Hivatkozások Fábián Zsuzsanna munkásságára1

(2012. szeptember 1-i állapot)

Tevékenységéről általában

Szócikkek:Ki kicsoda 2000 kötetben: Budapest, Greger Biográf Kiadó, I: 458. „ 2002 „ Budapest, Enciklopédia Kiadó: 496.

„ 2004 „ Budapest, Poligráf Kiadó, I: 448.„ 2006 „ Budapest, MTI, I: 473.„ 2008 „ Budapest, MTI: 299.

Révai Új Lexikona c. enciklopédia VI. kötetében, Szekszárd, Babits Kiadó, 2000: 668.Who is who Magyarországon CD-változatában. (2006–)Ki kicsoda a magyar oktatásban c. kiadványban (2007)

Életrajz:szegedi nyelvész honlapon:

http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/alknyelv/magyarok/kortarsak/kortarsak.htmlGrimm Könyvkiadó honlapján [fontosabb publikációkkal]:

www.grimm.hu/fabian.zsuzsanna.htm

Hivatkozás:Sárközy Péter – Takács József: La diffusione della lingua e letteratura italiana in Ungheria.

Firenze, Olschki, 1991: 657, 660.Szabó Győző: Storia e presente del dipartimento di italianistica di Budapest. Atti di Visegrád,

Budapest, ELTE Olasz Tanszék, 1991: 61. Madarász Imre: A negyedik nyelv. „Köznevelés”, 1991. nov. 29: 12.Fogarasi Miklós – Pál József: Contributi alla storia dell’insegnamento dell’italiano nell’Università di

Szeged. „Nuova Corvina”, 1-1993: 101. Vig István (ed.): A magyarországi italianisztika összefoglaló bibliográfiája (1945–1995). Italianistica

Debreceniensis, V-1998, Debrecen, 1999: 136, 179, 185–186, 203. folytatása: 1996–1998: Italianistica Debreceniensis, VII-2000, p. 283 (6 tétel)

Elekfi László, Magyar Nyelvőr, 2003/2: 142. [Kiss Lajos akadémikus halálára írt nekrológban] Lőrinczi Réka: Nyelvtudomány-történeti, művelődéstörténeti és 14. századi magyar nyelvszociológiai

adalékok. In: 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére, Budapest, Argumentum, 2006: 310. [köszönetmondás]

Honlap:ELTE honlapján (Romanisztikai Intézet, Olasz Tanszék: http://olasz.elte.hu)Tinta Könyvkiadó honlapján (www.tintakiado.hu/fabianzsuzsanna/)

Elismerés:„Kiváló Munkáért” kitűntetés (JATE, Szeged, 1985, Oktatási Minisztérium)ELTE „Pro Universitate” emlékérem arany fokozata (2010, ELTE)

Köszöntés:Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor (ed.): Szótárak, szólások, nevek vonzásában. Köszöntő könyv Fábián

Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, 2010, Tinta Könyvkiadó, 241 o. Recenzió: Józsa Judit – Oszetzky Éva, „Modern Nyelvoktatás”, XVII (2011), 2–3: 120–123.

1Az adatok az MTMT adatbázisában is olvashatók.

1

Recenzió: Józsa Judit – Oszetzky Éva: Attratta da vocabolari, fraseologismi e nomi. „Újlatin filológia” (Pécs) 3 - 2011: 299–305. (ISSN 2062-1116, ISBN 978-963-642-408-4)

1. LEXIKOLÓGIA

Esercizi di lessicologia italiana (Budapest, Tankönyvkiadó, 1989, 144 o.) Hivatkozás: Cortelazzo, Manlio: L’esercito che milita nel mondo a presidio dell’italiano. „Messaggero

Veneto”, 26 febbraio 1990.Olasz vendégek („Édes Anyanyelvünk”, 1985/3: 11)Hivatkozás: Szabó, Győző: Nuovi elementi italiani del lessico ungherese: dieci anni dopo. „Giano Pannonio”,

Padova, 4-1989: 103, 109. Kiss Jenő: Szó- és szólásmagyarázatok. „Magyar Nyelv”, 82 (1986): 334. Vig István: Convergenze lessicali tra il croato, l’ungherese e il tedesco. In: Tima (ed.):

Kapcsolatok. Tanulmányok Jászay Magda tiszteletére. Budapest, Íbisz, 2002: 108, 115. Vig István: Egyezések a horvát, magyar és német nyelv között a közös fogalomkörbe tartozó olasz

jövevényszavak tükrében. In: MMI: Annuum tempus linguarum europae. Scripta philologica pannoniensis. Veszprém, 2002: 76.

Vig István: Nuovi prestiti italiani nell’ungherese comune scritto. In: „Per seguir virtute e canoscenza.” Miscellanea di studi per Lajos Antal. „Ambra”, BDTF, 2004: 333, 334, 342.

Vig István: Új olasz jövevényszavak az írott magyar köznyelvben. BÁR, 2006:161, 162, 166. Vig, István: Sprachkontakte im Alpen-Adria-Raum. Szombathely, BDTF, 2007: 125. Pizza („Édes Anyanyelvünk”, 1985/4: 10)Hivatkozás: Szabó Győző: Nuovi elementi italiani del lessico ungherese: dieci anni dopo. „Giano Pannonio”,

Padova, 4-1989: 103, 109. Vig István: Nuovi prestiti italiani nell’ungherese comune scritto. In: „Per seguir virtute e

canoscenza.” Miscellanea di studi per Lajos Antal. „Ambra”, BDTF, 2004: 335, 343. Vig István: Új olasz jövevényszavak az írott magyar köznyelvben. BÁR, 2006:162, 163, 166. Vig, István: Sprachkontakte im Alpen-Adria-Raum. Szombathely, BDTF, 2007: 125. Itt a sztracsi! („Magyar Nemzet”, 1987. jún. 18: 6)Hivatkozás: Antalffy Gyula: Nem kérünk a sztracsiból! „Magyar Nemzet”, 1987. jún. 27: 14. (negatív!) Szabó, Győző: Nuovi elementi italiani del lessico ungherese: dieci anni dopo. „Giano Pannonio”,

Padova, 4-1989: 103, 109.A paparazzo nem ’rakétapapa’ és a marcipán nem ’Marci kenyere’ („Magyar Nyelvőr”, 1998/1: 100–102)Ismertetés: Caffarelli, Enzo, „Rivista Italiana di Onomastica”2, 1999/1: 315.Hivatkozás: Kicsi Sándor András: A személyekről vett ételnevekről. „Névtani Értesítő”, 22 (2000): 106, 116. Kicsi Sándor András: Neologizmusok 1997-ből.

http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/2008-9/2008-94.html Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2003: 50, 93.

Antologia di lessicologia, semantica e lessicografia italiana (Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995, 422 o.)

2 A továbbiakban: RIOn.

2

Ismertetés: Fóris Ágota, „Iskolakultúra”, 1999/3: 106–108. Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1995. Roma, Salerno Editrice,

1997/I: 115. Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, Iskolakultúra, 2002: 124. Stammerjohann, Harro: Epochenwortschätze IV: Italienisch. In: D. A. Cruse (ed.): Lexikologie.

Lexicology. 2. Halbband. De Gruyter, 2002: 1453.Utime attestazioni”: fino a quando vive un significato? (piac, bolt) (In: Farkas–Kollár (ed.): Scritti in onore di Nándor Benedek. Szeged, JATEPress, 2001: 125–132)Hivatkozás: Vig, István: Convergenze lessicali tra il croato, l’ungherese e il tedesco. In: Tima (ed.):

Kapcsolatok. Tanulmányok Jászay Magda tiszteletére. Budapest, Íbisz, 2002: 115. Vig István: Egyezések a horvát, magyar és német nyelv között a közös fogalomkörbe tartozó olasz

jövevényszavak tükrében. In: MMI: Annuum tempus linguarum europae. Scripta philologica pannoniensis. Veszprém, 2002: 76.

Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, Iskolakultúra, 2002: 124. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2001. Roma, Salerno Editrice, 2003:

162. Vig, István: Nuovi prestiti italiani nell’ungherese comune scritto. In: „Per seguir virtute e

canoscenza.” Miscellanea di studi per Lajos Antal. „Ambra”, BDTF, 2004: 343. Fóris Ágota: A műszaki és tudományos szótárak elméleti és gyakorlati problémáiról. In: Fóris–

Pálfy Miklós (ed.): A lexikográfia Magyarországon. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004: 27. Vig István: Új olasz jövevényszavak az írott magyar köznyelvben. BÁR, 2006: 161, 166. Vig, István: Sprachkontakte im Alpen-Adria-Raum. Szombathely, BDTF, 2007: 125. Prestiti-deonomastici tra italiano e ungherese. Tipi e casi. (In: Salvi, Giampaolo – Takács, József (ed.): A piè del vero. Studi in onore di Géza Sallay. Budapest, Ibisz, 2001: 51–69) Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2001. Roma, Salerno Editrice, 2003:

105.Egy olasz-magyar „hamis barátok” szótáráról. (In: Gecső (ed.): Kontrasztív szemantikai kutatások. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2001: 104–114.)Hivatkozás: H. Varga Márta: A nyelvtanulók „hamis barátai”-ról. In: Fóris Ágota – Tóth Szergej (ed.):

Ezerarcú lexikon. Szombathely, BDTF, 2007: 10, 18. Farkas Tamás: A tulajdonnevek fordíthatóságáról és napjaink fordítási hibáiról, közszók és

tulajdonnevek példáján. „Névtani Értesítő”, 29 (2007): 173, 187. Fóris, Ágota: La realtà e l’equivalenza concettuale. mediAzioni 7,

http://mediazioni.sitlec.unibo.it, ISSN 1974-4382. Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamis_baratFalsi amici tra italiano e ungherese. (In: Tima Renáta (ed.): Kapcsolatok. Tanulmányok Jászay Magda tiszteletére. Budapest, Ibisz, 2002: 89–89)Hivatkozás: Sciacovelli, Antonio: Un’italianistica in continuo rinnovamento. „Nuova Corvina”, 13-2003: 134. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2002. Roma, Salerno Editrice, 2004:

121, 182.-issimo è bello anche in ungherese? („Nuova Corvina”, 12-2002: 13–23) Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2002. Roma, Salerno Editrice, 2004:

121, 182.Esercizi e manuale di lessicologia italiana. (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK, Piliscsaba, 2003, 243 o.)Ismertetés: Tóth László, „Nuova Corvina”, 15-2004: 155–158. Józsa Judit, „Iskolakultúra”, 2006/1: 121–124.Hivatkozás:

3

Sulyok, Hedvig: „Non c’è nel dizionario…” Pensieri a margine di un corso facoltativo. Annuario del Dipartimento di Italianistica della Facoltà di Magistero „Gyula Juhász” dell’Università degli Studi di Szeged, Szeged, JGYF Kiadó, 2005: 147, 148.

Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2003. Roma, Salerno Editrice, 2005: 191.

Neologizmusok és szótárak. (In: Bárdosi Vilmos (szerk.): Quo vadis philologia temporum nostrum? Korunk civilizációjának nyelvi képe. Budapest, Tinta Kiadó, 2009: 105–120.)

Tóth Gabriella: Szóösszetétel a mai olasz nyelvben. Tendenciák a neologizmusok körében. PhD-értekezés. ELTE. 2011: 211.

Minya Károly: Változó szókincsünk. A neologizmusok több szempontú vizsgálata. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2011: 15, 24, 152.

Veszelszki Ágnes: A netszótól a netszövegig. In: Bárdosi V. (szerk.): A szótól a szövegig. Az MTA Modern Filológiai Társaság tudományos konferenciájának előadásai. Budapest, 2011. június 21–22. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2012: 253–260. /Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 137./: 253, 258.

Dall’Italia all’Ungheria. Parole di origine italiana nell’ungherese. (Udine, Forum Editrice, 2010, 206 o.)Könyvbemutató: Istituto Italiano di Cultura per l’Ungheria, Budapest, 2010. okt. 15. (Giampaolo Salvi tszv.

egyetemi tanár, ELTE BTK Olasz Tanszék) TINTA könyvbemutató, szakkönyv- és szótárvásár, MTA Nyelvtudományi Intézete, 2010.

november 16.Ismertetés:

[Caffarelli, Enzo] RIOn, XVII (2011): 758–759. Sulyok Hedvig, „Modern Nyelvoktatás”, XVIII (2012), 1–2: 83–86.

Hivatkozás: RIOn, XVII (2011), 1: 250. RIOn, XVII (2011), 2: 925.Köszönetmondás: Bakos Ferenc: Megnevezés és kontrasztivitás. A magyar fő- előtagú főnévi összetételek …

Nyelvtudományi Közlemények 84 (1982): 38. [köszönet a tanulmány olasz példaanyagával kapcsolatban]

2. ÁLLANDÓ SZÓKAPCSOLATOK

–Gheno: Italianizmusok. Egyetemi jegyzet. (Szeged, JATE-kiadvány, 1974, 199 o.)Említés: Lengert, Joachim: Romanische Phraseologie und Parömiologie: eine kommentierte Bibliographie

(von den Anfängen bis 1997). Tübingen, Narr, 1999: 816. (6605. tétel)Gondolatok a frazeológiai egységek szótári elrendezéséről („Filológiai Közlöny”, 1984/2–3: 297–303)Hivatkozás: Hessky Regina: Beiträge zur Phraseologie des Ungarischen und des Deutschen. Phraseologie in

Ungarn, Budapest, ELTE, 1988: 23. /Budapester Beiträge zur Germanistik/ Hadrovics László: Magyar frazeológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1995: 310. Lengert, Joachim: Romanische Phraseologie und Parömiologie: eine kommentierte Bibliographie

(von den Anfängen bis 1997). Tübingen, Narr, 1999: 755. (6059. tétel) Bárdosi Vilmos (főszerk.): Magyar szólástár. Budapest, Tinta Kiadó, 2003: XXII. Balázs Géza: A magyar frazémák szövegtipológiája. In 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére.

Budapest, Argumentum, 2006: 547, 558. Forgács Tamás: Bevezetés a frazeológiába. Budapest, Tinta Kiadó, 2007: 272.–Gheno: Italianizmusok (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986, 498 o.)Ismertetés:

4

Fogarasi Miklós, „Rivista di Studi Ungheresi”, Roma, 3-1988: 154–158. Herczeg Gyula, „Magyar Nyelvőr”, 113 (1989): 500–505. Farkas Mária, „Pedagógiai Szemle”, 1989: 779–780. Hivatkozás: Csillaghy, András: Le grammatiche di ungherese in Italia e … „Giano Pannonio”, Padova, 1-

1989: 128. Marello, Carla: Le parole dell’italiano. Bologna, Zanichelli, 1996: 230. Gheno, Danilo: Espressioni idiomatiche italiano-finniche. Turku, 1993: 30. Onódi Krisztina: La rappresentazione delle unità fraseologiche nei dizionari bilingui. „Nuova

Corvina”, 2-1994: 115. Hadrovics László: Magyar frazeológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1995: 329. Linguistic Bibliography of the Year 1990. Kluwer, 1992: 930. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1993. Roma, Salerno Editrice, 1995:

80. Lengert, Joachim: Romanische Phraseologie und Parömiologie: eine kommentierte Bibliographie

(von den Anfängen bis 1997). Tübingen, Narr, 1999: 816. (6606. tétel) Bárdosi Vilmos (főszerk.): Magyar szólástár. Budapest, Tinta Kiadó, 2003: XX. Bárdosi, Vilmos – Hessky, Regina: Phraseologie des Ungarischen. In: Phraseologie/Phraseology.

HSK 28.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2007: 1022, 1025. Maticsák Sándor: In honorem – Danilo Gheno 60 éves, „Folia Uralica Debreceniensia”, 11, 2004:

174.Quando gli Italiani andavano a Buda ... („Rivista di Studi Ungheresi”, Roma, Carucci Editore, 1-1986: 69–78.)Hivatkozás: Hopp Lajos: Rivista di Studi Ungheresi 1-1986. „Acta Litteraria”, 1989/1–2: 189. Szabó Győző: Olasz–magyar folyóiratok. „Nagyvilág”, 1990/2: 284. Takács József: Hungarian Studies in Italy. „Books”, 1992/3: 119. Sárközy Péter: „Az olasz negédes kertjében”, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2008:

201.Le raccolte dei modi di dire italiani pubblicate in Ungheria. („Acta Romanica”, Tomus XI /Studia Lexicographica Neolatina/, 1986: 82–118.)Hivatkozás: Lengert, Joachim: Romanische Phraseologie und Parömiologie: eine kommentierte Bibliographie

(von den Anfängen bis 1997). Tübingen, Narr, 1999: 755. (6060. tétel)Filo da torcere (Budapest, Tankönyvkiadó, 1987, 210 o.)Ismertetés: Vig István, „Acta Romanica” XII: Scritti linguistici in onore di Miklós Fogarasi, Szeged, JATE,

1988: 323–327. Farkas Mária, „Pedagógiai Szemle”, 1989: 780. Hivatkozás: Hessky Regina – Bárdosi Vilmos: Frazeológiai egységek szótári leírásának kérdései. „Filológiai

Közlöny”, 1992/2–3: 110, 112. Marello, Carla: Le parole dell’italiano. Bologna, Zanichelli, 1996: 231. Lengert, Joachim: Romanische Phraseologie und Parömiologie: eine kommentierte Bibliographie

(von den Anfängen bis 1997). Tübingen, Narr, 1999: 816. (6604. tétel) Bárdosi, Vilmos – Hessky, Regina: Phraseologie des Ungarischen. In: Phraseologie/Phraseology.

HSK 28.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2007: 1023, 1025. Bárdosi, Vilmos: Michel Bréal e Charles Bally, dous precursores da fraseoloxía moderna.

„Cadernos de Fraseoloxía Galega”, 12 (2010), 29–39. (ISSN 1698-7861) Bárdosi Vilmos: A szótól a szólásig. Gondolatok egy új típusú szótárról. In: Bárdosi Vilmos

(szerk.): A szótól a szövegig. Budapest, Tinta Kiadó, 2012: 31–40. (39. o.)Le raccolte dei modi di dire italiani pubblicate in Ungheria. („Filologia moderna” (Pisa, Pacini), 9-1987: 119–136.)Hivatkozás:

5

Lengert, Joachim: Romanische Phraseologie und Parömiologie: eine kommentierte Bibliographie (von den Anfängen bis 1997). Tübingen, Narr, 1999: 755. (6061. tétel)

Una nuova moda del linguaggio giornalistico: unità fisse modificate („Acta Romanica” XII: Scritti linguistici in onore di Miklós Fogarasi. Szeged, JATE, l988: 115–129)Hivatkozás: Marri, Fabio: Scritti linguistici in onore di Miklós Fogarasi. „Studi e problemi di critica testuale”,

N. 46, aprile 1993: 246. Hamplová, Sylva, „Philologica Pragensia, Časopis pro moderní filologii”, 72 (1990), 4: 29. Mengaldo, Pier Vincenzo: Il Novecento. Bologna, Il Mulino, 1994: 64, 441, 484. Lengert, Joachim: Romanische Phraseologie und Parömiologie: eine kommentierte Bibliographie

(von den Anfängen bis 1997). Tübingen, Narr, 1999: 745. (5980. tétel)Hit, remény, kereset („Édes Anyanyelvünk”, 1988. jan.–márc.: 2–3)Hivatkozás: „Hungarológiai Értesítő”, 1990–93: 189.–Gheno: Sapienti sat. Olasz-magyar kifejezések és szólások szótára (Szeged, Grimm Kiadó, 2003, 315 o.)Ismertetés: Fóris Ágota: Olasz-magyar kifejezések és szólások szótára. „Iskolakultúra”, 2004/6–7: 210–212. Sulyok Hedvig, „Alkalmazott Nyelvtudomány”, IV (2004)/2: 113–115. Rádai-Kovács Éva: Az Olasz-magyar kifejezések és szólások szótáráról. In: Magay Tamás (ed.):

Szótárak és használóik. Lexikográfiai Füzetek 2. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006: 161–164. Hivatkozás: Maticsák Sándor: In honorem – Danilo Gheno 60 éves, „Folia Uralica Debreceniensia”, 11, 2004:

174. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2003. Roma, Salerno Editrice, 2005:

180. Sztanó László: Olasz–magyar kulturális szótár. Budapest, Corvina, 2008: 5, 6. Horváth Györgyi: A jobb kéz meg a bal. „Magyar Narancs”, 2008. nov. 6. [Sztanó László: Olasz–

magyar kulturális szótára ismertetésében] Bárdosi Vilmos: „Nem babra megy a játék!” A bab szó frazeológiai konceptualizálódása néhány

európai nyelvben. In: Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor (ed.): Szótárak, szólások, nevek vonzásában. Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010: 48.

3. VONZATOK

Alcune osservazioni sulla reggenza dei verbi italiani („Acta Romanica” V, Szeged, JATE, 1978: 104–125)Hivatkozás: Affranio, Roberto: Il sistema delle reggenze degli aggettivi … Tesi di laurea presso l’Università di

Padova, 1989/90: 11. Renzi, Lorenzo – Elia, Annibale: Per un vocabolario delle reggenze. In: Lessico e grammatica.

Roma, Bulzoni, 1997: 128. Bene, Kata: Alcune questioni emerse durante la redazione del „Vocabolario ungherese-italiano

delle reggenze verbali”. „Giano Pannonio”, 6-2004: 81–91. Bianco, Maria Teresa: Kontrastive Fallstudie Deutsch – Italienisch. In: Dependenz und Valenz.

HSK 25.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1189, 1196. („Die ersten theoretischen Arbeiten zum Thema «Rektion der it. Verben» werden von Fábián (1978 u. 1982) veröffentlicht.”)

–Angelini: Olasz igei vonzatok (Budapest, Tankönyvkiadó, 1981, 190 o.)Hivatkozás: Antal, Lajos: La frase semplice nell’italiano e nell’ungherese. „Acta Romanica” XII: Scritti

linguistici in onore di Miklós Fogarasi, Szeged, JATE, 1988: 190, 207. [és a szótár anyagának hasznosítása kontrasztív vizsgálatokban]

6

Rózsavölgyi Edit: Considerazioni tipologiche sull’espressione pronominale dell’oggetto. In: Problemi di morfosintassi delle lingue slave. Atti del I seminario di studi tenuto a Bagni di Lucca, 25 e 26 marzo 1988. Bologna, Pitagora Editrice, 1988: 84.

Rózsavölgyi Edit: L’uso del pronome nell’espressione dell’oggetto definito in russo, ungherese e italiano. Giano Pannonio, Padova, Unipress, 3-1989: 228.

Dezső, László: Confronto dei sistemi di reggenze dei verbi italiani ed ungheresi: fatti e considerazioni tipologiche. „Quaderni Patavini di Linguistica”, Padova, Unipress, 8–9 (1989–1990): 65, 76.

Dezső, László: Questions of the investigation of the complement of adjectives. In: Toward a Tipology of European Languages, Mouton, 1990: 301.

Cabrini, Alessandra: Reggenze verbali italiane ed ungheresi: un confronto. Tesi di laurea presso l’Università di Padova, 1992/93. [a könyv anyagának statisztikai feldolgozása szakdolgozatban]

Dezső, László: La partitività in italiano, slavo e nelle lingue ugrofinniche: i problemi del tipo nominativo-accusativo di frase. In: L’Europa linguistica: contatti, contrasti, affinità di lingue. Roma, Bulzoni, 1992: 106.

Arbia, Maria Teresa: Valenze verbali. „Italiano e oltre”, 9 (1996): 54, 57. Marello, Carla: Le parole dell’italiano. Bologna, Zanichelli, 1996: 231. Bianco, Maria Teresa: Valenzlexikon Deutsch-Italienisch. I–II. Heidelberg, Julius Groos Verlag,

1996: 194. Renzi, Lorenzo – Elia, Annibale: Per un vocabolario delle reggenze. In: Lessico e grammatica.

Roma, Bulzoni, 1997: 113, 128. Nord, Britta: Die Relevanz der Valenz für die Translation. In: Fleischmann–Kutz–Schmitt:

Translationsdidaktik. Narr, Tübingen, 1997: 520. Affranio, Roberto: In margine a un dizionario ungherese-italiano di aggettivi con reggenze. In:

Könyv Dezső Lászlónak. Nyíregyháza, Bessenyei Kiadó, 1997: 17. Blumenthal, Peter – Rovere, Giovanni: Wörterbuch der italienischen Verben. Stuttgart, Klett

Verlag, 1998: XXIII és sok más helyen [több példánk idézése a szótárban] Cordin, Patrizia – Lo Duca, Maria G.: A SLI Bp-i kongresszusának előzetese. „Bollettino della

SLI”, 2-1998: 29 Dezső, László: Le reggenze dei verbi e degli aggettivi italiani (un approccio tipologico). In:

Ruffino, Giovanni (ed.): Atti del XXI Congresso Internazionale di Linguistica e di Filologia Romanza (settembre 1995), Vol. III, Tübingen, Niemeyer, 1998: 227, 232.

Stein, Achim internetes bibliográfiájában: http://www.uni-stuttgart.de/lingrom/stein/kurs/bibo.htm Busse, Winfried: Valenzlexika in anderen Sprachen. In: Dependenz und Valenz. HSK 25.2, Walter

de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1424, 1433. Schumacher, Helmut: Kontrastive zweisprachige Wörterbücher. In: Dependenz und Valenz. HSK

25.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1438, 1445. Uzonyi Pál: A valencia és a szótár. In: Heltai Pál (szerk.): Nyelvi modernizáció. Szaknyelv,

fordítás, terminológia. XVI. alkalmazott nyelvészeti kongresszus, Gödöllő, 2006. ápr. 10–12. Pécs/Gödöllő, MANYE/Szt. István Egyetem, 2007: 246.

Uzonyi Pál: Zur Valenz in Dependenz- und Konstituentenstrukturen – Grundlagen und Anwendungen. Habilitációs értekezés. ELTE, 2007: 113.

Bassola, Péter: Zweisprachige Rektions- und Valenzwörterbücher mit Ungarisch. In: Fábián, Zsuzsanna (ed.): Hungarian Lexicography I. Bilingual Dictionaries. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011: 258, 259, 274, 275. /Lexikográfiai füzetek 5./

–Angelini: Olasz igei vonzatok (Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998, 230 o.)Ismertetés: „Bollettino della Società della Linguistica Italiana” XVI (1998), 3: 26. Józsa Judit, „Modern Nyelvoktatás”, V. évf. 2–3. sz., 1999. szept.: 108–109. Cordin, Patrizia – Lo Duca, Maria G.: Classi di verbi, valenze e dizionari. Esplorazioni e

proposte. Padova, Unipress, 2003: 133–148. [összevető elemzés hosszabb tanulmányban: e szótár összevetése más vonzatszótárak ábrázolásaival; leírás lábjegyzetben]

Hivatkozás:

7

Lana, Emanuele – Marello, Carla: Interrogando ELDA, database plurilingue di programmi di frase. In: Korzen, Iørn – Marello, Carla (ed.): Argomenti per una linguistica della traduzione. Alessandria, Edizioni dell’Orso, 2000: 56, 75.

Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1998. Roma, Salerno Editrice, 2000/I: 83, 137.

Fóris Ágota: Olasz szótárkiadás Magyarországon (1990–2000). In: Andor–Szűcs–Terts (ed.): Színes eszmék nem alszanak. Szépe György 70. születésnapjára. Pécs, 2001: 348.

Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, Iskolakultúra, 2002: 40, 130. Fóris Ágota: Regional research in Lexicography. In: University and Society. Pécs, Pécsi Egyetem,

2002: 124. Bianco, Maria Teresa: Kontrastive Fallstudie Deutsch – Italienisch. In: Dependenz und Valenz.

HSK 25.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1193, 1195. Farkas, Mária: Aspetti teorico-pratici della contrastività linguistica italo-ungherese. Szeged,

SzEK JGyF Kiadó, 2006: 217. Uzonyi Pál: A valencia és a szótár. In: Heltai Pál (szerk.): Nyelvi modernizáció. Szaknyelv,

fordítás, terminológia. XVI. alkalmazott nyelvészeti kongresszus, Gödöllő, 2006. ápr. 10–12. Pécs/Gödöllő, MANYE/Szt. István Egyetem, 2007: 246.

Uzonyi, Pál: Zur Valenz in Dependenz- und Konstituentenstrukturen – Grundlagen und Anwendungen. Habilitációs értekezés. ELTE, 2007: 113.

Tóth László: Su un tipo di legamento sintattico. In: Nuzzo, Armando – W. Somogyi Judit (ed.): In memoriam Hajnóczi Gábor, PPKE BTK, Piliscsaba, 2008: 337.

Fóris Ágota: Skálafüggetlen hálószerkezet a zótárakban. In: Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor (ed.): Szótárak, szólások, nevek vonzásában. Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010: 88, 90.

W. Somogyi Judit: Viszonzást kifejező igék a magyarban és az olaszban. In: Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor (ed.): Szótárak, szólások, nevek vonzásában. Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010: 222.

Miani, Silvia: La preverbazione dei verbi cognitivi ed emotivi e analisi della loro struttura argomentale nella lingua ungherese. Tesi di laurea, Università di Padova, 2010/11: 7, 111.

Bassola, Péter: Zweisprachige Rektions- und Valenzwörterbücher mit Ungarisch. In: Fábián, Zsuzsanna (ed.): Hungarian Lexicography I. Bilingual Dictionaries. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011: 258, 259, 274, 275. /Lexikográfiai füzetek 5./

Del rapporto tra reggenze verbali e unità fraseologiche verbali („Acta Romanica” VII, 1982: 77–101)Hivatkozás: Affranio, Roberto: Il sistema delle reggenze degli aggettivi … Tesi di laurea presso l’Università di

Padova, 1989/90: 26. Hall, Robert A. jr.: Bibliografia della linguistica italiana, 3. supplemento decennale. Pisa,

Giardini, 1988: 240. Renzi, Lorenzo – Elia, Annibale: Per un vocabolario delle reggenze. In: Lessico e grammatica.

Roma, Bulzoni, 1997: 128. Curcio, Martina Lucia: Kontrastives Valenzwörterbuch der gesprochenen Sprache Italienisch-

Deutsch. Mannheim, Institut für Deutsche Sprache, 1999: 221. Lengert, Joachim: Romanische Phraseologie und Parömiologie: eine kommentierte Bibliographie

(von den Anfängen bis 1997). Tübingen, Narr, 1999: 836. (6742. tétel) Bene, Kata: Alcune questioni emerse durante la redazione del „Vocabolario ungherese-italiano

delle reggenze verbali”. „Giano Pannonio”, 6-2004: 81–91. Bianco, Maria Teresa: Kontrastive Fallstudie Deutsch – Italienisch. In: Dependenz und Valenz.

HSK 25.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1189, 1196. („Die ersten theoretischen Arbeiten zum Thema «Rektion der it. Verben» werden von Fábián (1978 u. 1982) veröffentlicht.”)

Miani, Silvia: La preverbazione dei verbi cognitivi ed emotivi e analisi della loro struttura argomentale nella lingua ungherese. Tesi di laurea, Università di Padova, 2010/11: 111.

8

Sulle connessioni tra reggenze verbali e unità fraseologiche verbali (In: Blumenthal, Peter – Rovere, Giovanni – Schwarze, Christoph (ed.): Lexikalische Analyse romanischer Sprachen. Tübingen, 1996: 33–40)Hivatkozás: Lo Duca, Maria G.: Esperimenti grammaticali. Firenze, La Nuova Italia, 1997: 271. Curcio, Martina Lucia: Kontrastives Valenzwörterbuch der gesprochenen Sprache Italienisch-

Deutsch. Mannheim, Institut für Deutsche Sprache, 1999: 221. Lengert, Joachim: Romanische Phraseologie und Parömiologie: eine kommentierte Bibliographie

(von den Anfängen bis 1997). Tübingen, Narr, 1999: 836. (6743. tétel) Bene, Kata: Alcune questioni emerse durante la redazione del „Vocabolario ungherese-italiano

delle reggenze verbali”. „Giano Pannonio”, 6-2004: 81–91.Il vocabolario delle reggenze degli aggettivi italiani (In: Fábián Zsuzsanna – Szabó Győző (ed.): Atti di Visegrád. Budapest, ELTE, 1991: 179–191)Hivatkozás: Marello, Carla: Le parole dell’italiano. Bologna, Zanichelli, 1996: 231. Cordin, Patricia – Lo Duca, Maria G.: A SLI Bp-i kongresszusának előzetese. „Bollettino della

SLI”, 2-1998: 29. Bianco, Maria Teresa: Kontrastive Fallstudie Deutsch – Italienisch. In: Dependenz und Valenz.

HSK 25.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1189, 1196. Confronto delle reggenze degli aggettivi nell’italiano e nell’ungherese. („Giano Pannonio”, 5-1994: 177–185)Hivatkozás: Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, Iskolakultúra, 2002: 124. Fóris Ágota: A műszaki és tudományos szótárak elméleti és gyakorlati problémáiról. In: Fóris

Ágota – Pálfy Miklós (ed.): A lexikográfia Magyarországon. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004: 27.

Farkas, Mária: Aspetti teorico-pratici della contrastività linguistica italo-ungherese. Szeged, SzEK JGyF Kiadó, 2006: 219.

Olasz–magyar melléknévi vonzatszótár (Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, 238 o.)Ismertetés: „Bollettino della Società di Linguistica Italiana” XIV (1996), 3: 37. Tóth László, „Modern Nyelvoktatás”, III. évf. 1–2. sz., 1997. május: 121–122. Farkas Mária, „Magyar Pedagógia”, 97 (1997), 1: 97–98. Muljačić, Žarko, „Zeitschrift für romanische Philologie”, Band 114 (1998): 780–781. Farkas, Maria, „Studi italiani di linguistica teorica e applicata”, 1998/3: 604–605.Hivatkozás: Marri, Fabio, „Studi e problemi di critica testuale”, N. 46. aprile 1993: 246. Affranio, Roberto: In margine a un dizionario ungherese-italiano di aggettivi con reggenze. In:

Könyv Dezső Lászlónak. Nyíregyháza, Bessenyei Kiadó, 1997: 17. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1996. Roma, Salerno Editrice,

1998/I/1: 85, 120; 2000/I: 94. Bianco, Maria Teresa: Lessico, „Studi italiani di linguistica teorica ed applicata”, 2000: 73. Fóris Ágota: Olasz szótárkiadás Magyarországon (1990–2000). In: Andor–Szűcs–Terts (ed.):

Színes eszmék nem alszanak. Szépe György 70. születésnapjára. Pécs, 2001: 348. Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, Iskolakultúra, 2002: 40, 131. Fóris Ágota: Regional research in Lexicography. In: University and Society. Pécs, Pécsi Egyetem,

2002: 124. Cordin, Patrizia – Lo Duca, Maria G.: Classi di verbi, valenze e dizionari. Esplorazioni e

proposte. Padova, Unipress, 2003: 191. Groß, T.M.: The Valency of Non-Verbal Word Classes: the Adjective. In: Dependenz und Valenz.

HSK 25.1, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2003: 836, 842. Bianco, Maria Teresa: Kontrastive Fallstudie Deutsch – Italienisch. In: Dependenz und Valenz.

HSK 25.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1193, 1196. Busse, Winfried: Valenzlexika in anderen Sprachen. In: Dependenz und Valenz. HSK 25.2, Walter

de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1334.

9

Schumacher, Helmut: Kontrastive zweisprachige Wörterbücher. In: Dependenz und Valenz. HSK 25.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1442, 1445.

Farkas, Mária: Aspetti teorico-pratici della contrastività linguistica italo-ungherese. Szeged, SzEK JGyF Kiadó, 2006: 219.

Uzonyi Pál: A valencia és a szótár. In: Heltai Pál (szerk.): Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. XVI. alkalmazott nyelvészeti kongresszus, Gödöllő, 2006. ápr. 10–12. Pécs/Gödöllő, MANYE/Szt. István Egyetem, 2007: 246.

Uzonyi Pál: Zur Valenz in Dependenz- und Konstituentenstrukturen – Grundlagen und Anwendungen. Habilitációs értekezés. ELTE, 2007: 116.

Lo Duca, Maria G.: Informazioni grammaticali e dizionari: la sistemazione delle vosi verbali nel Sabatini–Coletti. In: Lepschy–Tosi (ed.): Languages of Italy. Histories and Dictionaries. Ravenna, Longo, 2007: 177–190.

Tóth, László: Su un tipo di legamento sintattico. In: Nuzzo, Armando – W. Somogyi Judit (ed.): In memoriam Hajnóczi Gábor, PPKE BTK, Piliscsaba, 2008: 337.

Fóris Ágota: Skálafüggetlen hálószerkezet a szótárakban. In: Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor (ed.): Szótárak, szólások, nevek vonzásában. Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010: 88, 90.

Bassola, Péter: Zweisprachige Rektions- und Valenzwörterbücher mit Ungarisch. In: Fábián, Zsuzsanna (ed.): Hungarian Lexicography I. Bilingual Dictionaries. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011: 264, 274, 276. /Lexikográfiai füzetek 5./

Domínguez Vázquez, María José: Die Äquivalenzfrage in Hinblick auf quantitative und qualitative Gesichtspunkte am Beispiel der kontrastiven spanisch-deutschen Valenzlexikographie: Fragestellungen und Vorschläge. LEXICOGRAPHICA, Vol. 27, 2011: 272, 294.

Domínguez Vázquez, María José: Kontrastive Grammatik und Lexikographie: spanisch-deutsches Wörterbuch zur Valenz des Nomens. Iudicium, München, 2011, 368 o. (978-3-86205-028-4): 34.

–Affranio: Magyar–olasz melléknévi vonzatszótár (Budapest, magánkiadás, 1996, 160 o.)Ismertetés: „Bollettino della Società di Linguistica Italiana” XIV (1996), 3: 37.Hivatkozás: Marri, Fabio, „Studi e problemi di critica testuale”, N. 46. aprile 1993: 246. Affranio, Roberto: In margine a un dizionario ungherese-italiano di aggettivi con reggenze. In:

Könyv Dezső Lászlónak. Nyíregyháza, Bessenyei Kiadó, 1997: 17. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1996. Roma, Salerno Editrice,

1998/I/1: 76, 106, 111. Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, Iskolakultúra, 2002: 40, 130. Fóris, Ágota: Regional research in Lexicography. In: University and Society. Pécs, Pécsi Egyetem,

2002: 124. Kiss Margit: Főnévi vonzatok a magyar nyelvben. PhD értekezés. Budapest, ELTE, 2005: 176. Farkas, Mária: Aspetti teorico-pratici della contrastività linguistica italo-ungherese. Szeged,

SzEK JGyF Kiadó, 2006: 217. Uzonyi Pál: A valencia és a szótár. In: Heltai Pál (szerk.): Nyelvi modernizáció. Szaknyelv,

fordítás, terminológia. XVI. alkalmazott nyelvészeti kongresszus, Gödöllő, 2006. ápr. 10–12. Pécs/Gödöllő, MANYE/Szt. István Egyetem, 2007: 246.

Uzonyi, Pál: Zur Valenz in Dependenz- und Konstituentenstrukturen – Grundlagen und Anwendungen. Habilitációs értekezés. ELTE, 2007: 113.

Tóth, László: Su un tipo di legamento sintattico. In: Nuzzo, Armando – W. Somogyi Judit (ed.): In memoriam Hajnóczi Gábor, PPKE BTK, Piliscsaba, 2008: 337.

Fóris Ágota: Skálafüggetlen hálószerkezet a szótárakban. In: Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor (ed.): Szótárak, szólások, nevek vonzásában. Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010: 88, 90.

Bassola, Péter: Zweisprachige Rektions- und Valenzwörterbücher mit Ungarisch. In: Fábián, Zsuzsanna (ed.): Hungarian Lexicography I. Bilingual Dictionaries. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011: 275. /Lexikográfiai füzetek 5./

Il complemento di limitazione come reggenza presso gli aggettivi italiani („Nuova Corvina”, 1-1993: 33–37)

10

Hivatkozás: Linguistic Bibliography for the Year 1993. Kluwer: 532. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1993. Roma, Salerno Editrice, 1995:

66, 80. Bibliographie linguistique de l’année 1993/Linguistic Bibliography for the year 1993.Kluwer,

1996: 532. (10333. tétel) Renzi, Lorenzo – Elia, Annibale: Per un vocabolario delle reggenze. In: Lessico e grammatica.

Roma, Bulzoni, 1997: 128. Bianco, Maria Teresa: Kontrastive Fallstudie Deutsch – Italienisch. In: Dependenz und Valenz.

HSK 25.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1189, 1196. Il VRAI ed il VRAU (In: Farkas, Mária (ed.): Atti del convegno in onore di Miklós Fogarasi, Szeged, JATE, 1992: 11–14)Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1992. Roma, Salerno Editrice, 1994:

99. Renzi, Lorenzo – Elia, Annibale: Per un vocabolario delle reggenze. In: Lessico e grammatica.

Roma, Bulzoni, 1997: 128. Bianco, Maria Teresa: Kontrastive Fallstudie Deutsch – Italienisch. In: Dependenz und Valenz.

HSK 25.2, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2006: 1189, 1196. La presentazione delle reggenze nei vocabolari di ungherese-italiano di E. Koltay-Kastner (In: Vígh (ed.): Koltay-Kastner Jenő szellemi hagyatékából. Szeged, JATE, 1995: 97–102)Hivatkozás: Renzi, Lorenzo – Elia, Annibale: Per un vocabolario delle reggenze. In: Lessico e grammatica.

Roma, Bulzoni, 1997: 128. Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, Iskolakultúra, 2002:. 124. Fóris Ágota: A műszaki és tudományos szótárak elméleti és gyakorlati problémáiról. In: Fóris

Ágota – Pálfy Miklós (ed.): A lexikográfia Magyarországon. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004: 27.

La presentazione delle reggenze nei dizionari di italiano-ungherese („Ambra”, Szombathelyi Berzsenyi Főiskola Olasz Tanszéke, 2001/II: 26–56)Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2001. Roma, Salerno Editrice, 2003:

138. Bene, Kata: Alcune questioni emerse durante la redazione del „Vocabolario ungherese-italiano

delle reggenze verbali”. „Giano Pannonio”, 6-2004: 81–91.–Angelini: Il vocabolario delle reggenze dei nomi italiani („Verbum”, V-2003: 411–433.)Ismertetés és hivatkozás: Kiss Margit: Főnévi vonzatok a magyar nyelvben. PhD értekezés. Budapest, ELTE, 2005: 40–42,

176.A vonzatok ábrázolása az olasz-magyar nagyszótárakban (In: Tóth–Földes–Fóris (ed.): Lexikológiai és lexikográfiai látkép: Problémák, paradigmák, perspektívák. Szeged, Generalia, 2004: 12–21):Hivatkozás: Sulyok Hedvig: Tóth–Földes–Fóris (ed.): Lexikológiai és lexikográfiai látkép: Problémák,

paradigmák, perspektívák. Szeged, Generalia, 2004, 276 + 3. pp. könyvéről; „Modern Nyelvoktatás”, 2005. április: 72.

Sulyok, Hedvig: „Non c’è nel dizionario …” Pensieri a margine di un corso facoltativo. Annuario del Dipartimento di Italianistica della Facoltà di Magistero „Gyula Juhász” dell’Università degli Studi di Szeged. Szeged, JGYF Kiadó, 2005: 147, 148.

Bassola, Péter: Zweisprachige Rektions- und Valenzwörterbücher mit Ungarisch. In: Fábián, Zsuzsanna (ed.): Hungarian Lexicography I. Bilingual Dictionaries. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011: 257, 278. /Lexikográfiai füzetek 5./

Osservazioni sulle reggenze dei nomi italiani ovvero: tra competenza del ricercatore e performanza della comunità linguistica. (In: „Per seguir virtute e canoscenza.” Miscellanea di studi per Lajos Antal. „Ambra”, BDTF, 2004: 72–94)Hivatkozás:

11

Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2004. Roma, Salerno Editrice, 2006: 129.

–Angelini: Olasz–magyar főnévi valenciaszótár. Dizionario italiano-ungherese della valenza dei nomi (Szeged, Grimm, 2005, 352 o.)Könyvbemutató: Istituto Italiano di Cultura per l’Ungheria, Budapest, 2005. okt. 25. (Dr. Tóth László, a Pécsi

Egyetem Olasz Tanszékének docense)Ismertetés: Sulyok Hedvig, „Modern Nyelvoktatás”, 2005. szeptember: 117–118. Domokos György, „Verbum”, VII (2005): 472–473. Kollár Andrea, „Iskolakultúra”, 2006/6: 139–141. Tóth László, „Nuova Corvina”, 19-2007: 220–223. „Bollettino della Società di Linguistica Italiana” XXIV (2006).Hivatkozás: Farkas, Mária: Aspetti teorico-pratici della contrastività linguistica italo-ungherese. Szeged,

SzEK JGyF Kiadó, 2006: 217. Lo Duca, Maria G.: Informazioni grammaticali e dizionari: la sistemazione delle voci verbali nel

Sabatini–Coletti. In: Lepschy–Tosi (ed.): Languages of Italy. Histories and Dictionaries. Ravenna, Longo, 2007: 177–190.

Tóth, László: Su un tipo di legamento sintattico. In: Nuzzo, Armando – W. Somogyi Judit (ed.): In memoriam Hajnóczi Gábor, PPKE BTK, Piliscsaba, 2008: 337.

Fóris Ágota: Skálafüggetlen hálószerkezet a szótárakban. In: Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor (ed.): Szótárak, szólások, nevek vonzásában. Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010: 88, 90.

Bassola, Péter: Zweisprachige Rektions- und Valenzwörterbücher mit Ungarisch. In: Fábián, Zsuzsanna (ed.): Hungarian Lexicography I. Bilingual Dictionaries. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011: 267, 274, 275. /Lexikográfiai füzetek 5./

Ricerche sulla valenza (Szeged, Grimm, 2009, 238 o.)Ismertetés: Kardos Orsolya http://www.filologia.hu 2010. május Kardos, Orsolya, „Rivista di Studi Ungheresi”, Roma, 9-2010: 165–171. Kardos, Orsolya, „Bollettino di italianistica”, Roma, Carocci (Univ. „La Sapienza”), VII (2010),

1:179–183. W. Somogyi Judit, „Nuova Corvina” 22 (2010): 169–171. Kardos Orsolya, „Alkalmazott Nyelvtudomány” X (2010): 187–193.Hivatkozás: Kiss Sándor: Tesnière és a vonzat. In: Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor (ed.): Szótárak, szólások,

nevek vonzásában. Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010: 127, 130.

Miani, Silvia: La preverbazione dei verbi cognitivi ed emotivi e analisi della loro struttura argomentale nella lingua ungherese. Tesi di laurea, Università di Padova, 2010/11: 15, 111.

Köszönetmondás: Miani, Silvia: La preverbazione dei verbi cognitivi ed emotivi e analisi della loro struttura

argomentale nella lingua ungherese. Tesi di laurea, Università di Padova, 2010/11: 135. [a szakdolgozat megírásánál nyújtott segítségért]

4. LEXIKOGRÁFIA

In memoriam: Attila T. Szabó, autore del Dizionario Etimologico della lingua ungherese di Transilvania („Rivista di Studi Ungheresi”, Roma, Carucci Editore, 1987/2: 115–119)Hivatkozás: Lőrinczi Réka: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár sajtófogadtatása és tudományos felhasználása.

„Erdélyi Múzeum”, 2001/1–2: 114.Historische Untersuchung der italienisch-ungarischen/ungarisch-italienischen Lexikographie (In: Magay, Tamás – Zigány, Judit (ed.): BudaLEX, 1988: 177–187)

12

Hivatkozás: Marello, Carla: Dizionari bilingui. Bologna, Zanichelli, 1989: 30, 252. Linguistic Bibliography for the Year 1990. Kluwer, 1992: 58. „Hungarológiai Értesítő”, Bibliográfia, Nyelvtudomány: XVII. Szótárak, szótártan.

http://www.bibl.u-szeged.hu/filo/bibl/90/szotar90.html Hausmann, F. J. – Werner, O.: Spezifische Bauteile und Strukturen zweisprachiger Wörterbücher:

eine Übersicht. In: Wörterbücher. Ein internationales Handbuch zur Lexikographie. HSK 5.3, Walter de Gruyter, Berlin – New York, 1991: 2755.

Száz éves az első magyar-olasz és olasz-magyar szótár („Filológiai Közlöny”, 1986–1987/3–4: 247–256.)Hivatkozás: Fóris Ágota: Olasz szótárkiadás Magyarországon (1990–2000). In: Andor–Szűcs–Terts (ed.):

Színes eszmék nem alszanak. Szépe György 70. születésnapjára. Pécs, 2001: 354. Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, Iskolakultúra, 2002: 37, 124. Fóris Ágota: Regional research in Lexicography. In: University and Society. Pécs, Pécsi Egyetem,

2002: 122.Compie cento anni il primo vocabolario ungherese-italiano e italiano-ungherese („Giano Pannonio”, Annali italo-ungheresi di cultura, Padova, Unipress, 1989: 65–77.)Hivatkozás: Fried Ilona: Emlékek városa Fiume. Budapest, Ponte Alapítvány, 2001: 159, 381, 406.Disamina storica dei vocabolari di italiano-ungherese („Acta Romanica” XIV, Szeged, JATE, 1990: 5–60)Hivatkozás: Sciacovelli, Antonio Donato: Dizionario è quella cosa che … porta in Europa. „Nuova Corvina”,

8-2000: 189. Fóris Ágota: Olasz szótárkiadás Magyarországon (1990–2000). In: Andor–Szűcs–Terts (ed.):

Színes eszmék nem alszanak. Szépe György 70. születésnapjára. Pécs, 2001: 354. Sulyok, Hedvig: Fausto Veranzio, il lessicografo. In: L’italianistica in continuo rinnovo. Szeged,

Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2001: 220. Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, Iskolakultúra, 2002: 37, 124. Fóris, Ágota: Regional research in Lexicography. In: University and Society. Pécs, Pécsi Egyetem,

2002: 122. Sulyok Hedvig: Utak a szótárhoz, utak a Verancsics- szótárhoz (és tovább). In: Tóth–Földes–Fóris

(ed.): Lexikológiai és lexikográfiai látkép. Szeged, Generalia, 2004: 181. Tamás Dóra: A Magyarországon megjelent egynyelvű, kétnyelvű és többnyelvű nyomtatott

gazdasági szótárakról. In: Magay Tamás (ed.): Félmúlt és közeljövő. Lexikográfiai füzetek 3. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007: 199, 213.

Sulyok Hedvig: Gondolatok, észrevételek, megállapítások egy későreneszánsz szótárról. Annuario del Dipartimento di Italianistica della Facoltà di Magistero dell’Università di Szeged, Szeged, 2007: 43, 66.

–Vásárhelyi: Olasz–magyar és magyar–olasz útiszótár (Budapest, Terra-Akadémiai, 1982.)Napilapcikk: Veress Jenő: Mondja szépen olaszul: könnyfakasztó bomba. „Esti Hírlap”, 1991. júl. 16. (negatív!)Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2004 . Roma, Salerno Editrice,

2006: 166. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2001. Roma, Salerno Editrice, 2003:

147. Wallendums Tünde: Az olasz-magyar szótárakról a mare, palma, sole szócikkek tükrében. In:

Fóris Ágota – Pálfy Miklós (ed.): A lexikográfia Magyarországon. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004: 176–187.

–Vásárhelyi: Olasz-magyar és magyar-olasz útiszótár. Átdolgozott kiadás (Budapest, Terra-Akadémiai, 2001)Hivatkozás: Fóris Ágota: Szótár és oktatás. Pécs, Iskolakultúra, 2002: 60.

13

Recenzió: –Tóth: Recensione sul Vocabolario tecnico-scientifico ungherese-italiano (Fóris, Ágota, Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2002). („Nuova Corvina”, 16-2004: 135–138)Hivatkozás: Fóris, Ágota: Un’analisi contrastiva di parole ed espressioni tecnico-scientifiche. „Ambra”,

BDTF, VI, 2005: 166, 181.Ismertetés: Német–olasz vonatkozású szótárak magyar adaptációja. (In = Magay Tamás (ed.): Szótárak és használóik, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006, 145–159. /Lexikográfiai Füzetek, 2./)Hivatkozás: Kemény Gábor: Lexikográfiai füzetek 1–3. „Magyar Nyelv”, CIV (2008), 4: 489.Köszönetmondás/méltatás: Gheno, Danilo: I nuovi dizionari ungherese-italiano-ungherese e finnico-italiano-finnico.

„Quaderni Patavini di Linguistica”, 17 (1998-2001): 163. Mátyus Norbert: Babits első találkozása a Divina Commediával. BÁR, 2006: 155. Magay Tamás: Újraindulás. A Szótári Munkabizottság újraindulása 2000-ben. In: Bárdosi Vilmos

– Kiss Gábor (ed.): Szótárak, szólások, nevek vonzásában. Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010: 134–138.

5. NYELVTAN

–Vig: Esercizi di grammatica italiana (Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992, 2004)Ismertetés: Tekavčić, Pavao, „Strani Jezici”, 1/1993: 67–70. Hamplová, Sylva, „Cizí Jazyky”, 7–8/94–95: 310.Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1993. Roma, Salerno Editrice,

1995/I: 92, 118. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1995. Roma, Salerno Editrice,

1997/I: 141. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2004. Roma, Salerno Editrice,

2006: 192.Köszönetmondás: Gheno, Danilo: La punteggiatura nelle lingue ugrofinniche. In: Mortara Garavelli, Bice: Storia

della punteggiatura in Europa. Bari, Editori Laterza, 2008: 572.

6. NYELVOKTATÁS

Szöveggyűjtemény a magyar-olasz fordítási gyakorlatokhoz (Budapest, Tankönyvkiadó, 1992)Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1993. Roma, Salerno Editrice, 1995:

92.– Kardos Orsolya: Chi la dura la vince (Budapest, Eötvös József Kiadó, 2004)Ismertetés: Józsa Judit, „Iskolakultúra”, 2006/1: 124–126. Dóró Gézáné, „Nuova Corvina”, 19-2007: 251–252.Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2004. Roma, Salerno Editrice,

2006: 192. H. Varga Márta: A nyelvtanulók „hamis barátai”-ról. In: Fóris–Tóth (szerk.): Ezerarcú lexikon.

Szombathely, BDTF, 2007: 10, 18.

7. NÉVTAN

14

Névtani kurzus indul az ELTE Olasz Tanszékén:Rövid ismertetés: Caffarelli, Enzo, RIOn, Roma, 1996/2: 448–449. F.Zs. névtani kutatásai az olasz-magyar kölcsönhatások terén:Rövid ismertetés: Caffarelli, Enzo, RIOn, 1997/2: 646.Hivatkozás: Caffarelli, Enzo, RIOn, 1999/2: 682.Nomi propri italiani nell’ungherese. I. Antroponimi („Nuova Corvina”, 4-1998: 75–85)Hivatkozás: Caffarelli, Enzo, RIOn, 1998/2: 598. Józsa Judit – Pelles Tamás: A budapesti olasz iskola története levéltári dokumentumok tükrében.

In: Mara Bér, Gilda (szerk.): Storia della scuola italiana di Budapest - A budapesti olasz iskola története (1935–1947). Budapest, AEBES, 1999: 85–147.

http://web.axelero.hu/pellestamas/Tamas/bpolisk.htm Caffarelli, Enzo, RIOn, 1999/2: 682. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1998. Roma, Salerno Editrice,

2000/I: 141. Frau, Giovanni: Cognomi di origine ungherese nell’area italiana nord-orientale. In: Sprache und

Name in Mitteleuropa, Festschrift für Maria Hornung, Wien, Edition Praesens, 2000: 165, 171. [köszönetmondás is]

Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Budapest, Osiris, 2003: 895. Sulyok, Hedvig: Il Belpaese sulle insegne di Szeged. Annuario del Dipartimento di Italianistica

della Facoltà di Magistero dell’Università di Szeged, Szeged, JGYF Kiadó, 2004: 140, 144. Vig, István: Nuovi prestiti italiani nell’ungherese comune scritto. In: „Per seguir virtute e

canoscenza.” Miscellanea di studi per Lajos Antal. „Ambra”, BDTF, 2004: 343. Vig István: Új olasz jövevényszavak az írott magyar köznyelvben. BÁR, 2006:161, 166. Vig, István: Sprachkontakte im Alpen-Adria-Raum. Szombathely, BDTF, 2007: 125. Ismertetés: Hajdú Mihály: A középmagyar kor személynévtörténete (1526–1772) c. akadémiai doktori értekezése („Rivista Italiana di Onomastica”, 1998: 207)Hivatkozás: Hajdú Mihály: Válogatott tanulmányok. Budapest, ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2003:

500.Nomi propri italiani nell’ungherese. II. Toponimi („Nuova Corvina”, 6-1999: 104–112)Hivatkozás: Caffarelli, Enzo, RIOn, 2000/1: 247. Vig, István: Nuovi prestiti italiani nell’ungherese comune scritto. In: „Per seguir virtute e

canoscenza.” Miscellanea di studi per Lajos Antal. „Ambra”, BDTF, 2004: 343. Vig István: Új olasz jövevényszavak az írott magyar köznyelvben. BÁR, 2006:161, 166. Vig, István: Sprachkontakte im Alpen-Adria-Raum. Szombathely, BDTF, 2007: 125. Lőrinc nell’ungherese e Lorenzo nell’italiano („Verbum”, 1999/2, 239–250)Hivatkozás: Caffarelli, Enzo, RIOn, 2000/1: p. 247. Caffarelli, Enzo, RIOn, 2000/1: 284–285. Caffarelli, Enzo, RIOn, 2000/2: 680.Az olasz névtani kutatások két új fóruma … („Névtani Értesítő”, 20 /1998/: 122–124)Hivatkozás: Caffarelli, Enzo, RIOn, 1999/1: 315. Vincze, László, „Namenkundliche Informationen”, 75/76 (1999): 257. Hoffmann István: Helynévkutatásunk utóbbi négy évtizede. Habilitációs értekezés. Debrecen,

2001: 92, 216. Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958–2002. Debrecen, 2003: 27, 237. Ördög Ferenc: Személynév-kutatásunk helyzete és feladatai. In: Magyar névtani kutatások itthon

és határainkon túl. Névtani tanácskozás Jászberényben 2003. október 17–18. Budapest, 2004: 83.

15

Az Andrea név az olaszban („Névtani Értesítő” 21 – 1999: Tanulmányok Mező András 60. születésnapjára, 239–243)Hivatkozás: Vincze, László, „Namenkundliche Informationen”, 77/78 (2000): 272. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Budapest, Osiris, 2003: 895. Ördög Ferenc: Személynév-kutatásunk helyzete és feladatai. In: Magyar névtani kutatások itthon

és határainkon túl. Névtani tanácskozás Jászberényben 2003. október 17–18. Budapest, 2004: 86. Janse, Mark – Olbertz, Hella – Tol, Sijmen: Bibliographie linguistique de l’année 1999/Linguistic

Bibliography for the year 1999: 7794. tétel Nomi propri italiani nell’ungherese. III. Nomi delle istituzioni („Nuova Corvina”, 8-2000: 96–107)Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2000. Roma, Salerno Editrice, 2002:

140. Sulyok, Hedvig: Il Belpaese sulle insegne di Szeged. Annuario del Dipartimento di Italianistica

della Facoltà di Magistero dell’Università di Szeged, Szeged, JGYF Kiadó, 2004: 144.Egy új olasz névtani folyóiratról: il Nome nel testo („Névtani Értesítő”, 22, 2000: 158–159)Hivatkozás: Vincze, László, „Namenkundliche Informationen”, 79/80 (2001): 359.Prestiti-deonomastici tra italiano e ungherese (In: Salvi Giampaolo –Takács József (ed.): A piè del vero. Studi in onore di Géza Sallay. Budapest, Ibisz, 2001: 51–69)Hivatkozás: Caffarelli, Enzo, RIOn 2002/1: 297. Sciacovelli, Antonio, „Nuova Corvina”, 11-2002: 158. RIOn, 2002/2: 728.Antologia di onomastica italiana (Budapest, ELTE Olasz Tanszék, 2001)Ismertetés: Caffarelli, Enzo, RIOn, 2002/1: 228–229. Brucker Balázs, „Nuova Corvina”, 12-2002: 160–162.Hivatkozás: RIOn, 2002/2: 728. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2002. Roma, Salerno Editrice, 2004:

111, 121.Nomi propri nell’ungherese. IV. Marchionimi („Verbum”, IV-2002/1: 117–138)Hivatkozás: RIOn, 2003/1: 371. RIOn, 2003/2: 779. Sulyok, Hedvig: Il Belpaese sulle insegne di Szeged. Annuario del Dipartimento di Italianistica

della Facoltà di Magistero dell’Università di Szeged, Szeged, JGYF Kiadó, 2004: 144. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2002. Roma, Salerno Editrice, 2004:

182. Galkowski, Artur: Problemi di terminologia onomastica. RIOn, 2010/2: 614, 620.Ismertetés: Mihály Hajdú: Általános és magyar névtan. [Onomastica generale e ungherese]Budapest, Osiris, 2003. („Rivista Italiana di Onomastica”, X (2004): 575–577)Hivatkozás: RIOn 2005/2: 630.I toponimi nelle traduzioni ungheresi di Pinocchio (In: Kollár Andrea (ed.): Miscellanea di studi in onore di Maria Farkas. Szeged, JATE Press, 2006: 55–64.)Hivatkozás: RIOn 2006/2: 580. RIOn 2007/2: 760–761.A tulajdonnevek Collodi Le avventure di Pinocchio című könyvének magyar fordításaiban (In: Szörényi László – Takács József (ed.): Serta Jimmyaca. Emlékkönyv Kelemen János 60. születésnapjára. Budapest, Balassi Kiadó, 2004: 311–326.)Hivatkozás: RIOn, 2006/2: 745.

16

Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2004. Roma, Salerno Editrice, 2006: 347.

Farkas Tamás: A tulajdonnevek fordíthatóságáról és napjaink fordítási hibáiról, közszók és tulajdonnevek példáján. „Névtani Értesítő”, 29 (2007): 183, 184, 187.

Farkas Tamás: A tulajdonnevek fordításának alapkérdéseiről. Diadal vagy Viktória, Eugén vagy Jenő? „Fordítástudomány”, XI (2009), 2: 30–31, 33.

Az ICOS XXII., pisai kongresszusán (2005) tartott előadás (Gli antroponimi nelle sei traduzioni ungheresi di Pinocchio di Carlo Collodi)Hivatkozás: RIOn 2005/2: 560. Raátz Judit: A XXII. Nemzetközi Névtudományi Kongresszusról. „Névtani Értesítő”, 28 (2006):

188.Gli antroponimi nelle sei traduzioni ungheresi di Le avventure di Pinocchio di Carlo Collodi (In: Arcamone–Bremer–De Camilli–Porcelli (ed.): I Nomi nel tempo e nello spazio. Atti del XXII Congresso ICOS, Pisa 2005. Vol. III. Pisa, Edizioni ETS de „Il Nome nel testo” VIII (2006): 355–367.)Rövid ismertetés: Caffarelli, Enzo, RIOn, 2009/1: 193.Hivatkozás: RIOn, 2007/1: 256. RIOn, 2007/2: 745.Ismertetés: Fehértói Katalin: Árpád-kori személynévtár (1000–1301). Onomasticum Hungaricum. Nomina propria personarum aetatis Arpadianae. Budapest, Akdémiai Kiadó, 2004. („Rivista Italiana di Onomastica”, XII (2006): 263–265)Hivatkozás: RIOn, 2007/2: 746.Nomi propri italiani nell’ungherese. Habilitációs értekezés. Budapest, ELTE, 2007.Hivatkozás: Farkas Tamás: A tulajdonnevek fordíthatóságáról és napjaink fordítási hibáiról, közszók és

tulajdonnevek példáján. „Névtani Értesítő”, 29 (2007): 168, 174, 187. Farkas Tamás: A tulajdonnevek fordításának alapkérdéseiről. Diadal vagy Viktória, Eugén vagy

Jenő? „Fordítástudomány”, XI (2009), 2: 23, 33.Nomi propri italiani nell’ungherese. Habilitációs értekezés. Budapest, ELTE, 2007. („Névtani Értesítő” 30, 2008: 257–262)Hivatkozás: RIOn 2009/1: 263 RIOn 2009/2: 805Ismertetés: A RIOn könyvsorozatairól: QuadRIOn és QuiRIOn („Névtani Értesítő”, 29, 2007: 292–296.)Hivatkozás: RIOn 2008/2:653.A vezetéknév-változtatás néhány olasz vonatkozásáról (In: Farkas Tamás – Kozma István (ed.): A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban. Budapest, Gondolat – Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009: 295–310.)Hivatkozás: Karády Viktor: A névmagyarosítások társadalomtörténeti összefüggései. In: Farkas Tamás –

Kozma István (ed.): A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban. Budapest, Gondolat – Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009: 42.

N. Fodor János: ismertetés a kötetről „Névtani Értesítő”, 32 (2010): 210. Slíz Mariann: ismertetés a kötetről „Magyar Nyelvőr”, 135 (2011), 3: 380–384. (a cikk rövid

leírása: 383)Ismertetés: Carla Marcato: Nomi di persona, nomi di luogo (Bologna, Il Mulino, 2009) „Névtani Értesítő”, 32 (2010): 241–244.Hivatkozás: RIOn XVII (2011), 2: 925.

17

Az olasz vezetéknevek geolingvisztikai sajátosságai és földrajzi megoszlása (In: Vörös Ferenc (ed.): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig. Magyar Nyelvtudományi Társaság – NyME Savaria Egyetemi Központ, Budapest – Szombathely, 2010: 81-92. /MNyTK 234./)Ismertetés (a kötetről és benne a tanulmányról): Slíz Mariann, Névtani Értesítő, 33 (2011): 283–296. [285]Hivatkozás: Vörös Ferenc: Családnevek térképlapjainak nyelvföldrajzi vallomása. Magyar Nyelvtudományi

Társaság, Budapest, 2010: 146, 215. /MNyTK 235./ N. Fodor János: Név és etnikum össefüggéseinek nyelvföldrajzi vonatkozásai a Történeti Magyar

Családnévatlasz példaanyagában. In: Vörös Ferenc (szerk.): Családnév – helynév – kisebbségek. A nyelvföldrajztól a névföldrajzig II. Szombathely, Savaria University Press, 2011: 106.

RIOn XVII (2011), 2: 925.Ismertetés: Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája (Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010). Rivista Italiana di Onomastica, XVI (2010), 2: 657–661.Hivatkozás: RIOn XVII (2011), 2: 912.A ragadványnevek legújabb kori hivatalos használatáról (In: Bánki Ágnes – Tillinger Gábor (szerk.): Survivance du latin et grammaire textuelle. Mélanges offerts à Sándor Kiss à l’occasion de son 70. anniversaire. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011: 113–126.)Hivatkozás: RIOn 2011/2: 782.BARCELONAI ICOS 2011 kongresszuson elhangzott előadásról Kozma Judit: Beszámoló a XXIV. nemzetközi névtani kongresszusról. Névtani Értesítő, 33

(2011): 239–242 [239].F. Zs. a RIOn „magyarországi levelezője” – említés ebben a minőségben: Hajdú, Mihály: The History of Onomastics. „Onomastica Uralica”, 2, Debrecen, 2002: 34. I prenomi più frequenti nel mondo, RIOn, 2002/2: 681, 683. Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958–2002. Debrecen, 2003: 36. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Budapest, Osiris, 2003: 35.Köszönetmondás: Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Budapest, Osiris, 2003: 220. Caffarelli, Enzo: Nomi, identità, nazionalismo: toponimi e politica nel gioco internazionale del

Monopoly, RIOn 2004/1: 107–126. [magyar „Capitaly”~„Gazdálkodj okosan” játékok toponimái] Caffarelli, Enzo: Cognomi in Italia e in Europa: àmbiti lessicali come fonti onimiche. In:

Denominando il mondo. Dal nome comune al nome proprio. „Quaderni Internazionali di RIOn”, 1, Roma, Società Editrice Romana, 2005: 227, 249 [magyar vezetéknevek magyarázatai]

Farkas Tamás: A tulajdonnevek fordíthatóságáról ás napjaink fordítási hibáiról, közszók és tulajdonnevek példáján. „Névtani Értesítő”, 29 (2007): 167.

8. SZERKESZTÉSEK

Scritti linguistici in onore di Miklós Fogarasi. „Acta Romanica” XII, Szeged, JATE, 1988, 328 o.Ismertetés: Hamplová, Sylva, „Philologica Pragensia, Časopis pro moderni filologii”, 72 (1990), 4: 28–29. Marri, Fabio, „Studi e problemi di critica testuale”, N. 46. aprile 1993: 246.Hivatkozás: Lax Éva – Salvi, Giampaolo, „Lingua Nostra”, 1992: 122. [Fogarasi Miklós nekrológjában]–Salvi, Giampaolo: Semantica e lessicologia storiche. Atti del XXXII Congresso della SLI, Budapest, 29–31 ottobre 1998. Roma, Bulzoni, 2001: 451 o. /Pubblicazioni della SLI 42./Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 2001. Roma, Salerno Editrice, 2003:

84–85.

18

Ernst, Gerhard – Gleßgen, Martin-Dietrich – Schmitt, Christian – Schweickard, Wolfgang (ed.): Romanische Sprachgeschichte. Historie linguistique de la Romania. HSK 23.2. Berlin, De Gruyter, 2006: XXVIII.

Szótárak és szótárírók. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009, 295 o. /Lexikográfiai füzetek 4./Ismertetés: Pálfi, Loránd-Levente, EURALEX Newsletter, Winter 2009, 490–492. Pálfi, Loránd-Levente: Lexikographie für Ungarisch und Skandinavisch – eine kurze Übersicht.

In: Fábián, Zsuzsanna (ed.): Hungarian Lexicography I. Bilingual Dictionaries. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011: 66, 76. /Lexikográfiai füzetek 5./

9. EGYÉB

Leonardo Sciascia („Acta Romanica”, IV, Szeged, 1977: 150–182)Hivatkozás: Szénási Ferenc: A huszadik századi olasz irodalom. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004:

242.Ismertetés: Žarko Muljačić: Scaffale italiano. Firenze, La Nuova Italia, 1991. („Nuova Corvina”, 2-1994: 271–273.)Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1995. Roma, Salerno Editrice,

1997/I: 32.Ismertetés: Tavoni, Mirko: Il Quattrocento. Bologna, Il Mulino, 1992; Serianni, Luca: Il primo Ottocento Bologna, Il Mulino, 1989; Serianni, Luca: Il secondo Ottocento Bologna, Il Mulino, 1990. („Nuova Corvina”, 2-1994: 267–270.)Hivatkozás: Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana anno 1995. Roma, Salerno Editrice,

1997/I: 65, 67.A nyelvművelés Olaszországban (In: Balázs Géza – Dede Éva (ed.): Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Budapest, Inter Kht.–PRAE.HU, 2008: 236–253.)Hivatkozás: W. Somogyi Judit: Az olasz helyesírás. In: Balázs Géza – Dede Éva (ed.): Európai helyesírások.

Az európai helyesírások múltja, jelene és jövője. Budapest, Inter Kht.–PARE.HU, 2009: 198, 201. A. Jászó Anna, „Magyar Nyelv” 2009/2: 225.

19