partnerségeknek köszönhetően a kezdettől fogva részt vesz a hazai szakmai hálózatok munkájában (Leader H. Egyesület, Leader Szöv.), más hazai ACS-kal történő együttműködésekben (pl. a Balaton körül: Európa Kulturális Tava, stb) és a nemzetközi együttműködésekben (ELARD, Leader Observatory, más európai ACS-k).


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgyi VKE