Vallástudományi Vallástudományi TanszékTanszék

II. Vallásszociológiai klasszikusok II. Vallásszociológiai klasszikusok és vallásértelmezéseikés vallásértelmezéseik

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Karl Marx vallásértelmezéseKarl Marx vallásértelmezése

Szerinte a vallás (mint a többi társadalmi intézmény) az anyagi és gazdasági realitások függvénye a társadalomban

Vigaszt nyújtó kényelmes illúzió, amit el lehet hagyni, ha már nincs rá szükség

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

A vallás az osztálytársadalom terméke– osztályok közötti elidegenedés produktuma

– osztályérdek kifejeződése

– egyszerre a manipuláció és elnyomás terméke, és az az elleni tiltakozás kifejező eszköze

– az elnyomásba való beletörődés vigaszt nyújtó formája

Karl Marx vallásértelmezése Karl Marx vallásértelmezése II.II.

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Karl Marx vallásértelmezése Karl Marx vallásértelmezése III.III.

Az emberi történelem során a vallás a kiszolgáltatottság elleni harc eszköze– Ősember: a természet befolyásolására

eszköz a mágia és a vallás– Osztálytársadalom: elidegenedés és

misztifikált kép a valóságról• az emberi cselekvés hozza létre, mégis önálló

cselekvés meghatározónak tűnik

A vallás az elidegenedés terméke

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Karl Marx vallásértelmezése Karl Marx vallásértelmezése IV.IV.

Marx Feuerbach nyomán azt állítja, hogy nem az Isten teremtette az embert a maga képére, hanem az ember az Istent az ő képére.

Az ember saját tudását és képességeit vetíti ki Istenre, akit mindenható, tökéletes lénynek képzel

A vallás kritikája tehát az azt létrehozó világ kritikája is egyben

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

A vallás fordított világtudat, mivel egy fordított világ terméke – alapvetően ideológia jellegű.– Az emberek a társadalomban nem

látnak tisztán – fordított világ - fantázia tükörképet látnak – a vallás az általános elmélet

– Emellett a vallás „vigaszt nyújtó egyetemes közeg” a „nép ópiuma”

Karl Marx vallásértelmezése Karl Marx vallásértelmezése V.V.

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Akármilyen vigaszt nyújt a vallás, Marx szerint csupán kábítószer– Nem nyújt valódi megoldást– Nehezíti a valódi megoldás megtalálását– Segít fenntartani az osztálytársadalmi

kereteket, amelyek között létrejött– A vallás legitimációs tényező az elit

uralmához– Egyben azonban az elnyomás és nyomorúság

elleni tiltakozás eszköze – de nem gyógyszer• „a vallás az elnyomott teremtmény sóhajtása”

Karl Marx vallásértelmezése Karl Marx vallásértelmezése VI.VI.

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Marx és a vallás jövőjeMarx és a vallás jövője

A vallást, mint a nép illuzórikus boldogságát fel kell számolni

A vallás, mivel a társadalmi viszonyok függvénye – csak azoknak a megváltoztatásával változtatható meg

A kommunista társadalomban megszűnik az elidegenedés – ezért eltűnik a misztifikált terméke – a vallás

Marx szerint a vallásnak nincs jövője

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

A Marx-i elmélet kritikájaA Marx-i elmélet kritikája

Marx nézete a vallással kapcsolatban egyoldalú

Ha a vallást ideológiaként magyarázzuk az ellentétben áll azzal, hogy az elidegenedésnek tulajdonítjuk

Nem fontolta meg, hogy több-e a vallás a beletörődés irányába ható ópiumszerű vigasznál

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Max Weber vallásértelmezéseMax Weber vallásértelmezése

Nem foglalkozik azzal, hogy honnan ered a vallásos mentalitás, mik a vallási hiedelmek okai

Különböző vallásfajták közötti összefüg-géseket, különböző vallási szemléletek hatását vizsgálta a társadalomra

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése II.II.

A szociológiai felfogás Weber szerint nem képes teljeskörű magyarázatot adni a vallásra

Elveti azt, hogy a vallási eszmék egyszerűen a társadalmi csoportok materiális helyzetének és érdekeinek a tükröződései

Elveti, hogy a vallás a nélkülözésre adott reakció

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése III.III.

A vallásos attitűd gyökerei a szerencse vagy a szerencsétlenség transzcendenshez köthető magyarázataiban vannak

A vallás alapvetően az élet nehézségeire és igazságtalanságaira adott válasz, amely értelmezni és ezáltal feldolgozni segít azokat

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése IV.IV.

Az ember vágyai és a valóság között mindig diszkrepancia van– materiális vágyak és tényleges

viszonyok– normatív elvárások és tényleges

körülmények A vallás igazságos magyarázatot

próbál adni a sors szeszélyére

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése V.V.

A társadalmi egyenlőtlenségek nem véletlenszerűek

Az egyes vallási attitűdök ezért egyes társadalmi csoportokhoz kötődnek

A vallás szociológiája a különböző vallási eszmék és az ezen eszméket valló társadalmi csoportok közötti összefüggések tanulmányozását kell jelentse

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése VI.VI.

Vallási és mágikus viselkedésről beszél – különbséget tesz

A mágia manipulatív, a vallás imád A mágia akkor kezd vallássá válni,

amikor egy tárgynak tulajdonított karizma nem a tárgyból eredeztethető, hanem valamilyen mögöttes transzcendens dologból

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése VII.VII.

A vallás racionalizálódását a papság megjelenésével hozza összefüggésbe

Ez etikai racionalizációval, növekvő társadalmi bonyolultsággal jár

A komplex társadalmak körülményei között nagyobb mértékben kell támaszkodni a formális szabályokra és törvényekre

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése - összefoglalás- összefoglalás

Szemlélete racionális, célja az ellentmondások és kétértelműségek feloldása

Megközelítésének alapja pszichológiai („az értelmes lét keresése”), de vizsgálódásaiban kitér a gazdasági, társadalmi és történeti összefüggésekre is

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Emile Durkheim Emile Durkheim vallásértelmezésevallásértelmezése

Nincsenek hamis vallások, minden vallás igaz a maga módján

A legkezdetlegesebb vallás is valamilyen igazságot fejez ki

Visszanyúl a legősibb és legegyszerűbb vallásokhoz

Azt keresi, ami állandó és változatlan

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

A gondolkodás alapkategóriái a vallásban és a vallás által születnek– tér, idő, szám, okság

A vallás elsősorban társadalmi tény, ezért ezen gondolkodási alapkategóriák elsősorban a társadalomból eredeztethetőek– a fogalmak azért ilyenek, mert

társadalomban élünk

Emile Durkheim Emile Durkheim vallásértelmezése II.vallásértelmezése II.

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Társadalmi tényTársadalmi tény

„Társadalmi tény. Minden olyan állandósult vagy nem állandósult cselekvési mód, amely képes kényszerítő erővel hatni az egyénre, vagy pedig ami egy adott társadalomra általánosan jellemző és egyéni megnyilatkozásaitól független, önálló léttel rendelkezik. A társadalmi tényeket dolgoknak kell tekinteni. A társadalmi tény adatai adottak, meg kell szabadulni a téveszméktől, objektívnek kell lennie. A társadalmi tényeknek kikristályosodott formájuk van, az olyan társadalmi tényt, aminek nincs kikristályosodott formája, társadalmi áramlatnak nevezzük.”

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Társadalmi tények Társadalmi tények megfigyelésemegfigyelése

A társadalmi tények megfigyelésével kapcsolatos szabályok. Ha fogalmakat alkotunk, akkor azokban gondolkodunk és nem a valóságról. Nem fogalmakat kell tehát alkotnunk, hanem a társadalmi tényeket kell vizsgálnunk.

A szociológusnak meg kell határoznia, hogy milyen dolgokkal kíván foglalkozni, csak a jelenségek olyan csoportját választhatjuk a kutatás alapjául, amelyeket előzőleg már meghatároztunk, olyan külsőleges jegyek alapján, amelyek a jelenségek mindegyikében fellelhetők, és a kutatást ki kell terjesztenünk minden olyan jelenségre, amelyre ez a meghatározás érvényes. Nem a kialakult fogalmakból, hanem a gyakorlati megismerésből lehet kiindulni. A szociológusnak objektívnek kell lennie, olyan dolgokat kell vizsgálnia, amit el lehet vonatkoztatni az egyéni megnyilvánulásoktól.

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Társadalmi tények Társadalmi tények megfigyelése II.megfigyelése II.

A normális és patologikus egymástól való megkülönböztetésének szabályai. A tényeknek két csoportja van: 1. azok a tények, amelyek olyanok, amilyennek lenniük kell (normális, az adott faj egészére általános) 2. azok, amelyeknek másmilyennek kellene lenniük, tehát patologikusak (rendkívüli, csak kevés egyénre jellemzőek). Minden szociológiai jelenség hajlamos arra, hogy esetenként más és más formát öntsön. Normálisnak azokat a tényeket fogjuk nevezni, amelyek a legáltalánosabban elterjedt formákat mutatják. A többi patologikus. Egy tényt csak az adott fajtához képest tarthatunk patologikusnak. Ez minden esetben függ az adott társdalomtól.

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Totemizmus– ausztráliai

bennszülöttek körében vizsgálja

– a totemek szentek– tabuk övezik őket– több tabu övezi

őket, mint a szent állatokat, amiket ábrázolnak

Totemizmus I.Totemizmus I.

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Durkheim – Totemizmus II.Durkheim – Totemizmus II.

A csuringák (a fa és kőtárgyak, amin a totemek vannak) is szentek

A totemek olyan emblémái a klánoknak, mint az országok zászlói

A totem rendszer egyben kozmológiai rendszer is

A rendszer részei – maga az ember is – részesülnek a szentből

A rendszer alapja a társadalmi szerveződés

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Totemizmus III.Totemizmus III.

A totemekkel társított természeti dolgok összessége részesül a szentből – valamennyien ugyanabból a princípiumból részesülnek

A totemizmus névtelen és személytelen erő vallása: mana– Ős anyag, egyszerre isten és a

társadalom szimbóluma– „isten és a társadalom egy és ugyanaz?”

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallás és társadalom Vallás és társadalom Durkheim szerint I.Durkheim szerint I.

„tagjai számára a társadalom ugyanolyan, mint imádóik számára az istenek”

Előtérbe helyezi a társadalmat az egyénihez képest, s arról mint saját törvényének alávetett, sui generis valóságról beszél

A társadalom parancsa diktálja az erkölcs alapját

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallás és társadalom Vallás és társadalom Durkheim szerint II.Durkheim szerint II.

Cselekedeteink azért erkölcsösek, mert a társadalom úgy diktálja

A társadalom ezen uralmának megtapasztalása külső erő képzetét kelti– a külső erőt – azaz az azt gyakorló

társadalmat- felruházzuk a szent és a spirituális jegyeivel

A dolgok így két eltérő természetű dologra, a szentre és profánra oszthatóak

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallás és társadalom Vallás és társadalom Durkheim szerint III.Durkheim szerint III.

A vallás tehát a társadalom egyénre gyakorolt kollektív hatalma

Nem csak elképzelések és hiedelmek rendszere, cselekvések rendszere is

A vallás a rituálékból születik meg, a rituálékból áll

A morális erő a vallási szertartásokban és rítusokban való részvételben mutatkozik meg

A rituálé a csoportkohézió fenntartásának az eszköze

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Durkheim funkcionalista Durkheim funkcionalista megközelítésemegközelítése

A rítusok szerepe nem a közvetlen céljuk, (házasság, temetés, stb.) az csupán másodlagos

A rítusok célja, hogy a hívőkben „valamiféle – morális erőből és önbizalomból összetevődő- lélek-állapotot hozzon létre”

Nem a rítus célja, hanem az a lényeges, hogy a csoport tagjai összegyűlnek, és érzelmeiket közösen érzik és fejezik ki

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

A három gondolkodó A három gondolkodó elképzelése a vallásrólelképzelése a vallásról

Marx A vallás fordított világtudat, mivel egy fordított világ terméke – a „nép ópiuma”

Weber A vallás alapvetően az élet nehézségeire és igazságta-lanságaira adott válasz, amely értelmezni és ezáltal feldolgozni segít azokat

Durkheim

A vallás elsősorban társadalmi tény, ezért ezen gondolkodási alapkategóriák elsősorban a társadalomból eredeztethetőek

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Vallá

studom

án

yi T

an

szék

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!