BME JÁRMŰGYÁRTÁS ÉS -JAVÍTÁS TANSZÉK, H-1111 BUDAPEST, BERTALAN L. U. 2. Z. 608.

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS

GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR

JÁRMŰGYÁRTÁS ÉS –JAVÍTÁS TANSZÉK

Dr. Sólyomvári Károly

Járműfenntartás

Kenéstechnika

Budapest, 2007

0

TARTALOMJEGYZÉK

KENÉSTECHNIKA............................................................................................................................... 1

KENŐANYAGOK ........................................................................................................................................ 1

KENŐOLAJOK ..................................................................................................................................... 1

LEGFONTOSABB KÉMIAI ÉS FIZIKAI JELLEMZŐK: ........................................................................................ 2 Viszkozitás ........................................................................................................................................... 2 Sűrűség ................................................................................................................................................ 2 Lobbanáspont C ............................................................................................................................. 2 Folyáspont C .................................................................................................................................. 3 Dermedéspont C ............................................................................................................................. 3 Hamutartalom ..................................................................................................................................... 3

SZINTETIKUS OLAJOK ................................................................................................................................ 3

ADALÉKOK .......................................................................................................................................... 4

MOTOROLAJOK ................................................................................................................................. 5

MOTOROLAJOK OSZTÁLYOZÁSA ................................................................................................................ 6

HAJTÓMŰOLAJOK ............................................................................................................................ 8

HAJÓMŰOLAJOK VISZKOZITÁSI OSZTÁLYOZÁSA (SAE J 300 SZERINT) ...................................................... 9 HAJTÓMŰOLAJOK TELJESÍTMÉNYSZINT SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA ............................................................. 9 AUTOMATA NYOMATÉKVÁLTÓ OLAJOK................................................................................................... 10 HIDRAULIKUS KORMÁNYSZERVO OLAJOK ............................................................................................... 10

HIDRAULIKA OLAJOK.................................................................................................................... 11

ISO - VISZKOZITÁSI OSZTÁLYOK ............................................................................................................. 11 FÉKFOLYADÉKOK .................................................................................................................................... 12

FAGYÁLLÓ HŰTŐFOLYADÉKOK ................................................................................................ 12

KENŐZSÍROK .................................................................................................................................... 13

KENŐZSÍROK ÖSSZETÉTELE: .................................................................................................................... 13 KENŐZSÍROK JELLEMZŐI: ........................................................................................................................ 13 KENŐZSÍROK JELÖLÉSE ........................................................................................................................... 15

SZILÁRD KENŐANYAGOK ............................................................................................................. 16

A KENŐANYAGOK KIVÁLASZTÁSA ........................................................................................... 17

A KENŐANYAGOK FELHASZNÁLÁSA ........................................................................................ 19

KENŐANYAGOK FÁRADÁSA ..................................................................................................................... 19

A KENŐANYAGOK ÁPOLÁSA ....................................................................................................... 23

AZ ÁPOLÁS CÉLJA.................................................................................................................................... 23 KENÉSTECHNIKAI DOKUMENTÁCIÓ ......................................................................................................... 23 KENŐANYAGCSERE ................................................................................................................................. 24 RUGALMAS OLAJCSERE PERIÓDUS GÉPJÁRMŰVEKNÉL ............................................................................. 26

Csereperiódust rövidítő tényezők ....................................................................................................... 26 Cserperiódust növelő tényezők ........................................................................................................... 26 A rugalmas csereperiódus megvalósításának megoldása .................................................................. 26

1.MELLÉKLET. .................................................................................................................................. 28

1

KENÉSTECHNIKA

Kenőanyagok

A kenőanyagok a tribológiai (súrlódó) rendszerekben csökkentik (módosítják) a súrlódást, csökkentik a kopást és a fejlődő hő nagyobb részét a súrlódó felületekről elvezetik, továbbá több alapvető kenéstechnikai feladatot látnak el.

A Kenőanyagok felhasználásának halmazállapotuk szerinti %-os megoszlása a következő:

% Kenőanyag Megjegyzés

98 Kenőolajok Ide tartoznak a hidraulikus munkafolyadékok, a hűtő-, kenőfolyadékok és a nem kenési célú kenőanyagok mint pl. a hőközlő olajok, transzformátor olajok, stb.

1,5 Kenőzsírok Általános kenési célú kenőzsírok, hajtóműzsírok, szóró-, tapadó kenőzsírok, tömítő zsírok és különleges kenőzsírok, pl.: műszer kenőzsírok, villamos szigetelőzsírok, stb

0,3 Szilárd kenőanyagok Grafit, MoS2, fluorozott grafit, dikalgkoeniedek, stb.

0,1 Gázok Levegő, bármely inert (semleges) gáz.

0,1 Különleges kenőanyagok

Pl.: üveg.

Kenőolajok A kenőolajok összetétele: Alapolaj

szénhidrogén származékok

szintetikus olajok

az előző kettő valamilyen arányú keveréke Tulajdonság és/vagy funkciójavító adalékok

súrlódás és kopáscsökkentő adalékok

EP/AW - adalékok

dermedéspont csökkentők

V.I. - növelők

oxidáció- és korróziógátló adalékok

detergens-, diszpergens (DD) adalékok

egyéb adalékok (emulgeátorok, színezők, habzásgátlók, stb.).

2

Legfontosabb kémiai és fizikai jellemzők:

viszkozitás,

sűrűség,

lobbanáspont,

dermedéspont,

hamutartalom.

Viszkozitás

Folyási tulajdonság

Kinematikai viszkozitás ()az olaj kifolyási ideje adott hőmérsékleten.

Mértékegysége: mm2/s (SI), cSt; ejtsd: centi sztók (CGS)

1 cSt 1 mm2/s

A gyakorlatban 40 C-n és 100 C-n mért értékeket adnak meg.

Dinamikai viszkozitás () - nyírófeszültség és a nyírási sebesség aránya. Mértékegysége: Pa·s. A viszkozitás az olaj teherhordó képességét határozza meg. A nagy viszkozitás nagy belső súrlódást is jelent. Viszkozitási index (V.I.) A viszkozitás értéke a hőmérséklet függvényében változik. Cél: a viszkozitás kis mértékben változzék a hőmérséklet változásával A VI fogalmát a VT viszkozitás - hőmérséklet tulajdonság jellemzésére használják. Meghatározása a különböző hőmérsékleteken mért viszkozitások segítségével.

Sűrűség

A tömeg és térfogat viszonya.

Mértékegysége: kg/m3, (g/cm3)

A sűrűség függ a viszkozitástól és a kémiai összetételtől, valamint a

hőmérséklettől (paraffin bázisú olajok sűrűsége kicsi, az aromásoké a

legnagyobb).

A kenőolajok sűrűségét 15 C-on adják meg (esetleg 20 C-on).

Lobbanáspont C

az a hőmérséklet, amelynél a fejlődő olajgőzök égő láng közelítésekor

először fellobbannak.

Kenőolajok lobbanáspontja a viszkozitástól függően: 150...280 C

3

Használt kenőolaj (fáradt olaj) kis lobbanás pontjából arra lehet

következtetni, hogy az olaj üzemanyaggal hígult.

Folyáspont C

az a hőmérséklet, amelyen hűtés során egy adott hőmérsékleten a

viszkozitás növekedése olyan mértékű, hogy a kenőolaj folyása

megszűnik, tovább hűtve megdermed.

Dermedéspont C

az a hőmérséklet, amelyen az olaj elveszti folyékonyságát.

Hidegállóság. Értéke függ a kémiai összetételtől (CA, CN, CP) és a

viszkozitástól. Ez az érték az ún. dermedéspont javító adalékok

hozzáadásával javíthatók.

Hamutartalom

az a maradék, ami az olaj elégetése ill. elhamvasztása után vissza

marad. A hamutartalom a klf. adalékok következménye.

Szintetikus olajok

A kőolaj finomítás végtermékeként a nyersolajból szénhidrogén olajokat

vagy szintetikus kenőfolyadékokat állítanak elő. A leggyakrabban

használt szintetikus olajok alkalmazási hőmérséklet tartományai:

ásványolaj

poli (alfa-olefin)

diészter

poliol-észter

poli (alkilén-glikol)

szilikonok

alifás perfluor-poliéterek

-70 -60 -50 -40 -30 -20 -10 0 50 100 150 200 250 300

Ásvány- és szintetikus olajok alkalmazási hőmérséklet-tartománya

4

Adalékok

Az adalékolás feladata az üzemi alkalmazással kapcsolatos

tulajdonságok alkalmazhatósági jellemzők beállítása. Az adalékok

aránya pl. a legkorszerűbb motorolajok esetében elérheti a kenőolaj 30

%-át, az ára pedig a kész olajénak 90 %-át is.

Megnevezés Feladat, hatásmechanizmus

kopásgátló (AW) súrlódáscsökkentés (AW - anti wear)

korróziógátló fémkorrózió létrejöttének megakadályozása

detergens fémfelület tisztántartása, szennyeződésekre

tapadnak és azokat lebegésben tartják

diszpergálók megakadályozza a lerakódást és az

iszapképződést

emulgeálók emulzióképződés elősegítése

viszkozitási index

növelők

µ - T összefüggés javítása

nyomásállók (EP) nagy felületi terheléskor használják;

szorpciós réteget képez a súrlódó

fémfelületen (EP - extrém pressure)

oxidációgátló oxidációs sebesség csökkentése

habzásgátlók csökkentik a felületi feszültséget, ezáltal a

buborék-képződési hajlamot

dermedéspont

csökkentők

a paraffinok kiválásának megakadályozása

savsemlegesítők a keletkezett savak semlegesítése, pl. dízel

üzemben az égés során keletkezett savak

semlegesítése

5

MOTOROLAJOK Szerkezeti kivitel,

motorfajták benzinüzemű, dízelüzemű, gázüzemű, 4 és 2 ütemű.

keverékképzés porlasztós, befecskendezős.

hengerfeltöltés módja szívómotor, feltöltős motor.

Kenési rendszer: cirkulációs (olajszivattyú, olajhűtő, olajszűrő)

Kenést igénylő gépelemek:

Forgattyús hajtómű: főtengelycsapágyak (fő- és forgattyús csapágy) dugattyúcsap, dugattyú

Szelepvezérlés:

vezérműtengely, szelepemelő, szelepvezetés, szelepülés (nem a motorolaj keni!), fogaskerekek (lánckerekek)

Turbófeltöltő: turbinacsapágy

Egyebek: befecskendező szivattyú, stb.

Olajhőmérsékletek:

olajteknőben: 80...150 C

forgattyús tengely: 100...170 C

hajtórúd: 140...180 C

dugattyúfenék: 160...250 C

Követelmények:

optimális folyási tulajdonság, ami egyben a súrlódási veszteséget is csökkenti,

6

nagy viszkozitási index (V.I.), vagyis a kinematikai viszkozitás minél kisebb hőmérséklet-érzékenysége

súrlódás és kopáscsökkentő hatás a vegyes súrlódás és a határkenés állapotában,

lerakódások megakadályozása a szennyeződések lebegésben tartásával (diszpergens hatás),

a lerakódások feloldása, az olaj által átjárt helyek tisztán tartása (detergens hatás)

a motor belső részeinek korrózióvédelme,

csekély habzási hajlam,

tömítésekkel való összeférhetőség,

"tömítés" a henger és dugattyú között (dugattyúgyűrű tartomány)

hűtés, a súrlódásból és égésfolyamatból származó hő elvezetése,

olajkomponensek jó oldódása egymásban (az alkotók ne váljanak szét),

hőstabilitás (a motorolajat alkotó molekulák magas hőmérséklet hatására se bomoljanak fel, ne következzen be degradáció),

oxidációs stabilitás (öregedésállóság).

A követelmények kielégítése:

viszkozitás beállítása az üzemi követelményeknek megfelelően,

adalékolás.

Motorolajok osztályozása

Viszkozitás szerinti osztályozás (táblázat)

(nagyobb szám, nagyobb viszkozitású olaj, rosszabb folyási

tulajdonság). Egyfokozatú (monograde): - téli-W, nyári és többfokozatú

(multigrade).

Teljesítményszint szerinti osztályozás

A teljesítményszint szerinti osztályozások laboratóriumi teszteken és

fékpadi vizsgálatokon alapulnak. Számos, kísérleti- és szériamotorral

végzett szabványos vagy gyártói minősítő rendszerek ismertek. A

legáltalánosabban elfogadottak: API és az ACEA.

7

API (American Petroleum Institute, Amerikai Kőolaj Intézet) szerinti

osztályozás és jelölések:

Benzin motorokhoz: SA-tól...... SJ-ig. (S-Service)

Ma már az SA, SB, SC minősítésű olajoknak nincs

létjogosultságuk. Az API SE teljesítményszint is már csak ritkán fordul

elő. A jelenlegi katalizátoros motorok számára ajánlott olajok az SG, SH,

ill. SJ teljesítményszintűek, a korábbi, nem katalizátoros motorokhoz az

SF teljesítményszintű olajok is szóba jöhetnek.

Dízel motorokhoz: CA-tól.....CE és CF-4, CG-4, valamint CH-4 (1999-től

lép érvénybe).

A mai korszerűbb járművekhez leggyakrabban használatosak a

CD, CE, CF-4, CG-4 minősítésű olajok.

ACEA (Association des Constructeurs Européens ď Automobiles, 1991

elött CCMC Comite des Constructeurs ď Automobiles du Marché

Commun) szerinti osztályozás:

Benzin motorokhoz: G1-től...G5-ig. (Gasolin)

Dízel motorokhoz: D1-től...D5-ig. (Diesel). Külön minősítés a szgk

dízelekhez: PD1 és PD2 (Passanger Diesel).

Az ACEA 1996 januártól új minősítési eljárásaihoz tartozó teljesítmény

szintek:

Otto-motorokhoz: ACEA A1-96, A2-96, A3-96.

Dízelmotorokhoz:: szgk. és kisteherszállító járművekhez

ACEA B1-96, B2-96, B3-96, B4-98

nagyterhelésű járművekhez ACEA E1-96, E2-96, E3-96, E4-98.

API- ACEA motorolaj osztályozás táblázat 1. melléklet.

8

HAJTÓMŰOLAJOK

Hajtómű fajták:

Kapcsoló hajtóművek

Kézi kapcsolású hajtóművek Automatikus hajtóművek

Tengelyhajtások

Hipoid tengelyhajtások

Külső bolygóműves meghajtások

Elosztóhajtómű, előtéthajtás, kormányhajtómű

Hajtómű típusok:

Homlokfogaskerekes hajtás, Kúpfogaskerék-hajtás, Csigahajtás, Hipoidhajtás

Hajtóműolajokkal szembeni követelmények

súrlódáscsökkentés, kopáscsökkentés hőelvezetés, zaj, rezgéscsökkentés korrózió megakadályozása

A korszerű hajtóműveket az egyre nagyobb átviteli teljesítmény jellemzi

(nagy felületi nyomás, extrem pressure - EP), aminek kísérő jelensége a

nagy hőmérséklet. Mindezek miatt még nagy kenőolaj-viszkozitás

esetén sem tud hordképes kenőfilm, hidrodinamikai kenés kialakulni (pl.

hipoid fogazás). Ilyen igénybevételek mellett az ún. EP-adalékolású

olajok alkalmasak a hajtóművek kenésére.

Hajtóműolaj-tulajdonságok:

kopásgátló tulajdonság (olajfilm szilárdság, jó kenés, EP hatás),

optimális folyási tulajdonság (kis hőmérsékletnél minél kisebb, nagy hőmérsékleten megfelelő hordképes filmet biztosító viszkozitás, elegendően alacsony folyáspont),

9

korróziógátló tulajdonság (átmeneti korrózió, korróziós kopás),

összeférhetőség a tömítőanyagokkal,

időtállóság (öregedés, oxidáció stabilitás, mechanikai stabilitás).

Hajóműolajok viszkozitási osztályozása (SAE J 300 szerint)

(táblázat) SAE 70W, 75W, 80W, 85W, 90, 140, 250.

Egyes viszkozitási osztályok környezeti hőmérséklet szeinti

alkalmazhatósága:

hőmérséklet

-35

-30

-25

-20

-15

-10

-05

0

5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

HAJTÓMŰOLAJOK

SAE 75 W

TÉLI SAE 80 W

SAE 85 W

TÉLI- SAE 75 W - 90

NYÁRI SAE 80 W - 90

SAE 85 W - 140

NYÁRI SAE 90

SAE 140

Hajtóműolajok teljesítményszint szerinti osztályozása

Az API-besorolás szerint öt csoportot különböztetnek meg:

GL 1; GL 2; GL 3; GL 4; GL 5; (GL - Gear Lubricant).

A számok emelkedő sorrendben egyre magasabb szintű kopás és

berágódás elleni védelmet nyújtó hajtóműolajokat jelentenek. A GL 1-es

kopásgátló adalékot nem tartalmaz, alárendeltebb szerepet játszik,

korszerűtlen. A GL 5-ös nagy mennyiségű EP adalékot tartalmaz,

alkalmas nagy tengelyeltolású hipoid hajtóművek kenésére is.

A hajtóműolajok esetében is nagy jelentősége van a gépgyártói

előírásoknak (pl. ZF, Voith, Allison, Mercedes-Benz stb.), különösen a

garanciális időszakban az adott gépgyártó jóváhagyásával is rendelkező

olajtípust célszerű alkalmazni.

10

API jelölés

Üzemelési körülmények

GL - 3 Kézi működtetésű sebességváltók és nem hipoid fogazatú fogaskerék hajtóművek, szigorú igénybevételi körülmények. Enyhe EP-hatású kenőolajok.

GL - 4 Hipoid fogazatú hajtóművek nagy fordulatszám és kis terhelés, valamint kis fordulatszám és nagy terhelés esetén. EP-hatású kenőolajok.

GL - 5 Hipoid fogazatú hajtóművek kis fordulatszám és nagy terhelés, nagy fordulatszám és kis terhelés valamint nagy fordulatszám mellet lökésszerű terhelés esetén. Nagy EP-hatású kenőolajok.

API- ACEA hajtóműolaj osztályozás táblázat 1. melléklet.

Automata nyomatékváltó olajok

A szakmán belül elfogadott angol rövidítéssel ATF-olajok (Automatic

Transmission Fluid). A gépjárművekben alkalmazott automata

váltóművek felépítésük szerint hidrodinamikus nyomatékváltóból,

bolygóműves fogaskerék-hajtóműből és a fokozatkapcsolásokat végző

hidraulikus, illetve újabban elektro-hidraulikus vezérlőegységből állnak.

Az ATF-ek igénybevétele összetett, hiszen a hidrodinamikus

nyomatékváltó-egység munkafolyadékaként jelentős mechanikai

nyírásnak vannak kitéve, a váltómű hidraulikus vezérlőegységében

jelentős a nyomásterhelés, ugyanakkor a fogaskerék-hajtóműben

klasszikus kenési feladatot kell ellátniuk. Az ATF-ek ezért speciális, erre

a célra kifejlesztett olajok, ill. munkafolyadékok.

Tulajdonságok:

Kis viszkozitás (minél kisebb veszteségek miatt),

nagyon nagy viszkozitási index (széles üzemi hőmérséklet-tartomány miatt),

igen alacsony dermedéspont (alacsony hőmérsékleten is működőképes legyen a vezérlés)

csekély habzási hajlam Hidraulikus kormány szervo olajok Általában az automataváltó olajok (ATF-ek) használatosak.

11

HIDRAULIKA OLAJOK Hidraulika rendszerek:

hidrosztatikus - a folyadék nyomási energiáját alakítják át mechanikai energiává,

hirodinamikus - a folyadék mozgási energája alakul át a turbinában mechanikai energiává.

Hidraulikaolajok összetétele:

ásványolajfinomítványok és adalékok,

szintetikus olajok,

biológiailag lebontható speciális olaj,

növényolaj.

ISO - viszkozitási osztályok

A hidraulika olajok viszkozitás szerinti besorolása a már említett ISO

viszkozitási osztályok alapján (ISO VG 2-től ISO VG 1500-ig 18 osztály).

Hidraulika olajok jelölései és felhasználási területei

ISO HH HL HM HV - -

DIN H HL HLP HVLP HLP-D HVLP-D összetétel: adaléko-

latlan oxidációés korr.gátló adalék

nagy VI detergens adalék

HLP,+D adalék

HLP, + D ad. és nagy VI

Biologiailag gyorsan lebomló hidraulika olajok:

HEPG HETG HEES

Poliglikol bázisú Növényolaj bázisú Szintetikus észter b.

API- ACEA hidraulikaolaj osztályozás táblázat 1. melléklet.

12

Fékfolyadékok

Speciális hidraulikafolyadékok különleges adalékokkal.

Tulajdonságok

Glikoléter-bázisú folyadékok: + igen magas viszkozitás index + alacsony dermedéspont + megfelelő kenőképesség - higroszkóposság (vízfelvevő hajlam)

Ásványolaj-bázisú folyadékok: + nem higroszkóposak + jó kenőképesség + jó kompresszió tűrés - kis viszkozitás index - rossz összeférhetőség elasztomer tömítőanyagokkal - nem keveredhet glikoléterrel - egyáltalán nem juthat bele víz (fagydugót és gőzképződést okoz)

Szilikonolajok: + nem higroszkóposak + nagy viszkozitás index - viszonylag rossz kenőképesség - összenyomhatóság - egyáltalán nem juthat bele víz (fagydugót és gőzképződést okoz)

A gépjárművekben általában a glikol-étert tartalmazó fékfolyadékok

terjedtek el. Számos előnyös tulajdonságuk mellett legnagyobb

hátrányuk, hogy higroszkóposak, a levegő nedvesség-tartalmát

megkötik, ezért 1-2 évente lecserélendők. (vizfelvevő tulajdonság).

A megkötött víz csökkenti a folyadék forráspontját, emeli a

dermedéspontját. A fékezés során keletkezett hő miatt gőzbuborék

keletkezhet, ami a munkafolyadék összenyomhatóságát okozza, emiatt

a fékezés hatástalanná válik.

Jelenleg a fékfolyadékok minősítésére elterjedten használják az amerikai FMVSS 116 előírás szerinti vizsgálati módszert, amely alapján a leggyakoribb gépgyártói előírás a DOT 3, DOT 4 és DOT 5 besorolás.

Fagyálló hűtőfolyadékok Szintetikus termékek (pl. mono ethylene glycol), oxidációt és korróziót gátló adalékokkal.

13

KENŐZSÍROK

A kenőzsírok nagy sűrítő hatású, gélképző anyagoknak

kenőfolyadékban való diszpergálásával előállított plasztikus vagy

folyékony anyagok.

Kenőzsírok összetétele:

Alapolaj (80...95 %)

ásványolaj (parafinos, nafténes, aromás)

szintetikus olaj (Poli-Alfa-Olefin, észter, polipropilénglikoléter, szilikon)

növényolaj

Sűrítőszer (3...20 %)

szappan

egyszerű (Litium, Kalcium, Nátrium, Aluminium, Bárium)

vegyes (Kalcium/Litium; Kalciun/Nátrium)

szappanmentes

komplex (Litium, Kalcium, Nátrium)

szervetlen (Bentonit)

szerves (Poliuretán, polimerek)

Adalékok (0...20 %)

antioxidáns

korrózióvédő

EP/AP

tapadásnövelő

súrlódáscsökkentő

szilárd adalék

színezőanyag

Kenőzsírok jellemzői:

Konzisztencia a sűrítőanyagtartalommal széles határok között változtatható NLGI konzisztencia osztályok: 000......6.

Viszkozitás,

Szivattyúzhatóság,

Hideg-/meleghőmérsékleti tulajdonságok,

Oxidációs stabilitás,

Korrózióvédő tulajdonságok,

Vízállóság,

EP/AW tulajdonságok

Mechanikai stabilitás,

Tapadási tulajdonságok.

14

Konzisztencia szerinti NLGI (National Lubricating Grease Institut - Nemzetközi Kenőzsír Intézet) osztályozás: Konzisztencia fokozat

A kenőzsír állaga

000 Folyós

00 Folyós

0 Nagyon lágy

1 Lágy

2 Mérsékelten lágy

3 Félfolyékony

4 Félkemény

5 Kemény

6 Nagyon kemény

Fontosabb kenőzsír sűrítők tulajdonságai (táblázat)

A sűrítő típusa hőmérséklet

max C

mechanikai stabilitás.

vízállóság olajtartó képesség

Alumínium-szappan 60 gyenge jó jó

Kalcium-szappan 60 közepes jó jó

Nátrium-szappan 120 közepes gyenge közepes

Lítium-szappan 120 jó jó jó

Kalcium-komplex sz. 150-200 gyenge jó jó

Alumínium-komplex 140-170 jó kitűnő jó

Lítium-komplex sz. 150-200 jó jó jó

Poliutetán 180 jó jó jó

Organofil bentonit 200-220 közepes jó jó

Az olajkiválást a felhasználat előtt célszerű leönteni, a zsírba való

visszakeverése nem ajánlott!

Zsírzás, zsírzási rendszerek:

felkenés kézzel - spatula, ecset, kefe segítségével,

bemártás - lágyzsíroknál,

zsírzó présekkel, zsírzó puskákkal,

Központi zsírzó rendszer - amely egy tartályból szivattyúval nagy számú kenési

hely, adagolt, tervszerű zsírzását oldja meg csővezetéken át.

programozott kenőanyag adagolóval 1, 3, 6, 12, 24 (hónapos).

A kenőzsírok egymással való keveredését kerülni kell. Zsír váltásakor a kenési

helyet tisztára kell mosni.

15

Kenőzsírok jelölése

Megnevezés Alkalmazás Adalékolás Max.

hőmérséklet Min. hőmérséklet

K: gördülő és

sikló csapágy, sikló felület, csúszóvezeték.

G: zárt hajtóművek

OG: nyitott hajtóművek, fogas kapcs.

M: siklócsapágy tömítések

F: szilárd, E: észterek, FK: fluor szénhidrogén, PG: poliglikol, SI: szilikon olaj P: EP-adalék

D

F

E

G

H

K

C

M

N

P

R

S

T

N

+60

+80

+100

+120

+140

+160

+180

+200

+220

+220felett

- 10 - 20 - 30 - 40 - 50 - 60

16

SZILÁRD KENŐANYAGOK

A szilárd kenőanyagok optimális felhasználási feltétele, ha kis sebességű vagy kis terhelésű, kis hézaggal illesztett csúszófelületek között összefüggő kenőfilm és rendkívül kis súrlódási ellenállás a követelmény. A leggyakoribb szilárd kenőanyagok:

Lemezes szilárd anyagok: MoS2 tmax, C: 350-400

WS2 400 Grafit 500 TaS2 500 CaF2 1000

Polimerek: FEP 210 PTECE 250 PTFE 275 Nylon 150 Poliuretánok 100

Egyéb anyagok:

Lágy fémek: Pb, Au, Ag, Sn, In. Oxidok: MoO3, PbO/SiO2, B2O3/PbS (csak nagy hőmérsékleten fejtik ki hatásukat). Sók: Na2WO4, PbMoO4.

Szilárd anyagok alkalmazása diszperzióban: A grafit-, MoS2- és PTFE-diszperziók széles körben használhatók vízben, alkoholban, toluolban, olajban, stb.

Kenőanyagok és kenési célok

Felhasználási terület

Adalékolt olajokhoz és zsírokhoz

A kenőolajok teljesítményének javítása, nagy terhelésű kapcsolatok kenése, szerelőpaszták, acélsodronykötelek és láncok kenése, stb.

Tapadást gátló komponens

öntödei formák, kidobó készülékek, vágók, lyukasztók, sajtolók kenése, őrlőkerekek impregnálása

Berágódás gátlók nagy hőmérsékletű menetek, fémmegmunk.

17

A kenőanyagok kiválasztása A kenőanyagok kiválasztásakor mindig a gépgyártói ajánlatból kell kiindúlni.

Ha nincs gyári ajánlat vagy az előírásban bármi is gyanús, akkor a kenési hely

elemzése alapján választjuk ki a szükséges kenőanyagot.

A kenőanyag kiválasztás irányelvei:

általános elvek alapján (elő kiválasztás),

konkrét módszerrel (végső kiválasztás).

A kenőanyagok kiválasztásának általános elvei

Kenési cél meghatározása

Kenési hely elemzése: a gépelem típusa,

anyagpárosítás,

terhelési viszonyok,

mikro környezet,

makro környezet.

Kenőanyag elemzése: viszkozitás szerint,

teljesítmény szerint,

alkalmazástechnikai jellemzők szerint.

A kenőanyag kiválasztás konkrét módszere

A kenőanyagok 2. táblázat csoportosítása szerint a konkrét gépelem,

gépegység, agregát ill. gyártó sor elemzése alapján választjuk ki a konkrét

kenőanyagot.

Pl.: “C” hajtóműolajat választunk egy konkrét hajtáshoz.

Elemezzük: a hajtás típusát,

az igénybevételek nagyságát és időbeli változásukat,

a működési viselkedést és követelményeket,

üzemi feltételeket,

működési körülményeket.

18

2. táblázat. Kenő- és speciális olajok, nehezen gyulladó hidraulika folyadékok továbbá szintetikus vagy rész-szintetikus olajok betűjelei és jelképei

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szám Anyag- Alkalmazástechnikai csoportosítás Betűjel A minőségi követelmény meghatározása Jelkép

csoport neve (ek) a.....szabvány ........-ben ......célra

1

Ásványolajok

(Kenőolajok és

speciális

olajok)

AN

ATF

B

C

CG

D

F

FS

H

HV

HD

HYP

J

K

L

Q

R

S

TD

V

W

Z

Kenőolajok (normál kenőolaj)

Olajok (Automatic Transmission Fluid)

Kenőolajok (pld. bitumentartalmú)

Kenőolajok (cirkulációs olajok)

Kenőolajok (ágyvezeték olajok)

Kenőolajok (pneumatika olajok)

Olajok (légszűrő olajok)

Olajok (formaleválasztó olajok)

Hidraulikaolajok

Hidraulikaolajok

Olajok (motorkenő olajok)

Olajok (gépjármű hajtóműolajok)

Olajok (elektromos szigetelő olajok)

Hűtőgép olajok

Olajok (edző- és nemesítő olajok)

Hőközlő olajok

Olajok (korrózióvédő olajok)

Hűtő-kenő anyagok

Olajok (kenő- és szabályozó olajok)

Kenőolajok (légkompresszor olajok)

Olajok (hengerlő olajok)

Kenőolajok (gőzhengerolajok)

AN

ATF

B

C

CG2)

D

F

FS

H

HV

HD

HYP

J

K

L

Q

R

S

TD

V

W

Z

DIN 51501

-

DIN 51513

DIN 51517 1.3. rész

-

-

-

-

DIN 51524 1. és 2. rész

DIN 51524 3. rész

-

-

-

DIN 51503 1. rész

-

DIN 51 522

-

-

DIN 51515 1. rész

DIN 51506

-

DIN 51510

L-AN1)

-

BA, BB, BC

C,CL,CLP3)

-

-

-

-

HL, HLP

HVLP2)

-

-

JA, JB

KA, KC

-

-

-

-

L-TD

VB,VBL,VC,VCL,VDL

-

ZA, ZB, ZD

Nehezen Olaj a vízben emulziók HFA3)

- HFAE, HFAS4)

gyulladó Víz az olajban emulziók HFB3)

-

2 hidraulikus Vízoldható polimerek HFC3)

-

folyadékok Vízmentes folyadékok HFC3)

- HFDR, HFDS, HFDT, HFDU

Észterek és szerves anyagok E - -

Perfluor-folyadékok FK - -

Szintetikus Szintetikus szénhidrogének HC - -

3 vagy fél- Foszforsav észterek PH - -

szintetikus Poliglikol olajok PG - -

folyadékok Szilikonolajok SI - -

Egyéb szintetikus folyadékok X - -

1)

2)

3)

4)

A nemzetközi osztály betűjel az "L" (Lubricants) elhagyható

ISO/TR 3498; 1986-tól felhasználja a következő betűjeleket: CL = CB; CLP=CC; CG=G; HL=HL; HLP=HM; HVLP=HV

Ez a felosztás megfelel az ISO 6743/4:1982 és a 6. Luxemburgi Szénbányászati Üzembiztonsági Állandó Bizottság határozatába beiktatásra kerül.

Jelenleg a HFAS-re követelményt tartalmazó szabvány nem áll rendelkezésre.

19

A kenőanyagok felhasználása

A kenőanyagok legyártásuk pillanatától kezdve változnak (romlanak), tárolás

közben lassabban, felhasználás során gyorsabban és szelektíven.

Kenőanyagok fáradása

A kenőanyagok használati értékének csökkenését fáradásnak nevezzük. A

kenőanyagok fáradásának (értékcsökkenésének) okai három csoportba sorolhatók:

a kenőanyagok belső változásai,

a kenőanyagok külső szennyeződése,

az adalékok hatékonyságának csökkenése.

A kenőanyagok belső változásai

A kőolajból készült alapolajok szénhidrogénekből állnak, így elsősorban szénből és hidrogénből épülnek fel a kenőolajok. Tartalmaznak 2, 3 és 4 szénatomos, normálhőmérsékleten gáz halmazállapotú, 5 szénatomtól felfelé folyékony szénhidrogéneket és 20-nál több szénatomot tartalmazó, nagyrészt szilárd paraffin-szénhidrogéneket. A nyers kőolajban a szénhidrogéneken kívül kisebb mennyiségben előfordulnak nitrogén (N), kén (S) és oxigén (O) tartalmú szerves vegyületek is. A kőolajokban előforduló szénhidrogén-vegyületek lehetséges száma igen nagy (bizonyos szerzők szerint meghaladja a 40 000-et). A nagyszámú szénhidrogén miatt a jellegzetes csoportokból felépülő kőolaj-csoportokat különböztetünk meg.

Paraffinos-szénhidrogének,

Naftán-szénhidrogének,

Aromás-szénhidrogének.

Üzem közben a kenőolajok sokféle hatásnak vannak kitéve. Ezek:

nagy hőmérséklet (a környezettből vagy a gépből),

a levegőből származó oxigén,

az üzemanyagból származó égéstermék,

különféle külső környezeti kémiai hatások,

igen kis hőmérséklet (téli indítás vagy üzemeltetés)

E hatások jelentős része megváltoztatja a kenőolaj tulajdonságait. Adott használati

idő után az olaj kenésre alkalmatlan lesz és cseréje szükségessé válik. A kenőolajra

hatnak a bekerülő vagy a benne keletkező szennyezések is. Ilyenek:

savas anyagok,

korom,

üledékek,

víz (nedvesség), üzemanyag, stb.,

fémkopadék,

por,

mikroorganizmusok, stb.

20

A szennyezések egy része az olajban működés közben keletkezik, más

részük kívülről kerül az olajba. Bármilyen eredetű a szennyezés, felhalmozódása az

olaj fő tömegének minőségváltozása nélkül is az olaj használati értékét csökkenti és

szintén szükségessé teszi az olajcserét. Az olaj használhatatlanná válását az adalék

elhasználódása is előidézheti.

Mindezek együttesen az olaj fáradását eredményezik. Az adalékban kimerült,

alapolajában elváltozott és felhalmozott szennyeződéseket tartalmazó használt olajat

fáradt olajnak nevezzük. Az olaj fáradása nem csak anyagveszteséget okoz, hanem

gyakran lehetetlenné teszi a gép vagy a motor biztonságos üzemét és így károkat is

okozhat jelenlétével.

A kenőolajkenés közben a mechanikai igénybevételen kívül helyi

túlmelegedésnek is ki van téve, amilyen, pl. az ütköző csúcsok hővillanása közbeni

hőhatás, amely a bázisolaj hőbomlására vezet. Az egész olajra kiterjedő melegedés

gyorsítja a reakciók végbemenetelét.

Csaknem minden kenési helyen levegő is jelen van. A levegő oxigénje és a

nagy hőmérséklet együttesen a szénhidrogének, tehát a bázisolaj oxidációját

okozza. Ezt az oxidációt a kent fémfelületek, továbbá egyes oldott és szuszpendált

anyagok katalikus hatása siettetheti, másrészt az olajban lévő természetes vagy

mesterséges, nem széhidrogén jellegű vegyületek inhibitorok késleltethetik

Az oxidációs és hőbomlási folyamatok legfontosabb mellék reakciója a

képződött közbenső termékek polimerizációja, ill. kondenzálódása. Mai ismereteink

szerint ezek a legfontosabb tényezők, amelyek közvetlenül a bázisolaj kémiai

fáradására vezetnek.

Az olaj oxidációjának termékei a következők, amelyek részben inert-, részben káros

anyagok.

Gáznemű termékek:

CO2 (a gépen belül általában ártalmatlan),

CO (a gépen belül ártalmatlan, a környezetet mérgezi),

SO2 (a gépen belül korrózív, a környezetet mérgezi),

SO3 és NOx ( a gépen belül igen korrózív, a környezetet mérgezi). Folyékony termékek:

illékony szerves savak (HCOOH, CH3COOH, stb. a gépen belül korrozívak),

víz (H2O, a gépen belül kondenzálva korrózív és kopásnövelő, a környezetre ártalmatlan),

21

nem illékony szerves savak (zsírsavak, fenolok, szulfosavak) korrózív, koptató hatásúak. Szilárd termékek

lakkok (lerakódások),

korom, koksz (minden tekintetben káros). Az olaj oxidációval szembeni ellenálló képességét nagymértékben módosítják

az üzemi körülmények, az alapolaj kiválasztása és finomítása, továbbá a kenőolaj

adalékolása, ami az olaj élettartamát 10-szeresére, esetleg ennél is hosszabbra

növelheti.

Mindezek a hőbomlási és oxiadatív folyamatoknak az eredményeképpen a

kenőanyag idővel elfárad. A kémiai olajfáradás következményei főleg a következők:

lerakódások képződése a fémfelületeken és ezzel a hővezető képesség csökkenése,

iszapok képződése az olajteknőben vagy a központi olajcirkulációs tartályban,

korrózív vegyületek megjelenése a cirkuláló olajban és ezzel a kenési felületek korróziós megtámadása,

szilárd lerakódások képződése folytán egyes mozgó gépalkatrészek, pl. a dugattyúgyűrűk mozgásának gátlása, beragadással.

Mivel a fáradt olajok a felsorolt, kenéstechnikai szempontból káros tüneteket

okozzák, a fáradási folyamat előrehaladásakor egy adott ponton túl az olaj már nem

használható tovább, a kenőrendszert ki kell üríteni, ki kell tisztítani és friss olajjal kell

feltölteni.

A különféle összetételű alapolajok ellenálló képessége a fáradási

folyamatokkal szemben eltérő. Ezt az ellenálló képességét stabilitásnak nevezzük. A

korszerű gépekhez nagy stabilitású olajok szükségesek.

Az oxidáció hatását és a vizsgálati módszerek lényegét a szabványok és

kézikönyvek tartalmazzák. A kenőanyagban keletkező belső szennyeződések, a

kívülről bekerülő igen kis mennyiségű külső szennyeződésekkel együtt, az adott

kenőanyag, adott körülmények között meghatározott élettartamát átlagosan 30 %-al

csökkentik. Ezért szükséges szűréssel ezeket a mechanikai szennyeződéseket a

kenőolajból folyamatosan eltávolítani, az egyéb káros termékek hatását pedig

eliminálni.

A kenőolajok külső idegenanyag-tartalma A kenőolajok fáradását a kenési rendszerben végbemenő kémiai folyamatokon kívül a környezetből bekerülő és a rendszerben képződő szennyező anyagok is okozzák.

22

A külső szennyeződések közül az olajfáradásban jelentős a kopadék és a

külső por. Ezek eltávolítása nem kémiai, hanem főleg szűrési (levegő- és olajszűrés)

kérdés.

Az illékony külső szennyeződések közül fontos a kén- (S) és a nitrogén- (N)

szennyezések behatolása a kenőrendszerbe. A kén származhat:

a környezeti atmoszférából (SO2, H2S),

a motorhajtó anyag (gázolaj) égéstermékeiből (SO2, SO3),

igen kis mértékben a kenőanyag és adalékainak bomlásából.

A nitrogén (NOx formában) általában a levegőből származik és a levegő N2-je

az égéstérben kötődik meg.

A víz a kenőanyagba a következő forrásokból juthat:

a környezeti atmoszférából,

legnagyobb mértékben a motorhajtó anyag égéstermékeiből,

a hűtővízből,

a kenőanyag oxidációjának reakciótermékeiből.

Belsőégésű motorokban a kenőanyag fáradását okozó szennyezés lehet a

változatlan vagy részlegesen oxidált motorhajtó anyag (benzin, gázolaj), amely

viszkozitás csökkenéssel járó “hígulás” elnevezésű jelenséget okozza.

A kenőolajokban leggyakrabban előforduló olaj-szennyeződéseket a gázok

(levegő, földgáz, egyéb gáz, NH3, stb ) folyadékok (víz, folyékony agresszív anyagok,

, gázolaj, benzin, stb., szilárd anyag (üzemanyagkorom, külső szilárd szennyezők, pl.

por, kopástermékek).

Az adalékok hatékonyságának csökkenése

Az adalékok kimerülése, élettartama igen nagymértékben függ az adalék

jellegétől és a felhasználás körülményeitől. Az adalék egy része fizikai úton fejti ki

hatását, ezek hatékonysága a termikus és a mechanikus stabilitásuktól függ.

Az adalékok másik nagy csoportja az un, “öngyilkos” adalékok, amelyek

kémiailag reakcióba lépve fejtik ki kedvező hatásukat. Az adalékok leépülése

rendkívül bonyolult fizikai és kémiai folyamatok eredménye, ezért törvényszerűségeit

csakis üzemi kísérletekkel lehet indirekt módon meghatározni, amely megállapítások,

eredmények csak az adott helyre érvényesek.

23

A kenőanyagok ápolása

A kenőanyagok üzemi kezelése, ápolása az adott helyen és működési körülmények

között bekövetkező változásokból határozható meg.

Az ápolás célja

Funkció helyreállítás, amely a rendszer idegen anyagok tartalmának leválasztásából ill.

a keletkező káros anyagok hatásának eliminálásából áll.

Kenési hely: ahova kézzel vagy mechanikus úton a kenőanyagot oda- vagy bevezetjük.

Beavatkozási hely: a kent rendszer minden olyan külső pontja, amelyen keresztül a berendezés

biztonságos működését elősegítő beavatkozás lehetséges, pl. olajállapot ellenőrzés,

szűrőtisztítás, olajcsere, nyomásellenőrzés vagy további tevékenység. Utánkenésnél,

olajcserénél, stb. a beavatkozási hely a kenési hely.

A kenőanyag ápolást a kenéstechnikai dokumentáció rögzíti.

Kenéstechnikai dokumentáció

Kenési előírás (útbaigazító): az adott gép összes kenéstechnikai ajánlásait, információit

rögzíti és mindíg a gép gyártója készíti el. A kenéstechnikai útbaigazító része a gép kezelési

és karbantartási utasításának.

Műszaki adatok, amelyeket a kenési útbaigazítónak tartalmaznia kell:

a gép, pl. a szerszámgép kenendő részeit,

minden beavatkozási pont pontos helyét,

a beavatkozás menetét (ellenőrzést, utántöltést, tisztítást, kenőanyagcserét, beállítást,

stb.),

az alkalmazandó kenőanyagok pontos megjelölését és a kenőanyagtartály térfogatát,

gépi órában azt az időtartamot, amelyek a beavatkozási helyeken mint beavatkozások

végbemennek.

Ábrás egyedi gépkenési előírás (2. ábra)

Példák a kenési útbaigazítóra (Az ábrás kenési útbaigazítók feleljenek meg a DIN 30600

szabvány előírásainak)

Egy minimális követelményrendszer összeállítása, amely a műszaki adatok között

szerepelhet.

24

A gép, pl. a szerszámgép adattáblája

Táblaajánlat. Az ajánlat, ha megvalósítható, egy egyedi tábla, amely az előző pont

követelményeinek megfelel és a gépre felerősíthető. (Megjegyzés: az adattáblát minden

beavatkozási helyen célszerű elhelyezni).

Adattábla az egyedi beavatkozási helyeken. Az adattáblát a beavatkozási hely közelébe

kell tenni, nehogy egy másik beavatkozási hellyel összecsréljék. A tábla a mindenkori

szükséges kenéstechnikai irányelveket tartalmazza.

A táblán feltüntetendő műszaki adatok. A betű és a szám jól olvasható legyen, a táblának a

színe előnyösen sárga. A feliratok (jelek) pedig feketék.Az adott tábla az alábbi műszaki

adatokat tartalmazza:

A beavatkozási hely számát

A beavatkozás képi jelét

A kenőanyag jelét, pl. a DIN 8659 szabvány 2. rész szerint

Kenőanyagcserét (időintervallum) pl. szerszámgépeknél üzemórában.

Az adattábla nagysága és formája. Az adattábla feleljen meg a DIN 825 szabvány 1. rész

követelményeinek.

Az adattábla kivitelezése. Az adattáblák kialakítására és kivitelezésére bemutatunk három

példát:

Nr 17 Nr 8 Nr 15

HM 68 G 68 bar

8 h

Kenőanyagcsere

A kenőanyag csereidőt a gépgyártók üzemidőben adják meg. Ezen adat alapján tudja

az üzemeltető a hozzávetőleges kenőanyag csereidőt rögzíteni (pl. műszakonként, naponta,

hetente, havonta és így tovább), amely a gép üzemeltetőjének is különösképpen megfelel.

A kenőanyag ápolása üzemi végrehajtási szinten az alkalmazott üzemfenntartási

rendszer része. A legfontosabb alapdokumentáció a SZERVÍZKÁRTYA (5. táblázat).

25

5. ábra.

SZERVÍZKÁRTYA

1.Gép megnevezése 2. Gyártó 3. Szállító 4. Pozíciószám

5. Kenési hely megnevezése 6.

szá-

ma

7.

Mód-

ja

8.

Kenő-

anyag

9.

Idő-

köz

10.

Megjegyzés

11. 12. Rövídí-

tések

1.Műszakonkét

2. Naponta

3.Hetenként

4.Havonta

5.N.évenként

6.Félévenként

7. Évenként

8.Kétévenként

12.Ellenőrzési helyek

megnevezése

13.

Szá

ma

14.

Mód-

ja

15.

Időköz

16 Megjegyzés Kenés módja (7)

OU=Olajfürdő utántöltés

OCS=Olajcsere

OFi=Olajfiltrálás

OP=Olajpróba

ZSO=Zsírzás/olajozás

VIZSGÁLAT

MÓDJA(14)

SZV=Szemrevételezés

H =Hőmérséklet

T =Tisztítás

BE =Beállítás

OM =

Olajmérés(pH,mechsz)

CSM=Csapágy SPM

R =Rezgésmérés

26

Rugalmas olajcsere periódus gépjárműveknél

Ideális olajcsere periódust nem lehet általánosságban megállapítani, mert az üzemelési

körülmények is nagymértékben befolyásolják az olaj élettartamát.

Csereperiódust rövidítő tényezők

- Rövid utazások, különösen a 8 km-nél rövidebb, téli hidegben megtett utak.

- Poros utakon abrazív szemcsék juthatnak az olajba.

- Az elhasznált motornál nagyobb a gázátfúvás, elégetlen tüzelőanyag és korrozív

anyag áramlik a karterbe.

- Dízelmotornál nagy mennyiségű a korom és savas átfúvási termékek.

- Alkohol tüzelőanyagnál gyorsabban hígul az olaj.

- Turbófeltöltésnél a nagy hőmérséklet felbontja az alapolajat és az adalékokat.

- A nagy olajfogyasztás általában nagyobb átfúvással is jár.

- Meleg éghajlaton gyorsabb az olajoxidáció, nagyobb a párolgási veszteség,

fokozottabb az adalékok bomlása.

- A gyakori nagy járműterhelés, vontatás fokozottabb motor hőterheléssel jár, ez

vékonyabb olajfilmet, az olaj nagyobb nyíró igénybevételét, több kopadékot

eredményez.

Cserperiódust növelő tényezők

- Szintetikus o l a j : kedvezőbb az oxidációs, hő- és nyírási stabilitás.

- Jobb szűrési hatásfok: kevesebb katalitikus hatású fémkopadék.

- Főként országúti közlekedés: kisebb fordulatszám és kevesebb üzemóra azonos

távolságon, a városi utakhoz képest.

- Új motor: kevés átfúvás 80 000 km-ig.

- Gyakori olajvizsgálat: a motorolaj problémáinak korai észlelése.

- Környezetvédelmi szempontok:fáradtolaj-mennyiség csökkentése.

- Amortizálódott jármű: a tulajdonos ritkán akar költeni olajcserére.

A rugalmas csereperiódus megvalósításának megoldása

Az olajok állapota ellenőrzésének egyik lehetséges módja, hogy az időnkénti olajmintákat

laboratóriumokban bevizsgálják. Az olajvizsgáló laboratóriumok a saját gyártmányaik

vizsgálatát gyakran térítésmentesen elvégzik. A felhasználó, az autótulajdonosok többsége

számára azonban nem egy életszerű lehetőség. Újfajta megközelítés, hogy a járműveket látják

el olyan fedélzeti érzékelőkkel, amelyek jelei alapján közlik az üzemeltetővel, hogy mikor

esedékes az olajcsere. Egyes autógyárak különféle rendszereket használnak.

1. Egyik megoldás, amikor tapasztalati úton felállított algoritmus határozza meg az olajcsere

esedékességét az érzékelő által figyelt jellemzők alapján:

motor fordulatszám,

hőmérséklet

továbbá a jármű használatának módja:

kényelmes országúti közlekedés,

nagyterhelésű, nagy hőmérsékletű üzem

városi vezetés

igen rövid, hidegindítású utak.

A fentiek alapján a motorelektronika határozza meg az olajcsere időpontját, amire jelzést ad.

27

2. A DAIMLER szerint az olaj élettartamát a vezetői szokások és a sebesség határozza meg.

Az FSS rendszer figyeli:

Olajcserétől eltelt időt,

Sebességet,

Hűtőközeg hőmérsékletét,

Terhelésjellemzőt,

Motorfordulatszámot,

Motorolaj hőmérsékletét,

Az olaj szintjét.

Ezek alapján határozza meg az algoritmus a következő olajcsere esedékességet.

Egyes motorokban (V6,V8) egy digitális dielektromos és egy analóg olajszint jeladót is

használnak. Ez meghatározza az olaj dielektromos állandóját, amelyik jelzi az olaj

szennyezettségét.

3. Az elektrokémiai módszer alapja egy olajban oldhatatlan, töltéshordozó polimergyöngy

mátrix. Az érzékelő a mérés és elemzés során a gyöngymátrix vezetőképességét

viszonyítja az olaj vezetőképességéhez. Az LCD kijelzőjén folyamatos információt ad az

olaj oxidációjáról, adalékainak lebomlásáról, a koromszennyeződősről és a

hőmérsékletről.

4. Az impedancia-spektroszkópián alapuló érzékelő működési elve többféle villamos

jellemző mérését biztosítja. Vizsgálja az olaj fizikai és kémiai jellemzőit, valamint az olaj

belsejében a vezetőképességet és a dielektromos állandót. Ezen jellemzőkből

következtetni lehet az olaj öregedésére és igénybevételére.

5. Az amerikai hadsereg részére kifejlesztettek egy optikai elven működő olajállapot,

érzékelőt. Lényege, hogy a látható fény tartományába eső fény elnyeléséből következtet az

olaj koromtartalmára, az ibolyán túli tartományba esőnek az elnyeléséből pedig a kémiai

bomlásának fokára.

Irodalom

Dely Péter: olajállapot, érzékelők. Autótechnika 2006/6 szám.

28

1.melléklet.

API motorolaj-osztályozás

API motorolaj-osztályozás, v. API Engine Service Categories (korábban API Service Classification), v. SAE teljesítményosztályozás: szikragyújtásos és dízelmotorokhoz a motorolajok minőségi szintjeire vonatkozó kategóriák meghatározása és értékelése, amelyet az API, az SAE és az ASTM közösen alakítottak ki. Az API motorolaj-osztályozás nyitott rendszer, amely lehetővé teszi a motorolajok fejlesztésében és minősítésében elért eredményeknek az osztályozási rendszerbe való bevitelét. Az alábbi táblázat az eddigi osztályokat, ill. kategóriákat mutatja be, másrészt az egyes kategóriákat vizsgálati módszerekkel és értékszámokkal a SAE J 183 szabvány definiálja.

API motorolaj-osztályozási rendszer

"S" jelű olajok, a benzinüzemű motorok kenőanyagai

Benzinüzemű motorolaj kategóriák

Alkalmazási terület

SA Hatályon kívül.

SB Hatályon kívül.

SC Hatályon kívül.

SD Hatályon kívül.

SE Hatályon kívül.

SF Hatályon kívül.

SG Hatályon kívül.

SH 1997 előtt gyártott motorokhoz. Minden korábbi előírás esetén alkalmazható.

SJ A 2001 előtt gyártott motorokhoz egységesen használható.

SL 2001-ben életbe lépett, szigorított követelményrendszert kielégítő teljesítményszint kategória. Minden amerikai Otto-motoros járműben alkalmazható.

"C" jelű olajok, a dízelmotorok kenőanyagai

Dízelüzemű motorolaj kategóriák

Alkalmazási terület

CA Hatályon kívül.

CB Hatályon kívül.

CC Hatályon kívül.

CD Hatályon kívül.

CD II Hatályon kívül.

CE Hatályon kívül.

CF Korábban CD. 1994-ben bevezetett, közepes teljesítményszint feltöltött motorokhoz.

CF-4 A korábbi API CE kategóriát felváltó közepes teljesítményszint.

CG-4 1995-ben bevezetett korszerű kategória az összes korábbi gyártású motortípushoz.

CH-4 Nagyon magas követelményszintű kategória, a legtöbb jelenlegi amerikai "nehézdízel" motortípushoz alkalmazható. Kiemelt kopásvédelem és koromdiszpergáló képesség jellemzi.

CI-4 2002-ben bevezetett kategória, a CH-4 további szigorított motorfékpadi követelményei és új emissziós előírások jellemzik.

29

ACEA

ACEA, Association of European Automotive Manufacturers : A korábbi CCMC utódszervezete, amely az 1991-es újjáalakítás alkalmából számos új gyártóval bővült, és nyitottá vált további új belépők számára.

2002-től érvényes ACEA teljesítményszintek benzinüzemű személygépjármű motorokhoz:

A2-96 Issue 3

Standard benzines kategória. Normál csereintervallum és terhelés melletti üzemeltetéshez, 1996-tól változatlan követelményekkel.

A3-02 Szigorított követelményrendszerű, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású kategória. Magas teljesítményű motorokhoz, a gyártó által engedélyezett hosszú csereintervallummal.

A1-02

Szigorított követelményrendszerű, energiatakarékos, katalizátorkímélő kategória. Kifejezetten az alacsony súrlódású, kis viszkozitású (2.9 mPas < HTHS < 3.5 mPas) motorolajjal üzemelő motorokhoz fejlesztve. Egyes motortípusoknál nem alkalmazható.

A4 -xx Bevezetés előtt álló kategória a közvetlen befecskendezésű (Gasoline Dierect Injection), szegénykeverékes üzemállapotban is működő Otto-motorokhoz.

A5-02

Szigorított követelményrendszerű, energiatakarékos, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású kategória. Kifejezetten az alacsony súrlódású, kis viszkozitású (2.9 mPas < HTHS < 3.5 mPas) motorolajjal üzemelő, nagy fajlagos teljesítményű motorokhoz fejlesztve. Alkalmas a gyártó által engedélyezett hosszú csereintervallum teljesítésére. Egyes motortípusoknál nem alkalmazható.

2002-től érvényes ACEA teljesítményszintek dízelüzemű személygépjármű-, és transzporter motorokhoz

B2-98 Issue 2

Standard dízel kategória. 1998 óta változatlan követelményekkel.

B3-98 Issue 2

Szigorított követelményrendszerű, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású kategória. Magas teljesítményű motorokhoz és/vagy nehéz üzemeltetési feltételek mellett javasolt. Alkalmas a gyártó által engedélyezett hosszú csereintervallum teljesítésére.

B1-02

Szigorított követelményrendszerű, energiatakarékos, katalizátorkímélő kategória. Kifejezetten az alacsony súrlódású, kis viszkozitású (2.9 mPas < HTHS < 3.5 mPas) motorolajjal üzemelő motorokhoz fejlesztve. Egyes motortípusoknál nem alkalmazható.

B4-02

Nagynyomású, közvetlen befecskendezésű (DI) motorokhoz kidolgozott, szigorú motorfékpadi követelményrendszereket kielégítő, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású, energiatakarékos kategória. Alkalmas a gyártó által engedélyezett hosszú csereintervallum és nehéz üzemi feltételek teljesítésére.

B5-02

Nagynyomású, közvetlen befecskendezésű (DI) motorokhoz kidolgozott, szigorú motorfékpadi követelményrendszereket kielégítő, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású kategória. Kifejezetten az alacsony súrlódású, kis viszkozitású (2.9 mPas < HTHS < 3.5 mPas) motorolajjal üzemelő motorokhoz fejlesztve. Alkalmas a gyártó által engedélyezett hosszú csereintervallum teljesítésére. Egyes motortípusoknál nem alkalmazható.

Megjegyzés: Az ACEA A1,A5 illetve B1,B5 motorolajok - viszkozitási jellemzőik miatt - csak a gyártók által előírt motorokhoz alkalmazhatóak. Kérjük, kövesse a gépjármű kezelési útmutatójának előírásait, vagy kérje a márkaképviselet segítségét. 2002-től érvényes ACEA teljesítményszintek dízelüzemű haszongépjármű motorokhoz

E2-96 Issue 4

Standard motorolaj kategória, 1996-tól változatlan követelményekkel.

E3-96 Issue 4

E2-nél szigorúbb kategória, alapvetően EURO II-es motorokhoz normál csereintervallum esetén.

E4-99 Issue 2

Az E3-nál szigorúbb követelményrendszert kielégítő, hosszú szervizciklusra is alkalmas, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású kategória. Az Euro II, III emissziós követelményeket teljesítő, nehéz üzemeltetési feltételekkel működő motorok kenőanyaga.

E5-02 Az E4-nél több fékpadi előírást (Mack T-9, Cummins M11) teljesítő, stabil viszkozitású, EGR típusú motorokhoz tervezett, hosszú csereperiódus teljesítéséhez alkalmas, nagyon korszerű motorolaj kategória.

30

Az ACEA európai teljesítményrendszer általános jellemzői:

Széleskörűen reprezentatív, autógyártókat tömörítő szervezet által megállapított minősítő rendszer.

A teljesítménykategóriák az európai üzemeltetési viszonyokat jól modellező vizsgálati módszereken alapulnak.

Kizárólag a szervezet által akkreditált laboratóriumok végezhetnek motorfékpadi minősítéseket.

A motorolaj forgalmazókat jogi felelősség terheli a feltüntetett teljesítményszintek vonatkozásában.

Viszkozitás

Viszkozitás <lat>: belső súrlódás, az áramló testek (közegek) belsejében, az elmozdulással szemben fellépő nyíróerő. Newton törvénye alapján definiálható (newtoni folyadék). Az áramló folyadék sebesség-vektoraival párhuzamos felületek mentén ébredő csúsztató feszültség - amely a nyíróerő felület-egységre eső értéke - arányos a sebesség-gradienssel, vagyis az imént definiált felületek normálvektorának hatásvonalában mérhető sebesség-változás hossz-egységre eső értékével. Az arányossági tényezőt a folyadék dinamikai viszkozitásának nevezzük. SI mértékegysége a Pa.s. Korábbi mértékegysége a P (poise) volt, 1 Pa.s = 10 P. A műszaki gyakorlatban kisebb egysége, a centipose (cP) használatos. Számszerűen 1 cP = 1 mPa.s.

Számításokban sok esetben a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa szerepel, amit kinematikai viszkozitásnak neveztek el. Ennek egysége a m2/s, ill. régebbi egysége a stokes (St); 1 St = 1 cm2/s. A régebben használt mértékegység a cSt (a stokes század része); 1 cSt =1 mm2/s. A viszkozitás legtöbb anyag esetében (kenőolajoknál mindig) jelentős mértékben függ a hőmérséklettől (VT-tulajdonságok) és a nyomástól (VP tulajdonság).

31

Hidraulikaolajok

Hidraulikaolajok, hidraulikus munkafolyadékok: a hidraulikus erőátvitel közegenként alkalmazott folyadékok gyűjtőneve, melyek lehetnek kőolajtermékek, szintetikus folyadékok, glikolelegyek ill. emulziók, sőt víz is. A hidraulikaolajokkal szemben támasztott főbb követelmények: optimális viszkozitás és az adott felhasználási körülmények (berendezés, hőmérséklet stb.) között, jó VT (viszkozitás-hőmérséklet) tulajdonságok, kopásgátló hatás, jó oxidációs stabilitás, rozsdagátló és habzásgátló hatás, jó elválóképesség levegőtől - a legtöbb esetben a víztől is, jó folyáspont, tömítőanyagokkal való jó összeférhetőség stb. Az emulziókat, továbbá a szintetikus folyadékokat (foszfátészterek, glikol-olajok) tűzálló hidraulikaolajokként (nehezen gyulladó hidraulikaolajok) alkalmazzák. Csoportosításuk az ISO 6743-4, ill. a DIN 51524 előírás szerint történhet (lásd a táblázatban).

A hidraulikus munkafolyadékok osztályozása. ISO 6743-4 (DIN 51524)

Könnyen gyulladó hidraulikaolajok

ISO-jel (DIN-jel)

Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások

Szokásos viszkozitási osztályok

(ISO 3448)

Szokásos alkalmazási hőmérséklet

(0C)

HH (H) Adalékolatlan kőolaj-finomítványból készült hidraulikaolajok

ISO VG 10, 22 20-70

HL...(HL) Mint a HH-jelű, oxidáció- és korróziógátló adalékkal

32, 46 20-70

HM (HLP) Mint a HL-jelű, kopásgátló adalékkal 6/8, 100 20-70

HV Mint a HM jelű, 100 feletti viszkozitási indexszel

15, 32, 46, 68 20-70

.......(HLPD) Mint a HM-jelű, DD-adalékkal

HS Szintetikus alapú termékek

Nehezen gyulladó hidraulikus olajok

ISO-jel (DIN-jel)

Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások

Szokásos viszkozitási osztályok

(ISO 3448)

Szokásos alkalmazási hőmérséklet

(0C)

HFA-E Olaj a vízben emulzió (olajtartalom <= 20%)

10, 15, 22, 32 5-55

HFA-S Szintetikus oldatok 10, 15, 22, 32 5-55

HFB Víz az olajban emulzió (olajtartalom <= 60%)

22, 32, 46, 68 5-60

HFC Vizes polimeroldatok (víztartalom 35-55%) 15, 22, 32, 46 -30+65

HFD Vízmentes szintetikus folyadékok 46, 68, 100 -20+150

HFD-R Foszfátészterek 46, 68, 100 -20-150

HFD-U Egyéb anyagok

Környezetkímélő termékek

ISO-jel (DIN-jel)

Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások

Szokásos viszkozitási osztályok

(ISO 3448)

Szokásos alkalmazási hőmérséklet

(0C)

....... (HETG)

Növényolaj alapú környezetkímélő termék 15, 22, 32, 46 -18-80

....... (HEPG)

Poliglikol alapú környezetkímélő termék 22, 32, 46 -22-80

....... (HEES)

Szintetikus észter alapú környezetkímélő termék

22, 46 -22-80

Nem gyulladó hidraulikus folyadék

ISO-jel (DIN-jel)

Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások

Szokásos viszkozitási osztályok

(ISO 3448)

Szokásos alkalmazási hőmérséklet (0C)

Víz 5-50