Hova tovább … Közszolgálati változások június 1-től

2011. június 10.

Dr. Horváth Istvánügyvéd, c. egyetemi docens PhD, ELTE ÁJK

Mit (köz)vetítek?

2011. évi LII. törvény – MAGYAR KÖZLÖNY 56. szám

A kormánytisztviselői törvény módosítása• a munkakör megváltoztatása• Az indokolás nélküli felmentés alkotmányossági és problémái• a felmentés – a köztisztviselőkkel azonosan• végkielégítés, tartalékállomány• korlátozott szakszervezeti védelem – sérül az egyenlő bánásmód?• céljuttatás, kutatási szabadság• panaszeljárás: Kormánytisztviselői Döntőbizottság

A köztisztviselői törvény módosítása• pályázat vagy meghívás• jegyzők meneszthetősége

Kormánytisztviselők – a munkakör megváltozása

Ktjv. 6/A. § A kormánytisztviselő munkakörét, munkavégzésének helyét a munkáltató a kormánytisztviselő hozzájárulása nélkül

módosíthatja. Nincsen a munkáltató működésével összefüggő törvényi

előfeltétele (pl. Ktv. 14. § (1) – Átszervezés)

Feltételek: A munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató egyoldalúan, ha

• az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, képzettségének,

• az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a másfél órát nem haladja meg

További feltételek

• A kormánytisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár,

• Kérdés: Hol van „beosztás” a közszolgálatban?• A vezetőnél a „beosztás” nem feltétel• Az új munkakör az államigazgatási szervnél, vagy az irányítása,

felügyelete alá tartozó szervnél van. – • Kérdés: Hol lehetne máshol?

Így „mozgathatók” a vezetők.

Ha nem kell az új munkakör…

Felmentési kérelem - A kormánytisztviselőt a kinevezés-módosítástól számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel kell menteni.

Kérdés: Kimenthető-e a határidő elmulasztása?

Mi jár? A kormánytisztviselő felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó kereset, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározáskor.

És a vezetők bére?

Nem jár a vezetői bér?Ktjt. 6. § Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető • a) alacsonyabb vezetői munkakört tölt be, alapilletményét az új

vezetői munkaköre szerint,• b) nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a Ktv. 23. §-

ának megfelelő alkalmazásával, a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettségének, továbbá a Ktv. 72. § (1)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával megállapított kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejének megfelelő besorolása alapján kell megállapítani.

Vezetői kérdésekBetöltött állás - A munkáltató által a vezető beosztású közalkalmazott

munkakörére kiírt pályázat önmagában nem jogellenes amiatt, hogy betöltött munkakörre szólt [BH2002. 283.].

A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [BH2002. 116. ].

Egy példa: Nem adminisztrál - Ha a kollektív szerződés szerint az osztályvezető főorvos munkakörébe nemcsak szakmai irányítási, hanem különböző adminisztratív kötelezettségek is tartoznak, azok teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató annak ellenére vonhatja vissza jogszerűen a vezetői megbízását, hogy nem adott külön munkaköri leírást a részére [BH2000. 269.

Még két ítélet a megbízásokról

Átszervezés – az új egység vezetése - a munkáltató mérlegelési körébe tartozik a feladatok új szervezeti egységek szerinti elosztása, továbbá annak eldöntése, hogy a megváltozott szervezetben kivel, és milyen eljárás igénybevételével láttatja el a vezetői feladatokat [BH2010. 305.].

Egy újra irányadó döntés - Ha a közalkalmazott vezetői munkát végez, az akkor is vezetői beosztás ellátásával való megbízásnak minősül, ha kinevezésében a vezetői beosztás munkakörként szerepel [EBH2004. 1156.].

Indokolás nélküli felmentés – miért alkotmányellenes?

A tény: Az Alkotmánybíróság 1068/B/2010. AB határozatával megállapította: a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény [Ktjt.] indokolás nélküli felmentést tartalmazó szabálya alkotmányellenes, ezért azt 2011. május 31-i hatállyal megsemmisítette.

Előzmények:

Az Alkotmány kifejezett rendelkezést a közszolgálatra nem tartalmaz.

Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása: 40. § (3) bekezdés: az Országgyűlés a minisztériumok, a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, felelősségre vonásuk

módját külön törvényben szabályozza. Kérdés: jó ez a szöveg?

Öt alkotmányos alapjog sérelme

Az indokolás nélküli felmentés: a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenes, sérti

• az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvét,

• a 70/B. § (1) bekezdésében szabályozott munkához való jogot,

• a 70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot,

• az 57. § (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát, és

• az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósághoz való jogot.

1. A munkához való jogAlkotmány 70/B. §

Az AB gyakorlatában a munkához való jogot „kettős rendeltetésű” alkotmányos jogként értelmezte

• A munkához való jog, mint szociális jog - állami kötelezettség a jog érvényesüléséhez szükséges feltételrendszer megteremtésére (pl.: foglalkoztatáspolitikára, munkahelyteremtésre, stb.).

• A munkához való alapjog a szabadságjogokhoz hasonló védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások ellen.

Indokolatlan, önkényes elbocsátás elleni védelem

Alkotmány 8. § (1) bekezdése: az állam elsőrendű kötelezettsége az alapjogok tiszteletben tartása és védelme.

Az államnak az alapjogokat védelemben kell részesítenie saját intézményeivel szemben is.

A munkavégzésre irányuló jogviszonyok• aszimmetrikus jogviszonyok, • amelyben a munkavállaló jogilag függő helyzetben van a

munkáltatótól. E jogviszonyok törvényi szabályozásának funkciója:• garanciák megteremtése, amelyek biztosítják, • hogy ez a függő helyzet a munkavállalói oldalon ne

eredményezzen kiszolgáltatottságot. E garanciarendszer egyik eleme: a jogviszony munkáltatói

megszüntetésének szabályozása, amely védelmet nyújt a jogviszony indokolatlan, önkényes megszüntetése ellen.

2. A közhivatal viselésének joga

A köztisztviselői és kormánytisztviselői jogviszonyok kettős arculatúak:

• a munkajogi jogviszonyok sajátosságaival rendelkeznek, • a tisztviselők közhivatalt viselnek, állami feladatokat látnak el,

állami, közhatalmi döntéseket hoznak, készítenek elő - közjogi jellegű jogviszonyok.

Alkotmány 70. § (6) bekezdése – alapjog: a közhivatal viselése: minden magyar állampolgár számára egyenlő feltételekkel biztosítandó, amely a rátermettséggel, képzettséggel és szakmai tudással összefüggő feltételekhez köthető.

A közhivatal viseléséhez való jogból folyó alkotmányos védelem nem jelenti a felmenthetetlenséget, nem nyújt védelmet a jogviszonynak a közhivatallal összefüggő okból (pl. a szerv megszüntetése, átszervezés), valamint a közhivatalt betöltő személyében rejlő okok (pl.: szakmai tudás hiánya, alkalmatlansága) miatt történő megszüntetésével szemben.

A döntési jogkör korlátlansága – sérti a közhivatal viselés jogát

Az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű szabadsággal rendelkezik a felmentési okok szabályozásában. Ez nem terjed odáig, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabad és korlátlan döntési jogkört adjon a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.

Az indokolás nélküli felmentés törvényi korlátozás nélküli szabad döntési jogkör – alkotmányellenesen korlátozza az Alkotmány 70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot.

Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az • kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy • a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Az indokolás nélküli munkáltatói felmentés lehetősége a

közhivatal-viselés törvényes indok nélküli megszüntetését teszi lehetővé.

Védelem az önkény ellenReakció a korábbi szabályozásra? Erre nem szolgálhat alapul a törvény indokolásában

megfogalmazott azon érv, mely szerint a Ktv. oly módon szabályozta a felmentési okokat, amelyek a kialakult bírói gyakorlat mellett gyakorlatilag alkalmazhatatlanok voltak.

Az államnak a közhivatal viseléséhez való joggal összefüggő

intézményvédelmi kötelezettsége körébe tartozik, hogy a közhivatal viselőjének védelmet nyújtson a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felmentésére irányuló önkényes döntésével szemben.

3. A törvény alá rendeltség követelménye

– sérül június 1 után is? Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése – a jogállamiság A közigazgatás törvény alá rendeltsége – ez • nemcsak a közigazgatás hatósági aktusaival szemben támasztja

a joghoz kötöttség követelményét• ez a követelmény kiterjed a közigazgatási szervek minden olyan

aktusára, amelyben a közigazgatás a címzettek alapjogait érintő döntést hoz.

Felmentés - a munkáltatói jogok gyakorlójának a közigazgatási szerv nevében hozott, a kormánytisztviselő alkotmányos jogait érintő döntése

E döntéssel szemben a közigazgatás törvény alá rendeltségéből fakadó követelmény: törvény határozza meg anyagi jogi kereteit.

Bizalomvesztési áthallások

A közigazgatási döntések törvényessége – feltétel: a törvényhozó a döntést hozó tisztviselők munkajogi helyzetének szabályozása során teremtse meg ennek garanciáit!

Ennek egyik eleme: a közszolgálati jogviszonyok viszonylagos stabilitása.

Felmentés: az indokolási kötelezettség hiánya a közigazgatási döntések pártpolitikai semlegességét, befolyástól való függetlenségét, pártatlanságát és ezzel együtt törvényességét is veszélyezteti.

Közigazgatás - szigorúan hierarchizált szervezet – utasítás, engedelmességi kötelezettség

Ktv. 38. §: a köztisztviselő megtagadhatja a jogsértő utasításnak való engedelmességet

Ha nincs felmentési védelem – elvesznek e garanciák - nem elvárható, hogy bárki nyíltan kiálljon szakmai és jogi álláspontja mellett, ha azzal munkáját veszélyezteti.

4. A hatékony jogvédelem hiánya

Az indokolás nélküli felmentés - a munkáltató esetleges önkényes döntésével szemben nem nyújt hatékony jogvédelmet a bíróság előtti megtámadhatóság

Alkotmány 57. § (1) bekezdés: mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait vagy kötelezettségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.

Aránytalanul korlátozott a kormánytisztviselő bírói jogvédelemhez való joga.

Jelentősen leszűkült azoknak az eseteknek a köre (a felmentő határozat semmissége, a felmentési tilalomba ütközés, egyenlő bánásmód megsértése, rendeltetésellenes joggyakorlás), amikor a kormánytisztviselő a siker reményében fordulhat a bírósághoz, hogy az a felmentés jogszerűségét érdemben el tudja bírálni.

A bizonyíthatatlanság

A felmentési jog rendeltetése törvényi meghatározásának hiányában

• nem, vagy nehezen bizonyítható: a munkáltató jogellenesen döntött,

• e jog gyakorlása során ellentétbe került annak rendeltetésével, • a jog által szolgálni hivatott céllal.

Az érdemi bírói jogvédelem lehetőségének ez a korlátozása nem nyújt valódi, hatékony jogvédelmet a munkáltató visszaélésszerű, önkényes döntésével szemben.

5. Az emberi méltósághoz való jog

Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése: az emberi méltósághoz való jog.

Minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

A legabsztraktabb alapjog - az emberi személyiség egészét, az ember jogi státusát védelmezi.

Minden embert emberhez méltó bánásmód illet meg• az egyén jogosult arra, hogy a minden embernek kijáró

tisztelettel, • az emberi személyiség értékét szem előtt tartva bánjanak vele. Az emberi méltóságot az állam köteles tiszteletben tartani és

védelmezni.

Az ember nem a szabályozás eszköze – a bizalom elveszthetősége

Az emberi méltóság: egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen szabályozás alá vonhatók, nincs érinthetetlen lényegük. [ABH 1991, 297, 308.]

Indokolás nélküli felmentés - a szubjektív megítélésén alapuló megszüntetés lehetősége

• előre kiszámíthatatlan módon kerülhet veszélybe a kormánytisztviselőnek és családjának létfenntartása

• feltétlen alárendeltséget, kiszolgáltatott helyzetet teremtA kormánytisztviselőnek ez a kiszolgáltatott helyzete, az állami

feladatmegoldás „eszközeként” való kezelése ellentétes az emberi méltósággal.

Emberi Jogok Európai Egyezménye –

jogvédelmi garanciák Általános bírói jogvédelem - az Emberi Jogok Európai

Egyezményének 6. cikk (1) bekezdéseEmberi Jogok Európai Bíróság gyakorlata: fokozatosan

kiterjesztette a 6. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatóságát a köztisztviselők közszolgálati jogvitáira is [Vilho Eskelinen és társai v. Finnország no. 63235/00 2007. április 19.; Iordan Iordanov és társai v. Bulgária no. 23530/02 2009. július 2.]

A bírósághoz fordulás jogának elemét képező fair eljárásból eredő követelmény - a hatékony bírói felülvizsgálat követelménye.

Nem tekinti hatékonynak a bírói jogvédelmet, ha eljárási vagy anyagi jogi akadálya van annak, hogy a bíróság önálló, érdemi vizsgálatot végezzen, a felek jogairól érdemben döntsön. [Delcourt v. Belgium 1970. január 17. Series A no. 11.; Barbera, Messegué és Jabardo v. Spanyolország 1988. december 6. Series A. no 285-C].

A felmentés indokolásának mellőzése - aránytalanul korlátozta a kormánytisztviselő bírói jogvédelemhez való jogát.

A megsemmisítés – miért május 31?

Mivel az „indokolás nélkül megszüntetheti” szövegrész egyaránt vonatkozik a kormánytisztviselő lemondására és munkáltató által történő felmentésére is, a Ktjv. 8. § (1) bekezdésének megfogalmazása nem teszi lehetővé kizárólag az alkotmányellenesnek ítélt rendelkezés megsemmisítését, ezért az Alkotmánybíróság az egész 8. § (1) bekezdést megsemmisítette.

Mivel a kormánytisztviselői jogviszonyokban a Ktv.-nek a köztisztviselő lemondására és felmentésére vonatkozó 16-17. §-ai nem alkalmazandók, a Ktjv. 8. § (1) bekezdésének megsemmisítése következtében a kormánytisztviselői jogviszony lemondással és felmentéssel való megszüntetése szabályozatlanul maradt volna.

Időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánynak megfelelő szabályok megalkotására.

A felmentés - vonatkozik köz-és kormánytisztviselőkre egyaránt!

Szükségszerű volt-e az V. 31-i megsemmisítés?

8. § (1) A kormánytisztviselői jogviszonyt

a) a kormánytisztviselő lemondással,

b) a munkáltató felmentéssel

indokolás nélkül megszüntetheti.

A b) pont önállóan megsemmisíthető lett volna, nem kellett volna a teljes (1) bekezdést megsemmisíteni V.31-i hatállyal.

Csak egy kérdés: nem lett volna elég az Mt. 89. § (3) bekezdése?

A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A felmentés – mint lehetőség

Ktjv. 8. § A kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

• az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;

• megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták;

• átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált; • a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül - kivéve az

öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett kormánytisztviselő esetében [Ktv. 15. § (1) bekezdés j) pont]).

Mit tartalmaz a Ktv. 15. § (1) bekezdés j) pontja?

A közszolgálati jogviszony megszűnik„j) ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és • az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt

megszerezte, • kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a

munkáltató a jogviszonyt fenntartja.”Nincsenek részletszabályok!

A kötelező felmentés

A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, haa) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan [8/A . (1) bekezdés] ;b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő [8/B. § (1)

bekezdés] ;c) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására

alkalmatlan - feltéve, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá.;

d) a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a

kormánytisztviselő azt kérelmezi ;e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C . §) ;

Még három kötelező

f) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező kormánytisztviselő azt kérelmezi; (legfeljebb egyszer lehet)

g) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi ;

h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997 . évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi.

Így kerülhető el a jogviszony megszűnése az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése miatt!

g)-h) pontok: a szolgálati/jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni

Ki méltatlan a hivatalára?

8/A. § Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít

• akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben,• akár munkahelyén kívül amely alkalmas arra, hogy • az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó

hírnevét , illetve • a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan

rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt

fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely • a pártatlanság, • a befolyástól való mentesség, • a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi .

Védekezési lehetőség – mit ér?

A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a kormánytisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre,

Kivéve: ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

Más esetben miért nincs védekezési lehetőség?Mennyit ér a védekezési jog?

Mintha rendkívüli felmondás lenne

A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való

• tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, • legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven

belül, • bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet — mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet — tájékoztatják.

Jogvesztő határidők

Nincs felmentési idő – és a fegyelmi eljárás…?

A hivatalára méltatlanná vált kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni. Nem felmentés – miért nem hivatalvesztés?

A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati panasz benyújtásának nincs halasztó hatálya.

Ktv. 51. § (1) bekezdés - Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Ebből nem lehet felmentés!

De ha elmulasztanák a szorosabb határidőt – felmentés helyett fegyelmi eljárás még indítható, mert csak akkor nem

nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

Felmentés nem megfelelő munkavégzés miatt

8B. § A felmentésre akkor kerülhet sor, ha• a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a

kormánytisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és

• az államigazgatási szervnél nincs másik felajánlható munkakör, vagy a

• kormánytisztviselő a felajánlott munkakört nem fogadta el.

Érdekes: átszervezés esetén nincs munkakör-felajánlás.

A kormánytisztviselő számára a felmentését megelőzően az államigazgatási szervnél — feltéve, ha ilyennel rendelkezik — másik megfelelő kormánytisztviselői munkakört kell felajánlani.

Munkakör-felajánlás

Döntés: A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik . A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból következett be .

Elfogadó nyilatkozata esetén az új munkakörnek megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.

Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges .

Felmentés - ha a kormánytisztviselő • a felajánlott állást elutasítja, vagy • ha a munkáltatónál megfelelő munkakör nincs.

Jogorvoslat – új út

1. lépcső: A kormánytisztviselő a munkaértékelés tartalmának, illetve a felajánlott munkakör megfelelőségének vizsgálata iránt a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat .

2. lépcső: A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással — hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt — a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál .

Ha elvész a bizalom

8/ C. § Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Ktv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

A bizalomvesztés indoka kizárólag • a kormánytisztviselő magatartásában, illetve • munkavégzésében megnyilvánuló és• bizonyítható tény lehet.

Kérdés: Lehetne-e más?

Ha nem vagyunk szakmailag lojálisak

Mit üzen a Ktv. 37. § új (4) bekezdése?A köztisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni

feladatait . Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen • a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti

elkötelezettséget, • a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést,

szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést .

Elég egy nézeteltérés a szakmai vitán vezető és beosztott között?A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy

antipátia kérdése, ilyenként csak a magatartásban vagy munkában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [BH2002. 116. ].

Kérdés: a vezető szakmai értékei és az objektív tények?

Akiknek nem jár végkielégítés – és akik nyugdíjasok

A kormánytisztviselő nem jogosult végkielégítésre, ha• méltatlanság címén mentették fel [8 . § (2) bekezdés a) pont] ;• felmentésére nem megfelelő munkavégzése miatt [ 8. § (2)

bekezdés b) pont] került sor .

A Ktv. 19/A. §-ban foglaltakon túlmenően nyugdíjasnak minősül az a kormánytisztviselő,

• aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik és felmentésére a 8 . (2) bekezdés g) pontja alapján kerül sor,

• aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997 . évi LXXXI. törvény 18 . (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkezik, és felmentésére a 8 . 2) bekezdés h) pontja alapján kerül sor (nők 40 évvel).

Ez a hatályos Ktv-ben is így van.

Tartalékállomány – új bekerülési feltételek

A Ktv. 20/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a

kormánytisztviselőt • a 8. § (1) bekezdés a)—c) pontjaiban meghatározott – a

munkáltató működésével –összefüggő okból, vagy • a 8 . § (2 ) bekezdés b)—e) pontjaiban meghatározott okból mentik

fel, vagyfelmentési idejére tartalékállományba kell helyezni.b) munkavégzése nem megfelelő [8/B. § (1) bekezdés] ;c) egészségügyi alkalmatlanságd) a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a

kormánytisztviselő azt kérelmezi ;e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C . §) ;• a Ktv . 15 . § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg a

jogviszonya (munkáltató jogutód nélküli megszűnése),

Választott szakszervezeti tisztségviselők – kevesebb védelem

Szakszervezeti egyetértési jog - Az Mt. 28 . § (2) bekezdés a) pontja a kormánytisztviselő tekintetében nem alkalmazható .

28. § (2) bek. a ) pont Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár.

A védelem időbeli hatálya - Az Mt. 28 . § (4) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a védelem a tisztségviselőt a megbízatása megszűnését követően nem illeti meg.

28. (4) bek.: A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

És a köztisztviselői státuszban lévő szakszervezeti választott tisztségviselők….?

Egyenlő-e a bánásmód?

Előzetes szakszervezeti egyetértés

Mt. 28. § A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Esetünkben a felmentéshez.

A szakszervezet álláspontját nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés

• elnehezítené a szakszervezet működését, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy

• a szakszervezet tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.

Ha a szakszervezet véleményét nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

Az egyet nem értés bírósági pótlása

Csak a munkáltató és a szakszervezet közötti jogvitában – A szakszervezeti választott tisztségviselő jogviszonyának

felmentéssel történő megszüntetése esetén a szakszervezeti egyetértés meg nem adásának jogszerűsége csak a szakszervezet perben állása alapján bírálható el [BH1999. 385..].

A bíróság a felmondási védettséget élvező szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértést a munkáltató kérelmére pótolhatja, de csak akkor, ha annak feltételei egyébként fennállnak [BH1997. 607. ].

Fontos a sorrend - A szakszervezet jognyilatkozatának a bíróság ítéletével való utólagos pótlása a rendes felmondást nem teszi jogszerűvé, mert a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén a közvetlen felső szerv egyetértésének előzetesnek kell lennie [EBH2001. 459. ].

Alkotmányos-e a „jogkurtítás”?

Az egyenlő bánásmód sérelme – hátrányos megkülönböztetés választott szakszervezeti vezetők között – foglalkoztatási jogviszonyuk típusára tekintettel?

Kiinduló pontok

A megkülönböztetés alkotmányellenessége – nincs a tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka azaz, önkényes

Megengedhetetlen a megkülönböztetés - ha a jogi szabályozás eltérő jogi helyzetben lévő, eltérő szabályozási körbe tartozó jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket (881/B/1991. AB határozat

Alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható jogosultak vagy kötelezettek között vethető fel [4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48, 65.].

Új célfeladatok - céljuttatással

24/A. § A miniszter több minisztériumot érintő feladat összehangolt végrehajtás a érdekében — az érintett miniszter egyetértésével — a Ktv. 78. §-ában foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg az irányítás alatt nem álló minisztériumban foglalkoztatott kormánytisztviselő részére .

A céljuttatást a célfeladatot tűző miniszter állapítja meg .

Ktv. 78. § A hivatali szervezet vezetője - ide nem értve a helyettesítést - rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a köztisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (célfeladat).

Az eredményes végrehajtásért - a köztisztviselő illetményén felül, írásban, a célfeladat megállapításakor vagy teljesítésének igazolásakor - céljuttatást határoznak meg.

Kontroll

Bejelentés fentre - A kifizetést megelőzően, a kifizetéséről, annak összegéről, a köztisztviselők besorolása szerinti megoszlásáról a hivatali szervezet vezetője tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert.

Összeghatár - A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.

Jogosultság A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.

Mi nem lehet a célfeladat? A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő részére megállapított feladattal.

Apropó teljesítményértékelés – a céljuttatás, mint a kompenzáció eszköze

Kutatási megállapodás

24/B. § A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali szervezet vezetője kutatási megállapodást köthet a kormánytisztviselővel.

A kutatás eredményes végrehajtása esetén a kormánytisztviselőt kutatói céljuttatás illeti meg.

A kutatás időtartamára a kormánytisztviselőt mentesíteni kell a munkavégzés alól.

Ennek feltételeiről és a mentesítés idejére járó díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek .

Az Mt. 151 . § (2) bekezdés g) pontja nem alkalmazható – nem járhat tartamára átlagkereset! .

Egyébként a Ktv . 78. §-át (céljuttatás) kell alkalmazni Kérdés: összességében mi járhat?

Kormánytisztviselői jogvita

A kormánytisztviselő a kormánytisztviselői jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közszolgálati panaszával a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat.

Mikor fordulhatnak a bírósághoz?Döntésével szemben a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató

bírósághoz fordulhat.

Ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottság a jogszabályban előírt határidőn belül nem bírálja el a panaszt, akkor a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató közvetlenül a bírósághoz fordulhat keresetével.

Határidők – 30 nap vagy 3 év

A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz benyújtani

• a) a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével ;• b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli

felszólítással ;• c) a minősítés, a teljesítményértékelés és a szakmai munka

értékelésének megállapításaival ;• d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal ;• e) a kinevezés egyoldalú módosításával ;• j) a fizetési felszólítással – apropó - illetménylevonás• g) a Ktv. 33. § (1) bekezdésében foglalt vezetői pótlék

csökkentésével kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben az elévülési időn belül.

Eljárási kérdések

Mérlegelési jogkörbe tartozó döntés A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen kormánytisztviselő a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.

Határidő megtartása A panasz, illetve a keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz intézett panaszt, illetve keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a panasz, illetve a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet .

Anyagi – kontra - eljárási határidők

Halasztó hatály: fizetési felszólítással és az összeférhetetlenség ügyében.

A KDB tárgyalása

Határidők és határozat A közszolgálati panaszt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság annak kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban közli. Ezt a határidőt indokolt esetben a Kormánytisztviselői Döntőbizottság egy alkalommal 60 nappal meghosszabbíthatja.

Összetétel KDB 3 fős tanács. A tanácsba • egy közszolgálati biztost a kormánytisztviselő, • egy biztost a munkáltató javaslata alapján a

Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke jelöl ki. • A tanács elnökét a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke

jelöli ki . A tanács elnöke az lehet, aki egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik .

A tanács a határozatát többségi szavazással hozza.A Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása illeték- és

költségmentes.Kérdés: tárgyalás nincs?

Tanácselnök és tanácstagok

A Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait (közszolgálati biztosok) a közigazgatásért és igazságügyért felel ős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre.

Kérdés: És egyébként…?A Kormánytisztviselői Döntőbizottság tagja az lehet, aki• a) legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és• b) felsőfokú iskolai végzettséggel és• c) közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik é s• d) közszolgálati jog területén gyakorlatot szerzett .A Kormánytisztviselői Döntőbizottság • elnöke államtitkárt megillető illetményre, valamint egyéb juttatásokra, • az elnökhelyettes helyettes államtitkári illetményre, valamint egyéb

juttatásokra, • a tagok minisztériumi főosztályvezetői illetményre jogosultak .

Jó másodállás?

További jogviszony?! - Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a kormánytisztviselő, illetve a szakmai vezető a Kormánytisztviselői Döntőbizottság tagja.

Összeférhetetlenség A közszolgálati panasz elbírálásában eljáró

tanács tagjának összeférhetetlenségére a Ktv . 53 . § (3) bekezdés b)–d) pontjaiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg .

Kérdés: hogyan szűnik meg a KDB-beli státusz?

A Ktv. változása – pályázat vagy meghívás

Ktv. 10. § Jogszabály vagy a közigazgatási szerv (a továbbiakban : pályázatot kiíró szerv)

döntése alapján meghatározott munkakör betöltése vagy vezetői megbízás ellátása

meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet .

A pályázat és az álláshirdetés közötti különbség

Garancia - Pályázati eljárás esetén kinevezést , megbízást adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

Tanács – ne vállaljunk kötelező meghallgatást

Közzététel és határidők

Közzététel - A pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban : szolgáltató központ) részére, amely azt közzéteszi .

A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti .

Határidő - A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a szolgáltató központ által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő tíz napnál nem lehet rövidebb.

Ha betöltött az állás

A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.

Mikor betölthető az állás? E rendelkezés alkalmazása során az állás betölthetőnek minősül

akkor is, ha az állást betöltő köztisztviselő lemondási,felmentési idejét tölti és a munkavégzési kötelezettség alól a munkáltató felmentette .

Kérdés: És ha nem tájékoztatják – érvénytelen a pályázat?Nincs minőségi csere.

A döntés

A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, illetve a szolgáltató központ igénybevétele esetén a szolgáltató központ által lefolytatott kiválasztást követő 10 napon belül, testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot .

Bizottság az értékelésre A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság hozható létre .

A szakszervezet is részt vehet – ha akarják Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(Fő)jegyzők A képviselő-testület legkésőbb a köztisztviselői jogviszony megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot - ha eredménytelen: 30 napon belül újabb pályázatot kell kiírni .

Köztisztviselői felmentés – egy „jegyzett” eltérés

17. § (11) bek.: Amennyiben• a körjegyzőség megszűnik, illetve • a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznakés e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat

kiírására kerül sor, vagy • a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat

részvételével körjegyzőség alakul, illetve• területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik

meg vagy jön létre,• ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző

közszolgálati jogviszonya felmentéssel megszüntethető.

Idegen test – közalkalmazotti vezetők pótszabadsága

Az Alkotmánybíróság 11/2011 . (III . 9.) AB határozata 2011 . május 31 . Napjával megsemmisítette a Kjt. 57/B . § (1) és (2) bekezdését.

• 57/B. § (1) A magasabb vezető beosztású közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezető beosztású közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak.

• (2) A megbízott vezető az 57. § (1) bekezdése szerinti (fizetési fokozat) pótszabadságra nem jogosult.

A vezetői szabadság megállapítása 2011-re

Magasabb vezető, illetve vezető megbízású közalkalmazottak 2011 . évre járó szabadságát a Kjt. 2011 . június 1-jén hatályos szabályai alapján meg kell állapítani, és erről őket 2011 . június 20-ig írásban értesíteni kell .

Ha június 1-én a Kjt . 2011 . május 31-én hatályos szabályai alapján 2011 . évre több szabadság illette volna meg a vezetőt, mint a 2011 . június 1-jén hatályos szabályok alapján, akkor 2011 . évre járó szabadságának mértéke – mindaddig, amíg fennálló vezetői megbízásával vagy azzal azonos szintű vezetői megbízással rendelkezik, vagy fennálló közalkalmazotti jogviszonya meg nem szűnik – nem csökkenhet .

Új Kjt. 57 . § (2) bek.: A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

Hatálybalépés

Június 1.

De – KDB: 2012. január 1-jén lépnek hatályba .

És akik már most öregségi nyugdíjra jogosultak – június 1-én is jogviszonyban maradnak

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

dr.p.horvath.istvan@gmail.com