2013. június,I. évfolyam, 2. szám

ÉrtÉk

7. oldal

Egera vízi-labda fővárosa

SPOrt

16. oldal

FejleSztÉS

4-5. oldal

Beruházások lendítik előre a DetkiKekszet

A lelkemet is gyógyítja Heves megye

Heves megyei legények

a Duna gátjainHeves megyei legények

a Duna gátjain

Kovács Kati:

Ha látom a Heves megye táblát, már jól vagyok

Egri pasa

a vágy vánkosainEgri pasa

a vágy vánkosain

Újra csillog az üveg

ParádsasváronÚjra csillog az üveg

Parádsasváron

GazdasáGi tükör2GazdasáGi tükör2

KancsedzöngaHeves megye zászlaja ott van a világ egyik te-tején, a kancsendzönga csúcsán, de mi, Heves megyeiek ennek most nem tudunk örülni. túl nagy az áldozat, amibe ez került. elvesztettünk egy fiatal, sokra hivatott embert, akiről azt már az indulás előtt is tud-tuk, hogy erős és bátor, most pedig már azt is biztosan tudjuk, amit eddig csak sejtettünk: ő egy igazi hős.

Bár lehet, hogy soha nem derül ki pontosan, mi is történt ott fent a hegyen, de ami eddig a hírekből, a mászótársak elbeszéléseiből, a rádióbeszélgetéseket elemezve tudható elegendő ahhoz, hogy büszkék legyünk kiss Péterre. A gyöngyösi alpinista ugyanis a maga 27 éves erejével magabiz-tosan hódította meg a hegyet, miközben végig vigyázta, segítet-te társát, példaképét, a műlábbal mászó erőss zsoltot. A rádióbe-szélgetésekből tudjuk, hogy a csú-cson is bevárta, lefelé jövet pedig visszament a teljesen legyengült Hópárduchoz, hogy segítsen neki. ez azonban ott, nyolcezer méter felett, a halálzónában számára is végzetes döntésnek bizonyult. Biztos sokan vannak, akik nem értik, miért kockáztatják emberek az éle-tüket ilyen expedíciókon. Mi nem tesszük fel ezt a kérdést, ahogy akkor sem tettük fel, amikor támo-gattuk a már sokszor bizonyított, tehetséges kiss Péter álmait. Az ember ugyanis arra született, hogy csúcsokat hódítson meg. Minden-ki a maga csúcsát az élet bármely területén. Az ilyen emberek pedig megérdemlik a támogatást.

Heves megye zászlaja ott van a kancsendzönga tetején. Nem így képzeltük, de az idő kerekét nem fordíthatjuk vissza. Most nem te-hetünk mást, mint fejet hajtunk a bátorság, és a segíteni akaró, halált megvető önzetlenség előtt. Büsz-kék vagyunk rád Péter, és ahogy Heves megye nevét neked köszön-hetően őrzi a szent hegy, mi Heves megyében őrizzük a te neved!

Szabó Róberta Heves Megyei közgyűlés elnöke

(Kollár Lajos Kiss Péterről is beszéla 12. oldalon.)

Újra csillog az üveg ParáDsasváron

az fÚvómester szerint határt csak a fantázia szabhat

Fotó

: Sal

amon

zol

tán

Magával ragadó, ahogy ez az izzó, folyékony anyag egy szál fúvócső – és persze nem ke-vés ügyesség – segítségével mi mindenné alakítható. A 64 esztendős Szlovencsák zol-tán szerint csak a fantázia szab határokat. Ő már csak tudja, hiszen 16 esztendőn át dolgozott üvegfújóként Parádsasváron, a parádi üveggyárban, majd további tíz éven keresztül oktatta is erre a fiatalokat. Immár nyugdíjas mesterként felügyeli egykori ta-nítványai munkáját a helyi üveggyártás ha-gyományait felelevenítő Art Glass Parád kft. kis manufaktúrájában.

– A szüleim és feleségem is a parádi üveg-gyárban dolgoztak, sőt, a családban már 1808-ban volt „üvegfújó legény” – meséli. Én az általános iskola elvégzése után az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumba mentem, ám az érettségit végül már a munka mellett tet-tem le. 1965 novemberében mint behordó

és formatartó kezdtem a gyárban. Az elkö-vetkező két évben három brigád kapott le-hetőséget arra, hogy elvégezze az üvegfújó képzést. A parádsasvári iskolában volt az elméleti tanfolyam, a vizsgabizottság pedig Salgótarjánból, az üveggyárból érkezett. Szárhúzó mester, majd brigádvezető lettem. esztendők múltán egy baleset miatt ott kel-lett hagynom a termelést, de akkor már ke-restek Gyöngyösről, hívtak szakoktatónak. készséggel vállaltam, hiszen az egész életem az üveghez kötődik. A sasvári gyár adott ott-hont a gyakorlati foglalkozásoknak. közben egy pedagógiai tanfolyamot is elvégeztem. Az ezredfordulón aztán megszűnt az üveg-ipari szakképzés, a gyár is felszámolás alá került. Nagy öröm, hogy most ismét együtt dolgozhatok legalább néhánnyal az egykori tanítványok közül. Minden másnál változa-tosabb munka ez. Valósággá válnak az el-képzelések, az ötletek, az álmok, szó szerint, mert az üvegnek csak a fantázia szab határt.

a 305 esztendős múltra vissza-tekintő parádi üveggyártásnak aligha akad párja Magyarorszá-gon. az első üveggyárat erede-tileg a mai Parádóhuta helyén állíttatta fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1708-ban. a gyár ele-inte fatüzeléssel üzemelt, és amint az erdő elfogyott körülötte, „továbbándorolt”, mivel kifizető-dőbb volt az áttelepítés, mint a fát odaszállítani. Így került az üzem Szuhahutára, Ötházhutára és Fiskálihutára is, majd végleges he-lyére: Parádsasvárra. Valószínű-leg azért, mert II. Rákóczi Ferenc tulajdona volt az erdőbirtok, ami-re a gyárat építették. Fontos volt az is, hogy a közeli Gilice-völgyben bányászták a kvarchomokot, régi nevén a „bókasót”, ami az üveg fontos alapanyaga. Vonzerő volt a híres parádi víz, azaz a csevice is, mert az volt a kifizetődő, ha a forrás napi 2000 literes hozamát a helyben gyártott üvegekben szállítják el és árusítják.

Háromszázöt éves hagyomány

Kilenc év után indult újra az üveg-gyártás Parádsasváron, miután megkezdte termelését az art Glass Parád Kft. a manufaktú-ra májusi megnyitóján Horváth lászló országgyűlési képviselő, Heves megyei kormánymegbízott hangsúlyozta: az életnek alkotás-ról és értékteremtésről kell szól-nia, Parádsasvár számára pedig az egyedi kristálytárgyak egyet jelentenek az élettel. Berényi Zsolt üzemvezető kiemelte: a cég tulajdonában lévő egykori kísérle-ti üveghuta a mai legmodernebb technológia és a több évszázados eljárások ötvözésének színtere. a korábban 400 embert foglalkoz-tató parádi üveggyár 2004-ben ment csődbe, azóta nem készül-tek kézi megmunkálású üvegáruk a településen. az art Glass üzeme az üvegfújás iránt érdeklődő tu-risták előtt is nyitva áll.

Tradíció és modernség

3

Az elektroműszerész édesapa 1987-ben indította ipari vezérléssel foglalkozó vál-lalkozását, és bizony rendre hazahordta a munkát.

– tizenévesen kezdtünk édesapánkkal dolgozni, nem annyira kedvtelésből, mint inkább szükségből. És egyre jobban bele-jöttünk - emlékszik vissza kiss Norbert, a vállalkozás informatikai guruja. testvére, ri-chárd a gépészeti vonalat képviseli, míg ap-juk maradt az elektronikus feladatok meg-oldásánál. 2003-ban egyesítették az erőket immár Nkr Company cégnéven.

A vállalkozás sajátossága, hogy egyedi szükségletek alapján készít gépeket, ame-lyek kivétel nélkül prototípusnak tekinthe-tők, egy-egy adott problémára jelentenek megoldást. legyen az robot, adagoló- vagy csomagológép, közös bennük, hogy vala-milyen monoton emberi munkát váltanak

ki. készítettek már gyógytea szeletelő-cso-magolót, tésztaadagolót, de vödörfülező gépet is. A műhelyben és a családi otthon íróasztalainál számítógépen készülnek a tervek, amelyek alapján az alkatrészeket külső partnerek készítik. A végső termék összeszerelése a saját műhelyben történik.

– Az a legélvezetesebb része, a legózás! - mesélik a fiúk. Most is épp egy ilyen mun-kafolyamatnál tartanak, a végtermék egy állati gyógyszert adagoló, csomagoló gép lesz. Minden alkatrész dobozokban áll, az asztalon halomnyi műszaki rajz, a garázs közepén pedig egy állvány pöffeszkedik. ebből lesz a gép - tudom meg, miközben ők fotóhoz pózolnak. Pár másodpercet sem bírnak nyugton, azonnal az állványt nézik, „húzni kell rajta még egy millit…”

A családi vállalkozás egyedi ipari igé-nyekre, modern technológiák alkalmazá-

sára épít. De Norbert, úgy is, mint a cég pénzügyi, üzleti szakembere szeretné, ha néhány sikeres terméküket sorozatgyártás-ban is készítenék, így a befektetett kreatív energia jobban megtérülne. Az elképzelés-hez azonban kapacitásfejlesztése van szük-ség, ami komoly befektetést igényel. ennek kockázatát az édesapa nehezen vállalja fel, tartva attól, már nem lesz igazán családias a vállalkozás. Berta Diána

kiss csaláD,

kis vállalkozásrobotok éPülnek a felsővárosi garázsban

Egyedi gépek, robotok készülnek az egri Felsőváros egyik garázsában. A szűkös műhelyben három Kiss dugja össze a fejét, apa és két fia. Norbert és Richárd örökölték édesap-juk, Béla fanatikus alkotási vágyát és szinte belenőttek a vállalkozásba.

Rockzene és pingpongasztal

richárd és Norbert a munka mellett szinte minden mást is közösen csi-nál. Alapítottak egy kétszemélyes rockzenekart Nkr Band néven, amivel rendezvényeken is fellépnek. Focizni is szeretnek, de ha nem jön össze a pálya vagy a csapat, pingpongoznak egyet. Szívesen alapítanának már csa-ládot, de a tökéletes feleségjelölteket még nem találták meg. emiatt ők ke-vésbé, édesapjuk azonban annál in-kább aggódik. Már csak azért is, mert kellene a csapatba egy marketinges…

GazdasáGitükör

Music HungaRy egeRben – a MagyaR zenészek találkozója

A zeneipar a magyar gazdaság fontos ágazata. Szereplői sokfélék, érdekeik nem mindig azonosak, de meg kell ta-

lálni a közös pontokat, amelyek lehető-vé teszik az érdekérvényesítést. ennek jegyében hívták életre a szervezők - Ge-rendai károly és a Sziget csapata - a ha-gyományteremtő Music Hungary konfe-renciát egerben. ez volt az első alkalom, hogy a magyar zenészek, fesztiválosok, rendezvényszervezôk ilyen nagy szám-ban találkoztak egymással.A találkozó kiemelt témája volt a szellemi termékek védelme, de emellett számos izgalmas kérdés került terítékre, majd a Bolyki Pincészetben egy borkóstolón, a hazai zenei élet ismert alakjaival – má-sok mellett Bródy jános, Frenreisz károly, Póka egon, Pierrot – közösen folytatták az eszmecserét.Másnap a politikai pártok részvételével rendezett kerekasztal-beszélgetésen ka-

rácsony Gergely, az együtt 2014 – PM és Schiffer András, az lMP képviselője arról beszéltek, hogy az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia az intézményi ke-retek szélesítésében. Mesterházy Attila MSzP-elnök szerint nem egyes művésze-ket kell támogatni, hanem rendszereket, és több lehetőséget adni az önszervező-dő közösségeknek.Nyitrai zsolt, a Fidesz országgyűlési kép-viselője sikeresnek értékelte a konferen-ciát. A jelenlegi kormányzati ciklus ered-ményeként értékelte egyebek mellett az úgynevezett fesztiváladó csökkentését 27-ről 18 százalékra, és a kötelezően elő-írt magyar zenei kvóta bevezetését. A résztvevők megegyeztek: különböző fó-rumokon folyamatosan napirendre tűzik a zeneipart érintő kérdéseket.

AKTUÁLIS

területfejlesztés

1800 négyzetméternyi raktárbázissal és 800 négyzetméternyi üzemi területtel bővült a Detki Keksz Kft. május elején. A 9 hónap alatt megvalósult beruházás összege a pályázati tá-mogatásokkal együtt meghaladja az 530 millió forintot. De új gépek vásárlásával már több mint egymilliárd forintos fejlesztés zajlik, ami egyértelműen azt jelenti, az ágazat legnagyobb magyar tulajdonú cége hosszú távra tervez.

„Három beruházás, három pályázat, de egy cél” – mondta Pavlova Olga, a Detki Keksz Kft. ügyvezető igazgatója. Ez a cél pedig nem más, mint a gazdasági és piaci viszonyokat figyelembe véve megerősíteni a helyzetünket és megala-pozni a hosszú távú jövőt. Ugyanezt szolgálja a termékpa-letta bővítése is: a jelenlegi 30 féle, de összesen száznál is több termék mellett rövidesen megjelenik a legújabb in-nováció, egy sós keksz, egy új termékcsalád első darabja.”Az idén 30 éves cég életében a beruházás mindhárom ele-me már régi terv, a három évtized alatt alaposan kinőtték a helyüket, és a piaci verseny is megköveteli a modernizá-lást és a termékfejlesztést. „A nulláról mára 10 ezer tonna fölé nőtt a termelésünk, miközben a telephelyünk ugyanakkora maradt. Szerin-tem, ha lenne ilyen statisztika, az egy négyzetméterre eső

előállított termék alapján világbajnokok volnánk. A gépeink közül is 13 éves a legfiatalabb, de van, ame-lyik 30 éves, kellett a frissí-tés. Eredetileg zöldmezős beruházást terveztünk, de végül inkább a bővítés mellett döntöttünk.” Az új, impozáns raktár va-lóban fényévnyi távolság-ban van a régi, eredetileg bikaistállónak épült hely-

től. Pavlova Olga vidáman figyeli, ahogy a munkatársak gyakorolnak az új, joyctick-vezérlésű rakodógépekkel. „Tisztább, kulturáltabb, átlátjuk a teljes logisztikát, végig-kísérjük a termék teljes útját, nem mellesleg jóval olcsóbb, mint a bérelt raktár, öt év alatt megtérül a beruházás.” A „spórolás”, pontosabban a késztermékek előállítási költségének csökkentése fontos cél volt a termékfejlesz-tés és a modernizáció mellett. „Nagyon erős a konkurenciaharc ezen a piacon, és a leg-fontosabb tényező az ár. Hogy mennyire, azt jól mutatja, hogy a mártott Mese kekszünkből, amely bár nem számít olcsó terméknek, évről-évre lassan, de biztosan növelni tudtuk az eladást. Abban a pillanatban, ahogy bevezették a népegészségügyi termékadót (népiesen csipszadó), és emiatt árat kellett emelnünk, felére esett vissza az értéke-sítés. A beruházás nyomán csökkenthetjük az árat, remél-jük, ezt észreveszi a piac is.”A versenyt elemezve Pavlova Olga elmondta: a multinaci-onális cégek hatalmas anyagi háttérrel különleges pozíci-óban vannak, a kisebb cégek közül páran viszont igyekez-

nek ügyeskedni az áfával, és más trükkökkel csökkenteni a költségeiket. Erős konkurenciát jelentenek az importált termékek is, amelyek hiába cukrozottak, nem fizetnek utánuk adót, sokszor áfát sem. „Nálunk minden fehér, mindenkit hivatalosan fizetünk. Megpróbálok úgy bánni mindenkivel, ahogy elvárom, hogy velem bánjanak. Korrekt vagyok és korrektséget várok. Ha ez néha versenyhátrányként is jelentkezik, nem bánom, én szeretek nyugodtan aludni. Hosszú távon talán megéri…”A Detki Keksz Kft. a legnagyobb a hasonló profilú magyar tulajdonú cégek közül, magyar terméket állítanak elő, és bár alapítói a Magyar Termék Nonprofit Kft-nek, mégsem viselhetik a „Magyar termék”, csak a „Hazai termék” felira-tot. „Mivel azt nem tudjuk tartani, hogy az alapany a gok 90 százaléka magyar legyen. De egyetlen magyar cukor-

Pavlova Olga 1955-ben született a Szovjetunió-ban, Moszkva mellett. A Moszkvai Élelmiszeripari Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, ott ismerkedett meg férjével is. 1975-ben házasodtak össze, még abban az évben megszületett a lánya. 1979-ben költöztek Magyarországra, 1981-ben született meg a fia. 1991 óta dolgozik vezetőként a Detki Keksznél.

- Beszélgetésünk alatt többször is mondta magáról, hogy orosz, de azt is, hogy már magyarul gondolkodik. Akkor hogy is van ez?- Jó sokáig, legalább húsz évig, ha kérdezték, hol van a hazám, keletre mutattam. Ma már azt mondom, itt van a hazám. 34 éve élek itt, ami már több, mint amit ott éltem. - Magyarul gondolkodik?- Inkább magyarként. Annak örülök, aminek a többi ma-gyar és ugyanazokon is bosszankodom. Már akkor is in-kább magyarként bosszankodtam, amikor a jól működő orosz piacot szétvertük a 90-es évek elején, ezzel a magyar agrár- és élelmiszeripar legnagyobb esélyét tettük tönkre. - Apropó, exportálnak Oroszországba?- Nem könnyű, drágák vagyunk, messze is van. De – nem fogja elhinni - eladjuk a termékeinket, mégpedig a leg-nagyobb konkurenciának, az orosz Kraftnak… Egy olyan tradicionális orosz terméket készítünk nekik, amelynek meglehetősen macerás az előállítása. Kis kekszdarabkák amit csokiba tesznek. Csináltunk erre külön gépet. Na-gyon finom…

OrOszul főz,magyarulgOndOlKOdiK

a jövőjéért HíziK a dEtKi KEKsz

Fotó

: Nem

es r

óber

t4

területfejlesztés

gyárral ez nem is lehetséges… Ennek ellenére mi hiszünk abban, hogy a magyar fogyasztókkal meg lehet értetni: mindenkinek jó, ha hazai terméket választanak. A kor-mány ezt most komolyan felkarolta, ami sokat segíthet.”A Detki Keksz tehát tervez, növekszik, természetes, hogy egy ilyen nagyságrendű cég fejlődése a településnek, a megyének is fontos. Pavlova Olga ezzel kapcsolatban el-mondta: egyre jobb a kapcsolat a gazdasági és a közéleti szereplők közt, ami sok esetben valódi segítséget jelent.„Nem vagyok helyezkedős típus, mindig is azt gondoltam, bármit képes vagyok megoldani, nem is volt sok olyan do-log, ami miatt segítségért kellett volna szaladni, de tudom, ha ez kellene, hogy jobban működjünk, kapnánk segítsé-get. Jó érzés tudni, hogy nem vagyunk teljesen egyedül. Igyekszünk is viszonozni, erőnkhöz mérten. Támogatunk sportcsapatokat, gyerekotthonokat, rendezvényeket, és ha kérnek, segítünk jótékonysági akciókat. Szeretnénk, ha ők is azt éreznék, nincsenek egyedül…

Varga Ottó

gazdasági hírek heves megyébőlEgEr – több mint négymilliárd forint értékű fejlesztés keretében bővítette egri üzemcsarnokát a zF lenksysteme Hungária kft. A fejlesztéshez egymil-liárd forintnyi támogatást nyert a 600 munkavállalót foglalkoztató cég az Új Széchenyi terv keretében. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai állam-titkár hangsúlyozta: ez a beruházás is azt mutatja, hogy töretlen a bizalom az ország, a magyar szakképzett mun-kaerő iránt. A beruházás nyomán, a beszállítók révén több száz új munka-hely jöhet létre a térségben.

NAgyréDE – Magyarország olyan pályán van, hogy képes a beruhá-zásokat a kormány által 2010-ben kijelölt célok felé vezetni – mondta a jász-Plasztik kft. nagyrédei telephely-fejlesztésének megkezdése alkalmá-ból Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az 1,9 milliárd forint érté-

kű, önerőből finanszírozott építke-zés mindössze 100 napig tart majd. A jász-Plasztik kft. az új telephelyen élelmiszeriparban használatos cso-magolóanyagokat gyárt majd, ame-lyeket külföldön értékesít. A beruhá-zással 100 főnek adnak munkát.

BélApátfAlVA – Szabad vállal-kozási zóna lett Bélapátfalva és térsége (Balaton, Bátor, Bekölce, Bükkszentmárton, egerbocs, eger-cse hi, Hevesaranyos, Mikófalva, Mó -nosbél, Nagyvisnyó, Szilvásvárad és Szúcs). A programban az új munkahe-lyet teremtő vállalkozások adókedvez-ményeket és egyéb támogatásokat kapnak. A foglalkoztatás-bővítésre az alaptámogatáson felül munkahelyen-ként 400 ezer forint kiegészítő támo-gatás igényelhető, így csaknem 2 mil-lió forint járhat egy új munkahelyért. A zónák előnye továbbá a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hoz-zájárulás kedvezménye és az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hoz-záférés elősegítése is.

- Tényleg, „magyarul” főz?- Természetesen! Bár oroszul is tudok, sőt, na-gyon szeretem a görög és az olasz konyhát. Megfőzök bármilyen pörköltet, gulyást, meg is eszem, de a könnyebb ételeket jobban kedvelem.- Keksztekercset tud készíteni? - Tudok, bár én magam nem szeretem… De érdekes, hogy kérdezi. A gyár első igazgatója a férjem volt, ő vette észre, hogy a háziasszonyok ledarálják a háztartási kekszet a tekercshez, és ő találta ki, hogy forgalmazzunk darált kekszet. Azóta már a konkurenciák is csinálják… - Magyarországon mit szeret a legjobban? - Mindent, itt zajlik az életem. Sőt, mint a többi magyar, Horvátországba járok nyaralni… De szeretem a Balatont is. Legjobban azonban azt az öt és fél kilométeres utat szeretem, amit itt, a környéken sétálok vé-gig rendszeresen. Ez az én sportom. Eközben látom, mi folyik a közvetlen kö-zelemben. A feleslege-sen kivágott fák, az eldobált szemét… De öröm, amikor azt látom, szebb lett valami.

Horváth lászló és Varga Mihály miniszter

5

– Számos csapatot edzett itt-hon és külföldön. Mit tart a legnagyobb eredményének?

– talán amikor a Paks csapa-tával a hazai első osztály ezüstérmét megszerezve a nemzetközi futballporondra is kiléphettünk. Óriási élmény volt számomra, hogy az euró-pa ligában jóval esélyesebb ellenfeleket legyőzve még a harmadik fordulóban is ver-senyben voltunk.

– Nagy nevektől is tanult, mit lehet hasznosítani egy ilyen találkozásból?

– 2003-ban Milánóban tanul-hattam Carlo Ancelottitól. Ő már akkor is nagyon sikeres edző volt komoly eredmé-nyekkel. Óriási élmény volt a világ egyik legjobbjával tapasztalatot cserélni. egy héten át figyelhettem, a fel-készülés során rengeteget tanultam tőle. Számos olyan gyakorlatot jegyeztem fel ak-kor, amit azóta is használok egy-egy edzés során.

– Számos elismerés és kitün-tetés birtokosa. Melyikre a legbüszkébb?

– Mindegyikre büszke vagyok, de talán a Puskás Ferenc Díj és a Heves Megye Nagykövete Díj a legkedvesebb számom-ra. előbbi azért, mert a játé-kosok és a kollégák szavazata alapján ítélik oda, utóbbi pe-dig azért, mert az otthonom-ban kaptam a kitüntetést.

– Mit jelent Önnek ez a cím, megbízatás?

– Az a legfőbb feladatom, hogy növeljem megyénk hazai és nemzetközi ismertségét. A díj előtt is büszke voltam arra, hogy mátraballai vagyok, hogy egy kis faluból indulva értem el sikereket a nagyvi-lágban. Most még inkább fon-tos, hogy példát mutassak a megyében s a szülőfalumban élő fiatalok számára. Bárho-vá is sodor az élet a jövőben, mindig Mátraballa lesz az a hely, ahonnan elindulok és ahová hazatérek.

mátraballáról az európa ligábakis károly mint a megye nagykövete PélDát szeretne mutatni a fiataloknak

Kis Károly 1964-ben született a Heves megyei Mátraballán. Középiskolás éveiben az MTK iga-zolt labdarúgója volt, majd edzőként Parádon kezdte pályafutását, jelenleg a Szolnok csapa-tát edzi. Munkájával kiérdemelte a Heves Me-gye Nagykövete címet.

– Családi örökség vagy megha-tározó találkozás ered ménye a hagyo mány őrzés?

– A kislányként szüleimtől hal-lott dallamok már megha-tározóak voltak. A népdalok szeretetét tőlük örököltem, az értékmentő hajlandóságot az egri rajeczky Benjamin zene-kutató hívta elő a lelkemből. Ha egy nemzet elfeledi anya-énekét, a népdalt, akkor az a nemzet menthetetlen, mond-ta első találkozásunkkor. Az-óta érzem kötelességemnek, hogy kutassak, s átmentsem a magyar népi kultúra értékeit a jövő nemzedék számára.

– Mennyire nehéz a mai fiata-loknak átadni ezt a kincset?

– Bár látom, hogy a fiatalabb generációra nagymértékben hatnak a különböző tehet-ségkutató versenyek, amikor az egri Csillagok Népdalkörrel elmegyünk fellépni, sokszor találkozom a közönség sora-iban csodálkozó szemekkel. ez is inspirál, hogy visszave-

zessem őket a gyökereikhez, bármennyire is nehéz feladat.

– Ezért született a könyv is?– A mottóm: Menj az emberek

közé, figyeld és szeresd őket, tanulj tőlük, hogy taníthasd őket… Minden eszközt fel-használtam, hogy megfelel-jek Bartók Béla szemléleté-nek, nem elég a népdalokat magnón rögzíteni, fotókkal és filmekkel válhat teljessé az értékmentő munka. Így szü-letett meg a könyv és annak DVD melléklete is

– Van a családban, aki tovább viszi a hagyományőrzést?

– Hat unokám van, a nagyob-bakat már a modern zene érdekli. talán egyszer ők is kíváncsiak lesznek, honnan származunk. tamási Áron fon-tos üzenete: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. ez csak úgy si-kerülhet, ha megismerjük, kik vagyunk, felnyitjuk annak a kincses ládának a tetejét, amit őseink hagytak ránk örökül.

gyökereinkhez vezet a népdalszeresD és figyelD az embereket, tanulj tőlük, hogy taníthasD őket

Faludiné Molnár Gabriella 30 éve szenteli életét a népdalok, népszokások gyűjtésének és taní-tásának. Édesanyám rózsafája című könyvében az egykori Heves vármegye népi kultúrájának bemutatásán keresztül invitálja időutazásra az olvasót.

értéktükör6

értéktükör 7

Kerecsenden nőtt fel, 16 éves koráig élt a településen. Détár Enikő máig szeretettel gondol azokra az évekre.

„kerecsenden akkoriban mindenki ismer-te a másikat. engem különösen, hiszen én voltam a tanító néni kislánya. De nem vol-tam mintagyerek... egerbe jártam suliba, folyton lekéstem a buszt, sokszor autós-toppal jutottam be. Még oda sem értem az iskolához, anyukám már tudott róla... Sok mindenre megtanított az a közösség, meg-határozó évek voltak, főként mert akkori-ban még teljes volt a családunk. 16 éves voltam, amikor elköltöztünk, mert meg-halt az édesapám egy autóbalesetben. ez rettenetes fájdalom volt, sok mindenről megváltoztatta a gondolkodásomat, az ezotériában is azóta hiszek jobban.”

Détár enikőt most egy „kísértetkomé-diában” láthatja a közönség a turay Ida Színházban. jól érzi magát a darabban, igaz, nem abban a formájában hisz a spiri-tualitásban, ahogy azt ott ábrázolják. Úgy gondolja, több dimenzió létezik, de erre csak kivételes lelki állapotban tud nyitott lenni az ember. Számára ez akkor vált elfo-gadhatóvá, amikor elveszítette édesanyát is, és azt tapasztalta, azóta valami láthatat-lan, különleges erő segíti. Mintha édesany-ja szelleme állna mellette és támogatná.

„lehet, csak azért van, mert könnyebb úgy elfogadni az elfogadhatatlant, ha másként gondol az ember az elmúlásra. Ha nagy veszteség ér, talán olyan dolgokban is válaszokat találunk a kínzó kérdésekre, amiket addig észre sem vettünk. Igyek-szem racionálisan közelíteni, magyaráza-tot találni, de nem mindenre lehet.”

Détár enikő azt mondja, a mai napig örül, amikor Heves megyébe hívják fellép-ni, mindig olyan, mintha haza jönne. Igaz, sokkal ritkábban jár erre, mint szeretné.

„Sajnos ritkán jutok el Hevesbe, de ha sikerül, az minden esetleges rosszra is gyógyír. Fellépni és pihenni is többször jár-tunk itt a családdal, elhoztuk a gyerekeket is. Megmutattuk, hol gyerekeskedtem, lát-ták a kerecsendi házat, az egri iskolámat és a várat. Az is a gyerekkoromnak köszönhe-tő, hogy nagyon szeretem a természetet, imádtam kiszabadulni a határba, bejárni a vidéket. Ma is az képes legjobban feltöl-teni, ha kisétálhatok az erdőbe. De az első színházi élmények is egerhez kötnek, em-lékszem, áhítattal néztem az előadásokat. tímár Éva, Szerencsi Éva is fellépett, hatal-mas élmény volt. Már kislányként táncos-nőnek, énekesnőnek készültem, igaz, volt, amikor orvos akartam lenni. ”

Détár enikő édesanyja halála miatt ne-héz időszakon van túl és az is áll előtte, de idén azért több öröm is érte. elégedett a munkáival, szereti a „két férfi sakkban” című darabot, amiben sokat játszik, jól érezte magát a Nagy duettben és örül, hogy férjével, rékasi károllyal közös előadásuk, a „rózsák háború-ja” is nagy siker. ez most egyik leg-kedvesebb színpadi szerepe, min-denáron szeretné megőrizni, bárhogy alakul is a jövőben a magánélete. Azt mondja, az elmúlt 29 évben nagyon sok mindent megéltek együtt, előfordult, hogy egymás-sal és időnként az is, hogy egymásért kellett megküzde-nünk, de mindig kölcsönösen tisztelték egymást és számíthattak egymásra. Abban bízik, ha végleg kü-lön is válnak útjaik, ezt meg tudják őrizni a gyerekeik érdekében és annak a 29 évnek a tiszteletére, amíg minden örömöt és bá-natot egymással osztottak meg.

Détár enikő: a kerecsenDi tanító néni kislánya egerben szeretett bele a színházba

a lelkemet isgyógyítja heves

1964-ben született Szolnokon • 1986-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán • 1986-tól a Vidám Színpadon játszott • 1991-től a Rock Színház művésze • 1996 óta szabadúszó

Fontosabb színházi szerepei: Macskák – Victorica, Bombalurina • Ének az esőben – katy • Délután a legjobb – jennifer •Van, aki forrón szereti – Olga • Anna karenina – ligyija Ivanovna • Miss Saigon – Gigi • evita – evita • Csíksomlyói passió – Mária Magdolna • Nyomorultak – Madame thenardier • Chicago – Morton mama • Dívák éjszakája • te meg én • rózsák háborúja • két férfi sakkban

Tévéműsorok: „reflektor” – műsorvezető • „találkozások” – műsorvezetőElismerések: Déryné-díj 1993. • Artisjus előadóművészi-díj 1996. • rtl nívódíj 2002. • Magyar köztár-sasági Érdemrend lovagkeresztje 2009.Férje Rékasi Károly színész, két gyermekük van.né

vjeg

y

nézzen a kamerába, mondja el nevét, lakhelyét és foglalkozását! a kérés legalább annyira szo-katlan volt, mint a válasz: nagy lászló, kisköre, kubikos. kerék-pártúrával és rendezvénysoro-zattal ünnepelt az ország – és közép-kelet európa – második legnagyobb állóvize. ebből köny-nyű kitalálni, hogy e havi kistér-ségi bemutatónk előtt a

A tisza-tó keleti partján fekvő tiszaderzs volt az első állomása annak a kerékpáros túrának, amely

során a résztvevők tiszafüredről indulva, a tavat körbetekerve érkeztek meg Porosz-lóra, ezzel „ünnepelve” a tisza-tó Napját. A tó gátjának aszfaltkoszorúján kerékpá-rozó társaság egyáltalán nem szokatlan jelenség, az idilli környezetben vezető ké-nyelmes és gondozott kerékpárút sokakat csábít ide. Az viszont már nem mindenna-pos látvány, hogy a környező települések helyi termékeikkel, különlegességeikkel a gáton várják a kerékpározókat, jelesül két megye – Heves és jász-Nagykun-Szolnok – közgyűlési elnökét és a többi biciklis ün-neplőt. Itt találkoztunk Nagy lászlóval is – eredeti foglalkozását tekintve kubikossal

–, aki tradicionális, különleges, kézzel fara-gott horgászúszóit és fahalait, kézzel szőtt halászhálóit, varsáit állította ki.Nem véletlen a különleges kínálat és a nagy érdeklődés, hiszen idén májusban is megrendezték a tisza-tó Napja program-sorozatot. A három nap során a kerékpár-túra mellett horgászverseny, váltófutás, kiállítás és szakmai konferencia is szerepelt a kínálatban. A közel 40 fő részvételével le-zajlott kerékpártúra kovács Sándor, a jász-Nagykun-Szolnok Megyei, valamint Szabó róbert, a Heves Megyei közgyűlés elnöké-nek ötlete alapján valósult meg. A sportos kezdeményezés célja az volt, hogy ráirá-nyítsa a figyelmet a tisza-tavi térségre, kifejezetten a helyben előállított termékek

értékére. A köz- és mé dia figyelemhez persze kellett az is, hogy a két elnök, a környező települé-sek polgármesterei, a turisztikai és vízügyi szervezetek vezetői is teljesítsék az 56 kilo-méteres táv kihívását. A tisza-tó történelme nem a legendákról szól – leszámítva persze a horgászbeszá-molókat -, hiszen a víztározó nemrég múlt 40 esztendős, hazánk földrajzi egységei között még zsenge korban jár. Illetve áll,vagy talán még pontosabban: folyik. Az állóvíz kontra folyóvíz kérdés feloldásához jó, ha tudjuk: a mai tisza-tó vízfelülete által takart területen az 1960-as évekig ligeter-dők váltakoztak legelőkkel, kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve gyümöl-csösökkel, szántóföldekkel és persze a köztük kanyargó tisza folyóval. A hatvanas évek végén elkezdték a gátak és a kiskö-rei erőmű építését, valamint a telepített erdők kitermelését. ez magyarázza a téli alacsony vízálláskor sok helyen a víz alól katonás sorban kikandikáló fatörzsek meg-hökkentő látványát. A grandiózus munká-val azonban nem végeztek időben, ezért az első duzzasztás megkezdése előtt már

8 térséGi tükör

nagy állóvíz, folyóvalA Tisza-tó vízfelületét tekintve a Balaton után a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. A Tisza folyó hosz-sza a tározó területén 33,5 km. Duzzasztását a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, amely a Tisza hazai szakaszán a második. A tározóban található szárazulatok összterülete közel 43 km2, átlagos vízmélysége 1,3 méter, maximális mélysége az élő Tisza folyómedrében a 20 métert is meghaladhatja.

Összefogás, értékőrzésSzabó Róbert (jobbra), a Heves Megyei köz-gyűlés elnöke elmondta: a tó fejlesztésének fenntarthatósága, értékeinek megőrzése kö-zös feladat. A versenyképesség záloga a tu-rizmus, de csak a gazdaság más ágazataival

együtt nyújt megoldást. Támogatni kell a helyi, egyedi termékek előállítását, a nagy munkaerő-igényű agrárágazatokat. Jelentős lépés a Komplex Tisza-tó projekt, amely a 31-es és 33-as utak fel-újítása mellett munkahelyteremtő beruházásokat is támogat.

tisza-tónál jártunk

a tisza-tó napján a kerékpárosokat minden településnél helyi termékekkel, finomságokkal és különlegességekkel várták.

csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. A tisza folyó tehát ere-deti medrében keresztülfolyik a víztározón áramlataival álló- és folyóvizes részeket különítve el.A tisza-tó a nagy találkozások helyszíne: egyedülálló módon találkozik itt az állóvíz és a folyóvíz. Itt találkozik négy megye is, hiszen Heves és jász-Nagykun-Szolnok mellett az északi, felső részén Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-zemplén megye is büsz-kélkedhet saját partszakasszal. találkoz-nak itt kikapcsolódásra vágyók is: a vízen a csónakjában és a parton ülő horgász, a száguldást élvező jet-skiző, a gáton kerék-pározó nyaraló és a hajóját vontató autós. A poroszlói Ökocentrum akváriumainál pedig egymás mellett élvezi a látványt az ifjúsági tábor kamaszcsoportja és a csen-des nyugalmat kereső négycsillagos szál-loda vendége. A tó vízszintjének beállítása során érvek találkoznak egymással: az ön-kormányzatoké, a vízügyé, a horgászoké, a kikötő-tulajdonosoké – hiszen mindez egyrészt megegyezés kérdése, másrészt a kiskörei erőmű zsilipjein múlik. Nehezen elképzelhető, de úgy tűnik, ennyi különböző szándék súrlódásmen-tesen megfér egymás mellett a tisza-tónál – ez is elhangzott a tisza-tó Napja szakmai konferencián, amelyen közel 50 helyi szakember osztotta meg egymással véleményét a tó fejlesztése, marketingje kapcsán. „A tisza-tónál az ökoturizmusé a jövő!” – hangzott el a konferencián több alkalommal. természetesen, hiszen az ér-

vek sorában még szót sem ejtettünk a kü-lönleges ökoszisztémáról, az itt fészkelő védett madarak kolóniáiról, a csak itt ívó halfajokról, a vidrákról és a hódokról. Itt a hihetetlenül sikeres Ökocentrum, a vízi sétányok, a csónaktúrák, a téli jégtúrák, kenutúrák, a kis-tisza nádasai, a víziró-zsamezők, a körbeölelt szigetvilágok, a halászmesterség emlékei, a népviseletek és a hagyományos tiszai munkaeszközök– mindezek együtt alkotják a tisza-tavat, amely ma már elvitathatatlanul ott szere-pel hazánk legvonzóbb utazási célpontjai

között. A turisztikai adatok évről-évre jobb számokat mutatnak,

a bevételek is növekednek, új szálláshelyek nyílnak, új cél-csoportok jelennek meg, az idei előrejelzés is határozot-tan biztató. A kérdés, hogy vajon egy va-

lódi ökoturista éppen a Nagy lászló-féle kézzel faragott fahalat fogja-e keresni em-lékként? A döntés terhe ugyan kellemes, és feltétlenül napirenden van: ökoturizmus vagy tömegturizmus?

Zelei Dániel

9térséGi tükör

nemsokára virágzik a tisza

„este felé megelevenedik a folyó. A mélyből lárvák tömegei úsznak a víz felszínére. kis idő múlva csapongva röpködnek, a rovarok millióinak zize-gő, surrogó szárnycsapásaitól hangos a környék.– kérészrajzás – mondják a helybéliek.– Virágzik a tisza – így vélekednek a költőibb lelkek.június hónap vége felé figyelhető meg ez a csodálatos násztánc. A nap már túl van a delelőn, mikor a vízfelszínen élet-re vergődnek a szárnyas rovarok. Amint megszabadulnak a kitin buroktól, fel-emelkednek a víz fölé. előbb a hímek kelnek életre s rövidke repdesés után letelepszenek a fövenyre, a vízparti nö-vényzetre, de ellepik az arra csordogáló csónakot is…”(Részlet Szabó Lajos novellájából. A teljes mű elolvasató a www.hevesmegye.hu honlapon)

egy éve áprilisban nyitotta meg a kapuit a tisza-tó legnagyobb látványossága, az Ökocentrum. A 2,2 milliárd forintból megvalósult beruházás rövid idő alatt azzá vált, amivé szánták: a régió legna-gyobb, sőt az ország egyik legnagyobb turisztikai attrakciójává. Már a nyitás évében több mint 200 ezren voltak kí-váncsiak közép-európa legnagyobb édesvízi akváriumát is magában foglaló komplexumára, idén pedig már a sze-zon előtt elérték a 100 ezres látogató-számot, nem véletlenül: a 7 emeleten, illetve a környező szabadterületen a ti-sza-tó valamennyi csodája meglátható, sok esetben megtapogatható és felejt-hetetlen élménnyé varázsolható. Ahogy az ünnepi rendezvényen, úgy minden turista számára ez lehet a tisza-tónál a kirándulás kezdete és a vége egyaránt.

Ökocetrum – a hétemeletes

élmény

a tisza-tó napján a kerékpárosokat minden településnél helyi termékekkel, finomságokkal és különlegességekkel várták.

építették: a kubikosokA Tisza-tavat körbeölelő gátrendszer építése során a kubikosok egyszerű kézi szerszámokkal, ásóval, lapáttal dolgoztak, a földet általában talicská-val mozgatták. A kubikos kifejezés a német Kubikmeter (köbméter) szóból származik, ami arra utal, hogy a föld-munkások a kitermelt, megmozgatott föld mennyisége után kapták fizeté-süket. Manapság már a szárazföldön vagy a vízen közlekedő munkagépek végzik a földmunkákat, iszapkotrást.

Fotó

: Nem

es r

óber

t

eGyházi tükör10

megújult az egri

kálvin-házAz egri történelmi belváros javában zajló rehabilitációjának részeként a közelmúlt-ban új köntösbe bújt a Kálvin-ház is. A ’90-es évek második felében újra az egri református egyházközösség birtokába került emblematikus épület immár másfél évtizede fontos helyszíne a megyeszékhely kulturális életének.

első névadója Herner Ferenc volt, az egri püspök serfőzője, később a város főbírája. Ő 1725-ben szerezte meg a telket, és arra földszintes házat építtetett. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Az emelet még a XVIII. század-ban, a torony pedig a XIX. század második felében készült el. A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns kö-zössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A reformátusok 1862-re erő-södtek meg annyira anyagilag, hogy megvehessék az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket és a külön a leányoknak és asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. A ház 1930-ig templomként szolgált, lelkészlakás és iskola is működött itt. 1950-ben azonban államosították, s csak a földszinti könyvesbolt maradt az egyház kezében. A ’90-es évek derekán a református egyház jelezte, hogy visszavenné, de csak azután vehette birtokba az épületet, miután rende-ződött az akkor ott lakó öt család sorsa. A felújítás 1997-ben kezdődhetett meg, akkor egy külső festésre, illetve a belső terek visszaállítására nyílt lehetőség. De megindulhatott az élet, az egyházi munkán túl különböző kulturális rendezvé-nyeknek is otthona lett az épület, amely ekkor kapta a kálvin-ház nevet is. Idővel kiütköztek a műszaki problémák, egye-bek mellett például a vizesedés is komoly gondot jelentett. ezért is volt fontos, hogy az ingatlan homlokzat-felújítása is bekerült a belvárosi rehabilitációs programba. Az újbóli vizesedést kiküszöbölendő lélegző vakolatot kapott az épület, kijavítot- ták az ereszcsatornát, a nyílászárókat. Bár volt falkutatás, a ház eredeti színét nem találták, így a legutóbbi festésnél használt zöld színkombinációhoz tértek vissza, ám fordítottak az árnyalatokon: most a lábazat s az eme- leti osztók kaptak világosabb színt, a falbetétek pe- dig sötétebbek lettek.

Páterrock

atyák gitárralfalakat dönt, hidakat épít a zene A zene nem ismer megállást, nem tisztel sem kort, sem határt: fejlődik és alakul, újabb és újabb formá-ban jelentkeznek benne érzések, dallamok és ritmu-sok. De alkalmas arra is, hogy általa is kifejezzük Isten irgalmasságát és közel kerüljünk az ifjúsághoz – állít-ják a Páterrock együttes tagjai.

– Gyermekkorom óta életem része a zene – mondja a rozsnyói szü-letésű Galó Gábor, az egri Bazilika káplánja, a csapat alapítója. – két fontos, életreszóló döntést hoztam tíz éves korom előtt: ministrálni kezdtem és jelentkeztem a zeneiskolába, ahol gitározni és énekelni tanultam. Miután bekerültem a szemináriumba, a zene összekap-csolódott papi hivatásommal. Még a szakdolgozatomat is „A szent zene mint az evangalizáció része és eszköze” címmel írtam. kilenc éves papi szolgálatomat is végigkísérte a zene. Mindig is úgy lát-tam, hogy a pasztorációban jelentős szerepe lehet. Az együttesün-ket azért alakítottuk meg az elmúlt évben, mert azt tapasztaltam, hogy az emberek lelkét megérintheti a muzsika. Mivel főpásztorunk szándéka szerint egyházmegyénk nagy számban vett át iskolákat, úgy gondoltuk, a fiatalokhoz így még könnyebben el lehet vinni Is-ten üzenetét. játékunkkal szeretnénk falakat ledönteni és hidakat építeni.

A Páterrock együttest Galó Gáboron kívül Lipcsák János (Mezőkö-vesd), Nagy Krisztián (jászapáti) és Czibere Zsolt (Gyöngyös) alkotja. Ha tehetik, hétfőnként a mezőkövesdi plébánián próbálnak, más, világi együttesek népszerű számait gyakorolják, de már vannak sa-ját szerzeményeik is. Sok a papi feladatuk, de azért igyekeznek mi-nél rendszeresebben összejönni.

Ismert dalokat játszunk, hogy korunk slágerein keresztül eljuthas-sunk a zsoltárokig. A magyar rockzene olyan kiemelkedő számaival kezdünk, amelyekben értékeket látunk, onnan haladunk tovább. egy-egy koncertünk hosszúsága – a tanúságtételekkel együtt – kö-zel egy óra, ilyenkor tucatnyi dalt éneklünk el. Ha részesei vagyunk egy nagyobb eseménynek, akkor ahhoz alkalmazkodunk. eddig tíz koncertet adtunk, az egri Szent Imre Általános Iskolában kezdtünk, de felléptünk a Hit Ünnepén és a ministránstalálkozón is. Az utóbbin örömünkre még az érsek úr is velünk énekelt.

elsősorban a jó hangzása miatt választották a nevüket, de nem tartják magukat rockzenekarnak. Bár úgy vélik, ennek a stílusnak is megvannak az értékei, amelyeket szívesen vállalnak, nem játszanak kemény, erőszakos számokat. Alig néhány hónapja muzsikálnak, az elmúlt év adventjén koncerteztek először, máris sokan felfigyeltek rájuk, hiszen amit ők csinálnak, valódi ritkaság: keresztény együtte-sek ugyan léteznek, de olyanról nemigen hallani, amely atyákból áll. A zenekar egyelőre az egri Főegyházmegyében tervezi fellépéseit.

– Már az boldogság, ha látjuk a hallgatóság csillogó szemét, hall-juk, hogy velünk énekelnek. Bár nem könnyű a rengeteg papi teen-dőnkkel összeegyeztetni a próbákat és a fellépéseket, igyekszünk mindenhová eljutni, ahova hívnak bennünket, hogy így is tanúsá-got tegyünk Istenünk irgalmas jóságáról.

vágy vánkosai címmel, a női keblekre és csípőkre fókuszálva…

- Kíváncsian várjuk! Bea, amikor Önt említette, úgy fogalmazott: kérdezd a pasát…

- Na igen, én vagyok az utolsó egri pasa. Ami persze ebben a formájában egy bece-név, de azért annyiban van tartalma, hogy sokan úgy tekintenek rám, mint minaretek gondozójára, a török dolgok képviselőjé-re, az utolsó egri oszmánra. Én meg így vénségemre kezdem komolyan venni…

- Hatvanhárom évesen ugyan még fiatal, de már meg lehet kérdezni: valóra vált a gyermekkori álma?

- Abban a tekintetben igen, hogy megél-tem, amire akkor vágyként tekintettem. el tudom olvasni azokat az okleveleket, amelyeket akkor láttam a múzeumban és remélem, meglesz rá a támogatás, hogy azokat lefordítva is dokumentálva tárjuk a nagyközönség elé. És akkor teljesül be minden vágyam, ha ezekkel együtt létre-hozom a Heves megyei múzeum kutatha-tó, látogatható oszmanisztikai gyűjtemé-nyét. Nemrég jártam Isztambulban, olyan helyekre is bejutottam, ahol 500 éve nem járt magyar kutató. Szeretném mindezek alapján megírni Heves megye, pontosab-ban az egri Vilajet végvári és török kori hétköznapjainak történetét.

- Kinek adja tovább a stafétát?- kiss Pétertől, az egri Főegyházmegye le-

véltárosától kérdezem, az egri után foly-tatja-e helytörténeti kutatásait Heves megye más területein is?

Varga Ottó

Egri pasaa vágy vánkosain

kérdésstaféta 11

- Rostás Bea Piros azt kérdezte Öntől, mi volt a gyermekkori álma?

- Nagyon szép gyerekkorom volt. egy iga-zi polgári családban nőttem fel megyei főlevéltáros apával könyvek között. Már egészen fiatalon tanultam nyelveket, el-sőként latint és németet, egri gyerekként pedig vonzott a török világ. Ugyanakkor körülvett a természet, amelyet szintén feltétel nélkül szerettem. Sokáig nem is tudtam eldönteni, állatorvos akarok-e in-kább lenni vagy orientalista?

- Azért van némi különbség…- Gyerekként ez nem annyira feltűnően

nagy. Végül, úgy tűnik, a kelet vonzása erősebb volt, de azért nem tudtam elsza-kadni az állatoktól sem, kutyák és macs-kák vesznek körül a házamban. A társasá-guk sok esetben többet ér, mint néhány barátságnak hitt emberi kapcsolat…

- Jó család, könyvek, nyelvek, de az ori-entalisztika ebből sem levezethető…

- kellett hozzá bizonyos vagányság, nekem ezt a vízilabda adta. Az egy igazi kohó volt, értelmes, vagány fiatalok csoportja, akik úgy gondolták, övék a világ. ez így együtt már adott annyi lendületet, hogy úgy gondoltam, bármit megvalósíthatok.

- Értem. De azt nem, hogyan kerül egy lélekben varázsszőnyegen száguldó fi-atal a „földhözragadt” megyei laphoz?

- Valahol el kellett indulni… De viccet félre-téve, nagyon jó döntésnek bizonyult, ma, amikor könyveket írok, fordítok, hatalmas előnyt jelent az újságíró múlt és gyakor-lat. Gyurkó Géza főszerkesztőnél nem volt elég írni, stílus is kellett a boldogulás-hoz. Máig újságírónak tartom magam, azt gondolom, ez nem szakma vagy munka, ez életforma, amiből nem lehet kinőni.

- Egyetértünk. Na és mit szólt a hithű ka-tolikus család, amikor 30 évesen úgy döntött, áttér a muzulmán hitre?

- Na igen, hithű katolikus család, több perjellel… Nem kis konfliktus volt. De ami ide vezetett, annak egyrészt lel-ki oka volt, másrészt egy bika-szülött „csakazértis” döntése. túl hosszú és bonyolult történet, lényeg, hogy nem

kaptam egyházi támogatást egy ösztön-díjhoz még a hetvenes években, aztán amikor már törökországban követségi titkár voltam, és jött egy újabb lökés, úgy döntöttem, felveszem a muzulmán hitet.

- Jó muzulmán? Például böjtöl?- Én a hitben hiszek, nem a dogmákban.

Amúgy voltam én jó muzulmán, betartot-tam az iszlám előírásait, most már itthon, kicsit megrendült egészséggel, pacema-kerrel nem tudom tartani a böjtöt. De a hitem ma is megvan.

- Keleten élni mennyire más, mint itthon-ról kutatni azt a világot?

- Bármely kultúra kutatása, megértése könnyebb, ha az ember ott él. Volt benne részem hosszú időn át, hiszen elsőként Ankarában egy ösztöndíjjal tanulhat-tam, aztán az ankarai nagykövetségen dolgoztam titkárként, majd Isztambul-ban, aztán jött kairó, Bejrút, libanon… később a Slovnaft révén újra. Munka volt az, pénzkereseti forrás. Ám az olaj keleten is nagy kincs, és nekem együtt kellett él-nem az ezt körülvevő üzleti világgal és al-világgal is. rá is ment az egészségem. De ezzel együtt is nagyon szerettem ott élni.

- Rostás Bea illusztrálja az Ön könyvét, amely erotikus meséket tartalmaz. Mi-kor olvashatjuk?

- Hazay György orientalista, barátom és mentorom bízott meg azzal, hogy fordít-sak le egy Vámbéry Ármin által Magyar-országra került török kéziratot, amely az ezeregyéjszaka ismeretlen részeit tartal-mazza. Abban vannak gyermekmesék, állatmesék és erotikus mesék. kiadtuk mindegyiket, az erotikusakat is persze irodalmi stílusban Borúra derű címmel. Most készítünk egy kicsit „szaftosabb” verziót belőle, és ezt a kötetet illusztrál-ja Bea, valamennyi számozott példányt külön-külön. ennek megfelelően kimon-dottan gyűjtőknek szóló kiadás lesz A

1950. május 9-én született EgerbenIskolák: Dobó István Gimnázium • egri tanárképző Főiskola • elte Bölcsészkar, orientalisztika • közel-keleti technikai egyetem, Ankara törökország (nemzetközi kapcsolatok szak)Munkahelyek: Heves Megyei Népújság (újságíró) • Pannónia Csepel külkereskedelmi Vállalat (közel-keleti tanácsadó) • SlOVNAFt Magyarországi és Ciprusi külképviselet vezető • 1998-tól rokkantnyugdíjas • Nemzet-közi arabisztikai iskola, Damaszkusz (meghívott előadó) • Iszlám tudományi Főiskola, Szarajevó (rendszeres konzulens és előadó)Párkapcsolatban él. Három gyermeke van. • Hobbi: keletkutatás, állattartás (kutya, macska)

névjegy

M. SOóS TAMáS

Fotó

: Nem

es r

óber

t

riport12

- A Széchenyi Programiroda küldeté-sének tekinti, hogy rendszeres szakmai programokkal, folyamatos tájékozta-tással minden információt átadjon az aktuális fejlesztéspolitikai és pályázati tudnivalókról a partnereink és az érdek-lődő közönség számára – mondta Deé András, regionális igazgató. - A tavasz során 19 eseményből álló konferencia-sorozatot szerveztünk, ahol alig két hó-nap alatt több mint kétezer fő vett részt a térítésmentes, szakmai eseményeken. A meghívott előadók által az aktuális pályázati lehetőségekről, uniós projek-tekről, az Új Széchenyi Terv megvalósí-tási tapasztalatairól tartott beszámolók mellett tanácsadóink konzultációs le-hetőséget is kínáltak a látogatóknak. Az elméleti és gyakorlati támogatás fő cél-ja a megfelelő információk biztosítása a rendelkezésre álló támogatási források minél nagyobb arányú, eredményes le-hívásának elősegítéséhez.

A május 9-i egri konferenciát Dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő nyitot-ta meg. Beszédében a 2014-2020-as költségvetéssel kapcsolatban elmond-ta, hogy bár a támogatás 1003 milliárd euróról 960 milliárd euróra csökkent, Magyarország olyan megállapodást kötött, amelynek eredményeként a tá-mogatás összege egy lakosra számítva a korábbi 660 ezerről 720 ezer forintra nőtt. Kiemelte: az uniós és a hazai gaz-daságpolitikai célok valós támogatásá-ra akkor van lehetőség, ha az ország koncentráltan használja fel a forráso-kat, ezért a keretösszeg 60 százalékát gazdaságélénkítésre, 40 százalékát felzárkóztatásra, környezetvédelemre, infrastrukturális fejlesztésekre szük-séges fordítani.A Széchenyi Programiroda 33 irodá-ja az egész országot lefedő hálózat. A regisztrált számadatok alapján tanács-adóik eddig mintegy 53000 esetben

adtak tájékoztatást a pályázatokkal kapcsolatban, és most, a pályázatok megvalósítási szakaszában is folyama-tosan rendelkezésre állnak az érdek-lődők számára. Személyesen keresik fel a támogatást igénylő szervezeteket, vállalkozókat, és a helyzet helyszíni felmérése után adnak megalapozott szakmai tanácsot. A pályázatírást meg-előző projektelgondolástól a pályázati elszámolásig különböző szakterülete-ket képviselő munkatársaink minden-ben az ügyfél rendelkezésére állnak a fogadóórákon.

(PR)

Széchenyi Programiroda – EgerCím: Dobó tér 2.Tel.: 06-20/229-9027Nyitva tartás: H–Cs: 8.30–17.00

P: 8.30–14.30

Segítség a pályázóknak

Tavaszi konferenciasorozat Egerbena sikeres gazdaságfejlesztésért

„Nagyon nehéz minden veszteség – mondta kollár lajos lapunk-nak. – erőss zsolttal barátok voltunk és több mint tíz éve másztunk

együtt, iszonyú volt a felismerés, hogy nincs remény és nincs többé. kiss Pé-terrel másfél évvel ezelőtt találkoztam először, igaz, a híre korábban elért hoz-zám, hiszen fiatal kora ellenére hatal-mas dolgokat ért el a hegyeken. Nagyon szeretett volna ve-lünk jönni, és mi is szerettük volna, ha

jön. Persze tisztában voltunk azzal, hogy Peti nem volt még ilyen hegyen. Azt is

tudtuk azonban, mire képes. Éppen ezért megállapodást kötöttünk vele, amelyben rög-

zítettük, hogy a Himalájában tesztelni fogjuk és igen szigorú feltételekkel engedjük csak a felsőbb szakaszokba. Peti erőnléte és az, amit az akklimatizáció után bizonyított,

semmi kétséget nem hagyott a számunkra, hogy mehet. Aztán bizonyított is: nem zsolt, hanem ő ért fel elsőnek a csúcsra, és ha nem fordul vissza zsoltért, hanem megy tovább lefele a spanyol és az olasz mászóval, akik leértek, biztosan életben van ma is.”Az expedíció vezetője szerint rövid idő alatt kiderült a számukra, hogy kiss Péter nagyszerű erőnlétben van, jól bírt minden meg-próbáltatást, nem csupán fizikailag, de lelkileg is. technikai felké-szültsége is lenyűgöző volt. A csúcstámadás előtt néhány nappal erőss zsolt mondta is neki, ő az expedíciós hegymászás legújabb reménysége, a következő generáció nagy egyénisége lehet.„A hegymászás azonban nem csupán erőnléti és technikai, embe-ri dolgokon is múlik. kiss Péter, megtudtuk róla - és ami történt, erre szomorú bizonyíték is – nagyon önzetlen, nagyon jó ember volt. A jó szíve, a bajtársiassága okozta a tragédiáját. Az embert persze megkeményítik ennyi idő után a hegyek, de ha méltósággal is, gyászolom őket. Azonban mégis tovább kell lépni, mert ez adja meg nekik a tiszteletet” – mondta kollár lajos.

kiss Péter hőskénthalt meg a hegyenKollár Lajos: Az expedíciós hegymászás reménységét,egy önzetlen, nagyszerű embert veszítettünk el

A Magyarok a világ nyolcezresein sorozat Kancsendzönga ex-pedícióján két hegymászó vett részt Heves megyéből. Az expe-díció vezetője, Kollár Lajos egyedült tért haza. A gyöngyösi Kiss Péter lezuhant a Himalájában.

A Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára tar-tó expedíció magyar tagjai: Kiss Péter (b) és Erőss Zsolt (b2), valamint Kollár Lajos, az expedíció ve-zetője (j2) Jaroslav Dutka szlovák hegymászóval 2013. április 13-án az alaptáborban. (MTI)

132013. február 15.

sporttükör 13

EgEr a vízilabda fővárOsaPóCSI BIANKA

- Magyar Kupa elsőség és bajnoki címvédés, két bravúr, me-lyik volt a keményebb menet?

- Mindkettő kemény volt! A Magyar kupában korábban még nem nyertünk, akartuk már ezt a sikert. Itt egy meccs dönt, ha jól szerepel valaki, továbbjut, de ha nem, kiesik. A bajnokság a végén három győzelemig ment, így ha egy hiba becsúszik, még felhozhatod magad. ennek ellenére ez sem volt könnyebb.

- A szezonban éreztek holtpontot?- Veretlenül lettünk bajnokok, így akár úgy is tűnhet, hogy nem

volt holtpont, de volt! A Bajnokok európa kupájában nem úgy alakultak a dolgok, ahogy terveztük, és ez lelkileg, fizikailag is okozott mélypontot, de kilábaltunk ebből a bajnokság végére.

- Idén negyedikek lettek a Bajnokcsapatok Női Európa Kupája sorozatban, jövőre mi a cél?

- Ha sikerül megtartanunk a csapatot – Antal Dóra kivételével, mert ő mindenképp elmegy Amerikába -, akkor biztosan indu-lunk. A cél, hogy még az ideinél is jobban szerepeljünk, bár én azzal is nagyon elégedett vagyok, hogy európa legjobb négy csapata között tudtunk lenni.

- Hogyan kell kapitányként motiválni a hölgyeket, hol jelenik meg a női jellem a csapatmunkában?

- Mint minden csapatban, itt is vannak konfliktusok. Érzékenyek vagyunk, de sokat beszélgetünk. Csapatkapitányként én ezt na-gyon fontosnak tartom.

- Érzik azt a rajongást, amit a férfiak évek óta kaptak a közön-ségtől? Hogyan kezelik a helyi „celebeknek” járó figyelmet?

- Azért ez annyira nem jellemző, mint a fiúknál. Ők bemennek egy szórakozóhelyre, és mindenki elájul, hogy „itt vannak a vízilabdá-sok”, nálunk ez nincs, de nem is baj. A mérkőzéseken rengetegen támogattak bennünket, ez a lényeg! köszönjük, és jövőre igyek-szünk legalább így szerepelni!

BIROS PÉTER

- A tavalyi második hely után visszaállt a csapat a magyar baj-noki dobogó első fokára. Miben állt a siker kulcsa?

- A kezdet nem volt könnyű, jöttek új játékosok, össze kellett szok-nia a csapatnak, abban állt a sikerünk, hogy ez megvalósult. A másik, hogy „hosszú” volt a kispadunk, sok olyan cserejátéko-sunk volt, akik túllendíthették a csapatot a nehézségeken.

- Melyek voltak az idei szezon legemlékezetesebb pillanatai?- Negatív, amikor kikaptunk a Belgrádban a Bl nyolcaddöntőben.

A rájátszásban aztán megmutattuk: minden csapatnak lehet egy rossz meccse, nekünk ez a belgrádi volt. később minden mecs-csen bizonyítottunk, így azok örömteli emlékek lettek.

- Az élmezőnyből kiszorult a főváros. Mit gondol erről?- A vidéki csapatokat jobban magáénak érzi a közönség. Nekünk

ráadásul van egy szép uszodánk, ami megtelik akár 3500 ember-rel is, és ez lelkesít. A pesti csapatok visszaesésében anyagiak is biztosan közrejátszanak, bár ezek a nehézségek vidéken sem ismeretlenek. A másik fontos dolog, hogy egyre kevesebb fiatal pólóssal lehet számolni. egyre kisebb a merítés, ami a fővárosban erősebben jelentkezik.

- A Magyar Kupa idén nem sikerült túl jól, vajon miért? - A kupameccsek még nagyon az év elején voltak, még nem szo-

kott össze a csapat. A magyarázat tehát egyszerűen az időténye-ző. jövőre megpróbálunk itt is előrébb jutni.

- Idén bártan ki lehet jelenteni, Eger a vízilabda fellegvára. Mit mond azoknak a gyerekeknek, akik évekkel később folytat-hatják ezt a szép utat?

- rögös út vezet a célig, de ha valaki elszánt, eléri. Én gyerekként azt tűztem ki célul, hogy olimpiai és világbajnok leszek…

- Egerben él, neveli a gyerekeit. Kimutatják az egriek a hétköz-napokban is a tiszteletüket, szeretetüket?

- Én nagyon pozitívnak érzem a város és a vízilabda kapcsolatát, az egriek bíznak bennünk, mi pedig megpróbáljuk ezt meghálálni. Sokan odajönnek hozzám és gratulálnak, van, aki tanácsot is ad. Én egyáltalán nem zárkózom el ez elől.

- Nagy horgász hírében áll, de a nyarat Máltán tölti, egy nyári bajnokságban játszik majd. Készül tengeri pecázásra?

- Próbáltam már a tengeri horgászatot, biztosan idén is lesz rá al-kalom, de októbertől vár itthon Palotás tava és a tisza-tó!

Berta Diána

Két bajnok, két kapitány:

Pócsi bianka és biros Pétera sikerről, a jövőről

proMÓCiÓ14

- Március végén a területi agrárkamarák, így a Heves megyei is beolvadt az újonnan létrejött Nemzeti Agrárgazdasági kamará-ba – mondta Vágner Ákos. – A tagok szá-mára ez nem jelent érzékelhető változást, legfeljebb annyiban, hogy a változás adta összefüggő feladatokat igyekszünk minél hatékonyabban elvégezni. A kamara mel-lett működő nonprofit kft. munkájában sincs változás, csak a tulajdonos új, a NAk.- A szolgáltatások terén erősítenek, mondta. Milyen szolgáltatásokat nyúj-tanak tagjaiknak?- A nonprofit kft. egyik legfontosabb fel-adata, hogy a támogatási programok lebo-nyolításánál segítsen a gazdálkodóknak. Az agrár-környezetgazdálkodási program során - Heves megyében több mint 700 gazdálkodót érint - öt éven át figyelemmel kísérjük a szerződött gazdálkodók munká-ját. Minden fontos határidőre figyelünk, minden kapcsolódó feladat elvégzésében segítünk. Ha például talajmintát kell venni, figyelmeztetünk a határidőre, de a mintát el is juttatjuk a megfelelő vizsgálati helyre, sőt ennek alapján tápanyag-gazdálkodási tervet készítünk. Ugyanígy az ültetvények esetében elvégezzük a növényminták elemzését és az ezzel kapcsolatos felada-tokat. Vagyis elég, ha a gazdálkodó velünk tartja a kapcsolatot. A program részeként egy részletes gazdálkodási naplót kell ve-zetni a gazdálkodóknak. A Szent István egyetemmel együttműködve, velük közö-sen fejlesztünk egy számítógépes progra-mot, amit nem csak használunk, hanem a gazdálkodók igénye szerint, a tapasztala-tok alapján folyamatosan frissítünk. ennek segítségével átvállaljuk a napló vezetését, heti, havi rendszerességgel aktualizáljuk az előírásoknak megfelelően. Sőt ha pályá-zathoz, támogatásokhoz adatszolgáltatási kötelezettsége is van a gazdának, ebből gombnyomásra kinyerhetők az éppen szükséges számok. Még az MVH-hoz le-

adott egységes kérelem adatait is át tudja emelni a naplóba, hiszen amúgy is azok-kal az adatok alapján kell vezetni. Vagyis minimálisra csökkentjük a gazdálkodók pályázati és támogatási adminisztrációs munkáját, ami amúgy sem a kedvenc szó-rakozásuk. területmérési szolgáltatásunk is népszerű, ezzel lehet kijelölni a művelési határokat, meghatározni a termőterüle-tek sarkpontjait. Heves megyében 25 ezer hektáron végeztük el ezt a munkát. Mind-emellett a kötelező képzést is biztosítjuk egyes támogatási jogcímekhez.- Adódik a kérdés: mennyibe kerül mind-ez a gazdáknak? - Valamennyi szaktanácsadói szolgáltatá-sunkhoz igénybe vehető támogatás, akár az összes költség 80 százalékát pályázati forrásból fedezni lehet, amely pályáza-tokhoz természetesen szintén adunk se-gítséget. Mivel ezek kötelező feladatok, ráadásul sok esetben akár milliós tételek, érdemes velünk szerződni, hiszen nem csak profi szolgáltatást adunk, de jelentő-sen kedvezőbb feltételekkel. Nonprofit kft. vagyunk, tehát nem a nyereség a cél, in-kább az, hogy aki a munkát elvégzi, legyen tisztességesen megfizetve, de a gazdálko-dóknak se legyen drága. Nem akarunk mi elvégezni minden szolgáltatást, arra nincs elég kapacitásunk. De ha mi megjelenünk a piacon egy szolgáltatási árral, akkor eh-hez a többi hasonló cégnek alkalmazkodni kell. Mi más ez is, mint egyfajta érdekér-vényesítés, hiszen túl drágán, túl magas jövedelemtartalommal nem lesznek ver-senyképesek. Ha pedig olcsóbbak nálunk, máris pénzt tettünk a gazdáink zsebébe. - Az érdekképviselet, a kamara érdekér-vényesítő feladata nem szorul háttérbe?- egyáltalán nem, sőt a két tevékenység nem csak kiegészíti, segíti is egymást. Az érdekképviseleti munkából adódóan be-lelátunk a gazdálkodók napi munkájába, ismerjük a problémákat, a korlátokat, az

adminisztrációs hibákat. Mint kamara eze-ket igyekszünk a megfelelő törvényhozói szinten javítani, mint nonprofit tanácsadó cég ezekre felhívjuk a gazdák figyelmét, elvégezzük helyettük ezt a munkát, időt, fáradtságot és persze költséget megtaka-rítva számukra. A tanácsadó munkában pedig testközelből látjuk a rendszerben rejlő hibázási lehetőségeket, amelyeket az érdekérvényesítő munkában hasznosít-hatunk. A nonprofit kft feladatait is azok a kollégák látják el, akik egyébként az érdek-érvényesítő munkában is részt vesznek. Vagyis a tudást duplán használjuk.- Pályázatírással is foglalkoznak, ami a „szabad piacon” is népszerű tevékeny-ség. Miben tud többet a kamara?- Pályázatírás terén korlátozottak a kapaci-tásaink. Nagyobb, átfogó projekteket még nem tudunk vállalni, de kisebb kérelmek összeállításánál - géptámogatások, NFA-pályázatok, fiatal gazda pályázatok –, tu-dunk segíteni. Szeretnénk bővíteni ezt a kapacitást, elsősorban azért, hogy a sajnos előforduló profitorientált pályázatírói hoz-záállással szemben nyújtsunk alternatívát. egy pályázatíró célja elsősorban az, hogy írjon pályázatot és nyerjen, mert akkor van bevétele. Aztán, hogy az megvalósul-e vé-gül, már nem feltétlenül érdekes számukra. Mi viszont korrekt tájékoztatással, a veszé-lyekre faló figyelemfelhívással szeretnénk elejét venni a kudarcoknak. Inkább ne szü-lessen pályázat, minthogy félbe maradjon egy beruházás, annak minden negatív kö-vetkezményével. Volt már olyan, hogy egy korrekt tájékoztatás után egy fiatal gazda pályázójelölt inkább visszalépett.

agrárkamara: szolgáltatunk és véDünkaz érDekkéPviselet és az oPeratív segítő munka összefüggéseit jobban kihasználják az Új szervezetben

Új szervezeti keretek között, hatékonyabban, és tagjainak igényeire jobban fókuszálva, szolgáltatói feladatait meg-erősítve működik a Magyar Nemzeti Agrárkamara Heves megyében március vége óta. Vágner ákos megyei igazga-tóval arról beszélgettünk, mit látnak a változásokból a tagok, a gazdálkodók.

A ZF-Eger olimpiai bajnok vízilabdakapusa, Szécsi Zoltán is az agrárkamará-ban bízik, amikor terve-zett farmjának beindítá-sához kér segítséget és szaktanácsot Vágner Ákos igazgatótól.

Cím: 3300 eger, Sas út 60/A tel.: 36/427-000

Gasztro tükör 15

A Duna vízállása a folyó magyarországi szakaszán is minden létező rekordot meg-döntött. A veszélyhelyzet azonban nem pánikot, hanem példátlan összefogást vál-tott ki az emberekből. Aki tehette, elindult a gátakra, hogy segítsen, ahogy tud. Heves megyéből több önkéntes csapat indult útnak a leginkább bajban levő folyósza-kaszokhoz. Gyöngyösről húsz roma fiatal sietett az áradó folyóhoz, a Heves megyei katasztrófavédelem közel száz főből álló különítménye három helyszínen is igye-kezett segíteni. eközben egy másfajta ösz-szefogás is elkezdődött: a megye nagyobb élelmiszeripari cégei a termékeikből aján-lottak fel, hogy azzal segítsék az árvíz el-len küzdőket. A HeSI, a Detki keksz kft., a Stühmer kft. és a Pásztor Hús kft. több mázsa élelmiszert pakolt össze, amit Hor-váth László kormánymegbízott szállított el a Dunához.

Az első megdöbbenés után – tudtuk, hogy nagy a víz, de erre azért nem szá-mítottunk – magával sodort minket is a lelkesedés, alig vártuk, hogy beállhassunk a homokzsákot rakó tűzoltók közé még akkor is, ha jól látszott: amit lehetett már

- Imádjuk a Heves megyei fiúkat, köszönjük nekik, hogy segítettek megmenteni a falut! Ezekkel a szavakkal nyomott egy szendvi-cset a kezébe, majd egy puszit az arcára az egyik hatvani tűzoltó-nak Nyergesújfalu közepén, a ho-mokzsákokkal védett közösségi ház lépcsőjén egy Vöröskereszt feliratú pólós hölgy, láthatóan szívből jövően. A rajongás az ak-kor már harmadik napja gyakor-latilag alvás nélkül talpon lévő marcona fiúkat úgy meghatotta, hogy azzal a lendülettel fordul-tak vissza a frissen leborított ho-mokdomb felé, hogy tovább tölt-sék a zsákokat. Ebbe az „idillbe” cseppentünk bele, amikor meg-érkeztünk egy kisbusznyi élelmi-szerrel a településre.

ImpresszumHeves Megyei Tükör – A Heves Megyei Önkormányzat ingyenes területfejlesztési magazinja. Felelős kiadó: Zelei Dániel. Főszerkesztő: Varga Ottó. Tördelés és design: Rosvig Kft. Nyomdai munkálatok: Paus-Print Kft. Terjesztés: Magyar Posta Zrt. Készült 105.000 példányban. Szerkesztőség: Eger, Kossuth Lajos u. 9. Telefon: 06/36-521-480. E-mail: kabinet@hevesmegye.hu. ISSN: 2064-051XCikkeink az interneten: www.hevesmegye.hu

megtettek, ettől kezdve leginkább a fohá-szé a főszerep, hogy ne emelkedjen maga-sabbra a Duna, mint amit a szakemberek jósoltak. Azért a buzgárokat, átfolyásokat még körbe kell zsákolni, az elöntött házak-ból amit lehet, ki kell menteni, de már arra is futotta az erőből, hogy a kenyérboltba igyekvő kislányt az egyik egri legény ölbe kapva vigye át a vízen. De egy idős néni zacskóba pakolt küldeményét – gyertya, kenyér, frissen szedett cseresznye, víz – is eljuttatták a homokzsákokon egyensú-lyozva az egyik elöntött házba, ahonnét nem akart kiköltözni a lakója.

– Hatalmas az összefogás, szinte az egész falu talpon van, de még a szomszéd községekből is jöttek segíteni. Sikerült megállítanunk a vizet – jelentette Mérai Péter, a Heves Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóság őrnagya, a kárhelyszín pa-rancsnoka Horváth lászlónak, aki ugyan nem mint a megyei védelmi bizottság elnöke ment a helyszínre, hanem mint az adományok szervezője, de azért örömmel konstatálta, hogy kemények a Heves me-gyei legények.

- Gratulálok, de kitartást kívánok még, hiszen a tetőzés egy nap múlva ér ide – mondta a kormánymegbízott, miután kipakolták a több mázsa friss kenyeret, pogácsát, kekszet, csokoládét, füstölt hús-féleségeket és ásványvizet. Az adomány hatalmas sikert aratott, mert bár a lakos-ság folyamatosan hordta a szendvicseket, vizet, süteményt a gátakon dolgozóknak, a homokzsákok töltésében segédkező is-kolások azonnal rávetették magukat az új ízekre, hiába, az édesség mindenek előtt.

– Itt hetvenen vagyunk Hevesből, de jöt-tek Gyuláról is kollégák. elsősorban a ho-mokzsákok rakodása, szakszerű elhelyezé-se volt a feladatunk – mondta Mérai Péter. – Itt az okozta a legnagyobb bajt, hogy a településnél a Dunába ömlő patakot a fo-lyó visszaduzzasztotta, és az árasztotta el a belterületet. Sikerült megállítanunk, most már a szivattyúké a főszerep, hogy vissza-juttassák a vizet a kertekből a folyóba. Vár-juk a tetőzést, de ahogy látom, nagyobb baj már ezen a helyszínen nem lehet.

A Nyergesújfaluban segítő egri, hatva-ni, gyöngyösi és hevesi tűzoltókkal együtt közel kétszáz hevesi önkéntes állta a sarat a gátakon az elmúlt hét végén. A Mátrai mentő Csoport, az Agria Speciális mentő-csoport a Dunakanyarban védte az értéke-ket. lapzártánkig sikerrel!

Varga OttóTovábbi részletek és képgaléria: www.hevesmegye.hu

legények a gátona hevesiekNyergesújfalutól a Dunakanyarig segítettekmegyénk önkéntesei az árvízvédelemben

Fotó: Nemes róbert

16

szakember is lehet jó turistamolnár anita összekaPcsol két régiót,De szakemberként a jó termékben hisz

Régi-új szakmai vezető irányítja Észak-Magyarországon a turiszti-kai marketinget. Molnár Anita a Tisza-tavi mellett a Magyar Turiz-mus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság vezetői feladatait is ellátja. A kétgyermekes anya örömmel vette a szakmai kihívást, amely több, összetettebb feladatot jelent.

- Tisza-tó és Észak-Magyarország. Bár kapcsolódnak egymáshoz, de lehet-e egy ekkora területet egységként kezelni? - Nem, de nem is ez a cél. egy régió több térségből, számos turisztikai termékből áll, amit akár külön-külön is érdemes népsze-rűsíteni más-más célcsoportoknak. Megfe-lelő földrajzi távolságból van értelme több régiót együtt kommunikálni, de fontos megtalálni egy közös vezérfonalat, mert az emberek meghatározott attrakciókért, élményekért utaznak. lehet ez az egész-ségtudatos hegyvidék, a bor, a vallás vagy egy érzelmi kapocs. A régió is, és Heves is akkor lesz sikeres, ha a turisztikai térségeik sikeresek (Mátra, eger, Matyóföld, tisza-tó

stb.). A két régió pedig teljesen más szak-mai kihívást jelent: Észak-Magyarországra könnyen legyintenek az emberek: „ott már jártam”, pedig tele van titkokkal, érdekes-ségekkel, élményekkel. A feladat, hogy a megújult kínálatot újra csomagoljuk. - Szolnokon él, a Tisza-tóig könnyű volt eljutnia. Most azonban Egeren át Holló-kőtől Aggtelekig az Öné a világ és persze a munka. Sikerült felvenni a ritmust?- Igyekszem közvetlenül is kapcsolatot tar-tani a munkatársakkal, így szinte állandóan úton vagyok. Naponta 200 kilométert au-tózom. közben – remélem, rendőr nem ol-vassa – folyton cseng a telefonom, jönnek a levelek. Csak így ismerhetem meg ezt a régiót, de ha már mindent ismerek, ez a munka akkor is megkívánja a jelenlétet. Szerencsére imádok úton lenni.- Kétgyermekes anyuka. A család is imád-ja az „úton levését”?– Végig kellett gondolnom, hogyan osz-szam be az időmet. rájöttem, nem húz-zák ki a dugót a tisza-tóból, ha gyereket vállalok, vagy eljárok hetente háromszor futni… Százhúsz százalékig anyuka va-gyok, aki a gyerekeivel minden percet él-ményként akar megélni. Mivel a munkám része két régió újra- és újrafelfedezése, így szabadidőnkben is közösen kutatjuk a környék élményeit. legutóbb a mátrai segway-t próbáltuk ki, most barlangtúrára készülünk, majd az operafesztiválra… Így lesz a munka hobbi is és fordítva.- Elnézve a két régió térképét, Szolnok ki-esik, ellenben Eger pont a közepén van. Gondolt rá, hogy megyét vált?- Felmerült ez a lehetőség, főként, hogy igen sok élmény köt személyesen is eger-hez. Itt is tanultam a főiskolán, itt szerez-

tem az első idegenvezetői tapasztalatai-mat Badacsonyiné Bohus Gabriellától, ami egy életre meghatározta bennem a turisz-tikai élmény fogalmát. egyelőre azonban úgy döntöttünk, nem költözünk, talán, ha a gyerekek iskolaváltása napirenden lesz, újra elgondolkodunk rajta. - Magánemberként hogyan pihen a tu-risztikai szakember?- Mivel állandóan utazom, regenerálód-ni számomra a vízpart a tökéletes úti cél. Nem igénylek fakultatív programot, csak nyugalmat, telefon, e-mail nélkül. De tu-dom, turistaként tenni kell azért, hogy él-ményeket szerezzek. Amikor a családdal hazai célpontot választunk, rászánunk 4-5 napot, és helyi emberektől is érdeklődünk a jó programok után.- Vendéglátóként hová viszi a barátait? - Általában a tisza-tóhoz, de voltak már olyan új-zélandi látogatóim, akik Nagykö-rűtől nem tudtak szabadulni. elvarázsolta őket ez a kis falu, ott akartak aludni a táj-házban. Azóta másként gondolkodom ar-ról, mi lehet másnak érdekes…

Berta Diána

névjegySzolnokon születettIskolái: eszterházy károly Főiskola eger angol – művelődésszervező szak , Buda-pesti Gazdasági Főiskola idegenforgalmi szakértő , Szolnoki Főiskola kereskedelmi szakközgazdász , közgazdász marketing-kommunikáció szak , BGF egészségturiz-mus és területfejlesztés szakirány Család: Férjezett, két gyermekük van, a 9 éves levente és a 3 éves lelle Hobbi: Ha jut rá idő, feng shui Amiben hisz: Életen át tartó tanulás, szeretetgazdaság

a hÓnap arCa

Pörkölt vagy saláta? Pörkölt és igazi kóla.

Szoknya vagy nadrág? Szoknya és szoknya.

Kutya vagy macska? Gyerek és gyerek.

Krimi vagy romantikus film? Csak semmi izgalom, elég stresszes így is egy nap.

Retikül vagy aktatáska? kb. három táska van nálam a kocsi-ban. ☺

Rockzene vagy klasszikusok? Hááááát… mindegyikben van szá-momra top termék…..

Virág, vagy bonbon? Virág.

Villámkérdések

Fotó

: Nem

es r

óber

t