IV. témakör

A köztisztviselői jogviszony

Közigazgatási alapvizsga

Az előadás tartalmi felépítése

1. A közszolgálati jogviszony intézménye2. A közszolgálati jogviszony tartalma 3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 4. A köztisztviselők felelősségi rendszere

1. A közszolgálati jogviszony intézménye

1.1. A közszolgálat jellemzői

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai

1.3. A köztisztviselő kinevezése

1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése

1.1. A közszolgálat jellemzői

Fogalma: a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, az állam nevében, közösségi szükségletek kielégítésére irányul.

• többletjogokkal,• többletkötelezettségekkel jár.

Tágabb értelemben ide tartoznak:• köztisztviselők, • közalkalmazottak,

• hivatásos szolgálatok dolgozói,• bíróságok, ügyészségek dolgozói.

1.1. A közszolgálat jellemzői

• Legfontosabb jogszabályok:

1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról,

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról,

1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyve

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai

A közszolgálati jogviszony alanyai

Munkáltató Munkavállaló

Főszabály, hogy a munkáltatói jogokat a hivatali szervezet vezetője, illetve testület gyakorolja.

állam önkormányzat köztisztviselő

ügykezelő

vezető ügyintéző

KÖZTISZTVISELŐ a közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró dolgozó aki:• előkészíti a szerv feladat- és hatáskörébe

tartozó ügyeket érdemi döntésre,

• felhatalmazás esetén a döntést kiadmányozza,

• szakértelemmel foglalkozik a feladataival összefüggő valamennyi kérdéssel,

• felelős saját tevékenységéért és a munkaterületén a célkitűzések érvényesítéséért. ÜGYKEZELŐ, aki:

• a közigazgatási szervnél ügyviteli feladatokat lát el ,

• a közszolgálati jog hatálya alá tartozik, de nem köztisztviselő.

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai

VEZETŐ:• főosztályvezető,• főosztályvezető-helyettes,• osztályvezető.

ÜGYINTÉZŐ: aki a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre előkészíti.

A KÖZTISZTVISELŐ tevékenységének jellege alapján lehet:

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai

1.3. A köztisztviselő kinevezése

A közhivatal viselése alkotmányos alapjog.

A közszolgálati jogviszony fő szabályként • kinevezéssel és annak elfogadásával, • határozatlan időre jön létre (kivétel:

helyettesítés, meghatározott feladat ellátása).

Feltételek:• általános és különös alkalmazási feltételek

megléte,• kizáró ok hiánya.

1.3.1. Az alkalmazás általános feltételei

• magyar állampolgárság,• büntetlen előélet, • cselekvőképesség,• ügyintézők esetén főszabályként legalább

középiskolai végzettség, ügykezelők esetében legalább középszintű szakképesítés

• fontos és bizalmas munkakörben a nemzetbiztonsági feltételeknek való megfelelés,

• egyes beosztásokban és munkakörökben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség,

• Közigazgatási versenyvizsga megléte (2009. január 1-től).

A munkakörhöz igazodó sajátos szakmai követelmények:

•az egyes munkakörök ellátásához jogszabályban előírt iskolai végzettség és szakképesítés,

•a munkáltató által belső szabályzatban előírt további szakképesítés, szakmai vagy közigazgatási gyakorlat, idegen-nyelvismeret megléte.

1.3.2. Az alkalmazás különös feltételei

Nyilvános közzététel és pályázat

• Közigazgatási szervnél köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás csak pályázat útján adható

• Kivétel: vezetői kinevezés és megbízás adható a közigazgatási szervnél legalább 1 éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek

• A pályázatot kiíró szerv a pályázatot a kiírás meghirdetésével egyidejűleg megküldi a KSZK-nak(Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képző Központ), mely azt elektronikusan közzé teszi az egységes hozzáférés érdekében a www.kozigallas.gov.hu honlapon.

1.3.3. A kinevezés nélkülözhetetlen elemei

Tartalmi elemek:• a szerv megnevezése, a kinevezési jogkör

gyakorlója aláírása;• a köztisztviselő

neve, munkaköre, feladatköre, besorolása, illetménye, beállási szintje, a munkavégzés helye, előírt kötelezettségei, elfogadó nyilatkozata, próbaidő kikötése.

Formai elemek:• írásba foglalás• „közszolgálati jogviszony” rögzítése.

1.3.3 Kinevezés

• Tájékoztatási kötelezettség:A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatja a köztisztviselőt:•a munkarendről•a jubileumi jutalomra jogosító idő

kezdetéről, a következő fokozat elérésének időpontjáról

•egyéb juttatásokról, az illetmény utalásáról

• a munkába lépés időpontjáról•szabadság kiadásáról, mértékéről

1.3.4. A próbaidő

•A kinevezésben próbaidőt kell kikötni.

• Időtartama: min. 3 max. 6 hónap.

•A próbaidő alatt a jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.1.3.5 Eskütételi

kötelezettség•a kinevezés előtt, szóban kell megtenni és írásban megerősíteni

•elmaradása érvénytelenségi ok, ennek hiányában a köztisztviselő nem állítható hivatalba.

1.3.6. A kinevezés módosítása

A kinevezés érvényességéhez – a módosításhoz is – a közigazgatási szerv és a köztisztviselő konszenzusára van szükség.

Nem kell a köztisztviselő beleegyezése:• fizetési fokozatban történő előrelépés, • illetmény-megállapítás,• szerven belüli átszervezés és jogutódlás

esetén.

1.3.6. A kinevezés módosítása

• Kivételek (nem kell a köztisztviselő belegyezése)

– átszervezés, jogutódlás esetében, ha a jogviszony, munkakör, feladatkör és illetmény változatlan, továbbá a munkavégzés helye csak a település területén belül változik.

1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és

megszüntetése

• megszűnés: a jogviszony alanyaitól független jogi tények következménye;

• megszüntetés: a jogviszony alanyai akaratnyilvánításának eredménye.

A megszűnés és meg-szüntetés esetei

törvényben meghatározottak!

1.4 közszolgálati jogviszony megszűnése

• Határozott idő lejártával• Köztisztviselő halálával• Törvényben meghatározott

esetekben• Hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel• IRM-be beosztott bíró, ügyész

megbízatásának megszűnésével• 70. életév betöltésével• Prémiumévek program ill. különleges

foglalkoztatási állományba helyezés esetében külön törvény szerint

1.4 közszolgálati jogviszony

megszüntetése• Felek közös megegyezésével• Áthelyezéssel (három oldalú

megállapodással)• Lemondással (köztisztviselő

bármikor lemondhat, a lemondási idő 2 hónap)

• Felmentéssel• Azonnali hatállyal próbaidő

alatt

Felmentés• A közszolgálati jogviszony

felmentéssel akkor szüntethető meg, ha:– Közigazgatási szerv szervezetében

létszámcsökkentést kell végrehajtani– Megszűnt a szervezet azon

tevékenysége, melyben foglalkoztatták

– Átszervezés miatt a munkaköre feleslegessé vált

– Nyugdíjasnak minősül– Alkotmánybíró megbízatása

megszűnik

Felmentés

• A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha– A közigazgatási szerv jogutód nélkül

megszűnik– Köztisztviselő feladatai ellátására

alkalmatlan– Vezetői megbízás visszavonása esetén– Rokkantsági nyugdíj jogosultságaival

rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi– Előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság

feltételeivel (felmentési idő leteltekor) rendelkező kérelmezi

Felmentés

Felmentést a munkáltató köteles indokolni (valós, okszerű)

-Felmentési idő:

• min. 2 max. 8 hónap; • legalább a felére mentesíteni kell a

munkavégzési kötelezettség alól; • erre az időre átlagkereset jár;• Végkielégítés, függ a közszolgálati

jogviszonyban eltöltött időtől • 3 havi-8 havi illetménynek

megfelelő összeg (max . 12 havi)

1.4.2. A tartalékállomány

• célja: az újbóli elhelyezkedés, a közigazgatásban való megtartás; másik közigazgatási szervnél képzettségének , besorolásának megfelelő állás felajánlása

• időtartama: a felmentési idő tartama

1.4.3. Összeférhetetlenségi okok

A pártpolitika-semlegesség érdekében: nem viselhet pártban tisztséget, nem vállalhat párt nevében

közszereplést.

A hatalmi ágak elválasztásának követelményé-ből fakadóan, a szakmai függetlenség megőr-zése érdekében nem lehet: helyi, kisebbségi önkormányzati

képviselő az illetékességi területen; országgyűlési képviselő, bíró, ügyész,

alkotmánybíró.Összeférhetetlenségi okok

megelőzése, megszüntetése

2. A közszolgálati jogviszony tartalma

2.1. A köztisztviselők kötelezettségei 2.2. A köztisztviselők jogai 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme,

érdekképviselete 2.4. A közszolgálati jogvita

2. A köztisztviselői jogviszony tartalma

Kötelezettségek Jogok

általános sajátos: ―utasítás

végrehajtása ―vagyonnyilatkozat-

tétel ―titoktartás

munkavégzéssel kapcsolatos általá-nos

munkavégzéssel kapcsolatos sajátos

egyéb sajátos

Tartalom = kötelezettségek + jogok

2.1. A köztisztviselők kötelezettségei

A köztisztviselők általános kötelezettségei:• munkaidejét munkában tölteni, és ez alatt

munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;

• munkáját elvárható szakértelemmel és utasítások szerint végezni;

• munkatársaival együttműködni; • munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét,

testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő;

• munkáját személyesen elvégezni.

A köztisztviselők sajátos kötelezettségei:• utasítás végrehajtása• vagyonnyilatkozat• titoktartás

2.1.1. Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége

Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását,

ha annak teljesítésével:

•bűncselekményt, illetve szabálysértést követne el,

•más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Megtagadhatja az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével:•jogszabálysértést követne el,

•saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné,

•emberi méltóságában sértené (erkölcsi korlát).

Főszabály: a köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.

2.1.2. Vagyonnyilatkozat

Célja:• a közigazgatás átláthatósága,• a korrupció megelőzése,• a közbizalom megerősítése.Személyi köre:• a törvényben felsorolt beosztásokat,

munkaköröket, feladatköröket ellátó köztisztviselők és

• hozzátartozóik (közös háztartásban élők, pl.: házastárs, élettárs, gyermek).

Vagyonnyilatkozat• 2007. évi CLII. Törvény a

vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, hatályos 2008. január 1-jétől

• Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult– Hatósági vagy szabálysértési ügyben– Közbeszerzési eljárás korán– Költségvetési, egyéb pénzeszközök

felett– Állami, önkormányzati támogatással

kapcsolatos döntési eljárásban vesz részt

Vagyonnyilatkozat

• A jogszabály szerint vagyonnyilatkozatot a jogviszony létrejötte előtt, megszűnését követő 30 napon belül, illetve a fennállása alatt 1, 2, vagy 5 évente kell tenni.

• Főszabály szerint a munkáltató jogkör gyakorlója őrzi

• Aki nem tesz eleget kötelezettségének, a jogviszony megszűnését eredményezi

• Az őrzésért felelős ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, majd az állami adóhatóságnál vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményezhet.

2.1.3. Titoktartási kötelezettség

A köztisztviselő • köteles megtartani az állami- és

szolgálati titkot,• nem adhat tájékoztatást olyan tényekről,

amelyek tevékenysége során jutottak tudo-mására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, illetve annak

munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyöskövetkezményekkel járna.

2.2. A köztisztviselők jogai

• munkavégzéssel kapcsolatos általános jogok (Mt. szerinti általános szabályok)

• munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok (Ktv. szerinti speciális szabályozás): a munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre a szabadság mértékére

vonatkozóan.

• a köztisztviselők egyéb sajátos jogai

2.2.1. A köztisztviselők sajátos jogai

• egyenlő elbírálás a kiválasztáskor,• speciális illetményrendszer,• felelősségre vonás csak szabályozott rendben, • bírósági jogorvoslat joga,• az életpálya biztonsága,• garantált előmenetel,• képzés, továbbképzés, átképzés,• érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekhez

való tartozás• párttagság szabályai,• sztrájkjog.

2.3. A köztisztviselők érdekvédelme,

érdekképviseleteAz érdekegyeztetés• központi fórumai:

OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács),

KÉT (Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács),

OÖKÉT (Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács),

• helyi fórumai: szakszervezetek.

A szakszervezetek jogai:• szervezet működtetése,• tájékoztatási jog, • képviseleti jog,• a köztisztviselő kérésére

részvétel és képviselet a fegyelmi eljárásban,

részvétel és észrevételezési jog a minősítési eljárásban,

• észrevételezési és javaslattételi jog, • kifogás benyújtása a jogellenes

munkáltatói intézkedés ellen.

2.3. A köztisztviselők érdekvédelme,

érdekképviselete

2.4. A közszolgálati jogvita

A köztisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat:• a közszolgálati jogviszonyból származó igénye

érvényesítése érdekében,• mérlegelési jogkörbe tartozó döntés ellen akkor,

ha törvény megengedi.Eljáró szerv:

• a munkahely (telephely) szerint illetékes városi munkaügyi bíróság,

• fellebbezésnél az első fokon eljárt bíróság székhelye szerinti megyei munkaügyi bíróság.

A kereset benyújtásának határideje:

• a kézbesítéstől számított 30 napon belül• minden más ügyben az ált. elévülési időn belül

(3 év)

Közszolgálati jogvita• A keresetet a munkáltatói

intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a bírósághoz:– Közszolgálati jogviszony

megszüntetésével– Összeférhetetlenség megszüntetésére

irányuló írásbeli felszólítás– Minősítés, teljesítményértékelés

megállapításai– Fegyelmi, kártérítési határozat– Kinevezés egyoldalú módosítása– Fizetési felszólítás– Vezetői pótlék csökkentés esetében

3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása

3.1. Az előmenetel feltételei és fajtái

3.2. A köztisztviselők illetményrendszere

3.3. A köztisztviselők teljesítmény-értékelése és minősítése

3.4. A köztisztviselők továbbképzése

3.1. A pályaúton történő előmenetel

• Alanyi jog

Feltételek:

― legalább „alkalmas” minősítés (kivétel: a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 év),

― a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy

― a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

3.1.1. A besorolás szabályai

Főszabály:

A köztisztviselőt az iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni a megfelelő

• besorolási osztályba,

• besorolási fokozatba,

• és fizetési fokozatba.

3.1.2. Besorolási osztályok és fokozatok

I. besorolási osztály

felsőfokú iskolai végzettség

II. besorolási osztály

középfokú iskolai

végzettség

III. besorolási osztály

középfokúszakképesítés

• gyakornok,• fogalmazó,• tanácsos,• vezető-

tanácsos,• főtanácsos,• vezető-

főtanácsos

• gyakornok,• előadó,• főelőadó,• főmunkatár

s

Besorolási fokozatok:• csak fizetési

fokozatok vannak,

• ügykezelők tartoznak ide.

3.1.3. A pályán maradás és az előmenetel feltételei

•Közigazgatási alapvizsga fogalmazó besoroláshoz 1 éven belül,

előadó besoroláshoz 2 éven belül; a jogviszony fenntartásának

nélkülözhe-tetlen feltétele; mentesülés szabályai.

•Közigazgatási szakvizsga tanácsos vagy ennél magasabb

besoroláshoz; az előmenetel feltétele; mentesülés szabályai.

3.2. A köztisztviselők illetményrendszere

Fogalma: mindazok a szabályok, amelyek a köztisztviselők díjazására vonatkoznak.

Célja: • a köztisztviselői kar anyagi

megbecsülése,• a magasan képzett szakemberek

megszerzése és megtartása.

Jellege: kötött illetményrendszer, az egyes elemek jogszabályban meghatározottak.

3.2.1. Az illetményrendszer elemei

• Alapilletmény: illetményalap (a mindenkori költségvetési törvény határozza meg) x besorolási szorzószám

• Illetménykiegészítés: iskolai végzettségtől és alkalmazó szerv szintjétől függ

• Illetménypótlék: speciális tudás vagy tevékenység elismerése (éjszakai, gépjármű-vezetési, veszélyességi, idegen nyelv-tudási, képzettségi)

• Személyi illetmény

3.2.2. Az illetményrendszer összetétele

Alapilletmény+

Illetménykiegészítés+

Illetménypótlék Illetmény

3.2.2. Az illetményrendszer összetétele

Alapilletmény

Illetményalapx

Fizetési fokozat szorzószámax

Eltérítés szorzószáma

Alapilletményx

„Intézményi” szorzószám

Illetmény-kiegészítés

Illetményalap x

Pótlék szorzószáma

Illetmény-pótlék

Illetményrendszer

• Illetménykiegészítés: alkalmazó szervtől függhet (pl. AB hivatala 80%, 35%, közigazgatási hivatal 35%, 15%), helyi önkormányzat rendeletben állapíthat meg mind a felsőfokú, mind a középiskolai végzettségű köztisztviselők számára

• Illetménypótlék: pl. éjszakai pótlék, gépjármű-vezetési pótlék, idegennyelv-tudási pótlék (kiemelt nyelvek: angol, német, francia: a pótlék alanyi jogon jár)

• Tizenharmadik havi illetmény• Jubileumi jutalom (25,30,35,40 év

közszolgálati jogviszony esetében), 2,3, 4,5 havi illetmény

• Étkezési utalvány• Ruházati költségtérítés (ill. alap 200%-a)• Egyéb szociális, jóléti, kulturális juttatás

3.3.1. A köztisztviselők teljesítményértékelése

•értékelés alapja: munkáltató által évenként megállapított teljesítménykövetelmény,

•a köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közig. szerv céljainak figyelembevételével meghatá-rozott teljesítménykövetelmények alapján rendszeresen értékelni kell (tárgyév végéig),

•a köztisztviselővel szembeni egyéni teljesítményköve-telményt és a munkateljesítmény- értékelést írásba kell foglalni és szóbeli megbeszélés keretében átadni

•ha a teljesítményértékelés hibás, vagy valótlan tény-megállapítást tartalmaz a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet•Eltérítés: helyi önkormányzatnál március 1-jéig kell dönteni, tárgyévre vonatkozik és nem módosítható, mértéke: +30%, -20%

3.3.2. A köztisztviselők minősítése

Garanciális szabály: a köztisztviselővel ismertetni kell!

• ismertetés • megismerés

A minősítésre észrevétel tehető.A köztisztviselő munkaügyi bírósághoz fordulhat,

ha a minősítésben• hibás• valótlan, illetve• személyiségi jogát sértő

megállapítások

szerepelnek

aláírással igazolva

Eredménye - négy fokozat:

• kiválóan alkalmas,• alkalmas,• kevéssé alkalmas,• alkalmatlan.

3.4. A köztisztviselők továbbképzése

Képzési típusok:

• gyakornokképzés,• közigazgatási alapvizsga és felkészítő,• közigazgatási szakvizsga és felkészítő,• az éves továbbképzési tervekben meg-

határozott kötelező és fakultatív tan-folyamok (4 évente minimum 30 óra),

• jegyző- és vezetőképzés,• állami vezetők képzése.

4. A köztisztviselők felelősségi rendszere

4.1. A fegyelmi felelősség4.2. A kártérítési felelősség

4.1. A fegyelmi felelősségFegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.Fegyelmi felelősség fogalma:a közszolgálati jogviszonyból eredő sajátos felelősség.

Fegyelmi vétség:• megállapításának nélkülözhetetlen

eleme a felróható (vétkes) magatartás,

• két alakzat:– szándékosság,– gondatlanság.

4.1.1. A fegyelmi eljárás

Megindítása: alapos gyanú esetén kell elrendelni.

Szakaszai:• vizsgálati szakasz

melynek célja az eset összes

lényeges körülményének felderítése,

a pontos tényállás kialakítása,

• tárgyalási szakasz mely során döntés születik a felelősségről

Résztvevők: a vizsgálóbiztos a köztisztviselő a fegyelmi tanács

(3 tagú) Fegyelmi büntetések: megrovás, előmenetelben való

visszavetés, juttatások

csökkentése, megvonása,

címek, vezetői megbízás visszavonása,

hivatalvesztés.

4.2. A kártérítési felelősség 4.2.1. A köztisztviselő kártérítési

felelőssége

Jellemzői:• döntően vétkességi felelősség, • a vétkességet a munkáltatónak kell

bizonyítani,• mértéke a vétkesség fokától és a

magatartás súlyosságától függ.Kártérítés mértéke:• gondatlanul okozott kárért háromhavi

illetménye erejéig felel• szándékos károkozás esetén a teljes kárt

köteles megtéríteni.

A kártérítési felelősség megállapításának feltételei:

• jogellenes és felróható magatartás,• a kár bekövetkezte és• a kettő közötti okozati összefüggés.

• objektív felelősségnél (pl. hiányfelelősség): a vétkességre tekintet nélkül kell megtéríteni a kárt.

• harmadik személynek (pl. ügyfélnek) okozott kár esetén:

– a szerv tartozik közvetlen felelősséggel, de

– érvényesítheti a kártérítési felelősséget a köztisztviselővel szemben.

4.2.1. A köztisztviselő kártérítési felelőssége

• a felelőssége kiterjed:– az élet, egészség, testi épség sérelmével

okozott kárra,– a köztisztviselő vagyontárgyaiban

okozott kárra,– a köztisztviselőt ért egyéb kárra.

• teljes kártérítési felelősség terheli

4.2.2. A közigazgatási szerv kártérítési felelőssége

• főszabályként: vétkességre tekintet nélkül érvényesül,

• mentesül a felelősség alól, ha– a kárt működési körén kívül eső

elháríthatatlan ok, vagy– a károsult elháríthatatlan magatartása

okozta.

Köszönöm a figyelmüket és sikeres felkészülést

kívánok!