ITCB - PSI-szakirodalom feldolgozása 20090531

8/9/2019 ITCB - PSI-szakirodalom feldolgozása 20090531

http://slidepdf.com/reader/full/itcb-psi-szakirodalom-feldolgozasa-20090531 1/19



Tartalom

Tartalom .............................................................................................................................................................

A szakirodalom áttekintése ...............................................................................................................................

Piacfelmérések: a közadatvagyon nagysága és a hozzáadott érték ...............................................................

Árazási elvek és gyakorlatok .........................................................................................................................

Nemzetközi és magyar árazási gyakorlatok ...............................................................................................

Az árazás ellenőrizhetősége .......................................................................................................................

Externáliák .....................................................................................................................................................

Adat- és információkörök ..............................................................................................................................

Üzleti információk ......................................................................................................................................

Földrajzi és térinformációs adatok .............................................................................................................

Jogi információk és adatok ........................................................................................................................

Meteorológiai információk .........................................................................................................................

Társadalmi információk .............................................................................................................................

Közlekedési információk ...........................................................................................................................A közintézmény fogalma ...............................................................................................................................

A központi közigazgatás intézményei............................................................................................................. 14

Közfeladatot ellátó társaságok ...................................................................................................................

Az önkormányzati intézményi kör .............................................................................................................

A bírói és ügyészi igazgatás intézményei....................................................................................................... 14

Egyéb intézmények ....................................................................................................................................A dokumentum fogalma ................................................................................................................................

Információs eszközlisták, nyilvántartások .................................................................................................

Archívumok ................................................................................................................................................

Az újrafelhasználás üzleti modellje ...............................................................................................................

Az újrafelhasználás gyakorlati akadályai............................................................................................................. 18

Hivatkozások jegyzéke ..................................................................................................................................

2

A közérdekű információk újrahasznosításának piaca Magyarországon (részanyag, 2005. május 31.)



A szakirodalom áttekintése

Az ITCB Consulting Kft. a Neumann János Digitális Könyvtár Kht megbízásából végzi a közérdekű infoújrahasznosítása piacának felmérését. A felmérés első lépésében feldolgoztuk a témára vonatkozómegrendelő által megadott, illetve az általunk fontosnak ítélt szakirodalmat.

Megbízásunk a 2003/98/EK Irányelv (továbbiakban: PSI-irányelv) hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlatának és piacméretének feltérképezése volt. A megbízás teljesítését nehezíti, hogy Magyarország irányelv lényeges elemeit nem ültette át a hazai jogba, illetve nem hozott létre olyan szervet, mint példáuOffice of Public Sector Information(OPSI). A megfelelő jogszabályi rendelkezések és központi kormányzatimódszertani útmutatás hiányában a magyar közintézmények spontán módon, illetve más jogszabályok alvégzik a nemzeti és önkormányzati adatvagyon hasznosítását.

Piacfelmérések: a közadatvagyon nagysága és a hozzáadott érték A PSI-irányelv hazai hatályosulása és a piac felmérése szempontjából kiemelten fontos a PSI-iránmegalkotását kezdeményező Európai Bizottság által készített két felmérés.

A PSI-irányelv előkészítése során az Európai Bizottság megbízásából végzett PIRA-kutatás igyekszámszerűsíteni az akkori Európai Unió közadatvagyonának értékét és az erre épülő piac nagyságát1. A PIRA-kutatást azóta is referencia-értékűnek tartják, noha a későbbi kutatások a módszertan fejlődésénköszönhetően rávilágítottak a hibáira is. A PIRA-kutatás az EU és az USA adatait egységes szerkezetbendown szemléletben vizsgálta; az ezt követő részletesebb vizsgálatok rámutattak arra, hogy ez a módmeglehetősen túlbecsli a közadatvagyon értékét2.

A MEPSIR kutatás célja a 2003/98/EK Irányelv hatályosulásának vizsgálata, és a felülvizsgálat empmegalapozása volt (Dekkers et al, 2006). A kutatásban kontrollváltozóként az Egyesült Államok relevánsszerepelnek. Saját piacelemzésünkben, és a magyar szabályozási koncepció megalkotásában elvárásntekintjük, hogy piackutatási eredményeink a MEPSIR eredményekkel összevethetők legyenek; ugyanakkoországra kiterjedő keresztmetszeti kutatásnál szükségképpen mélyebbek is legyenek. A MEPSIR egymódszertanilag letisztult folytatása a PIRA-kutatásnak.

Dekkers et al. (2006 20.l.) online kutatásában Magyarország az EU 25 közül a közszféra szerveinek cípróbamegkeresések közül a legalacsonyabb válaszadási rátával rendelkezett. Az átlagos 31 százalékos (me28 százalék) válaszadási rátával szemben csak három országban volt 10 százalék alatti a válaszadhajlandóság, Luxemburgban, Görögországban és Magyarországon. (50% felett szerepeltek HollanCsehország, Észtország, Litvánia és Norvégia). Ezzel szemben az újrahasznosítók válaszadási hajlandósMagyarországon az átlagosnál magasabb volt. A hozzáférhetőség kvalitatív szempontjai (elérhetőhozzáférhetőség, átláthatóság, elszámoltathatóság, diszkrimináció-mentesség) Magyarország többnyirközepesnél jobban teljesített.

Minél széttöredezettebb a közszféra információnak a fellelhetősége, annál nehezebb az adatokat megtalálmegvásárolni. Magyarország a központi és az önkormányzati közigazgatás különösen nagy számú szere

1 PIRA (2000).2 OFT (2006). 6.88, 114-115. l.

3




miatt ebben a tekintetben az egyik legnehezebben kezelhető ország3. A MEPSIR kutatásban nagyon kevésmagyar közintézményi és újrahasznosítói választ dolgoztak fel (összesen kilenecet), ezért az MEPeredmények hazánkra nézve meglehetősen pontatlanok lehetnek.

Magyarország az EU bruttó termékéből 0,8 százalékkal részesül, a lakosságából 2,1 százalékkal részese

Mindezek alapján a MEPSIR-kutatás alapján a PSI piac értékére az alábbi adatok valószínűsíthetőek4

:MEPSIR becslés (millió euróban) Valószínű Maximum Arányosítás

EU közszféra által értékesített 5 678 000 000 € 26 499 000 000 € EU újrafelhasználók által értékesített 26 135 000 000 € 47 757 000 000 € Magyar közszéfra által értékesített 45 424 000 € 211 992 000 € GD PMagyar újrafelhasználók által értékesített 209 080 000 € 382 056 000 € GD PMagyar közszéfra által értékesített 119 238 000 € 556 479 000 € LakosságMagyar újrafelhasználók által értékesített 548 835 000 € 1 002 897 000 € LakosságMagyar közszéfra által értékesített 12 945 840 000 Ft 60 417 720 000 Ft

M agyar újrafelhasználók által értékesített 59 587 800 000 F t108 885 960 000 Ft EUR/HUFMagyar közszéfra által értékesített 33 982 830 000 Ft158 596 515 000 Ft 285 Ft M agyar újrafelhasználók által értékesített 156 417 975 000 F t285 825 645 000 Ft

Bár az adatok egy részére az jellemző, hogy a lakosságszámmal arányosan növekszik az értéke, ez cbizonyos korlátok között igaz. Például egy marketing-adatbázisban egy alacsonyabb jövedelmű orlakosságának az értéke az alacsonyabb értékesítési potenciál miatt alacsonyabb lehet. A vállalati szféra, az döntések megalapozását szolgáló döntéseknél pedig inkább a nemzeti jövedelemmel arányosak, és arányosság is inkább exponenciális, mint lineáris. Magyarország közepesen fejlett EU tagállamnak számíta legjobb becslésnek a GDP-arányosítást tartjuk.

A MEPSIR másik becslése a közintézmények és az újrahasznosítási piaci szereplők létszám- és árbevételi aalapján a következő becslést adja a piacra.

MEPSIR becslés (millió euróban) Valószínű Maximum ArányosításEU közszféra által értékesített 11 881 000 000 € 41 645 000 000 € EU újrafelhasználók által értékesített 11 677 000 000 € 44 943 000 000 € Magyar közszéfra által értékesített 95 048 000 € 333 160 000 € GDPMagyar újrafelhasználók által értékesített 93 416 000 € 359 544 000 € GDPMagyar közszéfra által értékesített 249 501 000 € 874 545 000 € Lakosság

Magyar újrafelhasználók által értékesített 245 217 000 € 943 803 000 € LakosságMagyar közszéfra által értékesített 27 088 680 000 Ft 94 950 600 000 Ft M agyar újrafelhasználók által értékesített 26 623 560 000 F t102 470 040 000 Ft EUR/HUFMagyar közszéfra által értékesített 71 107 785 000 Ft249 245 325 000 Ft 285 Ft M agyar újrafelhasználók által értékesített 69 886 845 000 F t268 983 855 000 Ft

A MEPSIR-kutatás legnagyobb erénye az egész EGT-re kiterjedő, az Egyesült Államokat is magába fokeresztmetszeti minta. A kutatás elemszáma, mérete, illetve angol, német, spanyol, holland nyelvközp

3 Dekkers et al, 2006. 20l.4 Dekkers et al, 2006. 33. l. illetve a közölt számítások.

4




végrehajtása komoly kétségeket ébreszt az adatok megbízhatóságát, illetve egyes országokra vaextrapolálhatóságát illetően.

A brit versenyhatóság, az OFT 2006-ban publikált becslése a brit közszféra közvetlen értékesítéseit 340fontra (499 millió euró), az újrahasznosított piacot 590 millió fontra (865 millió euró), az újrahasznosít

növekedési potenciálját 500 millió fontra tette (további 341 millió euró)5

. Az árbevétel legnagyobb része néhányközponti adathasznosító helyről származott. Egy jóval korábbi, 1999-ben készült tanulmány a brit föinformációs piacot a kilencvenes években már 100 millió fontra (152 millió euró) becsülte6. Az OFT számára abecslést a DotEcon közgazdasági tanácsadó cég végezte bottom-up módszerrel, az érintettek könyveadatainak feldolgozásával. Kutatásunkban mi is ezt a munkaigényesebb, de sokkal pontosabb módszert köv

A MEPSIR-kutatás a PIRA kutatáshoz hasonlóan valószínűleg meglehetősen túlbecsli az egyes nemzeti pértékét. A MEPSIR kutatást Nagy-Britanniára arányosítva és az OFT becslésével összevetve a követtúlbecslési arányok mutatkoznak:

MEPSIR becslés (millió euróban) Valószínű Maximum Arányosítás

EU közszféra által értékesített 5 678 000 000 € 26 499 000 000 € EU újrafelhasználók által értékesített 26 135 000 000 € 47 757 000 000 € Brit közszéfra által értékesített 868 734 000 € 4 054 347 000 € GDPBrit újrafelhasználók által értékesített 3 998 655 000 € 7 306 821 000 € GDPBrit közszéfra által értékesített 700 097 400 € 3 267 326 700 € LakosságBrit újrafelhasználók által értékesített 3 222 445 500 € 5 888 438 100 € LakosságBrit közszéfra által értékesített 174% 812% MEPSIR/Brit újrafelhasználók által értékesített 462% 845% OFTBrit közszéfra által értékesített 140% 655% MEPSIR/

Brit újrafelhasználók által értékesített 373% 681% OFT

Kutatásunk előzetes adatai (amelyekről később számolunk be), hasonló mértékű túlbecslést mutaMagyarország esetében is. Így a MEPSIR „maximum” értékeit valószínűtlen túlbecslésnek, a MEPSIR „vaértékeit pedig jelentősen túlbecsültnek tartjuk. Mindent figyelembe véve az általunk reálisnak tartott mközadatvagyon piac elsődleges (primer, közvetlen) értékesítési része mintegy 10-15 milliárd forinújrahasznosítás piaca 20-40 milliárd forint lehet.

Árazási elvek és gyakorlatok Az árazási elvek és gyakorlatok során a következő alapvető közgazdasági kifejezéseket használjuk.

• Teljes költségtérítés: a fogyasztó vagy újrahasznosító az adatok begyűjtésének és rendszerezésének teköltségét viseli.

• Átlagköltség alapú árazás: a fogyasztók csoportja egy adott évben, például költségvetési évben a teköltség használat arányosan rájuk eső részét fizeti meg; az összes fogyasztó együttesen valósítja meteljes költségtérítést.

5 OFT, 2006.19.l.Euróban kifejezve az Európai Központi Bank éves középárfolyamán

http://sdw.ecb.europa.eu/quickview.do?SERIES_KEY=120.EXR.A.GBP.EUR.SP00.A; 0.68173 EUR/GBP (2006).6 Oxera, 1999, a vonatkozó Euróai Központi Banki éves keresztárfolyam 0.65874 EUR/GBP.

5


http://sdw.ecb.europa.eu/quickview.do?SERIES_KEY=120.EXR.A.GBP.EUR.SP00.A

http://sdw.ecb.europa.eu/quickview.do?SERIES_KEY=120.EXR.A.GBP.EUR.SP00.A



• Határköltség alapú árazás: a fogyasztó csak azt a költséget fizeti meg, amennyibe az ő közvetkiszolgálása kerül; információk forgalmazása esetén pl. a másolás, postázás, adatválogatás anyagiszemélyi jellegű ráfordításait.

• Határköltség alatti árazás: a fogyasztó csak névleges vagy nulla összeget fizet a megkapott információé

• Közjószág: olyan jószág, amelynek a fogyasztásából ésszerű költséggel nem lehet kizárni a nem fogyfelhasználókat.

• Nélkülözhetetlen eszköz: olyan eszköz, amelynek egy adott nemzeti vagy helyi (releváns) földrajzi pgazdasági vagy fizikai, természeti korlátok miatt nem képzelhető el a megkétszerezése, ezért a hasznámegfelelő költségtérítés ellenében a tudományos, üzleti és nem-kereskedelmi alkalmazás számára is kell engedni. Nélkülözhetetlen eszközök például egyes meteorológiai, hidrológiai vagy geológiai megfpontok és műszerek, vagy a hatóságok és közlekedési infrastruktúra-kezelő szervezetek által hasz járműmérlegek.

• Diszkriminatív árazás: egyes fogyasztók ugyanazt az információt olcsóbban, mások drágábban kapjákEnnek tipikus formája a mennyiségi kedvezmény – az ilyen diszkriminációt jogi diszkriminációnak tekközgazdasági értelemben vett árdiszkriminációnak nem feltétlenül van negatív normatív tartalma: pl. a fogyasztóknak történő olcsóbb értékesítés lehetővé teszi, hogy olyanok is információhoz jussanak,számára az információ a nagyobb fogyasztók árszintjén teljesen elérhetetlen.

A teljes költségtérítés (TC) abban az esetben képzelhető el, ha kifejezetten a fogyasztó kérésére végeznek eadatfelvételt. A legtöbb esetben a közszférának erre nincsen lehetősége, felhatalmazása, és a teljköltségtérítést a piaci szereplők alkalmazzák. A teljes költségtérítés problémája leginkább akkor merülhetegy kormányzat adatgyűjtésében valamilyen, nem közcélú, de üzletileg értékes többletinformáció solcsóbban állítható elő, mint a piacon. Ennek tipikus esete, ha egyes meteorológiai, hidrológiai vagy geoeszközök kizárólag a kormányzati szervek rendelkezésére állnak, és egy-egy üzleti célú alkalmazáshozbeszerzése, vagy a műszerek piaci célú rendszeresítése túlzottan költséges volna. Egyes bevételi előiránkötelezettséggel terhelt állami szervek alkalmazhatják a teljes költségalapú információ-értékesítést.

Az átlagköltség alapú árazás (AC) azt jelenti, hogy az információ begyűjtésének, rendszerezésénekmásolásának teljes költségét felosztják a potenciális fogyasztók között. Amikor a kormányzat a saját közcgyűjtött információk teljes bekerülési értékét megfizeteti az újrahasznosítókkal, akkor lényegében AC+ árbeszélhetünk. Ilyenkor ugyanis az egyik fontos felhasználó – maga a kormányzat, vagy a kormányzati snem fizet az adatokért. Az átlagköltség alapú árazás az újrahasznosítók és a fogyasztók egy részét kizárújrahasznosításból, ezért közgazdasági értelemben diszkriminatív. Ha ugyanis egy felhasználó számára re

kis, de pozitív üzleti értékkel bír az adott információ; vagy kereslete abszolút értelemben kicsi (példszervezet mérete és korlátozott piaca miatt), akkor nem tudja megfizetni az átlagos használati díjatátlagköltség alapú árazás - jelentős keresleti sokk, például a megrendelők fizetésképtelensége, váralemondása nélkül – teljes költségmegtérülést hoz. Az AC+ árazás a közszféra számára nyereséget hajt,egyfajta bújtatott adó, illetve illetékkivetésnek is tekinthető.

A határköltség alapú árazás (MC) azt jelenti, hogy az egyes újrahasznosító vagy végfogyasztó csak aztöbbletköltségért fizet, amennyibe a közszférának az ő ellátása kerül. A határköltség alapú árazás néhelméleti lehetőséget leszámítva nem teszi lehetővé az információ előállítása költségeinek teljes megtérüléhatárköltség alapú árazás jó tulajdonsága, hogy az információ a lehető legszélesebb körben elérhetővé anélkül, hogy a közszféra egyébként is felmerült költsége tovább növekedne. A határköltség alapú áraztulajdonsága, hogy a kisebb, illetve kevésbé nyereséges újrahasznosítást is lehetővé teszi, így gazdasági ésértelemben sem teszi lehetővé a diszkriminációt, és a magánszféra számára jelentős érték-, profit-

6




munkahelyteremtési lehetőséget teremt. Közgazdaságilag igazolható, hogy a határköltség alapú árazás nölegjobban a társadalmi jólétet.

A határköltség alapú árazás (MC-) azt jelenti, hogy az egyes újrahasznosítóktól vagy a végfogyasztóktónévleges vagy nulla költségtérítést kérnek; a névleges költségtérítés célja általában a visszaéléssz

túlfogyasztás mérséklése. A minimális költségtérítéssel azt érik el, hogy az olyan „fogyasztók”, akik végsnem is akarják a terméket fogyasztani, az értelmetlen információ-kéréseikkel ne okozzanak jelentős költségközszférának. A határköltség alatti árazás a közszféra információt vagy közjószágnak vagy a közjó forrátekinti. A határköltség alatti árazás az újrahasznosítóknál óriási, az adófizetők által finanszíroprofitlehetőséget biztosít. Az ilyen árazás értelemszerűen a közadat vagyon lehető legnagyobb mérmagánhasznosítását teszi lehetővé. A határköltség alatti árazás egyik lehetséges oka valamilyen negexternália felszámolása, vagy pozitív externális hatások kiváltása lehet (ld. később).

Az árazással kapcsolatos jogi előírások országonként eltérőek. Európában és Magyarországon az össfelsorolt árazási gyakorlatra lehet példát találni. Az AC+ árazás kivételével minden árazási módszer, illetvvegyítése mellett is lehetséges jogi és közgazdasági érveket felsorolni.

Nemzetközi és magyar árazási gyakorlatokAz Egyesült Államok gyakorlata az MC- módszerre épít: a közszféra által termelt adatok térítésmenhozzáférhetők, illetve a közszféra egyik, adóból finanszírozott alapfeladatának tekintik a tudományos ésfejlődést segítő információszolgáltatást.

Az Európai Unió PSI-irányelve a tagállamoknak meglehetősen nagy szabadságot hagy a saját árazási emeghatározásában. Az Egyesült Királyságban a kormányzat egy 2000-ben elvégzett közpolitikai elemzés aa határköltség alapú árazás bevezetését határozta el, amelyet a brit Pénzügyminisztérium 2001-ben vezetet7.A közpolitika 2006. évi felülvizsgálata során megvizsgálták és elvetették az amerikai (részben Kanadában

Afrikában is alkalmazott) MC- bevezetést, amelyet sem a közszféra intézményei, sem a nagy felhasználók,gazdaságfejlesztésért és a pénzügyekért felelős állami szervek nem támogattak. A két fő érv az MC fenntmellett az volt, hogy vélelmezhető, hogy a közszféra szervei további „veszteség” esetén a minőség fenntarkevesebb figyelmet fognak fordítani, illetve nem volna arra garancia, hogy az adófizetőknek nem kerülne felhasználás növekedése annak az össztársadalmi hasznánál8. Dániában, az EU egyik legversenyképesebbtagjánál a PSI irányelvet úgy ültették át, hogy egyértelműen az MC árazást írták elő.

Magyarországon a PSI irányelv árazásra vonatkozó részének átültetése elmaradt, és nem beszélhetüegységes árazási gyakorlatról. A központi közigazgatási szervek szinte kizárólag az Illetéktörvény, illeIlletéktörvény és egyes rájuk vonatkozó ágazati törvények felhatalmazása alapján az ágazati miniszterekpénzügyminiszter közös rendeleteiben meghatározott rendeletek alapján határozzák meg az adathozzáférdíját. Az önkormányzati közigazgatási szervek részben az Illetéktörvény, részben saját képviselőtestürendeletei alapján határozzák meg a költségtérítés mértékét. A (részleges) állami tulajdonban lévő társasilletve a (részleges) önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok az ágazati törvények, vagy egyszerűtulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, egyes esetekben a tulajdonosi jogokat gykormánytag, vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzati vagyonkezelő szervezet illetvképviselőtestület által jóváhagyott üzleti tervük alapján áraznak.

Az illetéki rendelkezések között találunk AC+, AC, MC+, MC és MC- jellegűeket is, továbbá diszkriminatgyakorlatokat is. Az illetéki rendeletek általában a pénzügyminiszter által jóváhagyott, illetvPénzügyminisztérium által alkalmazott, közvetlen költségfelosztáson alapuló illeték, illetve díjf

7 HM Treasury (2001). xxxx8 Mayo-Steinberg (2007).

7




rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek inkább AC mint MC alapú árazást hoznak létre. Általános gyakorlaaz ágazati miniszterek a pénzügyminiszterrel egyetértésben a szervektől 10 százalékos saját bevétel-elvokalkulálnak előzetesen, ami egyfajta 10 százalékos profitrátájú AC+ árazást eredményez. A nem kkirekesztési hatást a rendeletek a kisebb szervezetek számára előírt ad hoc kedvezményekkel mérséklik, tipikus díjfizetési rendelkezés AC+ és AC- elemeket is tartalmaz. Álláspontunk szerint ez a gyakorlat airányelvvel ellentétes és közgazdasági és közpénzügyi szempontból is helytelen.A közigazgatási szervezetek esetében ritkán, a vállalati formában működő közintézmények esetében agyakrabban fordul elő, hogy az intézményeknek önálló vállalkozási bevételre kell szert tenniük, rendelkezésükre álló mérőeszköz-parkot TC, esetleg TC+ alapon üzleti szervezetek rendelkezésére bocsEzek az esetek a PSI irányelven túl egyértelműen a közösségi és hazai versenyjog hatálya alatt értékelheKözgazdasági és versenyjogi értelemben is helyes, ha a közszféra szervei a versenyjogi értelemb„nélkülözhetetlen eszközeiket” az üzleti vagy non-profit szféra rendelkezésére bocsátják. Az „nélkülözhetetlen eszközök”, többnyire mérőműszerek szinte kizárólag a földrajzi információk, a meteoinformációk, a közlekedési információk és az egészségügyi jellegű társadalmi adatok esetében feltételezhHa azonban ezek az eszközök pusztán azért vállnak nélkülözhetetlenné, mert a közszféra intézményeadófizetők támogatásával ki tudják szorítani az eszközök piaci alapú működtetését, akkor olyan mestersmonopóliumok alakulhatnak ki, amelyek mind az adófizetők, mind a piaci versenyben részt vevő vállalkszámára veszteséget okoznak. A nélkülözhetetlen eszközök körének meghatározása és árazási politikákialakítása mindenképpen állami szabályozási (jogalkotói és jogalkalmazói feladat).

Az MC- árazás a közjószág jellegű információk esetében praktikusan elkerülhetetlen. Ilyennek tekinthetőegyszerűbb nyilvános menetrendek, a napi időjárási adatok, illetve a fontosabb társadalomstatisztikák. Ezaz adatoknak a terjedése a médiában és más csatornákon gyakorlatilag lehetetlenné teszi a fogyasztókkhatárköltség megtérítését. A Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a MÁVÁllamvasutak Zrt és leányvállalatai illetve a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt az ilyen adatokat általában

vagy majdnem ingyen bocsátja a végfelhasználók rendelkezésére.

Az árazás ellenőrizhetőségeAz információs vagyon, a PSI-irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok értékesítésének közgazdasági áelveinek és a számvitelileg is alátámasztható, a kimutatott, bizonylattal alátámasztott költségeken, illeszámlával igazolt értékesítésen alapuló gyakorlata között igen nehéz feladat elvégezni a megfelelteTekintettel arra, hogy a PSI-irányelv hatálya alá Magyarországon több mint ötezer, különféle számviteli szés politikák alapján működő szervezet tartozik, az Irányelv megfelelő átültetésén alapuló jogszarendelkezések és egyértelmű, a PM és az MNV Zrt, illetve az önkormányzati vagyonkezelők által kirányelvek nélkül nem képzelhető el a helyes gyakorlatok széles körű alkalmazása. Az Irányelv hatálya a

szervek egy része csak alkalomszerűen, vagy nagyon kis tételben forgalmaz újrahasznosíthadokumentumokat, ezért nem is várható el, hogy ezekre az elméleti és gyakorlati szempontból bonyközgazdasági és számviteli kérdésekre megfelelő szakértelemmel és alkalmazható sémákkal rendelkezzene

Az árazás ellenőrizhetőségét a megfelelő számviteli alátámasztottság biztosíthatja. A teljes-, átlaghatárköltség alapú árazás esetében is a számviteli rendszerben ellenőrizhető módon kell az előállinformációra vetített közvetlen és közvetett költségeket meghatározni, ide értve vállalatok esetébealkalmazott (normál, illetve elvárt) profitrátát is. A MEPSIR kutatás kitért az árazás ellenőrizhető(accountability is), de az eredmények egyes országokra vetítve alig használhatók, mivel az európai közszeltérő vállalati illetve belső kormányzati (államháztartási) számviteli és ellenőrzési szabályok vonatkozszámviteli felosztás néhány intuitív szabályát a brit OPSI útmutatója tartalmazza9.

9 OPSI (2005), 20.l.8




A magyar közigazgatási szervek esetében elméletileg a Pénzügyminisztérium által kifejlesztett – de infor javakra nehezen alkalmazható –, a hatósági eljárási díjak és illetékek meghatározására szolgáló közveköltségfelosztás alkalmazható az államháztartás általános szabályainak megfelelően. Ilyenkor az ellenőrbelső ellenőr, a PM, illetve az Állami Számvevőszék feladata.

A vállalati formában működő közintézményi körben értelemszerűen a Számviteli törvénynek megköltségfelosztást kell alkalmazni. Az ellenőrzés ebben az esetben a belső ellenőr, a Magyar NemVagyonkezelő Zrt vagy az önkormányzati vagyonkezelő (esetleg más vagyonkezelő), illetve egyes esetekbÁllami Számvevőszék feladta. Arról nincsen ismeretünk, hogy a vagyonkezelők az információs vkezelésére vonatkozóan megfelelő költségfelosztási és díjazási elveket dolgoztak volna ki.

Externáliák

Adat- és információkörök Az OECD jelentése (OECD, 2006) hasonlóképpen rendszerezi a közszféra adatvagyonát, figyelembe véve

tényt, hogy a végfelhasználói igények, illetve az adatvagyonból készíthető termékek tematikusak, és függeaz országonként és időszakonként változó intézményi előállítói körtől. A MEPSIR kutatás – az Európai Bfelelős hivatalnokaival egyetértésben – a következő alapvető, újrahasznosítható, üzletileg értéinformációköröket határozata meg.

• Üzleti információk, ideértve a kamarák információs bázisát, cégjegyzékeket, szabadalmi és védjegyoinformációkat, közbeszerzési adatbázisokat;

• Földrajzi információk, ideértve a címekre vonatkozó adatokat, légifelvételeket, épületek dokumentáföldhivatali információkat, geodéziai információkat, geológiai, hidrológiai és topográfiai információkat

• Jogi információk, ide értve a nemzeti, külföldi és nemzetközi bíróságok döntéseit, a nemzeti joganyagonemzetközi szerződéseket;

• Meteorológiai információkat, beleértve az időjárási adatokat, modelleket és az előrejelzéseket;

• Társadalmi adatokat, beleértve a különféle statisztikákat;

• Közlekedési információkat, beleértve a dugókra vonatkozó adatokat, felújításokra vonatkozó adatoktömegközlekedés adatait és a járműnyilvántartásokat.

Saját piackutatásunkban ezt az alaposan kidolgozott, bevált területet kívánjuk lefedni. Megjegyezzük, h

élenjáró brit gyakorlat, ahol önálló szervezet, az OPSI látja el az újrahasznosítás módszertani szervezésétközintézmények ilyen célú felügyeletét, külön kiemeli az egészségügyi és tisztiorvosi jellegű szervezekeletkező adatokat, valamint az oktatási adatokat is. Amíg az oktatási adatok a társadalmi adatokon belkezelhetők, az orvosi-tisztiorvosi jellegű adatoknak valóban célszerű volna önálló csoportot alkotniuk; ugyaz EU legtöbb tagállamában, így Magyarországon is ezekhez a legnehezebb hozzáférni, és nem alakuértékelhető gyakorlat, így maradunk a MEPSIR-kutatás felosztásánál.

Az Irányelv hatálya nem vonatkozik azokra a dokumentumokra, amelyekkel kapcsolatban harmadik szerzői jogai vannak fenntartva. Tekintettel arra, hogy a magyar állami és önkormányzati szervekre, valvállalataikra nagyfokú kiszervezettség jellemző, az ilyen dokumentumok aránya igen magas lehet. Ezt támalá az is, hogy a MEPSIR-kutatásban a legnagyobb elemszámú intézményi populáció Magyarországhoz tar

9




Üzleti információkAz üzleti információk szolgáltatásának az alapja általában a nemzeti cégregiszter, amelyet többnyire bíróvagy azokhoz kötődő szervezetek működtetnek. Azokban az országokban, ahol a kötelező kamarai tagsáhagyománya van, az adatok primer szolgláltatói gyakran a kereskedelmi és iparkamarák.

Az üzleti információk ezért gyakran a jogi jellegű információkkal részben azonos helyről és módon szerebe. Egyes esetekben a jogi információnak van közvetlen üzletileg releváns értéke (egy vállalkozás ellen ffelszámolási vagy csődeljárás, van-e lejárt köztartozása).

Az üzleti adatok jelentős forrását jelentik az üzleti adatokat gyűjtő statisztikai szervezetek és hatósákülönösen az adóhatóságok is. A MEPSIR-kutatás szerint az üzleti információk Európa-szerte közephozzáférhetők10. Magyarországon az elmúlt években ezen a téren nagyon jelentős fejlődés zajlott, és az árak jelentősen csökkentek. A meteorológiai adatok mellett a legnemzetközibb piaca az üzleti információk körszabadalmi és védjegy-információknak van.

Az üzleti információk másik jelentős forrását a központosított piacok (tőzsdék, közbeszerzési piacterek, stbezek működését szükségessé tevő adatközlési kötelezettségek jelentik. Az ilyen adatforrások egy része esik a PSI irányelv, legfeljebb a versenyjog hatálya alá, mivel nem magántulajdonban működik. A legnahasznosítók a világ összes országából gyűjtenek adatokat, és azokat a világpiacon értékesítik. A legnagilyen vállalkozás, a Dun & Bradstreet önálló magyar leányvállalattal van jelen a hazai piacon11.

Földrajzi és térinformációs adatokA földrajzi és térinformációs adatok dolgok elhelyezéséhez, illetve hálózatok, épületek, logisztikai rendtervezéséhez és működtetéséhez szükséges információk.

A földrajzi- és térinformációk piacát az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma 2001-ben világs

milliárd dolláros piacnak becsülte, és amelynek meghatszorozódását várta 2005-ig. (US Department of 2004) A földrajzi- és térinformációs adatok piacának gyors növekedését a technológia fejlődése, illehidegháború után a kommunikációs és telematikai hálózatok kereskedelmi célú engedélyezése tette lehetőv

A földrajzi és térinformációs adatok leginkább hálózatosan, illetve sok tér- és földrajzi pont összessértékesek, amelyekhez egységes rendszerben kell azokat gyűjteni, tárolni, feldolgozni.INSPIRE proposal Euroeapan spatial data infrastructure

A MEPSIR-kutatásban az alábbi információs körök szerepeltek. Ezek egy részéhez Európa-szerte igen neha hozzájutás12. Ennek az oka az lehet, hogy a térinformációs adatok felhasználása sok esetben újdonságnaszámít, illetve az épületek dokumentációja gyakran – így Magyarországon is – meglehetősen decentral

Magyarországon a települési önkormányzatok jelentős része önálló építési hatósággal rendelkezik, ezéépületekre vonatkozó dokumentáció több ezer helyről gyűjthető csak össze – ez a jelenlegi iratkezgyakorlatot feltételezve technikai értelemben kizárja a jelentős újrahasznosítást.

• Címekhez való hozzáférés

• Légifelvételek

• Épületek dokumentációja10Dekkers et al, 2006. 25-26.l. illetve 28.l.

11 Dun & Bradstreet Hungária Információ Szolgáltató Kft.12Dekkers et al, 2006 25-26.l. illetve 28. l.

10




• Térképi adatok

• Geodéziai hálózatok

• Geológiai adatok

• Hidrografikus adatok

• Topografikus adatok

A földrajzi adatok egy részének világpiaca van kialakulóban, míg más információk szinte kizárólag helnemzeti jelentőséggel bírnak. Ilyenek lehetnek a geológiai és különösen a nemzetközileg nem hajózható és belvizek hidrológiai adatai. Általánosságban a földrajzi adatoknak – ideértve a geológiai és a hidroadatokat is – az átlagosnál jóval jelentősebben nemzetközivé vált a piaca.

A MEPSIR-kutatás a legtöbb diszkiriminatív szerződési feltételt éppen a földrajzi információk esetében tezek az adatok a helyi hatóságok közreműködése nélkül ugyanis a legritkább esetben reprodukálhatók, vaverseny lehetősége gyakorlatilag kizárt. Ez azonban nem minden egyes esetben van így: Magyarországlégifelvételek piacán igazi verseny van, ahol több magánszolgáltató van jelen. A műholdas légifelvételekaz egész világon áttörést jelentett, amikor a Google Inc. az amerikai közadatvagyon-szabályozást kihaszmegvásárolta a hírszerzési szempontból már elavult katonai műholdfelvételeket az egész földre, ésingyenesen megosztotta az interneten a Google Maps alkalmazáshoz kötve.

Jogi információk és adatokA jogi információk a jogrendszer egészéből származó adatokat jelentenek: jogszabályokat, nemzeegyezményeket, hatósági és bírósági döntéseket. A különféle adatok értéke jogrendszerenként eltérő. A bírdöntések a precedensjoggal bíró országokban fontosak. Azokban a jogrendszerekben, ahol az ügyféladvédelmében a hatósági döntések nem, vagy csak korlátozottan hozhatók nyilvánosságra, ezújrahasznosításának lehetősége korlátozott.

A jogi információk egy részének globális szolgáltatói és piaca van, pl. LexisNexis, Wolter Kluwer , Thomson Legal & Regulatory . A jogszabályok és hatósági döntések összevethetősége a nemzetközi kereskedelemben, illetvenemzetközi befektetési döntéseknél fontos.

A jogi információk piacára jellemző adatok, hogy a Wolters Kluwer globális szolgáltatásának éves árbe2004-ben 2,35 milliárd dollár, a Thomson Legal & Regulatoryé 3,4 milliárd dollár, a LexisNexisé 1,9 millvolt (OECD, 2006). A legnagyobb magyar szolgáltató, az egykor a CD-jogtárak területén monopóliumoKJK-Kerszöv ma a Wolter Kluwer hazai leányvállalataként működik.

A jogi információk jellegzetessége, hogy a tudományos és média-célú felhasználáson leszámítva az iplegnagyobb primer adatszolgáltatói és vásárlói egybeesnek: a bíróságok és a jogi rendszer működésében vevő ügyvédi irodák, ügyészek vásárolják a feldolgozott jogi információkat.

A MEPSIR-kutatás Európa szerte különböző mértékben találta hozzáférhetőnek az egyes jogi informtípusokat – a nemzeti bíróságok adataihoz és a nemzetközi egyezményekhez általában nehéz hozzájutnMEPSIR-kutatás a következő jogi információkra tért k13i:

• Nemzetközi bíróságok döntései

• Nemzeti bíróságok döntései13Dekkers et al, 2006. 25-26.l.

11




• Nemzeti joganyag

• Nemzetközi egyezmények

A bírósági döntésekhez való hozzáférés az esetjogi, vagy kvázi esetjogi joghatóságokban általában elé

(Egyesült Királyság, Európai Bíróság). A kontinentális jogrendszerekben, ahol az egyes esetek jelentőkisebb, az egyes bírói döntések felhasználhatósága korlátozott lehet. Egyes országokban a jogi kultúra elzá jellege, illetve az ügyfelek magánszférájának védelmének szabályai különösen megnehezíthetik a bírdöntések újrahasznosíthatóságát – ezen a területen tehát a Magyarországon tapasztalható helyzet egyáltanem kirívó.

Meteorológiai információkA meteorológiai adatok újrafeldolgozásának jelentős és fejlett piaca van az Egyesült Államokban és Euróis. Az Egyesült Államokban 1999-ben 430 millió dollárra becsülték a piac nagyságát (Weiss, 2002újrahasznosított információk közel felét a médiaipar vásárolta meg. A közlekedési és szállítási ágazat valamivel kisebb léptékű felhasználó volt, de egyes területeken a meteorológiai adatok nélkülözhetetlenekpéldául a légiközlekedés. Jelentős felhasználók továbbá a biztosítók és a turizmus is. Az Egyesült ÁllamoNational Meteorological Service adatai ingyenesen újrahasznosíthatók.

Az Európai Unióban jelentősen eltér a piac működése az amerikaitól. Az európai kormányok általában enemzeti meteorológiai szolgáltatóiktól, hogy pénz kérjenek az újrahasznosításért, illetve a közvvégfelhasználói piacon is próbálják meg értékesíteni adataikat. AzEconomic Interest Grouping of the National Meteorological Services (ECOMET)még megpróbált közös európai tarifa-rendszert is létrehozni – az ebbentörténő magyar részvételre rá fogunk kérdezni az interjúk során. Az európai magánhasznosítók szerveze Association of Private Meteorological Services (PRIMET)azzal vádolja az állami meteorológiai szolgáltatókat,hogy diszkriminatív árképzést alkalmaznak, illetve kizárják őket néhány piacról, többek között a légiköz

piacról.A meteorológiai szolgáltatásoknak – részben a műholdas technikában rejlő kínálati tényezők, részben a méturizmus és a szállítás nemzetközi keresleti jellege miatt – egyfajta világpiac van kialakulóban. AWorld Meteorological Organizationegyfajta szabályozott, tisztességes verseny feltételeinek megteremtésére törekszik.(WMO, 2005). Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államokban a hozzáférési szabályok világosabbak, ilmeteorológiai adatok olcsóbbak annak köszönhetően, hogy az állami szakszolgálat ingyen is kínál adatokeurópai magánszolgáltatók részben az Egyesült Államokból importálják az adatokat. Az egyik legnaszolgáltatónak aNational Oceanic and Atmospheric Administrationtekinthető. Noha az Egyesült Államokban azadatok határköltség alapú árazással vásárolhatók meg, a WMO más tagszervezeteinek védelmében olyanszabályokat fogadott el, amelyek egyes esetekben kizárják az olcsó amerikai adatok értékesítését Európába

A meteorológiai adatok egyik jellemzője, hogy a historikus, aktuális és az előrejelzésre használhatóközvetlenül nem értékelhető) információk is értékesek, és relatíve könnyen hasznosíthatók. Míg az aktuálkülönösen az előrejelzési célú – információknak egyre inkább versengő magánpiaca van kialakulóban, ahistorikus adatok általában az állami szakszolgálatok monopoliumát képezik – még akkor is, ha ezek jerésze tudományos publikációkból, közleményekből megismerhető vagy rekonstruálható.

Társadalmi információkA MEPSIR-felmérés szerint a legjobb hozzáférhetőség Európa-szerte a társadalmi adatok esetében mutatko14

•

Gazdaságstatisztikák14Dekkers et al, 2006.26.l.

12




• Munkaügyi statisztikák

• Egészségügyi statisztikák

• Népesedési statisztikák

• Közigazgatásra vonatkozó statisztikák

• Társadalomstatisztikák

Nagy-Britanniában kiemelten kezelik a közegészségügyi és oktatási információk újrahasznosítását közegészségügyi adatok újrahasznosításának az Egyesült Államokban is jelentős piaca van. A két működését az kényszeríti ki, hogy ezekben az országokban az embereknek (és a munkáltatóknak) magas, áron kell megvenniük az oktatási és az egészségügyi szolgáltatásokat, így igényük van a minőellenőrzésének lehetőségére. A legtöbb európai országban, így Magyarországon is az ilyen információférhetők hozzá, illetve az is elképzelhető, hogy kész dokumentumok formájában nem is találhatók m

közszerveknél.Közlekedési információk

A közlekedési információk a közlekedési infrastruktúrára (mennyiségi, minőségi adatok), a közlekedési hákihasználtságára (felújítások, dugók, kapacitás-korlátok és rendelkezésre állás), közlekedési eszköz(járműregisztráció, forgalmi adatok) illetve a nyilvános és tömegközlekedési eszközök menetrenvonatkoznak. A közlekedési adatok egy része – a légikikötőkre vagy a vasúthálózatra vonatkozó adatoközlekedésben részt vevők számára nélkülözhetetlenek.

A közlekedési adatok önmagukban is értékesíthetők, vagy más adatokkal, például navigációs rendszerehasznált földrajzi adatokkal együtt is értékesíthetők. A közlekedési adatoknak jelentős vásárlója a média is

• Túlterhelt infrastruktúrára (torlódásokra) vonatkozó információk

• Útépítésekre, infrastruktúra-javításra vonatkozó információk

• Tömegközlekedési információk

• Járműnyilvántartási adatok

13




A közintézmény fogalmaAz Irányelv alanyi hatálya alá a „közintézmények” tartoznak. A MEPSIR kutatás Dekkers et al. (2006amely szerint Magyarországon az érintett szervezetek száma az EU25-ön belül a legmagasabbak közöttEnnek kettős oka van: egyrészt Magyarországon európai viszonylatban is jelentős az államtól elkülönültközszférába tartozó önkormányzatok száma; másrészt a magyar közigazgatás központi és önkormányintézményeire is a nagyfokú kiszervezettség, illetve a közhatalmi szervek felügyelete alatt álló, úgyne„háttérintézmények” nagy száma jellemző. Ez különösen nehézzé teszi az adatvagyon felmérését, illetve hasznosítását is.

Az Eötvös Károly Intézet 2006-ban készült tanulmánya szerint (Majtényi et al, 2006) szerint az Irányelvalapvetően a közbeszerzési közösségi szabályozásának hatályával fed át, azokkal a fontos kivételekamelyeket a taxatív felsorolásban kivettek az irányelv hatálya alól (pl. levéltárak, vagy nemzetbiztonsági omentesített információforrások).

A Közbeszerzések Tanácsa nyilvántartása 2009. május 29-én 8721 szervezetet tartott nyilván, ezek jelerésze természetesen önkormányzat, illetve önkormányzati fenntartású intézmény (óvoda, iskola, rendelőinstb). A közbeszerzési alanyok köre több szempontból is túlzottan tág: egyrészt tartalmazza az elenyésző sönkéntesen közbeszerző vállalkozást; másrészt tartalmaz olyan vállalkozásokat, amelyek az Irányelv 1. cik2. bekezdése a) szerinti kivételnek minősülnek; továbbá természetesen tartalmazza azokat a műsorsztudományos, kutató, levéltári és egyéb intézményeket, amelyek szintén nem tartoznak az irányelv hatálya a

A központi közigazgatás intézményeiAz Irányelv hazai alanyi körének felmérésekor két információs forrásból dolgozunk: egyrészt elkészközponti közigazgatási szervek listáját, amelyek biztosan az Irányelv hatálya alá tartoznak. A közközigazgatási szervek esetében vélelmezzük, hogy a szervezet az Irányelv hatálya alá tartozik, még akkor adott esetben nagyon kevés újrahasznosítható információ van a birtokában.

Közfeladatot ellátó társaságokElkészítjük azoknak az állami tulajdonú vállalatoknak a listáját, amelyek vélhetően az irányelv hatáltartoznak. Ilyen esetben azt mérlegeljük, hogy az adott vállalat közfeladatot lát-e el. Azokban az eseteamelyekben az ESA’95 államháztartás-statisztikai szabvány alá tartozik egy vállalkozás, ez definíció steljesül, de ezen kívül is tartozhatnak vállalatok az irányelv hatálya alá. Ilyenkor a közhasznúsági, itámogatási jogcímű szerződések meglétét tekintjük kiindulópontnak.

Az önkormányzati intézményi kör Az önkormányzati intézményi kör a magyar államszervezet széttöredezettsége miatt több ezer szervezetet jamelynek adathasznosítási gyakorlatát a jelen kutatásban nem áll módunkban felmérni.

A bírói és ügyészi igazgatás intézményeiA bírói és ügyészi igazgatás intézményeinek felmérése relatíve egyszerű, nehézséget az eltérő eljárásrendjrészben eltérő költségvetési gyakorlatuk jelent; a bíróságok által alkalmazott illetéktípusú térítési díjak eseközgazdasági elvek alkalmazásnak nincsen magyar hagyománya.

Egyéb intézmények

Az egyéb intézményeket csak a megrendelő kifejezett kérésére, esetileg vizsgáljuk meg.

14




A dokumentum fogalmaAz Irányelv által használt „dokumentum” fogalmát a jogalkotó szándékosan szabta tágra, hogy a tecinnovációk során létrejövő újabb és újabb adathordozók és médiák is beleérthetők legyenek az informújrahasznosítására vonatkozó szabályokba.

Az újrahasznosítás lehetősége a papír- és elektronikus alapú dokumentumokra egyaránt vonatkozik. Báirányelv alá tartozó (nem archivált) dokumentumok szinte kizárólag elektronikusan készültek, ezek szakhiteles tárolása a legtöbb helyen nem megoldott, és nagyon nagy mennyiségű, csak papíron megfelelő mininformáció található a közszféra szerveinél. Ennek az újrahasznosítás költségfelosztásánál és árazásá jelentős szerepe van.

Az Office of Public Sector Information (OPSI) a következő példálózó listát alkalmazza, amit mi is megftartunk a kutatásunk szempontjából, és az alábbi módon feleltetünk meg a magyar közintézményi körnek15.

• Jogalkotási aktusok – törvények és rendeletek;

• Parlamenti jegyzőkönyvek.

• A minisztériumok iratai.

• Gyakorlati útmutatók.

• Térképhez kötött adatok, mint például a VÁTI Kht vagy a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóinformációi.

• Az Országos Meteorológiai Szolgálat által előállított meteorológiai információk.

• Társadalmi vitára, szakmai konzultációra bocsátott közpolitikai dokumentumok, zöld könyvek, fehér kö

• A Központi Statisztikai Hivatal statisztikái.

• A közintézmények által készített éves beszámolók.

• Az IRM Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat adatbázisai.

• Az olyan közhiteles nyilvántartások mint a születési, halálozási, házasságkötési és földhivanyilvántartások.

• A Magyar Szabadalmi Hivatal által gyűjtött és előállított szabadalmi információk.• Közegészségügyi és biztonsági előírások, jelentések az egészségügyért felelős minisztérium, az Orszá

Egészségpénztár és az Egészségbiztosítási Felügyelet szervezetében.

15OPSI (2005), 9.l.15




Információs eszközlisták, nyilvántartásokAz információk újrahasznosításának egyik alapvető feltételei, hogy az újrahasznosítók számára az inforésszerű költséggel megtalálható legyen mind a szervezetek között, mind az egyes szervezeteken belüspeciális célú, általában jogszabályi felhatalmazással készülő adatbázisok kivételével az informáeszközlistának a szervezetek iktatókönyvét tekintjük, amely cím, tárgy, szerző, jogi felhatalmazás, dátum éfontos szempontok szerint kereshetővé teszi a dokumentumokat.

ArchívumokAz Irányelv nem teszi kötelezővé a közintézmények számára a használatukon kívüli, illetve feldolgoarchívumok hasznosítását. Annak a megállapítása, hogy mi tekinthető archívumnak, a legtöbb esemegfelelően szabályozott és egyszerűen eldönthető. Mivel szinte minden közintézmény az Ltv. előírásmegfelelően vezeti iratnyilvántartásait, kutatásunk során az Ltv. szerinti gyakorlatra fogunk hivatakfüggetlenül attól, hogy a PSI irányelvnek ez a rendelkezése nincsen átültetve a magyar jogba.

16




Az újrafelhasználás üzleti modelljeAz üzleti újrafelhasználás alapmodelljében struktúrájában a szakirodalom egyetért. Az alkalmazott semstruktúrák azonban túlzottan általánosak ahhoz, hogy az egyes alkalmazások létrehozásának körülményeités esetleges szabályozási problémáit értelmezni lehessen.

A szakirodalom és a közpolitikai intézmények abban a tekintetben egyetértenek, hogy az (elektroninformációs szabadság és a közszféra adatvagyonának újrahasznosítása eltérő jogi és közgazdasági, szervealapokon történnek, és csupán arra kell törekedni, hogy a két jogintézmény működtetésének infrastruktúrlegyen párhuzamos (pl. közérdekű adatigényként ne lehessen más feltételekkel megkapni azt az információújrahasznosítási jogcímen is meg lehet kapni16).

Az újrahasznosítás információ és pénzáramai, illetve az újrahasznosítás stilizált értéklánca17 .

Kutatásunk során az egyes információs körök pontosabb értékláncát is megpróbáljuk rekonstruálni, hoeltérő üzleti modellekből és hasznosítási gyakorlatokból fakadó esetleges szabályozási problémákamegértsük.

16OPSI (2005), 6.l.17OECD (2005) PIRA (2000) alapján.

17




Az újrafelhasználás gyakorlati akadályai A MEPSIR-kutatás szempontjainak megfelelően az alábbi kvalitatív szempontokat tartjuk értékelendőneközgazdasági, mind jogi szempontból.

• Elérhetőség• Hozzáférhetőség

• Átláthatóság

• Elszámoltathatóság

• Diszkrimináció-mentesség

• Gazdálkodási eredményesség

A gyakorlati akadályok esetében elsősorban nem a meglévő szakirodalomra, hanem a helyzet ténylefelmérésére támaszkodunk. A végső tanulmányban, javaslataink megtételekor kitérünk arra, hogy a hazafelmérésekor tapasztalt problémákra a szakirodalom milyen megoldásokat tart helyesnek és helytelennek.

18




Hivatkozások jegyzékeDekkers, Makx – Polman, Femke – te Velde, Robbin – dr Vries, Marc (1996): MEPSIR Measuring EurPublic Sector Information Resources, Final Report of Study on Exploitation of public sector informabenchmarking of EU framework conditions,http://www.epsiplus.net/reports/mepsir_measuring_european_public_sector_resources_report

HM Government (2000): Cross cutting review of the knowledge economywww.hmtreasury.gov.uk/spending_review/spending_review_2000/associated_documents/spend_sr00_ad_ccrcontents

HM Treasury (2001): Charges for information: when and how,www.hm-treasury.gov.uk/media/A74/FF/charging_for_info.pdf

Majtényi László – Miklósi Zoltán – Szabó Máté Dániel – Szoboszlai Judit – Zétényi András (2006): A adatvagyonra vonatkozó szabályozás szintjei, Eötvös Károly Intézet.

Mayo, Ed – Steinberg, Tom (2007): The Power of Information: An Independent Revihttp://www.ecb.eu/pub/pdf/scpwps/ecbwp1055.pdf

OECD Working Party on the Information Economy (2006): Digital Broadband Content: Public Sector Infand Content, Directorate for Information, Computer and Communications Policy, JT03206DSTI/ICCP/IE(2005)2/FINAL.

OFT (2006): The commercial use of public information (CUPI),http://www.oft.gov.uk/shared_oft/reports/consumer_protection/oft861.pdf

OPSI (2005): The Re-use of Public Sector Information: A Guide to the Regulations and Best Practice, OPublic Sector Information, http://www.opsi.gov.uk/advice/psi-regulations/advice-and-guidance/guideregulations-and-best-practice.doc

OXERA (1999): The economic contribution of Ordnance Survey (Final Report – public version), Oxford EResearch Associates Ltd,http://www.ordnancesurvey.co.uk/oswebsite/aboutus/reports/oxera/index.html

Pira International (UK) – University of East Anglia (UK) – KnowledgeView Ltd. (UK) (2000): CoExploitation of Europe's Public Sector Information,http://www.epractice.eu/en/library/281342

19

http://www.epsiplus.net/reports/mepsir_measuring_european_public_sector_resources_report

http://www.hmtreasury.gov.uk/spending_review/spending_review_2000/associated_documents/spend_sr00_ad_ccrcontents.cfm

http://www.hm-treasury.gov.uk/media/A74/FF/charging_for_info.pdf

http://www.ordnancesurvey.co.uk/oswebsite/aboutus/reports/oxera/index.html

http://www.epractice.eu/en/library/281342

http://www.epsiplus.net/reports/mepsir_measuring_european_public_sector_resources_report

http://www.hmtreasury.gov.uk/spending_review/spending_review_2000/associated_documents/spend_sr00_ad_ccrcontents.cfm

http://www.hm-treasury.gov.uk/media/A74/FF/charging_for_info.pdf

http://www.ordnancesurvey.co.uk/oswebsite/aboutus/reports/oxera/index.html

http://www.epractice.eu/en/library/281342

Documents

ITCB - PSI-szakirodalom feldolgozása 20090531