Kínálati értékláncok és a klaszter politika tervezés-módszertani kérdései

Kínálati értékláncok és a klaszter politika tervezés-módszertani

kérdései„Vállalatok közötti együttműködés

fejlesztése” Konferencia

Kecskemét, 2006. november 28.

A hálózatok/klaszterek az EU-ban

Oulu

Mariehamn

Turku

Vaasa

A rc tic C irc leA rc tic C irc le

Ke m i

Ra a he

Iisa lm i

J o e nsuu

Ko kko la

Po ri

Ra um a Uusika up unki

Va rka us

Esp o o

Sa lo

Ha nko

Ta m p e re

Helsinki

Baltic Sea Gulf of Finland

Gul

fof

Both

nia

Åland Islands

Sweden

Norway

Russia

Estonia

70°

60°

20° 32°

Rovaniemi

Hämeenlinna Im a tra

La p p e e nra nta

J yväskylä

To rn io

Ko tka

St. PetersburgStockholm

Forest cluster (all over)

ICT

Base metals

Transport

Energy technology

Technology centres

Technology centres

Main mills and plants

Main ports, shipyards, plants

A klaszterfejlesztési politikák alapelvei

• a klaszter-politika kevésbé a globális cégek, hanem inkább a KKV-k helyi tömörüléseire és a régión belüli endogén növekedési (pre-kompetitív előnyök a tagok számára) folyamatokra koncentrál; magán gazdaság erősítése, dominanciája

• A gazdaságfejlesztési politika fókusza megváltozott: a vállalatok helyi/regionális rendszereit támogatja és törekszik a vállalatok „hozzáadott érték növelő környezetének” javítására;

• A tipikus horizontális (porteri)klaszter szerveződést felváltja a szektorális-vertikális kínálati értéklánc modell (supply chain model)

• a sikeres iparágakat/üzletágakat támogatja, mégpedig a helyi önkormányzatok és az iparág vezetői által generált, „alulról építkező” folyamatokat;

• a társadalmi folyamatok ösztönzése áll az előtérben: a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködéseké a tudás elterjesztésében;

• a klaszteresedés rámutat a közszereplők fontosságára: a cégek és a tudást generáló-közvetítő intézmények között.

A klaszter támogatási politika célja a gyakorlatban

• Információ és hálózatépítés• érdekképviselet• Oktatás és képzés• Innováció és műszaki fejlesztés (Pl. a cégekhez technológiai

információk közvetítése, technológiai transzfer)• a közszféra és az intézmények, ügynökségek brókerként való

működése a vállalati hálózatok segítésében és támogatási projektek kidolgozásában;

• az innovációs kapacitás, a tudásmenedzsment javítása interaktív tanulási folyamatok során;

• a tartós versenyelőnyöket nyújtó speciális tudás létrehozása.• a cégek közötti együttműködés és az üzleti hálózatok fejlesztése

Hálózat/klaszter támogatás központi/helyi, regionális feladatai

• A hagyományos makroszintű eszközökkel szemben a klaszter támogatás középpontjában a vállalati működés közvetlen környezetének a fejlesztése áll. (mikrogazdasági beállítottságú

• központi (kormányzati) támogatás a közös, szinte mindegyik iparág fejlődéséhez szükséges infrastruktúra és az intézményi háttér megteremtésére irányul, közlekedési hálózat, környezetvédelem, közép-felsőfokú oktatás, üzleti környezet fejlesztése (egyablakos rendszer, ld. olasz példa stb.,

• a versenypolitika kidolgozásával, a pull (keresleti oldalon) a jogszabályok és szabványok előírásával adhat ösztönzést a klaszterek létrehozásának; versenyeztetés a támogatásban, (push oldalon)működési célú és az induló tőke biztosítását szolgáló pénzügyi támogatás,

• .a helyi/regionális feladatok: a speciális feladatokhoz kapcsolódva a klaszterek egyedi igényeinek megfelelően: speciális kutatóintézetek, szakképzések, vásárokon, kiállításokon megjelenés, stb. (decentralizált és helyi forrásokat igényelnek)

Hálózatok Klaszterek

Tagság

Együttműködés alapja

Kapcsolat jellege

Kohézió

Résztvevők

Meghatározott (zárt) tagság

Viszonylag nyílt szerveződés

Szerződéses kapcsolatok

Együttműködésen alapul

Közös üzleti célok

Vállalatok

Társadalmi értékek, közös célok

Együttműködésen és bizonyos rivalizáláson

alapul

Kollektív vízió

Vállalatok, intézmények, szakmai szervezetek

Alapvető klaszter típusok

• Iparági (regionális) klaszter: fő cél az iparágak közötti szinergia erősítés az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek erősítésével;

• Intézményre-épülő (intézmény-orientált) klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet áll a központban és elősegíti a vállalkozók közötti együttműködést, a politikák integrációját;

• Hálózatra épülő klaszter: általában zárkörű, hosszabb távú kapcsolatokat jelentő együttműködés, a résztvevők köre a kapcsolódó és támogató iparágakban működő, egymást kiegészítő tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll;

• Tudás-orientált klaszter: egy nyitott, az információk és tapasztalatok cseréjét lehetővé tevő együttműködés, a középpontban gyakran egy mentor vállalkozás áll, amely a tudástranszfer szerepet tölti be a résztvevő vállalkozások között.

• Együttműködési szinergiákon alapuló dinamikus klaszterek (intenzív kooperáció, informális kapcsolatok, specializált fejlett termelési tényezokhöz, K+F eredményekhez való hozzáférés,szoros kutatóhelyi, egyetemi kapcsolatok, alaptevékenységhez tartozó iparágak cégeivel müszakiés üzleti tapasztalatok és tudás megosztása

Az együttműködés szempontjai

• Földrajzi kiterjedés, méret (telephely, település, kis, - és nagytérség)• Iparági specializáció (feldolgozó ipar, csúcstechnológia, szolgáltatás)• Az együttműködés fő tartalma

– Egyszerű agglomerációs hatások kiaknázása– Beszállítói kapcsolat– K+F együttműködés– KKV együttműködés (közös beszerzés, szövetkezeti együttműködés)

• Az együttműködő partnerek (TNC, KKV, kutatóhelyek, egyetemek)• Kooperációs tevékenység hatóköre (helyi, regionális, országos, globális)• Kormányzati, önkormányzati támogatás fő tartalma• Az együttműködés jogi keretei

– Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás– Egyesületi, konzorciumi forma

Klaszter funkciók• Hagyományos,statikus, agglomerációs előnyök

– Nagyobb piacméret (beszerzés, értékesítés)– Üzleti partnerek széles választéka, szakosodás egy-egy üzletág

cégeinek vonzása a klaszter tömörülésben– Nagyobb munkaerő választék (képzés, munkaerő vonzás)– Kapcsolódó kiegészítő intézmények (kamarák, oktatás, infra)

• Dinamikus, externális hatások– Intézményesített nyílt információáramlás, tudás megosztás– Hálózatépítési tevékenység (fórumok, kerete biztosítása)– Együttműködés és verseny a szereplők között (vállalati imázs)– Innovációs együttműködés az üzleti világ, a kutatóhelyek és a helyi

gazdaságszervező-fejlesztő intézmények között– Igényes, fizetőképes piac közelsége– A klaszternek formális, a tevékenységek egészét átfogó koordináló

kerete van– Nyitott, több irányban is expanzív

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter

Pannon Elektronikai

Klaszter

Pannon Gyümölcs Klaszter

Pannon Termál Klaszter

Pannon Autóipari Klaszter

Közép-magyarországi Autóipari Klaszter

Közép-dunántúli

Fa- és Bútoripari

Klaszter

Közép-dunántúli Elektronikai Klaszter

Pápai Hús- és Élelmiszeripari

Klaszter

Dél-dunántúli Regionális Geotermikus Energihasznosítási Klaszter

Egyetemi Klaszter Magyar Építőipari Klaszter

Minőség-fejlesztési Klaszter

Dél-alföldi Textilipari Klaszter

Dél-alföldi Útépítési Klaszter

Dél-alföldi Kézműves Klaszter

Dél-alföldi Turisztikai Klaszter

Alföldi Termál Klaszter

AGKlaszter

Mátészalka Optomechatronikai

Klaszter

Saxon Export Klaszter

Divat Klaszter

Magyarországi klaszterek központjai

Klaszterek szerepe a különböző politikákban Iparpolitika

Átmeneti válságban lévő iparágakban az érintett vállalkozások körében meginduló együttműködést segítheti elő

Hazai gyakorlat: beszállítói integrátor hálózat, regionális klaszterek

Innováció-politika A klaszter-fejlesztési politika a klaszterektől az innovációs rendszerekig

terjedő fejlődési pályán történő elmozdításra való kormányzati törekvésnek is tekinthető

Regionális politika a klaszterek szerepe régiók újjáélesztésében, élénkítésében, az

iparszerkezet átalakításában, új tevékenységek kereteinek megteremtésében

EU-s országok gyakorlata szerint a klaszter-fejlesztési politikának a régió gazdasági fejlődésének egészét helyezi a fókuszba

Az emelt szintű KKV szolgáltatási folyamat kínálati értéklánc modellje

Specializált szakmai tanácsadó

Közvetítő intézmény hálózat

Tőkealapok, pénzügyi szolgáltatások (pl. RFH stratégia)

Az egyetemek, kutatóintézetek és a KKV-k közötti interface erősítése

TudatosságÜzleti körny.

kultúra

Audit és értékelés(a kkv igények felmérése)

Beruházás az emberi tőkébeA szolgáltatások Infra. fejlesztése

Piac

Ipar és tevékenység specifikus innovációs és technológiai központok(Pre)inkubatorok

Technológiai parkok

Innovációs szolgáltató központ modellje

Ipari háttér

A Pólus program GOP támogatásra vonatkozó forrásigényei

A pólusok hozzávetőleges GOP támogatásigénye az NFÜ előzetes összesítése alapján:

Mrd Ft ebből: GOP 1. priori.

• Debrecen 121,7 84,5

• Győr kb. 38 14,3• Miskolc 93,7 55,6• Pécs 24,4 14,7• Szeged 197,2 68,8• Székesfehérvár-Veszprém 5,1+28,9 3,7+22,0• Összesen 509 263,6

Gazdaságfejlesztési Operatív Program prioritásai

1. K+F és innováció a versenyképességért

2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítésért

3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet megerősítéséért

4. Pénzügyi eszközök technikai prioritása (Jeremie)

GOP 1. prioritás intézkedései

• Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése

• Az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése

• A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése

Terv: a GOP-ra 651 Mrd Ft, ennek 35 %-a az 1. prioritásra (230 Mrd Ft 7 évre)

GOP K+F és innováció prioritás intézkedéseinek tervezett forrásai

Adatok milliárd forintban Mrd HUF

1 K+F és innováció 35,38% 230

1.1.1 Piacorientált K+F együttműködések 40

1.1.2 K+F központok 10

1.2.1 Innovációs és technológia parkok 40

1.3.1 Vállalati innováció 100

1.3.2 Vállalati K+F divízió 30

1.3.3 Technológiaintenzív startup-ok 10

Nem végleges tervezet!

1.1.1

Piacorientált K+F és technológiai együttműködés

Cél: magas értéket képviselő piacképes termék, eljárás és szolgáltatás (vállalkozások, egyetemek

és kutatóintézetek közötti együttműködés)

Közvetlen célcsoport: KKV-k

Támogatott tevékenységek: alkalmazott K+F, K+F beruházás, kutatási szolgáltatás vásárlás, kutatók

foglalkoztatása

Várható indulás: 2007. I. negyedév


1.1.2

K+F központok fejlesztése, megerősítése

Cél: pólus programokhoz kötődő tudásbázisok erősítése (KKK)

Közvetlen célcsoport: gazdasági társasággá átalakult KKK-k a pólusokban

Támogatható tevékenység: alkalmazott K+F, K+F beruházás, IPR tanácsadás, kutatók foglalkoztatása

Várható indulás: 2007. II. negyedév


1.2.1

Innovációs és technológiai parkok

Cél: innovációs szolgáltatások, inkubáció, ötletek generálása, szűrése, piaci bevezetése

Közvetlen célcsoport: gazdasági társasági formában működő innovációs szolgáltató

központok és technológiai parkok a pólusokban

Támogatható tevékenységek: K+F és infrastruktúra beruházás, IPR tanácsadás, technológia transzfer iroda létrehozása és működtetése, technológiai

inkubáció, kutatók és tanácsadók foglalkoztatása

Várható indulás: 2007. II. negyedév


Az 1.2.1. és a 3.2.1. lehetséges érintkezési pontjai

A 3.2.1. célja:Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztéseKedvezményezett: Ipari Parkot működtető gazdasági társaság Támogatási kritériumok:• minimális működési idő: min.: 5 év • betelepült vállalatok száma min.: 20 db;• betelepült vállalatok 25%-nál az éves nettó árbevétel meghaladja a

200 mFt-ot;• Ipari parkba betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak száma

(GKM adatbázis): min. 500 fő• A 4-ből 3 kritérium teljesülése esetén támogatható a GOP-ból,

egyébként ROP!

Innovációs központ, technológiai inkubáció az ipari parkon belül (szakmai tapasztalat, kritikus tömeg)


1.3.1

Vállalati K+F és innováció

Cél: innovatív vállalkozások növekedése, új termékek piaci bevezetése

Közvetlen célcsoport: KKV-k

Támogatható tevékenységek: kísérleti fejlesztés, K+F beruházás, kutatási szolgáltatásvásárlás, IPR, kutatók foglalkoztatása, termékek piaci bevezetése



1.3.2

Vállalati K+F tevékenység, divízió kialakítása

Cél: olyan vállalati K+F egységek létrehozása, amelyek alkalmasak a főhivatású kutatóhelyekkel

folytatott K+F és innovációs együttműködésre

Közvetlen célcsoport: vállalkozások

Támogatható tevékenységek: K+F infrastruktúra beruházások, kutatók foglalkoztatása, tanácsadási

szolgáltatás vásárlása



1.3.3

Technológia-intenzív start-up segítése

Cél: kezdő, innovatív vállalkozások támogatása, hogy alkalmassá váljanak a magvető tőke

finanszírozásra

Közvetlen célcsoport: egyének, induló MKV-k

Támogatható tevékenységek: kísérleti fejlesztés, kutatók foglalkoztatása, tanácsadási szolgáltatás,

IPR



Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Dr. Nikodémus Antal

[email protected]

mailto:[email protected]

Documents

Kínálati értékláncok és a klaszter politika tervezés-módszertani kérdései