Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft.

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

"Családbarát Ökorégió Zala Szívében"

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 19 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 58%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 19 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 58%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 39 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 39 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 25 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 25 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. területe 31 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 20,446 fő, a városokban élő lakosok száma 0 főA(z) Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. területe 31 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 20,446 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

20,446

31

0

11

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Pacsa 1,856 fő

1,718 fő

1,567 fő

1,144 fő

Bak

Söjtör

Bocfölde

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

4

6

0

2

Fő fejlesztési prioritások száma 5

Fejlesztési intézkedések száma 25

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 19

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

39

Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 721,305 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve

Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 6 ▪ 621,395

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 7 ▪ 424,343

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 8 ▪ 721,305

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 7 ▪ 482,778

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 18 ▪ 374,372

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 2 ▪ 79,200

▪ Leader képzés ▪ 4 ▪ 26,280

▪ Leader rendezvény ▪ 1 ▪ 49,500

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 2 ▪ 13,800

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 3 ▪ 18,677

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ Apró-és kisfalvas térségünkre jellemző az erős Zalaegerszeg központúság. A térségi infrastruktúrája hiányos, közlekedési hálózata gyenge. Alacsony foglalkoztatottság mellett a helyi vállalkozások jövedelemtermelő, munkahelyteremtő képessége gyenge. Az elöregedő falvakból elvándorolnak a fiatalok,az alacsony végzettségűek maradnak helyben. Számos területen hiányzik a nemzetközi, a térségen kívüli és belüli együttműködés, kevés az összehangolt fejlesztés (pl. turizmus). A kulturális és épített örökség megőrzése csak kis mértékben valósul meg. A hagyományőrző mesterségek, mezőgazdasági-és kézműves termékek előállítása kihalófélben van.

▪ Legfontosabb lehetőség a térség versenyképességének emelése, a szektorok közti együttműködés javítása, innovatív munkahelyek teremtése, a fiatal generáció helyben tartása, identitástudatuk erősítése. A nemzetközi és térségen kívüli kapcsolatok növelésével a természeti kincsekre alapozott turisztikai fejlesztések támogatása, melynek háttér infrastruktúráját erősíthetik a létesítendő kerékpárutak. Helyi termékfejlesztéssel a mezőgazdasági-és kézműves termékeink piacra juttatása. Környezettudatos szemlélet népszerűsítése. Helyi örökség védelme.

7

Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk fő célkitűzése a gazdasági, területi és humánpolitikai hiányosságokkal sújtott hátrányos helyzetű falvaink felzárkóztatásával egy kiegyenlített fejlődési irány kijelölése. A stratégia elkészítése során is nagy hangsúlyt fektettünk az esélyegyenlőségre, a fenntartható fejlődésre, a helyi partnerségre, a lehető legszélesebb kommunikációra és a komplexitás elvének beépítésére. Stratégiánk alapvető célja hogy az általános vállalkozásösztönzésen, a vidékfejlesztésen, a turizmus fejlesztésén, a hagyományőrzésen, a fenntartható fejlődés megvalósításán, valamint a helyi identitás-és kapacitás fejlesztésen keresztül komplex programot kínáljunk a 31 település érintettjei részére, mely segítségével a közös jövő és arculat kialakításának az alapjai megteremtődnek. A szférák közötti szorosabb helyi kapcsolatok és kötődések kialakítását segítik a készülő stratégiánkban szerepet kapó helyi hagyományőrző törekvések, a különböző képzések, a civil szervezetek lehetőségeinek bővítése. Célunk, hogy az infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentése után vonzó régiót hozzunk létre mind turisztikai, mind pedig vállalkozásösztönzési szempontból.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk fő célkitűzése a gazdasági, területi és humánpolitikai hiányosságokkal sújtott hátrányos helyzetű falvaink felzárkóztatásával egy kiegyenlített fejlődési irány kijelölése. A stratégia elkészítése során is nagy hangsúlyt fektettünk az esélyegyenlőségre, a fenntartható fejlődésre, a helyi partnerségre, a lehető legszélesebb kommunikációra és a komplexitás elvének beépítésére. Stratégiánk alapvető célja hogy az általános vállalkozásösztönzésen, a vidékfejlesztésen, a turizmus fejlesztésén, a hagyományőrzésen, a fenntartható fejlődés megvalósításán, valamint a helyi identitás-és kapacitás fejlesztésen keresztül komplex programot kínáljunk a 31 település érintettjei részére, mely segítségével a közös jövő és arculat kialakításának az alapjai megteremtődnek. A szférák közötti szorosabb helyi kapcsolatok és kötődések kialakítását segítik a készülő stratégiánkban szerepet kapó helyi hagyományőrző törekvések, a különböző képzések, a civil szervezetek lehetőségeinek bővítése. Célunk, hogy az infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentése után vonzó régiót hozzunk létre mind turisztikai, mind pedig vállalkozásösztönzési szempontból.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Leader közösségünk 31 települése 20446 fős lakosságszámmal bír, teljesen lefedi az újonnan alakult pacsai kistérséget, továbbá 11 településünk a zalaegerszegi kistérséghez tartozik. Újonnan alakult akciócsoportunk korábban két másik Leader csoportban működött: Göcsej és Észak-Zalai Tematikus Utak. A jelenlegi felállásban hasonló gazdasági-társadalmi háttérrel rendelkező kis-és aprófalvak csatlakoztak hozzánk. Két jelentősebb mikrotérségi központunk: Pacsa és Zalaszentiván.

Térségünk alapvetően mező- és erdőgazdasági jellegű terület. A térségben a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások a jellemzőek. Közösségünk közelebbi és távolabbi régiók közötti közvetítésre alkalmas elhelyezkedése kedvező feltétel a gazdasági tevékenységek számára, magában hordozza a megtermelt termékek elhelyezését biztosító kedvező helyi és távolabbi piacok kialakításának lehetőségét. Fejlesztési lehetőségeinket az új és meglévő mikrovállakozások támogatásában, bővítésében látjuk.

A települések önkormányzatainak, cégeinek és lakosainak vagyoni helyzete változó. A nagyobb települések a beruházások nyújtotta előnyök miatt kedvezőbb helyzetben vannak. A kisebb települések önkormányzatai kevés anyagi eszközzel rendelkeznek, főképpen ahol a működő vállalkozások hiányoznak, illetve nincs helyi adóbevétel.

Az önkormányzatok a szűkös anyagi lehetőségeik mellett igyekeznek a lakosság kiszolgálása, komfortérzetük növelése érdekében fejlesztéseket eszközölni. Ennek jó példája, hogy az elmúlt években a településeken faluházak, művelődési központok épültek és megindultak a régi történelmi, helyi emlékek, épületek felújításai. Térségünk rendkívül gazdag természeti, kulturális és épített örökségekben: számos műemléki és helyi védettség alatt álló épülettel rendelkezünk. A kedvező természeti adottságok és gazdag kulturális örökség miatt szeretnénk húzóágazattá fejleszteni a turizmust.

Leader közösségünk 31 települése 20446 fős lakosságszámmal bír, teljesen lefedi az újonnan alakult pacsai kistérséget, továbbá 11 településünk a zalaegerszegi kistérséghez tartozik. Újonnan alakult akciócsoportunk korábban két másik Leader csoportban működött: Göcsej és Észak-Zalai Tematikus Utak. A jelenlegi felállásban hasonló gazdasági-társadalmi háttérrel rendelkező kis-és aprófalvak csatlakoztak hozzánk. Két jelentősebb mikrotérségi központunk: Pacsa és Zalaszentiván.

Térségünk alapvetően mező- és erdőgazdasági jellegű terület. A térségben a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások a jellemzőek. Közösségünk közelebbi és távolabbi régiók közötti közvetítésre alkalmas elhelyezkedése kedvező feltétel a gazdasági tevékenységek számára, magában hordozza a megtermelt termékek elhelyezését biztosító kedvező helyi és távolabbi piacok kialakításának lehetőségét. Fejlesztési lehetőségeinket az új és meglévő mikrovállakozások támogatásában, bővítésében látjuk.

A települések önkormányzatainak, cégeinek és lakosainak vagyoni helyzete változó. A nagyobb települések a beruházások nyújtotta előnyök miatt kedvezőbb helyzetben vannak. A kisebb települések önkormányzatai kevés anyagi eszközzel rendelkeznek, főképpen ahol a működő vállalkozások hiányoznak, illetve nincs helyi adóbevétel.

Az önkormányzatok a szűkös anyagi lehetőségeik mellett igyekeznek a lakosság kiszolgálása, komfortérzetük növelése érdekében fejlesztéseket eszközölni. Ennek jó példája, hogy az elmúlt években a településeken faluházak, művelődési központok épültek és megindultak a régi történelmi, helyi emlékek, épületek felújításai. Térségünk rendkívül gazdag természeti, kulturális és épített örökségekben: számos műemléki és helyi védettség alatt álló épülettel rendelkezünk. A kedvező természeti adottságok és gazdag kulturális örökség miatt szeretnénk húzóágazattá fejleszteni a turizmust.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

A nagy létszámú átmenő idegenforgalom (Balaton közelsége) érinti a térséget, ezt szeretnénk, ha megmutatkozna az idegenforgalmi vonzerők körének bővülésében is.A térség turizmusának jövője nagyrészt azon múlik, sikerül-e a természeti környezetben, a humán oldalon, a belső közlekedés, a túrázás, a kerékpározás, az ökoturizmus, a kulturális és épített örökség területén egybegyúrni a meglévő értékeket és oly mértékben fejleszteni a meglévő vonzerőkészletet, hogy az a térség erősségévé válhasson.

Térségünkben jelentős számú roma kisebbségről beszélhetünk, az ő integrációjukon fáradoznak a térségünkbenműködő kisebbségi önkormányzatok.

A nagy létszámú átmenő idegenforgalom (Balaton közelsége) érinti a térséget, ezt szeretnénk, ha megmutatkozna az idegenforgalmi vonzerők körének bővülésében is.A térség turizmusának jövője nagyrészt azon múlik, sikerül-e a természeti környezetben, a humán oldalon, a belső közlekedés, a túrázás, a kerékpározás, az ökoturizmus, a kulturális és épített örökség területén egybegyúrni a meglévő értékeket és oly mértékben fejleszteni a meglévő vonzerőkészletet, hogy az a térség erősségévé válhasson.

Térségünkben jelentős számú roma kisebbségről beszélhetünk, az ő integrációjukon fáradoznak a térségünkbenműködő kisebbségi önkormányzatok.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

Közösségünk földrajzilag a Zalai Dombvidék középtáj három kistáját érinti:

Az Egerszeg – Letenyei dombság kistáj a Válicka és a Principális völgy között, a Felső-Zalától a Muráig nyúló eróziós dombsági terület. Jellemző rá a szabályos észak-dél irányú tagoltság, a meridionális völgyek között kiemelkedő lapos tetejű hátakkal. Természetes növénytakarója a Göcseji flórajáráshoz tartozik, jellemző erdőtársulása a zalai bükkös.

A Zalaapáti hát kistáj a Principális völgy és az Alsó-Zala-völgy között É – D irányban hosszan elnyúló eróziós-deráziós dombság. Felépítése lényegében azonos a szomszédos Egerszeg-Letenyei dombságéval, azzal a különbséggel, hogy a pannon üledéken itt gyakori a lösz és a löszös üledék. Természetes növénytakarója a Zalai flórajáráshoz tartozik, jellemző erdőtársulása a gyertyános-kocsánytalan tölgyes.

A Principális-völgy kistáj a Felső-Zalától déli irányban a Muráig húzódó, komplex eredetű meridionális völgy a Zalaszentmihályi és a Zalaapáti hát között. A völgyben többnyire réti talajokat találunk. Természetes növénytakarója a Zalai flórajáráshoz tartozik, jellemző erdőtársulásai a gyertyános-kocsányos tölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, gyakoriak az éger és fűzlápok.A dombvidékek vályog, homokos vályog, agyagos talajképző kőzetén jó termőképességű agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. Az erózió hatására azonban, különösen a meredek oldalakon, dombtetőkön a termőréteg gyakran lemosódik, és előbukkan a nyers lösz, homokkő vagy agyag, kialakítva a földes kopárokat.

A mezőgazdasági művelés a táj képét természetesen átformálta, kultúrtájjá alakította.

Mindhárom kistájban jelentős a vadon élő állatvilág: nagyvad fajok közül vadgazdálkodás tárgyát képezik a gímszarvas, őz, vaddisznó.

Közösségünk földrajzilag a Zalai Dombvidék középtáj három kistáját érinti:

Az Egerszeg – Letenyei dombság kistáj a Válicka és a Principális völgy között, a Felső-Zalától a Muráig nyúló eróziós dombsági terület. Jellemző rá a szabályos észak-dél irányú tagoltság, a meridionális völgyek között kiemelkedő lapos tetejű hátakkal. Természetes növénytakarója a Göcseji flórajáráshoz tartozik, jellemző erdőtársulása a zalai bükkös.

A Zalaapáti hát kistáj a Principális völgy és az Alsó-Zala-völgy között É – D irányban hosszan elnyúló eróziós-deráziós dombság. Felépítése lényegében azonos a szomszédos Egerszeg-Letenyei dombságéval, azzal a különbséggel, hogy a pannon üledéken itt gyakori a lösz és a löszös üledék. Természetes növénytakarója a Zalai flórajáráshoz tartozik, jellemző erdőtársulása a gyertyános-kocsánytalan tölgyes.

A Principális-völgy kistáj a Felső-Zalától déli irányban a Muráig húzódó, komplex eredetű meridionális völgy a Zalaszentmihályi és a Zalaapáti hát között. A völgyben többnyire réti talajokat találunk. Természetes növénytakarója a Zalai flórajáráshoz tartozik, jellemző erdőtársulásai a gyertyános-kocsányos tölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, gyakoriak az éger és fűzlápok.A dombvidékek vályog, homokos vályog, agyagos talajképző kőzetén jó termőképességű agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. Az erózió hatására azonban, különösen a meredek oldalakon, dombtetőkön a termőréteg gyakran lemosódik, és előbukkan a nyers lösz, homokkő vagy agyag, kialakítva a földes kopárokat.

A mezőgazdasági művelés a táj képét természetesen átformálta, kultúrtájjá alakította.

Mindhárom kistájban jelentős a vadon élő állatvilág: nagyvad fajok közül vadgazdálkodás tárgyát képezik a gímszarvas, őz, vaddisznó.


A térség környezeti állapota 1/2

12

Az erdőkben, mezőkön sokféle védett énekes madár, ragadozó madár fészkel. A magas nagyvad létszám miatt nagy a mezőgazdasági és erdei vadkár.

A pötrétei tőzegbánya tavakban, a misefai, a pacsai tavakban horgászegyesületek közreműködésével halgazdálkodás folyik.

A szántók többsége közepes AK értékű, nagyrészt művelt, azonban több parlagot is találunk. A szántóföldeken nagyobb részben magánszemélyek, ill. társulásaik gazdálkodnak.

A térség községei határában számottevő az erdők aránya. Az erdőterületek többsége a dombvidékeken található. Különböző minőségűek, fafajösszetételük változó. Leggyakoribb, egyben legértékesebb a gyertyános- kocsánytalan tölgyes, és a cseres kocsánytalan tölgyes sok elegyfafajjal. A községek határában elszórtan több kisebb erdőfoltot is találunk. Az erdők területe a közeljövőben a parlagok betelepítésével nőni fog.

Az erdőkben, mezőkön sokféle védett énekes madár, ragadozó madár fészkel. A magas nagyvad létszám miatt nagy a mezőgazdasági és erdei vadkár.

A pötrétei tőzegbánya tavakban, a misefai, a pacsai tavakban horgászegyesületek közreműködésével halgazdálkodás folyik.

A szántók többsége közepes AK értékű, nagyrészt művelt, azonban több parlagot is találunk. A szántóföldeken nagyobb részben magánszemélyek, ill. társulásaik gazdálkodnak.

A térség községei határában számottevő az erdők aránya. Az erdőterületek többsége a dombvidékeken található. Különböző minőségűek, fafajösszetételük változó. Leggyakoribb, egyben legértékesebb a gyertyános- kocsánytalan tölgyes, és a cseres kocsánytalan tölgyes sok elegyfafajjal. A községek határában elszórtan több kisebb erdőfoltot is találunk. Az erdők területe a közeljövőben a parlagok betelepítésével nőni fog.


A térség környezeti állapota 2/2

13

Közösségünk területén 11 hátrányos helyzetű település található, Bezeréd, Dióskál, Egeraracsa, Nemesrádó, Nemesszentandrás, Nemeshetés, Orbányosfa, Zalaigrice, Szentpéterúr, Zalaszentmárton, Padár. Ezek a települések néhány száz lelkes aprófalvak, illetve közülük egy kisfalu. Alap-infrastrukturális ellátottságuk nem egységes (néhány helyen kiemelt probléma a szennyvízelvezetés, az utak, járdák áldatlan állapota stb.), a közlekedési hálózat hiányosságai, a helyi munkahelyek csekély száma, a megélhetőségi lehetőségek szerény palettája bizonyos elzártságban tartotta és tartja most is a környéket.

A 11 község alap-infrastrukturális ellátottsága nem egységes, kiemelt probléma a szennyvízelvezetés, az utak, járdák áldatlan állapota, néhány helyen a vezetékes ivóvíz sem elérhető mindenki számára. Felgyorsult világunkban elengedhetetlen, hogy a technikai fejlődéssel lépést tartsunk, ami sajnos ezekben a kis falvakban sokszor nem áll rendelkezésre (internet-hozzáférés hiányosságai, sok esetben egyik mobilszolgáltató sem érhető el). A megélhetési színvonal fentebb megnevezett hiányosságai miatt drasztikusan csökkenő születésszám és elöregedő népesség jellemző ezekre a településekre.

A hátrányos helyzetű településeink minél kisebb lélekszámúak, és minél távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói annál kedvezőtlenebbül alakulnak. Az állástalanok többsége fizikai munkás, gondot okoz, hogy a szakmával rendelkezők közül nehezen vállalkoznak átképzésre, önfoglalkoztatóvá válásra. Magasabb a munkanélküliségi ráta ezeken a településeken, mely nagy nyomást gyakorol a szociális ellátások rendszerére.

A községek közül a legtöbb cigány lakos Szentpéterúron él (199 fő), ami megyei szinten is kiugróan magas. A roma lakosság többszörösen hátrányos helyzetű: felnőttek iskolázatlansága, munkanélkülisége, magas gyermekszám, rossz lakáskörülmények, alacsony életszínvonal.

Közösségünk területén 11 hátrányos helyzetű település található, Bezeréd, Dióskál, Egeraracsa, Nemesrádó, Nemesszentandrás, Nemeshetés, Orbányosfa, Zalaigrice, Szentpéterúr, Zalaszentmárton, Padár. Ezek a települések néhány száz lelkes aprófalvak, illetve közülük egy kisfalu. Alap-infrastrukturális ellátottságuk nem egységes (néhány helyen kiemelt probléma a szennyvízelvezetés, az utak, járdák áldatlan állapota stb.), a közlekedési hálózat hiányosságai, a helyi munkahelyek csekély száma, a megélhetőségi lehetőségek szerény palettája bizonyos elzártságban tartotta és tartja most is a környéket.

A 11 község alap-infrastrukturális ellátottsága nem egységes, kiemelt probléma a szennyvízelvezetés, az utak, járdák áldatlan állapota, néhány helyen a vezetékes ivóvíz sem elérhető mindenki számára. Felgyorsult világunkban elengedhetetlen, hogy a technikai fejlődéssel lépést tartsunk, ami sajnos ezekben a kis falvakban sokszor nem áll rendelkezésre (internet-hozzáférés hiányosságai, sok esetben egyik mobilszolgáltató sem érhető el). A megélhetési színvonal fentebb megnevezett hiányosságai miatt drasztikusan csökkenő születésszám és elöregedő népesség jellemző ezekre a településekre.

A hátrányos helyzetű településeink minél kisebb lélekszámúak, és minél távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói annál kedvezőtlenebbül alakulnak. Az állástalanok többsége fizikai munkás, gondot okoz, hogy a szakmával rendelkezők közül nehezen vállalkoznak átképzésre, önfoglalkoztatóvá válásra. Magasabb a munkanélküliségi ráta ezeken a településeken, mely nagy nyomást gyakorol a szociális ellátások rendszerére.

A községek közül a legtöbb cigány lakos Szentpéterúron él (199 fő), ami megyei szinten is kiugróan magas. A roma lakosság többszörösen hátrányos helyzetű: felnőttek iskolázatlansága, munkanélkülisége, magas gyermekszám, rossz lakáskörülmények, alacsony életszínvonal.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

A 11 hátrányos településen jellemzően egy-két vállalkozás tevékenykedik, szerepük nem számottevő a gazdasági életben. A mezőgazdasági termelés többnyire néhány nagygazda kezében összpontosul, mellettük jelentősebb számú őstermelő tevékenykedik, inkább önellátásra berendezkedve. Halban, vadban gazdag a természeti környezet, ami szintén munkalehetőséget kínál.

Az önkormányzatok és a civil szervezetek között jó az együttműködés, közösen igyekeznek élhetőbb környezetet kialakítani ezekben a falvakban. Forráshiány gátolja a munkájukat, akadályozva ezzel a fejlődést.

A térség rendkívül gazdag természeti és épített értékekben, melyek megmentése, felújítása, bemutatása sok esetben a rendezetlen tulajdonosi struktúra és forráshiány miatt nem kerülnek méltó megbecsülésre. A helyi értékekben bővelkedő látnivalók turisztikai irányú fejlesztése a jövő nagy feladata.

A Vidékfejlesztési Stratégiánk eredményeképpen létrejövő fejlesztések felzárkóztathatják hátrányos falvainkat a közös fejlődés útján.

A 11 hátrányos településen jellemzően egy-két vállalkozás tevékenykedik, szerepük nem számottevő a gazdasági életben. A mezőgazdasági termelés többnyire néhány nagygazda kezében összpontosul, mellettük jelentősebb számú őstermelő tevékenykedik, inkább önellátásra berendezkedve. Halban, vadban gazdag a természeti környezet, ami szintén munkalehetőséget kínál.

Az önkormányzatok és a civil szervezetek között jó az együttműködés, közösen igyekeznek élhetőbb környezetet kialakítani ezekben a falvakban. Forráshiány gátolja a munkájukat, akadályozva ezzel a fejlődést.

A térség rendkívül gazdag természeti és épített értékekben, melyek megmentése, felújítása, bemutatása sok esetben a rendezetlen tulajdonosi struktúra és forráshiány miatt nem kerülnek méltó megbecsülésre. A helyi értékekben bővelkedő látnivalók turisztikai irányú fejlesztése a jövő nagy feladata.

A Vidékfejlesztési Stratégiánk eredményeképpen létrejövő fejlesztések felzárkóztathatják hátrányos falvainkat a közös fejlődés útján.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 20%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

11%

13%

20%

6%

5%

18%

8%

0%

14%

5%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 38%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

806

2,930

669

784

228

553

82

287

156

1,282

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

10%

38%

10%

3%

7%

4%

2%

16%

9%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.5%, ami 2.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.5%

▪ Változás 2003-hoz képest 2.4 százalékpont

20

A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatóit erősen befolyásolja a Zala megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet, a foglalkoztatást biztosító gazdasági központoktól való nagy távolság és a kis lakosságszám. Gondot jelent, hogy nincs 2000 lakos feletti nagyobb község, ami jelentősebb foglalkoztatóként megjelenhetne a rendkívül nagyszámú település gazdasági központjaként, a térség lakosai számára főleg Zalaegerszeg kínál munkalehetőséget.Az egyközpontúság hátrányát tapasztalhatjuk, főként azért, mert kiugró fejlődés, foglalkoztatottság bővülés nem történt közösségünk területén, vagy a szomszédos kistérségekben, ami számos település lakosának szintén megoldást jelenthetne a munkavállalásra.A legnagyobb, térségi foglalkoztató községek Pacsa, Zalaszentiván, Bak, Söjtör, Pókaszepetk és Kemendollár. Ezek a települések kevés munkalehetőséget tudnak biztosítani, bár a személyes szolgáltatásokban, kereskedelemben nyújtanak bizonyos lehetőségeket, a termelő tevékenységben kisebb a jelentőségük a szükségesnél. A szolgáltatások elérhetőségében igyekeznek az alapszolgáltatásokat biztosítani, és ezzel néhány munkahelyet teremteni, ami elsősorban a nők helyben foglalkoztatása szempontjából kiemelkedő fontosságú tényező, de tömeges elhelyezkedést nem képesek nyújtani. A térség becsült gazdaságilag aktív népessége: 38,2 %-a a teljes lakosságszámnak. A korábbi évek adatai magasabb foglalkoztatást jeleznek, ugyanis a gazdaságilag aktív népességben alacsony a munkanélküliség. Súlyos gond azonban, hogy a tartós munkanélküliek aránya magas (41,5%). Az 500 lélekszám alatti, nem városkörnyéki településeken a munkanélküliségi ráta még kedvezőtlenebbül alakul. A települések tehát minél kisebb lélekszámúak és távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói annál kedvezőtlenebbül alakulnak. A fenti települések munkavállalói a hiányos térségen belüli közlekedési hálózat(kerékpárút hiánya)miatt nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el a távolabbi munkahelyekre.

A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatóit erősen befolyásolja a Zala megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet, a foglalkoztatást biztosító gazdasági központoktól való nagy távolság és a kis lakosságszám. Gondot jelent, hogy nincs 2000 lakos feletti nagyobb község, ami jelentősebb foglalkoztatóként megjelenhetne a rendkívül nagyszámú település gazdasági központjaként, a térség lakosai számára főleg Zalaegerszeg kínál munkalehetőséget.Az egyközpontúság hátrányát tapasztalhatjuk, főként azért, mert kiugró fejlődés, foglalkoztatottság bővülés nem történt közösségünk területén, vagy a szomszédos kistérségekben, ami számos település lakosának szintén megoldást jelenthetne a munkavállalásra.A legnagyobb, térségi foglalkoztató községek Pacsa, Zalaszentiván, Bak, Söjtör, Pókaszepetk és Kemendollár. Ezek a települések kevés munkalehetőséget tudnak biztosítani, bár a személyes szolgáltatásokban, kereskedelemben nyújtanak bizonyos lehetőségeket, a termelő tevékenységben kisebb a jelentőségük a szükségesnél. A szolgáltatások elérhetőségében igyekeznek az alapszolgáltatásokat biztosítani, és ezzel néhány munkahelyet teremteni, ami elsősorban a nők helyben foglalkoztatása szempontjából kiemelkedő fontosságú tényező, de tömeges elhelyezkedést nem képesek nyújtani. A térség becsült gazdaságilag aktív népessége: 38,2 %-a a teljes lakosságszámnak. A korábbi évek adatai magasabb foglalkoztatást jeleznek, ugyanis a gazdaságilag aktív népességben alacsony a munkanélküliség. Súlyos gond azonban, hogy a tartós munkanélküliek aránya magas (41,5%). Az 500 lélekszám alatti, nem városkörnyéki településeken a munkanélküliségi ráta még kedvezőtlenebbül alakul. A települések tehát minél kisebb lélekszámúak és távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói annál kedvezőtlenebbül alakulnak. A fenti települések munkavállalói a hiányos térségen belüli közlekedési hálózat(kerékpárút hiánya)miatt nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el a távolabbi munkahelyekre.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

Az álláskeresők az inaktív szektorba menekülnek. Ezzel ugyan a munkanélküliek aránya nem nő, de az eltartottak száma igen.Az állástalanok többsége fizikai munkás alacsony végzettséggel, a piacképtelen szakmával rendelkező fiataljaink és nagyszámú 50 feletti munkavállalóink sokszor nem képesek újabb képzésen, átképzésen részt venni, hogy piacképes szakmát szerezve a munkaerőpiacra integrálódjanak. Megfigyelhető, hogy a szakképzett fiatalok mind nagyobb arányban Budapesten és más nagyvárosokban dolgoznak. Tapasztalataink szerint a közép-és felsőfokú oktatásból kikerülők szakmai végzettsége és a munkáltatók igényei között komoly szakadék keletkezett az utóbbi időben.Összességében tartós foglalkoztatási problémák jellemzőek a térségre, melyek negatívan hatnak a családok és az egyének életszínvonalára, a nyugdíj előtt álló nagy létszámú korosztály jövőbeni jövedelmi helyzetére, ebből következően nagyobb terhet ró ellátásuk a szociális rendszerre.

Az álláskeresők az inaktív szektorba menekülnek. Ezzel ugyan a munkanélküliek aránya nem nő, de az eltartottak száma igen.Az állástalanok többsége fizikai munkás alacsony végzettséggel, a piacképtelen szakmával rendelkező fiataljaink és nagyszámú 50 feletti munkavállalóink sokszor nem képesek újabb képzésen, átképzésen részt venni, hogy piacképes szakmát szerezve a munkaerőpiacra integrálódjanak. Megfigyelhető, hogy a szakképzett fiatalok mind nagyobb arányban Budapesten és más nagyvárosokban dolgoznak. Tapasztalataink szerint a közép-és felsőfokú oktatásból kikerülők szakmai végzettsége és a munkáltatók igényei között komoly szakadék keletkezett az utóbbi időben.Összességében tartós foglalkoztatási problémák jellemzőek a térségre, melyek negatívan hatnak a családok és az egyének életszínvonalára, a nyugdíj előtt álló nagy létszámú korosztály jövőbeni jövedelmi helyzetére, ebből következően nagyobb terhet ró ellátásuk a szociális rendszerre.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Pacsa székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

6 db

4 db

447 fő

6%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ Pénzügyi közvetítés


▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás


Fogl. száma (fő)

▪ 100

▪ 70

▪ 45

▪ 37

▪ 35

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Pölöske

▪ Pacsa

▪ Kemendollár

▪ Felsőrajk

▪ Pókaszepetk

Főtevékenység

▪ 1532 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

▪ 6512 Egyéb monetáris közvetítés

▪ 2852 Fémmegmunkálás

▪ 0123 Sertéstenyésztés

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

Név

▪ Bognár - Szörp Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft.

▪ Bak és Vidéke Takarékszövetkezet

▪ Intergép Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

▪ Backó Mezőgazdasági Termelő Kft.

▪ Zalagrár Mezőgazdasági Termelő Kft.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 35

▪ 35

▪ 35

▪ 29

▪ 26

▪ Pacsa

▪ Pacsa

▪ Zalaszentmihály

▪ Pókaszepetk

▪ Pacsa

▪ 2852 Fémmegmunkálás

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 2821 Fémtartály gyártása

▪ 2811 Fémszerkezet gyártása

▪ 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ "Gróf és Társai" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Név

▪ Pacsai Fémhordógyártó Kft.

▪ Zalai Fémépítő Épület és Acélszerkezet Gyártó Kft.

▪ "Pékmester 2" Sütő- és Édesipari Kft.

▪ Pacsai Mezőgazdasági, Növénytermelési, Állattenyésztési, Gyümölcstermelő-és Szolgáltató Kft.

6

7

8

9

10

25

A város nélküli 31 település vállalkozási szempontból nem rendelkezik jelentős potenciállal a térségben. Zalaegerszegen szinte az összes jelentős vállalkozás és gyártó ágazat képviselteti magát. Munkaerő és megélhetési lehetőségek szempontjából erős az elszívó hatása a térségben. Stratégiánk elkészítése folyamán a bevételekre vonatkozóan nem kaptunk adatszolgáltatás, ezért a 10 legnagyobb vállalkozás kiválasztásánál a foglalkoztatottak létszámát vettük alapul. Ezek a vállalatok összesen 447 főt foglalkoztatnak. A térségben főleg mikro-, kis-és családi vállalkozások működnek. Az általuk kínált munkalehetőségek száma korlátozott, az állandó tőkehiány miatt fejlődésük nehézkes, lassú. A mikro-és kisvállalkozások még nem ismerték fel az innovációs együttműködésekben rejlő lehetőségeket, ezáltal csökkentsék költségeiket. Kellő összefogás és koordináló szervezet hiányában kisebb az esélyük a gazdasági élet területén. Szinte teljes mértékben hiányoznak a közepes méretű vállalkozások a térségből, melyek jelentősebb számú munkaerőt tudnának foglalkoztatni. Tőkeinjekció szükséges ahhoz, hogy megkönnyítsük új vállalkozások indítását, működésüket támogató inkubátorház létrehozását. A szektorok jelentőségét tekintve elsősorban a mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozóipara jelentős, fémfeldolgozás, fémmegmunkálás, valamint a faipar, és a lakosság alapvető ellátását szolgáló termékeket gyártó vállalkozások. Pacsa és Zalaszentiván községek területén az önkormányzatok ipari park jellegű területeket jelöltek ki a vállalkozások számára, melyek betelepítése és felfuttatása szintén a jövő feladata. Mezőgazdasági termelés szempontjából a térségre a gabonatermelés, pulyka-, húsmarha-, kecske-és birkatenyésztés, sertéshízlalás a jellemző, inkább nagyobb területek, gazdaságok összpontosulnak egy-egy gazdálkodó kezében. Viszont őstermelőként sokkal színesebb a paletta, gyümölcs-, zöldségtermesztés, biogazdálkodás, aprójószágok tenyésztése, tejtermelés, háztáji termelés stb. említésre méltó. Nagy erdőterületek, természetes vizes felületek övezik a falvak határait, ezért jelentős mértékű a hal-, vad-, erdőgazdálkodás a térségben.

A város nélküli 31 település vállalkozási szempontból nem rendelkezik jelentős potenciállal a térségben. Zalaegerszegen szinte az összes jelentős vállalkozás és gyártó ágazat képviselteti magát. Munkaerő és megélhetési lehetőségek szempontjából erős az elszívó hatása a térségben. Stratégiánk elkészítése folyamán a bevételekre vonatkozóan nem kaptunk adatszolgáltatás, ezért a 10 legnagyobb vállalkozás kiválasztásánál a foglalkoztatottak létszámát vettük alapul. Ezek a vállalatok összesen 447 főt foglalkoztatnak. A térségben főleg mikro-, kis-és családi vállalkozások működnek. Az általuk kínált munkalehetőségek száma korlátozott, az állandó tőkehiány miatt fejlődésük nehézkes, lassú. A mikro-és kisvállalkozások még nem ismerték fel az innovációs együttműködésekben rejlő lehetőségeket, ezáltal csökkentsék költségeiket. Kellő összefogás és koordináló szervezet hiányában kisebb az esélyük a gazdasági élet területén. Szinte teljes mértékben hiányoznak a közepes méretű vállalkozások a térségből, melyek jelentősebb számú munkaerőt tudnának foglalkoztatni. Tőkeinjekció szükséges ahhoz, hogy megkönnyítsük új vállalkozások indítását, működésüket támogató inkubátorház létrehozását. A szektorok jelentőségét tekintve elsősorban a mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozóipara jelentős, fémfeldolgozás, fémmegmunkálás, valamint a faipar, és a lakosság alapvető ellátását szolgáló termékeket gyártó vállalkozások. Pacsa és Zalaszentiván községek területén az önkormányzatok ipari park jellegű területeket jelöltek ki a vállalkozások számára, melyek betelepítése és felfuttatása szintén a jövő feladata. Mezőgazdasági termelés szempontjából a térségre a gabonatermelés, pulyka-, húsmarha-, kecske-és birkatenyésztés, sertéshízlalás a jellemző, inkább nagyobb területek, gazdaságok összpontosulnak egy-egy gazdálkodó kezében. Viszont őstermelőként sokkal színesebb a paletta, gyümölcs-, zöldségtermesztés, biogazdálkodás, aprójószágok tenyésztése, tejtermelés, háztáji termelés stb. említésre méltó. Nagy erdőterületek, természetes vizes felületek övezik a falvak határait, ezért jelentős mértékű a hal-, vad-, erdőgazdálkodás a térségben.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

A horgásztavakat a helyi horgászegyesületek kezelik, az erdők a Zala Erdő Erdészeti Zrt. és magángazdák kezében összpontosulnak (fakitermelés), a vadak kezeléséről pedig a helyi vadásztársaságok gondoskodnak.A térségben nem jellemzőek a kereskedelmi, szolgáltatási központok, a lakosság inkább Zalaegerszegen intézi ügyes-bajos dolgait. A nagyobb községekben lehetőség nyílik alapszolgáltatások igénybe vételére, alapvető élelmiszerek, fogyasztási cikkek beszerzésére, de a kiegészítő-és egyéb szolgáltatásokat a csekély vásárlóerő miatt inkább a nagyváros tudja kínálni. Értékesítési szempontból a helyben termelt termékek nagysága nem olyan számottevő, hogy komolyabb együttműködést, értékesítési bázist találnánk a térségben. Fejlődési lehetőségeink közé tartozik a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő piaci integrációja,a helyi oktatás közreműködésével a képzett munkaerő biztosítása.

A horgásztavakat a helyi horgászegyesületek kezelik, az erdők a Zala Erdő Erdészeti Zrt. és magángazdák kezében összpontosulnak (fakitermelés), a vadak kezeléséről pedig a helyi vadásztársaságok gondoskodnak.A térségben nem jellemzőek a kereskedelmi, szolgáltatási központok, a lakosság inkább Zalaegerszegen intézi ügyes-bajos dolgait. A nagyobb községekben lehetőség nyílik alapszolgáltatások igénybe vételére, alapvető élelmiszerek, fogyasztási cikkek beszerzésére, de a kiegészítő-és egyéb szolgáltatásokat a csekély vásárlóerő miatt inkább a nagyváros tudja kínálni. Értékesítési szempontból a helyben termelt termékek nagysága nem olyan számottevő, hogy komolyabb együttműködést, értékesítési bázist találnánk a térségben. Fejlődési lehetőségeink közé tartozik a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő piaci integrációja,a helyi oktatás közreműködésével a képzett munkaerő biztosítása.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 4

Vallással kapcsolatos tevékenység 3

Sporttal kapcsolatos tevékenység 20

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

15

Oktatással kapcsolatos tevékenység 12

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

1

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

5

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

24

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

0

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

1

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

11

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

4

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A civil szervezetek működését 1997 óta a Közhasznú szervezetektől szóló törvény szabályozza. Az utóbbi két évtizedben a vidéki térségekben is felismerték a civil szervezetek munkájának jelentőségét. Ez térségünkben is megmutatkozik, mivel számos civil szervezet, szerveződés alakult és működik. Ezeket a helyi szervezeteket általában egy-két agilis személy fogja össze, irányítja. Jellemző rájuk a közös tenni akarás, az együttgondolkodás, de sokszor innovatív ötleteiknek, kezdeményezéseiknek gátat szab a szűkös anyagi háttér. Az önkormányzatok általában mögé állnak ezeknek a közösségépítő szerveződéseknek, de az ő anyagi lehetőségeik is korlátozottak. A térségünkben működő kis helyi szervezetek sokszor alulmaradnak a pályázati pénzek elnyeréséért folytatott küzdelemben: vagy egyáltalán nem tudnak részt venni a pályázatokon szakmai ismeretek hiányában, vagy nem rendelkeznek a szükséges önerővel. Ezért Leader közösségünk már a tervezés folyamán célul tűzte ki, hogy kiemelt figyelmet szentelünk a civil szervezetek ötleteinek megvalósítására, pénzügyi-szakmai támogatására.

A helyi civil szervezetek között eddig nem volt jellemző az együttműködés, az utóbbi időben szándék mutatkozott a szorosabb együttműködésre, közös civilernyő szervezet létrehozására. Összefogással, együttműködéssel erősebbek lehetnének ezek a szervezetek a pályázatokon való részvételkor, forrásszerzési törekvéseik megvalósításakor. Néhány civil szervezetünk már jelezte igényét, hogy vidékfejlesztési stratégiánk szerves részeként rendszeres civil rendezvényeken gondoskodnának a szorosabb együttműködésről.

Civil szervezeteink sok esetben spontán alakultak hasonló érdeklődési körű, közösségükért tenni akaró, értelmes szabadidő eltöltést kereső emberek csoportjaiból. Jellemzően a következő területeken tevékenykednek: sport (labdarúgás, íjászat, önvédelem, horgászat), polgárőrség, önkéntes tűzoltóság, faluszépítés, kultúra és hagyományőrzés, kézművesség, egészségvédelem, közintézmények működésének támogatása.

Civil szervezeteink fontos szerepet játszanak Közösségünk életében.

A civil szervezetek működését 1997 óta a Közhasznú szervezetektől szóló törvény szabályozza. Az utóbbi két évtizedben a vidéki térségekben is felismerték a civil szervezetek munkájának jelentőségét. Ez térségünkben is megmutatkozik, mivel számos civil szervezet, szerveződés alakult és működik. Ezeket a helyi szervezeteket általában egy-két agilis személy fogja össze, irányítja. Jellemző rájuk a közös tenni akarás, az együttgondolkodás, de sokszor innovatív ötleteiknek, kezdeményezéseiknek gátat szab a szűkös anyagi háttér. Az önkormányzatok általában mögé állnak ezeknek a közösségépítő szerveződéseknek, de az ő anyagi lehetőségeik is korlátozottak. A térségünkben működő kis helyi szervezetek sokszor alulmaradnak a pályázati pénzek elnyeréséért folytatott küzdelemben: vagy egyáltalán nem tudnak részt venni a pályázatokon szakmai ismeretek hiányában, vagy nem rendelkeznek a szükséges önerővel. Ezért Leader közösségünk már a tervezés folyamán célul tűzte ki, hogy kiemelt figyelmet szentelünk a civil szervezetek ötleteinek megvalósítására, pénzügyi-szakmai támogatására.

A helyi civil szervezetek között eddig nem volt jellemző az együttműködés, az utóbbi időben szándék mutatkozott a szorosabb együttműködésre, közös civilernyő szervezet létrehozására. Összefogással, együttműködéssel erősebbek lehetnének ezek a szervezetek a pályázatokon való részvételkor, forrásszerzési törekvéseik megvalósításakor. Néhány civil szervezetünk már jelezte igényét, hogy vidékfejlesztési stratégiánk szerves részeként rendszeres civil rendezvényeken gondoskodnának a szorosabb együttműködésről.

Civil szervezeteink sok esetben spontán alakultak hasonló érdeklődési körű, közösségükért tenni akaró, értelmes szabadidő eltöltést kereső emberek csoportjaiból. Jellemzően a következő területeken tevékenykednek: sport (labdarúgás, íjászat, önvédelem, horgászat), polgárőrség, önkéntes tűzoltóság, faluszépítés, kultúra és hagyományőrzés, kézművesség, egészségvédelem, közintézmények működésének támogatása.

Civil szervezeteink fontos szerepet játszanak Közösségünk életében.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

Sok esetben ők szervezik a települések sport és kulturális életét, összefogják a helyi lakosokat, gondoskodnak a polgári védelemről, a hagyományok ápolásáról, összegyűjtik és bemutatják a népdal kincseket, néptáncokat, tárgyi emlékeket, közösségi rendezvényeket, különböző témájú felvilágosító, tájékoztató előadásokat szerveznek, színvonalas szabadidő eltöltést biztosítanak, építik, szépítik közvetlen környezetüket, gondoskodnak a felnövekvő ifjúság szellemi fejlődéséről.

Sok esetben ők szervezik a települések sport és kulturális életét, összefogják a helyi lakosokat, gondoskodnak a polgári védelemről, a hagyományok ápolásáról, összegyűjtik és bemutatják a népdal kincseket, néptáncokat, tárgyi emlékeket, közösségi rendezvényeket, különböző témájú felvilágosító, tájékoztató előadásokat szerveznek, színvonalas szabadidő eltöltést biztosítanak, építik, szépítik közvetlen környezetüket, gondoskodnak a felnövekvő ifjúság szellemi fejlődéséről.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 219 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 219 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

20,665 20,573 20,478 20,487 20,446

-92 -95 9 -41


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

64%

21%

10%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

15%

4%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

10%

29%

10%

4%

22%

9%

26%

12%

10%

17%

33

Leader közösségünk 31 településén összesen 20446 fő él. Településeink egyike sem város, legnépesebb településeink Pacsa, Bak, Söjtör és Bocfölde, viszont a legkevesebb lakossal Zalaszentmárton bír.Térségünkre az apró-és kisfalvas településszerkezet a jellemző. A lakosságszám folyamatosan csökken, érvényesül az általános tendencia, a városok elszívó hatása. Térségünkben is tapasztalható az országos jelenség, hogy a nagyobb városhoz legközelebb eső települések egyre népszerűbb célpontokká válnak a városi életet elhagyni szándékozók számára. Ilyen településeink: Bocfölde, Sárhida, Bak, Nagykapornak, Misefa. Az ilyen községekben kettős tendenciát látunk érvényesülni, vagy nem okoz gondot a meglévő oktatási intézmények fenntartása, sőt sokszor bővítési igénnyel is jelentkeznek ezek az intézmények, vagy a városba ingázó szülők a magasabb színvonalú képzés reményében gyermekeiket is a városban taníttatják.

Az infrastrukturális hiányosságok miatt a térségi falvakban egyre inkább megfigyelhető, hogy felborult az egészséges lakosság megoszlási aránya. Két komoly tényező alakítja a lakosságszám arányait, egyik a szakképzett, agilis fiatalok elvándorlása, valamint a születésszám drasztikus csökkenése, a másik az időskorúak számának koncentrált megnövekedése a kisfalvakban. Egyre növekszik a 60 év feletti népesség száma, mind több a 70 év feletti egyedül élő személyek száma.

A lakosságszám megoszlása százalékos formában az alábbiak szerint alakul: 0-14 éves:15,6 %15-29: 22.4 %30-59: 42 %60 - x: 20% (70 - x: 10,1 %)

Növekszik a 60 éven felüliek száma, 2000-ben a térség állandó lakosságának 19,4%-a volt 60 éven felüli, 2002-ben már 19,9%, és 2006-ban az arány 21-22% körüli volt, 2007 becsült adata pedig már 29,33 % körüli.

Leader közösségünk 31 településén összesen 20446 fő él. Településeink egyike sem város, legnépesebb településeink Pacsa, Bak, Söjtör és Bocfölde, viszont a legkevesebb lakossal Zalaszentmárton bír.Térségünkre az apró-és kisfalvas településszerkezet a jellemző. A lakosságszám folyamatosan csökken, érvényesül az általános tendencia, a városok elszívó hatása. Térségünkben is tapasztalható az országos jelenség, hogy a nagyobb városhoz legközelebb eső települések egyre népszerűbb célpontokká válnak a városi életet elhagyni szándékozók számára. Ilyen településeink: Bocfölde, Sárhida, Bak, Nagykapornak, Misefa. Az ilyen községekben kettős tendenciát látunk érvényesülni, vagy nem okoz gondot a meglévő oktatási intézmények fenntartása, sőt sokszor bővítési igénnyel is jelentkeznek ezek az intézmények, vagy a városba ingázó szülők a magasabb színvonalú képzés reményében gyermekeiket is a városban taníttatják.

Az infrastrukturális hiányosságok miatt a térségi falvakban egyre inkább megfigyelhető, hogy felborult az egészséges lakosság megoszlási aránya. Két komoly tényező alakítja a lakosságszám arányait, egyik a szakképzett, agilis fiatalok elvándorlása, valamint a születésszám drasztikus csökkenése, a másik az időskorúak számának koncentrált megnövekedése a kisfalvakban. Egyre növekszik a 60 év feletti népesség száma, mind több a 70 év feletti egyedül élő személyek száma.

A lakosságszám megoszlása százalékos formában az alábbiak szerint alakul: 0-14 éves:15,6 %15-29: 22.4 %30-59: 42 %60 - x: 20% (70 - x: 10,1 %)

Növekszik a 60 éven felüliek száma, 2000-ben a térség állandó lakosságának 19,4%-a volt 60 éven felüli, 2002-ben már 19,9%, és 2006-ban az arány 21-22% körüli volt, 2007 becsült adata pedig már 29,33 % körüli.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A változások alapján kiemelten kell foglalkozni a települési szintű ellátásszervezés mellett a mikro-régiós szintű idősgondozás megtervezésével, különös tekintettel az átmeneti és bentlakásos gondozás feltételeinek megteremtésével, bővítésével.

Elöregedő településeinken magasabb a munkanélküliek aránya, magasabb számban jelennek meg a többgyermekes szegény családok, a cigány kisebbség, akiknek szociális segítségre van, vagy lesz szükségük.

A jövőbeni fejlesztések szempontjából jelentőséggel bír az adott településen, illetve a kistérségben is, hogy milyen arányú a népességen belül a többségében szociális szempontból hátrányos helyzetű cigány lakosság.

A községek közül a legtöbb cigány lakos Szentpéterúron él (199 fő), ami megyei szinten is kiugróan magas, a lakosság 19,1%-a, a cigány háztartások kétharmada többszörösen hátrányos helyzetű (felnőttek iskolázatlansága, munkanélkülisége, magas gyermekszám, rossz lakáskörülmények, alacsony életszínvonal).

A változások alapján kiemelten kell foglalkozni a települési szintű ellátásszervezés mellett a mikro-régiós szintű idősgondozás megtervezésével, különös tekintettel az átmeneti és bentlakásos gondozás feltételeinek megteremtésével, bővítésével.

Elöregedő településeinken magasabb a munkanélküliek aránya, magasabb számban jelennek meg a többgyermekes szegény családok, a cigány kisebbség, akiknek szociális segítségre van, vagy lesz szükségük.

A jövőbeni fejlesztések szempontjából jelentőséggel bír az adott településen, illetve a kistérségben is, hogy milyen arányú a népességen belül a többségében szociális szempontból hátrányos helyzetű cigány lakosság.

A községek közül a legtöbb cigány lakos Szentpéterúron él (199 fő), ami megyei szinten is kiugróan magas, a lakosság 19,1%-a, a cigány háztartások kétharmada többszörösen hátrányos helyzetű (felnőttek iskolázatlansága, munkanélkülisége, magas gyermekszám, rossz lakáskörülmények, alacsony életszínvonal).


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

4

6

0

26

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

13%

19%

0%

84%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪Repülőtér▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Hulladéklerakó

▪Középiskola▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely▪Felnőtt átképzési központ

▪Filmszínház


37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Nappali ellátást nyújtó idősek klubja▪Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet

▪Egészségügyi kommunikációs pont

▪Fedett/nyitott úszómedence

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Gazdaságfejlesztési szervezet▪Ipari kamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

Térségünk földrajzi elhelyezkedése a Balaton, a sármelléki repülőtér és a teljes egészében elkészült M7-es autópálya közelsége miatt több szempontból is kedvező, az osztrák, a szlovén és a horvát határ is rövid alatt elérhető. Térségünk több irányból főközlekedési útvonalakon is megközelíthető: 75-ös, 76-os főutak, továbbá a 7328-as jelentős forgalmat lebonyolító mellékút is érinti községeinket. A vasúti személy-és teherszállítás a Boba-Zalaegerszeg-Őrihodos nemzetközi vasútvonal és a Szombathely-Nagykanizsa vonal mentén fekvő településeken jelentős, a lakosság számára elérhető, viszont a térség további településein ez a szolgáltatás nem elérhető. A beérkezett önkormányzati adatlapok azt mutatják, hogy a falvakat összekötő és belterületi utak állapota meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után, sok esetben nem kiépített. A belterületi járdák sok esetben hiányoznak, a meglévők balesetveszélyesek, a kerékpárút hálózat a turisztikai törekvések ellenére egyáltalán nem kiépített. A vezetékes ivóvíz-ellátottság szinte 99%-os, az elektromos áram elérhetősége belterületeken megoldott, külterületi szőlősökben hiányos. Néhány településünkön nem megoldott a szennyvíz elvezetésének és kezelésének problémája, önerőből ezek a beruházások finanszírozhatatlanok, a pályázati források pedig nagyon kevés lehetőséget kínálnak az ilyen aprófalvak részére. Az utóbbi években komoly törekvés mutatkozik meg az önkormányzatok részéről, hogy szelektív hulladékgyűjtés bizonyos formáira ösztönözzék a helyi lakosságot. Számos helyen szelektív hulladékgyűjtő konténerek kerültek kihelyezésre. A korábban a lakossági kommunális hulladék vadlerakóiként üzemelő telepek felszámolása, rekultivációja még várat magára. A telekommunikációs szolgáltatások: a vonalas és mobiltelefon hálózatok, az internet-, műholdas- és a kábelszolgáltatások elérhetősége változó. Bizonyos településeken minden szolgáltató minden szolgáltatása elérhető, viszont néhány településen a földrajzi adottságok miatt korlátozottan állnak rendelkezésre ezek a lehetőségek. Térségünk közoktatási intézményekkel való ellátottsága változó, középiskolával, bölcsödével egyik település sem rendelkezik.

Térségünk földrajzi elhelyezkedése a Balaton, a sármelléki repülőtér és a teljes egészében elkészült M7-es autópálya közelsége miatt több szempontból is kedvező, az osztrák, a szlovén és a horvát határ is rövid alatt elérhető. Térségünk több irányból főközlekedési útvonalakon is megközelíthető: 75-ös, 76-os főutak, továbbá a 7328-as jelentős forgalmat lebonyolító mellékút is érinti községeinket. A vasúti személy-és teherszállítás a Boba-Zalaegerszeg-Őrihodos nemzetközi vasútvonal és a Szombathely-Nagykanizsa vonal mentén fekvő településeken jelentős, a lakosság számára elérhető, viszont a térség további településein ez a szolgáltatás nem elérhető. A beérkezett önkormányzati adatlapok azt mutatják, hogy a falvakat összekötő és belterületi utak állapota meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után, sok esetben nem kiépített. A belterületi járdák sok esetben hiányoznak, a meglévők balesetveszélyesek, a kerékpárút hálózat a turisztikai törekvések ellenére egyáltalán nem kiépített. A vezetékes ivóvíz-ellátottság szinte 99%-os, az elektromos áram elérhetősége belterületeken megoldott, külterületi szőlősökben hiányos. Néhány településünkön nem megoldott a szennyvíz elvezetésének és kezelésének problémája, önerőből ezek a beruházások finanszírozhatatlanok, a pályázati források pedig nagyon kevés lehetőséget kínálnak az ilyen aprófalvak részére. Az utóbbi években komoly törekvés mutatkozik meg az önkormányzatok részéről, hogy szelektív hulladékgyűjtés bizonyos formáira ösztönözzék a helyi lakosságot. Számos helyen szelektív hulladékgyűjtő konténerek kerültek kihelyezésre. A korábban a lakossági kommunális hulladék vadlerakóiként üzemelő telepek felszámolása, rekultivációja még várat magára. A telekommunikációs szolgáltatások: a vonalas és mobiltelefon hálózatok, az internet-, műholdas- és a kábelszolgáltatások elérhetősége változó. Bizonyos településeken minden szolgáltató minden szolgáltatása elérhető, viszont néhány településen a földrajzi adottságok miatt korlátozottan állnak rendelkezésre ezek a lehetőségek. Térségünk közoktatási intézményekkel való ellátottsága változó, középiskolával, bölcsödével egyik település sem rendelkezik.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

Óvodai és általános iskolai ellátás a nagyobb településeken biztosított, de működése az állandó átszervezések és a gyereklétszám változásai miatt folyamatosan veszélyben forognak. Iskolabuszok, iskolajáratok nem jellemzőek a térségben. Az idősek gondozása az elöregedő lakosságot tekintve csak szórványosan megoldott, ennek megoldása egy jövőbeni égető probléma. A közösségi terek: faluházak, művelődési központ, könyvtár szinte mindenhol rendelkezésre állnak, ám állagmegóvásuk, esetleges bővítésük komoly feladatok elé állítja a helyi önkormányzatokat, melyeket önerőből nem tudnak finanszírozni.

Óvodai és általános iskolai ellátás a nagyobb településeken biztosított, de működése az állandó átszervezések és a gyereklétszám változásai miatt folyamatosan veszélyben forognak. Iskolabuszok, iskolajáratok nem jellemzőek a térségben. Az idősek gondozása az elöregedő lakosságot tekintve csak szórványosan megoldott, ennek megoldása egy jövőbeni égető probléma. A közösségi terek: faluházak, művelődési központ, könyvtár szinte mindenhol rendelkezésre állnak, ám állagmegóvásuk, esetleges bővítésük komoly feladatok elé állítja a helyi önkormányzatokat, melyeket önerőből nem tudnak finanszírozni.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.01

0.02 0.04

14% 29%

0.06 0.15

1.81 0.68

3% 23%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...







Települések főbb jellemzői 1/5

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 444

▪ Község ▪ 1,718


▪ Község ▪ 1,144




A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Alibánfa

Bak

Bezeréd

Bocfölde

Búcsúszentlászló

Csatár

Dióskál

Munkanél-küliség (%)

▪ 6.64%

▪ 4.75%

▪ 9.18%

▪ 5.00%

▪ 7.00%

▪ 3.00%

▪ 16.77%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 59,945

▪ 115,941

▪ 18,091

▪ 111,619

▪ 92,260

▪ 109,164

▪ 25,983

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.397

▪ 0.000

▪ 0.166

▪ 0.148

42


▪ Építőipar








Jogállás


Lakosság (fő)









Egeraracsa

Felsőrajk

Kemendollár

Kisbucsa

Kiskutas

Misefa

Nagykapornak


▪ 15.71%

▪ 5.79%

▪ 6.40%

▪ 4.20%

▪ 1.00%

▪ 4.41%

▪ 7.04%


▪ 22,203

▪ 47,017

▪ 65,645

▪ 57,949

▪ 83,428

▪ 92,344

▪ 80,324


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 3.058

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.092

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 3.114

▪ 0.000

▪ 0.000

43










Jogállás


Lakosság (fő)






▪ Nagyközség ▪ 1,856



Nemeshetés

Nemesrádó

Nemessándorháza

Nemesszentandrás

Orbányosfa

Pacsa

Padár


▪ 8.10%

▪ 10.00%

▪ 7.00%

▪ 9.00%

▪ 8.05%

▪ 8.70%

▪ 13.68%


▪ 31,221

▪ 33,869

▪ 51,858

▪ 41,641

▪ 24,702

▪ 65,987

▪ 43,984


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.956

▪ 0.610

▪ 0.000

44










Jogállás


Lakosság (fő)





▪ Község ▪ 1,567

▪ Község ▪ 1,068



Pókaszepetk

Pölöske

Pötréte

Sárhida

Söjtör

Szentpéterúr

Zalaigrice


▪ 4.20%

▪ 6.99%

▪ 7.69%

▪ 5.68%

▪ 9.10%

▪ 10.00%

▪ 5.00%


▪ 84,604

▪ 36,807

▪ 29,870

▪ 67,465

▪ 67,450

▪ 17,960

▪ 36,479


▪ 0.000

▪ 0.211

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.753

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

45






Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,101

▪ Község ▪ 85

▪ Község ▪ 1,077


Zalaszentiván

Zalaszentmárton

Zalaszentmihály


▪ 4.64%

▪ 14.89%

▪ 4.00%


▪ 113,010

▪ 24,871

▪ 62,382


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.012

▪ 0.000

▪ 0.285

46

Települések egy mondatos jellemzése 1/16

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Alibánfa ▪ „Alacsony ipari jellegű vállalkozások száma, csekély kereskedelmi szolgáltatói kör, beépíthető lakóterületek kis száma, tömegközlekedéshez való alacsony minőségi szintű kapcsolódás.”

▪ Bak ▪ „Nagy átmenő kamionforgalom, Zalaegerszeg elszívó ereje, öregedő népesség, közintézmények infrastruktúrális és programbeli fejlesztésre szorulnak,nehezen aktivizálható lakosság,csekély idegennyelv-tudással rendelkező lakosok száma, szűkösek az önkormányzat anyagi forrásai, nincs sportolásra lehetőség a sportpályán, gyenge a sportélet, vasútközlekedés sorvadó.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Közlekedési csomóponti kihasználás, turizmusfejlesztés (ökoturizmus, kerékpáros és lovas turizmus).”

▪ „Egészségügyi központ, szálloda kialakítása, ezzel új munkalehetőségek. Új vállalkozások, szolgáltatók generálása a beruházások nyomán. Bölcsöde vagy családi napközi kialakítása. Játszótér kialakítása. Erdei tanösvény kijelölése. Erdei iskola kialakítása a kihasználatlan erdészházban. Kerékpárút Zalaegerszegre és a környező településekre.Konditerem,női torna.”

47





▪ Bezeréd ▪ „Lakosság fogyása, népesség elöregedése, rossz közlekedési lehetőség, helyben való munkahelyek hiánya, infrastruktúra állapota (utak amortizálódása illetve szennyvízcsatorna hiánya)”

▪ Bocfölde ▪ „Az önkormányzati utak állapota és a járdák hiánya.”


▪ „Értékes természeti környezet, vadászati lehetőség, a községnek van egy kisebb panziója, amely vadászvendégek elszállásolására szolgál. Tájház felújítása, kerékpáros, lovas és túraútvonalak kialakítása. Táborok, továbbképzések tartása, természetközeli turizmus kiépítése.”

▪ „A város közelsége és a nyugodt környezet.”

48





▪ Búcsúszentlászló

▪ „Faluház, önkormányzati épület felújítása. Járda, csapadékvíz elvezetés rendbetétele. Civil szervezetek helyigényének biztosítása. Oktatási intézmények megtartása.”

▪ Csatár ▪ „Az önkormányzati utak rossz állapota és a járdák hiánya.”


▪ „Mikrotérségi központ kialakítása, infrastruktúra hozzárendelése. Vallási turizmus kiaknázása.”

▪ „A város közelsége, nyugodt környezet.”

49





▪ Dióskál ▪ „Munkahelyek hiánya, magas munkanélküliség. Nincs turisztikai vonzerő. Elöregedett a lakosság, a fiatalok helyben maradását semmi sem vonzza. Nincs szennyvízcsatorna hálózat kiépítve, ez gátja minden beruházásnak.A tömegközlekedési kapcsolatok rosszak. A mezőgazdasági területek jelentős része nem művelt, a szőlőtermelés szinte megszűnt.”

▪ Egeraracsa ▪ „Munkahelyek hiánya, magas munkanélküliség. Nincs turisztikai vonzerő.Előregedett a lakosság, a fiatalok letelepülését, helyben maradását semmi sem támogatja. Nincs szennyvízcsatorna hálózat kiépítve. A tömegközlekedési kapcsolatok rosszak, kétműszakos munkarendben lehetetlen az ingázás. A mezőgazdasági területek jelentős része nem művelt, a szőlőtermelés szinte megszűnt.”


▪ „Az erdőterületek miatt erdőművelés. Jó minőségű agyagvagyon léte, amely égetett agyagtermékek készítéséhez beruházást generálhat. A sármelléki repülőtér közelsége. Meglévő, nem hasznosított melegvizes (termál) kutak megléte.”

▪ „Horgásztavak léte, turisztikai fejlesztés.”

50





▪ Felsőrajk ▪ „Legnagyobb probléma a lakosságszám nagymértékű fogyása, ezáltal a helyi iskola és óvoda működése a kritikus határon mozog. Egyre kevesebb az állami normatíva, mely lassan lehetetlenné teszi az önkormányzat működését. Kevés vállalkozás működik a faluban. Nagy a munkanélküliség.”

▪ Kemendollár ▪ „Lakónépesség elöregedése, közösség szerveződésének lehetősége és annak korlátai, munkanélküliség.”


▪ „A mezőgazdasági termelés mind teljesebb kiszélesítése, de ahhoz a területek megfelelő megközelítési feltételeinek biztosítása kell.”

▪ „Vállalkozások betelepítése, ezzel egyidejű munkahelyek létesítése.”

51





▪ Kisbucsa ▪ „Kisbucsa Önhikis, fejlesztési önerővel nem rendelkezik,nincs falugondnoki hálózat, idősek ellátása megoldatlan,jelentős számú munkanélküli, munkalehetőségek hiánya, nincs helyben óvoda, iskola, szolgáltatások hiánya, gyenge szociális háló, föld feletti kábelek rontják a településképet, sok az elhanyagolt szőlőhegy, magas a parlagterületek száma, hiányzik a turisztikai infrastuktúra”

▪ Kiskutas ▪ „Járdák kialakításának szükségessége, külteri utak aszfaltozása.Kis településként nem tud teret adni nagyobb vállalkozásoknak.”


▪ „Állandósult népességszám, a városi lakosság kiköltözik a községbe, sok a fiatal, kisgyermekes család Zalaegerszeg viszonylagos közelsége az országos főútvonallal közvetlen kapcsolata

▪ - magas a természetközeli területek aránya, természeti értékek közelsége

▪ - Van a községben játszótér, de fejlesztendő

▪ - nincs átmenő forgalom▪ - A falu belterületétől elkülönült ipari terület”

▪ „Rendelkezik azzal az infrastruktúrával, ami egy nagyvárosban megtalálható, közel van a termálfürdő, szálláshelyek viszont olcsóbban igénybe vehetők.”

52





▪ Misefa ▪ „Közlekedési infrastruktúra állapota, hiányzik a járda és a kerékpáros út, ez pedig a falu belső közlekedését veszélyezteti,mivel a 75-ös és 76-os utakat összekötő alsóbbrendű útvonal átszeli a falut teljes hosszában, ezáltal nem biztonségos a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedése.”

▪ Nagykapornak

▪ „Lakónépesség fogyása,, lakosság helyben tartása, munkahelyek teremtése.”


▪ „A községben működik egy kastélyszálló, mellette a kialakított arborétum, a horgásztó, a körhalastó, és a szabadidőpark, ahol minden évben megrendezésre kerül a Parasztolimpia. A Panzió ill. az alpesi faház jelenleg nem működik. Camping kiépítése, a horgásztó fürdőtóvá alakítása, melyhez vizesblokk és kiszolgáló épületek kialakítása.”

▪ „Természeti adottságok, csendes, nyugodt élettér. Jezsuita uradalmi épület turistaszállóként működik, jezsuista kolostor belső felújítása. További turisztikai fejlesztések a környékbeli településekkel összefogva, valamint munkahelyeket generáló vállalkozások betelepítése.”

53





▪ Nemeshetés ▪ „Önkormányzati fejlesztési önerő korlátozottsága, az elöregedő lakosság nagy száma, nincs óvoda és iskola, a közmű hiányosság (földgáz) miatt kevésbbé népszerű a vidékre költözők körében, helyben nincs munkalehetőség, a község zsáktelepülés. Szolgáltatások hiánya, gyenge szociális háló, föld feletti kábelek rontják a településképet, hiányzik a turisztikai infrastruktúra”

▪ Nemesrádó ▪ „Megfelelő közművelődési intézmény/könyvtár, ifjúsági klub/hiány.”


▪ „A város közelsége, a nyugodt természeti környezet, nincs átmenő forgalom, túrázási lehetőség.”

▪ „Az önkormányzat által megvásárolt, felújításra, átalakításra szoruló lakóingatlan, mely helyet adhatna a helyi "Közösségi Háznak".”

54





▪ Nemessándorháza

▪ „Az önkormányzati épületek (művelődési ház, községháza) állagának romlottsága, az önkormányzati utak elhasználódottsága, turisztikai létesítmények hiánya. Intézmények, gyermekintézmények hiánya. Népességcsökkenés.”

▪ Nemesszentandrás

▪ „Az önkormányzati épületek (művelődési ház, községháza) állagának romlottsága, az önkormányzati utak elhasználódottsága, turisztikai létesítmények hiánya.”


▪ „A viszonylag érintetlen természeti környezet. A lakosság átlagot meghaladó képzettségi színvonala, a tudás tőkéje.”

▪ „A viszonylag érintetlen természeti környezet.”

55





▪ Orbányosfa ▪ „Elöregedő, elvándorló lakosság, rossz megközelíthetőség, munkahelyek teljes hiánya, ezáltal megélhetési lehetőségek korlátozott volta. Infrastruktúra állapota (utak amortizálódása, illetve a szennyvízcsatorna hiánya).”

▪ Pacsa ▪ „Kistérségi feladatot is ellátó közművelődési intézmény hiánya.”


▪ „Természeti adottságok, csendes, nyugodt élettér. A település közelében egy csalás gyönyörű erdei környezetben fogad turistákat, a család kezdeményezését továbbfejlesztve további turisztikai fejlesztések generálhatók a mikrotérségben túra, lovas és kerékpár útvonalak kialakításával.”

▪ „Az 1960-as években épült, műszakilag leromlott állapotú 500 férőhelyes színház, moziépület felújítása, átalakítása.”

56





▪ Padár ▪ „Elöregedő, elvándorló lakosság, rossz megközelíthetőség, munkahelyek teljes hiánya, ezáltal megélhetési lehetőségek korlátozott volta.”

▪ Pókaszepetk ▪ „Magas munkanélküliség, elöregedő lakosság.”


▪ „Elzárt természeti világ, gondozott és látványos horgásztóval, középkori kis köralakú kápolnája van a településnek, amely felújításra kerül, ezeket megragadva és a többi településhez csatlakozva szükséges a teljes élettér átalakulása.”

▪ „Kitörési pont a turisztikai szolgáltatások bővítése, vállalkozói kedv erősítése.”

57





▪ Pölöske ▪ „Munkanélküliség, hátrányos szociáis körülmények, anyagi javak hiánya.”

▪ Pötréte ▪ „Lakosságszám fogyása, önkormányzati működést lassan lehetetlenné tevő állami normatíva csökkenés.”


▪ „Turisztika: horgászat, halászat, vadászat.”

▪ „Horgászturizmus.”

58





▪ Sárhida ▪ „Kevés helyi munkalehetőség. Nincs jelentősebb tőkeerős vállalkozás. Középületek (kultúrház, óvoda) felújításra szorulnak. Civil szervezetek, spontán szerveződött közösségek gyenge aktivitása.Csekély turisztikai vonzerő. Kevés sportolási lehetőség, szabadtéri sportpályák, eszközök hiánya. Kevés sportrendezvény. Kerékpárút hiánya. Járdák hiánya, a meglévők rossz állapota.”

▪ Söjtör ▪ „Lakosság elöregedése.”


▪ „Jó földrajzi elhelyezkedés. Jó közlekedési helyzet. Zalaegerszeg (megyeszékhely) közelsége, mint gazdasági vonzerő. Az infrastruktúra teljesen kiépített. Működő intézmények. Közel állandó népességszám. Fiatal családok helyben tartása, vonzása. Erdők kedvező ökológiai állapota. Nincs jelentős környezetszennyező forrás. Rendezett falukép léte, településkép megőrzése.”

▪ „Deák Ferenc szülőfaluja, épülő bioerőmű.”

59





▪ Szentpéterúr ▪ „Munkanélküliség, szegénység, sok gyermek, megoldatlan lakáshelyzet, telepszerű életvitel, képzetlenség a roma lakosság körében.”

▪ Zalaigrice ▪ „Községi járdák rossz műszaki állapota.”


▪ „Az általános iskola helyben tartása és elvégzése a roma gyerekek által, munkahelyteremtés helyben vagy a környéken, ha lehetne.”

▪ „Különböző pályázatok révén a minimális önrész felhasználásával a felújítások elvégzése.”

60





▪ Zalaszentiván ▪ „Zalaegerszeg elszívó hatása, kevés a helyben foglalkoztatottak száma a lakosságszámhoz képest, kerékpárút hiánya a település és Zalaegerszeg között.”

▪ Zalaszentmárton

▪ „Munkahelyekk hiánya, magas munkanélküliség. Nincs turiisztikai vonzerő. Elöregedett lakosság, a fiatalok helyben maradását semmi sem vonzza. Nincs szennyvízcsatorna hálózat kiépítve, ez minden beruházás gátja. A tömegközlekedési kapcsolatok rosszak, hétvégén szinte nincs tömegközlekedés. A mezőgazdaásgi területek zöme nem művelt, a szőlőtermelés szinte megszűnt.”


▪ „A település a Boba-Őrihodos nemzetközi vasúti vonal mellett fekszik, teherforgalma jelentős. Zalaszentiván jó földrajzi elhelyezkedése, Zalaegerszeg közelsége miatt további fejlődésnek indulhat, pl. új vállalkozások megjelenése.”

▪ „A település lezárt melegvízű kúttal rendelkezik, hasznosítására szükség lenne. Csendes természeti környezet, sok zöld, kitűnő levegő. Pihenésre, rekreációra kiválóan alkalmas.”

61





▪ Zalaszentmihály

▪ „Kemping üzemeltetés nem megoldott.”


▪ „Horgászati turizmus.”

62

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



63

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 25 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Vidékfejlesztés, Falumegújítás”

▪ „Helyi turisztikai kínálat fejlesztése, bővítése”

▪ „Általános vállalkozás ösztönzés, gazdaságélénkítés”

▪ „Fenntartható fejlődés, természeti értékek védelme”

▪ „Helyi identitás-és kapacitásfejlesztés, képzés”

Fő fejlesztési prioritás

63

6 db

6 db

3 db

4 db

6 db

1,049,186

841,184

646,395

188,791

86,094

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

64

▪ Települési infrastruktúra fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5

A legtöbb forrás – 82,505 EUR – a(z) Települési infrastruktúra fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Térségi közbiztonság erősítése

▪ Településkép javítása

▪ Épített örökség, környezeti értékek védelme, hasznosítása

▪ Helyi szolgáltatások fejlesztése

▪ Közösségi épületek felújítása

Fő fejlesztési prioritás: Vidékfejlesztés, Falumegújítás

Allokált forrás (EUR)

82,505

35,000

315,600

209,700

207,165

199,216

65

▪ Turisztikai hálózat kialakítása





▪ Térségi közösségi rendezvények támogatása

▪ Falusi turizmus

▪ Hagyományos mesterségek megőrzése

▪ Túraútvonalak,ösvények kialakítása

▪ Turisztikai szolgáltatások fejlesztése, bővítése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turisztikai kínálat fejlesztése, bővítése


80,013

73,158

257,888

221,970

21,355

186,800

66

▪ Vállalati infrastruktúra fejlesztés, telephelybővítés, új egységek létesítése





▪ Alternatív munkahelyteremtési projektek

▪ Termelőeszköz bővítés

Fő fejlesztési prioritás: Általános vállalkozás ösztönzés, gazdaságélénkítés


405,595

25,000

215,800

67

▪ Egészségvédelem, sport, szabadidő





▪ Megújuló energia

▪ Agrár-és biogazdálkodás

▪ Természetvédelem

Fő fejlesztési prioritás: Fenntartható fejlődés, természeti értékek védelme


80,991

46,200

33,000

28,600

68

▪ Térségi marketing





▪ Civil szervezetek fejlesztése

▪ Nemzetközi kapcsolatok ápolása

▪ Térségi kommunikációs rendszerek fejlesztése

▪ Roma identitás megőrzése

▪ Oktatás, továbbképzés

Fő fejlesztési prioritás: Helyi identitás-és kapacitásfejlesztés, képzés


8,000

25,137

15,677

15,480

11,000

10,800

69

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

70Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

11%

13%

20%

6%

5%

18%

8%

0%

14%

5%

12%

45%

12%

4%

9%

4%

2%

0%

10%

1%

30%

60%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

10%

5%

0%

0%

21%

0%

0%

58%

16%

0%

0%

14%

0%

0%

14%

0%

0%

57%

14%

0%

0%

71

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „A modern, környezettudatos berendezések beszerzésével, fejlett technológiák alkalmazásával a gazdaságilag életképesebb, valamint az induló vállalkozások támogatása a rendelkezésre álló forrásokból. A gazdasági tevékenységgel érintett vállalkozások területén az EMVA a mikrovállalkozások fejlesztésére közzétett Gépkatalógusban szereplő eszközök beszerzésének támogatása.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „Új vállalkozások alapításával, a meglévő vállalkozások versenyképességéenk erősödésével új munkahelyek jönnek létre. A korszerűbb technológia alkalmazásával jobb minőségű termékek gyártása, kevesebb energia felhasználása, a kereskedelem és a szolgáltatások bővülése, a dolgozók munkakörülményeinek javítása.”

2

72




Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „Térségi meglévő és újonnan kialakítandó mikrovállalkozások infrastrukturális fejlesztésének támogatása európai színvonalú telephelyek, termelő, gyártó, feldolgozó, összeszerelő és fejlesztő üzemek, vállalkozások kialakítása által. A gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó minőségbiztosítási, és környezetirányítási rendszer, szabványok bevezetésének támogatása. A kereskedelmi és szolgáltatási szektor bővítésével, új vállalkozások összefogására alapítandó inkubátorházzal a Leader közösségünk területén a mikrovállalkozások megerősítésének támogatása.”


▪ „A vállalkozások infrastruktúrális kiépítettségének színvonala emelkedik, modernebb körülmények közötti munkavégzésre nyílik lehetőség azáltal, hogy pl. szociális helyiségeket hoznak létre, udvar-és tereprendezésre kerül sor, kerítést építenek, belső térfigyelő rendszert alakítanak ki, telephelyen belüli személy-és teherforgalom számára megfelelő utakat alakítanak ki. Helyi szolgáltatások színvonala és a lakosság életminősége javul azáltal, hogy új és felújított kereskedelmi, szolgáltatási, termelő egységek működnek a térségben.”

73



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


3▪ „Térségi meglévő és újonnan kialakítandó

mikrovállalkozások infrastrukturális fejlesztésének támogatása európai színvonalú telephelyek, termelő, gyártó, feldolgozó, összeszerelő és fejlesztő üzemek, vállalkozások kialakítása által. A gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó minőségbiztosítási, és környezetirányítási rendszer, szabványok bevezetésének támogatása. A kereskedelmi és szolgáltatási szektor bővítésével, új vállalkozások összefogására alapítandó inkubátorházzal a Leader közösségünk területén a mikrovállalkozások megerősítésének támogatása.”


▪ „A vállalkozások infrastruktúrális kiépítettségének színvonala emelkedik, modernebb körülmények közötti munkavégzésre nyílik lehetőség azáltal, hogy pl. szociális helyiségeket hoznak létre, udvar-és tereprendezésre kerül sor, kerítést építenek, belső térfigyelő rendszert alakítanak ki, telephelyen belüli személy-és teherforgalom számára megfelelő utakat alakítanak ki. Helyi szolgáltatások színvonala és a lakosság életminősége javul azáltal, hogy új és felújított kereskedelmi, szolgáltatási, termelő egységek működnek a térségben.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”4▪ „A térségben működő civil szervezetek

alternatív munkahelyteremtő projektjeinek támogatása. A projektek célcsoportját a különböző okokból munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzető emberek alkothatják (nők, romák, alacsony iskolai végzettségűek). A munkaerőpiaci projektek alkotóelemei : képzéshez szükséges szolgáltatások, pszicho-szociális szolgáltatások, kiegészítő szolgáltatások, az elhelyezési, utógondozási szolgáltatások a célcsoportok sajátos helyzetéhez, speciális szükségleteihez, az egyéni képességekhez, készségekhez a helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz és gazdasági lehetőségekhez igazodnak. Az országosan meghirdetett munkaerőpiaci projektektől attól különböznek, hogy sokkal kisebb projektméretet kívánunk megvalósítani:1-14 fő egy mikrotérségből, támogatás mértéke: 1-2 millió Ft közötti, max. 3 hónapos projektek, a célcsoport minden esetben külön kerül meghatározásra, tehát speciális.”

▪ „Munkanélküliségi ráta csökken a térségben, új munkahelyek, képzettség nő, leszakadó, segélyekből élő rétegek felzárkóztatása, a települések népességmegtartó-ereje nő. A mikrovállakozások élénkülése, akik igénybe veszik ezen projektekből kikerülő személyek munkaerejét, ezáltal a helyi gazdaság termelése növekszik, nő a jóléti fogyasztás.”

74



Szektor



75



Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”


5▪ „A helyben tevékenykedő és leendő

kisgazdákat, akik az UMVP I-es és II-es tengelyének támogatási keretéből kimaradnak 4 EUME alatti árbevételük miatt, kívánjuk támogatni a kisméretű technikai berendezéseik beszerzése során. Továbbá Eu-s szabványok bevezetésének, minősítési rendszerekhez való csatlakozás támogatása.”


▪ „A hagyományos és biogazdák kisléptékű fejlesztéseket tudnak megvalósítani a saját működési területükön, ezáltal könnyebben piacra jutnak, egészséges élelmiszerekkel látják el közvetlen környezetüket. Tevékenységük által másodlagos/kiegészítő jövedelemhez jutnak, ezáltal akár hosszú távon munkahelyeket is teremthetnek. A kisgazdák a rendelkezésre álló forrásokból minősíttetni tudják termékeiket, Eu-s szabványokat tudnak bevezetni.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

6▪ „A falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi

szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése.”

▪ „Régi elhanyagolt épületek felújításra, átalakításra kerülnek, szálláshely szolgáltatók bővítik a kínálatukat, a makro-térségi látogatókat könnyebben a térségbe lehet vonzani a megfelelő kiépített turisztikai infrastruktúrával.”

76




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

77



▪ „Egyéb tevékenység”


7▪ „A térségi községekben színvonalas

turistafogadási feltételek kialakítása a kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra -, rekreációs környezeti fejlesztéseket. Támogatni kívánunk minden, a szálláshelyekhez szorosan nem kötődő turisztikai szolgáltatás-, valamint az ezekhez kapcsolódó gasztronómiai kínálat fejlesztést. A helyi kínálat ezirányú fejlesztésével szorosan kapcsolódni tudunk a környezettudatos turisták térségbe vonzásához és a térség turisztikai palettájának bővítéséhez. A helyi értékekre alapozott közösségi-, kulturális-, és gasztronómiai örökségre, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre, mint vonzerőre építve új, és már működő szolgáltatások kialakítása, fejlesztése.”


▪ „Megmentésre és bemutatásra kerül a zalai helyi hagyományokra épülő paraszti gasztronómia, borkultusz, oktatási-művelődési örökség, valamint szellemi és tárgyi emlékek a múltból. Térségbe látogató turisták száma növekszik, az egynapos látogatók hosszabb időre maradnak, esetleg itt éjszakáznak, további szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezáltal növekszik a lakosság kiegészítő jövedelme, megélhetési forrásai bővülnek, élénkül a gazdaság. A térség mint egységes, családbarát turisztikai desztináció megjelenik a turisztikai piacon, ezáltal önállóan is képes hosszabb távon turistákat bevonzani.”

Szektor

▪ „”8▪ „” ▪ „”

78



Szektor



79



Szektor

▪ „”


9▪ „”


▪ „”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

80



Szektor



81

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






82

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A településeken új, korszerű, illetve felújított,

a szabványoknak megfelelő játszótérek kialakítása, ahol a helyi ifjúság akár több korosztály is megfelelő kikapcsolódási és találkozási lehetőséget talál magának. A kültéri játszóterek környezetének kiépítése és korszerűsítése: játszótéri eszközökkel és használati térelemekkel való berendezése, védőkerítés építése, növényzettel való betelepítés, információs táblák elhelyezése, valamint tereprendezés.”

Megoldási javaslat

▪ „Terveink és reményeink szerint a jelenlegi szabványoknak megfelelő játszóterek száma közel 30%-kal nő a térségben 2010-re. Ezáltal nő a falvainkban a zöldfelületek száma, ahol sétára, játékra és közösségi programokra nyílik lehetőség. A felnövekvő nemzedék üdébbnek és élhetőbbnek találja a környezetét, és remélhetőleg a hosszú távú helyben maradásnak is ez egyik eleme lehet.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

83




2▪ „Források biztosítása a meglévő épületek és

építményekhez kapcsolódó alapterület növekedéssel nem járó külső felújítási, építési munkák elvégzéséhez források biztosítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A térségben lehetőleg minél több közösségi színtér külső felújítása, melyhez kapcsolódan leader forrásból a belső felújítások elvégzése is megtörténhet.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

84




3▪ „A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a

közösségi terek, közterületek állapotának javítása, felújítása, ahol szükséges újak kialakítása, illetve építése. A település környezetét javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések mellett közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöldfelületek kialakítása, meglévők fejlesztése.”

Megoldási javaslat

▪ „Növekszik a rendezett, vonzó közterületek aránya. A helyben lakók komfortérzete javul, a települések népességmegtartó ereje emelkedik, az idelátogató turisták szebb, vonzóbb környezetet élvezhetnek. Használati-és látvány térelemek, információs és üdvözlő táblák beszerzése, parkosítás, sétautak és az ehhez tartozó kisléptékű infrastrukturális fejlesztések révén a települések megjelenése javul.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

85




4▪ „Egyedi értékeink felmérését, rendszerbe

foglalását, ún. adatbázis létesítését szeretnénk megvalósítani, ami már néhány településünkön megvalósításra került. Elektronikus és papír alapú formában a létrehozandó adatbázist az érdeklődők számára elérhetővé kívánjuk tenni.”

Megoldási javaslat

▪ „Értékes és változatos természeti értékeink megmentésre, bemutatásra kerülnek, melyeket a helyi lakosság és a térségbe érkező vendégek megtekinthetnek és kellemes kikapcsolódási lehetőséget találhatnak a természetbe. A kirándulók a honlapunkon már a tervezett túrájuk előtt információhoz juthatnak, sőt az adatbázis segítségével maguk állíthatják össze a megtekinteni kívánt természeti értékek mentén az egyedi útvonalat.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

86




5▪ „A környezetbarát, kevesebb energiát

felhasználó, az uniós előírásonak megfelelő technológiák, berendezések beszerzésének alkalmazása. Az alternatív, megújuló energiaforrások népszerűsítése.”

Megoldási javaslat

▪ „Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősösik a lakosság körében. Csökken az energia függőség, a lakosságot nem sújtja jelentős mértékben a gáz és olaj árának emelkedése.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Természeti adottságok”

87




6▪ „A helyi identitás fejlesztését és megőrzését,

környezeti tudatosságot elősegítendő fejlesztések megvalósítása. Olyan tanösvények, tematikus utak, túraútvonalak kialakítása, amelyeket gyalogosan, kerékpárral, lóval, szekérrel, valamint minden egyéb nem gépi erővel hajtott járművel kirándulás, kikapcsolódás és közlekedés szempontjából kívánnak igénybe venni. Az útvonalak mentén pihenőhelyek, információs táblák kialakítása. Továbbá az elkészült kiránduló ösvényekről papír alapú kiadványok készítésének támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A kirándulóösvények hálózatának kialakítása nagyban hozzájárul az egészséges életmód terjesztéséhez, az ifjúság természettudatos neveléséhez. Az egymáshoz közeli kistelepülések között szorosabb kapcsolat alakul ki, amennyiben kaviccsal leszórt kirándulóutak kötik őket össze. Segítheti a munkahelyi mobilitást, a közös rendezvények szervezését,hálózatok kialakulását. A térség turizmusa fejlődik, a térségbe érkező kiránduló családok száma nő. A térség turisztikai vállakozásai jelentősen fejlődnek a fejlesztés következményében, specifikus kínálat alakul ki.”


▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

88




7▪ „A sportlétesítmények számának növelése,

újak létesítése, a meglévők felújítása, korszerűsítése és a hozzájuk tartozó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése. A létesítmények berendezése, felszerelése korszerű eszközökkel, különösen sporteszközökkel.”

Megoldási javaslat

▪ „A sport remek lehetőséget teremt a helyi közösségek fejlődésére. A sport a pozitív fiziológiai hatásai mellett számos szociális, lelki tényezőt is erősít az egyén és a közösség életében. Nem utolsó sorban a nagy számú egészségügyi ellátást igénybevevő beteg problémáira is gyógyírt nyújthat a sport, ezáltal mentesülhet az egészségügyi ellátórendszer is. Ezért találjuk kiemelten fontos területnek Leader programunk keretében a sportlétesítmények fejlesztését, színvonalának növelését, és a sportklubok mindenféle eszközzel való ellátását.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

89




8▪ „Civil szervezetek és intézmények anyagi

támogatása, melyből képzéseket (kortárssegítő, nyelvi, művészeti, informatikai, gazdaképzés,kertbarát klub,ifjúsági, vállalkozási képzések) szervezhetnek ingyenesen, vagy kis költségtérítés mellett a lakosság számára. Képzési anyagok kidolgozásának támogatása, melyet szakképzett személy alkalmazni képes. Továbbá a képzésekhez kapcsolódó eszközök beszerzése (pl. flipchart tábla, projektor).”

Megoldási javaslat

▪ „Egyéni és közösségi kézségek, képességek fejlődése. Az új/speciális ismeretek, szociális kézségek fejlődése révén könnyebb elhelyezkedési lehetőség a munkaerőpiacon.

▪ Új, civil közösségek erősödése. Fiatalok helyben tartása, helyi identitás erősödése.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

90




9▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

91




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

92

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

93Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/58 Kód: NyD-101-SzF-A-21 Sorszám: 6250Prioritás: Vidékfejlesztés, Falumegújítás

Intézkedés: Településkép javítása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térségi településeken évek óta igény jelentkezik az önkormányzati tulajdonú zöldfelületek magasabb színvonalú berendezésére, gondozására, ezáltal közösségi pihenő és találkozóhelyek kialakítására. A korábban meglévő közterületek, parkok, zöldfelületek, padok, szobrok, utcai bútorok, virágládák felújításra, kiegészítésre szorulnak, hogy emeljék a települési központok külső megjelenési képét.

Helyzet/ adottság

▪ A kis községek anyagi lehetőségei számos esetben korlátozzák az ez irányú fejlesztéseket, pályázati források külső tőke bevonása nélkül sokszor egy-egy zöldfelület rendbetétele nagy teher.

Probléma/ lehetőség

▪ A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, felújítása, ahol szükséges újak kialakítása, illetve építése. A település környezetét javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések mellett közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöldfelületek kialakítása, meglévők fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ Növekszik a rendezett, vonzó közterületek aránya. A helyben lakók komfortérzete javul, a települések népességmegtartó ereje emelkedik, az idelátogató turisták szebb, vonzóbb környezetet élvezhetnek. Használati-és látvány térelemek, információs és üdvözlő táblák beszerzése, parkosítás, sétautak és az ehhez tartozó kisléptékű infrastrukturális fejlesztések révén a települések megjelenése javul.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 26400 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

215600 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 215600 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 100%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4400 EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 14 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/58 Kód: NyD-101-SzF-A-21 Sorszám: 6250

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Alibánfa, Bak, Bezeréd, Bocfölde, Búcsúszentlászló, Csatár, Dióskál, Egeraracsa, Felsőrajk, Kemendollár, Kisbucsa, Kiskutas, Misefa, Nagykapornak, Nemeshetés, Nemesrádó, Nemessándorháza, Nemesszentandrás, Orbányosfa, Pacsa, Padár, Pókaszepetk, Pölöske, Pötréte, Sárhida, Söjtör, Szentpéterúr, Zalaigrice, Zalaszentiván, Zalaszentmárton, Zalaszentmihály

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat




Intézkedés: Településkép javítása


▪ A térségi településeken évek óta igény jelentkezik az önkormányzati tulajdonú zöldfelületek magasabb színvonalú berendezésére, gondozására, ezáltal közösségi pihenő és találkozóhelyek kialakítására. A korábban meglévő közterületek, parkok, zöldfelületek, padok, szobrok, utcai bútorok, virágládák felújításra, kiegészítésre szorulnak, hogy emeljék a települési központok külső megjelenési képét.

Helyzet/ adottság

▪ A kis községek anyagi lehetőségei számos esetben korlátozzák az ez irányú fejlesztéseket, pályázati források külső tőke bevonása nélkül sokszor egy-egy zöldfelület rendbetétele nagy teher.


▪ A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, felújítása, ahol szükséges újak kialakítása, illetve építése. A település környezetét javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések mellett közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöldfelületek kialakítása, meglévők fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ Növekszik a rendezett, vonzó közterületek aránya. A helyben lakók komfortérzete javul, a települések népességmegtartó ereje emelkedik, az idelátogató turisták szebb, vonzóbb környezetet élvezhetnek. Használati-és látvány térelemek, információs és üdvözlő táblák beszerzése, parkosítás, sétautak és az ehhez tartozó kisléptékű infrastrukturális fejlesztések révén a települések megjelenése javul.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Bezeréd, Dióskál, Egeraracsa, Nemeshetés, Nemesrádó, Nemesszentandrás, Orbányosfa, Padár, Szentpéterúr, Zalaigrice, Zalaszentmárton


▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat




Intézkedés: Közösségi épületek felújítása

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség minden településén található faluház, művelődési ház, közösségi ház. Ezen épületek felszereltsége, infrastrukturális állapota, szakmai munkája nagymértékben eltérő. Azonban egységesen megállapítható, hogy fejlesztésre szorulnak a fenti valamely területen. Minden településen a civil közösségek, a lakosság számára egy fontos találkozási pont, közösségi színtér szerepét töltik be ezek az épületek.

Helyzet/ adottság

▪ Az épületek többsége külső felújításra szorul, fontos lenne a nyílászárók cseréje, tető felújítása, cseréje, külső homlokzat szigetelése, felújítása valamint az épületek akadálymentesítése. A 30, 40 éves művelődési és közösségi házak, mára nem tudják funkciójukat beváltani, az újszerű igényeknek megfelelni.


▪ Források biztosítása a meglévő épületek és építményekhez kapcsolódó alapterület növekedéssel nem járó külső felújítási, építési munkák elvégzéséhez források biztosítása.

Megoldási javaslat

▪ A térségben lehetőleg minél több közösségi színtér külső felújítása, melyhez kapcsolódan leader forrásból a belső felújítások elvégzése is megtörténhet.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 4/58 Kód: NyD-101-SzF-1-09 Sorszám: 6343Prioritás: Vidékfejlesztés, Falumegújítás

Intézkedés: Közösségi épületek felújítása


▪ A térség minden településén található faluház, művelődési ház, közösségi ház. Ezen épületek felszereltsége, infrastrukturális állapota, szakmai munkája nagymértékben eltérő. Azonban egységesen megállapítható, hogy fejlesztésre szorulnak a fenti valamely területen. Minden településen a civil közösségek, a lakosság számára egy fontos találkozási pont, közösségi színtér szerepét töltik be ezek az épületek.

Helyzet/ adottság

▪ Az épületek többsége külső, illetve belső felújításra szorul, fontos lenne a nyílászárók cseréje, tető felújítása, cseréje, külső homlokzat szigetelése, felújítása, az épületek akadálymentesítése, a különböző épületgépészeti, teljes belső felújítási-felújítási munkák elvégzése. A 30, 40 éves művelődési és közösségi házak, mára nem tudják funkciójukat beváltani, az újszerű igényeknek megfelelni.


▪ Források biztosítása a meglévő épületek és építményekhez kapcsolódó alapterület növekedéssel nem járó belső felújítási, épületgépészeti munkák elvégzéséhez források biztosítása.

Megoldási javaslat

▪ A térségben lehetőleg minél több közösségi színtér belső felújítása, melyhez kapcsolódan III.tengelyes forrásból a külső felújítások elvégzése is megtörténhet.

Várható eredmény


▪ Építés, felújítás (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 4/58 Kód: NyD-101-SzF-1-09 Sorszám: 6343


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés





Intézkedés: Épített örökség, környezeti értékek védelme, hasznosítása


▪ A honfoglalás korára és a középkorra visszanyúló gazdag történelmi örökséggel rendelkezik a térség. A térségi településeken számos, a Műemlékvédelmi Hivatal által bejegyzett műemlék, valamint a helyi településrendezési tervekben helyi védettség alatt álló és helyi védelemre javasolt épület, építmény és műtárgy található. (templom, egyéb műemlék épület, kőkereszt, harangláb, Hősök kertje)

Helyzet/ adottság

▪ A használhatóság és a kihasználtság érdekében a térségi tulajdonosok eddig számos lépést tettek (külső homlokzat felújítás, részleges belső felújítás, tervdokumentáció elkészítése, hasznosítási terv elkészítése), de a munkafolyamatok elkészültsége változó. A megfelelő tőkeinjekció hiányában számos projektet nem sikerült elkezdeni, felújítani, illetve befejezni, hasznosítani.


▪ A műemlékek és védett építmények külső felújítása, korszerűsítése, a látogathatóság érdekében belső felújítás elvégzése. Az építmények közvetlen környezetének rendbe tételét, zöldfelületek létrehozását, felújítását, gyalogutakat, parkolók kialakítását eredményezi a vidéki örökség megőrzéséhez kapcsolódó források igénybevétele.

Megoldási javaslat

▪ A védettség alatt álló építmények, műtárgyak felújításával, megmentésével szépül a helyi környezet. Helyi és külső látogatók számára bemutathatóvá válnak eddig elhanyagolt, vagy romlásnak indult a helyi identitástudatot erősítő értékeink. A kulturális örökség fenntartásával, helyreállításával a településkép és a környezet állapotának javításával a térségi épített örökség vonzereje nő.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség szinte mindegyik településén vannak olyan természeti és történelmi látnivalók, amelyek nem védettek, ugyanakkor kulturális, illetve történelmi örökségünk, a helyi identitás szempontjából fontos a megőrzésük.

Helyzet/ adottság

▪ Ezen épületek, illetve építmények állapota a települések forráshiánya miatt egyre romlik, félő, hogy karbantartás nélkül ezek az épületek, illetve építmények nem maradnak fenn az utókor számára. Ezért fontosnak érezzük a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítását, megőrzését a jelen generáció részéről.


▪ A természeti és történelmi tájképet alkotó táji elemek felújítása, környezetének rendbe tétele és bevonása a falvak napi életébe önerőből szinte megoldhatatlan, ezért a felújítási, kivitelezési munkák elvégzéséig támogatásra szorulnak az önkormányzatok és az egyházi létesítmények. Mivel ezek a táji elemek szabadtéren találhatók, a bemutathatóságuk érdekében közvetlen környezetükben új pihenőhelyek kialakítására, régiek felújítására szeretnénk lehetőséget biztosítani.

Megoldási javaslat

▪ A forrásokhoz igazodva nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a természeti és törénelmi értékek megmentésére, továbbörökítésére, ezért minél több projektet szeretnénk támogatni. A támogatni kívánt területek: használati térelemek beszerzése, elhelyezése, növények beszerzése, parkosítás, és az ezekhez kapcsolódó tereprendezési munkálatok elvégzése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A honfoglalás korára és a középkorra visszanyúló gazdag történelmi örökséggel rendelkezik a térség. A térségi településeken számos, a Műemlékvédelmi Hivatal által bejegyzett műemlék, valamint a helyi településrendezési tervekben helyi védettség alatt álló és helyi védelemre javasolt épület, építmény és műtárgy található. (templom, egyéb műemlék épület, kőkereszt, harangláb, Hősök kertje)

Helyzet/ adottság

▪ A használhatóság és a kihasználtság érdekében a térségi tulajdonosok eddig számos lépést tettek (külső homlokzat felújítás, részleges belső felújítás, tervdokumentáció elkészítése, hasznosítási terv elkészítése), de a munkafolyamatok elkészültsége változó. A megfelelő tőkeinjekció hiányában számos projektet nem sikerült elkezdeni, felújítani, illetve befejezni, hasznosítani.


▪ A műemlékek és védett építmények külső felújítása, korszerűsítése, a látogathatóság érdekében belső felújítás elvégzése. Az építmények közvetlen környezetének rendbe tételét, zöldfelületek létrehozását, felújítását, gyalogutakat, parkolók kialakítását eredményezi a vidéki örökség megőrzéséhez kapcsolódó források igénybevétele.

Megoldási javaslat

▪ A védettség alatt álló építmények, műtárgyak felújításával, megmentésével szépül a helyi környezet. Helyi és külső látogatók számára bemutathatóvá válnak eddig elhanyagolt, vagy romlásnak indult a helyi identitástudatot erősítő értékeink. A kulturális örökség fenntartásával, helyreállításával a településkép és a környezet állapotának javításával a térségi épített örökség vonzereje nő.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség szinte mindegyik településén vannak olyan természeti és történelmi látnivalók, amelyek nem védettek, ugyanakkor kulturális, illetve történelmi örökségünk, a helyi identitás szempontjából fontos a megőrzésük.

Helyzet/ adottság

▪ Ezen épületek, illetve építmények állapota a települések forráshiánya miatt egyre romlik, félő, hogy karbantartás nélkül ezek az épületek, illetve építmények nem maradnak fenn az utókor számára. Ezért fontosnak érezzük a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítását, megőrzését a jelen generáció részéről.


▪ A természeti és történelmi tájképet alkotó táji elemek felújítása, környezetének rendbe tétele és bevonása a falvak napi életébe önerőből szinte megoldhatatlan, ezért a felújítási, kivitelezési munkák elvégzéséig támogatásra szorulnak az önkormányzatok és az egyházi létesítmények. Mivel ezek a táji elemek szabadtéren találhatók, a bemutathatóságuk érdekében közvetlen környezetükben új pihenőhelyek kialakítására, régiek felújítására szeretnénk lehetőséget biztosítani.

Megoldási javaslat

▪ A forrásokhoz igazodva nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a természeti és törénelmi értékek megmentésére, továbbörökítésére, ezért minél több projektet szeretnénk támogatni. A támogatni kívánt területek: használati térelemek beszerzése, elhelyezése, növények beszerzése, parkosítás, és az ezekhez kapcsolódó tereprendezési munkálatok elvégzése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 9/58 Kód: NyD-101-GF-A-05 Sorszám: 6253Prioritás: Vidékfejlesztés, Falumegújítás

Intézkedés: Helyi szolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség településein hiányosak, vagy nem teljes körűek az emberi-, családi- és közösségi szolgáltatások. A térség lakosainak rendelkezésére álló közösségi-, szabadidős- és rendezvényhelyiségek leromlott állagúak, idejétmúltak, többnyire felújításra szorulnak.

Helyzet/ adottság

▪ A településeken jelenleg igénybe vehető szolgáltatások minősége nem teljes körű, a mai kor kihívásainak nem felel meg. A hiányos helyi szolgáltatások rontják a helyben élők életminőségét, identitástudatukat és kötődésüket a helyi közösséghez, szabadidős, oktatási és kulturális lehetőségeiket.


▪ A helyi lakosság komfortérzetét, életkörülményeit pozitívan befolyásoló szolgáltatások elérhetőségének bővítése, korszerűsítése. A szolgáltatások biztosításához szükséges épületek, építmények külső felújítása, korszerűsítése.

Megoldási javaslat

▪ A szolgáltatások bővítése, illetve korszerűsítése által a helyi lakosok minőségileg magasabb fokozatú településeken élhetnek. Az életminőség javulásával a települések népességmegtartó ereje növekszik, a felnövekvő generáció számára vonzóbbá válik a saját mikrokörnyezete. Beérkezett adatlapjaink alapján szolgáltatóházak, faluházak, kézműves- és játszóházak, könyvtárak felújítása, temetők, ravatolozók korszerűsítésére van igény.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 9/58 Kód: NyD-101-GF-A-05 Sorszám: 6253


Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 10/58 Kód: NyD-101-GF-A-09 Sorszám: 6302Prioritás: Vidékfejlesztés, Falumegújítás




Helyzet/ adottság



▪ A helyi lakosság komfortérzetét, életkörülményeit pozitívan befolyásoló szolgáltatások elérhetőségének bővítése, korszerűsítése. A szolgáltatások biztosításához szükséges épületek, építmények külső felújítása, korszerűsítése.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 11/58 Kód: NyD-101-GF-1-02 Sorszám: 6295Prioritás: Vidékfejlesztés, Falumegújítás




Helyzet/ adottság



▪ A helyi lakosság komfortérzetét, életkörülményeit pozitívan befolyásoló szolgáltatások elérhetőségének bővítése, korszerűsítése. A szolgáltatások biztosításához szükséges épületek, építmények belső felújítása, korszerűsítése.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 11/58 Kód: NyD-101-GF-1-02 Sorszám: 6295


Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 12/58 Kód: NyD-101-GF-1-03 Sorszám: 6307Prioritás: Vidékfejlesztés, Falumegújítás




Helyzet/ adottság



▪ A helyi lakosság komfortérzetét, életkörülményeit pozitívan befolyásoló szolgáltatások elérhetőségének bővítése, korszerűsítése. A szolgáltatások biztosításához szükséges épületek, építmények belső felújítása, korszerűsítése.

Megoldási javaslat


Várható eredmény


▪ Építés, felújítás (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Települési infrastruktúra fejlesztése


▪ A térség településeinek egy részén egyáltalán nem található játszótér, a meglévők pedig felújításra korszerűsítésre szorulnak a jelenleg érvényben lévő szabványoknak megfelelően. Több önkormányzatunk is jelezte szándékát, új, korszerű játszótér kialakítására.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő játszóterek nem minden esetben felelnek meg a hatályos EU-s és hazai szabványoknak, illetve néhány esetben balesetveszélyesek is lehetnek. Új, szabványos játszóterek kialakítására és a meglévők előírás szerinti korszerűsítésére van szükség. A játszóterek közvetlen környezetének növényzettel való betelepítésére, a játszó gyerekek védelmének biztosítására, használati térelemek beszerzésére jelentkezik komoly igény.


▪ A településeken új, korszerű, illetve felújított, a szabványoknak megfelelő játszótérek kialakítása, ahol a helyi ifjúság akár több korosztály is megfelelő kikapcsolódási és találkozási lehetőséget talál magának. A kültéri játszóterek környezetének kiépítése és korszerűsítése: játszótéri eszközökkel és használati térelemekkel való berendezése, védőkerítés építése, növényzettel való betelepítés, információs táblák elhelyezése, valamint tereprendezés.

Megoldási javaslat

▪ Terveink és reményeink szerint a jelenlegi szabványoknak megfelelő játszóterek száma közel 30%-kal nő a térségben 2010-re. Ezáltal nő a falvainkban a zöldfelületek száma, ahol sétára, játékra és közösségi programokra nyílik lehetőség. A felnövekvő nemzedék üdébbnek és élhetőbbnek találja a környezetét, és remélhetőleg a hosszú távú helyben maradásnak is ez egyik eleme lehet.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Települési infrastruktúra fejlesztése


▪ A térség településeinek egy részén egyáltalán nem található játszótér, a meglévők pedig felújításra korszerűsítésre szorulnak a jelenleg érvényben lévő szabványoknak megfelelően. Több önkormányzatunk is jelezte szándékát, új, korszerű játszótér és a játszótér környezetének kialakítására, szebbé tételére.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő játszóterek nem minden esetben felelnek meg a hatályos EU-s és hazai szabványoknak, illetve néhány esetben balesetveszélyesek is lehetnek. Új, szabványos játszóterek kialakítására és a meglévők előírás szerinti korszerűsítésére van szükség. A játszóterek közvetlen környezetének növényzettel való betelepítésére, a játszó gyerekek védelmének biztosítására, használati térelemek beszerzésére jelentkezik komoly igény.


▪ A településeken új, korszerű, illetve felújított, a szabványoknak megfelelő játszótérek kialakítása, ahol a helyi ifjúság akár több korosztály is megfelelő kikapcsolódási és találkozási lehetőséget talál magának. A kültéri játszóterek környezetének kiépítése és korszerűsítése: játszótéri eszközökkel és használati térelemekkel való berendezése, védőkerítés építése, növényzettel való betelepítés, információs táblák elhelyezése, valamint tereprendezés.

Megoldási javaslat

▪ Terveink és reményeink szerint a jelenlegi szabványoknak megfelelő játszóterek száma közel 30%-kal nő a térségben 2013-ra. Ezáltal nő a falvainkban a zöldfelületek száma, ahol sétára, játékra és közösségi programokra nyílik lehetőség. A felnövekvő nemzedék üdébbnek és élhetőbbnek találja a környezetét, és remélhetőleg a hosszú távú helyben maradásnak is ez egyik eleme lehet.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Térségi közbiztonság erősítése

Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A nagyobb átmenő forgalommal rendelkező településeink belterületén és külterületén köz-és vagyonbiztonságot veszélyeztető kétes elemek megjelenése bizonytalanná teszi a lakosság biztonságérzetét. A határ közelsége és a schengeni határvonal miatt egyre nagyobb átmenő forgalom jellemzi a térséget, amely problémára reagálni kell.

Helyzet/ adottság

▪ Zalaegerszeg agglomerációja egyre népszerűbb a fiatal és a külföldi letelepedni vágyók körében, azonban ezek a rétegek számára elengedhetetlen a vagyon-és közbiztonság. A turisztikai beruházások növekedése biztonságtechnikai fejlesztést generál. Egységes térfigyelő rendszer segítségével csökkenthető lenne a személy-és vagyon elleni bűncselekmények száma.


▪ Számos önkormányzat jelezte szándékát, hogy területén a közbiztonság növelése érdekében térfigyelő kamerákat helyezne el.Megoldási javaslat

▪ Biztonságosabb életminőség kialakítása a helyi és a turisztikai célból érkező lakosság számára. A gyanús elemek kiszűrése és távoltartása a térségből.

Várható eredmény








▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 25000 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR


Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 16/58 Kód: NyD-101-SzF-1-18 Sorszám: 6299Prioritás: Vidékfejlesztés, Falumegújítás

Intézkedés: Térségi közbiztonság erősítése

Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A nagyobb átmenő forgalommal rendelkező településeink belterületén és külterületén köz-és vagyonbiztonságot veszélyeztető kétes elemek megjelenése bizonytalanná teszi a lakosság biztonságérzetét. A határ közelsége és a schengeni határvonal miatt egyre nagyobb átmenő forgalom jellemzi a térséget, amely problémára reagálni kell.

Helyzet/ adottság

▪ Zalaegerszeg agglomerációja egyre népszerűbb a fiatal és a külföldi letelepedni vágyók körében, azonban ezek a rétegek számára elengedhetetlen a vagyon-és közbiztonság. A turisztikai beruházások növekedése biztonságtechnikai fejlesztést generál. Egységes térfigyelő rendszer segítségével csökkenthető lenne a személy-és vagyon elleni bűncselekmények száma.


▪ Számos önkormányzat jelezte szándékát, hogy területén a közbiztonság növelése érdekében sebességmérő-és rendszámfelismerő kamerákat helyezne el.

Megoldási javaslat

▪ Biztonságosabb életminőség kialakítása a helyi és a turisztikai célból érkező lakosság számára. A gyanús elemek kiszűrése és távoltartása a térségből.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 17/58 Kód: NyD-101-GF-A-01 Sorszám: 6287Prioritás: Helyi turisztikai kínálat fejlesztése, bővítése

Intézkedés: Falusi turizmus

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség falvai turisztikával körbeágyazott területen találhatók. Termálfürdők, élményfürdők közelében, vadban, halban gazdag erdők és természetes tavak ölelésében fekszenek falvaink, ahol is csekély számú turisztikai szolgáltató kínálja a termékeit.

Helyzet/ adottság

▪ A térség fekvéséből eredő előnyök kihasználatlanok, kevés és alacsony színvonalú szálláshelyek, kisszámú és turizmust nem eléggé kiszolgáló vendéglátóhelyek állnak rendelkezésre.


▪ A falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ Régi elhanyagolt épületek felújításra, átalakításra kerülnek, szálláshely szolgáltatók bővítik a kínálatukat, a makro-térségi látogatókat könnyebben a térségbe lehet vonzani a megfelelő kiépített turisztikai infrastruktúrával.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése





174000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 60%



▪ Természetes személyek 60%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 9 db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az eddigi lehetőségekhez mérten a térségben várható "nagymértékű" turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódóan nagyon csekély a száma az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyeknek. Továbbá az ifjúsági turizmusban résztvevők környezettudatos és aktív kikapcsolódását szolgáló széleskörű szolgáltatások is hiányoznak.

Helyzet/ adottság

▪ Megfelelő források hiányában a vállalkozások illetve önkormányzatok nem képesek önerőből kész projektek megvalósítására. A leader program keretében a természeti értékekben gazdag környezetünkben színvonalas kirándulóhelyeket, gyalogutakat, tanösvényeket, pihenő helyeket kívánunk kialakítani a térségben, melyhez kapcsolódóan szükséges, hogy a fárasztó kirándulások után színvonalas, de nem magas költségű szálláshelyeken pihenhessen meg a fiatal generáció.


▪ Az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kiegészítő szolgáltatások kialakítása. A meglévő épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak bővítése, berendezése turistaszállóvá, alkalmas zöldfelületen táborozóhelyen vizes blokkok kialakítása, valamint a szabadidős kikapcsolódási lehetőségek bővítése.

Megoldási javaslat

▪ A térségen belüli diák és hátizsákos turizmus növekszik, javul a lakosság egészségtudatos életmódja. A térségben élők a kirándulásaik során a kiépített kirándulóösvényeken keresztül közelebbről megismerik közvetlen környezetük élővilágát. A térségbe látogató fiatal turisták száma növekszik a szálláshelykínálat bővülésével. Részmunkaidős vagy szezonális munkahelyek teremtődnek, bevonásra kerülnek a hagyományőrző mesterek, vendéglátó helyek, ezáltal élénkül a gazdaság.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség falvai turisztikával körbeágyazott területen találhatók. Termálfürdők, élményfürdők közelében, vadban, halban gazdag erdők és természetes tavak ölelésében fekszenek falvaink, ahol is csekély számú turisztikai szolgáltató kínálja a termékeit.

Helyzet/ adottság

▪ A térség fekvéséből eredő előnyök kihasználatlanok, kevés és alacsony színvonalú szálláshelyek, kisszámú és turizmust nem eléggé kiszolgáló vendéglátóhelyek.


▪ A falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ Régi elhanyagolt épületek felújításra, átalakításra kerülnek, szálláshely és vendéglátó szolgáltatók bővítik a kínálatukat, a makro-térségi látogatókat könnyebben a térségbe lehet vonzani megfelelő kiépített turisztikai infrastruktúrával.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az eddigi lehetőségekhez mérten a térségben várható "nagymértékű" turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódóan nagyon csekély a száma az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyeknek. Továbbá az ifjúsági turizmusban résztvevők környezettudatos és aktív kikapcsolódását szolgáló széleskörű szolgáltatások is hiányoznak.

Helyzet/ adottság

▪ Megfelelő források hiányában a vállalkozások illetve önkormányzatok nem képesek önerőből kész projektek megvalósítására. A leader program keretében a természeti értékekben gazdag környezetünkben színvonalas kirándulóhelyeket, gyalogutakat, tanösvényeket, pihenő helyeket kívánunk kialakítani a térségben, melyhez kapcsolódóan szükséges, hogy a fárasztó kirándulások után színvonalas, de nem magas költségű szálláshelyeken pihenhessen meg a fiatal generáció.


▪ Az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kiegészítő szolgáltatások kialakítása. A meglévő épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak bővítése, berendezése turistaszállóvá, alkalmas zöldfelületen táborozóhelyen vizes blokkok kialakítása, valamint a szabadidős kikapcsolódási lehetőségek bővítése.

Megoldási javaslat

▪ A térségen belüli diák és hátizsákos turizmus növekszik, javul a lakosság egészségtudatos életmódja. A térségben élők a kirándulásaik során a kiépített kirándulóösvényeken keresztül közelebbről megismerik közvetlen környezetük élővilágát. A térségbe látogató fiatal turisták száma növekszik a szálláshelykínálat bővülésével. Részmunkaidős vagy szezonális munkahelyek teremtődnek, bevonásra kerülnek a hagyományőrző mesterek, vendéglátó helyek, ezáltal élénkül a gazdaság.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 21/58 Kód: NyD-101-SzF-A-19 Sorszám: 6629Prioritás: Helyi turisztikai kínálat fejlesztése, bővítése

Intézkedés: Turisztikai szolgáltatások fejlesztése, bővítése

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térségben található települések szinte mindegyikéhez tartozik egy vagy több természetes vízfelület. Ezeket többnyire horgászásra, illetve szabadidős tevékenység eltöltésére használják, de ezek infrastruktúrája nem megfelelően kiépített. Már évek óta igény jelentkezik a térségi lakosok körében a meglévő tavak többcélú hasznosítására, horgászás mellett csónakázásra, fürdésre.

Helyzet/ adottság

▪ A kulturált szabadidő eltöltésére, fürdőzésre és csónakozásra, vízi turisztikai szolgáltatások igénybevételére helyben nem nyílik mód, így a térségi lakosoknak távolabbra kell utazniuk egy kis vízparti felüdülés kedvéért. Néhány község szándékát jelezte, hogy a területén található jelenleg csak részben kihasznált tavakat mederkotrás, iszaptalanítás után hasznosítani szeretnék.A víz körüli szabadidős tevékenységek gyakorlásához szükséges tárolóhelyiségek, esőbeállók,sütőgetőhelyek kialakítása.


▪ A tavak infrastruktúrális fejlesztése hosszú távú megoldást kínál a helyi lakosok és a térségbe látogató turisták kulturált vízparti szabadidős kikapcsolódásához. Kisléptékű infrastrukturális fejlesztések támogatása, többfunkciójú vízi turisztikai hasznosítása a tavaknak. Kültéri rekreációs parkok kialakítása a tavak környezetében. A tavak környezetének rendezése, és a használatához szükséges tisztító és fenntartó intézkedések elvégzése.

Megoldási javaslat

▪ Helyi lakosok számára bővül a vízi turizmus keretében eltölthető szabadidős lehetőségek száma, valamint a más célból a térségbe látogató turisták számára is növekszik a térség vízi turisztikai kínálata. A horgászás, a csónakázás és a fürdőzés bővíti a falusi turizmus, ökoturizmus, agroturizmus vendégei számára a kikapcsolódási lehetőségeket. A kisléptékű infrastrukturális és rekreációs fejlesztések által magasabb színvonalú pihenőtavak, vízparti környezet kerül kialakításra.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Globalizálódó világunkban egyre nagyobb jelentősége van a helyi hagyományoknak, értékeknek, egyre népszerűbbek a múltat, egyediséget bemutató éületek, kiállítások, nyitott műhelyek. A város nélküli térség adottságaiból következően a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek kialakítása révén további szolgáltatásbővítő, korszerűsítő és fejlesztő intézkedések szükségesek. A turisztikai szolgáltatási lehetőségek kiépítésével nagyobb esélye lenne a térségnek az általános gazdasági és turisztikai fellendülésre.

Helyzet/ adottság

▪ A térségi elszigetelt kezdeményezések sajnos eleddig nem kerültek egy láncolatra, tehát nem tud a térség egységes kínálattal a turisztikai piacra lépni. A vidéki települések erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad-, és halgazdálkodási adottságaira valamint közösségi, kulturális és gasztronómiai örökségére, tájházak, borházak, skanzenek, nyitott műhelyek kialakítására alapozva a falusi turisztikai szolgáltatások bővítésére, fejlesztésére lenne szükség.


▪ A térségi községekben színvonalas turistafogadási feltételek kialakítása a kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra -, rekreációs környezeti fejlesztéseket. Támogatni kívánunk minden, a szálláshelyekhez szorosan nem kötődő turisztikai szolgáltatás-, valamint az ezekhez kapcsolódó gasztronómiai kínálat fejlesztést. A helyi kínálat ezirányú fejlesztésével szorosan kapcsolódni tudunk a környezettudatos turisták térségbe vonzásához és a térség turisztikai palettájának bővítéséhez. A helyi értékekre alapozott közösségi-, kulturális-, és gasztronómiai örökségre, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre, mint vonzerőre építve új, és már működő szolgáltatások kialakítása, fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ Megmentésre és bemutatásra kerül a zalai helyi hagyományokra épülő paraszti gasztronómia, borkultusz, oktatási-művelődési örökség, valamint szellemi és tárgyi emlékek a múltból. Térségbe látogató turisták száma növekszik, az egynapos látogatók hosszabb időre maradnak, esetleg itt éjszakáznak, további szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezáltal növekszik a lakosság kiegészítő jövedelme, megélhetési forrásai bővülnek, élénkül a gazdaság. A térség mint egységes, családbarát turisztikai desztináció megjelenik a turisztikai piacon, ezáltal önállóan is képes hosszabb távon turistákat bevonzani.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Globalizálódó világunkban egyre nagyobb jelentősége van a helyi hagyományoknak, értékeknek, egyre népszerűbbek a múltat, egyediséget bemutató éületek, kiállítások, nyitott műhelyek. A város nélküli térség adottságaiból következően a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek kialakítása révén további szolgáltatásbővítő, korszerűsítő és fejlesztő intézkedések szükségesek. A turisztikai szolgáltatási lehetőségek kiépítésével nagyobb esélye lenne a térségnek az általános gazdasági és turisztikai fellendülésre.

Helyzet/ adottság

▪ A térségi elszigetelt kezdeményezések sajnos eleddig nem kerültek egy láncolatra, tehát nem tud a térség egységes kínálattal a turisztikai piacra lépni. A vidéki települések erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad-, és halgazdálkodási adottságaira valamint közösségi, kulturális és gasztronómiai örökségére, tájházak, borházak, skanzenek, nyitott műhelyek kialakítására alapozva a falusi turisztikai szolgáltatások bővítésére, fejlesztésére lenne szükség.


▪ A térségi községekben színvonalas turistafogadási feltételek kialakítása a kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra -, rekreációs környezeti fejlesztéseket. Támogatni kívánunk minden, a szálláshelyekhez szorosan nem kötődő turisztikai szolgáltatás-, valamint az ezekhez kapcsolódó gasztronómiai kínálat fejlesztést. A helyi kínálat ezirányú fejlesztésével szorosan kapcsolódni tudunk a környezettudatos turisták térségbe vonzásához és a térség turisztikai palettájának bővítéséhez. A helyi értékekre alapozott közösségi-, kulturális-, és gasztronómiai örökségre, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre, mint vonzerőre építve új, és már működő szolgáltatások kialakítása, fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ Megmentésre és bemutatásra kerül a zalai helyi hagyományokra épülő paraszti gasztronómia, borkultusz, oktatási-művelődési örökség, valamint szellemi és tárgyi emlékek a múltból. Térségbe látogató turisták száma növekszik, az egynapos látogatók hosszabb időre maradnak, esetleg itt éjszakáznak, további szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezáltal növekszik a lakosság kiegészítő jövedelme, megélhetési forrásai bővülnek, élénkül a gazdaság. A térség mint egységes, családbarát turisztikai desztináció megjelenik a turisztikai piacon, ezáltal önállóan is képes hosszabb távon turistákat bevonzani.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 24/58 Kód: NyD-101-SzF-1-14 Sorszám: 6338Prioritás: Helyi turisztikai kínálat fejlesztése, bővítése



▪ A Leader közösségünk településein az utóbbi időben felmerült a lehetősége néhány tematikus (történelmi, vadnyugati, meseország, kresz stb.) szabadidőpark kialakításának. Ezek a szabadidőparkok a helyi lakosok, különösen az ifjúság számára találkozóhelyként, játszótérként egyfajta közösségi térként is funkcionálnának. Továbbá a térségbe és a térség peremére érkező turistáknak kellemes szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget kínálhatnak.

Helyzet/ adottság

▪ Néhány településen önerőből és civil kezdeményezéssel már létesültek hasonló szabadidőparkok, melyek helyi rendezvények helyszínéül is szolgálnak. Ezek felújításra, továbbfejlesztésre szorulnak. Más településeken pedig akár több hektáros zöldfelületek is rendelkezésre állnak tematikus szabadidőparkok kialakítására (török kori kalandpark, sportíjászpálya, mesepark, vízipark...).


▪ Pénzeszköz biztosítása új szabadidőparkok kivitelezéshez, egyedi térelemek beszerzéséhez, háttérinfrastruktúra kialakításához, valamint a meglévő szabadidőparkok felújításához, átalakításához, korszerűsítéséhez.

Megoldási javaslat

▪ Színvonalas közösségi rendezvényeknek szolgálhatnak otthonául ezek a szabadidőparkok. Erősödik a térségi lakosok közötti együttműködés, a közös kikapcsolódás lehetősége is bővül. A térségbe érkező vendégek a tematikus parkokban történelmi időutazásban vehetnek részt, megismerhetnek szokatlan ügyességi, népi, hagyományos stb. játékokat.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (40%), Építés, felújítás (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Tematikus park: Olyan turisztikai kínálatot biztosító szabadtéri park, ahol egy témakörök köré csoportosulnak a szabadidős tevékenységek, és a szabadtéri elemek.






▪ A térség nagyon gazdag a természeti értékekben, erdőkben, rendkívüli panorámában. A turisztikai kínálat azonban jelenleg nem használja ki ezeket az adottságokat megfelelő mértékben, nincsenek magaslati erdei kilátók, amelyekhez tanösvények, túraútvonalak vezetnek, és amelyek környezetében erdei pihenők szolgálják a turisták kényelmét.

Helyzet/ adottság

▪ A térség nem rendelkezik, olyan "uticélokkal", amelyek elérése során az utazók rácsodálkozhatnak a gazdag, helyi, természeti adottságokra és növény- és állatvilágra. Térségünkben több olyan magaslati pont is található, ahol erdei kilátók kialakításával gyönyörű panoráma terülne a kirándulók szeme elé.


▪ Új kilátók építésével és az odavezető túraútvonalak, pihenőhelyek kialakításával, a meglévők fejlesztésével kiránduló célpontokat kívánunk kialakítani.

Megoldási javaslat

▪ Terveink szerint legalább két új kilátó kerül kialakításra a térségben. Növekszik a turisták száma, a turisztikai kínálat bővítésével nő a térségben eltöltött vendégéjszakák száma, egyéb turisztikai szolgáltatásokat igénybevevők száma. A térség turisztikai értékeinek megítélése javul hazai és nemzetközi szinten. A helyi identitás erősödik, a közös értéktudat következményeként. A hely lakosság életminősége is javul a fejlesztés révén.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Leader közösségünk településein az utóbbi időben felmerült a lehetősége néhány tematikus (történelmi, vadnyugati, meseország, kresz stb.) szabadidőpark kialakításának. Ezek a szabadidőparkok a helyi lakosok, különösen az ifjúság számára találkozóhelyként, játszótérként egyfajta közösségi térként is funkcionálnának. Továbbá a térségbe és a térség peremére érkező turistáknak kellemes szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget kínálhatnak.

Helyzet/ adottság

▪ Néhány településen önerőből és civil kezdeményezéssel már létesültek hasonló szabadidőparkok, melyek helyi rendezvények helyszínéül is szolgálnak. Ezek felújításra, továbbfejlesztésre szorulnak. Más településeken pedig akár több hektáros zöldfelületek is rendelkezésre állnak tematikus szabadidőparkok kialakítására (török kori kalandpark, sportíjászpálya, mesepark, vízipark...).


▪ Pénzeszköz biztosítása új szabadidőparkok kivitelezéshez, egyedi térelemek beszerzéséhez, háttérinfrastruktúra kialakításához, valamint a meglévő szabadidőparkok felújításához, átalakításához, korszerűsítéséhez.

Megoldási javaslat

▪ Színvonalas közösségi rendezvények szolgálhat otthonául. Erősödik a térségi lakosok közötti együttműködés, a közös kikapcsolódás lehetősége is bővül. A térségbe érkező vendégek a tematikus parkokban történelmi időutazásban vehetnek részt, megismerhetnek szokatlan ügyességi, népi hagyományos játékokat.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (40%), Építés, felújítás (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Tematikus park: Olyan turisztikai kínálatot biztosító szabadtéri park, ahol egy témakörök köré csoportosulnak a szabadidős tevékenységek, és a szabadtéri elemek.



Megoldási javaslatok 27/58 Kód: NyD-101-GF-1-04 Sorszám: 6311Prioritás: Helyi turisztikai kínálat fejlesztése, bővítése



▪ Természeti adottságokban gazdag térségünkben számos lehetőség nyílna a természetet védő, érdeklődő turisták fogadására. Számos a természetvédelemhez, minőségi kikapcsolódáshoz szorosan kapcsolódó szabadidős lehetőség kialakításával a családbarát turizmus bölcsőjét kívánjuk kifejleszteni.

Helyzet/ adottság

▪ A beérkezett projekt adatlapokat kiértékelve igény jelentkezett az erdei turizmushoz és a természetjáráshoz kapcsolódóan hajdan ivóvizet adó kutaknak és környezetének rendbetételére, valamint pihenőhelyek kialakítására, hogy a megfáradt vándorok megpihenhessenek.


▪ Pihenő- várakozó helyek kialakítása, ivóvízkutak kitisztítása, felújítása a színes és változatos természeti környezetben.Megoldási javaslat

▪ A megyébe és a makro-térségbe látogató környezettudatos turisták bevonzása a térségbe, számukra kellemes tartózkodási lehetőség biztosítása a természeti környezet megismerésével. Diákok, iskolák számára a környzettudatosságra neveléshez szükséges környezet méltó kialakításával, megőrzésével.

Várható eredmény


▪ Építés, felújítás (80%), Kiadvány készítés (5%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Túraútvonalak,ösvények kialakítása

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség gazdag a természeti értékekben,(források, erdők, dombok, panoráma) amelyek jelenleg a helyiek és a turisták számára szervezetten nem megközelíthetők. A térségben az utóbbi időben igény mutatkozik a természeti környezet bemutatását, fejlesztését, megőrzését szolgáló fejlesztésekre. Az természetbe vezető utak szinte csak mezőgazdasági gépekkel járhatóak, tehát jelenlegi állapotukban turistafogadásra nem alkalmasak.

Helyzet/ adottság

▪ A térségi falvakat összekötő túraútvonalak és minden egyéb ösvények jelenleg még nem kiépítettek. Emberi és állati erővel hajtott járművek (kerékpár, ló, lovas szekér stb.) használata a főútvonalak mentén nem biztonságos, ezért a térségben a helyi lakosok és a turisták által használható többcélú utak kialakítását tartjuk kívánatosnak. Az utak mentén információs táblákat kívánunk elhelyezni, ahol a helyi értékekről információt kaphat az érdeklődő.


▪ A helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítendő fejlesztések megvalósítása. Olyan tanösvények, tematikus utak, túraútvonalak kialakítása, amelyeket gyalogosan, kerékpárral, lóval, szekérrel, valamint minden egyéb nem gépi erővel hajtott járművel kirándulás, kikapcsolódás és közlekedés szempontjából kívánnak igénybe venni. Az útvonalak mentén pihenőhelyek, információs táblák kialakítása. Továbbá az elkészült kiránduló ösvényekről papír alapú kiadványok készítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A kirándulóösvények hálózatának kialakítása nagyban hozzájárul az egészséges életmód terjesztéséhez, az ifjúság természettudatos neveléséhez. Az egymáshoz közeli kistelepülések között szorosabb kapcsolat alakul ki, amennyiben kaviccsal leszórt kirándulóutak kötik őket össze. Segítheti a munkahelyi mobilitást, a közös rendezvények szervezését,hálózatok kialakulását. A térség turizmusa fejlődik, a térségbe érkező kiránduló családok száma nő. A térség turisztikai vállakozásai jelentősen fejlődnek a fejlesztés következményében, specifikus kínálat alakul ki.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Turisztikai hálózat kialakítása

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség gazdag a természeti értékekben,(források, erdők, dombok, panoráma) amelyek jelenleg a helyiek és a turisták számára szervezetten nem megközelíthetők. A térségben az utóbbi időben igény mutatkozik a természeti környezet bemutatását, fejlesztését, megőrzését szolgáló fejlesztésekre. Az természetbe vezető utak szinte csak mezőgazdasági gépekkel járhatóak, tehát jelenlegi állapotukban turistafogadásra nem alkalmasak.

Helyzet/ adottság

▪ A térségi falvakat összekötő túraútvonalak és minden egyéb ösvények jelenleg még nem kiépítettek. Emberi és állati erővel hajtott járművek (kerékpár, ló, lovas szekér stb.) használata a főútvonalak mentén nem biztonságos, ezért a térségben a helyi lakosok és a turisták által használható többcélú utak kialakítását tartjuk kívánatosnak. Az utak mentén információs táblákat kívánunk elhelyezni, ahol a helyi értékekről információt kaphat az érdeklődő.


▪ A helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítendő fejlesztések megvalósítása. Olyan tanösvények, tematikus utak, túraútvonalak kialakítása, amelyeket gyalogosan, kerékpárral, lóval, szekérrel, valamint minden egyéb nem gépi erővel hajtott járművel kirándulás, kikapcsolódás és közlekedés szempontjából kívánnak igénybe venni. Az útvonalak mentén pihenőhelyek, információs táblák kialakítása. Továbbá az elkészült kiránduló ösvényekről papír alapú kiadványok készítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A kirándulóösvények hálózatának kialakítása nagyban hozzájárul az egészséges életmód terjesztéséhez, az ifjúság természettudatos neveléséhez. Az egymáshoz közeli kistelepülések között szorosabb kapcsolat alakul ki, amennyiben kaviccsal leszórt kirándulóutak kötik őket össze. Segítheti a munkahelyi mobilitást, a közös rendezvények szervezését,hálózatok kialakulását. A térség turizmusa fejlődik, a térségbe érkező kiránduló családok száma nő. A térség turisztikai vállakozásai jelentősen fejlődnek a fejlesztés következményében, specifikus kínálat alakul ki.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Turisztikai hálózat kialakítása

Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A Leader közösségünk területén elszigetelten, ötletgazdag turisztikai lehetőségeket találhatunk. Vannak területünkön szálláshely-szolgáltatók, szabadidős parkok, helyi kiállítások valamint szabadidős programokat, rendezvényeket szervező civil szervezetek stb. A különböző turisztikai szolgáltatók között gyenge és hiányos a kapcsolat.

Helyzet/ adottság

▪ Nincsen a közép-zalai térségnek egységes arculata, térségmarketingje. A térségen belüli hiányos kommunikáció valamint a korszerű szakmai és vállalkozói ismeretek hiánya hátráltatja a közös fellépést a turisztikai piacon. Az egyes szektorok (civil, önkormányzat, vállalkozás) közötti együttműködés nehézkes, ezáltal szervezett háttér nélkül kis számú és időszakos a jelenlegi turisztikai kínálat.


▪ A TDM rendszer bevezetésével turisztikai egyesület elindításához szükséges eszközök, infrastrukturális háttér beszerzésének támogatása a térségben, mely szervezet összefogja a térség teljes turisztikai kínálatát és szolgáltatóit. Az NYDOP által támogatni kívánt TDM szervezetek között nincs esélye a térségnek pályázni, mivel az előírt támogatási feltételeknek nem felel meg (vendégéjszakák száma, turisztikai forgalom stb.)

Megoldási javaslat

▪ Összehangoltabbá válik a térség programkínálata, megjelennek a turisztikai programcsomagok. Javul a turisztikai szolgáltatások minősége az ide látogató turisták megelégedettségére. Az erőteljes térségi marketing tevékenység javítja az értékesítési feltételeket, az egységes turisztikai arculat kialakítását és a szolgáltatók közötti szoros együttműködést.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei (10%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)





▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8800 EUR ▪ Önkormányzatok %





Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések





Intézkedés: Térségi közösségi rendezvények támogatása


▪ Falvainkban számos igény és lehetőség mutatkozik az utóbbi időben kulturális, hagyományőrző, sport és egészségvédő rendezvények, bemutatók, kiállítások, előadások rendezésére, helyi nép mesterek által készített termékek vásárára. A gasztronómiai különlegességek, a reformtáplálkozás, a helyi értékek bemutatása, térségi művészeti fesztiválokon, bornapokon, civil napokon valósul meg. A térségben működő hagyományőrző és kulturális egyesületek, tánccsoportok, népi zenekarok a zalai népi kultúra hírnevét öregbítik. A rendezvényein a sportra és az egészségvédelemre nagy hangsúlyt fektet közösségünk.

Helyzet/ adottság

▪ Az újszerű kezdeményezések, mint pl. elszármazottak találkozója, népi mesterségek találkozója, kórustalálkozó, térségi kártyabajnokság még nem találták meg a helyüket a térségi múltidéző rendezvénynaptárban. A mai felgyorsult, és értékvesztett világban a múltidéző kulturális értékek ápolása egyfajta visszatalálást kínál a tradícionális értékrendekhez. A jelenben az egészségmegőrzés, a sportos életmód hangsúlyozása ugyanolyan fontos, mint a hagyományok ápolása.


▪ Pályázati forrás biztosításával innovatív, közösségépítő rendezvények, bemutatók, kiállítások, előadások megtartásának támogatása, ezáltal nemcsak a helyiek, hanem a távolabbról érkező vendégek számára is színvonalas szabadidős elfoglaltságot kínálunk. Helyi kulturális örökség fellendítése: táncházak, táncoktatás, folklór program, népdalkörök, szüreti felvonulások, játszóházak, felolvasóestek, hagyományőrző gasztronómiai programok, népi mesterségek bemutatója, kézműves vásárok, sport és egészségvédő rendezvények, előadások.

Megoldási javaslat

▪ A helyiek büszkén mutatják be megőrzött hagyományaikat, értékeiket, szívesen sportolnak, mozognak együtt, ezáltal nő az identitástudatuk, a közösség összetartozása. A térségbe látogató turisták száma nő, a korábban elszármazottak visszatérnek szülőhelyükre. A különböző rendezvényeken keresztül megvalósul a hagyományőrzés, értékmegőrzés, az egészséges életmód népszerűsítése, továbbá színvonalas kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak a térségi lakosok számára, valamint a távolabbról érkezőknek is.

Várható eredmény


▪ Kiadvány készítés (5%), Marketing tevékenység (5%), Rendezvény (80%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény





Intézkedés: Térségi közösségi rendezvények támogatása


▪ Számos hagyományőrző és kulturális egyesület, tánccsoport, népi zenekar, versmondókör működik a térségben. A zalai népi kultúra és hagyomány messzeföldön híres. Amatőr és profi csoportjaink színvonalas műsorral lépnek fel országos és nemzetközi rendezvényeken, ezzel öregbítik a hírnevünket.

Helyzet/ adottság

▪ A térségi rendezvények általában hagyományőrző, vallási és természeti ünnepkörökhöz kötődnek, melyek megőrzése és felélesztése sokszor komoly erőfeszítések elé állítja az aktív szervezőket. A mai felgyorsult és értékvesztett világunkban, a helyi, vagy/és múltidéző kulturális értékek ápolása egyfajta visszatalálást kínálnak az urbanizálódott világból érkezőknek is.


▪ A térségi és a közösségi rendezvények támogatása, a rendezvények infrastrukturális és technikai hátterének biztosításához szükséges eszközök beszerzésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A különböző rendezvényeken keresztül a hagyományápolás, az értékmegőrzés megvalósul. Továbbá színvonalas kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak a falvak a közeli városlakók számára is. A közösségi programokon keresztül szorosabb kapcsolat jön létre a térségben. A Leader által támogatott rendezvények hosszú távú hatása a turisztikai kínálat bővülésén érezhető. A térségben kisléptékű eszközbeszerzés valósulhat meg, ezáltal színvonalasabb rendezvények megtartására nyílik mód. pl. mobil színpad, esősátor, hangosítás, fénytechnika, erősítés, stb.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (80%), Rendezvény (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Hagyományos mesterségek megőrzése


▪ A zalai térség gazdag a népi hagyományokban. A gazdag hagyományok, a népi mesterségek, azonban egyre inkább feledésbe merülnek, a kulturális tudásbázis, a helyi lakosság számára nem természetes, nem magától érthetődő. Ma még az idősek, a téma irnt különösen érdeklődést mutató emberek felleelhetik a népimesterségek ismerőit, azonban egyre inkább feledésbe merülnek ezek az ismeretek, szokások, kézségek.

Helyzet/ adottság

▪ Gazdag népi hagyományok elvesztése, a fiatalok nem tanulják meg a népi mesterségeket, a tevékenységek folytatásához szükséges eszközök elvesznek, a műhelyek széthullanak. Kevés a szakember, aki képes lenne átadni, hagyományos tudását. Nincsenek oktatásra alkalmas közössségi terek, ahol az érdeklődők szabadon fejleszthetnék magukat.


▪ A hagyományőrző kézművesházak, az oktatásra, népi mesterségek művelésére, bemutatására alkalmas helyszínek eszközökkel való felszerelése, amelyek mint nyitott műhelyek is funkcionálhatnának. Ezáltal olyan korszerű műhelyek jöhetnek létre, amelyek a mai kor technikáját is alkalmazva bemutatják a hagyományos eszközöket használat közben.

Megoldási javaslat

▪ Lehetőségeinkhez mérten minél több felújított vagy újonnan kialakított korszerű eszközöket is alkalmazó népi kismerterségeket bemutató műhely jön létre, ahol a nyitott műhelyekben bárki betekinthet az éppen folyó munkálatokba. A műhelyek turisztikai vonzerőként is szolgálhanak, a belföldi és külföldi turisták számára egyaránt. A műhelyek további fejlesztéseket vonhatnak maguk után, más forrásokat felhasználva. pl: tábor szervezés, nemzetközi találkozók szervezése.

Várható eredmény


▪ Képzés/Oktatás (10%), Kiadvány készítés (5%), Marketing tevékenység (5%), Rendezvény (20%), Tradicionális eszközbeszerzés (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Hagyományos mesterségek megőrzése


▪ A zalai térségi gazdag a népi hagyományokban. A gazdag hagyományok, a népi mesterségek, azonban egyre inkább feledésbe merülnek, a kulturális tudásbázis, a helyi lakosság számára nem természetes, nem magától érthetődő. Ma még az idősek, a téma iránt különösen érdeklődést mutató emberek fellelhetik a népimesterségek ismerőit.

Helyzet/ adottság

▪ Gazdag népi hagyományok elvesztése, a fiatalok nem tanulják meg a népi mesterségeket, a tevékenységek folytatásához szükséges eszközök elvesznek, a műhelyek széthullanak. Kevés a szakember, aki képes lenne átadni, hagyományos tudását. Nincsenek oktatásra alkalmas közössségi terek, ahol az érrdeklődők szabadon fejleszthetnék magukat.


▪ A hagyományőrző kézművesházak, az oktatásra, népi mesterségek művelésére, bemutatására alkalmas helyszínek eszközökkel való felszerelése, amelyek mint nyitott műhelyek is funkcionálhatnának. Ezáltal olyan korszerű műhelyek jöhetnek létre, amelyek a mai kor technikáját is alkalmazva bemutatják a hagyományos eszközöket használat közben.

Megoldási javaslat

▪ Lehetőségeinkhez mérten minél több felújított vagy újonnan kialakított korszerű eszközöket is alkalmazó népi kismerterségeket bemutató műhely jön létre, ahol a nyitott műhelyekben bárki betekinthet az éppen folyó munkálatokba. A műhelyek turisztikai vonzerőként is szolgálhanak, a belföldi és külföldi turisták számára egyaránt. A műhelyek további fejlesztéseket vonhatnak maguk után, más forrásokat felhasználva. pl: tábor szervezés, nemzetközi találkozók szervezése.

Várható eredmény


▪ Képzés/Oktatás (10%), Kiadvány készítés (5%), Marketing tevékenység (5%), Rendezvény (20%), Tradicionális eszközbeszerzés (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 35/58 Kód: NyD-101-GF-A-12 Sorszám: 6306Prioritás: Általános vállalkozás ösztönzés, gazdaságélénkítés

Intézkedés: Vállalati infrastruktúra fejlesztés, telephelybővítés, új egységek létesítése


▪ A térségben kevés számú mikrovállalkozás működik.Van néhány jól prosperáló vállalkozás, amely elérte azt a fejlettségi szintet, hogy további befektetésekkel terjeszkedni, bővülni illetve megújulni szeretne. Ezen kívül ösztönzőleg hatna a térségre, ha további új vállalkozások indításának támogatására nyílna lehetőség, nemcsak a termelő szektorban hanem a kereskedelemben és a szolgáltatásokban egyaránt. Továbbá igény mutatkozik az újonnan alakuló vállalkozások működésének támogatására egy inkubátorház létesítésére.

Helyzet/ adottság

▪ Forráshiány akadályozza a 100%-os önerőből való új vállakozások alapítását, illetve a meglévők terjeszkedésének lehetőségét, ezért fejlesztéseikhez külső forrás bevonását kívánják igénybe venni. A kis méretű helyi vállalkozások termékeik feldolgozásához és értékesítéséhez szükséges építményekkel nem rendelkeznek. A szolgáltatások és a kereskedelem bővülését eredményező fejlesztések hiányoznak a térségből, pl. inkubátorház létesítése, kereskedelmi egységek stb.


▪ Támogatás biztosítása meglévő és újonnan építendő épületek, építmények korszerűsítéséhez, felújításához, bővítéséhez. Épületgépészeti kialakítás, felújítás, korszerűsítés a környezetvédelmi megfelelőség szempontjainak figyelembevételével.

Megoldási javaslat

▪ Korszerűbb termelőüzemek, kereskedelmi egységek, szolgáltató egységek kialakítása, új és korszerű munkahelyek teremtése, lakossági szolgáltatások színvonalának növelése és közelebb hozása. A helyben megtermelt javak feldolgozásának és értékesítésének lehetőségei bővülnek, a helyi lakosság és a térségbe látogató turisták számára is mint pl. zárt tárolóhelység, gépszín, szociális helyiségek kialakítása, hőszigetelés, nyílászáró csere, padlócsere, burkolatcsere, épületgépészeti kialakítás, korszerűsítés.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben kis számú mikrovállalkozás működik, mely vállalkozások az egyéb pályázati forrásokból szakértelem és tőkehiány miatt csekély mértékben részesülnek. A vállalkozások számának bővítése, valamint a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások palettájának szélesítése fontos feladat a térségben, ugyanezt a célt szolgálná a létesítendő vállalkozók háza.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi közösségi életben aktívan részt vevő vállalkozások nagyobb rálátással bírnak a helyi gazdasági-és közösségi problémákra, ezért munkahelyteremtő és mikrovállalkozás bővítő programjaikkal jelentős mértékben képesek lennének az elnyert támogatási forrásokból a helyi mikroközösség javát szolgálni. Induló vállalkozások infrastrukturális támogatásával: kereskedelmi, szolgáltatási és termelőegységek létesítésével javulna a lakosság ellátottsága.


▪ Térségi meglévő és újonnan kialakítandó mikrovállalkozások infrastrukturális fejlesztésének támogatása európai színvonalú telephelyek, termelő, gyártó, feldolgozó, összeszerelő és fejlesztő üzemek, vállalkozások kialakítása által. A gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó minőségbiztosítási, és környezetirányítási rendszer, szabványok bevezetésének támogatása. A kereskedelmi és szolgáltatási szektor bővítésével, új vállalkozások összefogására alapítandó inkubátorházzal a Leader közösségünk területén a mikrovállalkozások megerősítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozások infrastruktúrális kiépítettségének színvonala emelkedik, modernebb körülmények közötti munkavégzésre nyílik lehetőség azáltal, hogy pl. szociális helyiségeket hoznak létre, udvar-és tereprendezésre kerül sor, kerítést építenek, belső térfigyelő rendszert alakítanak ki, telephelyen belüli személy-és teherforgalom számára megfelelő utakat alakítanak ki. Helyi szolgáltatások színvonala és a lakosság életminősége javul azáltal, hogy új és felújított kereskedelmi, szolgáltatási, termelő egységek működnek a térségben.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben kevés számú mikrovállalkozás működik.Van néhány jól prosperáló vállalkozás, amely elérte azt a fejlettségi szintet, hogy további befektetésekkel terjeszkedni, bővülni illetve megújulni szeretne. Ezen kívül ösztönzőleg hatna a térségre, ha további új vállalkozások indításának támogatására nyílna lehetőség, nemcsak a termelő szektorban hanem a kereskedelemben és a szolgáltatásokban egyaránt. Továbbá igény mutatkozik az újonnan alakuló vállalkozások működésének támogatására egy inkubátorház létesítésére.

Helyzet/ adottság

▪ Forráshiány akadályozza a 100%-os önerőből való új vállakozások alapítását, illetve a meglévők terjeszkedésének lehetőségét, ezért fejlesztéseikhez külső forrás bevonását kívánják igénybe venni. A kis méretű helyi vállalkozások termékeik feldolgozásához és értékesítéséhez szükséges építményekkel nem rendelkeznek. A szolgáltatások és a kereskedelem bővülését eredményező fejlesztések hiányoznak a térségből, pl. inkubátorház létesítése, kereskedelmi egységek stb.


▪ Támogatás biztosítása meglévő és újonnan építendő épületek, építmények korszerűsítéséhez, felújításához, bővítéséhez. Épületgépészeti kialakítás, felújítás, korszerűsítés a környezetvédelmi megfelelőség szempontjainak figyelembevételével.

Megoldási javaslat

▪ Korszerűbb termelőüzemek, kereskedelmi egységek, szolgáltató egységek kialakítása, új és korszerű munkahelyek teremtése, lakossági szolgáltatások színvonalának növelése és közelebb hozása. A helyben megtermelt javak feldolgozásának és értékesítésének lehetőségei bővülnek, a helyi lakosság és a térségbe látogató turisták számára is mint pl. zárt tárolóhelység, gépszín, szociális helyiségek kialakítása, hőszigetelés, nyílászáró csere, padlócsere, burkolatcsere, épületgépészeti kialakítás, korszerűsítés.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben kis számú mikrovállalkozás működik, mely vállalkozások az egyéb pályázati forrásokból szakértelem és tőkehiány miatt csekély mértékben részesülnek. A vállalkozások számának bővítése, valamint a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások palettájának szélesítése fontos feladat a térségben, ugyanezt a célt szolgálná a létesítendő vállalkozók háza.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi közösségi életben aktívan részt vevő vállalkozások nagyobb rálátással bírnak a helyi gazdasági-és közösségi problémákra, ezért munkahelyteremtő és mikrovállalkozás bővítő programjaikkal jelentős mértékben képesek lennének az elnyert támogatási forrásokból a helyi mikroközösség javát szolgálni. Induló vállalkozások infrastrukturális támogatásával: kereskedelmi, szolgáltatási és termelőegységek létesítésével javulna a lakosság ellátottsága.


▪ Térségi meglévő és újonnan kialakítandó mikrovállalkozások infrastrukturális fejlesztésének támogatása európai színvonalú telephelyek, termelő, gyártó, feldolgozó, összeszerelő és fejlesztő üzemek, vállalkozások kialakítása által. A gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó minőségbiztosítási, és környezetirányítási rendszer, szabványok bevezetésének támogatása. A kereskedelmi és szolgáltatási szektor bővítésével, új vállalkozások összefogására alapítandó inkubátorházzal a Leader közösségünk területén a mikrovállalkozások megerősítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozások infrastruktúrális kiépítettségének színvonala emelkedik, modernebb körülmények közötti munkavégzésre nyílik lehetőség azáltal, hogy pl. szociális helyiségeket hoznak létre, udvar-és tereprendezésre kerül sor, kerítést építenek, belső térfigyelő rendszert alakítanak ki, telephelyen belüli személy-és teherforgalom számára megfelelő utakat alakítanak ki. Helyi szolgáltatások színvonala és a lakosság életminősége javul azáltal, hogy új és felújított kereskedelmi, szolgáltatási, termelő egységek működnek a térségben.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Termelőeszköz bővítés


▪ Térségünkben a helyi vállalkozások bizonyos szempontból gazdaságilag nem versenyképesek, mert technikailag elavult gépeken kényszerülnek termelni. Viszont igény lenne a technikai és technológiai korszerűsítésre, fejlesztésre, új műszakilag fejlettebb vállalkozások alakítására. Nemcsak a termelés, hanem a szogláltatás és a kereskedelem területén is számos igény mutatkozik a gépek, berendezések fejlesztésére, újak beszerzésére.

Helyzet/ adottság

▪ A forráshiány és a költséges technikai fejlesztések nagyban korlátozzák a vállalkozásindítási kedvet és az előrelépési lehetőségeket minden szektorban, mind szakmai, mind munkahely bővítési, mind műszaki szempontból.


▪ A modern, környezettudatos berendezések beszerzésével, fejlett technológiák alkalmazásával a gazdaságilag életképesebb, valamint az induló vállalkozások támogatása a rendelkezésre álló forrásokból. A gazdasági tevékenységgel érintett vállalkozások területén az EMVA a mikrovállalkozások fejlesztésére közzétett Gépkatalógusban szereplő eszközök beszerzésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Új vállalkozások alapításával, a meglévő vállalkozások versenyképességéenk erősödésével új munkahelyek jönnek létre. A korszerűbb technológia alkalmazásával jobb minőségű termékek gyártása, kevesebb energia felhasználása, a kereskedelem és a szolgáltatások bővülése, a dolgozók munkakörülményeinek javítása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Termelőeszköz bővítés


▪ Térségünkben a helyi vállalkozások bizonyos szempontból gazdaságilag nem versenyképesek, mert technikailag elavult gépeken kényszerülnek termelni és dolgozni. Viszont igény lenne a technikai és technológiai korszerűsítésre, fejlesztésre, új műszakilag fejlettebb vállalkozások alakítására. Nemcsak a termelés, hanem a szogláltatás és a kereskedelem területén is számos igény mutatkozik a gépek, berendezések fejlesztésére, újak beszerzésére.

Helyzet/ adottság

▪ A forráshiány és a költséges technikai fejlesztések nagyban korlátozzák a vállalkozásindítási kedvet és az előrelépési lehetőségeket minden szektorban, mind szakmai, mind munkahely bővítési, mind műszaki szempontból.


▪ A modern, környezettudatos berendezések beszerzésével, fejlett technológiák alkalmazásával a gazdaságilag életképesebb, valamint az induló vállalkozások támogatása a rendelkezésre álló forrásokból. A gazdasági tevékenységgel érintett vállalkozások területén az EMVA a mikrovállalkozások fejlesztésére közzétett Gépkatalógusban szereplő eszközök beszerzésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Új vállalkozások alapításával, a meglévő vállalkozások versenyképességéenk erősödésével új munkahelyek jönnek létre. A korszerűbb technológia alkalmazásával jobb minőségű termékek gyártása, kevesebb energia felhasználása, a kereskedelem és a szolgáltatások bővülése, a dolgozók munkakörülményeinek javítása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 41/58 Kód: NyD-101-GF-1-01 Sorszám: 6256Prioritás: Általános vállalkozás ösztönzés, gazdaságélénkítés

Intézkedés: Alternatív munkahelyteremtési projektek


▪ A térségi munkaerőpiaci helyzet kiegyenlítetlen, egyetlen jelentős város kínál munkahelyeket a lakosságnak (Zalaegerszeg). Valamint alacsony képzettséggel vagy nem piacképes végzettséggel rendelkeznek a térségi lakosok, ezért korlátozott munkalehetőség és a képzettségi problémák miatt diszharmonikus a munkaerőpiac. Legjelentősebb problémákat a hátrányos helyzetű 11 településen élők szenvedik el. Célcsoportjaink: nők minden életkorban, a szociális segélyből élők, akik már évek óta távol vannak a munkaerőpiactól és az alacsony iskolai végzettségűek.

Helyzet/ adottság

▪ A falvakban élők számára kevés munkalehetőséget tud a térség kínálni. A munkáltatókra háruló utazási költségtérítési kötelezettség korlátozza az alacsony végzettségűek elhelyezkedését Zalaegerszegen, ezért lenne szükséges a helyben való elhelyezkedés (munkahelyteremtés)nagy mértékű támogatása. A célcsoportok sajátos helyzetéhez igazodó speciális projektek kidolgozása szükséges, mely az alternatív foglalkoztatási formákat helyezi előtérbe: távmunka, részmunkaidő, stb.


▪ A térségben működő civil szervezetek alternatív munkahelyteremtő projektjeinek támogatása. A projektek célcsoportját a különböző okokból munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzető emberek alkothatják (nők, romák, alacsony iskolai végzettségűek). A munkaerőpiaci projektek alkotóelemei : képzéshez szükséges szolgáltatások, pszicho-szociális szolgáltatások, kiegészítő szolgáltatások, az elhelyezési, utógondozási szolgáltatások a célcsoportok sajátos helyzetéhez, speciális szükségleteihez, az egyéni képességekhez, készségekhez a helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz és gazdasági lehetőségekhez igazodnak. Az országosan meghirdetett munkaerőpiaci projektektől attól különböznek, hogy sokkal kisebb projektméretet kívánunk megvalósítani:1-14 fő egy mikrotérségből, támogatás mértéke: 1-2 millió Ft közötti, max. 3 hónapos projektek, a célcsoport minden esetben külön kerül meghatározásra, tehát speciális.

Megoldási javaslat

▪ Munkanélküliségi ráta csökken a térségben, új munkahelyek, képzettség nő, leszakadó, segélyekből élő rétegek felzárkóztatása, a települések népességmegtartó-ereje nő. A mikrovállakozások élénkülése, akik igénybe veszik ezen projektekből kikerülő személyek munkaerejét, ezáltal a helyi gazdaság termelése növekszik, nő a jóléti fogyasztás.

Várható eredmény


▪ Képzés/Oktatás (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 42/58 Kód: NyD-101-SzF-1-12 Sorszám: 6277Prioritás: Fenntartható fejlődés, természeti értékek védelme

Intézkedés: Egészségvédelem, sport, szabadidő


▪ A helyi lakosság körében alacsony az eljáró és az otthon végezhető sporttevékenységekre fordított szabadidő. Általánosságban elmondható, hogy a települések egyetlen futballpályával rendelkeznek, melyek kiszolgáló helyiségei, amennyiben vannak, erősen felújításra szorulnak, a rendelkezésre álló sporteszközök, felszerelések hiányosak, elavultak.

Helyzet/ adottság

▪ A sportlétesítmények kiépítettsége és berendezése, felszereltsége alacsony, a meglévők színvonala nem korszerű a térségben. A sport, mint az egészséges életvezetés része a lakosság nagyon kis hányadának napi szükséglete. A lakosság körében magas az elhízottak, a krónikus betegségekkel küszködők aránya. A rendszeres testmozgás minden formája szorosan kapcsolódik az egészségvédelemhez, mellyel karbantarthatjuk a testünket.


▪ A sportlétesítmények számának növelése, újak létesítése, a meglévők felújítása, korszerűsítése és a hozzájuk tartozó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése. A létesítmények berendezése, felszerelése korszerű eszközökkel, különösen sporteszközökkel.

Megoldási javaslat

▪ A sport remek lehetőséget teremt a helyi közösségek fejlődésére. A sport a pozitív fiziológiai hatásai mellett számos szociális, lelki tényezőt is erősít az egyén és a közösség életében. Nem utolsó sorban a nagy számú egészségügyi ellátást igénybevevő beteg problémáira is gyógyírt nyújthat a sport, ezáltal mentesülhet az egészségügyi ellátórendszer is. Ezért találjuk kiemelten fontos területnek Leader programunk keretében a sportlétesítmények fejlesztését, színvonalának növelését, és a sportklubok mindenféle eszközzel való ellátását.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (40%), Építés, felújítás (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Egészségvédelem, sport, szabadidő


▪ A helyi lakosság körében alacsony az eljáró és az otthon végezhető sporttevékenységekre fordított szabadidő. Általánosságban elmondható, hogy a települések egyetlen futballpályával rendelkeznek, melyek kiszolgáló helyiségei, amennyiben vannak, erősen felújításra szorulnak, a rendelkezésre álló sporteszközök, felszerelések hiányosak, elavultak.

Helyzet/ adottság

▪ A sportlétesítmények kiépítettsége és berendezése, felszereltsége alacsony, a meglévők színvonala nem korszerű a térségben. A sport, mint az egészséges életvezetés része a lakosság nagyon kis hányadának napi szükséglete. A lakosság körében magas az elhízottak, a krónikus betegségekkel küszködők aránya. A rendszeres testmozgás minden formája szorosan kapcsolódik az egészségvédelemhez, mellyel karbantarthatjuk a testünket.


▪ A sportlétesítmények számának növelése, újak létesítése, a meglévők felújítása, korszerűsítése és a hozzájuk tartozó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése. A létesítmények berendezése, felszerelése korszerű eszközökkel, különösen sporteszközökkel.

Megoldási javaslat

▪ A sport remek lehetőséget teremt a helyi közösségek fejlődésére. A sport a pozitív fiziológiai hatásai mellett számos szociális, lelki tényezőt is erősít az egyén és a közösség életében. Nem utolsó sorban a nagy számú egészségügyi ellátást igénybevevő beteg problémáira is gyógyírt nyújthat a sport, ezáltal mentesülhet az egészségügyi ellátórendszer is. Ezért találjuk kiemelten fontos területnek Leader programunk keretében a sportlétesítmények fejlesztését, színvonalának növelését, és a sportklubok mindenféle eszközzel való ellátását.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (40%), Építés, felújítás (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Megújuló energia

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térségi falvakban jelentős számban fatüzelés, vegyestüzelés a jellemző a mai napig, amely a modern környezettudatos gondolkodás szerint korszerűnek minősül. A tüzelőként használt fát a helyi erdőkből vásárolják. A települések mindegyike rendelkezik vezetékes gáz szolgáltatással és villany szolgáltatással is. Azonban ezek a hálózatok nem 100%-san kiépítettek a lakosság körében. A környezettudatosabb gondolkodás egyre nagyobb teret nyer térségünkben is, így a fűtés mellett a már elavult technikával működő hűtő, világító, légcserélő stb. berendezések felújításra szorulnak.

Helyzet/ adottság

▪ A hagyományos energiahordozók mennyisége csökken, az ára emelkedik. Az alternatív energiaforrások lehetőségeit nem használjuk ki eléggé. A megújuló energiák kihasználásának beruházási költsége ma még nagyon magas, megtérülése hosszú. A közintézmények és a vállalkozások az uniós előírásoknak megfelelően felújítások, átépítések alkalmával környezetbarátabb technológiákat szeretnének beépíteni. Az újonnan létrejövő vállalkozások egyre inkább próbálnak eleve környezetbarát technológiákat alkalmazni.


▪ A környezetbarát, kevesebb energiát felhasználó, az uniós előírásonak megfelelő technológiák, berendezések beszerzésének alkalmazása. Az alternatív, megújuló energiaforrások népszerűsítése.

Megoldási javaslat

▪ Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősösik a lakosság körében. Csökken az energia függőség, a lakosságot nem sújtja jelentős mértékben a gáz és olaj árának emelkedése.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (60%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés




Megoldási javaslatok 45/58 Kód: NyD-101-GF-2-01 Sorszám: 6246Prioritás: Fenntartható fejlődés, természeti értékek védelme

Intézkedés: Agrár-és biogazdálkodás

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségben nagy hagyományokkal rendelkezik a háztáji gazdálkodás az apórfalvas településeken. A háztáji gazdaságok specifikálódnak: állattartás, zöldség-gyümölcs termesztés. A hagyományos és biogazdák általában kisebb területeken gazdálkodnak, mint a konvencionális mezőgazdasági termelők. Számukra a termékek feldolgozása és értékesítése a közvetlen lakossági fogyasztókat jelenti. A környezetszennyezés és egészségkárosítás miatt nő az igény a lakosság részéről a természetközeli gazdaságokból származó nyersanyagokra és feldolgozott termékekre.

Helyzet/ adottság

▪ A hagyományos és biogazdák piacra jutási lehetősége, termékeik feldolgozása és értékesítése a jelenlegi lehetőségek között korlátozott. Számukra a termékek feldolgozásához, piacra juttatásához külső tőkeinjekció szükséges, amelynek segítségével kisléptékű beruházásokat tudnak eszközölni a kisgazdaságokban: gyümölcsaszaló, mézgpörgetés, sajtfeldolgozás, húsfeldolgozás, lekvár-, szörp- és gyümölcslé készítés stb.A kisgazdák források hiányában nehezebben tudnak minősítési rendszerekhez csatlakozni.


▪ A helyben tevékenykedő és leendő kisgazdákat, akik az UMVP I-es és II-es tengelyének támogatási keretéből kimaradnak 4 EUME alatti árbevételük miatt, kívánjuk támogatni a kisméretű technikai berendezéseik beszerzése során. Továbbá Eu-s szabványok bevezetésének, minősítési rendszerekhez való csatlakozás támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A hagyományos és biogazdák kisléptékű fejlesztéseket tudnak megvalósítani a saját működési területükön, ezáltal könnyebben piacra jutnak, egészséges élelmiszerekkel látják el közvetlen környezetüket. Tevékenységük által másodlagos/kiegészítő jövedelemhez jutnak, ezáltal akár hosszú távon munkahelyeket is teremthetnek. A kisgazdák a rendelkezésre álló forrásokból minősíttetni tudják termékeiket, Eu-s szabványokat tudnak bevezetni.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés





Intézkedés: Természetvédelem


▪ Számos különleges faj, tájspecifikus természeti érték található a térségben mind szárazföldön és vízen. A természeti és/vagy helyi védelem alatt álló területek mellett sokszor évtizedek óta vadlerakók és egyéb tájsebek rontják a természeti képet. Ezek megszüntetése, kitisztítása, beépítése általában a néhány száz lelkes falvakban országos és központi projektek keretében nem valósítható meg, az egyedi problémák kicsisége és széttagoltsága miatt.

Helyzet/ adottság

▪ A védett és fokozottan védett területeinken nagyon sok a látnivaló mind a táj és élőlények szempontjából. A térségben igény mutatkozik arra, hogy ezek közvetlen és távolabbi környezetében európai színvonalú tájképek kerüljenek kialakításra. A régi, rossz beidegződések felszámolása hosszú folyamat, ezért még néhány településünk sem önerőből, sem egyéb forrásból nem tudta az évtizedek óta meglévő vadlerakókat, tájsebeket felszámolni, eltüntetni.


▪ A Leader program keretében kívánjuk a vadlerakókat, illetve egyéb tájsebeket kitisztítani, beépíteni, illetve felszámolni. A rekonstrukció keretében szándékunkban áll az eredeti természeti állapot helyreállítás,a valamint a későbbiek során a közösség érdekében szeretnénk ezeket a tereket hasznosítani.

Megoldási javaslat

▪ A helyi lakosok, illetve a térségbe látogató turisták elé szebb, élhetőbb természeti tájkép tárulhat. A régi, rossz beidegződéssel kialakított tájsebek, vadlerakók felszámolásával elindulhat egy környezettudatosabb, innovatív szemléletmód a helyi lakosok körében.

Várható eredmény


▪ Építés, felújítás (50%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Marketing tevékenység (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Természetvédelem


▪ A közép-zalai térségben számos különleges, táj specifikus természeti érték található mind szárazföldön és vízen. A természeti és/vagy helyi védelem alatt álló területeken sokszor különleges növények, állatok élnek, anélkül, hogy ezek élőhelyéről az ott lakók vagy a térségbe látogatók tudnának.

Helyzet/ adottság

▪ A védett és fokozottan védett területeinken nagyon sok a látnivaló mind a táj és élőlények szempontjából. A térségben igény mutatkozik arra, hogy a vadregényes táj természeti értékeit összegyűjtsük, rendszerezzük, mindenki számára elérhetővé tegyük. Térségünk értékei: pl. ciklámen, gesztenye, dió, hóvirág, téltemető, vizes élőhelyek élővilága stb. A vidéki örökség megőrzése intézkedés keretében létrehozandó tanösvényeket, túraútvonalakat ezen természeti értékek mentén tervezzük kialakítani.


▪ Egyedi értékeink felmérését, rendszerbe foglalását, ún. adatbázis létesítését szeretnénk megvalósítani, ami már néhány településünkön megvalósításra került. Elektronikus és papír alapú formában a létrehozandó adatbázist az érdeklődők számára elérhetővé kívánjuk tenni.

Megoldási javaslat

▪ Értékes és változatos természeti értékeink megmentésre, bemutatásra kerülnek, melyeket a helyi lakosság és a térségbe érkező vendégek megtekinthetnek és kellemes kikapcsolódási lehetőséget találhatnak a természetbe. A kirándulók a honlapunkon már a tervezett túrájuk előtt információhoz juthatnak, sőt az adatbázis segítségével maguk állíthatják össze a megtekinteni kívánt természeti értékek mentén az egyedi útvonalat.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (60%), Kiadvány készítés (10%), Marketing tevékenység (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 48/58 Kód: NyD-101-SzF-1-05 Sorszám: 6282Prioritás: Helyi identitás-és kapacitásfejlesztés, képzés

Intézkedés: Civil szervezetek fejlesztése


▪ A térség településein számos civil szervezet működik, de kevés közöttük a jól prosperáló, hatékony szervezet. A meglévők között a kapcsolat eseti, ritka, a teljes területre kiterjedő térségi együttműködés nem jellemző. Színes a paletta a civil szervezetek céljait tekintve: pl. kulturális, hagyományőrző, kézműves, polgárőr, önkéntes tűzoltó stb.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő civil szervezetek erősödését sok esetben a tájékozatlanság és a mérsékelt anyagi források akadályozzák. Ezek a szervezetek általában nem rendelkeznek önálló helyiséggel, alkalmazottal, működésük nem folyamatos. Eszközeik, műszaki felszereltségük hiányos, ez is oka, hogy lemaradnak a pályázási lehetőségekről.


▪ A térségi civil szervezetek meglévő elavult eszközeinek felújítása, cseréje, újak beszerzése.Megoldási javaslat

▪ Erős, a települések életét meghatározó, azt pozitívan befolyásoló, aktív, a térségi civil együttműködést előtérbe helyező civil szervezetek jönnek létre a Leader által támogatott eszközfejlesztés nyomán. A civil szektor által kínált szolgáltatások fejlődése, kiadványok készítése, internetes megjelenés.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Civil szervezetek fejlesztése


▪ A térség településein számos civil szervezet működik, de kevés közöttük a jól prosperáló, hatékony szervezet. A meglévők között a kapcsolat eseti, ritka, a teljes területre kiterjedő térségi együttműködés nem jellemző. Színes a paletta a civil szervezetek céljait tekintve: pl. kulturális, hagyományőrző, kézműves, polgárőr, önkéntes tűzoltó stb.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő civil szervezetek erősödését sok esetben a tájékozatlanság és a mérsékelt anyagi források akadályozzák. Ezek a szervezetek általában nem rendelkeznek önálló helyiséggel, alkalmazottal, működésük nem folyamatos. Eszközeik, műszaki felszereltségük hiányos, ez is oka, hogy lemaradnak a pályázási lehetőségekről.


▪ A térségi civil szervezetek meglévő elavult eszközeinek felújítása, cseréje, újak beszerzése.Megoldási javaslat

▪ Erős, a települések életét meghatározó, azt pozitívan befolyásoló, aktív, a térségi civil együttműködést előtérbe helyező civil szervezetek jönnek létre a Leader által támogatott eszközfejlesztés nyomán. A civil szektor által kínált szolgáltatások fejlődése, kiadványok készítése, internetes megjelenés.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Nemzetközi kapcsolatok ápolása


▪ Az Európai Unióban egyre inkább felértékelődnek a nemzetközi kapcsolatok mind az önkormányzati, a vállalati és a civil szektorban. A települések kis hányada rendelkezik működő nemzetközi kapcsolatokkal, testvérvárosi partnerséggel. A kis-és mikrovállalkozások szinte egyáltalán nem exportálnak az ismeretek és a nyelvtudás hiánya miatt. A térség civil szervezetei nemzetközi kulturális együttműködésekben nem vesznek részt, nemzetközi ifjúsági cserékben alacsony a részvétel.

Helyzet/ adottság

▪ Zala megye határos Ausztriával, Horvátországgal és Szlovéniával, ezáltal jogosult az uniós határon átnyúló pályázatokban való részvételre, taapsztalataink szerint ezt a lehetőséget szinte kizárólag a közvetlen határmenti települések használják ki. Ebben szerepet játszhat a lakosság gyenge nyelvismerete, a más kultúrák, szokások ismeretének hiánya.


▪ A pozitív példák, a jó gyakorlatok népszerűsítése, bemutatása a helyi médiában. Nemzetközi rendezvények, fesztiválok, táborok anyagi támogatása. Kapcsolatfelvételi látogatások támogatása a civil, az önkormányzati és a vállalati érintettek számára. A nyelvoktatás erősítése a falusi lakosság körében.

Megoldási javaslat

▪ Erősödnek a nemzetközi kapcsolatok, testvérvárosi együttműködések jönnek létre. Nyelvi készségek erősödése, a világlátás színesedése, a másság, kulturális sokszínűség elfogadása. A szorosabb nemzetközi kapcsolatok révén mindhárom szféra, az önkormányzatok, a nonprofit szervezetek, valamint a vállalkozások is profitálhatnak.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei (30%), Képzés/Oktatás (15%), Marketing tevékenység (5%), Rendezvény (40%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: Nemzetközi kapcsolatok ápolása


▪ Az Európai Unióban egyre inkább felértékelődnek a nemzetközi kapcsolatok mind az önkormányzati, a vállalati és a civil szektorban. A települések kis hányada rendelkezik működő nemzetközi kapcsolatokkal, testvérvárosi partnerséggel. A kis-és mikrovállalkozások szinte egyáltalán nem exportálnak az ismeretek és a nyelvtudás hiánya miatt. A térség civil szervezetei nemzetközi kulturális együttműködésekben nem vesznek részt, nemzetközi ifjúsági cserékben alacsony a részvétel.

Helyzet/ adottság

▪ Zala megye határos Ausztriával, Horvátországgal és Szlovéniával, ezáltal jogosult az uniós határon átnyúló pályázatokban való részvételre, taapsztalataink szerint ezt a lehetőséget szinte kizárólag a közvetlen határmenti települések használják ki. Ebben szerepet játszhat a lakosság gyenge nyelvismerete, a más kultúrák, szokások ismeretének hiánya.


▪ A pozitív példák, a jó gyakorlatok népszerűsítése, bemutatása a helyi médiában. Nemzetközi rendezvények, fesztiválok, táborok anyagi támogatása. Kapcsolatfelvételi látogatások támogatása a civil, az önkormányzati és a vállalati érintettek számára. A nyelvoktatás erősítése a falusi lakosság körében.

Megoldási javaslat

▪ Erősödnek a nemzetközi kapcsolatok, testvérvárosi együttműködések jönnek létre. Nyelvi készségek erősödése, a világlátás színesedése, a másság, kulturális sokszínűség elfogadása. A szorosabb nemzetközi kapcsolatok révén mindhárom szféra, az önkormányzatok, a nonprofit szervezetek, valamint a vállalkozások is profitálhatnak.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei (30%), Képzés/Oktatás (15%), Marketing tevékenység (5%), Rendezvény (40%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Oktatás, továbbképzés

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Life Long Learning szemléletének terjedése egész Európát áthatja, a kis települések lakosságának is reagálnia kell a modern kor kihívásaira. A gyereklétszám egyre csökken, így az oktatási intézmények fenntarthatósága megkérdőjeleződik. A diákok gyakran más településekre járnak oktatási intézményekbe. A települések többsége rendelkezik valamilyen civil szervezettel, akik non-formális oktatással is foglalkoznak, gyakran nem tudatosan.(pl. kertbarát kör, színjátszó kör, tánccsoportok)

Helyzet/ adottság

▪ Forráshiány miatt gyakran egyenlőtlen esélyekkel indulnak az életben a falusi fiatalok a városi lakossággal szemben, mert nincsen lehetőségük a korszerű ismeretek (pl. idegennyelv, szám.tech., alternatív pedagógiák) megismerésére, elsajátítására.


▪ Civil szervezetek és intézmények anyagi támogatása, melyből képzéseket (kortárssegítő, nyelvi, művészeti, informatikai, gazdaképzés,kertbarát klub,ifjúsági, vállalkozási képzések) szervezhetnek ingyenesen, vagy kis költségtérítés mellett a lakosság számára. Képzési anyagok kidolgozásának támogatása, melyet szakképzett személy alkalmazni képes. Továbbá a képzésekhez kapcsolódó eszközök beszerzése (pl. flipchart tábla, projektor).

Megoldási javaslat

▪ Egyéni és közösségi kézségek, képességek fejlődése. Az új/speciális ismeretek, szociális kézségek fejlődése révén könnyebb elhelyezkedési lehetőség a munkaerőpiacon.

▪ Új, civil közösségek erősödése. Fiatalok helyben tartása, helyi identitás erősödése.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés





Intézkedés: Oktatás, továbbképzés

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Life Long Learning szemléletének terjedése egész Európát áthatja, a kis települések lakosságának is reagálnia kell a modern kor kihívásaira. A gyereklétszám egyre csökken, így az oktatási intézmények fenntarthatósága megkérdőjeleződik. A diákok gyakran más településekre járnak oktatási intézményekbe. A települések többsége rendelkezik valamilyen civil szervezettel, akik non-formális oktatással is foglalkoznak, gyakran nem tudatosan.(pl. kertbarát kör, színjátszó kör, tánccsoportok)

Helyzet/ adottság

▪ Forráshiány miatt gyakran egyenlőtlen esélyekkel indulnak az életben a falusi fiatalok a városi lakossággal szemben, mert nincsen lehetőségük a korszerű ismeretek (pl. idegennyelv, szám.tech., alternatív pedagógiák) megismerésére, elsajátítására.


▪ Civil szervezetek és intézmények anyagi támogatása, melyből képzéseket (kortárssegítő, nyelvi, művészeti, informatikai, gazdaképzés,kertbarát klub,ifjúsági, vállalkozási képzések) szervezhetnek ingyenesen, vagy kis költségtérítés mellett a lakosság számára. Képzési anyagok kidolgozásának támogatása, melyet szakképzett személy alkalmazni képes. Továbbá a képzésekhez kapcsolódó eszközök beszerzése (pl. flipchart tábla, projektor).

Megoldási javaslat

▪ Egyéni és közösségi kézségek, képességek fejlődése. Az új/speciális ismeretek, szociális kézségek fejlődése révén könnyebb elhelyezkedési lehetőség a munkaerőpiacon.

▪ Új, civil közösségek erősödése. Fiatalok helyben tartása, helyi identitás erősödése.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Térségi kommunikációs rendszerek fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ Számos településen igény mutatkozik arra, hogy jeles ünnepeken díszbe öltöztessék községeiket (karácsonyi kivilágítás, húsvéti díszek stb.). Az ehhez szükséges többször felhasználható díszítő elemek beszerzésére eddig nem nyílt lehetőségük a településeknek megfelelő források hiányában.

Helyzet/ adottság

▪ Felmerült a közös arculat kialakításakor, hogy az ünnepi díszeket egységesen vásároljuk meg és használjuk akár több éven keresztül is.Probléma/ lehetőség

▪ Forrás biztosítása a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódó díszek, ünnepi fények közös beszerzéséhez. Tervezzük, hogy az egyes ünnepkörök elött a települések lakói közösen díszítik fel környezetüket.

Megoldási javaslat

▪ Egységes térségi arculat létrejöttének az is egy markáns eleme lehet, hogy a települések díszeit közösen beszerezve, minden jeles ünnep alkalmával közösen kidíszítjük a falvakat. A közös díszek a térségbe látogatók számára elárulják az együvé tartozásunkat.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Roma identitás megőrzése


▪ Néhány településen az átlagosnál is magasabb a roma népesség aránya (pl. Szentpéterúr, Dióskál, Egeraracsa, Söjtör), akik különleges bánásmódot igényelnek. Más településeken is jelentős számban élnek roma identitású lakosok, de az ő kezelésük nem minden esetben igényel speciális foglalkozást.

Helyzet/ adottság

▪ A roma kisebbség jellemzői: alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, sok gyermekes családok, több generáció együttélése. A roma hagyományok, kultúra és nyelv részleges ismerete megnehezíti számukra a beilleszkedést saját közösségükbe és a társadalomba egyaránt. A roma nők alacsony iskolai végzettségének oka a korai gyermekvállalás. A cigány lakosság diszkriminatív, szegregáló megítélése a társadalom részéről.


▪ A roma és a nem roma társadalom körében a cigány kultúra és nyelv értékeinek bemutatása, megtanítása. Közös projektek szervezése a CKÖ-k, civil szervezetek, intézmények és a helyi lakosság számára. Anti-diszkriminációs tréningek szervezése, tanárok, óvodapedagógusok, hivatali dolgozók és az érdeklődő lakosság számára.

Megoldási javaslat

▪ A roma kultúra értékeit népszerűsítő rendezvények, foglalkozások. A roma lakosság körében munkanélküliség csökkenése, motiválás tréningek által a magasabb iskolai végzettség megszerzésére. Coaching a roma nők beiskolázásának, majd későbbi elhelyezkedésének ösztönzésére.

Várható eredmény


▪ Képzés/Oktatás (40%), Rendezvény (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Roma identitás megőrzése


▪ Néhány településen az átlagosnál is magasabb a roma népesség aránya (pl. Szentpéterúr, Dióskál, Egeraracsa, Söjtör), akik különleges bánásmódot igényelnek. Más településeken is jelentős számban élnek roma identitású lakosok, de az ő kezelésük nem minden esetben igényel speciális foglalkozást.

Helyzet/ adottság

▪ A roma kisebbség jellemzői: alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, sok gyermekes családok, több generáció együttélése. A roma hagyományok, kultúra és nyelv részleges ismerete megnehezíti számukra a beilleszkedést saját közösségükbe és a társadalomba egyaránt. A roma nők alacsony iskolai végzettségének oka a korai gyermekvállalás. A cigány lakosság diszkriminatív, szegregáló megítélése a társadalom részéről.


▪ A roma és a nem roma társadalom körében a cigány kultúra és nyelv értékeinek bemutatása, megtanítása. Közös projektek szervezése a CKÖ-k, civil szervezetek, intézmények és a helyi lakosság számára. Anti-diszkriminációs tréningek szervezése, tanárok, óvodapedagógusok, hivatali dolgozók és az érdeklődő lakosság számára.

Megoldási javaslat

▪ A roma kultúra értékeit népszerűsítő rendezvények, foglalkozások. A roma lakosság körében munkanélküliség csökkenése, motiválás tréningek által a magasabb iskolai végzettség megszerzésére. Coaching a roma nők beiskolázásának, majd későbbi elhelyezkedésének ösztönzésére.

Várható eredmény


▪ Képzés/Oktatás (40%), Rendezvény (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Térségi marketing


▪ A térségben hiányoznak a természeti és épített értékekről, turisztikai kínálatról, programokról, szabadidő eltöltésének lehetőségéről, közérdekű információkról, látnivalókról szóló kiadványok, általános információs anyagok. A vállalkozások, intézmények, önkormányzatok külső és belső kommunikációja hiányos, esetleges. Jelenleg a térség nem jelentkezik közösségi elektronikus felülettel, amely leegyszerűsítheti a térségen belüli kommunikációt.

Helyzet/ adottság

▪ A vasi és a zalai térségre jellemzőek az aprófalvas, kislétszámú települések, melyek összefogása általában a földrajzi tájegységek tagozódása szerint történik. Leader közösségünkre jellemző, hogy egyik földrajzi tájegységbe sem sorolható be egyértelműen, ezért a falvak közötti belső kommunikáció és a közös arculat kialakítása, erősítése fontos feladat, hogy térségünk a köztudatban egységesen jelenhessen meg.


▪ A térség, a vállalkozások, a közszféra és a civil szervezetek által megjelentetett megfelelő mennyiségű-minőségű nyomtatott és elektronikus információs anyag terjesztése, bemutató kisfilmek készítése, médiában való megjelenése, honlapok létrehozásának, fejlesztésének támogatása. Egységes marketingstratégia kidolgozása. Közösségi találkozók szervezése a szorosabb gazdasági-társadalmi kapcsolatok kialakítása érdekében. A térségek közötti kommunikáció erősítése, többek között a térségben kidolgozott közös védjegy használata által.

Megoldási javaslat

▪ Megvalósul a Leader közösség egységes arculatának kialakítása közös honlapon, illetve közös marketingkiadványokon keresztül. A Leader közösségen belüli mikro-és kistérségi csoportosulások egységes keretbe tudják foglalni a térségüket, új honlapokat, kiadványokat tudnak kidolgozni. Ezáltal erősödik a helyi identitástudat, a jobb kommunikáció eredményeképpen a közösségi rendezvényeken magasabb számú részvétel várható. A partnerség erősödése a térségen belüli szereplők között.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések





Intézkedés: Térségi marketing


▪ A térségben hiányoznak a természeti és épített értékekről, turisztikai kínálatról, programokról, szabadidő eltöltésének lehetőségéről, közérdekű információkról, látnivalókról szóló kiadványok, általános információs anyagok. A vállalkozások, intézmények, önkormányzatok külső és belső kommunikációja hiányos, esetleges. Jelenleg a térség nem jelentkezik közösségi elektronikus felülettel, amely leegyszerűsítheti a térségen belüli kommunikációt.

Helyzet/ adottság

▪ A vasi és a zalai térségre jellemzőek az aprófalvas, kislétszámú települések, melyek összefogása általában a földrajzi tájegységek tagozódása szerint történik. Leader közösségünkre jellemző, hogy egyik földrajzi tájegységbe sem sorolható be egyértelműen, ezért a falvak közötti belső kommunikáció és a közös arculat kialakítása, erősítése fontos feladat, hogy térségünk a köztudatban egységesen jelenhessen meg.


▪ A térség, a vállalkozások, a közszféra és a civil szervezetek által megjelentetett megfelelő mennyiségű-minőségű nyomtatott és elektronikus információs anyag terjesztése, bemutató kisfilmek készítése, médiában való megjelenése, honlapok létrehozásának, fejlesztésének támogatása. Egységes marketingstratégia kidolgozása. Közösségi találkozók szervezése a szorosabb gazdasági-társadalmi kapcsolatok kialakítása érdekében. A térségek közötti kommunikáció erősítése, többek között a térségben kidolgozott közös védjegy használata által.

Megoldási javaslat

▪ Megvalósul a Leader közösség egységes arculatának kialakítása közös honlapon, illetve közös marketingkiadványokon keresztül. A Leader közösségen belüli mikro-és kistérségi csoportosulások egységes keretbe tudják foglalni a térségüket, új honlapokat, kiadványokat tudnak kidolgozni. Ezáltal erősödik a helyi identitástudat, a jobb kommunikáció eredményeképpen a közösségi rendezvényeken magasabb számú részvétel várható. A partnerség erősödése a térségen belüli szereplők között.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





209

A fő fejlesztési prioritásokat és intézkedéseket a térségben készült alapos, az itt lakókat széles körben megszólító, mélyreható felmérések alapján határoztuk meg. A kiküldött kérdőívek és a helyi közösség településein tartott fórumokon elhangzottak szerint fogalmazódott meg a 6 db prioritásunk.

Programunk egy vezérfonálra felfűzött, de többnyire egymásból kiinduló, és egymásba visszaérkező fejlesztési programokat generál. A megvalósuló projektek egymást kiegészítenék, erősítenék, hatásuk multiplikálódna. Ütemezés: Az egyes intézkedések ütemezésénél több szempontot is szem előtt tartottunk: 1. adott kiírás (HPME) kapcsolódása más kiíráshoz –azaz az egymásra épülés, ok-okozati összefüggések figyelembe vétele. 2. adott kiírás témájához kapcsolódóan az előkészítési igény, ezen intézkedések esetén munkaszervezet olyan projektfejlesztő, partnerkereső, hálózatépítő koordinációt látna el, amely garantálja a minőségi, jól megalapozott projektek benyújtását.

2009-ben tervezzük az első kiírások megjelenését, majd évente, az utolsó kiírási év 2012. Ezt az ütemezést a munkaszervezet rendelkezésére álló forráskeret által behatárolt munkaerőforrás mennyiség kapacitásához is mértük. Véleményünk szerint munkaszervezet évente maximum 30-40 új támogatási kérelem kezelésére, a futók monitoringjára, az új kiírásokhoz kapcsolódó tervezői, információs, tájékoztatási feladatok ellátására alkalmas. Vannak úgynevezett horizontális intézkedéseink, és vannak intézkedések, amelyek kölcsönhatásban állnak egymással.

Nemcsak a prioritások vannak vertikális és horizontális kapcsolatban egymással, hanem az ezek alá tartozó intézkedések és HPME-k is. Ennek eredményeképpen az egyes HPME-k egyenként is, de komplex módon is eredményesek, kifejtik hatásukat. Megvalósításuk során a rendelkezésre álló, fejlesztésre szánt összegek minél hatékonyabb felhasználására törekszünk. Ezt szolgálják a tervezésben megfogalmazott HPME-ek, melyek pl.

A fő fejlesztési prioritásokat és intézkedéseket a térségben készült alapos, az itt lakókat széles körben megszólító, mélyreható felmérések alapján határoztuk meg. A kiküldött kérdőívek és a helyi közösség településein tartott fórumokon elhangzottak szerint fogalmazódott meg a 6 db prioritásunk.

Programunk egy vezérfonálra felfűzött, de többnyire egymásból kiinduló, és egymásba visszaérkező fejlesztési programokat generál. A megvalósuló projektek egymást kiegészítenék, erősítenék, hatásuk multiplikálódna. Ütemezés: Az egyes intézkedések ütemezésénél több szempontot is szem előtt tartottunk: 1. adott kiírás (HPME) kapcsolódása más kiíráshoz –azaz az egymásra épülés, ok-okozati összefüggések figyelembe vétele. 2. adott kiírás témájához kapcsolódóan az előkészítési igény, ezen intézkedések esetén munkaszervezet olyan projektfejlesztő, partnerkereső, hálózatépítő koordinációt látna el, amely garantálja a minőségi, jól megalapozott projektek benyújtását.

2009-ben tervezzük az első kiírások megjelenését, majd évente, az utolsó kiírási év 2012. Ezt az ütemezést a munkaszervezet rendelkezésére álló forráskeret által behatárolt munkaerőforrás mennyiség kapacitásához is mértük. Véleményünk szerint munkaszervezet évente maximum 30-40 új támogatási kérelem kezelésére, a futók monitoringjára, az új kiírásokhoz kapcsolódó tervezői, információs, tájékoztatási feladatok ellátására alkalmas. Vannak úgynevezett horizontális intézkedéseink, és vannak intézkedések, amelyek kölcsönhatásban állnak egymással.

Nemcsak a prioritások vannak vertikális és horizontális kapcsolatban egymással, hanem az ezek alá tartozó intézkedések és HPME-k is. Ennek eredményeképpen az egyes HPME-k egyenként is, de komplex módon is eredményesek, kifejtik hatásukat. Megvalósításuk során a rendelkezésre álló, fejlesztésre szánt összegek minél hatékonyabb felhasználására törekszünk. Ezt szolgálják a tervezésben megfogalmazott HPME-ek, melyek pl.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

210

: a felmérések, a tanulmánytervek készítését, a közösségen belüli együttműködést szolgálják. Ezeken a projekteken keresztül lehet alapos előkészítő munkát végezni a fejlesztésekhez, felújításokhoz, stb.

A projektek minimális méretének meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a potenciális pályázók között lesznek olyanok, akik elsősorban a kisösszegű projekteket tudják eredményesen megvalósítani. A maximális megpályázható összeg meghatározásánál viszont szem előtt tartottuk, hogy legyen lehetőség látványos, a település, a térség életében meghatározó projekteket megvalósítására is. A stratégiánk megvalósulását követően 10 év múlva rendezett falukép és természeti környezet fogadja az ideérkező turistákat, akik a szervezett információs hálózat segítségével gazdag programkínálatból válogatva kellemes heteket töltenek el térségünkben. Ahol az itt élő emberek nem feledkeztek el az őket körülvevő értékekről, sőt azokat hasznosítva megélhetést találnak a saját lakóhelyükön. A helybéliek és az ideérkező vendégek vásárolnak a helyi termékeket forgalmazó boltokban, pihen a falusi szálláshelyeken és kempingekben.

A sikeresen működő helyi vállalkozások zömében a helybéliek foglalkoztatásával enyhítik a magas munkanélküliségi rátából származó problémákat.

: a felmérések, a tanulmánytervek készítését, a közösségen belüli együttműködést szolgálják. Ezeken a projekteken keresztül lehet alapos előkészítő munkát végezni a fejlesztésekhez, felújításokhoz, stb.

A projektek minimális méretének meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a potenciális pályázók között lesznek olyanok, akik elsősorban a kisösszegű projekteket tudják eredményesen megvalósítani. A maximális megpályázható összeg meghatározásánál viszont szem előtt tartottuk, hogy legyen lehetőség látványos, a település, a térség életében meghatározó projekteket megvalósítására is. A stratégiánk megvalósulását követően 10 év múlva rendezett falukép és természeti környezet fogadja az ideérkező turistákat, akik a szervezett információs hálózat segítségével gazdag programkínálatból válogatva kellemes heteket töltenek el térségünkben. Ahol az itt élő emberek nem feledkeztek el az őket körülvevő értékekről, sőt azokat hasznosítva megélhetést találnak a saját lakóhelyükön. A helybéliek és az ideérkező vendégek vásárolnak a helyi termékeket forgalmazó boltokban, pihen a falusi szálláshelyeken és kempingekben.

A sikeresen működő helyi vállalkozások zömében a helybéliek foglalkoztatásával enyhítik a magas munkanélküliségi rátából származó problémákat.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

211

Közösségünk stratégiájának kidolgozása során egyik alapvető szempont az esélyegyenlőség biztosítása, míg a másik a hosszú távú fenntarthatóság volt. HPME-kben olyan projekteket támogatunk, melyek által generált munkahelyek elsősorban a „hátrányos helyzetűek” által lesznek betölthetőek. Az egyik legérintettebb csoportot a 40 év feletti nők és a kisgyermekes anyák alkotják. Az otthon kialakított családi vállalkozások (pl.: turisztikai) elsősorban a nők, a munkanélküli fiatalok, a segítséggel élők elhelyezkedésében játszanak majd szerepet, ezzel elejét véve a szegregációnak.

Biztosítjuk az egyenlő hozzáférést a projektek megvalósítása során. Hangsúlyt fektetünk a romák vagy megváltozott munkaképességű emberek által vezetett, vagy őket jelentős arányban foglalkoztató vállalkozások indításának ösztönzésére, a hozzájuk kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, életvezetési programokra. Kiemelten kezeljük a fejlesztések között a komplex akadálymentesítésre irányuló elképzeléseket. A turisztikai programokban kaphatnak szerepet a jellegzetes kézműves programok újjá élesztésére törekvő elképzeléseink. A Helyi Közösség a tervezés folyamatába mindvégig bevonta a kisebbségi szervezeteket, a hátrányos helyzetű közösségek képviselőit. Ők is tevékenyen részt vettek a napi tervezőmunkában, így biztosítva érdekeik érvényesítésének lehetőségét.

Stratégiánk olyan projekteket tartalmaz, melyek mindegyikére jellemző a hosszú távú fenntarthatóságra való törekvés. Az egyes HPME-k az általános vállalkozás-ösztönzés és gazdaság élénkítésre (1. prioritás), a vidékfejlesztésre, falumegújításra (2. prioritás), helyi turisztikai kínálat fejlesztésére, bővítésére (3. prioritás), hagyományőrzés, kulturális értékek továbbörökítésére (4. prioritás), a fenntartható fejlődésre és a természeti értékek védelemére (5. prioritás)illetőleg a helyi identitás és kapacitásfejlesztésre és képzésre (6. prioritás)törekednek . Ezeken keresztül valósulhat meg a közösség településeinek felemelkedése.

Közösségünk stratégiájának kidolgozása során egyik alapvető szempont az esélyegyenlőség biztosítása, míg a másik a hosszú távú fenntarthatóság volt. HPME-kben olyan projekteket támogatunk, melyek által generált munkahelyek elsősorban a „hátrányos helyzetűek” által lesznek betölthetőek. Az egyik legérintettebb csoportot a 40 év feletti nők és a kisgyermekes anyák alkotják. Az otthon kialakított családi vállalkozások (pl.: turisztikai) elsősorban a nők, a munkanélküli fiatalok, a segítséggel élők elhelyezkedésében játszanak majd szerepet, ezzel elejét véve a szegregációnak.

Biztosítjuk az egyenlő hozzáférést a projektek megvalósítása során. Hangsúlyt fektetünk a romák vagy megváltozott munkaképességű emberek által vezetett, vagy őket jelentős arányban foglalkoztató vállalkozások indításának ösztönzésére, a hozzájuk kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, életvezetési programokra. Kiemelten kezeljük a fejlesztések között a komplex akadálymentesítésre irányuló elképzeléseket. A turisztikai programokban kaphatnak szerepet a jellegzetes kézműves programok újjá élesztésére törekvő elképzeléseink. A Helyi Közösség a tervezés folyamatába mindvégig bevonta a kisebbségi szervezeteket, a hátrányos helyzetű közösségek képviselőit. Ők is tevékenyen részt vettek a napi tervezőmunkában, így biztosítva érdekeik érvényesítésének lehetőségét.

Stratégiánk olyan projekteket tartalmaz, melyek mindegyikére jellemző a hosszú távú fenntarthatóságra való törekvés. Az egyes HPME-k az általános vállalkozás-ösztönzés és gazdaság élénkítésre (1. prioritás), a vidékfejlesztésre, falumegújításra (2. prioritás), helyi turisztikai kínálat fejlesztésére, bővítésére (3. prioritás), hagyományőrzés, kulturális értékek továbbörökítésére (4. prioritás), a fenntartható fejlődésre és a természeti értékek védelemére (5. prioritás)illetőleg a helyi identitás és kapacitásfejlesztésre és képzésre (6. prioritás)törekednek . Ezeken keresztül valósulhat meg a közösség településeinek felemelkedése.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

212

A lehetséges támogatási összegek meghatározásával, a projektek egymásra építésével, a komplexitás kialakításával átfogó fejlesztést kívánunk elindítani. Pl.: támogatjuk a közterületek- közparkok felújítását, akadálymentesítését, funkcióval való megtöltését, ezzel közvetlenül javítjuk a lakosság életkörülményeit, a szolgáltatásokhoz való hozzáférését, közvetve viszont a település lakosságmegtartó képességét erősítjük.

Az épületek új funkcióval való megtöltésénél nagymértékben a helyi vállalkozásokra és a civil szervezetekre támaszkodunk. Támogatjuk még a helyi erőforrások kiaknázását, a vállalkozások fejlesztését. Védjük természetünket, széppé, látványossá teszzük környezetünket, több turista érkezik térségünkbe, növekszik a bevétel, a lakosság fizetőképessége is nő, élénkül a kereslet, fejlődnek a vállalkozások, bővül a kínálat, a települések lakosságmegtartó képessége nő, ezek együttesen biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot.

A lehetséges támogatási összegek meghatározásával, a projektek egymásra építésével, a komplexitás kialakításával átfogó fejlesztést kívánunk elindítani. Pl.: támogatjuk a közterületek- közparkok felújítását, akadálymentesítését, funkcióval való megtöltését, ezzel közvetlenül javítjuk a lakosság életkörülményeit, a szolgáltatásokhoz való hozzáférését, közvetve viszont a település lakosságmegtartó képességét erősítjük.

Az épületek új funkcióval való megtöltésénél nagymértékben a helyi vállalkozásokra és a civil szervezetekre támaszkodunk. Támogatjuk még a helyi erőforrások kiaknázását, a vállalkozások fejlesztését. Védjük természetünket, széppé, látványossá teszzük környezetünket, több turista érkezik térségünkbe, növekszik a bevétel, a lakosság fizetőképessége is nő, élénkül a kereslet, fejlődnek a vállalkozások, bővül a kínálat, a települések lakosságmegtartó képessége nő, ezek együttesen biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

213

Jelenlegi akciócsoportunk két kistérség településeiből, a pacsaiból és a zalaegerszegiből alakult. A pacsai kistérség falvait korábban a Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás fogta össze. A zalaegerszegi kistérségi társulás több területfejlesztési társulásra oszlott, és oszlik. Leader közösségünk a következő társulásokban hajtotta végre eddigi fejlesztéseit: Észak-Nyugat Zalai Társulás, Észak-Zalai Területi Önkormányzati Társulás, Válicka-Völgye Társulás.

A fejlesztési terveket 2000-ig visszamenőleg vizsgáltuk meg, megállapítottuk, hogy a különböző tervek az alábbi főbb szempontok szerint készültek: Kistérségi Turizmus Koncepció és Marketing Program, Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégia, Hulladékgazdálkodási Tanulmányterv, kistérségi napok megrendezése, kistérségi honlap elkészítése, idegenforgalmi kiadvány kiadása, térségi környezetvédelmi program létrehozása.

A korábban elkészített programokból látható, hogy a térségi fejlesztési törekvések átfedik jelen Leader Stratégiánk céljait. Az évekkel ezelőtt elkészült fejlesztési tervek, koncepciók az akkori állapotokat tükrözik, aktualitásukat vesztették, de ettől a főbb problémák közben nem oldódtak meg. Ezért megpróbáltuk jelen stratégiánkban összefoglalni és aktualizálni az évek óta meglévő igényeket, elképzeléseket, problémákat. Néhány fejlesztési cél a korábbi fejlesztési tervekből pályázati formát öltött, és nyertes pályázatként megvalósításra is került: honlap, kiadvány, rendezvény stb.

Jelenlegi akciócsoportunk két kistérség településeiből, a pacsaiból és a zalaegerszegiből alakult. A pacsai kistérség falvait korábban a Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás fogta össze. A zalaegerszegi kistérségi társulás több területfejlesztési társulásra oszlott, és oszlik. Leader közösségünk a következő társulásokban hajtotta végre eddigi fejlesztéseit: Észak-Nyugat Zalai Társulás, Észak-Zalai Területi Önkormányzati Társulás, Válicka-Völgye Társulás.

A fejlesztési terveket 2000-ig visszamenőleg vizsgáltuk meg, megállapítottuk, hogy a különböző tervek az alábbi főbb szempontok szerint készültek: Kistérségi Turizmus Koncepció és Marketing Program, Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégia, Hulladékgazdálkodási Tanulmányterv, kistérségi napok megrendezése, kistérségi honlap elkészítése, idegenforgalmi kiadvány kiadása, térségi környezetvédelmi program létrehozása.

A korábban elkészített programokból látható, hogy a térségi fejlesztési törekvések átfedik jelen Leader Stratégiánk céljait. Az évekkel ezelőtt elkészült fejlesztési tervek, koncepciók az akkori állapotokat tükrözik, aktualitásukat vesztették, de ettől a főbb problémák közben nem oldódtak meg. Ezért megpróbáltuk jelen stratégiánkban összefoglalni és aktualizálni az évek óta meglévő igényeket, elképzeléseket, problémákat. Néhány fejlesztési cél a korábbi fejlesztési tervekből pályázati formát öltött, és nyertes pályázatként megvalósításra is került: honlap, kiadvány, rendezvény stb.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

214

Az FVM által előzetesen Zalai Témautak Helyi Közösség tagjai nonprofit kft. megalakításáról döntöttek és elfogadták annak társasági szerződését. A társasági szerződés rendelkezéseit az FVM által közzétett ajánlás és a gazdasági társaságokról szóló törvény illetve a Ptk. rendelkezései alapján állítottuk össze különös figyelemmel az alapítók javaslataira. A tagságában a közszféra 33%-ban, a civilek 38%-ban, a vállalkozók 29 %-ban képviseltetik magukat. A kft. 1 fő ügyvezetőt és 5 tagú felügyelőbizottságot választott. A felügyelő bizottságban a szférák közti előírt arányokat és az egyenlő területi képviselet elvét a tagok figyelembe vették. Összességében a közszféra 33, a civil szféra 38 és a vállalkozói szféra 29 szervezettel képviselteti magát. A gazdasági társaság egy székhellyel és egy fióktelephellyel rendelkezik. Terveink szerint a pacsai székhelyen a pacsai kistérség 20, a zalaszentiváni fióktelephelyen a zalaegerszegi kistérség 11 településén működő szervezetek részére nyújt segítséget a felállítani kívánt munkaszervezet.A munkaszervezet az operatív feladatokat fogja ellátni.

A munkaszervezet alapozva a Leader+ megvalósítása során szerzett tapasztalatokra és a tervezést koordináló csoport munkájára támaszkodva fog működni, biztosítva a tagok és a térség lakói számára is a szolgáltatást. A teljes területre kiterjedő kapcsolattartási rendszert alakítunk ki. Hetente más–más településen (elsődlegesen a körjegyzőségi központokban) állandó ügyfélfogadási időpontot hirdetünk meg, hogy mindenki helyben vagy lakóhelyéhez közel tudja elérni a szervezetünket. A kihelyezett ügyfélfogadásokon közvetlen kapcsolat épülhet ki a munkaszervezet és a térség lakói között, elősegítve a fejlesztési elképzelések feltárását és a leghatékonyabb projektek kialakítását. A munkaszervezet feladata a projektek generálását követően a megvalósulás teljes követése és a hatékony elszámolás segítése.

Létre kívánunk hozni egy honlapot, amely a kapcsolattartásnak legfontosabb eszköze lesz. Tagjaink és a lakosság a felületen keresztül is figyelemmel kísérik az azon megjelent információkat.

Az FVM által előzetesen Zalai Témautak Helyi Közösség tagjai nonprofit kft. megalakításáról döntöttek és elfogadták annak társasági szerződését. A társasági szerződés rendelkezéseit az FVM által közzétett ajánlás és a gazdasági társaságokról szóló törvény illetve a Ptk. rendelkezései alapján állítottuk össze különös figyelemmel az alapítók javaslataira. A tagságában a közszféra 33%-ban, a civilek 38%-ban, a vállalkozók 29 %-ban képviseltetik magukat. A kft. 1 fő ügyvezetőt és 5 tagú felügyelőbizottságot választott. A felügyelő bizottságban a szférák közti előírt arányokat és az egyenlő területi képviselet elvét a tagok figyelembe vették. Összességében a közszféra 33, a civil szféra 38 és a vállalkozói szféra 29 szervezettel képviselteti magát. A gazdasági társaság egy székhellyel és egy fióktelephellyel rendelkezik. Terveink szerint a pacsai székhelyen a pacsai kistérség 20, a zalaszentiváni fióktelephelyen a zalaegerszegi kistérség 11 településén működő szervezetek részére nyújt segítséget a felállítani kívánt munkaszervezet.A munkaszervezet az operatív feladatokat fogja ellátni.

A munkaszervezet alapozva a Leader+ megvalósítása során szerzett tapasztalatokra és a tervezést koordináló csoport munkájára támaszkodva fog működni, biztosítva a tagok és a térség lakói számára is a szolgáltatást. A teljes területre kiterjedő kapcsolattartási rendszert alakítunk ki. Hetente más–más településen (elsődlegesen a körjegyzőségi központokban) állandó ügyfélfogadási időpontot hirdetünk meg, hogy mindenki helyben vagy lakóhelyéhez közel tudja elérni a szervezetünket. A kihelyezett ügyfélfogadásokon közvetlen kapcsolat épülhet ki a munkaszervezet és a térség lakói között, elősegítve a fejlesztési elképzelések feltárását és a leghatékonyabb projektek kialakítását. A munkaszervezet feladata a projektek generálását követően a megvalósulás teljes követése és a hatékony elszámolás segítése.

Létre kívánunk hozni egy honlapot, amely a kapcsolattartásnak legfontosabb eszköze lesz. Tagjaink és a lakosság a felületen keresztül is figyelemmel kísérik az azon megjelent információkat.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

215

Természetesen törekedni kell a további kapcsolattartási lehetőségek kialakítására is. Igénybe vesszük a helyi és régiós sajtót, írásos szóróanyagokat juttatunk el a térség lakóinak időnként.Munkaszervezet a működéshez szükséges infrastruktúrát a 2 irodában kialakítja. A munkaszervezet napi kapcsolatot fog fenntartani az illetékes HVI–kel.

A HVS–t is LEADER alapokra építettük fel. Az aktivizált helyi lakosságtól jövő fejlesztési kezdeményezésekből, a térségben szerzett tudás és tapasztalatok felhasználásával innovatív fejlesztéseket hajtunk végre, melynek során a partneri kapcsolatok erősödnek. A közvetlen tervezési munkában nem csak a TKCS tagok, hanem széles körben vettek részt a közösség tagjai is. A tervező munka békésen, egyetértésben folyt, mindig figyelembe véve egymás érdekeit, javaslatait. Igyekeztünk közös céljainknak megfelelő, megvalósítható programot kialakítani.

Természetesen törekedni kell a további kapcsolattartási lehetőségek kialakítására is. Igénybe vesszük a helyi és régiós sajtót, írásos szóróanyagokat juttatunk el a térség lakóinak időnként.Munkaszervezet a működéshez szükséges infrastruktúrát a 2 irodában kialakítja. A munkaszervezet napi kapcsolatot fog fenntartani az illetékes HVI–kel.

A HVS–t is LEADER alapokra építettük fel. Az aktivizált helyi lakosságtól jövő fejlesztési kezdeményezésekből, a térségben szerzett tudás és tapasztalatok felhasználásával innovatív fejlesztéseket hajtunk végre, melynek során a partneri kapcsolatok erősödnek. A közvetlen tervezési munkában nem csak a TKCS tagok, hanem széles körben vettek részt a közösség tagjai is. A tervező munka békésen, egyetértésben folyt, mindig figyelembe véve egymás érdekeit, javaslatait. Igyekeztünk közös céljainknak megfelelő, megvalósítható programot kialakítani.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft