Intézet a Demokratikus Alternatíváért - Weborvos.hu · 2016. 4. 19. · 2 | Intézet a Demokratikus Alternatíváért A hajléktalanságot Magyarországon a szegénység egyik

2 | Intézet a Demokratikus Alternatíváért

A hajléktalanságot Magyarországon a szegénység egyik legszélsőségesebb formája

helyett erkölcsi gyengeségként definiálják. Ez az álláspont az elmúlt egy évben

törvényi erőre is emelkedett, hiszen egyes városok és kerületek olyan rendelete-

ket hoztak, amelyek lehetővé tették a hajléktalanság szabálysértésként történő

kezelését. December elsejétől pedig országos szinten börtönbüntetéssel sújthatók

a „visszaeső” hajléktalan emberek. Az Intézet a Demokratikus Alternatívért

(IDEA) kiadványa egyrészt összefoglalja az elmúlt időszak hivatalos fejleményeit,

a hajléktalanság kriminalizációjának eddigi történetét, másrészt – és ez a fonto-

sabb szempont – felhívja a figyelmet arra, hogy elsősorban a nem megfelelő lakha-

tási és gazdasági lehetőségek okozzák a hajléktalanságot, és nem pedig az érintet-

tek morális gyengesége.

A hajléktalanságot stigmatizáló környezetben választ kell adni az olyan alapvető

kérdésekre, kik is valójában a hajléktalan emberek, miért kerültek ebbe a hely-

zetbe. A kiadvány utolsó része ezekre a problémákra ad lehetséges válaszokat,

mégpedig a Housing First (lakhatást először) szemlélet, továbbá olyan külföldi

gyakorlatok bemutatásával, amelyek Magyarországon is alkalmazhatók lennének,

és valóban megoldást nyújtanának a hajléktalanok problémáira. Fontos azonban

tisztázni, hogy a megfelelő lakáspolitika és szolgáltatórendszer nem kiegészítő

megoldások a kriminalizációs lépések mellett. Az IDEA álláspontja szerint nem

fogadhatunk el alternatívaként olyan jogszabályokat, amelyek alapvető emberi

jogokat sértenek, így azokat sem, amelyek a hajléktalan emberek elzárását helye-

zik kilátásba.

December elseje – A társadalmi szolidaritás „fekete csütörtöke” | 3

Bevezetés

A szegénység kriminalizálása és nagyvárosi, vizuális felszámolása, a hajléktalan emberek

felelősségre vonása, a „hajléktalanbűnözés” köztudatba vezetése – röviden így foglalható

össze a 2010 tavaszán hivatalba lépett kormány, illetve a kormányzó pártok vezette ön-

kormányzatok hajléktalansággal kapcsolatos politikája. Az utóbbi hátterében álló szem-

lélet elsősorban a hajléktalanokat teszi felelőssé azért, hogy az utcán élnek, és hatósági

lépéseket helyez kilátásba velük szemben. A kormánypárti politikusok téresztétikai és

erkölcsi kérdésként kezelik a hajléktalanságot, céljuk, hogy „eltüntessék” a polgárokat

városuk használatában korlátozó hajléktalanokat, valamint megbüntessék azokat, akik a

közterületet „nem rendeltetésszerűen” használják vagy a kormánypártok által elégsé-

gesnek tartott segítségnyújtást „elutasítják”.

A hajléktalanokkal szembeni hatósági fellépést a Belügyminisztérium kifejezetten a köz-

területről való kitiltásukat célzó, az Országgyűlés által elfogadott építési törvénymódosí-

tó javaslata teszi lehetővé.1 A törvény értelmében a hatóság szabálysértési eljárást indít-

hat a közterületet „nem rendeltetésszerűen” használó személyek ellen. A törvény előké-

szítése párhuzamosan zajlott Tarlós István, Budapest főpolgármestere aktív kampányá-

val, amely a hajléktalanok aluljárókból kitiltásáról szólt. A törvény és Tarlós kezdemé-

nyezése jogi és erkölcsi alapot adnak az ország összes önkormányzatának, hogy a közte-

rületekről kiszorítsák és megbüntessék a hajléktalan állampolgárokat. Budapesten a

törvény elfogadása után nem sokkal el is hagyták a hajléktalanok az aluljárókat, a főpol-

gármester radikális forráselvonásokkal járó Társadalmi Megbékélés Programja azonban

csak töredéküknek, kicsivel több mint 116 főnek biztosított lakhatást (egy februári fel-

mérés alapján a főváros utcáin mintegy nyolcezer ember tartózkodik egy átlagos téli

éjszakán).2 A fővárosi önkormányzat idén márciusban „felszámolta” a budapesti hajlék-

talanellátó rendszer jelentős részét: tizenegy, hajléktalanoknak szállást és egyéb szolgál-

tatásokat nyújtó civil szervezet szerződését bontotta fel. A hajléktalanszállók 39 százalé-

1 Törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és a területfejlesztésről ás területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról. http://www.complex.hu/kzldat/t1000116.htm/t1000116.htm. 2 Vége a télnek: még több ember tölti az éjszakákat az utcán, 2011. április 15. http://www.menhely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1601:vege-a-telnek-meg-toebb-ember-toelti-az-ejszakakat-az-utcan-&catid=13:media&Itemid=75

http://www.complex.hu/kzldat/t1000116.htm/t1000116.htmhttp://www.menhely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1601:vege-a-telnek-meg-toebb-ember-toelti-az-ejszakakat-az-utcan-&catid=13:media&Itemid=75http://www.menhely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1601:vege-a-telnek-meg-toebb-ember-toelti-az-ejszakakat-az-utcan-&catid=13:media&Itemid=75


kát civil szervezetek üzemeltetik.3 Egyelőre nem születtek konkrét javaslatok az ellátás

biztosítására, így jelenleg nem tűnik megoldottnak a hajléktalanok jelentős részének téli

szállása, a felmondási idő pedig éppen december elsejével (8 hónap elteltével) járt le.

December elseje azért is jelentős dátum a hajléktalanság kriminalizálásának történeté-

ben, mert ezen a napon lép hatályba szabálysértési törvény 2011. november 14-én elfo-

gadott módosítása, amely lehetővé teszi a hajléktalanok bebörtönzését.

1. táblázat: A kormány hajléktalansággal kapcsolatos legfontosabb intézkedései

Az intézkedés Tartalma

2010.10.19. A Kormány1217/2010 (X. 19.) határozata a közte-rületek rendeltetésszerű használatával kapcsolatos jogszabályi változásokkal összefüggésben elvégzen-dő feladatokról4

A kormány a nemzeti erőforrás minisztert, a közigazgatási és igazságügyi minisztert és a belügyminisztert bízza meg a hajléktalanellátás megújítását célzó terv kidolgozásával november 30-i határidővel, valamint a felelős minisztériu-mokat annak finanszírozási módjainak felvázo-lásával. Eddig azonban ilyen intézkedési és finanszírozási tervezetek nem születtek.

2010.12.08. A Parlament elfogadja a Belügyminisztérium épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló javaslatát5

A törvényben fel nem sorolt céloktól eltérő közterület-használat esetén szabálysértési eljá-rás indítható. A minisztérium a törvényt beval-lottan a hajléktalanok utcán tartózkodása elleni fellépésnek szánta.

2010.12.17. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkor-mányzat Képviselő-testületének 55/2010. (XII.17.) számú önkormányzati rendeletének kihirdetése6

A törvény értelemben jogsértésnek számít, ha valaki „a közterületre kihelyezett, valamint az ingatlanok közös használatú területeire elhelye-zett hulladékgyűjtőket kiborítja, azokból hulla-dékot vesz ki.”

2011.03.25. A Fővárosi Közgyűlés elfogadja dr. Szentes Tamás-nak, a Fidesz főpolgármester-helyettesének javasla-tát „a civil szervezetekkel kötött közszolgáltatási szerződések felmondására.”7

A főváros nyolc hónapos felmondási idővel szerződést bont Budapest hajléktalan-ellátásának jelentős részéért felelős civil szerve-zetekkel.

2011.04.27. A Fővárosi Közgyűlés elfogadja a „Fővárosi közterü-letek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet és a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 60/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet módosítását”.8

A főváros szabálysértésnek minősíti a „köztér életvitelszerű lakhatás céljára történő használa-tát”, tehát magát a hajléktalan létet helyezi tör-vényen kívülre. Emellett engedélyhez köti az utcazenélést, amelyet ezentúl kizárólag 160 és 230 Ft/négyzetméter/nap közötti díj ellenében folytathatnak .

3 A hajléktalanságot vagy a hajléktalan-ellátást szüntetné meg Budapest? Intézet a Demokratikus Alterna-tíváért (IDEA), 2011. március 30. http://www.ideaintezet.hu/node/56. 4 http://kozlony.magyarorszag.hu/pdf/8018 5 http://www.complex.hu/kzldat/t1000116.htm/t1000116.htm 6 http://www.jozsefvaros.hu/rendeletek/999_2010_55_a_kozteruletek_ingatlanok_rendjerol.pdf 7 http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid= 76709 8 http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid= 77240.

http://www.ideaintezet.hu/node/56http://kozlony.magyarorszag.hu/pdf/8018http://www.complex.hu/kzldat/t1000116.htm/t1000116.htmhttp://www.jozsefvaros.hu/rendeletek/999_2010_55_a_kozteruletek_ingatlanok_rendjerol.pdfhttp://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=%0b76709http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=%0b76709http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=%0b77240http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=%0b77240


2011.05.17. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere népszava-zást kezdeményez a hajléktalanokkal kapcsolatban. Az állampolgárok a következő kérdésekről dönte-nének: 1. Támogatja-e Ön Józsefváros Önkormány-zatának azon rendeletét, mely tiltja és bünteti a kukázást, és a kukák kiborogatását? 2. Támogatja-e Ön, hogy közterületen életvitelszerűen ne lehessen tartózkodni? 3. Támogatja-e Ön, hogy a Polgármes-ter tárgyalásokat folytasson a Fővárosi Önkormány-zat vezetésével a hajléktalan-ellátás színvonalának emelése és Budapest területén történő arányos elosztása érdekében?9

A 2011. szeptember 25-ére tervezett népszava-záson szereplő kérdések csak a kerület és a kormány eddigi intézkedéseire vonatkoznak, azokat próbálnák utólag visszaigazolni, miköz-ben egyetlen konkrétumot nem tartalmaznak a hajléktalanság problémájának „megoldására”: a hajléktalanok „elosztása” a kerületükből való kiszorításukat tenné lehetővé.

2011.07.14. A Fővárosi Közgyűlés elfogadja a Budapest terüle-tén élő hajléktalan személyek számára a szociális ellátás különféle formáit nyújtó szakmai koncepció elfogadására és a megvalósítását biztosító döntések meghozatalára vonatkozó javaslatot. Hajléktalan-ügyi főpolgármesteri megbízott kinevezése (Somfai Ágnes, Lehet Más a Politika). 10

A főváros hajléktalanügyi megbízottat nevez ki és javaslatokat vár tőle a főpolgármester hajlék-talansággal kapcsolatos koncepcióját ért kriti-kák miatt.

2011.08.25. A tatabányai közgyűlés módosította a közterületek-ről szóló rendeletét.11

Tatabányán 2012. január elseje után szabálysér-tésnek minősül, ha valaki életvitelszerűen az utcán tartózkodik, ha hulladéktárolóból bármit kivesz vagy felborítja azt. Ezért 3 és 50 ezer forint közötti büntetés szabható ki.

2011.08.29. A Főpolgármester bemutatja a Zöld Könyvet.12 Tarlós István kritikával illeti azokat, akik a haj-léktalanságot kizárólag szociális kérdésnek tekintik, ő ugyanezt jelentős részben büntetőjogi problémaként kezeli. A szövegben az is szerepel, hogy a hajléktalanok többsége nem hajlandó dolgozni, bár képes lenne rá. A Zöld Könyv be-mutatóján a főpolgármester közölte: létezik hajléktalanbűnözés.

2011.08.31. Javaslat elfogadása a közterületen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ideiglenes elhe-lyezésére szolgáló ún. „Fűtött utca” programhoz tartozó ingatlanok létesítésére.13

Tarlós István az ombudsman bírálata ellenére sem hajlandó visszavonni a hajléktalanok közte-rület-használatáról szóló rendeletet. A hajlékta-lanok kriminalizálása és a közterületen való életvitelszerű tartózkodás büntetését lehetővé tévő rendelet elfogadása miatt Somfai Ágnes lemondott hajléktalanügyi megbízotti tisztségé-ről. A hajléktalan-ellátásra rendelkezésre álló forrásokból éjjeli menedékhelyeket alakít ki a főváros 280-350 fő számára.14

9 Józsefvárosi népszavazás hajléktalankérdésben, 2011.május 17. http://www.jozsefvaros.hu/hir/483/ jozsefvarosi_nepszavazas_hajlektalan_kerdesben. 10 http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid= 77962 11 Kitiltják a közterületekről a hajléktalanokat, 2011. augusztus 25. http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/kitiltjak-a-kozteruletekrol-a-hajlektalanokat-396610. 12 A Zöld Könyv, http://tarlosistvan.hu/2011/08/29/a-fopolgarmester-bemutatta-a-zold-konyvet/. 13 http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid= 78349. 14 Nem ért egyet a főváros a terveivel, lemondott az LMP-s hajléktalanügyi megbízott, 2011. augusztus 31. http://www.origo.hu/itthon/20110831-fovarosi-kozgyules-marad-a-kozteruleti-rendelet-somfai-agnes-hajlektalanugyi-megbizott.html.

http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=77991#documentshttp://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=77991#documentshttp://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=77991#documentshttp://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=77991#documentshttp://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=77991#documentshttp://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=78349#documentshttp://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=78349#documentshttp://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=78349#documentshttp://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=78349#documentshttp://www.jozsefvaros.hu/hir/483/%0bjozsefvarosi_nepszavazas_hajlektalan_kerdesben.http://www.jozsefvaros.hu/hir/483/%0bjozsefvarosi_nepszavazas_hajlektalan_kerdesben.http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=%0b77962http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=%0b77962http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/kitiltjak-a-kozteruletekrol-a-hajlektalanokat-396610http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/kitiltjak-a-kozteruletekrol-a-hajlektalanokat-396610http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=%0b78349http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=%0b78349http://www.origo.hu/itthon/20110831-fovarosi-kozgyules-marad-a-kozteruleti-rendelet-somfai-agnes-hajlektalanugyi-megbizott.htmlhttp://www.origo.hu/itthon/20110831-fovarosi-kozgyules-marad-a-kozteruleti-rendelet-somfai-agnes-hajlektalanugyi-megbizott.html


2011.09.25. A májusban kiírt népszavazás Józsefvárosban15 Bár az alacsony, 16 százalékos részvételi arány miatt érvénytelen a népszavazás, ennek ellenére Kocsis Máté nem kívánja visszavonni a „kuká-zást” szabálysértésnek nyilvánító rendeletet, sőt, bejelenti, hogy a közterületen életvitelszerű tartózkodás is e kategóriába tartozik majd. Mindennek indoklása, hogy a kérdésekre a résztvevők több mint 80 százaléka (de kevesebb mint tízezer fő) támogató választ adott.

2011.10.10. Józsefvárosi rendelet a közterületek, ingatlanok rendjéről és a köztisztaságról szóló 62/2007. (XI.13.) önkormányzati rendelet módosításáról16

A hulladékgyűjtőkből való szemétkivétel és a hulladékgyűjtők nem rendeltetésszerű használa-ta mellett szabálysértésnek nyilvánítják a közte-rületi koldulást, illetve azt, ha valaki a közterüle-tet életvitelszerű lakhatás céljára használja, vagy ha életvitelszerű lakhatásra használt ingóságait közterületen tárolja,

2011.06.14. Tizenkét fideszes képviselő indítványozza a sza-bálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módo-sítását17

A törvényjavaslat szerint azok, akik ismételten megszegik a közterületet életvitelszerű lakhatás vagy ahhoz használt ingóságaik utcán tárolásá-nak tilalmát, elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő börtönbüntetéssel legyenek sújthatók. A büntetés összeghatárának emelése miatt a haj-léktalan embereket akár 60 napig tartó elzárás-sal is büntetheti a bíróság.

2011.11.14. A Parlament elfogadja a képviselőcsoport indítvá-nyát a szabálysértési törvény módosításáról

A szavazás során a Fidesz és a Jobbik ellensza-vazat nélkül, a KDNP két ellenszavazattal támo-gatta a módosítást, az LMP és az MSZP ellenezte, a független képviselők egy kivétellel szintén elutasították a javaslatot. 18

2011.11.19. A köztársasági elnök aláírja a törvénymódosítást.19 December elsejétől a „visszaeső” hajléktalan emberek akár börtönbüntetéssel is sújthatók.

A hajléktalanságot érintő első átfogóbb intézkedést 2011. április végén hozta meg a fő-

város, amikor rendeletében általában a hajléktalan élethelyzetet helyezte törvényen kí-

vül, szabálysértési eljárást szorgalmazva az utcát lakhatás céljára használó állampolgár-

ok ellen. A közgyűlésen hajléktalan aktivisták követelték, hogy a döntéshozók ne kezel-

jék őket bűnözőkként, egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a főváros továbbra sem

kínál hosszú távú alternatívát sem a munka-, sem a lakhatási lehetőségek terén.

A kormány intézkedései egybeesnek az egyre elterjedtebb nemzetközi gyakorlattal, a

szegénység kriminalizálásával, morális alapú felfogásával. A büntetőjog a nyomor elleni

harc elsődleges eszközeként használata különösen a posztszocialista országokban válik

15 http://hvg.hu/itthon/20110926_nepszavazs_nyolcadik_kerulet 16 http://www.jozsefvaros.hu/rendeletek/1079_2011_56_budapest_fovaros_viii_kerulet.pdf 17 Indítványozók: Wintermantel Zsolt, dr. Kocsis Máté, Kovács Péter, Riz Levente, Németh Szilárd, Bácskai János, Rogán Antal, Papcsák Ferenc, Menczer Erzsébet, László Tamás, Ughy Attila, dr. Vas Imre. http://www.parlament.hu/irom39/03525/03525.pdf. 18 A törvénymódosítást elfogadó képviselők listája: http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_szav.szav_lap. _egy?p_szavdatum=2011.11.14.18:06:52&p_szavkepv=I&p_szavkpvcsop=I&p_ckl=39. 19 http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=3525

http://hvg.hu/itthon/20110926_nepszavazs_nyolcadik_kerulethttp://www.jozsefvaros.hu/rendeletek/1079_2011_56_budapest_fovaros_viii_kerulet.pdfhttp://www.parlament.hu/irom39/03525/03525.pdfhttp://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_szav.szav_lap.%0b_egy?p_szavdatum=2011.11.14.18:06:52&p_szavkepv=I&p_szavkpvcsop=I&p_ckl=39http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_szav.szav_lap.%0b_egy?p_szavdatum=2011.11.14.18:06:52&p_szavkepv=I&p_szavkpvcsop=I&p_ckl=39http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=3525


egyre népszerűbbé. A francia szociológus, Loïc Wacquant rámutat: különösen károsak

lehetnek az ilyen intézkedések azon országokban, amelyeket „a tekintélyelvű kormány-

zás súlyos öröksége, a polgári lét hierarchikus felfogása és a mély, sőt, tovább mélyülő

egyenlőtlenséggel párosuló tömeges szegénység jellemez”.20 A kormánypártok – aho-

gyan az a lépésekből egyértelműen látszik – ezt a módszert választották a valódi prob-

lémák elleni konkrét megoldási javaslatok helyett. Éppen ezért különösen fontos a haj-

léktalanság okainak, mértékének és jellemzőinek ismertetése, a tévhitek eloszlatása és a

probléma kezelésére alternatívák bemutatása.

Hajléktalanok és a hajléktalanság veszélyében élők Magyarországon

Ismert tény, hogy a kilencvenes évek elején a társadalmi és gazdasági átalakulás követ-

kezményeként Magyarországon nőtt a szegények és a munkanélküliek aránya, a létbiz-

tonság csökkent, tömegek kerültek az utcára. Nem elégséges azonban a hajléktalankér-

désben kizárólag a rendszerváltás időszakára fókuszálnunk, hiszen az évente ismétlődő

felmérések alapján az otthontalanok száma a kilencvenes évek óta egyáltalán nem csök-

kent.21 Már a nyolcvanas években is sokan váltak fedél nélkülivé, a problémát azonban

akkor nem lakáspolitikai kérdésként, hanem deviáns magatartásként kezelték, a „lum-

pen” életmóddal azonosították.22 Paradox módon a mostani kormány éppen ehhez, a

szocializmusban uralkodó gondolkodásmódhoz tért vissza.

A hajléktalanok számát lehetetlen pontosan meghatározni, hiszen olyan társadalmi

problémáról van szó, amely különböző élethelyzeteket foglalhat magában. Nemcsak

azok érintettek a kérdésben, akik az utcán élnek, hanem azok is, akik különböző átmene-

ti szálláshelyeken tartózkodnak, illetve azok a hajléktalanná válás állandó veszélyében

élő lakásnélküliek és otthontalanok is, akik lakáskörülményei bizonytalanok (például

20 Wacquant, Loïc (2011): Közbiztonsági tornádó. Neoliberalizmus és büntetés a XXI. század hajnalán, Eszmélet, 89. szám. http://eszmelet.hu/index2.php?act=period&lang=HU&item=1416&auth= Loic%20Wacquant:%20&info=Eszm%C3%A9let%20foly%C3%B3irat,%2089.%20sz%C3%A1m%20(2011.%20tavasz). 21 Szalai Júlia (2002): A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései a az ezredforduló Magyarországán, Szoci-ológiai Szemle, 4.: 34-50. 22 Fehér Boróka (2008): Hajléktalan emberek Magyarországon1989-től napjainkig. http://www.vigilia.hu/2008/6/feher.htm.

http://eszmelet.hu/index2.php?act=period&lang=HU&item=1416&auth=%0bLoic%20Wacquant:%20&info=Eszm%C3%A9let%20foly%C3%B3irat,%2089.%20sz%C3%A1m%20(2011.%20tavasz)http://eszmelet.hu/index2.php?act=period&lang=HU&item=1416&auth=%0bLoic%20Wacquant:%20&info=Eszm%C3%A9let%20foly%C3%B3irat,%2089.%20sz%C3%A1m%20(2011.%20tavasz)http://eszmelet.hu/index2.php?act=period&lang=HU&item=1416&auth=%0bLoic%20Wacquant:%20&info=Eszm%C3%A9let%20foly%C3%B3irat,%2089.%20sz%C3%A1m%20(2011.%20tavasz)http://www.vigilia.hu/2008/6/feher.htm


szívességi lakáshasználók, önkényes lakásfoglalók), vagy akik rendkívül rossz körülmé-

nyek között (például túlzsúfoltságban) élnek. A hajléktalanok nagy része folyamatosan

vándorol a különböző állomások között.23 Bár a Február Harmadika Munkacsoport 1999

óta minden évben felmérést készít a hajléktalantársadalomról, ezek az önkéntes részvé-

telen alapuló adatgyűjtések csak a demográfiai jellemzők feltárását, ezek alapján pedig a

megfelelő ellátórendszer kidolgozását szolgálják. A Menhely Alapítvány 2002-es kiadvá-

nya szerint az országban 30 ezer, a fővárosban 15 ezer hajléktalan él, ezek azonban csak

becslések. A legátfogóbb adatokat a 2001-es népszámláláson gyűjtötték24, akkor

260 653 fő nem lakásban élő személyt számoltak össze az országban, nagy részük azon-

ban szociális otthonokban, munkás- és hajléktalanszállón, börtönben, gyermekvédelmi

és egyéb intézményekben tartózkodott. Ezen kívül további 88 395 fő élt bizonytalan la-

káskörülmények között. A népszámlálási eredmények a gazdasági válság hatásait ismer-

ve napjainkban a 2001-esnél súlyosabb eredményre juthatnak.25

1. ábra: A Menhely Alapítvány felmérése a hajléktalanok lakáshelyzetének változásairól

Forrás: Kérdések és válaszok a hajléktalanságról (Menhely Alapítvány Budapest, 2002)26

23 Győri Péter (2005): Hajléktalanok – a szavak és számok hálójában. Beszélő, 10. évf. 3. szám. 24 Fehér Boróka (2008): Hajléktalan emberek Magyarországon 1989-től napjainkig. http://www.vigilia.hu/2008/6/feher.htm. 25 A „Február Harmadika Munkacsoport” 2011-ben az országos népszámlálással párhuzamosan országos „hajléktalanszámlálást” tervez. 26 http://www.menhely.hu/download.php?f=downloads/tankonyv/tankonyv.pdf

http://www.vigilia.hu/2008/6/feher.htmhttp://www.menhely.hu/download.php?f=downloads/tankonyv/tankonyv.pdf


A hajléktalanná válás okai rendkívül változóak, a gyakran előforduló rizikófaktorokat

azonban meg lehet határozni: ha valaki születésétől fogva szülők nélkül nő fel; ha soha

nem volt saját lakása; ha elvált vagy elveszítette munkahelyét; kilakoltatták vagy termé-

szeti katasztrófát szenvedett el.27 Az, hogy ezen élethelyzetek végül az egyén hajlékta-

lanná válását okozzák-e, az adott életpályájától függ. Azt a sztereotípiát viszont, hogy a

szakképzettség hiánya miatt kerülnek sokan az utcára, a Február Harmadika Munkacso-

port első, 1999-ben készült felmérése cáfolta. Az adatok alapján a hajléktalanok nem

képzetlenebbek, mint a társadalom nem hajléktalan tagjai.28 Ahogy a felsorolt körülmé-

nyek nem feltétlenül vezetnek hajléktalanná váláshoz, a körülmények hiánya sem jelent

garanciát arra, hogy valakivel ez nem történik meg. Szemléletes példa erre, hogy bár a

közvélemény általában a társadalom számára haszontalan vagy magatehetetlen, munka-

nélküli emberekként tekint a hajléktalanokra, a fedél nélküliek fele rendelkezik állandó

jövedelemmel. Alacsony jövedelmük ugyan nem teszi lehetővé, hogy piaci áron lakást

béreljenek, egy megfelelő szociális bérlakásrendszerrel vagy munkásszállók kialakításá-

val az állam humánusabb lakhatási lehetőséget kínálhatna számukra, egyben csökkent-

hetné a hajléktalan-ellátás költségeit is. A Város Mindenkié csoport 2010-ben feltett

kérdésére 23 budapesti önkormányzat közül 19 nyilatkozott arról, hogy hány üres szo-

ciális bérlakás található a kerületben: összesen mintegy kétezres mennyiségről tájékoz-

tattak.29

Hajléktalanság 2011-ben

A Február Harmadika Munkacsoport 2011-es adatfelvételében30 összesen 7199 hajlék-

talan vett részt31. Február 3-án az éjjeli menedékhelyen alvókkal és az utcán tartózko-

dókkal együtt csak Budapesten 7755 főt számoltak össze. Bár ezt a számot nem kezel-

hetjük népszámlálási adatként, annyiról azért tájékoztat: idén egy téli budapesti éjsza-

kán legalább ennyi polgártársunk hajléktalan volt.

27 Győri Péter (2005): Hajléktalanok – a szavak és számok hálójában. Beszélő, 10. évf. 3. szám. 28 Fehér Boróka (2008): Hajléktalan emberek Magyarországon 1989-től napjainkig. http://www.vigilia.hu/2008/6/feher.htm. 29 Üres lakások menete. Népszava, 2010. október 18. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=357801. 30 Gyorsjelentés 2011, Menhely Alapítvány – „Február Harmadika Munkacsoport”. http://www.menhely.hu. 31 A felmérés nem volt teljes körű, az országban élő hajléktalanok töredékéről közölt információkat.

http://www.vigilia.hu/2008/6/feher.htmhttp://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=357801http://www.menhely.hu/


A fővárosban az éjszakai menedékhelyek körülbelül ötezer főt képesek befogadni32, te-

hát a hajléktalanok minimum egyharmada, sőt – s ezt feltételezhetjük – ennél sokkal na-

gyobb hányada nem jut szálláshelyhez.

3. ábra: Utcán és szállókon éjszakázó hajléktalanok aránya és területi megoszlása (%)

Utcán Szállón Összesen (fő)

Budapest 65 35 3287 Vidéki városok 56 44 3912

Összesen 60 40 7199

Forrás: Gyorsjelentés 2011, Menhely Alapítvány –Február Harmadika Munkacsoport33

Általánosságban elmondható, a hajléktalanok nagy része (60 százaléka) vidéki városok-

ban él. Döntő többségük férfi, de az utóbbi időben a nők száma is nőtt körükben.34

A hajléktalan lét veszélyei

A legnagyobb kockázatot a hajléktalanok számára a kihűlés jelenti. Zacher Gábor, az Er-

zsébet Kórház főorvosa tájékoztatása szerint 2011 elején 51 fő halt meg kihűlés követ-

keztében, 157 főt szállítottak ilyen tünetekkel kórházba. A betegek háromnegyede haj-

léktalan volt. A főorvos hozzátette, nem a kihűlés az egyetlen kockázat a hajléktalanok

számára, egészségügyi szempontból egy utcán négy naptári évnek felel meg, ezért 90

százalékuk szenved valamilyen betegségben.35

Az utcán élők – különösen a nők – rendkívül kiszolgáltatottak. A hajléktalansággal szem-

beni előítéletek gyakran vezetnek agresszív cselekedetekhez, amelyek ellen az esetek

többségében beteg, alultáplált személyek az átlagosnál kevésbé tudnak védekezni. Ha-

sonlóan nagy a veszélye annak, hogy kirabolják őket. Elterjedt jelenség a „rabszolgázta-

32 Vidék és Budapest – Különbségek a hajléktalanok helyzetében, jelenlétében, 2010. december 6. http://szochalo.hu/cikkek/4371. 33 http://www.menhely.hu/ 34 Uo., valamint Fedél nélkül: egyre nő a hajléktalanok száma, 2010. november 21. http://www. kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/fedel-nelkul-egyre-no-a-hajlektalanok-szama-345258. 35 Vége a télnek: még több ember tölti az éjszakákat az utcán, 2011. április 15. http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/fedel-nelkul-egyre-no-a-hajlektalanok-szama-345258.

http://szochalo.hu/cikkek/4371http://www.menhely.hu/http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/fedel-nelkul-egyre-no-a-hajlektalanok-szama-345258http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/fedel-nelkul-egyre-no-a-hajlektalanok-szama-345258


tás”, az anyagilag kiszolgáltatott emberek minimális ellátásért dolgoztatása, amely gyak-

ran az érintettek fizikai és lelki bántalmazásával is együtt jár. Ezek ugyan nem elszigetelt

esetek, az áldozatok mégis csak ritkán tudnak a rendőrséghez fordulni.36 A hajléktalan-

ság kriminalizálása tehát olyan közhangulatot teremt, amelynek hatására az otthontala-

nok teljes mértékben bizalmatlanná válhatnak a hatóságok irányában, és olyan emberek

minősülnek törvénysértőnek, aki valójában áldozatok.

A hajléktalanság okainak, a hajléktalanok életkörülményeinek rövid elemzéséből egyér-

telműen kiderül, helyzetüket nem devianciára való hajlamuk, szenvedélybetegségük

vagy szakképzetlenségük okozza, hanem általuk befolyásolhatatlan társadalmi körülmé-

nyek és sokszor a hátrányos helyzetűekkel szembeni szolidaritás hiánya. Az utcai élet-

mód komoly kockázatokkal jár, ezért kiemelkedően fontos megfelelő társadalompoliti-

kai intézkedések azonnali megvalósítása.

A hajléktalanság megszüntetését, a hajléktalan emberek társadalmi integ-

rációját célzó nemzetközi jó gyakorlatok

Az alábbiakban olyan külföldön már eredményesen alkalmazott gyakorlatokat gyűjtöt-

tünk össze, amelyek a civil és piaci szereplőkkel együttműködve Magyarország számára

is alternatívákat jelenthetnek a hajléktalan-ellátás területén. Az elsődleges cél nem a

rövid távú problémák kezelése (munkahelykeresés, egészségügyi ellátás), hanem hosszú

távú, fenntartható megoldás kialakítása a hajléktalanság és lakástalanság felszámolásá-

ra. Utóbbival kapcsolatban szükséges azt hangsúlyozni, amit a hajléktalanná válás okait

elemző részben is leírtunk: a hajléktalanság elsősorban lakásprobléma.

„Lakhatást először” – szociális bérlakásprogramok

A hajléktalankérdés lakásproblémaként való megközelítése, a Housing First elv alapján

számos sikeres társadalmi integrációs projekt jött létre. A New Yorkból induló és az

36 Kérdések és válaszok a hajléktalanságról. Menhely Alapítvány, 2002. http://www.menhely.hu/download.php?f=downloads/tankonyv/tankonyv.pdf.

http://www.menhely.hu/download.php?f=downloads/tankonyv/tankonyv.pdf


Egyesült Államokban elterjedt Housing First kezdeményezés alapelve, hogy minden haj-

léktalan készen áll a saját otthon fenntartására, a szálláshelyekhez való hozzáférésnek

pedig nincsenek előfeltételei. Megfelelő lakásviszonyok nélkül az átmeneti szállásokon

az egyénnek a nyitvatartási rendhez, szabályokhoz, a rendelkezésre álló férőhelyekhez

kell igazodnia, ez pedig nem teszi lehetővé az állapot megszűnését. Az államnak is gaz-

daságosabb, ha a különböző hátterű és különböző hátrányokban szenvedő hajléktalano-

kat nem szállók, börtönök vagy kórházak felé tereli, hanem először állandó szálláshelyet

kínál nekik, átfogó, az egyén szükségleteinek megfelelő (egészségügyi ellátás, jogi ta-

nácsadás, oktatás, stb.) szolgáltatást pedig ezt követően nyújt. A szemléletmód lényege,

hogy a probléma megoldásának legelső lépését a lakóhely felajánlása jelenti, esetenként

egy rövid, átmeneti szálláshelyen töltött időszakot követően.

A Housing First elve alapján működő szociális bérlakások lakói a piacinál alacsonyabb

lakbért fizetnek, az összeg hosszú távon fedezi az esetleges lakásépítések és

-felújítások költségeit. A magyar városokban számos üresen álló önkormányzati lakás

található, tehát rendelkezésre áll az ehhez szükséges kapacitás.

A „lakhatást először” elv alapján kialakított mintaprojektek

1. Community Housing Partnership, San Francisco, USA

A Community Housing Partnership37 1800 főt lát el. Az alacsony lakbérért kiadott laká-

sok mellett továbbképzési- és álláslehetőségeket is kínál a hajléktalanoknak. A tovább-

képzések megfelelnek a résztvevők korábbi tudásának és a munkaerőpiac igényeinek,

álláslehetőségeket pedig a szervezet is kínál, de a keresésben is segíti a résztvevőknek.

Emellett segítséget nyújtanak a fizikailag vagy mentálisan sérült, illetve szenvedélybe-

tegségekkel küzdő hajléktalanoknak is, egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak fel az

összes érintettnek. A szervezet figyelmet fordít a (segítő) közösség építésére, ennek ha-

talmas a jelentősége a korábbi kapcsolati hálójukat elvesztett hajléktalanoknál.

37 http://www.chp-sf.org/

http://www.chp-sf.org/


2. Dignity Housing, Philadelphia, USA

A méltó lakhatást elsődleges célként kitűző program38 egyszerre ötvenkilenc család lak-

hatását biztosítja különböző kiegészítő programokkal. A személyre szóló, az egyének és

családjuk szükségleteit figyelembe vevő szolgáltatások célja, hogy a hajléktalan családok

lakással rendelkező, önmagukat ellátni képes háztartásokká váljanak. A Dignity II pro-

jekt tizenhat lakásában 18–24 hónapig tartózkodhatnak családjukkal azok az egyedülál-

ló anyák, akik korábban szenvedélybetegek vagy családon belüli erőszak áldozatai vol-

tak. A projektben nyolc lakást ajánl fel a szervezet azoknak, akik intenzív oktatási és

szakképzési programjaikban részt vesznek. Az ESP (Enhanced Services Project) projekt

keretében biztosítanak otthon harmincöt olyan családnak, amelyekben a családfő vala-

milyen függőségben, mentális betegségben szenved vagy HIV-pozitív. A lakhatás mellett

különböző kiegészítő szolgáltatásokat, tanfolyamokat kínálnak (például jövedelemszer-

zés, „gazdálkodás” a pénzzel, oktatás, szakképzés, egészségügy, gyermekgondozás, állás-

keresés, lakásfenntartás és közösségépítés). Gyakori probléma a hajléktalan-ellátással

kapcsolatban, hogy az nem veszi figyelembe, a hajléktalanok jelentős része párkapcso-

latban, családban él – a Dignity szakít ezzel a megközelítéssel.

Amikor az önkormányzat is tenni akar – egy jó példa Londonból

London Delivery Board stratégiai együttműködése

Boris Johnson polgármester 2009-ben egyetlen közös platformra39 helyezte az összes

hajléktalansággal kapcsolatos angliai kezdeményezést. A témakör összes londoni prob-

lémájának átfogó felszámolását célzó London Delivery Board a hatékonyság kulcsát a

központi, a regionális és a helyi kormányzatok, az önkéntesek, valamint az egészségügy,

a rendőrség, a tömegközlekedés-felügyelet, a munkaközvetítők és képességfejlesztő

szervezetek együttműködő képességének erősítésében – és a közös célért küzdő további

tagok bevonásában – látja.

38 http://www.dignityhousing.org/home 39 http://www.london.gov.uk/priorities/housing/working-partnership/ldb

http://www.dignityhousing.org/homehttp://www.london.gov.uk/priorities/housing/working-partnership/ldb


1. A program az utcára kerülés okait szerteágazónak tartja, általános megoldások

helyett rugalmas eseti eszközök használatára törekszik. Ez motiválta az angliai

összefogást támogató CHAIN adatbázis fejlesztését is, amely egyfajta „bejegyzett

hajléktalan” státusz létrehozásával egyenként tartja számon a londoni hontalanokat.40 A

betegségek, függőségek és egyebek személyre szabott nyilvántartáshoz több mint 100

londoni ellátó fér hozzá, amelyek így gyorsan és pontosan juttathatják célba

szolgáltatásaikat.

2. A London Delivery Board stratégiájának részeként készült el egy internetes portál

(a homeless.org.uk), amely a kapcsolódó problémák megszüntetésére törekvő

szervezeteket gyűjt össze egy helyre. A jelenleg 500 tagú listát tartalmazó felület nem

csupán a szolgáltatók számára teszi átláthatóvá és összehangolhatóvá tevékenységeiket,

de a hajléktalanok is tájékozódhatnak segítségével a számtalan lehetőség között. A

feladatok pontosabb delegálása és a problémák személyre szabottabb kezelése mellett

csökkenthet az ellátórendszerből való kikerülés kockázata is, hiszen ilyen módon a

szolgáltatók egymásnak közvetlenül átadhatják a feladatokat, illetve egymáshoz

irányíthatják a rászorulókat.

3. Szintén a London Delivery Board gyűjtötte össze és rendszerezte az elmúlt

évtizedek helyi, illetve globális tapasztalatait a hajléktalansággal kapcsolatban. Az

honlapon 650 kiadó több mint 1800 angol nyelvű, témába vágó publikációja található

meg, kiemelkedő lehetőséget nyújtva az elméleti alapok áttekintésére és összefogására.

4. A London Delivery Board meghatározó projektjeként ismert No Second Night Out

(NSNO) célja, hogy második éjszakát már senki se töltsön London utcáin. Ennek

megfelelően az NSNO kiemelt feladatának41 tekinti a gyors reakcióképességet, amelyet

belső fejlesztések mellett a lakosság hatékony bevonásán keresztül tart megoldhatónak.

A „második éjszaka” elkerülése érdekében igyekeznek minden utcán alvó személyt

megtalálni, ami a civil bejelentések nélkül nehezen lenne megoldható. A kezdeményezés

honlapján térképek és kérdőívek segítik a lakosságot, hogy minél egyszerűbben és

pontosabban határozhassák meg az észlelt hajléktalanok hollétét és állapotát.

40 http://www.broadwaylondon.org/CHAIN 41 http://www.nosecondnightout.org.uk

http://homeless.org.uk/http://www.broadwaylondon.org/CHAINhttp://www.nosecondnightout.org.uk./


5. Az úgynevezett Reconnect (azaz Újracsatlakozás) program keretében zajló

szolgáltatás42 szintén az NSNO stratégiájának része. Az elmúlt évtized tapasztalatai

alapján ugyanis úgy tűnik, a fővárosi hajléktalanok jelentős része a külvárosokból vagy

vidékről származik, ők a számukra idegen környezetben különösen nehezen találják meg

a helyüket. A projekt feladata, hogy újból összekösse a hajléktalanokat eredeti – illetve

legutóbbi stabil – lakhelyükkel, felélessze a társadalmi integrációhoz szükséges régi

kapcsolatokat.

42 http://www.reconnect.homeless.org.uk

http://www.reconnect.homeless.org.uk./


Záró gondolatok

A Fidesz–KDNP-kormány az elmúlt több mint egy évben a hajléktalanság büntetésére, és

nem ellátására koncentrált. A hajléktalanság kriminalizációja a december elsején hatály-

ba lépett szabálysértési törvénymódosítással emelkedik országos szinten jogerőre. A

hajléktalanok stigmatizálása mellett a kirekesztett emberek helyzetét a fővárosban azzal

nehezítették tovább, hogy jelentős szerkezeti átalakításokat és forrásmegvonásokat haj-

tottak végre az ellátórendszerben. Emiatt az utóbbiban érdekelt szervezetek jövőjét és a

téli krízisellátást is bizonytalanná tették. A hajléktalan emberekről készült kutatások

egyértelműen azt jelzik, az emberek nem erkölcsi gyengeségük, hanem rajtuk kívülálló

okok, többek közt a szociális bérlakások és a megfizethető lakhatás hiánya miatt kerül-

nek az utcára, szállókra. Emellett olyan embercsoportról beszélünk, amelyet nem lehet

homogén egészként kezelni, hiszen azon túl, hogy lakhatásuk nem biztosított más-más

típusú problémákkal küzdenek.

Külföldön már elterjedt a Housing First (lakhatást először) szemlélet, amely arra az egy-

szerű összefüggésre épül, hogy a hajléktalanok azért hajléktalanok, mert nincsen laká-

suk, megfelelő lakhatási lehetőségek nélkül pedig lehetetlen tartós megoldást találni

problémáikra. Számos külföldi gyakorlattal szolgál jó példaként arra, hogy hosszú távú

megoldások akkor jöhetnek létre, ha az állami, önkormányzati és civil szervezetek való-

ban a társadalomból kirekesztett emberek szükségletei alapján kialakított projekteket

indítanak el, illetve ezekben az esetekben az együttműködés is növelhető a társadalom

különböző csoportjai között.

A kriminalizálás mindezekkel szemben azonban csak növeli a hajléktalanok kirekeszté-

sét, ezzel párhuzamosan pedig csökkenti a társadalmi szolidaritást is.

Documents

Intézet a Demokratikus Alternatíváért - Weborvos.hu · 2016. 4. 19. · 2 | Intézet a Demokratikus Alternatíváért A hajléktalanságot Magyarországon a szegénység egyik