Ingarden_Az irod. műalk. kétdim. szerk

8/3/2019 Ingarden_Az irod. műalk. kétdim. szerk.

http://slidepdf.com/reader/full/ingardenaz-irod-mualk-ketdim-szerk 1/8

A Z IR O D A L N II M U A L K O T A S K E T D I M E N Z IO S

S Z E R K E Z E T E

RmlAN tKGARDEd"l1893-1970) lengyel filozefus, eszteta, a IVQvi, majd a krakkoi egye·

rem tanara. Ingarden Husseri rantrvanya volt, munkassaganak ki.ilonos jelenrosege az,hogy az irodalrni rrulver is az irodalmi folyarnator a fenomcnol6giai Ieiras fontos tere-

penek tartona. Az 1931-es DQ.sl it eror ls che Kuns twcrk (Az irodalrni mualkotas) szigo-

fUfenomenologiai elemzeset adjaa miialkotfu; bels6 szerkezerenek, Az altala bevezeten

retegehnelet a formalista irodalomtudornany alapgondolata rnaradt. Alabbi rannlmanya

(Dwuwyrniarowa budowa dziela sztnki Iiterackiej, In Problemy teorii lireratury, Szerk.

H. Markiewicz, Wroclaw-Warszawa-Krakow, 1967, 7-20.) !947-ben irodott .

Forrtis: Strukuira. jeleuds, enek: A . c-sehes 1I lengye! strukturalinnus az irodalomtudo-

mtinyban. Szerkesztette Bojnir Endre, Budapest. 1988, Akaderniai Kiad6. 283-291.

Idezzuk Mickiewicz verset:

AZ AKKERMANI PUSZTA

HC ljo z ok e g y vegtelen: szdra: tenger u U 6 . 1 I ,Zoldbe sullyedt kocsim mine k6bor ladik ringat,

Csupa susogd hulldm, csupa virdgillat,

Oldalt. mint kordllstiget, elmarad a burjdn.

Leszaii az ejje!. sehol sines 118toeny vagy kurgdn,

Keresem az egbolton, hal vall hojds-csillag.

Felhff csillan messzirol, vag)' taldn mar virrad?

Akkermdni mecs vi/log vag) dnyeszteri hulldm?

Mega.lljullk! Mil)' csend! Haltom, mint humak; a darvak

(.lWptUket :s6l}oomszeme sell! tudnd kovetni),

Es hallam, hogy eg y filsza! lepke-sliiyt6Ilan/((/,cl.

Hogyegy lagy kigyores! a gyomot megbillenti.

flyen a csend. Fidem les, kivdncsian hallgat.

L itv an . h az dtn '> 7.6 1([tan? Menjunk, Item hiv senki.

[Rado Gyorgy fordftasa J

Legyen tehat ez a vernaz imd'almi muaJ'ko.tas,amelyen bemutarom a mil szerkezetenek bi-

zonyos alapveto vonasait, Termeszetesen ennek a versnek nemcsak olyan egyedi vonasai van-

! !_ak , amilyenekkel egyetlen mas .maben "seffi talalkozunk:, hanem egy;I: t t3:r~yoTti :pusualkotas is (rnegpedigtobh szemponthol azt), Ezert, amikor azi.roda.lml muvek'legaffiilanosabb

S f i : i : : ! 1 c r i j i f a j : i r keresve elemezzlik e verset, valamikeppen szem e!6tt kell tartanunk rajta k i v u l m a s

k6lt6i nufveket is, lehetdleg minel tobbfelet, nehogy azairalanos srrukniraba veletlenul azt is

belevegyiik, ami csak a peldanak felhozott rnure vagy a hozza hasonl6 mtlvekre jellernzo, pel-daul azt, hogy verses formaban Irodtak.

Amikor ilyen jellegtl alkotas vizsgalataba fogunk, s nem e l benntink semmilyen el6re meg-

alkotort velemeny. akkor mindenekelott a mil ketdirnenzios felepftese lep meg, Egyfel61: az ide-



i lZ t RODAU tl ,I \UALKO rA s K t rD fM&X I IO S S IERKEZETE 433

. )

-e -

1--

zetL verser, akarcsak mas irodalrni ffiliaikotast olvasva, a kezdenol a vegsc fazisig haladunk, egyik

szotol a l~aslk.ig egyik versszaktel a masikig, egyre ujabb reszletekig, s vegiil is ezekhez a sza-

vakhoz jutu nk el: .Jvlenjiink, nem hfv senti."l\1as.feI6l: avers rnmdegyik ilyen reszleteben szarn-

talan alkot6elemre bukkanunk, amelyek kiilonboz6 termeszetuk ellenere szorosan osszefugge-

nek, Tehzit az egyik dimenzioban a mu fazi ainak, reszeines, egymastltllJli,sagava!l varrctor~

a masik dimenzicban viszonr sok k.monbozo elern - vag)' ahogy en nevezem 6ket: reteg - egyttt-

res, egyideju szereplesevel. Ugyanakkor m~et d:imenzi6 sziikser..szeriieR'-&;?;oiE()s~.efi:igg

egyrnassal; ez a mtThen szereplfi elemek ter:meszeteb61 ad6d:ik. A mG alapveed, viszonylagomm-o-

eleme 1 1 rnondat. Ez, termeszetehdl kifolyotag ..szamos egyrruis utan kovetkezo szot rartalmaz,

amelyek a mondatnak ugyan nem onaIJ6 alkotoelernei (tobb szempontb61 sem azok), de megis

.::.megkulonboztethetdk. Ugyanakkor a nangzassal es jelentessel biro es valamire vonatkozo sza-

vak az elemek sokreniseger.hozzak uz ircdalrni rnualkorasba. ?_~'l!<etdjmenzi6tielL~.int

a szerkezet belsd tartalma kUlonb5zteti meg anat6miai szempontb61 az irodaJ.mi..muve! ..D)jg®Jl--·

mas mlfalkol<lstol, nota bene azzal, hogy az irodalmi mdalkotas tobbrenfsege specialis, azaz

kulonbozik peldaul a fesnneny tbbbretegllseget61.

A mil egyes f5zisail:Jan fellep6 elernek, ami altalanos tl_pllSukat illeu, a mil minden fazisaban

ugyanolyanok, es mindig ugyaaabban az osszeallitasban jelentkeznek. tulajdonsagaik szerint

viszonr ugyanakkor kulonboznek is egymastol. A[~.~.~-?uosiplisuk S~6v~kez6 elemek

talalhatok a mualkotusban:. a. ) egy bizonyos FlyelV;;::hangzasbeli kepz6dmeny, kii. O i i l r s 'e i i - a - s i 6 - "hat lgzas , b) a !O w Jelentese..1. .agy valamilyen mi~-asa6b nyelvi egy~~;K]IOiiiOsel1 a m~ t :J _ g .g t .~ ~ : _ _telrne, c) az, amirol_s.z6 van. I.e-hat a rmiben vagy annak egy reszleteben ug[~? : .9l t t an! :Y. vegtil ~

dje-g_1fajta szeIl11.cle.l.es"se~. amel:yhen az abnlzolt targv~~~_m6don' ineg.i~Jenik.

A r n a egyik fazisarol a masikra atterve eszrevesszuk, hogy a kiHQ~b5-z6 fazisokban fener6egynernfl elemek ruagasabb rendti egfsze;Klq' ~lIn(]k ossze. Ezek nernegyszer leJjesen iij'kepz6d~

menyek vagy jelensegek Ietrejottet eredmenyezik, de ezek megmaradnak az Oket fe[epft6 elemek

altalanos termeszete alta! kijelolt tfpus keretein beltil, Peldaul a meghalarozoH sOITendben egy-

l!"!.~etk.e.;r,6 5Z:;P'i!Yha~a nemegysz~r - akarcsak az idezen peldakban - a VefSSOI-

nak nevezett hangz5segessz:e kapcsol&lik ~A verssorok viszont rendszerint versszakokka

aniiakossze. amelyekbol egy meg rnagasabb [Qndff~ge; 'z tpill (peldank eseteben ez a szonett-

forma), Ezeket a verssorokat mint hangzasbeli kepz5dmenyeket szembe kell allftani bizonyos

jelensegekkel, amelyek a verssorokban muratkozhamak, es szinten nyelvi-hangzfisbeli jellegfi- .

ek. Ide tartozik peld5uJ a rilmUS1"arimeles,..a vess dallama.stb, De azonnal tisztaban vagyunk vele,

hogy nem mindegyikuk fordul cl6 minden irodalmi mUhen. Nem ta.l<lljuk meg Oket a prozaban

irt nulvekben, bar a prozanak is vannak ritmikai sajatossagai, ami nernegyszer megkulonbozteto

jegye is az adott prozanak. Mindenesetre a szavak hangzasa es a nyelvi-hangzasbeli jelensegek

bizonyos zart egeszet alkotnak, eppen alapvet6 rokonsaguk, valarnint amiatt hagy ezek a jelen-

segek a szohangzas sajatossagabol es sorrendjebol erednek. Ez az: egesz annyira zart, hogy

amennyiben nern tudjuk tokeieresen a nyelvet, amelyen a mu frodott, akkor hallgatasa kozben

csak nagy nehezseggel veherjuk ki az uj es uj hangzashullamokbol az egyes .szavakat" (jobban

mondva a szuvak hangzasat). Ez jelentos mertekben megnehezfri a mu megerreset, ha ugyan ki

nem zarja. Amennyiben egy51talan nern isrnerjuk a nyelvet, akkor a hangzashnllemokbol egy-

altalun nem tudjuk elkti!oniteni HZ egyes szavakat.Az lij,ablb es ujabb nye lv i hangzasok ugyan-azon huU:ima - epp e hangzasok tulajdonsagainak koherencisjn es eliito jellege m ia tr - kiernel-

kedik a lUll hritterebdl. es elesen elval .k minden egyeb elemet61,. mint egy, a mtlvon vegigvonnlo

egesz, Ez61 nevezern e n ezt kepletesen a !TIllnyelvi-hangzasbeli reregenek. Amennyiben a mUvet

lefordftjuk egy masik nyelvre, ez, a r€leg tefjesen megvaltozik, s vele egyt i t t" vai roz. ik iTieg1Y§hfuty

t~:isJ~h~mi~- ---. . .

Akarcsak a szavak puszta hangzasa, epptigy a sZ.ID!ak..jel~ese is szin_~1akkii v~da10kka (jobban mondva mondati ertelemrne) kupcso16dik ossze. Peldaul .Zoldbe stillyedt ko-

csim". Ugyanakkor a .mondatok sem allnak lazan egyrnas mellen, hanem tobb€ vap kevesbe

szorosan magasabb rendu egysegbe fon6dnak C,megnyilatkozas", "tOrtenet" stb.). Es ebben az------_ _

'.

.

" " ; - - : ~ . -



434 RO W ,! ' l N GA RD EK

esetben semcsu an eg ' 1< : magasabb fendff kepzodmenyekjelennek meg, hanem_y_ellik-k.ap~-

l~-€.k-ts;-.ll1int pe daul g!:lJli~amiEu~az egyes mondatok konnyedsege, at-

tekinthet6sege vagy ezzel elleutetben: nehezkessege, kuszasaga, a mondatok hierarcnikus fug-

gosege SLb . Az egyes mondatok viszonylag 5n.al16ak, de ertelmuk - arnennyiben a mondatok.

v~ll6ban kapcsolatban allnak -:-ismet z ar t e 2: V SeC ll etalkot ill mll egeszen belUl, ez a ny~y_j~~

reterre.

Ugyani.£l van ~oen"abnlzolt targyakkal" ~. Ezek is. nagy szarnuk es sokfeleseguk elle-nere, egyrnashoz tartoz.naR, e~ [oooe vagy keve~o4~a r t egvse,2"be tomoriilnek, kersegtelernil

annak kovetkezreben, hogy az egym5.ssal kapcsolatban a l l o mondatOKliiezlKlel oket. Ezt az

egyseget nevezzuk a mG t a rgy: i fetegenek vag)' u,.!!!.®en ilmizQit vi lagnak . A mtThen elofordu-

16szavak es mondatok nern esupan embereket, t.argyakatldeznek fel, hanem inegjelolik a koz-

lioik leva kapcseiaroknt, "' i szonylatokat, folyamatokar. s6t allaRotukat is stb.; rnindez pedig nem

kiil5niil el elesen egymastol, hanern rendszerint egy egyseges egesz alkotcelemeir kepezi,

Hajdrok. egy vegtelen, sziiras; tenger zitjan,

Zoldbe sullyedt kocsim mint kobor lodik ringat,

Csupa .m:sogo (lulMm. cSHfJn virdgillat,

Oldalt. mint kordtlsriget. elmarad a burjdn ..

[Rado Gyorgv fordfuisa]

Ez a ersszak Hem csupan a sztyeppei idezi fel. rajta a Iadikkern halad6 kocsit, susog6 retek

viraghullarnait, a buja novenyszigeteket stb.. hanem azt is. aki kocsival a sztyeppen urazik, akive!

a kocsi ,.belesUliyed a zoldbe", s a ret hullamain maga mogort hagyja a novenyszigereket stb.

Mindez egyutt egyetlen egyseget - ahogy pcntatlanul nevezni szoktak: "kepet" - alkot. Ezt a

~ePJz6t itt sokfelekeppen lehet es kelt ertelmezni .."}.m,w n a 'wit t::irgyak rigy kapcsol6d-

1ll ' eevll1ashoz, rigy her . ezkednek el egymas melle·H, hog)! szinte egyetlerr iHanr- 's, e 51el -

~ De az c so versszax an me",natarozonegesz meg nem iuerft kimindent, amir6l a milbenszd van. hanem - a rmf egyrnast koveto fazisaiban ~ vagy valtakozik. vagy iijabb es ujabb resz-

letekkel kiegeszuodik, vagy ugyanannak az abnizo· , o~·~ . 2:V masikre.sZletebe nyiilik at,

A versben az elbeszelo szemelyes uees"-I6.tasanak koszonhetoen egyre ujabb targyak je ennek

meg: az egbolt a sztyepp rolott, a teJkel6 hold, a csillog6 Dnyeszter stb, Az elsa versszak "taj-ki~jeolv '. vel' zak kis ' " elterota·ke. ebe, ~hfu1eri.il szo]gal ahlioz, ami-

rot a mub~ AZuta11 ebbdl a hatterb6l meg ujabb reszletek is felbukkannak (a csend.ia

szan6 darvak stb.r, s mindez egyre inkabb visszaszorul, e.s az ember kerl il eldierbe ..aki ebben a

vilagban el. Azutan hirtelen meg is szolal ez az ember. mintha kirobbanna belole a vibralo er-

zelem, ami tulajdonkepp nines is megnevezve, csak utalasokban fejezddik ki. tehat hatarozot-

tan a "Menjiink, nern hfv senki' szavakban kifejezoddabrazclt vilag egyik elerne.Tly m6don az

abrazol: vilagban zajhi esernenyek kozort rortenik egy Ienyeges eserneny, gerince es finaleja

mindennek; de ugyanakkor nem tunik el maga a kornyezet sern, hanem ellenkezoleg. ennek az

esernenynek az alapja es harmonikus kiegeszftese.

_f.z abrazolt vilag a vizsgalt rmiben nem csu12anletez~. hanem a targyak es emberek szem-

leleressegeinek Iell1lsaval az oh=6 e16tt <:zemJeletesen me£" i s ielenik. Ez a "kep" masik jelen-

tese. amirol nemegyszer SZD esik lIZ irodalmi elemzesekben, de Kfia laban nern tesznek kulonb-

seget az elobb targyalt es a masodik ertelem kozott. s rendszerint nem is tudarosfrjak pontosan,

- a z aden esetben mi r,ol van szo./ o>/j:" A dolgoknak (peldaul epiiletnek, hegynek, embernek) a , kinezettik' (wyglad) az elsodleges .

. \J 9 vagyis szffkebb ertelemben az a konkr€1 vizualisjelenseg~d 1 . dolo-at szemle· . ~ -

i t ~ ~ " . ~e, s le lv 'elensegen keresztul o f maga . tes t111a jdori saga i t megismerji.ik..lPeldaul: ravel -

~ : ,. . . ; . .: f . r61 szerutelve egy moz .onyt, megismerjuk a "kine.zetet", ami ekkor meg nern egyeb, mint alig

kivehetd sotet pont a latdterben, Arnikor a mozdony kozeledik felenk, a pont egyre no , egyreinkabb kivalik a hatterb61, egyre inkabb differencialcdik a kontrirjain beHH- egyre risztabban

.t,

~

.? .

'.

} : ' t

'.

-,

*~f. . ~:.,

.~.

'"

. .



:. ~

latjuk a mozdony ulkatreszeit, a kazant, a kerekeit, a dugarryuja; srb, Pedig a mozdony nem val-

toztatott a nagysagan! Mindig ugyanakkma maradt. Nem valtozott sern szerkezete, sem tulaj-

donsagai, csupan kozeledik felenlt. Ugyanakkor a .Jcinezeie' minosegileg valtozik, egyre kive-

herobbe valik stb. Amikor magara a rnozdonyra figyeltink, a mow on}'jellemzf tulajdonsagaira

vagyunk beallitva. s nem tudatosfrjuk magunkban a kinezetet, helyesebben kinezeieinek es e

kinezetek tartalmanak egesz sorat, bar kizarolag e kinezetek eszlelese reven vessziik eszre azt,

ami benni lk megjelenik. A "kinezetek" ezerr nem eszleleseink targyar, hanem konkret. szernle-

letes ta rta tm a t k ep ez ik , amelyet eppugy meghataroznak a szernlelr uirgy sajritossagai.cniru a

kcrulrrrenyek, amelyek kozona szemleles (orlenik. s veE:ezet t i l a szemlt16 alany pszichof izikai

adousazai.; 1Am ~zek a kinezetek nemcsak optikaiak.lehe1.fiek..h;lnem haWissaL mpintlissal erzekelhetl':ik

is. A sensu stricto eszielheto szemleletessegeken kiviil siKrnitisba kell veuniink a kepzeletbeli

szernleleressegeket is, amelyeket akkor erzekelunk, ha az adott targyat rnagunk ele kepzeljiik.

tehat ebben a ket iranyban kell szelesftenunk a szemleletesseg elsddleges, szifk ertelmezese[~_irodalrni mu.ben a szovez eavedul azoknak a targyaknak a sematikus kinezetet hatarozza mea,amelyekIol a mtThen~ -- -- ~ ---~.- -~ - ---------:::::

Az irodalmi rmlalkotaa mar targyal; reregeivel ellentetben a szemleletessegek altalaban nern

kapcsolodnak egymrishoz, nem alkcmak olyan folyamatos egeszet, amely a mtf etejel61 a vegeig,

valarnennyi fuzisan megszakttas nelkiH keresznilvcnulna. A.szemieletessegek illkaob csak jd6-

rol idore felbukkannak. szinte csak felvillannak es elenyeszllek, amint az 01"I1S6titler a ma egy

rnasik fazisara. A szemleletessegek rnagaban a rmlben ugyszoivan csak "keszenletben" talalha-

tok, egyfajta potencialitas allapotaban. Tartozhatnak kdlonbozd erzekekhez, de lehetnek erze-

keken niliak is, bar nern kevesbe "szemmel J5Jhat6' jelensegei rnindannak, ami pszichikai.

Mickiewicz idezert versenek olvasasa kozben felmeriil el6ttiink a tengervegrelensegti, zold

f(fhullamokkal bodrozott, ztyepp, azutan reaveriilnek a viragok vilagosabb foltjai, majd nz egesz

kep periferiajrin vegigluizodo nagyobb. voroslo foltok, Ugyancsak vizualis a napnyugta utan

c1sotetillo eg, a felkelo hold, az alig-alig pislakolo esillagok s vegu! a ravoli Dnyeszter csillogo

kepe A 3~nett masodik Fdeben a vizu@is szelTIr~lessegek helyet al.\'eszik a llangbeli szem-lelele_ss.~ A dobbenetes csend hanzi szemleletesseget ;fz0 vase)ezv sor alia hal ate nesz-

b6I.q?eke .'.:. . 'ak SZ3JEI)) ,suRegisab - . a . illanzok l i b e~~WY s t h . A taffi~t6 szemler~=-segbal a hallhato szemleletessegbe vale atmenetnek a napnYligta a l a . rgyi magyarazata. de

rrnlvesz.ileg csupan utmenet: hatters annak a hirtelen kirobban6 erzelernnek, amely eppen azal-

tal, hog)' csak a beszeld szemely szobeli magatartasaban nyilvanul meg, az 61 elemo indular

mindsegeben jelenik meg Iathatoan az olvaso elott. Az erzeki szemleletessegek erzekeken t L i l i

szernleletessegekbe vahanak at, az eros indulat konkret szemieletessegebe.

A rmi egeszenek felvazol I egvszeruen egvUt sze.epe\nek, hanen eg 'massal 3Z0-

rosan ossze js fonodnak: egvre " _elvenek ketretegusegwen (hangzasn!(eg.je entesre-

teg)_ rnasreszt az abrazolt vilag ketretegffsegeben (targyak retege, szem e eessegek retege).

Ebben El Z osszefonodasban az olvasd "szeme eldtt" ugyanakkor sorra kibontakoznak, futoiag es

visszhangot keltve, egeszen a kulrninalt mondatig: "Menjiink., nem hfv senki." Az altaluk kife-

jezett errelem rnincsege mindent felolel, ami eddig az osszes reeegben exponaiodou, s egyenletes

jelleget biztosit armf egeszenek, amely- olvasas ulan -Tassan a multba vesz, azuj tenyezdk-kel nem haboritott szemlelodes csendjebe.

Ily modon - amint az idezett pe ldnkb61 kivllaglik - ~m~ to.Jillrtteg{f~e~ee s az ee:yes fazisoksorrend' e szorosan osszefi.igO'errvmassal. es lenyegenel fogva elvalaszthatatlan. TerrneszeteSen

mas mtivek en mas elernek szerepelnek majd - 1 1 mff egyes fazrsaiban epprigy, mint egyes re-

tegeiben. S maskeppen is kapcsolodnak egymashoz, egeszen elter6lesz a mil egyes elerneinek

vagy fazisainak szerepe a mu egeszen beliil. De barmilyen irodalmi atkotassal allunk is szem-

~miH4eHbiU ilye.! l t6bbrete!!lls€f';~~s..~~~?.~Jl.Js._Min ez

a mu Ienyegehez tartozik, de nero merfti ki azt. Ugyanis ~Q..alapy.eto s tr .ukt_gni janak hatteren

, ': rovabbi jellemz6 vonasait.Bzt majd kesObb taglalom. Ezunal biz6nyos---... . . . . .___.-- .



Gib deine Schonheit immer bin

ohne rechnen und reden.

Du scbweiest. Sie sagt fiir dich: lch bin.

Uud MInim iii

tausendfachen Simn.kommt Endlich iiber jede«.

4 3 6 R O M I \N I N G ,\R O E N

ketsegeket szeretnek meg elosziami, azokat a ketsegeket, rnelyek az irodalmi alkotas tobbrete-

gusegevel kapcsolatban feltehetoleg felmerii1nek az olvasoban (az, hogy tobb fazisb61 all, ugyhiszern, nem vonhuto ketsegbel). -

Felteheti valaki a kerdest: vajon mindegyik irodalmi rmfalkotas pontosan negy retegbol all-e?

Nern fordulhat el6., hogy ennel tobb vagy kevesebb n!!tegb6J a l n Es mi a helyzetaz ugynevezett

bolcseleti vagy gondolati lfraval? Itt is abrazolt targyakkal van dolgunk? Vegytik peldanak Ril-

ke Buch. der Bilder cfmu kotetebdl a Schlusstiick cfmfi koltemenyr:

Der Tod ist gross,

wir sind die Seinen lachenden Munds.

Wenn wir lms mitten. im Leben meinen

wagter in weinen

mitten il l uus.

Nagy a Iwldl.

a hatalnuiban vagyunk mosolyg6 ajakka'.Amikor oz.thissziik; a- elet teljeben vagyunk,

akkor mereszkedik zokogni

benstinkben.

Vagy ug y a . n ebb{ jl ] a kotetb61 az lrticiale dmu verset:

Add ada a szepsegedet szdmittis e s szavak nelkiil.Hallgatsz: 6 helyetted mondja: vagyok:

Es ezernyi alakbaa jiin. e!

s w!giil mindenkit megtakil.

Ez a kA~'ers nem ege.szen 6mill6 mCi, mivel egy lfraciklus darabj.ai. Ennek koverkezteben az

ertelmuk bizonyos mertekig (tekintve, h;:Jgyaciklus egyeb darabjai rnellett szerepelnek) transz-

cendalja oketo irnplicire vonatkoznak a robbi nnfben 5braz.olt ten}!fe . Tehat ami benni.ik szerepel,

meg nem merit k :i rnindent ami a benn szerepl6 mondatok ertelmet illeti. Talan ez az aka, hogy

az idezett muvek keretein be!tiI nehez dolognak latszik felfedezniaz abraz.oLt....viitig targyait.

Ennek ellen ere, ha barmelyiket is kerek egeszkent vizsgaljuk, fellelhetjtik bennlik az abrazolt

targyakat. Ehhez azonban nem szabad szern eTa! tevesztenilnk ket dclgot: egyreszt azt, hogy az

"ae._r.lzoItta ., IT . an nem kizarolag erz.ekelheto t' at keli erteniink, s nem is okvetle "j

valarni e~edit~lro u e ~ esl gv a nyeivi 'e zo men ek segftse-

g & ; . e 1 kifejezesrejut

benne, Nem szabad figyelmen kfv:UJ hagynunk rnasreszt azt, hogy az ide-Z e i t muve"J{"·] fr.ari l lkornroK;111egpedig kulonieges upusuak, S ezeknel els6sorban a rmf felepfte-

set kell megrgagyarazni. Itt en most nem tehetem meg.Azt hiszem, ezuttal eJeg rnegjegyeznem,

hogy peJdau\2 Schlusstiick cfrml kolternenyben, ha nem is neven nevezve, de in concreto kife-

jezddik a Iirai alan}' egyfajta ponrosan korvonalazott lelkiallapota, megpedig a tragikus emberi

sors felismeresebol fakado, belso egyensullyal es nyugalommal tefi mel)' banat, A lirai alanynak

ez az emoeionalis allapota - egyiiU mindazzal, arnire a benne vegbemeno felismeres vonatko-

zik, es ami ennek az aHapotnak az alapja - aJkotja a vizsgalt mUben az .abrazolt ffirgyaf'' '>Ez az



A I l ROD .~L ' d! ~H . l ~U (O TA S KETDlMENZ lOS SZERKEZETE 4 3 7

alar - roviden osszegezve - azelet es a halal szoros kapcsolata, Ez a kapcsolat nem egyedi e sf6kepp nem egyediihi1l6 eset, hanem olyanvaiami, ami szamtalan egyedi esetbenaltalaban e16-

forduL@S eppen azert, mert a halal amyeica ohatatlanul ott lappang az elet valarnennyi, meg

legmagasztosabb jelensegeben is, nemcsak a lirai alany szomOt"usuga s,ziHelik meg, hanern ez a

szomonisag ugyanakkor kilep (tmnszcendil6dik) az egyedi esetekesetlegessegebfil: 1 1 mil filta-

lanos jeUe.gff¥evalik es rnindenkire hatiissaI lesz, ak : i kepe" belekepzelni magat a lfrai alany

belyzetebVHasonlokeppvan ez a rnasik Idezen muvel is amelyben elsa piltantasra megaehezebbmeg-

talalni az ,.alanizolt targyat", tekinrve, hogy a vers felhiTvasoarkihez. De ugyanakkor ennek a

fslhfvasnak is van tfi.rgya,mert valarnire fe1sz6I i t ("Add oda a szepsegedet"), masreszt ha ex-

pressis verbis nines 1 5 megfogalmazva, azert megvan az indoklasa - meg is fejtbeto -, s mint

ilyen, a mil "tartalmahoz" tartozik. AI. ondicseret neikul es onzetlenul ajandekozott szepseg ereje

mutat ra. It t tehat ismet egy allalanos tulajd'onsag szerepel - vagy inkabb egy 1iltalanos ossze-

fi:igge.s-:. kapcsolat az onzetlemtl ajam.cteko2ott szepseg es minden emberre valo kiterjesztese

kazott. A kapcsolat rnogott szamtalan egyedi eset rejtozik, amelyekben megvalosnl. A szobanforgo felhfvas ugyanakkor bizonyos individnalis tett is, a lfuri alaay magatanasa, es egy bizo-

nyos Ielkiallapotbc! fakaiil.(ezen az individmilis tetten keresztul fejiez6idikki). Egyszeruseggel teli

bizalom, a szepsegbe, a josa.gba esaz eletbe vetett hIt van benne. Mindez egyun azt a reteget

alkotja, mnelyet a vizsgalt rnu abrazol, Amjnt laljl1k, ez a reteg nem hianyzik olyanrmfvekbdl

sem. amelyek - mint sokan fogajmaznak - nagy on is a],talianos "gondolatokaf' fejeznek ki, bar

ezek a r{rrgyak termeszetesen nagyon k i1 lonbOz.nek azoktot, arnelyek egyedi esetekkel vagy

emberekkel kapcsolatosak. Ezt a kulonbsegetalaposan megvizsgalniaz irodalmi rmlfajelmelet

hivatott: a m ezek a killonbsegek a mil altalanos t6hbretegu struknirajaboles az altala megenge-

dett nyelvi kepzodmenyek es funkciok elter6 jellegebol fakadnak,

Akadhat azonban nehany olvaso, aki arrol ugyan hagyta magat meggyczni, hogy az iigyne-

vezett reflexfv Irraban fe1lelneto az abrazolt targy, devaltozadanul ketsegbe vonja, hogy ezek-

ben a mftvekben talalhate-e barmife·je szemlcHetesseg - epp ezeknek a muveknek a "gondola-

ti" jellegere is a. targyi retegiikben fellepo kapcsolatok ilraHinossagara valo tekinterzel. Ez

lenyegbevago kerdes, egyesek ugyanis az abrazolt vilag erzekletessegeben Iatjak a megktilon-bozretd mozzanatot a mtlves .zi inismuvek es az egyeb (peldaul tudomanycs) irasmuvek kozon,

masok viszont ragadjak. hogy az erzekletessegnek barmifele szerepe is volna a k5116jmuvek

nufveszisegeben, es vatami rnasban keresik a jellemzd mozzanatot,

Igaz: az idezett versekben j6valkisebb je[.entoseg(f a kepek szerepe, mint sok mas mdben,

kLlJonoskepp az ugynevezett leiIa k6lteszetben. Ha peldaul ezeket 1 1verseket eg~?be\ietjiii,kMic-

kiewicz Pan Taaellsz:fnak egyik-tmi.<cikeszJetevel, akkor valoban Ligy remlik- kUlon5sen az elsa

pillanatban -, hogy Rilke versei nelktil6znek minden erzekletessege1.

El7([n(Jdot! az uias az ablakban. allva,

S csak ugy itta a virdgilla1o.t magdba;

majd ahogy a viollikj~le ford'ult area,.

sfiirker; szeme a keretet a t - meg atkutmta,

tekintete ujra rdtevedt a csopp nyamra:

vajon he? - magaban vdaig ez: latoita:Talalomra jOlnezefl,. S lam. a keritesen.

egy lanyka dlls; villogott rutuija feheren,

hanem karcst; termetet csak mellig takarta;

hatlYl~nyakdt s vdilaa jUdetlel'liil hagyw ..

Litwin nlf csak reggel jdr i l) ' lengf4 ruhdban.

fe rfi sose lcItja igy. 6 is,. b{ir magw{m.

[anti neIki.il .. ...li, keZel' a meUef;e teue.

hogy mit Item lep a ruha, szemermesen [ed]«.



438 RO~l . 'H~lNGAROH,

Nem bontotta s'Z.ethajat: tincsekbe sodorvarejtette dtis flirlj eif SDk[eher tokocska.

sfejen e: afurcsa dis: a napfenyben epoen

of. 'an volt, mint gloria szentfejen a kepen.

Harral alit. az area nem ldtszon; s mintha messze

nezye steme a mezdn valakit keresne ..

Tapsolt sfeM nevetett, amikor megldtta.

I1wJdleroppent a gyopre, mintfeher madiirka:

kerten e .. sovenyen dtszokkent. 1 0 1 aferde

palM ,I, ameiy a Fobafatanak volt vetve.

S holdsagdrkent besuhant a; abtakon; ll"yhogy

di:ibbellteb61 az utas m eg for sem ocstidott:

dudolt, kapta ruhdjd«, tiikre ele perdiilt.

s meglatta benn m : ijjaL A vcre is elhiilt.

leejtette a ruhat, riadt-halavauy volt.

[Ronay Gyorgy fordftasa]

. o J; ; ' . - . . . .. .

' : : . . c . ' . : ". ~'t\

A Pall Tadeus; idezett reszleteben peldaul a kolto bemutat egy jelenetet, amelyet Tadensz ("az

utazo"] szemI€I. Ezaltal tamad az az erzesunk (habar ez csak egyike Mickiewicz muveszi Ioga-

sainak, arnelyek segftsegevel olyan plasztikusan abrazolja a koltoi valosagor), hogy a jelenet

soran kepzelerunkben tisztan ltitjuk a !catalon a l l o Zosiat; azutanlarjuk, ahogy elnez a mez6k fele,

tapsol egyet, majd leszokken a k6falr61. es a kerren arfutva az ablaknak tamasztcn pallo segft-

segevel beugrik a szobabarahcgy alakjar61 elnfnnek. kihunynak a fenyek, es ahogyan egy mas-

fajta - szobai - vilagiuisban odafut a nikorhoz.Ieereszti a r u n a j a t . e s az area sapadt a felelem-

t6l es meglepettsegt61. Ez mind - egyik fazis a masik utan - optikai szenrleletessegekben jelenik

meg, elenk szfnekkel, rnegvilagftassal, rnozgassal. Ernellert, ami a kolteszetben altalaban ritkan

fordul elo, az egyes ..kepek" folyamatosan egyrruisba olvadnak. annyira, hogy az olvaso, aid

megfeleloen percipialja ezt a reszleter, iigy erzi: nerncsak kozvetlen kozeleben van a szemelyek-

nek es a iargyaknak. hanem reszese is az eserneny egesz folyamatanak.

1 Iindez nemcsakhogy ilyen mertekben nem talalharo meg Rilke Schlusstiick cimu kolreme-

nyeben, hanem abban egyaltalan nehez volna ilyen rfpusri szernleletessegeket fellelni. Ugyan-

akkor tagadhatatlan. hogy ez a vers is rendelkezik bizonyos erzekletesseggel. Ebben az esetben

egyfajtaerzelmi allapot az, ami a versben kifejez6dik. Ez bat k07.:vetleniil az olvasora, aki ezt az

allapotot erzekeli, es akit ez megindlt. Ugyanakkor az olvaso (az erzeki es kulonosen az optikai

szernleleressegeker illetoen) vajmi keveset "kIt" in. Lehel, bogy egy pillanatra felvillan e lone eg)'

mosolygo szaj, amely atvalt a SIlaS fintoraba, de ez minden. Szo sines semmjfeie teljes keprcl,

amelyben emberek es targyak volnanak liithat6k, nines a t rnene t az egYlk Repot'H a IIrasYk0il, SiD

sind(:rert1m.if@I~len. szinte opt] '<l! reszve e 1'0 a p 'asz·. atutrVlIag meghatarozott

esem~~~Q.en. e a ente lsme elett erze - etessege .'.' =: '." .eg, ' ,t6~Espersze az sern veletlen, hog)' egyaltalan megtalalhatok, s az sern, hogy ami az erzeki-kepzeleri

kepeket illeti, azok futclagosak, elenyeszdek, vibralok, meghararozhatatlanok, s hogy ugyanak-

kor az erzelm ielleg eros hatasri, "megragad6" ..Ez annak a kolteszetnek IT Ienyegehez tartozik,

es a vizsg51l mil nyelvezerenek egy SOl' tulajdonsagato! ftigg. Szamunkra a vizsgalt versben egye-

diil ezeknek a mozzanatoknak a meglete s vele kapcsolatban avers hatarozott negyretegusege

a fontos. Mert pillan.atn.yilag csupan ennek bizonyftasa volt a eel.

Tenat ez anegyreteguseg az a bizonyos minimum, arninek a muben szerepeinie kell ahhoz,

bogy irodalmi alkotas legyen. Megis elOfordul. hog}' egyes rrnivekben vagy azok egyik-masik

reszleteben a retegek megszaporodtak. Ez mindig ott fordul do, ahol a rmfben abrazolt szemely

szavait idezik. tehat peldaul a regenyekben, az ol vasott dramakban stb, Ezek a szavak - egy olyan

szernely szavai. nki rnaga a targyi reteg egyik eleme - az abrazolt valosag elemei, es szinten 1)

targyak koze soroland6k. De ugyanakkor, ahelyett hogy roluk volna szo, mas szavak vagy rnon-

';.'



Cserveni ts Jolin [ordlta$'(l

datok segitsegevel (ami, nota bene, sz]nlugy lehetseges), idezik, mintegy megmutatjak a uirgya-

kat az olvasonak ..A szavak megmutatasanek a szerepet tOlti be az id.ez0jel! tehat szigonian veve

csak az idez6jel tanozik a mualkotas ket nyelvi retegebe, mfg az, ami az idez6jeloen van, az az

abnl .zo l t objekturn. D e az td& zel ekozza azt. hog} ' az i ,dezet t szavak valamikeppen visszakeriil-

nek a mIT ket nyelvi retegebe. annal is ink<'lbb, mivel azokat is a szerzd alkotta, s rendszerint

magukon viselik a szerzo nyelvi lelernenyessegenek jeleit is. Ebb61 kifoly61ag altalaban figyel-

men klviil szokas hagyni, bogy ezek a nufbenabrazolr vi!ag elemei, Masreszt viszont az idezett

szavak jellegzetes sokreufseget rnutatnak: van hangzasuk, jelentesuk es targyuk - amelyrfil a

szavakban szo van -. s nemegyszer bizonyos szemleleressegek is tarsulnak hozzajuk. Ily modon

a m(i adon TeSZe negyretegiib61 bizonyos mertekig nyolcretegtive valtozik. D e szerepelhet meg

tobb ilyen reteg is. Arnikor peldaul az adott nnlben az eg)cjk szemely mu so k n-a k b es za rn el va-

lamilyen esemel1yr61. es idezi az emfl'tctfesemenyegytk resrtve,'ojerrek sZ'(tva'it, akkor de facto

kit klilonb5zQ [okLi idezettel van dolgunk (ugyaais a szefZG-ail elbeszei6 szemg!y szavait ifclezi,

az pedig-eg)f masik, szinterr a:z abrazotr~!iMghoz I.ar.,fozoszerrrel J sza vait), A mu retegeinek szama

iu tizenketroig rerjed, habar e retegek tobhsege a mil erne fazisaban kis helyet foglal el. Ez eset-

ben (az ilyen tobbretegilseg eseteben) killonleges bonyodalmak e s olyan kulonleges effektusok

keletkeznek, amelyekrdl kiUon kell szolni. Egye16re itt csak azert mutatok 1 'a erre, nehogy olyan

teves nezet keletkezzen, miszerint az irodalmi mtfalkonishan mindig pontosan negy retegnek kell

Iennie. Amennyiben uegynel tobb reteg szerepel bene .. az termeszetesen nincsen ellentetben az

en koncepci6mmal- az irodalmi rmlalkotas tobbretegusegevel > , hanern csupan egy sajatossag,

arnely egyik eshetosegkeru belole ered,

.

Documents

Ingarden_Az irod. műalk. kétdim. szerk