JELKY ANDRÁS

SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

BAJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

HELYI TANTERV

(MÁSODIK RÉSZ)

2

TARTALOMJEGYZÉK

HELYI TANTERV .................................................................................................................... 3

I. A képzési szerkezet és a tervezett osztályok számának alakulása ................................... 4

II. Óratervek .......................................................................................................................... 6

III. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei..................................................................................................................................... 20

IV. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ............................. 23

1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői .................................................................. 23 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere ........................................................................................ 24

3. Az iskola élet- és munkarendje ............................................................................ 26 4. Hagyományok ...................................................................................................... 28

V. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................... 29

VI. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .... 33

VII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................. 37

VIII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 43

1. A közoktatás esélyegyenlősége ........................................................................... 43 2. Az esélyegyenlőségi terv hatóköre ....................................................................... 43

3. Általános célok, etikai elvek ...................................................................................... 43 4. Ellátott esélyegyenlőségi feladatok ........................................................................... 44

5. Konkrét célok, célkitűzések ....................................................................................... 44 6. A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a következő irányelveket tartja alapvetőnek. ......................................................................................................... 45 7. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedések ............... 46 8. Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén szükséges eljárás .................... 47

IX. Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formája ............................................................................................................................................ 48

X. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ........................................................... 56

XI. Pedagógiai Program elérhetősége ................................................................................ 57

XII. Mellékletek .................................................................................................................... 58

XIII. Záró rendelkezések .................................................................................................... 67

3

HELYI TANTERV

A 2012-13-as tanévig indított osztályok esetében:

A 28/2000 OM és a 2/2008. OM rendeletben kiadott kerettanterv valamint a 2006-ban

megjelent 1/2006 OKM rendeletben kiadott szakiskolai kerettanterv után módosítottuk

óraterveinket.

Továbbra is a kerettantervben megfogalmazottakat alkalmazzuk.

A módosított tantervnél is több kötelező órát írunk elő tanulóinknak /nagy hangsúlyt fektetve

a felzárkóztatásra/ a választható tanórák terhére. A KT. 48. § (2) bekezdésben

meghatározott testnevelés órák számát a tömegsport órákkal együtt biztosítjuk.

Az emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítése meghirdetését törvényi előírásoknak

megfelelően bővítettük: a négy kötelező és további kettő tárgyból biztosítjuk az emelt szintű

felkészítést.

Amennyiben kevés tanuló fog élni a lehetőséggel, akkor a felszabaduló órakeret

felhasználható további érettségi felkészítésre, illetve szakmai órákra, szakkörökre. Közép

szinten minden, a tantervünk szereplő közismereti és szakmai előkészítő tárgyból a

vizsgakövetelményeket beépítettük a követelményekbe.

A szakközépiskolában 9. és 10. évfolyamon az óraszám csökkenése miatt a rajz és vizuális

kultúra visszakerült a 11-12. évfolyamra.

A művészeti párhuzamos képzés esetén a készségtárgyak óraszámát egy-egy órával

csökkentettük.

A kerettantervben nem szereplő tantárgyat nem tanítunk.

A közlekedés szakmacsoportban 2003 után a gépész szakmacsoport óraterveit alkalmazzuk,

2009/2010-től a Közlekedés – technika kerettanterv óraterveit.

A 2013/2014-es tanévtől kezdődően:

Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. mellékletében kiadott kerettanterv, valamint az

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. mellékletében kiadott szakiskolai kerettanterv alapján

módosítottuk óraterveinket.

Az NKT. 27.§ (11) bekezdésében meghatározott mindennapos testnevelést heti 5

testnevelés óra keretében biztosítjuk.

4

I. A képzési szerkezet és a tervezett osztályok számának alakulása

Terveink szerint minden tanévben 9. évfolyamon 5 szakiskolai és 6 szakközépiskolai osztályt

indítunk. Mivel kötelezően felvevő iskola vagyunk, így ez a terv módosulhat a szakiskola

esetén plusz osztállyal.

A szakközépiskolában 10. évfolyamos belépéssel ifjúsági osztályt indítunk a szakmai

vizsgával rendelkezők, ill. a szakiskola 10. évfolyamát sikeresen teljesítők számára.

A 2013-14-től induló szakiskolai képzésben megszerzett szakmai vizsgával rendelkezők,

tanulmányikat a szakközépiskola nappali- és ifjúsági tagozatán 10. évfolyamon folytathatják.

A másodszakma egyre nagyobb igénye és a csak 8. osztályhoz kötött szakmák iránti kereslet

miatt is reális, ha az első szakképző évfolyamon minden évben 7-8 osztályt kívánunk

indítani.

Az érettségire épülő szakmai képzések választási lehetősége is bővült, sajnos az alacsony

létszám miatt több szakma kerül egy osztályba. Mind a szakiskolai mind a szakközépiskolai

szakképző évfolyamok indítandó létszámát és képzési formáját az adott tanévre vonatkozó

fenntartói határozat alapján hirdetjük meg és iskolázzuk be.

Levelező munkarend szerint érettségire felkészítő két évfolyamos vagy esti munkarendben

három évfolyamos képzést indítunk.

Az érettségire épülő felnőttképzésre eddig az egészségügyi területen volt akkora igény, hogy

egy-egy osztályt indíthattunk iskolarendszerű képzésben, azokban a szakmákban, amelyeket

nappali képzésben is indítunk vállaljuk az iskolarendszerű felnőttképzést is.

9. évfolyamon a következő szakmacsoportokban indítunk képzést:

szakközépiskola:

faipar

könnyűipar (ruha)

egészségügy

művészeti párhuzamos képzés /grafikus, keramikus, textilműves/

közlekedésgépész

szépészet

érettségi utáni képzésben:

5

gyakorló ápoló

egészségügyi asszisztens

gyógy-és sportmasszőr

faipari technikus

divat- és stílustervező

gyakorló fodrász

autószerelő

autóelektronikai műszerész

autótechnikus

művészeti képzés / grafikus, keramikus, textilműves/

kiadványszerkesztő

szakiskola:

gépészet

faipar

építészet

könnyűipar

elektrotechnika-elektronika

szociális szolgáltatások

közlekedés

művészet, közművelődés, kommunikáció

HÍD programok:

HÍD I.

HÍD II. A változat

HÍD II. B változat

HÍD II. C változat

6

II. Óratervek

Szakközépiskola

(kerettantervhez igazított 2003/2004-es tanévtől a 2012-13-as tanévig indult osztályokban)

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

történelem és társadalmi ismeretek 2 2 2 3

társadalom ismeret és etika - - 1 -

idegen nyelv 3* 3* 3* 3*

matematika 3* 3* 3* 3*

ének-zene 1 1 - -

rajz és vizuális kultúra 1 1

osztályfőnöki 1 1 1 1

testnevelés és sport 2 2 2 2

fizika együttes óraszám:4

műszaki szakmacs. 3

eü. szakmacs. kémia

biológia

földrajz 1 1

informatika 1* 1*

szakmai alapozó szakmai kerettanterv alapján

5

5 8

8

szabadon tervezhető fiz.,kém. biol.egy.

0,5

fiz.kém. biol.egy.

0,5

magyar 1 ideg.ny.

1

magyar 1 ideg.ny.

1

Összesen: 27,5 27,5 30 30

nem kötelező keretből, de a tanuló számára kötelező óra:

informatika 1* 1*

matematika 0,5* 0.5*

emelt szintű érettségire felkészítő 7 7

csoportbontásra: magyar ny. és irodalomhoz, ill. idegen nyelvhez

1 1 1

korrepetálás, egyéni foglalkozás, felzárkóztatás, szakkör

tömegsport 0,5 0,5 0,5 0,5

*csoportbontásos órát jelöl

Az osztály összetételét, a felkészülés eredményességét szem előtt tartva felülvizsgáljuk a csoportbontás szükségességét.

7

Művészeti szakközépiskola a 2003-2004-estanévtől

a 2012-13-as tanévig indult osztályokban

Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 13.

magyar nyelv és irodalom 4 4 5 5 -

történelem és állampolg. ismeret 2 2 3 3 -

társadalomismeret - - 1 - -

idegen nyelv 3* 3* 4* 4* -

matematika 4 4 4 4 -

kémia 1,5 1,5 - - -

fizika 2 2 - - -

földrajz 1 1 - - -

biológia - - 1 1 -

zenetörténet - - - 1 -

testnevelés 1 1 1 1 0,5

osztályfőnöki 1 1 1 1 1

informatika 1* 1* - - -

20,5 20,5 20 20 1,5

Szakmai órák

rajz, festés, mintázás 6 6 7 8 9

művészettörténet 2 1,5 1,5 2 4

népművészet - 1,5 2 - -

ábrázoló geometria 1 2 - - -

betűrajz 2 - - - -

szakmai elmélet 2 2 2 2 4

szakmai gyakorlat 5 5 5 5 12

gazdasági és jogi ismeretek - - - - 2

élet- és pályatervezés - - - - 1

18 18 17,5 17 33,5

* csoportbontásos órát jelöl

A tanulónak az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülésre a 11. és 12. évfolyamon 4-4

óra áll rendelkezésére.

A tanulók a 12. évfolyam végén érettségi, a 13. évfolyam végén szakmai vizsgát tesznek.

Számukra az 5. érettségi tárgyként a művészettörténet az ajánlott tantárgy.

A 9-10-11. évfolyam végén 35 órás rajz, festés, mintázás, művészettörténet és népművészet

gyakorlattal valósítható meg a központi program.

Az osztály összetételét, a felkészülés eredményességét szem előtt tartva felülvizsgáljuk a csoportbontás szükségességét.

8

Szakközépiskola

természettudományos órák bontása a 2012-13-as tanévig

Tantárgy 9/

(fa) 9/

(ruha+ hum.) 9/

(műv.) 9/

(közl.)

Matematika 3,5* 3,5* 4 3,5*

Fizika 2 1,5+1,5 2 2

Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5

Biológia 1 1,5+1,5 - 1

Földrajz 1 1 1 1

Tantárgy 10/ (fa)

10/ (ruha+ hum.)

10/ (műv.)

10/ (közl.)

Matematika 3,5* 3,5* 4 3,5*

Fizika 2 2+2 2 2

Kémia 1,5 0,5 1,5 1,5

Biológia 1 2+2 - 1

Földrajz 1 1 1 1

Tantárgy 11/ (fa)

11/ (ruha+ hum.)

11/ (műv.)

11/ (közl.)

Matematika 3* 3* 4 3*

Fizika 3 3+0 - 3

Kémia - - - -

Biológia - 0+3 1 -

Tantárgy 12/ (fa)

12/ (ruha+ hum.)

12/ (műv.)

12/ (közl.)

Matematika 3* 3* 4 3*

Fizika 3 3+0 - 3

Kémia - - - -

Biológia - 0+3 1 -

*csoportbontásos órát jel

Az osztály összetételét, a felkészülés eredményességét szem előtt tartva felülvizsgáljuk a csoportbontás szükségességét.

9

Ifjúsági osztály óraterve

(2009-től induló nappali tagozat)

Tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 6 7

Történelem és társadalmi ismeretek

3 3

Társadalomismeret és etika

1 -

Idegen nyelv 3* 5*

Matematika 5 6

Testnevelés és sport 2 2

Osztályfőnöki 1 1

Fizika 2 A tanuló választásától

függően (az osztály max. 2 tárgyat) 2 ó + 2 ó

Földrajz 1

Biológia 2

Kémia 2

Művészeti ismeretek 1

Informatika 1* 2*

Összesen: 30 30

Nem kötelező (választható tanórai foglalkozás:

Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Informatika

1 1 1* 1*

1 1 1* 1*

Felzárkóztatás 2 -

Emelt szintű érettségire felkészítés

- 4

Érettségi előkészítő - 2

Tömegsport 0,5 0,5

Egyéni foglalkozás 1,5 1,5

Megjegyzés: A *-gal jelzett órák bontott órák. Az osztály összetételét, a felkészülés eredményességét szem előtt tartva felülvizsgáljuk a csoportbontás szükségességét.

10

Esti tagozat 2008/2009-es tanévtől a 2012-13-as tanévig indult induló érettségire felkészítő osztály

(óra/hét)

Tantárgy 9-10. osztály 11. osztály 12. osztály

magyar nyelv és irodalom 2,5 3 3

matematika 2 2 3

fizika 1 0,5

kémia 1 0,5

földrajz 1 0,5

biológia 1 0,5

történelem 1 1,5 1

művészeti ismeretek 1 0,5

társadalom ismeretek 0,5 0,5

informatika - 0,5* 0,5*

filozófia, etika - - 0,5

Idegen nyelv 3* 4* 4*

szabadon tervezhető - - 2

Összesen 14 14 14

* csoportbontásos órát jelent

Megjegyzés: 12. osztályban a szabadon tervezhető órakeretből a választott érettségi

tantárgyak közül legfeljebb 2 tantárgyból heti 1-1 óra használható fel

Az osztály összetételét, a felkészülés eredményességét szem előtt tartva felülvizsgáljuk a csoportbontás szükségességét.

11

Levelező tagozat 2010/2011-es tanévtől a 2012-13-as tanévig indult érettségire felkészítő osztály

(óra/hét)

Tantárgy 9-10. osztály 11-12. osztály

magyar nyelv és irodalom 3 3

matematika 2,5 3

fizika 0,5

kémia 0,5

földrajz 0,5

biológia 1

történelem 1,5 1,5

művészeti ismeretek 0,5 0,5

társadalom ismeretek 0,5 0,5

informatika 0,5* 0,5*

idegen nyelv 3* 3*

szabadon tervezhető - 2

Összesen 14 14

* csoportbontásos órát jelent

Megjegyzés: 11-12. osztályban a szabadon tervezhető órakeret a választott érettségi

tantárgyakra fordítható.

Az osztály összetételét, a felkészülés eredményességét szem előtt tartva felülvizsgáljuk a csoportbontás szükségességét.

12

Szakiskolai óraszámok a 2008/2009-es tanévtől a 2012-13-as tanévig indult osztályoknál(óra/hét)

Tantárgy 9. osztály 10. osztály

Magyar nyelv és irodalom 3 3

Matematika 3 3

Történelem és társadalomismeret 2 2

Fizika 1 1

Biológia/egészségtan 1,5 0,5

Kémia 1 1

Földrajz 1 1

Idegen nyelv 2* 2*

Informatika 1* 1*

Testnevelés és sport 2 2

Osztályfőnöki 1 1

Pályaorientáció 2 -

Gyakorlati oktatás 6* -

Szakmai alapozás elméleti és gyakorlati oktatás

- 9 (5 elm.+4gyak.)

Ének-zene 0,5 0,5

Rajz és vizuális kultúra 0,5 0,5

Kötelező 27,5 27,5

Nem kötelező órakeretből:

Tömegsport 0,5 0,5

Szakkör 1 1

Felzárkóztatás, kompetencia fejlesztés 2 (1magy.+1 mat.) 2 (1magy.+1 mat.)

Egyéni foglalkozás 2,75 3,025

*csoportbontásos órát jelöl

Az osztály összetételét, a felkészülés eredményességét szem előtt tartva felülvizsgáljuk a

csoportbontás szükségességét.

13

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák

Szakiskola 2013. szeptember 1-től

Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Közismeret

Kötött órák 17 óra 11 óra 8 óra

Szabadon

felhasználható

órakeret

1 óra - 1,5 óra

Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra

Szakmai

elmélet és

gyakorlat

Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra

Szabadon

felhasználható

órakeret

2,5 óra 2 óra 2,5 óra

Összesen: 17 óra 25 óra 25,5 óra

Heti összes óraszám: 35 óra 36 óra 35 óra

Komplex műveltségterületek

Heti óraszámok

9. 10. 11.

1. Magyar- kommunikáció 2,5 1 0,5

2. Idegen nyelv 2 2 2

3. Matematika 2,5 1 1

4. Társadalomismeret 2 1

5. Természetismeret * 3 2

*Természetismeret * szociális gondozó 1

6. Testnevelés * 5 3 5

*Testnevelés szociális gondozó 4

7. Osztályközösség építő program (életvitel, etika - egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya tervezés)

1 1 1

Közismereti óraszámok összesen: 18 11 9,5

Egyéni fejlesztés (BTM) CXC.NKT.27§(5) 0,5 0,5 0,5

A tizedik évfolyamon a testnevelés és a természetismeret órák száma a 2011.évi

CXC.tv.27§.(11.bek.). A szakmai elmélet és gyakorlat óraszámának felosztását a helyi

tanterv szakmai óratervében tüntettük fel.

14

Szakközépiskola 9-12.

2013. szeptember 1-től

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1. Magyar nyelv és irodalom 5 5 5 5

2. Idegen nyelvek 4 4 4 4

3. Matematika 4 4 4 4

4. Etika 1

5. Tört., társ. és államp.ismeretek 3 2 4 4

6. Fizika 2 2 1

7. Kémia 2 1

8. Biológia - egészségtan 2 2 1

9. Földrajz 2 1

10. Művészetek 1

11. Informatika 1 1

12. Testnevelés és sport 5 5 5 5

13. Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tárgyak 6 7 8 11

összesen 35 36 35 35

szabadon tervezhető:

cso

po

rt-

bo

ntá

s Idegen nyelvek 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4

Magyar nyelv 1

Informatika 1 1

CX

C.

Törv

én

y27

.§ (

5)

Felzárkóztatás (hátrányos helyzetű tanulók) 1 1

tehetséggondozás (emelt szintű érettségi felkészítés) 2 2

egyéni fejlesztés (BTM) 2 2 2 1

27.§(5) időkeret

felett Tehetséggondozás, felzárkóztatás 1 1 1 1

Összes óra: 45 43 42 44

15

Művészeti szakközépiskola a 2013/2014-es tanévtől induló osztályokban

Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 13.

gra

fik

us

ke

rám

iam

űv

es

tex

tilm

űv

es

gra

fik

us

ke

rám

iam

űv

es

tex

tilm

űv

es

gra

fik

us

ke

rám

iam

űv

es

tex

tilm

űv

es

gra

fik

us

ke

rám

iam

űv

es

tex

tilm

űv

es

gra

fik

us

ke

rám

iam

űv

es

tex

tilm

űv

es

évfolyam összesen 40 41 40 40

35 35 35,5 szakképzés összesen 15 17 17 20

közismereti oktatás összesen 25 24 23 20

irodalom 2 2 2 2

magyar nyelv 2 2 2 2

1. idegen nyelv 3 3 3 3

2. idegen nyelv

matematika 3 3 3 3

történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

etika 1

biológia-egészségtan 2 2 1

fizika 2 2 1

kémia 2 1

földrajz 2 1

informatika 1

testnevelés és sport 5 5 5 5

osztályfőnöki 1 1 1 1

összes közismeret 25 24 23 20

Szakmai órák

munkahelyi egészség és biztonság 0,5

művészeti vállalkozás 1

művészettörténet 2 2 2 3

térábrázolási rendszerek 1

rajz, festés, mintázás gyakorlat 5 6 6 6

stílustan és szaktörténet 0,5 1 1 1

technológia 1 1 1

tervezés és gyakorlat 6 7 7 8

összes szakmai 15 17 17 20

foglalkoztatás 0,5

elhelyezkedést segítő idegen nyelv 2

gra

fiku

s

kortárs szakmai környezet 3

szakmai ábrázolási gyakorlat 7

kortárs grafika szaktörténet 2

grafika szakelmélet 4

illusztrációs technikai gyakorlat 1

szakillusztrációs gyakorlat 2

gra

fiku

s

tervezőgrafikai technológiai gyakorlat 4,5

tervezőgrafikai tervezési gyakorlat 9

ke

rám

iam

űves kerámia-porcelán szakmai ismeret 3

digitális prezentáció 3

kerámia-porcelánkészítési gyakorlat 17

textil-

mű

ve

s

textil szakelmélet 8

textil szakgyakorlat 15

összes: 35 35 36

Idegen nyelvből és informatikából csoportbontás szükségességét megvizsgáljuk. A szakmai elmélet és gyakorlat óraszámának felosztását a helyi tanterv szakmai óratervében tüntettük fel.

16

Esti tagozat 2013. szeptember 1-től

tantárgyak

heti óraszám

9-10. évf. 11.. évf. 12. évf.

1. Magyar nyelv és irodalom 3,5 4 4

2. Idegen nyelvek * 4 4 4

3. Matematika 4 4 4

4. Etika 0,5

5. Tört., társ. és államp. ismeretek 1,5 1,5 1,5

6. Fizika 1 0,5

7. Kémia 1

8. Biológia - egészségtan 1,5 1

9. Földrajz 1 0,5

10. Művészetek: vizuális kultúra

11. Informatika * 1 1

szabadon tervezhető 3

Kötelező tanítási órák 17,5 17 17,5

* csoportbontást jelöl

17

Levelező tagozat

tantárgyak

heti óraszám 9-10.

évf. 11-12. évf. 1. Magyar nyelv és irodalom 3 3 2. Idegen nyelvek * 3 3 3. Matematika 2,5 3 4. Etika 0,5 0,5 5. Tört., társ. és államp. ismeretek 1,5 2 6. Fizika 0,5 7. Kémia 0,5 8. Biológia - egészségtan 1 9. Földrajz 0,5 10. Művészetek: vizuális kultúra 0,5 11. Informatika * 0,5 0,5 12. szabadon tervezhető 2

Kötelező tanítási órák 14 14

11-12. osztályban a szabadon tervezhető órakeret a választott érettségi tantárgyra fordítható

*20 fő alatt csoportbontás szükségességét megvizsgáljuk

18

Ifjúsági tagozat a 2013-14-es tanévtől induló osztályoknál

tantárgyak

heti óraszám

11. évf.

12. évf.

1. Magyar nyelv és irodalom 7 7

2. Idegen nyelvek * 4 4

3. Matematika 6 6

4. Etika 1

5. Tört., társ. és államp. ismeretek 3 3

6. Fizika 1

7. Kémia 1 1

8. Biológia - egészségtan 1 1

9. Földrajz 1

10. Művészetek: vizuális kultúra 1

11. Informatika* 1 1

12. Testnevelés 5 5

13. Osztályfőnöki 1 1

Tanuló választása alapján kötelező óra

1,5

Kötelező tanítási órák 32 31,5

Csoportbontásból származó többletóra: idegen nyelv

4 4

Informatika 1 1

Érettségi felkészítés 2 2

tehetséggondozás, érettségi felkészítés emelt szinten

2 2

Egyéni fejlesztés 1 1

Tehetséggondozás, felzárkóztatás Nkt.27§ (5)

1 1

19

HÍD program óratervei

2013/2014-es tanévtől

Tantárgy 31 543 01 famegmunkáló

Közismereti tartalom

HÍD II/1/B HÍD II/2/B HÍD II/C

Kommunikáció és anyanyelv 4 2 6

Élő idegen nyelv német 3 2 5

Matematika 4 2 6

Társadalom és Jelenkor-ismeret 1,5 1 5

Biológia 0,5 0,5

1

Kémia 0,5 1

Földrajz 0,5 0,5

1

Fizika 0,5 2

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

0,5 1 2

Testnevelés és sport 2 1 3

Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program)

1 1 1

Informatika 1 0 2

Közismeret összesen: 19 11 35

Biztonságos munkavégzés 0 0 0

Faipari szakmai és gépismeret 2 0 0

Asztalosipari szerelés 2 0 0

Gépkezelési ismeretek 1 0 0

Szakmai elmélet összesen: 5 0 0

Biztonságos munkavégzés gyakorlata 3 0 0

faipari szakmai gyakorlat 4 0 0

Asztalosipari szerelési gyakorlat 2 0 0

Gépkezelési gyakorlat 2 0 0

Szakmai gyakorlat összesen: 11 0 0

Gyakorlat összesen: 11 0 0

Szakmai órák összesen: 16 0 0

Összes óra: 35 11 35

20

III. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei

1. Az alkalmazott tankönyvek

Amennyire lehetséges, kapcsolódjon a helyi tantervhez

Motiváló, tanulható legyen

A kompetencia alapú oktatást segítse

Legyenek benne differenciálásra alkalmas feladatok

Nyelvezete az adott iskolatípus szintjének megfelelő legyen

Jól legyen strukturálva, emelje ki a lényeget

Az egyes leckék végén tartalmazzon összefoglaló kérdéseket

Az előző feltételeknek megfelelők közül a legalacsonyabb árú legyen.

2. Tanulmányi segédlet

Az atlaszokat, munkafüzeteket, feladatgyűjteményeket, függvénytáblázatot elsőszámú

segédletnek tekintjük, így minden tanuló számára javasoljuk a megvásárlását. A

kiválasztás szempontja illeszkedjen a tankönyvhöz, iskolai és otthoni munkára egyaránt

használható legyen.

Az idegen nyelv oktatásához a szaktanárok plusz feladatlapokat, az iskolai munkához

szükséges szótárakat biztosítják a tanulóknak.

3. Taneszközök

A kötelező tananyag átadásához szükséges szemléltető eszközök elsőbbséget élveznek.

A tanári demonstráció mellett kevésbé balesetveszélyes tanuló-kísérleti eszközökre is

szükség van.

A beszerzendő eszközök listáját a minimális eszközjegyzék, a szakmai programok és a

költségvetés összevetése után minden gazdasági évben felülbíráljuk.

A taneszköz-beszerzés területén egyre szélesebb körben élni kívánunk a pályázati

lehetőségekkel.

A szakmai oktatáshoz szükséges taneszközök pályázata esetén az önerőt a szakképzési

alapból is finanszírozzuk.

Az eszközfejlesztési tervünk külön kötetként a program része.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele

biztosításának kötelezettségét.

21

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb…) használnak a tananyag

feldolgozásához, amelyeket az EMMI hivatalosan tankkönyvvé nyilvánított.

A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását

előzetesen írásban be kell szerezni.

A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (pl. testnevelés, rajz) egyéb

taneszközökre is szükség van.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat

veszik figyelembe:

- A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

- Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak

- A taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket

csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás

minőségét.

Az egyes évfolyamokon a különféle tárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

taneszközöket a tanárok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt kell tájékoztatni.

A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülő kötelessége.

A tankönyv legyen:

- A tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő

- Illusztrációban gazdag

- Tartós, (örökölhető)

- A többség számára megfizethető

- A munkaközösség számára elfogadott

A tanulói tankönyvtámogatás:

Minden tanévben tájékoztatni kell a szülőket a köznevelés törvény 46 § (5) bekezdése

alapján valamint a tankönyvtörvény (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről) 8 §

(4) bekezdése alapján kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra.

A köznevelési törvény 46 § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes

tankönyveket (a munkafüzetek kivételével) az igazgató az iskola könyvtári állományába

veszi, továbbiakban az iskola könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére

a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak

szerint.

22

A tankönyvválasztásnál figyelembe vehető szempontok.

- Az eszközrendszer illeszkedjék a helyi tantervhez, segítse elő az abban foglalt

követelmények teljesítését.

- Olyan tankönyvcsaládokat kell előnyben részesíteni, amelyek átfogják az adott

tantárgy, műveltségi terület teljes képzési időszakát és rendelkeznek a megfelelő

tanulói, tanári segédletekkel.

- Egy műveltségi terület tankönyveit lehetőleg egy tankönyvkiadótól kell beszerezni.

- Olyan tankönyveket, taneszközöket kell alkalmazni, ami nem nehezíti meg a

szervezeti egységek közötti átjárhatóságot.

- Csak a követelmények teljesítéséhez feltétlenül szükséges eszközöket vásároltassuk

meg a szülőkkel. Az időszakosan használt kiegészítő vagy speciális könyvek,

szakanyagok biztosítása a könyvtáron, illetve a szertárakon keresztül történik.

- A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló.

- Tartalmilag és formailag is illeszkedjék a tanulók életkori sajátosságaihoz.

Fontos szempontként kell kezelni a szülők anyagi terhelését.

A tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más

felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, amennyiben az a

szülő fizetési kötelezettségével járna.

23

IV. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes

szabályai

1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői a) tanulás, cselekvés, alkotás színtere az iskola. Feladatunk a minél nagyobb

tárgyi és szakmai tudáshoz juttatni tanulóinkat

b) a tanuló megismerése

Munkánk csak akkor eredményes, ha a másik fél, a diák is aktív részese.

Az aktivitás növelhető, ha megismerjük a tanuló hibáit, erényeit, érdeklő-

dési körét, személyiségét

c) az autonóm személyiség fejlődését szolgáló módszerek:

a tanuló

- véleményt mondhat

A diákok joga, hogy véleményét bármiről elmondja, úgy hogy ezzel

mások emberi méltóságát nem sérti meg

- részt vehet

a diákkörök munkájában, tagja lehet iskolai, művelődési, művészeti,

ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, az iskolán kívüli társadalmi

szervezeteknek

az érdekeit érintő döntések meghozatalában

- vállalhat

tisztséget az osztályközösségen belül

a diákönkormányzatban

az iskola egészét érintő feladatokból részfeladatokat (pl.: nyílt nap,

iskolai műsorok készítése)

24

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere

Értékelés és motiváció

Mire irányul Ki értékel Milyen rendszerességgel

- tanulmányi munka szaktanár, szakoktató,

(elmélet, gyakorlat) osztályfőnök folyamatosan

- magatartás, szorgalom osztályfőnök havonta

- kiemelkedő eredmények szaktanár, of., amikor aktuális

igazgató (kiemelkedő végzősök

ballagáskor)

- tanárok munkája mk. vez., évente

ig.h., igazgató amikor aktuális

- szakoktatók munkája mk.vez. évente

szakmai ig. h., igazgató, amikor aktuális

- munkaköz. munkája igazgatóhelyettes évente

- az iskola gazdálkodása igazgató, pénzügyi-

gazdasági koordinátor félévente

- az oktató, nevelő munka mk. vez., szakmai ig. h.,

körülményei (elmélet,gyak.) igazgató évente

- az épületek rendje,

tisztasága, állaga műszaki vez.,

isk. vezetése , igazgató félévente

- a technikai dolgozók

munkája műszaki vez. , igazgató évente

- az ügyviteli munka ált. ig.h., pénzügyi-gaz-

dasági koordinátor, évente

igazgató

- vezetők munkája igazgató évente

- iskolai munka szülők SZMK ülésen

25

a) A tanulók értékelése

- az értékelés alapelvei:

személyre szóló legyen

vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, a tantárgy jellegét

legyen megbízható, objektív és nyilvános

folyamatos legyen

változatos, sokoldalú értékelési formákat alkalmazzunk

megfelelő légkörben történjen

fejlessze a kommunikációs készséget

- az értékelés célja:

az önértékelési képesség kialakítása, az önálló tanulásra való igény és képesség

fejlesztése

- az értékelés formái:

szóbeli értékelés

- tanítási órán és tanórán kívül (megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad)

- szülői értekezleten

- fogadóórákon

- a magatartás és szorgalom elbírálásakor

- az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor

- a tantestület előtti értékelés az osztályfőnök által

szöveges értékelés írásban

- szükség esetén (pl. kiemelkedő teljesítményű, ill. problémás tanulónál) a

szaktanár vagy az osztályfőnök által

- dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe

- a dolgozatokhoz írt rövid véleményben

- külső felkérésre készített vélemények (pl. rendőrség, ifjúság-védelem stb.)

- az értékelés időpontjai, eszközrendszere:

a pedagógus a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel

(1-5) értékeli, félévkor és év végén osztályzattal (jeles-elégtelen) minősíti

a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük

a szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont

a szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy

követelményeit

A tanulók értékelésével, az érdemjegyek számával kapcsolatos részletes

26

feladatokat az SZMSZ melléklete tartalmazza: szaktanárra, szakoktatóra és

osztályfőnökre vonatkozóan.

- Vizsgák:

belső vizsga:

- különbözeti, osztályozó és javító vizsga saját tanulók részére

- felvételi-különbözeti vizsga a másik iskolából felsőbb évfolyamon belépni kívánó

tanulók számára

- modulzáró vizsgák a szakképzésben a központi programok alapján

külső vizsgák: szintvizsgák, mérések

állami vizsgák:

- szakmai vizsga (szakképesítő vizsga) a mindenkor érvényes

vizsgaszabályzat szerint

- érettségi vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint

- A magatartás és a szorgalom jegyek elbírálásának alapelveit és az egyéb tantárgyi

osztályzatokról a helyi tantervben szólunk

b) A pedagógus munkájának értékelése (Klik végzi)

c) Az igazgató munkájának értékelése (Klik végzi)

3. Az iskola élet- és munkarendje A tanév beosztása

A tanítási év a szakmai-, érettségi vizsga évét kivéve: általában 36 hétből.

A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása egy tanítási napon nem lehet több:

- nyolc tanítási óránál a 9-12. évfolyamon.

A tanév, ezen belül a tanítás rendjét az oktatási miniszter állapítja meg.

A tanév helyi rendjét éves munkatervében a nevelőtestület minden év elején, a testületi

értekezleten határozza meg. Ekkor dönt az állami ünnepek megünneplésének módjáról, a

tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, programjáról.

Az iskola szokásrendjéhez tartozó ünnepeink:

tanévnyitó ünnepség

gólyabál

szalagavató

ballagás

27

tanévzáró ünnepély

hagyományos rendezvényeink:

őszi és tavaszi túra

Jelky-nap

A tanítás napi, heti, évi rendje

Az egyes oktatási típusok (elmélet, gyakorlat) és az egyes épületek működési rendjét az

SZMSZ és a Házirend tartalmazza.

Értekezletet csak hétfő vagy szerdai napra lehet összehívni. A belső kommunikációt

hirdetések útján is kívánjuk megoldani: körlevél a tanulók számára, plakátok, hirdetmények

kifüggesztése, iskolai számítógépes hálózat használata külön tanár, diák részére.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit és rendjét az SZMSZ tartalmazza. E formák

minimum 8 fős létszám esetén indíthatók.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, tájékoztatásának rendjét az SZMSZ

szabályozza.

Formái: diákközgyűlés (évente egyszer)

diákönkormányzat által szervezett fórum (évente kétszer)

osztálybizalmikkal kibővített önkormányzat vezetőségi ülés

(havonta egyszer)

fegyelmi bizottságban való részvétel.

Az iskolán belüli és a külső kapcsolatok rendszerét szintén az SZMSZ tartalmazza; kiemelve:

a szülőkkel való kapcsolattartást

a diákönkormányzattal való kapcsolattartást

a DSE-vel való kapcsolattartást.

Az iskola élete a szünetekben

Az iskola épületei a szünetek alatt is nyitva állnak, az ügyviteli és technikai dolgozók

folyamatos munkát végeznek. Ügyfélfogadás a nyári szünetben csak szerdai napon

9 – 14 óra között van.

A tanulók nyári gyakorlatának beosztása szakaszosan történik, a műhelyek

befogadóképessége szerint.

28

4. Hagyományok

Szervezeti hagyományok

Az osztályközösség az azonos képzési cél elérésére jelentkezett tanulókból

áll. A tanulók osztályba sorolását, az osztályfőnökök kijelölését az igazgató

irányítja.

Az iskolában a diákok legfontosabb képviseleti fóruma a diákönkormányzat,

mely az osztályokra, mint közösségre épül.

Célja: a diákok az iskolavezetéssel és a tantestülettel együttműködve minél

tartalmasabb és teljesebb iskolai életet alakítsanak ki.

Felépítését, működését saját működési szabályzata határozza meg, munká-

ját 1 fő pedagógus segíti.

Az azonos közismereti tantárgyakat, az azonos szakmai területeket tanító

tanárok és szakoktatók munkaközösségeket alkotnak, melynek élén munka-

közösség vezető áll:

magyar – történelem matematika – fizika – informatika

kémia – biológia – földrajz idegen nyelv testnevelés osztályfőnöki (évfolyamonként, összesen 4) gépészet, közlekedés-technika, elektrotechnika-elektronika faipar építészet könnyűipar – egyéb szolgáltatások művészeti egészségügyi

A belépő új osztályok szüleinek szeptemberben bemutatkozó szülői értekezletet tartunk. A

tanév során két szülői értekezlet és a szakközépiskolai tanulók esetén két fogadóóra ad

lehetőséget a tanárok és a szülők találkozására.

Iskolatörténeti hagyományainkat is szeretnénk őrizni. A 100., a 110., a 120., 125. és

130.évfordulóra jubileumi évkönyvet adtunk ki.

Tantárgyi hagyományok

Az alapképzés mellett lehetőséget biztosítunk az érdeklődő tanulók számára a kiegészítő

ismeretek nyújtására. A közismereti tantárgyak esetén iskolai, megyei, ill. területi és országos

versenyen vesznek részt tanulóink. A szakmai tárgyakból OSZTV (Országos Szakmai

Tanulmányi Verseny), SZÉTV (Szakmacsoportos Szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak

Versenye), SZKTV (Szakma Kiváló Tanulója Verseny) országos elődöntőn, majd sok

esetben döntőn szerepelnek eredményesen a bejutott versenyzőink.

29

Rendezvények

Nemzeti ünnepeink közül október 23-át és március 15-ét ünnepeljük meg iskolai szinten.

A további rendezvényeket és feladatainkat az SZMSZ tartalmazza.

Értékelési hagyományok

Az osztályozás az ötfokozatú skálával történik.

A fakultációs órákon is osztályozunk.

A tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és

alkalmazásának elveit a Házirend tartalmazza.

V. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának

módja

A testnevelés helyi tantervében is szerepel, hogy évente két alkalommal (ősszel és

tavasszal) mérjük tanulóink fizikai állapotát, MINI HUNGAROFIT módszerrel.

Helyi tantervünk tartalmazza az évfolyamonkénti szinteket és az egyes érdemjegyek

követelményeit is.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Mindennapos iskolai testedzés programja

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók testi-lelki fejlődésének

elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testmozgással történő egészségfejlesztésben

kiemelt szerepet szánunk az iskolában naponta a testnevelés tanórai foglakozásoknak.

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében a következő

módszereket alkalmazzuk:

Testnevelés órákon különös figyelmet fordítunk a keringési és légzőrendszer

megfelelő mértékű terhelésére.

Minden testnevelés óra részét képezi a gimnasztika, mely a helyes légzés és

testtartás kialakítására és fenntartására is szolgál.

Törekszünk arra, hogy a testnevelés óra örömöt és sikerélményt nyújtson a különböző

adottságú gyermekeknek.

Különös figyelmet fordítunk a sport személyiségfejlesztő mivoltára a csapatjátékok és

az egyéni teljesítmény motivációs hatásaira építve.

30

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás

szabályai

Tantárgyválasztás a 9-10. évfolyamon:

tájékoztatás a tantárgyválasztás lehetőségeiről a felvételi tájékoztatóban

- idegen nyelv választása a négyéves szakközépiskolai képzésben a 9. évfolyamon

- a tanuló választása a beiratkozáskor válik véglegessé

Tantárgyválasztás a 10-11-12. évfolyamon

- Az intézmény biztosítja, hogy a 11-12. évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból a tanuló

- választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel

tudjon készülni.

- Tanulói igény esetén az iskola megszervezi a középszintű érettségi vizsgát minden

olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel

- A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervben

meghatározott (legalább két) vizsgatárgyakból lehetővé teszi az emelt szintű

érettségi vizsgára történő felkészülést.

- Tájékoztató a választható tantárgyakról minden év április 20-ig.

- A tanuló bejelenti döntését május 20-ig.

- A választható tárgyakról a nevelőtestület dönt, a döntés előtt be kell szerezni a

diákönkormányzat és a szülői közösség véleményét.

- A tanuló különösen indokolt esetben az igazgató engedélyével módosíthatja

választását. A módosítást a szülő írásban kérheti az első félév lezárását követő egy

héten belül.

- A tárgyválasztás megvalósításakor figyelembe kell venni a NKT által megszabott

csoportlétszám minimumát.

Fejlesztő felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásra képzett csoportok megalakítása:

- diagnosztikai felmérés szeptemberben

- az eredmények több szempontú elemzése (ismeretek, képességek szintje stb.)

- tanulmányi terv összeállítása

- a fejlesztő felzárkóztatás megkezdése: október 1.

- a részvétel általában egy tanévre szól, de célzottan rövidebb szakaszokra is

szervezhető

- fejlesztő felzárkóztatás a tanulmányi idő alatt más időpontban is indítható

31

- egyéni foglalkozás keretében kell foglalkozni a speciális nevelési igényű tanulókkal a

számukra meghatározott követelményrendszer és tudásszint kidolgozásával

Nem kötelező tanórai foglalkozások

Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai

foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, céljából.

Az óratervben szereplő szabadon választható tanórák

A középszintű érettségire felkészítő tantárgyak:

Kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen

nyelv, szakmai érettségi tantárgy (szakközépiskolai osztályoknál).

Kötelezően választható tantárgyak az érettségi vizsgaszabályzat (100/1997. Kr.) alapján.

Az ifjúsági osztályokban és a Felnőttek Középiskolájában az intézmény a kötelezően

választható érettségi tantárgyak közül középszinten informatika, biológia, testnevelés, kémia,

fizika, stb. teszi lehetővé az érettségi vizsgára való felkészülést (100/1997. Kr.).

A nappali szakközépiskolai osztályoknál választható érettségi vizsgatárgyak középszinten:

biológia, testnevelés, kémia, fizika, stb.

Az emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyak:

2 óra/ hét / tantárgy a 11-12. évfolyamon

Az intézmény az érettségi tantárgyak közül emelt szinten a történelem és magyar nyelv és

irodalom, idegen nyelv, és matematika és szakmai érettségi tantárgyakból teszi lehetővé az

érettségi vizsgára való felkészülést (100/1997. Kr.). Tanulói igény esetén további két

tantárgyakból is indíthatók emelt szintű érettségi felkészítő foglalkozások (biológia,

informatika, kémia, stb.). A két tantárgyat a jelentkezők száma határozza meg.

Értékelés: a tanuló valamennyi választott emelt szintű tantárgyból külön osztályzatot kap.

Tanórán kívüli foglalkozások

Iskolánkban rendszeres tanórán kívüli foglalkozások:

Fejlesztő foglalkozások a BTM-es tanulók részére

Habilitációs foglalkozások az SNI-s tanulók részére

(a jelenleg benne lévők)

Egyéb tanórán kívüli foglalkozások:

korrepetálás,

32

tehetséggondozás, felkészítés:

- közismereti tantárgyi tanulmányi versenyre,

- OSZKTV versenyre,

- szavalóversenyre,

- Szép Magyar Beszéd versenyre,

- városi középiskolai műveltségi versenyre,

- nyelvi versenyre,

- informatika versenyre.

Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyből a középiskola tanulóinak közép- vagy emeltszintű vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát.

A 2013-14-es tanévig beiratkozott tanulóinknak a helyi tantervekben szereplő tantárgyakból

szervezünk közép- és emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítést.

Választható tantárgyak:

- biológia

- fizika

- kémia

- informatika

- népművészet

- testnevelés

A tanuló tanulmányi munkájában írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját

diagnosztikus, szummatív fejlesztő formáit, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei

33

VI. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

követelményei és formái A tanulók tudásának értékelése - amennyiben az egyes iskolatípusra vonatkozó helyi

tanterv másként nem tartalmazza - a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletek alapján

történik. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1).

Értékelési alapelvek

• Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható.

• Sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos

értékelési formákat.

• Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.

• Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép,

helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói készség

A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli

munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni

tanórák folyamán. A tanulók munkáját mindig értékelni kell, ügyelve a pozitív előre mutató,

bíztató hangra.

Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is,

arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki gondolataikat egy-egy témáról. Arra ösztönözzük

őket, hogy tudásukat egészítsék ki egyéni élményeikkel, gyakorlati tapasztalataikkal,

ismereteikkel és önálló véleményeikkel és gyakorolják a szóbeli megnyilatkozásokat is. A

tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének

elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy

önállóan összefüggően mondhassa el amit megtanult Kérdések feltevésére ezt követően

kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie.

Érdemjegyet kaphat a tanuló:

szóbeli feleletre

írásbeli munkára

önálló kiselőadásra

tanórai munkára

szorgalmi feladatra

tanulmányi versenyen való eredményes részvételére.

34

A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a

naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be

és közöljük a tanulóvak, illetve az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes

érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi

annak megtörténtét.

Önként vállalt feladat esetén a tanuló dönthet, hogy a pedagógus által megajánlott

érdemjegyet elfogadja-e.

A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános és indokolandó. A

tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg. A szóbeli feleletek

és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet

olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása

kivételével.

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA, RENDJE, KORLÁTAI, A

TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA

A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleltek mellett írásban is beszámoltathatók,

feleltethetők.

Az írásbeli feleletek formái:

Témazáró dolgozat

Röpdolgozat

Házi dolgozat

Röpdolgozat

Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal,

vagy az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az utóbbi 2 hét anyaga.

Témazáró dolgozat

Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel

korábban közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden

tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik

a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért

teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a

35

szaktárgyat tanító pedagógusok.

Teljesítmény Érdemjegy

0-33 %: elégtelen (1)

34-50 %: elégséges (2)

51-75 %: közepes (3)

76-90 %: jó (4)

91-100 %: jeles (5)

A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. A

javító dolgozat megírását a tanuló nem követelheti. Ha a javító dolgozat tanítási órán kerül

megírásra, illetve ha a tanítási órán kívül megírt dolgozat beadásra kerül a dolgozatra adott

érdemjegyet a naplóba be kell írni.

Írásbeli beszámoltatások korlátai

A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy

osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet

íratni. A dolgozatot írató tanár társai tájékoztatása érdekében az osztálynapló haladási

részébe legalább egy héttel korábban ceruzával beírja az adott napra a témazáró dolgozat

tényét.

Javítási határidő

Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat

1 hét. Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be a tanuló nem köteles

elfogadni az érdemjegyet, kivétel a tanár távolléte.

Az írásbeli beszámoltatás súlya

Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű teljesítmények

nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni

az érdemjegyektől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok

megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek kétszeres súllyal veendők

figyelembe. Ez azt jelenti, hogy összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is

duplán kell őket számításba venni.

A félévi és az év végi osztályzást a Nemzeti Köznevelési Törvény, valamint a

végrehajtására kiadott rendeletben leírtak szerint végezzük. Az osztályzatokról a tanulót,

illetve a szülőt a bizonyítvány kitöltésével és átadásával tájékoztatjuk.

36

Szakmai gyakorlaton, minden téma befejezésénél felmérő munkát (terméket) kell

készítetni, azt az 5 fokú értékelő lapon rögzített követelményeknek megfelelően

értékelni kell. (1 sz. melléklet)

Az első tanév végén a Szakmai Kamarák által meghatározott szakmákban gyakorlati

szintvizsgát kell szervezni, az elkészített terméket értékelő lap alapján osztályozni kell.

A végzős tanulók év végén vizsgaremeket készítenek, ami egyes szakmáknál

kötelező, a szakmai vizsga részét képezi.

Az 5 fokú osztályzás rögzített követelménye gyakorlati munkavégzésnél:

5 (jeles):

Önállóan, tervezetten,a megadott időn belül, mindenkor érvényes előírásoknak megfelelő

pontossággal és a munkavédelmi szabályok betartásával, kifogástalan terméket készít.

4 ( jó):

A feladatát lényegében önállóan tervezetten a megadott időn belül , a mindenkor érvényes

előírásoknak megfelelő pontossággal és a munkavédelmi szabályok betartásával hajtja végre

és így jó minőségű terméket állít elő

3 (közepes):

A feladatát tanári segítséggel, de a mindenkor érvényes előírásoknak megfelelő

pontossággal és a munkavédelmi szabályok betartásával hajtja végre, de a termék oktatói

segítséggel közepes minőségű.

2 (elégséges):

Feladatát csak tanári segítséggel képes végrehajtani, oktatói segítség nélkül nem tud

terméket előállítani, vagy a termék gyenge minőségű. A munkavédelmi előírások betartására

figyelmeztetni kell.

1 (elégtelen):

A feladatot tanári segítséggel sem képes végrehajtani, illetve a terméket nem tudja

előállítani.

A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az osztály összetételét, a felkészülés eredményességét szem előtt tartva vizsgáljuk a

csoportbontás szükségességét. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján matematikából,

informatikából, idegen nyelvből és a 9. évfolyamon magyar nyelvből szükséges

csoportbontást alkalmazni.

37

Gyakorlati oktatás terén szakmánként, illetve ha az egyes szakmák létszáma meghaladja a

törvény által előírt létszámot.

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A roma kisebbség életmódjában markánsan elkülönül a többségben élőktől és az egyéb

kisebbségi lakosságtól. Ez részben előny, hiszen az elszigeteltség konzerválta sajátos

kultúrájukat. Megőrizték őseik szokásait, zenéjük ritmus és dallamkincse, táncaik formavilága

a gyökerekhez vezet, és a múltat idézi.

Másrészt azonban kevesen jutnak el a középfokú képzés szintjéig, a bejutók között magas a

lemorzsolódás aránya.

A roma tanulók aránya iskolánkban a szakképzésben, a szakiskolai képzésben jelentősebb.

A tanulóközösségek befogadják a roma tanulókat, megítélésük alapja a viselkedésük,

magatartásuk s a végzett munkájuk színvonala.

A roma kisebbség tanulóinak segítése elsősorban:

- a képzettségi hátrányok felszámolására, csökkentésére, megszüntetésére,

- az anyagi és szociális hátrányok kiegyenlítésére, valamint

- a szocializációs hiányosságok pótlására irányul.

Mindezek biztosításához igényeljük az iskolai alapítványok, s a különböző külső alapítványok

pályázat útján elérhető támogatásait. Bátorítunk minden − arra érdemes − tanulót az

önkormányzatok támogatási rendszerének igénybevételére, egyéni ösztöndíj-pályázatok

benyújtására.

VII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanórán való aktív részvétel százalékos aránya alapján kialakított szöveges és érdemjegyben kifejezett értékelés

Szöveges értékelés a Értékelés érdemjegyben tanórán való aktív részvétel kifejezve %-os arány alapján _____________________________________________________________ Kitartóan szorgalmas 5 (jeles)

90 % felett

38

Változóan szorgalmas 4 (jó)

70-80 %

Rendszertelen 3 (közepes)

60-70 %

Hanyag 2 (elégséges)

50-60 %

Lusta, nagyon hanyag 1 (elégtelen)

50 % (felszerelést nem hoz)

Megjegyzés:

Hosszantartó sérülés vagy betegség esetén a tanórán való aktív részvételének értékelése a

tanár egyéni megítélése alapján történik.

Tanulók fizikai állapotának, motoros képességeinek mérése:

1. 2000 méter futás

2. fekvőtámasz

3. hasizom gyakorlat

4. hátizom gyakorlat

5. helyből távolugrás

Értékelési események:

1. Tanulói aktivitás értékelése félévenként egy osztályzattal.

2. Motoros képességek mérése tanévenként 2x – ősszel, tavasszal.

3. Sportági témák, mozgástechnikák és taktikai tudás mérése félévenként egy osztályzattal.

4. Sportági teljesítményértékek mérése és értékelése félévenként egy osztályzattal.

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

1. Teljes körű egészségnevelés:

Célok:

testi és lelki egészség harmóniájának megteremtése;

egészséges életmód kialakítása és megtartása;

viselkedés, életvezetés helyes alakítása;

az egészségkárosító magatartásformák elkerülése;

betegségek megelőzése a korai szűréseken való részvétel révén;

sajátos étrend, mozgásprogram kialakítása egészség megőrzése érdekében;

39

konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztése.

Szociális kompetenciák fejlesztése:

– az iskolai életbe való sikeres beilleszkedés segítése;

– a szocializációs folyamat irányítása, közösségi helyzetek kialakítása;

– önellátás képességének fejlesztése;

– a szociális készségek fejlesztése (pl. empátia, tolerancia, vitakultúra);

– kommunikáció, a csoport életével, dinamikájával kapcsolatos megbeszélések,

értékelések, szocializációs problémák feltárása, segítség a megoldásukhoz;

– problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése;

– egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja;

– pozitív jövőkép erősítése;

– közösséggé való kovácsolódás legfontosabb útja a közös tevékenységek által szerzett

élmény;

– fontos, hogy minél nagyobb számban vonjuk be a diákokat a programokba;

– a rendezvények szervezésénél figyelembe vesszük a tanulók igényeit, lebonyolításkor

igénybe vesszük a diákönkormányzati-tagok segítségét, ötleteit;

– legfőbb szempont, hogy a programok legyenek vonzóak, tartalmasak, ahol a diákok jól

érzik magukat, maradandó élményt szereznek.

A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése:

– a társadalomba való beilleszkedés segítése;

– stabil emberi értékekkel bíró személyiségek kialakítása;

– kulturált magatartási normák tudatosítása, személyiségbe való beépítése;

– az emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat,

önállóság, nyitottság, fogékonyság és az önképzés igénye;

– erkölcs, kötelességtudat, pontosság, fegyelmezettség, pozitív gondolkozás fejlesztése;

– kreatív, nyitott gondolkodású, toleráns és harmonikus személyiségű felnőtté nevelés;

– a kapcsolatteremtés, az együttműködési készségek fejlesztése;

– közösségi együttélés szabályainak elsajátítása az egyén, a csoport, a társadalom

kölcsönhatásainak megismerése;

– a kommunikációs készségek fejlesztése;

– viselkedés és nyelvi igényesség: helyes testbeszéd és gesztusok, megfelelő beszédmód

fejlesztése;

– a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési normák kialakítása;

– a kultúrára való nyitottság, az azzal való érzelmi azonosulás képességének fejlesztése;

40

– a művészeteket igénylő, befogadó és értő, önálló véleményalkotás képességének

fejlesztése;

– segítés a művészetek jelentősebb korszakaiban az ezeket reprezentáló műalkotások

felismerésében;

– vizuális jelenségek, információk megértése, az esztétikai érzékeléshez szükséges

képességek fejlesztése (fantázia, ritmusérzék stb.);

– saját gondolatok vizuális megjelenítése (önkifejezés). Pl.: fotózás, festészet,

virágkötészet, zenélés, tánc, stb.;

– jogok és kötelességek tudatosítása;

– a másság elfogadása;

– nemzetünk értékeinek, hagyományainak, kultúrájának megismerése;

– kisebbségekkel, más népcsoportokkal, népekkel szembeni tolerancia.

Az egészséges életmódra nevelés kialakításának segítése:

Egészséges táplálkozás kialakítása: előadások szervezése, dietetikus bevonása

– egészséges életmód, harmonikus életvitel kialakítása;

– segítségnyújtás az egészségvédelem technikáinak elsajátításában, önvizsgálat

megtanítása, a betegségek korai felismerésének elsajátítása, például táplálkozási

zavarok- anorexia, bulimia - cukorbetegség, obesitas (elhízás);

– a testi-lelki egészség megőrzésének segítése;

– kulturált szabadidős tevékenységek választása,

– tájékoztatók, előadások a veszélyhelyzetek megelőzéséről;- elsősegély nyújtási

ismeretek balesetvédelem

– egészségkárosító szokások megelőzése:prevenciós programok: alkohol, dohányzás,

drogok, játékfüggés;

Személyi higiéne;

- a testápolás feltételeinek biztosítása;

- a kozmetikai szerek használata;

- a tisztálkodás szükség szerinti ellenőrzése;

- az időjárásnak megfelelő öltözet, tiszta ruha, cipő - tanácsok adása;

- az esti rendszeres és módszeres tisztálkodás

- a napi nyolc órás nyugodt alvás biztosítása;

– családi életre nevelés fejlesztése, a család funkciója, jelentősége, családtípusok,

gyermekekkel szemben szülői felelősség, családtagok kapcsolatai (szerepek,

– diákönkormányzat munkájának segítése.

41

2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJAI FELADATAI KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI

A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései szemléletformálás és ezzel együtt a

környezettudatos gondolkodás kialakítása ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív

állampolgárrá nevelés helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi

környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás fenntartható fejlődés előmozdítása a

környezeti nevelés tartalma és tanulásai módszerei között hangsúlyos a jövővel való

foglalkozás (lokális és globális jövő – személyi jövőkép)

A környezeti nevelés céljai

1. Legyen az egész életen át (élethosszig) tartó

A környezeti nevelés alapelvei

2. Intézményes és nem-intézményes formában egyaránt fontos

3. Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés)

4. Legyen „lokális” és „globális” egyszerre

felelősség a helyi környezetért,

felelősség a Földért komplementáris jelleg

egyszerre lehet lokális és globális

• minden problémát két irányból kell vizsgálni

a helyi mozgalmak szerepe jelentős

• sok lokális kezdeményezés, globális változást eredményezhet (pl. faültetés)

5. Legyen „lokális” és „globális” egyszerre

A környezeti nevelés alapelvei

6. Legyen „aktuális” és „jövő orientált” egyszerre

A környezeti nevelés alapelvei

7. Legyen rendszerszemléletű

a világ egy rendszer, amiben minden mindennel összefügg,

nincsenek egymástól független folyamatok,

minden kérdés soktényezős, túl bonyolult az egyszerűmegoldáshoz

A környezeti tényezők komplexitása

Veinitschke, 1976

42

8. Neveljen együttműködésre

a környezeti munka tipikusan csapat-munka komplex gondok megoldásához több ember

komplex gondolkodás a szükséges a Föld nem az enyém, a Föld a miénk

9. Neveljen problémamegoldásra

10. Neveljen új értékrendszerre

11. Legyen multikulturális

1. A pedagógusok kompetenciájának fejlesztése

szoros összefüggés van a pedagógusok képzettsége, és a diákok műveltsége között a

sikerhez elengedhetetlen:

• háttérismeret

• szaktudás

• hatékony módszerek

A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében

2. Pedagógiai információs és szolgáltató hálózatok működése, feladatai:

• emberek felkészítése

• nevelési, technikai,környezeti, gazdasági támogatási

elemek összhangba hozása

• adatok, információk, nevelési szaktudás biztosítása

A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében

3. A települések jövőképének tervezése és minősítése

alternatív jövőképek tervezése – hosszú távra tervez és lehetősége

cél:

fenntartható termelés és fogyasztás egyensúlya, meg újuló erőforrások preferálása

az eredmények segítik a helyi tananyag-fejlesztést

A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében

4. Az egyes emberek szerepe személyes áldozatok saját műveltségünk érdekében

szemléletváltás, felelősség vállalás tudás átadása másoknak információ csere

együttműködés

A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében

5. A civil szervezetek és a fenntarthatóságra nevel és a társadalmi kezdeményezésű

szerveződések meghatározó jelentőségűek meghatározó szerep:

• kutatás

• kiadványok megjelentetése

• szakképzés

43

A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében

6. A települések és a helyi közösség a fenntartható ság pedagógiája érdekében feladatok:

• új gazdasági lehetőségek ösztönzése

• felkészült munkaerő képzésének biztosítása

• iskolán, tanórán kívüli tanulási lehetőség

A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében

• Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, 2003

• Sallai R. B. (szerk.) 2003: Zöldszemmel – Ötlettár környezeti neveléshez. Nimfea

Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve

VIII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

1. A közoktatás esélyegyenlősége Az esélyegyenlőségi terv célja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási helyzetét

elemezze, felmérje, és az adott szervezeti keretek sajátosságaira figyelemmel meghatározza

a foglalkoztatottak esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges célokat, valamint az

azok eléréséhez szükséges eszközöket.

Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen.

Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

szóló 2003. évi CXXV. törvény 36.§-ában, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012.

évi LXXXVI. törvényben meghatározottak alapján jött létre.

2. Az esélyegyenlőségi terv hatóköre A terv szervezeti hatóköre a Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra terjed

ki.

A terv személyi hatóköre kiterjed a terv az iskola tanulóira, valamint a tanulók szüleire,

gondviselőire.

3. Általános célok, etikai elvek A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a következő irányelvek

betartására törekszik:

44

Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség

Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a:

diszkriminációmentesség

szegregációmentesség

integráció biztosítása

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának

támogatása

minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása.

Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy

csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti

vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota,

vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, szexuális

irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe

hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját.

Méltányos és rugalmas ellátás

A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért iskolánk

méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, melyek elősegíti a munkavállalók és a

diákok pozíciójának javulását, megőrzését.

4. Ellátott esélyegyenlőségi feladatok

az info-kommunikációs és az informatikai akadálymentesítés részben megoldott

a fogyatékkal élő tanulókkal való speciális gondoskodás és a hátrányos helyzetű

csoportokkal való foglalkozás feladatait ellátja a közismereti igazgatóhelyettes.

5. Konkrét célok, célkitűzések 5.1. Szakmai-pedagógiai terület célkitűzései

a gyógypedagógusi feladatellátás bővítése

szülő-iskola kapcsolatok ápolása: honlap, email, telefon, fogadóóra- közös és egyéni

a pedagógus továbbképzés fejlesztése, kiterjesztve az újonnan belépő kollégákra

a pedagógus továbbképzés

45

a tehetséggondozás érdekében az országos tanulmányi versenyeken való részvétel

elősegítése

a képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése: Jelky Fórum, nevelési

igazgatóhelyettes

a HH, HHH és SNI tanulók iskolai előrehaladásának segítése, a tanuló fejlesztő órája a

tanuló órarendjéhez maximálisan igazodjon

a Szülők folyamatos tájékoztatása az SNI, HH és HHH státuszokról és a tanulók

lehetőségeiről

a tanulók kompetenciáinak javítása, a kompetenciamérés eredményeinek szinten tartása

vagy javítása

lemorzsolódás csökkentése

az intézmény tanulóinak nyomon követése

5.2. Tárgyi feltételrendszer biztosításának célkitűzései

az akadálymentesítés teljes körűségének elősegítése

A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos alapelvek

6. A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a következő irányelveket tartja alapvetőnek.

6.1. A tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk,

származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti hátrányos megkülönböztetésétől való

tartózkodás.

6.2. A hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és

megakadályozása, kivéve az oktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő,

szükséges megkülönböztetés eseteit.

6.3. A felvételi eljárás, tanév alatti értékelés, vizsga során az adott szakma, illetve tárgy

elsajátításához szükséges készségek, képességek, jártasságok, tárgyi tudás minősítése az

egyedüli szempont.

6.4. Befogadó, diszkrimináció-mentes légkör biztosítása a tanulók számára.

46

6.5. A tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségének tiszteletben tartása az oktatás

során.

7. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedések

7.1. Az iskola elősegíti Baja város közoktatási esélyegyenlőségi programjának a teljesülését.

7.2. Különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók helyzetét,

folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások

tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a

gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. (levél, telefon, személyes megkeresés,

email)

7.3. Az intézményvezető folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő

esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi

tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra.

7.4. Az iskola vállalja, hogy hátrányos helyzetű fiatalok oktatásból való lemorzsolódásának

megelőzése érdekében szakmai-módszertani továbbképzésben részesíti alkalmazottait.

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatási esélyegyenlőségét megerősítő speciális

intézkedések

7.5. Az iskola a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés előmozdításával, a

szükséges eszközök, felszerelések folyamatos beszerzésével segítik elő az SNI tanulók

képzésekbe való bekapcsolódását, képzésnek folyamatát.

7.6. Az iskola hivatalosos internetes oldalt működtet.

7.7. Az oktatási célra szolgáló infrastruktúra akadálymentességi szempontoknak való

megfelelését folyamatosan fejlesztik, a fenntartó jóváhagyásával forrásokat kutatnak fel.

7.8. Az infokommunikációs szempontból akadálymentes számítógépeken a tanulók, tanórán

kívüli keretében részt vehetnek korrepetáláson, ingyenesen ismerkedhetnek az

internettel.

47

7.9. Az iskola a sport-és szabadidős programok szervezésénél kiemelten figyelembe veszi a

fizikailag akadályozott tanulók igényeit.

8. Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén szükséges eljárás

A tanulók esélyegyenlőségének monitorozásával és a panasztétellel kapcsolatos

intézkedések

Az iskola belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői

panasztételi mechanizmust működtet. A belső monitoring rendszerben rögzíti a

hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja a

program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását,

eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában.

Lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség

megsértésével kapcsolatos panasztételre. Minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál,

a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az

esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi

eljárás lefolytatásába és a vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartók

képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az

eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézményvezető felel.

A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt

fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás

eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági eljárást kezdeményezhet,

amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja.

Az intézmény biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy stratégiai dokumentumaiba

beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre

vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések.

Folyamatosan értékeli és beépíti az éves monitoring során szerzett információkat,

tapasztalatokat stratégiai programjaiba.

Az intézmény biztosítja az esélyegyenlőségi terv megvalósításával kapcsolatos éves

esélyegyenlőségi monitoringhoz kapcsolódó adat- és információszolgáltatást.

Kötelezettséget vállal a képzés során jelentkező, az esélyegyenlőség megsértését

érintő esetek és panasztételek kivizsgálására a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges,

független szakértőnek a bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének

megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést,

48

programot vagy állapotot megszüntetni.

A roma kisebbség életmódjában markánsan elkülönül a többségben élőktől és az egyéb

kisebbségi lakosságtól. Ez részben előny, hiszen az elszigeteltség konzerválta sajátos

kultúrájukat. Megőrizték őseik szokásait, zenéjük ritmus és dallamkincse, táncaik formavilága

a gyökerekhez vezet és a múltat idézi.

Másrészt azonban kevesen jutnak el a középfokú képzés szintjéig, a bejutók között magas a

lemorzsolódás aránya.

A roma tanulók aránya iskolánkban a szakképzésben, a szakiskolai képzésben jelentősebb.

A tanulóközösségek befogadják a roma tanulókat, megítélésük alapja a viselkedésük,

magatartásuk s a végzett munkájuk színvonala.

A roma kisebbség tanulóinak segítése elsősorban:

- a képzettségi hátrányok felszámolására, csökkentésére, megszüntetésére,

- az anyagi és szociális hátrányok kiegyenlítésére, valamint

- a szocializációs hiányosságok pótlására irányul.

Mindezek biztosításához igényeljük az iskolai alapítványok, s a különböző külső alapítványok

pályázat útján elérhető támogatásait. Bátorítunk minden − arra érdemes − tanulót az

önkormányzatok támogatási rendszerének igénybevételére, egyéni ösztöndíj-pályázatok

benyújtására.

IX. Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének

követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formája

A tanulók beszámoltatása szóban és írásban történhet. Az írásbeli feleletek (ún.

röpdolgozatok) számát nem szabályozzuk.

A témazáró dolgozatok száma viszont ne legyen több kettőnél egy tanítási napon.

A témazáró tényét egy héttel előbb közölni kell a tanulókkal.

A szakközépiskolában az érettségi tárgyakból évfolyamdolgozat írására kerül sor a

munkaközösség véleménye, terve alapján.

A házi feladatot minden tantárgyból és minden órán adunk, mert csak így lehet rendszeresen

munkára szoktatni a jövő nemzedék szakembereit.

49

Az egyes tantárgyakból adott szóbeli és írásbeli feladatok megoldása azonban nem

haladhatja meg egy átlagos gyermek képességeit, alapul véve a 45 percet.

A tanórákba beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési

eljárásokat:

kooperatív tanulás

egyéni és páros munka

prezentáció

tanórai differenciálás heterogén csoportokban

projektmunkák heterogén csoportokban

portfóliók készítése

dramatikus módszerek és technikák alkalmazása

önellenőrzés, mások ellenőrzése

ötletroham

vita

Alkalmassá teszünk egy tantermet (vagy tantermeket) arra, hogy abban újszerűen

szervezhessük a tanulás-tanítás folyamatát. A helyiséget (vagy helyiségeket) fölszereljük a

korszerű IKT-eszközökkel.

Az IKT-eszközöket mindenféle tantárgy oktatásában felhasználjuk, a következő

tevékenységekhez:

házi feladatok készíttetése számítógéppel

tanulók információgyűjtése

tanári prezentációk projektorral

tanulói prezentációk projektorral stb.

Az életpálya-építést és a szociális kompetencia fejlesztését egyrészt osztályfőnöki óra

keretében végezzük, másrészt a hagyományos tantárgyak oktatásába, valamint a tanórán

kívüli foglalkozásokba is beépítjük

Az alábbi életpálya-építő kompetenciákat fejlesztjük elsősorban: önismeret,

önbemutatás, álláskeresési technikák, munkaerő-piaci ismeretek,

tanulásmódszertan.

A szociális és életviteli kompetenciák közül pedig az alábbiak szerepelnek

programunkban: környezettudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktív

felelősségtudat, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség.

50

Együttműködés (kooperativitás), empátia, tudatosság a kapcsolatokban, barátság,

családi szerepek.

Önállóság, önbizalom, belső harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság,

rugalmasság, mások elfogadása.

Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét mindenfajta tanórán és minden évfolyamon.

Az egyes közoktatási szakaszok váltásakor diagnosztizáló mérést végzünk szövegértésből, a

fejlesztés megalapozásához.

A rászorulóknak korrepetálást tartunk a felzárkózáshoz.

Törekszünk arra, hogy a tanórákon életszerű feladatokat adjunk a tanulóknak, a tanultakat

lehetőség szerint kössük a tapasztalataikhoz.

A hagyományos tantárgyak szummatív értékeléseikor kompetenciamérő feladatokat is adunk. - A magatartás és a szorgalom jegyek elbírálásának alapelvei

- A végleges minősítés az osztályban tanító tanárok, az osztályt oktató szakoktatók

és a tanulóközösség véleményének figyelembevételével alakítható ki.

- Az elbírálás előkészítése az osztályfőnök feladata, a havonta adott magatartás és

szorgalomjegyek, a szakoktató által javasolt érdemjegyek, valamint a kapott

dicséretek és figyelmeztetések és az igazolatlan órák számának

figyelembevételével.

A minősítés fejezze ki a munkához való viszonyt

a felelősségérzetet

a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt

az önállóságot

a közösségért végzett munkát.

- A magatartás minősítése

Év közben érdemjeggyel (2-5), félévkor és év végén (rossz-példás) osztályzatok

valamelyikével minősítjük.

Példás a magatartása a tanulónak, ha viselkedése fegyelmezett, kultúrált,

segítőkész. A tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget

tesz, az iskola házirendjét következetesen megtartja. Diáktársai, szülei,

51

tanárai, az iskola felnőtt dolgozói iránt tiszteletet tanúsít, magatartása

erkölcsös. Aktív a közösségi feladatok végrehajtásában, nincs igazolatlan

hiányzása, írásbeli figyelmeztetője.

Jó a magatartása a tanulónak, ha a példásnál leírt szempontok kisebb hiá-

nyosságok mellett felel csak meg, hiányzása 1-8 igazolatlan óra vagy csak

osztályfőnöki figyelmeztetése van.

Változó magatartású a tanuló, ha tanulmányi kötelezettségét többször elmu-lasztja,

viselkedése ellen többször panasz merül fel. Igazolatlan mu-lasztása 9-22

óra közé eshet, igazgatói intője van.

Rossz magatartási jegyet kap az a tanuló, akinek viselkedése miatt gyakran merül

fel kifogás, aki ellen fegyelmi eljárás folyt és büntetésben része-sült.

Igazolatlan óráinak száma 23-30 óra közé eshet.

- A szorgalom értékelése, minősítése

A havonta adott szorgalom jegyek a tanulók képességeihez mérten szerzett

osztályzatok szerint alakítandók ki. Figyelembe veendő a szakoktató javaslata, amely

a tanuló gyakorlat munkához mutatott hozzáállását fejezi ki.

Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten

törekvően, kötelességtudattal, egyenletes színvonalon végzi munkáját.

Jó szorgalmú a tanuló, ha munkája a kisebb lazaságok, egyenetlenségek

jelenléte mellett eredményes, kötelességtudatos.

Változó a szorgalma a képességei alatt teljesítő, hullámzó munkájú, az órákra

rendszertelenül felkészülő tanulónak.

Hanyag a szorgalmi jegye annak a tanulónak, akit az érdektelenség, a

közönyjellemez, aki tanulmányi kötelezettségének következetesen nem tesz

eleget.

.

A tanév végén történő minősítés néhány irányvonala:

Az iskolai ünnepségeken való segítő részvétel pozitívan hat, és befolyásolhatja a

minősítést.

Igazolatlan óra esetén:

1 igazolatlan hiányzással rendelkező tanuló magatartása nem lehet példás

30 óra felett a magatartás minősítése: rossz.

Fegyelmi büntetések következménye:

52

Osztályfőnöki intő esetén legfeljebb jó magatartása lehet.

Igazgatói figyelmeztetés esetén legfeljebb a változó minősítést kaphatja.

Igazgatói intő esetén legfeljebb a rossz minősítést kaphatja.

A szorgalom értékelése

A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való

viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli.

Tanulóinkat az osztályfőnök minősíti a kollégák véleményét is fegyelembe véve, a

házirendben írtakat betartva, és azt társaikkal együttesen értékelik.

Az osztályfőnök mindig az egyéni képességeket is mérlegelve dönt a tanuló szorgalmának

minősítésekor.

Az alábbiak szerinti értékelheti a tanulók szorgalmát havonta az osztályfőnök

Példás szorgalom

Tanulmányi munkája: céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére.

Többletmunkája: érdeklődő.

Tanórán kívüli tevékenysége: rendszeres.

Kötelességtudata: kifogástalan, precíz.

Jó szorgalom

Tanulmányi munkája: figyelmes, törekvő.

Többletmunkája: ösztönzésre dolgozik, időnként nem dolgozik.

Tanórán kívüli tevékenysége: többször előfordul.

Kötelességtudata: megfelelő, néha bíztatni kell.

Változó szorgalom

Tanulmányi munkája: ingadozó.

Többletmunkája: ritkán van.

Tanórán kívüli tevékenységet ritkán vállal.

Felszerelése: gyakran hiányos.

Hanyag szorgalom

Tanulmányi munkája: hanyag, lassító.

Többletmunkája: nincs.

Tanórán kívüli tevékenysége: egyáltalán nincs.

53

Gyakran nincs felszerelése, sűrűn hiányos.

A tanév végén történő minősítés néhány irányvonala:

Iskolai versenyeken való részvétel a szorgalmának minősítésekor arra pozitívan hat.

Tantárgyi bukás esetén:

1 tantárgyi bukás esetén hanyag szorgalmú lehet.

Átlagok szerint:

3,70 – 5,00 átlag esetén példás, vagy jó minősítés is adható, egyéni képességeket

figyelembe véve.

2,70 – 3,69 átlag esetén szorgalma változó.

- Egyéb tantárgyi osztályzatok

- Az esetenkénti számonkérés (írásbeli és szóbeli) minősítése, illetve a félévi, év

végi tantárgyi osztályzat megállapítása a szaktanár feladata.

- A témazáró dolgozatot kétszeres súllyal vesszük figyelembe.

- Kiemelendő, hogy a félév (tanév) során kapott osztályzatok súlyozott átlaga és a

kapott félévi (év végi) érdemjegy közötti különbség ne legyen 0,7-nél nagyobb.

- Fontos, hogy a kapott osztályzat tükrözze a tanuló tudását.

- Figyelembeveendő a javuló, illetve romló tendencia.

- Pályaorientáció, kommunikáció, ének-zene tantárgyból a tanuló a tanév végén

megfelelt és nem megfelelt minősítést kap.

- A szakmai alapozó tantárgy félévi és év végi érdemjegye több tantárgy

érdemjegyének összegeként alakul ki, a szaktanárok egyeztetése alapján.

Ha valamelyik részosztályzat elégtelen, akkor az összesített jegy is elégtelen, de a

javítóvizsgán csak a részosztályzatot kell javítani.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.

Ha a tanulónak megváltozott az életpálya elképzelése, érzelmi motivációk vagy megváltozott

szociális és környezeti tényezők az anyagi helyzetre és a lakóhelyváltásra való tekintettel

iskolaváltásra kerülhet sor.

A kiskorú tanulónak az egyik szülője kíséretében kell megjelennie az iskolában, ahol jelzi az

iskolaváltási szándékát és indokait is.

54

A nagykorú tanulónak elég, ha ő maga jelenik meg. Ezzel együtt be kell nyújtania egy

kérvényt az iskola igazgatójának, amelyben rögzíti a tanuló az intézményváltás tényét

valamint okait. Mellékelni kell az alábbi dokumentumokat is:

- félévi vagy év végi bizonyítvány.

- az aktuális ellenőrző, hogy nyomon lehessen követni a tanulmányi előmenetelt az adott

félévben

- ha tanév közben van az iskolaváltás, akkor az éves napló oldal fénymásolata is kell egy

hitelesítő pecséttel.

A kérvényt 15 napon belül kell elbírálni az igazgatónak.

A sikeres átvételről vagy elutasításról hoz egy határozatot, amit postán kap meg a szülő vagy

a tanuló.

Az elutasító határozatnak az alábbi okai lehetnek:

- helyhiány a választott szakközépiskolában vagy szakágon.

- több mint 200 órás hiányzás.

- az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt hiányzásokat.

- egy vagy több tantárgyból teljesen osztályozhatatlan a diák, a félévi vagy évvégi

osztályozó értekezlet előtt egy hónappal.

Amennyiben az elbírálás sikeres a tanulónak kötelessége az értesítés kézhezvételétől

számított egy munkanapon belül felvenni a kapcsolatot az osztályfőnökével, be kell

iratkoznia, illetve beszereznie a tanulás szükséges eszközeit, mint a tankönyvek, szakmai

kellékek, majd az iskolaorvosnál is meg kell jelennie alkalmassági vizsgálaton.

Átjárhatóság:

Az iskolában az adott évfolyam egyik osztályából indokolt szülői kérésre engedélyezzük a

másik osztályba történő átlépést.

Amennyiben a váltásnak a tanuló részéről magatartási, beilleszkedési oka van, ezt tanév

közben engedélyezzük, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős és az érintett két osztályfőnök

javaslatával.

Tanulmányi okok miatt csak félévkor vagy évvégén engedélyezzük az osztály vagy

csoportváltást.

Iskolaváltás, a tanuló átvétele különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.

Más intézményből tanév közben átveszünk tanulót amennyiben beiskolázási körzetünkbe

55

költözik.

Az iskolaváltás során felmerülő problémákat, pl. adott tantárgyból lemaradást a szülővel és a

tanulóval közöljük. A beiratkozással egy időben előzetes egyeztetés alapján közöljük a

szülővel a diáknak milyen tantárgyból milyen tantervi anyagból milyen határidővel kell

különbözeti vizsgát tennie ahhoz, hogy az adott tanulócsoporttal együtt tudjon tovább

haladni. Évfolyamismétlésre akkor kerül sor iskolaváltás következtében, ha az iskolába

beiratkozó tanulónak egy félényi tanítási anyagnál több a lemaradása és a tanulmányi

előmenetele összességében nagyon gyenge.

Különbözeti vizsga:

Akkor tehet különbözeti vizsgát a tanuló, ha másik iskolából vagy az iskolán belül más

szakmacsoportból vagy iskola típusból kéri átjelentkezését.

A követelmények a helyi tanterv alapján kerülnek meghatározásra, amelyeket a tanulóval

ismertetni kell.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

Elvek

Az otthoni felkészülés legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, valamint a tananyaghoz kapcsolódó

ismeretek megszilárdítása. A házi feladatoknak ezen célokat kell szolgálnia. Az írásbeli és

szóbeli feladatokat egymást kiegészítve megfelelő arányban feladni. Törekedni kell arra, hogy

mind a két fajta otthoni munka szükséges legyen a következő tanítási órára való

felkészüléshez.

Korlátok

Az írásbeli házi feladatok feladásakor tekintettel kell a lenni a tanuló egyéb elfoglaltságaira és

a többi tantárgyra is.

Tanítási óráról tanítási órára annyi írásbeli feladat adható fel, amely 10-15 perc alatt

megoldható.

Nagyobb mennyiségű feladatra, rajzokra, házi dolgozatra, időigényes gyakorlati

feladatokra megfelelő időt(1-2 hét) kell biztosítani.

Hétvégére a szokásosnál több feladat nem adható fel.

Tanítási szünetekre csak önként vállalt, un. szorgalmi feladat adható.

56

X. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Az egyes tantárgyak esetén és iskolatípusonként külön-külön megfogalmaztuk (külön

kötetekben az egyes tantárgyak helyi tantervében) az elégséges szintet, illetve a nevelési

program II. 4. b) pontjában a tanuló továbbhaladását.

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga

témaköreit a 2. számú melléklet tartalmazza.

57

XI. Pedagógiai Program elérhetősége

Az elfogadott pedagógiai programot (mellékleteivel együtt) minden érintett (pedagógus, diák,

szülő) számára hozzáférhető helyen, az iskolai könyvtárban helyezzük el.

A nevelési programot és a helyi tanterv általános részét az iskolai igazgatóhelyetteseknél, és

a tanári szobákban, a kollégiumi programot a kollégiumvezetőnél is elhelyezzük, hogy minél

többen és minél többször forgathassák, valamint az iskola honlapján is nyilvánosságra

hozzuk.

Pedagógiai program nyilvánossága A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról az iskola igazgatójától,

valamint az igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott

igazgatói és igazgatóhelyettesi fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető,

megtekinthető.

A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve helyeken

található meg:

- az iskola könyvtárában

- az iskola igazgatójánál

- az igazgató helyetteseknél, tagintézmény vezetőjénél

- az iskola honlapján: www.jelkya-baja.sulinet.hu

A dokumentumok csak a helyszínen tanulmányozhatók, el nem vihetők.

58

XII. Mellékletek

1. melléklet

A Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium Kollégiuma Pedagógiai Program

(külön kötetben)

2. melléklet

Középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei (külön kötetben)

3. melléklet

Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv (külön kötetben)

59

4. melléklet

Az iskola könyvtárhasználati szabályzata (Szakértő: Majorné Bodor Ilona EJF. könyvtárigazgató)

A Jelky András Szakképző Iskola Könyvtára az iskola központi Petőfi Sándor utcai

épületének földszintjén található.

A használatra jogosultak köre:

A Jelky András Szakképző Iskola Könyvtára nem nyilvános könyvtár. A könyvtár

szolgáltatásait az iskola beiratkozott nappali és levelező tanulói, tanárai és dolgozói vehetik

igénybe, részükre a használat ingyenes.

A könyvtár szolgáltatásai:

A könyvtári gyűjtemény helyben használata

Kölcsönzés

Alapszolgáltatásokon kívüli egyéb szolgáltatások

Számítógép-használat

Csoportos könyvtári foglalkozások tartása

A könyvtárhasználat módja:

1. Helybenhasználat

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

a kézikönyvtári állományrész (albumok, lexikonok, enciklopédiák, szótárak)

az iskola működésére, oktató tevékenységére vonatkozó dokumentumok ( iskolai

SZMSZ, iskolai házirend, az iskola pedagógiai programja)

folyóiratok

az iskola történetének dokumentumai

audiovizuális és számítógépes dokumentumok diákok részére csak helyben

használhatók

60

2. Kölcsönzés

A könyvtár használata díjtalan.

A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tudtával, a kölcsönzési nyilvántartásba vételt

követően szabad kivinni.

A könyvtáros az olvasók (személyes, ill. kölcsönzési) adatait rögzíti. A diákok adatait

kölcsönző füzetben, a dolgozók adatait számítógépes adatbázisban rögzíti.

Diákok

Egy diák olvasó egy alkalommal 4 db könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési határidő 3

hét.

A kölcsönzési határidő egy alkalommal maximum újabb 2 hétre hosszabbítható.

A diákok kölcsönzésének nyilvántartása kölcsönzési füzetben történik. A könyvek

átvételét aláírással kell hitelesíteni.

A lejárt kölcsönzési időre a tanulók figyelmét fel kell hívni. Amennyiben a tanuló a

mindenkori tanév végéig nem rendezi tartozását, a következő tanévben csak

tartozásának pótlása után kölcsönözhet.

Tanárok, dolgozók

A tanárok és dolgozók kölcsönzési nyilvántartása számítógéppel történik.

A tanárok maximum 20 db könyvet kölcsönözhetnek egy tanév időtartamra.

Az iskola azon dolgozói, akiknek munkaviszonya megszűnik kötelesek könyvtári

tartozásukat rendezni. Erről formanyomtatványon igazolást kapnak, melynek

ellenében a gazdasági hivatalban felvehetik irataikat.

A szertárak letéti anyagáért az átvevő tanár vállal felelősséget

Tankönyvek

A tanulók az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket a tanulói

jogviszony megszűnéséig, ill. a képzés jellegének megváltozásáig kölcsönözhetik. A

kölcsönzött tankönyvek állagát meg kell őrizni, hogy a következő tanévben más

számára is használható legyen. A kölcsönzött tankönyvek nyilvántartása az átvételt

igazoló tankönyvrendelő lapokon történik.

A 9-11. évfolyamos tanulók a mindenkori tanév utolsó két hetében kötelesek

tartozásukat rendezni. A 12. évfolyam azon tanulói, akik tartozásukat a mindenkori

ballagás előtti két hétben nem rendezik, a könyvtárból már nem kölcsönözhetnek

61

újabb dokumentumot és szóbeli vizsgájukat akkor kezdhetik meg, ha a könyvtáros-

tanárnál tartozásukat rendezték.

Kártérítési felelősség

A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok, technikai eszközök megrongálásával

és/vagy elvesztésével okozott kárért.

Az elveszett vagy megrongált könyvekért a kölcsönvevő kártérítési felelősséggel

tartozik.

Amennyiben az olvasó nem tudja rendezni tartozását a következő az eljárás:

Az kölcsönzött könyvek megrongálása vagy elvesztése esetén a kölcsönző köteles

ugyanazon műnek egy másik, kifogástalan állapotban lévő példányát beszolgáltatni a

könyvtárnak, vagy a könyv árát megtéríteni a mindenkori beszerzési értéknek

megfelelően.

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai

A könyvtárban egyéni és csoportos foglalkozások megtartása.

Könyvtárismereti- és használati órák megtartása.

Szaktantárgyakhoz, rendezvények előkészítéséhez, tanórára való felkészüléshez

témafigyelés, irodalomkutatás, bibliográfiák összeállítása.

4. Számítógép-használat

Az iskola minden beiratkozott tanulója jogosult ingyen használni a könyvtár

számítógépét.

A diákok számára a könyvtárban egy számítógép áll rendelkezésre.

A számítógépeket naponta 12 – 15 óra között lehet használni.

A tanulmányokhoz való információgyűjtésre, levelezésre, böngészésre használhatók a

gépek.

Egy diák maximum 30 percig dolgozhat a számítógépnél, ha van más várakozó is.

A könyvtár nyitvatartási rendje:

A könyvtár a tanév szorgalmi időszakában (szept. 01. – június 15.), tanítási napokon

nyitvatartási időben látogatható.

62

Hétfőtől – csütörtökig: 10:30 – 15:00 óráig

Pénteken: 10:30 – 14:30 óráig

A könyvtár házirendje:

A könyvtár használata díjtalan.

Diákok a kölcsönözhető könyveket 3 hétre kölcsönözhetik, egyszeri 2 hétre szóló

hosszabbítás lehetséges.

A kikölcsönzött dokumentumok épségére minden olvasó köteles vigyázni. Elvesztés,

rongálás esetén kártérítési felelősséggel tartozik.

A könyvtár berendezéseit, felszereléseit rendeltetésszerűen szabad használni. Óvni

kell a könyvtár rendjét és tisztaságát.

A könyvtárba behozott táskát, kabátot a bejárat mellett kell elhelyezni.

A könyvtárba ételt, italt behozni, dohányozni tilos!

A mobiltelefon használata a könyvtárban nem megengedett.

A könyvtárban csak az tartózkodhat, aki viselkedésével nem zavarja a többiek

munkáját.

A könyvtár a tanév szorgalmi időszakában (szept. 1. – június 15.), tanítási napokon

nyitvatartási időben látogatható.

Hétfőtől – csütörtökig: 10:30 – 15 óráig

Pénteken: 10:30 – 14:30 óráig

63

5. melléklet

Könyvtáros-tanár munkakör meghatározása

A könyvtárat pedagógiai és könyvtári szakmai végzettséggel rendelkező könyvtáros-tanár

vezeti.

A könyvtáros-tanár pedagógus besorolású, az intézmény nevelőtestületének tagja.

A könyvtáros-tanár heti kötelező munkaideje 40 óra.

A könyvtáros-tanár a kötelező óraszám mértékében, heti 22 órában biztosítja a könyvtár

nyitva tartását, a könyvtári órákat.

Könyvtárhasználati órák beosztása:

Magyar nyelv és irodalom órán:

osztá

lyok 9/1 2 óra

10

óra

9/2 2 óra

9/3 2 óra

9/4 2 óra

9/5 2 óra

Magyar nyelv órán:

osztá

lyok

9/A 1. csoport 2 óra

14

óra

9/A 2. csoport 2 óra

9/B 1. csoport 2 óra

9/B 2. csoport 2 óra

9/C 1. csoport 2 óra

9/C 2. csoport 2 óra

11/F 2 óra

Osztályfőnöki órán:

osztá

lyok 1/9/

6x2 óra

12

óra

1/11/

Összesen 36 óra.

Évi 36 hét = heti 1 tanóra.

Heti 40 óra munkaidő beosztása:

A törvényes munkaidő fennmaradó hányadának 70%-át (13 óra) a könyvtár működésével

kapcsolatos szakmai feladatokra kell fordítania, 30 %-át (5 óra) pedig az iskolán kívül

végezhető tevékenységekre (tájékozódás a könyvpiacon, foglalkozásokra való felkészülés,

kapcsolattartás más könyvtárakkal).

64

A könyvtáros-tanár feladatai:

A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok Megteremti a könyvtári szolgáltatáshoz szükséges szakmai feltételeket.

Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését: munkaterv, beszámoló, statisztikai

jelentés, megrendelések, számlák, kölcsönzések nyilvántartása.

Szervezi a könyvtári szolgáltatásokat és a külső kapcsolatokat.

Részt vesz a könyvtár átadásában-átvételében, állományellenőrzésben.

Nevelőtestületi értekezleteken képviseli a könyvtárat.

Továbbképzéseken vesz részt, önképzéssel gyarapítja szakmai ismereteit.

Állományalakítás, állományvédelem Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről és egyéb dokumentumokról.

Végzi a gyűjtemény folyamatos, tervszerű, arányos gyarapítását.

A megrendelésekről és a felhasználásról nyilvántartást vezet.

Gondoskodik a dokumentumok egyedi számítógépes nyilvántartásáról és a csoportos

leltárkönyv naprakész vezetéséről. Feldolgozza a dokumentumokat.

A számítógépes könyvtári program segítségével építi a könyvtár katalógusát.

Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, megrongálódott, tartalmilag

elavult dokumentumokat elvégzi ezek törlését.

Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.

Vezeti a kölcsönzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat.

Állományellenőrzést tart a könyvtár állományának nagyságától függő időközönként a

vonatkozó szabályoknak megfelelően.

Olvasószolgálat, tájékoztatás Biztosítja a gyűjtemény egyéni és csoportos helyben használatát.

Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a szolgáltatásokról, végzi a

kölcsönzést.

Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek felhasználásában.

Figyeli a pályázati lehetőségeket, maga is részt vesz pályázatokon.

Megtartja a könyvtárhasználati szakórákat.

Segítséget nyújt a könyvtárra épülő szakórák megszervezésében.

65

Irodalomkutatással, témafigyeléssel, bibliográfia-készítéssel segíti a tanórai és egyéb

foglalkozások nevelési-oktatási céljainak megvalósítását.

Egyéb feladatok

A könyvtáros-tanár kapcsolatot tart fenn más könyvtárakkal (látogatás, tapasztalatcsere).

Részt vesz szakmai képzéseken, továbbképzéseken.

66

6. melléklet

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő,

nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

(Az Eszközfejlesztési tervünk külön kötetben)

7. melléklet

A nagy terjedelemre való tekintettel az óratervekhez tartozó

tananyagtartalmak CD mellékleten találhatóak

(Közismereti, szakmai helyi tanterv 2014/2015-es tanév)

67

XIII. Záró rendelkezések

Az első programot 5 éves időtartamra terveztük, és többször módosítottuk.

Módosítását kezdeményezheti bármelyik munkaközösség, illetve az iskolavezetés.

A módosítás indoka lehet:

- szakmai pedagógiai szempont

- törvényi változás

- a gyakorlati megvalósítás során előre nem látható nehézségek.

A szülők képviseletében az SZMK, a diákok nevében a diákönkormányzat jogosult véleményt

mondani a programmal kapcsolatban.

A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa:

- A programot a nevelőtestület a tanévzáró értekezleten rendszeresen értékeli. Szükség

esetén módosítási terveket dolgoz ki, melyek tanévnyitó értekezleten kerülnek

megtárgyalásra és elfogadásra. Rendkívüli esetben a tanévzáró értekezleten döntés is

születhet. Ezt megelőzően le kell folytatni az érdekegyeztető tárgyalást az SZMK-val, a

Diákönkormányzattal, valamint a fenntartóval..

- A módosítás az igazgató(szükség esetén fenntartó) jóváhagyásával válik érvényessé.

Utolsó módosítás időpontja: 2014. december 08.

Dömény János

általános intézményvezető-helyettes

68

NYILATKOZAT Jelen Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2014. december 08.-án

elfogadta.

Az elfogadást a nevelőtestület képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Baja, 2014. december 08. ……………………………………………

Dancsa Bálint tanár

………………………………………….. Banász Katalin

tanár

69

VÉLEMÉNY

A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját érintő

módosításokat megismertük, azzal egyetértünk.

Baja, 2014. december 08..

………………………………… Kovács Mónika

a Szülői Szervezet képviselője

70

VÉLEMÉNY

A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját érintő

módosításokat megismertük, azzal egyetértünk.

Baja, 2014. december 08..

………………………………… a DÖK nevében

71

JÓVÁHAGYÁS

A Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete által

elfogadott, a Szülői Szervezet és a DÖK által véleményezett Pedagógiai Programot a

mellékleteivel együtt jóváhagyom.

Baja, 2014. december 08.

…………………………………

Dömény János

általános intézményvezető-helyettes