Horgászvizsga

5/13/2018 Horgászvizsga - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/horgaszvizsga-55a74c1e4a19c 1/74



PINTER KAROLY



Lektor :

DR . TAHY BELA

Mtiszak i sze rkeszt6 :

MAHRJANOS

A borito te rv V arh ely i Laszlo

f elv ete le ne k f elh as zn ala sa va l k es zu lt

© Pinter K aroly , 1994 .

K iadta az A groinfonn K iado es N yom da K ft.

B u da pe st II., K ita ib el Pal u . 4 . 1024

Fe le16s k iado: Bo lyk i I stv an

K esziilt az A groinfo rm K iad6 es N yomda K ft. iizem eben 93 /169 szam on



3

A horgaszat gyakorlasanak altalanos

felteteleit minden fejlett orszag, fgy ha-

zank is torvenyi szinten szabalyozza.Nem is lehet ez maskent, hiszen a halak

kifogasa kozegukbol olyan beavatkozast

jelent a terrneszetes eletkozossegbe, amit

egyetlen civilizalt tarsadalom sem enged-

het szabadjara. Vedenunk kell az embert korulvevo terrneszetet, annak

"egyensulyat", az elovilag rna mar oly nehezen fenntarthato sokszintiseget.

Egy-egy allatfaj kiemeleset es az ember sajatos celjaira torteno hasznosftasat

csak olyan mertekig engedhetjuk meg, amelyet az allomanyok termeszetesmegujulasa vagy az ember tudatos beavatkozasa (pI. a haltelepftes) meg

ellenstilyozni kepes.

A terrneszetvedelmi szempontok mellett a tarsadalmi igazsagossag elve es

vagyonvedelmi megfontolasok is motivaljak a horgaszat jogi szabalyozasat.

A hal nem szabad preda! Sem a termeszetes szaporulatbol szarmazo, sem az

ember altal tudatosan telepftett hal nem tulajdonfthato el szabadon. Jog-

rendszerunk szerint a termeszetes vizekben eI6 hal - fuggetlenul attol, hogy

termeszetes szaporulatbol vagy telepitesbol szarrnazik - az allarn, tehat mind-

annyiunk egyetemes tulajdonaban van. Akkor kerul a hal magantulajdonba,amikor az arra jogosult szernely - Igy az ervenyes engedelyekkel rendelkez6

horgasz :_..a torvenyes feltetelek betartasaval kifogja. Mindket feltetel egy-

arant fontos: jogosultsagunk es az elofrasok betartasa, Csak e ket feltetel

egyidejti meglete eseten keriilhet birtokunkba a hal.

A fentiektol nernileg elteroek a tulajdonjogi viszonyok az ut6bbi id6ben

orszagszerte terjed6 tin. berhorgasz halastavakon. E vizek halallomanya az

Uzemeltet6 gazdasagi tarsasag vagy maganszemely tulajdona. Jogi ertelem-

ben a horgasz ebben az esetben vasarlo, aki az elado - az Uzemeltet6 - altaltamasztott feltetelekkel a halat megvasarolja.

Magyarorszagon a horgaszat (es a halaszat) gyakorlasanak felteteleit es

szabalyait a halaszatrol szolo 1977. evi 30. szamu torvenyerejti rendelet es avegrehajtasara kiadott 44/1977. (XII: 19.) MEM szarmi rendelet hatarozza

meg. (Mindket jogszabalyt a kiadasa ora eltelt id6ben szamos esetben

modosftottak.) A horgaszvizsga szakmai anyagaban termeszetesen csak

azokat az elofrasokat ismertetjuk, azokhoz ffizunk magyarazatot, amelyek

ismeretere a horgasznak feltetlenul szuksege van ..

A horqaszat

( e l t e t e l e i

es szabalyai



4

,-

Altalanos elvkent jegyezzuk meg, hogy a vizek halaszati joga allami, szo-

vetkezeti vagy magan tu l a j donban lehet. A halaszati jog nem azt je lenti ,

hogy ki az, aki a halat kifoghatja a vfzbol, hanem azt, hogy ki jogosult a hal-gazdalkodas rendje felett rendelkezni. (A halgazdalkodas a halak telepiteset,

a horgaszatot es az uzerni, hivatasos halaszatot is magaban foglalja.)

Vizeink donto tobbsegen ez a jog az allamot illeti, a hasznosftas modjarol az

"allam kepviseleteben" a foldmfivelesugyi miniszter rendelkezik.

A hasznosftas jogat - vfzteruletenkent kulon-kulon - a foldmtivelesugyi

miniszter hatarozati formaban engedi a t a hasznositasra legalkalmasabbnak

tartott szervezetnek (gazdasagi tarsasagnak, szovetkezetnek, horgaszegye-

siiletnek, horgaszszovetsegnek stb.) es indokolt esetben maganszernelynek

is. Az atengedes megha ta roza t lan id6re szol, a hasznosft6 azonban (ha nem

maganszemely) koteles oteves ciklusokra ervenyes tin. halaszati iizemtervet

keszfteni, amelyet az illetekes megyei (fovarosi) foldmfivelesugyi hivatal

hagy jova . Az uzemte rv tartalmazza az evente kotelezo haltelepftesek ossze-

tetelet es mennyiseget, a horgaszati es halaszati engedelyek kiadhat6 darab-

szamat es a r a t - altalaban minden olyan beavatkozast, amely a halallomany-

ra hatassal van.

Ebb61 kovetkezik, hogy a vizen tevekenykedo horgasznak (es halasznak)

egyarant be kell tart ani az orszagos ervenyf es az adott vfzteriiletre von at-kozo, sajatos elofrasokat.

Horgaszatra jogosito okmanyok

H orgaszn i - n ehany a kesobbiekben ta rgyal t kiveteles ese t tol elt kintv -

annak van joga, aki rendelkezik az adott eyre ervenyes allarni horg~zj gy-

gyel es az adott vizteriiletre sz610 teruleti engedellyel. Az ellenorzesr jogo-

suit haler vagy rend6r tehat e ket okmanyt es a szernelyi igazolvanyt elle-

n6rzi, mivel a horgaszati okmanyok nevre szolnak, nem atruhazhatok.

Az allami horgaszjegyet evente a Foldmfivelesugyi Miniszterium adja ki es

juttatja el az annak forgalmazasaval megbfzott szervezeteknek.

Allami horgaszjegyet valthat az a belfoldi lakohellyel rendelkezo, 14.

eletevet betoltott magyar allampolgar, aki horgaszvizsgat tesz, vagy a meg-

eloz6 evi allami horgaszjegyet bemutatja, tovabba a nem magyar, illetve a

kulfoldon el6 magyar allampolgar.



5

Horgaszvizsgat minden horgasznak esak eleteben egyszer kell tenni. Aki

1994. januar 1. utan teszi le a vizsgat, arrol kulon igazolast kap, aki korab-

ban mar vizsgazott, azt az 1993. evi allami horgaszjegy bemutatasaval iga-

zolja. A horgaszvizsga szakmai anyagat a Foldmfivelesugyi Miniszteriurn

allapftja meg. A vizsgabizottsag letrehozasarol es rmikodteteserol a megyei

(fovarosi) foldmfivelesugyi hivatalok gondoskodnak. A vizsgadfj osszege

300 Ft.

Magaert az allami horgaszjegyert evente 300 Ft dijat kell fizetni. (Az allami

horgaszjegyek dija az egesz orszagbol egy kozponti szamlara, a Halgaz-

dalkodasi Alapba kerul, A Halgazdalkodasi ALap fedezi a jegyek kiadasaval

kapcsolatos koltsegeket, az ezutan megmarad6 penzeszkozok pedig azorszag halallomanyanak vedelmet es fejleszteset szolgaljak, Torveny tiltja a

horgaszjegek dijanak mas celra torteno felhasznalasat.)

Allami horgaszjegyet esak annak az allampolgarnak szabad adni, aki a

halaszattal kapcsolatos biincselekmeny szempontjabol btintetlen eloeleni, es

vele szemben a halgazdalkodassal kapcsolatos szabalysertes miatt egy even

belul nem hoztak maraszta16 hatarozatot.

Az allami horgaszjegy onmagaban meg nem elegend6 a horgaszathoz, az

csak egy olyan allami jogosftvany, amelynek birtokaban a horgasz teruletiengedelyt valthat az adott vizterulet halaszati hasznositojatol (gazdasagi tar-

sasagtol, szovetkezettol, a Magyar Orszagos Horgasz Szovetsegtol, horgasz-

egyesulettol stb.). A tertileti engedelyt a hasznosft6 legfeljebb egy naptari

evre adhatja ki. Vannak rovidebb ervenyessegfi - napi, heti - jegytfpusok is.

Arra is Iehetoseget biztosft a jogszabaly, hogy tobb hasznosito - egymassal

megallapodva - kozos teruleti engedelyt adjon ki. Ilyenek peldaul az orsza-

gos jegyek, amelyek - viszonylag magas d ij (ar) elleneben - reszvenytarsa-

sagi viz (Balaton), szovetkezeti es horgaszati hasznosftasti vizek latogatasara

is jogosftanak.

Ha mar a teruleti engedelyek koltsegenel tartunk: a teruleti engedely nem

allami jogositvany, nem dfja, hanem ara van. Ez az ar vizteruletenkent - hal-

gazdalkodasi, haltelepftesi koltsegek fuggvenyeben - jelent6sen valtozo.

(Ahol az adott vfzteruleten uzerni halaszat is folyik, ott annak beveteleibol e

koltsegek egy resze megterul. Ahol nines halaszat ott a halgazdalkodasi

koltsegek egesze a horgaszatot terheLi, az engedelyek ara tehat altalaban

magasabb.) Az ar megallapitasa a vizterulet halaszati hasznosftojanak don-

teset61 fugg, de azokon a vizeken, arnelyeknel a halaszati jog az allam tulaj-



6

donaban van, hatosagi jovahagyasra van szukseg, Az ilyen vfzteruleteken az

ot eves idotartamra szolo halaszati uzemtervben szerepel a kiadasra kerii16

teriileti engedelyek ara, amit az illetekes megyei (fovarosi) foldmtivelesugyihivatal hagy jova, A horgaszok erdekeinek vedelrnet szolgalja, hogy az

engedelyek aranak modositasahoz az oteves ciklusokon beliil hatosagi

hatarozat kiadasara van szukseg.

Nem vonatkozik mindez azokra az esetekre, amikor a halaszati jog eredeti-

leg nem az allamot, hanem maganszemelyt illette. Ezekre a vizekre nem kell

hatosagilag jovahagyott uzemtervet keszfteni. A jegy aranak megallapftasa,

esetleg akar ev kozbeni modosftasa is a "piaci viszonyok" fuggvenye.

Mind a gazdalkodo szervezetek, mind a maganszernelyek altal kiadottteriileti engedely AFA koteles, ami noveli a horgaszati koltsegeket,

A jogszabaly lehetove teszi, hogy a halaszati hasznostto a teruleti engedely

kiadasat fogasi naplo vezetesi kotelezettseghez kapcsolja. Ilyen esetben a

halor a fogasi naplo vezeteset is jogosult ellen6rizni.

Vannak olyan esetek, amikor a horgaszatekizetes vizsgakotelezettseg nelkul

is folytathato, nem sziikseges kulon allami horgaszjegy es teruleti engedely.

Ezek az alabbiak.

A teruleti engedely kiadasara jogosultak (tehat a vizteruletek hasznositoi) a

teruleti engedelyt es az allami horgaszjegyet is magaban foglal6 tidillahorgaszjegyet adhatnak ki. Az udulo horgaszjegy megvasarlasahoz nem kell

horgaszvizsgat tenni. Az ilyen engedely arabol 300 Ft (tehat az allami hor-

gaszjegy dfjanak megfelelo osszeg) a Halgazdalkodasi Alapot illeti, a fenn-

marad6 resz a kiad6 szervezetnel marad.

Udilio horgaszjegyet a majus 1. - szeptember 30. kozotti iddszakban, IegfeI-

jebb 14 napos ervenyesseggel lehet kiadni a kiadasra jogosult hasznalataban

leva es orszagos jelentosegfi uduloterulethez tartoz6 vizekre.

Termeszetesen az udulesi szezon alatt az allampolgar tetszoleges szarmi

ilyen horgaszjegyet valthat, de egynel tobb ilyen engedely kivaltasa penz-

ugyi okokbol erosen megfontolando, Ha egy vizteruleten mondjuk negy

hetet kfvanunk horgaszattal eltolteni, a ket darab 14 napos udulojegy

kivaltasanal altalaban o1cs6bb, ha szabalyos allarni horgaszjeggyel es eves

teriileti engedellyel horgaszunk.

Az tidii16 horgaszjegy sem ruhazhato a t, fgy horgaszat kozben a szemelyi

igazolvanyt rnagunknal kelt tartani.

Ugyancsak a teriileti engedely kiadasara jogosult szervezetek adhatnak ki 14



7

even aluliak reszere a teriileti engedelyt es az allami horgaszjegyet is maga-

ban foglalo gyermek horgaszjegyet. A gyermek horgaszjegy legfeljebb egy

naptari evre es az engedelyben meghatarozott vizteruletre, egy bottal tortenohorgaszatra, csak masodrendf halak fogasara ervenyes. (Arabol 100 Ft a

Halgazdalkodasi Alapot illeti.)

A horgasz egyeb iratai

A horgaszigazolvany az egyestileti tagsag igazolasara szolgal. 1993-ig csak

az valthatott allami horgaszjegyet es teriileti engedelyt, aki tagja volt vala-melyik horgaszegyesuletnek. Ma mar ez nem kotelezo, de sok esetben szuk-

seges, Az egyestiletek megtehetik, hogy a nagy anyagi rafordftassal, evente

jelentos haltelepftessel hasznositott vizekre csak tagjaiknak adnak engedelyt.

Ha tehat ilyen vizen kivanunk horgaszni, be kell lepni az egyestilet tagjainak

soraba.

A fogasi eredmenynaplo vezeteset korabban a jogszabaly kotelezoen elofrta

minden horgasznak (az uduld vagy a gyermek horgaszjegyet valtok kive-

televel). Az 1993-t61 ervenyes szabalyozas a hasznosito szuveren jogava

tette, hogy megkoveteli-e vizein a fogasi napl6 vezeteset vagy sem. Ennekgyakorlata kialakuloban van. Varhato, hogy az elkovetkezo evekben egy-

mastol eltero fogasi naplok kerulnek bevezetesre a kiilonbozo vizterulerek

halgazdalkodasahoz szukseges informacioktol fuggoen.

A Magyar Orszagos Horgasz Szovetseg es tagegyesuletei a hasznositasuk-

ban levd vizeken tovabbra is kotelezoen elofrjak a fogasi eredmenynaplo

vezeteset. Az e szervezetek altal kiadott fogasi eredmenynaplo vezetesevel

kapcsolatos tudnival6k az alabbiak:

- meg kell nevezni roviden, de ponto san a vfzteriiletet.- a meretkorlatozas ala eso halak becstilt sulyat - a kdsulldt es az amurt

kiveve - a megfelelo halfaj rovataba darabonkent kulon-kulon sorba kell

befrni, maradand6an, kozvetlenul a fogas utan. A kostillo, az amur, tovabba

az "egyeb halfajok" eseteben csupan a naponta kifogott osszsiilyt kell beje-

gyezni, a vfzpart elhagyasa elott;

- a fogasi naploban az ev vegen a fogott halak si i lyat vfzteruletenkent ossze

ken adni es a naplo oldalain erre a celra rendszeresitett osszesftobe at kellvezetni;



8

- az osszesftett fogasi eredrnenynaplot legkesobb januar 5-ig annak az

egyesuletnek kell leadni, ahol kiallitottak.

Teriileti korlatozasok

Horgaszni olyan vfzteruleten szabad, amelyre e rvenyes teriileti engede l lye l

(eves, heti vagy napi jeggyel) vagy udiild horgaszjeggyel vagy gyermek hor-

gaszjeggyel rendelkezunk. Ezeken az engedelyeken vagy felsoroljak, hogy

mely vfzteruletekre ervenyes vagy - peldaul az iin, .orszagos" jegyeknel -

azt jelzik, hogy mi lyen vfzteriiletek l a toga tasara nem jogosft.

A jogszabaly szerint halfogasra alkalmas eszkozzel csak annak szabad a vfz

part jan vagy a vizen tartozkodni, akinek ott joga van horgaszni. (Allami

horgaszjeggyel es mondjuk a budapesti Duna-szakaszra sz616 teruleti enge-

dellyel a balatoni molora ne .menjunk horgaszbottal setalni, mert szabaly-

sertest kovetiink el. E16bb szerezziik be a balatoni tertileti engedelyt is).

Ha meggy6z6dtlink arr6l, hogy jogosultak vagyunk az adott vfzterul t n

horgaszni a kovetkezokre f igyelj i ink meg.

Ha halastavak, rizsfoldek vagy kizarolag halaszati rendeltete u vizek tap-

vagy lecsapolo csatornajan horgaszunk, e vizteruletek tolte et61 szamitott100 mete ren belul tilos a horgaszat, (Erthet6 vagyonvede lm i okokbol.)

Volgyzaro gatakon, zsilipeken, duzzaszt6kon es rna hasonl6 mf i t a rgyakon

valamint azok 50 m-es korzeteben horgaszni vagy csalihalat fogni csak

akkor szabad, ha azt az illetekes vizugyi hatosag engedelyezi. (A letesft-

menyek allaganak vedelme mellett ennek els6sorban biztonsagi okai van-nak. Gyermekeknek tehat akkor is kerulni kell az ilyen helyeket, ha ott a

horgaszat kulonben engedelyezett.)

A horgasz tfirni koteles az esetleges vfzepftesi munkak elvegzeset vagy pel-

daul a kavicsbanyak meg folyamatban lev6 mfiveleset. Az ilyen tevekeny-

seggel kapcsolatos korlatozasokra az adott vizszakaszon elhelyezett tabla

figyelmeztet.

Tablaval jelolik meg azokat a vizszakaszokat is, amelyeket a halak Ivasanak

es az ivadek fejlodesenek biztosftasara kimeleti terulette nyilvanftottak, A

kfrneleti teruleten egesz evben tilos a horgaszat es a csalihal gyiijtes.



9

Tiltott modszerek

Az allami horgaszjegy es a teruleti engedely birtokaban ket bottal horgasz-

hatunk, ugy hogy egy-egy keszsegen 3 horognal tobb nem lehet. Mivel

gyakran ad vitara okot, jegyezziik meg, hogy a ket botba beszamft a csalihal

fogasara hasznalt keszseg is. Ha tehat ket bottal horgaszunk es kozben egy

harmadik keszseggel kivanjuk potolni csalihal keszletunket, az egyik "fo"

bottal sziineteltessiik a horgaszatot, Kettonel tobb bot egyidejti hasznalata az

orszag valamennyi vfzteruleten tiltott modszernek minosul.

Az 1 m+-nel nem nagyobb csalihalfogo halo a keszsegek szamaba nem

szamit be, tehat azzal akkor is foghatunk halat, ha kozben ket bottal hor-gaszunk, Az e meretnel nagyobb eme16 halo vagy a csalihalfogo varsa hasz-

nalata Magyaroszagon a horgaszok szarnara nem engedelyezett. Az utobbi

evekben terjed6 halkeres6 radar vizeinken mindeniitt hasznalhato.

Udiilo horgaszjegy birtokaban csak egy bottal szabad horgaszni. Ugyanez

vonatkozik a gyennek horgaszjegy tulajdonosaira is, azzal a tovabbi meg-

kotessel, hogy az egyetlen keszseg csak iiszos lehet es a napfelkeltetol a

napnyugtaig terjed6 id6ben szabad csak hasznalni.

Az engedely tfpusatol fuggetlenul mindenkire ervenyes elofras, hogy a hor-

got csak hajftassal szabad a kfvant helyre eljuttatni. Szabalytalan tehat az a

modszer (szaknyelven "behordas"), amikor csonakbol a csalit megfele16 he-

lyen leengedik, majd az orsorol szabadon engedve a zsinort a horgasz visz-

szaladikazik a partra. (Hasonloan szabalytalan az a balatoni gyakorlat, ami-

kor a vfzbe gazolva viszik be a csalit a megfele16 helyre.)

Ugyancsak altalanos ervenyfi szabaly, hogy tilos a horognak olyan mozdu-

lattal valo behuzasa, hogy az kiviilr61 akadjon a hal testebe (tin. "gereb-

lyezes"), tovabba a horgaszasnal olyan modszer alkalmazasa, amelynel a hal

onmagat akasztja a horogra. Figyeljunk a jogszabaly pontosan idezettszovegere: az ilyen modszer alkalmazasa tiltott. Nem szabad tehat szande-

kosan ugy horgaszni, hogy a hal testebe kivulrol akadjon a horog. Ha vi-

szont veletlenul Igy fogunk halat, azt nyugodtan megtarthatjuk. Nem szabad

olyan szerkentyfiket hasznalni, amelyek helyettUnk vegzik el a bevagas

mozdulatat (lasd meg A zsakmany c. fejezetben), annak ellenere, hogy ilyen

e szkozok a kereskedelmi forgalomban is beszerezhetok. Ha viszont

veletleniil, bevagas nelkul akad horgunkra a hal, egy percig se legyen lelki-

ismeretfurdalas unk.



12

A ti ltott halak tovabbi "min6s ttett'' esetei vel a kovetk Z 'IIf j zetekben

foglalkozunk.

Tilalmi idoszakok

A tilalmi id6szakok megallapftasa a mersekelt eghajlati ovben elhelyezkedo

orszagok legaltalanosabban alkalmazott halvedelmi intezkedese. Az eghajlat

es a tilalmi idoszak kapcsolata azonnal jelzi, hogy nem val ami onkenyes, a.

horgaszok bosszantasat szolgalo tilalomfak felallitasarol van szo, hanem ter-

meszettudornanyos alapokon nyugvo intezkedesrol. A tilalmi idoszak celja,

hogy legalabb az ev azon rovid szakaszaban elvezzenek a halak vedelmet,

amikor utodaikrol, a faj fennmaradasarol gondoskodnak.

A tilalmi id6szak megallapftasa tortenhet halfajonkent kulon-kulon mas-mas

id6ben (az Ivasi idoszakhoz igazodva) vagy elrendelhet6 egy adott vfzteru-

letre, valamennyi ott e16 halra (az ertekes fajok tobbsegenek Ivasi idejeben).

Az el6bbi esetben faj szerinti tilalmi idorol, az ut6bbiban altalanos tilalom-

rol beszelunk. Ezektol eltcro, tin. rendkfvuli tilalom alkalmazasara peldaul .

haltelepfteseket kovetoen kerulhet sor. Ebben az esetben a tilalmat nem

magasabb szinni jogszabaly frja eIa, hanem a vizterulet hasznositojanak ke-relmere tortenik annak elrendelese.

A faj szerinti tilalmi idoszakok - es a meretkorlatozasok - ismerete a hor-

gaszati tevekenyseg alapfeltetele, ezert azokat a 13. oidalon leva tablazatban

es az egyes halfajok lefrasanal egyarant kozoljuk, de az all ami horgaszjegy

hatoldalan is megtalalhatok. Azokra az egyebkent ertekes, nemes halfajokra,

amelyek vizeinkben nem szaporodnak (angolna) vagy termeszetes szaporu-

latuk nem jelent6s (amur, pisztrangsuger) a jogszabaly nem Ir eI6 faj szerinti

tilalmi idoszakot.A tilalmi idoszakok ugyan az egesz orszagra ervenyesek, de bizonyos

esetekben a megyei (fovarosi) foldmtivelesugyi hivataloknak lehetosege van

azokat modositani. .

Igy lehetoseg van arra, hogy egyes intenziven telepitett zart vizeket, ahol a

terrneszetes halutanpotlas a telepftesekhez kepest nem jelentos, a hatosag

belterjes vizze nyilvanitson. Ennek jogszabalyi feltetele, hogy evente es hek-

tarankent legalabb 200 kg ponty, vagy azzal azonos ertekti mas halfaj

telepitesere keruljon sor. Elofordulhat ez a kulonbozo szervezetek vagy



10

A jogszabaly szerint vontatni csak kezben tartott horgaszbottal szabad. A

gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tilos az olyan .pergetc" horgaszat, amikor

a felcsalizott es vfzbe vetett keszseget kitamasztjuk es magara hagyjuk amozgasban leva vitorlas vagy motoros haj6n. Meg durvabb rnegsertese a

szabalynak, ha horgaszbotot sem hasznalnak, csak a haj6 utan kotik a csalit.

Ilyen esetben az elozo szakaszban lefrt szabalyt is megserti a horgasz

(altalaban inkabb az orvhorgasz), hiszen nyilvanvalo, hogy e modszernel a

hal onmagat akasztja a horogra.

Tiltott halakTilos kifogni, pontosabban: megtartani, azokat a halakat, amelyek

- termeszetvedelmi oltalom alatt vannak,- Ivasi idejiik (faj szerinti es altalanos tilalmi idoszak) vagy kihelyezesuk

miatt tilalom ala esnek,

- nem ertek meg el a legkisebb foghat6 meretet,- megtartasaval a horgasz tiillepne a napi mennyisegi korlatozasokat.

Valamennyi "tiltott hal" fogasanal betartand6 szabaly, hogy a horog 6vatos,

a leheto legkisebb serulest okozo eltavolftasa utan a halat kesedelem nelkulvissza kell a vizbe bocsatani, akkor is, ha esetleg elettelen allapotban van.

Az ut6bbi kitetel csak az else pillanatban meghokkento. Gondoljunk bele,

milyen egyszerG volna ennek hianyaban a szabalyok kijatszasa, milyen

nehez volna az ellenorzes,

Az egesz evben es az orszag valamennyi vizteruleten tiltott halak azok a

fajok, amelyek termeszetvedelmi oltalom alatt vannak. E fajokat a 11. olda-

Ion levd tablazatban soroljuk fel, felisrneresuket pedig az I-IV. tab16k

(61-64. oldal) segftik. A tablazatban a magyar nev mellett a tudomanyos

("latin") nevet is kozoljuk azert, hogy segitsuk a halak "beazonositasat" aszakkonyvekben. A tablazat harmadik oszlopa a vedett halak eszmei erteket

mutatja. Ezek az osszegek egyreszt szemleltetik a fajok egymashoz vis-

zonyftott termeszetvedelmi erteket (minel nagyobb az ertek, annal ritkabb,

annal inkabb vedelemre szorul6 fajrol van szo), masreszt utalnak az elpusz-

titoikat fenyegeto bfrsag nagysagara. Fontos hangsulyozni, hogy a vedelern

a felsorolt fajok valamennyi fejlodesi stadiumara, tehat az ikrara, a larvara,

az ivadekra es a kifejlett halakra egyarant vonatkozik.



11

A VEDET HALFAJOK JEGYZEKE - a 12/1993. (III. 31.) KTM

rendelet alapjan.

Magyar nev Tudomanyos nev Eszmei ertek (Ft)

Dunai ingola

Tiszai ingola*

Viza

Vag6 tok

S6regtok

Szintok**Penzes per

Dunai galoca

Lapip6c

Vaskos csabak

Furge cselle

Kurta baing

Sujtasos kusz

A llas kusz

Petenyi-marna

HalvanyfoltLi kUll6Felpillant6 kUll6

Homoki ktill6

Kovi csfk

Reti csfk

Vag6 csfk

K6fl1r6 csfk

Selymes durbincs

Szeles durbincs

Magyar buc6

Nemer buc6Folyami geb

Botos kolonte

Cifra kolonte

Eudontomyzon mariae

Eudontomyzon danfordi

Huso huso

Acipenser gtildenstaedti

Acipenser stellatus

Acipenser nudiventrisThymallus thymallus

Hucho hucho

Umbra kramer i

Leuciscus souffia

Phoxinus phoxinus

Leucaspius delineatus

AJburnoicies bipunctatus

Cha1caJbumus mento

Barbus mericlionalis petenyi

Gobio albipinnatusGobio uranoscopus

Gobio kessleri

Noemacheilus barbatulus

Misgumus fossilis

Cobitis taenia

Sabanejewia aurata

Gymnocephalus schraetzer

Gymnocephalus baloni

Aspro zingel

Aspro streberNeogobius fluviatilis

Cottus goblo

Cottus poecilopus

2000

2000

10000

10000

10000

1000010000

50000

50000

2000

2000

2000

20002000

50000

20002000

20002000

200020002000

20002000

2000

2000200010000

10000

* = erdelyi ingola

** = sima tok



13

~ / /" /~

A MERETKORLATOZASOK ES TILALMI IDOSZAKOK

OSSZEFOGLALO TABLAzA TA

HalfajLegkisebb foghato

meret (em)Tilalmi id6szak

Arnur 30

Angolna 50

Balin 40

Csuka 40

Fogassti1l6 30

Ha~sa 50

Keesege 40

Kostillo 20

Mama 35

Pisztrangsuger 30

Ponty 30Sebes pisztrang 22

Szivarvanyos pisztrang 22

marcius l.-aprilis 30.

marc ius l.-aprilis 3~.

marcius 1.-aprilis 30.

majus 2.-junius 15.

(a 80 em -rie l nagyobb pe ldanyokranines tilalmi id6)

marcius 1.-junius 30.

marcius 1.-aprilis 30.

majus 2.-juni.us 15.

majus 2.-junius 15.oktober 15.-aprilis 30.

oktober 15.-aprilis 30.

maganszemelyek altal tizemeltetett berhorgasz halastavak, de kisebb banya-

tavak, holtagak eseteben is. Az ilyen vizeken a horgaszat egesz evben, Igy a

halak Ivasi idejeben is folytathato,

Kulon, sajatos szabaly ervenyes legfontosabb horgaszhalunk, a ponty tilalmi

idoszakara. Az olyan vfzteruleteken, ahol a ponty szaporodasa bizonyftojtankizart, a hatosag e halfaj tilalmi idoszakat feloldja. (Ennek nem elofeltetele

az elobbiekben emlftett intenzfv haltelepftes.) E16fordulhat tehat - leginkabb

kavicsbanyatavakon -, hogy .a ponty egesz evben horgaszhato, de a tobbi

halfaj tilalmi idoszakat be kell tartani. A jelenleg ervenyes szabalyoza

szerint a Balatonon sines a pontynak tilalmi idoszaka, ott azon ban a kesob-

biekben targyalt altalanos tilalmi id6szak korlatozza e halfaj fogasat.

A tilalmi idoszakok modositasara olyan esetben is sor keriilhet, amikor az



14

idojarasi viszonyok valamelyik halfaj Ivasat elobbre hozzak va y k leltetik.

Ilyen esetekben a megyei (fovarosi) foldrmivelesugyi hivatal ill tekessegiteruleten elrendelheti a tilalmi id6szak legfeljebb 20 nappal torteno

rovidfteset vagy legfeljebb 30 nappal torten a meghosszabbitasat.

Magyarorszagon - egyediili vfzteruletkent - altalanos, valamennyi halfajra

kiterjedo tilalmi idoszak hivatott biztosftani a Balaton halallomanyanak ter-

meszetes utanpotlasat. Ennek megfelel6en tilos a horgaszat (es halaszat):

- a Balatonon es vfzrendszeren aprilis 20. napjatol majus 20. napjaig,

- a balatoni befolyok torkolatanal 15 meter atmeroju korzeten belul, tovabba

a befolyokon a torkolattol szarnftott 2 kilometeres szakaszon, tovabba a Zala

folyon a torkolatol a Zalaapati kozuti hfdig terjed6 szakaszon marcius 1.napjatol majus 20. napjaig.

A fentiekbol kovetkezik a balatoni pontyfogas sajatos szabalyozasa, amelyre

mar a faj szerinti tilalmi idoszakoknal utaltunk. A Balatononmar majus 21-

en, az altalanos tilalom vegeztevel m gk zdhetjuk a pontyozast, fuggetlenul

attol, hogy a faj orszago tilalma egyebkent jiiniu 15. napjaig tart.

A faj szerinti es az altalano tilalmi idoszakra egyarant vonatkozik, hogy a

fogasi tilalom az elsa nap 0 orajaval kezdodik es az utolso nap 24 orajaval

vegzodik. Ha az els6 nap szombat vagy munkaszuneti nap, a tilalom a

kovetkezo munkanapon lep eletbe, Amennyiben a tilalmi id6 utolso napjaesik szombatra vagy rnunkaszuneti napra, a tilalom a kozvetlenul mege16z6

munkanapon vegzodik.

Meretkorlatozasok

A tilalmi id6szakokhoz hasonl6an a meretkorlatozasok is a halallomany fenn-

marad asat, rendszeres termeszetes megujulasat szolgaljak. Lenyeguk, hogy

orszagos ervenyf jogszabaly vagy egy adott vizteruletre ervenyes elofrashatarozza meg azt a legkisebb meretet, amelynek elerese e16tt az adott halfaj

egyedeinek fogasa tilos.

Az orszagos ervenyfi meretkorlatozasokat a 13. oldalon leva tablazatban es a

nemes halfajok Iefrasanal ismertetjuk, de szinten megtalalhatok az allarni

horgaszjegy hatoldalan.

Nagyon fontos, hogy - a kulfoldi gyakorlatt61 elteroen - Magyarorszagon a

halak merete alatt nem azok teljes hosszusagat csupan a testhosszt kell



15

erteni, Ennek megfeleloen a halat az orr csucsiitol a farokuszo toveig kell" .mem!.

A megyei (fovarosi) foldrntivelesugyi hivatalok - a tilalmi id6szakokhozhasonloan - a meretkorlatozasok alol is felmentest adhatnak az intenziven

telepftett, i in, belterjes vizeken. Horgaszversenyek idejere is engedelyezheti

a megyei hatosag a merettilalmak feloldasat,

A Iegkisebb foghato meret meghatarozasanak bio16giai alapelve, hogy a

halak eletukben legalabb egyszer szaporodjanak, mielott az ember zsak-

manyava valnak. A legkisebb foghat6 meret tehat az a nagy sag, amelynel az

adott halfaj - atlagos kornyezeti viszonyok kozott - eleri ivarerettseget. A

halak novekedese szoros osszefuggesben van az elohelyukon rendelkezesre

allo taplalek mennyisegevel, E16fordulhat tehat, hogy kedvez6 korulmenyek

kozott az adott faj egyedei hamarabb erik el a foghato meretet, mint ivar-

erettseguket. Ha ilyen esetben az orszagos - atlagos novekedesi viszonyokat

feltetelezo - meretkorlatozas van ervenyben, az al lo rnany egy resze eleteben

egyetlen Ivasi idoszakot sem er meg. Az ilyen esetekre tekintettel, a viz-

terulet hasznositojanak kezdernenyezesere a megyei hatosag engedelyezheti

a merettilalmak szigorftasat. Vannak tehat olyan vtzteruletek, ahol peldaul a

fcgassullo legkisebb foghato merete az altalanos 30 em-reI szemben 35 em.

Ha tehat kevesbe ismert viztenileten kivanunk horgaszni, tajekozodjunk azott esetleg ervenyes szigonibb eloirasokrol.

Ritkabb eset a merettilalmak enyhftese; erre esak kiveteles helyzetben, a

foldmfivelesugyi miniszter kulon erigedelye alapjan kerulhet sor. Ilyen

kiveteles helyzet lehet, ha peldaul egy zart vizteruletre olyan mennyise~u

pontyot telepftenek, amely meghaladja a viz haleltarto kepesseget. .A

megfele16 taplalek hianyaban a ponty novekedese lelassul, esetleg olyan

mertekben, hogy a meggondolatlanul telepitett halak a legkisebb foghato

meretet sem tudjak elerni. Ilyenkor indokolt lehet a merettilalom feloldasa

annak erdekeben, hogy a horgaszok gyorsabb titemben gyerftsek az

allomanyt, a megfelel6 "egyensulyi allapot" mielobb helyrealljon.

Mennylsegi korlatozasok

Az allami horgaszjeggyel es teruleti engedellyel rendelkez6 horgasz a

merettilalornmal vedett (nemes) halfajokb61 naponta osszesen 5 db-ot foghat



16

ki, ugy hogy az azonos faju halak szama nem lehet 3-mil tobb, z a gyakor-

latban annyit jelent, hogy peldaul 3 db ponty zsakrnanyolasa utan meg

foghatunk egy-egy harcsat es sullot, de pontyb61 tobbet mar nem.A meretkorlatozassal vedett fajok kozul a kosulld fogasara kulonleges

elofras vonatkozik. Az ervenyes jogszabaly e faj eseteben nem darabban,

hanem napi 3 kg-ban allapftja meg a foghat6 mennyiseget.

Egyeb halfajokb61 - tehat azokb61, amelyeket merettilalorn nem ved -

naponta 5 kg foghato, fiiggetleniil att61, milyen halfajokbol tevddik ossze ez

a mennyiseg.

A jogszabaly alkotoi sajnos nem foglalkoztak azzal a sajatos esettel, amikor

az egyeb halak kategoriajaba tartozo egyetlen peldany siilya meghaladja az

5 kg-ot. Ritkan, de elofordul, hogy a horgasz peldaul nagy meretfi, akar tobbtiz kg-ot nyomo busat akaszt. A kialakult gyakorlat szerint a horgasz meg-

tarthatja az ilyen halat, de annak megtartasaval kimerfti a .Jcvotat". A

meretkorlatozassal nem vedett halakbol azon a napon tobbet mar nem vihet

el.

Egyes vfzteruleteken - berhorgasz halastavakon, kisebb, zart horgaszvize-

ken az orszagosnal szigonibb rnennyisegi korlatozasok vannak ervenyben.

(Peldaul naponta csak 1-2 db ponty foghato.) Errol a hasznosfto feladata

tajekoztatni az odaerkezo horgaszt.

A mennyisegi korlatozasokat a horgaszversenyek idotartamara az illetekes

megyei (fovarosi) foldrmivelesugyi hivatal feloldhatja.

Gyermek horgaszjeggyel meretkorlatozassal vedett (nemes) hal nem fog-

hato. A tobbi halfajbol ilyen engedellyel a naponta osszesen elvihet6 meny-

nyiseg 5 kg.



17

A horgaszatot a bot haszna la ta kiilon-

bozteti meg a halaszok altal osi idoktol

alkalmazott horgos halfogo modszerek-

to1. A horgaszbot hossza, rugalmassaga

segft a csaletek ahftott helyre juttatasa-

ban, a halaknak fe lkfnal t eledel m ozgata saban , vegu l ha sikerrel j a r tunk, a

zsakrnany kezrekerfteseben.

A horgaszbotok hossza masfel es tizenot meter kozott valtozik, attol fuggo-

en, mi m6don es mifele halra horgaszunk. (A leki horgaszatnal hasznalt bo-tok a fel mete r t sem erik el.) Vannak zs inorveze to gyur f isor ra l ellatottak,

ezeken az orso rogzitesere szolgalo szerkezet is van es akadnak csupaszok,

mint az ostornyel (spiccbot). Az utobbiak kozott is, mint a gyrinisbotoknal,

egymasbacsuszo, teleszk6pos, valamint osszedughato kivitellel talalkoz-

hatunk. Nemzetkozi ismervek hatarozzak meg a botok jelleget, erejet, utob-

bit a dobotorneg (tol-ig sulymennyiseg), elobbit pedig az akcio (a hor-

gaszbot hajlasanak a helye). A jeloles modja egy szambol es benibol alI6

kombinacio. "A" - a botnak kizarolag a csucsa hajlik, "B" - a felso harmad

hajlik, a "C"-nek ketharrnada, vegul a "D" teljes hosszaban hajlekony.

Nemely gyar szamokkal jelzi ezeket az ismerveket: A = 4,5-5; B = 3,5-4; C= 2,5-3; 0, = 1,5-2. A dobotorneget tol-ig hatarozzak meg, 2 g es 300 g

kozott: Egy minosegi keszegezo bot oldalan peldaul a kovetkezo adatok

olvashat6ak: 420 em A 5-15. A jo horgaszbot tovabbi i smerve i : A t omege

(siily) kb 40%-kal kisebb, mint a hossza centimererben, a 420 crn-es bot

sulya tehat 170 g koruli. A bevagasnal alkalmazott mozdulatra a botveg

(spice) elcszor folfele rnozdul, a rezgese hamar megall (gerinces, megfelelo

a csillapftasa).A g yfin is bo to k minosegenek me ssz iro l a ru lk od o jele: a j6 bot markolatresze

parafabol valo, A csappantyiis (bekazaras) orsorogzitcre legfeljebb 40-es

szamjelf orsot tegyunk, ennel nagyobb, tovabba iigynevezett zartdobu es

peremfuto (allo dobozos) orso haszrralata eseten a csavarmenetes orsorogzt-

to indokolt. A bot es az ors6 akkor vannak 0 .szhangban, ha az ors6val sze-

relt bot az orsorogzitesnel alatamasztva nem billen sem elore, sern hatra 00a . siilyelosztasa).

Nezzunk egy idealisnak mondhat6 botkeszletet, ami vel - emberi szamftas

Az a/ap-

fetszereles

A horgaszbot



18

szerint - barmilyen magyarorszagi vfzen a siker eselyevel leh t probalkozni.

Egy 3 es egy 7 meteres spieebot. Perget6bot: 270-360 em kozotti hosszban

(C 15-30 g). Teleszkopos keszegez6: 390-420 em (a 5-15 g) vagy .match"keszegezo: 390-420 em (A 20 g). Fenekezok: 300-400 em kozotti hosszban

(B 30-60 g vagy B 80-150 g, attol fuggoen, mekkora etetokosarral, olom-

mal horgaszunk). A horgaszmodszerek megismerese es a varhatoan leg-

gyakoribb horgaszhelyunkon tett "terepszemle" utan dontsuk el, hogy a fel-

soroltakbol melyik lesz az az egy vagy ket bot, amelyet eloszor vasarolunk

meg.

Az orso

Az orso a horgaszzsinor taro lasan kivul fontos szerepet jatszik a horogra

akadt hal partrajuttatasanal is. Tobb mfiszaki megoldas letezik, Vannak taro-

16 es multiplikatoros rendszeni (forg6dobos), tovabba iigynevezett zartdobii

es peremfut6 (allo dobozos) orsok. Hazankban az utobbi terjedt el legin-

kabb.

Az orsovasarlasnak is van alaptetele, megpedig: a jo orso golyoscsapagya-

zott rmiszer, ara ennek megfele16en borsos. Megis a minosegi ors6t javasol-

hatjuk, mert esak annak megfelel6 a hasznalati erteke.

Az orsok 10-80-ig terjed6 szamjelfiek, Kezd6 horgasznak a kozepnagysagii,

30-40-50-es a megfele16. Legyen az orsohoz potdob, ugy vekonyabb vagyI

vastagabb zsinort is hasznalhatunk, ahogy a helyzet hozza.

Az orso lelke a fek. A jo orso fekje 9-1] fokozatba allfthato. A fekrend-

szerbe nem latunk bele, minosege a gyar tisztessegetol fugg, legalabbis

ujkoraban, mert kesobb a vele vale bana smod nagyrnertekben meghatarozza

a hatekonysagat. Lehetoseg szerint ovni kell vfztol, olajtol, de leginkabb a

por, a homok az ellensege.Vannak dolgok, amelyek ellen6rizhet6ek vasarlaskor, pl. a kotyogas, Az

extra minosegtiek kivetelevel valamelyest minden orso f6tengelye kotyog

perselyeben. Ha ez a mozgas eros, ne vegyuk meg a kerdeses darabot, mert

a helyzet a kesobbiekben esak romlik, mignem fontos szerszarnunk hasznal-

hatatlanna silanyul. A fogaskerek attet aranyat a gear ratio felirat mellett

talaljuk. A fenekezeshez 3,1:1 - 4,5:1; keszegezeshez 4,5:1 - 5,4:1; a matchhorgaszathoz 6,1: 1 attetelfi orso megfelelo. A ball baering felirat mellett a



19

csapagyak szamat leljiik, Egy elfogadhato minosegf orsoba legalabb haremcsapagyat epitettek, de 5-6-7 csapagyas orsok is akadnak. Nagyon fontos az

elsorendti zsinorvezeto gorge, es a felkapokar-rugo, de altalaban ezek mino-seget a csapagyak szama magaval hozza. (Mivel ezek hasznalodnak a

legjobban, celszeni mar az orso vasarlasakor tartalekot venni, vagy legalabb

meggy6z6dni arrol, kaphato-e az adott tipushoz, ha kesobb szukseg lesz ra.)

A csigatengelyes orso (bronz-acel kombinacio) osszehasonlithatatlanul

hosszabb eletfi a tanyerkerekes meghajtasunal, A meghajtas mikentjet a

dobozon, vagy abban talalhato mtiszaki rajzrol lehet megallapitani. A meg-

hajtasok sematikus vazlatat az 1. abran.mutatjuk be.

csigatenge/yes ienyerkerekes

az orsomeqhsjtesok semeiikus veztete

1. abra

A horgaszzsinor

A horgaszzsinor, kozismert neven a damil a felszereles legerzekenyebb ele-

me. Minosegenek meghatarozoi a rugalmassag, a csomottires es a feltilet fe-nyessege. Manapsag matt zsinort nemigen ,gyartanak mar, lassuk tehat a rna-

sik ket tulajdonsagot. Rugalmassag alatt a: zsinor visszaalakulasi kepesseget

ertjuk ..Ha termetesebb halat farasztunk, vagy elakadunk valamiben, a damil

hosszanak akar 10%-aval megnyiilhat i igy, hogy egy idd rmiltan visszaugrik

eredeti allapotaba, de 20%-os nyulas felett mar szakad. A visszaugras idot

igenyel, nagyobb hal szakolasa utan - akar uresen - dobjuk vissza negyed-

oracskara a szereleket, mert ez a folyamat a dobon nem mehet vegbe. A



20

zsinor csavarodasat a dobracseveles, a villant6 vagy az etet6ko ar vontatasa

okozza. Ezekkel nines mit tenni, hasznalattal jaro artalmak. Viszont a reese-

go fekkel valo halcsorlozes egyarant tonkreteszi az orsot es a damilt. A csa-

varodas ket medon pergetheto ki, vagy felkotunk egy jokora olmot a damil-vegre es dobunk nehany hossziit vagy folyovfznel az aramlattal armigy lire-

sen hagyjuk elsodortatni a dobon levo valamennyi zsineget. A visszateker-

cseles utan mindket modszerrel csokken valarnelyest a zsinor csavarodasa,Idokozonkent - evente legalabb egyszer - tekerjuk le a horgaszzsinort es

furdessiik a t 10%-os glicerin oldatban. A esomonires a szakftoszilardsaggal

osszefuggd fogalom. A damil szakftoszilardsagat egyes gyarak csomoval,

masok anelkul hatarozzak meg. Vasarlaskor erdemes ez iranyban tudako-

zodni, ugyanis egyetlen csomo

a fuggoleges iranyba mert sza-

kftoszi lardsagot 15-20, sot,

rossz csorno eseten akar 40%-

kal csokkenti, A csomo tehat

szukseges rossz a horgaszzsi-

noron: artalmas hatasat csok-kenti, ha nedves a damil ami-

kor kotjuk. A leggyakrabban

hasznalt csornokat a 2. abranmutatjuk be.

A damil tovabbi ellensege anapfeny es a kiszaradas. Elobbi

ellen az orso letakarasaval v e -dekezhetunk, az utobbi orvos-

saga a mar emlftett glicerin 01-

dat. Remenytelen elakadas ese-

ten a bot tengelyenek iranyaba

fokozatosan novekvo erejf hii-zassal szakitsuk el a zsinort, hanem serult, a leggyengebb cso-

. m o n a l szakad.

A varhato hal nagysagatol fug-

grien altalaban .a kovetkezo

meretfi zsinorral horgasszunk:

kot« sek e s csomok

~k ..t·). t~h .. ~t').hegyszert1 0 es a eptes orog roqz) ese ez

a clinch csaro kbtese

~ a veghurok kotesenek

~ m ozzanata i

veqhurk ok eqymesb« kepts 0las a

--->...,~. zsinortold6 csomo

2. abra



21

hal (kg) zsinoratmero (mm)

0,5-1 0,10-0,152-4 0,20

5-9 0,25-0,30

10-30 0,35

40- 0,40-

Ezek az adatok nyflt, akadalymentes vfzre vonatkoznak, kulonosen eros

halaknal (mama, amur) 10%-os atmeronoveles, de peldaul nadasban torte no

horgaszasnal a dupla vastagsagu damil is indokolt.A nalunk ritkan kultivalt legyezo horgaszathoz nem damilt, hanem sok

elemi szalbol szott (multifil) zsin6rt hasznalnak, A tengeri horgaszathoz

gyartott multifil zsin6rok kozul a vekonyabbakat kulfoldon edesvizi halfajok

pergeto horgaszatara is hasznaljak, de nalunk ez nem terjedt el.

Bar igazabol nem zsinor, de az alapfelszereleshez tartozik a csuka horgasza-

tanal a fozsinor es a csali koze iktatott aceleloke.

A horog

A j6 horog kulonleges acelbol, specialis gyartosoron es eljarassal kesziil.

Nem olcso, megis azt kell mondanunk: a horgon se sp6roljunk! Ket focso-

portba sorolhato a vilagon ismert mintegy harrnincezer fele horog. Az egy-

aguak a bekes halakra, a ket- es tobbaguak (altalaban harem) a ragadoz6kra

val6k.

Alakjukat nezve valamennyi horog ket alapformara vezetheto vissza, meg-

pedig a felkorfvben hajlo, valamint sztikoblti formara. A felkonv a bekeshalak kozul a .Juisosszajiiakra" (ponty) alkalmatos, mert az a eel, hogy

minel nagyobb htist fogjon, mig a .csontosszaju'' halaknal (sulld) a beha-

tolas melysege kivanatos, s arra inkabb megfelelnek a nyiijtottoblti horgok.

Vasarlasakor a szamozassal jelolt nagysag es a horog alakja egyarant fontos

szempont. A hagyomanyosan alkalmazott, nernzetkozi szarnjeleknek a

kovetkezo horogmeretek felelnek meg:



22

,horogobol (mm)

,horogobol (mm)zam szam

5/0 16 6 74/0 14,5 7 6,5

3/0 13 8 6

2/0 11,5 9 5,5

1/0 10 10 5

1 9,5 12 4,5

2 9 14 4

3 8,5 16 3,5

4 8 18 35 7,5 20 2,5

Az egyes halakra altalaban hasznalt horgok formaja es merete az alabbi.

Ponty: novenyi csalikhoz felkorives horog ajanlott. Nyflt vizen 1-5 meretfi,

nad elott, nadban 2/M/0-as a megfelelo. Ha viszont elocsalival (giliszta)

megyiink pontyra, a szaran fogazott, befele hajlo horog hasznalata javallt.

Amur: jol vedekezo robosztus hal, eros szajizomzattal. 6-1/0-as, enyhen

nyujtott oblti horog hasznalando.

Keszegfelek: az apro csali konnyebb felnizese es a horog kiszabaditasaceljabol vekonyhusu, hossziiszani, a szar tengelyetol 15 fokos szogben elhaj-

10 hegyti, 10-16 meretti horgok valtak be. E csoportba tartoznak a tobbnyire

csalihalak (kusz, apro bodorka stb.) horgaszatahoz val6 horgok is, csak e

celra a kisebb, 18-20-as meretfieket hasznaljuk.

Mama: lapftott tesni, igen eros, szfikoblf horog kell, hisz a marna rendkfvuli

erejf allat, a horogmeret 6-1-ig.

Kecsege: e foly6vfzi halnal nem a testi kondfcio, hanem a hasoldalon levo

ormanyszenien kittiremked6 szajnyflas indokolja a sziikoblfi horgot. Meret-

tartomany: megegyez6 a marnaeval.

Balin: fognelkuli szaja leven gyakran elveti, de ovatossagbol nem ritkan ott

is hagyja a csaletket, Laposhegyfi, kisoblfi 4-1 nagysagu horog valo ra.

Csuka: sokat er a hossziiszani horog, ha e halakra vadaszunk, mert igen-igen

sok kellemetlen serulest okoztak mar nihegyes fogaikkal elejt6iknek.

1/0-3/0-as ket vagy haromagii horog, tovabba droteloke, ujabban kevlarszal

e16ke ajanlott,



23

Harcsa: nagy szajbdsegfi hal, a horog rneretet a csali nagysaga donti el. A

specialistak igen eros egye , vagy harrnashorgot kothetnek a barcsazoszerelekre.

Su1l6: kemenyszajii ragadozo. Kisoblfi, igen hegyes horog szuksegeltetik a

horgaszatahoz. A csali kizarolag hal, vagy halszelet. Eleven csaletek eseten

kfvanatos, hogy eros, de konnyf es vekonyhusii legyen a horgunk. Meretek:

3-l/0-ig.

A horgok elezeset (sajatkezfi fenes) illetoen a horgaszok velernenye megosz-

tott. Az egyik tabor szerint elegendo a horgok gyari elezese, a masik tabor

tagjai vasarlas utan es haszna la t kozben i s fontosnak tartjak a horgok

feneset.

Kapasjelzok es uszok

Uszonak, kapasjelzonek ugyanaz a feladata; jelzik, hogy - az egyelore

rernenybeli - zsakmany megerkezett, a csaletek a benne rejtezo horoggal a

szajaban van es elindult vele, megkezdodott a horgasz es hal dramajanak

else felvonasa.

A kapasjelzot a fenekezo horgaszatnal hasznaljuk. A bot ket gyfinije koze,

ritkaban a botveg ele rogzf t juk a horgaszzsinorra, megpedig ugy, hogy a

bevagas erejetcl leperduljon vagy egyetlen mozdulattal eltavolfthato legyen,mert farasztas kozben nagyon urban tud lenni. Tipusait nezve: hasznalnak

karika, gomb, csorgos, rugos, fenyt visszavero, fenytarolos, kemiai reakci6

utjan sotetben vilagito kapasjelzoket. Nem ritka a zsebteleprol mukodo

szerkezet. A gyar i kapasjelzok helyett alkalmilag uszadekfa, mid vagy epp a

damilra csippentett etetoanyagdarab, sargolyocska is megfelel.

Az uszo is kapasjelzo, de nem a bot kozeleben, hanem kozvetlenul a horog

folott van, mialtal szinte azonnal erzekelhetjuk a hal hiizasat. Szerkezetet

nezve az iiszo harem reszbol all: rogzf tes t szolgalo, vizalatti (test) es a viz-

feletti reszbol (antenna).

Attol fuggoen, hol hasznaljuk azokat, allo- es folyovizi uszokat kulonboz-

tethetunk meg. Az allovfziek teste hosszabb, vekonyabb (szivar alakii), mig

a folyora valoke zornok, felfele vastagod6, hogy az aramla ereje ne merf t -

hesse el. Akad olyan is, amelyiknel a felhajtoero egy reszet a testbe epftett

sullyal kozombositik (onsulyos es Waggler iiszok).

Az uszok anyagai: a test konnyu faanyag, legtobbszor beazas ellen impreg-



24 ~

a l i a vl zi verse nyu s z ok

3. abra

t ot y ov i z i a s z o k

egypontos rdgzitesu ketpont os r oq ziiesi)

4. abra



25

nalt, festett, lakkozott balsafa.

Az antenna messzir61 jol 1at-

hato, vfzhez koze li fajsulyii, mfianyag, a rogzftoelem pedig

a jobb iiszoknal rozsdamentes

acelbol, esetleg rezbdl van. Azuve gszal , a szenro st, a mfi-

anyaghab szinten elofordulnak.

A rogzftes modjat nezve egy-

es ketpontosat kulonboztetunk

meg. Folyokon es az onsiilyo-

soknal egy, a verseny i iszoknalpedig a ketpontos rogzites di-

vik.

A ragadozo halak horgaszata-

nal joval terjedelmesebb iiszo-

kat hasznalnak, mint a bekes

halaknal, azert, hogy a csalihal

ne meritse azokat a viz ala.

A kernia az ejszakai uszozas

problernajat is megoldotta. A

vegyi alapon rm ik od d v ilag fto s

iiszoveg (knicklicht) egy ejsza-

kara elegend6 f eny t ad. Felszerelhet6 az uszo antennajara, vagy annak

helyere dughato. Az iiszok alaptipusait a 3., 4. es 5. abrak szemleltetik.

Az oneteto

wagg/er on su ! y os

usz6

5, abra

Valakinek eszebe jutott egyszer, hogy sopninyelre aceldrotot tekerjen. Az

Igy kapott spiralt rezcsovon rogzftette, etet6anyagot gyomoszolt a dr6tok

koze, amelyek megtartottak azt, es fgy hajftotta a vfzbe fenekez6 horgait.

fme az etetokosar, masneven oneteto osforrnaja. Ma is erre a megoldasra

hasonlit az etetokosarak egyik tfpusa, A masik megoldas, hogy olomtuskok

koze hosszanti iranyban rogzit ik a drotokat, ez ho szantibordas etetokosar,

egyebkent van rmianyagbol froccsontott valtozata is. Az onetetok harmadik



26

valtozata mas elven rmikodik. Mfianyagtegelybe lyukakat furnak es elevenfergeket, gilisztat, esontkukaeot, tubifexet raknak az edenykebe. Azok a

vizbe jutvan kimasznak a nyflasokon az izges-mozgasukkal csalogatjak ahalakat a horog kozelebe.

Manapsag a legtobb oneteto 6lommal egybeontve keszul. Tomeguk 30 es

100 g kozott valtozik, nagyjabol ugyanekkora etetoanyag-mennyiseget lehet

veluk a vizbe juttatni.

Az olom

Nemesak az onetetok nehezekelese van 61omb61, abb61 ontik a horgaszatnal

alkalmazott valamennyi nehezeket a 0,01 g-os sorettol a 15 dekagrammos

harcsazo olomig. Megpedig azert, mert az igen nehez fajsulyu fembol kis

terfogat mellett nagy tomegf nehezekek keszfthetok. Mas kerdes, hogy

emberre is, vizre is veszedelmes anyag az 6lom. Emiatt gyartanak mar

mfianyagburkolatba zart nehezekeket is.

Az olmoknak kettos a feladata. Segftsegukkel juttatjuk el nagy tavolsagra a

felcsalizott horgot, s az ott megtilve, helyben is tartja a szereleket. Ennek

kulonosen a foly6vfzi horgaszatnal nagy a jelentosege.A tavakon hossziikas olmokat hasznalunk, mfg a foly6kon inkabb a szog-

letes praktikus, hogy megakadjon a fenek egyenetlensegeiben, kiveve azt az

.esetet, amikor epp az a eel, hogy a csaletek az aramlattal tovasodr6d jon, ez

esetben gombolomra van szuksegunk. A kisebb (soret) 61mok rogzftese iigy

tortenik, hogy a damilt a rajtuk leva hasftekba illesztjuk, majd egy fog6val

ovatosan osszepreseljuk a nyiladekot, A nagyobb olmokon furat, vagy ful

talalhato, hogy a damilra huzva, vagy kotve rogzithessuk azokat.

A forgo es a forgokapocs

A forgo es a karabineres forgokapocs feladata, hogy mersekeljek a zsin6r

csavarodasat, ami annak hasznalati erteket nagymertekben rontja. Szerke-

zettiket nezve hazukban elforgo femgombocskek ezek a mutyurkek. Az ige-

nyesebb kivitelfiek golyoscsapagyazottak. Eppiigy van teherbfrokepesseguk,

mint a damilnak, ez 2 es 40 kilogramm kozott valtozik. A karabineres forgo



27

praktikusabb a szimplanal, hisz ugy a szerelek egyetlen mozdulattal lekap-

csolhat6 a fozsinorrol, viszont teherbirasuk kisebb.

A jo forgo rozsdamentes anyagbol van, ha nem rendelkeziink ilyennel, a teli

karbantartas alkalmaval hasznos azokat kisse megolajozni.

Kiegeszitd felszerelesek

Nem egyszerfi akar csak korvonalazni is a kiegesztto felszerelesek miben-

letet. Nehez, mert embere valogatja. Ftigg a horgaszat helyetol, a hasznalt

eszkozok es m6dszerek valtozatossagabol, az illet6 kenyelmi igenyeitol stb.

Azon holmik felsorolasara vallalkozhatunk, amije egy horgasznak altalabanvan.

A farasztas vegeztevel a partkozelbe kerult zsakmanyt halmerftovel - mond-

jak szaknak is - emeljuk ki a vfzbol. Meretet a halak nagysaga es a m6dszer/ .

hatarozza meg. Altalaban egy meter koruli, a versenyhorgaszok viszont akar

harommeteres nyelf mentot hasznalnak. A nagy halak horgaszainak masz-

szfv keretf es nyelG mentoje van, a halo is nagyszemfi, duplaszovesti.

A mintegy szazfele holmit, ami egy horgaszathoz szukseges, illetve azza

valhat, valamiben tarolni kell, megpedig i igy, hogy mindegyik hozzaferheto

legyen. E celra val6 a nagymeretfi horgaszdoboz, vagy a horgaszlada, aminulni is lehet. A vandorhorgaszok hatizsakkal vagy/es oldaltaskaval jarnak-

kelnek. Elsosorban az 0 holmijuk, de mindenkinek j6 szolgalatot tesz a/

sokzsebes horgaszmelleny, Es ha mar a ruhazatnal tartunk: rutinos horgasz

esokopeny es gumicsizma nelkul nem megy ki a partra.

Tovabbi felszerelesek: folyovizre drotszak (norvegszak), allovfzre keretes

haltarto (varsaszak), csalihalas kanna es csalihalfog6 halo. A szabvanyos

kanna 10-15 csalihal tarolasara megfele16, ha ennel tobbet akarunk magunk-

kal vinni, elemes levegozteto hasznalata szukseges. Az 6szi-teli horgaszat-

nal halas darab az akvaristak kis halmerft6 haloja nem kell a csalihal utan a

kanna jeghideg vizeben kotoraszni. A ragadoz6 halakra horgaszoknak, f6leg

ha csukara mennek, a szajfesztto es a szajbilincs is elengedhetetlen.

Mindenkinek legyen bicskaja vagy kese, nem art, ha van ollo es fog6.

Nem illik a fak agait bottamasznak levagdosni, de jobban is fekszik a gyari

villan a horgaszbot, f61eg akkor praktikus, ha teleszk6pos valtozaniakat

szerziink be.



28

Csalik es

etetiianyaqok.

Csalinak minden szamitasba johet, ami a

vizben es partjain el, de a gyakorlatban

csak k is h anyada t h aszna ljuk a halak e t-

lapjanak. Termeszetvedelmi oltalom alatt

leva allatokat (bekat es ebihalat, tisza-

viragot es larvajat) nern szabad csalinak

fel t t izni .

Az ember asztalan elofordulo etkek is szinte kivetel nelkul Izlenek a halak-

nak, egyikuk-masikuk mficsal iva l is becsaphat6.

Legylarva (csontkukac)

Kisebb termetfi halak fogasara a horgaszok koreben csontkukacnak nevezett

legylarvak a Iegnepszenibb csalik.

Akik kertes hazban laknak es nem nil finnyasak, nyaridoben maguk is

tenyeszthetik a horograval6t. Ffireszporban, hfivos helyen 2-3 napig,

hfitoszekrenyben egy het ig tarolhato. 1-3 db-ot elegend6 a horogra tfizni.

Jobb horgaszboltok egesz esztendoben tartjak.

Giliszta

Bar csaknem 40 gilisztafaj honos nalunk, tobbnyire harmat hasznalunk ko-

zuliik horograval6nak. A voros tragyagiliszta gyorsmozgasii fereg. Megszur-

va sargas levet ereszt.

Valamennyi hal kedveli. Az avargilisztat .vastag vorosnek" is mondjak:

hossza 7-8 em. Letfontossagu szervei megvastagodott resze (gyfirfi) el6tt

talalhatoak, a horgot e testtaja mogott szoktak beleszurni, hogy sokaig eljen.

Olyan dobozban, amelynek lyukacsos a teteje, hiivos helyen 1-2 hetig

eltarthat6.

A harmatgiliszta melyenfekvo helyeken, parkokban, este gytijtheto voros-/

fenyf zseblampaval. Elohelyerol eltavolftva, nedves fu kozott vagy hornok-

ban nehany napig tarolhato. Foly6vizekben a mama es a jasz kedvelt cse-

megeje, koratavasszal a ponty sem tud ellenallni neki.

Gilisztainkat a horgaszhelyen is ajanlatos amyekban tartan i. A esontkukaera

es a gilisztara egyarant ervenyes, hogy fertozest okozhatnak, ha a horgasz

kezen seb, serules van.



29

Pioca, nadaly

Mindkett6 a harcsahorgaszok elsoszanui csalija, de pontyra is eredmennyelhasznalhatoak. Megvehetjuk a horgaszboltokban is. Kilyuggatott tetejti

befottesuvegben, ha a vizet idokozonkent csereljuk, akar egy honapig is

elvan.

Az edenybe ne tegyunk 15-20 pe ldanyna l tobbet. Horogranizes elott prak-

tikus leesippenteni szivo- es tapogatokorongjait, egyebkent mindenhez odat-

apad. Egy piocaval, mivel az nagyon jol allja a horgot, tobb halat is kifog-

hatunk, de foltfizesenel vigyazzunk, mert a bore rendkfvul eros.

Csiga, kagyl6

Alkalmi, de korantsern eredrnenytelen csalikent tartjuk ezeket szamon. A

ponty folottebb kedveli a kagylo belsejebol vagott kockat.

M e z e i t i i c s o k

A retek, gatoldalak dalnoka csaleteknek is igen kivalo. A jarataba ontott

vfzzel , vagy ho ss zii ff is za lla l tudjuk elocsalogatni onnan. F61eg a dornolyko ,

jasz, balin kapja el, de barrni lyen halat foghatunk vele.

S z o c s k e

Talan meg a tucsoknel is gyakoribb a vizpartok kornyeken. Nines lyuka,

ahova bemenekulhetne - mint amaz -, viszont tav- es magasugro bajnok. Ha

rendelkezunk az osszefogdosasahoz szukseges nem csekely furgeseggel,

erdemes vele veszodni, mert nagyon eredmenyes csaletek.

Lotucsok (Iotetu)

Hellyel-kozzel vasarolhato, de altalaban regi tragyadornbok kornyekero!

maguk szedegetik ossze a hare ahorgaszok. Rendkiv i i l agresszfv allat.

Fogsagban is megtamadja, felfalja tarsait.

Celszerfi rekeszekre osztott .Jotetuistalloban'' tarolni a faradsagosan szerzett

peldanyokat.



30

Lisztkukac

Mustarsarga, szelvenyezett, 1,5-2 em hossziisagu larva. Szinte mindig van a

horgaszboltokban, Hatekonysaga nem eri el a csontkukacet, gilisztaet, de ha

azokt61 viszolyogna valaki, a lisztkukaeeal j6 esellyel horgaszhat. Hfivos

helyen (nem hfitdszekrenyben) hetekig tarolhato.

Kukorica

Zsenge, tejes koraban nyersen, de szarazon, konzerv forrnajaban, f6zve,

puffasztva: lisztkent, darakent az etet6anyagban es mindenfele m6don alkal-

mazzuk a kukoricat, Leggyakoribb talan a fozott, Izesitett valtozata. Nemveszodseg nelkul val6 azonban kukoricat f6zni es korantsern biztos, hogy a

keszitrnennyel elegedettek leszunk. Erdemesebb a gyarilag keszult boseges

kfnalatbol valogatni.

Burgonya

A pontyoz6k esalija.Megtisztftva, nyersen vagy felig (szappanosra) f6zve,

elsosorban a nad melletti pontyozashoz hasznaljak,

Magvak

A biiza, a rozs, az arpa aztatott, fozott, csiraztatott formajukba egyarant

gyakoriak a horgon. Az olajos magvak kozul a kendert hasznaljuk - altala-

ban etetoanyagba -, de Franciaorszagban peldaul horgon is gyakori: bodor-

kat, vorosszarnyiit fognak vele.

A rizs elsosorban puffasztott formajiban kulcsa sok-sok horgaszeredmeny-

nek, a nagyobb elelmiszeraruhazak delikat polcain talaljuk.

Gyumolcsok

A ponty nagyon kedveli az eperfa gyilmolcset, a cseresznyet es a szilvat, de

bananhejjal is fogtak mar rekordlistas halat. Nernelyek titkos favoritja a

mazsolasz610. Nemesak a ponty, hanem a mama, jasz, domolyk6 is szfvesen

folveszi a gyumolcsot.



31

Az erett gyumolcs nemigen akar rnegallni az egyagii horgon, akik rendszere-

sen horgasznak vele, a Jegkisebb harmashorogra tfizve kinaljak, altalaban a

VIZ kozepso retegeben lebegtetve.

Kenyer

A kenyer mindig keznel van! Ha puha belebol ujjbegynyit esippenttink a

horogszarra, ugyelven, hogy a maradek megmaradjon eredeti allapotaban;

kenyerrozsaval horgaszunk.

Ha keyes vfzzel tomoritjuk a kenyerbelet es vanfliascukorral, mezzel, pap-

rikaval szinezzuk: kenyergyurma a neve. A hejaval egyutt vagott kockat a

Rackevei Duna rnellett kenyertalpanak mondjak. Keszegezesnel minden do-baskor ujbol esalizni kell.

Pufi

A vizben eredeti meretuk tobbszorosere duzzado tesztafelek gyfijtoneve;

natur, fzesftett, szfnezett, cukormazzal bevont valtozatuk nagytestfi halak

(ponty, arnur) bevalt csaletke a tavakon.

BojIi

A tfz kilonal nehezebb pontyok horgaszatanak legjobb esalija. Magas feher-

jetartalrmi es intenzfv Izfi anyagok koncentratuma. Ezek az anyagok a ter-

meszetes elofordulast messze meghalado sfirtisegben zsiifolodnak az 1-2 em

atmerojti golyocskakban, arnelyek hasznalata esak nehany eve terjedt el a

.profi" horgaszok koreben. A bojlit nem folttizzuk, hanern nagyon vekony

cernan a horog oblebe kotjuk.

Egyeb csalik

Az emberi elelmiszerek kozul leggyakrabban a sajtot, a felvagottakat es a

szalonnat hasznaljuk, Ezeket altalaban centirneteres e l u kockara szokas

darabolni.

A Duna menten a sajt es a nyers kolbasz a marnara, a sozatlan szalonna pe-

dig a paduera nagyon bevalt.



32

;

Iz- es etetoanyagok

Aranyszabaly: az etet6anyag soha ne legyen egyillatii, hanem illatok keve-

rekevel kinaljuk a halakat. Csak ha tudjuk, mifele hal dominal az adott

helyen es mi annak a kedvenee (pI. a bodorkanak a kendermag), akkor

emelkedjek ki valamilyen illat a kompozfciobol.

Szoktato etetes: az allando horgaszhellyel rendelkez6knek ajanlott. Vegez-

hetd szemestermenyekkel is (buza, kukorica). Csalogato etetes: alkalmi

horgaszhelyunkre terelhetjuk vele a halakat. Ilyen esetben hasznaljunk j6

mincsegti gyari etetoanyagot, Azokat laboratoriumban kiserleteztek ki es

mindig hatekonyabbak annal, mint amit magunk kotyvasztunk.,-

Uszozasna l mas-mas allagii csalogatoetetes szu kse ges £ 11 10 -es folyovfzen.8-10 db ketoklomnyi gombocot dobjunk; ne legyenek kokernenyek, de a

fenekre keLl sullyedniok. Ezt koveti a helybentarto etetes, amit a horgaszat

ideje alatt folyamatosan vegzunk.

A galambtojasnyi darabkak allaga Iagyabb a gombocokenal, hogy az etetes

szorodjek a vizoszlop teljes magassagaban,

Az etetoanyagok alkalmazasanak aranyszabalya, hogy a horogra mindig

ertekesebb, a halak szamara vonzobb esali keriiljon, mint a csalogatasra

hasznalt anyag. Peldaul buzaval etetunk, de kukoricaval horgaszunk, Ha

aztatott kukoriea az etetoanyag, konzerv keruljon a horogra es fgy tovabb.

Csalihalak

A ragadozo halak horgaszatara Magyarorszagon napjainkban meg leg-

gyakrabban e16 vagy elettelen, esetleg szeletekre vagott csalihalat hasznal-

nak. Tobb nyugati orszagban - az allatvedo mozgalmak kovetelesere - az

utobbi evekben szigoni szabalyokat vezettek be az e16 esalihal hasznalata-

nak korlatozasara. Ha nalunk meg nines is korlatozas, ket dologra feltetlenul

figyelemmel kell lennunk, Mindenek elott a leheto legkevesebb kinzastokozo, kfrneletes banasmodra es arra, hogy a meretkorlatozassal vedett,

vagy a termeszetvedelrni okokb61 vedett fajokat esalihalnak semmilyen

korulmenyek kozt ne hasznaljuk, A leggyakoribb esalihalak a kusz, a kfnai

razbora, a bodorka es az ezustkarasz megfele16 meretti peldanyai. Gytijthet-

jiik e halakat csalihalfogo haloval, foghatjuk konnyfi, USZOS horgaszrnod-

szerrel, de beszerezhetjuk a kereskedesekben is.



33

Miicsalik

A mficsalik kulonfele v iz ileny ek szfn et, mozgasat utanozzak , de foleg aragadoz6 halak rezgeserzekelo szervere apellalnak, Keszulnek fernbol, fa-

b6l, gumib61, rmianyagbol. A rnticsalis horgaszatnal a horgasz ugyessege,

szakmai jartassaga hozza meg az ahitott sikert, nem a vakveletlen, ezert

altalaban a legsportszenibb horgaszmodszernek tartjak hasznalatukat,

A korforgo villant6 lenyege, hogy egy tengelyen ovalis femkanal forog a

vontatas keltette aramlas hatasara, Tobbnyire a felszfn kozeleben e lO raga-

doz6halakra horgaszunk korforgoval (esuka, domolyk6, balin). Sti lya 1,5 es

70 g kozott valtozhat.

A tamolygo villant6 aramvonalasra vagott, fvben haj16, szfnes lemez. Moz-gasa az imbolyg6, kaba kishalat utanozza , Siilya 3-80 g kozott van.A wobbler fabol (altalaban balsa) keszult halu tanzat , Egy-, ket- es harem-

testfiek, tagonkent aranyos nagysagu harmashoroggal szerelve. Az elejukon

leva torl6lemez a viz ala, a balsafa test felfele kenyszerfti a wobblert, a hat a -sok eredoje olyan ficankolas, hogy kishal legyen a "talpan", amelyik

ugyanazt kepes eloben produkalni. Hosszuk 3-20 em kozott valtozik.A twistert magyarul tekerg6nek nevezhetnenk. Horoggal egybeontott, szfnes

6lom a fejuk, a testuk es farkuk pedig elasztikus szilikonkauesuk. Kezbe-

veve egyaltalan nem hasonlitanak a kishalhoz, annal inkabb vonz a mozga-

suk keltette rezges. A fenekkozeli pergetes eszkozei, Leteznek egyes ket-

farktiak, de bekat, rakot utanzoak is.

A" mtilegy els6sorban a pisztranghorgaszok kellektaraba tartozik. Alkal-

mazasa azon a tapasztalaton alapul, hogy a hegyi vizekben a hal etlapjan

mindig szerepelnek az evszaknak megfele16 rovarfelek. E rovarok utanzatai

a "mulegyek", amelyeket a horgaszcikk ipar es termeszetet is megszegye-

nlt6 forma- es szfngazdagsagban allft e16.



34

Horqasz-

modszerek

A fenekezes

A fen ek ezo ho rg asza t tin , passzfv mod -szer. A horgasz keszseget az olomsiillyal

nehezekelve a meder aljan tartja, varva,

hogy a hal meglelje es folhorpolje a esa-

letket. Ha etetokosarat is hasznalunk, az

abban leva etetomassza csabftja a halakat. A siily es a horog kozotti tavolsag

nem nil nagy, altalaban 30-40, de van, hogy esak 5 eenti. A horgot nem a

fozsinorra. hanem annal valamivel vekonyabb, 5-40 em hosszii elokere

kotjuk. Az eloket es a fozsinort vegcsomok (lasd oldal) segftsegevel kap-

esoljuk ossze, Etet6kosarat esak allo, vagy lassii aramlasii vfzen (max. 1,5km/o) hasznalnak. Az etetokosar csiiszhat a fozsincron, ilyen esetben az

egyik horog alatta, a masik felette helyezkedik el, de lehet az oneteto a

zsinor vegen is, ez esetben az egyik horog a kozeleben van, a masik fentebb,

vfzkozt lebegteti a esalit. Folyovizen a botveg rezgese, tavakon a kapasjelzo

mutatja a kapast. A hasznalando zsin6rt es a bot dobotorneget az olorn

f enekezo szerete« ek

csusz»

61mos

vegalmas

6.abra



35

hatarozza meg. Kozepes meretfi, vagy annal nagyobb orso t ajanlatos hasz-

nalni a zsinor gyors felteke-resenek erdekeben.

A fenekez6 szerelekek alaptfpusait - nem me retara ny osan - a 6. abra mutat-ja be.

Az uszozas

Az iiszos horgaszat lehetove teszi, hogy a csalit a feIszfnt6l a fenekig bar-

mely vfzretegben felkinaljuk az ott eI6 halaknak, A csali kijuttatasat, megfe-

lel6 helyen torteno tartasat a zsinorra rogzitett vagy annak egy bizonyos sza-

kaszan mozgo uszova l oldjuk meg, amely a hal kapasat is hivatott jelezni.Az iiszoknak ket alapvaltozatat kulonboztetjuk meg. A folyoviziek altalaban

lefele keskenyednek es egy pontban nehezekeltek, hogy az aramlas ellenere

a csaletek a fenek kozeleben legyen. Az allovfzieknel viszont - hiszen az

aramlas nem szamottevo - az eresztek hosszan elosztjuk az olmozast, Meg-

pedig iigy, hogy az uszo teherbirasanak zomet (800/0) a damilon csuszo

egyetlen olfv, vagy cseppolom teszi, maradekot fogoval szoritjuk a zsinorra.

A horoghoz legkozelebb (5-30 em) egyetlen apro sorer van (jelz6), a halnak

esak azt kelI mozdftania, hogy a horgasz eszrevegye a kapas t , Az allovfziuszok karcsiibbak a folyovfzieknel es a balsatest teljesen a viz ala merul,

csupan a hosszii antenna vege - vagy azon egy bobita - latszik. A csali

altalaban a fenek kozeleben (5-10 em) lebeg. Van olyan modozata is az

allovizi iiszozasnak, hogy az olom a feneken fekszik es nehezebb az iiszo

felhajtoerejenel. Az ereszteket ilyen esetben is ugy kell beallftani, hogy csak

az antenna csucske latszodjek, amikor a hal megfogja a csaletket, vele az

olmot is megemelinti, ennek kovetkezteben a terhet vesztett uszo szinte ki-

ugrik a vfzbol; lehet bevagni, A sekely vizti tavakon a pontyozok is kedvelik

ezt a fajta, tin. feltolos szereleket, Az iiszos horgaszatot f61eg akkor alka-lmazzak, ha a megfogni kfvant halak a horgaszhelyhez .- parthoz vagy cso-

nakhoz - kozel, nem tulsagosan mely vfzben talalhatok.

Mod van azonban arra is, hogy elerjuk az iiszoval a nagy tavolsagban

(50-70 m) tartozkodo halcsapatot. Eszkoziink ilyen.k:or a Waggler, vagy az

onsiilyos tiszo. Utobbival megtehetjuk, hogy a botnal hosszabb eresztekkel

horgasszunk, mert az oasulyos iiszo csiiszhat a zsin6ron. Az U S Z O oldalan

kulon-kulon feltuntetik az on-siilyt es a terhelhetoseget (pI. a 2 + 2 azt jelen-



36

e gypon to s fo /y6 vizi usz6

'0

~ N

~V I

- : : J

O Jc_

V IC !J 0 c,

N . . : : - -0;

VI - -: : J t:;)

VI t:;)' : : J :§ 'U

2:- ):

- : : J "-VI

.._" : : J

. _QJ V IN c, -0;

: 2 ' ~.. _

0; . . . . . . .._N

. _c, VI 0 VI I\j

.~. . _

I\j I\j

~

.~VI0

c_ <,: : . . . . '0 > <: : : ; I\j ' _

t tI . . . . .

VI '::JVI~

"

7.abra

ti, hogy 2 g az onsuly es ugyanannyi a terhelhetcseg). E I6 kishallal csalizott

tiszos szereleket gyakran hasznalnak ragadozo halak (elsosorban csuka es

fogassullo) fogasara is.

Az iiszos szerelek osszeallita-sara nehany peldat a 7. abra szemleltet.

A pergetes

A fenekezessel es az iiszozassal szemben a pergetes nem univerzalis modsz- Jer, ugyanis csak a ragadozo halfajok horgaszatanal alkalmazzak, A modszer ', I

lenyege a mticsali (villanto) fo-Iyarnatos dobasa, majd vonta-tasa oly ~

medon, hogy a raga-doze halat megtalaljuk es ka-pasra ingereljuk. Ebb61

kovetkezik, hogy a pergetes jelent6s fizikai igenybevetellel jaro, "sportos"modszer, amely eredmenyesen csak megfele16 gyakorlat elsajatftasa utan

fizhet6.

A mficsali pergetesnel legalabb 0,25-os damilt hasznaljunk, a vekonyabb

zsinor alkalmazasa sok draga csali elveszteset okozhatja, anelkiil, hogy javi-

tana a modszer hatekonysagat, A mficsalit a bot es az orso segftsegevel

folyamatosan vagy szakaszosan mozgatjuk. Lehetoseg szerint utanozzuk a

vizben mozgo kishalakat, elkeriilve a mederben lev6 akadalyokat.



37

A martogatas

A fenekezes es a pergete kozotti, atmeneti jellegf m6dszer a martogatasvagy masneven tapogat6 horgaszat, Kohanyasoknal, mely, akad6s vfzszaka-

szokon alkalmazzak, leginkabb a fogassullo horgaszatara. A m6dszer lenye-

ge az el6 esalihal emelgetese, sullyesztese, tisztatasa a parttol vagy a csonak-

t61 nehany meterre , ahol a zsakmanyra varo ragodoz6t sejtjuk.

A legyezes

A legyez6 horgaszat lenyege rovarok vagy utanzataik ("mUlegyek") moz-

gatasa a viz felszfnen vagy kozvetlenul az alatt. Leggyakrabban a hegyi-patakokban 616 pisztrangfelek fogasara hasznalatos, de a domolyk6 es egyes

keszegfelek is j61 foghat6k e m6dszerrel.

Magyarorszagon sajatos legyez6 m6dszer alakult ki a balin fogasara. Ennek

lenyege, hogy a zsin6r vegere egy harrnas horoggal felszerelt szivarolorn,

att61 valamint egymastol 50-70 crn-es tavolsagra ket db 10-15 em-es

elokere kotott rmilegy kerul. Vontataskor az egyik mtilegy a felszfn alatt

nehany em-reI, a masik a felszfnen mozog.

A jeges horgaszat

A telen, lekben torteno horgaszat Magyarorszagon kevesbe nepszeni, mint

tolunk eszakra. Ennek oka elsosorban az, hogy csak keyes vizunkon es rovid

ideig alakulnak ki telen olyan jegviszonyok, amelyek a val6ban elmenyt

nyujto es biztonsagos horgaszatot (Iasd oidal) Iehetove teszik.

A jeges horgaszat ket leggyakoribb valtozata az el6 csalival (rendszerint

csalihallal) torte no iiszozas es az un, mormiskazas, A rnormiskazas lenyege,

hogy a zsin6r vegere a horoggal egybeontott szines vagy csillog6 6lmot kot-nek, mas csalit nem hasznalnak. A szereleket fuggolegesen kell fel-ala moz-

gatni a lekben. Az 6lom es a horog csillogasa ingerli kapasra mind a

ragadoz6, mind a bekes halfajokat. A jeges horgaszat mindket valtozatahoz

egyszeni, rovid, taroloorsoval szerelt bot szukseges.



38

A A horgaszat lenyegehez tartozik, hogy a

hal nem ongyilkos medon akasztja magat

zsa'kma'ny a horgasz szerelekere, zsakmanyul ejte-sehez az ember aktfv kozrerruikodese

szukseges, Az ember es a hal harca akkor

kezd6dik, amikor a csaliban elrejtett hor-

got s ikerul a halba akasztani. Az ehhez

szukseges mozdulatot hfvjuk akasztasnak, berantasnak, bevagasnak. A kuz-

delem mindig keteselyes, am a horgasz fele billen a merleg, ha ismer es

alkalmaz is nehany fogast.

A hal megakasztasa az tin. aktfv horgaszmodszereknel (pl. pergetes, legye-

zes) szinte automatikus, nagyobb gondot jelent azonban a fenekezesnel es aziiszozasnal. E modszerek eredrnenyessege mar akkor felig-meddig eldol,

amikor a horgasz elhatarozza, hogy egy vagy - ahol a helyi elofrasok azt

nem korlatozzak - ket bottal kivan egyidejfileg hodolni szenvedelyenek.,-

Altalanos szabalyt nehez felallitani, a horgaszhelytol, az adott idoszaktol, a

horgasz rutinjatol, reflexeitol egyarant fugg, hogy alkalmazhat-e egyszerre

ket keszseget.

Nyilvanvalo, hogy ahol viszonylag ritkabban, kevesbe ovate-san veszi fel a

hal a csalit, ket bottal, egy-egy keszsegen tobb horoggal, gyakoribb halfo-

gasra szamithatunk. Ahol viszont gyakran, de ovatosabban jelentkezik a hal,ket keszseg hasznalata meg a rutinos horgasz szarnara is zavaro lehet. Ilyen

esetben egyetlen bottal tobb halat foghatunk.

Az eredmenyesseg feltetele, hogy minden pillanatban szamoljunk a kapas-

sal. A botveg es a suly kozott (fenekezesnel), illetve az orso es az uszo

kozott a damil a lehet6 legrovidebb legyen. Megfele16 ter szukseges a bot

mozgatasahoz, ezt ne feledjuk a botok elhelyezesenel. Az orso fekjet ne hiiz-

zuk "szakftora", de hiba az is, ha nil laza. A botnyel kezkozelben legyen,

hogy szukseg eseten idejeben reagalhassunk,

Kapas eseten a bot hatarozott megernelese elegend6 ahhoz, hogy a horoghegyet a hal szajaba akasszuk. Vegyuk figyelembe, hogy a szurastol meg-

iramodo hal sajat tomege Igy is biztositja, hogy a horog hegye megfele16

melyen uljon, A nilsagosan lenduletes "bevagas" eredmenye gyakran zsinor-

szakadas, rosszabb esetben bottores.



39

Nyeletes

A ragadozok, miutan a felkinalt csalihalat elkapjak, megforgatjak, es fejjelelore nyelik. Amikor ennek kezdetet erzekeljuk ovatosan zsinort adunk es

turelmesen varunk. A .nyeletes' harem masodperctol egy-ket percig is el-

tarthat. A masodik nekiiramodaskor enyhe botmozdulat is elegend6 ahhoz,

hogy a horog jol uljon.

Farasztas

A bot rugalmassaga, az orso fekje, a damil nyiilasa, a horgasz ugyessege

egyuttesen felorli a hal erejet, ellenallasat. E soktenyezos folyamatot mond-juk egy szoval farasztasnak, A hal fizikai es elettani adottsagai miatt vi-

szonylag gyorsan kimeriil. A sokoras farasztasok mogott - tisztelet a kive-

telnek - nilonnili ovatossag, vagy azon egyszeni teny alapul, hogy a horog

nem a szajaba, hanem mashol akadt a halba.

A nagyobb megakasztott hal fekrecsegtetve iramodik - felteve, hogy jol van

beallftva az orso -, de ha kisebb, gyengebb is, elindul valamilyen iranyba.

Altalaban a melyvfz, a novenyzettel benott menedek, valamilyen akado fele.

.Farassza a fek" - mondjak sokan es hagyjak kifutni a halat, ha van ra terti-

let, mas ok egy centit se engednek, mihamarabb megkezdik a halat magukfele kenyszeriteni. A farasztas technikaja az alabbi.

Tekerjunk fel annyi damilt, hogy a bothegy leerjen a vizhez, majd fuggole-

gesig erneljuk a palcat, az Igy nyert damildarabot isrnet a dobra cseveljuk. E

mtiveletsort nevezziik pumpalasnak. Celja kettos; mind kozelebb, vegul a

merftoig hozzuk vele a halat, egyiittal felso vizretegbe kenyszeritjuk (nern

tud a szintkulonbseghez gyorsan alkalmazkodni, ellenallokepesseget ez is '

csokkenti). Azonnal hagyjuk abba ezt a technikat, ha a hal hirtelen megugrik

es huzza a feket, mert a teker6kar es a fek duplacsavart idezhet eic a zsino-

ron, az pedig szakadashoz vezet.A hal mindig ellenkezo iranyba torekszik, mint amerrol hiizast erez, ha tehat

akado van a kozelben, attol nem elfele, hanem epp annak iranyaba kell hiiz-

zuk, hogya szarnunkra veszedelmes helyt61 tavolodjek.

Ha szfik a hely, jobbra-balra navigalhatjuk ily modon, cikcakkban ugyan, de

hozzank kozelit, nem to r oldaliranyba a szomszedok szerelekeit osszesze-

degetve.



40

Merltes

A farasztas vege fele a halat meg kell pipaltatni, vagyis fejet kiemelni avfzbol, hogy leveg6t nyeljen (az vegkepp sokkolja kimertilt ellenfeltinket).;

Altalaban kerulik, hogy a hal kohoz, partfalhoz, mentohoz erjen, mert meg-riad es rij er6re kaphat. A nagy halak profi horgaszai megis megteszik, hogy

az elfektidt, kabanak latszo amurt, pontyot megtitik a szakkal ellenorizendo,

kimeriilt-e vegkepp, ha nem mozdul, johet a merft6. A halot csakis a fej

fe161tartsuk es a halat hiizzuk bele, ne pedig a halot ra , Altalanos, de nem jo

gyakorlat, hogy horgasztars segedkezik a zsakmany kiernelesenel. Rossz

gyakorlat, mert nem igazan sportos, de technikailag is problemas, hisz a tars

nem erzekelheti a hal-damil-bot kolcsonhatast. A halak zorne merites koz-ben vesz oda.

Ha aprok es surfin jonnek a halaink, nem meritozunk, hanem .roptetjuk" a

halat. E modszernel ne engedjuk azokat a felszfnen verdesni. Gyors botmoz-

dulattal kierneljuk, egy kezzel elkapjuk, a halat, a masikkal kiakasztjuk a

horgot.

Megesik, hogy bottavolsagban olyan sekely a viz, hogy nem lehetseges a

mentes, ez esetben a hal partrahiizasa a megoldas.

A horogtol a halat a leheto legkfmeletesebb medon, a legkevesebb serulest

okozva szabadftsuk meg. Ha latjuk, hogy a hal a horgot olyan melyre nyelte,hogy a horogkiemel6 sem segft, jobb ha elvagjuk a zsinort es a horog elta-

volftasat a konyhai feldolgozas idejere halasztjuk.

Minden kifogott halat vegytink alaposan szemtigyre, igyekezzunk meg-

hatarozni annak faji hovatartozasat. A terrneszetvedelmi okokbol nem fog-

hato, vagy a torvenyes meretnel kisebb halakat azonnal, kimeletesen bocsas-

suk vissza eletelemukbe, Ugyanez a tcendo, ha olyan halat akasztottunk,

amelyre eppen tilalmi idoszak van, vagy ha az adott halfajbol kifoghat6

mennyiseg mar szakunkban van.

A hal tarolasa

A horgaszok a zsakrnanyt altalaban igyekeznek elve tartani. Ennek leg-

gyakoribb eszkoze a rnegfeleloen kikotozott haltart6 szak. A csomozott,

haloanyagbol keszult haltartot a szel, vagy a hajok keltette hullamzas rovid

id6 alatt szetmallasztja a partvedo kovezesen. Ilyen esetben dr6tb61 keszult



41

haltartot hasznalunk. Hatranya, hogy torik benne a hal, foly6kra megis ez a

jobb.

Mas vizeken a keretes varsa - masneven versenyszak - a legjobb, de nagy on

nagy halat ne tegyunk bele.

A nagyobb ragadoz6knak panyva es szajbilincs dukal,

Az is megoldas, ha kifogas utan azonnal megoljuk, kibelezzuk a zsakrnanyt,

ilyen esetben a hasureget toroljuk szarazra es tartsuk arnyekban halainkat.



42

Halaintc es Karpat-rnedence vizeiben el6 halfajokszamat nehez pontosan meghatarozni. Az

h ' t k ember honosfto rnunkaja, egyes fajokorgasza U spontan bevandorlasa egyarant gazdagft-

ja a halfaunat, ugyanakkor - kornyezeti

viszonyok kedvez6tlen valtozasai kovet-

kezteben - vannak az id6k folyarnan

mind ritkabba valo, s6t vizeinkol teljesen elttind halfajok is. Az altalanos

velernennye l szernben az utobbi fajok vannak kevesebben. Az elrmilt

nehany evtizedben a fajok szarnanak novekedeset figyelhetjiik meg: a

Magyarorszag vizeiben elofordulo halfajok szama mar a nyolcvanat is

meghaladta. E szam nem nil magas, ha figyelembe vessziik, hogy a vilag-szerte ez idaig felfedezett halfajok szama 30 ezer korul van, megis eppen

eleg nehezseget okoz a rokon fajok pontos meghatarozasa. A vizeken dolgo-

zo halasz, ugyamigy, mint a gyakorlott horgasz a halakat rutinszenien ismeri

fel, egy olyan ,,6sszbenyomas" alapjan, amelyet rendkfvul nehez pontosan

leirni. Igazabol gondot csak a ritka halfajok es a keszegfelek koreben e16for-

dulo hibridek okoznak a .Jialismero" embernek. Ilyenkor bizony tobb szak-

konyvet is fel kelllapozni a helyes diagnozis felallftasahoz.

Ahhoz, hogy az allami horgaszvizsgat sikerrel letegyuk, nem kell magunkat

atkepezni halbiologussa, Annyit viszont feltetlenul tudnunk kell, hogy a.meretkorlatozassal es/vagy tilalmi idoszakkal vedett halfajok felismereseben

semmilyen korulrnenyek k ozt ne hibazzunk. U gyancsak alapvet6

kovetelmeny, hogy horgaszat kozben ne karositsuk a terrneszetvedelmi

oltalom alatt allo, ritka halfajok allomanyat, EIs6sorban e ket celt szolgalja a

vizsgaanyag legreszletesebb fejezete.

Eloszor is ket alapveto szempontra kell felhfvni a figyelmet. Egyreszt arra,

hogy a legtobb halfaj az orszag kulonbozo videkein eltero neven ismert, ami

a kezd6 horgaszt gyakran megzavarja. Torekedjiink tehat arta, hogy egyazon

halfaj kepviseloire mindig ugyanazt a nevet hasznaljuk. Legjobb, hakovetkezetesen ragaszkodunk valamelyik ismertebb kezikonyv halneveihez.

(E vonatkozasban az allami horgaszvizsga anyaga a Magyarorszdg halai

cfrnf konyvet veszi alapul.)

Hasonloan fontos alapelv, hogy a halak testszine, az iiszok szfnezete nem

mindig biztos tampont, evszakonkent es vfzteruletenkent egyarant valtozhat,

Arnig nem szerztink ke1l6 halhatarozasi gyakorlatot, inkab a halak test-



43

felepitesevel kapcsolatos, tin. morfo16giai belyegeket igyekezziink nyomon

kovetni, ezt teszik egyebkent a "profi" halbiologusok is.

A halainkat es horgaszatukat ismertet6 fejezetnek termeszetesen az is celja,hogy a kezd6 horgasznak is segftseget nyiijtson szenvedelyenek minel ered-

menyesebb fizesehez. Ezert - bar sokkal tobb ismeretre van szukseg -

utalunk az egyes fajok el6helyere, taplalkozasra es f6bb fogasi modjaira.

NEMESHALAK

A kecsege

Nagyobb foly6ink lak6ja, ahol a vfzfenek kozeleben kisebb-nagyobb csapa-

tokban keresi taplalekat. E taplalekot a homokban, az iszapban vagy a

kovekre tapadva e16 rovarlarvak, apro vfzicsigak es novenyi tormelek

kepezi, E16helye es sajatos taplaleka miatt horgaszata nem konnyfi. Csak

fenekez6 modszerrel foghato, ha a szerelek elegge finom (vekony zsinor, kis

horog) ahhoz, hogy ez a rendkfvul ovatos hal a csalira rakapjon.

Korabban a kecsegehorgaszok csalinak a tiszavirag (keresz) larvajat hasz-

naltak, E faj azonban 1993-ban felkerult a vedett allatok jegyzekebe, fgy a

tovabbiakban csalinak hasznalni tilos! Kicsiny halszelettel vagy vekony

gilisztaval probalhatjuk meg a kecsege fogasat, Amikor a kecseget a vfzbol

kiemeljuk, vigyazzunk, mert a hatan levd kemeny vertek felserthetik az

ovatlan horgasz kezet.

Megkidonboztetes: Csak a vizeinkben mar ritkasagszamba mend, vedett tok-

felekkel (viza, soregtok, vagotok, sima tok) tevesztheto ossze. Legbiztosab-

ban e halfajok a bajuszszalak alapjan kulonboztethetok meg. A kecsege negy



44

bajuszszala finoman rojtozott, hatrasimitva elerik a szaj szegelyet.

Tilalmi idiiszak: marc ius 1.-junius 30.

Legkisebb foghato meret: 40 em

A sebes pisztrang

Tipikus elohelyet a biivohelyekben gazdag, tiszta vizfi, hiivos hegyi patakok

kepezik. Csak allati taplalekot fogyaszt: rovarlarvakat, vfzrehul lo rovarokat,

rakocskakat, kisebb halakat. Magyarorszagon esak keyes olyan vfzterulet

van, amely megfelel igenyeinek. Horgaszatanak legjobb m6dszere a

legyezes, de pergetessel (Mepps tipusii apro korforgo villant6val, esetleg

kisebb meretti tamolygo villant6val) is foghato.

Megkulonboztetes: Osszetevesztheto a szivarvanyos pisztranggal, ritkabban

a termeszetvedelmi oltalom alatt levQ dunai galocaval es penzes perrel. A

pontos meghatarozas altalaban a farokuszo es a test szinezete alapjan nemokoz nehezseget. .

Ha a farokiiszoban fekete foltokat latunk, egyertelmfi, hogy szivarvanyos

pisztrangot fogtunk. Ha nincsenek foltok a farokuszoban, a test szinezetet is

jobban szemiigyre kell venni. A sebes pisztrang testen piros, barna es fekete

pettyek egyarant megtalalhatok, egy resziiket vilagos gyfirf veszi korul. Ha

ezzel szemben a test mintazatat egeszen aprox vagy felhold alakii pettyek

alkotjak, a halat kesedelem nelkiil helyezzuk vissza eletelernebe, mivel az

dunai galoca.

Az ugyancsak vedett penzes p er a pisztrangfelekehez hasonlo elchelyeken

keriilhet el6 es e halfajnal is megtalalhato a haniszo es a farokuszo kozott az

apro zsfniszo. E halfaj szaja kiesiny, a szajszeglet sohasem eri el a szem



45

kozepvonalanak maga sagat. Pikkelyei nagyobbak, mint a pisztrangoke

vagy a dunai galocae, haniszoja feltiinden nagy.

Tilalmi iddszak: oktober lS.-aprilis 30.

Legkisebb foghat6 meret: 22 em

A szivarvanyos pisztrang

A sebes pisztranghoz hasonl6 igenyf es taplalkozasii halfaj, de a rendszerestelepitesek jovoltabol nehany vtztarozoban es kavicsbanyatoban is megtalal-

hato.

Horgaszata a sebes pisztrangeval azonos.

Megkiilonboztetes: lasd a sebes pisztrang ismertetesenel.Tilalmi id/iszak: okt6ber 15.-aprilis 30.


A csuka

. .

Inkabb az allovizekre jellernzohalfaj, amely foly6vizekben esak a sodrastol

mentes szelvizekben talalhato meg. Kiilonosen kedveli a kisebb, noveny-

zettel sfinien benott tavakat. A nagyobb tavakban a parti zonaban el, Tipikus



46

ragadoz6. Nem valogatos: gyakorlatilag minden olyan halfajt elfogyaszt,

amelyhez hozzajut. Hazankban egyike a horgaszok altal leginkabb keresett

sporthalaknak. Fogasara a legkulonbozobb villant6kkal vagy kishallaltorteno pergetest es az e16 hallal esalizott uszos keszseget egyarant hasz-

naljak. Valamennyi modszernel er6s felszerelesre van szukseg, tekintettel a

megakasztott esuka kemeny vedekezesere es a tipikus elohelyeken az elaka-

das gyakori veszelyere is. A horog eltavohtasakor legyiink 6vatosak, mert a

esuka fogazata fajo seruleseket okozhat.

Megkiilonboztetes: Vizeink egyetlen mas halfajaval sem tevesztheto ossze.

Tilalrni id/iszak: marcius 1-31.


Az amur

Sfkvideki foly6kban, csatornakban, holtagakban altalanosan elterjedt halfaj.

Zart allovizekben csak akkor fordul e16, ha oda telepftettek, Taplal6kat

donto reszben magasabbrendfi novenyek, f6leg hinarfelek alkotjak, de a ge-

rinctelen allatokat is elfogyasztja. Horgaszata a pontyeval azonos, a pont yo-

zaskor hasznalt leggyakoribb csalikat (kukoriea, burgonya) az amur is fel-veszi. Csak er6s felszerelessel foghat6 eredrnenyesen, mivel a horgon na-

gyon kernenyen vedekezik.

Megkiilonboztetes: Hengeres testalakja, szeles homloka (a fejen viszonylag

alacsonyan elhelyezked6 szemek) es er6sen megvastagodott ajkai a leg-

fontosabb megkulonbozteto belyegek vizeink tobbi lakojatol. Leginkabb a

domolyk6val tevesztik ossze; e vonatkozasban fcntos tampont, hogy az



47

amur uszoi egyenletesen szurkes szfnfiek, egyik iiszo SelTIvorhenyes. Gya-

korlatlan horgasz esetleg a ponty nyurga valtozataval is osszetevesztheti,

ezert megjegyezzuk, hogy a pontyt61 elteroen az amurnak nines bajusza.Tilalmi id/iszak: Egyes ontozocsatornakon, ahova hinarirtasi cellal telepftik,

egesz evben tilos lehet az amur fogasa, Egyebkent orszagos ervenyfi tilalmi

id6szaka nines.


A balin

Nagyobb foly6kban es allovizekben egyarant elterjedt, felnott koraban

ragadoz6 halfaj. Altalaban a nyilt, novenyzettol mentes teruleten, a vizfel-

szfn kozeleben keresi taplalekat, J61 foghat6 a pisztrangozashoz hasonlo

legyez6 horgaszattal, villant6s vagy kishalas pergetessel, vfzigoly6val iiszta-

tott kishallal. Csalihalnak a balin f6 taplalekat kepezo kusz a legalka-

Imasabb.Megkiilonboztetes: Fiatal korban a balin nehezen kulonboztetheto meg mas,

pontyfelek koze tartozo halfajoktol, els6sorban a kusztfil, Eppen ezert, ha

esalihalnak kuszt gyfijtunk, a "gyanus" peldanyokat inkabb engedjuk el. A

nagyobb balinok a ragadozo eletmodot tukrozo nagy szaj es a jellegzetesen

kihegyesedo hatiiszo alapjan jol felismerhet6k.

Tilalmi idtiszak: marcius l.-aprilis 30.




48

A marna

Folyovizeink viszonylag gyakori, igazi .mindenevo'' halfaja. Hiisos ajkai

segftsegevel leharapdalja a meder koveinek elcbevonatat, algaszonyeget,

osszeszedi az ott e16 csigakat, rovarlarvakat es altalaban minden allati erede-

t6 hulladekot elfogyaszt. A nappalt rendszerint a kovek kozotti melyedesek-

ben tolti, taplalekanak megszerzesere inkabb esak kesd delutan indul. Na-

gyobb foly6kban esak este mereszkedik a part kozelebe. A foly6vfzi fene-

kez6 horgaszat szempontjabol a marna tekintheto legfontosabb halfajunk-nak. Az eros fenekezo keszseget leggyakrabban sajtbol vagy kolbaszbol

kivagott kockaval, gilisztaval, piocaval, lotenivel csalizzak. Ahol a parttol

nem nil messze szamithatunk elofordulasara, a gilisztaval esalizott, iisztatott

keszseg is eredrnenyes lehet. Konyhai feldolgozasanal ne feledkezztink meg

arr61, hogy a marna ikraja mergezo!

Megkiilonboztetes: Egyedul a termeszetvedelmi oltalom alatt allo, ezert a

horgaszok szarnara tiltott Petenyi-rnamaval tevesztheto ossze. A ket faj leg-

biztosabban i igy kulonboztetheto meg egymastol, hogy a farok alatti uszot a

testhez simitjuk. Ha az iiszo vege nem er el a farokiiszoig, a vizsgalt hal

marna, ha igen, akkor Perenyi-marna. A horgaszat soran kovetendo gyakor-

lat meg egyszenibb: a 35 em-net kisebb rnarnat azonnal engedjiik vissza,

mert teljesen mindegy, hogy mereten aluli marna vagy vedett Perenyi-marna

zsakrnanyolasaval sertjuk meg a torvenyes elofrasokat. Az e meretnel na-

gyobb peldany viszont nem lehet a kisebbre novo, vedett halfaj kepviseloje,

Tilalmi idtiszak: majus 2.-junius 15.




49

A ponty

nyurga ponty

pikkelyes nemes ponty

tiikros nemes ponty



50

Az egesz foldon legszelesebb korben elterjedt edesvfzi halfaj. Termeszetes

es telepftett, kulonbozo forma- es szfnvaltozani allomanyaival talalkozha-

tunic Eredeti elohelyet az alfoldi jellegfi, nyaron felmeleged6, sekely vizf itavak, holtagak, a foly6k kozepso es also szakaszanak mellekagai, kiontesei

kepeztek, A telepftesek kovetkezteben azonban olyan vizekben is jelent6s

allornanyaval talalkozhatunk, amelyek nem felelnek meg a ponty kornyezeti

igenyenek. E vizekben gyakori jelenseg, hogy a ponty egyaltalan nem sza-

porodik.

Hazankban a hegyi patakokon es a folyok gyors folyasii szakaszain kfviil

gyakorlatilag mindeniitt horgaszhatunk pontyra. A ponty mindenevo halfaj,

de termeszetes taplalekaban az apro gerinctelen allatok, rakocskak, rovar-

larvak, puhatestfiek jatszanak meghatarozo szerepet, amelyeket a vfzfenekengyfijtoget. A vizbe hullo magvak, a vizi-novenyek rugyei es magvai a ponty

etrendjeben - termeszetes korulmenyek kozott - esak kiegeszitfi jellegfiek.

(Ennek ellenere a ponty horgaszata soran a novenyi eredetfi esalik az

altalanosabban hasznaltak es az eredrnenyesebbek.) Usz6s es fenekezo mod-

szert egyarant alkalmaznak fogasara. A terepviszonyokt61 fugg, melyik

modszer a jobb. A szoktat6 es a csalogato etetes a ponty horgaszataban

sokkal inkabb elofeltetele az eredrnenynek, mint a tobbi bekes hal eseteben.

Megkidonboztetes: A ponty tukros valtozata mas halfajjal nem tevesztheto

ossze, Fontos, de viszonylag egyszeni dolog a pikkelyes ponty megkulon-boztetese a karasztol es az ezustkarasztol. (A ket karaszfaj valamelyike a

ponty kulonbozo elohelyein is e16fordul, gyakor .rnellekhala" a pontyozas-

flak. Fogasukat - a pontyt61 elteroen - sem merettilalom, sem Iegkisebb

foghat6 meret nem korlatozza.) Jegyezziik tehat meg, hogy a ponty szaja

koriil d bajuszszal van, a karaszoknak viszont nincsen bajusza.

Tilalmi idiiszak: majus 2.-junius 15. Nehany olyan vfzteruleten (f61eg ka-

vicsbanyatavakon), ahol a ponty nem szaporodik, nines tilalmi idoszak. E

szabaly azonban nem altalanos, ezert a fenti id6szakban esak akkor fogjunk,

illetve tartsunk meg kifogott pontyot, ha a tilalom feloldasarol az adottvfztertileten biztos tudornasunk van.

A Balatonon a pontynak nines tilalmi id6szaka, fogasa csak az altalanos

tilalom (lasd 14. oldal) alatt tilos. Gyakori a tavaszi vagy az 6szi telepitesek

utani rovidebb tilalmi idoszak. Az ilyen tilalorn elrendele et a vfzterulet

halaszati vagy horgaszati hasznosftoja kozhirre teszi.

Legkisebb foghato meret: 30 em.



51

A harcsa

Vizeink legnagyobbra novo, allovizekben es foly6kban egyarar t t elterjedt

ragadoz6 hala. Elsosorban ejjel aktfv, nappal ritkan hagyja el rejtekhelyet: a

meder godreit, az alamosott partreszeket, a viz alatti turk6kat. A novendek

es a felnott harcsa gyakorlatilag minden hozzaferheto allati taplalekot - elot

es dogot - egyarant eIfogyaszt. A fo taplalekot a legkulonbozobb meretti es

fajii halak alkotjak, de az apr6 kereszlarvaktol a vfzimadarakig es a vfzbe

esett ernlosokig terjed a menu. Fenekezo horgaszatral, pergetessel, ritkabban

nagyobbacska hallal csalizott, nehez iiszos keszseggel is fogjak, A szerelek

osszeallttasanal eleve szamoljunk a varhato esetleg tekintelyes meret f i zsak-

mannyal. Olyan felszerelessel, amely nem garantalja egy 10-15 kg-os

peldany "tizembiztos" farasztasar es kiemeleset, kifejezetten harcsara ne

horgasszunk. (Gyakori eset azonban, hogy marnara, sullore vagy pontyra

horgaszunk es varatlan zsakrnanykent jelentkezik a harcsa, amelynek

kiernelese a kisebb teherbirasii felszerelessel val6ban nagy sportteljesit-

menynek szarnit.) Az alkalmazott csali a harcsa etrendjenek megfeleloen

igen valtozatos lehet (giIisztacsokor, lotucsok, pi6ca, kagyl6, eIo hal vagy

halszelet, eger, baromfibel stb.). A pergeto horgaszat napkozben is ered-

menye s lehet.

Megkulonboztetes: A harcsa fiatalabb pe ldanya i t elofordul, hogy a torpe-

harcsaval vagy a fekete torpeharcsaval tevesztik ossze. A ket legfontosabb

megkulonbozteto belyeg az iiszok es a bajuszszalak szama es nagysaga, A



52

torpeharcsaknal a haniszo es a faroktiszo kozott kiesiny tin. zslniszo talal-

hato, amely a harcsanal hianyzik. A torpeharcsaknak 8, a harcsanak esak 6

bajusszala van, amelyek kozul ketto Felnincen hosszii. Ritkabban, de az ismegtortenhet, hogy a hares a t a menyhallal tevesztik ossze. Jegyezzuk tehat

meg, hogy a menyhal hatan ket haniszo van es az all kozepen talalunk

egyetlen kiesiny bajuszszalat, valamint az orrnyilasoknal egy-egy apro,

bajuszra emlekezteto nyiilvanyt. .

Tilalmi idtiszak: majus 2.-junius 15. A 80 em-riel nagyobb peldanyok azon-

ban ebben az idoszakban is megtarthatok.


Az angolna

Vandorlo eletmodot folytato, az edesvizekben novekedo, de esak a tenger-

ben szaporod6 halfaj. Magyarorszagon esak olyan vizekben el jelentos allo-

manya, ahova rendszeresen telepitettek (Balaton, Ferto-to, nehany zart holt-

ag). Mas vizekben szorvanyosan fordul elo, horgaszataval ott nem erdernes

foglalkozni. A vizfeneken keresi gerinetelen allatokbol es halakbol allo

taplalekat, Horgaszata fenekezo rnodszerrel, leggyakrabban el0 kishallal,

halszelettel vagy gilisztaval tortenik. A szerelek osszeallitasanal, ha kife-

jezetten angolnara horgaszunk, fontos, hogy a fozsinor es a horog elokeje

koze karabineres forgokapcsot iktassunk. Kapasara legi nkabb viharos

idoben vagy ejszaka szamfthatunk. Akasztas utan igyekezzimk a lehet6 leg-

gyorsabban partra juttatni, a mas halaknal szokasos farasztasi technikak az



53

angolnanal nem hasznalhatok. Szaraz ronggyal vagy ujsagpapirral fogjuk

meg a rendkiviil sikamI6s halat. Ha melyen nyelte a horgot, ne bajlodjunk

annak kiszabadftasaval, elokevel egyutt akasszuk le a forg6kapoesr61; majdotthon kioperaljuk, A forgokapocsra szerelt uj elokevel folytassuk a horga-

szatot. Ne helyezziik az angolnat haltarto szakba, hanem vaszon vagy mfi-

anyag zacskoba azonnal esomagoljuk el. (Ha nem oljuk meg, vigyazzunk,

mert szokesi kepessege egyedulallol)

Megkulonboztetes: Sajatos, kigyszeni testalkata alapjan valamennyi halfajtol

konnyen megkulonboztetherdl. (A vedett fajok koze tartozo es horoggal

e.gyebkent sem zsakmanyclhato tiszai es dunai in go lanak m indket

testoldalan 7-7 kopoltyiinyflasa es allkapocs nelkiili, kerek szaja van, fgy az

angolnaval val6 osszetevesztes kizart.)Tilalmi id/iszak: nines

Leg kisebb fog hat6 m eret: 50 em

A pisztrangsuger

Magyarorszagon esak nehany vfztarozoban es kavicsbanyatoban elofordulo

halfaj. Rendkivul 6vatos nyfltvizi ragadozo, Csak villant6s pergetessel fog-

hate, e m6dszerrel is nehezen. Eppen ezert ott is kevesen probalnak horgasz-

ni kifejezetten pisztrangsugerre, ahol jelentos a l lomanya el; esak veletlen-

szenien zsakmanyoljak.

Megkiilonboztetes: Mas halfajoktol konnyen megkulonboztetheto. Jegyez-

ztik meg, hogy kett6s hatuszojanak els6, "ttiskes'· resze alacsonyabb, a

farokhoz kozelebbi resz lenyegesen fejlettebb, magasabb. A hasonlo megi-



· 54

lenesfi durbines fajoknal, valamint a sugernel, a fogassiillonel es a kosullo-

nel ez eppen forditva van.

Tilalmi idtiszak: ninesLegkisebb joghato meret: 30 em

A fogassulld _

Allovizekben es foly6kban egyarant altalanosan elterjedt ragadoz6 halunk.

(A koznyelv gyakran megkulonbozteti a sullot es a fogast, de kulonbseg

esak a konyhai felhasznalasban van kozottuk; ugyanannak a fajnak kisebb,

illetve nagyobb peldanyait fedik e nevek.) A foly6k gyors folyasu szaka-

szair61 es a novenyzettel erosen benott tavakbol, holtagakbol hianyzik. Ked-veli az oxigenben gazdag, de nem nilsagosan attetszo vizf elohelyeket.

Kisebb-nagyobb esapatokban el az olyan vfzszakaszokon, ahol kohanyasok,

elsiillyedt fak vagy mas akadalyok megfelelo btivohelyet biztosftanak.

Taplalekkereses kozben azonban gyakran elhagyja biivohelyet es a szabad,

nyflt vizszakaszokon is vadaszik. Nehany honapos kort6l elete vegeig igazi

ragadoz6. Egyike a legnepszertibb horgaszhalaknak, fogasara igen val-

tozatos modszereket alkalmaznak. Mivel rendkivul ovatos, barhogyan is

horgaszunk e halfajra, a finom, nehezen eszreveheto keszseg osszeallitasa

mindig fontosabb szempont, mint annak teherbfrasa. A fenekezo, az iiszos

vagy a tapogato horgaszatnal egyarant viszonylag karcsii tesni esalihalat kell

hasznalni (kusz, kinai razbora, kisebb bodorka). A fenekezo es az iiszos

horgaszatnal esak az elenken mozg6 csalihalLaL van igazan eselyunk, ha

tehat hosszabb ideig horgaszunk, megfelelo szarmi esalihalra van szuk-

segunk. Pergeteses modszerrel is foghato, elettelen kishallal, kisebb villanto-

val vgy woblerrel, de ez - a fogassullo viszonylag melyen levo tartozkodasi



55

helye es a gyakori elakadas veszelye miatt - kezdo horgasznak nem ajanl-

hato.

M egkiilonboztetes : Viszonylag konnyen osszetevesztheto a kosullovel.Rutinos horgaszok a szfnezetbeli elteresek alapjan is meg tudjak kulon-

boztetni a ket halfajt, mivel azonban a halak szfnezete elchelyenkent er6sen

valtozo, e modszer nem ajanlhato,

A kifejlett, a legkisebb foghat6 meretet mar elert peldanyok a fogassullo jel-

legzetes, nagy tin. ebfogai alapjan kulonboztethetok meg, amelyek a feln6tt

k6stiLl6k szajabol hianyoznak, A masik megbizhat6 m6dszer szerint a hal

szemenek hatso szegelyenel a hal hosszara meroleges, kepzeletbeli egyenes

vonalat htizunk. Ha a hal szaja eler eddig a vonalig, akkor fogassullovel, ha

nem, akkor kosullovel van dolgunk.Tilalmi idiiszak: marcius 1.-aprilis 30.


A k6siilI6

A fogassullonel kisebbre novo, lasstibb fejlodesfi, de hasonl6 eletmodot

folytato ragadozo halunk. Csak nagyobb folyoinkban es a Balatonban el." '

Altalaban a fogassullo horgaszata kozben esik zsakmanyul, kifejezetten

kosullore esak ritkan horgasznak. Nem esak e16 esalihalra kap, halszelettel

vagy gilisztaval esalizott fenekez6 keszseggel is foghat6.

Megkulonboztetes: lasd a fogassullo lefrasanal.

Tilalmi idoszak: marcius 1.-aprilis 30.

Legkisebb foghato mere!:,20 em



56

Masodrendti horgaszhalak

E csoportban foglalhatjuk ossze azokat a halfajokat, amelyek fogasat tilalmiidoszak vagy legkisebb foghat6 meret Magyarorszagon nem korlatozza.

Ennek oka, hogy e halfajok altalaban kisebb termetfiek es lassubb novekede-

sfiek, a vizekben rendelkezesre allo taplalekot alacsonyabb hatekonysaggal .

alakftjak halhusa, mint az tin. nemes halak. Raadasul hiisuk minosege,

kereskedelmi ertekuk is elmarad az utobbiaketcl. Mivel a halgazdalkodas

hagyornanyos alapelve, hogy minden vfzteruleten a lehetosegekhez kepest a

taplalekot legjobban hasznosfto, az ember onzd erdekei szernpontjabol

.Jegertekesebb" halallornany kialakftasara iranyulo torekves, a torvenyes

elofrasok elsosorban a nemes halak vedelmet szolgaljak.A togazdasagi, mesterseges haltenyesztes - erthetoen - a kereskedelmi

szernpontbol legertekesebb halak szaporitasat tiizte ki celul, Igy a nemes

halfajok azok, amelyekbol a termeszetes vizek allornanyanak potlasat szol-

gale ivadek a halgazdasagokban konnyen megvasarolhato. Marpedig a vizek

szabalyozasa es szennyezodese miatt egyre inkabb szukiilo terrneszetes

fv6helyek es ivadeknevelo teriiletek, masreszt az egyre tobb horgasz .zsak-

manyigenye" miatt az elmiilt evtizedekben rohamosan novekedett a vize-

inkbe telepftett halak mennyisege. Mivel mind a halvedelrni elofrasok, mind

a telepitesek a pontyot es a ragadoz6nemes halak egy reszet favorizaljak,sok vizterulet halallomanya a fajok szamat illet6en elszegenyedett. Sok

helyen ez mar a .Jiatekonysagot" is csokkentette, hiaba kerultek tulsiilyba a

kulon-kulon kivalo tulajdonsagokat mutate halfajok, ha hianyoznak az adott

VIZ kornyezeti viszonyainak es az ott foly6 horgaszati es halaszati tevekeny-

segnek leginkabb megfelel6, tin. harmonikus halallomany tobbi kepviseloi.

Rernelheto - es vannak erre utal6 jelek -, hogy a kozeli jovoben e vonat-

kozasban jelent6s szemleletvaltozas kovetkezik be. Nem csak azert, mert

napjainkban mar rendelkezesre allnak az eddig elhanyagolt halfajok sza-

porftasahoz es allomanypotlasahoz szukseges tudomanyos ismeretek, hanemegyszerfi gazdasagi okokb61 is. Amikor a horgaszat rohamosan dragu 1

vizeinken es a kereskedelmi celu halaszat - ahol meg egyaltalan megmaradt

- egyre gazdasagtalanabb vallalkozas, a koltseges haltelepitesnel olcsobb

beavatkozasok kerulnek eloterbe. Mindenek elotr ivohelyek mesterseges

kialakfrasa, kfrneleti teriiletek kijelolese es a fokozottabb, tobb halfajra kiter-

. jed6 vedelem.



57

Felertekelodnek tehat az ember szernpont jabol is a .rnasodrcndfi" halak,

ezert sern hanyagolhatjuk el biologiajuk es horgaszatuk reszletesebb megis-

mereset az Ajdnlott olvasmdnyok kozt felsorolt halbiol6giai es horgaszatikezikonyvekbol.

Mivel e halakat tilalmi idoszak vagy merettilalom nem vedi, az allarni

h org asz vizsg a e red rn en ye s le te te len ek nem feltetele pontos megha ta rozasuk ,

biologiajuk ismerete. Horgaszati jelentoseguket megis indokolt roviden

attekinteni, hiszen nem csak a nemes halak horgaszata kozben akadnak

horogra, hanem egyes fajaik a "fo" halat jelenthetik akar a kezdo, akar a

profi horgasznak.

Vegyiik eloszor is a keszegfeleket, A ,,keszeg" gytijtonev, nem eppen tudo-

manyos fogalom. A szelesebb kozvelerneny a ponty rokonsagat alkot6,kisebb terrnetti, nehezen megkulonboztetheto, de konyhai sze rnpon tbo l

hasonlo ertekii halakat tartja keszegnek. A tajekozottabb horgaszoknal e

fogalom mar sziikebb, alta laban a bodorkat, a vorosszarnyu keszeget, a

domolykot, a jaszt, a diverkeszeget, a karika keszeget, a lapos keszeget, 'a

bagolykeszeget es a szilvaorni keszeget soroljak e csoportba. (Kihagyva a

ritkabb fajok ernlfteset es nem meriilve el a felsorolt fajok nepies neveinek

szo vev en yeb en . )

A bodorka egyike vizeink legelterjedtebb Iakoinak. Valamennyi folyonk

Iassiibb folyasti szakaszain es gyakorlatilag minden allovizben el6fordul.L eg inkabb konny ti iiszo s keszsegg e l fog jak , csontkukaccal, sz i inyoglarva-

val, v ek on y g ilis zta va l vagy gabona fe lekke l csalizva. A fiatalabb pe ldanyok

vfzkoz t a nagyobbak a fe ne k k o ze le be n kaphat6k horogra ,

A viirosszarnyu keszeg a bodorkahoz hason16, de nemileg elterd igenyf i hal-

faj. A novenyzettel ben6tt elohelyeket kedveli, ahol a vfzfelszfn kozeleben

keresi taplalekat, Horgaszata a borodkaehoz hasonlo, de nehol a legyezd

horgaszat is igen eredrnenyes lehet e halra.

A domolyko foly6vizeink es vfztarozoink a tobbi .Jceszegnel" nagyobbra

novo lak6ja. Rendkfvul 6vatos, nehezen horogra kerfrheto hal. A kisebb

peldanyok egeszen finom iiszos keszseggel, a nagyobbak csak legyezessel

vagy egeszen apr6 villant6val pergetve foghat6k.

A jds: nagyobb foly6vizeinken - fgy a Duna budapesti szakaszan is - az

egyik legfontosabb horgaszhal. Leggyakrabban hosszii eresztekkel, iisztatva,

hosszti gilisztaban elrejtett apr6 horoggal fogjak, Fenekezd m6dszer is

hasznalatos fogasara, de ez csak egyetlen, kezben tartott bottal, finom



58

szerelekkel eredrnenyes. A nagyobb peldanyok a fenek kozeleben vezetett

apr6 villanora is rakapnak.

A deverkeszeg (es az attol csak kevesek altai megkulonboztetett karika ke-

szeg) a magyar horgaszok egyik leggyakoribb zsakmanya, evente kifogott

mennyisege csak a pontyetol marad el. Nagyobb folyok, holtagak es tavak

lak6ja, amely a feneken keresi f6leg apr6 allatokbol allo taplalekat. .snnek

ellenere horgaszata altalaban a novenyi eredetii csalikkal eredrnenyes. U sz6s

es fenekez6 keszseggel egyarant foghat6.

A lapos keszeg, a bagolykeszeg es a szilvaorru keszeg tulajdonkeppen velet-

len zsakmany, kifejezetten e halfajokra nem horgasznak.

A garda nagyobb foly6ink, valamint a Balaton es a Fert6 to lak6ja. Taplale-

kat a viz felszfne kozeleben keresi, ezert leggyakrabban a rovid eresztekes

iiszos keszseggel fogjak. A nagyobb peldanyok ragadozok, Igy apr6 villan-

t6val pergetve is megakaszthat6k. A Balatonon osszel a fenek kozeleben

felkfnalt e l o kiisz csalival fogjak.

A kiis: - nepies neven .sneci" - egyike a legismertebb halfajoknak. Apr6

terrnete, altalanos elterjedtsege miatt e halfajt hasznaljak leggyakrabban

csalihalnak a ragadoz6k horgaszatanal. Kifejezetten kiiszre inkabb csak

gyerekek e s a nagy horgaszversenyek resztvevoi horgasznak, akiknek a

zsakmany darabszama fontosabb szempont, mint annak erteke. Kicsiny

iiszoval, nehany cm-es eresztekkel, leggyel vagy csontkukaccal csalizvafoghat6. Horgaszata kozben esetleg a balin fiatalabb, a legkisebb kifoghat6

meretet meg el nem ert peldanyai is horogra akadhatnak. A "gyanus" halat

dobjuk vissza, vagy nezzuk meg a hatuszo es a farok alatti iiszo egyrnashoz

viszonyitott helyzetet. Ha a farok alatti iiszo kezdete nem a haniszo alatt,

hanem j6val hatrabb (a farokuszo fele) talalhato, feltetlenul szabadon zsak-

manyunka t .

Ket ugyancsak apr6 termeni halat is szokas csalihalkent hasznalni, a kinai

razbordt es a szivdrvdnyos iiklet. Ezekre azonban - a kti.szt61 elteroen - nem

horgasznak, gyfijtesuk csalihalfog6 haloval tortenik.A compo kedvenc elohelyet a tavak es a holtagak nyaron felmeleged6,

novenyzettel benott, iszapos reszei kepezik. Nehany togazdasag foglalkozik

tenyesztesevel, ahonnan a horgaszok altal Iatogatott vizekbe is telepftik.

Kivalo husminosege a nemes halakeval vetekszik. Sajnos csak keyes olyan

vizteruletunk van, ahol erdernes kifejezetten comp6ra horgaszni, alkalmi

zsakrnanykent jelentkezik pontyozas vagy keszegezes kozben.



59

A paduc a gyors folyasii vizek lakoja, Konnyfi tiszos keszseggel helyenkent

igen eredrnenyesen foghat6. Ne riasszon el e halfaj fogyasztasatol senkit,

hogy felnyitva hasurege sotet szfrui.A kdrdsz es az eziistkdrdsz a pontyhoz hasonlo kullernfi (de bajusz nelkulil)

es taplalkozasu, annal azonban kisebb terrnetti halfajok. A kozonseges

karasz az elmocsarasodo, novenyzettel er6sen ben6tt vizek lakoja, az ezust-

karasz viszont az orszag szinte minden lassii folyasu vagy allovizeben e16-

fordul. Horgaszatuk a keszegekehez hasonl6. A ket faj egyebkent legegysze-

nibben a hatiiszo es a farok alatti iiszo alapjan kulonboztetheto meg egy-

mastol. E ket paratlan usz6 szegelye a karasznal dombonian Ivelt, az ezust-

karasznal egyenes vonahi.

A nagyobb folyokban, holtagakban es a Balatonban e16 busak (ket fajrol, afeher busdrol es a pettyes busdrol van sz6) nem horgaszhalak. Ez taplalko-

zasi m6djukkal fugg ossze: a vizben lebeg6 apr6 lenyeket, algakat, rakocs-

kakat szfirik folyamatosan, a felcsalizott horgot csak egeszen kivetelesen

veszik fel. (A kialaku16ban levo horgaszmodszer lenyege, hogy nagy meny-

nyisegti etet6anyag folyamatos beszorasaval egy VIZ alatti .felhot" alaki-

tanak ki es abban kfnaljak a piciny, csontkukaccal csalizott horgot.)

A torpeharcsa (es terjed6ben lev6 rokona, afekete torpeharcsai ahol jelen-

t6s allomanyban el - holtagakban, csatornakban - a legkonnyebben foghat6

halnak szamft. Allati eredetf taplalekat a feneken keresi, az ott felkfnalt,gilisztaval csalizott horgot .szinte minden ovatossagrol megfeledkezve hab-

zsolja fel. Sok bossziisagot okozhatnak a semmire sem hasznalhato apr6

peldanyok es a rendszerint melyen lenyelt, nehezen kioperalhato horog.

A menyhal foly6k es tavak rejtett, f61eg ejjel aktfv eletmodot folytat6 raga-

doz6ja. Fenekez6 keszseggel, allati eredetfi csalikkal vagy kishallal telen is

foghat6. Altalaban veletlen zsakrnanykent jelentkezik.

A siiger horgaszata az arra alkalmas helyeken (pI. molokon vagy mas rk6-

hanyasokon) a keszegezeshez hasonlo elmenyben, a gyakori zsakmany oro-

meben reszesiti a horgaszt, Konnyfi uszos szerelek, giliszta csali haszna-latos. A nagyobb peldanyok apr6 villantoval pergetve vagy kishallal marto-

gatva akaszthat6k meg.

A szinpompas naphal inkabb veletlen zsakmany, ha partkozelben, uszos

keszseggel, allati eredetti csalival keszegezunk,



60

vedctt halak

A termeszetvedelmi oltalmat elvezd.ritka elofordulasu halfajok pontos felis-merese a gyakorlott horgasz szamara sem konnyti feladat. Horgaszat kozben

legjobb, ha "kizarasos" modszerrel keruljuk el a vedett halak fogasat.

A jelenleg - 1993-t61 - vedett halfajokat az I-IV. tablokon (61-64. oldal)

mutatjuk be. A datum hangsulyozasa azert fontos, mert a vonatkozo ren-

deletek az elrmilt ket evtizedben gyakran valtoztak. Eppen ezert meg a

nehany evvel ezel6tt megjelent halbiologiai es horgaszati szakkonyvek is

mas-mas listat kozolnek a vedett fajokrol.

A nemes halak ismertetesenel mar foglalkoztunk az azokkal konnyen

osszetevesztheto vedett halakkal. Az ott kozolt megkulonbozteto belyegekelegend6ek a leggyakoribb problematikus esetek elkerulesere.

A vedett fajok kozul egyebkent leggyakrabban a durbinesok akadnak horog-

ra, amelyekre ugyan senki sem horgaszik, de hivatlan zsakrnanykent az

orszag minden vizen jelentkeznek. Magyarorszagon harem fajuk fordul e16~

a nem vedett vagodurbincs (nepies neven: paptetfi), a vedett selyrnes dur-

bines es az ugyancsak vedett szeles durbincs. A selymes durbincs hosszanti

csfkozasarol jot felismerheto, nagyobb gond a vagodurbincs es a szeles dur-

bines megkulonboztetese. Ebben rutint esak akkor szerezhetunk, ha alkal-

rnunk van a ket faj kepviselcit egyutt kezbe venni es osszehasonlitani. A

szeles durbines teste robosztusabb, hatvonala kisse "pupos", farok alatti

uszojanak hartyaja melyebben bevagott.

Hason16 a helyzet a vizeinkben e16 negy kiill6faj eseteben. A gyakori

fenekjaro kti1l6 nem vedett, a halvanyfolni, a felpillanto es a homoki kiill6

viszont az. Ha tehat vedett fajok tablojan bemutatott kullokhoz hasonlo test

alakii hallal talalkozunk, azt hala-dektalanulengedjiik vissza, csalinak se

hasznaljuk. Altalanos elvkent is tarts uk be, hogy csalihalnak csak olyan fajt

hasznaljunk, amelyet ismerunk, Amig a fajok meghatarozasaban nem

szereztiink kello gyakorlatot, vagy legalabb elmeleti ismereteket a halas szak-

konyvekbol, legjobb a keresked6kt61 vasarolt csalihalat hasznalni.



61

Vedett halak I.

dunai e s tiszai ingola

viza

vag6 to k

~~ " ~ . . -

stireg tok

~

"'j "f:i;~ .. . . . . .- '. . ,- - _ _,_-,,_ , ~

sima tok

, ,penzes per



62

Vedett halak II.

va sk os c sa ba k

fiirg e c selle

kurta baing

su jta sos k iisz

alias kiisz

Petenyi-mdrna



63

Vedett halak III.

halvanyfolui killlfJ

[elpillanto uus

homoki klU lfJ

kovi csik

reti c sik

k{ff i~r6 cs ik



64

Vedett halak IV.

selyme s d urb in cs

szeles durbincs

m agyar buco

nem et b ue6

folyami geb

boto s k olih ue

e ifra k oliu u e



65

A A vfzparti elet fegyelmet, korultekintest

igenyell Ez lehet a balesetveszelyre vo-

, t natkozo intelmek foglalata egy mondat-vlzpar on ban. Nem riogatas a szandekunk, csupan

a tipikus bajforrasokra szeretnenk a fi-

gyelmet felhfvni, mert az ember - f61eg a

varosi ember - "elfeledte" a terrneszet-

ben idozes szabalyait. Mar a felszereles is okozhat kellemetlen meglepe-

teseket. A horog peldaul i igy, hogy onnon testlinkbe akad, vagy mast

sebesitunk meg vele. Raadasul a rajta lev6 csaletek (giliszta, csonti) miatt a

fertozes veszelye is fennall, Ha a baj megesett es a horog szaka is a b6r ala

furodott, joelf fogoval el kell csfpni s szarat es mihamarabb orvost keriteni,Ne legyen nyitott kes a kozelunkben horgaszatkor. Sem a sajat, sem a vfzb61

elokeruld damilt ne tekerjuk a keziinkre. Ha tepni kell ronggyal fogjuk a

zsinort.Legyen a holmink kozt jod, kotszer, sebtapasz. Ne keruljon sor a haszna-

latukra!

Sok baleset eri a nyitott botokat, szana-szejjel allo holmit kerekparon szal-

lito horgaszokat. Az is megesett, hogy karambolozott a pakkal csurig telt

auto, mert egyszenien nem lehetett kilatni belole.

Nem ketseges, nagyon vonzo a vfzpart hajdanvoLt eredeti szepseget idezo

horgaszhely, de sohase telepedjunk korhadt fa ala, szakadt partoldal tovebe,

vagy tetejebe, mert barmikor bekovetkezhet az omlas, illetve az erkezo vihar

rank donti az ingatag faoriast, de egyeb veszelyt is hordoz az egihaboni.,. .

Ugyszolvan valamennyi horgaszbot hasznalatat fel kell fiiggeszteni zivatar-

kor, mert szentartalmuk vonzza a villamlast, ugyanezert a hosszii botokkal

mindenkor keruljiik a tavvezetekek kozvetlen korzetet,

Csfpos kellernetlenseget okozhat a darazs vagy a hangyaboly, amire nagy

iigyesen ratelepedtiink. A darazs ellen ugy lehet vedekezni, hogy letakarjuk

az etet6anyagot es kezlinkr61, meg a botnyelrol Iemossuk a halnyalkat.

Nem mintha szajkosar kellene kutyara, gyerekre, de figyelni ajanlatos, hoI

jarnak, mitmfivelnek. A feliigyelet nelkuli gyerek merges gombat, bogyot

ehet. Kutyank, ha elkoszal, bajba keriilhet, bajt okozhat.

A partszeli ko, az ulolada, a szek felbillenc dolgok.

Igen veszedelmes felhevult testtel a vfzbe ugrani. Keriilendo a rekkeno deli

melegben a tuzo napon uldogelni, folosleges is, mert olyankor ritkan kap a



66

hal. A kerti erny6 akkor megfebelo, ha a csucsanal kotellel kipanyvazhato,

Nehany megjegyzes az ejszakati horgaszathoz. Csak a legszuksegesebb fel-

szerelesek legyenek elol. A lampat a hatunk moge, jo magasra tegyuk. Egy

tapasztalaton alapulo megjegyzes: a vizek tobbnyire .doglottek" ejfel es haj-

nali negy kozott. Szunyokal junk par oracskat, s inkabb szurkuletkor

probalkozzunk ismet,

A szunyogriaszto krernek nerraelyeknck borbantalmat okoznak, a hal sem

kedveli az illatukat.

Az italrol annyit, hogy a horgaszat nem autovezetes, botorsag lenne teljes

absztinenciara inteni. A szalonspicces allapotot azonban nem ajanlatos

meghaladni, s ha csonakbol horgaszunk, megkozelfteni sem!

Az uszasesalkohol viszont egyrnast kizaro dolgok! Szamlalhatatlan trage-

dia forrasa, hogy figyelmen kiviil hagytak ezt a szabalyt,

Meg nehany dolog a fiirddzeshez. Mie16tt a vfzbe merulnenk, nedvesitsuk

meg a testiinket. A termeszetes vfz nem strand! Uszni az tud, aki legalabb

fel 6rM egyhuzamban a felszfnen kepes maradni. Teli gyomorral ne menjunk

a vfzbe. Ne i i sszunk at semrnit, se foly6t, se tavat; ismeretlen helyen ne

ugorjunk fejest; nyitott szemmel ne iisszunk viz alatt; keruljuk a foly6

orvenylo szakaszait. (Tfz ev alatti gyerek ne tartozkodjek feliigyelet nelkul a

vizben akkor se, ha melleny, iiszoov van rajta.) Ha gorcsbe randul keztink-

labunk iiszas kozben, ne erolkodjunk, a felszfnen elfekudve probaljunk lazi-tani.

Horgaszat csonakbol

Aki rendszeresen csonakbol szandekozik horgaszni, ismerkedjek meg a

Hajozasi Szabalyzattal (hatalyos szovege a Magyar K ozlony 1993. evi 133.

szamaban talalhato meg). A Szabalyzat legfontosabb elofrasa, hogy cso-

nakot es vizi sporteszkozt az vezethet, aki- 14. eletevet betoltotte,

- iiszni tud,

- a vezetesben ke1l6 gyakor1attal rendelkezik,

- ismeri a Szabalyzat rendelkezeseit es a vfztertilet sajatossagait.

Ha valaki csak alkalrnasint, nem vezetokent szall vfzre, akkor is kell tudnia

uszni, kezelni az evezoket, vagy legyen rajta mentomelleny. Kenubol, kajak-



67

b61, gumicsonakbol nem ajanlatos horgaszni, Meg a kikotoben vizsgaljuk

meg a jarmti allapotat, legyen benne szapoly (vizmereget6), s ha estere

maradunk, vilagitoeszkoz. Sotetedestol vilagitsuk ki a ladikot, ne uljunk,terdeljunk a perernere, allva halat ne farasszunk, A csonakrogzftesre hasz-

milt siily a vfzbe ranthatja az embert, a lenizokaro megszaladhat az iszapban,

vagy eltorhet. Az effele varatlan esemeny az oszi-teli horgaszatnal roppant

veszelyes, Ha a baj megesett, a vizbe pottyantunk, mie16bb meg kell szaba-

dulni az atazott ruhadaraboktol es fara felol visszakapaszkodni a ladikba. Ha

folborulna is a csonak, altalaban nem siillyed el, bele lehet kapasz-kodni es a

folnyujtott evezovel, esetleg ruhadarabbal integetve, kialtozva segftseget

kerni.

A jeges horgaszat alapszabalyai:

Ejszaka - vagy ha az tfz centimeternel vekonyabb - ne menjunk a jegre.

Legyen veltink ketmeteres deszka, hatmeteres kotel. Nadcsomora, hungaro-

cell darabra alljunk. Lekeleshez praktikusabb a lekfuro a fejszenel. Csuszas

ellen kossiink a labbelinkre jegpatkot. Azokat a reszeket, ahol foltokban

megvaltozik a jeg szfne, keriiljuk. Motoros jarrnfivel ne menjimk a jegre.

Tavozaskor j61 lathatoan jeloljuk meg a leket, ahol horgasztunk, peldaul

beletfizott nadszalakkal. A jegbeszakadt emberhez nem szabad odarohanni,

a deszka es kotel segftsegevel kell kihiizni, ezek hfjan hasoncsuszva ment-suk 6t.



68

Ajanlott olvasmanyok

Antos Z. (szerk.): Horgaszok kezikonyve (Mezogazdasagi Kiad6-

MOHOSZ, 1981.)

Botta 1.: 88 szines oidal a hazai halakr6l (Mezogazdasagi Kiado , 1985.)

Domokos I.-Hunyady Ai-Kovi G.- Tahy B.: Ragadoz6 halak horgaszata

(Formatfv Kft., 1989.)

Ferenczy D.: K eszegezes (M ezogazd asag i K iado , 1990.)

Ferenczy D .: Az orso (Mezogazdasag i Kiad6, 1990.)

Ferenczy D.: Nyfltvfzi pontyozas (Mezogazdasagi Kia96, 1991.)

.Honthegyi M.: Horgok, zsinorok, jotanacsok (Mezogazdasagi Kiado, 199.1.)

Kacsor L .: Vizparti t aborozas (Natura, 1978.)Kaszoni Z.: Horgaszkonyv (Kriterion, Bukarest, 1988.)

Orley D.: A horgaszbot (Mezcgazdasagi Kiad6, 1989.)

Penzes B.- Tolg I.: Halbiol6gia horgaszoknak (Natura, 1977.)

Penzes Bv-Tolg I.: A halak osztonei es szokasai (Natura, 1980.)

Pinter K.: Magyarorszag halai (Akademiai Kiado, 1989., 1992.)

Pinter K.: Halhatarozo (Mezogazdasagi Kiad6, 1989.)

Sedlar, J.: Sporthorgasz abece (Obzor, Pozsony, 1990.)

Vigh J. (szerk.): Szazhusz horgaszvfz (Mezogazdasagi Kiad6, 1985.)



Tartalom

A horgaszat feltetelei es szabalyai 3

Horgaszatra jogosfto okmanyok 4

A horgasz egyeb iratai 7

Tertileti korlatozasok ~ 8Tiltott m6dszerek 9

Til tott halak 10

Tilalmi idoszakok 12

Meretkorlatozasok 14

Mennyisegi korlatozasok 15

Az alapfelszereles 17

Csalik es etetoanyagok 28Horgaszmodszerek 34

A zsakmany 38

Halaink es horgaszatunk 42

Nemes halak 43

Masodrendfi horgaszhalak 56

Vedett halak .' 60

A vfzparton 65

Ajanlott olvasmanyok 68



HALASZAT

Hivatasos es amator halbiologusok, halaszati szakernberek,

a halak vilaga irant erdeklodd horgaszok lapja.

Megjelenik negyedevenkent, Elofizetesi dij: 400 Ftlev

Megrendelheto a Kiadona l , vagy elofizetheto postai penzes utalvanyon.

Cim: Agroinform Kiado es Nyomda Kft.,

1024 Budapest, Kitaibel Pa l u. 4. • TeJefon: 135-1927 • Fax: 135-0344



x

AVEDET HALFAJOK JEGYZEKE - a 12/1993. (III. 31.) KT~rendelet alapjan.



,# ~ ~ ~ ;,#

A M ERETKORLATOZASOK ES TILALM I IDOSZAKOKOSSZEFOGLALO T ABLAzAT A

Legkisebb foghat6

meret (em)Tilalmi id6szakalfaj

Amur 30

Angolna 50

Balin 40 marcius 1.-aprilis 30.

Csuka 40 rnarcius l.-aprilis 30.

Fogassullo 30 marcius 1.-aprilis 30.

Haresa 50 majus 2.-junius 15.(a 80 em-r ie l nagyobb peldanyokra

nines tilalmi id6)

Keesege 40 marcius lv-junius 30.

K6sti1l6 20 marcius l.-aprilis 30.

Mama 35 majus 2.-junius 15.

Pisztrangs tiger 30

Ponty 30 majus 2.-junius 15.

Sebes pisztrang 22 okt6ber 15.-aprilis 30.

S z iv arv an yo s p isz tra ng 22 okt6ber 15.-aprilis 30.



Documents

Horgászvizsga